ersenyképesség nnováció reativitás - BME VIK...

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar

2016/2017 Különszám

ersenyképesség

nnováció

reativitás

Amikor e sorokat olvassák, ta lánmég nem döntötték el, mi lyenpályát vá lasztanak, illetve melyikfel sôoktatási intézményben foly-tatják tanulmányaikat. A lehetô-ségek számbavétele teljesen ter-mészetes, hiszen egész életüket,szakmai pályájukat meghatározólépés elôtt állnak. Egy ilyen lépéstpedig alaposan meg kell fontolni.

Meggyôzôdésem, hogy egy17-18 éves fiatalnak hosszú távúszakmai karrierben, életpályábankell gondolkoznia. Olyan tudásmegszerezésére kell törekednie,amelynek birtokában 30-40 évmúlva is magas szintû, értékesszakmai munkát tud majd vé-gezni. A BME Villamosmérnöki ésInformatikai Karán mi pontosanehhez szeretnénk a lehetôségetbiztosítani: elôször alap (BSc),utána mester (MSc), majd a leg-jobbak számára a doktori képzés-ben (PhD). Szolgáltatunk, és min-den hallgatónknak lehetôvé tesz-szük, hogy a húszas éveit tanulás-sal töltse, és a képzési szinteketvégigjárva, érdeklôdési körénekmegfelelô, alapos, idôtálló tudás-sal lépjen be a munkaerôpiacra.Arra a piacra, ahol már egyretöbb vállalat látja, hogy közép- ésfelsôvezetôit csak a minôségiképzési helyekrôl érkezô, sokol-dalúan képzett, esetenként több-diplomás szakemberekbôl tud-ja kinevelni. Tapasztalataink sze-rint a gyorsan megszerzett, nem

kellôen megalapozott és nemelég átfogó tudással rendelkezôk3-4 évnél hosszabb idôre nemtervezhetnek, és hosszú távon iscsak végrehajtó szerepkörre szá-míthatnak.

Az általunk felkínált tudás csakbiztos alapokra építhetô. Ez azoka annak, hogy a leendô mér-nökinformatikusok és villamos-mérnökök komoly alapozó, el-méleti képzésben is részesülnek.A tanulmányok elô re ha lad távalazonban egyre nagyobb hangsúlytkapnak majd a gyakorlatok és azönálló munka is. Karunk tanszé-kei és laboratóriumai európaimércével mérve is kiváló fel sze -relt ségûek. Legyen szó elméletrôlvagy gyakorlatról, tanulni azon-ban mindig kell. Jellemzôen any-nyit, amennyit egy ember a mun-kahelyén dolgozik. Heti 40-45órás tanulással, úgy gondoljuk,teljesíthetôk a követelmények ésvehetôk az egyetemi akadályok.

Karunknak eddig is kiválóakvoltak a nemzetközi kapcsolatai,és az elkövetkezô 3 évben to-vább szeretnénk fejleszteni az eu-rópai egyetemekkel folytatottegyüttmûködésünket. Célunk,hogy minél több hallgatónk tölt-hessen egy-egy szemesztert kül-földi egyetemeken, továbbá egy -re több vendégoktató érkezzen akarra.

Manapság sokat hallani, hogyvilágszerte nagy az informatikus-hiány, a munkaerôpiac felvevôké-pessége szinte korlátlan. Arrólazonban kevesebbet hallani, hogya villamosmérnökök iránt is óri-ási a kereslet. Pedig így van. Aztsem árt észben tartani, hogy a vil-lamosmérnöki munkakörök is

sokat változtak az utóbbi idôben.Régen elavult már az a kép, ami-kor a villamosmérnök férfi, ésnapi 8 órában gyárban dolgozik.Ma a rendkívül változatos mun-kák nagy része számítógép mel-lôl, akár otthonról, esetleg rész-munkaidôben is végezhetô.

Külön intéznék néhány hívószót a lányokhoz, mivel a mainálsokkal több lányt szeretnénk látnihallgatóink között. Akik minketválasztottak, rátermetteknek bi-zonyulnak, és kiváló esélyekkellépnek be a munkaerôpiacra. Amérnöki munka ugyanis ma máralapvetôen csoportmunka, asiker egyik kulcstényezôje pediga csoport összetétele. Erre a vál-lalatok is rájöttek, és tárt karok-kal várják a hölgyeket.

Dr. Jakab László dékán

3DÉKÁNI KÖSZÖNTÔ

KEDVES LEENDÔ EGYETEMISTÁK!Intézmény neve: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi EgyetemAlapítás éve: 1782 • Karok száma: 8 • Nobel-díjasok száma: 3Olimpiai bajnokok száma: 19 • Hallgatói létszám: 22 000 fôHonlap: www.bme.hu

Kar neve: Villamosmérnöki és Informatikai KarAlapítás éve: 1949 • Tanszékek száma: 10BSc szakok: villamosmérnök • mérnökinformatikusMSc szakok: villamosmérnök • mérnökinformatikus • gazdaságinformatikus• egészségügyi mérnökDoktori iskola: villamosmérnöki tudományok • informatikai tudományok Hallgatói létszám: 5000 fôHonlap: www.vik.bme.hu

Dékáni köszöntô / 3

Elit kategóriában a BME / 6Egyszerû a képlet: BSc + MSc = iMSc / 8

Specializációk az alapképzésben / 10Kapósak a BME-n végzett villamosmérnökök / 13Duális mûszaki mesterképzés itthon elsôként

a BME VIK-en / 14Mi újság a Demolában? / 16

Elsôévesen a legjobbak közt / 18Ne hanyagold el az angolt! / 20Megszerezheted a koreai egyetem diplomáját is / 22Gazdasággal fûszerezett informatika

– vagy fordítva / 24

Tárgyak milliárdjai a világhálón / 26Önjáró autók konvojban / 28

Fenntartható életmód villamosmérnöki szemmel / 30

Hardverközeli szoftverek / 32Jöhetsz hozzánk kutatni! – Fellövés elôtt

a SMOG-1 / 34

Jó a dolgok mélyére látni / 36Modellalapú fejlesztés a telemedicinában / 38

Hekkelés, csak etikusan / 42Svéd sarok / 43Mérnöki tudás orvosi extrákkal / 44

Lányok, hajrá! / 46Forrasztásmûvészet mesterfokon / 48Áramkörépítés – szakma és hobbi / 50

A jó oktató mindig segít / 52A Pro Progressio Alapítvány pályázatának

nyertesei / 54Jó tanuló, jó sakkozó / 55Kollégiumi mozaik / 56Hasznos linkek / 58

4 TARTALOM

VERSENYKÉPESSÉG

A BME VIKversenyképestudást ad hallgatóinak

Az IMPULZUS a VIK hallgatói képviselet lapja – Különszám • Kiadó: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos-mérnöki és Informatikai Kar • Felelôs kiadó: Dr. Jakab László dékán • Felelôs szerkesztô: Dallos Györgyi • Szerkesztô: Mallász Judit• Munkatársak: Dombi Gábor, Kelenhegyi Péter, Sági Gyöngyi, bme.hu • Fotó: GTK Press, SPOT Fotókör, Stalter György, tanszékiarchívumok, bme.hu • Kiadványszerkesztés: Székelyhidi Ica – GRAF-ICA Stúdió • Nyomás: Adu-Press Nyomda, Felelôs vezetô:Mekhael Najwan

A kiadvány támogatója a Siemens Zrt.

VERSENYKÉPESSÉG / 5

INNOVÁCIÓ / 25

KREATIVITÁS / 41

idézettség a kutatói létszámhoz vi-szonyítva (20%); hallgatók és okta-tók aránya (20%); nemzetközi hall-gatók aránya (5%); nemzetközi ok-tatók aránya (5%).

A QS rangsor elkészítésénél amutatószámok kidolgozását négypillérre alapozták: a kutatás minô-ségére, a tanítás minôségére, avégzett hallgatók foglalkoztatható-ságára, illetve a nemzetközi kite-kintésre. A mutatószámok kidol-gozásánál az adat gyûj tés onlinekérdôívre épülô, empirikus vizsgá-laton alapult, illetve felhasználtákaz egyes országok központi adat -gyû j tésen alapuló adatbázisait is.

Az egyetemek fejlôdési irány-vonalait általában pontosan mutat-

ják a különbözô felsôoktatási rang-sorok. Ezek segítséget nyújthatnaka pályaválasztóknak – tehát nekedis, kedves Középiskolás –, segíthet-nek az egyetemi karoknak a part-neri kapcsolatok kialakításában, ésinformációt nyújthatnak a munka-adóknak is: hol, merre találják alegígéretesebb munkaerôt.

A rangsorok között vannak tá-jékoztató „médiatermékek” és va-lódi döntéstámogató eszközként ishasználható listák, továbbá vannakstatisztikai adatbázisokon és felmé-résen alapuló összeállítások is. Jól-lehet a nemzetközi adatszolgáltatásnehézkes, a különbözô adatdefiní-ciók eltérhetnek, az adatok nemazonos idôszakban állnak rendelke-zésre, továbbá a nem nyilvánosadatbázisokból származó adatok hi-telessége és pontossága nem min-dig megbízható, vannak olyan ke-mény adatok, amelyek mégis jó kö-zelítéssel összehasonlíthatóvá te-szik az intézmények mûködését.Ilyen az odaítélt tudományos foko-zatok száma, a tanulmányi verse-nyekkel kapcsolatos adatok, a ku-tatás-fejlesztési adatok, az oktatóiteljesítmény, az oktatói mobilitás ésa beruházással kapcsolatos adatok.

Megôrizte pozícióit a BudapestiMûszaki és GazdaságtudományiEgyetem a Quacquarelli Symonds(QS) világszerte elismert nemzet-közi rangsorában. Ezzel öt szakte-rületen (gépészmérnöki, matema-tika, informatika, villamosmérnöki,ké mia) Magyarországon az elsô,egy szakterületen (fizika) pedig amásodik a hazai felsôoktatási intéz-mények között.

A brit cég 2004 óta mindenévben felállítja a legjobb felsôokta-tási intézmények világrangsorát.Ehhez a munkáltatói és az akadé-miai szféra értékelését, valamint atudományos munkák idézettségétés számát használják fel az ElsevierScopus adatbázisából. Idén 4226egyetem 15530 szakját vizsgálták,42 szakterületi kategóriába so-rolva.

A QS felmérés 6 fô területenalkalmazott indikátorokat: közvé-lemény-kutatás tudományos mun-katársak körében (40%); munkál-tatói értékelés, közvélemény-kuta-tás munkaadók körében (10%);

7VERSENYKÉPESSÉG

ELIT KATEGÓRIÁBAN A BME

Világszinten jegyzik a Mûegyetemet a villamosmérnök- és mérnök-informatikus-képzés területén. A brit Quacquarelli Symonds világ-rangsora szerint a BME VIK e szakterületek legjobbja Magyar-országon.

6 VERSENYKÉPESSÉG

Német képzés

Ha legalább középfokú német nyelvvizsgával rendelkezel,vagy német kéttannyelvû középiskolában végeztél, résztvehetsz a Mûegyetem és a Karlsruhei Technológiai Inté-zet (KIT) német nyelvû mérnökképzésén, amely ugyanazta tananyagot és ugyanazt a diplomát adja, mint aminekmegszerzésére eredetileg is jelentkeztél.

Eközben kapsz valami nagyon értékeset: miután aBME-n négy német nyelvû félévet teljesítesz, eltölthetszegy akkreditált, a Mûegyetemen is aktív félévnek számítószemesztert Németország egyik legszínvonalasabb egye-temén. Várható, hogy a jövôben a német nyelvû képzés-ben részt vevôk – bizonyos feltételek teljesülése esetén– a BME és a KIT kettôs diplomáját szerezhetik meg. http://start.vik.bme.hu/nemet-kepzes/

Idén elsô alkalommal a Mû egye tem isszerepel a Times Higher EducationWorld University Rankings listáján. Abrit Times Higher Education hetilapáltal készített világrangsor legutóbbiadatszolgáltatásában 1128 intézményvett részt. A 2015–16-os vizsgálatnál– a korábbiaktól eltérôen – az elsô800 intézményt vették fel a rangsorba,így idén hat magyar egyetem is felke-rült: a SOTE, a BME, az ELTE, azSZTE, a DE és a PTE.

A BME korábban egyszer sem ju-tott be ebbe a rangsorba. A vizsgálatszerint a BME a piaci bevétel és a tu-dástranszfer területén a legkiemelke-dôbb (373. hely).

BME szakterületihelyezések1. Engineering – Mechanical, Aero nau -

tical & Manufacturing: 201-250. hely

2. Mathematics: 201–250. hely

3.Computer Science & Infor ma -tion Systems: 251–300. hely

4.Engineering – Electrical &Elect ronic: 251–300. hely

5. Chemistry: 301–350. hely

6. Physics&Astronomy: 301–350. hely

Az elôadások az évfolyam egészeszámára közösek, a gyakorlatok vi-szont az iMSc-n emelt szintûek. Aszámonkérések és az értékelésekaz évfolyam egészére közösek, deminden hallgatónak kínálunk lehe-tôséget többletteljesítmény felmu-tatására. Az ezekkel megszerez-hetô úgynevezett iMSc pontok atöbbletteljesítés mérésének eszkö-zei. Komolyan építünk az iMSc hall-gatók szakmai elkötelezettségére,a szakmai-tanulmányi munkájukatövezô versenyszellemére. Az átla-got meghaladó elmélyülés, a tan-székeken folyó szakmai munkákbanvaló intenzív részvétel adja meg azta tartalmi keretet, amitôl a prog-ram sikerét reméljük és várjuk.

Az iMSc képzés állami finanszíro-zású vagy fizetôs?

A programot a két BSc alapképzé-sünkre jelentkezettek körében hir-dettük meg, a hallgatók finanszíro-zási státusza, illetve költségei nemfüggnek attól, hogy a normál vagyaz iMSc programban folytatják ta-nulmányaikat. Magának a program-nak hallgatókat érintô többletkölt-sége nincs.

Mivel ide kiemelkedô te het sé gû e -ket várnak, ez amolyan elitképzôlesz?

A cél valóban az, hogy az élenjárókönmagukhoz képest fejlôdni tudja-nak. Ennek nem a jóval több isme-

ret a tervezett eszköze, hanem el-sôsorban az elmélyülés az emeltszintû gyakorlatokon bemutatottpéldaanyag, illetve a magas színvo-nalú pro jektrészvételek révén.Nem használjuk az elitképzés kife-jezést, helyette sokkal inkább azthangsúlyozzuk, hogy segíteni sze-retnénk az önmaguk számáramagas követelményt állító hallgatókkibontakozását, szakmai fejlôdését.

Tud példákat mondani, milyen is-mertté vált tehetségek kerültek kiaz elmúlt években a BME VIK-rôl?

Nagyon sok példát tudnék emlí-teni, mert a mérnökinformatiku-sok és a villamosmérnökök közöttnagyon sok nálunk végzett ért el

kiemelkedô eredményeket hazaiés nemzetközi szinten egyaránt.Konkrét nevek említése azonbanméltánytalan lenne azokkal szem-ben, akiket nem említek, miközbenôk is kiválóságok. Inkább azt mon-danám, hogy végzettjeinkkel ritkánvallunk szégyent, a többségük vég-zésüket követôen is jól teljesít. Át-tételesen ezt elismerô tény, hogya végzettek átlagjövedelmére vo-natkozó kimutatásokban karunkévek óta rendszeresen az elsô he-lyen végez.

Miért döntöttek az integrált prog-ram mellett, talán rossz volt a ta-pasztalatuk, hogy a BSc utánsokan felhagynak az egyetemi ta-nulmányaik folytatásával?

A 2005 szeptemberében elindítottBSc képzések, majd a ráépülô MScképzések kapcsán már sok-sok ta-pasztalat gyûlt össze arra vonatko-zóan, hogy milyen elônyökkel éshátrányokkal járt a BME VIK gya-korlatában a kétciklusú képzés. Atapasztalatok kiértékelése soránmár évekkel ezelôtt olyan követ-keztetésre jutottunk, hogy többszempontból is változtatásokra, delegalábbis finomhangolásra vanszükség.

Az integrált képzés világszerteszámos neves mérnökképzô intéz-

mény kínálatának része. Azon a ta-pasztalaton nyugszik, hogy a két-ciklusú tömegképzési forma meg-nehezíti az intézménybe a közép-iskolákból átlagon felüli felkészült-

séggel és szakmai elkötelezettség-gel érkezôk jogos elvárásainak ki-elégítését.

Az integrált képzés tehát elsô-sorban tehetséggondozási célokatszolgál. Konkrét megvalósításaazonban világszerte sok fejtöréstokoz, és a mi esetünkben is foko-zott körültekintést igényel. A hoz-zánk bekerülôk mindegyikérôl el-mondhatjuk, hogy tehetséges, ésmindegyikük tehetségének a gon-dozására megoldást kell találnunk.Ahányan vagyunk azonban, annyi-féle a tehetségünk, illetve az elôze-tes felkészültségünk.

A BME VIK által választott meg-oldás kísérlet arra, hogy a sokféleszempont érvényesülni tudjon. Aprogramban a jól felkészültek és atanulmányaikat magas szinten foly-tatók vehetnek részt. Részükrôl ezönkéntes vállalás, a programot kü-lönösebb következmény nélkül el-hagyhatják, tanulmányaikat a nor-mál program szerint folytathatják.

Formailag mennyiben tér el aziMSc a két másik tömegképzésigyakorlattól?

9VERSENYKÉPESSÉG8 VERSENYKÉPESSÉG

EGYSZERÛ A KÉPLET: BSC + MSC = IMSC

2016 szeptemberétôl integrált program (iMSc) formájában is meg-hirdeti a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vil-lamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) a villamosmérnökiés a mérnökinformatikusi képzéseit. A részletekrôl Péceli Gábor-ral, a program koordinátorával beszélgettünk.

Keretek és elvárások az iMScképzésbenAz iMSc az elméletileg is jól felkészült, az innovatív kutatás-fejlesztési munka iránt érdeklôdô mérnökhallgatók tehet-séggondozását célozza. Szakonként 60-60 fô számára nyílikmeg ez a lehetôség. A képzés kisebb csoportokban történikés személyre szabott.

A programot a BME VIK elôször 2016 nyarán – az or-szágos felvételi eljárás keretében – villamosmérnök vagymérnökinformatikus alapszakra (BSc) felvételt nyertek kö-rében hirdeti meg. A programra minden egyéb feltételvizs-gálat nélkül felvételt nyernek azok a jelentkezôk, akik a kö-vetkezô tanulmányi versenyek valamelyikének 1-10. helye-zettjei: OKTV: matematika, fizika, informatika II; SZÉTV: in-formatikai alapismeretek, elektronikai alapismeretek.

Rajtuk kívül azok is jelentkezhetnek, akik emelt szintûérettségit tettek matematikából vagy fizikából, vagy az elôzôbekezdésben felsorolt tanulmányi versenyek valamelyikének

11-30. helyezettjei. A jelentkezôk rangsorolása a felvételipontszám+pluszpont rendszerben elért pontszám alapján, afelvételi döntés pedig a létszámkorlát figyelembevételévelmeghatározott minimumpontszám (“vonalhúzás”) alapjántörténik.

Azok, akik a felvételi kritériumnak nem felelnek meg vagykevés pontot értek el, egy (vagy két) szemeszterrel késôbb– mintatanterv szerinti haladás esetén és tanulmányi ered-mény sorrend alapján – a felvehetô létszám mértékéig csat-lakozhatnak. A becsatlakozók létszámkeretét a kar 2017-tôlúgy határozza meg, hogy az évfolyamonként egyik szakon sehaladja meg a 80 fôt.

A felvételt követôen a program további szemesztereinekazok a hallgatók lehetnek részesei, akik – a külföldi részkép-zés idôszakát nem számítva – tanulmányaikkal az elsô négyszemeszterben a mintatanterv szerint, utána pedig mindenszemeszterben (a kumulált kreditszámmal mért) idôarányosteljesítményt felmutatva haladnak, és a kredittel súlyozotttanulmányi átlaguk minden szemeszterben legalább 4,0.

Extra lehetôségek

A BME Tehetségsegítô Tanácsa azév elején a ,,Tehetségek a Tehetsé-gekért” program keretében többmint félszáz diákot hívott meg, hogytájékoztassa ôket a tudásukat azegyetemen még jobban ki bon ta koz -tató többletlehetôségekrôl, bele-értve az integrált képzést is. Ezenkívül szó volt a tudományos diákkörimozgalomról (TDK), a szakkollégi-umokról, az egyes tárgyak emeltszintû teljesítésérôl és arról, hogy ahallgatók miként tudnak bekapcso-lódni az egyetemen folyó kutatá-sokba. (bme.hu/tehetseggondozas)

Ha elhatározod, hogy a BME Villamosmérnöki és InformatikaiKarán szeretnéd folytatni tanulmányaidat, elôször arra kell össz-pontosítanod, hogy bekerülj az egyetemre. Ha ez sikerült, keményenkell dolgoznod azon, hogy sikerrel vedd az elsô akadályokat. Csakezután következhet a szakosodás, vagyis a kedvenc területedhezkapcsolódó úgynevezett specializáció kiválasztása. Az alapképzésutolsó három félévében a hallgatók specializációk (szakirányok) ke-retében jutnak differenciált szakmai ismeretekhez, a mesterképzéspedig mindvégig specializációhoz kapcsolódik. Noha egyelôre a BSc-specializációk is nagyon távolinak tûnhetnek számodra, nem árt, hafôbb vonalaiban megismered a jelenlegi kínálatot. A villamosmérnökszakon négy specializáció keretében, összesen 11 úgynevezett ága-zat közül választhatnak a hallgatók. A mérnökinformatikus szakonszintén négy specializációt hirdetnek meg, de ott nincsenek nevesí-tett ágazatok, hanem a specializáción belül választott téma függ-vényében kötôdnek a hallgatók valamelyik tanszékhez.


SPECIALIZÁCIÓK AZ ALAPKÉPZÉSBEN

SPECIALIZÁCIÓK A MESTERKÉPZÉSBEN

A specializációt választó hallgatókmegismerkednek azokkal a kurrensszoftvertechnikákkal és eszközök-kel, amelyek informatikai rendsze-rek megvalósításához, tesz te lé sé -hez, karbantartásához és doku-mentálásához szükségesek. Foko-zott hangsúlyt kapnak a legfrissebbszoftverirányzatok, köztük a kliensoldali és az informatikai háttér-rendszerek fejlesztése, a vonat-kozó megvalósítási technikák, agrafikai információmegjelenítési ésfelhasználói interfész kialakításimódszerek és fejlesztési technoló-giák, a heterogén platformok rend-szerintegrációs elvei, valamint akorszerû rendszerfejlesztési kon-cepcióknak való megfelelés köve-telményei. A specializáció az elmé-leti megalapozáson kívül a gyakor-lati ismeretek széles körének elsa-játítását is magában foglalja.

SZOFTVERFEJLESZTÉS (mérnökinformatikus szak)

A specializáció olyan szakembere-ket képez, akik a hálózati szolgál-tatói architektúra aktuális trend-jeit – a mobilitás terjedését, a vir -tu alizációt, a felhôalapú kom mu ni -ká ciót és a szoftverek jelentôségé-nek növekedését – ismerve, ko-moly tudással rendelkeznek az ar-chitektúra elemeirôl, az ezekbôlfelépített rendszer összefüggései-rôl és képességeirôl, az infrastruk-túrán nyújtott szolgáltatások jel-lemzôirôl. Nagy hangsúlyt kap aleg nagyobb átviteli igényt támasz -tó médiaalkalmazásokat kiszolgálóhálózati megoldások oktatása, ahálózatba kapcsolt erô for rások in-formációs rendszerek ké (adatköz-pont, fel hô arc hi tek tú ra) integrálá-sának módja, a sze mély re szabottszolgáltatások internetplatformja.

INFOKOMMUNIKÁCIÓ (mérnökinformatikus szak)

A specializáció célja a villamosener getika területén belül elméletiés gyakorlati szakmai ismeretekok tatása az üzemszerû vil la mos -ener gia-átvitel és -elosztás, a vil la -mosenergia-hálózatok kialakítása,mûködtetése és rendellenes álla-potai témakörökben. Foglalkoz-nak a villamos gépek és hajtások,a villamosenergia-hálózatokban al-kalmazott kis- és nagyfeszültségûkapcsolókészülék, valamint a kap-csolókészülékek és a hálózatokközött fellépô kölcsönhatások el-méleti és gyakorlati kérdéseivel.

FENNTARTHATÓVILLAMOS ENERGETIKA

(villamosmérnök szak)

A specializáción alapdiplomátszer zett mérnökinformatikusoklegfôbb kompetenciája az integ-rált vállalatirányítási rendszereküzemeltetése, fejlesztése, illesz-tése más rendszerekhez a folya-matosan megújuló igények sze-rint. A megszerzett tudás birto-kában képesek a különféle rend-szerek (erô forrás-tervezô, el lá tá -silánc-me nedzs ment, elektroni-kus államigazgatási stb. rendsze-rek) mû kö dését átlátni, az azok-ban megvalósított vállalati folya-matokat felismerni, a vállalatirendszereket a valós üzleti folya-matokban al kal maz ni, illetve avalós igényeknek megfelelôen át-programozni.

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK

(mérnökinformatikus szak)

Nemsokára a kommunikáló em-bereknél és az általuk használt alkalmazásoknál sokkal több gépkapcsolódik hálózatba (Internetof Things). Az infokommuniká-ció szak terület a hálózatokat és a rajtuk megvalósítható szolgál-ta tásokat és alkalmazásokat fog-lalja magában. A specializációennek a szak területnek a rend-szertechnikáit és technológiáitmutatja be.

INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK


A specializáción diplomát szerzômérnökök multinacionális elekt-ronikai szerelôipari vállalatoknál,illetve mikroelektronikai tervezôcégeknél helyezkedhetnek el, vagykisvállalkozási formában áramkör-tervezô, gyártó és szolgáltató te-vékenységet végezhetnek.

MIKROELEKTRONIKAI TERVEZÉS ÉS

GYÁRTÁS(villamosmérnök szak)

A specializáció keretében olyanrend szermérnököket képeznek,akik képesek integrált fizikai-tudásrend szerek specifikálására, in teg -rá cióalapú tervezésére és megva-lósítására. A hallgatók megismer-kednek a felülrôl lefelé történô,mo dellalapú tervezéssel, amelymár napjainkban is domináns mód - szertan a kritikus rendszerek szá-mos területén.

RENDSZERTERVEZÉS (mérnökinformatikus szak)

Beágyazott rendszereknek azokata számítógépes alkalmazói rend-szereket nevezzük, amelyek auto-nóm mûködésûek és befogadó fi-zikai-technológiai környezetükkelintenzív kapcsolatban állnak. Azautóipari fejlesztések mintegy90%-a beágyazott számítástech-nika. Egészségünk, élet- és vagyon-biztonságunk érdekében ugyan-csak egyre több ilyen rendszerüzemel. A területtel foglalkozószakembereknek az érzékelés/jel-átalakítás problémakörétôl kezdvea szorosan kapcsolódó hard ver/szoft verismereteken át az in for -má ciógyûjtés és -feldolgozás, to-vábbá kommunikáció problémáitis ismerniük kell.

BEÁGYAZOTT ÉS IRÁNYÍTÓ RENDSZEREK


MÉRNÖKINFORMATIKUSFôspecializációk:

Alkalmazott informatika Internet architektúra és szolgáltatásokKritikus rendszerekMobil hálózatok és szolgáltatások

integrációjaVizuális informatika

Mellékspecializációk: Adat-és médiainformatika Intelligens rendszerek IT biztonság IT rendszerek fizikai védelme Mobilszoftver-fejlesztés Számításelmélet Számítási felhôk és párhuzamos

rendszerek

GAZDASÁGINFORMATIKUSSpecializációk:

Analytical Business Intelligence (gazdasági elemzô informatika)

Pénzügyi informatika Vállalatirányítási informatika

EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖK

VILLAMOSMÉRNÖKFôspecializációk:

Beágyazott információs rendszerek IrányítórendszerekMikroelektronika és elektronikai

technológiaMultimédia rendszerek és szolgáltatásokSzámítógép-alapú rendszerekVezetéknélküli rendszerek és

alkalmazásokVillamosenergia-rendszerek

Mellékspecializációk: Alkalmazott elektronikaAlkalmazott szenzorika E-mobilitás ÉpületvillamosságHang-és stúdiótechnikaIntelligens robotok és jármûvekNukleáris rendszertechnikaOkos városOptikai hálózatok Programozható logikai áramkörök

alkalmazástechnikája Smart System Integration

www.spec.vik.bme.hu

Idén több mint 1600-an jelentkez-tek Magyarországon elsô helyenvillamosmérnöki alapképzésre. Ez -zel a villamosmérnöki szakma a fel-vételizôk népszerûségi listáján a14. helyen áll. Jóllehet a felvételiponthatárok nagyon eltérôek a kü-lönbözô felsôoktatási intézmé-nyekben, figyelemre méltó, hogy ajelentkezôk több mint 80 százalékabekerült az általa megjelölt helyre.A lista elsô 15 szakterületén ez alegmagasabb bejutási arány. A BMEVIK-en 2016 ôszén közel 400 vil-lamosmérnök-hallgató kezdte megtanulmányait.

A villamosmérnökök iránt óri-ási a kereslet a munkaerôpiacon.Errôl bárki meggyôzôdhet, ha kö-rülnéz a számtalan állásportálon,vagy ellátogat a különbözô vállalatihonlapokra.

A villamosmérnökök által alapí-tott Schönherz Bázis ugyan csak amunkaadói oldal egy részét látja,tapasztalatai figyelemre méltóak.Eszerint a nagyobb cégek – a gyár-tóvállalatok és a multinacionáliscégek hazai fejlesztôközpontjai –elsôsorban beágyazottszoftver- éshardverfejlesztôt, valamint a gyár-tási folyamatot támogató mérnö-köt keresnek. A legtöbb ajánlat azautóiparból érkezik, de az elektro-nikai gyártók is bôven kínálnakmunkalehetôséget.

Villamosmérnökként ma márgyakorlatilag az ország egész terü-letén el lehet helyezkedni, a kínálatföldrajzilag homogén. A vállalatokjó része megelégszik a BSc-szintûdiplomával, de az MSc egy ér tel mû -

en elônyt jelent, fôleg a kutatás-fej-lesztési területeken.

– Egyértelmûen növekvô mun -kaerôhiányra számítunk. Egyretöbb villamosmérnököt keresnek,miközben számuk nem nô a ke-

reslet növekedésének mértéké-ben. Míg az informatikusképzésszélesedett az elmúlt pár évben,villamosmérnököt nem képezneksokkal több helyen, illetve na-gyobb létszámban, mint korábban.Mindeközben a nyelveket beszélôfiatal mérnökök világot akarnaklátni, külföldre mennek, ott építikkarrierjüket. Junior szinten jelen-tôs a fizetések közötti különbségis.Talán emiatt is van, hogy a nagycégek már a diákévek alatt elkez-dik foglalkoztatni a mérnökhallga-tókat, hogy a fiatal szakemberek

nagy eséllyel náluk folytassák amunkát a végzés után, fôállásban.Sok villamosmérnök fordul a fej-lesztés felé, és ha azt megszereti,könnyebben talál városi, irodai,kényelmesebb munkát, ráadásul a fejlesztésben a fizetések is gyor-sabban nôhetnek – fogalmazVarga Ferenc, az állásközvetítôügyvezetôje.

A Schönherz Bázis partnerei-nek nagy része a BME-n végzettMSc vil la mos ménököket keresi. Atapasztalat azt mutatja, hogy a BMEVIK diplomájával, valamint jó an-goltudással néhány héten belülmindenki talál az elképzeléseinekmegfelelô pozíciót.

Természetesen nem csak aSchön herz Bázis látókörében lévônagyvállalatok, hanem a kis- és kö-zépvállalatok, valamint az egészenkicsi, 5-10 fôs mérnökcégek is avillamosmérnökök nagy fel ve vô -pia cát képezik.

13VERSENYKÉPESSÉG

KAPÓSAK A BME-N VÉGZETT VILLAMOSMÉRNÖKÖK

A felsôoktatás nem tudja kielégíteni a munkaerôpiac villamosmér-nökök iránti növekvô igényét. A BME tudná növelni villamosmér-nök-hallgatói létszámát.

A multinacionális vál lalatoknál egy frissenvégzett villamosmérnök kez dô fi ze té se bruttó340-400 ezer forint.

nulmányaikat villamosmérnöki kép -zésben, vagy energetikus-mérnökiképzésben folytatták.

BME: elsôdleges cél a mesterdiploma megszerzése

A duális képzés már jó pár évemegjelent a felsôoktatásban, eddigazonban mûszaki területen kizáró-lag fôiskolai, vagy egyetemi szintûBSc-képzésben. A képzés céljaalapvetôen az, hogy a mérnökökminél jobban beletanuljanak egycég tevékenységébe és profiljábamár BSc tanulmányaik során, ésminél hamarabb használható szak-emberek legyenek egy adott mû -szaki területen.

– A BME viszont kezdettôl fog -va komplex egyetemi képzésbengondolkodik: nálunk a BSc-képzésúgy jelenik meg, mint az MSc-kép-zés felvezetôje. Mi továbbra is aztaz egyetemi végzettségû kutató-fejlesztô mérnökképzést tartjuk el-sôdleges célunknak, amelynek avége a mesterdiploma – mondjaTevesz Gábor, a BME VIK dé kán he -lyettese.

Hozzáteszi: a céges kapcsoló-dásnak az egyetemi BSc-képzéslegelején még nincs itt az ideje, in-kább a második vagy a harmadik évután lehet elgondolkodni ezen.Addig az erôforrásokat a hallga-tóknak inkább arra kell fordítania,hogy a matematika-, fizikatudásbanfelzárkózzanak az egyetemi elvárá-sokhoz. Ez sokaknál probléma azeltérô szintû középiskolai oktatásmiatt is. Késôbb már jó, ha megvana céges kapcsolat, mert az segíti avalóságos üzleti élethez való kap-csolódást. Ehhez a megfelelô témá-kat az üzleti partnerek nyújtják.

A mesterszintû duális képzésnélviszont már ott a hallgató zsebé-ben a BSc-diploma, arra a tudásramár érdemes építeni a cégeknek.

A hallgatók pedig az ezen idô alattmegszerzett gyakorlati ismeretek-kel jelentôs elônyre tesznek szertazokkal szemben, akik a hagyomá-nyos mesterképzés keretébenszerzik meg az alapvetôen elméletitudást.

– Magyarországon elsôként mipróbálkozunk a duális mûszakimesterképzés bevezetésével, azt aSiemenst bevonva partnerként,amellyel a BME-nek már 18 évretekint vissza a kölcsönös elônyö-ket nyújtó kapcsolata.

A Siemens mellett több másnagy cég is érdeklôdik már hasonlójellegû duális mesterképzés iránt.

A többletmunkát vonzó ösztöndíjjal is honorálják

A duális mesterképzéssel a hall-gató elônyhöz jut, de ez nem leheta számára kényszerhelyzet. Elôny,hogy – vállalva az ezzel járó több-letmunkát – a képzés ideje alattkezdetben a BSc diplomával ren-delkezôk fizetésének megfelelô, akésôbbiekben pedig az MSc-diplo-más mérnöki fizetésnek megfelelôösztöndíjat kap a cégnél végzetttényleges munkaideje alapján.

A hallgatók a képzési idejükfelét töltik a cégeknél, a nyári sza-badidejük nagyobb részét is ráál-dozva. Az ösztöndíj tényleges mér-téke egyébként hallgatónként vál-tozhat a teljesítményétôl és a ta-nulmányi eredményétôl függôen.

A BME a rendszert úgy alakí-totta ki, hogy a duális képzés is akari tanács által elfogadott tantervalapján folyhat. Ha a hallgató bár-mikor meggondolja magát, azonnalvissza tud lépni a normális mester-képzésbe. Aki kitart a duális kép-zés mellett, annak biztos az elhe-lyezkedési lehetôsége, mivel a Sie-mensnek folyamatosan szükségevan a képzésben meghirdetett ener -getikai szakmérnökökre. Mind -azonáltal a hallgatót formálisannem kötelezi a duális képzés arra,hogy feltétlenül az adott ipari part-nercégnél helyezkedjen el az MScdiplomája megszerzése után.

A cég a képzés keretein belülévente 15 hallgatót tud vállalni. AMûegyetem úgy döntött, hogy fél-évente minimum 2, maximum 10hallgató kapcsolódhat be a Sie-menssel közösen kialakított duálismesterképzésbe, aminek kísérletiszakasza idén februártól néhányfôvel már el is indult, a ténylegesképzés pedig 2017 februárjátólélesedik.

A duális mesterképzés egyelôrecsak a villamosmérnöki képzésbenjelenik meg, de a késôbbiekben azMûegyetem tervezi, hogy az infor-matikai képzésben is bevezeti azt.

A duális képzés lényege, hogy aképzésben résztvevô hallgatók azelméletet az oktatási intézményekfalai között, a gyakorlati tudástpedig a Siemens szakembereitôlsajátítják el. Így a villamosmérnökipályára vágyók még az iskolai évekalatt friss, a jelenlegi munkaerôpiacelvárásainak megfelelô, gyakorlatitudásra is szert tesznek, valamintkönnyebben alkalmazkodnak amunkahelyi környezethez.

Ezt a tudást igényli a munkaerôpiac

A Siemens részvételével induló du-ális mesterképzés célja, hogy aMûegyetemrôl minél több, az erô -mûvi tevékenységhez értô mér nök

kerüljön ki. A vil la mos energia-ter -melés ugyanis napjainkban jelentôsparadigmaváltáson megy keresztül:a korábbi centralizált energiaterme-lés helyett elôtérbe került a meg-újuló forrásokon alapuló el osz tottenergiatermelés. Az új rend szerektervezéséhez, beüzemeléséhez, to-vábbá üzemeltetéséhez és karban-tartásához egyre több, a különbözô

gépészeti, villamos-energetikai ésautomatikai alrendszerek közöttikapcsolatokat átlátó, magasan kép-zett mérnököt igényel az ipar.

Ehhez pedig az elméletet és agyakorlatot egyaránt magában fog-laló komplex képzésre van szükség.A most induló képzésben a hallga-tók megismerkedhetnek a legújabbmegoldásokkal, az elosztott ener-giatermelés elveivel, elônyeivel, to-vábbá képesek lesznek az energia-termelô folyamatokat kiszolgáló,kritikus beágyazott rendszereketmegtervezni és üzemeltetni. Ehhezmegismerhetik az ener gia ha té kony -ságot növelô ener gia menedzsmentalapjait és az azt kiszolgáló informa-tikai megoldásokat.

A képzésben részt vevô hallga-tók megismerkednek az energia-termeléshez kapcsolódó villamosgépek és hajtások, védelmek, to-vábbá a teljesítményelektronika te-rületeinek korszerû megoldásaival,és jártasságot szereznek a villa-mos-energetika fenntarthatóságátszolgáló legmodernebb módsze-rekben is.

Sok mérnököt vár az energetika ipar

– A tapasztalatok azt mutatják,hogy a hazai egyetemekrôl kike-rülô diákok elméleti ismereteivelnincs gond. Erôs alapokkal érkez-nek, fontosnak tartjuk ugyanakkor,hogy a teoretikus tudásra legalábbilyen erôs tapasztalatot építsünk.Ezzel egyrészt növeljük a hallgatókmunkaerô-piaci esélyeit, akikkönnyen integrálódhatnak a hazainagyvállalatok mûködésébe, mintamilyen a Siemens is. Másrészt azily módon kinevelt szakemberekkomoly potenciált jelentenek a gaz -daság növekedéséhez is – mond jaKaszanitzky Mátyás, a Siemens Zrt.szélturbina üzembehelyezô cso-portvezetôje.

A kétéves képzésre felvételtnyert hallgatókkal a vállalat munka-szerzôdést köt. A vizsgaidôszakota Siemens tiszteletben tartja, nyá-ron a szakmai gyakorlaton valórészvételt, félévente pedig körül-belül 6-7 plusz kredit felvételétkéri az együttes energetikai és vil-lamosmérnöki ismeretek elsajátí-tása érdekében. A két év alatt a fiatalok összesen 22 teljes mun -kaidejû hétnek megfelelô idôt töl-tenek a Siemensnél. Ezen felül ahallgatók a Siemens telephelyéndolgozzák ki önálló labor feladatai -kat és mesterszintû diplomamun-kájukat a tanulmányi félévek szor-galmi idôszakában.

A képzést az egyetem és a vál-lalat olyan, legalább BSc végzett-séggel rendelkezô hallgatók szá-mára ajánlja, akik érdeklôdnek azerômûvi villamosenergia-termelésifolyamatok, illetve e folyamatoksza bályozása iránt, és a korábbi ta-


DUÁLIS MÛSZAKI MESTERKÉPZÉS ITTHON ELSÔKÉNT A BME VIK-EN

Idén szeptembertôl kísérleti üzemmódban, jövô februártól élesbenindul el a duális mesterképzés a BME Villamosmérnöki és Informa-tikai Karán, a villamosmérnök szakon. A duális mesterképzés iparipartnere a Siemens, amellyel az egyetem hosszú évek óta tartfenn sikeres ipari kapcsolatot.

Az üzleti partner

A Siemens a világ több mint 200 or-szágában van jelen és mintegy 350ezer fôt foglalkoztat. Magyarországraa német tulajdonosi hátterû cég azelsô budapesti villamosvonal megépí-tésével, 1887-ben érkezett. A Buda-pest Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemmel tizennyolc éve tart a vál-lalat együttmûködése. Az évek sorána Siemens pénzügyi forrásokkal, közöskutatás-fejlesztési projektek indításá-val, pályázatokkal és még számos esz-közzel támogatta a BME-t a hazai mér-nökképzés fejlesztésében.

nak, vagy meghatározott keretekközött kell megoldást találniuk aproblémára. A lehetô leginnovatí-vabb megoldások érdekében kü-lönbözô szakterületrôl érkezetthallgatókból alakítanak ki – éppena szakmai diverzitásukra építve –csapatokat. A feladat része, hogyfelmérjék, van-e a megoldásraszakmai kereslet adott piacszeg-mensen belül.

Amennyiben a partnercég nemtart igényt a koncepcióra, az a hall-gatóké marad, és arra építve vállal-kozást indíthatnak. A spinoffok, azinduló vállalkozások számára a leg-fontosabb – emeli ki Bacsa László –a csapat. Egy jó csapat egy viszony-lag rossz projektet is sikerre tudvinni, míg egy rossz csapat akár alegjobb projektet is el tudja rontani.

Különösen igaz ez akkor, hanem egy szakterületrôl érkeztek acsoporttagok. A Demolában össze-álló csapatokat a villamosmérnök-tôl az építészmérnökön és a gé-pészmérnökön át a gazdasági szak-területek, mûvészetek, sôt a pszi-chológia és más bölcsészettudo-mányok hallgatóiig a legkülönfélébbszemléletmódot képviselô hallgatókalkotják. Ha megtalálják a közöshangot, amelyen együtt tudnakötletelni, és nem félnek attól, hogya másik nem érti meg azt, amiregondolnak, rendkívüli módon tud-ják inspirálni egymást, a legjobb öt-letek ekkor jönnek elô.

Távközlési alkalmazásoktól a gyü-mölcstermesztés optimalizálásáigszéles palettát öleltek fel a Demolamúlt félévi projektjei. A projekteksikerét több szinten lehet mérni.Egyrészt a hallgatói csapatok mun-kájának eredményeit hasznosításbavehetik (licenc) a kihívást megfo-galmazó és a munkában együtt mû -ködô projekt-partnervállalkozá-sok, tehát fizetnek az elkészülteredményért, másrészt a résztve-vôk tanulmányi kreditpontot iskapnak az elvégzett feladatokért.

Az egyik idei projekt egy sajátosvárosfejlesztési kihívásra kereste amegoldást. Olyan közösségi teret,megoldást kellett kifejleszteni,amelyben a különbözô társadalmicsoportok képviselôi egyenlô mér-tékben és hangsúlyosan közösentudják eltölteni a szabadidejüket. Ahallgatói csapat mérnökökbôl, tex-

tiltervezôbôl és egy zenészbôl állt,a megoldásuk pedig új hangszer fej -lesztésérôl szól. Komolyabb mû -szaki fejlesztési projekteken is dol-goztak a hallgatói csapatok multi-nacionális cégekkel, például ipariberendezések biztonságos adat-kommunikációja területén.

A már említett gyümölcster-mesztéshez kapcsolódó kihívás atradicionális, és sok esetben sze-zonális munkavégzést és betanításifolyamatot optimalizálta interaktívés játékos alkalmazásdemó formá-jában. Az okoseszközökön (mobi-lon, tableten) futtatható alkalmazásnemcsak a gyümölcs tulajdonságai -ra (érettségi szintek, betegségek

stb.) tanítja meg a felhasználót, dea különbözô tevékenységek, moz-dulatok megfelelô elvégzését is se-gíti. Az elkészült játékos programigény szerint bôvíthetô, tovább-építhetô.Ez nem egyedi eset, mert mintBacsa László kiemeli, a Demolábanfutó programok általában nemmennek el a végtermékig, csak de-mószinten mutatják be a véglegesfejlesztés várható eredményét. Acél ugyanis az, hogy a hallgatókpróbára tegyék az olykor még na-gyon friss szakmai tudásukat, akoncepcióba belevigyék a mégsemmilyen piaci, vállalati igénytôlmeg nem fertôzött kreativitásukat.Amennyiben az ötlet megfelelôkörnyezetben és facilitálással (fo-lyamattámogatással) felcsepered-het, abból értékes termékek ésszolgáltatások bontakozhatnak ki.A demóeredményrôl azután apartner el tudja dönteni, érdemes-e a fejlesztést a megkezdett irány-ban folytatni, az megállja-e majd ahelyét a piacon, vagy sem.

A kontroll abból adódik, hogyminden egyes fejlesztés mögöttmegbízó partner, általában vállal-kozás áll. A projekt meghirdetésenem tartalmaz specifikációt, csak aprobléma, a kihívás megfogalmazá-sát egy nyílt kérdés formájában. Ahallgatók vagy szabad kezet kap-

17VERSENYKÉPESSÉG

MI ÚJSÁG A DEMOLÁBAN?

Egyetemi félévenként, és a szemeszterekhez kapcsolódva indulnak újprogramok a Demola kapuin belül. A hallgatók itt végzett munkáju-kért – legyen az szakdolgozat, önálló labor, szakmai gyakorlat – kre-ditpontokat kaphatnak. Bacsa László, a BME Villamosmérnöki és In-formatikai Karon mûködô Mûegyetemi Technológia és TudástranszferIroda igazgatója a legfrissebbekrôl és az alapcélokról beszélt.

Cél, hogy a hallgatókpróbára tegyék frissszakmai tudásukat.

Mi fán terem a Demola?

A finnországi Tamperébôl indult Demola nyílt innovációsplatform hallgatók, vállalkozások és felsôoktatási intézmé-nyek számára. A programban különbözô szakterületrôl ér-kezô hallgatói csapatok dolgoznak. A multidiszciplináris hall-gatói csapatok, mint „mini-vállalkozások”, a piacról érkezô„éles” projektkoncepciókon, fejlesztési feladatokon, az adottpartnercéggel közösen dolgozzák ki a megoldásokat. Ha a

projekt végén demonstrált eredményt hasznosítják, az be-vételt jelent a résztvevôknek, ha nem, akkor a hallgatók aprojektben végzett feladatukért járó kreditponttal vigaszta-lódhatnak. A csapatok összeállításánál alapvetô szempont,hogy az adott projektfeladatok illeszkedjenek a megoldásbanrésztvevô hallgatók tanulmányaihoz. A Demola-hálózat márhárom kontinensen mûködik, így nemzetközi szinten is belehet kapcsolódni a partneri együttmûködésben megvaló-suló komplex, multidiszciplináris projektekbe.

akarom magam próbálni külföldönis, de elôbb-utóbb csak kö zel aka-rok lenni az otthonomhoz.

Szüleid is matematikával foglalkoz-nak?

Édesapám gépészmérnök, édes-anyám matematika tanárnô. Meg-volt a táptalaj. A nagyszüleim taná-rok, orvosok, de nem matematiku-sok.

Miért fontos neked igazán a mate-matika?

Szeretem. Sokat fejlesztette a gon-dolkodásom. Szeretek elmélyednibenne. Olyan tudomány, amit papí-ron, ceruzával a kézben lehet ûzni,különösebb infrastruktúra nélkül.

Véleményed szerint azoknak mitad ez a tudomány, akiket meg iz -zasz ta nak a feladatai?

A matematika viszi elôre az embe-riséget. A legegyszerûbb példa aGoogle Maps. Ennek a hátterébennagyon sok gráfelméleti tudás van,tételek, algoritmusok, amiket kifej-lesztettek, optimalizáltak. Ezérttud ez a szolgáltatás olyan gyorsanútvonalakat adni a cél eléréséhez.Matematika nélkül nincs tervezés,nincs alkotás. És ahogy haladunkelôre, úgy moccanni sem lehet na-gyon magas szintû matematika nél-kül. Bár az egyiptomiaknak is sike-rült gráfelmélet nélkül körülhajóz-niuk Afrikát.

A Hajós György verseny volt az elsôversenyed?

Nem ez volt az elsô, és én köny- nyûnek is találtam a feladatait. Ámnem szokott számítani a feladatsornehézsége, mert ami ne kemkönnyû, az másoknak is könnyû. Ésekkor nagyon kicsi dolgokonmúlik, ki lesz az elsô. A BME sajátmatematikaversenye már sokkalnehezebb volt. Ott csak a másodiklegjobb pontszámot ér tem el.Ennek jóvoltából jutottam ki Bul-gáriába egy nemzetközi versenyre,az International Mat he maticsCompetition-ra, ahol 48 or szágközött indult a BME, az ELTE és aSzegedi Tudományegyetem. Ottharmadik díjat sikerült elérni.

Szóval szerinted miért érdemes aBME-re jönni?

Másképpen fogalmaznám a kér-dést: miért érdemes küzdeni aBME-n? Azért éri meg átküzdenimagunkat a tanulmányainkon,mert utána sok lehetôségünk lesz:az iparban nagyon sok irányban ellehet indulni, a kutatásban végte-len opció van.

Ha valaki eljön a VIK-re úgy,hogy nem is biztos magában, hogytényleg érdekli az informatikavagy a villamosság, attól mégsimán elôfordulhat, hogy itt meg-szeret valamit, egy speciális részt,ágazatot. És igazából lehet, hogyaz oktatás tetszik, lehet, hogynem, de az elôadók, a tanszékek,a kutatók nagyon nyitottak és be-fogadók.

A matematika egy-egy ága biztosanelôfordul minden mûszaki tudo-mányban. Egy mûszaki cégnél leg-gyakrabban az analízis és mértan,de egy olyan cégnél, mint a Micro-soft vagy a Google, már a gráfel-mélet, a lineáris algebra az alap.Egy igazán izgalmas informatikai ál-láshoz határozottan kellenek ma-tematikai ismeretek, ha annál ko-molyabb feladatokra gondolunk,

mint egy weboldal bármilyen pro-duktív összerakása.

Informatikusnak készülsz valójá-ban?

Korábban nem foglalkoztam infor-matikával. Diákkoromban sok ma-tekversenyen vettem részt, abbanpróbáltam sikereket elérni, mind amai napig az vonz a leginkább.

Akkor miért nem a matematikaszakot választottad?

Ez nagy dilemma volt itthon a csa-ládban is. Iskolás fejjel nem tudtamátlátni, hogy a megélhetésem biz-tosítva lesz-e matematikusként. Ígyarra gondoltunk, hogy olyan sza-kot válasszak, amelyben fontosszerepet kap az elméleti matema-tika is. Az informatikának és a ma-tematikának van egy frissen kibon-takozó határmezsgyéje, és ígymégis lesz olyan diplomám, amely-lyel örömmel fogadnak egy IT-cég-nél, de a matematikusok is. Szerin-tem ez jó kompromisszum.

A matematikai kutatók szakmáju-kat kutatóintézetekben, egyeteme-ken ûzik. Ilyen pályát látsz magadelôtt?

Nem tudom, még mindennek azelején állok. A kutatónak nem csakmesterképzésen kell átesnie, ha -nem doktori iskolán is. Persze, ki


ELSÔÉVESEN A LEGJOBBAK KÖZT

Sepsiszentgyörgy, Háromszék, Erdély, Kárpát-kanyar. Innen származikJuhos Attila, aki elsôéves mérnökinformatikus hallgatóként 100 szá-zalékos teljesítménnyel lett az egyetemközi Hajós György MatematikaVerseny gyôztese.

Mûegyetem – kinek igen, kinek nemA Mûegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának ma-tematikus versenyzôcsapatát a siklósi Holczer András is erô-sítette. Az immár másodéves, köztársasági ösztöndíjas le-endô villamosmérnök a kar legeredményesebb hallgatóiközé tartozik. Elmondása szerint az egyetemi versenyeknem igényelnek több matematikai gyakorlatot, mint az egye-temen tanított matematikai ismeretek. A csapat az elôzôévek feladatait gyakorolta, amelyek sokkal nehezebbek vol-

tak, mint e verseny kérdései. Az is számított, hogy tapasztaltversenyzôk voltak matematikából.

Holczer András szerint az egyetemnehéz, de nem teljesíthetetlen. Tény, hogya Mûegyetem Villamoskara leendô hallga-tóinak sok tanulásra kell felkészülniük, demegéri a fáradtságot. Itt olyan minôségûszaktudást lehet szerezni, ami máshol azországban nem érhetô el. Arra azonban

oda kell figyelni, hogy a rendkívül gazdag közösségi élet nesodorja el az embert. Ennek ugyanis fennáll a veszélye.

Hagyományos verseny

A 38. Hajós György Matematika Versenyt 2016 áprilisábanaz Eötvös József Fôiskola rendezte Baján. Az elsôt az YblMiklós Mûszaki Fôiskola az iparoktatás 100 éves évfordulójaalkalmából hirdette meg a mûszaki intézmények hallgatóiszámára még 1979-ben. A versenyt azóta is minden évbenmegrendezi egy-egy intézmény.

A matematikaversenyen kezdetben csak mûszaki fôisko-lák vehettek részt, azonban a bolognai folyamat megvalósu-lásával a meghívottak köre egyre bôvült: nemcsak a fôiskolai,

de az egyetemi mûszaki, közgazdasági és informatikai karokis meghívást kapnak karonként egy csapat indítására.

A versenyen a meghívott intézmények nappali tagozatos,elsô BSc diplomát szerzô hallgatói elôzetes nevezés alapjánvehetnek részt. A csapatok legfeljebb négy hallgatóból áll-nak. Minden versenyzô résztvevôje az egyéni versenynek.A csapatversenyben az elért pontszámok alapján a legjobbhárom hallgató eredménye számít.

Egyéniben Juhos Attila, csapatban a Bingler Arnold, Hol -czer András, Juhos Attila és Mezei Adrián alkotta csapatnyert.

Ugye jól állsz az angollal? Micsodakérdés, természetesen igen. Egye-sek szerint a villamosmérnök és in-formatikus hallgatók számára leg-alább olyan fontos – vagy még fon-tosabb – a jó nyelvtudás, mint astabil matematikai alapok. Már atanulmányok elején problémákkalkell szembenéznie annak, aki nemboldogul az angol nyelvû szakiro-dalommal, a késôbbiekben pedig akapcsolattartáshoz, a csoportmun-kához is elengedhetetlen a magasszintû nyelvismeret. De van egy jóhírünk: a Mûegyetem számos lehe-tôséget kínál a nyelvtanulásra, ameglévô tudás megôrzésére és to-vábbfejlesztésére.

– Az Idegen Nyelvi Központbana kezdôtôl a felsôfokú vizs ga elô ké -szítô kurzusainkig minden szinten

lehet nyelvet tanulni, továbbá ok-tatunk mûszaki és gazdasági szak-nyelvet is. A kredites tárgyak közülpedig kiemelném a speciális szak-nyelvi ismeretek kurzust, amelyet

kifejezetten a VIK hallgatóinak igé-nyeire szabtunk. Ha valakinek na-gyon magas szintû a nyelvtudása,

beiratkozhat a Tolmács- és Fordí-tóképzô Központunkba. A szint-fenntartás és a nyelvtudás tovább-fejlesztése azonban elengedhetet-len. Ezt fontos minden hallgatónakészben tartania. Az egyetemi évekalatt megkophat a tudás, és ez ko-moly hátrányt jelent nem csak azegyetemen, hanem késôbb, a mun-kaerôpiacon is. Ezért csak azttudom javasolni, hogy a nyelvvizs-gával már rendelkezô hallgatók sepipálják ki az angolt vagy bármilyenmás nyelvet, éljenek a BME-n anyelvtanulás lehetôségével – fogal-maz Fischer Márta, az Idegen NyelviKözpont igazgatója.

Az angol elôbb-utóbb egyfajtaalapkészséggé válik. Egy állásinter-júnál már ma sem az a kérdés,hogy tud-e az ifjú villamosmérnökvagy informatikus angolul, hanemaz, hogy milyen szinten ír, olvas,beszél, tárgyal, ad elô. Egy ér -telmû, hogy két jelölt közül azlesz a befutó, aki – ha nem isanyanyelvi szinten áll, de – mindenprobléma nélkül vált át magyarrólangolra.


NE HANYAGOLD EL AZ ANGOLT!

Ha jól osztod be az idôdet, biztos belefér egyetemi éveidbe angolnyelvtudásod továbbfejlesztése, és talán arra is marad energiád, hogyegy második nyelvet is megtanulj. Hidd el, megéri! A BME-n van rá le-hetôséged.

Egy állásinterjúnálmár ma sem az akérdés, hogy tud-eaz ifjú villamosmér-nök vagy informati-kus angolul, hanemaz, hogy milyen szin-ten ír, olvas, beszél,tárgyal, ad elô.

Angol és film felsôfokon

A Napos Oldal Alapítvány megkeresésére a BME Idegen NyelviKözpont három fogyatékkal élô fia tal nyelvtanulását támogatta.Egyikük Fenyvesi Zoltán, Till Attila Tiszta szívvel címû filmjénekegyik fôszereplôje.

– Tizenhat éves voltam, amikor egy háromhónapos ingyenesnyelvvizsga-elôkészítôn vehettem részt. Utána sikerrel letettemaz angol középfokú vizsgát, majd rövidesen a felsôfokút is. Mint-egy 10 évnyi iskolai nyelvtanulás után a nyelvtanban voltak hiá-nyosságaim, és a beszédkészségemen is volt mit javítani. A BMEkiscsoportos foglalkozásain Zákány Judit tanárnô nagyon alaposmunkát végzett, jól haladtunk, és így az eredmény sem maradtel – emlékszik vissza a fiatalember.

Zoli kerekesszékével mobil életet él. Részt vett például egymaratonfutáson New Yorkban. Új színt vitt életébe a film. Tillaolyan vagány srácot keresett, aki nem fél a kamerától. Végül Zo-liban találta meg filmje egyik fôszereplôjét. A kerekesszékes bû -nö zôk rôl szóló, realista, akciófilmes, bûnügyi, drámai, romanti-kus és vic ces elemeket egyaránt tartalmazó film a hazai közön-ség elôtt már nagy sikert aratott. Augusztus végén az a döntésszületett, hogy hazánk a Tiszta szívvel-t nevezi Oscar-díjra.

Fontos tudnivalók

Felvehetô nyelvek: angol, francia, holland, japán, német,olasz, orosz, spanyol (a külföldi diákoknak a magyar)

Belépéskor BSc szinten minden hallgató 8, MSc szinten4 pontot kap, amit felhasználhat a nyelvi kurzusokra. Egykurzus 2 vagy 3 pontot ér, ennek megfelelôen akár 4 sze-meszteren keresztül is ingyen lehet nyelvet tanulni. Ha akeret kimerül, a kurzusokért kedvezményes díjat kell fizetni.

Az igényektôl függôen van kiscsoportos képzés (10-13fô, 3 pont) és nagycsoportos képzés (16-29 fô, 2 pont).

Az általános nyelvi tárgyak, valamint a mûszaki és gazda-sági szaknyelv nulla kreditesek (a fenti pontrendszer-ben).

A mûszaki nyelv, a kultúraközi kommunikáció vagy a kul-túraközi és menedzserkommunikáció, valamint a VIK-hall-gatókra szabott speciális szaknyelvi kurzus kredites tárgyak.

További információk az inyk.bme.hu oldalon találhatók.

Emellett az is elônyt jelenthet,ha valaki egy második nyelvet istud. Magyarországon ma leginkábba németet keresik a cégek, de to-vábbi nyelvekkel is komoly ver-senyelônyt lehet szerezni. Viszony-lag új jelenség a második vagy har-madik nyelvnél a részkészségekfelértékelôdése: nem a nyelvtudásmagas szintje a fô elvárás, hanempéldául a mindennapi kommuniká-cióban való boldogulás, vagy vala-

milyen szakág terminológiájának is-merete, értése.

Fontos tudni azt is, hogy a Buda-pesti Mûszaki és Gazdaságtudomá-nyi Egyetem Idegen Nyelvi Köz-pontja és Nyelvvizsgaközpont janagy hangsúlyt fektet az esélyegyen-lôségre. Fokozottan támogatja azo-kat, akik valamilyen problémával –például diszlexiával, diszgráfiával,nagyothallással – küzdenek, vagymozgásukban korlátozottak.

Erasmus ösztöndíjnál jóval bô ke -zûbb támogatást kapnak. Nehézennek az okát megfejteni, Kiss Bá-lint szerint nagyobb érdeklôdésttalán a hasonló programok látha-tóságának növelésével lehet elérni.A villamosmérnök hallgatók köré-ben népszerûbb a lehetôség, közü-lük kétszer annyian jelentkeztekeddig, mint a mérnökinformatiku-soktól.

De hogy került a képbe a Sam-sung, és mit jelent a cég ösztön-díja? A válasz kézenfekvô: a Sam-sung és más dél-koreai elektroni-kai mamutvállalatok felsô- és kö-zépvezetôinek jelentôs hányada a

KNU-n végzett. A SamsungotTegu városában alapították, ahol aKNU is mûködik. Dél-Koreábanhagyományosan erôsek az öreg-diák szervezetek, így a BME aprogram kezdete óta bátorította akoreai egyetemi partnert, hogymutassa be a kettôs diploma prog-ramot az érintett cégeknek, és itt-hon is igyekeztek felvenni a kap-csolatot a Magyarországon aktívdél-koreai vállalatokkal. A Sam-sunggal történt kapcsolatfelvételminden tekintetben sikertörténet,a cég a 2015 ôszén kiutazott ösz-szes BME-hallgató számára adottkiegészítô ösztöndíjat.

Az angol nyelvû kétdiplomás prog-ram 2012-ben indult, két dél-ko-reai és öt európai egyetem részvé-telével. A programban részt vevôhallgatóknak az ázsiai intézménymellett az egyik európai partner-egyetemen is 15 kreditet kell tel-jesíteniük. Szóba jöhet például aLjubljanai Egyetem nyári iskolája,vagy a Varsói Mûszaki EgyetemAthens kurzus, illetve az ottaninyári iskola.

A BME VIK hallgatói közül amai napig 18-an fejezték be sikere-sen két féléves koreai tanulmánya-ikat – tudtuk meg Kiss Bálinttól, azIrányítástechnika és InformatikaTanszék vezetôjétôl. Elmondta:arra ugyan nem nagyon van esély,hogy a dél-koreai diplomával valakiaz ázsiai országban jusson álláshoz,

hiszen nagyok a munkahelyi kultu-rális különbségek és a munkanyelvszinte kizárólag a koreai, de a dél-koreai diploma kiváló ajánlólevélaz ottani cégek Dél-Koreán kívülileányvállalatainál.

– Ennek tulajdonítjuk, hogy aprogramra a Samsung magyaror-szági vállalata is felfigyelt. A VIK-enpersze elsôsorban azt reméljük,hogy a két BSc diploma mellé aprogramban részt vevô hallgatókmindenekelôtt még egy BME-sMSc diplomát is szereznek – tettehozzá Kiss Bálint.

Kérdésünkre, hogy egyáltalánmiért jó a hallgatónak, ha egy dél-koreai egyetem diplomáját is ma-gáénak tudhatja, vagyis mekkorapresztízse van ennek az ázsiaiegyetemnek, a tanszékvezetô így

válaszolt: a BME kétdiplomás prog-ramban részt vevô koreai partnerea Kyungpook National University(KNU), Dél-Korea egyik legjobbegyeteme, egyes nemzetközi rang-sorokban a BME-t is megelôzi. Adél-koreai diploma azt bizonyítja,hogy a programban részt vevôhallgató képes volt egy olyan okta-tási intézményben is minden tekin-tetben megfelelni az elvárásoknak,ahol az oktatási módszertan, azoktatás nyelve és a társadalmi szo-kások is alapvetôen eltérnek a ha-zaitól. Egy külföldi diploma sokkaltöbbet bizonyít, mint a nyelvisme-ret, vagy mint egy kevéssé kötötttanulmányi tervvel külföldön eltöl-tött félév. Dél-Korea ráadásul azOECD egyik legiparosodottabbgazdasága.

A felsorolt elônyök ellenéreegyelôre mérsékelt a túljelentke-zés a programra, eddig mindössze2-3 hallgatót kellett elutasítanihelyhiány miatt, dacára annak,hogy a programban résztvevôk az


MEGSZEREZHETED A KOREAI ELITEGYETEM DIPLOMÁJÁT IS

Az Európai Unió által támogatott csereprogram a Villamosmérnöki ésInformatikai Kar alapképzésében résztvevô hallgatók számára lehe-tôvé teszi, hogy két féléves dél-koreai tanulmányok nyomán, a BMEdiplomája mellé az egyik ottani elitegyetem, a Kyungpook NationalUniversity diplomáját is megszerezzék.

Nagy kihívás az eltérô kultúra

Bakó Norbert figyelmét maga az ösztöndíj keltette fel, amitjóval kedvezôbbnek talált a többi ilyesfajta programnál. Sze-rette volna magát kipróbálni egy lehetôleg minél távolabbi,más kultúrájú nemzetközi környezetben. Nem utolsó szem-pont számára az sem, hogy manapság Ázsia országai – dina-mikusan fejlôdô gazdaságuknak köszönhetôen – komoly té-

nyezônek számítanak a munkaerôpiacon. Az elektronika/in-formatika területén pedig kiemelkedôek, így egy itt eltöltötttanulmányi év jövendô informatikusként sokat jelenthet.

– Nagyon sok haszonnal járt számomra a program, de haválasztanom kell, talán a nemzetközi tapasztalatszerzést emel-ném ki. A globalizáció hatására, különösen az informatika te-rületén, egyre gyakoribbak a nemzetközi csapatok, ahol tel-jesen másképp kell hozzáállni egy-egy adott szituációhoz,fôleg ha a kulturális különbség befolyásoló tényezô. Ezeketpedig csak úgy lehet megtanulni kezelni, ha ilyen környezet-ben dolgozunk – mondja Bakó Norbert, akinek a legnagyobbkihívást az idegen kultúrába való beilleszkedés jelentette.

A fiatalember jelenleg utolsó féléves hallgató a mérnök-informatikus BSc képzésen. A vállalatirányítási rendszerekspecializációra jár, késôbb is ezen a területen szeretne el-helyezkedni. A BSc diploma után szeretné elvégezni a gaz-daságinformatikus MSc képzést is, szintén a BME-n.

Szívesen dolgozna Dél-Koreában isLászló Gyula frissen végzett villamosmérnök (BSc) számáraaz volt a legnagyobb lehetôség a programban, hogy számárateljesen új kultúrában tölthet el egy évet. A villamosmérnökszakra jelentkezett, mivel Dél-Korea az elektronika egyiklegmeghatározóbb országa, ezért is nagy lehetôségnek tar-totta az ösztöndíjprogramot. A nemzetközi környezetbeneltöltött egy év számára is hozott sok új barátot, akikkelazóta is tartja a kapcsolatot. – A KNU-n minden évben egy100-150 fôs külföldi hallgatókból álló társaság alakul ki több

tucat országból, így Dél-Koreán kívül az ô kultúrájukat ismegismerheted – ecseteli az extra élményeket Gyula. A ki-hívások között nemcsak a kulturális különbségeket említimeg, hanem azt is, hogy a különbözô országokból érkezettemberek mennyire tudnak a közös angol nyelven dolgozni.Az angol nyelv ismerete alapfeltétel, de egész más az, ami-kor valakinek kommunikálnia is kell ezen a nyelven, ráadásulszakmai szinten. Dél-Koreában írta a szakdolgozatát éstette le a záróvizsgát is. Szeptembertôl kezdi a mesterkép-zést, és diploma után szívesen dolgozna külföldön, akár Dél-Koreában is. A hazai cégeknél pedig úgy érzékelte, hogy ál-láskereséskor a külföldi munkatapasztalat sokat számít.

Koreaiul is tanulVonzónak találtam, hogy a világmásik felére utazhatok, és közbenolyan dolgot csinálhatok, ami a kar-rierem szempontjából is fontos. Azis ott motoszkált bennem, hogy ha azegyetem alatt nem megyek, akkortalán sosem jutok el Kelet-Ázsiába.

A VIK-en tanulok villamosmér-nöknek, így kint is ezen a szakon ta-nultam – mondja Tóth Tamás, akiszámtalan hasznát látja a program-nak. Sok barátot szerzett a világ min-den tájáról, és már tudja, hogy nemszeretne elszakadni az ázsiai ország-tól, amelynek a jelenlegi párkapcso-latát is köszönheti. A koreai nyelvetis elkezdte tanulni, de a szakmai út-keresésben is segített a program. Akint hallgatott robotika projektmun-kái nyomán jött rá, hogy érdekli aképfeldolgozás.

A képzés során rengeteg projekt-feladatot vittek végig, az összesetnemzetközi csapatban. Ezt a legtöbbmunkaadó nagyra értékeli. Magyar-országon sok szakmabeli koreai mul-tinak van leányvállalata. Tamás úgyérzi, egy ilyen diploma kiemeli majda többi álláskeresô közül. A BSc-dip-loma megszerzéséig egyébként márcsak egy féléve van hátra. Utána sze-retné tanulmányait a mesterképzés-ben folytatni, lehet, hogy mérnökin-formatikus szakon.

Tételezzük fel, hogy nem vagy az a„bütykölô”, mérnöki feladatokbanelmélyülô, hardver- vagy szoftver-fejlesztô típus. Az informatika irántiérdeklôdésed azonban nagyonélénk, és mellette érzel magadbannémi gazdasági vénát is. Vajon ösz-szejöhet a kettô? Jó hírünk van. Haa BME Villamosmérnöki és Infor-matikai Karát választod, nem kény-szerülsz kompromisszumra. Miu-tán az alapképzésben – villamos-mérnökként vagy mérnökinforma-tikusként (esetleg közgazdászként)– minden szükséges ismeretet meg -szereztél, tehetsz egy enyhe fordu-latot. Ennek legjobb módja, ha akari gazdaságinformatikus mes ter -szakot választod.

A BME-n végzett gazdaságinfor-matikusok iránt óriási a piaci ke-

reslet. A fiatalok már hallgatókéntkapcsolatba kerülnek a cégekkel,valós ipari problémákon dolgoz-nak, így sokan már a végzés elôtttudják, hol fognak elhelyezkedni.Sajnos arra is van példa, hogy va-laki a kecsegtetô ajánlatot még az-elôtt elfogadja, hogy lediplomázna.Ez rendkívül sajnálatos – tartják azegyetemen –, hiszen vétek kihagynia képzés utolsó fázisát.

A kimaradt tudás és a hiányzódiploma késôbb hátrányt jelent a„majdnem” mérnöknek. Attólpedig senkinek sem kell tartania,hogy fél vagy egy év múlva nemkap jó ajánlatot. A cégek mindenjel szerint két kézzel kapkodnak a

BME-n végzett gazdaságinformati-kusok után, és arra is bôven vanlehetôség, hogy a fiatal szakembe-rek, hosszabb-rövidebb ideig, kül-földön is kipróbálják magukat.

Lányok, figyelem! A gazdaságinformatikus mes-

terképzésen arányaiban több alány, mint a VIK többi szakán.Ennek vélhetôen az az oka, hogyitt elsôsorban nem a fizikára,hanem az erôs matematikai tu-dásra építenek. És a lányok közöttáltalában sok a jó matekos. A ta-pasztalatok azt mutatják, hogy agyengébb nem képviselôi remekülmegállják a helyüket, kiválóan tel-jesítenek.

24 VERSENYKÉPESSÉG

INNOVÁCIÓ

A VIK-en a tanulás, a kutatás, a fejlesztés és az innovációszerves egységet alkot

GAZDASÁGGAL FÛSZEREZETT INFORMATIKA – VAGY FORDÍTVA

A BME VIK szakirányú diplomá-jával a zsebedben kedvedre válo-gathatsz a gazdaságinformatikusállások között. Csak úgy kapkod-nak majd utánad a cégek.

Matek emelt szinten

Már a középiskolában érdemes ráhaj-tani a matematikára, valamint az in-formatika számítástudományi hátte-rére is. Ha emelt szintû matematikaérettségit teszel, szinte kizárt, hogykellemetlen meglepetés érjen a BMEVIK-en. A tapasztalatok azt mutatják,hogy könnyebben boldogulnak azok,akik az informatikai alapképzés utánveszik fel a gazdaságinformatikus sza-kot, mint akik közgazdász alapkép-zéssel rendelkeznek. Ez utóbbiaknaknem minden esetben megfelelô a ma-tematikai elôképzettségük.

merákat helyeztek el, továbbá azütôkbe is különféle érzékelôketépítettek. A begyûjtött adatokalapján arra keresik a választ, hogya játékos hogyan javíthatna techni-káján, játékstílusán.

– Több európai kezdeménye-zésben is részt veszünk, így példáulokos autókkal, okos épületekkel isfoglalkozunk. E projektek sikerénfelbuzdulva IoT versenyt hirdet-tünk. A hallgatók az ötleteikbôl ki-növô demók megvalósításához egykis kezdôtôkét is kaptak – hívja fela figyelmet Varga Pál egyetemi do-cens. A versenyre nagyon sok pá -lyamû érkezett, ezek közül válasz-totta ki a szakmai zsûri a hét dön-tôs csapatot. Az elsô helyezéstvégül az okos villástargonca ötle-tével induló hallgatók nyerték. Apályamû alapgondolata, hogy azeszközökön elhelyezett szenzorokkommunikálnak a környezetükkel,és így segítik a mûködési paramé-terek betartását, illetve a targoncakarbantartását. Ha például egylégszûrô kezd eltömôdni, idejébenmegérkezik a jelzés a karbantar-tókhoz, akik még a tényleges meg-hibásodás elôtt közbeléphetnek.

Az IoT verseny egyik közönség-díját egy egészségügyi alkalmazásnyerte, amivel az okostelefont ke-zelni nem tudó emberek élete te-hetô kényelmesebbé, biztonságo-sabbá, miközben az ôket kezelôorvosok leterheltsége csökkent-hetô. Az eszköz lehetôvé teszi,hogy az otthon tartózkodó pácienskülönbözô élettani paraméterei(vérnyomás, vérckukorszint stb.)megjelenjenek az orvosnál. Vissz -irá nyú kommunikációra is lehetô-

ség van: az orvos konfigurálhatja apáciens eszközét, illetve problémaesetén figyelmeztetô jelzést küld-het a betegnek. Kritikus esetben apáciens egyetlen gomb megnyomá-sával értesítheti az orvost.

Eljött az az idô, amikor már többtárgy kapcsolódik SIM-kártyával azinternethez, mint ahány ember mo-biltelefont használ. A háztartásigépek, az ipari berendezések, ajármûvek, az orvosi mûszerek, a lif-tek stb. a mobilhálózaton keresztülcserélnek adatokat egy központiberendezéssel vagy egymással. Atrend egyértelmû: a tárgyak vagydolgok internete, az Internet ofThings (IoT) rohamosan terjed. Avilág egyik vezetô információtech-nológiai kutató és tanácsadó cége,a Gartner szerint 2016 végére vi-lágszerte 6,4 milliárd tárgy kapcso-lódik a hálózathoz, 2020-ra pedig ezaz érték meghaladja a 20 milliárdot.

Természetesen a Mûegyetemtanszékei is követik a világtrende-ket. Az IoT része az oktatásnak, to-vábbá kutatási projektek is épülnekerre a témára. Mindez azt jelenti,hogy már a hallgatók is megismer-kedhetnek a legkorszerûbb techno-lógiákkal, sôt be is kapcsolódhatnakkülönféle IoT projektekbe.

Okos otthon, okos városAz Automatizálási és AlkalmazottInformatikai Tanszéken (AUT) azegyik legnépszerûbb terület azokos otthon. A kutatók és a hall-gatók arra keresik a választ, mi-ként nézhet majd ki a jövô okosotthona. – Már ma is találkozha-tunk olyan lakásokkal, ahol szenzo-rok segítségével, távolról lehet afûtést, a világítást stb. szabályozni.Mi ennél tovább lépünk, és visel-hetô eszközöket, továbbá olyan in-telligens eszközöket is bevonunk arendszerbe, mint például a set topboxok. Tegyük fel, hogy az egyikcsaládtag keddenként, miután 6körül hazaér, megnézi kedvenc so-rozatát. A rendszer ezt megta-nulja, és minden héten, az adottidôben bekapcsolja a tévét. Igenám, de csak akkor, ha a mozgásér-zékelôk jelzik, hogy az illetô haza-ért. Ha nem így történt, felvételreállítja a set-top-boxot. Egy másik –hallgatói – ötlet, hogy a család-tagok, okos eszközükkel fel tudják

hatalmazni vendégeiket, hogy okosotthonuk bizonyos funkcióihozhozzáférjenek, például vezéreljék alámpákat – mondja Forstner Ber-talan egyetemi docens.

Az AUT-on – EU-projektekhezkapcsolódóan – az okos város té -ma is terítéken van. Utcai lámpák -ra szerelt kamerákkal és szenzo-rokkal mérik a forgalmat, a lég- ésfényszennyezettséget. A kapottadatok kiértékelését követôen kü-lönbözô útvonalakat tudnak fel-ajánlani például a gyalogosoknak(ahol a közvilágítás a legerôsebb),vagy a kerékpárosoknak (ahol alégszennyezettség a legkisebb). Egylehetséges alkalmazás az is, hogy azút mentén lévô üzlet kirakatábancsak akkor gyulladjon fel a világítás,ha valaki elsétál a bolt elôtt. – Meg-oldásainkba sok hallgatói ötlet isbekerül. Összetett feladatról vanszó, aminek nem csak az IoT esz-közök bevonása és az archi tek tu -rális tervezés a része, hanem az is,hogy az összegyûjtött adatokbólhogyan lehet következtetéseketlevonni. Egy másik roppant aktuálisterülettel, a big data rendszerekkelis kapcsolatba kerülhetnek tehát azérdeklôdôk, akik között egyarántvannak informatikusok és villamos-mérnökök, BSc- és MSc-hallgatók– mutat rá Forstner Bertalan.

IoT verseny hallgatóknakAz IoT lényege, hogy minden tárgy,ami körülöttünk van, összekap-csolható, felügyelhetô, táv ve zé rel -hetô, és ezáltal jobbá tehetô azemberek élete – vallják a Távköz-lési és Médiainformatikai Tanszé-ken (TMIT), ahol a kutatók – hall-gatók bevonásával – a gyakorlat-ban is foglalkoznak a témával. Egyikígéretes munkájuk egy okos sport-pálya: az Ericssonnal közösen egysquash pályára szenzorokat és ka-

26 INNOVÁCIÓ

TÁRGYAK MILLIÁRDJAI A VILÁGHÁLÓN

Az IoT, vagyis az Internet of Things korlátlan lehetôségeket teremtnem csupán a felhasználóknak, hanem a kutatóknak, fejlesztôknek is.Álljon itt néhány terület, amivel a BME VIK-en foglalkoznak.

Várható, hogy 2020-ra több mint 20 mil-liárd tárgy kapcsoló-dik a hálózathoz.

– A demó valódi jelentôségeazonban a kommunikációs lehetô-ségek bemutatásában rejlik – hívjafel a figyelmet Kiss Domokos, azAUT tanársegédje. A mai mobilhá-lózaton keresztüli kommunikációesetén (ahol nagyobb a késlelte-tés), az autók egy konvojban ha-ladva követik egymást, lassabb se-bességgel. A nagyobb sebességûhaladás nem volna biztonságos,mert a hálózati késleltetés hozzá-adódik a reakcióidôhöz, ha beavat-kozásra van szükség. A lényegesengyorsabb 5G hálózat esetén – afejlesztôk 1 ezredmásodperc kö-rüli válaszidôt ígérnek – már meg-valósítható például az is, hogy azautók egy keresztezôdésben jelzô-lámpa nélkül, felváltva haladjanakát. Mindezt anélkül, hogy megállná-nak, vagy jelentôsen le kellene las-sítaniuk. – A kommunikációs lehe-

tôségek jelentôsége az ilyen ese-tekben mutatkozik meg igazán:bármilyen gyors és pontos szenzo-rokkal szerelünk fel egy önvezetôautót, az nem tud észrevenni egykeresztezôdésben oldalról érkezô,és egy épület miatt esetleg takarás-ban lévô másik autót. Ha viszont

az 5G sebességével folyik a kom-munikáció, akkor a jármûvek idô-ben értesülnek egymásról. A jövô-ben csak így – azaz valós idejûkommunikációval – képzelhetô el,hogy az önjáró autók torlódás- ésbalesetmentesen közlekedjenek aközutakon – mutat rá az oktató.

Valszínűleg tökéletesen tisztábanvagy vele, hogy a mobiltelefonodtöbb nyire negyedik generációs há-lózathoz kapcsolódik. Egyrészt azeszköz kijelzôjén megjelenik a 4Gfelirat, másrészt élvezed ezen kor-szerû mobilhálózatok elônyeit, ígypéldául böngészel az interneten,vagy online nagy felbontású filme-ket nézel okostelefonoddal. Ma eza csúcs, amivel felhasználóként ta-lálkozhatsz.

A fejlôdés azonban itt nem állmeg, világszerte a kutató-fejlesztômûhelyekben már nagy erôkkeldolgoznak az 5G-n. Magán a háló-zaton, valamint azokon a mintaal-kalmazásokon, amikhez elenged-hetetlen a 4G-nél lényegesen na-gyobb adatátviteli sebességû, ki-sebb késleltetési idejû és megbíz-hatóbb összeköttetés. A Mû egye -tem Automatizálási és AlkalmazottInformatikai Tanszéke (AUT) isbekapcsolódott egy ilyen munkába:a Nokia Bell Labs-szel és a TUDresden 5GLabbal közösen egy

mobilkommunikációs-robotikaidemót építettek, amit 2016 febru-árjában a mobil világ legrangosabbeseményén, a barcelonai MobilWorld Congressen nagy sikerrelbe is mutattak.

Az ötletet az egyre többet em-legetett önvezetô autók adták.Ezeknél a jármûveknél nem csupána vezetô nélküli mûködésrôl kellgondoskodni, hanem arról is, hogyazok a forgalomban zökkenômen-tesen, a forgalmi dugókat és a bal-eseteket elkerülve, tehát a környe-zeti jelenségekhez igazodva közle-kedjenek. És itt lép be a képbe az5G hálózat: egy olyan infrastruk-túra, ami gyakorlatilag valós idejûkommunikációt tesz lehetôvé –esetünkben – a jármûvek között,illetve a jármûvek és a vezérlôköz-pont között. Ráadásul az 5G háló-zat egyik különlegessége, ami a ki-emelkedô gyorsaságát is adja, hogyaz eszközök nem csupán egy távoliközponttal kommunikálhatnak, ha -nem a „központ” elosztva jelenik

meg, a mobileszközök közelében.Ez azt jelenti, hogy az 5G-n kom-munikáló autókat egy-egy csomó-pontnál, városrésznél az ottani,helyi irányítás tudja majd koordi-nálni, az adatcsomagoknak nemkell nagy utat megtenniük egyik au-tótól a másikig.

A Barcelonában bemutatott al-kalmazás egy terepasztal és rajtanéhány konvojban haladó, szenzo-rokkal ellátott, önjáró autó. Azautók képesek követni egy, a sávotjelzô fekete vonalat, megmérni azelôttük lévô másik autó vagy egyébakadály távolságát, illetve termé-szetesen kommunikálni egy irá-nyító számítógéppel. Önmagukbanis képesek az elôttük haladó jár -mûvet követni, illetve álló akadálytészlelve vészfékezéssel megáll ni,így kerülve el a karambolt. A jár -mûvek helymeghatározását egy, azasztal fölé telepített kamerás rend-szer végzi: épp olyan adatokat szol -gáltat, mint a valódi autók eseténa GPS.

29INNOVÁCIÓ28 INNOVÁCIÓ

ÖNJÁRÓ AUTÓK KONVOJBAN

Vezetô nélküli autók már vannak, egy-egy jármûvel folynak a kísérle-tek, ám arra, hogy tömegesen száguldozzanak az utakon az önjáróautók, még várni kell. Olyan demók azonban már készülnek a kutató-fejlesztô mûhelyekben – így a Mûegyetemen is –, amelyekben egyegész konvoj autonóm autó halad.

A demó valódi jelentô-sége a kommunikációslehetôségek bemutatá-sában rejlik.

zetben található villanyautók mind-egyike megkapja a töltést, lehetô-leg úgy, hogy bizonyos ideig azegyik, majd a másik autó jut éjsza-kai áramhoz. Mi kell ehhez? Csat-lakoztatáskor az autónak el kellárulnia magáról, mennyi az akku-mulátorának az aktuális töltöttségiszintje, illetve mennyi hiányzik ateljes feltöltöttséghez, a tulajdo-nosnak pedig meg kell adnia, reggelhány órakor akar elindulni az au-tóval. Ezekbôl az információkbólegy intelligens algoritmus már eltudja dönteni, mikor melyik autóakkumulátorát mennyi idôn át kelltöltenie, hogy reggelre mindegyikjármû menetkész legyen, és háló-zati problémák se keletkezzenek.

Bonyolultabb feladatot jelentegy villanyautós taxiflotta vagy au-tóbuszpark töltése. Ezeknél aváros különbözô pontjain találhatógarázsok, töltôállomások közöttkell megfelelôen elosztani ajármûveket, ha nem akarjuk, hogy

a hálózat egyes szegmensei túlter-helôdjenek, továbbá ki kell szá-molni, mekkora kapacitású töltôál-lomásokra és azokból hány da-rabra lesz szükség ahhoz, hogyegyetlen jármû se várakozzon fe-leslegesen.

Visszatáplálnak a napelemekA tanszéken modellezték ezeket afeladatokat, de – teszi hozzá RaiszDávid – a hálózat egyes elemeinekfejlesztése, cseréje nélkül a hazaivillamosenergia-rendszer nem fogtudni megfelelni a jövô elvárásai-nak. Az elektromos autóknál is na-gyobb kihívást jelent az elosztóhá-lózatot üzemeltetô társaságoknaka megújuló energiaforrások terje-dése. Amennyiben a környékbennem fogyasztják el a napelemesháztartások által betáplált energiát(például akkor, amikor a napele-mes ház lakói nyári szabadságonvannak), ez feszültségemelkedés-hez vezet. Már három-négy nap-

elemes lakóház elegendô ahhoz,hogy a családi házas övezetet ki-szolgáló utcai transzformátor – kü-lönösen egyfázisú betáplálás esetén– ne tudja kezelni a feszültségemel-kedést.

Mások mellett Bajorországbanévek óta ismert problémáról vanszó, amelyre vannak megoldásimodellek, nálunk egyelôre az akérdés, milyen méretû beruházástérdemes megvalósítani, hiszen egytranszformátorcsere – különösenegy szabályozható transzformátortelepítése – nem olcsó mulatság.Megközelíthetô a probléma a nap-elemek felôl is. A napelem ugyanisegyenfeszültséget termel, a válta-kozó feszültséget elôállító inverterazonban képes meddô teljesít-ményt fogyasztani, ami nagyonhasznos képesség, ezt azonban,legalábbis bizonyos rendszermé-ret fölött, meg is kell követelni anapelemes rendszerek telepítôi-tôl.

Háztartásunk széndioxid-lábnyo-mának csökkentésével magunk isaktív környezetvédôkké válhatunk.Amikor hûtôgépet vagy bármilyenmás háztartási berendezést vásá-rolunk, érdemes odafigyelni a ké-szülék energiatakarékossági kate-góriáját jelölô címkére. Sokan nemgondolnak rá, hogy a készenlétimódban hagyott televízió vagy hifiis feleslegesen fogyasztja az ener-giát – világméretekben összeadvasok-sok erômû termelését paza-rolva el. Igaz, ez már nagyságren-dileg nagyobb beruházást igényel,de immár Magyarországon semmegy ritkaságszámba, hogy a ház-tartások maguk termeljenek ener-giát: napelemekkel többé-kevésbéönellátóvá tehetik magukat – foly-tatja a gondolatmenetet Raisz Dá -vid, a BME Villamosmérnöki és In-

formatikai Kar Villamos EnergetikaTanszékének docense.

Mi több, az utóbbi évekbenegész települések ellátásáról gon-

doskodni képes, megawattos kapa-citású napelemparkok épültek; haez a trend folytatódik, akkor ter-mészetesen a megtermelt energia

tárolásáról is gondoskodni kell. Afosszilis energiahordozók meg-újuló forrásokkal történô kiváltásaa közlekedést sem hagyja érintet-lenül. A Budapest utcáin feltûntelektromos buszok és a mind na-gyobb számban látható zöld rend-számos autók a fenntartható élet-módra való törekvés példái. Azelektromos meghajtású személy-autók térhódítását számos ország-ban különféle kedvezményekkelsegítik; arról persze lehet vitat-kozni, hogy az egyes ösztönzôk(áfamentesség, adócsökkentés, in-gyenes parkolás, utcai töltôállo-mások, buszsáv használata stb.)mennyire érik el céljaikat, kellôenhatékonyak-e.

Villanyautók, reggelre töltveA BME Villamosmérnöki és Infor-matikai Kar Villamos EnergetikaTanszékén már arra az idôre ké-szülnek, amikor tömegével járnakmajd az utakon elektromos meg-hajtású jármûvek – hallottuk RaiszDávidtól, aki maga is zöld rend-számú autót használ. Összességé-ben ugyan a hazai villamosenergia-ellátó rendszer színvonala átlagbanjónak mondható, de már mostgondolni kell arra, hogy az éjszakatöltôre tett autók tömege majdanegyszerre terheli le a hálózatokat.A nagy felvevônek számító villany-autók egyidejû töltése hálózati túl-terheléshez és feszültségproblé-mákhoz vezethet, ami egyfelôl ahálózat egyes részeinek megerôsí-tésével, másfelôl intelligens töltésimegoldásokkal küszöbölhetô ki.

Olyan okoseszközökre, idôosz-tásos módszerekre van szükség,amelyekkel elérhetô, hogy az elôrebeállított indulási idôpontra a kör-


FENNTARTHATÓ ÉLETMÓD VILLAMOSMÉRNÖKI SZEMMEL

Egy átlagember is sokat tehet a globális környezet védelméért. Kezd-heti például az energiatakarékossággal és folytathatja a környezettu-datossággal. A BME VIK-en olyan tudást szerezhetsz, amivel szakem-berként szolgálhatod majd a jó ügyet, miközben izgalmasabbnál iz-galmasabb villamosmérnöki feladatokat végezhetsz.

Olyan okos esz kö zök -re, idôosztásos mód-szerekre van szük-ség, amelyekkel el-érhetô, hogy az elô -re beállított indulásiidôpontra a körzet-ben található villany-autók megkapják atöltést.

Kedves Középiskolás! Feltûntesetleg, hogy ezúttal csak villamos-mérnök hallgatókról volt szó? Hanem, akkor most felhívjuk a figyel-medet a következôkre: az IoT té-mákban a hardverrel, a hard ver kö -zeli szoftverrel, a szenzorok keze-lésével és hálózatba kapcsolásávalelsôsorban a villamosmérnökökfoglalkoznak. Az általuk kiépítettalapra dolgoznak aztán rá az infor-matikusok, akik kialakítják az infor-matikai infrastruktúrát, feldolgoz-zák és megjelenítik az adatokat stb.

– Kétségtelen, hogy az informa-tikusok munkájának eredményelátványos, a tevékenység lényegekönnyen érthetô. Azt azonbannem mindenki tudja, hogy nemcsak az informatikusok, hanem avillamosmérnökök is foglalkoznak

szoftverekkel. Itt van például azIoT téma, ahol a villamosmérnö-kök munkája nagyobbrészt hard -ver közeli szoftverírás, ami – sze-mélyes véleményem szerint – sok-kal érdekesebb, mint a magasabbszintû, felhasználóhoz közeli szoft-ver írása. Ráadásul a villamosmér-nök rakja össze azt a hardvert,amire aztán elkészíti a szoftvert.Azok a hallgatók, akik már megta-pasztalták ezt az élményt, jellem-zôen kitartanak a villamosmérnök-ség mellett, sôt minden évben van-nak olyan mérnökinformatikusok,akik a BSc képzés elvégzése után avillamosmérnök MSc képzést vá-lasztják – fogalmaz Kovácsházy Ta -más.

Nem árt tudni azt sem, hogymanapság, amikor a munkaerôpia-

con köztudottan nagy az informa-tikushiány, a villamosmérnököketszintén lasszóval fogják. Fôleg azo-kat a villamosmérnököket, akiknem csak a hardverhez értenek,hanem némi szoftverismerettel isrendelkeznek. Európában és Ma-gyarországon is számos nagyválla-lat kifejezetten villamosmérnökö-ket keres. A hazai jár mû vil la mos -sági fejlesztésekhez például folya-matosan veszik (vagy vennék) fel avillamosmérnököket. Emellett a ki-sebb hazai kutató és fejlesztôcégek (sok ilyen van) is komoly fel-vevôpiacot jelentenek. Ráadásul ittvan a rohamosan terjedô IoT, amia jövôre nézve szinte korlátlan le-hetôségeket teremt a villamos-mérnökök, de természetesen azinformatikusok számára is.

Hálózatba kapcsolt beágyazottrendszerek. Elég riasztóan hang-zik, nem? Természetesen meg sekíséreljük, hogy a Méréstechnikaés Információs Rendszerek Tan-szék (MIT) bonyolult elnevezésûtantárgyának részleteibe beavas-sunk, arra viszont felhívjuk a figyel-medet, hogy e tárgy egyik kulcs-szava az Internet of Things, azaz azIoT. A villamosmérnök hallgatókmegismerik az interneten kommu-nikáló tárgyak, vagyis beágyazottrendszerek felépítését a hardverés a szoftver szempontjából, talál-koznak professzionális alkalmazá-sokkal, továbbá lehetôséget kap-nak rá, hogy saját, beágyazott pro-cesszorokat és szenzorokat tartal-

mazó IoT alkalmazásokat készítse-nek. – Hallgatóink egy házi felada-tot választanak, így beleáshatjákmagukat a témába – fogalmaz atárgyat oktató Kovácsházy Tamásdocens.

Az évek során rengeteg érde-kes, játékos, de ugyanakkor hasz-nos alkalmazás született. Ilyen pél-dául az a modelltank, ami némi át-alakítás után a rajta elhelyezett ér-zékelôk, kamerák és beavatkozóelemek segítségével az internetrôl,

távolról irányítható. Egy hallgatótávolról vezérelhetô akváriumot,egy másik távvezérelhetô kutya-etetôt készített. Szintén egy hall-gató dolgozta ki azt a megoldást,amely a boroshordók hômérsék-letét méri, és ezzel a bor érési fo-lyamatát felügyeli.

– Egy átlagember jellemzôencsak arra gondol az IoT kapcsán,hogy milyen jó hozzájutni az ada-tokhoz. Egy szakember azonbanazzal is szembesül, hogy a be gyûj -tött hatalmas adatmennyiségek ön-

magukban haszontalanok, azokbólkövetkeztetéseket kell levonni.Éppen ezért mi az IoT témát ösz-szekapcsoljuk az adatok automati-kus feldolgozásával, divatos kifeje-zéssel élve a big data területével –hívja fel a figyelmet az oktató.

A hallgatók jellemzôen a BScképzés negyedik szemesztere után,a specializációválasztáskor kapcso-lódhatnak be az IoT témákba, de atanszéken szívesen fogadják azelsô- és másodéves érdeklôdôketis. – Tanszékünk az egyik alapsze-replôje a mikrokontrolleres, kis-teljesítményû, célorientált számí-tógépes rendszerek oktatásának.Villamosmérnök hallgatóink tehátaz IoT alkalmazások hardverolda-lát is megtanulják, és az MSc kép-zés keretében odáig jutnak, hogymûködô, akár az iparban használ-ható rendszereket is építenek. Jóljelzi a piac elismerését, hogy szinteminden komoly magyar IoT pro-jektben ott van hallgatóink vagyvolt hallgatóink munkája – mutatrá a Méréstechnika és InformációsRendszerek Tanszék docense.


A villamosmérnök hallgatók megismerik azinterneten kommunikáló tárgyak, vagyis be-ágyazott rendszerek felépítését a hardver ésa szoftver szempontjából.

HARDVERKÖZELI SZOFTVEREK

Ha körülnézel a munkaerôpiacon, láthatod, hogy rengeteg a villamos-mérnöki végzettséghez kötött álláskiírás. Az Internet of Things terje-dése tovább növeli a hardverhez és szoftverhez egyaránt értô villa-mosmérnökök iránti keresletet.

hogyan lehet az eszközt folyama-tosan a Föld felé fordulva tartani apályáján, hogy a fotózásnak legyenis értelme? Olyan jól sikerült a fel-adat megoldása, hogy az eszközsztereóképek készítésére is alkal-mas volt.

– Az egész projekt olyan sike-res lett, hogy végül Magyarország-ról a BME mûholdja, a MASAT-1jutott ki az ûrbe. Ez adta az ötleteta kétirányú továbblépéshez, ami-nek egyike, hogy folytassuk vállal-kozásként, fejlesszünk belôle ipar-

ágat, hiszen tudunk már aprómûholdat gyártani, amit külsô mé-rési, vizsgálati igények kielégítéséreigénybe lehet venni. Ez a folyamatel is indult. Ugyanakkor menjünktovább az oktatás irányába is, dol-gozzunk ki rá megfelelô tananyagot– emeli ki a szakember. Azótaugyan ûrkutatási tanszék még nincsa BME-n, de van már választhatócélirányos tantárgy, amit a Villa-mosmérnöki és Informatikai Kar-nak az eddigi ûrprojekteket végig-vivô két tanszékén is tanítanak.

Hogyan tovább? A csapat egyikfele, amelyik a MASAT-1 projektetmenedzselte, megalakította a C3Sstartup céget, akik pedig az egye-temen maradtak, keresni kezdtékaz újabb kutatási irányokat, így ju-tottak el a SMOG-1-ig. Az ûr -szemét lehet anyagi természetû –pél dául már nem mûködô ûr esz -köz vagy annak egy darabja –, delehet elektromágneses hullám is. Arádióhullámok által okozott ûr sze -méttípust vizsgálja a BME tör pe -mûholdja, a SMOG-1.

A BME-n már több évtizede folyikûrkutatói tevékenység, amelynekelsô igazán látványos fejezete azelsô magyar fejlesztésû mûhold, aMASAT-1 2012-es felbocsátásavolt. – Ennek sikere azonban önma-gán is túlmutatott, nemcsak azért,mert Magyarország elkészítette azelsô önálló mûholdját, hanem mertennek a tevékenységnek közvetle-nül volt köze a hallgatókhoz, azegyetemi képzéshez és az ittenikreativitáshoz – mondja Kovács Kál-mán, a BME Villamosmérnöki és In-formatikai Kar docense, az EgyesültInnovációs és Tudásközpont igazga-tója, a Magyar Ûrkutatási Tanácstagja, korábbi elnöke.

A Mûegyetemen 40 éve készültel az elsô olyan berendezés, amifelkerülhetett egy mûholdra. Ezegy energiaellátó rendszer volt, defejlesztettek itt adatgyûjtô, adatfel-dolgozó rendszert is. – A felsorol-tak mind fedélzeti berendezésekvoltak, meghatározó alapegységeiegy mûholdnak, és mindegyik sike-res volt – teszi hozzá.

A szakmai háttér tehát adottvolt egy kis mûhold összerakásá-

hoz, már csak egybe kellett építeni.Kapóra jött, hogy 2010-ben az Eu-rópai Unióban mûködô EurópaiÛrügynökség meghirdetett egyegyébként Amerikából indult ak-ciót szabványosított kisméretû,egy kilogramm össztömegû mû hol -dak készítésére.

Az akcióba, több más egyetemmellett a BME is bejelentkezett aMASAT-1-gyel. – A munkába, amiéjjel-nappal folyt, az oktatók és akutatók mellé beállhattak végzôshallgatók, illetve frissen diplomá-zottak is. A MASAT-1 szinte min-denestôl itt készült az egyetemen,néhány alkatrészt szállítottak ma-gyarországi kisvállalkozók. Felhasz-

nálták a már említett egyetemi fej-lesztésû egységeket is – értékeli azindulás körülményeit Kovács Kál-mán.

Sokféle kreativitást igényelt ateljes folyamat, ide már nemcsak ahozott négy évtizednyi tudás,hanem teljesen új dolgok is kellet-tek. Milyen legyen például a meg-felelô rádióantenna, ami belefér amûhold elôírt kocka formájába, avilágûrben meg kinyílik, ráadásul amegfelelô hosszúságúra? Így jött azötlet, a méretre vágható bolti mé-rôszalag, ami összetekerve is ru-galmas marad.

A másik ötletelés hozta azt azújdonságot, hogy az eredetileg ter-vezett mûholdba, mivel annakössztömege nem érte el az egy ki-logrammot, kerüljön bele egy apróoptikai eszköz, amivel képeket islehet majd készíteni. Ez generáltegy újabb megoldandó feladatot:


JÖHETSZ HOZZÁNK KUTATNI! – FELLÖVÉS ELÔTT A SMOG-1

Újabb mérföldkövéhez ért a magyarországi ûrkutatás, rövidesen fel-bocsátják a világûr elektromágneses szennyezettségét mérô SMOG-1mûholdat. A Mûegyetemen folyó munkába már a téma iránt érdek-lôdô középiskolások is bekapcsolódhatnak.

Már középiskolás fokon tanítaniMilyen hatása lehet a BME-n folyó ûrkutatási munkának aközépiskolai oktatásra? Szakemberek törekvése, hogy azûrkutatás Magyarországon is sokkal erôteljesebben kerüljönbe a fizika tananyagba. A fizika tantárgy nép sze rû ségeugyanis visszaesôben, ezért kísérleti jelleggel néhány iskolá-ban megpróbálják az ûrkutatás eredményeit átvenni a kö-

zépiskolai fizika oktatásában is. Kinematika, termodinamika,súrlódási erô, ezt mind meg lehet mutatni a modernûrkutatás eredményein, például a MASAT-1-en, vagy a ké-szülô SMOG-1-en keresztül.

– A BME-n kiépült földi vezérlôállomás egyben bemuta-tóterem is, középiskolák jönnek szervezetten látogatóba,sôt, akinek kedve van, már középfokú tanulmányai idejénbekapcsolódhat akár a SMOG-1 programba is – hívja fel afigyelmet Kovács Kálmán.

Kinematika, termo-dinamika, súrlódásierô, ezt mind meglehet mutatni a mo-dern ûrkutatás ered-ményein keresztül.

vezetôi lesznek – mutat rá EnderFerenc, az EET adjunktusa.

Az oktató még egy fontos do-logra hívja fel a figyelmet. – Nemtragédia, ha még a középiskolavége felé sem tudod, pontosanmivel is szeretnél foglalkozni. Haérdekel az információtechnológia,az okos esz közök világa, az jó ala-pot jelenthet bármilyen reál pályá-hoz. Ha pedig arra is kíváncsi vagy,hogy mitôl mûködik – vagy mitôlmûködne még jobban – egy laptop,egy mobiltelefon vagy egy mû hold -vevô, már szinte nyert ügyed van.Az informatikusok és a villamos-mérnökök ugyanis ezt teszik – a

dolgok mélyére látnak. Tegyük fel,hogy mindent alaposan megfon-tolva, végül a BME VIK mellettdöntesz. Roppant érdeklôdô vagy,és már alig várod, hogy az egyetemkapuján belépve választ kapj a kér-déseidre. És akkor jön a hideg zu-hany. A mérnöki tudás ugyanis ré-tegrôl rétegre épül; az elsô pár fél-évében csak az alapokat fektetjükle. Sok-sok félévnek el kell telnieahhoz, hogy az ember fejében el-

kezdjen kikristályosodni, mirôl isszól ez a szakma, és kialakuljon azaz elmélyült tudás, amelynek birto-kában mindenféle csodás kütyüketalkothatsz.

Az egyetem olyan plusz tudástad, amivel nem csak rutinszerû fel-adatokat, hanem komoly alkotó-munkát lehet végezni. Lelkes hall-gatóként igen korán lehetôség kí-nálkozik ebbe az alkotó folyamatbabekapcsolódni.

Magyarországon, Európában sôtvilágszerte elismert kutatási ered-ményeket mondhat magáénak azElektronikus Eszközök Tanszéke(EET), amelynek munkatársai eu-rópai uniós projektekben és ipariegyüttmûködések révén kamatoz-tathatják tudásukat. A hallgatókszámára kiváló lehetôség, hogy akutatás-fejlesztési témákba már azalapképzés során bekapcsolódhat-nak, a mester-, majd a doktoriképzésen pedig a projektalapú eu-rópai kutatás-fejlesztés minden as-pektusát megismerhetik.

– Olyan sokrétû a laborjainkbanfolyó tevékenység, hogy csak né-hány témát ragadnék ki. Az egyikkulcsterületet az integrált áramkö-rök (IC-k) és a hozzájuk kapcso-lódó technológiák képezik. Hallga-tóink nem csak a modern IC-k(például mikroprocesszorok) lelkivilágában mélyedhetnek el, hanemmegismerik elkészítési technológi-áit is. Ebben egyedi lehetôségetnyújt a tanszéken mûködô tiszta-téri laboratórium, ami egy modern

processzorgyár kicsinyített mása.Nagy érdeklôdésre tartanak szá-mot a napelemek. Többek közöttolyan újfajta anyagokkal kísérlete-zünk, amelyekkel nagyobb felületûés olcsóbb napelemek hozhatóklétre. Akárcsak a világ számos mû -helyében, mi is dolgozunk a szá mí -

tó gépekben, mobiltelefonokbanmûködô alkatrészek hûtésénekkor szerûsítésén. Ez ma nagyonforró téma – az asztali számítógé-pekben már a folyadékhûtés semritkaság, de a mérnöki kihívás mégnagyobb egy tenyérnyi eszköz, pél-dául okos te le fon esetében. Nagyreményeket fûzünk ahhoz a kuta-táshoz, amelynek keretében – a

Szer ves Kémia és TechnológiaTan székkel karöltve –, mágnesestulajdonságú nanorészecskék alkal-mazásával, tenyérméretû or vos -diag nosztikai labort szeretnénk ki-alakítani. A cél, hogy akár egycsepp vérbôl meg lehessen állapí-tani bizonyos anyagok vagy kór-okozók jelenlétét.

Egzotikus területet jelentenek amára egyeduralkodó fényforrássávált LED-ek is. Az EET-n kifejlesz-tett eljárásokat már számos szab-ványban alkalmazzák, az elméletetmegvalósító berendezések a ve-zetô LED-gyártók szinte mindegyi-kénél megtalálhatóak. Nemzetközielismertségünket jelzi, hogy az EETaz EU új LED témájú kutatási prog-ramjának egyik vezetôje.

A felsorolt témákból jól látszik,hogy jellemzôen multidiszciplináriskutatásokról van szó. E területe-ken azok a legértékesebb mérnök-koponyák, akik saját szakmájukmellett nyitottak a társtudomá-nyok – a biológia, az élettudomá-nyok, a kémia, a fizika stb. iránt.Ennek megfelelôen a mi laborjaink-ban a határterületek iránt is érdek-lôdô hallgatók találják meg legin-kább a helyüket. Ôk azok, akikmajd gyakorló mérnökként a sok-féle tudományterületet egyesítô,áttörô kutatások és fejlesztések


Az egyetem olyanplusz tudást ad, ami-vel nem csupán ru-tinszerû feladatokat,ha nem komoly alko-tómunkát lehet vé-gezni.

JÓ A DOLGOK MÉLYÉRE LÁTNI

Ha olyan típus vagy, akit nem csak egy szûk terület érdekel, hanemszívesen kalandozol más tudományok világában is, villamosmérnök-ként vagy informatikusként bôven lesznek lehetôségeid.

Elit mesterképzés

A BME is büszkélkedhet az Európai Unió által támogatottErasmus+ program részeként indított nemzetközi mester-képzéssel. Ezt a támogatást olyan programok nyerik el, ahollegalább három egyetem olyan mesterképzési programotdolgoz ki, amely túlmutat a résztvevô intézmények saját le-hetôségein, így kiválósága okán komoly hozzáadott értéketképvisel. Az BME részvételével futó Smart Systems In teg ra -tion (SSI) program hallgatói három egyetemen tanulnak: amesterképzés elsô félévét Skóciában, a másodikat Norvé-giában, a harmadikat a BME VIK EET-n végzik. A negyedik

szemeszter helyszíne a választott diplomatéma függvénye.Az Erasmus+ igazi elit mesterképzésnek tekinthetô, hiszenmíg Európában több mint 10 ezer mesterképzés érhetô el,addig Erasmus+ védjeggyel csupán mintegy 100 képzés ren-delkezik. Ennek megfelelôen a nemzetközi SSI képzésre na-gyon szigorúak a bekerülési feltételek.

Egy-egy SSI évfolyam 15-16 fôbôl áll, Magyarországrólévente egy-két hallgató nyert felvételt. A program sikerérevaló tekintettel az EET egyes tárgyakat a reguláris hallgatókszámára is elérhetôvé tett. Az SSI programban végzett, ki-váló szak- és nyelvtudású fiatalokért kapkodnak a nemzet-közi munkaerôpiacon.

dellalapú fejlesztéssel teljes egészé-ben megvalósítható lenne. Olyankritikus részeket azonban, amelyekmélyebb elemzést, nagyobb meg-bízhatóságot igényelnek, vagy sokismétlôdô munkával járnak, márérdemes valamilyen modellalapúmegoldással megközelíteni – teszihozzá Bilicki Vilmos, az AENSys ügy-vezetô igazgatója.

A projekt keretében végzetthazai kutatás célja az volt, hogy ki-próbálják, milyen módon lehetne amodellvezérelt fejlesztést te le me -di cinás környezetben alkalmazni. Atelemedicina adott területei jelen-tôsen szabványosítottak. Ezek

mentén lehet külsô és belsô inter-fészeket és adatmodelleket létre-hozni. A közös munka az ezeken aterületeken megvalósítandó mo-dellalapú kódgenerálásra fókuszált.

Az eltelt három év alatt a pro-jektbe több tehetséges BSc és MSchallgató is becsatlakozott, enneknyomán számos szakdolgozat, dip-lomamunka és TDK dolgozat iské szült. Általánosságban is igaz,hogy az a hallgató, aki szeretnészélesíteni a tudását, azt szívesenlátják a tanszékek, és szinte kivételnélkül mindenütt tudnak adni fel-adatokat az éppen aktuálisan futóprojektjeik/kutatásaik környékén.

Új helyzet elé állítja a gyártóipart,hogy az egyik oldalon egyre több atermék, rövidülnek a termék-élet-ciklusok, és jellemzô a kis sorozatúgyártás. A másik oldalon – a fej-lesztési és termelési költségek le-faragása mellett – nô az igény a fej-lesztési idô csökkentésére, a meg-bízhatóság fokozására, a tesztelésiráfordítások redukálására, az eset-leges hibák lokalizálási és javításiidejének minimalizálására. Miutánaz ipari termékek egyre nagyobbhányadát szoftver vezérli szinteminden iparágban, a fejlesztési fo-lyamat leginkább kritikus elemévéa szoftverfejlesztés vált. Ezért idô-szerû, hogy a szoftverfejlesztésbena még ma is jellemzô manufakturá-lis módszereket nagyüzemi megol-dások váltsák fel.

A Concerto elnevezésû euró-pai kutatási és fejlesztési projektarra tesz kísérletet, hogy bemu-tassa a modellalapú tervezés és fej-lesztés módszerének alkalmazha-tóságát többféle iparágban is, így a repülôgépiparban, a távközlésiszek torban, az autóiparban, a kô-olajiparban és a orvostechnikaiiparban.

Az uniós és tagországi hozzájá-rulással finanszírozott három évesprojektben 8 országból 15 partnervesz részt, köztük egyetemek, ku-tatóintézetek, nagyvállalatok és in-novatív kisvállalkozások. A prog-ramba Magyarországról a BME VIKEgészségipari Mérnöki Tudásköz-pontja (EMT), Méréstechnika ésInformációs Rendszerek Tanszéke(MIT), valamint Automatizálási és

Alkalmazott Informatikai Tanszéke(AAIT), továbbá a szegedi AENSysInformatikai Kft. kapcsolódott be.A magyar kutatók feladata a mo-dellalapú tervezés és fejlesztésmódszereinek alkalmazása, illetvedemonstrálása orvostechnikai iparialkalmazásokban, fôként a te le me -di cina területén.

– A modellezés a rendszerfej-lesztés során régóta bevált eszköza való világ és egyéb absztrakt fo-galmak leírására, így az a mérnökimunka alapját képezi. A mérnökökmár jóval ennek a gyakorlatnak amegjelenése elôtt használtak olyanmodelleket a fejlesztés során, ame-lyek segítették az általuk terve-zendô rendszerek kompexitásánakmegértését. Példaként említhetôaz építészmérnökök által használtkülönbözô 2D és 3D tervrajzokvagy a gépészmérnökök CAD-benmegjelenített mûszaki rajzai –mutat rá Horváth Ákos, a BME MITtudományos munkatársa.

– Egy-egy alkalmazás ma mégjóval összetettebb annál, hogy mo-

39INNOVÁCIÓ

MODELLALAPÚ FEJLESZTÉS A TELEMEDICINÁBAN

Korszakváltás elôtt áll a szoftveripar, a még ma is jellemzô manufak-turális módszereket nagyüzemi megoldások, így a modellalapú terve-zés és fejlesztés váltják fel. Európában a témát a Concerto projekt ka-rolta fel, amibe Magyarországról a Mûegyetem és a szegedi AENSysKft. kutatói kapcsolódtak be. A hamarosan záruló projekthez több te-hetséges BSc és MSc hallgató is csatlakozott.

Egy hajóban az oktatás és a magánszféra

Hogy tud ilyen összetett projektek-ben együttmûködni egy oktatási in-tézmény és egy magánvállalat, mik abuktatók, mik az elônyök a tisztánvállalati, vagy tisztán egyetemi kuta-tási környezettel szemben? – tettükfel a kérdést a projekt magyarországiszereplôinek.

Horváth Ákos így válaszolt: „Akoo peráció alapját nemzetközi kon-zorciumi szerzôdés határozza meg,ami viszont csak tágabb értelembenfekteti le a projekt mûködését és ve-zetôinek jogosultságait. Egy projektazonban ténylegesen attól lehet csaksikeres, ha a résztvevôk megtaláljáka közös hangot, és megfelelô módontudják egymás között leosztani a fel-adatokat.

A Concerto európai kutatási ésfejlesztési projektnél ezért már azelején két csoportra osztották apartnereket: voltak akik a problémá-kat és a feladatokat határozták meg,ôk jellemzôen céges partnerek vol-tak, és voltak azok, akik ezen prob-lémákra adtak választ, ôk jellemzôenkisebb cégek vagy akadémiai partne-rek voltak. Mindenkitôl megkövetel-ték azonban, hogy a bevállalt munká-kat idôre végezze el és megfelelôszinten dokumentálja.

A helyzetet a magánvállalat olda-láról így látja Bilicki Vilmos: „Kis cé-geknél a kutatás-fejlesztési infrastruk-túra fenntartása nem igazán megold-ható, ezért nagyon fontos, hogy azegyetemen elérhetô komoly humánés egyéb erôforrásokat legalább pro-jekt alapon a kisebb vállalkozások isigénybe tudják venni.

Az egyetemeknek is hasznos azegyüttmûködés, mivel további rész-leteket bemutató problémákkal szem -besülhetnek, amelyek újabb ötletekethozhatnak magukkal.

A modellezés a rend -szerfejlesztés soránrégóta bevált eszköz avaló világ és egyébabsztrakt fogalmak le-írására, így az a mér -nöki munka alap játképezi.

KREATIVITÁS

A VIK-en támogatják a hallgatói

kreativitást,az ipar is

felfigyel a jóötletekre

érdeklôdô diákokat mentorálják:szakmai útmutatást adnak az IT biz-tonság témájú önálló laboratóriumifeladatok elvégzéséhez és diploma-tervek készítéséhez.

Hallgatók támadják az erômûveket

Figyelemre méltó, hogy 2016-tólegy új méréssel bôvült az IT biz-tonság mellékszakirányt választóinformatikus hallgatók (MSc) tan-anyaga. A tanszék munkatársaiolyan kiberfizikai tesztkörnyezetetalakítottak ki, amely valós ipari fo-lyamatokat, pontosabban egy víz-és naperômûvet, egy ahhoz kap-csolódó adatközpontot és vezér-lôközpontot szimbolizál. A hallga-tók mérési feladata, hogy a szim-bolizált erômûvi környezetet meg-támadják. – Sajnálatos tény, hogy akritikus infrastruktúrák egyre na-gyobb veszélynek vannak kitéve. Akibertámadások beláthatatlan kö-vetkezményekkel járhatnak. Ezértnagyon fontos, hogy az informati-kusok már hallgatóként megismer-kedjenek egy ilyen környezettel,annak gyenge pontjaival, illetveelsô lépésben a potenciális táma-dási módokkal – hagsúlyozza a do-cens.

Az IT biztonság iránt érdeklôdôhallgatók számára további jó hír,hogy 2016 ôszén a HIT, az Auto-matizálási és Alkalmazott Informa-tikai Tanszékkel közösen, elindí-totta a Biztonságos szoftverfejlesz-tés címû tantárgyat.

A lépés hátterében az az ipar-ból érkezô kritika áll, hogy bár ki-váló informatikusok kerülnek ki azegyetemekrôl, sok az olyan prog-ramhiba, ami biztonsági problé-mákhoz vezet. A választható tan-tárgy célja, hogy a biztonságosszofterfejlesztés rejtelmeibe ve-zesse be a hallgatókat.

A VIK hallgatójaként Te is belekós-tolhatsz a BME Q épületében ki-alakított svéd szellemiségû munka-környezetbe. A Svéd HallgatóiSarok olyan kreatív tanuló- és ta-lálkozási pont, ahol a diákok kikap-csolódhatnak, de tanulhatnak is.

Aki betér a sarokba, kellemes éshangulatos légkörben találkozhat amodern technológiával: az interak-tív kijelzôn futó végtelenített táb-laszoftverrel, a mobil töltôállomás-sal, a tervezésre és ötletelésrehívó táblafelületekkel. De elhelyez-tek a sarokban néhány kényelmesbabzsákot is, ha pedig egy frissí-tôre, teára vagy kávéra vágysz,használhatod a modern konyhát.

Számos svédországi vállalatnál –a Svéd Sarokhoz hasonló típusúmunkahelyeken – világszínvonalúkutatás-fejlesztési eredmények

születnek. Ez természetesen nemjelenti azt, hogy aki beül a sarokba,máris világraszóló dolgokra leszképes. Mindazonáltal a Q épület-ben kialakított kreatív tér hatéko-nyabb munkára ösztönözheti amagyar informatikus és villamos-mérnök hallgatókat. A Svéd Saroknem titkolt célja az is, hogy felhívjaa diákok figyelmét a svéd-magyarkooperációra, illetve arra, hogy akét ország közötti innovációs ésüzleti kapcsolatok számtalan lehe-tôséget kínálnak mind a hallgatók-nak, mind a frissen végzett mérnö-köknek.

Magyarországon közel 200 svédvállalat van jelen. Közülük hárman,az Electrolux, az Ericsson és aSigma Technology a Svéd Sarok fôtámogatói. A skandináv vállalatoktapasztalata, hogy a magyar szak-emberek jól képzettek, megfelel-nek a követelményeknek. Máreddig is sok hallgató és frissen vég-zett mérnök helyezkedett el vala-melyik Magyarországon jelenlévôsvéd vállalatnál. A Svéd Sarok aBME és a vállalatok közöttiegyüttmûködés megerôsítésénekegy újabb lépése.

A !SpamAndHex csapat alapvetôena BME Hálózati Rendszerek ésSzolgáltatások Tanszék (HIT) Cry -SyS laboratóriumához kötôdô Cry -SyS Student Core önképzôkörreépül. Tagjai az IT-biztonság terüle-tén kimagaslóan eredményes jelen-legi és volt diákok. Miután a csapata tavalyi Defconon a 11. helyet sze-rezte meg, idén is bejutott a rangosnemzetközi hek ker ver seny döntô-jébe, így augusztusban a 13 fiatal el-utazhatott Las Vegas ba.

– Az idei év érdekessége, hogya döntôben a 15 csapat mellett egyszoftver, a DARPA Cyber GroundChallenge gyôztes programja israjthoz állt. Az embereknek ezút-tal tehát a mesterséges intelligen-

ciával is meg kellett mérkôzniük.Ezúttal a 13. helyen végzett a hazaicsapat – tájékoztat Buttyán Levente,a CrySyS Lab vezetôje.

Egyetemi labor a piaconFigyelemre méltó, hogy a CrySySLab nem csupán kutatási és okta-tási tevékenységet folytat, hanemmeghatározó szereplôje a hazai IT-biztonsági piacnak. Mi sem bizo-nyítja ezt jobban, mint az a díj, amit2015 szeptemberében az IT Biz-tonság Napján (ITBN) kapott. AzITBN a hazai IT biztonsági szakmalegnagyobb konferenciája és kiállí-tása, több száz résztvevôvel. Azesemény alkalmából már évek ótatöbb kategóriában díjazzák az in-

formatikai biztonsági piac szerep-lôit. Ezúttal összevonták a díjakat,és az egyetlen, Security Award for Exceptional Achievment névrehallgató elismerést a CrySyS Labvehette át.

– A díj azt jelenti, hogy az egészIT biztonsági szakma nagyra érté-keli eddigi tevékenységünket. No -ha egyetemi mûhelyként mû kö -dünk, aktív szereplôi vagyunk a pi-acnak. Szakértôi tevékenységetfolytatunk, megbízásoknak teszünkeleget. Nem ritka, hogy egy-egymunkát piaci versenyben nyerünkel. Benne vagyunk tehát az iparikörnyezet sûrûjében. Ez oktatásitevékenységünkre is rányomja bé-lyegét. Hallgatóink nem a vegy-tiszta elmélettel, hanem számosgyakorlati problémával találkoznak– mutat rá Buttyán Levente.

A CrySyS Labnak idén ôsztôl hatfôállású oktató-kutató munkatársavan, ezen kívül három doktoran-dusz is tagja a csapatnak. Ôk képe-zik azt a magot, akik a tehetséges és

43KREATIVITÁS42 KREATIVITÁS

HEKKELÉS, CSAK ETIKUSAN

A BME !SpamAndHex csapata másodszor is bejutott a világ legran-gosabb hekkerversenyének döntôjébe. Ha izgalmasnak találod az in-formatikai biztonság témakörét, hallgatóként Te is csatlakozhatsz alelkes etikus hekkerekhez, és rengeteget tanulhatsz.

SVÉD SAROK

Modern technológia, munkára éskikapcsolódásra ösztönzô kelle-mes környezet svéd mintára. Teis kipróbálhatod, ha felvettek aVIK-re.

Idén a mesterséges in-telligenciával is meg kel-lett mérkôzniük.

ségek megjelenítésére. Az így ka-pott hatalmas mennyiségû 4Dadatok orvosdiagnosztikai célú fel-használása nagy kihívást jelent. AzIIT kutatói – hallgatók bevonásával– olyan big data eljárásokat, to-vábbá mélytanulás (deep learning)módszereket dolgoznak ki, ame-lyek hatékonyan segítik az óriásiadatmennyiségekre épülô komp-

lex, sok dimenziós döntési problé-mák megoldását. A tanszékenfolyó munka eredményei nemzet-közi szinten is figyelemre tarthat-nak számot.

InzulinadagolóAz IIT munkatársai nemzetköziegyüttmûködésben – és szinténhallgatói közremûködéssel – egyolyan protokoll kifejlesztésében is

részt vesznek, amely alkalmassúlyos állapotú, intenzívosztályon ápolt betegek in-zulinadagolásának és táplá-lásának meghatározására.A feladat a tapasztalt or-

vosok számára is ne -héz, a bo-

nyolult fiziológiás folyamatokugyanis sokszor egymás ellen hat-nak, így nehéz megjósolni, kiszámí-tani egy-egy beavatkozás követ-kezményeit.

– Az inzulinadagolási protokolltulajdonképpen egy tanácsadórendszer, ami mögött az élettanifolyamatok modelljére épülô mód-szerek és számos mérnöki meg-fontolás rejlik. Az orvos a kezelésmegkezdésekor beállítja a vércu-korszint adott betegre szabott cél-tartományát, majd a rendszerünkehhez igazítja a beteg táplálását, in-zulinadagolását.

Megoldásunk már a gyakorlat-ban is bizonyított, de bôven vanmég tennivalónk. Továbbra is szá-

mítunk egészségügyi mérnökhallgatóinkra. A projekt különérdekessége, hogy a kutatásbanúj-zélandi, belga és német egye-temi kutatócsoportok is résztvesznek – fogalmaz Benyó Ba-lázs.

A mérnöki szakmának van egyolyan, rohamosan fejlôdô és nagyjövô elôtt álló területe, amelynekrejtelmeivel nem sok felsôoktatásiintézményben ismerkedhetsz meg.Miután az alapképzés során meg-szerezted a diplomádat, a BME VIKmesterképzésében választhatod azegészségügyi mérnök szakot. Ez isegy lehetôség, amivel érdemesmár most számolni.

A képzés elsôdleges célja, hogyolyan szakembereket képezzen,akik az orvosi és a mûszaki prob-lémákat egyaránt megértik, illetve

kezelni tudják. Az itt végzettek fel-adata, hogy részt vegyenek agyógyítómunkát segítô korszerûdiagnosztikai és terápiás módsze-rek és eszközök tervezésében, fej-lesztésében, gyártásában, üzemel-tetésében, hibaelhárításában. Eh -hez természetesen elengedhetet-len, hogy értsék az orvosi szak-nyelvet, a gyógyításban alkalmazottmódszerek lényegét, a prob lé ma -megoldási mechanizmusokat, azorvosi kezelés logikáját, az egész-ségügyi szabályozók mûködésétstb., ugyanakkor tisztában legye-

nek a mûszaki alapokkal, a beren-dezések lelkivilágával. Jó hír, hogya munkaerôpiacon óriási szükségvan egészségügyi mérnökökre. Azálláskínálat bô, az elhelyezkedésilehetôségek sok ré tû ek. Az elmúltévekben végzettek közül sokan vá-lasztottak kutatói, fejlesztôi pozí-ciókat, de kiválóan kamatoztathatóaz egészségügyi mérnökök tudásaa kórházakban is.

– A VIK egészségügyi mérnökMSc képzésének specialitása, hogya hallgatók nagyon sok gyakorlatiproblémával találkoznak, jellem-zôen önálló laboratóriumi felada-tok, diplomatervek keretében.Ezek mindegyike valamilyen konk-rét kutatási projekthez kapcsoló-dik – hívja fel a figyelmet Be nyó Ba-lázs egyetemi tanár, az egész -ségügyi mérnökképzésben megha-tározó szerepet vállaló Irányítás-technika és Informatika Tanszék(IIT) munkatársa.

Képalkotás – óriási adatmennyiség

Az egyik fô téma az orvosi képal-kotó berendezésekben használtmódszerek kutatása, fejlesztése. Amunka már több éve folyik, jelen-leg négy tanszék és egy ipari part-ner összefogásával. Céljuk egy úgy-nevezett multimodális képalko-tásra képes berendezés megalko-tása. A megoldás legfôbb újdonság-tartalma, hogy egyidôben, párhu-zamosan, egymást nem zavarva,két különbözô képalkotó – egyMRI és egy PET – berendezés ké-szíthet a betegrôl rendkívül jó mi-nôségû felvételt. Az IIT a képre-konstrukciós módszert dolgozzaki, hallgatói közremûködéssel.

Egy másik projekt szintén az or-vosi képalkotáshoz kapcsolódik. Amai modern képalkotó berendezé-sek képesek idôben váltózó jelen-

44 KREATIVITÁS

MÉRNÖKI TUDÁS ORVOSI EXTRÁKKAL

Manapság egyetlen kórház mûködése sem képzelhetô el komoly in-formatikai, illetve mérnöki támogatás nélkül. Az egészségügyi mérnö-kök olyan elméleti és gyakorlati tudással kerülnek ki a BME VIK-rôl,hogy a fejlesztésben és az üzemeltetésben is szinte korlátlanok a le-hetôségeik.

45KREATIVITÁS

Szerencsére változóban van az agondolkodás, hogy egy lány marad-jon inkább a hagyományos nôi pá-lyáknál. Noha vélhetôen még masem azt hallják a legtöbb családbana lányok, hogy menjenek mûszakipályára, az elmúlt években – hanem is meredeken, de – folyama-tosan emelkedett a MûegyetemVillamosmérnöki és Informatikai

Karára jelentkezett és felvett lá-nyok száma. A 2016–2017-es tan-évben a lánygólyák aránya a mér-nökinformatikus szakon csúcsotért el: a hallgatók több mint 12százaléka a gyengébb nem képvise-lôje. Hurrá! Csak így tovább!

A tapasztalatok azt mutatják,hogy a lányok kiválóan megállják ahelyüket a tanulmányokban. Sem-mivel sem teljesítenek rosszabbul,mint a fiúk, sôt. Azokban a tantár-gyakban például, amelyekben fon-tos a szorgalom, jellemzôen a lá-nyok jobb eredményeket érnek elaz átlagnál. Manapság a mûszaki te-rületeken nélkülözhetetlen a cso-portmunka. Ez sok esetben már atanulmányok során is megmutat-kozik. Nagy elôny, ha a csapatbanfiúk és lányok vegyesen dolgoznak.

Egy szó mint száz, kellenek a lá-nyok a szakmában. A munkaerô-piac tárt karokkal várja a hölgye-ket. Számos példa bizonyítja, hogy

akik informatikusnak vagy villa-mosmérnöknek mentek, megtalál-ják a helyüket a szakmában és azéletben.

Tóth Kamilla élete legjobb dön-tésének tartja, hogy a mérnökin-formatikát választotta. Programo-zás közben sokszor tölti el a krea-tív alkotói érzés. Emellett az is fon-tos számára, hogy a programozásaz egyik legrugalmasabban végez-hetô munka. Idôben és térben egy-aránt. Ráadásul a munkalehetôsé-gekkel és a fizetéssel sincs gond.

Gábor Anna a BME VIK villa-mosmérnök szakán szerzett elô-ször BSc, majd MSc diplomát. Aztvallja, hogy eddigi szakmai pálya-futása során sem negatív, sem po-zitív megkülönböztetést nem ér-zékelt abból kifolyólag, hogy lány.Az a tapasztalata, hogy a BME VIKelvégzéséhez nagy kitartás kell, demegéri. Lányoknak, fiúknak egy-aránt.


LÁNYOK, HAJRÁ!

Tévhit, hogy az informatikai ésvillamosméröki szakma csak fiúk-nak való. Higgy inkább a VIK-eslányoknak!

26%

22%

22%

20%

16%

12%

11%

10%

9%

9%

7%

6%

6%

6%

5%

5%

3%

KIEMELT FIZETÉSEK

ALKOTÁS

KÖNNYÛ ÁLLÁSHOZ JUTNI

KIHÍVÁSOK

A PROBLÉMAMEGOLDÁS ÖRÖME

JÓ VOLT A REÁL TÁRGYAKBAN

ÉRDEKLI A RENDSZEREK MŰKÖDÉSE

SZERETI EZT A SZAKMÁT

ÉRDEKLI A PROGRAMOZÁS

CSALÁDI HATÁS

FEJLÔDÔ IPARÁG

VÁLTOZATOSSÁG

KONKRÉT CÉL MIATT JELENTKEZETT

KREATIVITÁS

KUTATÁS

0% 3% 8% 13% 18% 23% 28%

ÉRDEKES SZAKMA

JOBBÁ TENNI A VILÁGOT

22%

19%

19%

15%

11%

11%

11%

7%

7%

7%

4%

4%

4%

4%

4%

0%

0%

ÉRDEKES SZAKMA

JÓ VOLT A REÁL TÁRGYAKBAN

KIEMELT FIZETÉSEK

KÖNNYÛ ÁLLÁSHOZ JUTNI

KREATIVITÁS

ALKOTÁS

A PROBLÉMAMEGOLDÁS ÖRÖME

ÉRDEKLI A RENDSZEREK MŰKÖDÉSE

KIHÍVÁSOK

SZERETI EZT A SZAKMÁT

ÉRDEKLI A PROGRAMOZÁS

KONKRÉT CÉL MIATT JELENTKEZETT

KUTATÁS

FEJLÔDÔ IPARÁG

VÁLTOZATOSSÁG

0% 3% 8% 13% 18% 23% 28%

JOBBÁ TENNI A VILÁGOT

CSALÁDI HATÁS

Miért szeretnék mérnök lenni?

Fiúk válaszai

Lányok válaszai

Néhány szempontot nagyon eltérôen értékelnek a lányok és a fiúk. Ezek: acsalád hatása, a középiskolás reál tárgyak oktatásának színvonala, kiemeltfizetés, kreativitás.

Forrás: BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Dmlab Adatbányászati Csoport

Azért szeretnékmérnök lenni, mert

• szeretem a kihívásokat, és itt vanbelôlük bôven. Ezen a területen ál-landó a tanulási lehetôség. Aszakma nagyon változatos, sokirányban lehet elhelyezkedni.

• szeretném tudni, hogy mû köd neka számítógépek, a telefonok stb. Amunkám során majd én is szeret-nék létrehozni olyan berendezése-ket, amelyek megkönnyítik az em-berek életét.

• szeretnék meghatározó szerepetbetölteni az iparban, felhasználni akreativitásomat, fejleszteni a prob-lémamegoldó készségemet ésanyagi gondok nélkül élni.

• édesanyám is mérnök. Kis korom-ban sokszor magával vitt a munka-helyére, és nagyon megtetszett,amit csinál.

• az informatika és a matek érdekeltmindig a legjobban. Izgalmasnak ta-lálom a programozást.

• a diploma megszerzésével egy ver-senyképes szakma mûvelôjévé vál-hatok, versenyképes jövedelem-mel. Nôként vonzó lehetôségeketkínál az informatikus szak ma adtarugalmasság is.

• szerintem elég menô, ha egy nômérnök.

(Válogatás a VIK lányhallgatóinak válaszaiból.)

Lányokat az informatikába!

Európa egyik legnagyobb fejlesztôi konferenciájává nôtte kimagát a Prezi, a Ustream és az Ericsson által szervezett bu-dapesti Craft konferencia, amelyet az idén április 26. és 29.között tartottak. Az esemény számos neves szakértôt vo-nultatott fel, köztük olyan nagyvállalatokét, mint a Google,az Uber, a Kickstarter vagy a Twitter.

A négynapos rendezvénysorozat egyik kiemelt célja,hogy felkeltse a szakma iránti érdeklôdést a lányok körébenis, akik ma még méltánytalanul alulreprezentáltak a techno-lógiai iparágakban. Az idei eseményen, amely egyébként egy-beesett a lányok informatikához vonzását segítô Girls in ICT

világnappal, a szervezôk arról számolhattak be, hogy a kon-ferencia résztvevôinek közel az egyötöde már a nôk köré-bôl került ki, az elôadók között pedig minden negyedik agyengébb nem képviselôje. Mindkettô igen jó arány az info-kommunikációs szektorban dolgozó nôk európai és hazaiátlagához képest is.

A szervezôk saját cégükön belül is kiemelten támogatjáka nôi munkatársak számának növelését. Hisznek abban, hogya többféle látásmódú emberek csoportjai sokkal változato-sabb, színesebb ötletekkel állnak elô, mint az egynemû csa-patok. Ebbôl a megfontolásból kiindulva a rendezvényen valórészvételre kiemelt támogatást szerezhetnek a mérnöki szak-mában alulreprezentált csoportok, így a nôk is.

fizika és egyéb elméleti tárgyak ta-nulása mellett. Az egyetemrôl nemszabad csupán elméleti tudással ki-kerülni, és reméljük, a legtöbb hall-gatónk nem egy számítógép mel-lett ülve tölti el majd az életét. Hamégis géppel tervez, akkor is fon-tos, hogy olyan terv kerüljön ki akezébôl, ami nem csak virtuálisanmûködôképes, ha nem le is gyárt-ható. Egy mérnöknek már ciki lesz,ha a tervével egy technológusnakkell bajlódnia, mond ván: a mérnökúr áramköre szépen mûködik,csak éppen sorozatban nem lehetgyártani.

Aki ma robotizált autókkal vagykisrepülôkkel játszik, az sem biz-tos, hogy mérnökként ilyeneketfog tervezni, hanem valamilyenmás hasznos gépbe helyezhetôáramköröket. Ehhez szükséges akézi forrasztás is, ugyanis ezen ke-resztül megismerhetôk a gyártásifolyamatok. Aki egy robotot állítössze, annak ott is meg kell tervez-nie és le kell gyártania a vezérlô-egységet. Ez pedig egyedi, sôt biz-tosan kézzel forrasztott munka.

És mi a helyzet azokkal, akikneknem olyan jó a kézügyességük?

Vannak a barkácsoló típusú embe-rek, s vannak a kevésbé gyakorla-tiasak. De a mérnökök inkább gya-korlatorientáltak.

Kik jelentkeztek a versenyre? A fo-tókon látszik: lányok nincsenek kö-zöttük.

Egyelôre kevés lány van a villanyka-ron, de az arány évrôl évre javul. ABME diákjai kíváncsiak, és valóbangyûjtik a tudást, elsôre harmincanjelentkeztek. A verseny egyik célja,hogy felkeltsük a diákok érdeklôdé-sét a specializációnk, a szû kebbszakmánk, a technológia iránt. Mi -nél hamarabb találkoznak a hallga-tók a gyakorlattal, annál jobb, jö-vôre ezért inkább alsóbb éves hall-gatókat fogunk indítani a versenyen.

A SoldeRace-szel célunk volt,hogy megmutassuk e tudományanalitikai részét is. Ha beforrasz-

tunk egy áramkört, egy alkatrészt,és az mûködik, még nem jelentiazt, hogy az úgy jó is. Az eredmé-nyeknek meg kellett felelniük aszabványoknak, amelyeket a ver-senyzôk a start elôtt tanulmányoz-hattak (például az alkatrészlábakszabályos hajlítását, a megfelelô fu-ratkitöltést). Ezeket nem azért ta-lálták ki, mert így szebben mutat azalkatrész, hanem így nagyobb amegbízhatósága.

Magyarországon sok nagy hoz-záadott értékû, speciális készülé-ket gyártanak: autóbiztonsági ésorvosi készülékeket. Ha valakinekelromlik a fényképezôgépe, az nemhal bele, legfeljebb bosszús lesz.De ha valakinek elromlik a kocsi-jában a légzsákvezérlôje egy hibásforrasztás miatt, az már tragédia.Ezért fontos, hogy a hallgatóinkmegismerjék a minôségi alkotás lé-nyegét.

Jövôre számít lányokra is? Nagyon. Én is azért jöttem ide,mert a technológia és a tudományitt találkozik a kézügyességgel. Ésmi lányok türelmesebbek is va-gyunk. De a tanszéken a remegôkezû fiúkból is forrasztáshoz jólértô mérnököt faragunk.

Akik 20-40 évvel ezelôtt jártak is-kolába, még élvezhették a technika-órák áldásait. A fiúk reszeltek, gya-lultak, a lányok fôztek, varrtak.Ahogy fejlôdött a technika, megje-lentek a nyomtatott áramkörök aziskolákban. A fiúk és a lányok kéz -be vehették az áramköri lapokat, slelkesen forrasztották rájuk az al-katrészeket. A poros technikater-mek ólmos forrasztásának izgalmama már a múlté. A BME VIK Elekt-ronikai Technológia Tanszékén aforrasztás elméletét és gyakorlatátpatikatisztaságú laborban tanulják adiákok. S 2016-tól immár verse-nyeznek: a SoldeRace pákacsatában.

Az elektronikus berendezésekvezérlése lehetetlen jól megterve-zett és pontosan gyártott felület-és furatszerelt áramkörök nélkül.A laikusnak elképzelhetetlen, mi-lyen sok szempont, szabvány ésprecizitás kell ahhoz, hogy egy

robot, mûhold vagy drón életrekeljen. Ezen a tanszéken összpon-tosul a legtöbb és legkoncentrál-tabb tudás e téren, ami a hazaiegyetemeken rendelkezésre áll. Agyártók is ide küldik vizsgálatraazokat az áramköreiket, amelyeknem mûködnek megfelelôen, hi-szen a tanszék európai szinten is ki-váló eszközparkkal rendelkezik. Alabor olyan remekül felszerelt,hogy itt is készülnek egyedi áram-körök, vezérlôk. Ezek sajátossága akis mennyiség és a professzionálisminôség, ahol röntgennel is ellen-ôrzik, jó lett-e a forrasztás. BátorfiRéka tanszéki mérnök néhány té-mába vágó kérdésre válaszol.

2016-ban rendezte a tanszék aSoldeRace kéziforrasztó versenyt.Ez az egyetemisták technikai fel-készítésének része lenne?

Mivel a BSc tanterv elég sûrû, a gya-korlati képzés számára viszonylag

kevés idô marad. Ezt csak részbenpótolhatják a nyári gyakorlatok. Aforrasztás ismerete pedig nagyonfontos: nagy rá az ipari igény. ABME VIK-en kedvelt terület a robo-tok, repülôk építése és a progra-mozás. A prototípusok elôállítása-kor még arra gondolnak, hogyáramkörökre alkatrészeket forrasz-tani mindenki tud, de a gyakorlat-ban derül ki, hogy ez nem egészenvan így. A másodéves hallgatók ná-lunk egy kötelezô tantárgy kereté-ben hét laborfoglalkozáson megis-merik e tudás lényegét. A villamos-mérnököknek tudniuk kell, hogyanlehet olyan nyomtatott áramkörttervezni, ami sorozatgyártásba iskerülhet. E tudásnak komoly szabá-lyai vannak: ezek nélkül nincs minô-ségi megvalósítás, megbízhatóanhasználható termék. Ezért lennefontos, hogy egy leendô mérnök necsak egyetlen laborfoglalkozásonfogjon pákát a kezébe.

Így jutottak el a verseny meghirde-tésének ötletéig?

Igen. Ezzel részint ismertté tesszükaz itt folyó munkát és meg sze rez -hetô tudást, másrészt mi is szeret-tük volna felmérni, hogy a hallga-tók mire képesek – a matematika,


FORRASZTÁSMÛVÉSZET MESTERFOKON

Egy villamosmérnök ismerje a forrasztás gyakorlatát is, az iparbannagy szüksége lesz rá. A BME VIK-en a kézi forrasztás a technológia,az áramkörépítés oktatásának része. Aki csak egy kicsit is odafigyel,könnyen elsajátíthatja a forrasztás mûvészetét.

beszédátvitelre volt alkalmas. Azutca egyik oldalától a másikig vitteát a hangot. A digitális adó-vevômegépítése már kicsit bonyolul-tabb feladat volt, mikrokontrollertés digitális adó-vevô integrált áram -kört tartalmazott. Ebbôl is készül-tek jól sikerült darabok. Sokak ked -vence az évente kétszer megrende-zett rádiós rókavadászat, ami kor azerdôben, turistautak mentén kihe-lyezett adókat (a rókákat) kellmegkeresni adott idô alatt rádiósiránymérô vevô segítségével. Ilyen„rókavevôket” tucatszám készítet-tek a hallgatók. Legutóbb kalózadókészítése volt a szakköri feladat.Az adó néhány méter távolságravolt képes emberi hangot vagyMP3-lejátszó hangfájljait felkeverniFM mû sor szó ró sávba, így példáulaz autóban az is hallgathatta a sajátkedvenc dalait, akinek az autós hi-fije csak URH-sávok vételére ké -

pes, és nincs benne hangfrekven-ciás bemenet.

S hogy mindez mennyire nemördöngösség, mutatja, hogy a nyá-ron másodiktól hatodik, illetve ha-todiktól nyolcadik osztályos iskolá-soknak szerveztek Gyerekegyete-

met a tanszék infrastruktúráját és aszakkör felszerelését felhasználva(http://gye rek egye tem.bme. hu/). Akilenc alkalom alatt az általános is-kolásoknak mûködô áramkört kel-lett készíteniük. Természetesennem maradt el a sikerélmény.

Jóllehet az alap- és mesterképzéskülönválasztása kitûnô lehetôséglett volna arra, hogy az elsô háromtanévben gyakorlatorientált kép-zésben részesüljenek a mû egye te -mi hallgatók, amit a mesterképzéséveiben az elméleti ismeretekmegszilárdítása követ, eleinte nemegészen ez a forgatókönyv valósultmeg. Menet közben azonban lehe-tôvé vált, hogy a villamosmérnök-hallgatók tanulmányaik során mû -kö dô áramkört készítsenek.

– Kötelezôvé tenni nem lehet,vonzóvá azonban igen, hogy akinektetszik, készítsen – nem saját ter-vei alapján – mûködô berendezést.Az ötletet tettek követték, és mamár egymást hívják az áramkör-építô szakkörbe (http://ha7wen.hu/szakkor/) az egyetem hallgatói.Akadnak köztük építômérnöki kar -

ról érkezett lányok is, akiket érde-kel az áramkörkészítés – jegy zimeg Dudás Levente. A szakkörbeelsôtôl utolsó évesig bárki bekap-csolódhat, és csak egy feladata van:a kapott terv alapján egy félév alattmûködô áramkört készíteni. Azsem akadály, ha nem tud forrasz-tani – a szakkörben erre is megta-nítják. Ha az áramkör mû kö dô ké -pesnek bizonyul, jó, ha nem, annáljobb, mert a hibakeresésbôl sokatlehet tanulni, hiszen a kész áram-kört be kell mérni, tesztelni, felkell éleszteni. A szakkörért kredit-pont nem jár, ám négy félév ta-pasztalatai azt mutatják, hogy –legalábbis a Villamosmérnöki Ka -ron – valós igényt elégítenek kivele. A hallgatók élvezettel vetikbele magukat az áramkörkészí-tésbe, s a létszám csak a vizsgaidô-

szakokban, a zárthelyik közeledté-vel apad le kissé. A leglelkesebbe-ket, a szakkör tagjainak negyedétazonban még a vizsgaidôszak semtántorítja el.

A résztvevôk, a félév elejénmég ötven–hetven diák, rendsze-resen megtöltik a tantermet. So -kan már az elsô félévben be kap -cso lódnak a szakkörbe, másokutolsó félévükben érzik idejét an -nak, hogy pótolják a hiányt.

Megtanulják, hogyan marassákle a NYÁK-ot, hogyan kell házilagösszerakni egy nyomtatott áram-kört, milyen a furatszerelt és mi-lyen a felületszerelt alkatrész, ho-gyan kell kézzel jól forrasztani,végül pedig hogyan lehet mûködôáramkört felépíteni, mûködéséttesztelni.

Dudás Levente tapasztalataiszerint a szakkörben készült áram-körök fele „pöccre indul” – de haa hallgató rövidzárat vagy kontakt-hibát hagyott egy rosszul sikerültforrasztással, következik a hibake-resés, mérés sok tanulságot hozófolyamata, mert ennek során fel-tétlenül meg kell értenie az áram -kör mûködését.

Eddig minden félévben más-másfeladatot kaptak a résztvevôk.Volt, amikor analóg adó-vevô épí-tése volt a feladat, volt, amikor di-gitális rádió adó-vevôt kellett ösz-szehozni fél esztendô alatt. Az ana-lóg rádió adó-vevô kis távolságú


ÁRAMKÖRÉPÍTÉS – SZAKMA ÉS HOBBI

Volt idô, amikor egy-egy villamoskari hallgató anélkül diplomázott le,hogy egyetemi éveiben akár egyetlen mûködô áramkört készítettvolna. Ez a gyakorlat azonban inkább már a múlté – mondja DudásLevente, a MASAT-1 és SMOG-1 mûholdak kommunikációs alrend-szerének és földi állomásának tervezôje és fejlesztôje, a SzélessávúHírközlés és Villamosságtan Tanszék tanársegédje.

Rókavevô

FM adó

A szakkörben a kapott tervalapján mû ködô áram körtkell készíteni.

zajlik a folyamat, hogy a diákok ta-nulnak egy új anyagot egy-két óránkeresztül, azután gyakorolják két-három órán át, majd jön az össze-foglaló és a dolgozat. Ez az egyete-men egy hét alatt lezajlik. Egy elô-adás, egy gyakorlat, és a következôórán már más a téma. Az a hall-gató nagyon el tud csúszni, aki aztgondolja: bár most nem értem azösszefüggéseket, de majd a követ-kezô héten megtanulom. Errenincs mód. Ha valaki valamit nemért, azonnal kell szólnia, mert senkimás nem fogja észrevenni, hogyneki ez nem megy – csak a zárthe-lyi dolgozat idején októberben, deakkor már késô. A legtöbb tan-tárgyból ugyan van felzárkóztatóóra hetente egyszer este, de saj-nos csak kevesen veszik igénybe.Ez nem is csoda, mert nagyon soka kötelezô óra.

Ön is úgy gondolja, hogy több lány-nak kellene informatikát tanulnia?

A karunkon 10-15 százalék a lá-nyok aránya. Az Egyesült Államok-ban van olyan egyetem, ahol acom puter science hallgatóinak felelány. A világunk tele van sztereotí-piákkal: ilyen a fiús és lányos dol-goké is. Az informatika a fiús kate-góriába került, noha ez nem voltmindig így. Amikor az informatikakialakult, mintegy 40 százalékkörül volt a szakmában a nôk ará-nya. Ez akkor fordult meg, amikormegjelentek az asztali PC-k ésvelük a játékok. Az elsô játékokvalóban fiús játékok voltak, lö völ -dözôsök, s ez a lányokat nem ér-dekelte – egy másik sztereotípiamiatt, miszerint a fegyveres játé-kok csak a fiúknak valók. A lányok-ban így az a kép alakult ki, hogyszámítógép elôtt ülni fiús dolog,

ezért nem érdekelte tovább ôket.Ismerek olyan nagyon tehetségeslányt – most már a Google-nál dol-gozik –, aki sokáig azért nem for-dult az informatika felé, mert úgyérezte, hogy a környezetében sokolyan fiú van, aki jobbat ért hozzá.Pedig csak látványosabban mutat-tak több hozzáértést a fiúk, és ezelbizonytalanította ôt.

Érdemes küzdeni ezen elôítéletekellen?

Igen, és minél korábban elkezdve.A BME Gyerekegyetem 8-14 éveshallgatói között még nagyon sok alány. Még a programozó iskolák-ban is jobb az arány, mint az egye-temen. Ha a lányok látják, hogy ezegy tök jó buli, és nekik is való,akkor végre normálisabb arányoklesznek az egyetemen. Akkor kel-lemesebb lenne itt az élet, mintamikor csak fiúk a kar polgárai.

A hazai felsôoktatás megismerésé-nek elsô állomása a markmy pro -fessor.com oldal, ahol az egyete-mek diákjai értékelik tanáraikat,professzoraikat – általában és elô-relátóan névtelenül. Csak a nagyondurva kritikákat törli a weboldaladminja, de esetünkben erre nemvolt szükség: Csima Judit egyetemidocens, a BME VIK Számítástudo-mányi és Információelméleti Tan-székén ötöst kapott diákjaitól, hall-gatóitól, annak ellenére, hogy tár-gya nem a legkönnyebben elsajátít-ható. Mégis a weben róla olvas-ható kritika – „szeretném, ha min-den oktató ilyen lenne: felkészült,jól magyaráz, segítôkész” – figye-lemfelkeltô, és irigylésre méltó.

Mitôl válik ma egy tanár nép sze rû -vé az egyetemen?

Sok közös vonás van a népszerûtanárokban. Komolyan veszik a ta-

nítást, sokat készülnek az óráikra,és számon tartják azt, hogy milehet érdekes a hallgatóknak. A jóoktató világossá teszi: azért van itt,hogy a hallgatók felkészülését, ta-nulását segítse, hogy a diákokból jóinformatikusok legyenek.

Igaz az állítás, hogy az egyetemvalójában az autodidakta tanulástsegítô intézmény?

Annyiban igaz, hogy amit az emberbelsô motivációból tanul meg, azttanulja meg igazán. Az egyetemennagyon sok a kötelezô tantárgy, segy elsôévesnek nem lehet egy-szerre lelkesednie nyolc külön-

bözô dologért. Ezért számít az,hogy a tanár mennyire tudja elhi-tetni, hogy ezt vagy azt az anyagottényleg meg kell tanulniuk.

Kibôl lesz jó informatikus?A BME hallgatói széles horizontú,általános rálátást nyerhetnek a szá-mítástudománnyal kapcsolatosminden kérdésre. A komoly elmé-leti tudás lesz az alap a gyakorlat-hoz egy valóban jó informatikusszámára.

Másképpen kell-e tanítani, mint tízévvel ezelôtt?

Csak némiképp változott a tudás-átadás formája. A tanszékünkön azoktatók jó része továbbra is táb-lára ír, krétával. Persze vannak on-line segédanyagok, én is írtam on-line jegyzetet, de ezek nem veszikát egy jó tanár szerepét. A feladatnem más, mint értelmesen, a diá-kok számára érthetôen összefog-lalni a lényeget. A jó tanár a diákokszámára megtakarítja az online in-formációvadászat idejét.

Mit tanácsol a középiskolásoknak,ha be akarnak kerülni a BME VIK-re, és bent is szeretnének ma-radni?

Próbáljanak meg emelt szintû ma-tekra járni a középiskolában. Ha vil-lamosmérnöknek készül valaki,akkor az emelt szintû fizika semrossz ötlet. Sokan azért nem tanul-nak emelt szinten, mert nincs szük -ségük plusz pontokra a felvételinél,mert a nyelvvizsgákból és egyebek-bôl összejön elég pont. De itt annakkönnyebb a dolga, aki nagy jártassá-got szerzett matematikából. Nemkell azzal bajlódnia, hogy bepótolja,amit a középiskolában nem tanultmeg eléggé. Ha nem is tesz valakiemelt szintû érettségit, legalább jár-jon olyan fakultációra, ahol többgyakorlatot és tudást szerezhet.

Az egyetem nagyon más, mint aközépiskola. A középiskolában úgy


A JÓ OKTATÓ MINDIG SEGÍT

Ha egy tanár munkáját ötösre értékelik a hallgatók, az már valami.Az elismert oktató szerint kellenek az online segédanyagok, de azoknem veszik át egy jó tanár szerepét.

Itt annak könnyebb adolga, aki a középis-kolában nagy jártas-ságot szerzett ma - tematikából.

A sakkozást érdemes minél fiata-labb korban, már három-négy éve-sen elkezdeni. A kisgyermek ugyanelôször a megérzései alapján dönt,de idôvel egyre inkább tudatosulbenne, hogy mit és hogyan kell lép-nie a bábukkal – magyarázza a sza-badidejében óvodásokat és kisis-kolásokat oktató sakkozó, aki azelsô, ösztönös lépések után a tu-datos alapjátékra tanítja a kezdô-ket, például a kötelezô sáncolásra,a mintaként használható nyitólépé-sekre, a centrum elfoglalására vagya tisztek kihozatalának lehetségesmódjaira.

Gábort az édesapja tanította ajátékra, ô az edzôje, mentora és azegyik legnagyobb ellenfele is. Asakk szerinte egyedi gondolkodás-módra, rendszerszemléletre és ki-tartásra tanít – csupa olyasmire,aminek minden egyetemi hallgatóhasznát veszi. A Villamosmérnökiés Informatikai Kar harmadévesvillamosmérnök-hallgatója sajátbevallása szerint ennek a sportnakis köszönheti, hogy gyorsabban és

egyszerûbben tanul, könnyebbenátlát helyzeteket.

A sakk egészen biztosan fej-leszti a koncentrálóképességet –mondja. Egy-egy három-négy óráspartit végigülni komoly megterhe-lés, legalább annyira, mint amikorsokat kell egyhuzamban tanulni. Atöbbnyire hétvégi versenyek utánegy-egy nap pihenôre van szükségea regenerálódáshoz – oszlatja el aszellemi sportról szóló tévhiteketa sakkozó. Ugyanakkor a sakknakköszönheti, hogy könnyebben átlátpéldául egy-egy matematikai fel-adatot, sôt talán a nyelvtanulásbanis segítségére van.

Bár szívesen szánna rá többidôt, Gábornak az egyetem mellettfôleg a szünetekben, a vizsgaidô-szakok után jut több ideje asportra: átlagosan napi egy óra,ennél csak olyankor több, amikorgyerekek edzésére készül. Intenzívtanulás mellett a sakk legföljebb ki-kapcsolódás lehet. Persze a ver-senyidôszak megint más, mertilyenkor napokig minden a sakkrólszól. Minden megmérettetésreszisztematikusan készül egy kifeje-zetten sakkozók számára összeál-lított adatbázisból, amelyben elér-

hetôk a versenypartik egymás utá -ni lépései, elemezhetô az ellenfelekegyedi stílusa, jellemzô nyitólépé-seik és esetleges hibáik is.

Sok ezer mérkôzésének jelen-tôs részét online játszotta a fiatalsakkozó, aki a virtuális térben isigyekszik tudatosan felépíteni lépé-seit és folyamatosan fejleszti ma -gát. Az internetes sakk szerinteolyan játékforma, amelyben a ver-senyzôk többnyire tét nélkül pró-bálhatnak ki új stratégiákat a nyi-tásra, a közép- és a végjátékra.Egyik kedvence a Chess Tempo, amásik a playchess.com.

A számítógépes sakkozás nagyelônyének tartja, hogy jobban át-láthatók a játszmák, mintha köny-vekben kellene fellapozni az érde-kesebbeket, keresni is sokkal köny-nyebb közöttük, hátrány ugyanak-kor a kétdimenziós megjelenítés,ezért ô rendszerint a táblán is ki-rakja a játszmát, mert térben job-ban átlátja a mérkôzést, mint sík-ban.

Az egyetemen egészen máskép-pen kell tanulni, mint középiskolá-ban – mondja Egyed Gábor. Asport egy kicsit mindenképpenhát térbe szorul. Számára például akét-két óra tanulás közötti tízper-ces sakkozás jelenti a kikapcsoló-dást. Aki sportoló fejjel kerül be azegyetemre, annak észben kell tar-tania, hogy a sport nem lehet töb -bé az elsô az életében, de sokatprofitálhat abból, amit korábban asport tanított meg neki.

54 KREATIVITÁS

JÓ TANULÓ, JÓ SAKKOZÓ

Igazi szenzációnak számított, hogy kisgyermekként két lépésben adottmattot egy nála jóval idôsebb versenyzônek. Élete elsô sakkversenyén öt-évesen vett részt Egyed Gábor, aki jelenleg a BME villamosmérnök hall-gatója, tanulmányai mellett azonban gyerekeknek is tanítja a sakkot.

A Pro Progressio Alapítvány középiskolai tanárok és középiskolák részére kiírt

pályázatának nyertesei 2016-banA Budapesti Mûszaki és Gazdaság - tudományi Egyetemen mû kö dôköz hasznú Pro Progressio Ala pít -vány 2016-ban nyolcadik alkalom -mal hirdette meg középiskolák ré-szére a mûszaki és természet tu -dományi tár gyak oktatásának tá-mogatására, valamint az eze ket atárgyakat oktató pedagógusok el-ismerésére szóló pályázatát.

Az alapítvány az egyetemi te-hetséggondozás és innovációs te-vékenységek mellett olyan rendez-vények – szakkörök, elôadások,tanulmányi versenyek – támogatá-sát tûz te ki célul, amelyek ötletesmeg oldá sokat javasolnak a mû -szaki-ter mé szet tudományi területiránti érdeklôdés felkeltésére. Atanároknak szó ló elismerés azokata pe da gó u so kat jutalmazza ösz-töndíjjal, akiknek tanítványai közültöbben tettek emelt szintû érett-ségit matematika, fizika, ké mia, bi-ológia, informatika tantárgyakból,s érettségi után a Mû egye temenfolytatják tanulmányaikat –mondta Pakucs Já nos, a kuratóriumelnöke.

A felosztható díjalap 10 mil lióforint volt ebben az évben.

Nyertes tanárokBorbényiné Molnár Hajnalka – Kaposvári SZC Eötvös Loránd Mûszaki

Szakközépiskolája, Szakiskolája és KollégiumaCsák László – BKSZC Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvû Építôipari

Szakközépiskola, BudapestHajduné Dienes Szilvia – Kalocsai Szent István GimnáziumDr. Jámbrik Katalin – Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és KollégiumKeglevich Kristóf – Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és

GimnáziumM. Kovács Éva – Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Mûszaki

Szakközépiskolája és GimnáziumaMatos Zoltán – SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, SzegedRichlik-Horváth Katalin – Szent II. János Pál Iskolaközpont, BudapestSzabó László – Csongrádi Batsányi János Gimnázium Szakközépiskola és

KollégiumTakács Imre – Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Nyertes iskolákBékéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és KollégiumBudapest V. kerületi Eötvös József GimnáziumELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)Érdi Vörösmarty Mihály GimnáziumGyôri Mûszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és

Informatikai Középiskolája és KollégiumaKaposvári Táncsics Mihály GimnáziumMiskolci Herman Ottó GimnáziumÓbudai Árpád GimnáziumSzékesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola Tóth Árpád Gimnázium (Debrecen)Váci Szakképzési Centrum Boronkay György Mûszaki Szakközép-

iskolája és Gimnáziuma

Az alapítvány tevékenységérôl bôvebb információ a www.proprogressio.hu oldalon olvasható.

Kedves Középiskolás! Legyünkoptimisták, és induljunk kiabból, hogy felvesznek a BMEVillamosmérnöki és InformatikaiKarára! Ha Budapesten laksz,vagy netán ragaszkodsz a sajátkis kuckóhoz, nyilván föl semmerül a kollégium gondolata.Ha azonban nem a fôváros alakhelyed, ráadásul a családiköltségvetés sem korlátlan, jöheta VIK kollégiuma, a Schönherz!Ha bekerülsz – és legyünk ismét

optimisták, miért ne vennénekfel –, igazán mozgalmas, tartal-mas és szórakoztató közösségiéletre számíthatsz. Emellett azépület elhelyezkedése és környe-zete is nagyon elônyös: a felsôbbemeletek ablakaiból pompás ki-látás nyílik Budapestre, ráadásulnéhány perces sétával szintebármit – üzletet, bankot, postát,éttermet, szórakozóhelyet, sport -

létesítményt stb. – elérhetsz.Ezen kis kiadvány keretei közöttlehetetlen teljes képet festeni aSchönherz rendkívül gazdag éle-térôl, néhány kiragadott példaazonban adhat egy kis ízelítôt.És még valami: a koleszmozaiknem csupán a majdani lakók-nak, hanem minden leendô hall-gatónak érdekes lehet, hiszen aSchön herz számos programjá-ba a pestiek is bekapcsolódhat-nak.

56 KREATIVITÁS

Ha esetleg nem tudnád, a Szak-kollégium névadója Simonyi Ká-roly legendás villamosmérnök, félévszázaddal ezelôtt a Mûegyetemmeghatározó tanára volt. A Szak-kollégiumban a kiváló eszközparkés a széles körû ipari kapcsolatokrévén a diákok a tanórákon szer-zett elméleti tudásukat átültethe-tik a gyakorlatba, továbbá me-nedzsment, PR és marketing is-mereteket is elsajátíthatnak. A Si-monyihoz különféle körök tartoz-nak. A LEGO Körben például ajáték építôkockáiból robotokatépítenek. A Kir-Dev Kör fejlesz-tôi eszközökkel ismerteti meg aweboldalkészítés iránt érdeklô-dôket. A játékos kedvû hallgatók

a hívójelérôl HA5KFU-nak elne-vezett amatôr rádiós körben ta-nulhatnak és szórakozhatnak, mígaz AC Studio & Live a stúdióshangtechnika rejtelmeibe vezetibe tagjait. Az év nagy eseménye aSimonyi Konferencia, ahol az ITszektor legfontosabb szereplôiképviseltetik magukat.

SIMONYI KÁROLYSzakkollégium

KOLLÉGIUMI MOZAIKHa szabadidôdben is szívesenfoglalkozol szakmai kérdések-kel, a Kollégiumi Számítástech-nikai Kör (KSZK) remek lehe-tôségeket kínál. Itt kibontakoz-tathatod kreativitásodat, mér-nöki szemléletet szerezhetsz,miközben az úgynevezett soft-skilljeidet (csapatszellem, kom-munikáció, szervezôképességstb.) is fejlesztheted, ráadásulmindezt kiváló társaságban. Akör több csoportból áll. Egyi-kük üzemelteti a Schönherz1500 végpontos informatikaihálózatát, egy másik foglalkozik

a kollégium szervereivel. Tár-sakra találhatsz, ha az algorit-muselmélet, a játékfejlesztésvagy az informatikai biztonságérdekel. Vannak, akik a mobillalkapcsolatos fejlesztésekbe ás -sák bele magukat, és ilyen té-májú versenyeken is indulnak.A KSZK-t egyébként nem csaka sokrétû szakmai tevékenységjellemzi, hanem a pezsgô kö-zösségi élet is. Rengeteg ese-ményt szerveznek, így példáulvacsorákat, táborokat, közösmozizást, sportolást, sörözése-ket.

SSCCHHÖÖNNHHEERRZZKKoollllééggiiuumm

Sok számítástechnika és buli jó társaságban

Vacsora a szobában

Azok, akik a szobájukBan szeretnének vacso-rázni, nem kell feltétlenül a boltba menniük pá-rizsiért, vagy ételfutártól pizzát rendelniük. Akollégiumban mûködô köröknek köszönhe-tôen helyben készített ételeket is lehet ren-delni. Minden nap mást és mást. A Vödörkörpéldául sült krump lit, kolbászt és panzerottitkészít, az Ame ri cano hot-dogot és hambur-gert, a PizzáSCH – minô meglepetés – pizzát,a Dzsájrosz gyrost pitában vagy tálban, desz-szertként pedig lehet palacsintát is kérni. Amegrendelt ételt egy külön csapat a szobákbaviszi. Vasárnap aztán, a „fárasztó” otthon töl-tött hétvége után a Kakas Fogadó várja me -legszendviccsel és sörrel a visszatérôket.

Találd meg az arany középutat!

Hogy mit adott nekem a VIK-esközélet, és te mit profitálhatsz be-lôle? Elôször is rengeteg új élményt,millió hasznos tapasztalatot és né-hány életre szóló barátot. A Házköré csoportosuló szervezetek,körök és csapatok valamelyikéheztartozni olyan, mintha az egész vil-lanykari pályafutásodra szóló önfej-lesztô tréningen vennél részt. Eze-ket a tapasztalatokat késôbb a nagy -betûs Életben és az iparban is tudodmajd hasznosítani, legyen szó szak-mai tudásról vagy bármilyen soft-skillrôl. Záró gondolatnak talán mégannyit, hogy találd meg az arany kö-zéputat: ne csak a tanulásra és aközéletre, ha nem az egész életedrenézve.

Vass Bence – Vasy a Schönherz Kollégiumi Bizottság elnöke

Ha egy fárasztó napvégén, elméd sok-sok órás fényesí-tése után a tested karbantartására isgondolsz, akár ki se kell lépned a kol-légiumból. A Schönherzben üzemelBudapest egyik legjobban fölszereltkonditerme, amit a nap 24 órájábanhasználhatsz, ha BME-s hallgató vagy.Az épületben box- és pingpongterem

is található, továbbásokféle sporteszközt is lehet kölcsö-nözni a szertárból. Ha valami másravágysz, és nem ódzkodsz attól, hogykilépj az épület kapuján, a környékentalálsz focizásra, kosarazásra, röplab-dázásra és úszásra alkalmas létesít-ményeket, amelyeket a kollégistákkedvezményesen használhatnak.

Sport házon belül és kívül

simonyi.bme.hu

sch.bme.hu


facebook.com/bmevik

Töltsd le a BME VIK Start alkalmazást!

Csak nyisd meg ezt az oldalt a mobilodon, és mi mindent elintézünk!

https://secondscr-bme.autsoft.hu/#/public/store

Felvételizôknek

felvi.hufelvi.vik.bme.hu

alfa.bme.hu

Budavári Schönherz Stúdióbss.sch.bme.hu

A Schönherz fotóklubjaspot.sch.bme.hu

vik.bme.hu

Csak lányoknak!lanyoknapja.vik.bme.hu

Ha már felvettek:start.vik.bme.hu

facebook.com/bmevik

ersenyképesség nnováció reativitás - BME VIK...

Documents

Transcript of ersenyképesség nnováció reativitás - BME VIK...