Emberismeret és Eetika

Ez is lopás? Zene-, film-és szoftverletöltések

Perczák Zsanett

Projekttémám

Mottó: A TÖRVÉNY ISMERETÉNEK HIÁNYA, NEM MENTESÍT A BETARTATÁSA ALÓL!

ETIKAI RÉSZE

Az ember nehezen tudja eldönteni, hogy mihez van joga és mihez nincs. Fontos, hogy tudjuk a jogainkat, ismerjük azokat. A letöltés illegális, ezt kijelenthetem. biztos. Viszont akkor itt a bökkenő: miért van lehetőségem letölteni, ha tiltja a törvény? Miért nem korlátozzák jobban? Az emberek legtöbbje szereti a szabályokat megszegni, már csak dacból is. Valaki nem tud ellenállni neki. Például amikor a szülők megtiltják a gyereküknek, hogy a rossz jegyei miatt nem számítógépezhet, ő mégis, csak azért is gépezni fog, amikor a szülei nincsenek otthon.

Miért tekintünk úgy a letöltés alkalmazására, mintha nekünk jogunkban állna használnunk? A gond az, hogy nem tehetünk arról, hogy lehetőségünk van letölteni! Az emberek többsége nem fogja feltenni magának, azt a kérdést, mielőtt letöltene bármit is, amire lehetősége van, hogy letöltsem, vagy ne töltsem le? Hisz ez bűncselekmény, eszükbe kéne jutnia ennek a gondolatnak. Gondolhatnak arra is, hogy ha már fizet az internetért, akkor biztos megteheti azt, hogy letölt zenéket, filmeket, könyveket, újságokat, játékokat… és egyéb lehetőségeket.

Meg lehet oldani, azt, hogy korlátozzák ezeket a szekciókat? Vajon képesek jobban korlátozni a letöltéseket? Ha igen akkor miért nem teszik meg?

A tanárom a legjobb példát mondta nekem: „Zsani, ha elmész vendégségbe és látod, hogy van otthon sütemény, de nem kínálnak meg belőle, nem veszed el a sütit. És illetlen sem vagy, hogy magadtól kiszolgálod magad belőle.” Akkor miért használom a letöltést, mikor nincs jogom hozzá? Ugyan az a kettő, csak más példával.

TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG

A projektem azon része, amely azzal foglalkozik, hogy az emberek mennyire férnek hozzá a letölthető eszközök alkotások eredetijének megvételéhez, vagyis, hogy kinek van pénze arra, hogy megvegyék az egyéb dolgokat a helyett, hogy letöltik. Megtehetik, vagy nem tehetik meg egyesek, hogy ilyenekre költsék a fizetésüket.

Az embernek el kell döntenie, hogy mi helyes és mi nem. Mindkét fél állításait teljes mértékben elfogadom és megértem. Az egyik oldalon azok vannakfél, akik a törvény mellett állnak ki ,és azt mondják, hogy a letöltés törvényellenes, és ne tegyük., elfogadom. Igazat adok nekik, abban, hogy az emberek sok energiát fektetnek olyan könyvekbe, filmekbe, zenébe…, stb, amelyekért bevételt és jövedelmet várnának, ami csak akkor jön, ha megvesszük a boltban őket. A boltoknak is csak akkor van értelme megvenni a könyvet, filmeket, … ha az emberek megveszik tőlük, különben nem tudnák fentn tartani magukat. Ha mi nem az üzletekből vesszük az üzletekből meg ezeket, akkor ők nem fogják megvenni azoktól, akik elkészítették. és energiát és pénzt fektettek bele, hogy nekünk jó legyen, és ki tudjunk kapcsolódni a filmek, zenék, játékok segítségével. A jutalmuk és a várva várt bevétel pedig el fog maradni. Talán ezt nevezhetem öngerjesztő folyamatnak. Örülök, hogy még vannak könyvesboltok, ahol tudok könyveket venni. Számomra élvezetesebb könyvet olvasni, mint a gépen a letöltött könyvet. Számomra élvezetesebb a televízióban megnézni a filmeket, dvd-ről, mint a gépen összenyomott képpel. Sorolhatnám végtelenségig, hogy tényleg mindent jobb megvenni, ha meg tudod venni ezeket az eszközöket, de itt jön a másik tábor, akiket szintén megértek. Ők a letöltők táborát alkotják. Hiába szeretem megvenni a filmeket, könyveket, játékokat, zenealbumokat eredetiben az üzletekből, nem tehetem meg! A másik gond, hogy nem én vagyok az egyedüli ezzel a problémával. Számtalan ember ilyen gondokkal küzd, örül, hogy tudja fizetni az internetet, és van lehetősége arra, hogy le tudja szedni tölteni azokat a fájlokat, amiket megvenne magának, csak nincs rá elég pénze. Az internet használata, nem csak erre jó, számtalan dolgot megtalálunk rajta, amihez az életben pénz kellene. Sokkal durvábbnak tartom, vagy inkább sokkal jobban mondanám arra, hogy EZ IS LOPÁS, amikor például ellopják a könyvek íróitól a megírt példányt, még mielőtt kiadták volna rendes könyvben. Erre volt példa az Alkonyat Trilóogia ötödik részével történő botrány. Stephenie Meyer írónő elkezdte írni az ötödik részét a trilóogiának, de az elejét ellopták. Körülbelül 3 fejezetig jutott, és, hogy megbüntesse a tolvajokat nem fejezte be a könyvet.

Miért tekintem hasznosnak a letöltést, vagy miért nem? Annyi érv van még a 2egyik vagy másik csoport mellett, hogy a lista a végtelenségig nyúlhat, mégsem tudnék dönteni arról, hogy melyik csoportnak adnék egészen igazat. Itt van még például az is, hogy a cd-k elhasználódnak és idővel ki kell dobni őket, ettől nem igazán szolgálja az környezetvédéselem célját. A másik pedig az, hogy nem lenne szívem megfosztani a szegényebb embereket attól, hogy egy kicsit ki tudjanak kapcsolódni, ha nincs is rá pénzük, akkor legalább otthon egy könyv, film vagy akármilyen másik lehetőség segítségével. Ehhez pedig a letöltésre szükségük van. Anyukám mindig azt mondja:

„ Zsani sajnálattal nem oldunk meg semmit és nem is mennek vele sokra az emberek” Igaza van és tudom, hogy a letöltés illegális, mégsem hibáztatom azokat, akik letöltenek.

A JOGI RÉSZE

A projektemnek elég összetett része, beszélni kell a szerzői jogokról, hivatkozásokról…

Többször felmerülő, vitát nyitó kérdés, az internet-kalózkodás jogi minősítése (mondta a D.A.S. Jogszerviz szakértője.) A kárt a kiadók, vagy a filmet, zenét forgalmazó üzletek bevételkiesése jelenti ezekben az esetekben. Az Európai Bizottság előtt már az is felmerült a probléma orvoslásaként, hogy az internet-szolgáltatóra terheli azt a felelősséget, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban előforduló illegális letöltéseket. Több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása. Az internetes felületekről történő letöltés, IP-cím alapján ugyanis viszonylag könnyen visszaellenőrizhető. A többi csak azon múlik, hogy az adott ország jogrendszere megengedi-e az internetszolgáltatóknak, hogy kiadják az IP-címhez tartozó előfizetők adatait. Németországban például elég gyakori, hogy a jogosultak bírósághoz fordulnak az adat kiadása iránt, majd a sértett a jogsértővel szemben eljárást indít. Franciaországban több mint egymillió értesítés kiküldését irányozta elő a 2013-as évre a francia kalózkodás elleni hivatal, a Hadopi-ügynökség. A szervezetfelelős Franciaországban az illegális letöltés visszaszorítása érdekében kidolgozott, ún. három csapás rendszer végrehajtásáért. 2010-ben Franciaország volt az első, amely az online szerzői jogi jogsértések visszaszorítása érdekében bevezette az ún. három csapás vagy fokozatos válasz rendszerét. Annak céljából, hogy az állampolgárokat a szerzői jog által védett tartalmak legális forrásokból való beszerzésére szorítsa rá. Ez a HADOPI rendszer. Aki jogsértő anyagokat tölt le (és fel), az arra számíthat, hogy tevékenysége beszüntetésére felszólító levelet kap az internet szolgáltatójától. A szolgáltató két esetben figyelmezteti a felhasználót, és ha az nem hagy fel az illegális le- és feltöltéssel, akár megvonhatják tőle az internetet is. ez idézet, lábjegyzetelni kellene és idézőjelbe tenni

A magyar szabályozás:

A szerzői jog alatt álló alkotásokat érintő fájlcsere, büntetőjogi keretek között értelmezhető, ha a szerzői jogokat sérti. A többszörözés, illetőleg a hozzáférhetővé tétel (feltöltés) esetében ugyanis a fizetendő jogdíjak elmaradása folytán, azok nyilvánvalóan vagyoni hátrány okozásával járnak (mondta dr. Nyilas Anita.) A törvény szerint, a pusztán magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló többszörözés, vagyis másolás, vagy ha úgy tetszik letöltés, az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználást a törvény engedi. Szerzői jogsértés hiányában pedig, büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerülhet sor. Ebben a körben a felhasználás ingyenessége ugyanis eleve kizárttá teszi a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét, s így a bűncselekmény megállapítását is.

Bár több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása, a magyar jogi szabályozás szerint a természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálja (mondta el az origo-nak a D.A.S. Jogszerviz szakértője.) Dr. Nyilas Anita szerint ez annyit jelent, hogy az ily módon történő letöltés nem bűncselekmény. A letöltés ily módon nem bűncselekmény, tekintve, hogy a jogosult engedélye, illetve a díjfizetés nélkül megengedett - a magáncélú többszörözésre vonatkozó szabályok értelmében. Tehát természetes személy, magáncélra a műről

másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ezekben az esetekben, annak sincs jelentősége, hogy a letöltés (többszörözés) nem jogszerűen létrejött, tehát hamisított példányról történt. Természetesen nem jogvédett tartalmak szabadon terjeszthetőek, azonban nem elhanyagolható tény, hogy a fájlcserélőkön elérhető tartalmak legnagyobb részt a szerző engedélye nélkül jelennek ott meg, és mivel a megosztó hálózatokon a másolás (letöltés) mellett egyszerre megosztás, így visszatöltés is történik, a szabad felhasználás körét sok esetben már túllépjük, amely esetekben megvalósulhat a szerzői jogok megsértése.

A feltöltéssel, megosztással ugyanis már továbbítjuk a jogvédett tartalmat. Az ugyanis már a szerzői jogról szóló törvényünk értelmében nyilvánossághoz történő közvetítésnek számít, a jogvédett tartalom esetében. A bizonyítás azonban egyáltalán nem egyszerű, az ugyanis csak próbaletöltéssel lehetséges, továbbá, nagyon nehéz a jogsértők teljes körének feltárása, az ebben a körben történő feljelentések tehát többnyire nem hozzák meg a kívánt eredményt - mondta dr. Nyilas Anita.

Információink szerint az új Btk. úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor, ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel. A Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagyobb terjesztőket célba venniük.

A Harrison Group és a Lionbridge által végzett kutatások szerint:

Magyarországon továbbra is magas az illegális szoftverek aránya, a teljes lakosság 26 százaléka töltene le nem jogtiszta forrásból filmet, zenei tartalmat vagy szoftvert az internetről. A nem jogtiszta operációs rendszerek egynegyede vált fertőzötté már a telepítés során úgy, hogy automatikusan vírusokat töltött le az internetről. A hamisított szoftverek lassabbak és energiaigényesebbek voltak.  Az illegális változatokat fájlcserélő oldalakról, különböző üzletekből és utcai árusoktól szerezték be Kelet-Európa és Kína különböző pontjain. A legális szoftverek jóval gyorsabban töltődtek be, és a dokumentumok megnyitása, mentése is rövidebb ideig tartott. Az eredmények tehát azt

mutatják, hogy a legális szoftverhasználat jelentősen javítja a számítógéppel végzett munka hatékonyságát a Harrison Group és a Lionbridge által végzett kutatások szerint. Az eredményeket a Microsoft tette közzé a fogyasztóvédelmi nap alkalmából.

A Harrison Group által jegyzett Fehér Könyv 25 ezer felhasználót felölelő kutatása szerint az emberek 55 százaléka tudatában van az illegális szoftverhasználat veszélyeinek, ám ennek ellenére 10 szoftverből négyet továbbra is jogszerűtlenül telepítenek a számítógépekre.

Az IDC 2011 májusában közzétett elemzése szerint jelenleg Magyarországon 41 százalék az illegális szoftverek aránya, amely az ország gazdaságára is igen komoly negatív hatással van. Az IDC kutatása szerint, ha 10 százalékponttal csökkenne az illegális szoftverhasználat Magyarországon, akkor az a következő kedvező hatásokkal járna: közel 900 új munkahely létesülne, több mint 49 milliárd forinttal nőne a magyarországi GDP, s csaknem 12 milliárd forinttal nőne az adóbevétel.

Azzal, hogy a szoftverhamisításnak milyen gazdasági hatásai vannak, többnyire a felhasználók is tisztában vannak. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a magyar lakosság körében végzett felmérése szerint, az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. A válaszadók közel fele gondolja azt, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Ennek ellenére a teljes lakosság 26 százaléka töltene le nem jogtiszta forrásból filmet, zenei tartalmat vagy szoftvert az internetről. 6 százalék bármikor megtenné ezt, míg 20 százalék talán így cselekedne. A fiatalok körében jóval magasabb azok aránya (40 százalék), akik nem zárkóznak el a letöltéstől. A fiatal középkorúak 34, az idős középkorúak 18, míg az idősek 6 százaléka nem zárkózik el az illegális tartalom letöltésétől.

A világ legnagyobb forgalmú szoftvergyártóit tömörítő szervezet, a BSA nemzetközi felmérése szerint a felhasználók több mint fele használ kalózszoftvereket. A kilencedik alkalommal, 15 ezer felhasználó bevonásával végzett kalózszoftveres felmérésből kiderült, hogy az emberek 31 százaléka minden esetben, többnyire, vagy alkalomadtán, míg 26 százalék ritkán használ nem legális szoftvereket. Az ilyen programok elterjedtségének aránya kb. 42 százalékos.

A kalózszoftverek kereskedelmi értéke a 2010-es 58,8 milliárd dollárról 2011-ben 63,4 milliárd dollárra emelkedve rekordot döntött. A hajtóerőt elsősorban a fejlődő gazdaságok növekvő számítógép-vásárlásai jelentették, mivel itt a legmagasabbak a kalózkodási ráták.

Az illegális szoftverhasználatot tekintve a fejlődő és fejlett gazdaságok között tapasztalható olló továbbra sem szűkül. Példának okáért Kínában az egy PC-re eső szotfveres költés negyede az orosz, indiai, vagy éppen brazil adatnak, és csak 7 százaléka az Egyesült Államok hasonló értékének.

Azok a felhasználók, akik a felmérés során azt mondták, hogy a legtöbb szoftverük illegális, jellemzően fiatal férfiak, akik egyébként több programot telepítenek számítógépeiken, mint a felhasználók egyéb csoportjai. Az üzleti döntéshozók saját bevallásuk szerint gyakrabban alkalmaznak kalózszoftvereket, mint más felhasználók.

A megkérdezettek szerint ugyanakkor továbbra is fontos a szellemi tulajdon védelme: tízből hét felhasználó támogatja azt, hogy az innovációkkal előálló fejlesztőket meg kell fizetni, hogy további újdonságokkal álljanak elő.

Zsani, az kellene, hogy az olvasottakat beépítse az érvelő részbe. A kérdőíve menjen úgy, ahogy írta, sajnos nem tudtam belejavítani.

Jó munkát!