Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

2015. július

TARTALOM

• Bevezetés

• Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata

• A digitális gazdaság mérete

• A digitális gazdaság mérésének új módszertana

• Összefoglalás

Bevezetés

• a digitális transzformáció a gazdasági és társadalmi folyamatokat is jelentős mértékben átalakítja, ezért a szűken vett IKT szektor helyett indokolt a digitális gazdaság súlyának meghatározására törekedni; az IVSZ és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közös projektje ezt célozta:

• kiszámoltuk az IKT ágazat hagyományos közelítéssel számított közvetlen és közvetett nemzetgazdasági hozzájárulását (Economic Footprint);

• kidolgoztunk egy új módszertant a digitális gazdaság mérésére;

• kiszámoltuk az új módszertan alapján a digitális gazdaság súlyát;

• a multiplikátor hatásokat figyelembe véve a digitális gazdaság

• a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték (GVA) közel 20%-át adja;

• a foglalkoztatottak csaknem 15%-ának biztosít munkát;

• a szűken vett IKT szektor a nemzetgazdaság exportjának 8,3%-át adta 2014-ben, és a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át képviselte 2013-ban.

• az IKT körébe sorolható termékek és szolgáltatások pontos számbavételére a kutatók számos kísérletet tettek korábban is, ám már a lehatárolás kérdésénél ellentmondásokba ütköztek;

• a TEÁOR szerinti besorolás legfőbb problémája, hogy a főtevékenység alapján történik, így a vállalat teljes tevékenysége egy kód alá kerül;

• ezt a problémát a hivatalos statisztikai adatgyűjtés keretei között – annak megváltoztatása nélkül - nem lehet kezelni;

• a nem IKT cégek IKT tevékenységének korlátos mérhetősége miatt az új módszertan is alulbecsüli a digitális gazdaság súlyát, de pontosabb közelítést ad, mint az eddigiek.

Az ágazati lehatárolás TEÁOR alapokon meghatározott… … és nincs benne:

• Kiadói tevékenység (58) • Film, video, TV műsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (59) • Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (60) • Távközlés (61) • Információ-technológiai szolgáltatás (62) • Információs szolgáltatás (63) • Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (26)

• IKT tanácsadás • IKT nagy és kiskereskedelem • Szolgáltató központok (ITSH,

Morgan Stanley, TATA stb…) • Nem IKT cégeknél és

közigazgatásban előállított értékek (NISZ, Bosch, AUDI…)

Bevezetés – miért van szükség új módszertanra?

Az IKT ágazat gazdasági súlya az EU-ban

• Az Eurostat adatai szerint az IKT szektor a bruttó hozzáadott érték (GVA) több mint 5%-át állította elő 2012-ben az unió országaiban; ennek túlnyomó részét (87%) az IKT szolgáltatások teszik ki.

• A szektor GVA-hozzájárulását tekintve Magyarország kiemelkedően teljesít, az európai élvonalban van az Egyesült Királysággal, Írországgal és Svédországgal együtt.

85,8 87,5 91,0 95,9 87,2 70,7 79,4 80,6 79,2

479,4 486,8 505,7 532,6 532,2 514,8 524,2 533,5 540,8

∑ 565,2 ∑ 574,3 ∑ 596,7 ∑ 628,6 ∑ 619,5 ∑ 585,5 ∑ 603,5 ∑ 614,1 ∑ 620,0

5,94% 5,80%

5,71% 5,67% 5,54% 5,54% 5,49% 5,43% 5,38%

3,0%

3,5%

4,0%

4,5%

5,0%

5,5%

6,0%

0

200

400

600

800

1 000

1 200

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Mill

iárd

eu

ró

Az IKT szektor bruttó hozzáadott értékének alakulása az Európai Unióban

IKT feldolgozóipar

IKT szolgáltatás

A teljes GVA százalékában (jobb tengely)

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

Bel

giu

m

Bu

lgár

ia

Cse

ho

rszá

g

Dán

ia

Ném

eto

rszá

g

Észt

ors

zág

Íro

rszá

g

Gö

rögo

rszá

g

Span

yolo

rszá

g

Fran

ciao

rszá

g

Ola

szo

rszá

g

Cip

rus

Litv

ánia

Mag

yaro

rszá

g

Ho

llan

dia

Au

sztr

ia

Len

gyel

ors

zág

Po

rtu

gália

Ro

mán

ia

Szlo

vén

ia

Szlo

váki

a

Fin

no

rszá

g

Svéd

ors

zág

Egye

sült

Kir

álys

ág

Az IKT szektor bruttó hozzáadott értékből való részesedése az unió tagállamaiban (2012)

IKT feldolgozóipar IKT szolgáltatás

A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – GVA*

• A hagyományos módszertannal számolva az IKT szektor közvetlenül, közvetve és az indukált hatásokat is figyelembe véve összesen 3450 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttében játszott szerepet hazánkban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 13,7 százaléka.

• Az új módszertan szerint a digitális gazdaság az elmúlt években közvetlenül és a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve évi 4250–4830 milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá, ami a teljes magyar nemzetgazdasági GVA 18,6–20,1 százalékát adta.

1,66 1,67 1,64 1,77 1,77 1,82

0,83 0,83 0,77 0,86 0,84 0,86

0,77 0,77 0,66 0,76 0,75 0,77

∑ 3,26 ∑ 3,27 ∑ 3,07

∑ 3,39 ∑ 3,36 ∑ 3,45

14,2% 14,7% 13,5% 14,3% 14,0%

13,7%

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

0

1

2

3

4

5

6

7

8

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Eze

r m

illiá

rd f

ori

nt

Az IKT szektor GVA hozzájárulása (hagyományos módszertan)

Közvetlen hatás

Közvetett hatás

Indukált hatás

Részesedés a nemzetgazdasági GVA-ból (jobb tengely)

1,66 1,67 1,64 1,77 1,77 1,82

0,66 0,64 0,63 0,71 0,69 0,71

0,96 0,96 0,95 1,10 1,07 1,10

0,60 0,59 0,59 0,66 0,65 0,68 0,43 0,43 0,44

0,53 0,51 0,52 ∑ 4,31 ∑ 4,30 ∑ 4,25

∑ 4,77 ∑ 4,70 ∑ 4,83

18,7% 19,3% 18,6% 20,1% 19,6% 19,2%

0,0%

3,0%

6,0%

9,0%

12,0%

15,0%

18,0%

21,0%

24,0%

0

1

2

3

4

5

6

7

8

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Eze

r m

illiá

rd f

ori

nt

A digitális gazdaság GVA hatása

Közvetlen hatás Beszállítói hatások

Felhasználói hatások Munkavállalói hatások

Beruházási hatások Nemzetgazdasági GVA százalékában

*GVA = GDP - termékadók egyenlege + terméktámogatások egyenlege

• A hagyományos módszertan szerint az IKT szektor 2013-ban összesen 311 ezer embernek biztosított munkát a közvetlen és a közvetett hatásokat is figyelembe véve; ez a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 11,5%-a.

• Az új módszertannal számolva az elmúlt években a digitális gazdasághoz összesen 376–417 ezer álláshely kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve; a digitális gazdaság ezzel a magyar alkalmazottak 13,6–15,5 százalékának biztosított munkalehetőséget valamilyen módon.

A magyar IKT ágazat gazdasági súlya - foglalkoztatás

120 117 124 128 123 118

141 142 86 91 88 84

126 138

109 117 114 109

∑ 388 ∑ 397

∑ 318 ∑ 336 ∑ 325 ∑ 311

14,0% 14,9%

11,8% 12,5% 12,2%

11,5%

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

0

100

200

300

400

500

600

700

800

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Eze

r fő

Közvetlen foglalkoztatás

Közvetett foglalkoztatás

Indukált foglalkoztatás

Nemzetgazdaság foglalkoztatottjainak százalékában (jobb tengely)

120,1 116,9 124,0 127,9 123,2 118,4

69,9 75,1 71,9 76,9 73,8 70,8

66,1 69,6 70,5 74,0 73,6 71,6

95,8 105,4 101,9 110,2 107,0 102,2

24,4 25,3 26,1 27,5 27,2 25,7

∑ 376,3 ∑ 392,5 ∑ 394,3 ∑ 416,6 ∑ 404,9 ∑ 388,7

13,6%

14,8% 14,6%

15,5% 15,1% 14,4%

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

0

100

200

300

400

500

600

700

800

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Eze

r fő

Közvetlen hatás Beszállítói hatások Felhasználói hatások Munkavállalói hatások Beruházási hatások Nemzetgazdaság alkalmazottjainak százalékában

Az IKT szektor foglalkoztatási hozzájárulása

A digitális gazdaság foglalkoztatási hatása

• Az IKT szektor exportban betöltött súlya is jelentős: az ágazat a nemzetgazdaság kivitelének 8,3%-át adta 2014-ben.

• Az IKT export nominális értelemben alig csökkent, ám az elmúlt években – elsősorban a magas exporthányaddal termelő autógyárak megjelenése miatt – a magyar külkereskedelem szerkezete jelentősen átalakult.

• Az IKT szolgáltatásexport dinamikus bővülése jórészt ellensúlyozta az elektronikai gyár-tás (Nokia, Jabil, Flextronics) kivitelének drasztikus visszaesését.

• Az IKT szektor szerepe meghatározó a K+F-ben; az IKT szolgáltatás versenyképességét a dinamikusan növekvő K+F ráfordítások is mutatják.

•

A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – export és K+F

-3,06 -3,24 -3,95 -3,51 -3,08 -2,49 -2,35

3,48 3,43 3,77 3,32 2,78 2,32 2,18

0,41 0,19 -0,18 -0,20 -0,30 -0,17

-0,17

18,9% 20,7%

19,2%

14,9%

12,0%

9,6% 8,3%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

-5

0

5

10

15

20

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Eze

r m

illiá

rd f

ori

nt

Az IKT szektor külkereskedelmi szerepvállalása

Import Export IKT ágazat exportja a nemzetgazdasági export százalékában (jobb tengely)

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2008 2009 2010 2011 2012 2013

IKT feldolgozóipar IKT szolgáltatás

Az IKT szektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak alakulása

Nemzetgazdasági K+F százalékában Ágazati GVA százalékában

A teljes IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10 százalékát adta 2013-ban.

A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Előzetesen meghatározott kritériumok: • közvetett hatások mérése: a számított mutató a lehető legjobban

fedje le a digitális gazdaság szerepét; • pénzben nem mérhető hatások: a módszertan adjon becslést; • univerzalitás: a mutató más magyar ágazatokra, illetve bármely más

ország digitális gazdaságára legyen kiszámítható; • mérhetőség: a módszer a gyakorlatban jól használható legyen (pl.

adatkörök, idősorok rendelkezésre állása).

+ Szakmai támogatottság!

Szakértői konzultációk, mélyinterjúk

A vizsgált módszertanok 1. Input/output multiplikátor

• A hagyományos módszertan továbbfejlesztése az output oldali hatások figyelembe vételével.

• Az IKT ágazat által megtermelt érték hozzájárulása más ágazatokban a termelési lánc későbbi szakaszában.

• Az új mutató a beruházásokat is figyelembe veszi: az IKT fejlesztés nemcsak inputált termék, hanem beruházás is lehet.

• A mutató előnye, hogy nem csak a GVA-ra, hanem a foglalkoztatásra gyakorolt hatást is számszerűsíti.

• Egyedi: a módszertan az IVSZ és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. saját innovációja.

HÁTTÉR

Vizsgált módszertanok 2. Termelékenység mérése

• Aggregált vagy cégszintű termelési függvény becslése: az IKT input termelési tényezőként (IKT tőke) jelenik meg.

• Az Egyesült Államokban leggyakrabban alkalmazott módszertan.

• Rendkívül szubjektív mérési módszer.

• Inkább elméleti modell, mintsem gyakorlati (adathiány probléma).

• Dinamikus mutató: segítségével megadható az IKT hozzájárulása a GDP növekedéséhez.

• Nem teljes körű: indukált hatásokat nem foglalja magában, foglalkoztatási hatások mérésére sem alkalmas.

HÁTTÉR

Vizsgált módszertanok: 3. Fogyasztói többlet

• Az előzőektől teljesen eltérő megközelítés. • A fogyasztói hasznosság mérésén alapul, vagyis nem a termelési, hanem a

fogyasztási oldalt ragadja meg. • A leginkább ökonometrizált módszertan, komoly számítást igényel,

laikusoknak nehezen elmagyarázható. • A számításhoz fel kell használnunk a hagyományos módszertanból

származó eredményt alapadatként. • Rendkívül adatigényes számítási módszertan.

HÁTTÉR

A vizsgált módszertanok és az előzetes kritériumok

Módszertan/

Kritérium

Input-output oldali

multiplikátor

Termelékenységi és

növekedési

hozzájárulás

Fogyasztói többlet

Közvetett hatások

figyelembe vétele Teljesül

Korlátozottan

teljesül Nem teljesül

Nem-pénzbeli hatások

figyelembe vétele Nem teljesül Nem teljesül Teljesül

Összehasonlíthatóság

és univerzalitás Teljesül Teljesül

Korlátozottan

teljesül

Mérhetőség Teljesül Korlátozottan

teljesül

Korlátozottan

teljesül

Választott új módszertan: ÁKM alapú input/output multiplikátor

Digitális

Gazdaság Visszatekintő

indukált hatás

Visszatekintő közvetett

hatás

Közvetlen

hatás Előretekintő közvetett

hatás

Előretekintő indukált

hatás

• Az új számítási metódus legitimitása két forrásból fakad:

• Módszertani megalapozottság

• Szakmai elfogadottság (szakértői konzultációk)

• Szakértői interjúk április és május folyamán

• Legfőbb kérdések:

• IKT ágazat szerepe, elismertsége

• Századvég által javasolt módszertanok véleményezése

• Saját módszertani javaslatok

Input oldal:

beszállítói multiplikátor + munkavállalói multiplikátor (hagyományos)

Output oldal: felhasználói multiplikátor + beruházási multiplikátor (újdonság)

Input és output oldali multiplikátor részei:

Visszatekintő közvetett hatás

Visszatekintő indukált hatás

Előretekintő közvetett hatás

Előretekintő indukált hatás

Teljes nemzetgazdasági hatás

Beszállítói multiplikátor

Munkavállalói multiplikátor

Felhasználói multiplikátor

Beruházási multiplikátor

Teljes multiplikátor

IKT ágazat felhasználása más ágazatokból

IKT munkavállalóinak elköltött béreiből

IKT kibocsátását inputként felhasználó más ágazatokból

IKT kibocsátását beruházásként felhasználó más ágazatokból

Választott új módszertan: ÁKM alapú input/output multiplikátor (2)

Összefoglalás: a digitális gazdaság súlya

• A hagyományos módszertani megközelítés nem alkalmas a digitális gazdaság súlyának mérésére; ehhez új módszertanra van szükség.

• Az ÁKM-alapú input/output multiplikátort a megkérdezett szakértők is a legjobb választásnak találták.

• Az új módszertannal számolva

– a digitális gazdaság a teljes nemzetgazdasági GVA közel 20%-át adja;

– a digitális gazdaság a magyar alkalmazottak csaknem 15%-ának biztosít munkalehetőséget.

• az IKT szektor a nemzetgazdaság kivitelének 8,3%-át adta 2014-ben;

• az IKT szektor a magyar K+F ráfordítások több mint 10%-át adta 2013-ban.

GVA:

13,7%

19,2%

Foglalkoztatás:

11,5%

14,4%

K+F:

>10%

Export:

8,3%