Az IKT a gazdaság szolgálatában

Információs Társadalom Parlamentje2011. június 1-2.

Dr. Mészáros Györgyelnök

IKT szektor jelentősége

• Az IKT szektor adja az európai GDP 5 %-át, és a termelékenység növekedéséhez 20 %-kal járul hozzá.

• A hazai GDP kb. 10 %-át adja az IKT szektor.

• A hazai gazdasági növekedés kb. 25 %-át adta az IKT az elmúlt években.

• Az IKT szektorban mintegy 100 ezer alkalmazott dolgozik, és közel 100 ezren használnak IKT eszközöket más szektorokban.

• Több, mint 14 ezer vállalkozás foglalkozik infokommunikációs technológiákkal, eszköz- és szoftverfejlesztéssel.

Hazai IKT piac

• A magyar IKT piac együttes mérete kb. 1 500 milliárd Ft

• Az IKT szektor exportja kb. 850 milliárd Ft

• Az export forgalom több, mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik

• Az IT export növekedése elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó szoftver és szolgáltatás exportból származott.

Az IKT ipar Magyarország egyik

húzóágazata

IKT és az innováció

• Az IKT a globalizált világ valamennyi fejlett országának alapinfrastruktúrája, és a legfontosabb hajtómotor a tudásalapú gazdaság fejlesztésében.

• Az IKT szektor az egyik leginnovatívabb ágazat, amely hozzájárul más területek fejlődéséhez és innovációjához. Ezért az IKT szektor innovációja meghatározó a versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából.

IKT K+F+I bázisok Magyarországon1. Felsőoktatási intézmények, kutató intézetek

Az erőforrások elaprózódtak „Kritikus tömeg” hiánya Az ipari igények kevésbé érvényesülnek a kutatásokban Üzleti és menedzsment ismeretek hiánya

2. Multinacionális cégek Nemzetközi nagyvállalatok K+F centrumai (Ericsson, Nokia-

Siemens, GE, stb.) Jelentős hozzáadott szellemi érték létrehozása export céljából Technológia, fejlesztési módszerek és menedzsment technikák

átvétele Prekompetitív K+F együttműködés egyetemi kutatócsoportokkal

IKT K+F+I bázisok Magyarországon (2)

3. Magyar vállalkozások Néhány sikeres kis- és közepes vállalkozás (AITIA,

Graphisoft, Kürt, Freesoft, eGroup, stb.) Egyre több innovatív ötleten alapuló induló (start-up), de

kevés hasznosító (spin-off) vállalkozás A vállalkozások K+F igénye és innovativitása általában

alacsony A magyar IKT piac kicsi, ezért ki kell lépni a globális piacra A hazai IKT vállalkozások általában résterületeket (niche

market) céloznak meg

Az innováció erősítése az IKT szektorban

Új Széchenyi Terv - Tudomány, innováció, növekedés kitörési pont (5.): A hazai gazdasági fejlődés megalapozásában betöltött szerepe miatt az IKT fejlesztését és innovációját nemzeti prioritássá kell emelni.

Állítás 1: Az innováció fokozásához önmagában a pénzügyi támogatás nem elegendő.

Állítás 2: A sikeres innovációhoz olyan struktúrákra, modellekre van szükség, amelyek

a) növelik az emberi és anyagi erőforrások koncentrációjátb) fókuszálják a K+F tevékenységetc) elősegítik a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztéstd) integrálják az oktatást, a kutatást és az üzleti tevékenységet

Az IKT innováció lehetséges eszközei

Az IKT innovációt támogató lehetséges eszközök:

• Tudásközpontok - Egyetem-ipar együttműködést megvalósító K+F kiválósági központok (BME Mobil Innovációs Központ, BME Információtechnológiai és Innovációs Központ)

• Nemzeti Technológiai Platformok – Hosszú távú K+F+I stratégia kidolgozásában és megvalósításában érdekelt együttműködések (NESSI Szoftvertechnológiai NTP, ARTEMIS NTP, Kreatív Iparágak NTP, stb.)

• Innovációs Klaszterek – K+F intézmények és vállalkozások közös üzleti érdeken alapuló hálózatos együttműködése egy adott területen (Mobilitás és Multimédia Klaszter, Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, stb.)

Az IKT innováció fejlesztésének eszközei (2)

• „Élő Laboratóriumok” (Living Labs) – A felhasználók

bevonása az innovációs lánc minden szakaszába a kutatástól a termékfejlesztésen át a tesztelésig (T-City Szolnok, Budapest Kitchen Budapest)

• Technológiai inkubátorok – piacképes K+F eredmény vagy innovatív ötlet továbbfejlesztése és üzleti hasznosítása magántőke, kockázati tőke bevonásával (NIH – kidolgozott javaslat Technológiai Inkubátor Program elindítására)

EU ICT K+F programok

EU 7. K+F Keretprogram 2007-2013 - 9.1 milliárd Euro• Magyar kutatók sikeres részvétele az EU ICT K+F

pályázatain: Magyar résztvevők 111 nyertes EU projektben Elnyert támogatás: kb. 33 millió Euro

• European Institute of Innovation and Technology (EIT) KIC - ICT Labs Budapest Associate Partner ELTE (koordinátor) BME Cisco Hungary GE Healthcare Hungary

• EU ICT K+F stratégiai területe – Future Internet

Jövő Internet K+F• Az Internet az élet minden területére hatással van (munka,

szórakozás, tanulás, egészségügy, üzlet), napjainkra a XXI. század Információs Társadalmának kritikus infrastruktúrájává vált.

• Az óriási és egyre növekvő felhasználói igények, ill. a benne rejlő műszaki problémák (pl. Internet címek elfogyása, biztonság, garantált minőségi szolgáltatások hiánya, stb.) miatt szükséges az Internet továbbfejlesztése, technikai megújítása.

• A jövő Internete (Future Internet) forradalmi változást fog hozni mind a technológiában, mind a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokban.

• A jövő Internetének létrehozása jelentős kutatás-fejlesztési erőfeszítést igényel, de sok üzleti lehetőséget is rejt magába a vállalkozások számára.

• A Nemzeti Innovációs Hivatal aktívan részt vesz az Európai Unió Future Internet K+F programjaiban, amit a magyar EU elnökség keretében megrendezett Future Internet Week rendezvénysorozat is megerősített.

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Mészáros Györgyelnök

Nemzeti Innovációs Hivatal