AZ ERDELYI BANYAVIDEK.A termeszet nem egyarant oszta ki ado- caak egy kis reszecskejet akarom megismer-

manyait - mondja a regi dal. Egyet tul- tetni e ftizetek olvas6ival; videkeket, melyekhalmozott kiucsekkel, a masiknak foave- elragadjak a szemet, termeszeti ritkas8.go.nyul, ssuken osztott; foldgcmbunk egyes kat, milyeket masutt hiaban keresnenk, taja-ressletei a gaedagaag es ssegenyseg' neto- kat, melyeknek tereirol es ormair6l1ezajlott,vabbjai. reg letftnt szazadok csatazajat, vad sselle-

A magyar birodalom keleti resze, Erdely met hozza felenk a saello.

Ompoly-v6lSyl fa.Jkep. - (Rajz. KelsU Guutdo.)

iranyaben a termeszeti osero legkevesbbe Azon hegycsoportozatr61 szolok, melysem vala mostoha. Meg van ez aldva kincsek Erdely delnyugati reszet elfoglalja, a havat-es gazdagsagban, annyira, hogy a fold egy Ian nyugati havasokrol, az erdelyi banya.orszaga sem mutathat ennyi gazdagsagot, videkrol. Annyi festoit, erdekest es sajatsa.ennyi kincset, ennyi ssepseget - ily kicsiny gost nyujt Erdely ezen resslete, melyet ateriileten. Kia-Ssamos, Aranyos es Maros ssegelyea, es

Most a gazdag es ssep kis Erdelynek magaban foglalja Zarand, Hunyad, Als6·Manarorw.r K'pekbtD. n. 1

Feherrnegye, Aranyosszek, Torda es Kolozs- pregnans vonasainak felismerese, f6 kellekemegye egyes reszeit. a jelen biztositasanak a jovo erdekeben,

E hegycsoportozatba keves es rosz lit Azert szolok a multrol, mert annak szo-vezet be. Egy-egy rakoncsatlan patak jotten morufuzes kerteben jarunk. A1ig sziikiil akell haladnunk es engedelmeskedniink kenye- volgy, alig tertilnk le a romai utrol, melynek, szeszelyenek, a mint magas hegyek tove- a Hegyaljanal Krak6 es Nagy. Enyednekben ide es oda szctkovalyog. Legjarottabbja kanyarodik tova es alig Hint el az. erdelyies legjobbja emez Utaknak az, mely a Maros Mekka: Gyulofehervar, meg Hunyadi Maren-volgyebol visz be. Gyulafehervarnal, mely- goja: a ss.-imrei ter, meredek szirthegyen,nek komor tetoire a gyaszos es viszontag- szcmben veliink ismet a multnak egy komor,aagteljes mult emlekeivel szlveben nez a de enyeszeteben is mindig erdekes emlekehazafi, ornlik az Ompoly a Marosba, es ennek all. Ott emelkedik harom hegy, mereszebbenmenten melyedhetunk a hegysegek koze. a tobbinel ; szirtein alig bir gyokeret verni

Ha Gyulafehervarbol kiindulunk , rovid a gyalog fenyo es a proletar moha. A kbzep-ideig romai uton haladunk, oly titon, rnelyet sot mintegy koronaval ovedai egy varomla-szazadok elott nagy szerepet jatszott es e dek: a szent-mihalykovi varrom.tajakon is vad onkenynyel uralkodott ha- Toveben egyszerii, szegeny olah falutalom, a romai alkotott, melyet szasadok teriil el. Mellette, az Ompoly pataka mel-vihara szet nem rornbolhatott, a fu, a moha lett meg latazanak holmi aranymosaai tele-be nem lephetett, es melyet a jelensegek pek, a r6mai kincsszomj tsnusagaul.okat nem igen kutat6 nep, ordog litjanak A faluban vezetot veve fel neki indul-,nevez. tunk a meredek bercsnek. Oldalan masatunk

Agyulafehervari szekesegyhaenak bitszke, fol de a varomladekra val6 foljutas elet-karcsu tornya mind tavolabb .. rn~r~d '. A veszedelmea; _ egy eltevesstett lepes, s azkanyarulatok I?egf?sztanak a gyonyorii kila- ember lenn van az iszonyu melyben, dars-taatol a. szent-Imrei ~erre, melynek emlek~t bokba zuzatva. A csucson aUg van annyiHunyadi Janos, e kis haza nagy fia, egyik hely hogy egy kis szamu tarsasag egyiittIegdicsobb gyozelmevel veste evlapjuinkra, elferhess~n.h~l Kemeny Si~on ner;tes p~ldat adott -- De a taj nagyseerueege boven karp6tolmilyekben egy~blrant faJ?-nk tortenelrne ne~ a kiallott faradalmakert. Magasan, majdnemszegeny, - mikent kelljen a hazaert halni, felhok kozott allva ellathatunk rnesszire aaldoani. .. , E tert a Bilak, a Hegyaljanak szemben emelkedo csucsokra a ssorosokbaneve~ett, hires bO:,te,rm6 hegyl~nczolat leg. s a tavoli volgyekbe. Lath~tjuk a Maro~vegso magaslata fodl el. Azon uton, melyen Rldasdlis videket a tordai hasadekot ahaladunk, robogtak el hajdan -. negy es Csaklya es Kecskekovet, es Tiinder Il~naEgy.negyed szazad elott - Hun!.adlval a lel- varat. A meresz szirt epen szemkozt magas-ke3iilt harczosok, hogy megkerulve a Hegy- lik .... Romjai daczolnak tiindere'kkel szel-aljat, mig Kemeny Simon, ki Hunyadival lemekkel ... a felhokkel. A sasfeszek' es aruh,at cser~lt, szemben ~iizd a t~rral,.hatba,n, volgyben elterii16, csendes munkas falvaka BI1ak~6IIs megtam~dJak.Kem~ny SImon el· sajatsagos ellentetben allnak, mint ama sza-teve~. ~~lta m;g a dladalt, testevd szelleme- zadok, melyeknek sziilemenyei. Eltiint an\~k 01'01.. eletet. .. dalia, ki a gladiatorok szerepet atvette es el

A;~ ember lelke o~,ya~ mmt a vla~zszal a lovag, ki sasfeszkeben okIen kiviil masbekent falap. Nem tukrozhet mast VIssza, istent nem ismert· a munkas szebb neme-~int. a k~rczot, melyct a mester vajt od,a..~ sebb fogalmakat ~rlelt kor ~lsoporte 6ket.leIek, a Jelensegek benyomasa alatt, mIdon A lovag eltunt; es most:koriiskorlil a mult emlekei, lezajlott id6k,szazadok romjai tUnnek szemiink ele k6bor Itt van a bercz, s omladak folotteszellcmekkent, a lelek oi!kenyteleniil vissza- Mely a host as hiret eltemette.szall a multba. Es e Ielekidczes nem lehet A Tofalu folott emelked6 rom azon lovag-elvezctes, kcUemes, ._ kijar o~'omest 8 teme- varak koze tartmdk, melyeknek epiteset aWben? - de tanulsagos. A mult nemest, j6t, tatardulas utRnra teszik. E vesz letaroltaszepet varazsol eIenk, de igen ezek ellentetet Erdelyt. Eltakarodtaval IV. Bela Lorinczis Es mindkett6b61 tanulbatunk. A mult vajdat bizta meg a vert sebek enybitesere.

Igen sokat veszitett a gyulafehervari pus- volgy lak6i. De a termeszet ezekkel szovet-pokseg is a tatardulas alkalmaval. Bogy e kezett. Az Ompoly megdagadott arjaivalveszteseg nemileg karpotoltassek, a kiraly csak erot nyert, es attorte az orias gat at.zaszl6s· urasagra emelte a puspokseget ; Most e ssiklamaradvany hirdeti az oriasok1268·ban pedig megkapta az a Tofalu felett kudarczat,emelkedo Saent-Mihaly-kovet, hogy varat A volgy folyvast szukebbe lesz. Neholepitve rea, vagyona, - ujabb es ujabb hirek mar valodi szoros, melyen csak bajjal ver-szarnyalvan a tatar betoresek ismetlodese- godik ataz Ompoly, Ovidiuskent "Apulus _.to) -,ne legyen ujolag latrok biztos preda- orbe remote Dacicus" es mellette alig ki-java. Es ekkor keletkezhetett egyike legme- gy6zhat fel az tit. Mas helyen mar a termc-reszebb lovagvarainknak. A XIV.ik szazad szetbe vag ott az emberkez, sziklakba vaj.masodik feleben Goblin erdelyi puspok a van es repesztven utat, Meredek hegyek kor-palosoknak , ez egyediili magyar szerzetnek nyeznek mindenfelol. A taj szepsege vadre-adta. Kesobb jezsuitak lsktak. De ugy lat- genyesse, hogy ne mondjam, borzasztovaszik: a paterek bele uutak a felhokkel es fajul, midon egy salklahegy alatt vagyunk,orok08 szellel valo saomssedsdgba, - oda- mely perczenkint agyonzuzassal fenyeget.hagytak a bercsi maganyt, Magara hagyva, Trajan kopors6ja ez - a nep legalabb annakpusztulasnak indult. Meg a mult szaaad vege tartja.fele epen alIt benne ket szoba; az evtizedek Azt mondja, bogy a nagy imperator nyug-vihara szetverte ezeket is, - most csak egy szik benne; neha-neha veret is latja dicso10 01 magas fal daczol meg szellel es idovel. elodenek . . . . midon az eao meglagyitja aA romokb6l es a var mai allasab61 csak sej- meszkoaaiklan atha16z6 agyagereket s veresteui lehet, hogy haromemeletes fal korite, meg sarga csikokkal ekiti fol. A nep erosentobb tert hagyva a csucsra epiilt Iaksaobak hiszi, hogy e ssiklatomeg alatt nyugszik anak. vilaghodito Trajan, Daczianak is megh6di-

A nep ma is mutatja a sziklak es hegy- t6ja. Repedeseiben es iiregeiben a szel kobor-oldalokba vajt utat, mely innen a hegytetO- lasat nagy szelleme susogasanak veli, s azkon at a kozel Gyulafehervarba vezetett, es utcsinalok altal ejtett karczolasokban titkospasatorfiuk lenn a volgy katlanban, a Szcnt- irast gyanit, melynek megfejtoje nagy sze-Mihalyko toveben gyakran talalnak hegyes repre van hivatva. Bogy az egesz rege, avasnyilakat. A hajdani sasfeszek mas olda tortenelmi kontos, mit a sziklara vetnek,Ian regi epuletnyomoka: is vehetni ki. *) csak rajong6k fiatal kepzelrnenek szuleme-

nye, ujabb gyartmany egy falusi dassker,A sa-mihalykovi varornladek megtekin- tanit6 iskolajabcl, - tan felesleges is meg·

tese utan tovabb folytathatjuk utunkat az m~gje,gyez~em. Elottiink a tajnak elragad6Ompoly volgyen. Figyelmiinket magara szepsege ~lr erdek~el, es talan a regegyar.vonja egy sziklakepzodes, mely darabig ket- tasok emhtett m6dJa.kedteti az embert, ha vajon termeszet vagy Nem messze e hel);,t61, hegyom~a8 ~ove-emberkez alkotta-e? Mintha. egy naay kettos ben ket hant emelkedlk. Szomoru es faJdal-fal epen megmaradt reszlete voln~. A nep, mas emIek sokak elott. Nevezetessege a kozcla cS:lk jelensegek utan indu16 nep, nem mult zivat~ros idabol val6. Sz~l.zanes szazankesett czifra reaet iiltetni rea Nern ttinder aluszszak Itt orok almukat., - ferfiak, n<sk,hanem 6rias r;"e az. Az 6ri~sok meghara~ aggok, gyermekek egyUtt, kozos sirgodorbegudtak az Omp;ly-volgy lak6iraj hogy bo- dobatva a so:s al~al. A ko~el Zalatna la~6iszut alljanak rajtok, fogtak magokat, meresz nyugosznak Itt, klket legYll~olt a felbuJta:sziklafalat emeltek a hegylanczolat egyik tott vad szenvedely. A felbuJtogatott havaslolda13t61 a masikia ez altaI el akarvan zarni olahok itt meszaroltak haloml'a az eg<>Zalat-az Ompoly lefoly~~at hogy m,·gfuljanak a nab61 menektilo lakossagot. Semmi jel sem

, emIekezteti az elhalad6 vandort e szomoru*) Az, mit tobb helyen olvastam, minths a dr tov!!· nevezetessegre. A szent kegyeletnek, az ovei·

~en le~6 falu t6tokkal telepittetett v~ln~ be, ~onn~n nevet. he es a m 'It hoz val6 raaaszkodasnak kulso11 - 16tfalu - vette, nem egyeb tortenetbuvltn bevely . Z •U o.okozta kepzelOdesnel. Lak6i nem t6tok, hanem rom:1nok, Jelben nyll \'anuIasa el vala tIltva a lefolyt~ik egyenesen Trajl(~.t61 gradl(ljl(k mngukat. EI neve nem nehez evek alatt Bach ~s Schmerling feny.18 T6tfalu, banem Tolalu, roml(nul: Touczj mely elnevezeat '. .. ' l'fekve8e elegge igazol, megfejt. L. B. koraban. Most, az Idok vaItoztaval, a za atnal

1*

sujtottak azon faradozaslit, hogy szeretteik teren gyonyoru erdo , a fenyo-sudarakonsirhantjat egyszerii emlekkel megjeloljek, vidam mulatoz6k zajat hozza at a szello, -hisZIZiik, nem tekintendik nemaetisegi ker- tavclabb 6rias kup tartja a felhotlen eget,desnek, ne nyulj hossam-nak, - alattunk a szirtrol szirtre zuhog6 nyug-

Ha az, ki utjat, koborlasat nem szabja talan Ompoly, es szemben veliink, omlo azik-idOhoz, ezt nem kimeli, ha az ilyen, elhagyva lahegyen Istennek egyszerii haaa, neki szen-az Ompoly volgyet, meg a jobb ea bal-oldali telve, a megfoghatlannak az emberek altal.szorosokba is behatol, a termesaetaek egyes Petrozsan nevezetii falu teriil itt el; helyenmUvei bilincselik Ie figyelmet, Jobb felol a hajdani dak es romai Petroisa gyarmat-hegyek kozt nagy meszkoszikla all magara, nak. Ott van a Negraia - arnyekos hely --lombos fenyOktol kornyezve: banya szikla.- nevil erdoseg, kedvencz mulat6 helye a zalat-janak nevezi a nep, es hozza. tarka reget naiaknak, mely hajdan, szebb idokben gyak-

Petrozsan, az Ompoly-v4US)'beo. - (Rajz. Keleti Gurztdtl.)

szott. Bal fe161 meg Bibarcz hegye emelke- ran viszhangzott kurtok es dalias vadaszokdik, gyonyorii cseppko-barlangot rejtve keb- zajat61, mid on egy-egy bolenyt vett uldo-leben. Es belebb ismet, osfenyvesek tevete- zobe ezen, akkor meg rengeteg hegyekbengeben a Kecakeko nyulik meressen az egnek, Erdelynek fejedelmi udvara,cgyiket kepezve a Iegvadregenyesebb tajak- A szikla, me lyre fabol a kis templ omnak. rakatott, igen erdekes a szak-ember elOtt.

Mi beerjuk e termeseeti szepsegek egy- Darabig mesz- vagy homokkonek tartottak ;8zeril elsorolaaaval: s utunkat minden kite- de a geologiai tudomanyok elobb haladvan,res nelkul folytatjuk fol az Ompoly volgyen, meggyoz6dtek, hogy minosege, alkatreszeihol a termeszet jatekai es ssepsegeiben szin- sem egyik, sem masik elnevezesnek nemten gyonyorkodhetunk, Ime, mily pompas felelnek meg. Megallapodvan ebben, mostpanorama tarul elonkbel Mellettiink a kis azon tortek fejoket a szakemberek, hogy

minek kereszteljek hat el? - A legtobb elis- oly latvanyt nyujt, mint az ellensegea hordskmerest a sok nezet kozt az nyerte, hogy neve patk6ja alatt letarolt vetes, Puszta falak,Dacyt legyen, mivel csakis a regi Daczia, a romok hevernek sserte-aset, es ki mondana,mai Erdely teruleten fordul elo. VaI6szint1· hogy ezek lat8sa nem fajd"lmas meg azokleg ez is marad neve. - En csak egyet saj- elott is, kik nem kenytelenek a romokhoznalok: azt, hogy keresztapai e ssiklanak, mindenoknek, mind annak elvesztet csatolni,nem hazank szaktudosai, - hanem idegen mi elottnk kedves valalbecai doktorok. Zalatnare, es lakoira a sors ezen csspase

Kibontakozva a surubol, mely e szikla 1848-ban nehezedett.koriil elfod, jokora volgybe erunk. Nehez, A 48-ki magyar vivmanyok ellen Erdely-fojt6 rust, mely az egesz kis volgyre nehez- ben a katonasag, a szasz bureaucratia es azkedik, hirdeti hogy banyavarosboe vagyunk olahsag hassnaltatott fel eszkoziil. Az olah

Zalatna piacza.

kozel. A fak kozott lathatok is Zalatna szal- bujtogatasoknak officinaja epen e hegysegekmazsupos, meg zsindelyes tetos, a hegyek valanak, a kiilso hatast61 elzart topanfalvaioldalaiba kapaszkod6 hazai es tiindok16 fenyvesek. A majus 15·ki bslasfalvai gyulestornyai. Ha atbaladtuk a tert, mely meg a es az azutani intezkedesek Erdelyt, a hajdanir6mai vilag itteni hajdanl uralmanak nyo- Daceia mintajara prefekturakra osztak, -mait mutarja, jo fekete poros uton behajt- es prefektek lonek: Axente, Dobra, Balint,hatunk a banyavarosba, Prodan, meg Jank, az egyediili, kit talan -

A mily gyonyorti, lelekemelo sok helyen csak talan , mert ki ismerheti az embereka videk, oly szomoru, fajdalmat 8ziilo Zalatna. belsejet? - nem vezetett onerdek. A zalat-Hajdan - es nem oly reg - Erdely legelso, nai prefektura fonoke Dobra lett, azelOttleggazdagabb banyavarosa vala, tele vidam- klncstari irnok.saggal, mulatsaggal, gondtalan elettel. Most Csakhamar bekovetkeztek aztan a napok,

midon a felizgatott szenvedelyeknek tettek- koromban sujtattam altalok, magam nemben kell vala kitorni. Legelsobb Mihalczfal- emlekezhetem, de azok, kik a veszt szaz esvan omlott ver, Aztan Kis.Enyed magyar szaz csoda kozt kikerultek, ma is borzalom-nemessege meszaroltatott Ie. mal szolnak e jelenetrol, melynek latasa -

Az aldozatok soraban Zalatnanak kelle vesztok biztos cloerzeteben elssibbasata kar-kovetkeznie. jukat, soknak elveszett lelekjelenlete, el a feje,

Zalatna Iakoinak legnagyobbreszetkiuca- hogy a korulmenyeken uralkodni tudjon, hatari hivatalnokok tettek, idegen szakembe- ugyan ezek nemi ural mat megszenvedtek,rek, kik erdekeinkhez sem szitottak; a mas eltiirtek volna.resz banyasz, - nehaoy volt f'oldesur, keyes Az ily nephaeczoknak, akarhol folyja-szamu polgar. Mint egy szaknak elo emberek, nak Ie, veres azereplesoknek barhol valasz-mint banyaszok, mely szak a politikaval leg- szanak teret, egyforma folyasuk, egyformakevesbbe fer ossze, politikabau oly semmi tombolasuk. A felbujtogatott sz-nvedely,tenyezck , oly artatlanok es arthatlanok, mely felredob minden nemesebbet, eszt eshogy az ember saerencsetlenaegoket , azo- ssivet es humanitast, s mely nem ismer tor-moru vegoket megfejteni sem tudna, ha be venyt, csak melyet maga szabott maganak,nem pillanthatnank a szinfalak koze, hol aljas, a azenvedely ea allati o8ztonok ep oly jelene-

Abrudbanya.

piszkos erdekek is mukodtek , mi egyeblrant teket ideztek e16 Angolorssagban Cromwellaz ily haborukkal egyUtt jar. A varos nem idejen es Francaiaorszagban a remuralomtett egyebet, mint szeles Mtt.gyarorszagon saakabau, mint Mexik6ban s Del-Amerika-mindegyik: nemzetorseget alakitott, de mint- ban s mint mas teriileteken, melyeket kiegy eloerzeteben sorsanak, Fejervarrcl kato- birna elosorolnil - es mint - fajdalom!na6rseget is kert, Es vedve is volt, mig ez nalunk ....vissza nem hivatott. Folbatorodvan az ola- A guillotine uralmat ep ugy, mint ahok, megtamadtak a varost, de a nemzetcr- nemet- es csehorszagi vallashaborukat nemseg, a koh6k g6zcsoveib61 keszitett agyuk- vadolhatni humanitassal , es ott, hol az fSZ

kal kemenyen sz6rta reajok a vasdarabokat es sziv uralrna szamtlzve van, ott ne is keres-es kartacsot , es igy folytonosan fegyverben suk ezeknek nemesb nyilatkozasait r-; mind-fontartortak magokat nehany napig. Okt6- megannyihoz reszben ugyanazon gyaszosber ho 23-an meg nagyobb szammal es ero- emlekek csatolvak, melyeket folidez milvok:vel ozonlottek a felbujtogatott csoportok a a pusztitas, rombolas es enyeszet, - melyetvarosbe, En, kinek ez esemenyekben szinten verpstakok s romok jelolnek.szomoru, de annyiban megis kegyesebb Az, a mi a mult idckben hazankban, desorscm vals, mert meg csecsemo gyermek- legkivalt e videken tortent, az ssttksegea

atributuma, mintegy sztllemenye volt amaz bizonyos hnrok erintese nemcsak erzekenyenidoknek, szellemoknek, a korulmenyeknek, hat, de fajdalmat., elkeseredest okoz, melyek-Igaz, hogy borzalmassagukbol sok elmarad- nek jelszava: fatyolt a multakral Ne tepjiikhatott volna. Igaz, hogy ep ezert oly sajg6 ismet fel, alkalmatlan idoben, a sebet, melysebeket utottek az egyes csaladok ssiveben, felkelti ismet a fajdalmat nemcsak annal, amint az cgesz nagy nemzettesten, hogy most, kin verettek, de hala az ido haladdsanak,evtizedek mulvan, meg csak felemlitesok is mely rendesen meghozza hatasat: a sokszorfajdalmas; de ismetlem, oly harcz okozta keseru tanusagotl - annak sem kellemes, aezeket, mely terrneszetenel fogva egyebet ki verte e sebeket. Es nagy vivmany mar aznem teremthetett. is, sajatsagos, chaos-seeru helyzetiinkben,

Kiegyezhetetleneknek allitott ~rdekek hogy egyediil egyszerii elbeszelese a multvoltak szemben egymassal, oly eltltok, oly esemenyeinek, csak azon puszta okbol, hogyellentetesek, hogy kiegyenlitesok lehetetlen- mint minden mult, tanulsagot nyujtson anek 1Mszott, Egyfelol a kozelmult vivma- jelenben a jovore nezt, - nem kellemes megnyainak bistositasa s a nemzeti becsiilet, az elott sem, ki egykor fegyveret elleniinkmely iigye igazsaganak s jogosaagdnak teljes szegezte. Jele annak, hogy tnl is vannak, kik-ontudataban, ketsegbeeseseben az erdek-kie- ben viszhangra talalt jelmondatunk: fatyoltgyenlites legvegso eazkozehes, a fegyverhez a multakra, mindenfele, mindenert I -nyult, - masfelcl ismet oly felcsigazott kiva- A helyet Preszakanal, Trajan kopors6janalmak, vagyak es erdekek , melyeket a koriil, hoI a zalatnaiak legyilkoltattak, ket

Abradb.ny.n tal'lt romal rislHsek.

machinatorok is csak azert hajtottak oly sirhant jeloli, melybe egyiive dobott min-magasra, hogy magok nevezbeseek aztan denkit konyorttletes kez. Beke lengjen azok-abrand-varaknak. S a ket tabor elszdntan, nak porai felett, kik artatlanuJ, a nelkul hogyaz eszkozoket nem valogatva ktizdott egy- tudnak miert ? - megfosztatanak minde-massal. Es a mi felett osszeosaptak, ott nern noktol!maradt egyeb, mint mi rend, sen ssokas: - Es mi, az artatlaDul elverzettek fiai,verpatakok, romok. . . . hodolva a szent eszmenek, mely ez idoben a

A lakossagnak verpatakba fojtasa, s a haza minden hu fiat atlengi, - atyaink poravarosnak hamuva porlasa - ez maradr Zalat- felett nyujtunk testveri kezet, hogy szebbnan is, ez volt osztdlyresze e varosnak is, napok viruljanak a hon f'olott]mid on folotte osszecsapott a vihar.

Hanem a korulmenyek meg szasasorte Zalatna felett teriil el a Trajdn retje;szomorubba teszik e kepet, szazsaorte, faj. gyonyorii regenyes volgy, Es talan torte-dalmasabba e pusztulaet. nelmi emlek? Oh nem. Trajan retjenek hivjak,

Zalatna, a csinos, gazdag es vidam banya- egyeb semmi; igaz, hogy a nep, megfeled-varos felgyujtatott, s az ego varosbol elme- kezve Trajan alsobb sirjar6J, egy a ter kozepennekulo lakossag legnagyobb resze, mintegy emelkedo, egyebirant hatart jelelo keresztfa7 - 800 ember Preszakanal, okt6ber 24·dike alatt aludtatja a megboldogult imperatorralhajDalan legyilkoltatott. orok almat.

En itt elmellozom e veres drama reszle- A Trajan retje utan folyton vada bb Ieszteit. Vannak idok a nemzetek eleteben, midon a videk. Kopasz, disztiktol megf08ztott es

OS£enyvesekaltaI boritott hegyek tov~ben nyara hajthatunk be, e banyavidek masodikhaladunk, alig bir behatni hozzank a nap banyavarosaba. Az nt, mely a roppantegy-egy elfaradt sugara; oly valami komor, hegyre kacskaring6san visz fel, 1836-banmogorva e videk, hogy az emberszem hita· kesziilt, 1. Ferencz meghagyasab61; mit Bu-san nem elvee, elvagyik, ki ismet a szabadba, csum koriil egy emlekoazlop is hirdet.hol embereket es emberekre emlekesteto kul- Abrudbanya ugyanazon szomoru lat-turat lathat. A vadon <5stermeszetikepe meg- vanyt nyujtja, melyet Zalatna, bar az else-lep; de mar magaban e meglepetesben van nek, romjaib61 valo kiemelkedesere id6 esvalami sajatsagos. Es hogy ne lenne, midon korulmenyek inkabb kedveztek. Kepunk egyhozza jarulnak meg a legkinosabb emlekek I szomoru ressletet hoz piacsarol, ugy, mintIme tekintsiink be a b&nyaiiregbe, mely fee 1848 utan egy evtizeddel a rajzo16 talalta

Detlva8arrol hazftter6 olahok.

lettunk par ollel a hegybe nyilik - borzal- Abrudbanya felett is vegzetesen vonultmas latvany tarul elenk: szertesset hevero el 1848. Langok martaleka Ion az, es lak6ikoponyak, kar es labszarak, ruhafoaala- kegyetlenul legyilkoltattak. Resaben egynyok.Ismet szomoru aldosatai a kozel multo sserenesetlen plehgalleros esztelen hiusaga,nak. Abrudbaoyarol menekiilt magyarok, s asutan tett-idejen gyavasaga okozta e sse-kik az ntjokat elallt olahok e161e felhagyott rencsetlenseget, Hatvani ornagy, a forra-banyaiiregbe rejt6ztek, es eszrevetetven, a dalmi kormany altaI Zarand fe161a hegyekbejarat ele gyujtott tiiz ftistet61 vettek ki- koze kiiIdetett, az itteni varosok megvede-nOBhalalukat, Ezek fOldi maradvanyai he. sere es az olahok lecsendesitesere. Bevonultvernek itt. Abrudbanyara ep akkor, midon a magyar

A nagy hegy - gyalu mare - megma- kormany egy biztosa, Draguss, az olah moz-8zasa utan, folytonos lejtes kozt, Abrudba- galmak f6 korifeusaival a legsikeresebben

alkudozott, miden ezek mar-mar megnye- kiki, merre tud I - agyujara fekUd6tt, a foly-retve a szabaclsag Ugyenek, fegyvereiket tonos Ubben megizzadottra. Ott vertekelobbi szovetsegeseik ellen valanak ford [, agyon az olshok. Abrudbanyan el egy daliastandok. - 'Its ekkor rontott be oktalanul termetU olah, ha j61 tudorn, mesza.ros, neveHatvani, csapataval. Az alkudosasok felbe- Korkesiu, az idegennek hamar fbltunik, mertszakadtak, bizalmatlansag szallta meg ismet ertekes gyiiriit visel ujjan es ezij helyetta sziveket. Dragues mit sem vihetett ki, - aranyo8 kardkotot, A derek Vasvari gyd·maga is fogsagba esett es kivegeetetett, Az rdje es kardszija az.ellensegeskedes ujbol kitort, s vege az Ion, Es mig Abrudbanya alatt igy gyilkolta.kbogy a folytonos tdborozas alatt harcznak a kelepcsebe jutott sereget es vedtelenUIcdzett es nernileg felszerelt roppant szamu maradt abrudbanyai menekUIteket, mas csa-olahok Hatvani sereget a szorosokban felkon- patok iiszkot vetettek a csinos banyavaroere

Erdelyl olah nepvtsetet.

czoltak es neki rontottnk a videk vedtelenul s kikeresett kinok kozt oltek le a varosbamaradott vegyes ertelmisegenek, tehetosb- szoru 1t lakossagot,jeinek, Abrudbanyanak. Hatvani mE:'gmene- De nem folvtatorn tovabb e szomoru el-kult, mert agyonlotre azt, ki 6t meg merte beszelest. N ern 'is g-yiilolkodesb61 ernlitern folelozni a futasban, De azon derek csapatok, e verfagylalo jeleneteket. Kes6hh, idok mill-mely ..k vezerese aU. rendeltettek, koztOk a taval, midon a szenvedely-k lecsillapultak,baldlfejesek, mind ott vesz-ek, csak a sze- sa kedelyek, mert vermes ahrandokban csa-kelyeknek sikeriilt magoKat atvagniok. lodrak, nyugodtabbak lesznek, akkor fol kell

Vasvdri Pal, 8Z a tuzlelktt ifjn, ki, ha lepni a tortenetironak, hogy 8Z esemenyektovabb el, csillag lett volna tOrtenetirodal· szigoruan hn eloadasa es olv r 'saleteknekmunkban, midon latt.a, mily .e'yavan futamo- is elsorolasa altaI, melyeket felderiteni ef!Ydik Hleg Hatvani, es halla kialtasat: Fusson vagy mas erdek es a korulrneuyek, a. viszo-

Mauaror,,'c Kep.ltb'D. n. 2

nyok es ido hatalma tiltanak, - tanulsagot apaink a bercsek kozt: vadasztak, de a Ielottnyujtson mindenkinek, s legkozelebb azok- vadkaut nem tudtak foltalalni, Egyszer reanak, kik nagyon is erdekelvek, - tanulsa- talaltak hegymosasbun , hova megdagadtgotorok idokre, Most csak egyetjegyzek meg. havasi patak ragadta magaval, A tiiskekMi, kik e videket lakvan, ismerjuk nepet, nem telve voltak aranyfovenynyel. S midon ko-torunk felette a multban szereplese miatt vettek a havasi patakor, Abrudbanya rom-kimeletlenul palcsar. A sok verontasnak, jaira hukkantak. Arpadhazi kiralyaink neve-nagyresst nem az a nep volt oka, mely maga zetes kivaltsagokkal ajandekoztak meg ekovette el, valamint felelossegre mindenert varost, de masreszt agyula.fehervari kapta-a tortenetiro azt sem vonhatja, ki nevleg e lannak adomanyoztak. Egyebirant, hogymozgalmak elen allott , a havasi kiralyt mennyire banyaszati helyseg volt, mutatjaJankut, most onmaga s nemzete hibainak az, hogy Selmecz-hdnya peldajara, kulonmartyrjat, A nep, midon azt igertek neki, a banyavaroai statutumokat szabott benne azmivel nem birt, midon fol volt izgatva, buj- elet ; mi nevezetes jelenseg hazai jogtortene-togatva, mert muveletlensegeben az ido tiinkben.rohan6 esemenyeinek ssinvonalara eme~kedni Itt helyen latom e videk nepeletenek isnem tudott, a nep vakon robant vezetoi utan, rovid vazlatat nyujtani. Ugy adorn a mintes teljesitette azt, mit neki ezek a szoszek- ismerem. '

A nyugati havasok, termesseti fekvesokes sajatsa~aik folytan juhtenyesetes, szen-egetes es banyaszatra szorltjak lakoikat, Afoldmiveles nagyon halatlan itt, mert a mel-lett, hogy a hegyes videk csak a hegyolda-lakat engedi faraszto rnunkaval mivelni, azeghajlat csak a zabot erleli, nehol megturimeg a tengerit es tavaszi buzat is.

Lakoi mind olahok, kiveve azon nehanybanyahelyseget, hova meg masok, mindennernzet beliek telepedte k, kiket az arany csal tide. Nem szamitva az igen csekely miivel-tL-bb, tehetosebb osztalyt, a IH~p legnagyobbresze szegeny, nagY0!l csekely igenyekkelbiro s a muvelodes legalantibb fokan allo.

Vert'spatakon tala It romai re8isegek. Csakis a banyavarosokat lakja vegyesnep ; bennok az ertelmiseget azon igen

rol, az evangeliornbol kiolvasva hirdett.ek: keyes szamu kincstari hivatalnok, maganzo,rom bolt, pusztitott. Hogy aztan ismet a veze- banyaszgaada s odaszorult foldbirtokostoket kik es mik vezettek ? - mindnyajan kepezven,kiknektarsadalmieletepatriarkha-tudjuk. lis, kik elozekenyek, vendegszeretckaaidegen

Abrudbanya egyike legregibb bsnyava- irant, - talan mert erzik elssigeteltsegoket,rosainknak. Mar a romaiaknak bdnyaszati Mig a havasok ertelrnisegenek, a muvelo-gyarmatjok vala itt. Az auraria major es des es tudomany, a nepnevelesnek e hegyse-m}nor elnev~z~sek, melyiket .viselte. Ab~ud- gek kozt egyetlen egy kozeptanoda, egyetlenbanya, melyiket Zalatna, mindeddig nrncs egy eloharczos sem emelkedik:-hatalmasanfelderitve. Abrudbanyan is talalnak a romai diszelegnek megszamlalhatlau helyeken aviU -; nyomaira. korcsma-ezegerek. Bamuland6 mennyisegti

Mi tobb ily emIeket mutatunk itt be: bort es szeszt fogyaszt el kUlonosen Abrud.oroszlan, sfinx, delfin-alakok, a r6mai miivi- banya e8 Verespat&.k kornyeke.lag e kedvencz misztikus alakjai, melyeket Hetenkent a banyavarosokban rendesena r6111aiizIes kapuivezetiil alkalmazott. vasarok esnek. Berandul ilyenkor a videk

A rege szerint Abrudbanyat a honfog- falusi lak6inak apraja, nagyja. Ha valame-lal6 magyarok egy lelott vadkan a1tal talal. lyik banyaszgazdat "megUtOt'e az aId as",tak f01. - Kedvenez mulatsagukat tiztek nines na1a nagyobb ur a csardaban. Koreje

gyiil boldog, boldogtalan, - mindegyik j6 fovel, - s meg valamikep mozogni tud, meg-baratja, rokona, ismerose. A vidam csigany- veri feleseget es gyermekeit, s folforditja azene, mely az embernek hevesebben lukteto hazat, mig maga is egy ssogletbe nem fordu1.ssivehes es labahoz szol, es a szeszes bor, Es hs kij6zanodik, Mintha mi sem zavartakigozologteti lassankent banyassunk esset, volna a hazi csendet, folytatja munkajat,- tanczra kerekedik, sorra csokolgetja barns gorbedve, izzadva, - eveken at.atyafiait, s marokkal 8z6rja mindenfele az A tehetosebbek By esatelensegetol a leg-

Verespatakl zuzdak.

aranyakat. El6hozat astan 100 paretyat is, *) melyebb fajdalommal fordulunk azon SZI·

az asztalra rakatja, nagyot csap botjaval geny, tehetetlen nephez, mely e havasokbankoze, s aztan a vegrehajtott mutetben gyo. ugyszolvan csak tengodik. Ki a legnagyobt.nyorkodik. Ha vegre haza szallitjak, - ter- anyagi sZiiksegekkel kenyszerul kuzdeni,meszetesen iires zsebbel , de legalabb tele annak szelleme csakhamar megtorik ; nem

tud follelkesiilni, kozonyos lesz. A rendszv .• ) Ve.relpataki es abrudb'.ny~i ~ni8z6i erteD.d6.8Iatta resen kimuvelt lelek kepes nagyot teremteni,

eJY kupa bor es boniz. Itt mindig Igy kernek 10m; - a .L b .. ., ..k 1pI.doly, iteze, itt ismeretlen mennyisegek. ketsegbees~se en 6rl9.s1 eszkozo et ragnl

2*

meg; de hol a fejlettseg legalantibb foka is 20 mokany lovattelerakva. Masokszeneteget-hianyzik, hoI az anyagi segedeszkozok hianya nek, vagy nyaron at "az orszagba" mennek,gatolja a szellem elohaladhetasat. ott szel- Erdely mas reszeibe, gabona-aratasra, csep-lemi erettseget hiaban keresiink, j6zan fel- lesre, hogy magokkal hozzanak par merot,fogast es iteletet hiabsn tetelezunk fol, a tel attengesere. Mind megannyi silanyrnindig csak tehetetlen e8zkozfog az maradni, keresetm6d.mely nemesiilhet jo, es siilyedhet rosz irany- De a. templomokba s vasdrokra husege-adok altal. Nem puszta theoria ez, melynek sen eljar az olah . .A.jtatosan vegig hallgatjaaz elet meg nem felel, hanem eszszerii kovet· papjat, - es annak minden szava szentiraskeztetes a gyakorlati eletbol, gyakorlati pel- elotte. - A ferfi beviszi a banyavarosbs hetidakbol, oly peldakbol, milyeket en is idez- munkaja verejtekkel gyujtOtt gyumolceet,tern. - Az erdo nem caivilizalja az embert, - nehany szem aranyat, - a n6 a hazigazda-bar magasabbra viszi, de eltavolitja a tarsa· sag jovedelmeit - gyumolcsot, tejet, tojast,

" Da5Y Cselatye.

dalomt61; es a tarsasag nelkiilozese lepcso a - eladjak mindketten 8 aztan sietnek vennivudsaghos : circulus vitiosus, melybol egy azt, mit mar jo elore meg odahaza elhata-tIt vczet ki, es ez - a nepnevelesj oly ut, roztak, kalapokat a ficsoroknak, pantlikat amel)"e videken meg nagyon el van hanya- miraszanak es piros esismat a marjuczek-golva. nak. A korcsma, vagy a rozsolisos sator ter-

A havasi olahot - kinek altalanos elne- meszetesen soha sem marad ki a saamitdsbol,vezese, nemzetebelijeinel is m6cz, vagy mo- s aztan ilyenkor sziik az ut a vasarrol haza-kany - szegenyseg es tunyasdgban talaljuk. teroknek.Visk6jat megosztja haziallataival, meg elel- Abrudbanyar<$l Verespataknak yettemmet is. Kenyerkeresete banyaszkodas, fa- utamat. Gyakoriabbak lettek azon hegyek,edeny-kessites, 8 e nemii csikkeit, - dezsat, melyek megfosztvak sotetzold koronajuktol,csebret, mogyorofabdl hord6-abroncsot, - s a banysvidek egesz sajatossagaban tune-Ieviszi Bresscig is, egesz karavanokban 15, dezett fol. A kopasz es omlo, ossse-viseza

lyuggatott hegyeket csak itt-ott tarkazzak hetunk egy ily czelbol kesziilt tarsaskoceiraerdok, - az emberkez f.Iforgatott mindent. s az egy 16 alral vonatva elrobog velunk.Toveik mellett egy·egy patak kiulodik tOV8. Nern kell semmi egyeh, hogy az ember vas-Folfogje szaz es szaz zuzda, vizet folhass- uton higyje magat, egy kis meresz kepzelet-nalja mindmegannyi. A moraj, mit ez ercs- nel. Alattunk a melyben, hosszu sora a pataktoro malmok vernek, viszhangoztatva a hegy- melle epult suzdakuak, s a sajatsagos ossze-oldaloktol, orokos zajjal tolti be a volgyet, kuszalt videk, valodi banyasskepet nyujra-Minden banyasanak van cgy ilyen zuzdaja, nak. Szamuave van minden egyeb fogialko-mely magaban nagyon egyszerii alkotvany, zas, barrnerre nezunk, - a banyaszat jelve-8 az aranynyeresnek ezen mar magaban pri- nyei: csakany es kalapacs, es kincs-szomj.mitiv esakoze, meg primitivebb medon epit- Nemsokara Verespatakon vagyunk, e csi-tet.ik. A viz egy kereket hajt es ez 3, 6, 9, nos kis banyahelysegben. Rendetlen utczai,12 nyilat, alul vassulylyal belelt gerendat a meg rendetlenebb epites, a teremtes elso

A kls Csefafye.

emel es ejt le, melyek porra torik az alajok korszakbeli kovezete csak emelik sajatos.vetett erczkovet. A klSreszek a vizzel sarra sagat.olvadvan, elfolynak, mig hosszasabb miivelet Szamos emlek es nyom jeloli, mutatjautan aztan megrnaradnak az erezreszek, rna is, a hajdani r6mai ural mat. Verespatakarany, ezilst, rez, vas, 6n stb. Az egesz IOU- hazaiba falazva sok ernlekkovet es r6maivelet egyebirant a termeszet nehezsegi tor- maradvdnyt lathatni, melyeket kiastak ide-venyen alapszik. Hasonlo miivelet, mint az vel. Vannak emlekek, melyek a hel!y szive-arauymoaas, hoI a fovenybol, viz segelyevel ben levo iiregekbol hozattak napviIagra. -ssinten a nehezebb er\!z-reszek valasatatnak Kepunkon tobb ily emleket mutat.unk he azki. - E auzddk kozt legtokeletesebb az, mely olvas6nak. A rajzon tobb emlekkovon czifra8 szent-keresat-benyassdmars, Gura rosia-nal es mesteri yeses ornlik el. A r6maiak tobb-epittetett, aUam koltsegen, melytol vasut nyire reajok vesetek elhunyt kedveseik arcz-visz fol a sa-keresat-benye nyilasaig. Raul- kepet, vagy mas jelvenyes kepet, mint egy

gazdag furtokkel megrakott sz6MtM, melye- magan es rendetlen banyaszkodas annyiraket farkaskolykok tanczolnak korul , vagy osszevissza furta a hegyeket, hogy uj jove-ket busulo alakot stb. A felirat aztan ren- delmezo banyanyitas mar nem sok remeny-desen megemliti az elhunyt nevet, allasat, nyel kecsegtetett. A kincstar tehdt sok 8zazkorat, s az emlekallitoet, ollel alabb szallt, s megnyita - reszvenyek

300-at meghalado banyatarsulat kozpon- utjan - a ez-keresst-banydt, mely egyenestosult Verespatakon, s a kulon tag ok, a resz- iranyban tart a verespataki aranydus hegyek-venybirtokosok nem pens, hanem termes- nek, s bajtasai, mellek agazasai alta} vala-aranyban kapjak ki a jovedelem reszet. Kap- mennyi banya ala kerulven, ott jar, hoI megnak erczkovet is, - mit aztan mindenki leg- aranyat nem kutattak.jobban kamatoztathat kedve szerint. Azert Ha mintegy 1000lre mar bemelyedtunkvan majdnem minden egyesnek kulon zuz- a banyaba, az oldalfalakon nyilasokat Iatunk,daja, hogy a nyert erczkovet osszetorje s 1-300-an f'olul is, szammal jegyezve. Es

A Detonftta gola, Bualt 8zlkla.

kinyerje aranyat, - termeszetesen tokelet- minel kozelebb eriink a Csetatyehoz, ez old al-len es oly koltseges medon, hogy a muve- jegyzekek annal siiriibbek lesznek. Mind-letnek egyszeriisitese, s csak nehany, a egyike egy f'oltalalt arany-eret jelol. E mel-tudornany legujabb elohaladottsaga es viv- lek-erek azonban nem ercsbe vegyiiltek,manyai szerint epitett zuzdaban oszponto- mint altalaban mas banyaknal. Az aranysitasa a banyak jovedelmet tetemesen szapo- csak magaban jo elo, nem vegyUlve erczcael,ritana, homokkoben, s csak ritkan talalhat ni mesz-

Lassuk kozelebbrol az arany elofordu- pat., cseleny, kova, csalercz s mas ily erczet,lasat; meg pedig az egyediil szabalyszeruen Es a homokko az arany-er korul 2 - 3 Jabiizott sz-keresat. banyaban. A banya har- azelessegben ssinten aranytartalmu. De ezmadlagos homokkovon athajtva egyenesen a aranytartalom termeszetesen olyan, hogyverespataki Kirnik nevii aranydus hegynek meg a banyasz eies szeme sem fedezheti f61tart, mely felett a Csetatyek emelkednek. A s csak zuzdai miivelet utan nyerhetni ki a

sar kozttl. Elofordul az arany itt ag, haj, foltart a csucsig, melyen a Csetatyek vajat-lemez formaban, de altalaban, mint terrnes- tak be; s ha larjuk mindezt, s az egyszeriiarany ritkan. miiveletet, nem fogunk csodalkozni egy

A banyaszok elvezetnek a~ ugynevezett 6kori k~asszikus. leirdsan ., - feltorik a gye:katranczahoz is. Mint a nagyagi banyaszat pet, es 19y nyerik a nemes erczet, melyet rmegyik erdekes es becses sajatsaga a tellur, halandok aranynak neveziink."vagy nagyagit, silvanit, - itt a banyasz vilag Verespataktol keskeny osvenyen, szam-sajatossaganak uj kepet adja, nerni fogalmat talan banya-szdd elott haladunk a Kirniknyujtva az embernek Darius meses kincse- hegyoldalan, kacskaring6san f'ol a tetore, arol, melyre csak alomban mer gondolni a Csetatyekhoz. Egy-egy, hatukon telt kosa-kepzelet, Az arany e helyen, egy gyonyorii rakkal levonulo mokany lo-karavan gyak-asvanynyal : a voros cselenynyel vegyult. E ran veszelyes helyzetbe hoz, mert a sziiktarsat nem tarta magahoz meltatlannak az osvenyrol Ietevedee lovat es kivanesi utaz6t

Detonate floccsa. Bazaltszlklak.

aristokratikus nemes ercz, s ily darabocska, konnyen a melybe donthet. E kosarakbankicsiszolva, a l-gszebb ekul hasznalhato. Ez arany van! Ne ijedjiink meg, - nem mindelegyulestol nyerte nevet is, mi az olah tiszta arany, s6t igen sokban neha igen keyesparasatnok czifra, szinten piros-sarga eloko- van ; a banyauregek setetebol kihordott ercz-tojere, katrinczajara ernlekeztet. Masok sze- kovet szallitjak le az alanti zuzdakboz.rint azonban onnan eredett neve, hogy olah Ha elertuk a tetot, rovid ideig fenyvespornok katriuczaikban hordtak, loptak a gaz· arnyaban haladunk. Egyszerre megallit adag kovet, Mert e helyeken az arany oly vezeto, Kivancsi szemmel nezunk szerteszet:annyira el van terjedve a konernben, hogy hol vannak a Csetatyek ? Semmi kulonos,400 lab magas es 120 lab szeles iiregeket semmi ssjatsagos. A vezeto elol megy - mivajtak, s az erczkovet levittek a zuzdakhoz utana egy oval nyilason, es elcttunk a Cse-az arany kivalasztasa vegett. tatye, egy nagyszeru sir. Elottunk all magas

A hegysegnek e gazdag arauytartalma saiklafslaival, tatong» iiregeivel, mint egy

romba d~lt lovagvar, mint a mult egy komor ezia, Azsill, India folyoiban, melyekbol atemetkczl'tje. legtiaztabb oranyat kapjuk. - Egy Inas mod

Folottunk mosolyog az ~g, a lealdozo az, midon aknakat es hegyeket asnak ossze.nap tort sugarai belovelnek bosszan, elfa- Azok, kik az aranyat keresik, feltorik a gye-rsdva egy·egy saakadason, de veszelyek kor- pet, megmossak az alatta levo foldet vagynyekeanek mindenfelol, :Itsha meg nem tala 1- fovenyt, mibol meg tudbatni, ha erdemes-ejuk az iireget, melyen bejovenk, tevetegekbe tovabb asni?jutunk, iiregek, hasadasok es aknakba, me- "A harmadik mod - folytatja - a leg-lyekbol kijutni Iegcsekelyebb remeny sines. borzaszt6bb, 6rias munkat igenyel. Szamta-Az iiregek vegnelkiiliek, - fogalmat szerez- Ian banyat hajtanak nagy kerUletben, lamps-hetunk itt Pluto alvilagar61, meg cziklopszai vilag Mellett. A mennyit dolgoznak, annyitorias kalepacsat is hallhatjuk egy·egy ba- nyugszanak is, - de a napot honapokon atnyasz-kalapacs saiklat dongeto tavoli visz- nem latjak; arrugia-nak nevezik e muvele-hangiaban. tet. -- Gyakran osszeomlanak a hegyek es

Hogyan s mikor kepzodott a Csetatye? elboritjak a munkasokat, ugy hogy sokkal- Termeszet es emberkez egyarant dolgo- kisebb meresesegnek tarthatjuk a gyongy.zott nagysaerusegen. keresest a tengernek melyeben , ennyire

Sok szazaddal ezelottszabad es vitez nep vesaedelmesse tettiik a f'oldetl Sok bsnye-lakta e tajakat, Erdelyt. Dak nev alatt ismeri iireget a hegyek osszeomlasztasa vegett hej-a tortenet, Nem diestelen a lap, melyet ide tanak. Erez, kova ea mas kemenyko rende-irt, - mert meghajolt elotte a vilagvaros, a sen elojO az ilyhelyeken, ezeket tuz es eezetvildghodito Roma is: adofizetoje Ion. De altel repesztik szet, s hogy a benn dolgozomidon Trajan iilt az elobb gyava Imperato- munkasokat a fust es goz meg ne fojtsa, azrok szekebe, a viszonynak meg kelle valtoznle. el valt darabokat felmazsas kalapacsokkalKettos harczban a romai imperat.or leverte verik szet, A koomladvanyokat vallaikonadak kiralyt. Diurpaneus Decebal kardjat viszik ki a baayauregekbol ejjel nappal; -szivebe merite, nepe rabigaba gorbedett. a setetben egyik a masiknak nyujrja, nap·

Rornaban nagyszerti emlekosslop hirdete vilagot esak az utols6 lat. Aztan a hegyneka dakok kudarcsat, s Dacsia meghoditasat a old alai asatnak ala, mi egyike a legfarasz-vilagnak, es kovetkezO emlekirat: t6bb munkaknak, mert a tuz es eczet altali

o IOVI. INVENTORI. elrothasztast itt nem vehetik igeny be; azon-DITRI. PATRI. TERRAE. MATRI ban szamba sem vehetik e terhes munkat,

DEl'ECTIS. DACIAE. THESAVRIS mert ugy tartjak, hogy az arany utani szomjDIVVS. NERV A. TRAIANVS a legnehezebb.

CAES. AVG. ,,8 ha alaastak a hegyet, - kovetkeaik aVOTVM. SOLVIT. hegym·k osszeorolasztasa, mire a jelt a fel.

halat ada Jupiternek, bogy Erdely kincsei. vigyaz6 a~ja., a nelkUI azonban, hogy a szam·hez vezette. Trajan fd is tudta haszmilni talan oduban dolgoz6 munkas tudna. AzErdely boseget. Zsakrnanyolta a tobbi kozt osszefurt, alaasott es szetrepesztett hegyezen erczdus hegysegeket is. - Ma annyi emberi fogalmat rneghalad6 zajjal, morajjalszazlld utan gyakran bukkannak reg felha- roskad ossze, s a kik ezt okoztak, tavolr61gyott iiregekben csontvazakra, rnelyek, mig bamuljak a termeszet bukasat. - Azonbaneltek, dakoknak neveztek magukat. 8 ep e ez meg nem arany, azt sern tudtak bizonyo.helyen ta18.ltak a viaszos falapok, a tabulae san: ha tartalmaz·e a hegy aranyat .. Ily 6riascerataekra, rnelyek darab iueig oly sok fej. munka megtetelere, ennyi akadaly lekiizde-torest okozhk tud6sainknak, mig Massman sere eIeg volt remenyIese annak, a mirea goth tud6s meg nem fejte e becses regise- vagytak." - -geket. A r6mai vilagnak legnagyszerubb Hasonl6 m6don alakult a Csetatye. Its aemIekei Erdclyben a Csetatyek. szazadok, rneIyek a romaiak 6ta lefolytak,

Plinius megmondja azt is, roily m6don meghoztak embereiket, kik emberi vag-yak-csinaltltk a r6maiak erczdus hegyekbol oly kal, emberi termeszettel birtak szinten. Ezekromhallllot, minok a Csetatyek is. "Nalunk mind kiizremiikodtek arra, hogy a Csetatye-- i,gy ir, az arany haromfele m6don nyere· kat nagyszeriis~gok mian baIDulasunk egyiktik. Mosas a.ltaI, mint Hlspania, ItAlill, Thra- targyava tegyek.

A Csetatyek megtekintese utan tovabb kovetkezett, es legelsobb a leghez kozelebbimelyedtunk a fenyvesek koze. Kellemes, elve- retegek sallardultak meg. Beun azonban megzetes seta ez, a fenyok arnyaban, az iidiw folyton forrtak az elemek. Nem egyszer tor-fris termeszetben. Hegytetokon haladunk, es tent, hogy valamelyikok attorte a mar ssi-belathatjuk a gyonyorii tajt, a hegyek es lardulasnak indult retegeket s maga keriiltvolgyek kolt6i rendetlenseger, festoi cso- fel felszinre, hol aztan idovel, fokozatosanportozatat, Mintegy ket orai Iovaglas utan, kihiilt, illetoleg megaailardult. Foly6 alla-ha kibontakozunk a fenyvesbol, a Detonate potban, mint lava tort ki a fold belsejebol agola alatt allunk. bazalt is, s a feIszinre vergodven, itt meghii-

Gyonyorii bazalt-hegy ez, mintegy orias les kovetkezteben rneglehetosszabalyos 4-8orgona a nagy termeszetben. A basalt osz- szegletii oszlopokba hasadr, illetoleg jegecze-lopok negyes es otOs idomban merednek sedett. A Detonata gola nevii basalt hegy-folfele, mintha sipok volnanak, melyek meg. nek felet mar a rnelybe zuditotta a villam,szolalnak a termeszet dicsoitesere. Mert meg- mely e kovet vastartalma miatt nagyon sze-sz6lalnak neha-neha , nem allnak orokke reti ; es ez altal egyiket kepezte Erdely leg-nernan. Megsz6lalnak, midon terhes felhok szebb, legritkabb termeszeti kincsenek, mino-gyiilnek a lathatarra , megered a zapor, nel szebbet, nagyszeriibbet sem Sk6czia,dorog es villarnlik. Egyik villarn a masik sem Azsia nem bir felmutatni,utan veri a Detonatat, egy-egy reszet a Megtekintesere igen sokan jonek el, orsza-melybe zuditva, mintha az eg tiizes cs6kok gunkbol s a khlfbldrol. Ott lathatjuk egyaltaI erintkesnek a f'olddel. A termeszet helyen a Ferencz-Jossef-kovet , b. Eotvosharagjaban e zene oly nagyszeru, oly rna- J6zsef kovet stb. A bazalt-konek, melyengasztos! iiltek, a videk mindjart a kitiinoseg nevet

A nep kepzelme egy szerelmes ifju part adja,es egy Uldoz5 atyat lat a ket Detonataban. Es most bevegsem ismertetesemet, kobor-A nep nem kutatja semminek melyebb okar, lasomat. Bevegsem a banyase udvozh-tevel :s ast, mi felfogdsan kivtll esik, azonnal ern- azzal, hogy e kis orszagra, melynek csakberfeletti erovel hozza kapcsolatba. A ter- egy picziny reszlete ennyi szepseget, gaz-meseettudomanyok azonban a bazalt kozetek dagsagot, neveaetesseget bir felmutatni,alakulasat igen egyszerUen fejt.ik meg. Fe)}· Erdelyre j6jon - a szerencse f'dl !dunk izz6 gomb volt. A kihules csak lass an Lukacs Bela.