Animalia Linnaeus, 1758= Metazoa – Állatok

legkorábbi ismeretek: 650-543 mió éve, a Prekambrium végi ún. vendi időszakból (pl. Ediacara fauna):

~ 540 mió éve: kambriumi evolúciós robbanás („Cambrian explosion”): a ma is ismert állattörzsek megjelenése

néhány az elsők között megismert, vendi időszakból származó fosszília lelőhely

Oroszország (Fehér-tenger) Ausztrália (Ediacara-hegység)(+ Ausztrália, Namíbia, Észak-Karolina)

DickinsoniaPteridinium

Képek: http://www.ucmp.berkeley.edu/vendian/critters.html

Néhány a vendi időszakból származó ismeretlen hovatartozású állat kövülete

Kimberella

Megegyezés szerint:

a Trichophycus pedum nyomfosszília új-fundlandi lelőhelyén található

legkorábbi megjelenésétől számítják a földtörténeti ókor (óidő) kezdetét

(kambrium időszak)

A soksejtűek leszármazásának feltételezett útvonalai

Placozoa

Demospongiae

Hexactinellida

Calcarea

Cnidaria

Ctenophora

Myxozoa

Metazoa

Eumetazoa

Bilateria

??

??

Protostomia

Deuterostomia

Acoelomorpha

Nephrozoa

Placozoa

Demospongiae

Hexactinellida

Calcarea

Cnidaria

Ctenophora

Myxozoa

Protostomia

Deuterostomia

Metazoa

Eumetazoa

??

??

subregnum

„Parazoa”

parafiletikus

csoport!

Acoelomorphasubregnum

Eumetazoa

monofiletikus

csoport!

BilateriaNephrozoa

Porifera –

szivacsok törzse

(parafiletikus!)

Metazoa:soksejtűek vagy állatok

regnum Animalia (ország)

soksejtűség: élővilágban több független leszármazási útvonalon is létrejött: egyes algák, növények, gombák, állatok

egysejtű állapothoz képest új minőséget eredményez, a komplexitást növelve

monofiletikus eredet, feltehetőleg 700 mió éve jelentek meg

(2009 Nature cikk: 635 éve jelenhettek meg a Demospongiae kovaszaru szivacsok; közvetett bizonyíték, következtetés: az általuk termelt szteránok üledékben felhalmozódott bomlástermékei alapján)

két alapvető sejttípus: hám és differenciálatlan kötőszöveti jellegű sejtek

kollagén jelenléte (alaplemez alkotóeleme!)

a hám jellegű sejtek között kapcsolóstruktúrák jelennek meg

Parazoa: csupán kezdetleges kapcsolóstruktúrák, nincs valódi alaplemez

Eumetazoa: fejlett kapcsolóstruktúrák, alaplemez, idegsejt, szövetek 4 alaptípusa, szervek

regnum Animalia (= Metazoa)subregnum Parazoa – álszövetes állatok (parafiletikus!!!)phylum Placozoa – korongállatkákphylum Porifera – szivacsok (parafiletikus!!!)subregnum Eumetazoa – valódi szövetes állatokdivisio Coelenterata – űrbelűekphylum Cnidaria – csalánozókphylum Ctenophora - bordásmedúzákdivisio Bilateria – kétoldali szimmetriájúakAcoelomorpha – bélüreg nélküliekProtostomia – ősszájúakSpiralia – spirális barázdálódásúak

superphylum Platyzoa – laposféreg-féléksuperphylum Lophotrochozoa – tapogatós-csillókoszorús állatok

superphylum Ecdysozoa – vedlő állatokDeuterostomia – újszájúak

Bilateria:

kétoldalian szimmetrikus állatok

taxonómia: tagozat (divisio)

testen két fő tengely, egymásra merőlegesek:

antero-posterior (elülső - hátulsó)

dorso-ventralis (hát - hasi)

a fentiekre fektetett mediansagittalis sík (nyílirányú középsík) két, egymással tükörképi szimmetriát mutató oldalsó félre osztja

lehetővé válik: gyors mozgás

haladás irányába eső testvégen koncentrálódnak az érzékszervek és az idegrendszer sejtjei: kefalizáció - feji vég kialakulása

Acoelomorpha – bélüreg nélküliekféregszerű test,

korábban az örvényférgek primitív képviselőinek tartották,

feltételezik, hogy a kiválasztószerv hiánya ősi tulajdonsága a csoportnak, valamennyi további Bilateriánál már van,

molekuláris filogenetikai vizsgálatok + morfológiai tulajdonságok kladisztikus elemzése alapján valószínűsítik, hogy az első, ős-Bilateria hasonló tulajdonságokat mutathatott,

a többi Bilateria testvércsoportja,

Acoela törzs: Convoluta (Symsagittifera) roscoffensis –algatartó örvényféreg,

Európa atlanti partvidékén a tenger parti övezetében él,

dagálypocsolyában gyakran látható,

15 mm,

szimbionta algáktól zöld színű,

középbél hiányzik (innen a klád neve),akadnak édesvízi és szárazföldi fajok is http://doris.ffessm.fr/

Az Acoelomorpha testvércsoportja a többi Bilateria: Nephrozoa (vagy Eubilateria) klád

Protostomia – ősszájúak

taxonómia: gyakran altagozatként említik (subdivisio)

igazolódott a monofiletikus eredet

bár embrionális fejlődés során a szájnyílás kialakulása nem egységes séma szerint történik (nem feltétlenül a blastoporusból)

két nagy kládra osztható:

Spiralia és Ecdysozoa

Spiralia: spirális barázdálódású állatok

Spiralia: Platyzoa és Lophotrochozoa kládok

Platyzoa: laposféreg-félék

Lophotrochozoa: tapogatós - csillókoszorús állatok

Ecdysozoa : vedlő állatok

Platyzoa – laposféregszerűek Platyhelminthesstb.

Lophotrochozoa – tapogatós - csillókoszorús állatok

Törzsek: Mollusca – puhatestűekSipuncula – fecskendőférgekEchiura – ormányosférgekAnnelida – gyűrűsférgekNemertea – zsinórférgekPhoronida – csöves tapogatósokEntoprocta – nyelesférgekBryozoa(Ectoprocta) – mohaállatokBrachiopoda – pörgekarúak

Ecdysozoa – vedlő állatok

Törzsek:Kinorhyncha – övesférgecskékPriapulida – farkosférgekLoricifera – ∅Nematoda – fonálférgekNematomorpha – húrférgekTardigrada – medveállatkákOnychophora – karmos féreglábúakArthropoda – ízeltlábúak

Korábbi filogenetikai elképzelések egy része, pl. a szelvényesség vagy az Arthropodák eredetét illetően: ∅

Ezekről lesz szó a tantárgyban

Bilateria

Protostomia

Spiralia

Platyzoa

Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgekphylum GanthostomulidaGanthostomulida – állkapcsos-férgecskék

phylum RotatoriaRotatoria – kerekesférgekphylum AcanthocephalaAcanthocephala – buzogányfejű férgek

phylum CycliophoraCycliophoraphylum GastrotrichaGastrotricha – csillóshasúak

monofiletikus!

Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgekTestfelépítés

hát-hasi lapítottság

Classis: Turbellaria – örvényférgek

Classis: Monogenea – közvetlen fejlődésű mételyek

Classis: Trematoda – közvetett fejlődésű mételyek

Classis: Cestoda – galandférgek

dajkadajka (scolex) + íízekzek (proglottisok) = féregláncgyarapodási (proliferációs) zóna a feji vég mögött

Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgek

Köztakaró, mozgásTestfal: bőrizomtömlő: felületi hámréteg + többrétegűizomzat összefüggő működési egysége

szabadonélők:

epidermis egyrétegű, csillangós hám, főként a hasi oldalon, hátin kevésbé

sok nyálkamirigy

háti oldalon apró pálcaalakú képletek: rhabditok, a hámréteg alatti mirigysejtek termékei, károsító hatásra kilökődve nyálkás burkot hoznak létre az állat körülvédelem

belső élősködők:epidermis alakulása: ún. tegumentum jön létre, ahol a hámsejtek sejtmagvat tartalmazó része mélyebbre besüllyed az izomrétegek alá, a felszíni részen a sejtek összeolvadnak (syncytium) és a felület felé mikrobolyhokat képeznek, tápanyagfelszívás elősegítése

nem azonos a kutikulával!!!

Az ember horgasfejű galandférge (Taenia solium) scolexe

rostellum horgokkal és szívókákMonogenea kapaszkodószervei

A test belsejét mezodermális eredetű ún. parenchyma sejtek töltik ki

Nincs üreg

A parenchyma sejtek közti térben levő testfolyadékban a test mozgása révén az egész állatba eljutnak a felszívott tápanyagok

Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgekEmésztőszervek

Örvényférgeknél:

Kétszakaszos tápcsatorna:

Szájnyílás a hasoldalon

Garat (izmos, garattasakból szájnyíláson át kiölthető: ragadozók, táplálékszerzés!)

Középbél (ágakra oszlik, gastrovascularis rendszer behálózza a testet )

Bélhámsejtek:emésztősejtek: intracelluláris emésztésmirigysejtek: extracelluláris emésztés (fehérjebontó enzimek)

Salakanyagokat a szájnyíláson át üríti.

Mételyek: gazda szövetein, testfolyadékán élnek, ritkán a béltartalmán

Táplálékfelvétel: szájon át (az elülső szívókában nyílik, utána garat, nyelőcső, majd 2 vakon végződő bélág), és pinocitózissal (néhány faj emésztőenzimeket juttat a szájon vagy a tapadószerven át a külvilágba, a gazda testét előemészteni)

Galandférgek: nyoma sincs szájnak, emésztőszerveknek, tápanyagfelvétel pinocitózissal, majd diffúzióval a test minden részébe.

A garat és a bélcsatorna típusai Acoela-nál és szabadonélőörvényférgeknél

bélüreg nélküliek egyenesbelűek hármasbelűek ágasbelűek

Acoela Rhabdocoela Tricladida Polycladida

(korábban: morfológiai osztályozás alapja volt)

Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgek

Kiválasztószervelővesécske

protonephridiumok

kétodalt csőrendszer

vakon végződő ágak végén:

terminális sejtek

=lángzó sejtekcsillangónyalábbal a folyadékot a csőtávolabbi része felé továbbítja

nyomáskülönbséget hozva létre

a terminális sejt hártyáján parenchima

szövetnedve átszűrődik

nanométeres pórusméret: ultraszűrés,

eredménye: primer vizelet,

elvezető csatorna: kiválasztás, visszaszívás

nephridioporusokon át külvilágba ürül

ÖRVÉNYFÉRGEK

Szerep: főként ozmoreguláció (fölös víz és ionok eltávolítása)

N-tart. Anyagcsere végtermékek: ammónium formájában a testfalon keresztül ürülnek

GALANDFÉRGEK

Valamennyien hímnősek (vérmételyek kivételével )

Füles planária lerakott petekokonokkal (friss: piros, régebbi: megbarnult)

(faecesben kimutathatók)

(lárva csak ennél a Turbellaria rendnél)

Galandférgek: változatos lárvatípusok, egyes fajoknál többféle egymást követő lárvaalak

oncosphaera –hathorgas lárva

cysticercus –borsóka

Köztesgazda: parazita növekszik benne, ivartalanul szaporodhat, ivarosan NEM!Végleges gazda: benne: ivarérett, ivarosan szaporodó parazita

Két azonos családba tartozó faj (Diphyllobothriidae):

Az ember széles galandférge:

A leghosszabb galandféreg (akár 13m)

Két köztigazda: mint a szíj galandféregnél

Végleges gazda: ember, + biz. háziállatok (házisertés, kutya, macska) és ragadozók (róka)

Szíjgalandféreg:

Akár 1m-re is nőhet

Két köztigazda:

1. Víztérben élő evezőlábúrákok

2. Az őket fogyasztópontyfélék

Végleges gazda: vízimadarak amelyek a halak elfogyasztásakor fertőződnek, a féreg a bélcsatornában élősködik, a peték a faecessel ürülnek a vízbe, ahol a rákok felveszik

csillóslárva csíratömlő, beles csíratömlő

farkoslárva, növendékmétely

fejlődésmenet: (a vízben szabadon úszó alakok: miracidium és cercaria)

petéből a vízben a mikroszkopikus méretűcsillóslárva a köztigazdába kerül, ott növekedni kezd, csíratömlővé alakul, kezdetleges bélcsatornája alakul (beles csíratömlő), ivartalan szaporodás: redia belsejében farkoslárvák alakulnak ki, a cercariák kiszabadulnak, növendékmétellyé alakulnak amit a végleges gazda elfogyaszt

csillóslárvacsíratömlő

beles csíra-tömlő farkoslárva

Fajra jellemzően sokféle morfológia

Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgek

Idegrendszer, érzékszervekközponti idegrendszer:

agydúc +2-3

hosszanti idegtörzs

harántnyúlványok kötik össze

elágazási pontnál kezdetleges dúcok

ortogonális rendszer

vannak:

gliasejtek

neuroszekréciós sejtek: váladékuk

szabályozási folyamatokban vesz részt

Serlegszem: • Pigmentserleg (fényszóródást megakadályozza)• Primaer érzéksejtek nyúlványai

Füszerűlebenyek:

Itt: sűrűbben fordulnak elő

érzéksejtek

• fényérzékeny rész a serleg irányába néz: inverz szem

• Iránylátás!

Dugesia gonocephala – füles planária

Thysanozoon brocchi – bolyhos örvényféreg

Stylochus pilidium tengeri kagylóparazita örvényféreg, kozmopolita, kártevő

végleges g.: ember

A végleges gazda belében élő1 féreg (3-6 ill.10m) nem veszélyes (fertőzés: lárvát tartalmazó nyers hússal),

ha az ember petével fertőződik, a borsóka komoly klinikai tüneteket okoz

cysticercus

oncosphaera

Külső élősködők, egy gazda!

csillóslárva

csíratömlőbeles csíratömlő

farkoslárva

növendékmétely

kifejlett métely

májmételyköztigazda: törpe iszapcsiga(vizesárkok, mocsaras helyek)

Belső élősködők, egy vagy 2(3) köztigazda!Májmétely:

Bár juh és szarvasmarha a jellemzővégleges gazda, fertőzött vízzel humán fertőzés is történik.

Epeutakban élősködik.

Ecdysozoa: 3 rétegű kutikula, vedlés, amöboid spermiumok

Caenorhabditis elegans:genetika, fejlődésbiológia egyik legfontosabb kísérleti alanya!!!