Animalia Linnaeus, 1758= Metazoa – Állatok
legkorábbi ismeretek: 650-543 mió éve, a Prekambrium végi ún. vendi időszakból (pl. Ediacara fauna):
~ 540 mió éve: kambriumi evolúciós robbanás („Cambrian explosion”): a ma is ismert állattörzsek megjelenése
néhány az elsők között megismert, vendi időszakból származó fosszília lelőhely
Oroszország (Fehér-tenger) Ausztrália (Ediacara-hegység)(+ Ausztrália, Namíbia, Észak-Karolina)
DickinsoniaPteridinium
Képek: http://www.ucmp.berkeley.edu/vendian/critters.html
Néhány a vendi időszakból származó ismeretlen hovatartozású állat kövülete
Kimberella
Megegyezés szerint:
a Trichophycus pedum nyomfosszília új-fundlandi lelőhelyén található
legkorábbi megjelenésétől számítják a földtörténeti ókor (óidő) kezdetét
(kambrium időszak)
A soksejtűek leszármazásának feltételezett útvonalai
Placozoa
Demospongiae
Hexactinellida
Calcarea
Cnidaria
Ctenophora
Myxozoa
Metazoa
Eumetazoa
Bilateria
??
??
Protostomia
Deuterostomia
Acoelomorpha
Nephrozoa
Placozoa
Demospongiae
Hexactinellida
Calcarea
Cnidaria
Ctenophora
Myxozoa
Protostomia
Deuterostomia
Metazoa
Eumetazoa
??
??
subregnum
„Parazoa”
parafiletikus
csoport!
Acoelomorphasubregnum
Eumetazoa
monofiletikus
csoport!
BilateriaNephrozoa
Porifera –
szivacsok törzse
(parafiletikus!)
Metazoa:soksejtűek vagy állatok
regnum Animalia (ország)
soksejtűség: élővilágban több független leszármazási útvonalon is létrejött: egyes algák, növények, gombák, állatok
egysejtű állapothoz képest új minőséget eredményez, a komplexitást növelve
monofiletikus eredet, feltehetőleg 700 mió éve jelentek meg
(2009 Nature cikk: 635 éve jelenhettek meg a Demospongiae kovaszaru szivacsok; közvetett bizonyíték, következtetés: az általuk termelt szteránok üledékben felhalmozódott bomlástermékei alapján)
két alapvető sejttípus: hám és differenciálatlan kötőszöveti jellegű sejtek
kollagén jelenléte (alaplemez alkotóeleme!)
a hám jellegű sejtek között kapcsolóstruktúrák jelennek meg
Parazoa: csupán kezdetleges kapcsolóstruktúrák, nincs valódi alaplemez
Eumetazoa: fejlett kapcsolóstruktúrák, alaplemez, idegsejt, szövetek 4 alaptípusa, szervek
regnum Animalia (= Metazoa)subregnum Parazoa – álszövetes állatok (parafiletikus!!!)phylum Placozoa – korongállatkákphylum Porifera – szivacsok (parafiletikus!!!)subregnum Eumetazoa – valódi szövetes állatokdivisio Coelenterata – űrbelűekphylum Cnidaria – csalánozókphylum Ctenophora - bordásmedúzákdivisio Bilateria – kétoldali szimmetriájúakAcoelomorpha – bélüreg nélküliekProtostomia – ősszájúakSpiralia – spirális barázdálódásúak
superphylum Platyzoa – laposféreg-féléksuperphylum Lophotrochozoa – tapogatós-csillókoszorús állatok
superphylum Ecdysozoa – vedlő állatokDeuterostomia – újszájúak
Bilateria:
kétoldalian szimmetrikus állatok
taxonómia: tagozat (divisio)
testen két fő tengely, egymásra merőlegesek:
antero-posterior (elülső - hátulsó)
dorso-ventralis (hát - hasi)
a fentiekre fektetett mediansagittalis sík (nyílirányú középsík) két, egymással tükörképi szimmetriát mutató oldalsó félre osztja
lehetővé válik: gyors mozgás
haladás irányába eső testvégen koncentrálódnak az érzékszervek és az idegrendszer sejtjei: kefalizáció - feji vég kialakulása
Acoelomorpha – bélüreg nélküliekféregszerű test,
korábban az örvényférgek primitív képviselőinek tartották,
feltételezik, hogy a kiválasztószerv hiánya ősi tulajdonsága a csoportnak, valamennyi további Bilateriánál már van,
molekuláris filogenetikai vizsgálatok + morfológiai tulajdonságok kladisztikus elemzése alapján valószínűsítik, hogy az első, ős-Bilateria hasonló tulajdonságokat mutathatott,
a többi Bilateria testvércsoportja,
Acoela törzs: Convoluta (Symsagittifera) roscoffensis –algatartó örvényféreg,
Európa atlanti partvidékén a tenger parti övezetében él,
dagálypocsolyában gyakran látható,
15 mm,
szimbionta algáktól zöld színű,
középbél hiányzik (innen a klád neve),akadnak édesvízi és szárazföldi fajok is http://doris.ffessm.fr/
Az Acoelomorpha testvércsoportja a többi Bilateria: Nephrozoa (vagy Eubilateria) klád
Protostomia – ősszájúak
taxonómia: gyakran altagozatként említik (subdivisio)
igazolódott a monofiletikus eredet
bár embrionális fejlődés során a szájnyílás kialakulása nem egységes séma szerint történik (nem feltétlenül a blastoporusból)
két nagy kládra osztható:
Spiralia és Ecdysozoa
Spiralia: spirális barázdálódású állatok
Spiralia: Platyzoa és Lophotrochozoa kládok
Platyzoa: laposféreg-félék
Lophotrochozoa: tapogatós - csillókoszorús állatok
Ecdysozoa : vedlő állatok
Platyzoa – laposféregszerűek Platyhelminthesstb.
Lophotrochozoa – tapogatós - csillókoszorús állatok
Törzsek: Mollusca – puhatestűekSipuncula – fecskendőférgekEchiura – ormányosférgekAnnelida – gyűrűsférgekNemertea – zsinórférgekPhoronida – csöves tapogatósokEntoprocta – nyelesférgekBryozoa(Ectoprocta) – mohaállatokBrachiopoda – pörgekarúak
Ecdysozoa – vedlő állatok
Törzsek:Kinorhyncha – övesférgecskékPriapulida – farkosférgekLoricifera – ∅Nematoda – fonálférgekNematomorpha – húrférgekTardigrada – medveállatkákOnychophora – karmos féreglábúakArthropoda – ízeltlábúak
Korábbi filogenetikai elképzelések egy része, pl. a szelvényesség vagy az Arthropodák eredetét illetően: ∅
Ezekről lesz szó a tantárgyban
Bilateria
Protostomia
Spiralia
Platyzoa
Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgekphylum GanthostomulidaGanthostomulida – állkapcsos-férgecskék
phylum RotatoriaRotatoria – kerekesférgekphylum AcanthocephalaAcanthocephala – buzogányfejű férgek
phylum CycliophoraCycliophoraphylum GastrotrichaGastrotricha – csillóshasúak
monofiletikus!
Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgekTestfelépítés
hát-hasi lapítottság
Classis: Turbellaria – örvényférgek
Classis: Monogenea – közvetlen fejlődésű mételyek
Classis: Trematoda – közvetett fejlődésű mételyek
Classis: Cestoda – galandférgek
dajkadajka (scolex) + íízekzek (proglottisok) = féregláncgyarapodási (proliferációs) zóna a feji vég mögött
Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgek
Köztakaró, mozgásTestfal: bőrizomtömlő: felületi hámréteg + többrétegűizomzat összefüggő működési egysége
szabadonélők:
epidermis egyrétegű, csillangós hám, főként a hasi oldalon, hátin kevésbé
sok nyálkamirigy
háti oldalon apró pálcaalakú képletek: rhabditok, a hámréteg alatti mirigysejtek termékei, károsító hatásra kilökődve nyálkás burkot hoznak létre az állat körülvédelem
belső élősködők:epidermis alakulása: ún. tegumentum jön létre, ahol a hámsejtek sejtmagvat tartalmazó része mélyebbre besüllyed az izomrétegek alá, a felszíni részen a sejtek összeolvadnak (syncytium) és a felület felé mikrobolyhokat képeznek, tápanyagfelszívás elősegítése
nem azonos a kutikulával!!!
Az ember horgasfejű galandférge (Taenia solium) scolexe
rostellum horgokkal és szívókákMonogenea kapaszkodószervei
A test belsejét mezodermális eredetű ún. parenchyma sejtek töltik ki
Nincs üreg
A parenchyma sejtek közti térben levő testfolyadékban a test mozgása révén az egész állatba eljutnak a felszívott tápanyagok
Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgekEmésztőszervek
Örvényférgeknél:
Kétszakaszos tápcsatorna:
Szájnyílás a hasoldalon
Garat (izmos, garattasakból szájnyíláson át kiölthető: ragadozók, táplálékszerzés!)
Középbél (ágakra oszlik, gastrovascularis rendszer behálózza a testet )
Bélhámsejtek:emésztősejtek: intracelluláris emésztésmirigysejtek: extracelluláris emésztés (fehérjebontó enzimek)
Salakanyagokat a szájnyíláson át üríti.
Mételyek: gazda szövetein, testfolyadékán élnek, ritkán a béltartalmán
Táplálékfelvétel: szájon át (az elülső szívókában nyílik, utána garat, nyelőcső, majd 2 vakon végződő bélág), és pinocitózissal (néhány faj emésztőenzimeket juttat a szájon vagy a tapadószerven át a külvilágba, a gazda testét előemészteni)
Galandférgek: nyoma sincs szájnak, emésztőszerveknek, tápanyagfelvétel pinocitózissal, majd diffúzióval a test minden részébe.
A garat és a bélcsatorna típusai Acoela-nál és szabadonélőörvényférgeknél
bélüreg nélküliek egyenesbelűek hármasbelűek ágasbelűek
Acoela Rhabdocoela Tricladida Polycladida
(korábban: morfológiai osztályozás alapja volt)
Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgek
Kiválasztószervelővesécske
protonephridiumok
kétodalt csőrendszer
vakon végződő ágak végén:
terminális sejtek
=lángzó sejtekcsillangónyalábbal a folyadékot a csőtávolabbi része felé továbbítja
nyomáskülönbséget hozva létre
a terminális sejt hártyáján parenchima
szövetnedve átszűrődik
nanométeres pórusméret: ultraszűrés,
eredménye: primer vizelet,
elvezető csatorna: kiválasztás, visszaszívás
nephridioporusokon át külvilágba ürül
ÖRVÉNYFÉRGEK
Szerep: főként ozmoreguláció (fölös víz és ionok eltávolítása)
N-tart. Anyagcsere végtermékek: ammónium formájában a testfalon keresztül ürülnek
GALANDFÉRGEK
Valamennyien hímnősek (vérmételyek kivételével )
Füles planária lerakott petekokonokkal (friss: piros, régebbi: megbarnult)
(faecesben kimutathatók)
(lárva csak ennél a Turbellaria rendnél)
Galandférgek: változatos lárvatípusok, egyes fajoknál többféle egymást követő lárvaalak
oncosphaera –hathorgas lárva
cysticercus –borsóka
Köztesgazda: parazita növekszik benne, ivartalanul szaporodhat, ivarosan NEM!Végleges gazda: benne: ivarérett, ivarosan szaporodó parazita
Két azonos családba tartozó faj (Diphyllobothriidae):
Az ember széles galandférge:
A leghosszabb galandféreg (akár 13m)
Két köztigazda: mint a szíj galandféregnél
Végleges gazda: ember, + biz. háziállatok (házisertés, kutya, macska) és ragadozók (róka)
Szíjgalandféreg:
Akár 1m-re is nőhet
Két köztigazda:
1. Víztérben élő evezőlábúrákok
2. Az őket fogyasztópontyfélék
Végleges gazda: vízimadarak amelyek a halak elfogyasztásakor fertőződnek, a féreg a bélcsatornában élősködik, a peték a faecessel ürülnek a vízbe, ahol a rákok felveszik
csillóslárva csíratömlő, beles csíratömlő
farkoslárva, növendékmétely
fejlődésmenet: (a vízben szabadon úszó alakok: miracidium és cercaria)
petéből a vízben a mikroszkopikus méretűcsillóslárva a köztigazdába kerül, ott növekedni kezd, csíratömlővé alakul, kezdetleges bélcsatornája alakul (beles csíratömlő), ivartalan szaporodás: redia belsejében farkoslárvák alakulnak ki, a cercariák kiszabadulnak, növendékmétellyé alakulnak amit a végleges gazda elfogyaszt
csillóslárvacsíratömlő
beles csíra-tömlő farkoslárva
Fajra jellemzően sokféle morfológia
Phylum: Platyhelminthes Phylum: Platyhelminthes –– laposflaposféérgekrgek
Idegrendszer, érzékszervekközponti idegrendszer:
agydúc +2-3
hosszanti idegtörzs
harántnyúlványok kötik össze
elágazási pontnál kezdetleges dúcok
ortogonális rendszer
vannak:
gliasejtek
neuroszekréciós sejtek: váladékuk
szabályozási folyamatokban vesz részt
Serlegszem: • Pigmentserleg (fényszóródást megakadályozza)• Primaer érzéksejtek nyúlványai
Füszerűlebenyek:
Itt: sűrűbben fordulnak elő
érzéksejtek
• fényérzékeny rész a serleg irányába néz: inverz szem
• Iránylátás!
Dugesia gonocephala – füles planária
Thysanozoon brocchi – bolyhos örvényféreg
Stylochus pilidium tengeri kagylóparazita örvényféreg, kozmopolita, kártevő
végleges g.: ember
A végleges gazda belében élő1 féreg (3-6 ill.10m) nem veszélyes (fertőzés: lárvát tartalmazó nyers hússal),
ha az ember petével fertőződik, a borsóka komoly klinikai tüneteket okoz
cysticercus
oncosphaera
Külső élősködők, egy gazda!
csillóslárva
csíratömlőbeles csíratömlő
farkoslárva
növendékmétely
kifejlett métely
májmételyköztigazda: törpe iszapcsiga(vizesárkok, mocsaras helyek)
Belső élősködők, egy vagy 2(3) köztigazda!Májmétely:
Bár juh és szarvasmarha a jellemzővégleges gazda, fertőzött vízzel humán fertőzés is történik.
Epeutakban élősködik.
Ecdysozoa: 3 rétegű kutikula, vedlés, amöboid spermiumok
Caenorhabditis elegans:genetika, fejlődésbiológia egyik legfontosabb kísérleti alanya!!!
Top Related