A reformpedagógiai A reformpedagógiai romantikus gyermekképeromantikus gyermekképe

A reformpedagógia klasszikus A reformpedagógia klasszikus értelmezése: értelmezése:

pedagógiatörténeti konstrukciópedagógiatörténeti konstrukció

• Herman Nohl (1933): pedagógiai-Herman Nohl (1933): pedagógiai-kulturális mozgalom, amely a kulturális mozgalom, amely a századforduló olyan törekvéseire épül, századforduló olyan törekvéseire épül, mint a munkásmozgalom, a női mint a munkásmozgalom, a női emancipációs mozgalom és a emancipációs mozgalom és a kultúrkritika.kultúrkritika.

• Hermann Röhrs (1986): „A Hermann Röhrs (1986): „A neveléstörténet pedagógiai eszmékben neveléstörténet pedagógiai eszmékben leggazdagabb időszaka…”leggazdagabb időszaka…”

A reformpedagógia klasszikus A reformpedagógia klasszikus szakaszolása:szakaszolása:

• Röhrs nyomán:Röhrs nyomán:• 1890-től – egyedi reformtörekvések (pl. 1890-től – egyedi reformtörekvések (pl.

Abbotsholme, Key, Montessori, Dewey stb.)Abbotsholme, Key, Montessori, Dewey stb.)• 1914-től – közösségi iskolakoncepciók 1914-től – közösségi iskolakoncepciók

kialalkulása (pl. Steiner, Freinet, Jenaplan, kialalkulása (pl. Steiner, Freinet, Jenaplan, Dalton-plan stb.)Dalton-plan stb.)

• 1934-től – a refrormepagógia „apálya” (pl. 1934-től – a refrormepagógia „apálya” (pl. totalitariánus iskolarendszerek, Makarenko)totalitariánus iskolarendszerek, Makarenko)

• 1960-as évek – újjászületés (pl. alternatív 1960-as évek – újjászületés (pl. alternatív pedagógiák)pedagógiák)

Dekonstruktivista koncepció: Dekonstruktivista koncepció: az „úgynevezett reformpedagógia” az „úgynevezett reformpedagógia”

kritikájakritikája • Jürgen Ölkers (1989): A „reformpedagógiai Jürgen Ölkers (1989): A „reformpedagógiai

dogmák kritikája”:dogmák kritikája”:

• 1. A reformpedagógiai nem tekinthető 1. A reformpedagógiai nem tekinthető egységes mozgalomnak. Elméletek és egységes mozgalomnak. Elméletek és gyakorlati kísérletek összefüggéstelen gyakorlati kísérletek összefüggéstelen elegye. Csupán két új jelenség tekinthető elegye. Csupán két új jelenség tekinthető vezérmotívumnak: vezérmotívumnak:

• A „gyermekközpontú pedagógia” és azA „gyermekközpontú pedagógia” és az

• Életközösségek szerepének a hangsúlyozása.Életközösségek szerepének a hangsúlyozása.

• A reformpedagógia „újításai” A reformpedagógia „újításai” voltaképpen nem újítások. Már a voltaképpen nem újítások. Már a klasszikusoknál is megtalálhatóak, pl. klasszikusoknál is megtalálhatóak, pl. a szemléletesség, a természetelvűség, a szemléletesség, a természetelvűség, a öntevékenység elve. a öntevékenység elve.

• Ölkers tehát a reformpedagógiai ideák Ölkers tehát a reformpedagógiai ideák pedagógiatörténeti pedagógiatörténeti kontinuitását kontinuitását hangsúlyozza.hangsúlyozza.

• A reformpedagógiák törekvései a A reformpedagógiák törekvései a társadalmi-politika életben jószerivel társadalmi-politika életben jószerivel eredménytelenek maradtak. Csak a eredménytelenek maradtak. Csak a retorika szintjénretorika szintjén történt változás. történt változás.

• Példa az új retorikára:Példa az új retorikára:

1. iskolakritika: 1. iskolakritika: •megcsontosodott, túlhaladott módszerek, megcsontosodott, túlhaladott módszerek,

•„„csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás,

•a tudomány rendszerét mereven követő a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak,tantárgyak,

•Az elavult tantervek és tankönyvek Az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, egyeduralma,

•sematikus értékelés, külsődleges sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, fegyelmezés,

•merev iskolarendszer.merev iskolarendszer.

2. Szélsőséges ellentétpárok az átmenet 2. Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: lehetőségének kizárásával:

•új (iskola) - régi (iskola), új (iskola) - régi (iskola),

•progresszív (pedagógia) - tradicionális progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), (pedagógia),

• jövő (iskolája) - múlt (iskolája).jövő (iskolája) - múlt (iskolája).

3. Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat 3. Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése:szembesítése:

•gyermekközpontúság gyermekközpontúság tananyag- tananyag-központúság, központúság,

•cselekvésközpontúság cselekvésközpontúság passzív befogadás, passzív befogadás,

•sokoldalú képességfejlesztés sokoldalú képességfejlesztés „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.„egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.

Ölkers további tézisei: Ölkers további tézisei:

• A reformpedagógia jellemzője a gyermek „stilizált A reformpedagógia jellemzője a gyermek „stilizált képének” megformálására való törekvés.képének” megformálására való törekvés.

• Az egyéniség kultusza, a gyermek mitizálása (pl. a Az egyéniség kultusza, a gyermek mitizálása (pl. a gyermek mint művész: Hartlaub, Litchwark, Götze) gyermek mint művész: Hartlaub, Litchwark, Götze) megfér a gyermek és a társadalom egységét megfér a gyermek és a társadalom egységét hirdető felfogásokkal (pl. Key, Montessori). hirdető felfogásokkal (pl. Key, Montessori).

• Megjelenik a „szenvedő gyermek mítosza”. Az Megjelenik a „szenvedő gyermek mítosza”. Az iskola, a városi lét, a civilizáció beteggé teszik a iskola, a városi lét, a civilizáció beteggé teszik a gyermeket. gyermeket.

• A reformpedagógia pozitívuma: új szemszögből A reformpedagógia pozitívuma: új szemszögből tekint a gyermekre: a gyermek mint öntevékeny, tekint a gyermekre: a gyermek mint öntevékeny, cselekvő lény. cselekvő lény.

• A reformpedagógia mint mozgalom A reformpedagógia mint mozgalom zátonyra futott. A mozgalmak zátonyra futott. A mozgalmak többsége tovatűnő álommá vált, az többsége tovatűnő álommá vált, az idill egyes szigetei maradtak fenn. idill egyes szigetei maradtak fenn. (Pl. vidéki nevelőotthonok, „új (Pl. vidéki nevelőotthonok, „új iskolák”, alternatív iskolaközösségek, iskolák”, alternatív iskolaközösségek, kísérleti iskolák stb.)kísérleti iskolák stb.)

• A reformpedagógia nem vizsgálható A reformpedagógia nem vizsgálható önmagában, szoros összefüggésben önmagában, szoros összefüggésben fejlődött a századforduló életreform-fejlődött a századforduló életreform-törekvéseivel. törekvéseivel.

A reformedagógia A reformedagógia gyermekképének „romantikus” gyermekképének „romantikus”

jegyeijegyei• Nem empirikus-természettudományos Nem empirikus-természettudományos

alapokon nyugvó, hanem mitikus-alapokon nyugvó, hanem mitikus-stilizált gyermekkép, amely a stilizált gyermekkép, amely a metaforikus beszédmód jegyeit viseli metaforikus beszédmód jegyeit viseli magán (pl. a gyermek belső spontán magán (pl. a gyermek belső spontán alkotótermészete = a külső természet alkotótermészete = a külső természet zabolázatlan, őseredeti teremtő zabolázatlan, őseredeti teremtő erejével). erejével).

• Ölkers szerint megtörtént a gyermekkor újra Ölkers szerint megtörtént a gyermekkor újra „varázslat alá helyezése” „varázslat alá helyezése” („Wiederverzauberung der Kindheit”, ennek („Wiederverzauberung der Kindheit”, ennek ellentéte az „Entzauberung der Welt”, a korai ellentéte az „Entzauberung der Welt”, a korai újkor során a természettudományos világkép újkor során a természettudományos világkép hatására végbement a világ varázsától való hatására végbement a világ varázsától való megfosztása.) megfosztása.)

• A gyermekre úgy tekintenek mint a A gyermekre úgy tekintenek mint a társadalmi bajokból való gyógyulás forrására.társadalmi bajokból való gyógyulás forrására.

• Az új nevelés mozgalma a tökéletes – tehát a Az új nevelés mozgalma a tökéletes – tehát a természettel háborítatlan egységben létező – természettel háborítatlan egységben létező – gyermek iránt vallásos áhítattal fordul. gyermek iránt vallásos áhítattal fordul.

• Az idealizált gyermekkor megélése iránti Az idealizált gyermekkor megélése iránti heves vágy egyfajta „kvázi vallásos”, heves vágy egyfajta „kvázi vallásos”, szakrális síkra emelkedik. szakrális síkra emelkedik.

Romantikus motívumok Romantikus motívumok egyes reformpedagógusok egyes reformpedagógusok

gondolatvilágábangondolatvilágában

Ellen Key (1849-1926)Ellen Key (1849-1926)

• A gyermek az „új embertípus” A gyermek az „új embertípus” megtestesítője. (Az eugenika születés-megtestesítője. (Az eugenika születés-kontrolljával kokettál, az Übermensch-kontrolljával kokettál, az Übermensch-elmélethez hasonló nézeteket vall.)elmélethez hasonló nézeteket vall.)

• Átírja Fröbel tézisét: „Lasst uns für die Átírja Fröbel tézisét: „Lasst uns für die Kinder leben!” helyett: „Lasst uns die Kinder Kinder leben!” helyett: „Lasst uns die Kinder leben lassen!” A gyermeknevelés „követő” leben lassen!” A gyermeknevelés „követő” jellege (wachsen-lassen). A fejlődés segítése jellege (wachsen-lassen). A fejlődés segítése a tudatos nevelő hatások mellőzésévela tudatos nevelő hatások mellőzésével

Ellen Key (1849-1826) A Gyermek évszázada c. könyv első kiadásának

címlapja

MűvészetpedagógiaMűvészetpedagógia

• Legfontosabb képviselői: Alfred Lichtwark, Legfontosabb képviselői: Alfred Lichtwark, Gustav Hartlaub stb. Gustav Hartlaub stb.

• A gyermek szerintük eleve zseniális A gyermek szerintük eleve zseniális alkotóművész.alkotóművész.

• Gustav Hartlaub: der Genius im Kinde (1921). Gustav Hartlaub: der Genius im Kinde (1921). Carl Götze: Das Kind als Schöpfer.Carl Götze: Das Kind als Schöpfer.

• A gyermek játékában és álmaiban a A gyermek játékában és álmaiban a természetfölötti és a tudatalatti szféra teremtő természetfölötti és a tudatalatti szféra teremtő erő ölt testet.erő ölt testet.

• Pszichogenetikai paralellizmus: a rekapituláció Pszichogenetikai paralellizmus: a rekapituláció tana. A gyermek megismétli a faj tana. A gyermek megismétli a faj fejlődésmenetét. fejlődésmenetét.

• A gyermek naiv impresszionizmusa. A gyermek naiv impresszionizmusa.

• A gyermek fejlődése nemcsak A gyermek fejlődése nemcsak gyarapodás, hanem szegényedés is gyarapodás, hanem szegényedés is egyben. Az önállóság fokozódik, de egyben. Az önállóság fokozódik, de az ösztönös teremtő erő csökken. az ösztönös teremtő erő csökken.

• Cél: a felnőtt emberben szunnyadó Cél: a felnőtt emberben szunnyadó gyermek újra ébresztése, illetve gyermek újra ébresztése, illetve megőrzése. megőrzése.

Maria Montessori (1870-1952)Maria Montessori (1870-1952)

• A gyermek mint „megváltó”. A gyermek mint „megváltó”. • Emersont idézi: Az gyermek az örök Messiás, aki Emersont idézi: Az gyermek az örök Messiás, aki

visszatér a bűnbeesett emberhez, hogy elvezesse a visszatér a bűnbeesett emberhez, hogy elvezesse a mennyek országába.mennyek országába.

• A gyermek lelkében hordozza az élet A gyermek lelkében hordozza az élet misztériumának nagy titkát. Képes arra, hogy misztériumának nagy titkát. Képes arra, hogy fellebbentve a fátylat tudatosítsa ezt a fellebbentve a fátylat tudatosítsa ezt a tapasztalatot. Ezáltal megoldódhatnak az tapasztalatot. Ezáltal megoldódhatnak az emberiség egyéni és szociális problémái. emberiség egyéni és szociális problémái.

• A gyermek nevelése ennek a tudatosítási A gyermek nevelése ennek a tudatosítási folyamatnak a menete. Ennek során minden folyamatnak a menete. Ennek során minden aktusnak, minden eszköznek rendezettnek, jól aktusnak, minden eszköznek rendezettnek, jól megformáltnak kell lennie. megformáltnak kell lennie.

• Minden emberben benne rejlik a háborítatlan, Minden emberben benne rejlik a háborítatlan, romlatlan és ismeretlen anyatermészet. romlatlan és ismeretlen anyatermészet.

• Ez a „normális” természet, amelyhez a Ez a „normális” természet, amelyhez a nevelés-önnevelés során vissza kell térnünk. nevelés-önnevelés során vissza kell térnünk.

• Minden gyermek magában hordozza azt a Minden gyermek magában hordozza azt a belső tervet (programot), amely hozzásegíti belső tervet (programot), amely hozzásegíti ehhez az ideális, normális létállapothoz.ehhez az ideális, normális létállapothoz.

• A kisgyermek fáradhatatlan A kisgyermek fáradhatatlan játéktevékenysége, alkotó aktivitása, a világot játéktevékenysége, alkotó aktivitása, a világot megismerése iránti nyitottsága („absorbent megismerése iránti nyitottsága („absorbent mind”) – mind ezt a „normalizálást” segíti. mind”) – mind ezt a „normalizálást” segíti.

• A nevelő dolga, hogy támogató neveléssel A nevelő dolga, hogy támogató neveléssel hozzájáruljon ehhez a folyamathoz. hozzájáruljon ehhez a folyamathoz.

• Ezt segíti elő a természetes anyagokból Ezt segíti elő a természetes anyagokból didaktikailag tervszerűen megkonstruált didaktikailag tervszerűen megkonstruált eszköztár (il materiale) is. eszköztár (il materiale) is.

• Az önmagára találó gyermek kívánsága: Az önmagára találó gyermek kívánsága: „Segíts, hogy önálló lehessek!” („Hilf mir „Segíts, hogy önálló lehessek!” („Hilf mir es selbst zu tun, mehr hilf mir nicht.”) es selbst zu tun, mehr hilf mir nicht.”)

• E nevelő folyamat kettős irányú. Benne a E nevelő folyamat kettős irányú. Benne a gyermek végső soron a felnőtt gyermek végső soron a felnőtt tanítómestere lesz, hozzájárul a felnőtt tanítómestere lesz, hozzájárul a felnőtt ismét tiszta lelkű „gyermekké” (gyermeki ismét tiszta lelkű „gyermekké” (gyermeki lelkűvé) válásához, bűneitől való lelkűvé) válásához, bűneitől való megváltásához. megváltásához.

• Emlékeztető: Emlékeztető: • JézusJézus parancsa a felnőttekhez szól: legyetek parancsa a felnőttekhez szól: legyetek

olyan jámborak, egyszerűek és nyitottak, mint a olyan jámborak, egyszerűek és nyitottak, mint a gyerekek!gyerekek!

• „„Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzékkezeit vesse azokra, és imádkozzék;; a tanítványok a tanítványok pedig dorgálják vala azokat.pedig dorgálják vala azokat.JJéézus pedig monda: Hagyzus pedig monda: Hagyjjatok békét atok békét ee kis kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jőjjenekhozzám jőjjenek;; mert ilyeneké a mennyeknek mert ilyeneké a mennyeknek országa. országa. És kezeit reájuk vetvén, eltávozék És kezeit reájuk vetvén, eltávozék onnan.” (Máté, 19, 13-15.)onnan.” (Máté, 19, 13-15.)A közismertebb szöveghely szerint Márk A közismertebb szöveghely szerint Márk evangéliumából: evangéliumából: „Engedjétek hozzám a „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa.”kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Márk, 10, 14.)(Márk, 10, 14.)

Maria Montessori tanítványával

Montessori-eszközök

John Dewey (1859-1952)John Dewey (1859-1952)

• Amerikai reformpedagógus, a Amerikai reformpedagógus, a „progresszív nevelés” „progresszív nevelés” mozgalmának elindítója.mozgalmának elindítója.

• Igyekszik feloldani a „régi” és az Igyekszik feloldani a „régi” és az „új” nevelés közötti ellentéteket.„új” nevelés közötti ellentéteket.

• Hegeliánus gyökerei révén Hegeliánus gyökerei révén dialektikus egységben szemléli dialektikus egységben szemléli az egyén és társadalom közötti az egyén és társadalom közötti ellentmondásokat. ellentmondásokat.

• Pedagógiája cselekvésközpontú Pedagógiája cselekvésközpontú társadalompedagógia. társadalompedagógia.

Tézisei:Tézisei:

• A nevelés nem csak felkészülés az életre, A nevelés nem csak felkészülés az életre, hanem maga az élet.hanem maga az élet.

• A nevelés egy fejlődési-gyarapodási A nevelés egy fejlődési-gyarapodási folyamat, amely élethosszig tart.folyamat, amely élethosszig tart.

• A nevelés során a tapasztalatok személyes A nevelés során a tapasztalatok személyes elsajátítása, szervezése és újjászervezése elsajátítása, szervezése és újjászervezése történik.történik.

• A nevelés szociális folyamat, amely az A nevelés szociális folyamat, amely az iskola mint demokratikus közösség keretei iskola mint demokratikus közösség keretei között megy végbe. között megy végbe.

• 1894. Chicago: Laboratóriumi iskola 1894. Chicago: Laboratóriumi iskola (Laboratory School). Az új iskola embrionális, (Laboratory School). Az új iskola embrionális, folyamatosan fejlődő társadalom. folyamatosan fejlődő társadalom.

• 1902. A gyermek és a tanterv (The Child and 1902. A gyermek és a tanterv (The Child and the Curriculum) Szembefordul a the Curriculum) Szembefordul a tanárközpontú-tantárgyközpuntú tanárközpontú-tantárgyközpuntú pedagógiákkal éppúgy, mint a szélsősőges pedagógiákkal éppúgy, mint a szélsősőges gyermekközpontú irányzatokkal, amelyek a gyermekközpontú irányzatokkal, amelyek a tananyagot egyedül a gyermek tananyagot egyedül a gyermek érdeklődésére kívánták alapozni. érdeklődésére kívánták alapozni.

• A problémamegoldó, cselekvő tanulás híve. A problémamegoldó, cselekvő tanulás híve.

• 1915. Fő műve: Demokrácia és nevelés. 1915. Fő műve: Demokrácia és nevelés.

• Kilép a középút-kereső, szintetizáló Kilép a középút-kereső, szintetizáló szerepből és romantikus-reformpedagógiai szerepből és romantikus-reformpedagógiai hevülettel ír a gyermekről, akinek élete hevülettel ír a gyermekről, akinek élete maga a fejlődés, a kiteljesedés. Minden maga a fejlődés, a kiteljesedés. Minden életkor saját elidegeníthetetlen értékkel életkor saját elidegeníthetetlen értékkel rendelkezik – írja. (Ld: Fröbel)rendelkezik – írja. (Ld: Fröbel)

• A gyermeket nem szabad úgy tekinteni A gyermeket nem szabad úgy tekinteni mint egy „még nem felnőtt” lényt, egy mint egy „még nem felnőtt” lényt, egy tökéletlen, hiányosságoktól szenvedő tökéletlen, hiányosságoktól szenvedő teremtményt. (Ld: Kant, felvilágosodás teremtményt. (Ld: Kant, felvilágosodás gyermekképe) gyermekképe)

• Bizonyos tekintetben a gyermek a felnőtt Bizonyos tekintetben a gyermek a felnőtt felett áll: „szenvedélyes aktivitása”, felett áll: „szenvedélyes aktivitása”, „ösztönös tendenciái”, „eredendő „ösztönös tendenciái”, „eredendő képezhetősége” többé teszik a felnőttnél. képezhetősége” többé teszik a felnőttnél.

• „„Csak kevés felnőtt őrzi meg a gyermek Csak kevés felnőtt őrzi meg a gyermek gondolkodásának hajlékonyságát, gondolkodásának hajlékonyságát, érzékelésének finomságát…” érzékelésének finomságát…”

• Tisztelgés a még „éretlen”, fejlődő Tisztelgés a még „éretlen”, fejlődő gyermek előtt. A felnőtt tanuljon a gyermek előtt. A felnőtt tanuljon a gyermektől, legyen olyan mint ő! gyermektől, legyen olyan mint ő!

• A romantikus gyermekkép jellemző A romantikus gyermekkép jellemző vonásai megjelennek nála.vonásai megjelennek nála.

* * ** * *

ÖsszegzésÖsszegzés

• A klasszikus reformpedagógia a romantikus A klasszikus reformpedagógia a romantikus gyermek-ideált eleveníti fel. gyermek-ideált eleveníti fel.

• A gyermekkor „a létezés foglalata”, a gyermek A gyermekkor „a létezés foglalata”, a gyermek saját folyamatosan változó világában él.saját folyamatosan változó világában él.

• A gyermekre naiv, eredeti zsenialitás jellemző. A gyermekre naiv, eredeti zsenialitás jellemző. • Az ártatlan gyermek megváltja bűneitől a Az ártatlan gyermek megváltja bűneitől a

felnőttek világát.felnőttek világát.• A megújult nevelés nem más, mint a gyermek A megújult nevelés nem más, mint a gyermek

fejlődésének segítő követése (Wachsen-lassen).fejlődésének segítő követése (Wachsen-lassen).

• A reformpedagógia kopernikuszi A reformpedagógia kopernikuszi fordulata nem előzmények nélkül fordulata nem előzmények nélkül való. való. Key Spencerre és Rousseau-raKey Spencerre és Rousseau-ra hivatkozik, hivatkozik, Montessori és Dewey Montessori és Dewey EmersontEmersont idézik, idézik, Gustav HartlaubGustav Hartlaub pedig tudatosan vállalja a romantika pedig tudatosan vállalja a romantika egyes jellemzőinek felelevenítését.egyes jellemzőinek felelevenítését.

• A romantikus gyermek-A romantikus gyermek-antropológiának két formája különül antropológiának két formája különül el:el:

1. Korai-romantikus, rousseau-i gyermek-toposz: 1. Korai-romantikus, rousseau-i gyermek-toposz:

• A gyermek nem más mint a kultúra által még meg A gyermek nem más mint a kultúra által még meg nem rontott paradicsomi ember újjászületése. nem rontott paradicsomi ember újjászületése.

• Háborítatlan, isteni egységben él a természettel. Háborítatlan, isteni egységben él a természettel. • Fejlődése során megismétli az emberiség Fejlődése során megismétli az emberiség

civilizációs-kulturális fejlődésének egyes lépéseit. civilizációs-kulturális fejlődésének egyes lépéseit. • A gyermek alkotó, poétikus hajlama leginkább A gyermek alkotó, poétikus hajlama leginkább

játékösztönében, alkotó fantáziájában és felfedező játékösztönében, alkotó fantáziájában és felfedező kíváncsiságában ölt testet. kíváncsiságában ölt testet.

• A gyermek saját világában a természettel A gyermek saját világában a természettel harmóniában él, ezért fejlődését óvatosan harmóniában él, ezért fejlődését óvatosan támogató nevelésének természetszerűnek és a támogató nevelésének természetszerűnek és a gyermek sajátosságaihoz alkalmazkodónak kell gyermek sajátosságaihoz alkalmazkodónak kell lennie. lennie.

• A felnőtt, aki egy érzelmileg kiüresedett, A felnőtt, aki egy érzelmileg kiüresedett, megkövült világban él, a gyermekkel való megkövült világban él, a gyermekkel való együttes tevékenysége során számíthat lelki együttes tevékenysége során számíthat lelki megifjodására. megifjodására.

2. Őseredeti, eredendően romantikus gyermek-toposz:2. Őseredeti, eredendően romantikus gyermek-toposz:

• A gyermek születésével az isteni születik újjá a A gyermek születésével az isteni születik újjá a földön. földön.

• Az isteni gyermek lehetővé teszi a felnőttek romlott Az isteni gyermek lehetővé teszi a felnőttek romlott világa számára a visszatérést az eredendő jóhoz.világa számára a visszatérést az eredendő jóhoz.

• A gyermek-isten mindazokat, akik erre nyitottak A gyermek-isten mindazokat, akik erre nyitottak megszabadítja elidegenedett létükből, mivel lelke megszabadítja elidegenedett létükből, mivel lelke még közvetlen kapcsolatban van a világ szellemi-még közvetlen kapcsolatban van a világ szellemi-isteni őserejével.isteni őserejével.

• Mosolyában, nyitottságában, a világ iránti Mosolyában, nyitottságában, a világ iránti bizalmában és teremtő erejében a romlott világ bizalmában és teremtő erejében a romlott világ fölött álló „magasabb rendűsége” nyilvánul meg fölött álló „magasabb rendűsége” nyilvánul meg (Novalis).(Novalis).

• A gyermekkel való együttes játék során a felnőtt A gyermekkel való együttes játék során a felnőtt felfedezheti és kibonthatja önmagában az addig felfedezheti és kibonthatja önmagában az addig rejtőzködő gyermeket, s ezzel ismét egészségessé rejtőzködő gyermeket, s ezzel ismét egészségessé és teljessé válhat.és teljessé válhat.

• A gyermek nem tekinthető csak „még nem A gyermek nem tekinthető csak „még nem kész”, éretlen felnőttnek, olyan kész”, éretlen felnőttnek, olyan „hiánylénynek”, aki érettségét és „hiánylénynek”, aki érettségét és nagykorúságát a nevelés útján éri el (ld. a nagykorúságát a nevelés útján éri el (ld. a felvilágosodás gyermekképét!), hanem felvilágosodás gyermekképét!), hanem romlatlan, érintetlen természetességében romlatlan, érintetlen természetességében a felnőtt embereknek példaképül is szolgál a felnőtt embereknek példaképül is szolgál egyben. egyben.

• A gyermeknevelésben rejlik tehát a A gyermeknevelésben rejlik tehát a felnőttek utólagos nevelésének egyedüli felnőttek utólagos nevelésének egyedüli esélye. Ahogyan a gyermekek felnőtté esélye. Ahogyan a gyermekek felnőtté akarnak válnak, úgy kellene a felnőtteknek akarnak válnak, úgy kellene a felnőtteknek gyermekké lenniök ismét. gyermekké lenniök ismét.

A reformpedagógia előtti romantikus pedagógiai A reformpedagógia előtti romantikus pedagógiai gondolkodásmód jellemzői:gondolkodásmód jellemzői:

• 1. Gyermekképe, gyermekantropológiája 1. Gyermekképe, gyermekantropológiája szerint a gyermek még szerint a gyermek még el nem idegenedettel nem idegenedett, , eredendően alkotó,eredendően alkotó, a jövőjét magában a jövőjét magában hordozó teremtmény.hordozó teremtmény.

• 2. A pedagógiai viszony felnőtt és gyermek 2. A pedagógiai viszony felnőtt és gyermek között között dialógus-jellegű, megértődialógus-jellegű, megértő, a gyermek , a gyermek sajátosságait elfogadó.sajátosságait elfogadó.

• 3. A tanítás módszereire az 3. A tanítás módszereire az öntevékenység öntevékenység szorgalmazása, a teremtő fantázia szorgalmazása, a teremtő fantázia kibomlásának segítésekibomlásának segítése jellemző. A módszer jellemző. A módszer nem a kész tudás logikája szerint működik, nem a kész tudás logikája szerint működik, hanem az eredendően fejlődő gyermeki hanem az eredendően fejlődő gyermeki megértést figyelembe véve az megértést figyelembe véve az organikusan organikusan szerveződőszerveződő tudás gyarapodását veszi tudás gyarapodását veszi figyelembe (ld: konstruktivizmus!).figyelembe (ld: konstruktivizmus!).

• 4. Az iskola és a tanulási tér szervezése 4. Az iskola és a tanulási tér szervezése tekintetében ez a felfogás tekintetében ez a felfogás a családi életmódhoz a családi életmódhoz közelítő formákközelítő formák kialakítására törekszik (pl. Freinet- kialakítására törekszik (pl. Freinet-iskola). Az iskola a közösség „életterévé” válik, iskola). Az iskola a közösség „életterévé” válik, ahol a tanulás mellett ahol a tanulás mellett más tevékenységi formákmás tevékenységi formák is is helyet kapnak (pl. munka, játék, kötetlen helyet kapnak (pl. munka, játék, kötetlen beszélgetés, ünnep.) (Ld: Freinet, Steiner, beszélgetés, ünnep.) (Ld: Freinet, Steiner, Petersen) Petersen)

• 5. A tanulás tartalmai is újjászerveződnek. 5. A tanulás tartalmai is újjászerveződnek. Lehetővé teszik az Lehetővé teszik az „életközeli”, személyes „életközeli”, személyes élményekenélményeken alapuló ismeretszerzést. A tananyag alapuló ismeretszerzést. A tananyag kialakításában gyakran a tanulók is részt vesznek kialakításában gyakran a tanulók is részt vesznek (Freinet). A tanítás tartalmai gyakran a tantárgyak (Freinet). A tanítás tartalmai gyakran a tantárgyak határain átívelő, a nagy összefüggéseket bemutató határain átívelő, a nagy összefüggéseket bemutató projektek keretei között nyernek végső kifejtést.projektek keretei között nyernek végső kifejtést.

* * * * * *