A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és ... · 1990-2010 (kb. 20 év) Évi...

A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és hazai relevanciák

MKT Vándorgyűlés

Virág Barnabás

MNB, ügyvezető igazgató

Miskolc, 2015. szeptember 4.

Legfontosabb üzenetek

• A sikeres gazdasági felzárkózás ritka kivétel, nem általánosság

• A gazdasági válságot követően a konvergencia feltételei szűkültek

• Magyarország a rendszerváltás óta csak rövid időszakokban mutatott fenntartható felzárkózást

• A stabilizációt követően egy dinamikusabb felzárkózást biztosító új növekedési modell kialakítására kell fókuszálnunk

• Átfogó, hosszú távú, pragmatikus gazdaságpolitikai terv vezethet csak sikerreo kulcs: tudás tőke, tőkefelhalmozás és termelékenységo hangsúlyossá válnak a minőségi és az intézményi feltételeko kis nyitott országként növekedésünk alapvetően exportunk

versenyképességétől és annak hazai hozzáadott-értékétől függ

Magyar Nemzeti Bank 2

A gazdasági felzárkózás nemzetközi tapasztalatai


Kevés ország lépett a közepesen fejlettek közül a legfejlettebbek közé

Magyar Nemzeti Bank 4 Forrás: PWT

Az elmúlt 50 évben több mint 100 közepesen fejlett gazdaságból kevesebb mint tíz emelkedett fejlett státuszba

IEHK

HUKR

SG

TW

0

1

2

3

4

5

6

0 1 2 3 4 5

Egy

főre

jut

ó G

DP

az U

SA a

rány

ában

(ln

, 20

11)

Egy főre jutó GDP az USA arányában (ln, 1970)

24000 USD/fő

1500 USD/fő

A sikeres gazdasági felzárkózás inkább ritka kivétel, mint általánosság

Magyar Nemzeti Bank 5Forrás: Penn World

Table

Az elmúlt 50 évben, több mint 100 közepesen fejlett gazdaságból, kevesebb mint 10-nek sikerült fejlett státuszba emelkednie

Több évtized és kimagasló növekedés szükséges hozzá

Dél-KeletÁzsia

1980-2000 (kb. 20 év)

Évi 5 % felzárkózási

ütem

Később belépő EU-tagok

1985-2005 (kb. 20 év)

Évi 2-4 % felzárkózási

ütem

Közép-Kelet-Európa

1990-2010

(kb. 20 év)

Évi 3-5 % felzárkózási

ütem

LengyelországSzlovákia

AusztriaFinnországÍrország

Dél-KoreaTajvan

Alacsonyan fejlett

Közepesen fejlett Fejlett

A felzárkózás buktatói: a közepes fejlettség csapdája


Alacsony HÉ �� Közepes HÉ(tényezőfelhasználás)

o Munka- ��Tőkeintenzitás

o Külföldi technológia másolása (imitation)

o Munka- ��Tőkeintenzitás

o Külföldi technológia másolása (imitation)

Közepes fejlettség csapdája

o Nagy értékű szolgáltatások

o Hazai innováció (innovation)

o Fejlett infrastruktúrába beruházás

o Tulajdonjogok erősítés

o Nagy értékű szolgáltatások

o Hazai innováció (innovation)

o Fejlett infrastruktúrába beruházás

o Tulajdonjogok erősítés

Közepes HÉ �� Magas HÉ(tényezőfelhasználás)

Hogyan lehet elkerülni a csapdát? I.

Magyar Nemzeti Bank 7Forrás: Eichengreen et al. (2013): Growth Slowdowns Redux: New

Evidence on the Middle-Income Trap

Növekedési ütem visszaesésének valószínűsége nagyobb:

• Korábbi periódusok gyors növekedése

• Kedvezőtlen demográfia

• Fenntarthatatlanul magas beruházási ráta

• Cserearány sokkok

• Pénzügyi instabilitások:oValuta-, bank-, adósság-, inflációs válságok: gyenge

összefüggésoTőzsdeválság: gyakori a visszaesés előtt és után isoBeruházásokon keresztüli hatása szignifikáns

Hogyan lehet elkerülni a csapdát? II.

Magyar Nemzeti Bank 8Forrás: Eichengreen et al. (2013): Growth Slowdowns Redux: New

Evidence on the Middle-Income Trap

Növekedési ütem visszaesésének valószínűsége kisebb:

• Humán tőke felhalmozása (részvétel a felsőfokú oktatásban)

• High-tech export magas aránya esetén

• Gazdaság nyitottsága

Felzárkózási lehetőségek a válság után


A fejlődő országok növekedési többlete mérséklődik

Fejlett és fejlődő országok növekedési üteme

Magyar Nemzeti Bank 10 Forrás: IMF WEO

-4

-2

0

2

4

6

8

10

-4

-2

0

2

4

6

8

1019

90

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016

2018

2020

Növekedési különbözetFejlett országokFeltörekvő gazdaságok és fejlődő országok

A beruházások dinamikája gyengült

Magyar Nemzeti Bank 11 Forrás: IMF WEO (2015. április), MNB számítás

A beruházási ráta alakulása(Százalék)

18

20

22

24

26

2819

80

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

Fejlett országokFeltörekvő és fejlődő országok (Kína nélkül)Világ (Kína nélkül)

Ezzel párhuzamosan az FDI áramlások is lassultak

Magyar Nemzeti Bank 12 Forrás: UNCTAD

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

1970-79 1980-89 1990-99 2000-2008 2009-2013

GD

P sz

ázal

ékáb

anFDI áramlás a világ országaiban(a GDP százalékában)

A termelékenység növekedése már válság előtt lassulni kezdett

Magyar Nemzeti Bank 13Forrás: Andrews-Criscuolo-Gál (2015): Frontier Firms, TechnologyDiffusion and Public Policy: Micro Evidence from OECD Countries

Vállalatok termelékenységének alakulása(2001=0)

Feldolgozóipar Szolgáltatások

A demográfiai kihívások világszerte erősödnek

Magyar Nemzeti Bank 14 Forrás: OECD

Időskori függőségi ráta alakulása(64 évnél idősebbek aránya a 20-64 éves populációhoz viszonyítva, százalék)

0

10

20

30

40

50

60

70

8020

13

2015

2017

2019

2021

2023

2025

2027

2029

2031

2033

2035

2037

2039

2041

2043

2045

2047

2049

Európai Unió USA Kína Japán

A hazai felzárkózás helyzete a válság után


A felzárkózás régi álom, ehhez képest a régió is elhúzott mellettünk

Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan MNB számításForrás: WDI

Az euroövezethez viszonyított konvergencia(Egy főre jutó PPP alapú GDP az euroövezet arányában, százalék)

20

30

40

50

60

70

801

99

0

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia


Konvergenciát kevesebb, mint a rendszerváltást óta eltelt 25 év felében sikerült felmutatni…

Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan MNB számításForrás: WDI

Az euroövezethez viszonyított konvergencia(Egy főre jutó PPP alapú GDP az euroövezet arányában, százalék)

40

45

50

55

60

65

701

99

0

19

92

19

94

19

96

19

98

20

00

20

02

20

04

20

06

20

08

20

10

20

12

20

14

Magyarország


… a pénzügyi szempontból is fenntartható felzárkózási periódusok különösen rövidebbek voltak

Megjegyzés: 2014-re vonatkozóan a GDP/fő esetén MNB számításForrás: WDI, Eurostat

Konvergencia és államadósság Magyarországon(Százalék)


40

60

80

100

40

45

50

55

60

65

701

99

1

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

Államadósság-ráta (a GDP arányában)

GDP/fő az euroövezethez viszonyítva (PPP alapon, jobb tengely)

Régóta visszatérő fenntarthatósági problémákat hagyhatunk magunk mögött

Magyar Nemzeti Bank 19Megjegyzés: az egyenlegmutatók a GDP arányában. Forrás: KSH, MNB

-14-12-10-8-6-4-202468

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

%

GDP növekedés Folyó fizetési mérleg egyenleg

Kormányzati szektor egyenleg

A GDP növekedés és egyensúlyi mutatók alakulása(százalék)

A válság óta áramlási típusú egyensúlyi mutatóink sokat javultak

Egyensúlyi mutatók változása 2007 és 2014 között (a GDP arányában)

Magyar Nemzeti Bank 20 Forrás: IMF, Eurostat

-10

0

10

20

30

-15

-10

-5

0

5

Folyó fizetési mérleg

Költségvetési egyenleg

Az adósság is csökkenő pályán

Adósságráták változása 2009 és 2014 között(a GDP százalékában, külső adósság a tulajdonosi hitelek nélkül)

Magyar Nemzeti Bank 21 Forrás: EUROSTAT, BIS

-5

15

35

55 Államadósság

Nettó külső adósság

-40-20

0204060

Mérsékelt reálgazdasági áldozattal sikerült véghezvinni a stabilizációt

A GDP szintje a nettó külső adósság szerint

Magyar Nemzeti Bank 22 Forrás: Eurostat

9092949698

100102104106108110112

2007

Q4

2008

Q1

2008

Q2

2008

Q3

2008

Q4

2009

Q1

2009

Q2

2009

Q3

2009

Q4

2010

Q1

2010

Q2

2010

Q3

2010

Q4

2011

Q1

2011

Q2

2011

Q3

2011

Q4

2012

Q1

2012

Q2

2012

Q3

2012

Q4

2013

Q1

2013

Q2

2013

Q3

2013

Q4

2014

Q1

2014

Q2

2014

Q3

2014

Q4

2015

Q1

2007

Q4

= 10

0

Adósság kevesebb, mint 20% Adósság 40% és 20% közé esikAdósság magasabb, mint 40% MagyarországVisegrádiak (CZ, PL, RO, SK)

A tőkefelhalmozás 2013 után erősödött


A beruházások szintje a nettó külső adósság szerint

A foglalkoztatás a kibocsátásnál kedvezőbben alakult

A foglalkoztatás változása 2007. IV. n.é. és 2015. I. n.é. között az EU országaiban


-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

Gör

ögor

szág

Lett

orsz

ág

Span

yolo

rszá

g

Port

ugál

ia

Íror

szág

Hor

váto

rszá

g

Rom

ánia

Bulg

ária

Litv

ánia

Szlo

véni

a

Cip

rus

Észt

orsz

ág

Ola

szor

szág

Finn

orsz

ág

Hol

land

ia

EU28

Dán

ia

Fran

ciao

rszá

g

Szlo

váki

a

Cse

hors

zág

Belg

ium

Leng

yelo

rszá

g

Aus

ztri

a

Ném

etor

szág

Svéd

orsz

ág

Egye

sült

Kir

álys

ág

Mag

yaro

rszá

g

A belső kereslet visszaesése elhúzódó adósságleépítésre utal

A fogyasztás változása 2007. IV. n.é. és 2015. I. n.é. között az EU országaiban


-30

-20

-10

0

10

20

30

Gör

ögor

szág

Hor

váto

rszá

g

Mag

yaro

rszá

g

Span

yolo

rszá

g

Észt

orsz

ág

Ola

szor

szág

Port

ugál

ia

Lett

orsz

ág

Íror

szág

Hol

land

ia

Szlo

véni

a

Litv

ánia

Dán

ia

Bulg

ária

Egye

sült

Kir

álys

ág

Aus

ztri

a

Szlo

váki

a

Fran

ciao

rszá

g

Rom

ánia

Cse

hors

zág

Finn

orsz

ág

Luxe

mbu

rg

Ném

etor

szág

Belg

ium

Mál

ta

Svéd

orsz

ág

Leng

yelo

rszá

g

Kihívások


Főleg hatékonyságban és tőkefelhalmozásban kellene előrelépnünk

Magyar Nemzeti Bank 27Megjegyzés: Euroövezet potenciális GDP változása 1,3%

Forrás: MNB számítás, Európai Bizottság (2015 Ageing Report)

A potenciális kibocsátás forgatókönyvek (Százalékpont)

1,0

0,1

1,4

0 1 2 3

Tőkehozzájárulása

Munkahozzájárulása

TFP hozzájárulása

Potenciális GDPváltozása (%)

2.5

Euroövezet

Jelenleg elérhető alappálya

1,5

0,5

2,0

0 1 2 3 4

Tőkehozzájárulása

Munkahozzájárulása

TFP hozzájárulása

Potenciális GDPváltozása (%)

4.0

Euroövezet

Felzárkózáshoz szükséges pálya

Számos ágazat jelentős termelékenység-bővülési potenciállal rendelkezik

Magyar Nemzeti Bank 28 Forrás: Eurostat, MNB számítás

Munkatermelékenység az eurozóna arányában 2013-ban(Százalék)

A kkv szektor termelékenységének javítása szükséges


0

20

40

60

80

100

0%

20%

40%

60%

80%

100%

RO BG HR PT HU EE SI PL CZ ES SK IT DE FR NL AT BE

Mikrovállalatok Kisvállalatok

Középvállalatok Átlagos termelékenység (jobb tengely)

1000 euro/fő

A kkv szektor termelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva

A munkapiacon egyre erősebb korlátot jelenthetnek a demográfiai feltételek

Magyar Nemzeti Bank 30 Forrás: KSH, MNB becslés

Demográfiai kilátások Magyarországon(15-74 éves korosztály, ezer fő)

3800

3950

4100

4250

4400

4550

4700

6800

7000

7200

7400

7600

7800

800019

95

2000

2005

2010

2015

2020

2025

2030

Populáció Aktívak száma (jobb tengely)

Az alacsony képzettségűek foglalkoztatása tovább növelhető

Magyar Nemzeti Bank 31 Forrás: MNB számítás

Egyes csoportok hozzájárulása az aktivitási ráta EU-15-től vett eltéréséhez(2014-ben a 15-64 évesek körében, százalékpont)

-8

-6

-4

-2

0

2

4

HU PL SK CZ

50 év felettiek Alapfokú végzettségűek Teljes eltérés

Erősíteni kell a humán tőke felhalmozást


0102030405060

Rom

ánia

Ola

szor

szág

Mál

taSz

lová

kia

Hor

váto

rszá

gCse

hors

zág

Port

ugál

iaM

agya

rors

zág

Bulg

ária

Leng

yelo

rszá

gN

émet

orsz

ágG

örög

orsz

ágSz

lové

nia

EU28

Aus

ztri

aLe

ttor

szág

Fran

ciao

rszá

gH

olla

ndia

Span

yolo

rszá

gD

ánia

Litv

ánia

Belg

ium

Svéd

orsz

ágÉs

ztor

szág

Cip

rus

Egye

sült

Kir

.Ír

orsz

ágFi

nnor

szág

Luxe

mbu

rg

25-65 éves korosztályban 25-34 éves korosztályban

Felsőfokú végzettségűek aránya a népességben(százalék)

Az állam és a vállalkozások működésén is kell javítani

Magyar Nemzeti Bank 33Forrás: World Economic

Forum

Magyarország helyezései a WEF versenyképességi rangsor alkategóriáiban

Több K+F szükséges, elsősorban a vállalati szférában

Magyar Nemzeti Bank 34 * 2012. évi adat. Forrás: Eurostat

00,5

11,5

22,5

33,5

Rom

ánia

Cip

rus*

Lett

orsz

ágBu

lgár

iaG

örög

orsz

ágH

orvá

tors

zág

Szlo

váki

aM

álta

Leng

yelo

rszá

gLi

tván

iaSp

anyo

lors

zág

Ola

szor

szág

*Po

rtug

ália

*M

agya

rors

zág

Íror

szág

Egye

sült

Kir

álys

ágÉs

ztor

szág

Cse

hors

zág

Hol

land

iaEU

28*

Fran

ciao

rszá

g*Sz

lové

nia

Aus

ztri

aN

émet

orsz

ág*

Dán

iaSv

édor

szág

Finn

orsz

ág

GD

P ar

ányá

ban

(%)

Vállalatok Állam, nonprofit Külföld

K+F kiadások a finanszírozási forrás szerint(2013-ban, a GDP arányában)

Egyensúlyteremtés után a gyorsabb, fenntartható növekedés forrásaira kell koncentrálnunk


Eladósodásból finanszírozott növekedés

Sikertelen kiigazítási kísérletek

Stabilizáció, munkapiaci reformok

Újrainduló felzárkózás, egyensúlyi pozíciók megőrzése

Tartós felzárkózás, új fenntartható növekedési modell

2002 - 2006

2006 - 2010

2010 - 2012

2013 - 2015

2016 -

A magyar növekedési helyzetkép változása az ezredforduló óta

Út az új növekedési modell kidolgozásához

Külső, világgazdasági trendek

feltérképezése

Nemzetközi tapasztalatok áttekintése

Ország-specifikus, magyar sajátosságok

azonosítása

Aktív, gazdaságpolitikai

programok kialakítása

ÚJ FELZÁRKÓZÁSI

MODELL


A nemzetközi tapasztalatokat csak a magyar sajátosságokat és a kor kihívásait figyelembe véve szabad felhasználni

Szükséges feltételek a nemzetközi tapasztalatok tükrében

Gazdasági nyitottság

Globális piacok elérése

Tudás import

Makrogazdasági stabilitás

Alacsony infláció

Mérsékelt költségvetési hiány

Csökkenő adósság

Stabil árfolyam

Jövő orientáltság

Magas belső megtakarítási…,

és beruházási ráta

Vezetés és

kormányzás

Hiteles elköteleződés

Pragmatikus döntések

Világos kommunikáció

Hatékony adminisztráció

Magyar Nemzeti Bank 37Forrás: Growth Report:

Strategies for Sustained Growthand Inclusive Development

Azok az országok válnak sikeressé akik megfelelő válaszokat adnak a kor kihívásaira


ROMLÓ DEMOGRÁFIA� Öregedés� Migráció

TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS� Robotizáció� Információ-technológia szélesedése

A következő évtizedek legfontosabb kihívása

Csak aktív, hosszú távú stratégiában gondolkodó kormányzati gazdaságpolitikával kerülhető el a

közepes fejlettség csapdája

KULCS: „TUDÁS TŐKE” (productiveknowledge)

IMITÁTOR gazdaság helyett INNOVÁTOR gazdasággá válni

A gazdasági felzárkózás tényezői: egyre inkább a minőségi és a gazdaságpszichológiai tényezőkre kell fókuszálni

Mennyiségi tényezők

Minőségi tényezők

Gazdaság-pszichológiai

feltételek


• Természeti adottságok• Elérhető humán és

fizikai tőke

• Technológia• Gazdaságszervezés• Intézményi rendszer• Innovációs-képesség

• Elköteleződés• Nyitottság, vállalkozókészség• Rugalmasság

A sikeres felzárkózásokban az állam mindig aktív szerepet vállalt


Aktív, pragmatikus, konzervatív, fejlesztő állam

Jó intézmények

Erőforrások mennyisége

Erőforrások minősége

Felzárkózás

Stabilitás

Az új növekedési modell sarokpontjai


Kereslet

Kínálat

Finanszírozás

- Fogyasztás vezérelt növekedés

- Koncentrált export szerkezet

- Alacsony munkapiaci aktivitás és vállalati beruházás

- Magas kapacitás kihasználtság

- Magas külső finanszírozás

- Jelentős arányban bankrendszeren keresztül

A válság előtti növekedési modell

Kívánatos növekedés modell

- Export és beruházás a meghatározó növekedési tényezők

- Diverzifikált export szerkezet

- Tartósan magas beruházási ráta

- Tovább növekvő aktivitása ráta- Magasabb termelékenység => EU-s források KKV fejlesztésre történő felhasználása

- Oktatási reform

- K+F kiadások megduplázása

-- Dominánsan belföldi megtakarítások

- Külső finanszírozás oldalán max. FDI

Átfogó vízió mentén, hosszú távú, összehangolt, pragmatikus gazdaságpolitikai akciókra van szükség

STRATÉGIAI AKCIÓK

MEGVALÓ-SÍTÁS

VISSZA-MÉRÉS

CÉL-RENDSZER


Számszerű célok kijelölése és folyamatos visszamérése segítheti a célok elérését

VÍZIÓ

Egyensúlyteremtés után a gyorsabb fenntartható növekedés forrásaira kell koncentrálnunk

1) Sikeres hosszú távú felzárkózáshoz a gazdaság potenciális növekedését meghatározó tényezőkre kell fókuszálnunk

• Kulcs: tudás tőke, tőkefelhalmozás és termelékenység

2) A növekedés mennyiségi feltételei mellett egyre hangsúlyosabbá válnak a minőségi és az intézményi feltételek

3) Kis nyitott országként növekedési teljesítményünk exportunk versenyképességétől és hozzáadott-értékétől függ

4) Finanszírozás: a belső források jelenthetnek stabilabb alapot


Nem találhatunk jobb időpontot a fejlesztő állam megalapozásához

Alacsony hozamkörnyezet

Kedvező induló egyensúlyi helyzet

Pozitív cserearány-sokkok


KIVÉTELES LEHETŐSÉG EGY ÚJ, FELZÁRKÓZÁST BIZTOSÍTÓ NÖVEKEDÉSI MODELL FELÉPÍTÉSÉHEZ

Legfontosabb területek

Export• magasabb hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások• előrelépés a beszállítói hálózatokban

Beruházások• 25% közeli beruházási hányad• fejlett IT infrastruktúra és tudás• EU források hatékony, gazdasági-fejlesztési célú felhasználása

Költségvetés• Fegyelmezett, kiegyensúlyozott költségvetési politika• Csökkenő adósságráta• Munkát terhelő adók további csökkentése

Állam• Vállalkozásokat érintő bürokrácia csökkentése• Bizalom erősítése• Gazdaság további fehérítése


Köszönöm a figyelmet!(elérhetőség: [email protected])


A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és ... · 1990-2010 (kb. 20 év) Évi...

Documents

Transcript of A közepes fejlettség csapdája: nemzetközi tapasztalatok és ... · 1990-2010 (kb. 20 év) Évi...