5 · Web viewAz idézetben részleteket közöltünk Wilson amerikai elnök 1918. januári 14...

EMELT SZINT

Írásbeli mintafeladatlap

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

1. FELADAT

A feladatban a görög-római művelődés kiemelkedő alakjainak tevékenységét kell meg-határozni!

Alkotók Tevékenységek1.) Ciceró2.) Arisztotelész3.) Thuküdidész4.) Tacitus

4 válaszelem

2. FELADAT

Uralkodócsaládokat és középkori államokat soroltunk föl. Válassza ki azokat az álla-mokat, amelyek történetében az említett uralkodócsaládok fontos szerepet játszottak!

1.) Aragóniai ………………………………2.) Luxemburg ………………………………3.) Karoling ………………………………4.) Medici ………………………………

Lengyelország; Csehország; Frank Birodalom; Spanyolország; Franciaország; Anglia; Rusz/Oroszország; Firenze

4 válaszelem

3. FELADAT

Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyait több évszázadon keresztül meghatározta az alábbi törvény. Ezzel kapcsolatosak a következő kérdések.

„II. András király úrnak (…) aranypecsétjével megerősített levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben (…) jóváhagyjuk (…) Kivéve egyedül egy cikkelyt, tudniillik ezt: „hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban áll (…) tetszésük szerint mások részére (…) birtokaikat eladni vagy elidegeníteni.” Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint (…) legközelebbi atyafiaikra (…) háramoljanak.” /Nagy Lajos 1351-es törvényeiből/

1

1. A részlet alapján magyarázza meg, mit jelent a forrásban a háramlás fogalma? ……………………………………………………………………………..

2. Milyen fogalommal jelöljük a forrásban megfogalmazott törvényt? …………………………………………………………………………….3. Értelmezze a kérdéses fogalmat! …………………………………………………………………………….4. Mennyiben akadályozta a törvény a reformkorban a polgári fejlődés kibontakozását? ……………………………………………………………………………5. Mikor törölték el ezt a törvényt? (év, hó, nap) …………………………………………………………………………..

5 válaszelem

4. FELADAT

A két részből álló feladat a mohácsi vész okait vizsgálja. Először olvassa el figyelmesen az alábbi dokumentumot! A szöveg a mohácsi csata kö-rülményeit mutatja be. A szövegben azonban öt, tartalmilag téves megállapítás található (helyszín, név stb…). Keresse meg ezeket a hibákat, és javítsa ki!

„A király, II. Ulászló képtelen volt a bajokat orvosolni, maguk a főnemesek nem, csak a megyék követei jöttek össze rendszeresen a szabad ég alatt azon a helyen, melyet Rákosnak mondanak. A csata napján a király jobbján ott állott a fővezérnek kinevezett Szapolyai János és a zágrábi püspök, a zágrábi után a pécsi és a szerémi püspök, kettő pedig a főpapok közül a király baljára volt állítva. Az a hely, ahol a sereget felállították, Mohácstól egy, a Marostól félmérföldnyire volt. Amint már mondtuk, nagy, széles síkság terült itt el, amelyet sem erdők, sem bozótok, sem folyóvizek, sem dombok nem bontották meg, csak bal felől, közötte és a folyó között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sokan tudtak elmenekülni... Velünk szemben hosszú félkörben elnyúló domb volt, ezen túl volt Dózsa tábora. A csata közben az ellenség futásunkat látva azt gondolta, hogy ez csak cselből történik, ezért sokáig csatarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta előtt tartózkodtak az üldözéstől."

hibák javítás1.2.3.4.5.

Másodszorra válassza ki az alább felsorolt – a mohácsi vész okait, körülményeit bemuta-tó – érvek közül azt a négyet, amelyek szerepelnek a forrásszövegben is!

1) Az ország hadserege Mohácsnál 25 ezer fő volt, a töröké legalább 70-80 ezer.2) Az ország első végvári rendszere széthullott, Nándorfehérvár is elesett.3) Az ország kormányzó rendjei között nagy széthúzás volt.4) A déli határvédelemmel néhány déli főúr törődött csak (Tomori Pál, Szapolyaiak).

2

5) Elmaradt a Habsburg segítség a nyugat-európai francia-Habsburg háborúk miatt.6) Paraszti-jobbágyi hadat nem toboroztak az ország védelmére a Dózsa-mozgalom hatására.7) A király tehetetlen és eszköztelen volt a problémákkal szemben.8) A török sereg minőségi fölényben is volt a tüzérség, janicsárok révén.9) A csata helyszíne a visszavonulást nehezítette.

10) Reggeltől kora délutánig páncélzatban várták a törököt a nehézfegyverzetű magyarok.11) Mire a törökök felbukkantak a dombon, már szembe sütött a nap.12) A magyar csatarend gyorsan felbomlott, a második sor támadásba lendült a jobbszárny

kezdeti sikerei miatt.13) A balszárny és a közép gyors visszaverése miatt fejetlenség alakult ki a magyar seregnél. 14) A török maga sem hitte el gyors győzelmét.

A következő sorszámú megállapítások szerepelnek a forrásszövegben is:

9 válaszelem

5. FELADAT

A középkori európai kereskedelmet ábrázoló térképvázlatot közöltünk. Jelölje a térképen az alább felsorolt topográfiai adatokat és folyamatokat!

1. Genova 2. Velence 3. Levantei kereskedelem 4. Hanza kereskedelem 5. Flandria 6. Champagne

Jelölje a Levantén kelet és nyugat felé szállított legfontosabb árukat! (Készítsen jelmagyará-zatot, vagy írja az áruk nevét az útvonaljelző vonalra, és nyíllal jelölje a szállítás irányát!

7 válaszelem

3

6. FELADAT

Az 1848-as jobbágyfelszabadítást végül a Ferenc József által 1853-ban kiadott úrbéri pátens fejezte be. Ezzel kapcsolatosak következő kérdéseink.

„1. § A létezett úrbéri kapcsolatok s a földesúri törvényhatóságnak megszüntetése folytán, az úrbéri kapcsolatból s a földesúri törvényhatóságból eredő és következtetett jogok, járandóságok és kötelezettségek is elenyésznek. 2. § Az úrbéri kapcsolat megszüntetése következtében a volt jobbágyok a kezükben lévő úrbéri földbirtokban teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ruháztatnak föl…3. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktaték be…17.§ A szőlőhegyfokok s szőlőkből járó adózások és szolgáltatások csak akkor tekintendők megszüntetetteknek, ha ezek oly telkek alkatrészeit képezik, mely ezen nyílt parancs 3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendők… eddigelé divatozott szolgáltatások … míg a megváltás megtörténik, vonakodás nélkül teljesítendők…” (Az 1853-as Úrbéri pátensből)

1. Minek a polgári tulajdonába jutottak a volt jobbágyok? Ebben a kérdésben hogyan rendel-kezett az 1848-as jobbágyfelszabadítás? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Hogyan rendezte a pátens a szőlőbirtokok kérdését? Hogyan viszonyul ez az áprilisi törvé-nyekhez? …………………………………………………………………………………………………..……………………………………………………………………………………………………………

4 válaszelem7. FELADAT

Az alábbiakban a magyar történelem néhány fontos dátumát találja. Milyen események történtek az alábbi években? (4 pont)

1664 ...………………………………………………………......................................

1723 ...............………………………………………………………………..............

1848. május 21. ..........…………………………………………......................................................

1920. március 1. ....……………………………………………………….........................................

4 válaszelem

4

8. FELADAT

Az alábbi állítások a XIX. század második felére vonatkoznak. Ítélje meg, hogy az állítás és a mellérendelt bizonyítás igaz vagy hamis! (Minden esetben négy lehetőség közül választhat: igaz igaz, igaz hamis, hamis igaz, hamis hamis.)

1. A keleti kérdés a távol-keleti érdekszférák elhatárolását jelenti, megoldása biztosította az USA, Japán és Nagy-Britannia együttműködését az I. világháborúban.

2. A közjogi kérdés Ausztria és Magyarország egyik alapvető problémája volt a dualizmus korában, megoldatlansága hozzájárult a birodalom széteséséhez.

3. Az obstrukció a parlamenti munka megbénítása, melyet Tisza Kálmán erélyes fellépéssel letört.

4. A német egység kialakulását III. Napóleon igyekezett megakadályozni, így egy laza szerke-zetű föderalista Németországot hozott létre.

5. Az anarchizmus a XIX. században az egyik legelterjedtebb baloldali irányzat, amely tagadja az államhatalom szükségességét.

10 válaszelem

9. FELADAT

A XVIII. században a Habsburg Birodalom számos gazdasági jellegű reformot léptetett élet-be. A legjelentősebb az 1754-ben bevezetett kettős vámhatár volt.

1. Miért nevezik „kettősnek” az új vámhatárt? 2. Mi volt a vámrendelet célja?3. Melyik gazdaságpolitikai irányzat elveit követte?

5

4. Az alábbi térképen ábrázolja a kettős vámhatár működését!

9 válaszelem

10. FELADAT

A második ipari forradalom kiépülésében kiemelkedő szerepe volt az autógyártásnak. A Ford autógyár termelési adatai alapján válaszoljon a kérdésre! (6 pont)

Év Ár Termelés (db)1909-1910 950 18 6641912-1913 600 168 2201914-1915 490 308 2131920-1925 350 1 250 000

1. Milyen összefüggés figyelhető meg az árak és a darabszám között? Mi lehet a kapcsolat oka? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..2. Milyen, a képen látható munkaszervezési módszer tette lehetővé az autógyártás felfutását?

6

…………………………………………………………………………………………………. 3. Mi volt ennek a módszernek az előnye? …………………………………………………………………………………………………..4. Hogyan hatott az ipar más területeire az autógyártás felfutása? …………………………………………………………………………………………………..5. Miért következett be ez a hatás? ………………………………………………………………………………………………….

6 válaszelem

11. FELADAT

Két képet közlünk az 1948 és 1953 közötti Magyarország életéből. Emelje ki a képek alapján a korszak három jellegzetességét, s röviden értelmezze, hogyan jelennek meg (milyen tartalmakat, jelenségeket emel ki, milyen beállításokat alkalmaz stb.) ezek a képeken! (6 pont)

1. …………………………………………………………………

2……………………………………………………………………

3. …………………………………………………………………

7

Kádár János és Rákosi Mátyás egy sporttelep avatásán 1948-ban Sztálinváros építésén dolgozó fiatal lányok, 1952 nyarán.

Emelt szint

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

1. korszak: Ókori, egyetemes történelem

Problémamegoldó (rövidebb) választ igénylő feladat (kb. 80–100 szó)

A képek és a forrásrészlet alapján jellemezze a római tömeg szórakozási szokásait és ezek szerepét a római világban!

„És ha legalább a lovak gyorsasága vagy a hajtók ügyessége vonzaná őket, még volna a dolognak valami értelme, de hát a ruháknak szól a biztatás, ruhákért rajonganak, s ha a futtatás alatt, a verseny kellős közepén ezt a színt oda, ezt emide helyeznék át, a rokonszenv és biztatás azonnal átpártolna, cserbenhagynák tüstént kedvenc hajtóikat, kedvenc lovaikat, bár eddig messziről rájuk ismertek, folyton az ő nevüket harsogták. Ekkora közkedveltségben, ekkora tekintélyben áll egy silány tunika, – hagyján, hogy a tunikánál is silányabb csőcselék, de néhány komoly ember előtt is.” (Plinius leírása a kocsiversenyek egykori szurkolóiról.)

8

Elemző (hosszabb) választ igénylő feladat (kb. 130-150 szó)

Az ókori Mezopotámia egyik legjelentősebb írásos emléke Hammurapi törvényoszlopa. A forrás és előzetes ismeretei alapján mutassa be a törvénygyűjteményt és az Óbabiloni Birodalom társadalmi rétegeit! Foglalja össze, hogy mi a forrás jelentősége!

1. Ha egy awelum ( szabad ember) gyilkossággal vádol egy szabad embert, de nem bizonyít: a vádló ölessék meg. 2. Ha egy szabad ember tanúként jelentkezik egy pörben, és kimondott szavát nem bizonyítja: ha a per élettel kapcsolatos, az illető ölessék meg. 8. Ha egy szabad ember akár ökröt, akár juhot, akár disznót lopott, ha a templomé vagy a palotáé, harminc-szorosan térítse meg, ha egy muskénumé (félszabad), tízszeresen térítse meg. Ha a tolvaj nem tudja megtéríteni: ölessék meg. 15. Ha egy szabad ember a városkapun kiviszi a palota rab-szolgáját vagy rabszolganőjét: ölessék meg. 21. Ha valakit betörésen kapnak rajta: a tett színhelyén öljék meg, és kaparják el az illetőt. 22. Ha valakit lopáson kapnak rajta: az illető ölessék meg. 25. Ha egy szabad ember házában tűz üt ki, s az, aki oltani siet oda, a ház gazdájának holmijára szemet vetvén, bármit is eltulajdonít: az illetőt ugyanabba a tűzbe vessék. 53. Ha valaki hanyagságból nem erősíti meg földjén a gátat, és a gáton rés nyílik, úgy, hogy a megművelt föld a víz alá kerül: az elpusztult gabonát az fizesse meg, akinek a gátja átszakadt. Ha nem képes a gabonát megtéríteni, öt magát és vagyonát pénzért eladván, a pénzen osztozzanak meg azok, akiknek a víz elsodorta a gabonáját. 117. Ha egy szabad embert az adóssága szorongatja, s ezért feleségét, fiát vagy lányát kénytelen pénzért eladni vagy szolgálónak küldeni: annak házába, aki megvette őket, vagy gazdájuk lett, három évig dolgozzanak. A negyedik évben fel kell, hogy szabaduljanak. 195. Ha egy fiú megüti az apját, vágják le a kezét. 196. Ha egy szabad ember kiszúrja bárkinek a szemét a szabadok rendjéhez tartozók közül, szúrják ki az ő szemét is. 197. Ha egy szabadember szabad embernek csontját töri, törjék el az ő csontját is. 198. Ha egy muskénum szemét szúrta ki, vagy egy muskénum csontját törte el: egy mina (500 gramm) ezüstöt fizessen. 199. Ha egy szabadember rabszolgá-jának (wardum) szúrta ki a szemét, vagy egy szabad ember rabszolgájának törte el acsontját: fizesse meg a vételára felét. 200. Ha egy szabad ember kiveri egy szabad ember fogát: üssék ki az ő fogát is. 202. Ha egy szabad ember arcul üt valaki olyant, aki nála előkelőbb helyzetű: a nyilvánosság előtt mérjenek rá hatvanat a bikacsökkel. 205. Ha egy szabad ember rabszolgája arcul üt valakit, aki a szabadok rendjéhez tartozik, vágják le az ő fülét.

9

2. korszak: Egyetemes történelem XIX-XX. század

Problémamegoldó (rövidebb) választ igénylő feladat (kb. 80-100 szó)

A történelmi atlasz segítségével (56/a; 50/d és 51/c – Középiskolai Atlasz, Cartographia) elemezze a német egység létrejöttének nagyhatalmi hátterét!


Az idézetben részleteket közöltünk Wilson amerikai elnök 1918. januári 14 pontos béke-javaslatából. A történelmi atlasz és az idézet segítségével vesse össze a wilsoni pontokat a megvalósult versailles-i békerendszerrel!

I. Nyíltan letárgyalt békeszerződések, amelyek megkötése után nem lesz többé titkos nemzetközi megállapodás.

II. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken kívül eső tengereken.V. Az összes gyarmati igények pártatlan rendezése, annak az elvnek betartása alapján, hogy a

lakosság érdekei ugyanolyan súllyal essenek latba, mint a kormánynak méltányos igényei.VII. Az egész világ egyet fog érteni abban, hogy Belgiumot ki kell üríteni, és helyre kell állítani.VIII. Az egész francia területet fel kell szabadítani. Azt az igazságtalanságot, amelyet Poroszország

1871-ben Elzász-Lotaringia tekintetében Franciaországnak okozott, jóvá kell tenni.IX. Az olasz határokat a világosan felismerhető nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani.X. Ausztria-Magyarország népei részére, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.XI. Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni a tengerhez, a különböző balkáni államok

politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét nemzetközi garanciákkal kell alátámasztani.

XIII. Független lengyel államot kell létesíteni, szabad kijáratot kell biztosítani számára a tengerhez.XIV. Különleges szerződésekkel meg kell alakítani a nemzetek általános szövetségét avégből, hogy a

nagy és kis államok politikai függetlensége és területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal egyaránt biztosíttassék.

3. korszak: A középkori Magyarország

Problémamegoldó (rövidebb) választ igénylő feladat. (kb. 80-100 szó)

Ebben a feladatban két fontos középkori törvényből idézünk. Olvassa el először az Aranybulla (A) néhány cikkelyét, majd IV. Béla és fiai 1267. évi törvényeinek egy részletét (B)!A két forrás összevetése és saját ismeretei alapján mutassa be a földbirtokosok fő kiváltságait, rétegződését, állapítsa meg a megnevezésükben bekövetkezett változásokat!

(A) Részletek az Aranybullából:(…) A szervienseknek, valamint a szerviensek és az egyházak népeinek mentességéről minden adó és beszállásolás alóla) Úgyszintén: semmiféle adót, sem ,,szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. b) Az egyházak népeitől sem fogunk semmiféle adót szedni.(…) Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi bírságot ne

10

vegyen. (…) Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni. (…) Azonképpen, ha az országon kívül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék. (…) Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.

(B) Részlet IV. Béla és fiai 1267. évi törvényeiből:„::: Magyarország összes nemese, akiket királyi szervienseknek mondanak, hozzánk járulván, tőlünk alázatosan kérték, hogy őket Szent István királytól megállapított és elnyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk, hogy nekünk és a koronának annál hívebben és lelkesebben szolgálhassanak, minél kegyesebb szabadságjogokkal ajándékozzuk meg őket. Mivel úgy találtuk, hogy kéréseik és követelésük jogosak, és törvényesek, tanácsot tartván báróinkkal, s az ő hozzájárulásukkal azokat teljesítendőnek véltük.”


A térképvázlat és a szemelvények alapján mutassa be, mi a különbség a két szerző felfo-gása között Hunyadi Mátyás nyugati hódításainak megítélésében!

„Mátyásnak a nyolcvanas években a Habsburgokkal szemben folytatott politikája lényegében helyes volt, fő vonásaiban a függetlenség minden oldalú védelmének követelményét fejezte ki. Egyben növelte a lehetőségét annak, hogy az ország a török ellen nagyobb erővel és huzamosabban, hátbatá-

11

madás veszélye nélkül, tehát eredményesebben újíthassa meg harcát.” (Léderer Emma: Magyarország története I. (Egyetemi tankönyv) Tankönyvkiadó, 1965.)„Jól hangzó feltevés, hogy Mátyás azért erőltette az északi és a nyugati hódításokat, hogy ily módon kiegyenlítse a területi aránytalanságot, s a törökellenes fellépés céljából egyesítse a térség erőforrásait. Mióta az oszmánok megjelentek a Balkánon, minden környékbeli uralkodóház a török fenyegetéssel indokolta a maga „tróngyűjtési” kísérleteit. Az ekkor még ép Magyarország semmivel sem tűnik alkalmatlanabb bázisnak az erőgyűjtési kísérletek számára, mint a körülbelül azonos fejlettségű, de széttagoltabb Lengyelország vagy a kicsiny, s nem kevésbé széttagolt Ausztria, ahonnan a Jagelló-, illetve a Habsburg-házból való uralkodók eddig a magyar trónra kerültek. …A perszonálunió formájában megvalósult országegyesítések azonban nem sokat lendítettek a török-ellenes összefogás ügyén. Az egyazon főt uraló, de belügyeiket önállóan intéző, saját törvényeik sze-rint élő országokat csak nagyritkán sikerült katonai és politikai akcióegységbe kovácsolni. A ma-gasztos közcélok hangoztatása valójában mindig dinasztikus érdekek leplezésére szolgált. Ez alól Mátyás sem volt kivétel, olyannyira nem, hogy egyenest őt tekinthetjük a becsvágyó dinasztia-alapító prototípusának.” (Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711, Háttér Lap- és Könyvkiadó, 1990.)

4. korszak: A XVIII-XIX. századi magyar történelem

Problémamegoldó (rövidebb) választ igénylő feladat (kb. 80-100 szavas válasz)

A Baranya megyei bolyi uradalomra vonatkozó adatok a XVIII-XIX. századból valóak.Fogalmazzon meg az adatsorokból legalább három lényeges megállapítást, és fejtse ki következtetéseit! Válaszában térjen ki a következő jelenségekre: telekaprózódás, majorkodás, zselléresedés, második jobbágyság kialakulása, kitagosítás!

A telkeken élő úrbéresek száma (fő)1767-ben 1827-ben 1847-ben

egész telek feletti területtel rendelkező 5egész telkes 161 1246/8-ad telkes 238 2384/8-ad telkes 853 9273/8-ad telkes 62/8-ad telkes 38 61összes jobbágy 1036 1295 1714házas zsellér 565 564

zsellér 181 358összes zsellér 305 746 922

A majorság nagysága (hold)1809-ben 1839-ben

2411 5457

12

Elemző (hosszabb) választ igénylő feladat (kb.130-150 szó)

A forrásrészlet alapján mutassa be Kossuth véleményét Görgey Artúr szerepéről a vilá-gosi fegyverletételben! Elemezze, milyen módszerekkel és milyen célból született a levél!

Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeinek ereje, hanem árulás s alávalóság ál-tal… Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom.Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambíciózus, s diktatúrára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem tudom megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a szabadságot, hónapok előtt már s azóta ismételve megszólítottam, hogy ha hatalomra vágyik, legyen irántam őszinte, mondja meg, s én magam csinálok pártot számára – pedig a párt, melyet én csinálok, nagy lesz – az egész haza, csak ígérje meg, hogy a hazának és a szabadságnak híve leszen – átadom neki a hatalom koszorúját, mely nekem (kinek egyedül ambíciója, mihamarabb visszatérni a magánélet homályába, szegényül, egyszerűen, mint mindig valék) nem egyéb, mint töviskoszorú, melynek még dicsősége is fullaszt és nyom…Azonban táborában egy kamarilla támadott, kívüle, mint mondá, de tőle eredve, mint mostan tudom. Az arisztokratizmus s nemzetietlenség mindinkább gyökeret vert a seregben, mely azonban őhozzá személyes vitézségénél fogva oly korlátlan pietással, ragaszkodással viseltetett, hogy őtőle a sereget megfosztani annyit tett volna, mint a győzelem bizalmát venni el a seregtől, s azt győzhetetlen hősökből bizalomvesztett gyávákká tenni….És kezdett terjedni a gondolat, hogy az orosznak meg kell adni magunkat. Az orosszali pacifikáció eszméje Görgey környezetéből szivárgott szét látatlan…E csatavesztés [Temesvár] Görgeyt kell vala, hogy sietségre ösztönözze, ellenkezőleg, midőn látta, hogy nincs sereg többé, melyre ellenében támaszkodhassam, levetette az álarcot, seregeit a Maroson visszaparancsolta, s ezen iránta fanatizált sereg élére diktatúrai szerepre veté magát. Ha van annyi erő közelben kezemben, melyet csak látványul is fölállíthatok, serege élén fogom el saját kezemmel, vagy magamat összekoncoltatom – de egyedül valék. (Kossuth vidini levele, 1849. szeptember 12.)

5. korszak: XX. századi magyar történelem

Problémamegoldó (rövidebb) választ igénylő feladat (kb.70-90 szó)

A Rákosi korszak egyik jellegzetességei az ún. koncepciós perek. Az alábbiakban a Mindszenty- és a Rajk per ítéleteinek szövegéből közlünk részleteket. A források és saját ismeretei alapján fogalmazza meg a koncepciós perek néhány jellemzőjét!

(…) Mindszenty József elsőrendű vádlott bűnös egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében, továbbá egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntettében, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett külföldi fizetési eszközök zárolt letétbe helyezésének elmulasztásával elkövetett külföldi fizetési eszköznek engedély nélkül az ország területéről való kijuttatásával elkövetett bűntettben, továbbá egyrendbeli bejelentés alá eső értékkel engedély nélkül való rendelkezéssel megvalósított bűntettben. (…) Forrás: Száz magyar esz-tendő, 514-516 (…) Rajk és bandája meg akarták semmisíteni a magyar népi demokrácia minden nagy vívmányát, a parasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosoknak, a bányákat, gyárakat a nagytőkéseknek. A dolgozó nép kezét újra bilincsbe verni, és újra hata-

13

lomra juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit. (…) Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott (…). Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésének semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben igazolja azoknak a tanúnak a vallomása, akiknek kihallgatására a vádiratban indítványt tettem. (…) Forrás: Száz magyar esztendő, 530-531


A Történelmi atlaszban tanulmányozza azt a térképet, amely Magyarország 1941-es határait és közigazgatását mutatja! A térkép segítségével és előzetes ismeretei felhaszná-lásával mutassa be a magyar revízió megvalósulását, és válaszában térjen ki a terület-gyarapodás nemzetközi hátterére is 1938 és 1941 között!

14

EMELT SZINT

Írásbeli megoldási útmutató

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

1. FELADAT

A feladatban a görög-római művelődés kiemelkedő alakjainak tevékenységét kell meg-határozni!

Alkotók Tevékenységek1.) Ciceró római történetíró2.) Arisztotelész görög történetíró3.) Thuküdidész római szónok4.) Tacitus görög filozófus

4 válaszelem

2. FELADAT

Uralkodócsaládokat és középkori államokat soroltunk föl. Válassza ki azokat az államo-kat, amelyek történetében az említett uralkodócsaládok fontos szerepet játszottak!

1) Aragóniai Spanyolország2) Luxemburg Frank Birodalom3) Karoling Csehország4) Medici Firenze

Lengyelország; Csehország; Frank Birodalom; Spanyolország; Franciaország; Anglia; Rusz/Oroszország; Firenze

4 válaszelem

3. FELADAT

Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyait több évszázadon keresztül meghatározta az alábbi törvény. Ezzel kapcsolatosak a következő kérdések.

„II. András király úrnak (…) aranypecsétjével megerősített levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben (…) jóváhagyjuk (…) Kivéve egyedül egy cikkelyt, tudniillik ezt: „hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban áll (…) tetszésük szerint mások részére (…) birtokaikat eladni vagy elidegeníteni.” Sőt ellenkezőleg, éppenséggel ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerint (…) legközelebbi atyafiaikra (…) háramoljanak.” /Nagy Lajos 1351-es törvényeiből/

15

1. A részlet alapján magyarázza meg, mit jelent a forrásban a háramlás fogalma? öröklődés

2. Milyen fogalommal jelöljük a forrásban megfogalmazott törvényt? ősiség

3. Értelmezze a kérdéses fogalmat! A nemesség nem végrendelkezhetett szabadon (vagy oldalágon öröklődött a birtok). A nemesi birtokot nem lehet elidegeníteni, eladni.

4. Mennyiben akadályozta a törvény a reformkorban a polgári fejlődés kibontakozását? A nemesi birtok nem volt hitelképes (1 pont), akadályozta a birtokforgalmat (nem lehetett eladni).

5. Mikor törölték el ezt a törvényt? (év, hó, nap) 1848. április 11.

6 válaszelem

4. FELADAT

A két részből álló feladat a mohácsi vész okait vizsgálja. Először olvassa el figyelmesen az alábbi dokumentumot! A szöveg a mohácsi csata kö-rülményeit mutatja be. A szövegben azonban öt, tartalmilag téves megállapítás található (helyszín, név stb…). Keresse meg ezeket a hibákat, és javítsa ki!

„A király, II. Ulászló képtelen volt a bajokat orvosolni, Maguk a főnemesek nem, csak a megyék követei jöttek össze rendszeresen a szabad ég alatt azon a helyen, melyet Rákosnak mondanak. A csata napján a király jobbján ott állott a fővezérnek kinevezett Szapolyai János és a zágrábi püspök, a zágrábi után a pécsi és a szerémi püspök, kettő pedig a főpapok közül a király baljára volt állítva. Az a hely, ahol a sereget felállították, Mohácstól egy, a Marostól félmérföldnyire volt. Amint már mondtuk, nagy, széles síkság terült itt el, amelyet sem erdők, sem bozótok, sem folyóvizek, sem dombok nem bontották meg, csak bal felől, közötte és a folyó között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sokan tudtak elmenekülni... Velünk szemben hosszú félkörben elnyúló domb volt, ezen túl volt Dózsa tábora. A csata közben az ellenség futásunkat látva azt gondolta, hogy ez csak cselből törté-nik, ezért sokáig csatarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta előtt tartózkodtak az üldözéstől."

hibák javítás1. II. Ulászló II. Lajos2. Szapolyai János Tomori Pál3. Marostól Dunától4. sokan tudtak elmenekülni sokan pusztultak el5. Dózsa tábora törökök tábora

16

Másodszorra válassza ki az alább felsorolt – a mohácsi vész okait, körülményeit bemuta-tó – érvek közül azt a négyet, amelyek szerepelnek a forrásszövegben is!

1) Az ország hadserege Mohácsnál 25 ezer fő volt, a töröké legalább 70-80 ezer.2) Az ország első végvári rendszere széthullott, Nándorfehérvár is elesett.3) Az ország kormányzó rendjei között nagy széthúzás volt.4) A déli határvédelemmel néhány déli főúr törődött csak (Tomori Pál, Szapolyaiak).5) Elmaradt a Habsburg segítség a nyugat-európai francia-Habsburg háborúk miatt.6) Paraszti-jobbágyi hadat nem toboroztak az ország védelmére a Dózsa-mozgalom hatására.7) A király tehetetlen és eszköztelen volt a problémákkal szemben.8) A török sereg minőségi fölényben is volt a tüzérség, janicsárok révén.9) A csata helyszíne a visszavonulást nehezítette.10) Reggeltől kora délutánig páncélzatban várták a törököt a nehézfegyverzetű magyarok.11) Mire a törökök felbukkantak a dombon, már szembe sütött a nap.12) A magyar csatarend gyorsan felbomlott, a második sor támadásba lendült a jobbszárny

kezdeti sikerei miatt.13) A balszárny és a közép gyors visszaverése miatt fejetlenség alakult ki a magyar seregnél. 14) A török maga sem hitte el gyors győzelmét.

A következő sorszámú megállapítások szerepelnek a forrásszövegben is:

3.) 7.) 9.) 14.)9 válaszelem

5. FELADAT

A középkori európai kereskedelmet ábrázoló térképvázlatot közöltünk. Jelölje a térképen az alább felsorolt topográfiai adatokat és folyamatokat!

17

1. Genova 2. Velence 3. Levantei kereskedelem 4. Hanza kereskedelem 5. Flandria 6. Champagne

Jelölje a Levantén kelet és nyugat felé szállított legfontosabb árukat! fűszerek, luxuscikkek (nyugat felé) arany (kelet felé)

7 válaszelem

6. FELADAT

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás végül a Ferenc József által 1853-ban kiadott úrbéri pátens fejezte be. Ezzel kapcsolatosak következő kérdéseink.

„1. § A létezett úrbéri kapcsolatok s a földesúri törvényhatóságnak megszüntetése folytán, az úrbéri kapcsolatból s a földesúri törvényhatóságból eredő és következtetett jogok, járandóságok és kötelezettségek is elenyésznek. 2. § Az úrbéri kapcsolat megszüntetése következtében a volt jobbágyok a kezükben lévő úrbéri földbirtokban teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ruháztatnak föl…3. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be…17.§ A szőlőhegyfokok s szőlőkből járó adózások és szolgáltatások csak akkor tekintendők megszüntetetteknek, ha ezek oly telkek alkatrészeit képezik, mely ezen nyílt parancs 3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendők… eddigelé divatozott szolgáltatások … míg a megváltás megtörténik, vonakodás nélkül teljesítendők…” (Az 1853-as Úrbéri pátensből)

1. Minek a polgári tulajdonába jutottak a volt jobbágyok? Ebben a kérdésben hogyan rendelkezett az 1848-as jobbágyfelszabadítás? úrbéres telkeiknek hasonlóan

2. Hogyan rendezte a pátens a szőlőbirtokok kérdését? Hogyan viszonyul ez az áprilisi törvé-nyekhez?

Az úrbéres földön lévők polgári tulajdonba mennek. A majorsági földön lévők után tovább járnak a szolgáltatások.

4 válaszelem

7. FELADAT

Az alábbiakban a magyar történelem néhány fontos dátumát találja. Milyen események történtek az alábbi években? (4 pont)

1664 A vasvári béke megkötése.1723 A Pragmatica Sanctio elfogadása.1848. május 21. A budai vár visszafoglalása.1920. március 1. Horthy Miklós kormányzóvá választása.

4 válaszelem

18

8. FELADAT

Az alábbi állítások a XIX. század második felére vonatkoznak. Ítélje meg, hogy az állítás és a mellérendelt bizonyítás igaz vagy hamis! (Minden esetben négy lehetőség közül választhat: igaz igaz, igaz hamis, hamis igaz, hamis hamis.)

1. A keleti kérdés a távol-keleti érdekszférák elhatárolását jelenti, megoldása biztosította az USA, Japán és Nagy-Britannia együttműködését az I. világháborúban.hamis-hamis

2. A közjogi kérdés Ausztria és Magyarország egyik alapvető problémája volt a dualizmus korában, megoldatlansága hozzájárult a birodalom széteséséhez.igaz-igaz

3. Az obstrukció a parlamenti munka megbénítása, melyet Tisza Kálmán erélyes fellépéssel letört.igaz-hamis

4. A német egység kialakulását III. Napóleon igyekezett megakadályozni, mely egy laza szerkezetű föderalista Németországot hozott létre.igaz-hamis

5. Az anarchizmus a XIX. században az egyik legelterjedtebb baloldali irányzat, amely tagadja az államhatalom szükségességét.igaz-igaz

10 válaszelem 9. FELADAT

A XVIII. században a Habsburg Birodalom számos gazdasági jellegű reformot léptetett életbe. A legjelentősebb az 1754-ben bevezetett kettős vámhatár volt.

1. Miért nevezik „kettősnek” az új vámhatárt? (1 pont) Mert két vámhatárt hoztak létre – egyet a birodalom körül, s egyet ezen belül Magyarország körül.

2. Mi volt a vámrendelet célja? Melyik gazdaságpolitikai irányzat elveit követte? (2 pont) A birodalom gazdaságának védelme. Merkantilizmus

19

3. Az alábbi térképen ábrázolja a kettős vámhatár működését!

Külső vámhatár jelölése Belső vámhatár jelölése Nyilakkal (vagy más jól látható módon) a birodalom külső és belső vámhatárán a bejövő és a kimenő forgalom jelölése A bejövő iparcikkek magas vámtétele a külső vámhatárnál A bejövő nyersanyagok alacsony vámtétele a külső vámhatárnál A belső vámhatár vámja

9 válaszelem

10. FELADAT

A második ipari forradalom kiépülésében kiemelkedő szerepe volt az autógyártásnak. A Ford autógyár termelési adatai és a kép alapján válaszoljon a kérdésre?

Év Ár Termelés (db)1909-1910 950 18 6641912-1913 600 168 2201914-1915 490 308 2131920-1925 350 1 250 000

20

1. Milyen összefüggés figyelhető meg az árak és a darabszám között? Mi lehet a kapcsolat oka? Az árak csökkenésével párhuzamosan nőtt a darabszám. Ahogy olcsóbb lett az autó, úgy egyre több ember volt képes megvásárolni.

2. Milyen, a képen látható munkaszervezési módszer tette lehetővé az autógyártás felfutását? szalagrendszer

3. Mi volt ennek a módszernek az előnye? Olcsóbbá tette a termelést (leszorította az árakat, mert gyorsabb volt).

4. Hogyan hatott az ipar más területeire az autógyártás felfutása? fellendítette

5. Miért következett be ez a hatás? Az autók tömeges gyártása a beszállítások révén számos ipari területen növelte a piacot (a megrendeléseket).

6 válaszelem

11. FELADAT

Két képet közlünk az 1948 és 1953 közötti Magyarország életéből. Emelje ki a képek alapján a korszak három jellegzetességét, s röviden értelmezze, hogyan jelennek meg (milyen tartalmakat, jelenségeket emel ki, milyen beállításokat alkalmaz stb.) ezek a képeken!

21

Kádár János és Rákosi Mátyás egy sporttelep avatásán 1948-ban Sztálinváros építésén dolgozó fiatal lányok, 1952 nyarán.

Például.

1. személyi kultusz – a bölcs vezér szerető apja népének (az értelmezések esetében a kulcs tartalmával megegyező válaszok elfogadhatók)

2. szociális gondoskodás – épül a munkások új otthona

3. a nők munkába állítása – a korábbi férfimunkát most boldogan, vidáman ifjú lányok végzik

4. szocialista iparosítás – hatalmas építkezések, az ifjúság munkába állítása

5. az egyén kiszolgáltatottsága – a hétköznapi embert jelképező gyermek a hatalom képviselői előtt.

6 válaszelem

22

Emelt szint

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

1. korszak: Ókori, egyetemes történelem


A képek és a forrásrészlet alapján jellemezze a római tömeg szórakozási szokásait és szerepét a római világban!

Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok

1.1 Megadott szempontok alapján tudjon infor-mációkat gyűjteni a forrásból

A vizsgázó a szöveg és a forrás alapján felsorolja a legjellemzőbb római szórakozási fajtákat (pl. kocsiverseny, gladiátori viadalok, fürdők, színház stb.

80%

1.1 …és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket meg-fogalmazni és indokolni.1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.5.3 Egyén, közösség, társadalomTudja jellemezni több szempont (uralomgya-korlás, befolyás, felelősség, életmód, minta-képzés) alapján a társadalmi rétegek (pl. elit, középréteg, kistermelők, nincstelenek) politi-kai, gazdasági szerepét, súlyát.

A vizsgázó a képek, a forrásrészlet és korábbi ismeretei alapján jellemzi a tömeg szórakozásait (durva, kegyetlen, mű-veletlen), és bemutatja azok szerepét (szabadidő lekötése, a politikától való távoltartás, indulatok levezetése pl. kocsi-versenyek szurkolói politizálás helyett).

2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata

A vizsgázó az antik társadalomra vonat-kozó fogalmakat (pl. plebs) szakszerűen alkalmazza szövegében.

1.1. Legyen képes a forrás szerzőjének szándé-kára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján in-dokolni.

A vizsgázó szövegében utal arra, hogy a szerző (Plinius) elítéli, közönségesnek tartja a tömeg szórakozását, s megbotrán-kozik azon, hogy művelt emberek is ha-sonló módon viselkednek.

Minőségi szempontok

Feladat megértése és a lényeg kiemelése. A vizsgázó válaszában a tömeg szórakozá-sainak bemutatására és azok politikai és társadalmi szerepeire koncentrál.

10%

Kifejezőkészség Világosság, nyelvhelyesség, helyesírás, tartalmi és formai elrendezés. 10%

23


Az ókori Mezopotámia egyik legjelentősebb írásos emléke Hammurapi törvényoszlopa. A forrás és előzetes ismeretei alapján mutassa be a törvénygyűjteményt és az Óbabiloni Birodalom társadalmi rétegeit! Foglalja össze, hogy mi a forrás jelentősége


1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése,

A vizsgázó a forrás alapján felsorolja a mezopotámiai társadalmi rétegek nevét (szabadok, ezen belül: előkelők, félszaba-dok, szolgák, ezen belül adósrabszolgák)

60%

1.1 Következtetések megfogalmazása Következtetések: A társadalmi rétegeket egyrészt aszerint különböztetik meg, hogy más-más büntetésre számíthatnak ugyan-azért a tettért, másrészt más és más bün-tetés járt a különböző társadalmi helyzetű emberek ellen elkövetett tettekért.

1.2 Legyen képes dokumentumokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni.

A vizsgázó logikusan felépítve összefog-lalja a társadalmi rétegek jellemzőit, és felsorolja az óbabiloni társadalom néhány jellemző vonását pl.: a társadalom nagy többségét közrendű szabadok tették ki, akik nem válhattak véglegesen (adós)rab-szolgákká, a családon belüli viszonyokra vonatkozólag: a családfő nagy tekintéllyel, hatalommal bírt, szabadon rendelkezett családtagjai személye fölött stb.A törvények védelmezték a termelő mun-ka biztonságát, a magántulajdont.A vizsgázó megemlítheti a szemet-szemért elvet, példát hozhat érvényesülésére.

Minőségi szempontokFeladatmegértés és lényegkiemelés. A té-ma kidolgozottsága, a megközelítés sok-színűsége.

30%


24

2. korszak: Egyetemes történelem XIX-XX. század


A történelmi atlasz segítségével (56/a; 50/d és 51/c – Középiskolai Atlasz, Cartographia) elemezze a német egység létrejöttének nagyhatalmi hátterét!


1.4 A történelmi térképek felhasználása isme-retszerzéshezTudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot történelmi térkép vagy térképvázlat segítségé-vel kérdések alapján vagy önállóan bemutatni.Legyen képes politika-földrajzi következte-tések megfogalmazására történelmi térképek alapján.1.1 Megadott szempontok alapján tudjon infor-mációkat gyűjteni a forrásból

A vizsgázó a térkép alapján felhasználja megoldásában a porosz-osztrák és a po-rosz-francia háború eseményeit.A térkép alapján ismerteti az európai nagyhatalmak (Oroszország, Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia) geo-politikai érdekeit. Megállapíthatja Német-ország nagyarányú gazdasági fejlődését. Ismeretei alapján megemlíti például Bismarck, Ferenc József, III. Napóleon, Cavour nevét és az 1866-os, az 1870-es és az 1871-es évszámokat.

80%1.1 …és tudja az információkat saját korábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket meg-fogalmazni és indokolni.

A vizsgázó a térkép és korábbi ismeretei alapján bemutatja és elemzi, hogy az egyes nagyhatalmak hogyan és milyen érdekek mentén viszonyultak a német egység megszületéséhez.Felvázolja a nemzetállamiság gazdasági és ideológiai összetevőit.


A vizsgázó a hatalmi politika és a korszak meghatározó fogalmait (pl. nemzetállam, föderáció stb.) szakszerűen alkalmazza szövegében.

2.1 Legyen képes a fontosabb történelmi fogal-makat meghatározás alapján felismerni.Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmakat kiválasztani, rendsze-rezni, használni.

Minőségi szempontokFeladat megértése és a lényeg kiemelése. A vizsgázó válaszában az egységfolyamat hatalmi összetevőire koncentrál, fókuszál.

10%


25


Az idézetben részleteket közöltünk Wilson amerikai elnök 1918. januári 14 pontos béke-javaslatából. A történelmi atlasz és az idézet segítségével vesse össze a wilsoni pontokat a megvalósult versailles-i békerendszerrel!


1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése.

A vizsgázó válaszában összegyűjti azt, hogy a wilsoni pontok milyen javaslatokat tesznek a háború utáni rendezésre (pl. tit-kos diplomácia megszüntetése, gyarmati rendszer átszervezése, az európai határok megváltoztatása, Lengyelország megte-remtése stb.)

60%

… következtetések megfogalmazása A vizsgázó kísérletet tesz annak bemu-tatására, hogy a forrásban megjelölt célok miként valósultak meg a békekonferencia döntései nyomán. Válaszában rögzíti, hogy a szándékok és a megvalósulás között melyek a leglényegesebb ellentétek (pl. Osztrák-Magyar Monarchia és népei-nek önrendelkezése).

1.4 Történelmi térképek felhasználása ismeret-szerzéshez.

A vizsgázó a világháború előtti és utáni térképen lévő államokat pontosan megnevezi.

2.1 A történelmi fogalmak használata. A vizsgázó válaszában jól használja pl. az alábbi fogalmakat: gyarmat, területszerzés, önrendelkezési jog, békediktátum.


Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában arra fókuszál, hogy a békeszerződés egy sor újabb konfliktus forrásává vált.

30%

Kifejezőkészség Világosság, nyelvhelyesség, helyesírás. 10%

26

3. korszak: A középkori Magyarország

Problémamegoldó (rövidebb) feladat. (kb. 80-100 szó)

Ebben a feladatban két fontos középkori törvényből idézünk. Olvassa el először az Aranybulla (A) néhány cikkelyét, majd IV. Béla és fiai 1267. évi törvényeinek egy részletét (B)!A két forrás összevetése és saját ismeretei alapján mutassa be a földbirtokosok fő ki-váltságait, rétegződését, állapítsa meg a megnevezésükben bekövetkezett változásokat!

Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Arányok

1.1 Történelmi forrásokból (tár-gyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések meg-fogalmazása1.2 Legyen képes dokumentu-mokból, megadott szempontok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni.

A vizsgázó (részben a forrás, részben saját ismeretei alapján) felsorolja a magyar nemesség legfontosabb kiváltságait (pl. adómentesség, személyes szabadság, csak honvédelem céljából köteles hadba vonulni)A vizsgázó megállapíthatja, hogy az ún. „ellenállási záradékban” megfogalmazott jog ekkor az előkelőket, a bárókat (az Aranybullában: „jobbágyok”, „nemesek”) illette.

80%

2.2 A történelmi fogalmak je-lentésváltozásainak ismerete.Tudja, hogy bizonyos fogalmak a különböző történelmi korok-ban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző je-lentéseket értelmezni.

A vizsgázó összehasonlítja a két forrásnak a földbir-tokosok különböző rétegeit megnevező kifejezéseit, megfelelteti egymásnak a két forrás egyes társadalmi rétegeit (jobbágy/nemes-báró: nagybirtokosok, szerviens-nemes: kis- és középbirtokosok).

Minőségi szempontok Feladatmegértés és lényegkiemelés. A téma kidol-gozottsága, a megközelítés sokszínűsége. 10%


27


A térképvázlat és a szemelvények alapján mutassa be, mi a különbség a két szerző felfogása között Hunyadi Mátyás nyugati hódításainak megítélésében!


1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések meg-fogalmazása

A vizsgázó a források alapján felsorolhatja a szerzők érveit: Léderer: függetlenség védelme, növelte az ország erejét, hogy nagyobb erővel léphessen fel a török ellen, kivédte a hátbatámadás lehetőségét, növelte a védelem esélyeit.Szakály: jól hangzó (vagyis hamis) érv az erőegyesítés, hamis érv a dinasztiák számára, nem járt valóságos eredménnyel, Mátyásra ez fokozottan igaz

60%1.1 …következtetések megfogalmazása A vizsgázó levonja a következtetést, hogy

Léderer a török elleni védekezéssel (az or-szág függetlenségével) indokolja Mátyás hódításait, míg Szakály dinasztikus okok-kal.

Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni, és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.

A vizsgázó felismeri, hogy Léderer eseté-ben értékelés történik (rendező elv a füg-getlenség), míg Szakály nem minősíti Mátyás külpolitikai törekvéseit.


Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában az összehasonlításra koncentrál, fókuszál. Logikusan és átte-kinthetően elemenként veti össze a két szöveget.

30%


28

4. korszak: A XVIII-XIX. századi magyar történelem


A Baranya megyei bolyi uradalomra vonatkozó adatok a XVIII-XIX. századból valóak.Fogalmazzon meg az adatsorokból legalább három lényeges megállapítást, és fejtse ki következtetéseit! Válaszában térjen ki a következő jelenségekre: telekaprózódás, majorkodás, zselléresedés, második jobbágyság kialakulása, kitagosítás!


1.5 Információk gyűjtése és kö-vetkeztetések levonása egy-szerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákbólLegyen képes statisztikai adat-sorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó áb-rák alapján szöveges elemzést készíteni.

A vizsgázó megállapítja, hogy szaporodott a kicsiny földű vagy a teljesen nincstelen zsellérek száma, ele-mezheti, hogy mely birtokméret vált jellemzővé, melyik aránya csökkent kisebb vagy feltűnően nagy mértékben (nagy mértékben csökkent az egész telkes jobbágyok, kis mértékben nőtt a féltelkesek, nagy mértékben nőtt a negyed telkeseké), a majorságok területe egyidejűleg több mint kétsze-resére nőtt.

80%

Megállapítja, hogy a fenti folyamatot zsellérese-désnek nevezik.Az adatokból következtet arra, hogy a parasztság sorsa a XVIII-XIX. században rosszabbra fordult, megállapítja, hogy ennek egyik fő oka az volt, hogy a nemesség bekapcsolódott az árutermelésbe, ezután a puszta földeket inkább a majorsághoz csatolták, új telkeket pedig egyre kevésbé létesítettek. Emellett a jobbágyfiúk kezén apjuk telke széttöredezett, ők többségében felvállaltak egy-egy parcellát a földesúri majorságból.A vizsgázó korábbi ismeretei alapján tudhatja, hogy a majorságot kitagosítással is növelték, a parasztot rosszabb földekre kényszerítették.A vizsgázó megállapíthatja e folyamatnak azt a kö-vetkezményét, hogy a majorságok növelése maga után vonta a robotteher növekedését („második job - bágy ság ” kialakulásának jelensége), tudhatja, hogy a parasztság egy vékony rétege ezalatt meggazda-godott, némely gazda egynél több telket is birtokolt.


A vizsgázó a válaszában helyesen használja a fogal-makat: telekaprózódás, majorkodás, zselléresedés, második jobbágyság kialakulása, kitagosítás

Minőségi szempontok Feladatmegértés és lényegkiemelés. A téma kidol-gozottsága, a megközelítés sokszínűsége. 10%


29


A forrásrészlet alapján mutassa be Kossuth véleményét Görgey Artúr szerepéről a világosi fegyverletételben! Elemezze, milyen módszerekkel és milyen célból született a levél!


1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése

A vizsgázó a forrás alapján felsorolja Kossuth vádjait és értékeléseit Görgeyről és a világosi fegyverletételről (árulás tör-tént, ambiciózus, hálátlan, diktatúrára tört, pártot szervezett, arisztokratizmus, nemze-tietlenség, béketárgyalások sugalmazása)

60%

1.1 …következtetések megfogalmazása1.1.Legyen képes a forrás szerzőjének szándé-kára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni, és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.

Következtetések: A vizsgázó logikusan felépítve bemutatja a levél megírásának célját és a szerző módszereit:A vereséget árulásként mutatja meg, mivel az árulás elhárítja a felelősséget a vezetők-ről (így Kossuthról is), és magában hordja az újrakezdés lehetőségét.A levélben Kossuth az érvek mellett alkal-mazza az ellentét eszközét (ő önfeláldozó, nem vonzza a hatalom stb., míg Görgeyt igen; vagy ő Görgeyvel szemben hazasze-rető). Az olvasó érzelmeire hat (Görgey hálátlanságát szembesíti saját bizalmával).

1.6 Legyen képes forrásokban és ismeretter-jesztő szövegekben megjelenő tények és felté-telezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait.

A vizsgázó felismeri, hogy a levélben szereplő állítások Kossuth véleményét tükrözik, és nem az objektív valóságot. Állításait konkrét történelmi ismeretekkel (pl. a forrás és/vagy ismeretei alapján) igazolja.

1.2 Legyen képes bemutatni, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző szemé-lyes helyzete.

A vizsgázó a levél időpontja és hangvétele alapján felismeri, hogy a levél Világos után az emigráció megkezdésének pillana-tában Kossuth első – érzelmektől és indu-latoktól sem mentes – reagálása.

Minőségi szempontokFeladatmegértés és lényegkiemelés. A té-ma kidolgozottsága, a megközelítés sok-színűsége.

30%


30

5. korszak: XX. századi magyar történelemProblémamegoldó (rövidebb) választ igénylő feladat (kb. 80-100 szavas válasz)

A Rákosi korszak egyik jellegzetességei az ún. koncepciós perek. Az alábbiakban a Mindszenty- és a Rajk per ítéleteinek szövegéből közlünk részleteket. A források és saját ismeretei alapján fogalmazza meg a koncepciós perek néhány jellemzőjét!


1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése.

A vizsgázó a forrás alapján összegyűjti és csoportosítja azt, hogy a vádlottakat mi-lyen valós, illetve koholt vádak alapján ítélték el.

80%

… következtetések megfogalmazása A vizsgázó kísérletet tesz annak bemu-tatására, hogy mi volt a háttere és indoka Mindszenty elítélésének. Az ítéletben miért keveredik össze a politikai és a köz-törvényes vád? A Rajkra vonatkozó szö-veg alapján pedig azt mutatja be, hogy az ún. reakciósság mit jelentett a korszakban (pl. földek, gyárak visszaadása) és az imperialista kifejezés milyen szándékokat takart.

1.9 A részletek iránti érzékenység a források elemzése és feldolgozása során.

A vizsgázó válasza arra is kitér, hogy a nyilvánvaló hazugságok miért jelennek meg tényként a szövegben, illetve a kom-munista demagógia milyen nyelvi megfor-málásban ölt testet.

4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetek össze a történelmi események okai, következményei.

A vizsgázó válaszában arra is kitér, hogy a koncepciós pereknek milyen nemzetközi előzményei és következményei voltak.


A vizsgázó a szövegben szakszerűen alkalmazza a korszak meghatározó fogalmait (pl. reakciós, imperialista).


A feladat megértése és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában az általánosítások (pl. előre megkonstruált vád, a beismerő vallo-más mint vádbeszéd) megfogalmazására törekszik

10%

Kifejezőkészség Világosság, nyelvhelyesség, helyesírás. 10%

31


A Történelmi atlaszban tanulmányozza azt a térképet, amely Magyarország 1941-es ha-tárait és közigazgatását mutatja! A térkép segítségével és előzetes ismeretei felhasználá-sával mutassa be a magyar revízió megvalósulását, és válaszában térjen ki a területgya-rapodás nemzetközi hátterére is 1938 és 1941 között!


1.4 A történelmi térképek fel-használása ismeretszerzéshez

A vizsgázó a térkép alapján (esetleg saját ismereteivel kiegészítve a térképről szerzett információkat) meg-állapítja a revíziós határváltozások időpontját (a tér-képről leolvasható pontossággal), a visszacsatolt terü-letek megnevezését és azt, hogy mely államoktól csa-tolták el (1938. november 2. első bécsi döntés, Csehszlovákiától Felvidék 12 ezer négyzetkilomé-ter/1 millió 60 ezer lakos többségében magyar. Szlovákia önállóvá válásakor. 1939-márciusában Kárpátalja visszacsatolása, 12 ezer négyzetkilomé-ter/700 ezer lakos, 1940 aug. 30. második bécsi dön-tés, Romániától, Észak-Erdély, Székelyföld 2.6 millió lakos, 1 millió román, Dél-Erdélyben 400 ezer ma-gyar maradt, Jugoszlávia megtámadása után Bácska, Baranyaháromszög vagy: Muravidék 11 ezer négy-zetkilométer/1 millió lakos került Magyarország fennhatósága alá.)

60%

3.5 A történelmi tér változásai-nak ismerete Legyen képes a történelmi ré-giók, államok határainak válto-zását indokolni.

A vizsgázó a területi revízió egyes fokozatainak nem-zetközi hátterét is megemlíti (müncheni szerződés, az önálló Szlovákia létrejötte stb.) kitér a visszacsatolt területek lakosságának etnikai arányaira, a vissza-csatolás hazai és nemzetközi következményeire.

Minőségi szempontok Feladatmegértés és lényegkiemelés. A téma kidolgo-zottsága, a megközelítés sokszínűsége. 30%


32

5 · Web viewAz idézetben részleteket közöltünk Wilson amerikai elnök 1918. januári 14...

Documents

Transcript of 5 · Web viewAz idézetben részleteket közöltünk Wilson amerikai elnök 1918. januári 14...