20141103 PITEE AB Panasz (a Szerzodesek Modositasai Ellen)

4
2014.11.03. Alkotmnyjogi panasz a deviza alap hitelszerződsek mdostsai ellen! Az Orszggyűls kt trvnyt alkotott az elmlt hnapokban, amelyekkel mdostani prblja a deviza alap hitelszerződsek tartalmt (2014. vi XXXVIII. trvny s 2014. vi XL. trvny). A szerződsek trvny erejvel kierőszakolt mdostsai azt a clt szolgljk, hogy kijavtsk a szerződsek azon hinyossgait, amelyek a szerződsek semmissgt okozzk. A kijavtott szerződsek alapjn az adsok havi trlesztő rszlete ugyan cskkeni fog. Ezzel szemben a szerződs alapjn fennll tartozs sszrtke jelentősen megnvekszik. Ha a parlament akarata rvnyesl, akkor a mdostott hitelszerződsek terheit az adsok egy let t nygni fogjk. (Ellről kezdhetik a devizahitelesek - Nyolc v krba veszett, portfolio.hu, 2014. oktber 14.) Az Eurpai Uni fogyasztvdelmi joga szerint, ha egy bank hibs szerződst kt, akkor annak minden negatv kvetkezmnye a bankot terheli. Ha n is azt akarja, hogy Magyarorszgon az Eurpai Uni fogyasztvdelmi joga rvnyesljn, akkor nyjtson be alkotmnyjogi panaszt az Alkotmnybrsghoz, a deviza alap hitelszerződsek trvny erejvel kierőszakolt mdostsai ellen! Ebben a dokumentumban egy alkotmnyjogi panasz mintjt tallja. Ezt a mintt brki felhasznlhatja, akinek deviza alap hitelszerződse van. Ennek az alkotmnyjogi panasznak a benyjtshoz NEM(!) szksges, hogy brsgi eljrs legyen folyamatban n s a bankja kztt! A panaszt teht minden devizahiteles benyjthatja. Az alkotmnyjogi panasz benyjtsa előtt (1) nyomtassa ki a beadvny mintjt; (2) rja r nevt s lakcmt az első oldalra, majd (3) rja al a beadvnyt a msodik oldal aljn (ezeknek a helye srgval ki van emelve). A beadvnyhoz csatolja a deviza alap hitelszerződsnek a msolatt. A beadvnyt s annak mellklett ajnlott levlben kldje el az Alkotmnybrsghoz, s őrizze meg a feladvevnyt! Az alkotmnyjogi panasz illetkmentes. Az gyvdi kpviselet nem ktelező. Ezt az alkotmnyjogi panaszt 2015. prilis 30-ig lehet benyjtani az Alkotmnybrsghoz. Kvesse figyelemmel, az alkotmnyjogi panasszal kapcsolatos esemnyeket a www.pitee.org weboldalon! Az eurpai jogi kultrnak 1950 ta szerves rsze a hatalmi gak sztvlasztsa! PITEE www.pitee.org

description

PITEE alkotmanyjogi panasz minta a devizahitelek torveny erejevel kieroszakolt modositasai ellen. (2014. évi XXXVIII. törvény és 2014. évi XL. törvény)

Transcript of 20141103 PITEE AB Panasz (a Szerzodesek Modositasai Ellen)

Page 1: 20141103 PITEE AB Panasz (a Szerzodesek Modositasai Ellen)

2014.11.03.

Alkotm�nyjogi panasz a deviza alap� hitelszerződ�sek m�dos�t�sai ellen!

Az Orsz�ggyűl�s k�t t�rv�nyt alkotott az elm�lt h�napokban, amelyekkel m�dos�tani pr�b�lja a deviza alap� hitelszerződ�sek tartalm�t (2014. �vi XXXVIII. t�rv�ny �s 2014. �vi XL. t�rv�ny). A szerződ�sek t�rv�ny erej�vel kierőszakolt m�dos�t�sai azt a c�lt szolg�lj�k, hogy kijav�ts�k a szerződ�sek azonhi�nyoss�gait, amelyek a szerződ�sek semmiss�g�t okozz�k.

A kijav�tott szerződ�sek alapj�n az ad�sok havi t�rlesztő r�szlete ugyan cs�kkeni fog. Ezzel szemben a szerződ�s alapj�n fenn�ll� tartoz�s �ssz�rt�ke jelentősen megn�vekszik. Ha a parlament akarata �rv�nyes�l, akkor a m�dos�tott hitelszerződ�sek terheit az ad�sok egy �let �t ny�gni fogj�k. (El�lről kezdhetik a devizahitelesek - Nyolc �v k�rba veszett, portfolio.hu, 2014. okt�ber 14.)

Az Eur�pai Uni� fogyaszt�v�delmi joga szerint, ha egy bank hib�s szerződ�st k�t, akkor annak minden negat�v k�vetkezm�nye a bankot terheli.

Ha �n is azt akarja, hogy Magyarorsz�gon az Eur�pai Uni� fogyaszt�v�delmi joga �rv�nyes�lj�n, akkor ny�jtson be alkotm�nyjogi panaszt az Alkotm�nyb�r�s�ghoz, a deviza alap�hitelszerződ�sek t�rv�ny erej�vel kierőszakolt m�dos�t�sai ellen!

Ebben a dokumentumban egy alkotm�nyjogi panasz mint�j�t tal�lja. Ezt a mint�t b�rki felhaszn�lhatja,akinek deviza alap� hitelszerződ�se van. Ennek az alkotm�nyjogi panasznak a beny�jt�s�hoz NEM(!)sz�ks�ges, hogy b�r�s�gi elj�r�s legyen folyamatban �n �s a bankja k�z�tt! A panaszt teh�t minden devizahiteles beny�jthatja.

Az alkotm�nyjogi panasz beny�jt�sa előtt (1) nyomtassa ki a beadv�ny mint�j�t; (2) �rja r� nev�t �s lakc�m�t az első oldalra, majd (3) �rja al� a beadv�nyt a m�sodik oldal alj�n (ezeknek a helye s�rg�val ki van emelve). A beadv�nyhoz csatolja a deviza alap� hitelszerződ�s�nek a m�solat�t. A beadv�nyt �s annak mell�klet�t aj�nlott lev�lben k�ldje el az Alkotm�nyb�r�s�ghoz, �s őrizze meg a felad�vev�nyt!

Az alkotm�nyjogi panasz illet�kmentes. Az �gyv�di k�pviselet nem k�telező. Ezt az alkotm�nyjogi panaszt 2015. �prilis 30-ig lehet beny�jtani az Alkotm�nyb�r�s�ghoz.

K�vesse figyelemmel, az alkotm�nyjogi panasszal kapcsolatos esem�nyeket a www.pitee.orgweboldalon!

Az eur�pai jogi kult�r�nak 1950 �ta szerves r�sze a hatalmi �gak sz�tv�laszt�sa!

PITEEwww.pitee.org

Page 2: 20141103 PITEE AB Panasz (a Szerzodesek Modositasai Ellen)

1/2

Alkotm�nyb�r�s�g1015 BudapestDon�ti u. 35-45.

Tisztelt Alkotm�nyb�r�s�g!

Alul�rott N�v: __________________________________________

C�m: __________________________________________

az Alkotm�nyb�r�s�gr�l sz�l� 2011. �vi CLI. t�rv�ny 26. � (2) bekezd�se alapj�n az al�bbi

alkotm�nyjogi panasz ind�tv�nytterjesztem elő:

K�rem a tisztelt Alkotm�nyb�r�s�got, hogy

�llap�tsa meg a „K�ri�nak a p�nz�gyi int�zm�nyek fogyaszt�i k�lcs�nszerződ�seire vonatkoz� jogegys�gi hat�rozat�val kapcsolatos egyes k�rd�sek rendez�s�ről” sz�l� 2014. �vi XXXVIII. t�rv�ny (a tov�bbiakban „Bankmentő T�rv�ny”) 3. � (1) bek., 3. � (2) bek., 3. � (5) bek., 4. � (1) bek., 4. � (2) bek., 4. � (3) bek., 6. fejezet (7. � - 15. �), 16. � rendelkez�seinek az alapt�rv�ny-elleness�g�t, �s semmis�tse meg azokat, mivel s�rtik az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek, I) cikk (1) bek., II) cikk 1., XXVIII) cikk (1) bek., 25) cikk (1) �s (2) bek. a) pont, Q) cikk (2) bek. rendelkez�seit; �s

�llap�tsa meg a „a K�ri�nak a p�nz�gyi int�zm�nyek fogyaszt�i k�lcs�nszerződ�seire vonatkoz� jogegys�gi hat�rozat�val kapcsolatos egyes k�rd�sek rendez�s�ről sz�l� 2014. �vi XXXVIII. t�rv�nyben r�gz�tett elsz�mol�s szab�lyair�l �s egyes egy�b rendelkez�sekről” sz�l� 2014. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban „�nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny”) 3. �- 14. �, 18. � - 31. �, 33. � -40. � �s 52. � rendelkez�seinek az alapt�rv�ny-elleness�g�t, �s semmis�tse meg azokat, mivel s�rtik az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek, I) cikk (1) bek., II) cikk 1., XXVIII) cikk (1) bek., 25) cikk (1) �s (2) bek. a) pont, Q) cikk (2) bek. rendelkez�seit.

K�relmem indokol�sak�nt az al�bbiakat adom elő:

1. A megsemmis�teni k�rt jogszab�lyi rendelkez�s(ek) megnevez�se:

Bankmentő T�rv�ny 3. � (1) bek., 3. � (2) bek., 3. � (5) bek., 4. � (1) bek., 4. � (2) bek., 4. � (3) bek., 6. fejezet (7. � - 15. �), 16. � valamint �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny 3. �- 14. �, 18. � - 31. �, 33. � -40. � �s 52. �

A hat�ridő-sz�m�t�shoz sz�ks�ges adatok k�zl�se: A Bankmentő T�rv�ny 2014. j�lius 19. napj�n l�pett hat�lyba, miut�n a Magyar K�zl�ny 2014. �vi 98. sz�m�ban, 2014. j�lius 18. napj�n ki lett hirdetve (Bankmentő T�rv�ny 19. � (1) bek.). Az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny 52.�-a m�dos�tja a Bankmentő T�rv�ny rendelkez�seit. Ezek a m�dos�tott rendelkez�sek az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny rendelkez�seivel egy�tt l�pnek hat�lyba. Az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny operat�v rendelkez�sei (1-45. �-a �s 48-51. �-a) 2014. november 1. napj�n l�pnek hat�lyba (�nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny 47. � (2) bek.). Az alkotm�nyjogi panaszt az alapt�rv�ny-ellenes jogszab�ly hat�lybal�p�s�től sz�m�tott sz�znyolcvan napon bel�l lehet �r�sban beny�jtani (Abtv.1 30. � (1) bek.). Az alkotm�nyjogi panasz beny�jt�s�ra nyitva �ll� hat�ridő m�g nem telt le egyik t�rv�ny tekintet�ben sem.

2. Az Alapt�rv�nyben biztos�tott jogok megnevez�se:

Alapt�rv�ny B) cikk (1) bek. - Alapt�rv�ny C) cikk (1) bek. - Alapt�rv�ny I) cikk (1) bek. - Alapt�rv�ny II) cikk 1. - Alapt�rv�ny XXVIII) cikk (1) bek. - Alapt�rv�ny 25) cikk (1) bek. - Alapt�rv�ny 25) cikk (2) bek. a) pont - Alapt�rv�ny Q) cikk (2) bek.

3. A k�zvetlen �rintetts�g kifejt�se (az elj�r�s megind�t�s�nak indokai, az Alapt�rv�nyben biztos�tott jog s�relm�nek l�nyege):

Abtv. 26. � (2) bek. szerint az Alkotm�nyb�r�s�g elj�r�sa akkor kezdem�nyezhető az Alapt�rv�ny 24. cikk (2) bekezd�s c) pontja alapj�n, ha a) az alapt�rv�ny-ellenes jogszab�ly rendelkez�s�nek hat�lyosul�sa folyt�n k�zvetlen�l, b�r�i d�nt�s n�lk�l k�vetkezett be a jogs�relem, �s b) nincs a jogs�relem orvosl�s�ra szolg�l� jogorvoslati elj�r�s.A Bankmentő T�rv�ny hat�lya �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny hat�lya kiterjed a panaszos �ltal megk�t�tt fogyaszt�i k�lcs�nszerződ�sre (l.1.sz mell�klet) (Bankmentő T�rv�ny 1. � (1) bek., �s �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny 1. �, Bankmentő T�rv�ny 1. � (1) bek.).A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny t�madott rendelkez�sei hat�lyosul�suk folyt�n - k�zvetlen�l, b�r�i d�nt�s n�lk�l –okoznak jogs�relmet a panaszosnak, mert k�zvetlen�l beavatkoznak a panaszos polg�ri jogi jogviszony�ba, �s megv�ltoztatj�k annak tartalm�t.A panaszosnak nincs lehetős�ge sem a Bankmentő T�rv�ny sem az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny hat�lyosul�sa folyt�n bek�vetkezett jogs�relem

1 2011. �vi CLI. t�rv�ny az Alkotm�nyb�r�s�gr�l;

Page 3: 20141103 PITEE AB Panasz (a Szerzodesek Modositasai Ellen)

2/2

orvosl�s�ra jogorvoslati elj�r�st kezdem�nyezni. Ugyanis nincs olyan jogorvoslati elj�r�s, amivel a panaszos egy t�rv�ny ellen tudna fell�pni. Az Abtv. 26. � (2) bek. k�t felt�tele egy�tt teljes�lt.

4. A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny polg�ri jogi jogokat �s k�telezetts�geket m�dos�t� rendelkez�sei alapt�rv�ny-ellenesek

A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny nevezett rendelkez�sei m�dos�tj�k a panaszos �ltal megk�t�tt fogyaszt�i k�lcs�nszerződ�s�ből eredő polg�ri jogi jogokat �s k�telezetts�geket. A nevezett rendelkez�sek az al�bbi okokb�l alapt�rv�ny-ellenesek:

4.1. A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny polg�ri jogi jogokat �s k�telezetts�geket m�dos�t� rendelkez�sei ellent�tesek a hatalom megoszt�s�nak �s jog�llamis�g elv�vel (Alapt�rv�ny B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek.).

Az t�rv�nyhoz�s �s az igazs�gszolg�ltat�s k�t �n�ll� hatalmi �g, melyeknek hat�sk�rei a hatalom megoszt�s�nak elve alapj�n elk�l�n�lnek egym�st�l (Alapt�rv�ny B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek.). Az Orsz�ggyűl�snek nincs alkotm�nyos hat�sk�re arra, hogy beavatkozzon polg�ri jogi jogvit�kba (Alapt�rv�ny 1) cikk (2) bek.). Az Orsz�ggyűl�s nem tekinthető b�r�s�gnak, mert tagjai nem f�ggetlenek a t�rv�nyhoz� hatalmi �gt�l, �s d�nt�sei sor�n nincsenek biztos�tva az �rintettek minim�lis elj�r�sjogi jogai.

4.2. A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny polg�ri jogi jogokat �s k�telezetts�geket m�dos�t� rendelkez�sei ellent�tesek a tisztess�ges elj�r�shoz fűződő alapjoggal (Alapt�rv�ny XXVIII) cikk (1) bek.).

Mag�njogi jogokat �s k�telezetts�geket csak b�r�s�gok �llap�thatnak meg tisztess�ges elj�r�s keret�ben.

4.3. A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny polg�ri jogi jogokat �s k�telezetts�geket m�dos�t� rendelkez�sei ellent�tesek Magyarorsz�g nemzetk�zi jogi k�telezetts�geivel (Alapt�rv�ny Q) cikk (2) bek.)

A Bankmentő T�rv�ny �s az �nk�nyes Elsz�mol�si T�rv�ny polg�ri jogi jogokat �s k�telezetts�geket m�dos�t� rendelkez�sei konfliktust okoznak a magyar jogrend �s Magyarorsz�g nemzetk�zi jog k�telezetts�gv�llal�sai k�z�tt, k�l�n�s tekintettel az eur�pai emberi jogok �s alapvető szabads�gok v�delm�ről sz�l� egyezm�ny 6. cikk�re tekintettel.

4.2. Az AlkotmÄnybÅrÇsÄg 8/2014 (III. 20.) hatÄrozata

K�rem az Alkotm�nyb�r�s�got, hogy k�z�rthetően �s egy�rtelműen mondja ki, hogy egy eur�pai demokratikus jog�llamban a t�rv�nyhoz�snak nincs joga ahhoz, hogy beavatkozzon polg�ri jogi szerződ�sekbe. A hatalmi �gak sz�tv�laszt�s�nak egyik sarokk�ve az, hogy egy szerződ�sből eredő polg�r jogi jogokat �s k�telezetts�geket csak �s kiz�r�lag t�rv�ny �ltal fel�ll�tott, f�ggetlen �s p�rtatlan b�r�s�g tisztess�ges �s nyilv�nos t�rgyal�son, �sszerű hat�ridőn bel�l b�r�lhatnak el. Ez az emberi jog 1950 �ta r�sze az eur�pai jogi kult�r�nak. Magyarorsz�g 1992-ben k�telezetts�get v�llalt arra, hogy ezt az emberi jogot Magyarorsz�gon is mindenki sz�m�ra garant�lja.

Az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�n m�lik, hogy Magyarorsz�g jogi kult�r�ja h�sz� időre visszas�llyed-e a posztszovjet diktat�r�k sz�nvonal�ra, vagy folytatja-e a felz�rk�z�st az Eur�pai Uni� jogi kultur�lis szintj�re.

A hatalmi �gak sz�tv�laszt�sa n�lk�l Magyarorsz�gnak nincs es�lye felz�rk�zni a fejlett vil�g erős nemzeteihez.

5. Annak bemutat�sa, hogy az ind�tv�nyoz� a jogorvoslati lehetős�geit kimer�tette, vagy jogorvoslati lehetős�g nincs sz�m�ra biztos�tva:

A panaszosnak nincs lehetős�g b�r�s�gi jogorvoslattal �lni az Orsz�ggyűl�s �ltal meghozott t�rv�nyekkel szemben.

6. Nyilatkozat arr�l, hogy az �gyben van-e folyamatban fel�lvizsg�lati elj�r�s a K�ria előtt, illetve arr�l, hogy kezdem�nyeztek-e per�j�t�st (jogorvoslat a t�rv�nyess�g �rdek�ben) az �gyben:

nem.

7. Az Alkotm�nyb�r�s�gr�l sz�l� 2011. �vi CLI. t�rv�ny 52. � (5) bekezd�s�re �s 57. � (1a) bekezd�s�re, valamint az Alkotm�nyb�r�s�g �gyrendj�ről sz�l� 1001/2013 (II. 27.) T�. hat�rozat 36. � (2) bekezd�s�re tekintettel az al�bbi jognyilatkozatot teszem:

A szem�lyes adataim nyilv�noss�gra hozatal�hoz nem j�rulok hozz�.

Az alkotm�nyjogi panasz beny�jt�s�hoz jogi k�pviselet nem sz�ks�ges. Az Alkotm�nyb�r�s�g előtti elj�r�s illet�kmentes (Abtv. 54. �).

Amennyiben az Alkotm�nyb�r�s�g �gy tartan�, hogy ez a beadv�ny nem tartalmaz „alkotm�nyjogi �rvekkel al�t�masztott kellő indokl�st”, akkor k�rem,vegy�k figyelembe a Velencei Bizotts�g azon �szrev�tel�t, miszerint az Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordul�s jog�t korl�tozza az, ha egy alkotm�nyjogi panasz beny�jt�sa csak akkor lehets�ges, ha a panaszos alkotm�nytani felk�sz�lts�ggel rendelkezik.

Kelt: 2014. november 3.

Al��r�sMell�klet: K�lcs�nszerződ�s

Page 4: 20141103 PITEE AB Panasz (a Szerzodesek Modositasai Ellen)

2014.11.03.

K�rj�k, t�mogassa az egyes�let�nk munk�j�t, ha �gy �rzi,hogy a mell�kelt dokumentummal hasznos seg�ts�get ny�jtunk �nnek!

A P�nz�gyi Ismeretterjesztő �s �rdek-k�pviseleti Egyes�let 2008-ban alakult. Egyes�let�nk c�lja gyakorlati seg�ts�get ny�jtani azoknak a fogyaszt�knak, akik saj�t kez�kbe akarj�k venni jogaik v�delm�t. Feladatunknak �rezz�k, hogy jogi k�rd�sekről r�viden �s k�z�rthetően t�j�koztassuk a fogyaszt�kat.

2013. j�lius 4. napj�n az �ltalunk k�pviselt �gyben �llap�totta meg a K�ria egy deviza-hitelszerződ�s semmiss�g�t (K�pmutat�s azt �ll�tani, hogy a fogyaszt�k �rdeke a deviza-alap� hitelszerződ�sek �rv�nybentart�sa, www.pitee.org)

Tov�bb� 2014. �pirlis 17. napj�n az �ltalunk ind�tott k�z�rdekű keresetben �llap�totta meg a Főv�rosi T�rv�nysz�k az OTP Bank egyoldal� szerződ�sm�dos�t�s�t lehetőv� tevő szerződ�si felt�tel�nek a tisztess�gtelens�g�t (Az OTP szerződ�si felt�tele tisztess�gtelen!, www.pitee.org).

Tev�kenys�g�nket kiz�r�lag tagd�jakb�l �s adom�nyokb�l finansz�rozzuk.

T�mogat�s javasolt �sszege: 10.000,- Ft.

Megjegyz�s rovat: „Adom�ny”

Banksz�mlasz�munk: 1160 0006 - 0000 0000 - 4055 6309

Sz�mlatulajdonos: P�nz�gyi Ismeretterjesztő �s�rdek-k�pviseleti Egyes�let

Sz�mlavezető bank: ERSTE Bank Hungary Zrt.

Minden adom�nyr�l k�ld�nk bizonylatot.

T�mogat�s�t előre is k�sz�nj�k!