AZ ÚJ PTK. – KÖTELMI JOG, SZERZŐDÉSEK BIZTOSÍTÉKAI

1

Témakörök A Ptk.-ról általában A kötelmek közös szabályai. Elévülés Jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok,

írásbeliség A szerződés létrejötte, ÁSZF A szerződés érvénytelensége és

jogkövetkezményei A kamat, késedelmi kamat, 40 EUR átalány Az egyes új szerződéstípusok Az engedményezés és a faktoring A zálogjogi rendszer főbb változásai A kezesség. A garancia A hitelbiztosítéki nyilvántartás Az értékpapír

22

A rendezvényből készült ONLINE képzés anyagát keresse weboldalunkon!

http://systemmedia.hu

A tudás csak egy kattintás!

AZ ÚJ PTK.-RÓL

2013. évi V. tv. hatályba lépett: 2014. 03. 15-én (egységes) felváltotta (többek között) ezeket a tv.-eket:

1959. évi IV. tv. (Ptk.) 2006. évi IV. tv. (Gt.) 1952. évi IV. tv. (Csjt.)

Ptké.: 2013. évi CLXXVII. tv. „Módtv.”: több száz jogszabályt módosított (2013. CCLII.

tv.) + önállóan/ felhatalmazásra több tucat jogszabály: pl.

szomszédjogok (2013. CLXXIV. tv.), hitelbiztosítéki nyt. (2013. évi CCXXI. tv.), támogatott döntéshozatal (2013. CLV. tv.), GT-k átalakulása (2013. CLXXVI . tv.), …

44

A Hatodik Könyv szerkezete A kötelmek közös szabályai A szerződés általános szabályai Egyes szerződések Felelősség szerződésen kívül okozott

kárért Az értékpapír Egyéb kötelemkeletkeztető tények

55

Kötelem és szerződés egyértelműen elhatárolja (↔ régi Ptk.)

de a szabályokat a praktikum szempontjából választja külön Kötelem: (6:1. § (1)) = kötelezettség a szolgáltatás

teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére Keletkezhet: (6:2. § (1)) különösen szerződésből, károkozásból,

személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból

Szerződéses kötelem: (6:63. § (1)) a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével létrejövő kötelem

„nem minden rovar bogár…” 66

A diszpozitivitás 6:1. § (3): A kötelmeknek a felek jogaira

és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja

6:59. § (2) megismétli a szerződési jogban is (tkp. azonos kör a régi Ptk. 200. § (1) bek.-sel)

(jogelmélet szerint imperatív ≠ kógens) imperatív: pl. elévülés/jogvesztés lényege, stb.

77

A jognyilatkozatok 6:10. §: alkalmazni kell a nem kötelmi

jognyilatkozatokra is!!! (triviálisnak tűnik a kimondása, pedig nem az)

Formája: ua. 6:7. §: írásbeli=

ha aláírta vagy ha a tartalom változatlanul visszaidézhető, nyilatkozó

fél és nyil. időpontja azonosítható techn. részletek: 2001. évi XXXV. tv.: írásbeli = fokozott bizt.

e.aí. (↔ kommentár: csak minősített (???)) Pp. 196. § (1): minősített e. ai. = teljes biz. er. magánokirat

ráut. m.: a jognyilatkozat megtétele = magatartás tanúsítása

„hallgatás”: csak ha felek így állapodtak meg8 8

A jogvesztés a határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár,

ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli nincs már másik eset („ ha az a jogszabályból

egyébként egyértelműen következik”) (jogszabály = 8:1. § (2) bek: EU általános, kötelező

jogi aktusa is) ha pedig a határidő nem jogvesztő, arra az

elévülés szabályait kell alkalmazni

99

Az elévülés felek korlátlanul hosszabbíthatják is

de csak írásban és kizárni semmis

nyugvás ≈ ua., egyértelműbb megfogalmazással 1 év / 3 hó már nem nyugodhat, de

megszakadhat

1010

AZ ELÉVÜLÉS

megszakadás → megszakítás kimarad az írásbeli felszólítás!

(és az engedményezésről értesítés is!!) ≠ teljesítési utasítás, ld. ott

marad: a tart. elismerése

bír. gyak.: nem csak „tartozáselismerés” megegyezés bír. elj.

de csak ha jogerős, érdemi határozatot hoztak (bír. gyak.: annak hiányában nyugodhat) 8:1. § (2): fmh. is bír. eljárásnak minősül ld. még: Pp. 132. §

csődeljárásban bejelentés 1111

A szerződések általános kérdései külön szabályok: szerz. kötés

versenyeztetési eljárássaláltalános szerződési feltételekkel (régi Ptk. +

bír. gyak.)elektronikus úton

Változatlana szerződés teljesítése, a teljesítés különös

eseteiegyéb alapelvek

ide kerül az 1. Könyv helyett az együttműködési alapelv

1212

SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS ÁSZF

külön alcímben foglalja össze változatlan: fogalma, szerződés részévé

válása, lényegesen eltérő feltétel ÁSZF-ek mindkét oldalon (GK 37.)

nem ütköznek: mindkettő a szerz. része lesz nem lényeges kérdésben eltérés: kimaradnak az

ÁSZF-ek azon a helyen lényeges kérdésben eltérés: nem jön létre a

szerződés

1313

A szerződés semmissége okok: azonosak

(kiv.: fiduciárius biztosítékok) beépíti:

bírói gyakorlat (1, 2/2010. PK vél.) „fekete- és szürkelista” (18/1999. (II. 5.) Korm. r.)

hivatkozás: bír. hivatalból figyelembe veszi

(de jogköv. alkalm. feltétele a kérelem!!! – 2/2010. PK)

„bárki nem akárki” (jogi érdek v. tv. engedély) határidő: elévülés/elbirtoklás keretei között

1414

A fiduciárius biztosítékok semmissége Fiduciárius ügylet: a jogosult több joghoz jut,

mint amennyi járna neki, de ezt a többletet nem érvényesíti bizalom (fidutia) alapján

Pl: bizalmi vagyonkezelés biztosítéki célú opciós jog, engedményezés,

tulajdonátruházás (ált. visszavásárlással) Problémák:

elválik a jogi és a gazdasági tulajdonos hamis képet ad a szereplők vagyoni helyzetéről visszaélés lehetősége a jogosult részéről

adósvédelem eszközeinek megkerülése

1515

A fiduciárius biztosítékok semmissége – folyt.

Joggyakorlat ellentmondásos volt a fiduciárius biztosítékokról szerződéses szabadság miatt érvényesek tartalom szerint értelmezve zálogjognak minősülnek jogszabály megkerülésére irányulnak, semmisek

zálogjogi garanciák, pl. lex commissoria tilalmának megkerülése miatt

a Ptk. indoklása leszögezi: a kötelmek dologi jogi biztosítéka csak a zálogjog lehet

6:99. §: Semmis biztosítéki célból tulajdonjog/más jog/ követelés átruházása vételi jog alapítása kivéve: 2002/47/EK irányelvben meghatározott biztosítéki

megállapodások (áp.-okra nem von.) itt egyébként sem merül fel a gyengébb fél védelmének elve

1616

A szerződés megtámadása nem kell írásban

de a 6:6. § (2) miatt akkor igen, ha a szerz. csak írásban érvényes

nem kell per előtt a féllel közölni érvénytelenné válás: eredményes megtám.

ha a másik fél elfogadja ha a bíróság kimondja

határidő: megkötéstől 1 év (egységesen!) + elévülési szabályok

változik: feltűnő értékaránytalanság Nem tám. meg: aki a feltűnő é. a.-t felismerhette vagy annak

kockázatát vállalta ezt az okot kizárhatják a felek (!!!!!)

1717

Érvénytelenség jogkövetkezményei „in integrum restitutio”

= a tényleges szolgáltatások visszaadása (6:112. §) érvényessé nyilvánítás érvényessé válás: a felek maguk orvosolhatják!!!

kiküszöbölik ha magától megszűnt: közös akarattal maguk megerősíthetik a

szerződést bármely ok, nem csak a választott alakiság megsértése

alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése megszűnik

a hatályossá nyilvánítás („fából vaskarika”) szolg. állam javára megítélése

1818

A szerződésszegés

Szerkezeti korrekció: először a sz.sz. közös szabályai, utána az egyes sz.sz. esetek

A sz.sz. esetei/ jogkövetkezményei nem módosulnak

Sz. sz. fogalma: 6:137. § „A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.” 19

19

A kamat, a késedelmi kamat

Általános eset: Ptk. 6:48. § : rendezi a nem Ft tőke kamatát:

a pénznemet kibocsátó jegybank alapkamata ha nincs: pénzpiaci kamat

ha nincs ügyleti kamat: késedelmi kamat a félévre = a félév első napján

érvényes JBK ha van ügyleti kamat:

késedelmi kamat a félévre = ügyleti kamat + a félév első napján érvényes JBK 1/3-a, de legalább a JBK 2020

A késedelmi kamat Vállalkozások egymás között: Ptk. 6:155. §

(vagy vállalkozás-szerződő hatóság között) késedelmi kamat = félév első napján érv. JBK + 8% késedelem esetén 40 EUR mindenkori MNB

középárfolyamon számított összegét költségátalányként meg kell fizetni

ez nem mentesít a késedelem többi jogkövetkezménye alól, de az esetleges kártérítésbe beleszámít

ha kizárják tisztességtelen (semmis) Ha eltérnek és az tisztességtelen (= a jóhiszeműség és

tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő) → semmis

Ha kizárják a kés. kamatot → semmis kivéve: ha a kötelezett kötbért vállal [bármekkorát…]

2121

ÚJ ÉS MEGSZŰNŐ SZERZŐDÉSEK

Megszűnik: szállítási szerződés ( szállítmányozás!)

Helye/elnevezése változik: közüzemi szerződés közszolgáltatási szerződés,

vállalkozás altípusa lesz mezőgazd. termékért. szerz. adásvétel altípusa lesz bankszámlaszerződés fizetésiszámla-szerződés

Új szerződéstípusok (adásvételen belül: eladási jog) közvetítői szerződés bizalmi vagyonkezelés forgalmazási szerződés franchise faktoring (a köznapi fogalomtól eltérő tartalommal!) pénzügyi lízing

!! diszpozitivitás megmarad!! (6:59. §)22

22

AZ ÚJ FAKTORING

Faktoring (Hatodik k., LVIII. fejezet, a hitel- és számlaszerződések között) sokféle típus van, az Úptk. ezek közül csak egyet

szabályoz követelés átruházása a faktor által nyújtott hitel

fedezeteként fogalom: faktor: pénzt fizet, adós: követelését a faktorra

engedményezi !!! ha a követelés kötelezettje nem teljesít, faktor:

visszaengedményezi a követelést, adós: visszafizeti a faktordíjat+kamatot

Kölcsön szabályait kell alkalmazni A köznapi értelemben „faktoringnak” a követelés eladása

(6:215. § (3)) minősül (engedményezés útján)2323

AZ ENGEDMÉNYEZÉS

Teljesen új megközelítés jogcímes (=tulajdonjog átruházás rendszere)

az engedményezés „csak” a jogcím mögötti átruházó (rendelkező) ügylet

változatlanul nem csak írásban érvényes de az értesítés/utasítás írásos

az értesítés nem szakítja meg az elévülést!!!!!!! lehet jövőben esedékes követelést is engedményezni

de a jogviszony már létezzen az engedm. időpontjában (ezzel megszűnik a jogalkalmazási vita)

a követelés engedményezhetőségét kizárhatják a felek, de ez 3. sz. szemben hatálytalan és a tilalom megszegését nem lehet felmondással vagy kötbérrel

„büntetni” : jogalkalmazási vita vége (érvénytelen/hatálytalan/csak szerz.

szegés/…) : gazdasági szempontból „felszabadul” a követelések jelentős része (személyhez kötött követelések ezután sem engedményezhetők)

2424

AZ ENGEDMÉNYEZÉS

A kötelezett 2 jognyilatkozatot kap (lehet egyben is) értesítés az engedményezésről

engedményező értesíti írásban v. engedm. okiratot állít ki (engedményes választ) joghatás:

engedményessel szemben hatálytalan az alapszerz. módosítása a kötelezett azon kifogásokra hivatkozhat az engedményessel

szemben, amelyek ekkor már léteztek teljesítési utasítás

engedményező értesíti írásban v. az engedményes az engedm. okirat birtokában adja az utasítást

joghatás: kötelezett csak engedményesnek teljesíthet Többszöri engedményezés: az első teljesítési utasításnak

tesz eleget a kötelezett Továbbengedményezés: az utolsó teljesítési ut. szerinti

teljesítés szünteti meg a kötelezettséget engedményező felelőssége: lásd az alapügyletet

2525

KITÉRŐ: ÚJ FOGALMAK AZ ENGEDMÉNYEZÉSSEL KAPCSOLATBAN

Engedményezés (6:193. §) = követelés átruházása Jogátruházás (6:202. §) = jogosultság átruházása

(ami nem követelés) Engedményezés szabályainak megfelelő alkalmazása

Tartozásátvállalás (6:203. §) = kötelezettség átruházása változatlanul kell a jogosult hozzájárulása +

megszűnnek a biztosítékok (kiv. hozzájár.) Szerződésátruházás (6:208. §) = a teljes szerződési

pozíció (jogok+köt.) átruházása 3 személyes szerződés, tkp. szerz. módosítás

2626

A szerződéses biztosítékok rendszere

az alkalmazható eszközök, biztosítékok megmaradnak kivéve: biztosítéki célú opció, tul. átruházás

de szinte mindenütt módosulásokkal jelentősen változik: zálogjog

és sokszor más helyen zálogjog: kötelmi dologi jog óvadék: zálogjog szabályai között Hatodik k., XXI. Cím: a biztosítéki szerződésekről

itt található a kezesség, garancia ( jótállás)27

27

A zálogjog tárgya bármely vagyontárgy (ld. 8:1. § (1) bek. 5.)

kiv.: kézizálognál csak ingó dolog és ami annak minősül: pénz, étp. (5:14. § (2))

fajta/mennyiség szerint v. körülírással is meghatározható

a kötelezett mindenkori rendelkezése alatt lévő, körülírásnak megfelelő vagyontárgyak a zálogtárgyak („vagyont terhelő zj.”)

(elmarad a vagyon egysége melletti kielégítés) csak azonosítható legyen

olyan is lehet, amely még nem létezik (!), v. amely felett a zálogkötelezett nem rendelkezik

2828

A zálogjog: biztosított követelés Ezt is lehet körülírással meghatározni

azonosításra alkalmas módon pl.: az alapul fekvő jogviszonyra utalással és az

összeg meghatározásával lehet olyan is, amely még nem jött létre (!) Mindig járulékos = a zálogjogot csak a

követeléssel együtt lehet átruházni Kivétel: különvált zálogjog

csak pénzkövetelés! ha mégsem pénzköv.-t biztosít nemteljesítésből

eredő kártérítést biztosítja bír. úton nem érvényesíthető követelést nem

lehet29

29

A zálogjog létrejötte Létrejön, ha

a zálogkötelezett rendelkezik a zálogtárgy felett (nemo plus iuris…), és

a zálogjogot a felek megalapítják írásos szerződés

csak a követelést / zálogtárgyat kell meghatározni nem kell már közokirati forma (ingónál sem) kivétel ingó kézizálogára: szerződés helyett lehet

zálogjegy (=étp.) is bejegyzés (jelzálog) v. átadás (kézizálog)

(ingatlanra/más lajstromtárgyra a bejegyzés létrehozza a zálogjogot!)

3030

A különvált zálogjog „önálló zálogjog” maradványa, célja a lakáshitel-

refinanszírozás (jelzáloglevél) rendszerének változatlan fenntartása

de egyébként nincs legitim helye az önálló zálogjognak (kétszeres teljesítés veszélye)

Feltételei: csak a zálogjogosult saját tartozásának

biztosítására csak a tartozása jogosultjára „továbbadni” már nem lehet, csak a biztosított

követeléssel ha a különvált zj-al biztosított követelés megszűnik

a különvált zj visszaszáll az eredeti zálogjogosultra

3131

A zálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás VAGY bír. vh-n kívül a zálogjogosult választása szerint!

kiv: fizetésiszámlán zálogjog: csak bír. vh. módjai:

zálogtárgyat z.jogosult értékesíti a kereskedelmi ésszerűség követelménye szerint

zálogtárgy tulajdonjogát z.jogosult megszerzi SEMMIS a kielégítési jog megnyílta előtti megállapodás! z.jog. ajánlatot tesz a z.köt.-nek, aki nem köteles elfogadni

óvadék: nem tesz ajánlatot, közli a tulajdonbavételt az elzálogosított jogot vagy követelést érvényesíti

visszaélésszerű érvényesítés → bíróság felfüggeszti/korlátozza a kielégítési jogot ld. 66/2014. (III. 13.) Korm r.

15 napon belül, zálogköt. lh. szerinti járásbíróságon kérhető

3232

A ZÁLOGJOGOSULTI BIZOMÁNYOS új rendelkezés célja alapvetően több zálogjogosult (szindikált hitelezők)

helyzetének könnyítése de 1 zálogjogosult is jelölhet bizományost a zálogjogosultak személye változhat

ekkor a bizományost jegyzik be a nyt-ba a zálogjogosult(ak)at nem tartalmazza a nyt.

a bizományos gyakorolja a zálogjogosult jogait (a tényleges jogosultakkal kötött szerződés szerint) saját nevében, de a zj(ak) javára

3333

A hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalma: a kötelezett/adós személyéhez kötődő

jelzálogjogok (kiv: ingatlan, lajstromtárgy) követelés, jogosult, bizományos, …

ingóra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás faktoring

adós személye, faktorálás ténye, követelés lízing ingóra/jogra

lízingbeadó személye, lízing ténye, vagyontárgy NEM közhiteles de nyilvános, interneten, azonosítás nélkül jogosult/köt. nyilatkozata alapján, tartalmi

vizsgálat nélkül (!) Részletek: 2013. évi CCXXI. tv.

3434

A HITELBIZTOSÍTÉKI NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI CCXXI. TV.

alapelv: 1. § (1) „hitelesen tanúsítja, hogy a hb. nyilatkozatot tevő […] hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett.” tehát nem a jogot/tényt, hanem a nyilatkozatot

tanúsítja 1. § (3): „Az ellenkező bizonyításig a

nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról (módosításról, törlésről) vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal.” perben lehet a nyilatkozattevővel szemben igényt

érvényesíteni35

35

A HITELBIZTOSÍTÉKI NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ TV.

nyilvántartás: MOKK vezeti nyilatkozattétel feltétele: regisztráció

ami ingyenes „szokásos” elektr. nyt. szabályok

pl: határidőbe nem számít bele az a nap, amelyen 4 órán felül elérhetetlen volt

nyilatkozattétel: ktg. térítés-köteles betekintés: ingyenes, azonosítás nélkül is

3636

A kezesség Sortartó kezesség: már nem teljes behajthatatlanság a

feltétele, csak megkísérlés+ésszerű határidőn belüli b. Készfizető kezesség: 3 új eset

ha lényegesen megnehezült a főadóstól behajtás pl. lakcím megváltozása miatt

a jogosult egyéb követelését sikertelenül kísérelte meg végrehajtani

kötelezett ellen felszámolás indult vagy csődeljárásban fizetési haladékot kapott

(„ha a felek így állapodtak meg” hiányzik, de ld. 6:59. §)

Új: kártalanító kezesség: a kezes kifejezetten azt vállalja, hogy a meg nem térülő követelés-részt egyenlíti ki végrehajtást kell vezetni a a jogosultnak a köt.

vagyonára37

37

A garanciaszerződés a régi „bankgarancia” általánosítása

nem csak bank vállalhatja nem „okmányok benyújtása” az elsődleges feltétel

fogalom: a garantőr a nyilatkozatban/ szerződésben meghatározott feltételek esetén fizetést teljesít független az alapügylettől!

A lehívás jogát nem lehet átruházni (kiv. garantőr hozzájárul) ÚJ: megtagadható: nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy

rosszhiszemű felszólítás esetén, különösen: hamisított okmány benyújtása a főkötelezett már teljesített v más okból nem illeti meg a

jogosultat a garancia lehívása a jogosult maga akadályozta meg szándékosan a köt.

teljesítését bíróság megállapította az alapszerződés érvénytelenségét

(kiv. ha a garancia erre az esetre is vonatkozott) 3838

AZ ÉRTÉKPAPÍR

Jelenleg: formakényszer, jogszabály mondja meg, mi minősül értékpapírnak (régi Ptk. 338/A. § skk.) : jogbiztonság : merevség

Ptk.: normatív szabályozás: minden értékpapír, ami a feltételeknek megfelel ez nem zárja ki, hogy speciális jogszabály maga

értékpapírnak minősítsen valamit

3939

AZ ÉRTÉKPAPÍR FOGALMI ELEMEI

6:565. § Értékpapírnak minősül az az

írásos, egyoldalúan kötelezettségvállalás elektr. vagy nem

hogy vki a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását az okirat /

étp.számla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja,

vagy a nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat / étp.számla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti.

HA a minimális kellékeknek megfelel

4040

AZ ÉRTÉKPAPÍR MINIMÁLIS KELLÉKEI

ha jogszabály minősíti értékpapírrá: amit a jszab. mond ha nincs jogszabály, az étp. legalább tartalmazza

a kibocsátó nevét és címét; azt, hogy a nyilatkozat értékpapírnak minősül; az értékpapír által megtestesített jogosultságot; sorozatban kib. étp.: sorozat megjelölését, a sorozat

értékpapírkódját és a sorozatba tartozó étp.-k darabszámát;

a kibocsátás helyét és időpontját; okirati forma esetén a kibocsátó aláírását

4141

AZ ÉRTÉKPAPÍR ÁTRUHÁZÁSA

a jelenlegi szabályokkal összhangban rendelkezik külön az okirati

névre/bemutatóra szóló étp.-ok üres/teljes forgatmány alaki legitimáció megsemmisítés …

és a demat. étp.-okra előállítása étp. számla átruházás, alaki legitimáció … 42

42