2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások

2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások

Összeállította:

Nagy Katalin

2012. évi LXIX. tv. az adózást érintő egyes törvények

módosításáról

Szja-tv-mód. (1995. évi CXVII. tv.)

• Lakáshoz kapcsolódóan adómentes lakáscélú támogatásnak minősül az otthonteremtési kamattámogatásról szóló korm.rendelet szerinti támogatás is

• Egyéb indokkal kamatmentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló korm.rendelet szerint a hitelintézet elenged a hátralékos adósnak, feltéve, hogy a fedezetül szolgáló ingatlanjának eladásából származó teljes ellenértéket a hátraléka törlesztésére fordítja

Hpt-mód. (1996. évi CXII. tv.)

• Az OBA a jövőben nem csak a betétek befagyása esetén, hanem a hitelintézet tevékenységi engedélyének a felügyelet általi visszavonása kapcsán indított felszámolási v. végelszámolási eljárás esetén is kártalanítja a betéteseket.

• A fenti esetek mindegyikében átszáll az OBÁ-ra a követelés a kártalanítás erejéig, illetve az állami garancia beváltása esetében az államra.

• A fenti szabályt a folyamatban lévő végelszámolási eljárásokra is alkalmazni kell a módosító tv. hatálybalépésétől számítva a kártalanítási időt.

Art-mód. (2003. évi XCII. tv.)• Készpénzforgalmi korlát: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók

egymás között egy hónapban egy szerződés kapcsán max. 5 millió Ft-ig teljesíthetnek kifizetést. Az afeletti összeg 20%-os bírsággal sújtható.

• Az 5 millió Ft-ot módosította a 2012. évi CLXXVIII. tv. 1,5 millió Ft-ra.• A több szerződés összegét össze kell vonni, ha nem a rendeltetésszerű

joggyakorlás miatt kötött a két fél több szerződés adott hónapban KP-fiz-sel.

• Ha a természetes személy hiteladós állami kezességvállalással fedezett hitelszereződését felmondják, akkor az állami kezesség érvényesítése során adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásakor nincs helye az adós lakó ingatlanjára vonatkozó végrehajtásnak, amennyiben = annak állam általi megvásárlását kezdeményezték, = az arra szóló vételi ajánlatot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem utasította vissza, = és az állam általi megvásárlást az állami kezesség

érvényesítője sem utasította vissza, = továbbá ezt az adóhatóság felé hitelt érdemlően igazolták.

Devizakölcsön tv-mód.(2011. évi LXXV. tv.)

• A mentesített követelés 100%-át megtéríti az állam. (Megjegyzem az 57/2012. (III.30.)Kr. rendezi a térítés rendjét és úgy tűnik, hogy már a gyűjtőszámlahitel kihelyezést követően, még a törlesztési idejét megelőzően megtéríti az állam a mentesített részt a gyűjtőszámlahitel tőkeösszegéből, így ezen részre már kamat sem kerül felszámításra és tőkésítésre.)

• Ez a térítés a 2012. április 1-jét követő térítésekre vonatkozik.• Módosította még a devizakölcsön tv-t a 2012. évi XCVIII. tv. is az

alábbiakkal:E szerint a közszférában dolgozó, aki jogosult volt a Hpt. 200/B. §-a alapján végtörlesztésre, igényét be is jelentette 2011.12.31-ig (de lemaradt róla) és 2012.09.30-ig gyűjtőszámlahitel-keret szerződést kötött annak a magyar államtól járó egyszeri vissza nem térítendő támogatása a 2012.02.01. és a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdete, de legkésőbb a 2012. 07. havi törlesztő részlet esedékessége közötti időintervallumban felmerült deviza-kölcsön törlesztések szerződés szerinti árfolyamon valamint a rögzített árfolyamon számított összege közötti különbözetben kerül meghatározásra. (Tehát maximált időszakra vonatkozik.)

Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (1)

• Az állam által megtérített mentesített követelés 50%-ának megfelelő összeget járadékként kell megfizetni az államnak negyedéves gyakorisággal, az állami térítés követő hó utolsó napjáig.

• Nem minősül állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel érintett hitelállománynak a – hitelintézeti járadékra vonatkozó szabályok szempontjából – gyűjtőszámla hitel és az alapul szolgáló devizakölcsön, a hozzájuk kapcsolódó állami térítés miatt (a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztő rész térítése során)

Különadó tv-mód. (2006. évi LIX. tv.) (2)• Az állam által megtérített mentesített

követelésrész, valamint legmagasabb árfolyam feletti törlesztő rész mentes minden bevétel alapú és más adó, valamint a hitelintézeti járadék alól.

• A közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitel kamattámogatásával, valamint végtörlesztés-hez kapcsolódó egyszeri állami támogatásával és az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak.


• A devizaalapú kölcsön és lízingkövetelések átváltását követő részleges (25%-os) elengedésnél nem csak a tőkére, hanem a már esedékes kamatokra, késedelmi kamatokra és költségekre is vonatkozik az adóvisszatérítési szabály (már nem adójóváírás).

• Az átváltási árfolyam a 2012.05.15. és 2012.06.15. közötti MNB árfolyamok átlaga.

• Az átváltásra vonatkozó egyéb feltételek változatlanok (pl. a 2011.09.30-i késedelmes összeg min. 78e Ft, a késedelmi idő több, mint 90 nap, a fedezetül, ill. a lízing alapjául szolgáló ingatlan max. 20m Ft stb.), de

• Az átváltásnak és elengedésnek legkésőbbi határideje 2012.09.15.

• A különadót meghaladó visszatérítési igény kapcsolt vállalkozások általi érvényesítésénél nem csak a 2011. december 1-jén, hanem az évben bármikor fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyt figyelembe lehet venni.


• A 2012. évi különadó alapját csökkenti:= a kkv-knak nyújtott hitelek 2012.09.30-i állományának a 2011.09.30-i állományának 95%-át meghaladó része (a 2011.09.30-i árfolyamon)= az uniós pályázatokhoz az önerő kiegészítése céljából nyújtott hitelek, továbbá az előfinanszírozásukhoz nyújtott hitelrészen felüli hitelek 2012.12.31-i állományának a 2011.12.31-i állományát meghaladó része (a 2011.12.31-i árfolyamon)= a fogyasztóval lakóingatlanon alapított jelzálogfedezete mellett nyújtott kölcsön, ill. Mo. területén lévő ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing követelés 2013.02.28-i állományának a 2012.02.28-i állományát meghaladó része (a 2012.02.28-i árfolyamon)

• A fentiek miatti adócsökkentés max. a nélkülük számított eredeti különadó 30%-ig vehető igénybe (2013.03.01-ig, önellenőrzési szabállyal) és az így csökkentett adót terheli az átváltást követő részleges elengedéshez kapcsolódó adóvisszatérítés.


• Az előbbi adóalapcsökkentések és adóvisszatérítések miatt = a magánszemély részére juttatott vagyoni érték mentes minden adó és illeték fizetés alól a magánszemély oldalán= a hitelintézetnél elszámolt ráfordítás a Tao szempontjából elismert ráfordítás, az elszámolt bevételek, pedig mentesülnek a bevétel alapú és hasonló adók alól. (Ez fennáll a 25% feletti elengedésre is)

• A 2011. évi végtörlesztés kapcsán a különadót meghaladó nem érvényesített visszatérítés levonható a 2012. évi különadóból. De! késedelmi kamattal növelve kell visszafizetni, ha a kkv.hitel 2012.12.31-i állománya kisebb, mint a 2011.12.31-i állománynak ez utóbbi visszatérítéssel együttes összege. (Ezt feltétlenül tisztázni kellene a jogalkotóval, mert a jogszabály teljesen értelmetlen visszahivatkozást tartalmaz.)

2012. évi CII. tv. a biztosítási adóról

Biztosítási adó• Hatályos: 2013.01.01-től• Módosította még: a 2012. évi CLXXVIII. tv. • Adóköteles: a casco, valamint a vagyon és a balesetbiztosítás nyújtása• Adóalap: a fenti biztosítások bruttó díja (az eredeti biztosítónál a

viszontbiztosítónak adott díjjal nem csökkentve, a viszontbiztosításba vevőnél a kapott viszontbiztosítási díjjal nem növelve), ide nem értve a mezőgazdasági biztosítások bruttó díját, azonban növelő tételként figyelembe véve a számviteli jogszabályok alapján nem bruttó díjként elszámolt, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősülő értéket is

• Adó mértéke: = casconál 15%,= vagyon és balesetbiztosításnál 10%De! ha az éves díjbevétel nem éri el az 8milliárd Ft-ot, akkor 1milliárdig a fenti adómértékek 25%-át, 1milliárd és 8milliárd Ft között a fenti adómértékek 50%-át kell adómértéknek tekinteni.

• Csökkenti a fizetendő adót: a tűzvédelmi hozzájárulás a tv. szerinti esetekben (a 2013. január 1-jét követő időszakra elszámolt – 2012. évben befolyt – biztosítási díj után megfizetett tűzvédelmi hozzájárulás, valamint a 2012. évi számviteli beszámoló alapján fizetendőhöz képest 2012-ben teljesített túlfizetés, feltéve, hogy azt adócsökkentő tételként még nem vették figyelembe)

• Bevallás: önadózással a díjelszámolást követő hó 20. napjáig• Hatálybalépésével megszűnik a biztosítók különadó fizetési kötelezettsége.

2/2012. PSZÁF r. A hitelintézetek által forgalmazott

számlatermékek adatszolgáltatásáról

Számlatermékek adatszolgáltatásáról szóló rendelet

• Számlatermék: az ügyfél részére forintban vezetett bankszámla, számlacsomag és kapcsolódó szolgáltatások.

• Adatszolgáltatásra kötelezett: a hitelintézet és az EGT-n belüli hitelintézet magyarországi fióktelepe

• Adatszolgáltatás módja: elektronikus úton történik a rendeletben rögzített feltételekkel és tartalommal

• Adatszolgáltatás gyakorisága: eseti, havi és negyedéves. Eseti pl. új termék bevezetéséről, v. változtatásáról, meglévő termék piacról történő kivezetéséről.

• Magába foglalja: a bankszámlákkal, a betéti bankkártyákkal kapcsolatos adatokat (pl. számlakonstrukció, kamatozási feltételek, kapcsolódó szolgáltatások, díjak stb.) az általános intézményi adatokat (pl. ügyfelek ATM-szokásai, fiókok elérhetősége stb.)

• Hatálybalépés: 2012.10.08.

Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló

341/2011. Kr-mód.

Otthonteremtési kamattámogatás• Módosító jsz.: 160/2012.(VII.17.) Korm.rend.• A kamattámogatás mértékének meghatározására

irányuló azon rendelkezésben, mely szerint a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egy éves időszakra állandó, kihangsúlyozásra került, hogy a futamidő első 5 évében.

• Szintén ezen rendelkezésekben, ahol a kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat felső határa meghatározásra kerül – különböző esetekben - az ÁKK által közzétett kamatok számtani átlagának 3 százalékponttal növelt mértékében, ott a „számtani átlag 130%-ának 3 százalékponttal növelt” mértékre módosult az előírás.

• Hatálybalépés: a kihirdetést követő napon

2012. évi CXVI. tv. a pénzügyi tranzakciós illetékről

Pü. tranzakciós illeték eredetileg kihirdetett tv. (1)

• Illetékköteles: = a fizetési műveletek közül: az átutalás, a beszedés, a fizető fél által

a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltás, a max. kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása, az egynapos, de max. két hetes lejáratú jegybanki betét lekötési művelet= az előbbi fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan fizetési művelet, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett pénzforgalmi számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti

• Nem illetékköteles: ugyanazon ügyfél számlái közötti fizetés, a Bszt. szerinti ügyfélszámláról és értékpapírszámláról való fizetés (beleértve a kapcsolt vállalkozásnak minősülő bróker és bank között ilyen számlákon való fizetést), az azonos bankhoz tartozó csoportfinanszírozásban lévő tagok közötti fizetés, a hibás átutalás és annak helyreállítása, a más pénz- és tőkepiaci cégeknek vezetett számlákról való fizetések teljesítése

• Illetékfizetési kötelezettség keletkezési időpontja: a fizetési művelet teljesítési időpontja


• Illetékfizetésre kötelezett:= a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója: átutalás, beszedési megbízás, fizetési számláról való készpénzkifizetés, a fizető fél által a kedvezményezett által kezdeményezett kifizetés esetén= a Postai Elszámoló Kp-ot működtető intézmény: a rajta keresztül kezdeményezett készpénzbefizetés kapcsán= a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató: készpénz átutalásnál= az okmányos meghitelezést nyitó pénzforgalmi szolgáltató= a csekket kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója: a készpénzfizetésre szóló csekk beváltásakor= a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója: a fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső fizetés teljesítése során= az MNB: a max. 2 hetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása és az egynapos max. 2 hetes lejáratú betét nyitása során

• Fizetési számla: A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. tv. szerint fizetési műveletre alkalmas számla, de!!! javasolt figyelembe venni, hogy a pénzforgalom rendjéről szóló 18/2009. MNB rendelet 3. §-a szerint a fizetési számlát pénzforgalmi jelzőszámmal (3 x 8 jegyű számlaszám) kell ellátni nemzetközi forgalomnál pedig IBAN azonosítóval. (Ezen számlákról van szó!!!?)


• Illeték alapja: az előbbiekben említett fizetési műveletek során kifizetett, befizetett, átutalt összegek

• Illeték mértéke:= az alap 0,1%-a, de max. 6e Ft/ fizetési művelet= az alap 0,1%-a, ha az illetékfizetésre az MNB, a Postai Elszámoló Kp-ot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, = kivéve az egynapos jegybanki betét elhelyezést, itt az alap 0,01%-a,

• A csoportos beszedési megbízás és a csoportos átutalás egyes megbízásai e tekintetben önálló fizetési műveletek.

• Az ügyfelet tájékoztatni kell a számláját érintő művelet utáni illetékről.• Az illeték megállapítása: havonta a teljesítési napot követő hó 20.

napjáig, önadózás szabályai szerint a fizetésre kötelezett maga vallja be az adóhatóság felé és teljesíti a befizetését.

• Az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.• Az illeték a központi költségvetés bevételét képezi.• Hatálybalépés: 2013.01.01. (addig még módosítás várható!)• Számviteli elszámolás: Egyéb ráfordítás [Szt.81.§ (2)bek. e)pont]

Változások a tranzakciós illeték-tv-ben(1)

• A 2012. évi CLXXVIII. tv. általi módosítás útján, amely az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb tv-k módosításáról szól

• Lényegi változás:– Az illetékköteles műveletek közül kikerült az MNB-nél elhelyezett

betét és az MNB által kibocsátott értékpapír– Az illetékköteles műveletek közé bekerült = a pénzváltás

= a kölcsöntörlesztés fizetési számláról= a jutalék és díjbevétel felszámítása= a KP kifizetés KP-helyettesítő fizetési eszköz útján

– A korábbi szabály szerinti egyéb fizetési műveletek maradnak illeték kötelesek, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló tv. szerinti keretszerződésen alapuló fizetési számlát érintő műveletekről van szó, és ha nem a fizetési számla egyenlegének terhére, hanem a számlatulajdonos fizető fél számára biztosított hitelkeret terhére hajtják végre a fizetési műveletet az is illetékköteles

– Az általános mérték 0,2%-ra nő, max. 6 e Ft, Posta esetén 0,2% és nincs felső korlát, KP-kifizetés (fizetési számláról v. KP-helyettesítővel) esetén 0,3%, állampapír forgalmazással kapcsolatos fizetési művelet esetén a Kincstár 0,2%-ot fizet, de továbbháríthatja

Változások a tranzakciós illeték-tv-ben(2)

• Kiterjesztik továbbá a tranzakciós illetéket: bizonyos értékpapírügyletekre, amelyeket az

értékpapírszámlán hajtanak végre, valamint az értékpapírra vonatkozó származékos ügyletekre

• Mértéke: értékpapírügyletnél az ellenérték 0,1%-a származékos ügyleteknél a megállapodásra kifizetett

összegek kiszámítására használt, mögöttes névleges érték vagy névérték 0,01%

• Az ezen ügyletekre kiterjesztett rendelkezések „az európai uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelv-javaslat elfogadását követő naptári év első napján ” lépnek hatályba

Hitelintézetek likviditási szintjének és devizapozícióbeli lejárati

összhangjának szabályozásáról szóló 366/2011. Korm. rend.

módosítása

Likviditási rend. módosítása

• Módosító jsz.: 165/2012. (VII.19.) korm.rendelet• Az Európai Központi Bank, ill. az eurorendszer központi bankjai

által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok, továbbá az MNB által monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok fogalmában az „értékpapír” helyett a „fedezet” kifejezés került. Ez a 2. mellékletben is felmerült.

• A „mérlegfedezeti mutató” tekintetében a jelzálogbankoknak mindenkor teljesíteni kell a 0,05-os szintet.

• A 3. mellékletben a „devizafinanszírozás megfelelési mutató” számítása tekintetében a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények devizabetétei” mellett kell számba venni a „külföldiek nem bankközi devizabetéteit” is, amikor a mutató számlálójába tartozó stabilnak minősített devizaforrásokat súlyozzák (50%-os súllyal)

Változás a számviteli tv-ben és a Gt-ben• Jogszabályhely: 2012. évi CXLVI. tv.• Szt. Módosítás lényege: A készpénz napi záró állományának havi szintű átlagára vonatkozó

korlát megszűnik 2012. december 1-jétől. Az Szt. 33. § (2) bekezdése és 41. § (4) bekezdése szerinti

devizatartozáshoz kapcsolódó átértékelési veszteség elhatárolási és céltartalékképzési szabálya a forgóeszközhitelekre is kiterjed

• A fenti tv. módosítja a Gt-t is: így Ha 2 egymást követő évben a tőke nem éri el a tv-nyi minimumot és

annak pótlásáról a tulajdonosok nem gondoskodnak, akkor át kell alakulni, v. meg kell szűnni, kivéve ha a 2. évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül 3 hónapnál nem régebbi fordulónapú közbenső mérleg igazolja, hogy a tőkevesztés már nem áll fenn.

Ha a Kft. tőkéje a felére, az Rt. tőkéje a kétharmadára v. 5m alá csökkenés az intézkedésre összehívott közgyűlést max. 1 hónappal megelőző mérlegfordulónapra vonatkozó közbenső mérleg szerint az továbbra is fennáll, akkor intézkedni kell a tőke helyreállításáról. Ilyenkor a saját tőke vizsgálatánál az év végi devizaátértékelés hatása nem számít be (2014.12.31-ig)

Változás a számviteli tv-ben (2)• A 2012. évi CLXXVIII. tv. általi módosítás útján, amely az egyes

adótörvények és azzal összefüggő egyéb tv-k módosításáról szól

• Lényegi változás: Külön kr. alá tartozó „mikrogazdálkodói egyszerűsített éves

beszámoló” (Mfőösszeg: 100m, Árbev.: 200m,Létszám:10fő) Önellenőrzésnél a jelentős hibát a Mfőösszeg 2%-ához, ill. ha a

Mfőösszeg kisebb 1m-nál, akkor 1m Ft-hoz kötik. Üzleti év végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás

esetén az előző mérlegfordulónaptól az eljárás kezdő időpontját megelőző napig tart.

Szellemi termék fogalmába tartozik a földrajzi árujelző és a kereskedelmi név is. Tovább pontosított a fogalom.

Az átmenetileg saját használatba vett áru is készletként mutatandó ki.

Écs-nél az eszköz üzembe helyezésének időpontja definiált.

Változás a különadó tv-ben

• A 2012. évi CLXXVIII. tv. általi módosítás útján, amely az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb tv-k módosításáról szól

• A módosítás lényege: A 2012. évi adófizetési (a pénzügyi szervezetek különadójára

és a hitelintézeti különadóra vonatkozó) kötelezettség megállapítására és befizetésére vonatkozó szabályok 2013. évi-re lettek módosítva 2013. január 1-jétől.

Így a mentesített követelésrész állam által adott évben megtérített összege 50%-ának járadékként való befizetésére vonatkozó szabályok is 2013-évire lettek módosítva 2013. január 1-jétől.

2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások

Documents

Transcript of 2012. II. félévben kihirdetett pénzügyi jogszabályi változások