Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban

Post on 18-Jan-2016

32 views 0 download

description

Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban. Pléh Csaba. Magyar különlegességek. Megkésettség: nagyobb reflexió Háromféle szerepillesztés: kísérleti orvosi társadalmi - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Pszichológiatörténet 9. óra A magyar pszichológia helye a világban

Pszichológiatörténet 9. óra

A magyar pszichológia helye a világban

Pléh Csaba

Magyar különlegességek

• Megkésettség: nagyobb reflexió

• Háromféle szerepillesztés: kísérleti

• orvosi

• társadalmi

• Laza, s áthallásokkal eli hálózatok

• Állandó politikai beleszólás

Fázisok, irányok és dillemák

A régmúlt: iskolafilozófia

Előszakasz 1900-1920

Kivirágzás harmincas évek

Elhallgattatás ötvenes évek

Felébredés

60-70: kinyílás 70-80: kibontakozás 80- diverzifikáció

A kezdetek

• Az elméleti pszichológia kezdetei: még csupán szellemi import, de nincsen szerepátlépés

• Posch Jenő: a mozgás különleges szerepe. A képzet mint mozdulat.

• Pikler Gyula: jogfilozófia, pszichológiai visszavezetés.

• Ellentmondás elvek az élményszerveződésben

Az eklektikus közvetítő: Kornis Gyula

• Tankönyvek: középiskola, egyetem.

• Sajátos katolicizmus: a tudomány beemelése a lélektanba.

• Rokonszenvei: szellemtudományos irány, de a többit is közvetíti

Kísérlet és alkalmazás az orvosi világban Ranschburg Pál (1870-

1945)• Kettős indítás:

orvosi-lélektani, gyógypedagógiai.

• Magán majd hálózati tanácsadás.

• A homogén gátlás. Egy jelenség, nagy név.

A provokatív természettudomány

• Sikere: jelenség és névadás, módszer • Hálózat• Tanulság: a gyanakvás. Torda Ágnes (1995)• az Orvoskaron nem látták szívesen azt a gondolatot,

hogy "kísérleti pszichológia" előadásokat fog valaki tartani, s kialakít egy olyan laboratóriumot, melynek hivatása a lélek tanulmányozása. A kari bizottságok ismételten megkérdőjelezték még a Ranschburg javasolta kurzuscímeket is, valamint a közleményein megjelenő hivatalos hovatartozást, mikor is Ranschburg egy "pszichofiziológiai" laboratóriumra utalt.

• Gyanakvás, féltékenység, s talán némi antiszemitizmus is.

Magyar kísérletezők első úttörője a bölcsészeten

• Révész Géza (1878 december 9- 1955 augusztus 18): német iskolázottság. G. E Müller, de Brentano, Stumpf, Husserl is.

• Nagy szervező erő. • Első tanszék, majd

politikai diszkreditáció. Holland karrier.

Révész önvallomása

• „A Dunántúlon dombok és szőlőhegyek gyűrűjében fekszik a Balaton. Magyarország eme csodálatos tavának délkeleti partján, egy kis faluban, Siófokon egy nagyon hideg téli napon (1878. december 9.) világra jött egy kisfiú, aki ha tudott volna gondolkodni, koránt sem sejthette volna, hogy egyszer mint amszterdami professzor tartja meg búcsúelőadását.”

• E szavakat 1950-ben az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója, Révész Géza mondta, akit Rothauser Géza néven anyakönyveztek

Emléke Siófokon

• Bajcsy-Zsilinszky u. 48 szülőház

• A stadion utcája róla van elnevezve

Révész hatása

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

1910-20 20-30 30-40 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90 1990-222

2000-2009

Idézet

Révész kettőssége

• Egyszerre kísérletező, s fenomenológus.

• Mindkettővel kritikus azonban.

• A kísérletezés elméttelensége veszélyes.

• A fenomenológia doktriner élménytelensége is veszélyes

Révész területei és inspirálói

• Hallás

• Tapintás-haptikus tér

• Tehetség • Nyelv keletkezése

• G.E. Müller és Brentano

• Alaklélektan

Révész tudományos felfogása

• Kísérlet és önmegfigyelés is kell

• Kell filozófiai ihletés

• Asszociációs ÉS logikai szerveződés egyaránt van és kell

A kétféle kritika

• A fenomenológiai metodika…nagyban hozzájárult ahhoz, hogy leküzdjük a fizikalizmus szemléletének hegemóniáját.

• Bátorság kellett ahhoz, hogy a a pszichológián belül a természettudományos módszerek érvényességi körét meghatározott területekre és kérdésfeltevésekre korlátozzák, és az előfeltevés nélküli, leíró jellegű szemléletmód vezető szerepét kiterjesszék

• A fenomenológiai szemléletmód korlátlan vagy privilegizált helyzete még végzetes is lehet. Könnyen arra csábíthat bennünket, hogy az élményszintű különbségek túlságosan erős hangsúlyozása következtében ne vegyünk észre egyezéseket és összefüggéseket

Elemek ellen, de a Gestalt kritikusa is

• A Gestalt-elmélet nem haladta meg a fenomenológiai szemléletmód egyoldalúságát…. Kutatási módszere lényegében leíró jellegű maradt

• A fenomenológus autokratikus eljárásával szemben a kísérleti pszichológus „demokratikusan” jár el, amennyiben kísérleti személyeinek döntéseit egyszerűen csak megszámolja, de nem mérlegeli.

• Ugyanakkor ezzel szemben is kritikával kell élnünk. Meg kell válogatnunk amegfgyelőket.

A haptikus tér: tapintási illúziók

A zenei képességről Laczó Zoltán1981összefoglalójából

• Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek:

• a ritmusérzék,• a regionális hallás,• hangközök és hármashangzatok elemzése,• a relatív hallás,• a harmóniaérzék,• dallamok zenei felfogása és visszaadása, • hallás után való játék és • az alkotó fantázia.

A zenei képességről Laczó Zoltán1981összefoglalójából

• Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek:

• a ritmusérzék,• a regionális hallás,• hangközök és hármashangzatok elemzése,• a relatív hallás,• a harmóniaérzék,• dallamok zenei felfogása és visszaadása, • hallás után való játék és • az alkotó fantázia.

Hangközök, rangsorolva – transzponálásuk nehézsége

Hangköz Átlag

Tiszta kvart 1,78

Kis szekund 1,61

Kis terc 1,61

Nagy szext 1,41

Nagy szekund 1,38

Nagy terc 1,36

Tiszta kvint 1,28

Nagy szeptim 1,08

Kis szeptim 1,05

Kis szext 0,88

Bővített kvart 0,50

Utánéneklés

Békésy is ismeri s elismeri a zenepszichológus Révészt

• I came to the conclusion• that it was two octaves and not

one. Révész developed a two-component theory of harmony that is graphically represented as a spiral with a periodicity of

• one octave,and his theory has been accepted by many

• musicians. I certainly found the two-component theory

• of harmony very attractive. But in the meantime, my experiments in a very different area have coincidentally

• resulted in Fig. 19 which seems to corroborate the two component theory of Révész.

A zenepszichológus Bartók közeli barátja

• Korai barátságuk eleven bizonyítéka Bartók egy 1919. október 23-án írott levele: „Németországba egy »kivándorló« egyetemi tanár magával vitte összes népzenét tárgyaló dolgozataimat (magyar, román és arab népzenéről szólnak) német fordításban, és ott próbál érdekemben beszélni.” E levél Bartók pokoljárt máramarosi gyűjtését említi, amely Révész Géza közvetítésével jelent meg németül 1923-ban

• Révész volt Bartók munkásságának legértőbb társaként, egyik legfőbb külhoni támogatója, koncertjeinek igényes előkészítője. Valahányszor Bartók Hollandiába látogat, gyakorta keresi fel az Overtoom 47., majd később a Zandpad 7. számú házat – Révészék lakása –, amely egyben szálláshelyéül is szolgál, s itt gyakorolja a házigazda kitűnő Bösendorfer zongoráján ötvenszer is eljátszva az akkor még alig ismert Mikrokozmosz remekmívű részleteit.

Révész hivatás meggyőződése 1946-47-es levelezése

• Elméletileg és gyakorlatilag kiképzett tanárok és megfelelő segédszemélyzet az előfeltétel.

• Ha a tanári állásokat nem kompetens emberekkel töltik be, akkor ez évtizedekre megakadályozhatja a pszychológia egészséges fejlődését és a fiatal erők érvényesülését

• (Forrás. Gábor Éva, 1991)

Emberi tanulság

• A nyitottság és az áthallások

• Tanítványai között találjuk többek között Gleimann Annát, Lénárt Editet s a pszichoanalitikus Hermann Imrét.

• Az emigráció és a politikai áthallások: Nem jó, ha politizál a tudománypolitika.

• A megszakadt kontinuitás

Hivatkozott személy

Hivatkozás

Kardos Lajos 86

Mérei Ferenc 45

Harkai Schiller Pál 33

Szondi Lipót 29

Ferenczi Sándor 22

Hermann Imre 18

Várkonyi Hildebrand

18

Radnai Béla 17

Benedek István 13

Gímesné Hajdú Lilly

12

Lénárd Ferenc 11

A mai pszichológusok idősebbjeinek

referenciarendszere

Harkai Schiller Pál

• Egyetemi szervező: Pázmány szeminárium

• Biológiai elvek kiemelése: jeltani és cselekvéses felfogás

• Alaklélektanos felismerések

Harkai mint a biológiai szemlélet beemelője a bölcsész pszichológiába

Funkcionalizmus (A lélektan feladata, 1940) Descartes Arisztotelész emeletes ember egységes ember

test és lélek a lélek mint formastatikus ember a mozgó ember

a kontemplatív ember a vágyak embere Wundt bírálata

Lewin és a motivációs dinamika előtérbe helyezése: HELYZET meghatározó szerepe

Harkai párhuzamai: Ryle és Harkai funkcionalizmusa

Cselekvéslélektan és motivációs pszichológia: a korai etológia

Harkai biologizmusának forrásai: Lorenz, Uexkühl, Gestalt

kiváltók Umwelt felszólító jelleg Pszichológia a szervezet által tagolt környezet

tudományaAz intencionalitás előtérbe állítása: az értelemteli viselkedés programja:

Karl Bühler hatása: egészek értelmezés

jelekre irányulás

Harkai kísérleti kutatásai összehasonlító lélektan

a kerülőút elemzése állati ábrázolás

a dinamikus szemlélet a cselekvéses dinamika

célok hierarchiája a köznapok pszichológusa

alkalmasság babrálás

firkálás álom

közvélemény

A tanár Harkai Schiller PálA Pázmány Egyetem Lélektani Szemináriuma

Rapaport Dezső

Marton L. Magda Bakay Éva

Kolozsvári EgyetemYerkes Laboratóriumok

Utóhatása: a kognitív hetvenes évektől (D. Dewsbury)

Marton L. Magda

Kardos Lajos: a nehéz időkben

• A kísérleti szemlélet átmentője.

• 60as évek: újraszervező

• Alaklélektani örökség: világosságkonstancia matematikai modellje

• Állati emlékezet: a szenzoros emlékek rendszere

Az élet állomásaiRákospalota,1899 december 14. -

London, 1985. július 121920-as évek: Karl Bühler tanítványa

1930-as évek: amerikai oktató és kutató munka 1930-as évek második fele : Szondi Lipót köre

1947 és 1971 ELTE Lélektani majd Általános Pszichológiai Tanszékének vezetője

Magyar Pszichológiai Társaság első elnöke az újjáalakulás után

1968: páduai egyetem díszdoktora1955: a tudományok doktora

1985: az MTA levelező tagja.

A fenomenológiától a kibernetikáig a természetes, laikus,

a „tárgyi mozzanatokra” irányuló beállítódásban látás olyan fenomenális mezőt szolgáltat,

amelyben valódi tagoltság árnyék és beárnyékolatlan rész között

-legalábbis olyan, mint például figura és háttér között, -nincs.Kardos, 1984, 33. o.

Kardos mint észlelés kutató

Az állati emlékezet

• Aequiterminális utak: a patkány nem tanulja meg, hogy a hely értéke az úttól függ

• Mozgó platform:könnyebb a tanulás

• A TÉR jelentősége az állati emlékezetben

Grastyán Endre és az élettani gondolkodás

magyar pszichológiában

A pavlovizmus kettős szerepe: bezár, de felszabadít a természettudomány irányába

Az instrumentális tanulási paradigma mint a szabadság rejtett jelképe: a szabadon mozgó állat és a következmények szerepe

Komplex biologizmus: élettan és etológia

Grastyán intézményes szervező szerepe

Grastyán Endre mint az igazi proximális kutató

• A magatartás idegrendszeri mechanizmusai

• Eszményei és nagy eredményei: EEG hullámformák és tanulási állapotok

• DE: mi a magatartási oldal, amivel ez korreláltatik?

Grastyán és Hebb öröksége

• Az idegrendszeri magyarázat az etológián keresztül kap lehorgonyzást

• Az aktivitás és önmozgás jelentősége

• A neurobiológia és a pszichológia egymástól tanul

A komplexebb kép: a viselkedési helyzet

• Változások Grastyán szemléletében• A váltás pavlovi-instrumentális-jel és érték• A funkciók kérdése és a tanulási formák• az instrumentális tanulás mint a motivációs

beágyazás mintája• A különleges tanulási kérdések: önformálás,

tanulás korlátai. frusztráció• Az emlős idegrendszer és az etológia

kapcsolata

A ludikus funkciók sajátlagossága

• Kezdetektől: aktiváció és tanulás. A kezdeményező szervezet

• Exploráció és játék szerepe

• Az állati környezet és a jelek szerepe

• A thétától Spinozáig

A teljes magyarázat kérdése

• Az evolúciós funkciók és az indítékrendszerek

• Az indítékok idegrendszeri keresése

• Tartózkodás a tiszta pszichológiától

• Tartózkodás a disztális mesétől

• A környezeti (disztális) magyarázat idegrendszeri lehorgonyzása

A hazai fejlődéskutatás

• Dienes Valéria: az első funkcionalista

• Nagy László: Új Iskola mozgalom

• Várkonyi: Piaget behozatala

• Mérei: a lázadó újító és mozgalmár

Mérei Ferenc (1909-1986) és a magyar sors

• Baloldali Wallon diák• Korai szociálpszichológia• Munkaszolgálat• orosz tisztként tér haza • 45-48: a hazai nevelés és

pszichológia megújítója• Az Együttes élmény • Pedológusként elmarasztalják• 56 után: a szellemi ellenállás

egyik szervezője • Börtön• Lipótmező. Magyar klinikai

modell megalkotója • Sociometria diadala

A magyar mélylélektan jellemzői

• ‘anyai attitűd’ Ferenczi, nyelvi érdeklődés

• Korai csecsemőkor fontossága

• Biológiai eszmekép• Sajátos

ösztönelméletek • Kulturális beágyazás:

áthallás a kultúra felé

Sajátosságok a hazai hálózatszerveződésben

• Nyitottság: áthallások • Állandó

megszakadások, a politika beleszólása.

• Hivatástudat és erkölcsi küldetés az elnyomatás közepette

• Relatív elmaradás és reflexió együtt

Fejlődés és iskola

Mélylélektan

Szociálpszichológia

Intézményfejlődés 1950-2000

1950: ELTE, Kardos, Barkóczi

1963 képzés ELTE, MTA intézet

Lipót – Mérei, tanácsadás

Képzés: 1 szakos lesz 70-es évek Debrecen Hivatás keletkezés

80-tól kibontakozás

7 egyetem Több ezres hivatás diverzifikáció

Mi változott mára?

• Kisebb lett sajnos az áthallás

• A vonatkoztatási csoportok nemzetköziek

• Professzionalizáció

• Átalakulások a tömegesedéssel: nem etológiai, hanem társadalmi hálózat

• Mit érdemes megtartani? A reflexiót, s a kollegialitást, mely az elmaradásból s az üldöztetésből jött.