Kormány és közigazgatása polgári korban

Képes György előadása

A mai előadás témakörei: A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben A magyar polgári közigazgatás történetének vázlata

az 1848-as alkotmány a neoabszolutizmus időszaka a dualizmus kora a két világháború közti időszak

A kormány szerkezete, felépítése Kormányzati és közigazgatási hatáskörök, funkciók A kormányzati felelősség

jogi felelősség politikai felelősség, a „bizalmatlanság” A Legfőbb Állami Számvevőszék

A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben

végrehajtó hatalom törvények végrehajtása („alárendelt szerep”) operatív irányítás (rendeletek, hatósági ügyek)

végrehajtó hatalom a közép- és koraújkori államban király, királyi udvar [feudális kor] országos és udvari méltóságok [feudális kor] központi szervek (kir.tanács, kancellária, kamara) dikasztériumok [abszolutizmus, modern kormányzat

és közigazgatás kezdetei!]

A közigazgatás felépítése

KÖZIGAZGATÁS

ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATOK

TERÜLETI TESTÜLETIKÖZPONTI

MEGYEI

HELYI

TÖRVÉNYHATÓSÁG

HELYHATÓSÁG

1848: a parlamentnek felelős kormányzás létrejötte

Alkotmányos monarchia – 1848: 3. tc.

3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak.

Az 1848: 3. tcfőbb szabályai (újításai)

A kormány a parlamentnek felelős jogi felelősség (impeachment) politikai felelősség

Kinevezések (miniszterelnök, miniszterek)

A kormány megnevezése: ministerium, amely osztályokból áll

A „ministerium” a dikaszteriális szervek jogutódja (helytartótanács, kancellária és kamara hatásköreit veszi át)

A kormány1848-ban

Miniszterelnök: gr. Batthyány Lajos

Tárcák („osztályok”), miniszterek:• belügy: Szemere Bertalan• országos pénzügy: Kossuth Lajos• közmunka, közlekedés és hajózás: gr. Széchenyi István• földművelés, ipar és kereskedés: Klauzál Gábor• vallás és közoktatás: br. Eötvös József• igazságszolgáltatás és kegyelem: Deák Ferenc• honvédelem: Mészáros Lázár• király személye körüli miniszter: hg. Esterházy Pál

A közigazgatás egyéb szintjei1848-ban

Államigazgatás területén: nincs változás

Önkormányzatok területén: Rendi önkormányzatok elvileg megszűnnek Ideiglenes (átmeneti) szabályok a volt feudális

önkormányzatok igazgatására Municipialista–centralista vita nem megoldott A közigazgatás polgári átalakulása befejezetlen

Közigazgatás a neoabszolutizmus korszakában Megszűnik Mo. önállósága, nincs magyar kormány Központi szerv: helytartótanács (helytartó) Helytartótanács 5 osztálya (kerülete), élén: „alelnök”

Buda Pozsony Sopron Kassa Nagyvárad

Alsóbb szintek megye (megyefőnök, 42 db) járás (szolgabíró, 244 db)

Kormány és közigazgatása dualizmus korában 1.

1867. évi 8. törvénycikka minisztereket a miniszterelnök javaslatára a király nevezi ki

1867. évi 12. törvénycikkMagyarország és Ausztria viszonya, a közös ügyek rendszere

közös ügyek (és közös érdekű ügyek) delegációk és közös minisztériumok létrejötte magyar kormány hatáskörének szűkítése

Kormány és közigazgatása dualizmus korában 2. Kormány felépítése:

"ministerium" helyett minisztertanács osztályok helyett minisztériumok (szaktárcák) szakminisztériumok (szaktárcák) élén miniszterek

állnak tárca nélküli miniszterek

- horvát-szlavón-dalmát ügyek (1868-1917)- 1917: 11. tc.

tárca nélküli miniszterek a békés átmenet előkészítésére (népjólét, közélelmezés, átmenetgazdaság, választójog-ügy)

államtitkárok- eredetileg a miniszterelnöki hivatal vezetője- 1917: politikai államtitkár

Kormány és közigazgatása dualizmus korában 3. 1869: 4. tc.: a közigazgatás és a bírói hatalom

szétválasztása Államigazgatást a kormány alá rendelik

Hatáskörelvonás a vármegyéktől (együtt azok polgári átalakulásával)

1. lépés: centralizáció 2. lépés: dekoncentráció

Polgári önkormányzatok kiépülése 1870-72: törvényhatóságok, községek, Buda-Pest tv.hatóság

(törvényhatósági bizottság létrejötte a vmegyei kgy helyett) 1886: törvényhatóságok és községek újabb szabályozása

Kormány és közigazgatásaz első világháború után Az alkotmányos konstrukció nem változik. Megszűnik a Monarchia,

nincsenek többé közös ügyek, közös miniszterek A kormányzó nevezi ki a miniszterelnököt,

a miniszterelnök előterjesztésére pedig a minisztereket Új miniszteri posztok

1920: kisgazda és nemzetiségi kisebbségi tárca nélküli miniszter

1938: felvidéki miniszter 1940: közellátásügyi miniszter 1942: nemzetvédelmi propagandáért felelős tárca nélküli

miniszter

A kormány felépítése

Minisztertanács miniszterek tanácskozó szerve politikai irányvonal meghatározása

Miniszterelnök („primus inter pares”) Miniszterelnökség

kormány adminisztrációjának intézése tárcák közötti koordináció közvetlenül alárendelt szervek irányítása miniszterelnök munkájának támogatása

Miniszterek Minisztériumok (szakigazgatás irányítása)

A kormány hatáskörea polgári korban A kormány a végrehajtó hatalom országos

központi szerve Hatáskörei:

király (kormányzó) döntéseinek előkészítése, ellenjegyzése

törvényelőkészítés kormányzás = végrehajtó hatalom

megszervezése, irányítása, felügyelete rendeletalkotás egyedi hatósági ügyek intézése (kivételes,

általában alsóbb közigazgatási szervek végzik) bíráskodás fegyelmi és egyes kihágási (pl.

jövedéki) ügyekben

Példák szakigazgatásraa polgári államban

Rendvédelem 1848. honvédség (1867-től korlátozott) 1872. rendőrség (önkormányzatokhoz kapcs.) 1881. csendőrség

Közegészségügy és szegényügy belügyi igazgatáshoz kapcsolódik államigazgatási és önkormányzati feladatok

Pénzügy 1867. pénzügyőrség 1889. királyi pénzügyi igazgatóság

A kormányzati felelősséga polgári államban 1.

Jogi felelősség hivatali minőségükben (miniszterként) elkövetett

törvénysértésért áll fenn alsóház általános szótöbbséggel helyezi őket vád

alá felsőház által tagjai sorából választott 36 főből az

érintettek (képviselőházi biztosok ill. miniszter) által levont -12 -12 fő után megmaradó 12 tag ítélkezik felettük

A kormányzati felelősséga polgári államban 2.

Politikai felelősség Lényege:

"a miniszter eljárását a politikai helyesség és célszerűség szempontjából ítélik meg"

(Csekey István)

A miniszternek a kormányzásban azt a politikát kell követnie, amelyet a képviselőház többsége helyesnek tart.

Politikailag tehát nem azért felelős a miniszter, mert jogellenesen cselekedett, hanem mert a parlamenti többség megítélése szerint helytelenül járt el.

A kormányzati felelősséga polgári államban 3.

Politikai felelősség szokás: többségi párt jelöltje a miniszterelnök

(kivétel: darabontkormány, 1905-06) miniszterek jogai:

az országgyűléssel közvetlenül érintkeznek, mindkét házban megjelenhetnek, felszólalhatnak

szavazati joguk csak akkor van, ha a ház tagjai miniszterek kötelezettségei:

kötelesek az országgyűlés bármelyik házának kívánságára az ülésben megjelenni

felvilágosítást adni kérdésekre, interpellációkra válaszolni a vonatkozó hivatalos iratokat bemutatni

A kormányzati felelősséga polgári államban 4.

Bizalmatlanság Parlamenti szokásjogban alakul ki:

bármely miniszter, vagy akár a kormány egésze ellen is kezdeményezhető

bizalmatlansági szavazással vagy valamely fontos kérdésben a kormánytag leszavazásával történhet

eredménye: az érintett lemond a hivataláról ha nem mond le, az országgyűlést azt elvben

kikényszerítheti, pl. a költségvetés elutasításával, mert ha ezek után is eljár, akkor törvénysértést követ el, akkor pedig jogi felelősségrevonásnak van helye (Csekey István)

A kormányzati felelősséga polgári államban 5. Bizalmatlanság a magyar történelemben

Dualizmus korában: rengeteg kormánybukás (inkább erkölcsi alapon, mint a politikai többség elvesztése okán, pl. Lónyay Menyhért 1874)

1903. novemberben napirendi szavazás során a kormánypárti képviselők egy része az ellenzékkel szavaz, emiatt Khuen-Héderváry Károly lemond (kvázi bizalmatlanság)

1905. június: Fejérváry-kormány idején ellenzéki többség van, rögtön ki is fejezi bizalmatlanságát, de a miniszterelnök a király támogatását élvezve mégis egy évig kitart

1938. november 23. bizalmi szavazás Imrédy Béla kormánya ellen; a képviselőház 115:94 arányban leszavazza Imrédyt, aki azonnal lemond, de Horthy nem fogadja el a lemondást, mert a németek ragaszkodnak a személyéhez (végül azzal sikerül a németeket meggyőzni, hogy Imrédy egyik dédszülője (!) zsidó volt, és 1939. februárban bukik meg Imrédy).

A kormányzati felelősséga polgári államban 6.

Legfőbb Állami Számvevőszék A parlament költségvetési ellenőrző szerve 1870: 18. tc. hozza létre elnökét az országgyűlés 3 jelöltje közül a király

nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével tagjait kizárólag az országgyűlés mozdíthatja el

hivatalából a kormánytól független, önálló hatóság a költségvetésben foglaltak betartását,

a kormány gazdálkodását ellenőrzi, a zárszámadást készíti elő