Az
EEG
tört
énet
i há
tter
eHan
s Be
rger
(18
73-1
941)
a jén
ai e
gyet
emen
hozt
a létr
e az
első
EE
G labo
rató
rium
ot.
Az
első
re
gisz
trát
umok
eg
yike
(az
alsó
so
r idők
alib
ráció)
Han
s Be
rger
fel
oszt
ása
(192
9) a
z EE
G-be
n előf
ordu
ló,
külö
nböz
ő
frek
venc
iájú
hu
llám
okra
:
delta
(δ; 4
Hz
alat
t)te
ta (θ;
4-8
Hz)
alfa
(α;
8-1
3 Hz)
béta
(β;
13-
20 H
z
vagy
13-
30 H
z)
késő
bb: g
amma
(γ; 30
-80
Hz)
amplitúd
ó
és f
rekv
encia
ford
ítot
tan
arán
yos
EEG
–
elek
troe
ncep
halogr
amem
ber
eset
ében
legg
yakr
abba
n a
haja
s fe
jbőr
ről e
lvez
etet
t ag
yi p
oten
ciál
vált
ozás
okál
latk
ísér
let:
köz
vetl
enül
az
agy
fels
zíné
ről i
lletv
e az
ag
yszö
vetb
ől is
mér
hető
(utó
bbi e
sete
kben
nag
yobb
am
plit
údó)
kis
ampl
itúd
ójú
jel: μV
nag
yság
rend
(↔EK
G: m
V)ki
alak
ulás
ához
fon
tos,
hog
y a
neur
onok
geo
met
riai
lag
rend
ezet
ten
hely
ezke
djen
ek e
l –em
iatt
az ag
ykér
egbő
l (e
lekt
roko
rtigra
m) illet
ve a
hippo
campu
sból v
ezet
hető
el
Az
ag
ykér
eg
szer
keze
te
függ
őleg
es o
szlo
pok
(ver
tiká
lis k
olum
nák)
: kb.
100
00 p
iram
isse
jtet
ta
rtal
maz
nak
pira
mis
sejt
ek s
zóm
ái: I
I., I
II.,
V. é
s VI
. rét
egbe
nle
gnag
yobb
pir
amis
sejt
ek (B
etz-
féle
sej
tek)
: 5. r
éteg
(str
atum
pyr
amid
ale)
az in
tern
euro
nok
közv
etle
nül n
em já
tsza
nak
szer
epet
az
EEG
létr
ejöt
tébe
n Br
odman
n-ar
eák:
52
dara
b, c
itoa
rchi
tekt
onik
a al
apjá
n
Az
EE
G ge
nezise
A p
iram
isse
jtek
sze
repe
több
, min
t 10
000
szin
apsz
is a
szó
mán
és
a de
ndri
teke
n, le
gtöb
b az
api
calis
de
ndri
ten
(den
drit
tüsk
ék a
mem
brán
fels
zín
nagy
obbí
tásá
ra)
az apica
lis d
endr
itek
pos
ztsz
inap
tiku
s po
tenc
iálja
i(EP
SP-k
és
IPSP
-k) g
ener
áljá
k az
EEG
-ta
szin
apti
kus
bem
enet
ekke
l akt
ivál
t pi
ram
isse
jtek
ben dipó
lus
alak
ul k
i: az
api
calis
de
ndri
t (s
ok m
űköd
ősz
inap
szis
) mem
brán
pote
nciá
lja p
ozit
ívab
b, a
szó
ma
terü
leté
n (k
evés
és
gátl
ósz
inap
szis
) neg
atív
abb →
a ké
t te
rüle
t kö
zött
ára
mkö
r al
akul
ki,
ami a
z EC
tér
en k
eres
ztül
zár
ódik
az a
gyké
rgi ak
ciós
pot
enciálok
NEM
sze
repe
lnek
az
EEG
létr
ejöt
tébe
n!az
em
beri
agy
bar
ázdá
lt, a
z EE
G ke
letk
ezés
ében
csa
k a
kopo
nya
érin
tőjé
re
mer
őleg
es ir
ányú
pira
mis
sejt
ek, i
ll. k
érgi
kol
umná
k sz
erep
elne
k
Az
EE
G mér
ése
különb
öző
EE
G elek
tród
ok
klin
ikai
dia
gnos
ztik
a: E
EG e
lvez
etés
e ko
venc
ioná
lisan
meg
álla
píto
tt
hely
ekrő
l→ún
. nem
zetk
özi 10
-20-
as r
ends
zer
a re
ndsz
erbe
n né
gy a
nató
mia
i ref
eren
ciap
ont
a ko
pony
án(n
asio
n-or
rnye
reg,
inio
n-a
nyak
szir
tcso
nt le
gink
ább
kiem
elke
dőré
sze
és a
két
pr
eaur
icul
áris
pon
t re
fere
ncia
pont
ok k
özöt
t tö
bbfé
le t
ávol
ság,
atá
vols
ágok
10,
ille
tve
20%
-os
osz
tásp
ontj
ain
hely
ezik
el a
z el
ektr
ódok
at
Gamma:
30-
50Hz
a bé
ta t
arto
mán
y na
gyfr
ekve
nciá
s ré
sze,
inte
nzív
fig
yelm
i álla
potb
an é
s pa
rado
x al
vás
álom
képe
i ala
tta
“des
zink
roni
zált
”eln
evez
és n
em h
elyé
nval
ó: a
neu
rono
k gy
ors
tüze
lése
ebb
en a
z es
etbe
n na
gyon
is s
zink
ron,
ezt
a k
éreg
neu
ronh
álóz
atai
saj
át m
aguk
(a t
hala
mus
né
lkül
) hoz
zák
létr
eBé
ta:
13-3
0 Hz
éber
álla
pot,
álo
mlá
táso
s=RE
M=p
arad
oxal
vás
idej
énAlfa:
8-1
3 Hz
embe
r es
etéb
en m
ár a
sze
m b
ecsu
kása
kor,
fől
eg a
z oc
cipi
talis
kére
gben
elal
vás
sorá
n 0.
5-10
más
odpe
rces
"cs
omag
ok"
(ors
ók) f
orm
ájáb
an, e
zek
az e
gész
ag
ykér
egbe
n sz
inkr
on je
lent
kezn
ekco
rtic
o-th
alam
o-co
rtic
alis
pál
yák
hozz
ák lé
tre:
a t
alam
usz
reti
cula
ris
sejt
ei
prio
diku
san
hipe
rpol
ariz
áljá
k a
relé
sejt
eket
→ut
ána
posz
tinh
ibit
oros
akt
ivál
ódás
→
ez a
rit
mus
adó
dik
át a
kér
gi s
ejte
knek
.Te
ta:
4.0-
8.
0 Hz
•
felnőt
tben
csa
k el
alvá
s so
rán
•
met
abol
ikus
vag
y st
rukt
urál
is z
avar
ok h
atás
ára
•
gyer
mek
eken
nor
mál
isan
ébr
en is
Delta
: 4.
0 Hz
alat
tm
ély
alvá
s al
att,
ille
tve
elsz
órta
n (K
-kom
plex
ként
) a f
elül
etes
alv
ásba
n (la
ssú
hullá
mú
alvá
s 2.
sza
kasz
ában
)Alvás
i or
sók
(bét
a-or
sók;
szigm
a):
~
15 H
zaz
ela
lvás
csa
lhat
atla
n je
lei
a ta
lam
usz
szin
kron
izál
ja ő
ket
akko
r ke
letk
ezik
, am
ikor
a t
alam
usz
sejt
jei e
gy a
dott
mem
brán
pote
nciá
l-tar
tom
ányb
an
vann
akA k
ülön
böző
EE
G hu
llámok
eltérő
alvá
s-éb
renlét
i illet
ve v
iselke
dési á
llapo
tokh
oz k
ötőd
nek
Az
alvá
s sz
erke
zete
, st
ádiumai
Alvás
vizs
gálato
k, a
lvás
beos
ztás
EEG-
t és
ele
ktro
mio
gram
ot (E
MG)
-t m
érne
k, e
sete
nkén
t el
ektr
ooku
logr
amot
(EO
G) is
→az
ada
tokb
ól h
ipno
gram
ot k
észí
tene
k
patk
ány
EEG-
EMG
felvét
elaz
alv
ásbe
oszt
ás
(„sl
eep
scor
ing”
) al
apel
ve e
mbe
rben
is
has
onló
Fiat
al f
elnő
tt s
zem
ély
alvá
sána
k hi
pnog
ram
ja
Felszá
lló
aktivá
ló
rend
szer
ek
szer
epe →
el
térő
ak
tivi
tás
alvá
s ill
etve
ébr
enlé
t so
rán
→ag
ykér
eg a
ktiv
itás
a is
vál
tozi
k →
alvá
s va
gy é
bren
lét
Agy
törz
si f
orm
atio
ret
icul
aris
Szer
oton
in –
ra
phe
–sá
rga
Nor
adre
nalin
–
locu
s co
erul
eus
–zö
ldH
iszt
amin
–
TMN
Ace
tilk
olin
(agy
törz
s) –
PP
T és
LDT
–
nara
ncs
Ore
xin
–
late
rális
hip
otal
amus
z–
piro
s
Bazá
lis e
lőag
y (B
F)
Talamok
ortiká
lis é
s ko
rtikot
alam
ikus
ka
pcso
lato
k
Sutc
liffe
és
de L
ecea
, Nat
Rev
Neu
rosc
i. 20
02;3
(5):3
39-4
9.
Alvás
-ébr
enlét
szab
ályo
zás
alvá
s-éb
renl
ét c
iklik
us v
álta
kozá
sa →
az a
gyké
reg
akti
váci
ós s
zint
je (a
rous
al) i
lletv
e az
akt
ivác
ióm
intá
zata
vál
tozi
kar
ousa
l: ké
pess
ég d
irek
t és
fen
ntar
tott
fig
yele
m m
egva
lósí
tásá
ra →
ébre
n m
agas
, al
vás
közb
en a
lacs
ony
Kivá
ltot
t po
tenc
iálok
rövid
ideig
tart
ó, e
rős
inge
r (p
l. k
oppa
nóha
ng, villa
nófé
ny s
tb.) a
z alka
lmaz
ott
szen
zoro
s mod
alitás
agy
kérg
i (vag
y ké
reg
alat
ti)
érző
terü
lete
in a
z alap
EEG
mintá
zatá
ba é
pülve
ún. kivá
ltot
t po
tenc
iált
(KP)
is e
redm
énye
za
KP-k
am
plit
údój
a jó
val k
iseb
b a
hátt
ér E
EG-é
nél →
egye
di v
álas
zok
elem
zése
legt
öbbs
zör
nem
lehe
tség
es →
nagy
szá
mú
(töb
b sz
áz v
agy
ezer
) KP
-t á
tlag
olna
k ös
sze
szám
ítóg
éppe
l →kö
zel u
gyan
olya
n le
futá
súKP
-k
kiem
előd
nek
az a
dott
ese
mén
yhez
szo
rosa
n ne
m k
apcs
olód
óhá
ttér
EEG
-bő
lsz
enzo
ros
illet
ve k
ogni
tív
funk
ciók
ról k
vant
itat
ív é
s ob
jekt
ív
info
rmác
ióka
t ad
eset
enké
nt le
hets
éges
a k
órfo
lyam
at v
iszo
nyla
g po
ntos
loka
lizác
iója
és
kite
rjed
ésén
ek m
egha
táro
zása
iskivá
ltot
t po
tenc
iálok
típu
sai:
I. v
izuá
lis k
iválto
tt p
oten
ciálok
II. ag
ytör
zsi au
dito
ros
(hallási) kivá
ltot
t po
tenc
iálok
III.
szo
mat
osze
nzor
os k
iválto
tt p
oten
ciálok
IV. mot
oros
kiválto
tt p
oten
ciálok
(elek
trom
os v
agy
mág
nese
s)V.
kisag
yi k
iválto
tt p
oten
ciálok
VI. multimod
ális k
iválto
tt p
oten
ciálok
; fe
ntiek
kombi
nációj
a
ún.
„odd
ball”
para
digm
ával
le
het
regi
sztr
álni
(s
tand
ard,
sz
abál
yos
idők
özön
ként
ad
ott
soro
zati
nger
ek
közö
tt
alka
lman
ként
„c
élin
gere
ket”
adna
k és
err
e ke
ll fi
gyel
ni)
csak
akk
or je
lent
kezi
k, h
a a
szem
ély
a „c
élin
gerr
e”ös
szpo
ntos
íta
szen
zoro
s in
form
áció
tuda
toso
dásá
t je
lezh
eti
skiz
ofré
nia,
csö
kken
t ko
gnit
ív k
épes
sége
k: k
iseb
b P3
00
Cirk
adian
ritm
usok
, bi
ológ
iai ór
a
az a
lvás
és
ébre
nlét
vál
tako
zása
em
berb
en k
b. 2
5 ór
ás p
erió
dust
mut
atna
, am
it a
fé
ny-s
ötét
vál
tako
zása
24
órás
ra m
ódos
ít
a ri
tmus
gen
erát
ora
(„m
este
róra
”) a
sup
rach
iasm
atic
us m
ag (S
CN) a
hi
potl
alam
uszb
anSC
N-h
ez s
ok r
ost
fut
a re
tiná
ból –
fény
rit
mus
állít
óha
tása
SCN
irán
yíth
atja
az
egyé
b na
pi r
itm
usai
nkat
(hőm
érsé
klet
, hor
mon
szin
tek
stb)
is,
ezek
sza
bado
n fu
tóri
tmus
a (s
ötét
ben,
mik
or a
fén
y ne
m ig
azít
be)
köz
eleb
b va
n a
24 ó
ráho
za
tobo
zmir
igy
az S
CN ir
ányí
tása
ala
tt á
l, az
ált
ala
term
elt
mel
aton
in
konc
entr
áció
ja é
jsza
ka a
legm
agas
abb
A m
este
róra
működésén
ek m
olek
ulár
is
alap
jai
ún. ó
ragé
nek
nega
tív
viss
zacs
atol
ásos
tra
nszk
ripc
iós-
tran
szlá
ciós
ci
klus
aipe
riod
ikus
vis
elke
dés
akko
r le
hets
éges
, mik
or m
olek
ulár
is s
zint
en a
z ak
tivá
ció
(A) é
s az
öne
lnyo
más
(R) k
özöt
t időb
eli k
ésés
van
A b
iológiai ó
ra h
atás
a
SCN: látó
ideg
ker
eszt
eződ
és f
elet
ti m
agnu
cleu
s pa
rave
ntricu
laris
(PVN
): h
armad
ik a
gyka
mra
mellett
i mag
SCN
PVN
szem
tobo
zmirigy
melat
onin k
iboc
sájt
ás
tobo
zmirig
y
gátló
ha
tás
Vise
lked
és
és m
agat
artá
s
vise
lked
és é
s m
agat
artá
s: ö
rökl
ött
és t
anul
t el
emek
vise
lked
és:
asz
enzo
ros
bem
enet
ekre
adot
t(m
otor
os) v
álas
zm
inde
n, a
mi a
z ál
latt
al t
örté
nik,
am
it c
siná
l és
ami v
égbe
meg
y be
nne
foly
amat
os é
s a
moz
gás
hián
ya is
bel
etar
tozi
k (t
ehát
az
alvá
s is
vi
selk
edés
)ge
neti
kusa
nkó
dolt
azeg
ész
szer
veze
tsz
intj
énér
vény
esülő
ideg
iés
kém
iaif
akto
rok
szab
ályo
zzák
a kö
rnye
zeth
ezva
lóal
kalm
azko
dás
(ada
ptál
ódás
), az
azta
nulá
ské
pess
ége
szin
tén
gene
tiku
san
adot
t→
azel
sődl
eges
biol
ógia
im
otiv
áció
ram
ásod
lago
sre
gulá
ciós
rend
szer
épül
mag
atar
tás:
sz
ándé
k, e
lőre
látá
s, t
udat
os k
ompo
nens
is v
an b
enne
vise
lked
ésél
etta
n és
eto
lógi
a fo
glal
kozi
k ez
ekke
l a p
robl
émák
kal,
de
az e
lem
i szi
ntű
ta
nulá
s vi
zsgá
lata
ele
ktro
fizi
ológ
iai v
izsg
álat
okka
l tö
rtén
ik
Vise
lked
és
Közp
onti
mintá
zatg
ener
átor
Reflex
:m
egha
táro
zott
ku
lcsi
nger
ha
tásá
ra
min
dig
és
ugy
anúg
y be
köve
tkez
ő
vála
szre
akci
ó
Reflex
lánc
olat
(ö
röklöt
t
moz
gásk
ombi
náció)
:ol
yan
ös
szet
ett
m
ozgá
sfor
ma,
am
ely
az
ál
lat
m
otiv
álts
ága
es
etén
ad
ott
ku
lcsi
nger
ha
tásá
ra
bekö
vetk
ezik
Taxi
sad
ott
in
ger
ál
tal
ir
ányí
tott
he
lyvá
ltoz
tató
m
ozgá
sba
rota
xis
kemot
axis
alva
nota
xis
hydr
otax
is,
term
otax
istigm
otax
isku
llanc
s (vaj
sav),
plan
ária (fé
ny)
pióc
a ús
zása
Vise
lked
és
és t
anulás
Vise
lked
ésso
roza
tok
impr
inting
(kor
aibe
véső
dés)
örök
lött
mag
atar
tási
form
ale
gink
ább
asz
árny
asok
nálf
igye
lhető
meg
mag
atar
tás
akti
válá
sakü
lső
inge
rekk
elös
ztön
: örö
klöt
t m
ozgá
smin
táza
t, d
e ta
rtal
maz
tan
ult
elem
eket
ism
ozgá
skom
biná
ciók
tanu
lása
újin
form
áció
meg
tanu
lása
Tanu
lás :
m
emór
ia-n
yom
kel
etke
zik,
ez
táro
lódi
k és
kés
őbb
kiol
vash
ató
(fel
idéz
hető
)as
szoc
iáci
ós f
olya
mat
zaj
lik, a
miv
el a
tár
olt
info
rmác
ióaz
akt
uális
tör
téné
sekk
el ö
ssze
hang
olha
tóa
tanu
lás
révé
n a
vise
lked
és h
ossz
útá
von
meg
vált
ozik
→
jobb
ada
ptác
ióa
körn
yeze
thez
Konr
ad L
oren
z-re
an
yjuk
ként
tek
inte
nek
a ki
skac
sák
és k
övet
ik
Tanu
lási
mod
ellek
illet
ve d
oktr
ínák
I. P
.
Pavl
ovPa
vlov
: klas
szikus
kon
dícion
álás
Beha
vior
izmus
(Jo
hn B
. W
atso
n, B
.F.
Skinne
r)a
vise
lked
ést
azob
jekt
ívm
egfi
gyel
éseg
yetl
enle
hets
éges
tárg
yakö
rnye
zeti
felt
étel
eka
tanu
lás
révé
na
vise
lked
ést,
a s
zem
ély
vise
lked
ése
a kö
rnye
zete
tbe
foly
ásol
jaa
vise
lked
és r
eakt
ív, i
nger
-vál
asz
együ
ttes
ek s
oroz
ata
inge
rek:
oly
anha
táso
k, a
mel
yek
egy
álla
tiva
gyem
beri
szer
veze
tet
érne
k, a
bban
vala
mily
envá
ltoz
ást
idéz
nek
elő.
Az
inge
rek
min
den
pilla
natb
anaz
onos
ítha
tók,
fi
zika
ipar
amét
erek
keli
s le
írha
tók.
vála
szok
: oly
anes
emén
yek,
am
elye
kkel
azad
ott
élől
ény
a ho
zzá
elju
tóin
gere
kre
reag
ál. I
zom
moz
gáso
kkén
tva
gym
irig
yműk
ödés
ekké
ntre
kons
truá
lhat
ók.
a sz
erve
zet
(ille
tve
az a
gy) e
gyfe
kete
dobo
z: n
emsz
üksé
ges
feln
yitn
i,a
bem
enő
hatá
sok
ésa
kim
enet
iese
mén
yek
segí
tség
ével
kellő
képp
enje
llem
ezhe
tőTi
nber
gen,
Lor
enz:
az á
llati
vis
elke
dés
spon
tán
és n
em r
eakt
ív je
llegű
(↔be
havi
oriz
mus
)ör
öklö
tt m
ozgá
smin
táza
tok,
„ös
ztön
ök”
K. L
oren
zN
. Tin
berg
enB.
F. S
kinn
er
Nem
as
szoc
iatív
ta
nulás
i.
habi
tuác
ió:i
smét
elt
in
ger
eg
yre
ki
sebb
re
flex
vála
szt
vá
lt
ki
(a
szen
zoro
s
kolla
terá
lis
egy
gá
tló
ne
uron
t
inge
rel)
ii.sz
enzitizá
ció :
a re
flex
íven
ko
nver
gáló
m
ásik
ne
uron
egy
szer
i
inge
rüle
te
a kö
vetk
ező
sz
inap
tiku
s
vála
szok
at
meg
növe
li.
Pres
zina
ptik
us
hatá
s, a
xo-a
xona
lis
szin
apsz
isok
kal.
Ass
zociat
ív t
anulás
–
több
folya
mat
öss
zeka
pcso
lása
a)klas
szikus
kon
dicion
álás
b)op
erán
s ko
ndicioná
lásTa
nulás
típu
sai
Klas
szikus
ko
ndicioná
lás
(P
avlov)
felt
étel
es r
efle
x ki
alak
ítás
aké
t fe
ltét
len
refl
ex
társ
ítás
a,is
mét
lés,
m
eger
ősít
és f
onto
s
Ope
ráns
felté
teles
reflex
kiépíté
se (op
erán
s ko
ndícioná
lás)
Ope
ráns
tan
ulás
: az
álla
t a
körn
yeze
tét
aktí
van
befo
lyás
olja
→
a vi
selk
edés
sza
bály
ozza
a k
övet
kezm
énye
ket.
Thor
ndike-
féle e
ffek
tus-
törv
ény:
ha
egy
ado
tt v
isel
kedé
sfor
ma
köve
tkez
mén
ye a
z eg
yed
szám
ára
pozi
tív,
akk
or m
egje
lené
si
való
színűs
ége
nő
(meg
erős
ítés
). H
a a
köve
tkez
mén
y ne
gatí
v, a
kkor
cs
ökke
n (k
iolt
ás).
A k
ivit
elez
és s
orán
az
álla
t az
ún.
Skinn
er-d
oboz
ban
van
és e
gy
kapc
soló
t (p
edál
, gom
b, le
mez
stb
.) m
ozga
t. A
z ál
lat
mot
ivál
t (é
hezt
etet
t va
gy s
zom
jazt
atot
t).
Mem
ória
Nem
-dek
lara
tív
mem
ória:
álta
lába
nne
mtu
dato
s, t
öbbn
yire
ism
étlé
ssel
véső
dik
beily
en a
hab
ituá
ció,
sze
nzit
izác
ió,f
elté
tele
sre
flex
, tan
ult
moz
gáso
k, p
rim
ing
(pl.
a sz
óel
sőbe
tűje
eszü
nkbe
jutt
atja
a sz
ót)
Dek
lara
tív
mem
ória:
tény
ekés
tört
énés
ekm
egje
gyzé
seeg
ysze
rial
kalo
mm
alra
ktár
ozód
ik, c
sak
tuda
tosa
nid
ézhe
tőfe
la
mem
ória
tart
alom
bevé
sésé
hez
a hi
ppoc
ampu
s, a
pe
rirh
inal
is-,
azen
torh
inal
isés
a pa
rahi
ppoc
ampa
liské
reg
szük
sége
s→
sérü
lésü
kan
tero
grád
amné
ziát
okoz
Típu
sTe
rület
Funk
ció
Példa
Nem
dek
lara
tív
mem
ória
proc
edur
ális
mem
ória
kisa
gy é
s ba
zális
gg
l.-o
kcs
elek
vés
végr
ehaj
tása
keré
kpár
ozás
klas
szikus
ko
ndicioná
lás
agyk
éreg
hozz
ászo
káso
s vise
lked
éská
vész
ünet
félelm
i ko
ndicioná
lás
amigda
laem
ocioná
lis t
anulás
fóbi
ák
nem-a
sszo
ciat
ívmem
ória
gerinc
velő
habi
tuác
ió
vagy
sz
enzt
izác
ióinge
rre
adot
t meg
változ
ott
válasz
hoss
zó
távú
be
vésé
stö
bb a
gyké
rgi
terü
let
új m
emór
ia a
lapj
a gy
ermek
kori m
emór
ia
Dek
lara
tív
mem
ória
epizod
ikus
mem
ória
agyk
éreg
elmúlt
esem
énye
kre
emléke
zés
előző
he
ti p
rogr
am
szem
antiku
s mem
ória
fron
tális
és
tempo
rális
leb
eny
tény
ek r
ögzíté
sesz
avak
és
szim
bólumok
ért
elme
Mun
kamem
ória
Mem
óriatípu
sok
Mem
ória
-
ag
yter
ület
i loka
lizác
ió
arö
vid
távú
mem
ória
foly
amat
oka
neok
orte
xben
zajla
nak
arö
vidt
ávú
mem
ória
emlé
kkép
eia
hipp
ocam
pus
segí
tség
ével
váln
aka
hoss
zútá
vúm
emór
iaem
lékn
yom
aivá
(eng
ram
), m
elye
ksz
inté
nne
okor
texb
entá
roló
dnak
az e
ngra
mfe
lidéz
éséh
ezne
mke
lla
hipp
ocam
pus
Elem
i ta
nulási f
olya
mat
okA
plys
ia n
evű
teng
eri c
siga
kop
olty
úvis
szah
úzó
refl
exe
és a
nnak
ha
bitu
áció
jasz
ifon
t m
egér
intv
e vi
ssza
húzz
a a
kopo
ltyú
ját:
fel
tétl
en r
efle
x
Hab
ituá
ció:
sz
ifon
ism
étel
t m
egér
inté
sére
egy
idő
után
nem
húz
za v
issz
a a
kopo
ltyú
ta
szen
zoro
s ne
uron
és
a se
rken
tőin
tern
euro
n tr
ansz
mit
ter
lead
ása
csök
ken,
a
gátl
óin
tern
euro
néke
vésb
é→
a m
otor
os n
euro
n gá
tlód
ik il
letv
e ne
m s
erke
ntőd
ik
Szinap
tiku
s
haté
kony
ságv
álto
zás
-
rö
vidt
ávú
Szinap
szis e
rősö
dése
:a)
fa
cilit
áció
–
rö
vid
idei
g ta
rtó
vá
ltoz
ásb)
au
gmen
táció
–
kö
zepe
sen
hoss
zú
idei
g ta
rtó
vá
ltoz
ásc)
po
tenc
iáció
–
ho
ssza
bb id
eig
tart
ó
vált
ozás
(p
tp =
pos
zt
teta
niku
s po
tenc
iáci
ó
–
soro
zati
nger
lést
kö
vető
en)
Szinap
szis g
yeng
ülés
e :1)
ha
bitu
áció
2)
depr
essz
ióPá
ros
inge
rlés
hat
ása
a sz
inap
szis műk
ödés
ére
LTP
-
long
ter
m p
oten
tiat
ion
(h
ossz
ú
idejű
sz
inap
tiku
s ha
téko
nysá
g
foko
zódá
s)elős
zör
a hi
ppoc
ampu
sban
írtá
k le
, de
álta
láno
s je
lens
ég (B
liss,
Lom
o)al
apm
odel
l: Sc
haff
er-f
éle
kolla
terá
lisok
nag
yfre
kven
ciás
inge
rlés
ekor
a
kivá
ltot
t vá
lasz
(EPS
P) a
mpl
itúd
ója
a CA
1 ré
giób
an ó
rakr
a-na
pokr
a is
m
egnő
het
assz
ociatív
tanu
lás
alap
mec
hanizm
usa
Hos
szút
ávú
sz
inap
tiku
s
haté
kony
ságv
álto
zás
Hos
szút
ávú
sz
inap
tiku
s
haté
kony
ságv
álto
zás
LTP:
lon
g te
rm p
oten
tiat
ion
depo
lari
záci
ó→
fels
zaba
duló
glut
amát
AM
PA r
ecep
toro
khoz
köt
→po
szts
zina
ptik
us s
ejt
is
depo
lari
záló
dik →
NM
DA
-csa
torn
ák
nyíln
ak →
Ca2+
beár
amlá
s →
Ca2+
enzi
mek
et a
ktiv
ál →
hoss
zúidőt
arta
mú
szen
ziti
záci
óre
trog
rád
hatá
s: p
resz
inap
tiku
s gl
utam
át f
elsz
abad
ulás
meg
nőa
posz
tszi
napt
ikus
sej
tből
fel
szab
adul
óN
O h
atás
ára
(ret
rogr
ád t
rans
zmit
ter)
LTD:
long
ter
m d
epre
ssion
(h
ossz
ú
idejű
sz
inap
tiku
s ha
téko
nysá
g cs
ökke
nés)
Top Related