1
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének
eszközei
SZAKDOLGOZAT
Készítette: Konzulens:
Baji Klaudia Csemáné Dr. Váradi Erika
VKY12A egyetemi docens
Miskolc
2018.
2
University of Miskolc
Faculty of Law
Department of Criminal Law and Criminology
Tools for preventing and managing child and delinquency
THESIS
Author: Tutor:
Klaudia Baji Dr. Erika Váradi Csemáné
VKY12A associate professor a docens
Miskolc
2018.
3
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK 3
BEVEZETÉS 4
1. A fiatalkorúak és a gyermekek fogalma a büntetőjogban 6
2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői 8
3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés okai hazánkban 10
3. 1. Iskolai hatások 11
3. 2. Család hatása 12
3. 3. Kortárshatások 14
3. 4. Individuális hatások 17
4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a hazai statisztikai adatok alapján 18
4. 1. A gyermekkorúak bűnözése 18
4. 2. A fiatalkorúak bűnözése 22
5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének eszközei 32
5. 1. Bűnmegelőzés fogalmának tisztázása 32
5. 2. Bűnmegelőzés háromszintű modellje 33
5. 3. A bűnözés eszközei, aktuális iránya 34
5. 4. Prevenció a bűntető igazságszolgáltatáson keresztül 35
5. 4. 1. Generális prevenció 35
5. 4. 2. Speciális prevenció 36
6. B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság preventív programja 37
6. 1. Gyermek- és ifjúságvédelmi programok 37
6. 1. 1. D.A.D.A. Program 37
6. 1. 2. Sulizsaru 38
6. 1. 3. A Bűn küszöbén 38
6. 1. 4. A tanulói és pedagógusi mentorképző 39
6. 1. 5. „SZEBB” jövőért 39
ÖSSZEGZÉS 40
IRODALOMJEGYZÉK 41
JOGSZABÁLYJEGYZÉK 42
HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE 43
KÉPEK- ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 46
4
BEVEZETÉS
1. kép 2. kép
Forrás: https://pixabay.com/hu/photos/boldog/
„A gyermek kriminális állapotára nem a
büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő
hatást”
(Ligeti Miklós)
1. Ligeti Miklós idézet: http://slideplayer.hu/slide/11488537/ (2017. 12. 26. 18:02)
5
Napjainkban is időszerű téma a gyermek- és fiatalkori bűnözés, melynek mindenkori
aktualitását az adja, hogy a bűnözés mértéke egyre nagyobb arányban nő.
Egy olyan társadalmi problémával állunk szemben, mely során a gyermekkori bűnözés
vizsgálatára kevés figyelem jut. Ennek oka talán az is lehet, hogy a sértettek az elkövető
gyermekkel szemben ritkán tesznek feljelentést, mert úgy ítélik meg, hogy az elkövető
gyermek, úgysem büntethető, vagy nem feltételezik, hogy az elkövető gyermek.
Olyan törekvésekre van szükség, mely a végső büntetés a börtön, elkerülése érdekében
a bűnözés visszaszorítására és megelőzésére irányul.
A fiatalok számára fontos a megfelelő családi háttér, a társadalom által elvárt és
elfogadott szülői minta annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke megfelelő
értékrenddel rendelkezzen.
Büntetőjog tantárgy során figyeltem fel a témára. A probléma kapcsán elsősorban a
prevenció gondolata fogalmazódott meg bennem. Dolgozatom témájaként azért
választottam a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzés eszközeinek vizsgálatát, mert
olyan aktuális társadalmi problémával állunk szemben, melynek létezése adott, viszont
a valódi okok feltárása és ebből adódóan a megelőzés mai napig nehéznek bizonyul.
Dolgozatomban arra törekszem, hogy szakirodalom segítségével tisztázzam a
fiatalkorúak- és gyermekek büntetőjogi értelemben vett fogalmát, feltárjam a bűnözés
vélhető okait, majd hazai statisztikai adatok segítségével bemutatom a gyermek- és
fiatalkori bűnözés jelenlegi okát és mértékét, majd a feltárt statisztikai adatok és
szakirodalmi háttér segítségével igyekszem taglalni a megelőzésének lehetőségeit,
eszközeit.
6
1. A fiatalkorúak és a gyermekek fogalma a büntetőjogban
A fiatalkorú büntetőjogi fogalmát a Büntető Törvénykönyv 105.§ (1) bekezdése
szabályozza, mely szerint „Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a
tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem”. Tehát hatályos szabályok
szerint tehát, nem büntethető az, aki a tizenegyedik életévét a bűncselekmény
megvalósításakor még nem töltötte be. A gyermekkorú személy ellen, akkor sem lehet
büntetőeljárást indítani, ha közben betölti a tizenegyedik évet.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény IV. fejezete alapján a
büntetőjog a gyermekkor büntethetőség szempontjából kizáró, illetve korlátozó okként
említi. A 16. § szerint nem büntethető az, aki a büntetendő cselekmény elkövetése során
a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A főszabály alóli kivételek, ha az elkövető a
tizenkettedik életévét betöltötte és emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés,
testi sértés, terrorcselekmény, rablás, kifosztás cselekmények bármelyikét hajtja végre,
valamint az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek
felismeréséhez szükséges belátással.
A gyermek- és fiatalkorú bűnözés esetén az életkornak kiemelt jelentősége van a
büntethetőség megállapítása szempontjából. A gyermekkor felső és a fiatalkor alsó
korhatárát a Büntető Törvénykönyv nem egyértelműen értelmezhető módon a
gyermekkor esetében tizennegyedik, illetve tizenkettedik életévben határozta meg,
mivel általában ilyen kortól kezdődően vélelmezhető a testi és a szellemi fejlettségnek
olyan foka, amely a büntetőjogi felelősségre vonást megengedhetővé teszi. A fiatalkor
felső határa pedig a tizennyolcadik életév.
A tizennegyedik illetve tizenkettedik születésnapon az elkövető még gyerekkorúnak
számít, így a fiatalkorúság kezdetének a születésnapot közvetlenül követő nap
tekinthető. Ez irányadó a tizennyolcadik születésnapra is, vagyis e napon az elkövető
még fiatalkorú, másnap azonban már nagykorú.
7
A bűncselekmény elkövetésének időpontja alatt a tényállásszerű elkövetési magatartás
utolsó mozzanatának a megvalósítását kell érteni2.
A fiatalkorúaknál csak a bűnösen megvalósított bűncselekmény kimerítése jelentheti a
büntetőjogi beavatkozás és felelősségre vonás alapját. Az elkövetett bűncselekményre
vonatkozó büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazását önmagában nem határozhatja
meg a büntetőjogilag felelősségre vonható fiatalkorú nevelési, illetve kezelési
szükséglete. A fiatalkorúakkal szemben kiszabott büntetések célja, a fiatalkorú helyes
irányba fejlődése. Intézkedés illetve a büntetés kiszabása során, a fiatalkorú nevelését és
védelmét szemelőt kell tartani3.
A Büntető Törvénykönyv 106. § 2. pontja szerint a „Tizenegyedik életévét még be nem
töltött személlyel szemben a bűncselekmény elkövetésekor csak intézkedés
alkalmazható”. A 106. § 3. pontja szerint a „Fiatalkorúval szemben
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó
büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon
nem érhető el”. Tehát a törvény egyértelmű fogalmazása szerint a gyermekkel szemben
intézkedést kell alkalmazni, míg fiatalkorú esetében mérlegelni kell, elkövetés
súlyosságára való tekintettel, hogy elegendő a kiszabott intézkedés, büntetés vagy már
szabadságelvonást kell alkalmazni.
A büntetőjog szerint a személyiség kialakulásának folyamatosságával magyarázható az
a sokféleség, amely a büntetőjogilag releváns életkorok kialakítása kapcsán a büntető
törvénykönyvben is megnyilvánul. Abban nagy az egyetértés, hogy a gyermekkorú
elkövetők viselkedése büntetőjogi eszközökkel nem befolyásolható érettség hiányában,
ezért büntetlenül hagyják a gyermekeket. A büntethetőség alsó korhatárának
tekintetében a törvényi meghatározás szerint viszont eltérés mutatkozik.
2. – 3. Belovics E. – Békés I. – Busch B. – Domonkos A. – Gellé B. – Margitán É. – Molnár G. – Sinku
P. Büntetőjog. Általános rész. 5. hatályos kiadás
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html
(2017. 12. 26. 18:02)
8
2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői
A tudományos kutatások a bűnözés szempontjából három korcsoportot különböztet
meg. A gyermekbűnözést említi elsőként, mely esetben az elkövető büntetlensége miatt
csak kriminológiai megközelítésben beszélhetünk bűnözésről. Másodikként a fiatalkori
bűnözés következik, melynek életkori határai nem egységesen került meghatározásra. A
fiatalkori bűnözésről elmondható, hogy megváltoztatta a bűnügyi tudományok
perspektíváját, mely során átalakultak a szankciós célok, a büntetőjogi eszközök és azok
felhasználásának lehetőségei4.
Harmadik csoport a felnőttek csoportja, mely dolgozatom szempontjából lényegtelen
kérdés, ezért nem foglalkozom vele, de megjegyezni kívánom, hogy az általam vizsgált
témához hasonlóan igen csak fontos és szintén megoldásra váró társadalmi probléma.
A fiatalkori bűnözés a szak kriminológia szerint egy társadalmi tömegjelenség, mely a
tizennegyedik életévüket már betöltött, de a tizennyolcadik életévüket be nem töltött
bűnelkövetőket és bűncselekményeiket foglalja magába. A fiatalkorúak biológiai,
pszichológiai és szociológiai helyzetük tekintetében egy olyan sajátos társadalmi réteg,
akik védelemre szorulnak, és mint jövő építőkre különös figyelmet kell fordítani. A
fiatalkorú bűnözőkről a társadalom feltételezi, hogy felnőttként is bűnelkövető lesz
majd, vagy a büntetés hatására megjavulnak. Tehát bűnözés tekintetében, egy olyan
társadalmi tömegjelenség, amely egy adott társadalomban, egy meghatározott időszak
alatt elkövetett és ismertté vált bűncselekmények és azok elkövetőinek és áldozatainak
összességét jelenti5.
4. Belovics E. – Békés I. – Busch B. – Domonkos A. – Gellé B. – Margitán É. – Molnár G. – Sinku P.
Büntetőjog. Általános rész. 5. hatályos kiadás
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html
(2017. 12. 26. 18:02)
5. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó – Uránia
Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014, 23-32 oldalról.
9
Bűnelkövetés cselekményének elkövetése tekintetében:
Gyermekbűnözésről beszélünk a 14. életévüket be nem töltött elkövetők esetén.
Fiatalkori bűnözésről beszélünk a 14. életévüket betöltött, de a 18. életévüket még be
nem töltött fiatalkorúak esetén.
Ifjú/fiatal felnőtt bűnözésről beszélünk a 18. életévüket betöltött, de a 24. életévüket
még be nem töltött elkövetők esetén6.
A szakirodalmak alapján elmondható, hogy a gyermek és fiatalok szocializációja során
nagy hangsúlyt kell fektetni, főként a szülők, nevelők, részéről a társadalmilag
elfogadott normák hangsúlyozására. Ennek hiányában a gyermekek könnyel elkallódnak
és bűnt követhetnek el. Az egyszer megtévedt gyermeket és fiatalt a társadalom
könnyen elítéli, akár ki is rekesztheti, minek következtében elkallódhat, bűnözővé
válhat. Nagy hangsúlyt kell fektetni, tehát a preventív megoldásokra, mely csak akkor
válhat sikeressé, ha ismertek az okok és a csoportsajátosságok.
A következőkben szakirodalom segítségével vizsgálom, milyen okok vezetnek ahhoz,
hogy a gyermek- és fiatalkorú eljusson addig, hogy a bűncselekmény elkövetésének
gondolata megfogalmazódjon benne.
6. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a
serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok
köréből. Doktori tanulmányok 3. Miskolc, 2013.
10
3. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés okai, rendszerszemléletű vizsgálata
Azt gondolom, minden jelenségnek oka van, így a bűnözésnek is. A következőkben azt
tekintem át a szakirodalmak segítségével, hogy milyen okok vezetnek a gyermekek- és
fiatalkorúak bűnözésének kialakulásához.
A gyermekek és fiatalkorúak viselkedését befolyásolják azok az életkori sajátosságok,
melyek kriminogén tényezőként – például: család, családi viszonyok, alkoholizmus és
bűnözés a családban, gyermeknevelés elhanyagolása, bántalmazás7 – jelentkeznek
életvitelükben. A fiatalok életkoruknál fogva több időt töltenek felügyelet nélkül,
nagyobb az önállóságuk és sok esetben az egyedül töltött időt a dolgok kipróbálásával
töltik. A legtöbb ember elkövet kiskorúsága idején valamilyen normasértő cselekményt,
de csak kevesen válnak bűnözővé. A probléma a sajátos élethelyzet megszűnésével,
esetleg lebukás hatására, megszűnik. Ebből következtetni lehet arra, hogy a kiskorúak
deviáns viselkedése lehet alkalmi és lehet tartós. A szakirodalmak arra hívják fel a
figyelmet, hogy ezek k okát korántsem szabad együtt kezelni. A bűnelkövetővé válás
nem következik be, ha főként fiatal korban, megfelelő időben, megfelelő segítséget
biztosítanak, ezáltal segítik a fiatal helyes irányba történő fejlődését. A közösségsértő
magatartások, nem minden esetben utalnak devianciára, de mindenképp érdemes korán
odafigyelni rájuk, melyhez ismerni kell a gyermek- és fiatalkorúak magatartásának
okait8.
„Quetelet szerint tehát a társadalmi fejlődéssel egy meghatározott mennyiségű és
minőségű bűnözés törvényszerűen együtt jár. Kiváltó okai között igen nagy jelentősége
van a természeti adottságoknak, az állati eredetű hajlamoknak, az alacsony morális
színvonalnak, ész azoknak az új kínálkozó alkalmaknak, amelyek bűnre csábítanak”9.
7.Jegyzetportál: www.jegyzetportal.hu/download/kriminologia/kriminologia_sajat.doc
8. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó – Uránia
Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest. 2014. 184-185. o.
9. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1991. 16-17. o.
11
A fiatalkorúak egy olyan életszakaszba lépnek, amelyben a megszokottól komolyabb
helyzetekkel és biológiai, tudati, pszichikai, erkölcsi érési folyamatokkal kell
megküzdeniük. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a szociális tevékenységeknek,
melyben az önmagáról és a világról alkotott kép formálódik. Az élethelyzet
meghatározza a fiatal tevékenysége formáit.
Egy adott élethelyzet, adott intézményes kereteket is jelent, mely több szereplős és
melyben a fiatal élete zajlik, mint például a család, az iskola, a rokonok, a szomszédok,
a barátok. A több irányból érkező elvárásoknak való megfelelés, közben önmaga
megtalálása, a társadalomban való eligazodásában problémákba ütközhet a fiatal
személy.
A bűnözési viselkedés szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a társas csoport és a
családi háttér, melyek a fiatalkorú személy lelki- és személyiségfejlődésben
meghatározó tényezők. A legfontosabb emberi hatások serdülőkorban a kortársak és a
szülők, akik az emberi viselkedésnek ingerei és modelljei is10
.
3. 1. Iskolai hatások
A fiatalok másodlagos szocializációs színtere az iskola, mely meghatározó szerepet
játszik a társadalomba történő beilleszkedésben. Az iskolai kapcsolataik kialakításához
nem rendelkeznek olyan eszközökkel, melynek segítségével, a kortársaikkal szemben
kialakult konfliktusaikat megfelelően tudják kezelni. Ezért sokszor negatív élmény,
kudarc éri őket.
A fiatal ideje nagy részét az iskolában tölti, mely a tudás és nevelés színtere és, amely
az életre, a munkaerő-piaci helyzetre készíti őket, ezért nem lényegtelen a végzettség
szintje és a teljesítmény sem. Az iskola egy olyan köztes állomás a fiatalok életében,
ahol szakember, azaz pedagógus segítségével tetten érhetők lennének a normasértő
viselkedések.
10. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó – Uránia
Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 186-188. o.
12
Kutatás igazolja, abban az esetben, ha a pedagógus igyekszik megváltoztatni az
otthonról hozott negatív viselkedési attitűdöket, a gyerekek nagy része több mint
kétharmada szabálykövetővé vált11
.
3. 2. Család hatása
A család a fiatal számára az a közvetlen környezet, mely sajátosságával meghatározza a
személy fejlődését. A gyermek szorosan kötődik biológiailag ehhez a közeghez, mely a
lelki fejlődésében és az „én” kép kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Alapvető és
meghatározó szerepe abban van, hogy az érés külső hatásoktól mentes, míg ennek
ütemét a külső tényezők befolyásolják. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából
fontosak az olyan objektív tényezők, mint például a családtagok iskolázottsága,
foglalkozása, etnikai, vallási hovatartozása, életminősége, életszínvonala,
életkörülmények, életvitele. Ugyanakkor a szubjektív tényezők is befolyással vannak a
személyiségfejlődésre, mint például a szülők önbecsülése, önértékelése, önbizalma,
devianciájuk, nevelési hibák, gyermekkori élményeik, családon belüli erőszak, kötődés.
A hibásan működő család káros folyamatokat szülhet, amely a gyermek
körülményekhez való alkalmazkodó képességének kialakulását hátráltatja.
Azok a családok, akik társasági kapcsolatokat tartanak fent, vannak barátok, életcélok,
könnyebben tudják kezelni a serdülőkorú önállósodási vágyát. Az ilyen nyitott családok
könnyebben kezelik fiatalok problémáit. Ugyanakkor szükséges egy zárt rendszer is a
családok részéről, mely védelmet nyújt a gyermekek számára, de nem zárja ki a külső
hatások beáramlását. A serdülőkör időszakában, a családok által betöltött kettősségnek
igen fontos szerepe van, nélküle devianciák, bűnözés alakulhat ki12
.
11. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás. 2007.
http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-varadi_erika.pdf
12. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó – Uránia
Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 195-198. o.
13
Fiatalok körében, kutatások során végzett mély- és életinterjúkkal igazolható, hogy a
csalás gyermekhez való viszonya meghatározó a devianciák, a bűnözés kialakulása
során
A kutató négy tipikus élettörténetet határoz meg.
1. A teljes érzelmi elhanyagolás.
Azokban a családokban, ahol a fiatalt elhanyagolják a munka, a rossz anyagi
körülmény, családon belül zajló konfliktus, alacsony iskolai végzettség miatt, a
gyermekek úgy érzi, egyedül van. Az ehhez társuló iskolai kudarcok miatt
elszigetelődik környezetétől és magányosan csavargásba kezd, közben olyan fiatalok
társaságát kezdi keresni, akik hozzá hasonló helyzetben vannak.
Az itt kapott figyelem, mint pozitív élmény arra készteti, hogy elfogadja a csoport
normáit, még akkor is, ha nem mindig ért azokkal egyet.
2. Agresszív, erőszakos család
A gyermek erőszak, bántalmazás, lelki terrort megélt családi környezetből érkezik az
iskolai környezetbe, mely a megélt negatív élmények miatt nem nyújt számára pozitív
élményeket. Az otthon megtapasztalt viselkedésminta nagyban meghatározza a fiatal
viselkedést is. Az önmaga és környezete között kialakult diszharmónia agresszív
viselkedésre készteti környezetével szemben. Viselkedése miatt a kortársak kirekesztik,
melynek általában a teljesítményromlás a következménye, végül az iskolától való
elzárkózás. A család támogatása hiányában és az iskolában megélt kudarcok miatt
csavargásba kezd a fiatal, míg megtalálja azt a csoportot, akik hozzá hasonló háttérrel
rendelkeznek, akik az erőszakkal szemben elfogadóak, és bandákat alakítva élnek.
3. Váltás a fiatal életében
A fiatalkorú életének első szakaszát – olykor alkoholproblémával és
személyiségzavarokkal küzdő – atyai szigor uralja, mint például a túlzott korlátozás,
testi fenyítés, nyilvános megszégyenítés. A fiatal félni kezd apjától, és elfogadni
kényszerül apja értékrendjét. Azonban, ha az apa meghal, váltás történik a fiatal
életében, megszűnik a kényszerűség. Ekkor az anya lesz az irányadó minta, aki elveti az
14
erőszakot, tekintélyét elveszítve, megengedővé válik, vagy érzelmileg teljesen
elhanyagolja gyermekét. A fiatal egy érzelem nélküli környezetbe, és a családban
szerzett negatív élmények hatására, rossz társaságba kerülve csavarogni kezd, melynek
következménye a garázda életmód.
4. Mélyszegénység
A család megélhetési problémái újabb problémát generál, mely a családon belüli
konfliktushoz, majd a gyerek elhanyagolásához vezet. Az t, elfojtott feszültségétől az
iskolában tanúsított agresszív viselkedéssel igyekszik megszabadulni, mely egyben
gátolja az iskolai környezetbe történő beilleszkedését. Problémájával egyedül maradt
gyermek, szülői segítség hiányában nem találja a helyes utat. A folyamatos kudarcok
csavargásra késztetik, míg egy olyan közösségen nem talál, ahol hozzá hasonló fiatalok
vannak13
.
3. 3. Kortárs hatások
Buda Béla a serdülőkor problematikáját a szereptanulás nehézségeiben látja. A fiatal
belép a felnőttek világába, mely során új szerepeket kell elsajátítania, mely során
számos kudarcot él meg. Az szereptanulás problematikája akkor jelentkezik, mikor a
fiatal a választásra kényszerül a gyermek maradni vagy felnőtté válás között, valamint a
család és kortársak között. Ebben a zavaros helyzetében a fiatal kortársaikkal
csoportokat alkotva keresnek megoldást.
A csoporthatás leginkább a serdülőkor elején a legerőteljesebb, melyek idővel
differenciálódnak és akár párkapcsolatok is kialakulhatnak, mely a csoporttal
szembehelyezkedik.
13. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés, 11-14. o.
15
A kortárscsoportok segítséget nyújtanak az identitás kérdéseire, valamint az
összetartozás érzetét és érzelmi életet is nyújt. Az iskola a kortárscsoportok
szocializációs színtere, melyben ideje nagy részét tölti, ezért fontos, hogy
alkalmazkodni tudjon ahhoz. Az eredményes alkalmazkodás, sikeres szocializáció
következményeként törvénytisztelővé válik. Az iskolai erőszakok hátterében olyan
serdülők állnak, akik kitaszítottak. A szocializációnak van egy másik aspektusa, ha a
fiatal olyan kortársakkal találkozik, akik kitaszítottak, azok mintáját követve a
társadalmi normákat figyelmen kívül hagyva válhat bűnözővé.
„A bevallott erőszakos cselekmények száma alapján az erőszakos magatartások száz
fiatalra jutó száma és aránya az általános iskolát, speciális iskolát vagy szakképző
iskolát végző 14-18 éves gyerekek között háromszor-négyszer magasabb, mint a
gimnazisták körében”14
.
A kortárscsoport nem csupán az együvé tartozást jelenti, hanem kifejeződik benne a
kirekesztett csoporttal való szembenállás is. Identitást megalapozó tényezők közül
legfontosabb a csoportok közti ellentétek, harcok, melyek súrolják a bűnözés határát15
.
A kortárscsoport szocializációjának másik jelentősége, hogy a nemek egymással történő
érintkezése felkészíti a fiatalokat a felnőtt szerepekre.
A kortárscsoportnak nagy hatása van a serdülő fiatalokra, hiszen egy olyan fejlődési
stádiumban vannak, amelyet a tudatosság és önállóságra törekvés, a saját értékeinek
felismerése, megvalósítása zajlik, ez ezek formálására nyújtanak lehetőséget a
csoportok.
14. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében – nemzetközi kitekintés. Rendészeti
Szemle, 2008/7-8. 79-106. o.
15. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvinus
Kiadó, Budapest. 1997. 155.o.
16
Ennek okán a csoporthatása és a bűnözés között is feltételezhetők összefüggések,
például, ha a fiatal a deviáns csoporthoz elköteleződik, elkövetővé és egyben áldozattá
is válik.
A bűnelkövetés során sok esetben a fiatalokat a csoportnak megfelelés és kíváncsiság
vezet és tetteik következményeit figyelmen kívül hagyva követnek el bűntetteket, vagy
bűncselekményeket magányosan, vagy a csoportokkal.
A fiatalkorú bűnelkövetők 2012-ben a következő ábrán látható módon oszlott meg.
1. ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportja 2012-ben
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Budapest, 2013. 23. oldal alapján saját készítés
Az ábra alapján látható, hogy a fiatalkorúak körében legnagyobb számban egyedül
követnek el bűncselekményt, de nem csekély a társakkal elkövetések száma sem. Ez
arra utal, hogy a galeriknek, bandáknak erős csoporthatása van.
10,5
43,5
15,6
28
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
vegyesen
egyedül
felnőtt korúval
fiatal korúval
17
3. 4. Individuális hatások
Az individuális tényezők, mint a veleszületett és öröklött tulajdonságok, alkati tényezők
mentális és személyiségbeli tényezők, melyek hatással lehetnek a gyermek- és
fiatalkorú bűnözővé válására.
Kutatások szerint a személyiségjegyek között meghúzódó antiszociális viselkedésre
hajlamosító jegyek okoznak erőszakos magatartást. Olyan tulajdonságokat soroltak
kockázati tényezők közzé, mint a koncentrációs képesség hiánya, figyelemzavar,
nyugtalanság, hiperaktivitás.
Az alacsony intelligencia szintje, a fejletlen verbális készségek a társadalomba való
beilleszkedés akadályai lehetnek. A fiatalkorú folyamatos akadályokkal szembesül
hiányosságai miatt, ami feszültségbe torkoll és végül bűnelkövetéssel zárul.
18
4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a hazai statisztikai adatok alapján
A hazai vonatkozásban a bűnözés tekintetében, annak visszaszorítására irányuló
törekvésekre van szükség, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének
csökkentésére. Számtalan kutatás és vizsgálat áll a szakemberek rendelkezésére, melyek
segítséget nyújtanak a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatára, a
változások elemzésére, az elkövetés okainak megismerésére, és az elkövetés
megelőzését segítő intézkedések kidolgozására.
A következőkben a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya által készített16
statisztikai adatokat tekintem át a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése jegyében.
4. 1. A gyermekkorúak bűnözése
Az elmúlt öt évben a büntetőjogilag felelősségre vonható gyermekkorú elkövetők szám
2008-ban 3433 fő, míg 2012-ben 2604 főre csökkent.
2. ábra Gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásban
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év alapján saját készítés
16. Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013. év 1-49. o.
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
Borsod-Abaúj-Zemplén
megye/fő
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye/fő
Jász-Nagykun-Szolnok
megye/fő
482
333
217
19
A gyermekkorú elkövetők száma lakóhely szerinti megoszlásban az Ügyészség 2012.
évi adatai alapján általam készített 2. ábrán jól látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében volt a legmagasabb 482 fő (18,51%), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében 333 fő (12,79%) elkövetőt tartottak nyílván, és Jász-Nagykun-Szolnok
megyében 217 fő (8,33%).
A gyermekkorúak által ekövetett bűncselekmények 2012-es adatok alapján:
o A vagyon elleni erőszak volt jellemző 2012-ben. Az elkövetők aránya 59,6% -
71,42% között volt. Az Ügyészség 2016-os adatai alapján a vagyon elleni
erőszakos bűncselekmények, rablás, kifosztás, csökkenő tendenciát mutat.
o A vagyon elleni bűncselekmény 2008-ban 2452 volt, mely csökkenő tendenciát
mutatott, 2012-re ez a szám 1552-re csökkent. Az Ügyészség 2016-os adatai
alapján a lopás csökkenő, a sikkasztás csökkenő és a csalás növekvő tendenciát
mutat.
o A közrend elleni bűncselekmény 2012-ben 21,39%. Az Ügyészség 2016-os
adatai alapján a garázdaság bűncselekménye csökkent.
o A személy elleni bűncselekmények 13,67% volt. Az emberölés, testi sértés
bűncselekmény Ügyészség 2016-os statisztikai adatai alapján csökkent.
Az elkövetők száma, mind a közrend elleni és személyelleni bűncselekmények során
egyenletes növekedés mutatkozik.
A bűncselekmények elkövetésének módját tekintve nőtt a csoportos elkövetések száma.
3. ábra Gyermekkorú elkövetői csoportok százalékos megoszlása 2012-ben
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év alapján saját készítés
40,4
35,6
11,9
3
9,1
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
egyedül
gyermekkorúval
fiatalkorúval
felnőtt korúval
vegyesen
20
A gyermekkorú elkövetők nemek szerinti arányának tekintetében a lányok aránya
(17,05%) kisebb volt a fiúkkal (82,95%) szemben.
4. ábra Gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A gyermekkorú elkövetők életkor szerint a 13 évesek (40,55%) alkották.
5. ábra Gyermekkorú elkövetők korcsoport szerinti megoszlásban
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
lány; 17,05
fiú; 82,9
20,2%
14,3%
25%
40,6 %
0-10 éves
11 éves
12 éves
13 éves
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
21
A gyermekkorú elkövetők háromnegyedét (75,35%) 2012-ben a szülők közösen
nevelték.
6. ábra Gyermekkorú elkövetők tartózkodási helye
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A szülők nagy számban a foglakoztatás alsó szintjén állnak, vagy éppen egyáltalán nem
dolgoznak. A gyermekek nagy része veszélyeztetett környezete, vagy hátrányos
helyzete által17
.
17. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás. 5. o.
0
10
20
30
40
50
60
70
80 75,35%
10,14% 0,12% 3,15% 10,33% 0,92%
22
4. 2. A fiatalkorúak bűnözése
Mintegy 10.056 fő fiatalkorú bűnelkövető volt 2012-ben, mely 8,9%-kal volt kevesebb
a 2011. évi 11.034 főnél.
A fiatalkorúak bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlását a következő, 7. ábra
szemlélteti.
7. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A vizsgálat szerint 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb
12,87% arányú a bűnelkövetés, melyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ 9,64%-al,
és 8,34%-os arányban a fővárosban volt jelent fiatalkorú bűnelkövetés.
A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények:
o Legnagyobb arányban vagyon elleni bűncselekmények voltak a 2012-es
statisztikai adatok szerint. Ez az arány a 2008. évhez képest csökkenő tendenciát
mutat. A vagyon elleni bűncselekmény 2008-ban 60,68% volt, az elkövető
fiatalkorúak száma 6941 fő, addig 2012-ben végzett kutatások szerint a vagyon
12,87
9,64
8,34
0 2 4 6 8 10 12 14
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Fővárosban
23
elleni bűncselekmény 51,12% és az elkövető fiatalkorúak száma 5141-re
csökkent, melyet a 8. ábra szemléltet.
o A közrend elleni bűncselekmények elkövetőinek aránya 30,65%
A csoportosan elkövetett bűncselekmények aránya 2012-ben növekvő tendenciát mutat
2008 évihez (23,67%) képest.
A 8. számú ábrán a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények változását
szemléltetem.
8. ábra Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
Az ábra alapján elmondható, hogy 2012-ben az elkövetett bűncselekmények közül a
vagyon elleni bűncselekmények tekintetében csökkenés figyelhető meg 2008. évhez
viszonyítva. Az Ügyészség adatai szerint a csökkenő tendenciának egyik oka, hogy a
bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak száma is csökkent, 2008-ban 6941 fő, míg
2012-ben 5141 fő követett el bűncselekményt.
60,68
23,67
51,12
30,65
0
10
20
30
40
50
60
70
vagyon elleni bűncselekmény közrend elleni bűncselekmény
2008
2012
24
A közrend elleni bűncselekmények esetében a 2008-as évhez képest növekedés
figyelhető meg. Az Ügyészség adatai szerint a növekedést a bűncselekmény csoport
elkövetőinek arányának növekedése okozza.
A fiatalkorúakra, a gyermekkorúakhoz hasonlóan a csoportos elkövetés jellemző.
A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása a 9. ábrán látható módon alakult a
2012-es évben.
9. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
Az ábrán jól látható, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők közül nagyobb arányban vannak a
fiúk, 82,41%-al, míg a lányok 17,59%-a válik bűnelkövetővé.
lányok; 17,59
fiúk; 82,41
lányok
fiúk
25
Az Ügyészség adatai alapján, az elkövetők életkorát tekintve 17 évesek száma a
legmagasabb, melyet a 10. ábrán szemléltetek.
10. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők korcsoportos megoszlása 2012-ben
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A 17 éves bűnelkövetők száma 31,2%, melyhez képes a 14 évesek 4,3%-a csekély
számú, de létező probléma.
A szakirodalmi háttér ismeretében azt gondolom, hogy a 14 éves korosztály
bűnelkövetésére tett megfelelő intézkedések megválasztásával, csökkenhető a további
bűnelkövetés. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a büntetést követően, ha a gyermek
ugyanabban a környezetben folytatja életét, nagy valószínűséggel visszaesővé válhat.
0
5
10
15
20
25
30
35
14 éve 15 éves 16 éves 17 éves
4,3
23,3
28,8 31,2
14 éve
15 éves
16 éves
17 éves
26
A következő, 11 ábra azt szemlélteti, hogy a bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúak,
milyen környezetben nevelkednek.
11. ábra Fiatalkorú családi környezete
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
Az ábra szerint a szülőknél nevelkednek az elkövetők és a családi környezet jellemzője,
hogy többnyire mindkét szülő együtt neveli a fiatalkorút. Az arány 2012-ben 62,29%
volt, mely magasabb volt a 2008-as évhez képest.
62,29
18,01
0,65
3,46
12,23
3,36
0 10 20 30 40 50 60 70
szülőknél nevelkedik
egyedülálló szülőnél él
testvérnél,
nagyszülőnél, nevelőszülőnél
nevelőotthonban
egyéb helyen
2012
2008
27
Az elkövetés okát a 12. számú ábrán mutatom be.
12. ábra Bűnelkövetés oksági tényezői
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A bűnelkövetések oksági tényezője, 2012-ben legtöbb esetben az alkohol hatása
(5,94%) alatt és kábítószer hatása (3,31%) alatt elkövetett bűncselekmények voltak a
legnagyobb arányban, ahogyan az ábrán is látható.
5,94
3,31
0
1
2
3
4
5
6
7
alkohol hatása alatt kábítószer hatása alatt
28
A sértettek és az elkövetők viszonyát a 13. ábra szemlélteti.
13. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők és sértett kapcsolata
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év alapján, saját készítés
A fiatalkorú bűnelkövetők legnagyobb arányban, 2008-ban (46,89%), és 2012-ben
(39,6%) is idegenek sérelmére, míg 35,27% egyéb esetekben, 9,76% egyéb ismerősök
sérelmére követtek el bűncselekményt a tájékozató statisztikai adatok alapján.
Az ábrán az is látható, hogy legkevésbé házastárs ellen követnek el bűncselekményt,
melynek oka lehet, hogy az elkövetőnek nincs házastársa, vagy a házastárs a
következményektől és újabb bűncselekménytől tart, ezért nem jelenti az ellene
elkövetett bűncselekményt.
0,66
0,46
0,25
0,01
0,02
0,05
0,08
0,86
1,7
0,01
0,06
0,05
1,13
0,98
8,39
0,2
9,76
0,45
39,6
35,27
0 10 20 30 40 50
szülő, nagyszülő
nevelője, gondozója
testvére
házastársa
volt házastársa
élettársa
volt élettársa
egyéb hozzátartozója
barátja
tartós szexuális partnere
alkalmi szexuális partnere
ivócimborája
lakótársa
szomszédja
iskolai kapcsolata
munkatársa
egyéb ismerőse
hivatalos, közfeladatot ellátó személy
idegen
egyéb, nem állapítható meg
2012
2008
29
A hazai statisztikai adatok alapján az is ismertté válik számunkra, hogy milyen
intézkedések, büntetések kerültek kiszabásra a bűnelkövetőkre.
Az Ügyészségi adatok alapján a 14. ábra szemlélteti a különböző büntetéseket.
14. ábra Fiatalkorú elleni kényszerintézkedések
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A statisztikai adatok alapján készített 14. ábra szerint 2012-ben összesen 304 fiatalkorú
gyanúsított került előzetes letartóztatásban, mely 2008 évi adatokhoz (298 fő) képest
növekvő tendenciát mutat.
Az előzetes letartóztatás tekintetében növekedést látható a 16 és 17 évesek esetében,
míg a 14 és 15 éveseknél csökkenő tendenciát mutat az öt év viszonylatában.
Az őrizetbe vételek száma 2008-ban 536 esetről számolt be az Ügyészség Informatikai
Főosztálya, míg 2012-ben ez a szám 525-re csökkent.
0 50 100 150 200 250
14 éves
15 éves
16 éves
17 éves
0
140 fő
194 fő
202 fő
61 fő
110 fő
170 fő
184 fő
50
66
102 fő
80
40 fő
62 fő
88 fő
114 fő
4
5
6
5
5
4
9
10 fő Lakhelyelhagyási
tilalom 2012
Lakhelyelhagyási
tilalom 2008
Előzetes
letartóztatás 2012
Előzetes
letartóztatás 2008
Őrizetbe vétel
2012
Őrizetbe vétel
2008
30
Az őrizetbe vételek alapján a 14 éves korosztály esetében látható a legnagyobb változás,
azaz 2008-ban nem volt őrizetbe vétel, majd öt év elteltével 61 fő került őrizetbe. A
többi korosztály tekintetében 2008-as évhez képest csökkenés figyelhető meg.
A büntetések tekintetében a lakhelyelhagyási tilalom a 15 évesek esetében csökkenő,
míg a többi korosztály tekintve növekvő tendencia figyelhető meg.
A fiatalkorú bűnelkövetővel szemben folytatott nyomozás 5899 esetben fejeződött be
vádemeléssel. A nyomozás megszűntetésének aránya 2012-ben növekvő tendenciát
(5380) mutat.
Az Ügyészségi vizsgálatok, bűnelkövetés szempontjából fontosnak tarják a bűnelkövető
előéletének vizsgálatát is. Ezek alapján a 15. számú ábrán szemléltetem a fiatalkorú
bűnelkövetők előéletét.
31
15. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők előélete
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak
bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés
A büntetlen előéletű fiatalkorúak száma 2008. évihez képes 84,8%-ról 2012. évben
91,3%-ra nőtt, míg a büntetett előéletűek esetében 2008 évihez képest 15,2%-ról
csökkent 2012 évben 8,2%-ra. A visszaesések száma változatlan vagy csökkenő
tendenciát mutat, míg a nem visszaeső esetében egyértelmű csökkenés látható.
A 2012-es statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a büntetlen előéletű fiatalok
nagyobb számban követnek el bűncselekményt, azokkal szemben, akik már egyszer
megtapasztalták a bűncselekmény elkövetését követő retorziókat.
A Legfőbb Ügyészség 2012-es statisztikai adatai alapján összességében elmondható,
hogy hazánkban a gyermekkorúak részéről elkövetett legtöbb bűncselekmény Borsod-
Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható. Az elkövetett bűncselekmény, legtöbb esetben
vagyon elleni bűncselekmény. Az elkövetők, gyermekkorúak esetében többségében
tizenhárom évesek, és többnyire fiúk, akik a legtöbb esetben szülőknél nevelkednek.
84,8
15,2
0,1 0,3 1,8
13,1
91,3
8,7
0,1 0,6 0,9
7
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Büntetlen
előéletű
Büntetett
előéletű
Többszörös
visszaeső
Különös
visszaeső
Visszaeső Nem
visszaeső
2008
2012
32
Fiatalkorúak esetében szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható a legtöbb
bűncselekmény, és szintén nagy arányban jellemző a vagyon elleni bűncselekmény
elkövetése. Az elkövetők többsége tizenhét éves, többségében fiúk, akik a legtöbb
esetben-családban nevelkednek.
A szakirodalom és a statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a gyermek- és
fiatalkorú személyek alsó korhatárán lévők kevesebb esetben követnek el
bűncselekményt, mint idősebb társaik. Bár a gyermek- és fiatalkorú elkövetők
családban nevelkednek, de a rossz életkörülmény, melynek oka, hogy a szülők nagy
számban a foglakoztatás alsó szintjén állnak, vagy éppen egyáltalán nem dolgoznak,
vezethet a bűncselekmény elkövetéséhez.
Számukra nagyfokú segítségre van szükség a bűnmegelőzés érdekében.
A következőkben a bűnmegelőzés eszközeinek feltárására vállalkozom szakirodalmak
segítségével.
33
5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének eszközei
5. 1. Bűnmegelőzés fogalmának tisztázása
„Meg akarjátok előzni a bűntetteket?
Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek, és hogy
a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon, s egyetlen
része se használtassék fel megsemmisítésükre.
Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az emberek osztályait, mint
inkább magukat az embereket szolgálják.
Tegyétek, hogy az emberek tartsanak tőlük, de csakis tőlük tartsanak.
A törvényektől való félelem üdvös, de végzetes és melegágya a
bűnöknek az embernek embertől való félelme.”18
(Cesare Beccaria)
A bűnmegelőzés eszközeinek feltárása előtt, fontosnak tartom a fogalom tisztázását. A
szakirodalmak tanulmányozása során a bűnmegelőzés szó sokféle értelmezésével
találkozhatunk. Általánosságában elmondható, hogy egy társadalmi problémára tett
intézkedések sorozata, melynek célja a bűncselekmény bekövetkezésének
megakadályozása.
A bűnmegelőzés tekintetében egy olyan védelmi rendszerről van szó, amely az adott
jogrendszer keretein beül az állami intézmények irányításával és a polgárok
támogatásával óvja a jogkövető állampolgárokat a törvénysértő magatartástok
bekövetkezésével szemben.19
Európai Unió - magyar stratégia: „…minden olyan intézkedés, amelynek célja vagy
eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének
javítása. Célja a bűnalkalmak csökkentése, bűnözési okok hatásának mérséklése,
áldozattá válás megelőzése”.20
18. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft, Budapest, 2012.
http://archiv.uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-beccaria (2017. 12. 26. 18:02)
19. Balázsfalvi Gusztávné – Csóra György – Dr. Dobos László – Dudás Péter – Jenei Károly – Dr.
Kratkóczi Ferenc – Perge Bertalanné – Sárkány M. Dóra – Simkó Imre: Bűnmegelőzési ismeretek.
Miskolc, 2003. 7. o.
20. Bűnmegelőzés fogalma. http://slideplayer.hu/slide/11257839/ (2017. 12. 26. 18:02)
34
A bűnözés okainak korlátozására, vagy sértetté, elkövetővé válás akadályozására,
közvetve vagy közvetlenül alkalmas társadalmi és jogi eszközök a megelőzés
eszközei.21
A megelőzés során olyan programok kialakítására irányuló törekvésekre van szükség,
mely a korai iskolai szakaszban lévő fiatalokat célozza meg22
, hogy csírájában fojtsa el
a bűnözés kialakulásának lehetőségét.
A dolgozat során oly sokszor említést tettem arról, hogy egy társadalmi problémával
állunk szemben, ily módon a megoldás eredményessége érdekében együttműködésre
van szükség az állam, az önkormányzatok, közösségek, üzleti szféra, állampolgárok
részéről és mely eredményhez kommunikációra és visszacsatolásra van szükség.
A bűnmegelőzés jellemzői: a komplexitás, három pillér elve, differenciáltság,
partnerség elve.23
5. 2. Bűnmegelőzés háromszintű modellje
A bűnmegelőzés tevékenység kutatásával számos tudományterület, mint például
természettudományok, állam- és jogtudományok, pedagógia, szociológia,
kommunikáció is foglalkozik.
A bűnmegelőzés három pillérre épül, melyek együttes eredménye a biztonság. A modell
Brantingham és Faust nevéhez fűződik. A modell megelőzési szintjei a bűnalkalmak
megelőzését, áldozattá és elkövetővé válás megelőzését és a bűnismétlés megelőzését
foglalja magába.
o A bűnalkalmak csökkentése, mint elsődleges megelőzés. Megfelelő
igazságszolgáltatás, a társadalmi intézmények megfelelő működését biztosító
intézkedéseket rejt magában. A vagyonvédelem, közterületek védelme
érdekében a közbiztonság erősítése civil szervezetek, köztük a polgárőrség
segítségével, biztonsági berendezések alkalmazásával nagyfokú védelemre
törekvés.
21. Balázsfalvi Gusztávné – Csóra György – Dr. Dobos László – Dudás Péter – Jenei Károly – Dr.
Kratkóczi Ferenc – Perge Bertalanné – Sárkány M. Dóra – Simkó Imre: Bűnmegelőzési ismeretek.
Miskolc, 2003. 7. o. Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 7. o.
22. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás. 2007. 24. oldal
23. Csemáné Dr. Váradi Erika: Bűnmegelőzési „ABC” Miskolc, 2016.
35
o Az áldozattá és elkövetővé válás megelőzése, mint másodlagos megelőzés.
Kutatások segítségével feltárni az áldozattá válás okait és a védelem lehetőséit,
illetve az elkövetővé válás okait és annak elkerülését. Az iskoláskorúaknak
tartott bűnmegelőzésről szóló oktatásokkal, az iskolakerülés megelőzése,
veszélyeztetettek megkeresésével, segítésével, gyermek- és ifjúságvédelem
erősítése, szabadidős programok sokszínűségének feltárásával, az elkövetők
felkarolása ismételt bűn elkövetésének megelőzése érdekében.
o A bűnismétlés megelőzése, mint harmadlagos tényező. A már elkövetett
bűncselekmények újbóli elkövetésének megakadályozása. A fiatalkorú
szabadságvesztés ideje alatt reintegrációs programban való részvételével,
segítséget kap, a társadalomba történi visszailleszkedésre úgy, hogy saját
elhatározása alapján váljon törvénytisztelővé.
5. 3. A bűnmegelőzés eszközei, aktuális irányai
A bűnmegelőzés eszközének megválasztását a bűnözés természete határozza meg.
Tonry és Farrington (1995) szerint Négy irányt különböztethetünk meg:
1. A büntető igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés, büntetőjogi szankciók,
bűnüldözés, büntető igazságszolgáltatási rendszer, mely a harmadlagos megelőzési
területre irányul, de feladatokat lát el a megelőzés többi szintjén is.
2. A kockázatközpontú megelőzés, bűnelkövetővé válás megelőzése, bűnmegelőzést
elkerülő olyan javaslatok, melyek az egyén életútjára és személyiségének alakítását
segítik.
3. A közösségi megelőzés koncepciója, mely a bűnelkövetést az egyént körülvevő
formális és informális hálózatok helytelen működésével magyarázza. A másodlagos
megelőzés területére irányul, mely a közösség védelmét hangsúlyozza.
4. A szituációs és áldozatközpontú megelőzési stratégiák a veszélyhelyzet közvetlen
elhárítására és az önvédelmi képességek fejlesztésére irányul, az egyén és csoport
szintjén. Mind az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szinten jelen van.24
24. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve.
2009. 111. o.
36
5. 4. Prevenció a büntető igazságszolgáltatáson keresztül25
A bűnmegelőzés sokféle eszköz segítségével valósítható meg, ahogyan azt az előző
pontban is láthattuk. A preventív beavatkozás az ágazati szakpolitikák, mint a
szociálpolitika, foglalkozáspolitika, oktatáspolitika, ifjúságpolitika, esélyegyenlőségi
politika, révén valósul meg. A sikeres bűnmegelőzés érdekében az ágazatok
együttműködésére van szükség.
A bűntető igazságszolgáltatás élhet a bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőjogi
kényszer alkalmazásával, de hangsúlyozni kell, hogy elsődleges feladata a megelőzés. A
bűncselekmény elkövetésének okát feltárni, a büntető igazságszolgáltatáson kívüli
megelőzés alkalmas. A társadalmi folyamatok, deviáns viselkedések okát képes feltárni,
kerülve kényszer alkalmazását. Ma még a büntető igazságszolgáltatás, csak kis
mértékben bír prevenciós célokkal. A büntetőpolitika és a bűnmegelőzés közti kapocs
lehet a büntető igazságszolgáltatás.
A büntető igazságszolgáltatáson keresztül megvalósuló prevenció a harmadlagos
megelőzés szintjére esik, de fontos szerepet játszik az elsődleges és másodlagos
megelőzésben is, melyhez a generális prevenciót köti.
5. 4. 1. Generális prevenció
A generális prevenció lehetősége egy olyan megelőző hatás, melyet a büntető
igazságszolgáltatás működésével a társadalomra, illetve tagjaira gyakorol. Célja a
jogkövető magatartás megerősítése állampolgáraiban és egyben elfogadni a büntető
igazságszolgáltatást.
A prevenció érdekében igazságos és egyértelmű törvényekre, gyors
igazságszolgáltatásra van szükség, csak így nyerhető el az állampolgárok részéről a
büntető hatalom iránti bizalom. Az állampolgárok sok esetben azért nem tesznek
feljelentést, mert nem bíznak az igazságszolgáltatás hatékonyságában, derül ki a
magyarországi látenciavizsgálatokból. A bizalom javítása a nyugati társadalmak
prevenciós politikájában uralkodó törekvés. Elsődleges és másodlagos szinten valósul
meg a generális prevenció, melynek ereje a jól működő büntető igazságszolgáltatásban
rejlik, mely befolyásolja a jogkövetési hajlandóságot is.
37
Az általános elrettentés az amerikai kriminálpolitikában vált jelentőssé. James Q.
Wilson úgy vélte, hogy ha a bűnelkövetővel magasabb árat fizetettnek, tehát szigorítják
a büntetőrendszert, akkor ezzel elrettentő példát statuálnak. Kutatások nem igazolták az
elrettentő büntetés pozitív hatásait, szemben a büntetőjogi felelősségre vonás
elkerülésének erejével. Egy másik elrettentési kísérlet az USA-ban került bevezetésre,
mely során a fiatalokat börtönlátogatásokba szervezték. A kezdeti népszerűséget
követően a hatékonyságvizsgálatok a program káros hatásait tárták fel.
5. 4. 2. Speciális prevenció
A speciális prevenció a bűnismétlés megakadályozására szolgál. Már megtörtént
bűncselekmények ismételt elkövetését előzi meg, a bűnmegelőzés része, és a
harmadlagos megelőzés területéhez tartozik.
A társadalom védelmének érdekében az ártalmatlanná tétel során a prevenció akkor
valósul meg, ha az elkövető képtelen ismételten bűncselekmény elkövetésére. Ilyen
módszer az izoláció, azaz szabadságelvonás, mely az USA-ban valósult meg elsőként.
A speciális elrettentés során a büntetés által okozott szenvedésben rejlik a visszatartó
erő, mely a 20. század fiatalkori bűnözésben nyújtott segítséget. Kutatások a módszer
eredményességét ellentmondásosnak tartják.
A reszocializáció és reintegrációs programok, melyek az elkövetők nevelésének
hatékony módszere. A hatékonyság bizonyosodását követően, napjainkban is egyre
terjedőben lévő technikáknak bizonyulnak, melyet a bűnmegelőzési stratégia is
szorgalmaz.
A helyreállító igazságszolgáltatás ereje abban rejlik, hogy elkövetőt szembeállítja
cselekményének következményével és annak helyreállításával lelki úton gyakorol hatást
az elkövetőre, mely a speciális prevenciót segíti. A módszer elfogadottsága növekvő
tendenciát mutat.
A szakirodalmak alapján elmondható, hogy a bűncselekmények csökkentése leginkább
a megelőzéssel érhetők el. Bár számos megelőzési lehetőség létezik, azért meg kell,
jegyezzem, hogy igencsak nehéz feladat hárul a szakemberekre a helyes eszköz
megválasztásakor.
______________________________________________________________________
25. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve,
2009. 111-120. o.
38
6. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr főkapitányság preventív programja26
A statisztikai adatok rámutattak arra, hogy hazánk, bűnözés szempontjából,
legproblémásabb területe Borsod-Abaúj-Zemplén Megye. Ezért azt gondolom, hogy
érdemes megemlíteni és néhány jelentősebb programot áttekinteni, melyek a
bűnmegelőzése és kezelése érdekében a megyében bevezetésre kerültek.
A megelőzés és a bűnözés visszaszorítása érdekében a Rendőrség és az
Önkormányzatok közös összefogással számos kezdeményezést tettek a biztonság
növelése érdekében, melyet minél nagyobb körben igyekszenek propagálni.
A következőkben néhány programot tekintek át, melyek nagy része saját kidolgozású,
de vannak olyan programok is, melyek az országosan bevezetett programokból vettek
át.
6. 1. Gyermek- és Ifjúságvédelmi programok
6. 1. 1. D.A.D.A Program
A D.A.D.A program nem más, mint egy biztonságra nevelő iskolai program. Az USA-
ban működő D.A.R.E. Program mintájára készítette el hazánk Országos Rendőr
főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya. A hazánkban ismert mozaik szó betűinek
jelentése: dohányzás-alkohol- drog-AIDS. A program nem új keletű, hiszen már 1992-
től működik hazánkban. Egy komplex és biztonságra nevelő program, mely a tanulók
személyiségfejlesztésén keresztül készíti fel a gyermekeket az előttük álló veszély
felismerésére, és a helyes döntés meghozatalára, valamint a következményeinek
vállalására. A program célja, hogy a fiatalok ne váljanak bűncselekmények áldozatává
és ne kövessenek el bűncselekményeket, illetve ne fogadjanak el drogot, ne használják
azokat. A fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő módszereket dolgoztak ki a
szakemberek, mint például szituációs játékok, melyek segítségével az ismereteket,
könnyen és észrevétlenül ültetik át a gyermekekbe. Az információt adó egyenruhás
rendőr megjelenésének lényegi eleme, hogy a rendőr és a diákok közel kerüljenek
egymáshoz, ne féljenek szükség esetén segítséget kérni.
A program tehát nem elrettenteni próbálja a fiatalokat, hanem fejleszteni
interperszonális kapcsolatait, kommunikációs képességeit, és a törvény tiszteletére,
betartására nevel.
39
6. 1. 2. Sulizsaru
A program elindítója a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya. A
bűnmegelőzési program „egy iskola-egy rendőr” címet kapta és így jött létre a
Sulizsaru. A program lényege, hogy minden tanintézet rendelkezik egy egyenruhás
rendőrrel, aki havonta osztályfőnöki órát tart a gyereknek és részt vesz az iskolai
szabadidős rendezvényeken. A program főként a 10 és 14 éves korosztályt célozza meg.
A program a D.A.D.A Programhoz hasonló, viszont kevesebb veszélyforrás
feldolgozásával és információ felhasználásával működik. A programról kapott pozitív
visszajelzések alapján, a tanulók igénylik a rendőri osztályfőnöki órákat, valamint azt
tapasztalták a Rendőrök, hogy jelenlétüknek köszönhetően a kábítószeresek, szipósok,
szexuálisan aberrált személyek elkerülik az iskolát.
6. 1. 3. A Bűn küszöbén
A „Bűn küszöbén” egy 1999-ben megjelent iskolai nevelési-oktatási program, mely az
ismert bűnmegelőzési módszereket és hozzájuk tartozó kiadványokat foglalja magában.
A célja, hogy valamennyi megyei oktatási intézményhez eljusson, és beépüljön a
pedagógiai programba, annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési feladatok ellátása még
hatékonyabban működjön. A program olyan ismeretek tartalmaz, mely megmutatja a
jogi lehetőségeket, melyekkel megóvhatók a gyermekek. A program leginkább a 6-8
éves korosztályhoz szól, ezért az iskolákra nagy felelősség hárul a gyermekek erkölcsi
fejlődésében. Olyan módszertani anyag, amely tartalmazza az adott életkor
fejlődéspszichológiai és pedagógiai-pszichológiai elemeit, biztonsági kérdéskörét, a
helyes erkölcsi ítéletek kialakítását, a média pozitív és negatív személyiségformáló
szerepét, a bűncselekmények egyes típusait, a szankciók mértékét, a
szenvedélybetegségek és a kábítószer fogyasztás szervezetre gyakorolt hatásait.
A program megtanítja a gyermekeket-nemet mondani. Ezért a program szituációs
játékok és gyakorlatokat is tartalmaz. Alsó tagozatban alkalmazott két kiadvány a
Családi útkereső társasjáték, mely különböző szabályokat, magatartási formákat és
értékeket közvetít, és a Hófehérke és az erő kapitánya kifestő, mely az áldozattá válás
elkerülésére épülve meseszerűen feldolgozva.
40
6. 1. 4. A tanulói és pedagógusi mentorképző
A tanulói mentorprogramot az keltette életre, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján
arra a megállapításra jutottak, hogy általános kábítószer elutasító propaganda a
legveszélyeztetettebb tanulói rétegnél kevésbé hatékony. A program lényege, hogy
kiválasztanak néhány középiskolás tanulót, akiket négy hét alatt
szenvedélybetegségekkel kapcsolatban, felkészítenek a szakemberek. Ezt követően saját
korosztályuk számára tartanak előadást, melynek tapasztalt eredménye, hogy a
fiatalokban könnyebben tudatosul a kábítószer káros hatása.
A tanulókhoz hasonlóan a nevelők felkészítése is fontos, melynek tematikáját a tanulói
mentorképző tematikája alapján készítettek el a szakemberek.
6. 1. 5. „SZEBB” jövőért
A program a 14-24 éves korosztályhoz szól, iskolai oktatási rendszerben és azon kívül
is igyekszik bemutatni részükre a szenvedélybetegségek káros hatásait.
A program elnevezése a „SZEnvedélyBetegségekBemutatása és megelőzése”
alapötletből jött létre. A program egy egész napos rendezvény, amely bemutatja a
drogok egészségügyi és kriminogén hatásait, valamint bemutatja az egészséges
alternatívákat. Az előadáson filmvetítésekre, mentori tájékoztatókra, egészséges
életvitelt bemutató, drogot elutasító bemutatókra kerül sor. A gyermek- és fiatalkorúak
bűnmegelőzés érdekében született számos programok nyújt segítséget. Számtalan
szóróanyag, kiadványok, videók, kutatások, kemény munka, melyet a
Rendőrkapitányság magáénak tudhat. Számos lehetőséget biztosít a fiatalok számára
annak érdekében, hogy ne váljanak áldozattá, vagy bűnözővé. Kérdésként merülhet fel,
hogy vajon eljut minden fiatalhoz az információ, és vajon mentálisan alkalmas minden
gyermek- és fiatal az információk elsajátítására.
26. Sárkány M. Dóra Bűnmegelőzési ismeretek. XIII. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-
Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által alkalmazott Preventív Programok. 2016. 347-364.o.
http://bunmegelozes.eu/pdf/kodex13.pdf (2018. 03. 15. 17:32)
41
Összefoglalás
Dolgozatom célja az volt, hogy szakirodalmak segítségével és statisztikai adatok
ismeretében feltárjam a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének lehetséges
eszközeit. Napjainkban is aktuális téma és olyan társadalmi probléma, melyet sokféle
tényező befolyásol. A prevenció az élet számos területén, így a bűnözés tekintetében is
sikereket hozhat.
A szakirodalmi háttér és a statisztikai adatok tükrében arra a megállapításra jutottam,
hogy a megelőzés csak akkor lehet sikeres, ha ismertek azok az okok. melyek a
bűncselekmény elkövetéséhez vezettek, és ismertek az elkövető csoportok sajátosságai.
Minél fiatalabb korban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a
bűnismétlésre, a bűnöző életmód kialakulására.
A statisztikai adatok alapján egyértelművé vált számomra, hogy a deviáns magatartás
számos tényező, mint például a rossz családi háttér, hátrányos helyzet, kortárscsoportok,
hatására alakulhat ki a gyermek- és fiatalkorúak körében. Hazánkban az összes ismert
bűnelkövető tizenkét százaléka fiatalkorú.
A Legfelsőbb Ügyészség által végzett, 2008-as és 2012-es évet átfogó vizsgálatok
adatai alapján elmondható, hogy a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett
bűncselekmények hol kisebb, hol pedig nagyobb mértékben tapasztalhatók, és
megállapítható, hogy a jelenség soha nem szunnyad. A hullámzó adatok lehetséges oka,
az elmúlt évtizedekben, a fiatal korosztályt érintő demográfiai változások, mely miatt
mérséklődött az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők és büntetőjogilag felelősségre
vonható gyermekkorú elkövetők száma.
A bűnmegelőzés kapcsán számos program áll a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők
rendelkezésére. A szakirodalmak rámutatottak arra, hogy a beavatkozás csak akkor
válik megoldássá a gyermek vagy fiatalkorú számára, ha azt képesek elfogadni, azaz az
eredményesség függ attól, milyen az elkövető személyisége, magatartása, mentális
állapota. Ezek alakulására nagy hatással van a fiatal által átélt negatív élmények, mint
például a megalázás, erőszak, iskolában megélt kudarcok, elhagyatottság.
Mindezek ismeretében, úgy vélem, a gyermek- és fiatalkori bűnmegelőzés akkor lehet
igazán sikeres, ha a negatív élményeket kiváltó tényezők megszüntetésre kerülnek, és a
megoldásban társadalmi intézmények egyenlő részt vállalnak.
42
Irodalomjegyzék
1. Balázsfalvi Gusztávné–Csóra György–Dr. Dobos László–Dudás Péter–Jenei
Károly–Dr. Kratkóczki Ferenc–Perge Bertalanné–Sárkány M. Dóra–Simkó
Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 3-15.
2. Belovics E.–Békés I.–Busch B.–Domokos A.–Gellér B.–Margitán É.–Molnár
G.–Sinku P.: Büntetőjog. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest,
2014.
3. Belovics Ervin–Gellér Balázs–Nagy Ferenc–Tóth Mihály: Büntetőjog I.
Általános rész. A 2012. évi C. törvény alapján. HVG-ORAC Lap- és
Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014.
4. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi
bűnmegelőzés kézikönyve. I. kötet. Fresh Art Design Kft, Budapest, 2009.
5. Buda Béla: A serdülőkor szociálpszichológiája. In Havas Ottóné szerk.:
Serdülőkről. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970.
6. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft.
Budapest, 2012.
7. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései,
különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas
Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Doktori tanulmányok 3.
Miskolc, 2013. 1-45. p.
8. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében – nemzetközi
kitekintés. Rendészeti Szemle, 2008/7-8.
9. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest, 1991.
10. Korinek László–Kerezsi Klára–Gönczöl Katalin: Kriminológia-
Szakkriminológia. Complex Kiadó, Budapest, 2014. pp. 107-200.
11. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan
Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014.
12. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés
folyamata. Corvinus Kiadó, Budapest. 1997. 155.oldal
13. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest, (1999)
43
Jogszabályjegyzék
1. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2. 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és
Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami
feladatok ellátásának szervezeti rendjéről
3. 16/2016. (VII. 21.) ORFK utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi programok
egységes végrehajtásáról
4. 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
5. 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016-
2017. évre szóló intézkedési tervéről
6. 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről
35
7. 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az
állami kárenyhítésről
44
Hivatkozások jegyzéke
1. Ligeti Miklós idézet: http://slideplayer.hu/slide/11488537/
2. Belovics Ervin–Békés Imre–Busch Béla–Domokos Andrea– Gellér Balázs–
Margitán Éva– Molnár Gábor–Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. 5.
hatályos kiadás, 2014.
3. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/
ch15html (2017. 12. 26. 18:02)
4. Belovics Ervin–Békés Imre – Busch Béla–Domokos Andrea–Gellér Balázs -
Margitán Éva–Molnár Gábor–Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. 5.
hatályos kiadás, 2014.
5. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog5
/ch13s02.html (2017. 12. 26. 18:02)
6. Belovics Ervin–Békés Imre –Busch Béla–Domokos Andrea–Gellér Balázs-
Margitán Éva–Molnár Gábor–Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. 5.
hatályos kiadás, 2014.
7. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog5
/ch13s02.html (2017. 12. 26. 18:02)
8. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan
Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014, 23-32. o.
9. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései,
különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas
Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Doktori tanulmányok 3.
Miskolc, 2013. 1-45. o.
45
10. Jegyzetportál:
www.jegyzetportal.hu/download/kriminologia/kriminologia_sajat.doc
11. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan
Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 184-185. o.
12. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest. 1991. 16-17. o.
13. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan
Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 186-188. o.
14. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás. 2007.
http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-
okai-varadi_erika.pdf
15. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan
Kiadó–Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 195-198. o.
16. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás anyaga
alapján feldolgozva. 11-14. o.
17. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében – nemzetközi
kitekintés. Rendészeti Szemle, 2008/7-8. 79-106. o.
18. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés
folyamata. Corvinus Kiadó, Budapest. 1997. 155.o.
19. Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a
fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013. év 1-49. o.
20. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás. 5. o.
46
21. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft.
Budapest, 2012. http://archiv.uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-
beccaria (2017. 12. 26. 18:02)
22. Balázsfalvi Gusztávné–Csóra György–Dr. Dobos László–Dudás Péter–Jenei
Károly–Dr. Kratkóczki Ferenc–Perge Bertalanné–Sárkány M. Dóra–Simkó
Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 7. o
23. Bűnmegelőzés fogalma. http://slideplayer.hu/slide/11257839/ (2017. 12. 26.
18:02)
24. Balázsfalvi Gusztávné–Csóra György–Dr. Dobos László–Dudás Péter–Jenei
Károly–Dr. Kratkóczki Ferenc–Perge Bertalanné–Sárkány M. Dóra–Simkó
Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 7. o.
25. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás. 2007.
24. o.
26. Csemáné Dr. Váradi Erika: Bűnmegelőzési „ABC” Miskolc, 2016.
http://slideplayer.hu/slide/11498422/ (2017. 12. 26. 18:02)
27. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi
bűnmegelőzés kézikönyve. 2009.
28. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi
bűnmegelőzés kézikönyve, 2009. 111-121. o
29. Sárkány M. Dóra Bűnmegelőzési ismeretek. XIII. A Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által alkalmazott
Preventív Programok. 2016. 347-364. o.
http://bunmegelozes.eu/pdf/kodex13.pdf (2018. 03. 15. 17:32)
47
Képek- és Ábrák jegyzéke
Képek:
1. kép: https://pixabay.com/hu/photos/boldog/ (2018. 03. 15. 14:21)
2. kép: https://pixabay.com/hu/photos/boldog/ (2018. 03. 15. 14:21)
3. kép: http://slideplayer.hu/slide/11498422/(2017. 12. 26. 18:02)
4. kép: http://slideplayer.hu/slide/11498422/
Ábrák:
1. ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportja 2012-ben
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a
gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről.
Budapest, 2013. 23. oldal alapján saját készítés
2. ábra Gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásban
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év alapján saját készítés
3. ábra Gyermekkorú elkövetői csoportok százalékos megoszlása 2012-ben
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év alapján saját készítés
4. ábra Gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
48
5. ábra Gyermekkorú elkövetők korcsoport szerinti megoszlásban
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
6. ábra Gyermekkorú elkövetők tartózkodási helye
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
7. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
8. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
9. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
10. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők korcsoportos megoszlása 2012-ben
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
11. ábra Fiatalkorú családi környezete
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
49
12. ábra Bűnelkövetés oksági tényezői
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
13. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők és sértett kapcsolata
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
14. ábra Fiatalkorú elleni kényszerintézkedések
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
15. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők előélete
Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a
gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013
év, alapján saját készítés
50
Top Related