A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és...

1

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és kezelésének

eszközei

SZAKDOLGOZAT

Készítette: Konzulens:

Baji Klaudia Csemáné Dr. Váradi Erika

VKY12A egyetemi docens

Miskolc

2018.

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Criminal Law and Criminology

Tools for preventing and managing child and delinquency

THESIS

Author: Tutor:

Klaudia Baji Dr. Erika Váradi Csemáné

VKY12A associate professor a docens

Miskolc

2018.

3

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK 3

BEVEZETÉS 4

1. A fiatalkorúak és a gyermekek fogalma a büntetőjogban 6

2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői 8

3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés okai hazánkban 10

3. 1. Iskolai hatások 11

3. 2. Család hatása 12

3. 3. Kortárshatások 14

3. 4. Individuális hatások 17

4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a hazai statisztikai adatok alapján 18

4. 1. A gyermekkorúak bűnözése 18

4. 2. A fiatalkorúak bűnözése 22

5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének eszközei 32

5. 1. Bűnmegelőzés fogalmának tisztázása 32

5. 2. Bűnmegelőzés háromszintű modellje 33

5. 3. A bűnözés eszközei, aktuális iránya 34

5. 4. Prevenció a bűntető igazságszolgáltatáson keresztül 35

5. 4. 1. Generális prevenció 35

5. 4. 2. Speciális prevenció 36

6. B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság preventív programja 37

6. 1. Gyermek- és ifjúságvédelmi programok 37

6. 1. 1. D.A.D.A. Program 37

6. 1. 2. Sulizsaru 38

6. 1. 3. A Bűn küszöbén 38

6. 1. 4. A tanulói és pedagógusi mentorképző 39

6. 1. 5. „SZEBB” jövőért 39

ÖSSZEGZÉS 40

IRODALOMJEGYZÉK 41

JOGSZABÁLYJEGYZÉK 42

HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE 43

KÉPEK- ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 46

4

BEVEZETÉS

1. kép 2. kép

Forrás: https://pixabay.com/hu/photos/boldog/

„A gyermek kriminális állapotára nem a

büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő

hatást”

(Ligeti Miklós)

1. Ligeti Miklós idézet: http://slideplayer.hu/slide/11488537/ (2017. 12. 26. 18:02)

http://slideplayer.hu/slide/11488537/

5

Napjainkban is időszerű téma a gyermek- és fiatalkori bűnözés, melynek mindenkori

aktualitását az adja, hogy a bűnözés mértéke egyre nagyobb arányban nő.

Egy olyan társadalmi problémával állunk szemben, mely során a gyermekkori bűnözés

vizsgálatára kevés figyelem jut. Ennek oka talán az is lehet, hogy a sértettek az elkövető

gyermekkel szemben ritkán tesznek feljelentést, mert úgy ítélik meg, hogy az elkövető

gyermek, úgysem büntethető, vagy nem feltételezik, hogy az elkövető gyermek.

Olyan törekvésekre van szükség, mely a végső büntetés a börtön, elkerülése érdekében

a bűnözés visszaszorítására és megelőzésére irányul.

A fiatalok számára fontos a megfelelő családi háttér, a társadalom által elvárt és

elfogadott szülői minta annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke megfelelő

értékrenddel rendelkezzen.

Büntetőjog tantárgy során figyeltem fel a témára. A probléma kapcsán elsősorban a

prevenció gondolata fogalmazódott meg bennem. Dolgozatom témájaként azért

választottam a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzés eszközeinek vizsgálatát, mert

olyan aktuális társadalmi problémával állunk szemben, melynek létezése adott, viszont

a valódi okok feltárása és ebből adódóan a megelőzés mai napig nehéznek bizonyul.

Dolgozatomban arra törekszem, hogy szakirodalom segítségével tisztázzam a

fiatalkorúak- és gyermekek büntetőjogi értelemben vett fogalmát, feltárjam a bűnözés

vélhető okait, majd hazai statisztikai adatok segítségével bemutatom a gyermek- és

fiatalkori bűnözés jelenlegi okát és mértékét, majd a feltárt statisztikai adatok és

szakirodalmi háttér segítségével igyekszem taglalni a megelőzésének lehetőségeit,

eszközeit.

6

1. A fiatalkorúak és a gyermekek fogalma a büntetőjogban

A fiatalkorú büntetőjogi fogalmát a Büntető Törvénykönyv 105.§ (1) bekezdése

szabályozza, mely szerint „Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a

tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem”. Tehát hatályos szabályok

szerint tehát, nem büntethető az, aki a tizenegyedik életévét a bűncselekmény

megvalósításakor még nem töltötte be. A gyermekkorú személy ellen, akkor sem lehet

büntetőeljárást indítani, ha közben betölti a tizenegyedik évet.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény IV. fejezete alapján a

büntetőjog a gyermekkor büntethetőség szempontjából kizáró, illetve korlátozó okként

említi. A 16. § szerint nem büntethető az, aki a büntetendő cselekmény elkövetése során

a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A főszabály alóli kivételek, ha az elkövető a

tizenkettedik életévét betöltötte és emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés,

testi sértés, terrorcselekmény, rablás, kifosztás cselekmények bármelyikét hajtja végre,

valamint az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek

felismeréséhez szükséges belátással.

A gyermek- és fiatalkorú bűnözés esetén az életkornak kiemelt jelentősége van a

büntethetőség megállapítása szempontjából. A gyermekkor felső és a fiatalkor alsó

korhatárát a Büntető Törvénykönyv nem egyértelműen értelmezhető módon a

gyermekkor esetében tizennegyedik, illetve tizenkettedik életévben határozta meg,

mivel általában ilyen kortól kezdődően vélelmezhető a testi és a szellemi fejlettségnek

olyan foka, amely a büntetőjogi felelősségre vonást megengedhetővé teszi. A fiatalkor

felső határa pedig a tizennyolcadik életév.

A tizennegyedik illetve tizenkettedik születésnapon az elkövető még gyerekkorúnak

számít, így a fiatalkorúság kezdetének a születésnapot közvetlenül követő nap

tekinthető. Ez irányadó a tizennyolcadik születésnapra is, vagyis e napon az elkövető

még fiatalkorú, másnap azonban már nagykorú.

7

A bűncselekmény elkövetésének időpontja alatt a tényállásszerű elkövetési magatartás

utolsó mozzanatának a megvalósítását kell érteni2.

A fiatalkorúaknál csak a bűnösen megvalósított bűncselekmény kimerítése jelentheti a

büntetőjogi beavatkozás és felelősségre vonás alapját. Az elkövetett bűncselekményre

vonatkozó büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazását önmagában nem határozhatja

meg a büntetőjogilag felelősségre vonható fiatalkorú nevelési, illetve kezelési

szükséglete. A fiatalkorúakkal szemben kiszabott büntetések célja, a fiatalkorú helyes

irányba fejlődése. Intézkedés illetve a büntetés kiszabása során, a fiatalkorú nevelését és

védelmét szemelőt kell tartani3.

A Büntető Törvénykönyv 106. § 2. pontja szerint a „Tizenegyedik életévét még be nem

töltött személlyel szemben a bűncselekmény elkövetésekor csak intézkedés

alkalmazható”. A 106. § 3. pontja szerint a „Fiatalkorúval szemben

szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó

büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon

nem érhető el”. Tehát a törvény egyértelmű fogalmazása szerint a gyermekkel szemben

intézkedést kell alkalmazni, míg fiatalkorú esetében mérlegelni kell, elkövetés

súlyosságára való tekintettel, hogy elegendő a kiszabott intézkedés, büntetés vagy már

szabadságelvonást kell alkalmazni.

A büntetőjog szerint a személyiség kialakulásának folyamatosságával magyarázható az

a sokféleség, amely a büntetőjogilag releváns életkorok kialakítása kapcsán a büntető

törvénykönyvben is megnyilvánul. Abban nagy az egyetértés, hogy a gyermekkorú

elkövetők viselkedése büntetőjogi eszközökkel nem befolyásolható érettség hiányában,

ezért büntetlenül hagyják a gyermekeket. A büntethetőség alsó korhatárának

tekintetében a törvényi meghatározás szerint viszont eltérés mutatkozik.

2. – 3. Belovics E. – Békés I. – Busch B. – Domonkos A. – Gellé B. – Margitán É. – Molnár G. – Sinku

P. Büntetőjog. Általános rész. 5. hatályos kiadás

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html

(2017. 12. 26. 18:02)

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html%20%20%20%20%20%20%20(2017

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html%20%20%20%20%20%20%20(2017

8

2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma és általános jellemzői

A tudományos kutatások a bűnözés szempontjából három korcsoportot különböztet

meg. A gyermekbűnözést említi elsőként, mely esetben az elkövető büntetlensége miatt

csak kriminológiai megközelítésben beszélhetünk bűnözésről. Másodikként a fiatalkori

bűnözés következik, melynek életkori határai nem egységesen került meghatározásra. A

fiatalkori bűnözésről elmondható, hogy megváltoztatta a bűnügyi tudományok

perspektíváját, mely során átalakultak a szankciós célok, a büntetőjogi eszközök és azok

felhasználásának lehetőségei4.

Harmadik csoport a felnőttek csoportja, mely dolgozatom szempontjából lényegtelen

kérdés, ezért nem foglalkozom vele, de megjegyezni kívánom, hogy az általam vizsgált

témához hasonlóan igen csak fontos és szintén megoldásra váró társadalmi probléma.

A fiatalkori bűnözés a szak kriminológia szerint egy társadalmi tömegjelenség, mely a

tizennegyedik életévüket már betöltött, de a tizennyolcadik életévüket be nem töltött

bűnelkövetőket és bűncselekményeiket foglalja magába. A fiatalkorúak biológiai,

pszichológiai és szociológiai helyzetük tekintetében egy olyan sajátos társadalmi réteg,

akik védelemre szorulnak, és mint jövő építőkre különös figyelmet kell fordítani. A

fiatalkorú bűnözőkről a társadalom feltételezi, hogy felnőttként is bűnelkövető lesz

majd, vagy a büntetés hatására megjavulnak. Tehát bűnözés tekintetében, egy olyan

társadalmi tömegjelenség, amely egy adott társadalomban, egy meghatározott időszak

alatt elkövetett és ismertté vált bűncselekmények és azok elkövetőinek és áldozatainak

összességét jelenti5.

4. Belovics E. – Békés I. – Busch B. – Domonkos A. – Gellé B. – Margitán É. – Molnár G. – Sinku P.

Büntetőjog. Általános rész. 5. hatályos kiadás

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html

(2017. 12. 26. 18:02)

5. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan Kiadó – Uránia

Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014, 23-32 oldalról.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html%20%20%20%20%20%20(2017

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15.html%20%20%20%20%20%20(2017

9

Bűnelkövetés cselekményének elkövetése tekintetében:

Gyermekbűnözésről beszélünk a 14. életévüket be nem töltött elkövetők esetén.

Fiatalkori bűnözésről beszélünk a 14. életévüket betöltött, de a 18. életévüket még be

nem töltött fiatalkorúak esetén.

Ifjú/fiatal felnőtt bűnözésről beszélünk a 18. életévüket betöltött, de a 24. életévüket

még be nem töltött elkövetők esetén6.

A szakirodalmak alapján elmondható, hogy a gyermek és fiatalok szocializációja során

nagy hangsúlyt kell fektetni, főként a szülők, nevelők, részéről a társadalmilag

elfogadott normák hangsúlyozására. Ennek hiányában a gyermekek könnyel elkallódnak

és bűnt követhetnek el. Az egyszer megtévedt gyermeket és fiatalt a társadalom

könnyen elítéli, akár ki is rekesztheti, minek következtében elkallódhat, bűnözővé

válhat. Nagy hangsúlyt kell fektetni, tehát a preventív megoldásokra, mely csak akkor

válhat sikeressé, ha ismertek az okok és a csoportsajátosságok.

A következőkben szakirodalom segítségével vizsgálom, milyen okok vezetnek ahhoz,

hogy a gyermek- és fiatalkorú eljusson addig, hogy a bűncselekmény elkövetésének

gondolata megfogalmazódjon benne.

6. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései, különös tekintettel a

serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok

köréből. Doktori tanulmányok 3. Miskolc, 2013.

10

3. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés okai, rendszerszemléletű vizsgálata

Azt gondolom, minden jelenségnek oka van, így a bűnözésnek is. A következőkben azt

tekintem át a szakirodalmak segítségével, hogy milyen okok vezetnek a gyermekek- és

fiatalkorúak bűnözésének kialakulásához.

A gyermekek és fiatalkorúak viselkedését befolyásolják azok az életkori sajátosságok,

melyek kriminogén tényezőként – például: család, családi viszonyok, alkoholizmus és

bűnözés a családban, gyermeknevelés elhanyagolása, bántalmazás7 – jelentkeznek

életvitelükben. A fiatalok életkoruknál fogva több időt töltenek felügyelet nélkül,

nagyobb az önállóságuk és sok esetben az egyedül töltött időt a dolgok kipróbálásával

töltik. A legtöbb ember elkövet kiskorúsága idején valamilyen normasértő cselekményt,

de csak kevesen válnak bűnözővé. A probléma a sajátos élethelyzet megszűnésével,

esetleg lebukás hatására, megszűnik. Ebből következtetni lehet arra, hogy a kiskorúak

deviáns viselkedése lehet alkalmi és lehet tartós. A szakirodalmak arra hívják fel a

figyelmet, hogy ezek k okát korántsem szabad együtt kezelni. A bűnelkövetővé válás

nem következik be, ha főként fiatal korban, megfelelő időben, megfelelő segítséget

biztosítanak, ezáltal segítik a fiatal helyes irányba történő fejlődését. A közösségsértő

magatartások, nem minden esetben utalnak devianciára, de mindenképp érdemes korán

odafigyelni rájuk, melyhez ismerni kell a gyermek- és fiatalkorúak magatartásának

okait8.

„Quetelet szerint tehát a társadalmi fejlődéssel egy meghatározott mennyiségű és

minőségű bűnözés törvényszerűen együtt jár. Kiváltó okai között igen nagy jelentősége

van a természeti adottságoknak, az állati eredetű hajlamoknak, az alacsony morális

színvonalnak, ész azoknak az új kínálkozó alkalmaknak, amelyek bűnre csábítanak”9.

7.Jegyzetportál: www.jegyzetportal.hu/download/kriminologia/kriminologia_sajat.doc


Ismeretterjesztő Alapítvány. Budapest. 2014. 184-185. o.

9. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1991. 16-17. o.

http://www.jegyzetportal.hu/download/kriminologia/kriminologia_sajat.doc

11

A fiatalkorúak egy olyan életszakaszba lépnek, amelyben a megszokottól komolyabb

helyzetekkel és biológiai, tudati, pszichikai, erkölcsi érési folyamatokkal kell

megküzdeniük. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a szociális tevékenységeknek,

melyben az önmagáról és a világról alkotott kép formálódik. Az élethelyzet

meghatározza a fiatal tevékenysége formáit.

Egy adott élethelyzet, adott intézményes kereteket is jelent, mely több szereplős és

melyben a fiatal élete zajlik, mint például a család, az iskola, a rokonok, a szomszédok,

a barátok. A több irányból érkező elvárásoknak való megfelelés, közben önmaga

megtalálása, a társadalomban való eligazodásában problémákba ütközhet a fiatal

személy.

A bűnözési viselkedés szempontjából kiemelkedő szerepet játszik a társas csoport és a

családi háttér, melyek a fiatalkorú személy lelki- és személyiségfejlődésben

meghatározó tényezők. A legfontosabb emberi hatások serdülőkorban a kortársak és a

szülők, akik az emberi viselkedésnek ingerei és modelljei is10

.

3. 1. Iskolai hatások

A fiatalok másodlagos szocializációs színtere az iskola, mely meghatározó szerepet

játszik a társadalomba történő beilleszkedésben. Az iskolai kapcsolataik kialakításához

nem rendelkeznek olyan eszközökkel, melynek segítségével, a kortársaikkal szemben

kialakult konfliktusaikat megfelelően tudják kezelni. Ezért sokszor negatív élmény,

kudarc éri őket.

A fiatal ideje nagy részét az iskolában tölti, mely a tudás és nevelés színtere és, amely

az életre, a munkaerő-piaci helyzetre készíti őket, ezért nem lényegtelen a végzettség

szintje és a teljesítmény sem. Az iskola egy olyan köztes állomás a fiatalok életében,

ahol szakember, azaz pedagógus segítségével tetten érhetők lennének a normasértő

viselkedések.


Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 186-188. o.

12

Kutatás igazolja, abban az esetben, ha a pedagógus igyekszik megváltoztatni az

otthonról hozott negatív viselkedési attitűdöket, a gyerekek nagy része több mint

kétharmada szabálykövetővé vált11

.

3. 2. Család hatása

A család a fiatal számára az a közvetlen környezet, mely sajátosságával meghatározza a

személy fejlődését. A gyermek szorosan kötődik biológiailag ehhez a közeghez, mely a

lelki fejlődésében és az „én” kép kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Alapvető és

meghatározó szerepe abban van, hogy az érés külső hatásoktól mentes, míg ennek

ütemét a külső tényezők befolyásolják. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából

fontosak az olyan objektív tényezők, mint például a családtagok iskolázottsága,

foglalkozása, etnikai, vallási hovatartozása, életminősége, életszínvonala,

életkörülmények, életvitele. Ugyanakkor a szubjektív tényezők is befolyással vannak a

személyiségfejlődésre, mint például a szülők önbecsülése, önértékelése, önbizalma,

devianciájuk, nevelési hibák, gyermekkori élményeik, családon belüli erőszak, kötődés.

A hibásan működő család káros folyamatokat szülhet, amely a gyermek

körülményekhez való alkalmazkodó képességének kialakulását hátráltatja.

Azok a családok, akik társasági kapcsolatokat tartanak fent, vannak barátok, életcélok,

könnyebben tudják kezelni a serdülőkorú önállósodási vágyát. Az ilyen nyitott családok

könnyebben kezelik fiatalok problémáit. Ugyanakkor szükséges egy zárt rendszer is a

családok részéről, mely védelmet nyújt a gyermekek számára, de nem zárja ki a külső

hatások beáramlását. A serdülőkör időszakában, a családok által betöltött kettősségnek

igen fontos szerepe van, nélküle devianciák, bűnözés alakulhat ki12

.

11. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás. 2007.

http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-varadi_erika.pdf


Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 195-198. o.

http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-okai-varadi_erika.pdf

13

Fiatalok körében, kutatások során végzett mély- és életinterjúkkal igazolható, hogy a

csalás gyermekhez való viszonya meghatározó a devianciák, a bűnözés kialakulása

során

A kutató négy tipikus élettörténetet határoz meg.

1. A teljes érzelmi elhanyagolás.

Azokban a családokban, ahol a fiatalt elhanyagolják a munka, a rossz anyagi

körülmény, családon belül zajló konfliktus, alacsony iskolai végzettség miatt, a

gyermekek úgy érzi, egyedül van. Az ehhez társuló iskolai kudarcok miatt

elszigetelődik környezetétől és magányosan csavargásba kezd, közben olyan fiatalok

társaságát kezdi keresni, akik hozzá hasonló helyzetben vannak.

Az itt kapott figyelem, mint pozitív élmény arra készteti, hogy elfogadja a csoport

normáit, még akkor is, ha nem mindig ért azokkal egyet.

2. Agresszív, erőszakos család

A gyermek erőszak, bántalmazás, lelki terrort megélt családi környezetből érkezik az

iskolai környezetbe, mely a megélt negatív élmények miatt nem nyújt számára pozitív

élményeket. Az otthon megtapasztalt viselkedésminta nagyban meghatározza a fiatal

viselkedést is. Az önmaga és környezete között kialakult diszharmónia agresszív

viselkedésre készteti környezetével szemben. Viselkedése miatt a kortársak kirekesztik,

melynek általában a teljesítményromlás a következménye, végül az iskolától való

elzárkózás. A család támogatása hiányában és az iskolában megélt kudarcok miatt

csavargásba kezd a fiatal, míg megtalálja azt a csoportot, akik hozzá hasonló háttérrel

rendelkeznek, akik az erőszakkal szemben elfogadóak, és bandákat alakítva élnek.

3. Váltás a fiatal életében

A fiatalkorú életének első szakaszát – olykor alkoholproblémával és

személyiségzavarokkal küzdő – atyai szigor uralja, mint például a túlzott korlátozás,

testi fenyítés, nyilvános megszégyenítés. A fiatal félni kezd apjától, és elfogadni

kényszerül apja értékrendjét. Azonban, ha az apa meghal, váltás történik a fiatal

életében, megszűnik a kényszerűség. Ekkor az anya lesz az irányadó minta, aki elveti az

14

erőszakot, tekintélyét elveszítve, megengedővé válik, vagy érzelmileg teljesen

elhanyagolja gyermekét. A fiatal egy érzelem nélküli környezetbe, és a családban

szerzett negatív élmények hatására, rossz társaságba kerülve csavarogni kezd, melynek

következménye a garázda életmód.

4. Mélyszegénység

A család megélhetési problémái újabb problémát generál, mely a családon belüli

konfliktushoz, majd a gyerek elhanyagolásához vezet. Az t, elfojtott feszültségétől az

iskolában tanúsított agresszív viselkedéssel igyekszik megszabadulni, mely egyben

gátolja az iskolai környezetbe történő beilleszkedését. Problémájával egyedül maradt

gyermek, szülői segítség hiányában nem találja a helyes utat. A folyamatos kudarcok

csavargásra késztetik, míg egy olyan közösségen nem talál, ahol hozzá hasonló fiatalok

vannak13

.

3. 3. Kortárs hatások

Buda Béla a serdülőkor problematikáját a szereptanulás nehézségeiben látja. A fiatal

belép a felnőttek világába, mely során új szerepeket kell elsajátítania, mely során

számos kudarcot él meg. Az szereptanulás problematikája akkor jelentkezik, mikor a

fiatal a választásra kényszerül a gyermek maradni vagy felnőtté válás között, valamint a

család és kortársak között. Ebben a zavaros helyzetében a fiatal kortársaikkal

csoportokat alkotva keresnek megoldást.

A csoporthatás leginkább a serdülőkor elején a legerőteljesebb, melyek idővel

differenciálódnak és akár párkapcsolatok is kialakulhatnak, mely a csoporttal

szembehelyezkedik.

13. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés, 11-14. o.

15

A kortárscsoportok segítséget nyújtanak az identitás kérdéseire, valamint az

összetartozás érzetét és érzelmi életet is nyújt. Az iskola a kortárscsoportok

szocializációs színtere, melyben ideje nagy részét tölti, ezért fontos, hogy

alkalmazkodni tudjon ahhoz. Az eredményes alkalmazkodás, sikeres szocializáció

következményeként törvénytisztelővé válik. Az iskolai erőszakok hátterében olyan

serdülők állnak, akik kitaszítottak. A szocializációnak van egy másik aspektusa, ha a

fiatal olyan kortársakkal találkozik, akik kitaszítottak, azok mintáját követve a

társadalmi normákat figyelmen kívül hagyva válhat bűnözővé.

„A bevallott erőszakos cselekmények száma alapján az erőszakos magatartások száz

fiatalra jutó száma és aránya az általános iskolát, speciális iskolát vagy szakképző

iskolát végző 14-18 éves gyerekek között háromszor-négyszer magasabb, mint a

gimnazisták körében”14

.

A kortárscsoport nem csupán az együvé tartozást jelenti, hanem kifejeződik benne a

kirekesztett csoporttal való szembenállás is. Identitást megalapozó tényezők közül

legfontosabb a csoportok közti ellentétek, harcok, melyek súrolják a bűnözés határát15

.

A kortárscsoport szocializációjának másik jelentősége, hogy a nemek egymással történő

érintkezése felkészíti a fiatalokat a felnőtt szerepekre.

A kortárscsoportnak nagy hatása van a serdülő fiatalokra, hiszen egy olyan fejlődési

stádiumban vannak, amelyet a tudatosság és önállóságra törekvés, a saját értékeinek

felismerése, megvalósítása zajlik, ez ezek formálására nyújtanak lehetőséget a

csoportok.

14. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében – nemzetközi kitekintés. Rendészeti

Szemle, 2008/7-8. 79-106. o.

15. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata. Corvinus

Kiadó, Budapest. 1997. 155.o.

16

Ennek okán a csoporthatása és a bűnözés között is feltételezhetők összefüggések,

például, ha a fiatal a deviáns csoporthoz elköteleződik, elkövetővé és egyben áldozattá

is válik.

A bűnelkövetés során sok esetben a fiatalokat a csoportnak megfelelés és kíváncsiság

vezet és tetteik következményeit figyelmen kívül hagyva követnek el bűntetteket, vagy

bűncselekményeket magányosan, vagy a csoportokkal.

A fiatalkorú bűnelkövetők 2012-ben a következő ábrán látható módon oszlott meg.

1. ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportja 2012-ben

Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak

bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Budapest, 2013. 23. oldal alapján saját készítés

Az ábra alapján látható, hogy a fiatalkorúak körében legnagyobb számban egyedül

követnek el bűncselekményt, de nem csekély a társakkal elkövetések száma sem. Ez

arra utal, hogy a galeriknek, bandáknak erős csoporthatása van.

10,5

43,5

15,6

28

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

vegyesen

egyedül

felnőtt korúval

fiatal korúval

17

3. 4. Individuális hatások

Az individuális tényezők, mint a veleszületett és öröklött tulajdonságok, alkati tényezők

mentális és személyiségbeli tényezők, melyek hatással lehetnek a gyermek- és

fiatalkorú bűnözővé válására.

Kutatások szerint a személyiségjegyek között meghúzódó antiszociális viselkedésre

hajlamosító jegyek okoznak erőszakos magatartást. Olyan tulajdonságokat soroltak

kockázati tényezők közzé, mint a koncentrációs képesség hiánya, figyelemzavar,

nyugtalanság, hiperaktivitás.

Az alacsony intelligencia szintje, a fejletlen verbális készségek a társadalomba való

beilleszkedés akadályai lehetnek. A fiatalkorú folyamatos akadályokkal szembesül

hiányosságai miatt, ami feszültségbe torkoll és végül bűnelkövetéssel zárul.

18

4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a hazai statisztikai adatok alapján

A hazai vonatkozásban a bűnözés tekintetében, annak visszaszorítására irányuló

törekvésekre van szükség, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének

csökkentésére. Számtalan kutatás és vizsgálat áll a szakemberek rendelkezésére, melyek

segítséget nyújtanak a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatára, a

változások elemzésére, az elkövetés okainak megismerésére, és az elkövetés

megelőzését segítő intézkedések kidolgozására.

A következőkben a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya által készített16

statisztikai adatokat tekintem át a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése jegyében.

4. 1. A gyermekkorúak bűnözése

Az elmúlt öt évben a büntetőjogilag felelősségre vonható gyermekkorú elkövetők szám

2008-ban 3433 fő, míg 2012-ben 2604 főre csökkent.

2. ábra Gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásban

Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a gyermekkorúak és fiatalkorúak

bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év alapján saját készítés

16. Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak

bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013. év 1-49. o.

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

Borsod-Abaúj-Zemplén

megye/fő

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye/fő

Jász-Nagykun-Szolnok

megye/fő

482

333

217

19

A gyermekkorú elkövetők száma lakóhely szerinti megoszlásban az Ügyészség 2012.

évi adatai alapján általam készített 2. ábrán jól látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében volt a legmagasabb 482 fő (18,51%), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében 333 fő (12,79%) elkövetőt tartottak nyílván, és Jász-Nagykun-Szolnok

megyében 217 fő (8,33%).

A gyermekkorúak által ekövetett bűncselekmények 2012-es adatok alapján:

o A vagyon elleni erőszak volt jellemző 2012-ben. Az elkövetők aránya 59,6% -

71,42% között volt. Az Ügyészség 2016-os adatai alapján a vagyon elleni

erőszakos bűncselekmények, rablás, kifosztás, csökkenő tendenciát mutat.

o A vagyon elleni bűncselekmény 2008-ban 2452 volt, mely csökkenő tendenciát

mutatott, 2012-re ez a szám 1552-re csökkent. Az Ügyészség 2016-os adatai

alapján a lopás csökkenő, a sikkasztás csökkenő és a csalás növekvő tendenciát

mutat.

o A közrend elleni bűncselekmény 2012-ben 21,39%. Az Ügyészség 2016-os

adatai alapján a garázdaság bűncselekménye csökkent.

o A személy elleni bűncselekmények 13,67% volt. Az emberölés, testi sértés

bűncselekmény Ügyészség 2016-os statisztikai adatai alapján csökkent.

Az elkövetők száma, mind a közrend elleni és személyelleni bűncselekmények során

egyenletes növekedés mutatkozik.

A bűncselekmények elkövetésének módját tekintve nőtt a csoportos elkövetések száma.

3. ábra Gyermekkorú elkövetői csoportok százalékos megoszlása 2012-ben


bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év alapján saját készítés

40,4

35,6

11,9

3

9,1

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

egyedül

gyermekkorúval

fiatalkorúval

felnőtt korúval

vegyesen

20

A gyermekkorú elkövetők nemek szerinti arányának tekintetében a lányok aránya

(17,05%) kisebb volt a fiúkkal (82,95%) szemben.

4. ábra Gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása


bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év, alapján saját készítés

A gyermekkorú elkövetők életkor szerint a 13 évesek (40,55%) alkották.

5. ábra Gyermekkorú elkövetők korcsoport szerinti megoszlásban



lány; 17,05

fiú; 82,9

20,2%

14,3%

25%

40,6 %

0-10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

21

A gyermekkorú elkövetők háromnegyedét (75,35%) 2012-ben a szülők közösen

nevelték.

6. ábra Gyermekkorú elkövetők tartózkodási helye



A szülők nagy számban a foglakoztatás alsó szintjén állnak, vagy éppen egyáltalán nem

dolgoznak. A gyermekek nagy része veszélyeztetett környezete, vagy hátrányos

helyzete által17

.

17. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás. 5. o.

0

10

20

30

40

50

60

70

80 75,35%

10,14% 0,12% 3,15% 10,33% 0,92%

22

4. 2. A fiatalkorúak bűnözése

Mintegy 10.056 fő fiatalkorú bűnelkövető volt 2012-ben, mely 8,9%-kal volt kevesebb

a 2011. évi 11.034 főnél.

A fiatalkorúak bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlását a következő, 7. ábra

szemlélteti.

7. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása



A vizsgálat szerint 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb

12,87% arányú a bűnelkövetés, melyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ 9,64%-al,

és 8,34%-os arányban a fővárosban volt jelent fiatalkorú bűnelkövetés.

A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények:

o Legnagyobb arányban vagyon elleni bűncselekmények voltak a 2012-es

statisztikai adatok szerint. Ez az arány a 2008. évhez képest csökkenő tendenciát

mutat. A vagyon elleni bűncselekmény 2008-ban 60,68% volt, az elkövető

fiatalkorúak száma 6941 fő, addig 2012-ben végzett kutatások szerint a vagyon

12,87

9,64

8,34

0 2 4 6 8 10 12 14

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Fővárosban

23

elleni bűncselekmény 51,12% és az elkövető fiatalkorúak száma 5141-re

csökkent, melyet a 8. ábra szemléltet.

o A közrend elleni bűncselekmények elkövetőinek aránya 30,65%

A csoportosan elkövetett bűncselekmények aránya 2012-ben növekvő tendenciát mutat

2008 évihez (23,67%) képest.

A 8. számú ábrán a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények változását

szemléltetem.

8. ábra Fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények



Az ábra alapján elmondható, hogy 2012-ben az elkövetett bűncselekmények közül a

vagyon elleni bűncselekmények tekintetében csökkenés figyelhető meg 2008. évhez

viszonyítva. Az Ügyészség adatai szerint a csökkenő tendenciának egyik oka, hogy a

bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak száma is csökkent, 2008-ban 6941 fő, míg

2012-ben 5141 fő követett el bűncselekményt.

60,68

23,67

51,12

30,65

0

10

20

30

40

50

60

70

vagyon elleni bűncselekmény közrend elleni bűncselekmény

2008

2012

24

A közrend elleni bűncselekmények esetében a 2008-as évhez képest növekedés

figyelhető meg. Az Ügyészség adatai szerint a növekedést a bűncselekmény csoport

elkövetőinek arányának növekedése okozza.

A fiatalkorúakra, a gyermekkorúakhoz hasonlóan a csoportos elkövetés jellemző.

A fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása a 9. ábrán látható módon alakult a

2012-es évben.

9. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása



Az ábrán jól látható, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők közül nagyobb arányban vannak a

fiúk, 82,41%-al, míg a lányok 17,59%-a válik bűnelkövetővé.

lányok; 17,59

fiúk; 82,41

lányok

fiúk

25

Az Ügyészség adatai alapján, az elkövetők életkorát tekintve 17 évesek száma a

legmagasabb, melyet a 10. ábrán szemléltetek.

10. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők korcsoportos megoszlása 2012-ben



A 17 éves bűnelkövetők száma 31,2%, melyhez képes a 14 évesek 4,3%-a csekély

számú, de létező probléma.

A szakirodalmi háttér ismeretében azt gondolom, hogy a 14 éves korosztály

bűnelkövetésére tett megfelelő intézkedések megválasztásával, csökkenhető a további

bűnelkövetés. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a büntetést követően, ha a gyermek

ugyanabban a környezetben folytatja életét, nagy valószínűséggel visszaesővé válhat.

0

5

10

15

20

25

30

35

14 éve 15 éves 16 éves 17 éves

4,3

23,3

28,8 31,2

14 éve

15 éves

16 éves

17 éves

26

A következő, 11 ábra azt szemlélteti, hogy a bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúak,

milyen környezetben nevelkednek.

11. ábra Fiatalkorú családi környezete



Az ábra szerint a szülőknél nevelkednek az elkövetők és a családi környezet jellemzője,

hogy többnyire mindkét szülő együtt neveli a fiatalkorút. Az arány 2012-ben 62,29%

volt, mely magasabb volt a 2008-as évhez képest.

62,29

18,01

0,65

3,46

12,23

3,36

0 10 20 30 40 50 60 70

szülőknél nevelkedik

egyedülálló szülőnél él

testvérnél,

nagyszülőnél, nevelőszülőnél

nevelőotthonban

egyéb helyen

2012

2008

27

Az elkövetés okát a 12. számú ábrán mutatom be.

12. ábra Bűnelkövetés oksági tényezői



A bűnelkövetések oksági tényezője, 2012-ben legtöbb esetben az alkohol hatása

(5,94%) alatt és kábítószer hatása (3,31%) alatt elkövetett bűncselekmények voltak a

legnagyobb arányban, ahogyan az ábrán is látható.

5,94

3,31

0

1

2

3

4

5

6

7

alkohol hatása alatt kábítószer hatása alatt

28

A sértettek és az elkövetők viszonyát a 13. ábra szemlélteti.

13. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők és sértett kapcsolata


bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013 év alapján, saját készítés

A fiatalkorú bűnelkövetők legnagyobb arányban, 2008-ban (46,89%), és 2012-ben

(39,6%) is idegenek sérelmére, míg 35,27% egyéb esetekben, 9,76% egyéb ismerősök

sérelmére követtek el bűncselekményt a tájékozató statisztikai adatok alapján.

Az ábrán az is látható, hogy legkevésbé házastárs ellen követnek el bűncselekményt,

melynek oka lehet, hogy az elkövetőnek nincs házastársa, vagy a házastárs a

következményektől és újabb bűncselekménytől tart, ezért nem jelenti az ellene

elkövetett bűncselekményt.

0,66

0,46

0,25

0,01

0,02

0,05

0,08

0,86

1,7

0,01

0,06

0,05

1,13

0,98

8,39

0,2

9,76

0,45

39,6

35,27

0 10 20 30 40 50

szülő, nagyszülő

nevelője, gondozója

testvére

házastársa

volt házastársa

élettársa

volt élettársa

egyéb hozzátartozója

barátja

tartós szexuális partnere

alkalmi szexuális partnere

ivócimborája

lakótársa

szomszédja

iskolai kapcsolata

munkatársa

egyéb ismerőse

hivatalos, közfeladatot ellátó személy

idegen

egyéb, nem állapítható meg

2012

2008

29

A hazai statisztikai adatok alapján az is ismertté válik számunkra, hogy milyen

intézkedések, büntetések kerültek kiszabásra a bűnelkövetőkre.

Az Ügyészségi adatok alapján a 14. ábra szemlélteti a különböző büntetéseket.

14. ábra Fiatalkorú elleni kényszerintézkedések



A statisztikai adatok alapján készített 14. ábra szerint 2012-ben összesen 304 fiatalkorú

gyanúsított került előzetes letartóztatásban, mely 2008 évi adatokhoz (298 fő) képest

növekvő tendenciát mutat.

Az előzetes letartóztatás tekintetében növekedést látható a 16 és 17 évesek esetében,

míg a 14 és 15 éveseknél csökkenő tendenciát mutat az öt év viszonylatában.

Az őrizetbe vételek száma 2008-ban 536 esetről számolt be az Ügyészség Informatikai

Főosztálya, míg 2012-ben ez a szám 525-re csökkent.

0 50 100 150 200 250

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

0

140 fő

194 fő

202 fő

61 fő

110 fő

170 fő

184 fő

50

66

102 fő

80

40 fő

62 fő

88 fő

114 fő

4

5

6

5

5

4

9

10 fő Lakhelyelhagyási

tilalom 2012

Lakhelyelhagyási

tilalom 2008

Előzetes

letartóztatás 2012

Előzetes

letartóztatás 2008

Őrizetbe vétel

2012

Őrizetbe vétel

2008

30

Az őrizetbe vételek alapján a 14 éves korosztály esetében látható a legnagyobb változás,

azaz 2008-ban nem volt őrizetbe vétel, majd öt év elteltével 61 fő került őrizetbe. A

többi korosztály tekintetében 2008-as évhez képest csökkenés figyelhető meg.

A büntetések tekintetében a lakhelyelhagyási tilalom a 15 évesek esetében csökkenő,

míg a többi korosztály tekintve növekvő tendencia figyelhető meg.

A fiatalkorú bűnelkövetővel szemben folytatott nyomozás 5899 esetben fejeződött be

vádemeléssel. A nyomozás megszűntetésének aránya 2012-ben növekvő tendenciát

(5380) mutat.

Az Ügyészségi vizsgálatok, bűnelkövetés szempontjából fontosnak tarják a bűnelkövető

előéletének vizsgálatát is. Ezek alapján a 15. számú ábrán szemléltetem a fiatalkorú

bűnelkövetők előéletét.

31

15. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők előélete



A büntetlen előéletű fiatalkorúak száma 2008. évihez képes 84,8%-ról 2012. évben

91,3%-ra nőtt, míg a büntetett előéletűek esetében 2008 évihez képest 15,2%-ról

csökkent 2012 évben 8,2%-ra. A visszaesések száma változatlan vagy csökkenő

tendenciát mutat, míg a nem visszaeső esetében egyértelmű csökkenés látható.

A 2012-es statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a büntetlen előéletű fiatalok

nagyobb számban követnek el bűncselekményt, azokkal szemben, akik már egyszer

megtapasztalták a bűncselekmény elkövetését követő retorziókat.

A Legfőbb Ügyészség 2012-es statisztikai adatai alapján összességében elmondható,

hogy hazánkban a gyermekkorúak részéről elkövetett legtöbb bűncselekmény Borsod-

Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható. Az elkövetett bűncselekmény, legtöbb esetben

vagyon elleni bűncselekmény. Az elkövetők, gyermekkorúak esetében többségében

tizenhárom évesek, és többnyire fiúk, akik a legtöbb esetben szülőknél nevelkednek.

84,8

15,2

0,1 0,3 1,8

13,1

91,3

8,7

0,1 0,6 0,9

7

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Büntetlen

előéletű

Büntetett

előéletű

Többszörös

visszaeső

Különös

visszaeső

Visszaeső Nem

visszaeső

2008

2012

32

Fiatalkorúak esetében szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható a legtöbb

bűncselekmény, és szintén nagy arányban jellemző a vagyon elleni bűncselekmény

elkövetése. Az elkövetők többsége tizenhét éves, többségében fiúk, akik a legtöbb

esetben-családban nevelkednek.

A szakirodalom és a statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a gyermek- és

fiatalkorú személyek alsó korhatárán lévők kevesebb esetben követnek el

bűncselekményt, mint idősebb társaik. Bár a gyermek- és fiatalkorú elkövetők

családban nevelkednek, de a rossz életkörülmény, melynek oka, hogy a szülők nagy

számban a foglakoztatás alsó szintjén állnak, vagy éppen egyáltalán nem dolgoznak,

vezethet a bűncselekmény elkövetéséhez.

Számukra nagyfokú segítségre van szükség a bűnmegelőzés érdekében.

A következőkben a bűnmegelőzés eszközeinek feltárására vállalkozom szakirodalmak

segítségével.

33

5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének eszközei

5. 1. Bűnmegelőzés fogalmának tisztázása

„Meg akarjátok előzni a bűntetteket?

Tegyétek, hogy a törvények világosak, egyszerűek legyenek, és hogy

a nemzet egész ereje azok védelmére összpontosuljon, s egyetlen

része se használtassék fel megsemmisítésükre.

Tegyétek, hogy a törvények ne annyira az emberek osztályait, mint

inkább magukat az embereket szolgálják.

Tegyétek, hogy az emberek tartsanak tőlük, de csakis tőlük tartsanak.

A törvényektől való félelem üdvös, de végzetes és melegágya a

bűnöknek az embernek embertől való félelme.”18

(Cesare Beccaria)

A bűnmegelőzés eszközeinek feltárása előtt, fontosnak tartom a fogalom tisztázását. A

szakirodalmak tanulmányozása során a bűnmegelőzés szó sokféle értelmezésével

találkozhatunk. Általánosságában elmondható, hogy egy társadalmi problémára tett

intézkedések sorozata, melynek célja a bűncselekmény bekövetkezésének

megakadályozása.

A bűnmegelőzés tekintetében egy olyan védelmi rendszerről van szó, amely az adott

jogrendszer keretein beül az állami intézmények irányításával és a polgárok

támogatásával óvja a jogkövető állampolgárokat a törvénysértő magatartástok

bekövetkezésével szemben.19

Európai Unió - magyar stratégia: „…minden olyan intézkedés, amelynek célja vagy

eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének

javítása. Célja a bűnalkalmak csökkentése, bűnözési okok hatásának mérséklése,

áldozattá válás megelőzése”.20

18. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft, Budapest, 2012.

http://archiv.uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-beccaria (2017. 12. 26. 18:02)

19. Balázsfalvi Gusztávné – Csóra György – Dr. Dobos László – Dudás Péter – Jenei Károly – Dr.

Kratkóczi Ferenc – Perge Bertalanné – Sárkány M. Dóra – Simkó Imre: Bűnmegelőzési ismeretek.

Miskolc, 2003. 7. o.

20. Bűnmegelőzés fogalma. http://slideplayer.hu/slide/11257839/ (2017. 12. 26. 18:02)

http://archiv.uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-beccaria%20(2017


34

A bűnözés okainak korlátozására, vagy sértetté, elkövetővé válás akadályozására,

közvetve vagy közvetlenül alkalmas társadalmi és jogi eszközök a megelőzés

eszközei.21

A megelőzés során olyan programok kialakítására irányuló törekvésekre van szükség,

mely a korai iskolai szakaszban lévő fiatalokat célozza meg22

, hogy csírájában fojtsa el

a bűnözés kialakulásának lehetőségét.

A dolgozat során oly sokszor említést tettem arról, hogy egy társadalmi problémával

állunk szemben, ily módon a megoldás eredményessége érdekében együttműködésre

van szükség az állam, az önkormányzatok, közösségek, üzleti szféra, állampolgárok

részéről és mely eredményhez kommunikációra és visszacsatolásra van szükség.

A bűnmegelőzés jellemzői: a komplexitás, három pillér elve, differenciáltság,

partnerség elve.23

5. 2. Bűnmegelőzés háromszintű modellje

A bűnmegelőzés tevékenység kutatásával számos tudományterület, mint például

természettudományok, állam- és jogtudományok, pedagógia, szociológia,

kommunikáció is foglalkozik.

A bűnmegelőzés három pillérre épül, melyek együttes eredménye a biztonság. A modell

Brantingham és Faust nevéhez fűződik. A modell megelőzési szintjei a bűnalkalmak

megelőzését, áldozattá és elkövetővé válás megelőzését és a bűnismétlés megelőzését

foglalja magába.

o A bűnalkalmak csökkentése, mint elsődleges megelőzés. Megfelelő

igazságszolgáltatás, a társadalmi intézmények megfelelő működését biztosító

intézkedéseket rejt magában. A vagyonvédelem, közterületek védelme

érdekében a közbiztonság erősítése civil szervezetek, köztük a polgárőrség

segítségével, biztonsági berendezések alkalmazásával nagyfokú védelemre

törekvés.

21. Balázsfalvi Gusztávné – Csóra György – Dr. Dobos László – Dudás Péter – Jenei Károly – Dr.

Kratkóczi Ferenc – Perge Bertalanné – Sárkány M. Dóra – Simkó Imre: Bűnmegelőzési ismeretek.

Miskolc, 2003. 7. o. Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 7. o.

22. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Előadás. 2007. 24. oldal

23. Csemáné Dr. Váradi Erika: Bűnmegelőzési „ABC” Miskolc, 2016.

35

o Az áldozattá és elkövetővé válás megelőzése, mint másodlagos megelőzés.

Kutatások segítségével feltárni az áldozattá válás okait és a védelem lehetőséit,

illetve az elkövetővé válás okait és annak elkerülését. Az iskoláskorúaknak

tartott bűnmegelőzésről szóló oktatásokkal, az iskolakerülés megelőzése,

veszélyeztetettek megkeresésével, segítésével, gyermek- és ifjúságvédelem

erősítése, szabadidős programok sokszínűségének feltárásával, az elkövetők

felkarolása ismételt bűn elkövetésének megelőzése érdekében.

o A bűnismétlés megelőzése, mint harmadlagos tényező. A már elkövetett

bűncselekmények újbóli elkövetésének megakadályozása. A fiatalkorú

szabadságvesztés ideje alatt reintegrációs programban való részvételével,

segítséget kap, a társadalomba történi visszailleszkedésre úgy, hogy saját

elhatározása alapján váljon törvénytisztelővé.

5. 3. A bűnmegelőzés eszközei, aktuális irányai

A bűnmegelőzés eszközének megválasztását a bűnözés természete határozza meg.

Tonry és Farrington (1995) szerint Négy irányt különböztethetünk meg:

1. A büntető igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés, büntetőjogi szankciók,

bűnüldözés, büntető igazságszolgáltatási rendszer, mely a harmadlagos megelőzési

területre irányul, de feladatokat lát el a megelőzés többi szintjén is.

2. A kockázatközpontú megelőzés, bűnelkövetővé válás megelőzése, bűnmegelőzést

elkerülő olyan javaslatok, melyek az egyén életútjára és személyiségének alakítását

segítik.

3. A közösségi megelőzés koncepciója, mely a bűnelkövetést az egyént körülvevő

formális és informális hálózatok helytelen működésével magyarázza. A másodlagos

megelőzés területére irányul, mely a közösség védelmét hangsúlyozza.

4. A szituációs és áldozatközpontú megelőzési stratégiák a veszélyhelyzet közvetlen

elhárítására és az önvédelmi képességek fejlesztésére irányul, az egyén és csoport

szintjén. Mind az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szinten jelen van.24

24. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve.

2009. 111. o.

36

5. 4. Prevenció a büntető igazságszolgáltatáson keresztül25

A bűnmegelőzés sokféle eszköz segítségével valósítható meg, ahogyan azt az előző

pontban is láthattuk. A preventív beavatkozás az ágazati szakpolitikák, mint a

szociálpolitika, foglalkozáspolitika, oktatáspolitika, ifjúságpolitika, esélyegyenlőségi

politika, révén valósul meg. A sikeres bűnmegelőzés érdekében az ágazatok

együttműködésére van szükség.

A bűntető igazságszolgáltatás élhet a bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőjogi

kényszer alkalmazásával, de hangsúlyozni kell, hogy elsődleges feladata a megelőzés. A

bűncselekmény elkövetésének okát feltárni, a büntető igazságszolgáltatáson kívüli

megelőzés alkalmas. A társadalmi folyamatok, deviáns viselkedések okát képes feltárni,

kerülve kényszer alkalmazását. Ma még a büntető igazságszolgáltatás, csak kis

mértékben bír prevenciós célokkal. A büntetőpolitika és a bűnmegelőzés közti kapocs

lehet a büntető igazságszolgáltatás.

A büntető igazságszolgáltatáson keresztül megvalósuló prevenció a harmadlagos

megelőzés szintjére esik, de fontos szerepet játszik az elsődleges és másodlagos

megelőzésben is, melyhez a generális prevenciót köti.

5. 4. 1. Generális prevenció

A generális prevenció lehetősége egy olyan megelőző hatás, melyet a büntető

igazságszolgáltatás működésével a társadalomra, illetve tagjaira gyakorol. Célja a

jogkövető magatartás megerősítése állampolgáraiban és egyben elfogadni a büntető

igazságszolgáltatást.

A prevenció érdekében igazságos és egyértelmű törvényekre, gyors

igazságszolgáltatásra van szükség, csak így nyerhető el az állampolgárok részéről a

büntető hatalom iránti bizalom. Az állampolgárok sok esetben azért nem tesznek

feljelentést, mert nem bíznak az igazságszolgáltatás hatékonyságában, derül ki a

magyarországi látenciavizsgálatokból. A bizalom javítása a nyugati társadalmak

prevenciós politikájában uralkodó törekvés. Elsődleges és másodlagos szinten valósul

meg a generális prevenció, melynek ereje a jól működő büntető igazságszolgáltatásban

rejlik, mely befolyásolja a jogkövetési hajlandóságot is.

37

Az általános elrettentés az amerikai kriminálpolitikában vált jelentőssé. James Q.

Wilson úgy vélte, hogy ha a bűnelkövetővel magasabb árat fizetettnek, tehát szigorítják

a büntetőrendszert, akkor ezzel elrettentő példát statuálnak. Kutatások nem igazolták az

elrettentő büntetés pozitív hatásait, szemben a büntetőjogi felelősségre vonás

elkerülésének erejével. Egy másik elrettentési kísérlet az USA-ban került bevezetésre,

mely során a fiatalokat börtönlátogatásokba szervezték. A kezdeti népszerűséget

követően a hatékonyságvizsgálatok a program káros hatásait tárták fel.

5. 4. 2. Speciális prevenció

A speciális prevenció a bűnismétlés megakadályozására szolgál. Már megtörtént

bűncselekmények ismételt elkövetését előzi meg, a bűnmegelőzés része, és a

harmadlagos megelőzés területéhez tartozik.

A társadalom védelmének érdekében az ártalmatlanná tétel során a prevenció akkor

valósul meg, ha az elkövető képtelen ismételten bűncselekmény elkövetésére. Ilyen

módszer az izoláció, azaz szabadságelvonás, mely az USA-ban valósult meg elsőként.

A speciális elrettentés során a büntetés által okozott szenvedésben rejlik a visszatartó

erő, mely a 20. század fiatalkori bűnözésben nyújtott segítséget. Kutatások a módszer

eredményességét ellentmondásosnak tartják.

A reszocializáció és reintegrációs programok, melyek az elkövetők nevelésének

hatékony módszere. A hatékonyság bizonyosodását követően, napjainkban is egyre

terjedőben lévő technikáknak bizonyulnak, melyet a bűnmegelőzési stratégia is

szorgalmaz.

A helyreállító igazságszolgáltatás ereje abban rejlik, hogy elkövetőt szembeállítja

cselekményének következményével és annak helyreállításával lelki úton gyakorol hatást

az elkövetőre, mely a speciális prevenciót segíti. A módszer elfogadottsága növekvő

tendenciát mutat.

A szakirodalmak alapján elmondható, hogy a bűncselekmények csökkentése leginkább

a megelőzéssel érhetők el. Bár számos megelőzési lehetőség létezik, azért meg kell,

jegyezzem, hogy igencsak nehéz feladat hárul a szakemberekre a helyes eszköz

megválasztásakor.

______________________________________________________________________

25. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve,

2009. 111-120. o.

38

6. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr főkapitányság preventív programja26

A statisztikai adatok rámutattak arra, hogy hazánk, bűnözés szempontjából,

legproblémásabb területe Borsod-Abaúj-Zemplén Megye. Ezért azt gondolom, hogy

érdemes megemlíteni és néhány jelentősebb programot áttekinteni, melyek a

bűnmegelőzése és kezelése érdekében a megyében bevezetésre kerültek.

A megelőzés és a bűnözés visszaszorítása érdekében a Rendőrség és az

Önkormányzatok közös összefogással számos kezdeményezést tettek a biztonság

növelése érdekében, melyet minél nagyobb körben igyekszenek propagálni.

A következőkben néhány programot tekintek át, melyek nagy része saját kidolgozású,

de vannak olyan programok is, melyek az országosan bevezetett programokból vettek

át.

6. 1. Gyermek- és Ifjúságvédelmi programok

6. 1. 1. D.A.D.A Program

A D.A.D.A program nem más, mint egy biztonságra nevelő iskolai program. Az USA-

ban működő D.A.R.E. Program mintájára készítette el hazánk Országos Rendőr

főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya. A hazánkban ismert mozaik szó betűinek

jelentése: dohányzás-alkohol- drog-AIDS. A program nem új keletű, hiszen már 1992-

től működik hazánkban. Egy komplex és biztonságra nevelő program, mely a tanulók

személyiségfejlesztésén keresztül készíti fel a gyermekeket az előttük álló veszély

felismerésére, és a helyes döntés meghozatalára, valamint a következményeinek

vállalására. A program célja, hogy a fiatalok ne váljanak bűncselekmények áldozatává

és ne kövessenek el bűncselekményeket, illetve ne fogadjanak el drogot, ne használják

azokat. A fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő módszereket dolgoztak ki a

szakemberek, mint például szituációs játékok, melyek segítségével az ismereteket,

könnyen és észrevétlenül ültetik át a gyermekekbe. Az információt adó egyenruhás

rendőr megjelenésének lényegi eleme, hogy a rendőr és a diákok közel kerüljenek

egymáshoz, ne féljenek szükség esetén segítséget kérni.

A program tehát nem elrettenteni próbálja a fiatalokat, hanem fejleszteni

interperszonális kapcsolatait, kommunikációs képességeit, és a törvény tiszteletére,

betartására nevel.

39

6. 1. 2. Sulizsaru

A program elindítója a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya. A

bűnmegelőzési program „egy iskola-egy rendőr” címet kapta és így jött létre a

Sulizsaru. A program lényege, hogy minden tanintézet rendelkezik egy egyenruhás

rendőrrel, aki havonta osztályfőnöki órát tart a gyereknek és részt vesz az iskolai

szabadidős rendezvényeken. A program főként a 10 és 14 éves korosztályt célozza meg.

A program a D.A.D.A Programhoz hasonló, viszont kevesebb veszélyforrás

feldolgozásával és információ felhasználásával működik. A programról kapott pozitív

visszajelzések alapján, a tanulók igénylik a rendőri osztályfőnöki órákat, valamint azt

tapasztalták a Rendőrök, hogy jelenlétüknek köszönhetően a kábítószeresek, szipósok,

szexuálisan aberrált személyek elkerülik az iskolát.

6. 1. 3. A Bűn küszöbén

A „Bűn küszöbén” egy 1999-ben megjelent iskolai nevelési-oktatási program, mely az

ismert bűnmegelőzési módszereket és hozzájuk tartozó kiadványokat foglalja magában.

A célja, hogy valamennyi megyei oktatási intézményhez eljusson, és beépüljön a

pedagógiai programba, annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési feladatok ellátása még

hatékonyabban működjön. A program olyan ismeretek tartalmaz, mely megmutatja a

jogi lehetőségeket, melyekkel megóvhatók a gyermekek. A program leginkább a 6-8

éves korosztályhoz szól, ezért az iskolákra nagy felelősség hárul a gyermekek erkölcsi

fejlődésében. Olyan módszertani anyag, amely tartalmazza az adott életkor

fejlődéspszichológiai és pedagógiai-pszichológiai elemeit, biztonsági kérdéskörét, a

helyes erkölcsi ítéletek kialakítását, a média pozitív és negatív személyiségformáló

szerepét, a bűncselekmények egyes típusait, a szankciók mértékét, a

szenvedélybetegségek és a kábítószer fogyasztás szervezetre gyakorolt hatásait.

A program megtanítja a gyermekeket-nemet mondani. Ezért a program szituációs

játékok és gyakorlatokat is tartalmaz. Alsó tagozatban alkalmazott két kiadvány a

Családi útkereső társasjáték, mely különböző szabályokat, magatartási formákat és

értékeket közvetít, és a Hófehérke és az erő kapitánya kifestő, mely az áldozattá válás

elkerülésére épülve meseszerűen feldolgozva.

40

6. 1. 4. A tanulói és pedagógusi mentorképző

A tanulói mentorprogramot az keltette életre, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján

arra a megállapításra jutottak, hogy általános kábítószer elutasító propaganda a

legveszélyeztetettebb tanulói rétegnél kevésbé hatékony. A program lényege, hogy

kiválasztanak néhány középiskolás tanulót, akiket négy hét alatt

szenvedélybetegségekkel kapcsolatban, felkészítenek a szakemberek. Ezt követően saját

korosztályuk számára tartanak előadást, melynek tapasztalt eredménye, hogy a

fiatalokban könnyebben tudatosul a kábítószer káros hatása.

A tanulókhoz hasonlóan a nevelők felkészítése is fontos, melynek tematikáját a tanulói

mentorképző tematikája alapján készítettek el a szakemberek.

6. 1. 5. „SZEBB” jövőért

A program a 14-24 éves korosztályhoz szól, iskolai oktatási rendszerben és azon kívül

is igyekszik bemutatni részükre a szenvedélybetegségek káros hatásait.

A program elnevezése a „SZEnvedélyBetegségekBemutatása és megelőzése”

alapötletből jött létre. A program egy egész napos rendezvény, amely bemutatja a

drogok egészségügyi és kriminogén hatásait, valamint bemutatja az egészséges

alternatívákat. Az előadáson filmvetítésekre, mentori tájékoztatókra, egészséges

életvitelt bemutató, drogot elutasító bemutatókra kerül sor. A gyermek- és fiatalkorúak

bűnmegelőzés érdekében született számos programok nyújt segítséget. Számtalan

szóróanyag, kiadványok, videók, kutatások, kemény munka, melyet a

Rendőrkapitányság magáénak tudhat. Számos lehetőséget biztosít a fiatalok számára

annak érdekében, hogy ne váljanak áldozattá, vagy bűnözővé. Kérdésként merülhet fel,

hogy vajon eljut minden fiatalhoz az információ, és vajon mentálisan alkalmas minden

gyermek- és fiatal az információk elsajátítására.

26. Sárkány M. Dóra Bűnmegelőzési ismeretek. XIII. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-

Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által alkalmazott Preventív Programok. 2016. 347-364.o.

http://bunmegelozes.eu/pdf/kodex13.pdf (2018. 03. 15. 17:32)

http://bunmegelozes.eu/pdf/kodex13.pdf%20(2018

41

Összefoglalás

Dolgozatom célja az volt, hogy szakirodalmak segítségével és statisztikai adatok

ismeretében feltárjam a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének lehetséges

eszközeit. Napjainkban is aktuális téma és olyan társadalmi probléma, melyet sokféle

tényező befolyásol. A prevenció az élet számos területén, így a bűnözés tekintetében is

sikereket hozhat.

A szakirodalmi háttér és a statisztikai adatok tükrében arra a megállapításra jutottam,

hogy a megelőzés csak akkor lehet sikeres, ha ismertek azok az okok. melyek a

bűncselekmény elkövetéséhez vezettek, és ismertek az elkövető csoportok sajátosságai.

Minél fiatalabb korban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a

bűnismétlésre, a bűnöző életmód kialakulására.

A statisztikai adatok alapján egyértelművé vált számomra, hogy a deviáns magatartás

számos tényező, mint például a rossz családi háttér, hátrányos helyzet, kortárscsoportok,

hatására alakulhat ki a gyermek- és fiatalkorúak körében. Hazánkban az összes ismert

bűnelkövető tizenkét százaléka fiatalkorú.

A Legfelsőbb Ügyészség által végzett, 2008-as és 2012-es évet átfogó vizsgálatok

adatai alapján elmondható, hogy a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett

bűncselekmények hol kisebb, hol pedig nagyobb mértékben tapasztalhatók, és

megállapítható, hogy a jelenség soha nem szunnyad. A hullámzó adatok lehetséges oka,

az elmúlt évtizedekben, a fiatal korosztályt érintő demográfiai változások, mely miatt

mérséklődött az ismertté vált fiatalkorú bűnelkövetők és büntetőjogilag felelősségre

vonható gyermekkorú elkövetők száma.

A bűnmegelőzés kapcsán számos program áll a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők

rendelkezésére. A szakirodalmak rámutatottak arra, hogy a beavatkozás csak akkor

válik megoldássá a gyermek vagy fiatalkorú számára, ha azt képesek elfogadni, azaz az

eredményesség függ attól, milyen az elkövető személyisége, magatartása, mentális

állapota. Ezek alakulására nagy hatással van a fiatal által átélt negatív élmények, mint

például a megalázás, erőszak, iskolában megélt kudarcok, elhagyatottság.

Mindezek ismeretében, úgy vélem, a gyermek- és fiatalkori bűnmegelőzés akkor lehet

igazán sikeres, ha a negatív élményeket kiváltó tényezők megszüntetésre kerülnek, és a

megoldásban társadalmi intézmények egyenlő részt vállalnak.

42

Irodalomjegyzék

1. Balázsfalvi Gusztávné–Csóra György–Dr. Dobos László–Dudás Péter–Jenei

Károly–Dr. Kratkóczki Ferenc–Perge Bertalanné–Sárkány M. Dóra–Simkó

Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 3-15.

2. Belovics E.–Békés I.–Busch B.–Domokos A.–Gellér B.–Margitán É.–Molnár

G.–Sinku P.: Büntetőjog. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest,

2014.

3. Belovics Ervin–Gellér Balázs–Nagy Ferenc–Tóth Mihály: Büntetőjog I.

Általános rész. A 2012. évi C. törvény alapján. HVG-ORAC Lap- és

Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014.

4. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi

bűnmegelőzés kézikönyve. I. kötet. Fresh Art Design Kft, Budapest, 2009.

5. Buda Béla: A serdülőkor szociálpszichológiája. In Havas Ottóné szerk.:

Serdülőkről. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970.

6. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft.

Budapest, 2012.

7. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései,

különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas

Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Doktori tanulmányok 3.

Miskolc, 2013. 1-45. p.

8. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében – nemzetközi

kitekintés. Rendészeti Szemle, 2008/7-8.

9. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1991.

10. Korinek László–Kerezsi Klára–Gönczöl Katalin: Kriminológia-

Szakkriminológia. Complex Kiadó, Budapest, 2014. pp. 107-200.

11. Rosta Andrea: A fiatalkorú bűnözés kriminológiája és szociológiája. Harmattan

Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014.

12. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés

folyamata. Corvinus Kiadó, Budapest. 1997. 155.oldal

13. Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, (1999)

43

Jogszabályjegyzék

1. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2. 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és

Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami

feladatok ellátásának szervezeti rendjéről

3. 16/2016. (VII. 21.) ORFK utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi programok

egységes végrehajtásáról

4. 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes

kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

5. 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016-

2017. évre szóló intézkedési tervéről

6. 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

35

7. 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az

állami kárenyhítésről

44

Hivatkozások jegyzéke

1. Ligeti Miklós idézet: http://slideplayer.hu/slide/11488537/

2. Belovics Ervin–Békés Imre–Busch Béla–Domokos Andrea– Gellér Balázs–

Margitán Éva– Molnár Gábor–Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. 5.

hatályos kiadás, 2014.

3. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/

ch15html (2017. 12. 26. 18:02)

4. Belovics Ervin–Békés Imre – Busch Béla–Domokos Andrea–Gellér Balázs -

Margitán Éva–Molnár Gábor–Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. 5.


5. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog5

/ch13s02.html (2017. 12. 26. 18:02)

6. Belovics Ervin–Békés Imre –Busch Béla–Domokos Andrea–Gellér Balázs-

Margitán Éva–Molnár Gábor–Sinku Pál: Büntetőjog. Általános rész. 5.


7. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog5

/ch13s02.html (2017. 12. 26. 18:02)


Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest, 2014, 23-32. o.

9. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés alapkérdései,

különös tekintettel a serdülőkor pszichés sajátosságaira. In.: Prof. Dr. Farkas

Ákos: Tanulmányok a bűnügyi tudományok köréből. Doktori tanulmányok 3.

Miskolc, 2013. 1-45. o.


http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15html%20(2017

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch15html%20(2017

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog5/ch13s02.html%20(2017




45

10. Jegyzetportál:

www.jegyzetportal.hu/download/kriminologia/kriminologia_sajat.doc


Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 184-185. o.

12. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest. 1991. 16-17. o.


Kiadó – Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 186-188. o.


http://www.ulnokok.hu/Data/Sites/1/gyerekb%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s-

okai-varadi_erika.pdf


Kiadó–Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest. 2014. 195-198. o.

16. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás anyaga

alapján feldolgozva. 11-14. o.

17. Csemáné Váradi Erika: Új tendenciák a fiatalok bűnözésében – nemzetközi

kitekintés. Rendészeti Szemle, 2008/7-8. 79-106. o.

18. Somlai Péter: Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés

folyamata. Corvinus Kiadó, Budapest. 1997. 155.o.

19. Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a gyermekkorúak és a

fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013. év 1-49. o.

20. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés előadás. 5. o.

46

21. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről. Attraktor Könyvkiadó Kft.

Budapest, 2012. http://archiv.uni-nke.hu/hirek/2014/09/08/heti-gondolat-cesare-

beccaria (2017. 12. 26. 18:02)



Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 7. o

23. Bűnmegelőzés fogalma. http://slideplayer.hu/slide/11257839/ (2017. 12. 26.

18:02)



Imre: Bűnmegelőzési ismeretek. Miskolc, 2003. 7. o.


24. o.

26. Csemáné Dr. Váradi Erika: Bűnmegelőzési „ABC” Miskolc, 2016.

http://slideplayer.hu/slide/11498422/ (2017. 12. 26. 18:02)

27. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi

bűnmegelőzés kézikönyve. 2009.

28. Borbíró Andrea–Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi

bűnmegelőzés kézikönyve, 2009. 111-121. o

29. Sárkány M. Dóra Bűnmegelőzési ismeretek. XIII. A Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által alkalmazott

Preventív Programok. 2016. 347-364. o.

http://bunmegelozes.eu/pdf/kodex13.pdf (2018. 03. 15. 17:32)





http://bunmegelozes.eu/pdf/kodex13.pdf%20(2018

47

Képek- és Ábrák jegyzéke

Képek:

1. kép: https://pixabay.com/hu/photos/boldog/ (2018. 03. 15. 14:21)

2. kép: https://pixabay.com/hu/photos/boldog/ (2018. 03. 15. 14:21)

3. kép: http://slideplayer.hu/slide/11498422/(2017. 12. 26. 18:02)

4. kép: http://slideplayer.hu/slide/11498422/

Ábrák:

1. ábra A fiatalkorú bűnelkövetők elkövetői csoportja 2012-ben

Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály: Tájékoztató a

gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről.

Budapest, 2013. 23. oldal alapján saját készítés

2. ábra Gyermekkorú elkövetők száma 2012-ben lakóhely szerinti megoszlásban

Forrás: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztálya: Tájékoztató a

gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. 2013

év alapján saját készítés

3. ábra Gyermekkorú elkövetői csoportok százalékos megoszlása 2012-ben



év alapján saját készítés

4. ábra Gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása



év, alapján saját készítés

https://pixabay.com/hu/photos/boldog/

https://pixabay.com/hu/photos/boldog/



48

5. ábra Gyermekkorú elkövetők korcsoport szerinti megoszlásban




6. ábra Gyermekkorú elkövetők tartózkodási helye












9. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők nemek szerinti megoszlása




10. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők korcsoportos megoszlása 2012-ben




11. ábra Fiatalkorú családi környezete




49

12. ábra Bűnelkövetés oksági tényezői




13. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők és sértett kapcsolata




14. ábra Fiatalkorú elleni kényszerintézkedések




15. ábra Fiatalkorú bűnelkövetők előélete




A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és...

Documents

Transcript of A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének és...