Deák FerencÁltalános Iskola7570 BarcsKossuth L. u.2.Telefon: (82) 463-195

A DEÁK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Elfogadta: Jóváhagyta: Deák Ferenc Barcs Város Általános Iskola Önkormányzata tantestülete Képviselőtestülete

Barcs, 2008. 01. 17. Barcs, 2005. 09. 22.

1

Tartalom

BEVEZETŐ 4Az intézményvezető köszöntője................................................................................................................................4I. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...........................................................................51/1. Az iskola rövid bemutatása 5

1/2. Tárgyi, dologi feltételek...............................................................................................................................51/3. A tanulói adatok...........................................................................................................................................61/4.Személyi adottságaink...................................................................................................................................6

1/5. Az iskola szervezeti felépítése 71/6. Általános munkarend....................................................................................................................................81/7. A tanulmányi idő..........................................................................................................................................91/8. A tanulói jogviszony létesítése.....................................................................................................................91/9. A magasabb évfolyamba lépés feltételei....................................................................................................101/10. Az intézmény pedagógiai arculata...........................................................................................................10

A/ NEVELÉSI PROGRAM 12I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 12I/1. Célok.................................................................................................................................................................12I/2 Feladatok..........................................................................................................................................................13I/3 Nevelési eljárások.............................................................................................................................................15I/4 Kompetencia alapú oktatás...............................................................................................................................15I/5. A sikeresség kritériumai...................................................................................................................................19

I/5.1. Az intézmény egész rendszerére vonatkozóan........................................................................................19I/5.2.. Az egyes szakaszok tekintetében............................................................................................................19II. A képzés teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása..................................................................................20II/.1. A teljes képzési idő...................................................................................................................................20II/.2. Az egyes szakaszok időtartama................................................................................................................20

III. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.............................................................................20III/1.Emelt szintű oktatás..................................................................................................................................212/3/2. Az emelt szintű csoportba kerülés feltételei és a kimaradás okai...........................................................212/3/3 Tehetséggondozó tevékenységek.............................................................................................................22

I/.6. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység..................................................................................22I/7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.........................................23I/8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok...........................................................242/9. Integrációs Pedagógiai Rendszer.....................................................................................................................24III. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 27

3/1. Ellenőrzés, mérés.......................................................................................................................................273/2. Értékelés.....................................................................................................................................................29

I/4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 36V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 37VI. AZ ISKOLAHASZNÁLÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 406/1. A Szülőkkel történő együttműködés módja:....................................................................................................406/2. Iskolaszék.........................................................................................................................................................406/3. Külső szervekkel való kapcsolat......................................................................................................................41VII. KÖZSZOLGÁLATI FUNKCIÓK 417/1. Gyermek – és ifjúságvédelem..........................................................................................................................417/2. A közéletben való részvétel.............................................................................................................................437/3. A helyi sportéletben való részvétel..................................................................................................................437/4. Tanfolyamok, továbbképzések szervezése......................................................................................................43VIII. Az oktató-nevelő munkát segítő felszerelések jegyzéke. 43B. HELYI TANTERV 45B/1. Óratervek.........................................................................................................................................................45B/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei........................47B/3 A tantárgyi modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe..........48B/4. A felzárkóztatásra szoruló tanuló értékelésének módja..................................................................................51

2

B/5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei.........................................................................................................51B/6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.....................................................................................................................52A PP felülvizsgálata 53Cél 57B/7. Tanulók fizikai állapotának mérése.................................................................................................................59B/8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.......................................................................................................................................................60C. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 641.sz. melléklet:........................................................................................................................................................65Értékelőlap a tanulók értelmi fejlettségének viselkedésének, jellemvonásainak étékelésében..............................652.sz. melléklet :.......................................................................................................................................................67

A pedagógusok munkájának értékelése............................................................................................................67A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása...........................................................................................................67

3.sz.melléklet..........................................................................................................................................................71A tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelése. (osztályfőnök tanév végén)........................71

4.sz. melléklet.........................................................................................................................................................72A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai........................................................................72

5. sz. melléklet........................................................................................................................................................74A hetesek feladatai............................................................................................................................................74

6. sz. melléklet........................................................................................................................................................75A tantestület összetétele (név-képesítés)...........................................................................................................75

7.sz melléklet: A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5.-6. évfolyamon 778. Az iskola működését meghatározó dokumentumok:..........................................................................................85Funkcionális eszközjegyzék....................................................................................................................................85Egészségnevelési program......................................................................................................................................85

Mindennapos testnevelési program...................................................................................................................85Drogprevenciós program...................................................................................................................................85

Fogyasztóvédelmi oktatás.......................................................................................................................................85Környezeti nevelési program..................................................................................................................................85Minőségirányítási program.....................................................................................................................................85

3

„Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess,Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes!”/ Tóth Árpád/

BEVEZETŐ

Az intézményvezető köszöntője

Iskolánkban az utóbbi években nagy változásokat élünk át az ország többi intézményével együtt. A folytonos változások nagy erőfeszítést követelnek mindannyiunktól, pedagógustól, adminisztratív és technikai dolgozótól egyaránt. Intézményünk mindig nyitott volt az újra, nevelőink nagy tapasztalattal és magas szintű szaktudással rendelkeznek. Törekedjünk most is minden erőnkkel és tudásunkkal arra, hogy a megújított dokumentumainkban megfogalmazottakat sikerüljön megvalósítanunk. Tantestületünkben érzem, látom az erőt és a képességet arra, hogy ezeknek a kihívásoknak megfelelnek. Kívánom az iskola minden dolgozójának, hogy e program megvalósítása idején teljesüljön álmunk, kerüljön végre helyére a pedagógus állami szintű erkölcsi és anyagi elismerése, és ezzel együtt az iskola minden dolgozójának emelkedhessen életszínvonala. Munkánk során, gyermekeink jövője érdekében továbbra is számítunk a szülőkre, az iskolaszékre, kérjük legyenek továbbra is szövetségeseink abban a küzdelemben, amelyet tanulóink legoptimálisabb előbbre haladása érdekében vívunk. Feleljen meg iskolánk a harmadik évezred küszöbén a társadalmi elvárásoknak, az európai felzárkóztatásnak. Köszöntöm nevelőtársaimat, a kedves Szülőket, a Deák Ferenc Általános iskolát segítő támogatókat és mindazokat, akik kézbe veszik és segítő szándékkal olvassák az általunk megfogalmazottakat és kérem segítségüket a megvalósításhoz.

4

I. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1/1. Az iskola rövid bemutatása

Iskolánk a város legrégibb iskolája, mely az utóbbi években külső megjelenésében is sokat változott: egyes épületrészek újjászülettek, mások kisebb-nagyobb felújítással korszerűsödtek.A tanulólétszámunk : 590 fő – Barcson: 494, Vízváron 96 tanulónk van. Az etnikai tanulók aránya Barcson 20% körül, Vízváron 40% körül alakult.A bejáró tanulók aránya az összlétszám 17%-a. Az egy osztályra jutó átlag gyermeklétszám 21 fő. Vízváron: 12fő.Barcsi intézményünkben jelenleg 4 napközis csoport és 9 iskolaotthonos csoport működik. A vízvári tagiskolában 3 napközis csoport működik: 2 az alsó és 1 a felső tagozaton.Az 1.-5. évfolyamig jellemző a napközi iránti érdeklődés, mely a 6.,7.,8. osztályosok körében csökken.Iskolánk az átlagosnál magasabb szintű lehetőséget biztosít tanulóinak matematikából, nyelvekből /angol, német/ testnevelésből, számítástechnikából. Bizonyára ennek tulajdonítható, hogy az iskolánk tanulói megyei és országos tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el..

1/2. Tárgyi, dologi feltételek

Az iskola a település déli részén van. Annak ellenére, hogy iskolánk 7 tömbben nyert elhelyezést, és az épületek döntő többsége régi – a sportcsarnok kivételével-, rendelkezünk mindazon alapvető feltételekkel, melyek a színvonalas oktató-nevelő munkához szükségesek. Számítógépparkunk folyamatos korszerűsítésre szorul. Kézilabda pályánk jól szolgálja a testnevelést. Napközi otthonunk, konyhánk tanulóink étkeztetését színvonalasan biztosítja.Az életvitel (technika) tantárgy – háztartástani ismereteinek kötelező tanítása ’98 szeptemberétől új feladat elé állította iskolánkat. Kialakításra került a napközi otthonban lévő egyik helyiségből az életvitel tanítására használatos helyiség és megtörtént a háztartástan tanításához szükséges eszközök beszerzése. Az épületek közös jellemzője – a tornacsarnok és az un. lányiskolai új szárny kivételével, hogy régi építésűek, nem is mind iskolai célra készültek, a járulékos részek hiányosak. Az otthonosság megteremtéséhez sokkal több energiára van szükség, mint az új épületek esetében.

Helyiségeink száma: Barcs Vízvártanterem: 32 8műhelyterem: 2 1tornacsarnok: 1 1tornaszoba : 1 -szertár: 6 2könyvtár: 1 1tanári szoba: 4 1igazgatói, ig. h-i iroda: 2 2gondnoki iroda: 2 1

5

titkárság: 1 -ebédlő: 3 1konyha: 1 1tankonyha l -

A villamos – és vízrendszer is gyakran hibásodik. Az iskolavezetés és a gondnokság számára nehéz feladat a működőképesség folyamatos és megfelelő szintű biztosítása.

1/3. A tanulói adatok

Tanulóink létszáma enyhén csökkent és 540 fő körül állandósult. Az 1.-4, 6.-8. évfolyamokon 4-4 párhuzamos osztály működik, az 5. évfolyamon 3, /melyekből Vízváron 1-1 osztály/, Az 5. évfolyamon a Széchenyi Ferenc Középiskola nyolc osztályos gimnáziumának 1 csoportja 25 fővel.Átlagos létszám: 1-8. évfolyamon 21 fő A nyolc év alatt a csoportokat és az osztályokat három esetben szervezzük. Első alkalommal az első osztályban a szülői igények szerint /nyelv, iskolaotthon, napközis ellátás/. A 3. osztályban indul az idegen nyelvi és a matematika nívócsoportos oktatás.A 5. évfolyamon az emelt szintű oktatás szempontjából a jogszabályoknak megfelelően kerülnek besorolásra a tanulók. Az 1-4. évfolyamon lényegesen nagyobb az igény a napközis ellátásra, iskolaotthonos oktatásra. Itt minden évfolyamon a jelentkezés arányában hozunk létre csoportot. Az 5-8. évfolyamon két napközis és 1 tanulószobás csoportra van igény. Ezek összevontan, különböző évfolyamokból és osztályokból szerveződnek. A jelenlegi létszám: Barcs: 494 tanuló Vízvár: 96 tanuló 1-4. évfolyam: 12 tanulócsoport 4 5-8. évfolyam: 14 tanulócsoport 4 Napközi : 5 tanulócsoport 3 Iskolaotthon: 6 tanulócsoport - Tanulószoba: 1 tanulócsoport -

1/4.Személyi adottságaink

Viszonylag állandó összetételű tantestületünk van. A változások leginkább a nyugdíjazások után következnek be. Szakmai problémák nem nehezítik a testület eredményes munkáját. Más iskolába olyan nevelők pályáztak, akik számára – hosszú távon – nem tudtunk végzettségüknek megfelelő munkakört biztosítani. Örvendetes azonban, hogy egyre több fiatal pedagógus, volt tanítvány kíván elhelyezkedni intézményünkben.A szakos ellátottság – néhány óra kivételével – szinte teljesnek mondható. A tantestület szakmailag, emberileg együttműködni akaró és képes nevelőkből áll, akik a tanulók érdekében igényesen dolgoznak és kiemelkedő eredményeket érnek el. A testület tagjainak többsége nyitott, fogékony az újra, többen hiteles személyiségek a tanulók, szüleik és nevelőtársaik szemében. Náluk a hitelesség és a tekintély természetes emberi megjelenési forma. Arra törekedtünk, hogy a tantestület arculata, nevelési stílusa, a tanár személyisége önmagában is nevelőértékeket képviseljen. A munkának arculata, tartása legyen, együttműködő-korlátozó-fejlesztő nevelési légkör uralkodjon.A nevelők rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, többen nyelvvizsgát tettek, új tanári szakot szereztek:

6

Képesítések: Barcs Vízvártanár: 27 fő 7 tanító: 26 fő 7ped.asszisztens l fő 1 Együtt: 54 fő 15Egyetemi diplomával is rendelkezik: 2 fő 12 főiskola diplomával rendelkezik : 9 fő -3 főiskolai diplomával rendelkezik : 2 fő -Másoddiplomát szerez, illetve még tanul: 5 fő -Napközis csoportot vezet 11 fő 3Kulturális csoportot vezet : 2 fő -Férfi : 7 fő 4Nő : 47 fő 1122-30 év közötti : 10 fő 230-40 év közötti : 14 fő 240-50 év közötti : 17 fő 550 év feletti : 13 fő 6

1/5. Az iskola szervezeti felépítése

- Igazgató /intézményvezető/ - ig. helyettesek, tagintézmény vezető- munkaközösség-vezetők- osztályfőnöki munkaközösség - gondnok - iskolatitkár - szabadidő szervező

- ig. helyettes 5-8. évfolyam - matematika-fizika munkaközösség - testnevelés munkaközösség - magyar-történelem munkaközösség - biológia – földrajz munkaközösség - nyelvi munkaközösség - ig. helyettes 1-4.évfolyam , napközi otthon

- könyvtáros, oktatástechnológus,- fejlesztő pedagógus- pedagógiai asszisztens- 1-4. évfolyamos munkaközösség - napközis munkaközösség

- tagintézményvezető: - tagintézmény 1-4. évfolyama 5.-8. évfolyam - Gondnok-hoz tartoznak:

- élelmezésvezető-konyhai dolgozók- technikai dolgozók- adminisztrátor

7

1/6. Általános munkarend

Délelőtti tanítás Barcs Vízvár 1. óra 8.00 – 8.45 10 perc szünet 8.00-8.45 10 perc szünet 2. óra 8.55 – 9.40 15 perc szünet 8.55 – 9.40 10 perc szünet3. óra 9.55 – 10.40 15 perc szünet 9.50-10.35 15 perc szünet 4. óra 10.55 – 11.40 10 perc szünet 10.50-11.35 10 perc szünet5. óra 11.50 – 12.30 10 perc szünet 11.45-1230 5 perc szünet6. óra 12.40 – 13.20 12.35- 13.20

A napközi működésével kapcsolatos szabályozások: -A napközi otthon üzemelése a tanév rendjéhez igazodik.-A napközi otthon 11. 30-tól – 16.00 óráig tart nyitva általában. -A napközi otthonból a tanulókat a szülők írásbeli kérelme alapján el lehet engedni. A tanulók 15. 30-kor illetve 16.00 órakor hagyhatják el szervezetten a napközit. A napközi otthon napi működési rendjét az évenként meghatározott, a helyi körülményekhez igazodó külön napirend határozza meg. (Napirend összeállításánál figyelembe kell venni a tanulószobát, csoportközi és esetleges klubnapközi foglalkozásokat is, valamint az iskolai órarendet, tanórán kívüli foglalkozások rendjét). -A konyha hétfőtől péntekig külön szabályozás szerint működik. - Az uzsonnát előre elkészítve kapják meg a csoportok. - Elfogyasztása a csoportban ill. az iskolában történik a meghatározott szünetben. - Az egyes csoportok ebédelési rendjét mindenben az iskolai órarendhez igazodó ebédelési rendben kell meghatározni. Az ebédelési rendet az ebédlőben jól látható helyen ki kell függeszteni. Az egyes ebédelési rendtől intézményi érdekből, ig. utasításra el lehet térni (isk. rendezvény, versenyek stb.), de az eltérés nem zavarhatja a tanítás rendjét. - Az ebédelésre annyi időt kell biztosítani, hogy a tanuló nyugodtan, tiszta kézzel kultúráltan étkezhessen (20-25 perc min.!). - A vezető pedagógus feladata a csoportok étkeztetése, a tanulók kultúrált étkeztetésre való megtanítása, annak megkövetelése. - A napközi feltételrendszere a kultúrált étkezési lehetőség feltételeit biztosítja. - A napközi otthonban egyénileg, kisebb csoportokban érkező ebédelésre váró tanulókra az ügyeletet (értelem szerint udvaron, teremben) biztosítani kell 11.30 – 14 óráig. - A napközi otthonban étkezésre zárt rendben érkező tanulók nevelői felügyelettel hagyhatják el a napközi otthont. - A napközibe, tanulószobára való felvételt 1.osztályos beiratkozáskor, 2-8.osztályos tanulók esetében május 30-ig kell kérni.- Napközit igénylőnek az tekintendő, aki az adott időszakra az előírt térítési díjat befizette.- A tanulócsoportok kialakításánál a napköziben, tanulószobán lehetőleg figyelembe kell venni, hogy azonos évfolyamú tanulók kerüljenek egy csoportba. A tanulószobánál a csoportok kialakításánál ha lehet a felzárkóztató és tehetségfejlesztő csoportokat külön kell választani.

8

1/7. A tanulmányi idő

Az oktatási törvény értelmében az általános iskolába 16 éves korig köteles járni a tanuló, ha korábban nem fejezi be a nyolcadik évfolyamot. Abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 16. életévét. Meghosszabbítható a határidő, ha az első évfolyamot hetedik évében kezdte meg, vagy a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, és ezért nem tudott eleget tenni tanulmányi kötelezettségének. Annak a gyermeknek, aki az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait az 1998/99-es tanévben kezdte meg, ill. ezt követően kezdi meg, tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 18. életévét, ill. tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 20. életévét.Az a tanuló, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúlt 16 éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. Az eredményesen befejezett évfolyam nem ismételhető. A szülő- rendkívüli körülményekre hivatkozva – kérheti az évfolyam megismétlését (pl.: külföldről, más iskolából jött, nyelvi nehézségek, sok hiányzás stb.). A tanév 181 tanítási napból áll. Az igazgató – a tantestület jóváhagyása alapján – 5 nap tanítás nélküli munkanapot rendelhet el. A tanév kezdete, befejezése, a téli és tavaszi szünet összességében igazodik a mindenkori miniszter által javasolt tanévbeosztáshoz, amelyet a tantestület észrevétele és döntése alapján az igazgató módosíthat. A tanulóknak tanévente legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani (téli és tavaszi szünet). A tanítási idő öt napos tanítási hetekből áll (évi 37 hét). Az igazgató – a fenntartó egyetértésével a heti pihenőnapok elmaradása esetén is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hetet, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a 185 tanítási napot e nélkül nem lehetne elérni

1/8. A tanulói jogviszony létesítése

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A gyermek – amennyiben az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri – attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség ebben az esetben is feltétel. Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről az óvoda, vagy a nevelési tanácsadó, a szakértői bizottság véleménye alapján. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonata - a szülő személyi igazolványa - a nevelési tanácsadó szakvéleménye - az óvodai szakvélemény

A különböző szolgáltatásokra vonatkozó igényeit a beiratkozás alkalmával fogalmazza meg a szülő (nyelv, napközis ellátás, iskolaotthonos oktatás). Az iskola a beiratkozás és a csoportba sorolás után írásban tájékoztatja a szülőt, hogy gyermeke melyik csoportba nyert felvételt. A tájékoztató után a szülő az iskola igazgatójánál

9

panasszal élhet, amennyiben érdekei csorbát szenvedtek. A döntésről újra értesítést kap a szülő.

1/9. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni A szülő írásbeli kérésére az első-negyedik évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;- magántanuló volt.

1/10. Az intézmény pedagógiai arculata

A 2005-2006-os tanévben az 1.,2., és a 3. évfolyamon bevezettük és felmenő rendszerben biztosítjuk a német kéttanítási nyelvű oktatást, valamint az 5. osztályban a Széchenyi Ferenc Középiskola kihelyezett osztályaként a nyolc osztályos gimnáziumi képzést.A vízvári Szent István Általános Iskola tagiskolaként fog működni intézményünkben.

Iskolánk szakmai jellemzői a 80-as évek óta formálódtak. Mindvégig jó színvonalon teljesítettük a tanulók alapképzését. Az előző évtized elején kezdtük meg a matematika, majd az angol emelt szintű osztályok kialakítását. A német nyelvterület közelsége késztetett bennünket a második idegen nyelv beindítására. A számítástechnikai oktatás létrehozását az információs forradalom kihívása motiválta. A tanulók egy része a testi képességek területén mutat kiemelkedő teljesítményt. Részükre, érdekükben szerveztük meg az emelt szintű testnevelés oktatást. A nívócsoportba történő oktatást a harmadik évfolyamon kezdjük /idegen nyelv és matematika tantárgyakban/, majd az ötödik évfolyamra újraszervezzük a csoportokat, osztályokat. A pedagógiai koncepció kimunkálásában a jövő század embere iránt támasztott követelmények elgondolása irányított bennünket. Olyan életminőség elérésének esélyét kell biztosítanunk, amely a kor várható követelményeinek megfelel, s az európai kultúrkörhöz

10

való kapcsolódás feltételeit is magában hordozza /élő idegen nyelv /-ek/ ismerete, matematikai, számítástechnikai, gazdasági, technikai, anyanyelvi, képzés, valamint a testi, művészeti képességek fejlesztése /.

Tagiskolánkban emelt szintű oktatási forma nem működik.

11

A/ NEVELÉSI PROGRAM

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.

A Deák Ferenc Általános Iskola nyolc évfolyamos, funkciógazdag, értékformáló, nevelő-oktató intézmény, amely a 9-10. osztályra, a hat, nyolc, valamint a négy osztályos középiskolára készít fel.

I/1. Célok: A beiratkozott tanköteles korú tanulók alapképzésének garantált minőségű ellátása. Olyan európai állampolgárok nevelése, oktatása, amelyek rendelkeznek azokkal a

kulcskompetenciákkal, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Képesek legyenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, saját sorsuk alakítására. Mindegyik egyformán fontos a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Az oktató-nevelőmunka során az alapvető kulcskompetenciák, kultúrtechnikai eszközök és eszközjellegű kompetenciák fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése

szóban és írásban, helyes és kreatív nyelvhasználat. Idegen nyelvi kommunikáció Ez a terület magába foglalja az anyanyelvi kommunikáció elemeit, és még olyan

képességeket is igényel amely segíti a tanulót más kultúrák megértésében, és alkalmazkodik az egyén nyelvtudásának szintjeihez.

Matematikai kompetencia Matematikai gondolkodás fejlesztése, és alkalmazásának fejlesztése Természettudományos kompetencia Megismerési módszerek elsajátítása, alkalmazása a természet megismerésére. Digitális kompetencia Információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata A hatékony, önálló tanulás Képes legyen kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban,

motiváció és magabiztosság erősítésével. Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus életvitelt és a közösségi beilleszkedést segítő értékek közvetítése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kreatív, újításra, kockázatvállalásra képes fiatalok nevelése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai megismerés és kreatív kifejezőképesség a tradicionális művészetek nyelvein

illetve a média segítségével. Az élethosszig tartó tanulás igényének és technikáinak megalapozása. A személyiség fejlesztése, ismeretátadás, a kulturális alapkészségek és képességek

kialakítása, elindítása (írás, helyesírás, olvasás, számolás, testi képességek), az idegen nyelvi kommunikáció megalapozása.

12

Az indulási hátrányok csökkentése, a bontakozó képességek felismerése és felkarolása.

Az emberi együttélés, magatartási szabályok megismertetése és alkalmazása. Az emelt szintű képzés kiterjesztése. Az emelt szinten fontos célunk az etnikai

kisebbséghez tartozó tanulók hátrányainak csökkentése és a kisebbségi kultúra elemeinek megismertetése.

A tanulók életkorának megfelelő személyiségfejlesztés, a tehetségek kibontakozásának segítése, a rászorulók, a hátrányos helyzetűek támogatása.

Az általános iskola sikeres befejezésének biztosítása; a következő iskolafokozatra való felkészítés.

I/2. Feladatok:A XXI. század küszöbén az erkölcsi nevelés is új feladatok előtt áll.

Meg kell felelni az új korszak kihívásainak. A feladatokat az oktatás területére vonatkozóan négy alappillérben határozzuk meg.

Megtanulni megismerni. Megtanulni dolgozni. Megtanulni másokkal együtt élni. Megtanulni élni.

A mindenki számára kötelező alapfeladatokon túl – a várható jövőbeli gazdasági, társadalmi elvárásokat, a tanulói képességeket, a szülői igényeket és az iskola lehetőségeit figyelembe véve – a tehetséggondozás céljából folytatjuk a jól bevált emelt szintű csoportok működését angol, német, számítástechnika, matematika és testnevelés tantárgyakhoz kapcsolódóan, valamint a német két tanítási nyelvű képzést. A testnevelés emelt szinten belül az úszásoktatást és igény esetén a sítábor szervezést is megoldjuk Az úszásoktatás során a strand szolgáltatásait a tanulók ingyenesen vehetik igénybe. Iskolánk lehetőséget biztosít a horvát nyelv – igény szerint történő –tanulására

A gyors, korszerű, egész világra kiterjedő információszerzési lehetőséget biztosítunk az internet hálózaton keresztül tanítványainknak, nevelőinknek.

Helyzetünkből adódóan kiemelt feladat a cigánytanulók iskoláztatásának hatékony megoldása.

A jövő elvárásai megkövetelik a környezeti és egészséges életmódra, valamint a családi életre történő felkészítés korszerű kivitelezését.

Iskolafilozófiánk másik alappillére a személyiségfejlesztés: az iskolai hagyományok megteremtése és ápolása (központban a Deák-napok), a demokratikus és polgári értékek kialakítása, a tanulási képességek fejlesztése, az emberi együttélés szabályainak értelmezése és gyakoroltatása.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok ti, tiszteletben tartása.

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

13

A fenti koncepcionális célok együttműködő – kooperatív – korlátozó nevelési légkörben valósulnak meg.

Kiemelt fejlesztési feladatok- énkép- önismeret fejlesztése: felelősség önmagukért, önállóság, önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek

- Hon és népismeret fejlesztése: szűkebb és tágabb környezetünk nemzeti kultúránk megismerése ápolása és érte végzett egyéni és közösségi tevékenység

- európai azonosságtudat-egyeteme kultúra: magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká, legyenek nyitottak és elfogadóak Európán kívüli kultúrák iránt is

- aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletére nevelésAz aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és moziváltság elsajátítása

- gazdasági nevelés: Az iskolai nevelés szerepet vállal abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Kellő figyelmet fordítanak a gazdálkodással és pénzügyekkel kaocsolatos képességek fejlesztésére.

- környezettudatosságra nevelés: A tanulók legyenek képesek a környezetük megóvására. Figyelmet fordítunk a tanuló természettudományi gondolkodásának fejlesztésére, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.

- tanulás tanítása: Szaktárgyi témák iránti érdeklődés felkeltése Fokozatos önállóságra szoktatás Hatékony tanulás módszereinek elsajátítása Önművelés igényének kialakítása Könyvtári és más információforrások használata Egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások tanítása A csoportos tanulási módszerek kiépítése Iskolán kívüli tanulási szintér kihasználása

- testi és lelki egészség: Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a tanlók egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

A betegségek megelőzésének módjai Elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása Veszélyhelyzetek kezelése Önálló közlekedésre való felkészítés A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése Felkészítés a családi életre

- felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Pályaorientáció segítése Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése

14

A rugalmasság, az együttműködés és bizonytalanság kezelésének a képessége kiemelt feladat

I/3. Nevelési eljárásokIskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés- Gyakoroltatás- Segítségadás- Ellenőrzés- Ösztönzés

- a tanulói közösség tevékenységének megszervezése- közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.- Hagyományok kialakítása,- Követelés.- Ellenőrzés- Ösztönzés

2 Magatartási modellekbemutatása, közvetítése.

- elbeszélés- tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása

- A nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- magyarázat, beszélgetés.- A tanulók önálló elemző munkája

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.- Vita.

I/4. Kompetencia alapú oktatás

2006/2007- es tanévtől kompetencia-alapú oktatás bevezetésével az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka az alábbiakkal egészül ki: A változások elsősorban a kompetencia alapú oktatásban érintettekre vonatkozik, de a vállalt dissziminációs tevékenység és a fenntarthatóság biztosítása érdekében ezen elemek fokozatosan az egész intézményre, illetve nevelőtestületre vonatkoznak. Alapelvek:

Egyenlő esély biztosítása Differenciáltság Partnerség Tevékenységközpontúság Együttműködés Folyamatszemlélet Pozitív megerősítés, a tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés

Feladatok: A nevelőtestület felkészítése a kompetencia alapú oktatás folyamatos bevezetésére A konstruktív pedagógia megismerése A tanulók tevékenységére, interaktivitásra lehetőséget adó tanítási stratégiák,

módszerek megismerése, alkalmazása

15

A tanulási folyamat és a tanulói fejlettség koherenciájának megvalósítása. (tanulóhoz igazított tanítási tanulási folyamat)

Fejlesztésközpontú tanmenetek készítése A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés szerepének növelése

A célok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, tanulásszervezési stratégiák: Interaktív tanulásszervezés (pl. kooperatív tanulócsoportok, szerepjátékok, viták,

munkacsoportok, gyakorlás társakkal, megbeszélés, projektmódszer) Tapasztalati tanulás (pl. játékok, irányított vizualizálás, modellezés, szimulációs

gyakorlatok) Önálló tanulás (pl. számítógéppel támogatott tanítás, egyéni tanulási szerződés) Indirekt tanulásszervezés (problémamegoldás, értő olvasás, gondolkodó

megbeszélések) Kooperatív technikák, drámapedagógia módszerei, differenciálás homogén és

heterogén csoportban. A tanulók tanulási stílusával adekvát módszerek alkalmazása.

A Deák Ferenc Általános Iskola a 2006/2007. tanévben az alábbi évfolyamokon és területeken vezette be a kompetencia alapú oktatást:

Tantárgy Kompetenciaterület Évfolyam Típus

Magyar nyelv és irodalom

Szövegértési-szövegalkotási 1. B5. A

Matematika Matematikai 1. A5. A

Idegen nyelv Idegen nyelvi:angol

5 A

német 5. A

A Pedagógiai programunk az alábbi területeken egészül ki, módosul

A pedagógiai program változásaiAz eredeti program(terület, oldalszám)

Módosítás (kiegészítés, pontosítás)

A. nevelési programII/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai15-17.o

1. Célok: - Az oktató-nevelőmunka során az alapvető kultúrtechnikai eszközök és eszközjellegű

kompetenciák – szövegértési - szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, informatikai és médiahasználat (IKT)1, művészeti és testi képességek, a kultúrált emberi együttélés szabályai –kialakítása, ezen beleül is az anyanyelvi képzés és a magatartás formálását hangsúlyozzuk.

- Az élethosszig tartó tanulás igényének és technikáinak megalapozása.2. Alapelvek2:- Egyenlő esély biztosítása- Differenciáltság- Partnerség- Tevékenységközpontúság- Együttműködés- Folyamatszemlélet - Pozitív megerősítés, a tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés

3. Feladatok:- A nevelőtestület felkészítése a kompetencia alapú oktatás folyamatos bevezetésére

1 A nevelési program módosított elemei2 A 2.ponttól kezdődően a pedagógiai program új elemeit tartalmazza az anyag

16

- A konstruktív pedagógia megismerése- A tanulók tevékenységére, interaktivitásra lehetőséget adó tanítási stratégiák,

módszerek megismerése, alkalmazása- A tanulási folyamat és a tanulói fejlettség koherenciájának megvalósítása. (tanulóhoz

igazított tanítási tanulási folyamat)- Fejlesztésközpontú tanmenetek készítése- A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés szerepének növelése4. A célok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, tanulásszervezési stratégiák:- Interaktív tanulásszervezés (pl.kooperatív tanulócsoportok, szerepjátékok, viták,

munkacsoportok, gyakorlás társakkal, megbeszélés, projektmódszer)- Tapasztalati tanulás (pl. játékok, irányított vizualizálás, modellezés, szimulációs

gyakorlatok)- Önálló tanulás (pl. számítógéppel támogatott tanítás, egyéni tanulási szerződés)- Indirekt tanulásszervezés (problémamegoldás, értő olvasás, gondolkodó

megbeszélések)- Kooperatív technikák, drámapedagógia módszerei, differenciálás homogén és

heterogén csoportban. A tanulók tanulási stílusával adekvát módszerek alkalmazása.

III. A nevelő - oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere3/1. Ellenőrzés, mérés3/2. Értékelés

Ellenőrzés, mérés a kompetencia lapú oktatásban érintett évfolyamok esetében:A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki:- A kompetencia fejlesztés folyamatának monitorozása, program szerint elvárások -

folyamatszemlélet, tanulók fejlődéséhez-fejlettséghez igazodó fejlesztés, kompetencia alapú tanítási – tanulási stratégiák alkalmazása – megvalósulása

- Folyamat-tanácsadás

A tanulók körében:- Adott kompetenciaterület fejlődésének ellenőrzése, mérése. A formatív mérés

előnyben részesítése. Tartalmát tekintve kompetenciamérés. Alkalmazott mérőeszközök:

o A programcsomagokhoz készített mérőeszközöko Saját készítésű kompetencia alapú mérési csomag

- A témakörönkénti kötelező mérés nem vonatkozik ezen évfolyamokra.- Az 1-2. évfolyamon (szövegértés-szövegalkotás, matematika) a pedagógus döntése

alapján végez mérést egy-egy fejlesztési szakasz zárása után. A viszonyítás alapja: a teljesítményszintek (programtanterv) és a tanulók korábbi teljesítménye, önmagukhoz viszonyított fejlődése.

- Olvasás-szövegértés intézményi szintű mérése 2. évfolyam végén.- Tanév eleji diagnosztikus (1.évf.DIFER,), tanév végi szummatív mérés: 4-8.évf. Az értékelés célja, módja, rendszeressége:Az értékelés célja: - A tanulási motiváltság fenntartása, a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó

pedagógiai munka megvalósítása- Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatárólFeladata:- Megerősítés- FolyamatkövetésTerületei:- A tanulás szempontjából: Tanulási tevékenységek- A társas kapcsolatok szempontjából: Együttműködés, feladatmegosztás,

konfliktuskezelés- A produktum szempontjából: Mennyire felel meg az elvárásnak (pár, csoport)Módja: - Minden évfolyamon szöveges értékelés is a páros, a csoportmunka és a projektek

értékelése esetében.- Önértékelés, társ értékeléseEszközei: portfólió, projektnapló, reflexió

VI. Az iskolahasználókkal való kapcsolattartás

- A szülők, az iskolaszék, a fenntartó rendszeres tájékoztatása - szülőértekezleteken, iskolaszéki megbeszéléseken, érékelő beszámoló keretében – a kompetencia alapú oktatás tapasztalatairól.

17

6/1. A szülőkkel történő együttműködés módja

- Nyílt napok keretében lehetőség biztosítása, hogy partnereink – szülők, fenntartó, óvónők, kisebbségi önkormányzat – közvetlenül is megismerjék a kompetencia alapú oktatást.

VIII. Az oktató – nevelő munkát segítő felszerelések jegyzéke

8.2. A személyiség és képességek kibontakoztatását segítő eszközök:- Értékelő szoftver (OM által közreadott) A kompetencia alapú oktatás megvalósítását segítő eszközök:- Interaktív tábla- Projektor- Laptop- Oktatószoftverek- Szöveges értékelés szoftvere

Kompetenciaterület Szükséges eszközökSzövegértés-szövegalkotás 1. évfolyam „B”

Tanítói - Szövegértés-szövegalkotás programtanterv

1-4.évf.- Tanítói útmutatók: Ember a természetben, matematika,

Ének-zene, Vizuális kommunikáció- Mozgások DVD segédanyag- Hangok, zörejek CD- Zenék 1.CD - Mellékletek

5.évfolyam „A”- Modulleírások - Tanári útmutatók- A modulleírásban meghatározott tanulói segédletek

fénymásolata - Tanulói munkafüzetek

Matematika1., 5.évfolyam „A”

- Matematika programtanterv- Modulleírások- Lénárd gömb - Tanári demonstrációs eszközök- Munkalapok

B. Helyi tanterv

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, azok óraszáma, azok előírt tananyaga és követelményei

- A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban érintett évfolyamokon a tantárgy neve: magyar

- Az osztályozás egy jeggyel történik (4-8.évf.)- Az óraszám: 5 ó/hét (5-8.évf.) Tananyag, követelmények. Lásd modultantervek!1-4. évfolyamon nincs évfolyamra lebontott követelmény. A tanulók értékelése a teljesítményszintek és az értékelési szempontok (1-3-ra ajánlott) történik.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

- A tanulmányi segédeszközök választásának szempontjai:o Lehetőséget ad az interaktív, a cselekvéses tanulásrao Differenciáláshoz alkalmazhatóo Harmonizál a programtantervek szemléletével

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái

- Páros, csoport, projektmunka esetében:o Csoportbeszámolóo Az elkészült produktumok bemutatásao Kiállításo Projektnaplóo Portfólió o Mestermunka bemutatása

I/5. A sikeresség kritériumai

18

I/5.1. Az intézmény egész rendszerére vonatkozóan

Az iskola eddigi szakmai – pedagógiai eredményei önmagukban nem biztosítják a sikert, de magukban hordozzák a megvalósulás esélyeit, lehetőségeit. Melyek ezek a jelenségek? A középiskolai visszajelzések, a vizsga – és versenyeredmények, a szaktárgyi mérések, az iskoláról kialakult kedvező összkép pozitív hatásai, a tanulók magatartásának kiegyensúlyozottsága. (csak néhány tanuló mozog a szélsőségek irányába). -A tantestület szakmai felkészültsége, emberi-pedagógiai hatékonyságának színvonala, az intézményes továbbtanulás és továbbképzés igénye. - Az intézmény tárgyi ellátottsága (tanterem, taneszköz ellátottság, kert, műhely, sportcsarnok, szabadtéri pálya stb.).- A felzárkóztató, képesség kibontakoztató, egyéni fejlesztő foglalkozások eredményeképpen a kevesebb bukás, sikeres továbbhaladás. - A napközi, tanulószoba, iskolaotthon minél szélesebb igénybe vétele. - A szülők, a képviselőtestület, a város lakosságának figyelme, erkölcsi és anyagi támogatása. - A közvetlen partnerekkel való együttműködés- A pályázati lehetőségek kihasználása.

I/5.2.. Az egyes szakaszok tekintetében

Az 1-4.évfolyamon tanítók sikeresek. A felsőbe kerülő tanulók döntő többsége kellő felkészültséggel rendelkezik az eredményes továbbhaladáshoz. Az 5. évfolyamba érkezők eszköztudása jó, sajnos egyre több tanuló válik sikertelenné a nem megfelelő tanulói hozzáállás miatt. Az 5-8. évfolyamon dolgozó nevelők szakmai-pedagógiai felkészültsége, hitelessége a siker egyik fő összetevője. A középiskolai visszajelzés érzékenyen fejezi ki munkánk hatékonyságát. A városi, megyei, országos versenyeken kiemelkedő eredményeket mutattunk fel. Az alapfokú angol, német nyelvvizsgán évek óta több tanulónk sikeresen vesz részt. Az idő és az eredmények igazolták, hogy korábbi és újabb emelt szintű oktatásunk megalapozott volt, s egyben a továbbfejlesztés lehetőségét is magában hordozza. Végzett tanulóink életminőség lehetőségeit javítottuk a színvonalas emelt szintű képzéssel. A jövő ezred embere feltétlen kell, hogy rendelkezzen ilyen ismeretekkel, s feltehetően igény lesz a többszöri átképzés képességére is. A kisebbséghez tartozó tanulók körében még mindig magas a bukások és mulasztások száma, de a tendenciák az utóbbi fél évtizedben jelentős haladást mutatnak. Az egész társadalom, a város, az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat fokozott figyelme, a tantestület áldozatos munkája hosszabb távra az eredmények javulásának esélyeit hordozzák magukban.

II. A képzés teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása

II/.1. A teljes képzési idő

19

Az intézmény jellegéből eredően a képzési idő nyolc év. A képzési idő lerövidülhet vagy meghosszabbodhat. Lerövidülhet abban az esetben, ha a tanuló igen kiemelkedő képességei alapján képes az évfolyam teljes anyagát az átlagot meghaladó gyorsasággal, rövidebb idő alatt elsajátítani, s erről külön engedélyezett osztályozó vizsgán bizonyságot tesz. A döntést az iskola igazgatója hozza a nevelőtestület szakértői javaslata és támogatása alapján. Az eredményes osztályozó vizsga után a tanuló magasabb évfolyamba léphet. A képzési idő egy-egy tantárgyból is lerövidülhet, ha a tanuló osztályozó vizsgán eleget tesz a magasabb évfolyam követelményeinek. Egy-egy tantárgyból történő osztályozó vizsgára bocsátást a szülő is kérheti (szaktanári véleménnyel), a szaktanár is javasolhatja (szülői hozzájárulással). Az engedélyt az iskola igazgatója adja. Az eredményes vizsgát tevő tanuló esetében az iskola köteles a magasabb évfolyamok tananyagának tanulását biztosítani. A tanulónak nem kell látogatnia azokat az órákat, amelyekből osztályozó vizsgát tett, hanem önművelésre, a magasabb osztály óráinak látogatására kell felhasználnia a felszabaduló időt. A képzési idő az intézményen belül meghosszabbodik, amennyiben a tanulót évismétlésre kötelezi a tantestület. Többszöri évismétlés esetén általános iskolában abban az évben kezdheti utoljára tanévet a tanuló, amelyben betölti 16.életévét.

II/.2. Az egyes szakaszok időtartama

Az alapfokú nevelés oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart.Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik: Bevezető szakasz- az első évfolyamon kezdődik és a második évfolyam végéig tart.Kezdő szakasz- a harmadik évfolyamon kezdődik és a negyedik évfolyam végéig tart.Alapozó szakasz- az ötödik évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyam végéig tart.Fejlesztő szakasz- a hetedik évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

III. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Legfontosabb feladatnak tekintjük a tehetségek felismerését, ápolását, a gyermekek/tanulók

egyéni képességeinek kibontakoztatását. E tevékenység színterei:

emelt szintű oktatás egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezés; a nívócsoportos oktatás; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása; az iskolai sportkör; a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl .színház-és múzeumlátogatások ); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése

20

III/1.Emelt szintű oktatás

Iskolánkban a következő emelt szintű tantervű csoportok működnek: angol, matematika, német, testnevelés és számítástechnika.A számítástechnika emelt szinten a tanulók mindvégig saját osztályukba járnak és csak a számítástechnika foglalkozásra áll össze az adott csoport, melyet délutáni foglalkozások keretében biztosítunk. A matematika és idegen nyelvi csoportok esetében 2, esetleg 3 szerveződési pontot határozunk meg. A 3. évfolyamon kialakítjuk a nívócsoportokat.A tanulók azonban saját osztályaikban tanulnak, s csak az emelt szintű órákra alakulnak a különböző csoportok. A negyedik osztály végén a két év tapasztalata alapján az ötödik osztályra a törvényi előírások figyelembe vételével újra szervezzük az osztályokat. Az osztály egyik fele angol, német, testnevelés vagy matematika emelt szintű, a másik fele normál tantervű csoport.A testnevelés emelt szintű képzést az ötödik évfolyamon indítjukAz óraszám kötöttségek és órarend készítési nehézségek miatt egy tanuló két tantárgy emelet szintű, szakosított képzésében egyidejűleg nem vehet részt, de valamennyi mellett lehet még számítástechnika tagozatos is.

2/3/2. Az emelt szintű csoportba kerülés feltételei és a kimaradás okai

A szülő és tanuló kérheti az emelt szintre történő felvételt. Emelt szintű, szakosított tantervű osztályba nem kötelező járni. A szülői kérelem mellett az osztálytanító, a szaktanár véleményét, a tanulmányi eredményt, a magatartás fejlettségét vesszük figyelembe. A testnevelés szakosított tantervű osztályba történő bekerülés előtt a 4. évfolyam végén alkalmassági vizsgálatot tartunk. A többi emelt szint esetében a szerveződési pontokon 3 vizsgálatot tartunk, s az ott mutatott egyenletesen magas teljesítmény is feltétele a bekerülésnek. Konkrétan megfogalmazva: a jó tanulmányi eredmény, emelt szintű tárgyból ne legyen hármasa, egyéb tantárgyakból legfeljebb két hármasa lehet, valamint jó magatartás és szorgalom minősítés. Több jelentkező esetén a felvétel a teljesítmény függvényében történik. Az emelt szintű oktatási osztályba akkor is be lehet jutni a következő évben, ha a tanuló előzőleg normál csoportba járt. A szülő ebben az esetben magán úton gondoskodik a gyermek felkészítéséről és augusztusban osztályozóvizsgán ellenőrizzük, hogy a tanuló felkészültsége alkalmassá teszi-e az emelt szintű képzésre való felvételre. Az emelt szinten a tanulónak magas színvonalon kell teljesítenie. Amennyiben a választott tárgyakból közepes, másból pedig elégséges osztályzatokat ér el, vagy magatartásával szemben kifogás merül fel (zavarja az osztály munkáját, a tanulás, a tudás fontosságát becsmérlő nézeteket hangoztat), normál tantervű osztályban folytathatja tanulmányait. A testnevelés emelt szintű képzésben részt vevő tanulók kötelesek tanórán kívüli edzések, sportfoglalkozások rendszeres /legalább heti 2 óra/ látogatására. A nem iskolai egyesületben leigazolt versenyzők az edzőtől írásos igazolással bizonyítják, hogy teljesítik edzéslátogatási kötelezettségüket. Az egyesületeknél nem igazolt tanulók az iskolai sportfoglalkozásokat kötelesek igénybe venni, melyekről az edző, tanár ad igazolást a szaktanár felé.Amennyiben a testnevelés emelt szintű képzésben részt vevő tanuló nem teljesíti edzéslátogatási kötelezettségét, és/vagy az év végi képességfelmérések eredményei nem érik el az emelt szintű képzés tantervben meghatározott szintjeit, tanulmányait normál tantervű csoportban folytatja.

21

2/3/3 Tehetséggondozó tevékenységek

A tehetséggondozás kiemelt színtere az emelt szintű oktatás (angol, német, matematika, számítástechnika, testnevelés). Az emelt szintű oktatás nem zárt rendszer, hanem biztosítjuk az átjárhatóságot. Amennyiben a tanuló nem felel meg a követelményeknek, másik osztályba mehet, de különbözeti vizsgával menet közben is bekerülhet az emelt szintű oktatási formába. Továbbra is alkalmazzuk a jól bevált szakköröket, amelyek elsősorban az emelt szintű oktatáshoz kapcsolódnak, de széleskörű tanulói igényeket is szeretnénk kielégíteni. Az alábbi szakköröket ajánljuk tanítványainknak.: kézműves, magyar újságszerkesztő-kommunikációs, angol nyelvi, német nyelvi, matematika, számítástechnika, egészségügyi, környezetvédő, horgász és sportszakkörök (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, atlétika, torna).Az élő idegen nyelv (angol, német) területén szakkör keretében biztosítjuk a feltételeket az alapfokú nyelvvizsgára történő felkészüléshez. Lehetővé tesszük tanítványaink számára, hogy bekapcsolódjanak a zeneiskolai képzésbe, a művelődési ház, a sportkör keretében és egyéb szervek által szervezendő képességfejlesztő, tehetséggondozó tevékenységi formákba. Gondoskodunk arról, hogy az iskolában, a városban, a régióban, a megyében meghirdetett versenyeken tanítványaink részt vegyenek. Az alkalom szerint történő felkészítő munkát a szaktanárok segítik.

I/.6. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység

iskolánkban a következőképpen valósul meg:1. napközi, tanulószoba, iskolaotthon, diákétkeztetés2. felzárkóztatás, képesség kibontakoztatás, egyéni fejlesztés 3. iskolai könyvtár, 4. szociális juttatások5. segítő kapcsolatok: szülők, iskolaszék, szakszolgálatok, önkormányzat 6. pedagógiai eszközrendszer

1. A napközi ellátást, tanulószobát, iskolaotthonos oktatást igénylő minden tanuló számára biztosítjuk a felvételt, és megteremtjük az étkezés, a zavartalan felkészülés lehetőségét. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanulásirányítással, a szabadidő változatos megszervezésével motiváljuk tanulóinkat az egész napos foglalkozások igénybe vételére.

2. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók számára képesség kibontakoztató és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciált, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével, kooperatív technikák alkalmazásával oldjuk meg.

3. Az iskolai könyvtár biztosítja a tanulók információszerzési lehetőségét, valamint szervezett programjaival hozzájárul a tanulás és a továbbtanulás irányításához, segítéséhez.

4. A családok egy részénél rövid távú azonnali anyagi segítségnyújtásra van szükség (tankönyvsegély, étkezési térítési díj). Ezek odaítélésében az iskola, az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős együttműködik az önkormányzatokkal, véleményt nyilvánít az indokoltság kérdésében (tájékozottsági szintjének megfelelően), és tevőlegesen részt vesz a lebonyolításban.

22

Az osztálykirándulások költségeinek fedezése több szülő számára anyagi nehézséget okoz, de a pedagógiai hatás előnyeit mérlegelve helyes minden tanulónak biztosítani az együttes élmény semmivel nem pótolható varázsát. Ezért alkalmanként egy-egy tanuló számára egyedi támogatást igényelünk vagy a polgármesteri hivatalnál, vagy az iskolai alapítványból. A szociális juttatásokról, azok igénybevételéről időben tájékoztatjuk a szülőket a szülői értekezleteken, családlátogatásokon, fogadóórákon, amikor szükséges írásban is. A szociális helyzet figyelembe vételével a nyári balatoni táborozás költségeihez a diákönkormányzat, az alapítvány is hozzájárul.

5. Segítő kapcsolatok: A szülőkkel való személyes találkozások (családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt napok, egyéni beszélgetések) alkalmával segítjük a családok nevelési életvezetési gondjainak megoldását.Nehézségeink megoldásában az iskolaszék segítségére is támaszkodhatunk.

A problémák kezelésében, a képesség és személyiség fejlesztésben segítséget nyújt a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ és a Nevelési Tanácsadó.A szociális hátrányok kezelésénél a Gyermek és Ifjúságvédelmi Szakszolgálat segítségét vesszük igénybe.

6. Az anyagi támogatáson túl az iskola pedagógiai eszközrendszerével is hozzájárul a hátrányok csökkentéséhez, ahhoz, hogy a tanuló minél kevesebb nehézség árán jusson el az iskoláztatás megfelelő fokára. Érvényesüljön az egységes pedagógiai hatás elve.Szükséges a fegyelmezési eszközrendszer, a jogok, kötelességek megismerése és gyakorlása .Pedagógiai eszköztárunk néhány fő vonulatát mutatjuk be:Az iskolában a tantestület tagjaira leginkább a korlátozó-együttműködő nevelési stílus a jellemző. Ez a légkör alkalmas leginkább a tanórák és órán kívüli foglalkozások zavartalan és eredményes megvalósításához, amelyben a hátránnyal küzdő is a siker reményében indulhat. Az oktatási törvény adta keretek között – helyi sajátosságainkkal megtermékenyítve – biztosítjuk a gyermeki jogok gyakorlását, megvalósítását. Házirendünk ennek szellemében készült. Fegyelmezési eszközeink szintén a törvény szabta lehetőségek határain belül mozognak. Törekszünk megvalósítani – amennyiben e szubjektív kategória elviseli – a jogok és kötelességek összhangját. Mindkettőre tanítani kell gyermekeinket. Az a véleményünk, hogy a jogok gyakorlása nem jelentheti mások jogainak csorbulását, mert az már az önös érdekérvényesítés kategóriájába csúszik át. A támogatás elveinek, mértékének meghatározása a törvény adta keretek és a belső szabályozás szerint történik.

I/7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

-a beilleszkedési és magatartási nehézségek okainak feltárása-a helyi óvoda és a Nevelési Tanácsa véleménye, illetve a diagnosztizáló mérés eredménye határozza meg feladatainkat:

- oldott, szorongásmentes légkör biztosítása - differenciált képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - differenciált, képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - nyugodt, kiszámítható, következetes nevelői magatartás

- nyugtató ülésrend

23

- kiscsoportos oktatás- felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás - rövid, tömör, világos utasítás- a jó cselekedet azonnali elismerése, megerősítése - egységes nevelői követelménytámasztás - szülő-gyermek kapcsolat erősítése, dicséret, pozitívum elmondásával - családlátogatások- napközi-tanulószoba közösségformáló szerepe- a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, előadás, fogadóóra, nyílt nap)- beilleszkedési zavarral, magatartási zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő

tanulók rehabilitációs célú a Nevelési Tanácsadó keretében végzett foglalkozás- kis létszámú csoportok szervezése- szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatára mentesítés egyes tantárgyak, vagy

tantárgyrészek értékelése és minősítése alól

I/8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

kis létszámú osztályok kooperatív tanulási technikák alkalmazása egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése napközi otthon tanulószoba egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése.

I/9. Integrációs Pedagógiai Rendszer

Intézményünkben a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítést 2003. szeptember 1-étől vezettük be, a vízvári tagiskolában 2004. szeptember 1.-től, melyhez a normatívát igényeltünk a törvényi előírásnak megfelelően. Az érintett évfolyamokon évfolyamon az osztályokat a jogszabályoknak megfelelően alakítottuk ki, melyhez előzőleg beszereztük a szülő írásban adott nyilatkozatát: egyrészt személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását, másrészt gyermeke képesség kibontakoztató és integrációs felkészítésben való részvétéhez való egyetértését.

I. Az alkalmazás feltételei:

1. Az integrációs stratégia kialakítása

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere iskolánk életébe egy új szemlélet kialakítását kívánta meg: kiemeli az együttnevelést, az egyéni különbségekre alapozott nevelés szükségességét, a minden tanuló számára személyiségkultúrájának leginkább megfelelő

24

optimális fejlesztés biztosítását, figyelembe veszi a tanuló igényeit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelési célkitűzéseink igazodnak a gyermekhez, igazodnak ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

1.1.A heterogén osztályok kialakításával (melynek szükségességét iskolavezetésünk már évekkel ezelőtt felismerte, s melynek elfogadását, alkalmazását már a 2002-2003-as tanévben megvalósította) lehetőség nyílik a tanulók közötti esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók iskolai sikerességének elősegítésére, lemorzsolódásuk, az iskolarendszerből való idő előtti kikerülésük visszaszorítására.

1.2. Célunk, hogy – növekedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - csökkenjen intézményünkben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma, - növekedjék az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése: Továbbra is segítjük tanulóinkat az óvodából az iskolába való átmenet nehézségeinek a leküzdésében.

2.2. A heterogén osztályok kialakítása továbbra is a jogszabályoknak megfelelően (11/1994. (VI.8.) MKM 39/D.§ (3), 39 E § (1) történik intézményünkben.

3. Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítéseTovábbra is fenntartjuk jól működő kapcsolatunkat és együttműködésünket: 1. a szülői házzal (a szülői érdeklődés fejlesztése szükséges)2. a helyi Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal3. a szakmai és szakszolgálatokkal (Pedagógiai Intézet, Nevelési Tanácsadó)4. a helybeli középfokú oktatási intézményekkel (Széchényi Ferenc Gimnázium és

szakközépiskola, Dráva Völgye Középiskola, a barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakiskola)5. a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.6. A Civil szervezetekkel (lásd. PP. V. fejezet)

II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei:Intézményünk tantestülete Integrációs felkészítő tréningen feltérképezte az iskolánkban már alkalmazott a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer programelemeit. Megvizsgálta az alkalmazott elemek hatékonyságát, eredményességét, megállapítottuk erősségeinket és gyengeségeinket, a fejlesztendő területeket. A már jól működő programokat továbbfejlesztjük.

1 . A kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés -Az önálló tanulási képességeket kialakító programok (A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programok adaptálása a felső tagozaton, továbbfejlesztése az alsó tagozaton)- A tanulók önálló-életkornak megfelelő-kreatív tevékenységére épülő foglalkozások- A tanulás motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (továbbfejlesztés)

25

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése:-Tantárgyi képességfejlesztő programok (továbbfejlesztés)-Kommunikációs képességeket fejlesztő programok (adaptálás)

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése:- Közösségfejlesztő, közösségépítő programok. (A már jól működő programok átadása, továbbfejlesztése.)- Mentálhigiénés programok (a már működő programok jó színvonalának a megtartása)

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek- művészeti körök – (Az iskolai énekkarok, a mazsorett csoport, a kézműves szakkör

munkájában nagyobb létszámmal vegyenek részt a hátrányos helyzetű tanulók is.)

3.Az integrációt elősegítő módszertani elemek- Az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulás-szervezés (továbbfejlesztés)- Kooperatív tanulásszervezés (a technikák adaptálása, az eszközök biztosítása, a tantestület továbbképzése a program megvalósításához.- drámapedagógia (az alsó tagozaton a magyar, a dráma tantárgyakon belül továbbfejlesztés)

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái- Értékelő esetmegbeszélések - Problémamegoldó fórumok- hospitálásra épülő együttműködés (az első két pont– az eddigi jó gyakorlatot meg kell őriznünk, a hospitálásra épülő együttműködés hatékony megvalósításához hospitálási ütemtervet készítünk)

5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei- a szöveges értékelés – árnyalt értékelés (jól működik, szükséges azonban a szülők nagyobb számban való bevonása, érdeklődésük felkeltése.)- egyéni fejlődési napló (bevezetése)

6. Multikulturális tartalmak- multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban (integráltan az ének, technika, tánc-és dráma, történelem, rajz , idegen nyelvek, hon-és népismeret, tantárgyak tanterveiben)

7.A továbbhaladás feltételeinek biztosítása- továbbtanulásra felkészítő program (az osztályfőnöki munkaterv szerint (5-8.o.) 8.o.-ban iskolai munkaterv, ill. a középfokú intézmények igénye szerint.)

III. Várható eredmények-Intézményünk tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. -Sikerül minden szülővel párbeszédet kialakítanunk.-Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanuló száma. -Csökken intézményünkben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. -Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. -Intézményünkben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

26

A hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók képességeinek fejlesztésére Integrációs Pedagógiai

Rendszert alkalmazunk. Az IPR elemei a következőkben segítik a fejlesztő munkát:

Diagnózis,

Egyéni fejlesztési ütemterv

Egyéni haladás

Háromhavonta történő árnyalt értékelés a szülők bevonásával

III. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

/ E fejezet megjelenik a MIP-ben, a nevelőtestület a gyakorlati megvalósítás eredményessége érdekében indokoltnak tartotta a nevelési programban való megjelenítését is./

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

3/1. Ellenőrzés, mérés

Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.

Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: Pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, A tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

a/ A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár – diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:- a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.

27

- A tanítási óra felépítése és szervezése.- A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók ellenőrzése, értékelése.- A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása

a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. - A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

b./ A tanulók iskolai munkáján belül: - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira.- A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményre. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján.

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:

a./ A pedagógusok körében Az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben)Felelős: igazgató SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (két évente) Felelős: igazgatóA pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén). Felelős: igazgató.

b./ A szülők körében

A szülői elégedettség mérése: - Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév

Utolsó szülői értekezletén.) Felelős : osztályfőnökök. - Kérdőíves módszerrel 1-8.évfolyamon évente).

Felelős: igazgató

c./ A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:

28

- Szociometriai vizsgálat az 5.és 7.évfolyamon (évente) Felelős: osztályfőnökök.- Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban.

(évente) Felelős: osztályfőnök - A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5.és a 8.évfolyam elején

(évente) Felelős: osztályfőnökök.

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a

a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.

-Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar Irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók

Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:

- olvasás, szövegértés: az 1., 4., az 5. és a 7.évfolyamon évente: Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők.

- Matematika: 2.és a 4.évfolyamon évente: Felelős: matematika szakos nevelők. - Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 7.évfolyamon évente: Felelős:

osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. - A 8.évfolyam végén a szakosított tantervű osztályokban az emelt színtű

tantárgyakból végzünk méréseket, külön beosztás szerint.

3/2. Értékelés

3/2.1. Az értékelés célja, módja, rendszeressége:

1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-és oktató munka fejlesztésére.

3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének

értékelésére,- a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és

viselkedésére.

4. a/ Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének

29

figyelembevételével – átfogóan értékeli. b/ A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:

- Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai)

- A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).

- A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).

- A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenységeredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek-és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).

- A pedagógusok nevelő és oktató munkája tanítási módszerek, program – és Tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).

- Az iskola és helyi társadalom kapcsolata külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és tantestület hírneve.

5/a A pedagógus és nem pedagógus munka értékelése legyen nyitott, személyre szabott, ösztönző, folyamatos kiszámítható és szakszerű. Céljaink – a minőségbiztosítás folyamatossága

- önértékelési képesség fejlesztése - - a karrierterv segítése - az egyéni és iskola céljainak összehangolása - a belső kommunikáció felgyorsítása- a probléma- és konfliktuskezelés javítása

b. Az értékelés területei:

- tanári személyiség- tanítás- nevelés- eredményesség- munkafegyelem - többletek- emberi kapcsolatok, kommunikáció - az iskolai szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet- vezetés, tantestületi képviselet.

c. Az igazgató munkájának tantestületi véleményezése - kétévente klímatesztes formában - Területei:

- vezetői készségek- iskolai munka irányítása - az iskola menedzselése- az iskolai légkör - Ötévente az igazgatói pályázat véleményezése formájában. -

30

Az ellenőrzés, értékelés, mérés rendje a MIP 3.5, 3.6 fejezetében található.

3/2.2. A tanulói teljesítmények értékelése

Cél: A tanulói teljesítmények szélesebb körű, motiváló értékelése.Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját. Ez a szabályozás az általános iskola első-harmadik évfolyamán, valamint a negyedik évfolyam első félévében 2004. szeptember 1-jétől együtt jár a szöveges értékelés felmenő rendszerű bevezetésével.A közoktatásról szóló törvény 70.§ első három bekezdése foglalkozik az általános iskolába járó tanulók értékelésének kérdésével.

Az (1) bekezdés pontosan meghatározza, hogy az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint a 4. osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik.

A (3) bekezdés előírja, hogy az első három évben és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni.A tanulók teljesítményét a 4. évfolyam második félévében és a felső tagozaton év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, év végén osztályzattal minősíti a pedagógus és a tantestület hagyja jóvá. A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok és a tanulók véleményének meghallgatásával – végzi. Az érdemjegyeket a szaktanárok és osztályfőnökök az osztálynaplóban rögzítik, azokról a tanulókat és a szülőket folyamatosan értesítik a tájékoztató füzet útján. Az értékelés legyen rendszeres és fejlesztő hatású, a pedagógus vegye figyelembe, hogy a tanuló fejlődött vagy hanyatlott. Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegy és osztályzat legyen objektív. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatokról félévkor a tájékoztató füzet, év végén a bizonyítvány útján kell a tanulót és a szülőt tájékoztatni.

A szöveges értékelés koncepciója, technikai megoldása, folyamatszabályozása a Helyi tantervben található. Az 5.-8. évfolyamon az emelt szintű képzésben részt vevő tanuló egy osztályzatot kap a félévi és év végi értékeléskor. A jegyzet rovatban tüntetjük fel, hogy emelt szintű oktatásban vett részt.” …………..tantárgyból emelt szintű képzésben vett részt”.

Érdemjegyek és osztályzatok a 4. évfolyam második félévében és a felső tagozaton a következők:

a/ a tanuló tudásának értékelésénél, minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A kiemelkedő tudás esetén a jeles osztályzat megkülönböztető minősítése a kitűnő (5).

31

b/ a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).c/ A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az egyes tanuló év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A félévi osztályozó értekezlet a magatartás és szorgalom minősítéséről dönt. Az osztályozó értekezlet határoz – az osztályfőnök előterjesztése alapján – a tantestületi dícséret odaítéléséről. A cím az alábbi feltételek esetén adható: kiemelkedő tanulmányi munka (5) jeles, példás magatartás és szorgalom, a készségtárgyakból is legfeljebb egy jó osztályzat (rajz, ének, testnevelés). Amennyiben a tanuló nem felel meg a fenti elvárásoknak, de kiemelkedő sikert ér / versenyeredmények/ el, a tantestület más elismerési formát alkalmaz. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott.

Az értékelés rendszeressége tanév közben

Az 1.-3 évfolyamon és a 4. évfolyam első félévében a tanulók értékelése nem érdemjegyekkel, hanem szöveges értékeléssel történik. A negyedik évfolyam második félévétől a tanítók áttérnek az évközi érdemjegyek és év végi osztályozatok használatára. A tanulók ellenőrzése-értékelése szóban és írásban, ill. gyakorlati tevékenység végrehajtása (testnevelés, életvitel és gyakorlati ismeretek) formájában történik.A magatartás és szorgalom értékelése havonta a nevelők és a tanulótársak véleményének meghallgatásával, figyelembe vételével történik. A szó-és írásbeli feleletek arányát és gyakoriságát a tanári szabadság körébe utaljuk, csupán a következő elvárásoknak kell megfelelni: érdemjeggyel való értékelés esetén fél év alatt legalább 3-4., egész év során 6-8 érdemjegye legyen a tanulónak, minden téma zárása után kapjon a tanuló érdemjegyet, minden tanulónak legyen szóbeli felelete is, folyamatos és rendszeres legyen. Egy napon maximum 2 témazáró írására kerüljön sor. A témazáró dolgozatot 8 napon belül köteles értékelni a nevelő.

32

8.Deák-plakett adományozása

Kiemelkedő, példamutató magatartási, tanulmányi, sport és művészeti tevékenység, megyei 1-3.,országos 1-12.helyezés a tanulmányi-és sportversenyeken

Igazgató, diákönkormányzat, nevelőtestület döntése alapján

Deák-plakett a tanévzáró ünnepségen

Jutalmazási formák Az értékelés alapja Ki értékeli? Az értékelési forma módja

1.Osztályfőnöki dicséret

tanulmányi, magatartási, sport művészeti tevékenység, verseny, közösségi megnyilvánulás

osztályfőnök szó-és írásbeli tájékoztató füzetben,osztálynaplóban

2.Szaktanári dicséret Az első pontban leírtak, valamint jelentős szaktárgyi javítás

Szaktanár Mint az 1.pontban

3.Igazgatói dicséret mint az 1.pontban igazgató, osztályfőnök és szaktanári javaslat

tájékoztató füzet, osztálynapló

4.Tantestületi dicséret II/3.2.pontban leírtak alapján

Tantestületi értekezlet, az osztályfőnöki előterjesztése alapján

Bizonyítványban

5. Oklevél, könyv, vagy tárgyjutalom

Kiemelkedő példamutató magatartás, tanulmányi ,sport, és művészeti tevékenység, versenyeredmény

Osztályfőnök, szaktanár, igazgató

Értelem szerint

6. A negyedév tanulója évfolyamonként

A negyedévi tanulmányi fejlődés, magatartási fegyelmezettség, egyéb iskolai teljesítmény

A diákönkormányzat

Szóbeli értékelés az iskola nyilvánossága előtt vagy a diákönkormányzati ülés előtt

7.Jutalom kiránduláson való részvétel

Kiemelkedő, példamutató magatartás, tanulmányi munka, sport, művészeti, városi, megyei, országos versenyeken való részvétel

Az osztályfőnökök, szaktanár javaslata alapján a diákönkormányzat és az igazgató

Értelem szerint

33

9.Jó tanuló, jó sportoló,;Jó sportoló

Legalább 4,5-es tanulmányi átlag, Megyei és országos elsősorban diákolimpián sportversenyen elért 1-3.és 1-12.helyezés

Szaktanár, tantestületi értekezlet, igazgató, diákönkormányzat

emlékplakett

10.Az év tanulója--az alsó tagozaton,-a felső tagozaton

Kitűnő tanulmányi eredmény, tantestületi dicséret, kultúrált magatartás, megyei 1-3.,országos 1-12.versenyeredmény

Szaktanár, osztályfőnök, diákönkormányzat

Szóbeli értékelés az iskola nyilvánossága előtt vagy a diákönkormányzati ülés előtt és pénzjutalom

11.Deák díszpolgár Kiemelkedő példamutató magatartás, tanulmányi, sport és művészeti tevékenység ,kitűnő tanulmányi eredmény, tantestületi dicséret, kultúrált magatartás, megyei 1-3,országos 1-12.versenyeredmény18.életévük betöltése után díszpolgárrá történő választás (5-10 éves találkozó átadni a címet)

A diákönkormányzatot támogató tanár előterjesztése alapján a tantestület és a diákönkormányzat

Díszoklevél, az iskola jeles ünnepeire történő meghívás és a címen történő köszöntés

12. Deák Díszkönyv

A 11. pontban jutalmazottak fényképe, rövid méltatása kerül a díszkönyvbe.

Tantestületi értekezlet, diákönkormányzat

A Deák Díszkönyv vonatkozó oldalának másolata

34

Az elmarasztalások formái

1.osztályfőnöki figyelmeztetés

Helytelen magatartási megnyilvánulások esetén

Osztályfőnök Szó-és írásbeli, tájékoztató füzetbenosztálynaplóban

2.Szaktanári figyelmeztetés

Magatartási, tanulmányi problémák, jelentős szaktárgyi visszaesés

Szaktanár Szó-és írásbeli az osztálynaplóban

3.osztályfőnöki megrovás, majd más osztályba történő áthelyezés

Ismétlődő magatartási, tanulmányi problémák (késés, engedély nélküli távozás, a házirend megsértése, hetesi teendők elmulasztása, rongálás, versenyről való indokolatlan távolmaradás, az iskola hírnevének rontása

Osztályfőnök, szaktanári jelzések

Írásbeli, tájékoztató füzet, osztálynapló

4.Igazgatói figyelmeztetés

Kirívó, durva magatartási megnyilvánulás

Szaktanár, osztályfőnök jelzése alapján az igazgató

Értelem szerint

5. Igazgatói megrovás A 3.-4. pontban leírtak többszöri ismétlődése

Szaktanár, osztályfőnök jelzése alapján az igazgató

Értelem szerint

6. Rendezvényekről történő eltiltás

Mint az előző pontokban

Osztályfőnök, igazgató, diákönkormányzat

szóbeli

35

I/4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelési fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása az önfejlesztést igénylő és az erre irányuló tevékenységek megvalósításával. 6. A tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat a tanulók saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

7. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

36

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat szervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a/ A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b./ A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését vagyis állandó aktivitását biztosítják.(pl. kooperatív technikák)c./ Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis

az, hogy pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, a kulcskompetenciák területén számos olyan fejlesztési terület van, amely alkalmas a tanulók egyéniségének fejlesztésére és személyiségének formálására. Az életkorának megfelelően tudjon kommunikálni szóban és írásban, társas kapcsolataiban a nyitottság és a pozitív attitűd domináljon, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődése kialakuljon, legyen igénye a kulturális sokféleség tiszteletben tartására.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

2.1 Hagyományőrző tevékenységek: a./ Fontos feladat az iskola névadójának, Deák Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja

az évenkénti megemlékezés október 17-én a névadó születésnapján „Deák Nap” b./ Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő

alkalmakkor:- Tanévnyitó ünnepély az első osztályosoknak.- Deák Nap.- Október 6.- Október 23.- Karácsony

- Március 15.- Anyák Napja - Tanévzáró és ballagási ünnepség

2.2.

A mindennapos testnevelés biztosítása érdekében az alsó tagozaton azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra biztosítjuk tanulóinknak az egészségfejlesztő testmozgást. Az egészséges életmódra való nevelés, a mindennapos szervezett mozgás biztosítása érdekében az 5-8.évfolyamon a választható órakeret terhére évfolyamonként

37

tömegsportot szervezünk. A tömegsport foglalkozásain, az előre meghatározott időben tanulóink részt vehetnek. A tömegsport foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik, az időjárásnak megfelelő helyszínen, a tanulók érdeklődését figyelembe véve.

2.3. A zenei kultúra terjesztése, az iskola ünnepélyeinek színvonalasabbá tétele érdekében két énekkar működik iskolánkban. (Anyaintézményben: 3-4.osztályosok: Kicsinyek kórusa, 5-8.osztályosok: Nagy énekkar. A vízvári tagiskolában: 1.-8. osztályos énekkar.)Szükségesnek tartjuk, hogy a jó hallású tanulók minél nagyobb számban és rendszeresen vegyenek részt az énekkarok munkájában. Arra törekszünk, hogy az énekkarok próbái az órarendhez csatlakozzanak. Az iskola fúvószenekarát ha lehetőség lesz rá működtetni szeretnénk. Felkészülési és szereplési lehetőséget nyújtunk egy együttes keretében azon tanulóink számára, akik a zeneiskola tanulói is, és szívesen zenélnek együtt. A művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítjuk önismeretüket.

2.4. Évek óta rendszeresen jelenik meg a tanulók által írt és szerkesztett diákújságunk a DEÁKOS DIÁKOK. Megjelenését továbbra is biztosítjuk, lehetőséget adva tanulóinknak az újságírás, lapszerkesztés elsajátítására. Az újság az aktualitásnak megfelelően foglalkozik az iskola életével, megnyilvánulási lehetőséget biztosít a diákhumornak.

2.5. Az információs tér bővülését, az információ áramlásának gyorsítását a tanulók zenei igényeinek részben történő kielégítését szolgálja az iskolarádió. A rádió működtetését, a zenei anyag biztosítását megfelelő felügyelettel tanulóink végzik.

2.6. Az intézmény 2 saját könyvtárral rendelkezik. Elsődleges feladata a tanulók tanulmányi igényeinek kielégítése, a könyvtárhasználat elsajátíttatása, a kötelező és szakirodalom biztosítása. Választékával segíti az olvasói ízlés kialakulását, a tartalmas időtöltés, szórakozás megvalósulását. Váljon igényévé a tanulást elősegítő önálló ismeretszerzés a – könyvtári nyomtatott és elektronikus- dokumentumok használata révén. Nyitva tartása az iskola munkarendjéhez igazodik.

2.7. Rendszeres, élő, napi kapcsolatot tartunk a város Nevelési Tanácsadójával. Biztosítjuk az általuk kiszűrt, a foglalkozásra hívott tanulók részére a részvétel lehetőségét. A tanácsadó munkatársainak hospitálási és konzultációs lehetőséget nyújtunk, s lehetővé tesszük a nevelési értekezleteken való részvételt.

2.8. Logopédiai szűrés alapján tanulóink logopédiai kezelését a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ tanárai végzik. A tanulók részére a foglalkozásokon való részvétel lehetőségét biztosítjuk. , ezáltal is növeljük önbizalmukat, hisz ennek megléte alapvetően szükséges a tudás mindennapi alkalmazásához.

2.9. A tanulók demokratikus önszerveződése révén alakult meg iskolánkban a Diákönkormányzat. Tagjai az 5-8. évfolyamok tanulói által megválasztott képviselők Munkájukat a Diáktanács irányítja, szervezi. Részt vesznek a diákjogok érvényesítésében, Házirend kialakításában, a diáknap megszervezésében. Jelző szerepet töltenek be a diákok mindennapi életével kapcsolatos problémák közvetítésében. Szervezik a tanulói akciókat (környezetvédelem, hasznos anyaggyűjtés, kulturális programok, versenyek). Képviselőjük

38

tanácskozási joggal részt vesz az Iskolaszék és az iskola alapítványa kuratóriumának munkájában.

2.10.Hagyományaink közé tartozik tanulóink nyári táboroztatása. A Fonyódligeti Gyermektáborban minden nyáron megszervezzük a tanulók üdültetését. A szociális helyzet figyelembevételével a Diákönkormányzat, az alapítvány anyagilag is támogatja a táborozást.

2.11. 1995-ben szerveztünk első alkalommal sítábort tanulóink részére. A tábor szervezését igény szerint tovább folytatjuk, ezzel is csökkentve tanulóink hátrányát a hegyvidéken élő tanulókkal szemben.

2.12. Huszonhat éve tartunk testvérkapcsolatot a viroviticai (Horvátország) Vladimír Nazor Általános Iskolával. Az eltel időszak alatt több száz tanuló vett részt a két iskola által szervezett programokon, látogatásokon. Az együttműködés keretében lehetőség és igény szerint a horvát gyermekek a Balaton – parton, a mi tanulóink az Adria mellett nyaralhatnak.nyolc éve vettük fel a kapcsolatot a németországi neukircheni általános iskolával, melynek tanulóival évente meglátogatjuk egymást. A kapcsolatokat tovább kívánjuk fejleszteni annak érdekében, hogy tanítványaink megismerhessék más népek életét, kultúráját, és az általuk tanult idegen nyelvet gyakorolhassák.Igény szerint Ausztriában nyelviskolát szervezünk tanulóinknak. Mindezen élmények olyan személyes tapasztalatokkal gazdagítják tanulóinkat, amelyek birtokában nyitottak és elfogadóak lesznek más népek kultúrája iránt.

2.13. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. 2.14. Versenyek, vetélkedők, bemutatók.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kulturális bemutatóinkon (Megmutatjuk mit tudunk) a zene, a tánc, a versek világában jártas tanulóink mutatkozhatnak be.

2.15. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

2.16. Erdei iskola: A törvényi előírásoknak megfelelően erdei iskolát szervezünk tanulóinknak. A szűkös anyagi lehetőségek javítása érdekében pályázatokkal segítjük az ilyen jellegű programok megvalósítását. / két fő képzett szakemberünk van/2.l7. Hit-és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – hit – és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

39

VI. AZ ISKOLAHASZNÁLÓKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

6/1. A Szülőkkel történő együttműködés módja:

- szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, nyílt tanítási nap, írásbeli tájékoztató, - szülők akadémiája, közös program, (kirándulás, sport, vetélkedő)

A kapcsolattartás korábban alkalmazott eljárásai a jövőben is biztosítják a termékeny és eredményes együttműködést a tanulók érdekében. Valamennyi együttműködési forma – a maga idejében – hatékony lehet, ezért nem állítunk fel rangsort azok között, hanem jelezzük a módokat. Szülői értekezletet évente három, a 8.osztályban négy alkalommal tartunk. Az aktuális feladatokon túl az osztályfőnök elemzi a közösség tevékenységét, egyénileg tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi eredményéről, magatartási kérdésekről. Az értekezleteken a szülők aktív részvételére számítunk az egyén és a közösség előmenetele érdekében. A 8.osztályban – decemberben – pályaválasztási tájékoztatót rendezünk a középiskolák nevelőinek bevonásával. Tájékoztatást adnak pályaválasztás kérdéskörében. Az osztály SZM választmány tagjaiból tevődik össze a Szülők Tanácsa. Az iskolai nevelőmunka hatékony szerve a Szülők Tanácsa, amely intézmény szintű feladatok koordinálását, szervezését irányítja. Továbbra is tartunk fogadóórákat. Év elején a tájékoztató füzetben értesítjük a szülőket a nevelők fogadóóráiról. Ezeken és egyéb találkozási alkalmakkor egyéni beszélgetés során tudunk kölcsönös tájékoztatást adni a tanulóról. Amennyiben sürgős megbeszélésre van szükség, úgy szóban, írásban vagy telefonon meghívjuk a szülőket, gondviselőket az iskolába. Elsősorban az első és ötödik osztályban alkalmazzuk a családlátogatást, de szükség esetén más évfolyamokon is. Nyílt tanítási napok: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatatásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

6/2. Iskolaszék

1992. ősze óta működik az anyaiskolában. (Az 1993. évi Közoktatási Törvény és annak módosítása sem tette kötelezővé az iskolaszék megalakítását, de ahol létrehozzák, ott a felelős véleményalkotás jogával ruházzák fel).Célja: az iskola fenntartásában érdekeltek (önkormányzat, pedagógusok, szülők, diákok) megegyezésének, együttműködésének megfelelő fóruma legyen.

40

Iskolánkban kilencedik éve működik iskolaszék. Szervező, segítő, mozgósító tevékenysége révén az iskola környezete szebb lett. Az iskola és a szülők kapcsolata szorosabbá vált, a tanulók is több szállal kötődnek iskolánkhoz. Mindez eredményesebbé teszi a nevelő-oktató munkát.

6/3. Külső szervekkel való kapcsolat

Az iskola csak szoros társadalmi környezetben képes eredményesen tevékenykedni. Az önkormányzattal mindennapos a kapcsolat. Biztosítja az eredményes működtetés feltételrendszerét. A szülői munkaközösség (osztályszülői munkaközösségek, az iskola szülői tanácsa) tanulóink szüleinek tájékoztatásában, időnként mozgósításában (rendezvények, akciók kapcsán) segédkezik. Minden esetben számíthatunk rájuk.Gyümölcsöző kapcsolatunk van a tornacsarnokot igénybe – bérbe vevő szervekkel, intézményekkel: a városi sportkörrel, annak egyes szakosztályaival, a barcsi üzemek egy részével (a parketta gyárral) a tűzoltósággal, rendőrséggel és a különféle egyesületekkel.

VII. KÖZSZOLGÁLATI FUNKCIÓK

7/1. Gyermek – és ifjúságvédelem

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzőse. Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében

1.Az intézményben gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik. A feladatok koordinálása, a szükséges operatív feladatok ellátása tartozik tevékenységi körébe.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység elvei: - a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségeikről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,- szükséges esetben családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása

érdekében,- veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

41

- segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

2. A tevékenység szervezését az 1997.évi 31.törvény (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról), valamint a közoktatásról szóló törvény előírásainak figyelembevételével és betartásával kell végezni.

3. E tevékenység magában kell, hogy foglalja a tanuló testi, lelki, szellemi egészségének védelmét az intézményen belül, fejlődésének és helyzetének alakulását a családban és a társadalomban. Elsődlegességet kell biztosítani a preventív tevékenységnek. Problémák esetén – amelyek felderítésében figyelembe veendők a rokonoktól, ismerősöktől, osztálytársaktól, hivatalos szervektől, iskolaszéktől, stb. érkező információk is-, az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős – esetenként az iskolavezetés tájékoztatásával és bevonásával – tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

- nevelési tanácsadóval,- gyermekjóléti szolgálattal,- családsegítő szolgálattal,- polgármesteri hivatallal,- gyermekorvossal.

4. Tanév elején a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról kimutatást kell készíteni. E tanulók körülményeiről az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős rendelkezzen kellő információval. Az 1. osztályban tanítóknak az 1félév végére – kirívó esetben már korábban – legyen áttekintésük tanulóik helyzetéről.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős – szükséges esetekben –vegyen részt a tankönyv és tanszersegélyek mértékének megállapításában.

5. A felelős tartson folyamatos kapcsolatot mindazon hivatalos szervekkel, amelyek jogkörüknél fogva eljárhatnak a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben (gyámhatóság, rendőrség, stb.) A megbízott segítse pedagógustársait a törvények által előírtak végrehajtásában.

6. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

- a felzárkóztató foglalkozások,- a tehetséggondozó foglalkozások,- a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - a családi életre történő nevelés, - a napközis foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek,- az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése, (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

42

- a szülőkkel való együttműködés.

7/2. A közéletben való részvétel

Az iskola létesítményei, tantermei az oktatáson kívül más célokra is használhatók. Használatuk nem lehet ellentétes a létesítés célkitűzéseivel. Az iskola tantermeit, felszerelését térítés nélkül adjuk használatra esetenként és igény szerint a helyi közéleti fórumok színhelyeként. Közmeghallgatások megtartására, az országgyűlési képviselő és helyi képviselőtestület választásakor, gazdasági egységek tulajdonosi fórumainak megrendezéséhez. Az iskola támogatja az intézmény dolgozóinak közéletbe történő bekapcsolódását.

7/3. A helyi sportéletben való részvétel

Iskolánkban aktív sportélet folyik. Munkakapcsolatot tartunk a településen működő sportkörökkel (BSC. Satelit, Budo Se, TRIÁSZ). Biztosítjuk tanulóink részvételének lehetőségét a sportkörök munkájában. Igény szerint részt veszünk az utánpótlás nevelésében. Sportlétesítményeinket külön szerződés alapján a sportkörök rendelkezésére bocsátjuk.

7/4. Tanfolyamok, továbbképzések szervezéseA NAT-ra való felkészülés időszakában a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet felkérésére iskolánk bázis szerepet vállalt a továbbképzések szervezésében. Ezt a szerepet továbbra is vállaljuk. Helyet, technikai eszközöket biztosítunk a tanfolyamok, továbbképzések részére, szükség esetén koordináljuk az időpontokat, előadókat.

VIII. Az oktató-nevelő munkát segítő felszerelések jegyzéke.

8/1. Funkcionális eszközjegyzék / lásd a mellékletben/

8/2. A személyiség és képesség kibontakoztatását segítő eszközök jegyzéke. Az anyaiskolában: Tagiskolában: -számítógép 17db 6 db -magnetofon 14 db 3 db -videó lejátszó 5db 3 db - kemence 1db - - oktató cd-k x - videókazetták: x - könyvtári könyvállomány A Világ Nyelv pályázati program megvalósításához szükséges eszközök jegyzéke: -számítógép 1db. –angol, német falitáblák 2 garnitúra -dvd lejátszó 1db. –szakkönyvek 13db -videokamera 1db. – fejlesztő eszközök -cd-s magnó 5 db. -szótárak, nyelvkönyvek:20 db - nyelvi oktató cd-k 7db.

43

A személyiség és képességek kibontakoztatását segítő eszközök:- Értékelő szoftver (OM által közreadott) -A kompetencia alapú oktatás megvalósítását segítő eszközök:- Interaktív tábla- Projektor- Laptop- Oktatószoftverek- Szöveges értékelés szoftvereKompetenciaterület Szükséges eszközökSzövegértés-szövegalkotás 1. évfolyam „B”

Tanítói - Szövegértés-szövegalkotás programtanterv

1-4.évf.- Tanítói útmutatók: Ember a természetben,

matematika, Ének-zene, Vizuális kommunikáció

- Mozgások DVD segédanyag- Hangok, zörejek CD- Zenék 1.CD - Mellékletek

5.évfolyam „A”- Modulleírások - Tanári útmutatók- A modulleírásban meghatározott tanulói

segédletek fénymásolata - Tanulói munkafüzetek

Matematika1., 5.évfolyam „A”

- Matematika programtanterv- Modulleírások- Lénárd gömb - Tanári demonstrációs eszközök- Munkalapok

44

B. HELYI TANTERV

B/1. ÓratervekB/1.1 A csökkentett kötelező óraszámok belépése az egyes évfolyamokon.

1 2 3 4 5 6 7 82003/2004 20 22,52004/2005 20 20 22,5 22,52005/2006 20 20 20 22,5 22,5 252006/2007 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 252007/2008 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 252008/2009 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

B/1.2. Az iskola egyes évfolyamain a következő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás

-HT2001=a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv.-HT2003 = a 2003 szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkentése miatt módosított,- 2001-ben bevezetett- helyi tanterv. -H2004= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. Tanév Évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

2004/2005 H2004 HT2003 HT2001 HT2001 HT2003 HT2003 HT2001 HT20012005/2006 H2004 H2004 HT2003 HT2001 HT2003 HT2003 HT2003 HT20012006/2007 H2004 H2004 H2004 HT2003 HT2003 HT2003 HT2003 HT20032007/2008 H2004 H2004 H2004 H2004 HT2003 HT2003 HT2003 HT20032008/2009 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HT2003 HT2003 HT20032009/2010 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HT2003 HT20032010/2011 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HT20032011/2012 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004

B/1.3 A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 2003. júniusi törvénymódosításai meghatározták a tanulók kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásait és időkereteit.

A tanórai foglalkozások iskolai rendszere

A tanulói óraszámok meghatározásaA KT 52.§.(3) bekezdése és a KT. 52.§.(7) bekezdése alapján a kötelező és a nem kötelező órák száma:

45

Tanév Évfolyam Kötelező tanórai foglalkozások /52.§(3)

Nem kötelező tanórai foglalkozások 52.§(7)

2006-2007tanévtől

1.-3. Évfolyam 20-20-20 óra 10%=2-2-2 óra4. évfolyam 22,5 óra 10%=2,25 óra5.-6. évfolyam 22,5-22,5 óra 25%=5,62-5,62 óra7.-8. évfolyam 25-25 óra 30%=7,5-7,5 óra

B/1.4. A német két tanítási nyelvű oktatás

A német két tanítási nyelvű képzést iskolánkban 2005. szeptember 1.-én vezettük be az 1. , 2., 3., évfolyamokon, melyet az 1.-8. évfolyamokon felmenő rendszerben biztosítunk a következő tanévekben.

Német két tanítási nyelvű oktatás óraterve 2008-2009. tanévben 1.-6. évfolyamon, majd felmenőben

Tantárgy 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.oNémet nyelv 4-4 4-4 4-4 4-4 4-4 4-4 4-4 4-4

Kommunikáció 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1Technika 1-1 1-1 1-1 1-1 -------- -------

--------- ---------

Rajz Beépítve a nyelvbe

Beépítve a nyelvbe

1-1 1-2 -------- --------

-------- ---------

Ének 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1Civilizáció ------- -------- ------- -------

-2-2 2-2 2-2 2-2

Testnev. ------- -------- ------- --------

3-3 3-3 2-2 2-2

Összesen: 7-7 7-7 8-8 8-9 11-11 11-11 10-10 10-10

B/1.5. Az iskolai nevelő és oktató munkához rendelkezésre álló órakeretek

KT.52§.(3)-(6) KT.52.§ (7); és KT.124.§ (4) ; KT.52.§(8) ; KT.52.§(11) ;KT.52.§(13) KT.53.§ (4)Óraterv (2008-2009. tanévtől 1.-5. évf., majd felmenő rendszerben)Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz.Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 5 4,5 4 3 47,5

26,4- 34,6 7,65-10,8 5-7,5Ember és társ. Történelem 1,5 1,5 2,5 2 7,5

- 1,8-3,6 5-7,5Idegen nyelv 2 3 3 3 3 14

1,65-4,95 5,4-9 6-10Matematika 5 5 4 4 4 4 3 3,5 32,5

14-19 6,75-9 5-7,5Informatika 0,5 1 1 1 1 2 6,5

46

1,65-4,13 1,8-3,6 3-5Ember a természetben 3,15-4,95 7,5-10Körny.ism.(term+társ.)alsó:társ. +magyarban

1 1 1,5 2 5,56,6-13,2

Fizika 0,5 1,5 1,5 3,5Biológia 1 1 1,5 1,5 5Kémia 1,5 1,5 3Földrajz 1 1 1 1 4

1,8-3,6 2-4Művészetek (dráma, ének, rajz, mozgókép,tánc)

8,25-14,85 5,4-7,2 4-7,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 8Rajz 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 9Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 8

3,3-6,6 1,8-4 2,5-5Testnevelés 3 3 3 3 2,5 tá 2,5 2,5 2,5 22

12,4-16,5 4,95-6,75 5-7,5Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 2Tantervi modulok:Tánc és dráma tánc: 5.tesiben, dráma:5.magyHon-és népismeret 5.,6. évf töribenInformatika önálló tantárgy Ember és társ.ism, etika 7. évf magyarbanMozgókép és médiai. 8. évfolyam rajzbanEgészségtan 6. évf. biológiában

Összesen: 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

A részletes óratervek a tanévenkénti munkaprogramok mellékletei:- Az iskola Kt. által biztosított órakerete (tagintézményi is)

- Az iskola Kt. által biztosított órakerete tantárgyi bontásban (tagintézményi is) - A német két tanítási nyelvű oktatás órakerete - A 8 osztályos gimnázium órakerete

B/2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Tankönyvek esetében: szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben az életkori sajátosságokat figyelembe vevő betűméret, tartalom szerkesztés, terjedelem lehetőség szerint tankönyvcsalád legyen, egymásra épülés fokozatosság elvének érvényesülése funkcionális illusztrációi legyenek feladatrendszere adjon lehetőséget a minőségi differenciálásra, az önáll tanulás

képességének fejlesztésére tartósság, újrafelhasználhatóság (az alapvető tankönyveket fokozatosan könyvtári

példányként kívánjuk kikölcsönözni a tanulóknak) a szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár

Tanulmányi segédletek: segítse a különböző tanulási technikával rendelkező tanulót a tanulásban legyen alkalmas a differenciált képességfejlesztésre

47

segítse elő az önálló tanulást a szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár a tehetséggondozást és, vagy a felzárkóztatás szolgálja logikailag összhangban legyen az alkalmazott tankönyvvel anyagilag ne terhelje meg a szülőket

Taneszközök: a szülők átlagos anyagi helyzetének megfelelő ár az önálló tanulást segítik alkalmazásuk segíti a hatékony tanulást

B/3 A tantárgyi modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

Követelmények a tanulók számára tudjon olyan erkölcsi alapokon nyugvó kapcsolatot teremteni, amely fejleszti

ismeretszerzési és feldolgozási képességeit legyen képes az őt érdeklő adatokat különböző forrásokból összegyűjteni, osztályozni,

elemezni, s a köztük levő összefüggéseket elemezni. Legyen tisztában alapvető állampolgári jogokkal Ismerje fel az erkölcsi értéket, az egyéni és közösségi értékeket Tudjon különbséget tenni jó és rossz , igaz és hamis, bátor és gyáva, hasznos és

haszontalan, szép és rút között

Az értékelés eljárásai: Kiselőadások, beszámolók tartása Szituációs játékokban való részvétel Gyűjtőmunka, kutatómunka Egyéni gondolatok okos, tömör kifejtése A leckék utáni feladatok, kérdések megoldása

A modul elsődleges célja a személyiségfejlesztés, ezért a bukás elképzelhetetlen Érdemejgyek:

30 %-tól elégséges45 %-tól közepes65 %-tól jó85 %-tól jeles

HON – ÉS NÉPISMERET Követelmények a tanulók számára

A magyar nyelvterület tájegységeinek ismerete Térképen való tájékozódás Magyar népviselet, népi kultúra ismerete Ünnepek és hozzá kapcsolódó szokások ismerete Magyarország skanzeneinek ismerete Helyi szokások ismerete

48

Helyi múzeum állandó és időszakos kiállításainak ismerete

Az értékelés eljárásai A tanórai munkában való aktív részvétel Kiselőadások, beszámolók készítése Gyűjtőmunka A leckék utáni feladatok, kérdések megoldása E modulból bukás nem képzelhető el

Érdemjegyek:30 %-tól elégséges45 %-tól közepes65 %-tól jó85 %-tól jeles

TÁNC ÉS DRÁMAKövetelmények a tanulók számára

ismerjék a kommunikáció tényezőit ismerjék és alkalmazzák a kapcsolattartás elemi udvariassági szabályait érthetően folyamatosan beszéljenek tudjanak eligazodni a mindennapos kommunikációs helyzetekben ismerjék a nyelvi (beszéd, írás) és nem nyelvi (testbeszéd, arcjáték, gesztus)

kommunikációs eszközöket kapcsolódjanak be szituációs játékokba tudjanak cím, kép alapján szituációt kezdeményezni törekedjenek a tiszta hangképzésre, intonációra ismerjék a magyar tánckultúra elemeit ismerjék az alapvető tánclépéseket

Az értékelés eljárásaiA tanórai munkában való részvétel

Kezdeményezőkészség, aktivitásMivel elsődleges cél a képességfejlesztés, minden tanuló továbbhaladása biztosított, e

modulból bukás nem képzelhető el.Érdemjegyek:

30 %-tól elégséges45 %-tól közepes65 %-tól jó85%-tól jeles

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERETKövetelmények a tanuló számára legyen képes a közvetlen emberi kommunikáció elemeinek (beszéd, vokális kód: hangerő,

hangsúly, hanglejtés és a testbeszéd: mimika, gesztus, tekintet, testtartás, térközszabályozás, külső megjelenés {test- és arcfestés, haj- és ruhaviselet stb.} megfejtésére és alkalmazására;

legyen ismerete a közvetett, azaz valamilyen médium által létesített kommunikáció elemeinek (írás, könyv, újság, levél, szórólap, hirdetmény, kép, képsor, plakát, zörej, zene, szag, valamint a hangos mozgókép médiumai: film, televízió, videó, multimédia, CD, DVD stb.) formanyelvének birtokában üzeneteket „olvasni” és küldeni;

49

szerezzen gyakorlatot az írott szöveg megértésében (a fogalmak nyomán belső látással felfogott cselekményláncolat, sokféle indíték, magatartásmód, szavakkal megnevezett térbeli-időbeli viszonyok, kifejtett összefüggések együttes jelentése(i)nek felfogása, átélése) és az attól eltérő mozgóképolvasásban (a konkrét elemi látvány részleteinek érzékelése után felismerni és megfogalmazni a térbeli, időbeli, oksági összefüggéseket, megkülönböztetni a megtörtént vagy csak elképzelt eseményeket, felfogni az alkotás egészét a mögöttes indulatokkal, célokkal együtt, mindebből absztrahálni a lényeget, a képekbe kódolt gondolatiságot;

ismerje a mozgóképi közlésmód alapvető kifejezőeszközeit (közelkép, fény, szín, hossz, tempó, ismétlés}, ezek szerepét a hatás létrejöttében;

ismerje a filmműfajokat (western, burleszk, bűnügyi film, sci-fi, játékfilm, kalandfilm, akciófilm, történelmi film, horror, thriller stb.), a televíziós műsortípusokat (hír, reklám, videoklip, műsorelőzetes, magazin, talk-show, showszerű szórakoztató műsor, sportközvetítés, szappanopera, teleregény, tévéjáték stb.);

ismerje a tömegkommunikáció hatásait (tájékoztatás, ismeretnyújtás, véleményformálás, szórakoztatás, befolyásolás);

legyen képes a tanultakkal élve kritikus attitűd kialakítására, a másság elfogadására, önmaga jobb megismerésére, demokratikus magatartásra;

tudjon a kínálatból tudatosan választani, a programról megalapozott véleményt alkotni.Az értékelés eljárásaiA tanórai munkában való részvételt, az érvekkel alátámasztott véleményeket, a kezdeményezéseket, az újszerű ötleteket szóban értékeljük. A nagyobb önállóságot, alaposabb felkészülést igénylő feladatok elvégzését (kiselőadás, beszámoló, rajz, újság-, látványtervezés, interjúkészítés, kisfilm, videoklip elkészítése stb.) érdemjeggyel nyugtázzuk. Mivel általában a gyerekek szívesen vesznek részt a kreatív tevékenységben, nem lehet kérdés, továbbhaladhatnak-e vagy sem. Emiatt nem képzelhető el a bukás sem. Helyette a motiváció, a kis lépések elismerése, a segítségnyújtás, a munkacsoportok szervezése vezet célra.Érdemjegyek:

30%-tól elégséges45%-tól közepes65%-tól jó85%-tól jeles

A vízvári tagiskolában : a hon – és népismeret modul beépül a történelem tantárgyba, értékelése egy

érdemjeggyel történik. az egészségtan beépül a biológia tantárgyba, értékelése egy érdemjeggyel történik a tánc- és dráma önálló tantárgy, az ember és társadalomismeret, etika önálló tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret önálló tantárgy az informatika a 6. évfolyamon önálló tantárgy

Az önálló modulok értékelése megegyezik az anyaiskola tantárgyi modulokra vonatkozó értékelési rendjével.

50

B/4. A felzárkóztatásra szoruló tanuló értékelésének módja

A fejlesztésre szoruló tanulók képesség kibontakoztató és felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt. A készségtárgyak kivételével minden tantárgyból szükség esetén biztosítani kell ezeket a foglalkozásokat. A félévi és tanév végi osztályzásnál figyelembe vesszük a felzárkóztató foglalkozások eredményeit, a tanuló önmagához mért fejlődését.A képesség kibontakoztató foglalkozásokon részt vevő tanulók egyéni fejlődését, egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Az egyéni fejlesztési tervet minden tantárgyból tanulónként kell elkészíteni, melyet a képesség kibontakoztató foglalkozást vezető szaktanár folyamatosan vezet, s melynek eredményéről háromhavonta tájékoztatja a tanuló osztályfőnökét, aki írásban a tájékoztató füzeten keresztül értesíti a szülőket. A foglalkozások a diagnosztizáló mérések értékelése és eredménye alapján elkészített tematikus tanmenet szerint folynak. A felzárkóztató foglalkozásokon részt vevő tanulókat félévkor és évvégén szóban értékeljük, s teljesítményüket beszámítjuk a tanuló félévi és év végi minősítő osztályzatába.

B/5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

Az iskola helyi tanterve határozza meg, hogy a tanuló milyen feltételek mellett léphet az iskola magasabb évfolyamába.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

Nem tiltható meg a javítóvizsgán való részvétel, illetve az évfolyam megismétlése sikertelen javítóvizsga esetén.

51

Nem szükségszerű, hogy minden tanuló azonos időpontban azonos teljesítményt érjen el. A nevelőtestületnek jogában áll magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál.

A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni

A szülő írásbeli kérésére az első-negyedik évfolyamon az igazgatónak engedélyezni kell az évfolyam megismétlését

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Azok, akik nem képesek a követelményeket teljesíteni, a Szakértői Bizottság véleménye alapján speciális iskolában nyernek elhelyezést.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;- magántanuló volt.

B/6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái tantárgyanként a helyi tantervekben jelenik meg. Kiemelt figyelmet fordítsunk a kulcskompetenciák megtanítására, fejlesztésére, eszköz szintű használatára. Pl.: kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése.

B/6/1. A szöveges értékelés koncepciója

1. A szöveges értékelés célja Az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevő, ösztönző hatású, személyre szabott differenciált értékelés, amelyben fő hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődése mellett a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül, s mivel a gyermek sokféle tevékenységére reagál ezért nagyon fontos a személyiség fejlődése és a közösség értékrendjének alakítása szempontjából. A gyermek lehessen aktív részese saját fejlődésének, vállaljon felelősséget a tanulásban.

2. A szöveges értékeléssel alapelvei Fejlesztőközpontúság jellemezze. Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.

52

NAT, PP, HTR és az értékelési koncepció összhangban legyen. Rendszeres és folyamatos gyakorlati megvalósítás jellemezze. Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen. A tanítási-tanulási folyamat kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet

töltsön be. A továbblépés útját konkrétan, személyre szabottan, érthetően jelölje meg mind a

tanuló, mind a szülő számára.3. A szöveges értékelés technikai megoldásai

Felelősök Érintettek Feladatok, kompetenciákIgazgató Pedagógusok A törvény értelmezése

A PP felülvizsgálataA helyi igényeknek és helyzetnek megfelelő tervezés csoportmunkábanA PP kimunkálása

Pedagógusok Szülők Szülői értekezleten tájékoztatásMeggyőzés.Bizalmi légkör kialakításaVisszajelzések értékelése.

Pedagógusok Tanulók A szöveges értékelés használatát meg kell tanítani.Értékelési szempontokat ismerniük kell.Visszakérdezés lehetőségét biztosítani kell

4. A szöveges értékelés folyamatszabályozása1. A folyamat megnevezése : Szöveges értékelés

2. A folyamat tartalma : Viszonyítás: Milyen a tanuló fejlődése egy adott időszakban a korábbi teljesítményéhez, a tantervi követelményekhez és a társakhoz viszonyítva. Informálás: Milyen szintről indult, mi volt a cél és milyen mértékben sikerült teljesíteni azt.

3. Alkalmazás területe : 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 1-3. évfolyamon félévkor és tanév végén, és a 4. osztály első félévében.

4. Érintettek köre : Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok, az itt tanuló diákok és szüleik.

5. A szöveges értékelés dokumentumai : Közösen kialakított és elfogadott szempontrendszer alapján előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés tantárgyanként év közben. Félévkor és tanév végén a kt. 70.§, 72.§-73.§-ok betartása kötelező. A tanügyi nyilvántartások közül az osztálynapló, a törzslap és a bizonyítvány vezetésében jelent változásokat a szöveges értékelés.

Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia.

Az első-harmadik évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket.

53

Az első-harmadik évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei : A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható

évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni

Az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése érdekében biztosítjuk:

1. az iskolaotthonos osztályba való felvételt, 2. napközi otthonos foglalkozáson való részvételt 3. tájékoztatjuk a szülőket az eredményes felkészülés iskolai

lehetőségeiről (képesség kibontakoztató programok) A szülő írásbeli kérésére az első-negyedik évfolyamon az igazgatónak

engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

7. A tanulók ellenőrzése, értékelése szóban és írásban, ill. gyakorlati tevékenység végrehajtása formájában történik. (Ld.: Melléklet: Szempontrendszer a szöveges értékeléshez 1-4. osztály tantárgyankénti bontásban.)

8. Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat. Máskor a törvényben és a helyi értékelési rendszerben rögzítettek az irányt adók.

9. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük, megjegyzésekkel, kiegészítésekkel, javaslatokkal.

10. A százalékos értékelést a mérőlapok ajánlásai alapján végezzük, az egyéni értékelő lapon a megfelelő rovatban feltüntetjük. Félévkor és tanév végén kiszámítjuk az előző tudásmérések átlagát, és a következőképpen minősítjük:

0 - 59% felzárkóztatásra szorul60 - 75% megfelelően teljesített76 - 90% jól teljesített91 - 100% kiválóan teljesített

11. Egy-egy tananyagegység lezárásakor témazáró felmérést írnak a tanulók. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írnia. 30% alatti teljesítmény esetén felzárkóztatás után köteles újra írni. A tanuló a szülő és saját kérésére megismételheti a felmérést tanórán kívül, ebben az esetben mind a két dolgozat minősítése beszámít az összesített értékelésbe.

12. A konkrét tevékenységet, az érintettek körét, az ellenőrzés, értékelés gyakoriságát, az ellenőrzésre jogosultak körét ld.: 13. A folyamat leírása.

13. A folyamat leírása:1. Tanulási képességvizsgálat 1. osztálybanTevékenység Módszer / forma Ki? Mikor? Dokumen

tációEllenőrzést végző személy

54

1.1 Helyzetfelmérésa bemenő képességek vizsgálata.

Diagnosztizáló felmérés DIFERMegfigyelés

tanító szeptember

NaplóÉrtékelő lap

munkaközösség vezető, igazgatóhelyettes

1.2 A helyzetelemzés eredményéről a szülők tájékoztatása

ÍrásbanSzóbeli megbeszélés

tanító, szülő szeptember

Egyéni értékelő lap

igazgatóhelyettes

1.3 Fejlesztési terv készítése

Írásban tanító szeptember

Napló Tanulói portfólió

1.4 Továbblépés a szülők segítségével: fejlesztési terv megbeszélése

Írásbeli értesítésSzóbeli megbeszélés

tanító tanulószülő

szeptember vége

Egyéni fejlesztési terv

igazgatóhelyettes

1.5 Egyéni fejlesztés, differenciálás

Differenciálás, egyéni fejlesztés

tanító, tanuló szülő

Fejlesztendő területtől függően

Fejlesztési napló

igazgatóhelyettes

1.6 A fejlesztés eredményességének mérése

Mérés feladatlaponMegfigyelés

tanító A tervezett fejlesztési szakasz végén

Fejlesztési napló

Igazgatóhelyettes

1.7 Szülők tájékoztatása, továbblépés

SzóbanÍrásban

TanítóTanulóSzülő

A tervezett fejlesztési szakasz végén

Fejlesztési napló Tanulói portfolió

igazgatóhelyettes

55

2. Diagnosztikus mérésTevékenység Módszer / forma Ki? Mikor? Dokumentáció Ellenőr

zést végző személy

2.1 Az előzetes tudás feltárása, a tanulás hatékonyságának javítását célzó rövid mérések

Diagnosztizáló felmérésTudáspróba -feladatlapMegfigyelésSzóban, írásban

tanító Fejlesztési, ill. tanulási szakaszlezárása előtt, ill. új téma bevezetése előtt.

Napló Egyéni értékelő lapCsoport értékelő lap

Igazgató helyettes

2.2 Mérési adatok statisztikai és tartalomelemzése

Írásban, számítógépes feldolgozás

tanító 1-2 napon belül

NaplóStatisztikai eredménylapok

Munkaközösségvezető

2.3 Döntés a további teendőkről

Differenciálás, kiegészítés, újratanítás, fejlesztő foglalkozáson való részvétel

tanító Az elemzés után

Tanmenet módosítása

Munkaközösségvezető

2.4 A helyzetelemzés eredményéről a szülők és tanulók tájékoztatása

ÍrásbanSzóbeli megbeszélés

tanító, tanuló, szülő

8 napon belül

Egyéni értékelő lap

igazgatóhelyettes

2.5 Tanulási fejlesztési folyamat

Differenciálás, kiegészítés, újratanítás, fejlesztő foglalkozáson való részvétel

Tanító, tanuló, szülő

x nap Napló Tanmenet igazgatóhelyettes Munkaközösségvezető együtt

2.6. A tanítási-tanulási folyamat eredményességének ellenőrzése - értékelése. Témazáró mérés

Formatív ellenőrzésTanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása írásban, szóban

tanító Novemberáprilis

Egyéni értékelő lap

Igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető

2.7 A felmérések eredményeinek értékelése

Írásban, szóban Tanító, tanuló, szülő

November 15.április 15.

EÉL+Tájékoztató füzet

igazgatóhelyettes

2.8 Korrekció Írásban Szóbeli megbeszélés

Tanító, tanuló, szülő

8 napon belül

Egyéni értékelő lap

igazgatóhelyettes

56

B/6/2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya

Az iskolai beszámoltatásokra vonatkozó szabályokat az iskola pedagógiai programja és házirendje határozza meg. A módosított kormányrendelet szerint (2007.VII.13) nem mellőzhető a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyekből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni.

Az írásbeli beszámoltatások: Cél Időszak Érintettek

köreTerület A mérést végző

és elemzőMegjegyzés

1.Tájékozódás a továbbhaladáshoz szükséges tudásról (tanév eleji felmérés)

Tanév eleje 2-8.évfolyam A készségtárgyak kivételével minden tantárgy

Szaktanár - Értékelés a tanuló fele szóban.- A tanár feljegyzést készít az eredményről, melyet beépít

3. Szummatív mérés-értékelés folyamataTevékenység Módszer / forma Ki? Mikor? Dokumentác

ióEllenőrzést végző személy

3.1 A követelményeknek megfelelő mérőanyag kiválasztása, adaptálása, készítése.

Kiválasztás, adaptálás, készítés. Egyénileg a tanító, vagy munkaközösség

Tanító,munkaközösség

Munkaértekezlet tanév elején

Munkaterv, tanmenetek

Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető

3.2 A tanulmányi követelmények teljesítésének felmérése. Tudásmérés.

Szummatív értékelés Témazárók, év eleji, félévi, tanév végi felmérések.Készségtárgyaknál a tanult ismeretek együttes alkalmazása ld. a tantárgyi értékelési szempontoknál.

tanító Év elején Félévkor Év végén ismétlés után

Napló Egyéni értékelő lapok Tájékoztató füzet

Igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető

3.3 A mérési eredmények elemzése, értékelése.

Szummativ értékelésÍrásban, szóban

Tanító, tanuló, szülő

OktóberFebruár Június

Ua. igazgató

3.4 Minősítés Írásbanszóban

Tanító, tanuló, szülő

OktóberFebruár 5-igJúnius

Ua. + Év végén Anyakönyv,Bizonyítvány+pótlapon szöveges értékelés

igazgató

57

tanmenetébe, fejlesztési tervébe.

2.A tudás mérése a tantárgyi követelmények elsajátításához (Témazáró felmérés)

Egy-egy téma lezárása után

2-8.évf. matematika, magyar, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelvek

Szaktanár Egy nap max.2 témazárót lehet íratni (Házirend 31.pontja)

3.A témakörön belüli résztéma lezárása (röpdolgozat) írásbeli felelet

Egy-egy témakörönbelül

2-8.évf. Ua., mint az előző pontban

Szaktanár Amikor a szaktanár szükségesnek tartja

4.Tájékozódás az emelt szintre bekerülés feltételeinek teljesítéséről (szintmérő dolg.)

- 2.o.tanév vége

2.évfolyam Angol, matematika tantárgy

Szaktanár A nívó csoportba való bekerülés feltételeinek teljesítése (lásd P.P.)

- 4.o.tanév vége

4.évfolyam Angol , mat., német,Számítástechnika

SzaktanárMunkaközösség.

Az emelt szintű csoportba való bekerülés feltételeinek teljesítése (lásd.: PP.)

A szülő és a tanuló írásbeli kérésére tanévek végén

3-7.évf. Angol, mat., német,Számítástechnika

Szaktanár,Munkaközösség.

Az emelt szintű csoportba való bekerülés feltételeinek teljesítése

5.Tájékozódás a 4.o.végén 60 % alatt teljesítő tanulók fejlődéséről

Félév, tanév vége

5.évf. Matematika,Magyar

Szaktanár,Munkaközösség

A pedagógus feljegyzést készít, mely a fejlesztési terve alapja.

6. Tájékozódás az emelt szint követelményeinek a teljesítéséről

Tanév vége 8.évf. Angol, német,Matematika,Számítástechnika

SzaktanárMunkaközösség

Az emelt szint követelményeinek a teljesítése

7. Tájékozódás a továbbhaladáshoz szükséges tudásról(félévi és tanév végi felmérés)

Félévkor, tanév végén

2-8.évf. A készségtárgyak kivételével minden tantárgyból

Szaktanár,Munkaközösség

A félévet ill. tanévet átfogó minősítő mérés.

58

A tanuló által szerzett érdemjegyekről, a tanuló teljesítményéről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 1.- 2.-3. évfolyamona félévi és a tanév végi, 4. évfolyamon a félévi értékelés a szöveges értékelés szabályai szerint történik. /lásd.:pedagógiai program: Szöveges értékelés az alsó tagozaton/A felső tagozaton tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyak tanító nevelők:Idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, technika tantárgyban:0-30 % = 131-50 %=251-75% =376-90% =491-100%=5

Magyar, történelem tantárgy0-40%=141-50%=251-75%=376-90%=491-100%=5A tanév eleji mérések eredményei tájékoztató jellegűek a pedagógus számára, mely a nevelő számára diagnózis az ismétlési időszak feladatainak a megtervezéséhez, a tanmenetek fejlesztési tervek elkészítéséhez. A témazáró felmérések érdemjegyét az osztálynaplóban piros színnel jelezzük, a szóbeli és az írásbeli feleletekét kék vagy fekete színnel. A témazárók kétszeres nyomatékkal bírnak a félévi és az év végi osztályzat megállapításában, mint a többi érdemjegy.Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített érékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta.

B/7. Tanulók fizikai állapotának mérése.

A Deák Ferenc Általános Iskola tanulóinak évente kétszer felmérésre kerül a fizikai állapota. Felmérések alapjául az Oktatási Minisztérium „Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez” című kiadványában leírt Hungarofitt 4+1 motoros próbából álló tesztsort alkalmazzuk. 5-8. évfolyamon a teszt gyakorlatait kiegészítettük olyan felmérésekkel, melyek a versenyre ill. emelt színtű képzésre való alkalmasságot jelzik. A felmérés gyakorlati a következők:

30m, 60m, 100m síkfutás korosztálynak megfelelően, 400m, 800m síkfutás korosztálynak megfelelően, 2000m síkfutás, 1600m síkfutás mellső fekvőtámaszban karhajlítás, -nyújtás, hanyattfekvésből felülés, helyből távolugrás, hanyattfekvésben törzsemelés,

59

medicinlabda hajítás hátra, egykezes lökés, labdaadogatás falhoz, „4ütemű fekvőtámasz”

1-4. évfolyamon csak a vastag betűvel kiemelt felméréseket kell elvégezni.

A felméréshez szükséges tesztlapokat, értékelő lapokat, és a gyakorlatok pontos végrehajtásához szükséges leírásokat év elején a testnevelés munkacsoport vezetője eljuttatja a testnevelést tanítókhoz.

Az év eleji felméréseket a testnevelők ill. tanítok minden tanévben október 10.-éig kötelesek eljuttatni a testnevelés munkacsoport vezetőjének, aki elvégzi ezek értékelését, és ezek alapján kitölti és továbbítja a Hungarofitt 4+1 tesztlapokat az intézmény vezetőjének. A tanév végi felméréseket május 31.-ig kell a testnevelés munkacsoport vezetőjének leadni, aki hasonlóan az év eleihez elvégzi az értékeléseket. A leadási határidő alól kivételt képeznek a negyedik évfolyamban tanulók adatai, akiknek április 30.-ig kell teljesíteniük a teszteket melyek alapján a testnevelés munkaközösség javaslatot vesz az emel szintű képzésben részt vevő tanulókra. A tesztek értékelését a testnevelés munkacsoport vezetője visszajuttatja a testnevelőhöz, tanítóhoz.

Az első évfolyamon a felmérést csak egy alkalommal kell elvégezni, és az év végi leadási határidőig leadni. Az évfolyamon felmérések helyes végrehajtásának megtanulása a feladat.

A tesztek teljesítése, ill. egyes gyakorlatinak teljesítése alól mentesülnek azon tanulók kiknek az egész tanévre vonatkozóan teljes vagy a teszt gyakorlatait részlegesen érintő felmentése van testnevelés tantárgyból, amit testnevelőjének, osztályfőnökének orvosi szakvéleménnyel igazolt.

A fizikai állapot mérésének eredményeire és értékelésére is vonatkoznak a közoktatási törvényben megfogalmazottak miszerint ezeket bizalmasan kell kezelni. A kiértékelt teszteket a testnevelés munkaközösség vezetőjénél vagy osztályfőnöknél (1-4évf.), testnevelőnél (5-8.évf.) lehet megtekinteni. A tesztek értékelésébe bármikor bepillantás nyerhet az iskola igazgatója, az osztályfőnök, a szülő valamint az iskolaorvos és védőnő.

Amennyiben a fikai tesztek során valamely tanulónál fiziológiai vagy az életkornak nem megfelelő fejlettséggel kapcsolatos problémák merülnek fel úgy a testnevelő, osztályfőnök azt a szülőnek jelezni köteles, orvosi felülvizsgálatra tesz javaslatot.

B/8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Tanulásirányítás iskolaotthonban, napközi otthonban, tanulószobán.

60

Nevelési-oktatási (kimeneti) cél

Sikerkritérium A célok ellen-őrzé-sének perió-dusa

Kik végzik az ellenőrzést?

Milyen módszert, eszközt alkalmaz-nak?

Az egész napos nevelés:-biztosítsa, hogy a tanulási órákra valamennyi, iskolaotthonos, napközi otthonos, tanulószobai foglalkozásban résztvevő tanuló az iskolában készüljön fel – képességeinek megfelelően, maradéktalanul,

A célt akkor tekintjük teljesültnek, ha az optimális mennyiségű házi feladatot, a felkészülésre biztosított időben és nyugodt légkörben valamennyi tanuló a képességeihez mérten, maradéktalanul elvégezte, felkészült a tanítási órákra.

Évente tagintézmény vezetőalsós és felsős összekötő

Megfigyelés, megfigyelő-lap

-segítse elő a hatékony tanulási technikák elsajátítását,

A célt akkor tekintjük teljesültnek, ha a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően ismerik és alkalmazzák az egyes tantárgyak tanulásához szükséges sajátos módszereket, eszközöket, segédeszközöket.

Évente tagintézmény vezetőalsós és felsős összekötő

Megfigyelés, megfigyelő-lap, kérdőív

-segítse elő, hogy a gyerekek mindinkább képesek legyenek az önálló tanulásra,

A célt akkor tekintjük teljesültnek, ha a tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelően képesek közvetlen, állandó nevelői irányítás nélkül önállóan dolgozni.

Évente tagintézmény vezetőalsós és felsős összekötő

Megfigyelés, megfigyelő-lap, kérdőív

-járuljon hozzá önművelési igényük felkeltéséhez, elmélyítéséhez, a kezdeményezőképesség elősegítéséhez

A célt akkor tekintjük teljesültnek, ha önállóan bekapcsolódnak a tananyaghoz kapcsolódó, más jellegű tevékeny-ségekbe (dramatizálás, kutatás, verseny…), ha érdekességek után kutatnak, élmény-beszámolókkal érkeznek (olvastam, hallottam, láttam, megnéztem, felkerestem…)

Évente tagintézmény vezetőalsós és felsős összekötő

Megfigyelés, megfigyelő-lap, kérdőív

Feladatok 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály Felsős tanulószoba/ napközi

1. Tanulási Olyan légkört alakítsunk ki, amelyben a tananyag által kínált problémák megértése

61

kedv, motiválás vonzóvá, érdekessé válik.2. Időtartam meghatározása (a + időráfordítás rugalmasan kezelhető, tananyagtól és az órarendtől függően)

30perc önálló tanulásra; +30 perc differenciált gyakorlásra fordítható

45perc önálló tanulásra; +30 perc differenciált gyakorlásra fordítható

45perc önálló tanulásra; +30 perc differenciált gyakorlásra fordítható

45perc önálló tanulásra; +45 perc differenciált gyakorlásra fordítható

45/45perc önálló tanulásra; 30/45 perc differenciált gyakorlásra fordítható

3. Tanulási technikák

Tanszerek, tanuláshoz szükséges eszközök célszerű elhelyezése, használata.A korosztálynak megfelelő kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek használata.Célszerű tanulási sorrend kialakítása..Verstanulás technikája.Olvasmány, tartalom megjegyzésének, reprodukálásának technikája.Önellenőrzés.

Az 1. osztályos feladatokon kívül:Egyéni időtervezés.

Az 1-2. osztálynál felsoroltakon kívül:Szóbeli tanulás technikája.Nyelvi osztályokban idegen nyelv tanulásának technikája.

Az 1-3. osztálynál felsoroltakon kívül:Térképhasználat.Idegen nyelv tanulásának technikája.

Az 1-4. osztálynál felsoroltakon kívül:Egyes tantárgyak speciális tanulási technikája.

4. Tanuláshoz szükséges eszközök(Évfolyamonként bővíteni a korosztály sajátosságaihoz és tananyagához mérten)

Gyermeklexikon.Ismeretterjesztő gyermekkönyvek.

Helyesírási szótár.Szinonima szótár.

Idegen szavak és kifejezések szótára.Kislexikon.Értelmező kéziszótár. Szólások, közmondások gyűjteménye.

A tanult idegen nyelv szótárai. Földrajzi Atlasz.

Szaklexikonok. Képes történelem. Képes földrajz.

5. Tanulásirányítás.Alkalmazott módszerek.

1. Előkészítés: Szervezési teendők CS. Motiváció CS. Problémák tisztázása. CS/D.2. A gyerek önálló tanulása: Korrekció D. Segítségnyújtás D. 3. Ellenőrzés CS CS/D4. Értékelés CS/D(CS=az egész csoport számára szervezett tevékenység; D=egyes gyerekek, vagy kisebb csoportok számára szervezett differenciált tevékenység.)

6. Tananyaghoz kapcsolódó

Dramatizálás. Illusztráció

Gyűjtőmunka más

Egyszerű kísérletek.

Kutatás könyvtárban.

Tanulmányi versenyek.

62

tevékenységek készítés. Tanulmányi versenyek Esztétikai, művészeti kifejező képesség

könyvekből.MegfigyelésekTanulmányi versenyekEsztétikai, művészeti kifejező képesség

Gyűjtőmunka internetről.Tanulmányi versenyek.Esztétikai, művészeti kifejező képesség

interneten.Egyszerű modellezés, grafikonok készítése.Tanulmányi versenyekTesztek.Esztétikai, művészeti kifejező képesség

Tesztek.Kutatás könyvtárban, interneten.Esztétikai, művészeti kifejező képesség

A házi feladat kritériumai a napközire vonatkozóan:1. A napközis tanulás az iskolai tanóráktól a lehető legtávolabb kerüljön, fél-egy óra

szabadidő beiktatása után, órarendtől függően 30-45perc.2. A tanulásra fordítható időt gazdaságosan szervezzék meg a napközis nevelők.3. Az iskolaotthonos, napközis, tanulószobás nevelőknek:

Ismerni kell valamennyi tantárgyból azt a tananyagot, amelyet a csoportjához tartozó gyerekek tanulnak. Felső: témakörök

Rendelkezzenek valamennyi tankönyvvel és munkafüzettel. Fontos, hogy rendszeresen tartsák a kapcsolatot a tanítókkal és a szaktanárokkal.

4. A sikeres felkészülés egyik fontos segítője a nevelőtestület együttműködése.5. Mikor adható házi feladat?

A. Házi feladat minden tanítási óra után adható, az alábbiakat figyelembe véve: A házi feladat kapcsolódjon a tanítási óra tananyagához. A pedagógusoknak megfelelően elő kell készíteni a házi feladatot. A pedagógusoknak meg kell győződni arról, hogy a tanulók a tanítási órán

megértették a tananyagot A tanítók, szaktanárok optimális mennyiségű házi feladatot tervezzenek,

figyelembe véve a tanulók órarendjét, munkatempóját, teljesítőképességét; mennyiségileg, minőségileg differenciálva.

B. Hétvégére és szünetekre csak indokolt esetben adjunk házi feladatot: Verstanulás, hosszabb memoriterek megtanulása. Gyűjtőmunka, kutatómunka, interjú. Természeti, társadalmi megfigyelések, hírek. Egyszerű, otthon végezhető kísérletek, mérések. Előzetes felkészülést igénylő tananyagok. Szorgalmi feladatok a számolási rutin fejlesztésére. Gondolkodtató, érdekes feladatok.

C. Lehetőleg mindennap találkozzanak a gyerekek olvasmány élménnyel otthon is: mese, vers, történet, hírek, egyéb érdekességek, amelyekről pár perces beszámolót tarthatnak napköziben. Fordítsunk időt ennek meghallgatására.

C. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

63

1. Az iskola 2004.szeptember l .napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2004 szeptember 1.napjától 2008.augusztus 31.napjáig –szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására:

- az iskola igazgatója;- a nevelőtestület bármely tagja;- a nevelők szakmai munkaközösségei;- az iskolaszék;- az iskola fenntartója tehet javaslatot.

2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék, szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1.napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program hatályba lépése: 2008. szeptember 1.A pedagógiai program hatályossága: 2008 szeptember 1.-2012.augusztus 31.A felülvizsgálat időpontja:2010. június 15.

A program nyilvánosságra hozatalának módja: A jóváhagyott pedagógiai program az épületrészek tanári szobájában ill. egy példány az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre, ahol bármely érintett számára az intézmény nyitvatartásának időszakában korlátozás nélkül megtekinthető.

Barcs, 2007. december 20.

Vizváriné Maronics Mária intézményegység-vezető

64

Mellékletek:

1.sz. melléklet:

Értékelőlap a tanulók értelmi fejlettségének viselkedésének, jellemvonásainak étékelésében.

A tanuló figyelme:

koncentrált, kitartó, rendezett, kevéssé tartós, nem rendszeres, képtelen a figyelemkoncentrációra

Megértése, felfogásmódja: gyors és biztos, lassú, de biztos, lassú és bizonytalan, gyors, de felszínes.

Emlékezése: könnyen, értelmesen jegyez meg, Könnyen, mechanikusan jegyez meg, Rosszul, nehezen jegyez meg.

Megfigyelőképessége: Átfogó, lényegre irányuló, Egy területen alapos, Erősebb irányításra szorul.

Munkatempója: gyors, Normál, Lassú.

Fegyelmezettsége: Önmaga fegyelmezésére képes, Passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen, Fegyelmezetlen, rendbontó.

Gondolkodása: Fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, Irányításra szorul, kissé lassú, Összefüggések felismerésére, önálló Problémamegoldásra nem képes.

Érdeklődése: Sokoldalú, tartós, Egyoldalú, tartós, Kialakulatlan, változó.

Tanulásmódja: Könnyen, értelmesen eredményesen tanul, Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, Könnyen, értelmesen, eredményesen tanul,

65

Nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, Nehezen, kevés eredménnyel tanul.

Kifejezőkészsége: Szóban fejlett, pontos, Írásban fejlett, pontos, Nehézkes, pontatlan.

A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában törekvő, készséges, megbízható, gondos, hangulata szerint változó, felületes, megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő.

Társaival szemben: a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó.

Önértékelése: megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság, az önbizalom hiánya, belső gyengeség.

Érzelmi élete: vidám,lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, szeszélyes, ingerlények, kötekedő.

Akarati vonások: kitartó, szava álló, állhatatos, változó szorgalmú, biztatást igénylő, akarati erőfeszítésekre nem képes,

reagálása jutalmazásra és büntetésre: tartósan, mélyen érinti, eredményes, kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, menti magát.

A tanuló tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.

66

2.sz. melléklet :A pedagógusok munkájának értékelése

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás,

kirándulás) és iskolán belül )pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok

stb. szervezése, segítése, részvétel. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése. Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, személtető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez

mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása

=(innováció).

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése. Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében

(rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).

Az iskola képviselete. Részvétel a szülői munkaközösség által szer ezett rendezvényeken , azok segítése.

67

Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe.

Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb.

életében.

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek,

személtetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását,

személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb

évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis

csoport kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.:szakkör, sportkör, énekkar

stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és

tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása,.

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége

(pl.:iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.).

A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával

(osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással).

Személyes példamutatás. A tanulókkal, a szülőkkel a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika

alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a

többi nevelő számára.

Munkafegyelem, a munkához való viszony. A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak,

pontosság).

68

A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag

szakszerű.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő

elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok

eléréséért.

A vezetői feladatok ellátása.

A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat, tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.

A vezető mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és

viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad,

törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás

segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

Szakmai felkészültség. Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam felsőfokú

képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése. A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti

meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál.

Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a

különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.

69

A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.

70

3.sz.mellékletA tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelése. (osztályfőnök tanév végén).

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek-és ifjúságvédelmi munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése).

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

71

4.sz. mellékletA tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai

Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag ) megfelelt-e

A szakmai (pedagógiai) szempontoknak, A tudományosság elvének, A tanulók életkori sajátosságának?

Az óra felépítése és szervezése

Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak?

Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire

szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos,

egyéni tevékenység) Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?

Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári

magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek

fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)

Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez?

A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tanyanyagnak és az

adott didaktikai feladatnak?

A tanulók munkája és magatartása

Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága?

72

Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?)

Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire

barátságos, biztató, együtt érző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt? Felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet,

következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán, Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága?

Az óra eredményessége

El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a

nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához?

(Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.)

Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

73

5. sz. melléklet

A hetesek feladatai

1. Felelős az osztály rendjéért órák előtt és az óraközi szünetekben.2. Szünetekben letörli a táblát, gondoskodik arról, hogy kréta és tiszta szivacs rendelkezésre

álljon.3. Elvégzi a terem szellőztetését, ápolja a teremben lévő virágokat.4. Felelős a tanterem berendezésének és a tanulók személyes tárgyainak megőrzéséért. A rongálást azonnal jelentse!5. Átadja és átveszi a tantermet a teremórarend szerint.6. Ha az óra kezdés után 10 perccel a tanár nem érkezett meg a terembe, azt jelezze a

tanáriban.7. Takarékoskodik az energiával, szünetekben lekapcsolja a világítást, ügyel a tanterem

hőmérsékletére. 8. Biztosítja, hogy szünetben csak a hetesek tartózkodjanak a tantermekben.9. Feljegyzi a becsengetés után érkezők nevét.10. A tízórai szünetben segíti a kultúrált, fegyelmezett étkezési lehetőség 11. A magatartás értékelésekor véleményt mond.

74

6. sz. melléklet

A tantestület összetétele (név-képesítés)

1. Benczéné Németh Bernadett tanító – angol tanár2. Kecskésné Agyag Mónika matematika-kémia3. Horváth Zsuzsanna matematika-kémia4. Bognár Judit tanító (testnevelés szakkollégium)5. Czerlyenácz Lászlóné orosz-horvát6. Csordás Adrienn német – testnevelés 7. Dréher Zita biológia – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlat 8. Fazekas Szilvia tanító (testnevelés és sport műveltségterület), gyógypedagógia tanár,9. Flórián Oszkár rajz-történelem 10. Fodorné Bonczek Beatrix tanító ( természetismeret műveltségterület)11. Fodor Lászlóné tanító 12. Fodorné Strausz Irma magyar- történelem, közoktatási vezető,13. Fucskár Lászlóné magyar-ének-karvezetői14. Gaják Gabriella tanító, hitoktató tanár 15. Gáspár Dénes testnevelés-fizika, német felsőfokú nyv.,16. Gárdai Andrásné tanító 17. Horváth Ágnes tanító (ének-zene műveltségterület)18. Hucsek Éva – tanító (rajz műveltségterület)19. Kisiván Imréné tanító (könyvtár szakkollégium), német műveltségterület,20. Krapeczné Szerecz Krisztina tanító (ének szakkollégium)21. Lénárt Zsuzsanna tanító (technika szakkollégium)22. Margiticsné Németh Rózsa tanító (könyvtár szakkollégium) 23. Molnár Irén tanító (könyvtár, technika szakkollégium)24. Nagy Istvánné matematika-kémia25. Nick Eszter- tanító (könyvtár szakkollégium)26. Ódry Gabriella orosz-angol 27. Oblián Dóra –tanító (rajz szakkollégium)28. Orbán Józsefné tanító (testnevelés szakkollégium)29. Plecskó Ferencné tanító (ének-zene szakollégium), közoktatási vezető,30. Pintér Viktória magyar-történelem- földrajz31. Racsek Richárd tanító (ének szakkollégium), történelem tanár, 32. Rózsás Mártonné tanító (pedagógiai szakkollégium), mentor,33. Simonné Pethő Zsófia német34. Szabóné Boros Szilvia tanító (vizuális nevelés szakkollégium), mentor,35. Sziács László tanító, technika tanár36. Török-Kovács Mária tanító (természetismeret)37. Varga Csabáné tanító,(technika szakkoll.) magyar szakos tanár 38. Varga Zoltánné testnevelés-népművelés39. Várhelyi Zoltánné magyar-ének-zene-karvezető40. Vinczéné Kara Márta (népművelő szakkollégium), közoktatási vezető 41. Vizváriné Maronics Mária tanító (népműv.), biológiai-német, közoktatási vezető, 42. Vizvári Dénes angol nyelv- és irodalom- számítástechnika 43. Vodenyák Imréné matematika-fizika, közoktatási vezető, 44. Vodenyák Kitti környezetzetvédelmi mérnök tanár45. Vucseta Balázsné tanító (magyar-angol műveltségterület), magyar szakos tanár

75

A Szent István Tagintézményben:

1. Babaicsné Dobozi Zsuzsanna tanító (orosz pedagógia szakkollégium), közoktatási vezető,2. Bán Piroska tanító (népművelés szakkollégium)3. Deák Zoltán rajz-földrajz szakos tanár4. Farkas Jánosné magyar szakos tanár5. Kápics Éva óvónő ( német középfokú nyelvvizsga)6. Kiss Vladimirné matematika-fizika szakos tanár7. Kovács Klára tanító (rajz szakkollégium)8. Kovácsné Papp Katalin magyar-orosz szakos tanár9. Mózes József biológia-földrajz szakos tanár10. Gulyás Gabriella magyar-történelem szakos tanár11. Horváth Hajnalka könyvtár 12. Szarkáné Bögödei Ildikó tanító (informatika műveltségterület)

76

7.sz melléklet: A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5.-6. évfolyamon

1. A nem szakrendszerű oktatás keretei :A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza

meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatáskeretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is.

Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon.

A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121.§ (34.)

• Nem szakrendszerű az oktatás:ha tanítói végzettséggel rendelkező pedagógus tanít • a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése történikA közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény17. § (8) bekezdése alapján a nem

szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés)

77

Tanulásszervezés az egyes pedagógiai szakaszokban: Bevezető, kezdő: játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés

felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányul.

Alapozó, fejlesztő: a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.

Az egyes pedagógiai szakaszok funkciója, feladata:Alapozó szakasz: Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása.

Kt.8.§ (3) :Az 5-6.évfolyamon a tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatásra kell fordítani..Kt.128.§(19) megszervezhető úgy is a 2008/2009, 2010.tanítási évben, hogy a felhasznált idő az összes kötelező óra 20%-át éri el. 52.§(3) bekezdés b pontja szerint: 22,5 óra 20%-a heti 5 óra. A 22,5 óra a kötelező óraszám, aminek a (7) bekezdés szerinti 25%-a 5,625. Összesen 28,125 óra a számítás alapja. Felhasználható óraszám hetente minimum 7, maximum 14 óra.Kik vesznek részt a nem szakrendszerű sávban?• Akik erre tanítóként/tanárként felkészültek.• Napközis nevelők, akik a tanulásirányítás differenciált megoldását vállalták.

2. A helyi tanterv tartalmi módosításaKt. 48. § b) 1-4. pontja

• A készség-képesség-kompetenciafejlesztés időkerete• Tartalma: kulcskompetenciák• Követelmények• A tanulást segítő eszközök• Az értékelés módja, eszköze

Kiemelt területek a fejlesztésben:• Egységes fejlesztési feladatok meghatározása szaktárgyaktól függetlenül.• A Pp-ben a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok hatékony megoldása: felzárkóztatás, tehetséggondozás, esélyhátrányok csökkentéseKépességcsoportok:• Alapkészségek: olvasás, írás, számolás, rendszerező képesség, kombinatív képesség,• Gondolkodási kulcskompetencia:• rendszerezés• kombinativitás• kreatív gondolkodás• problémamegoldás• előrelátás• érvelésKulcskompetenciák fejlesztése:• Azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldogulásához, fejlődéséhez.

78

• Minden kompetencia esetében érvényesíthető: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a kockázatkezelés, a döntéshozatal.Fejlesztési tartalmak:Olvasás - szövegértés-szövegalkotás:• Az olvasás technikájának fejlesztése• Az értelmező olvasás fejlesztése• Ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek pontos értelmezésének fejlesztése• Szövegelemző műveletek:• Értelmezés• Adatkiemelés• Összefüggések felismerése• Következtetése• Véleményalkotás,• Olvasás útján szerzett információk felhasználása feladathelyzetben• Feldolgozott témákhoz kiegészítő információk gyűjtése• Szövegalkotás különböző címzetteknek és műfajokban• Rögzítési módok: vázlat, jegyzet, kivonatolás• Feladatértés-értelmezésAz írás eszközszintű használata feladathelyzetekbenMatematika:• Számolási, becslési képesség• Gondolkodási képességek:• rendszerezés, deduktív és induktív következtetések• Gondolkodási műveletek fejlesztése feladathelyzetben• problémamegoldó, kreatív, kritikai gondolkodásKommunikációs képességek: • relációs szókincs, • szövegértés, • térlátásTudásszerző képességek: • problémaérzékenység,• megoldás, • reflexióTanulási képességek:• figyelem,• emlékezetA tanulást segítő eszközök• Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédeszközök és taneszközök kiválasztásának elvei:• Fejlesztésközpontú és/vagy arányában ez a hangsúlyos• Lehetőség a differenciálásra• A mindennapi életből vett feladatok• Tanulni tanulás lehetősége: feladatrendszer, feladattípusok• Nyílt végű feladatok

Tartalmi módosítás: az értékelés módja, eszközei:• A tanulás érdekében végzett fejlesztő értékelés• Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái

79

• A szöveges értékelés kiterjesztéseMit? Mikor? Hogyan értékelünk?Kt.70.§ (1.), (3.)

Belső mérések:• Kompetenciaalapú mérések beépítése • 5. és 6.évfolyamon tanév elején kötelező diagnosztikus mérés: szövegértés, matematikai kompetencia• 4.évfolyam végén: szövegértés, matematikai kompetencia• Mérési eredmények értékelése, okfeltárás, erre épülő tervezés• Fejlesztési szakaszok lezárásakor formatív mérés (kompetenciaalapú)

Tervezőmunka változása• Mérési eredményekre, a tanulók fejlettségére-fejlődésére alapozott• Rövidebb időtávra készített tanári tervek

Egységes fejlesztési folyamat:• egységes célkitűzések szerint van megszervezve• az átadásra kerülő ismeretektől elvonatkoztatva: pl.beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, ehhez kapcsolva az írott szöveg megértése.

Mely helyi dokumentumokat érinti a változtatás?• Pedagógiai program, helyi tanterv• IMIP:• mérési rendszer, • a teljesítményértékelés szempontjai között az elért eredmények szerinti differenciálás• Továbbképzési terv• Évenkénti tanmenet a nem szakrendszerű sávban végzett munkára.

3. A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása az 5.-6. évfolyamokon3.1. Humánerőforrás-elemzés:

Deák Ferenc Ált. Isk.(fő)

Szent István Tagintézmény (fő)

Pedagógusok száma 45 12Tanár 18 7Tanító 21 5Tanítói és tanári végzettségű 6 -A nem szakrendszerű oktatásra felkészült. (120 órás továbbképzés)

13 tanár(10 fő „Mesterfokon” tanfolyam, 3 fő „Felkészülés a kompetencia-alapú oktatásra” tanfolyamai)

2 tanár („Mesterfokon” tanfolyam)2 magyar szakos tanár a 2007/2008-as tanévben Mesterfokon tanfolyamon vesz részt.

Szakrendszerű oktatásban tanít az 5.-6. évfolyamon:

4 5

Egyetemi diploma 1 -Két diplomával rendelkezik 12 2

80

Több diplomával rendelkezik 2 -Pedagógus szakvizsgát tett 4 1Másoddiplomát szerez, még tanul 5 2

3.2. A nem szakrendszerű oktatás megvalósulása az 5.-6. évfolyamon (2008/2009 tanév)

Szent István TagintézményTantárgy/évfolyam 5. 6. Össz.Magyar nyelv és irod. (2fő) 5 4,5 9,5Biológia (1fő) 1 1 2Földrajz (1fő) 1 1 2Ének-zene (1fő) 1 1 2Rajz (1fő) 1,5 1 2,5

Összesen: 9,542%

8,538%

1840%

Deák Ferenc Ált. Iskola

Tantárgy/évfolyam 5. 6. Össz.Magyar nyelv és irodalom (5fő) 5 4,5 9,5Ember és társ. Történelem (3fő) 1,5 1,5 3Idegen nyelv(Angol:3 fő,Német: 2 fő)

3 3 6

Matematika (3fő) 4 4 8Informatika (1fő) 1 1 2Biológia (2fő) 1 1 2Földrajz (1fő) 1 1 2Ének-zene (2fő) 1 1 2Rajz (1fő) 1,5 1 2,5Technika és életvitel (1fő) 1 1 2

Összesen: 2089%

1984%

3987%

81

8. sz. melléklet : A kompetencia-alapú oktatásban résztvevő tanulók létszáma

2006/2007Tanulólétszám: 503

2007/2008Tanulólétszám: 499

2008/2009Tanulólétszám: 520

Osztály Létszám Osztály Létszám Osztály Létszám1.a 22 1.a 22 1.a 231.b 23 1.b 22 1.b 225.a 20 1.c 22 1.c 265.b 20 2.a 23 1.d 215.c 21 2.b 21 2.a 21

5.b 21 2.b 215.c 20 2.c 216.a 20 3.a 236.b 20 3.b 216.c 20 5.b 20

5.a(német) 7 5.c 206.b 216.c 207.a 177.b 177.c 20

6.a 75 osztály 106 fő

(21%)10 osztály 218 fő

(44%)16 osztály 341 fő

(65%)

Kompetencia-területenként:Kompetencia-

területOsztály Létszám

2008/09Pedagógus2008/20092006/07 2007/08 2008/09

Matematika A 1.b 2.b 3.b 21 Margiticsné N. Rózsa1.a 2.a 21 Vucseta Balázsné

1.d 21 Fazekas Szilvia5.c 6.c 7.c 20 Kecskésné A. Mónika

5.c 6.c 20 Vodenyák Kitti5.b 20 Kecskésné A. Mónika5.c 20 Vodenyák Kitti

Szövegértés-szövegalkotás A

5.b 6.b 7.b 17 Varga Csabáné5.b 6.b 21 Pintér Viktória

5.b Fucskár Lászlóné5.c Várhelyi Zoltánné

B 1.a 2.a 3.a 23 Fodor Lászlóné1.b 2.b 21 Lénárt Zsuzsanna

Nick Eszter1.c 2.c 21 Gárdai Andrásné

Racsek Richárd1.a 23 Orbán Józsefné

Horváth Ágnes1.b 22 Rózsás Mártonné

Birics Gyuláné1.c 26 Szabóné B. Szilvia

Krapeczné Sz. Krisztina

82

Angol nyelv 5.a(14fő)

6.a (14fő) 7.a 11 Vizvári Dénes

5.b(12fő)

6.b(11fő)

7.b Vizvári Dénes

5.c(15fő)

6.c(15fő)

7.c Ódry Gabriella

5.b.c(14fő)

6.b,c Vizvári Dénes

Német nyelv 5.a(6fő)

6.a(6fő)

7.a 6 Vizváriné M. Mária

5.b,c(14fő)

6.b,c(13fő)

7.b,c Csordás Adrienn

5.a,b(10fő)

6.a,b 7 Kisiván ImrénéVizváriné M. Mária

341 tanuló

83

9. sz. melléklet: Deák Ferenc Általános Iskola, Barcsa törvény által biztosított órakerete a 2008/2009-as tanévre

Évfolyam Tanterv Osztá-lyok száma

Óratervi órák52.§(3)

Nem kötelező tanórai foglalkozások52.§(7)

Egyéni, felzárkózt.tehetség-gondozás.52.§(11c) (10%)

Órakedvezmény.Kt. 1.sz. mell.3. rész II/7.(5%)

1. H2004 4 80 8 (10%) 8 42. H2004 3 60 6 (10%) 6 33. H2004 3 60 6 (10%) 6 34. H2004 3 67,5 6,75 (10%) 6,75 3,375Alsó össz.: 13 267,5 26,75 26,75 13,375Alsó mindösszesen:

334,4

5. H2004 3 67,5 16,875 (25%) 6,75 3,3756. HT2003 3 67,5 16,875 (25%) 6,75 3,3757. HT2003 3 75 22,5 (30%) 7,5 3,758. HT2003 3 75 22,5 (30%) 7,5 3,75Felső össz.: 12 285 78,75 28,5 14,25

Felső mindösszesen:

406,5

Alsó+felső 25 552,5 105,5 55,25 27,625Alsó+Felső össz: 740,9~741Tanórán kívüli fogl.

Csoportok száma Időkeret53§ (4)

Órakedvezmény.Kt. 1.sz. mell.3. rész II/7.(5%)

iskolaott-hon

1.o-42.o-33.o.-3

22,5x 10cs.=225 11,25

napközi 4.o-2felső:2

22,5x2=4515x2=30

3,75

Mindössz 13 cs. 300 15315

össz. iskolai órakeret

1056 1056-43(5%)= 1013 óra

84

8. Az iskola működését meghatározó dokumentumok:

Funkcionális eszközjegyzékEgészségnevelési program

Mindennapos testnevelési programDrogprevenciós program

Fogyasztóvédelmi oktatásKörnyezeti nevelési programEsélyegyenlőségi tervMinőségirányítási program

85