Német mint idegen nyelv a két tanítási nyelvű osztályban...Német, mint idegen nyelv a két...

Német, mint idegen nyelv a két tanítási nyelvű osztályban

A két tanítási nyelvű iskolák követelményeit a „Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve”

szabályozza.

Iskolánk magyar-német két tanítási osztályaira vonatkozó helyi tantervét „A két tanítási

nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet

kerettanterveket tartalmazó 2., 3. és 4. melléklete” alapján állítottuk össze.

A célnyelv (Iskolánkban német) oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (a

továbbiakban: KER) összhangban a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, a

világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a minden

tevékenységhez, így a nyelvi kommunikációhoz is nélkülözhetetlen motivációval.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó szükségleteire épül, ezért tevékenység központú. Olyan

helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet

játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik a célnyelv

segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív,

illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a

kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, amelyek szintén erősíthetik a motivációt. Mivel a valóságban

a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezért ezeket integráltan

tanítjuk.

Iskolánkban a német nyelv tanulása és a célnyelven történő tanulás egyszerre kezdődik: már első

osztálytól jelen van a német nyelv a testnevelés, rajz és technika órákon.

Célunk, hogy már kisgyermekkorban kialakuljon és fenn is maradjon a nyelvtanulás iránti pozitív

attitűd, így az első és a további idegen nyelvek tanulása is sikeres legyen. Ehhez szükséges a folyamatos

megerősítés, a pozitív tanári visszajelzés, melynek nyomán kialakul a tanulók önbizalma és beszédbátorsága.

Ebben az oktatási formában kiváló lehetőség nyílik a nyelvi tehetség korai felismerésére, kibontakoztatására

és fejlesztésére.

A két tanítási nyelvű általános iskolai oktatás jellemzője a kommunikációs helyzeteken alapuló,

játékos nyelvtanulás korai megkezdése. A nyelvtanulás során a tanulók fejlettségi szintjüknek, életkori

sajátosságaiknak megfelelő, ugyanakkor kihívást jelentő érdekes nyelvi tevékenységekben vesznek részt. A

célnyelvet, amellyel minden esetben valamilyen kommunikációs szituációban, kontextusban találkoznak,

kezdetben az anyanyelvi fejlődés mintájára sajátítják el. A célnyelvvel való ismerkedés középpontjában a

kezdeti szakaszban a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció fejlesztése áll. Ennek következtében

kialakul és folyamatosan fejlődik a tanulók beszédészlelése, beszédértése, spontán beszéde és

beszédbátorsága, ami megfelelő alapot teremt a nyelvi készségek további fejlesztéséhez és fejlődéséhez.

A nyelvtanítás során törekszünk arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés

szempontjából hiteles legyen. A két tanítási nyelvű oktatásban anyanyelvi lektor is részt vesz, aki kiemelkedő

szerepet játszik a tanulók mindennapi szóhasználatának, kommunikációs készségének, valamint

kommunikációs stratégiáinak kialakításában és fejlesztésében. Jelenléte segíti az autentikus kommunikációs

helyzetek kialakulását, a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy olyan embereket is meg kell érteniük, akik csak

a célnyelvet beszélik. Az anyanyelvi lektor feladata elsősorban a kommunikációs készségek fejlesztése, de

meghatározó szerepe van a kultúraközvetítés, az interkulturális kompetencia fejlesztésében is. A célnyelvű

kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő

emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, ami magában foglalja a kulturális

sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot is.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) hangsúlyozza a

tantárgyközi integráció szerepét. A két tanítási nyelvű oktatás folyamatában a tanulók több közismereti

tantárgyat célnyelven tanulnak, célnyelven szereznek új ismereteket. Korán megkezdődik a célnyelv

használata információszerzésre, és - átadásra, és nyilvánvalóvá válik a nyelvórán kívüli nyelvtudás

fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre és

személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van

egymással, és számos területen alkalmazható. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő

jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak. Ezek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy

nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A NAT minden képzési szakaszra előírja az elérendő minimumszinteket, és kitér az emelt szintű

képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott elvárásokra is.

A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a Nat - ban és az Irányelvekben azok a nyelvi

szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi

követelményrendszerben mérceként használt KER határoz meg. A két tanítási nyelvű iskoláknál a KER

szerinti legalacsonyabb követelményszint a 4. évfolyam végén jelenik meg először. Ennek sikeres teljesítése

érdekében ez a kerettanterv meghatározza a 2. évfolyam végére elérendő készségeket is, a hallott szöveg

értése és a szóbeli interakció területén. A két tanítási nyelvű általános iskola kerettantervi fejlesztési céljai és

a hozzárendelt tartalmak, első osztálytól kezdődően, mindvégig heti ötórás nyelvtanítással érhetőek el. A

nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A Nat és az

Irányelvek által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők1:

2. évf. 4. évf. 6. évf. 8. évf.

Két tanítási

nyelvű képzés

KER-

szintben

nem

megadható

A1 A2 B1

A két tanítási nyelvű általános iskola nyelvi fejlesztési céljait minden évfolyamon heti 5,

összesen évi 180 órában kell teljesíteni.

A célnyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás

fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd

és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák a tanulók életkori

sajátosságaival összhangban kerültek be a kerettantervbe.

A célnyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a Nat-ban

megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az

anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció

számos készségeleme átvihető a célnyelv tanulásába, és fordítva, a célnyelv tanulása során elsajátított

kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt az info-kommunikációs

technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága.

Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már

számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és

videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogírás

élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének állandó fejlesztéséhez szükség van

arra, hogy a tanulók beszélgethessenek magáról a tanulásról, segítséget kapjanak a tanulási stratégiák

elsajátításában, és lehetőségük legyen gyakorolni mind az önértékelést, mind a társértékelést. A siker egyik

kulcsa a folyamatos, pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A nyelvtanítás, - tanulás sikeréhez hozzájárul, ha a nyelvtanulók ismereteit, érdeklődését,

igényeit, nyelvi és nem nyelvi készségeit sikerül bekapcsolni a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás a

témák sokféleségének köszönhetően, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget kínál

a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiségfejlesztésre.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (hallott szöveg értése, szóbeli interakció,

összefüggő beszéd, olvasott szöveg értése és íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A

hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy,

ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a

fejlesztési egységek mellett.

A Fejlesztési célok rovat a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszára vonatkozó, az adott

kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait sorolja fel. A fejlesztés tartalma olyan tevékenységeket mutat

be, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati

stratégiák szervesen beépülnek a tartalomba. Külön táblázat ismerteti az ajánlott témaköröket és a

kapcsolódási pontokat a közismereti tantárgyakkal. Lehetőség van a témák, témakörök természetes, életszerű

összekapcsolására. Az 1-8. évfolyamok témaköreinek koncentrikus bővülése lehetőséget ad arra, hogy a

korábban megszerzett ismereteket gazdagítsák, elmélyítsék, új nézőpontokból vizsgálják meg a tanulók. A

kerettanterv minden fejlesztési szakaszban a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodó új

témaköröket is javasol. Az ajánlott témakörök listája kitekintést ad a célnyelvi kultúrákra, és ily módon

biztosítja az interkulturális kompetenciák fejlesztését is. Azon túl, hogy a tanulók magas szinten sajátítsák el

a célnyelvet, az is fontos feladat, hogy tanulmányaik során a célnyelvi országok civilizációja mellett más

kultúrákat is megismerjenek, elfogadjanak, és olyan kommunikációs helyzeteket is kipróbálhassanak,

amelyekben a kommunikációs partnernek nem anyanyelve a célnyelv.

Kulcskompetenciák

I. Idegen nyelvi kommunikáció

Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és

írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő

keretein belül, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is

igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy

dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az

egyén társadalmi - kulturális háttere, környezete és igényei /érdeklődése szerint.//.

II. Digitális kompetencia

Az információs társadalom technológiáinak egyre magabiztosabb használata az idegen nyelvi

tevékenység terén, ami a következőkön alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása,

előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

III. Hatékony, önálló tanulás

A tanuló képes egyénileg és csoportban egyaránt kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni.

Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit

az idegen nyelvi kommunikáció során alkalmazza. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia

elengedhetetlen eleme.

IV. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári

kompetenciák segítik a tanulót abban, hogy hatékonyan részt vegyen az iskolai életben, az egyre

sokszínűbb társadalomban és képes legyen konfliktusait megfelelően kezelni.

A két tanítási nyelvű németnyelv-oktatás célkitűzései és feladatai

- Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven

is kifejezhetik magukat.

- Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat.

- Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört,

amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik.

- Fejlesszük kiemelten beszéd- és szövegértési készségüket életkoruknak és

gondolkodási szintjüknek megfelelően.

- Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv

tanulásának célravezető módszereit.

- Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését,

mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát.

- Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni,

véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi

kommunikációs helyzetekben használni.

- Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését.

Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes

ismerete.

Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek

megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb

összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását,

tolerálását, és hívjuk figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre.

- Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más

ismeretek szerzésének.

- Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás.

- Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan

lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és

ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak.

- Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket

alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más

tantárgyak tanulása során.

- Fejlesszük kreativitásuk projektek készítése által is. A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális

vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja

egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek

feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb.

- Juttassuk a tanulókat a nyolcadik osztály végére az európai hatfokú skálán meghatározott önálló

nyelvhasználói szintre (B1).

Általános fejlesztési követelmények

- Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről,

ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal és vonjon le következtetéseket.

- Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési

formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban.

- Alakuljon ki interkulturális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is.

- Jusson interkulturális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés-, tartás,

konfliktuskezelés).

- Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás,

önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás,

önismeret).

- Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás,

együttműködés, önálló tanulás, önismeret).

- Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a

számára legcélravezetőbbet.

- Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége.

- Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.

A célnyelvi kultúra ismeretei az 1-4. évfolyam a Játék-beszélgetés (1-2. osztály), valamint a

németórákon (3-4. osztály) kerülnek feldolgozásra, koncentrikusan ismétlődve és bővítve.

kézjelek, üdvözlés,

mindennapi élet,

köszönés, megszólítás,

célországok neve, zászlói,

évszakok, időjárás,

hagyományos ünnepek,

családi ünnepek és hagyományok,

a lakókörnyezet jellegzetes tárgyai

jellegzetes ételek,

közlekedési eszközök, viselkedési szabályok,

iskolai élet, szokások,

ruházkodás,

szabadidő,

környezethez való viszony.

gyerekdalok, mondókák, kiszámolók, dalok, táncok, rövid mesék.

1-2. évfolyam

A nyelvtanulás az első két évfolyamon játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel, megalapozva a

későbbi tudatos nyelvhasználatot. Elsődleges célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek

tanulása iránt a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakításával. Fontos cél továbbá, hogy a nyelvtanulás a

kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára.

Ebben a szakaszban elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés

fejlesztésével történik a kommunikatív kompetenciák megalapozása. A nyelvtanulás a tanulók által

értelmezhető szituációkban, kommunikációs helyzetekben, a beszélt nyelven keresztül valósul meg,

játékokra, dalokra, mondókákra, rövid párbeszédek feldolgozására épülő kreatív és motiváló folyamat során.

Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén megtanulják kifejezni magukat az adott

szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez, szituációhoz kötik,

így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik.

A korai nyelvtanulásban kiemelt szerepe van a hallás utáni szövegértésnek, a szókincsfejlesztésnek, a

szóbeli interakciónak. A nonverbális eszközökkel támogatott hallott szöveg segíti a tanulókat abban, hogy

kikövetkeztessék és megértsék a mondanivaló lényegét. Az élő beszéd, kommunikáció egyúttal mintát nyújt a

kifejezések használatára, amelyeket kellő ismétlés, gyakorlás után már egyedül is képesek alkalmazni. A

kisgyermekkori, hallás utáni nyelvtanulás nagymértékben segíti a szókincs bővülését, a kiejtés, az intonáció,

a beszédtempó célnyelvnek megfelelő fejlesztését.

Nagy szerepe van a megértést segítő eszközöknek, a célnyelvi kommunikáció nonverbális elemekkel

való támogatásának: a testbeszédnek, képeknek, tárgyaknak, történetek eljátszásának. A saját tapasztalás,

tevékenység útján rögzült kifejezések a későbbiekben könnyen előhívható ismeretekké válnak. Ezek a

tevékenységek fejlesztik a gyermeki kreativitást, lehetőséget adnak arra is, hogy megtanuljanak élni a

nonverbális kifejezőeszközökkel is. Ebben az életkorban az is fontos, hogy a tanulók minden érzékszervükkel

részt vegyenek a nyelvi tevékenységekben, kapjanak vizuális megerősítést, és kézbe vehető tárgyakat is

használjanak a nyelvtanulás során.

A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor anyanyelvükön

már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. Az első kétéves szakasz végén, játékos formában már

ismerkedhetnek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában megjelenő

mondatokkal.

A tanulási folyamatban a tanuló egész személyisége formálódik, anyanyelvi és célnyelvi

kompetenciái egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Fontos a változatos tevékenységformákra lehetőséget

nyújtó célnyelvi óravezetés. A vizuális elemekben gazdag tantermi környezet és eszközrendszer ösztönzi a

tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már

ebben az életkori szakaszban is segít a megértésben, és motiváló hatással bír.

A nyelvtanulás során a tanuló sokszor találkozik más tantárgy, műveltségi terület tartalmaival, mint

a nyelvtanulást segítő eszközzel vagy információforrással. Leggyakrabban a készségtárgyak,

természetismeret tantárgyak tartalmai kerülnek be a tanórai munkába. Fejleszti a tanulói kreativitást, ha

lehetőséget kapnak a különböző tanórákon elsajátított szókincs célnyelvi órán való alkalmazására.

A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi

fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés,

tolerancia), illetve a közösségformálásra.

A B

1 Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

2 Előzetes tudás

A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elképzeléseit.

Otthon és az óvodában szerzett készségek, személyes és szociális

kompetenciák, tanulási képességek. Játékok, szituációs feladatok az

otthoni és az óvodai életből.

3 A tematikai egység nevelési

fejlesztési céljai

A tanuló képes követni a nonverbális elemekkel erősen

támogatott, célnyelven történő óravezetést;

követi a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a

jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak

rendelkezésére;

felismeri és végrehajtja az általa már hallott utasításokat;

a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás,

hang, rajz) meg tudja jeleníteni;

képes rövid, egyszerű szövegeket, pl. mondókákat

memoriterként elmondani;

tud egyszerű szövegben hallott információt más

tevékenység során felhasználni;

megérti a gyakoribb, mindennapi, nagyon egyszerű

szavakat és fordulatokat, amelyek a személyével,

közvetlen környezetével kapcsolatosak.

C

1

A fejlesztés tartalma

A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, az artikulációs bázis fejlesztése, speciális hangzók,

hanglejtés, szóhangsúly megismerése, megfigyelése.

A nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés megértése.

Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, szavakból, rövid mondatokból álló kijelentések megértése.

Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, nonverbális elemekkel támogatott tanári utasítások

megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, szerepjáték stb.).

A személyi adatokra és konkrét szükségletekre vonatkozó egyszerű kifejezések megértése.

Az életkornak megfelelő, ismert témakörhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának

követése.

Tanári beszéd és/vagy hangzóanyag hallgatása, együttmondása után közös vagy önálló ismétlés.

A kiejtés, intonáció, hangsúly játékos gyakorlása (pl. hangerőváltással, érzelmek kifejezésével, mozgás

kíséretével.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok, gyermekversek,

mondókák, képekkel illusztrált történetek, cselekvéssorok, mesék, rövidfilmek, tanárral, tanulótársakkal

folytatott rövid párbeszéd, tanári beszéd.

D E

1 Fejlesztési egység Szóbeli interakció

2 Előzetes tudás

A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elvárásait.

Otthon és az óvodában szerzett tapasztalatok, készségek, személyes

és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes

kíváncsisága, motivációja.

Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből.

3 A tematikai egység nevelési-


A tanuló képes aktívan részt venni az interakciót igénylő célnyelvi

gyermekjátékokban;

részt vesz egyszerű interakcióban, ahol a kommunikáció a lassabb

beszéden és ismétlésen alapul; be tud kapcsolódni az egyszerű

játékos feladatokba; legyen képes megválaszolni egyszerű

kérdéseket a közvetlen szükségletek vagy jól ismert témák területén,

illetve azokra reagálni;

tudjon másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni;

képes tevékenységekkel reagálni egyszerű tanári

utasításokra pl. mozgás, rajzolás;

képes a célnyelvi normáknak megfelelő kiejtés,

intonáció és beszédtempó utánzás alapján történő

elsajátítására.

F

1


Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás rövid

válaszokkal.

Cselekvéssel ismert szituációs játékokhoz, tantermi játékokhoz való kapcsolódás.

Néhány egyszerű, mindennap használt mondatszerkezet korlátozott mértékben történő alkalmazása példa

alapján.

A legegyszerűbb mindennapi udvarias üdvözlési és búcsúzási, bemutatkozási formulák használata.

Kérés, köszönet, sajnálkozás kifejezése.

Nagyon rövid, különálló, többnyire előre begyakorolt megnyilatkozások megértése és reagálás azokra.

Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid

párbeszéd eljátszása társakkal, tanárral.

Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel.

Bekapcsolódás nonverbális elemekkel támogatott, közös szöveg- és mesemondásba ismert szavak,

kifejezések ismétlésével.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák,

gyermekversek, rövid, képpel illusztrált történetek, rövid párbeszédek.

1. évfolyam

Témakörök Kapcsolódási pontok

Család- 18 óra

Én és a családom. Családtagok megnevezése,

néhány tulajdonsággal történő bemutatása (alt-

jung, dick-dünn).

Környezetismeret: együttélés a családban.

Otthon- 18 óra

Otthonom, szűkebb környezetem. Lakás

helyiségeinek, berendezési tárgyainak

megnevezése, színének, helyének meghatározása

(oben-unten, rechts-links, vorne-hinten).

Kedvenc játékaim.

Környezetismeret: lakóhelyi környezet.

Matematika:tájékozódás a térben,

Étkezés-18 óra

Napi étkezések. Ételek, italok nevei, néhány

tulajdonság megnevezése (warm, kalt). Kedvenc

ételeim, italaim.

Egészséges táplálkozás.

Környezetismeret:az ember megismerése és egészsége:

tápanyag, élelmiszer, étrend.

Matematika:állítások igazságának eldöntése, tapasztalati

adatok

Idő, időjárás - 18 óra

Évszakok és hónapok. A hét napjai Az óra.

Időjárás.

Számok 1-20

Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a

mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok

váltakozása.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások

igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése,

táblázatba rögzítése.

Öltözködés- 18 óra

Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat:

egészséges életmód - öltözködés.

Sport- 18 óra

Testrészek Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem.

Testnevelés és sport:mozgásos játékok.

Iskola, barátok- 18 óra

Iskolám, osztálytermünk .Az osztályterem

berendezési tárgyai, iskola felszerelések

megnevezése.

Környezetismeret:baráti kapcsolatok, iskolai

közösségek.

Matematika: tájékozódás a térben,

Kommunikációs szándékok

• köszönések napszak szerint, köszönési formák,

• bemutatkozás,

• megszólítások,

• jókívánságok, köszöntések családi és hagyományos ünnepeken,

• dolgok és személyek azonosítása, megnevezése,

• emberek, helyek egyszerű leírása,

• kérés, megköszönés és arra reagálás,

• egyszerű utasítások, felszólítások,

• egyszerű információk kérése és adása

• bocsánatkérés és arra reagálás,

• tetszés - nem tetszés kifejezése.

Fogalomkörök

• a német nyelv hangjainak helyes kiejtése, magyartól eltérő hangkapcsolatok

• szó- és mondathangsúly, intonáció,

• a határozott és határozatlan névelők és tárgyeset az órán előforduló

beszédhelyzetekben

• főnevek többes száma,

• létezés kifejezése jelen időben,

• birtoklás kifejezése,

• alapvető minőségi viszonyok, az állítmány szerepét betöltő melléknév és határozószó (klein,

gross, leise, laut, schnell, langsan, hier, dast, oben, unten)

• alapvető térbeli viszonyok,

• mennyiségi viszonyok kifejezése (Tőszámnevek 1 -20-ig)

• személyes névmások alanyesetű alakjai,

• birtokos névmások,

• a jelen idejű igeragozás egyes számban az órán előforduló igék körében

• a felszólító mód egyes és többes szám 2. személyben megértés szintjén

• egyszerű mondatok szórendje,

• egyszerű állító és kérdő mondat szerkezete,

• a tagadás (Nein.)

• kiegészítendő és eldöntendő kérdések szerkezete,

Szabadidő- 18 óra

Szabadidős tevékenységek. Tevékenységek

megnevezése, eljátszása.

Kedvenc időtöltésem.

Enek-zene: zenehallgatás.

Vizuális kultúra:kreatív alkotások.

Természet, állatok Kisállatok.- 18 óra

Kedvenc állataim.

Állatok a ház körül.

Vadon élő és állatkerti állatok.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely

Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése.

Ünnepek és hagyományok- 18 óra

Az én ünnepeim. Mikulás, karácsony, farsang,

húsvét, Anyák napja Ünnepek itthon és a célnyelvi

kultúrában. Márton- nap.

Környezetismeret:ünnepek, hagyományok.

• fontosabb kérdőszavak, elöljárószók.

A beszámoltatás formái, követelményei, ellenőrzés, értékelés, minősítés: ld. 2. évfolyam.

Továbbhaladási feltételek:

Legyen képes a tanuló:

• a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen cselekedni,

• egyszerű mondatokat különböző témákhoz képezni,

• rövid párbeszédeket folytatni, helyesen kérdezni és felelni,

• 3-4 mondatot egy képpel kapcsolatban alkotni,

• egyszerű, rövid mondatokat helyes kiejtéssel olvasni,

• kérdéseket egy hallott szöveghez alkotni, és megfelelő választ adni,

• a gyakran használt szavakat helyesen leírni,

• határozott és határozatlan névelővel egyszerű mondatokat alkotni,

• igéket kijelentő mód jelen időben használni (én, te ő, mi, ők - alakban),

• határozókat használni (hely: itt - ott, elől- hátul, fent - lent, balra - jobbra, idő: ma, holnap, reggel,

este, éjjel),

• jelzőket mondatban alkalmazni (fiatal - öreg, nagy - kicsi, könnyű - nehéz, hideg - meleg, szép-

csúnya, jó- rossz, fekete-fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna),

• 12-ig számolni, • 3-4 verset elmondani, és három dalt elénekelni.

2. évfolyam

A német nyelvtanulás a második évfolyamon továbbra is játékos ismerkedést jelent a célnyelvvel,

megalapozva a későbbi tudatos nyelvhasználatot. Továbbra is feladatunk, hogy felkeltsük a tanulók

érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt. Fontos célunk marad az élményszerűség.

Az egyre bővülő feladatok, kommunikációs helyzetek révén a tanulók megtanulják kifejezni

magukat az adott szituációkban, megismétlik, utánozzák a hallottakat. A hallott szövegeket cselekvéshez,

szituációhoz kötik, így azok megértése és felidézése is könnyebbé válik. Fejleszti a tanulói kreativitást, ha

lehetőséget kapnak a különböző tanórákon elsajátított szókincs német órán való alkalmazására.

A célnyelvi írás-olvasás készségének célzott fejlesztése akkor kezdődhet el, amikor

anyanyelvükön már magabiztosan írnak és olvasnak a tanulók. A második évfolyam végén, játékos

formában már ismerkednek az egyszerűbb szavak szóképével, illetve rövid, nyomtatott formában

megjelenő mondatokkal.

A tanórai tevékenységek többsége csoport- vagy pármunkában történik. Ezek a feladatok a nyelvi

fejlesztésen túl jó lehetőséget adnak a tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztésére (együttműködés,

tolerancia), illetve a közösségformálásra.

A második félévben már egyszerűsített mesét is fel tudunk dolgozni, el tudunk játszani.


Család- 18 óra Környezetismeret: együttélés a családban.

Én és a családom. Családtagok bemutatása.

Otthon- 18 óra

Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc

játékaim

Tárgyak a lakásban.

Környezetismeret:lakóhelyi környezet.

Matematika:tájékozódás a térben, halmazok.

Idő, időjárás- 18 óra

A hét napjai és napszakok. Az óra.

Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a

mindennapi kommunikációban; a napszakok, az évszakok

váltakozása.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások

igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése,

táblázatba rögzítése.


Ruhadarabok.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat:

egészséges életmód - öltözködés.

Matematika: halmazok.

Sport- 18 óra

Kedvenc sportom. Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem.

Testnevelés és sport:mozgásos játékok.


Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim.

Iskolai tevékenységek. Iskolaszerek. Osztálytársaim,

barátaim.

Környezetismeret:baráti kapcsolatok, iskolai

közösségek.

Matematika:tájékozódás a térben, halmazok.

Szabadidő- 18 óra

Szabadidős tevékenységek, játékok. Kedvenc

időtöltésem.

Játékok, sporteszközök.

Enek-zene: zenehallgatás.

Vizuális kultúra:kreatív alkotások.

Természet, állatok Kisállatok. - 18 óra

Kedvenc állataim.


Vadon élő és állatkerti állatok.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely,

táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos

élővilág.


Ünnepek és hagyományok- 18 óra

Az én ünnepeim, születésnap

Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Márton-

nap, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák

napja, gyereknap - születésnap.

Testnevelés és sport: közösségi játékok. Ének-zene:

ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó dalok, zenék.

Környezetismeret:ünnepek, hagyományok.

Fantázia és valóság - 18 óra

Képzeletem világa. Földönkívüli lények. Dráma és tánc:dramatikus játékok. Vizuális

kultúra:képzeletem világa.


• köszönések napszak szerint, köszönési formák,

• bemutatkozás,

• megszólítások,

• jókívánságok, köszöntések családi és hagyományos ünnepeken,

• dolgok és személyek azonosítása, megnevezése,

• emberek, helyek egyszerű leírása,

• kérés, megköszönés és arra reagálás,

• egyszerű utasítások, felszólítások,

• egyszerű információk kérése és adása

• bocsánatkérés és arra reagálás,

• tetszés - nem tetszés kifejezése.

Fogalomkörök

• a német nyelv hangjainak helyes kiejtése, fonetikai alapismeretek

• szó- és mondathangsúly, intonáció,

• határozott és határozatlan névelők, az órán előforduló beszédhelyzetben

• főnevek többes száma,

• létezés kifejezése jelen időben: sein- ragozás 1. sz. 1. , 2. Személy

• birtoklás kifejezése: haben - ragozás 1. sz. 1. , 2. személy

• birtokos névmások (mein, dein)

• alapvető minőségi viszonyok,

• alapvető térbeli viszonyok,

• mennyiségi viszonyok kifejezése (tőszámok 1-100-ig)

• személyes névmások alanyesetű alakjai, részes esete a tanult kifejezésekben (mir, dir)

• fontosabb igék jelen idejű egyszerű kifejezése, néhány igekötős igék, a brauchen igen használata

(Ragozás 1.sz. 1., 2. személy), a können módbeli segédige (Ragozás 1.sz. 1., 2. személy)

• felszólító mód - az órán tanult kifejezések

• egyszerű mondatok szórendje,

• egyszerű állító és kérdő mondat,

• kiegészítendő és eldöntendő kérdések szerkezete,

• fontosabb kérdőszavak,

• fontosabb elöljárószók (tárgyesettel auf, unter, in)

• kötőszavak: aber, oder sondern

Továbbhaladási feltételek

A tanulók megtanulnak:

• szabadon 3-4 mondatot alkotni,

• a feldolgozott témákhoz egyszerű kérdéseket tenni, válaszokat és véleményeket formálni

• segítő eszközökkel (báb, kép, tárgyak) egy ismert témához egy rövid párbeszédet alkotni,

• német betűket felismerni és a rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan, és halkan olvasni

• pontot és kérdőjelet a mondat végén alkalmazni,

• igéket kijelentő mód, jelen idő minden számában és személyében használni,

• helyes mondatot alkotni a „haben” és „sein” igékkel,

• egyszerű igékkel felszólítani,

• a mondatokat határozókkal bővíteni (idő, hely),

• a mondatokat melléknevekkel bővíteni,

• tagadni, • a megtanult elválasztási szabályokat alkalmazni, • 50-ig tőszámneveket és 30-ig sorszámneveket felsorolni,

• 3 - 4 verset elmondani, és három dalt elénekelni.

A tanulók értékelésének formái

1-2. évfolyam: bevezető szakasz

A bevezető szakaszt a német nyelvórákon is az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és

tanulásszervezési formák határozzák meg.

Ennek a szakasznak céljai között első helyen áll az érdeklődés felkeltése, a motiváció kialakítása, a

gyerekek sikerélményhez juttatása játékos tevékenységekkel. A tanulás folyamatát a minden érzékszervvel

tanulás jellemzi (Lernen mit allen Sinnen). Ezért különösen fontos, hogy hasonló, játékos feladatok

végzését/megoldását követően kerüljön sor az értékelésre. Szóbeli értékelés, ellenőrzés minden órán

történjen! A szóbeli és írásbeli (szöveges) visszajelzés elsősorban dicséretet, bátorítást, buzdítást

tartalmazzon, de szükség esetén utaljon a gyengébb pontokra, javítandó területekre, s ösztönözze a

gyerekeket nagyobb szorgalomra, kitartásra.

3-4. évfolyam

A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már két év hallás utáni nyelvtanulási tapasztalattal

rendelkeznek, felismerik, megértik a rövid szavak, egyszerű mondatok írott alakját. Hozzászoktak a célnyelvi

óravezetéshez, követik a rövid, egyszerű utasításokat. Már ismernek hangzó szövegeket, megtették az első

lépéseket a célnyelvi interakció területén, a pozitív tanári visszajelzések kialakították az egészséges

nyelvhasználói önbizalmat.

A 3-4. évfolyam egyik legfontosabb célja, hogy fenntartsa a tanulók nyelvtanulás iránti

pozitív attitűdjét, hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban.

A korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a kommunikációs készség fejlesztése,

amelyben most már nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. Ezekhez a fejlesztési célokhoz társul az

értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése. Az előző szakasz végén a tanulók már nyomtatott

formában is megismerkedtek egyszerű szavakkal, rövid mondatokkal. Ezek leírása, nyomtatott szövegben

való biztos felismerése, kiolvasása ennek a szakasznak a feladata. A készségek fejlesztése komplex módon,

valós kommunikációs helyzeteken alapul. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a

fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos feladatokat kapjanak, az ismeretek rögzítése tevékenykedtetés

útján történjen.

A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de a tantárgyi

tartalmak gazdagodásának megfelelően bővülnek is.

Ebben az időszakban jelentősen növekszik a tanulók szókincse, elkezd kialakulni tantárgy specifikus

szakszókincsük is a célnyelven tanult tantárgyak révén. A célnyelven tanult tantárgyak keretében megtanult

szavak, kifejezések többségének használatára a célnyelvi órákon is van mód, ami kiváló lehetőséget teremt a

kreativitás kibontakoztatására és az önálló nyelvhasználat fejlesztésére. A tantárgyi integráció

kihasználásával a szókincsfejlesztés hatékonyabbá válik, több lehetőség adódik a szövegértő olvasás

fejlesztésére is.

Az anyanyelvi lektor bevonásával megkezdődik az egyszerűsített szövegezésű, esetenként

anyanyelven már ismert mesék, történetek feldolgozása. Ez a szövegértési feladatok megoldásán túl

dramatizálásra, mesemondásra, mesék, történetek rajzos megjelenítésére is lehetőséget ad, teret enged a

változatos munkaformáknak. Így az anyanyelvi kommunikációval kölcsönhatásban fejlődik a célnyelvi

kommunikáció, hiszen ebben az életkorban ugyanazokat a játékos kommunikációs tevékenységeket

végzik mind az anyanyelvi, mind a célnyelvi órákon. Az egyszerűsített formában leírt, feldolgozott

alkotások révén kialakulhat a tanulók érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi és művészeti alkotásai

iránt.

A tanulók a célnyelv sajátos mondatszerkezeteivel kontextusba ágyazva ismerkednek meg, így

épülnek be a nyelvhasználatukba. Már sor kerül az egyszerű szabályszerűségek tudatosítására, de mindig

csak akkor, ha azok a nyelvtanulás során már többször előfordultak, ismertté váltak a tanulók számára.

Fontos, hogy a szabályszerűségeket a tanulók fedezzék fel, és a pedagógus segítségével ők vonják le a

következtetéseket.

Az előző szakaszhoz képest nagyobb hangsúlyt kap az önálló tanulásra való felkészítés, az egyéni

nyelvtanulási stratégiák kialakítása.

A szakasz végére az elérendő cél a KER szerinti A1-es szint.

A B

1 Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

2 Előzetes tudás Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése,

az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban

feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek követése.

3 A tematikai egység nevelési-


A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb

nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést;

megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb

nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de

továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat;

megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló

kérdéseket, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozásokat;

felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű

szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és tud ezekből

következtetni a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra

támaszkodva kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt ismert

témájú rövid, egyszerű szövegekből;

egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák

közül.

C

1


A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés

növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések; a közös munka megszervezése,

eszközhasználat).

Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális

tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).

Rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel álló, ismert témákról.

Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek

bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult nyelvi elemek felismerése,

következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a

megértést segítő, változatos feladatok segítségével.

A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd,

hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből

kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek

alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan.

Különböző beszélők, köztük a célnyelvet anyanyelvként használók egyre nagyobb biztonsággal történő

megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi

szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat kihangsúlyozva,

megismételve beszélnek.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és

történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal,

célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

D E

1 Fejlesztési egység Szóbeli interakció

2 Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés

követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a

korábban feldolgozott szövegek megértése. Begyakorolt rövid

párbeszédekben, interakciót igénylő tevékenységekben való

részvétel egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

3 A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és

nonverbális elemekkel támogatva fejezi ki beszédszándékát;

egyszerű kérdéseket tesz fel a számára ismert témákról, illetve

egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre;

rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról egyszerű nyelvi

eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;

rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról; képes rövid,

egyszerű szövegek másokkal való közös előadására;

képes az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére,

helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

F

1


A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel)

támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal,

cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű

nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.

Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni

szükségletekhez kapcsolódva.

Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása

társakkal.

Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés,

köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről,

különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).

Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat

kérése.

Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl.

beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).

Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos

megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.

Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való aktív részvétel.

Nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak,

kifejezések, beszédfordulatok szintjén.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, versek, mesék,

illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált

jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve

különbözőségén alapuló szövegek.

G H

1 Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

2 Előzetes tudás

Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés

követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a

korábban feldolgozott szövegek megértése. Néhány összefüggő

mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert

versek, mondókák felidézése.


céljai

A tanuló rövid, egyszerű szövegeket mond el, illetve párbeszédet

ad elő társaival közösen, tanári segítséggel;

egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást

ad saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról,

élőlényekről, eseményekről; használ néhány egyszerű nyelvtani

szerkezetet és mondatfajtát;

kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű

cselekvéseket, történéseket; munkáját egyszerű nyelvi

eszközökkel mutatja be; képes kreatívan alkalmazni a célnyelven

tanult tantárgyak szókincsét;

képes elmondani egy-egy megtanult szöveget a célnyelvi

normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

I

1


Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik

osztály, szülők vagy tanárok részére.

Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt

beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal.

Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok

összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután).

Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát

készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).

Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló

ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín

változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, mesék, rövid

történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

J K

1 Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

2 Előzetes tudás

A tanulónak minimális ismeretei vannak a célnyelv írott

változatának sajátosságairól. Az egyszerű szavak, nagyon rövid

mondatok nyomtatott képét felismeri, jelentésüket többnyire

megérti.


céljai

A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a célnyelven történő

olvasás közti különbséget; felismeri és megérti az egyszerű

mondatokban, rövid szövegekben az ismert szavakat és

kifejezéseket a megértést segítő elemekre támaszkodva; megérti a

különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét;

egyszerű, autentikus szövegekből kiszűr néhány alapvető

információt;

az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat végez el;

képes kreatívan használni készségeit, képességeit az olvasott

szövegek értelmezéséhez; kialakul érdeklődése a célnyelvi

kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

L


Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.

Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése,

képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).

Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon

keresztül történő feldolgozása.

Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.

Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról)

tárgyszerű információ szerzése.

Rövid, egyszerű, írott utasítások követése képek segítségével (pl. játék összerakása,

útbaigazítás).

Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák).

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

M N

1 Fejlesztési egység Íráskészség

2 Előzetes tudás A tanulónak kevés tapasztalata van a célnyelven való írás

területén. Az egyszerű, rövid szavakat, mondatokat felismeri,

megérti. A tanult, rövid szavakat le tudja másolni.


céljai

A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a tanult

célnyelven történő írás közti különbséget;

ismeri az adott nyelv ábécéjét;

különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavakat,

mondatokat másol, illetve ír le;

különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú

rövid szövegeket alkot, adott mintát követve;

írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű

kérdésekre válaszol;

közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli

feladatokat végez el; bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi

tevékenységekbe;

képes kreatívan alkalmazni a nyelvi órákon és a célnyelven tanult

tantárgyak szókincsét, tudását az őt érdeklő témájú, egyszerű

szövegek írása során.

O


Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.

Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek,

állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl.

hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).

Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.

Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).

Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek

megváltoztatása, átírása.

Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). A fenti

tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, felirat, utasítás, képeslap,

üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, dalszöveg, keresztrejtvény.

3. évfolyam


Család- 18 óra

Én és a családom. Családtagok

bemutatása.


Otthon- 18 óra

Otthonom, szűkebb környezetem.

Kedvenc játékaim.

Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Napirend.

Környezetismeret:lakóhelyi környezet. Matematika:tájékozódás a

térben, halmazok.

Étkezés- 18 óra

Napi étkezések.

Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges

táplálkozás.

Környezetismeret:az ember megismerése és egészsége: tápanyag,

élelmiszer, étrend.

Matematika:halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati

adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.


Évszakok és hónapok.

A hét napjai és napszakok. Az óra. Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi

kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának

eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Sport- 18 óra

Testrészek és mozgás. Egészség,

betegség, fájdalom. Kedvenc sportom.

Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem. Testnevelés és

sport: mozgásos játékok.


Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim.

Osztálytársaim, barátaim. Tanáraim.

Osztályzatok.

Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

Szabadidő- 18 óra

Szabadidős tevékenységek. Kedvenc

időtöltésem.

Ének-zene: zenehallgatás.

Vizuális kultúra: kreatív alkotások.


információ kérése és adása egyszerű, mindennapi szituációkban (Wie heisst... ?Wo... ? Woher...?

Wie alt.? Wie geht es? Wer/Was ist das? Was macht .? Wie ist..? Prima.)

igenlő és nemleges válaszadás (Ja, das ist. . Nein. Nicht)

megszólítás (Frau., Herr., Entschuldigung!)

dolgok, emberek azonosítása, megnevezése (Das ist. . Meine Mutter ist.)

emberek, állatok, folyamatok leírása (Das ist Willi. Er ist groB. usw.)

egyetértés, egyet nem értés kifejezése (Ja. Toll. Nein. Nicht gut.)

vélemény kérése, kifejezése (Gut. Nicht gut. Ich finde es gut / blöd.)

javaslattétel (Gehen wir! Spielen wir!)

kapcsolatfelvétel személyesen és telefonon (Hallo! Ich bin... . Hier ist/spricht . . )

udvarias kérés kifejezése (Geben Sie mir, bitte. ! Gib mir bitte..!)

kérés, köszönet kifejezése (Danke. Bitte.)

bocsánatkérés és arra reagálás, sajnálkozás (Entschuldigung! Kein Problem!)

segítség felajánlása, elfogadása (Ich helfe dir. Danke.)

tetszés, nem tetszés (Gut. Nicht gut.)

helyeslés és rosszallás ( Das ist gut. Das ist schlecht.)

utasítások adása (Hilf! Komm! Geh! Komm! Steh/t auf!! )

Fogalomkörök

- igeidők és igealakok használata: a szabályos igék jelen időben (Sg. und Pl. 1. 2. 3. Person),

sein Prateritum 1 . 3 . Person Sg.

- a személyes névmások (Nom.)

- létezés kifejezése (sein 1. 2. 3. Person Singular)

- az ige infinitiv alakja (Pl. machen, basteln)

- birtokviszony (Pl. : von Paul, mein, dein)

- birtokos névmások (mein/meine, dein/deine Nom.)

- a birtoklás kifejezése (haben 1. 2. 3. Person Singular)

- főnevek (a tanultak) egyes és többes száma,

- a főnevek határozott és határozatlan névelővel (Nom.)

- mennyiségi viszonyok (tőszámnevek1-100-ig, sorszámnevek 1-31)

Tárgyak a szabadidő eltöltéséhez.

Természet, állatok - 18 óra

Kisállatok.

Kedvenc állataim.


Állatokkal kapcsolatos teendők. Vadon

élő és állatkerti állatok.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási

mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág.


Ünnepek és hagyományok - 18 óra

Az én ünnepeim. Születésnap. Vágyott

ajándékok.

Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Környezetismeret: ünnepek, hagyományok.


Álarcosbál. Képzeletem világa. A cirkusz. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem

világa.

- néhány elöljárószó (zu, bei, am, in, aus, nach - csak lexikai egységként),

- kérdőszavak (wer, wie, was, wo, wann),

- az ABC, a tanult szavak helyes kiejtése és helyesírása,

- az igenlés és tagadás kifejezése (Ja. Nein, nicht, kein - Nom.),

- az egyszerű mondat szórendjei (kijelentő, kérdő mondat kérdőszóval és kérdőszó nélkül), - gyakori kötőszavak (und, aber, oder), - határozószók (jetzt, heute, morgen, gestern).

Hallott szöveg értése

A tanuló

értse meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő

beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat és megfelel

az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak,

tudjon a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése,

válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz-hamis állítások eldöntése, utasítások követése.

Beszédkészség

A tanuló

legyen képes ismert szavakat tartalmazó mondatok esetén a helyes hangképzés, hangsúly és

hanglejtés alkalmazására,

legyen képes egy adott témakörön belül mások által kezdeményezett beszélgetésben részt venni,

tudjon válaszolni a tananyaggal, személyével és környezetével kapcsolatos

beszédhelyzetben feltett kérdésekre, illetve kérdések feltevésével kezdeményezzen

egyszerűbb beszélgetéseket,

tudjon a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni,

legyen képes a tárgyalt témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre és információadásra,

memoriterként tanuljon meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, ismerjen dalokat.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

tudjon az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani,

legyen képes rövid szövegrészeket megérteni,

alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán,

tudjon tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. íráskészség A tanuló

ismerje az adott idegen nyelv magyartól eltérő hangkapcsolatait és betűinek írásmódját,

legyen képes ismert, begyakorolt szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni,

tudjon összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat illetve szöveget pótolni,

tudjon nyelvi modell alapján önállóan egyszerű szöveget megszerkeszteni. Továbbhaladási feltételek

Legyen képes a tanuló:

• a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni és továbbadni.

• az elutasítást és tagadást kifejezni,

• a feldolgozott és gyakorolt 8-10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni,

• a megtanult szavakat helyesen leírni,

• a nyomtatott és írt szövegeket hibátlanul leírni,

• az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazni,

• diktálást, mely egyszerű szavakból és mondatokból áll, hibátlanul leírni,

• a „haben” és „sein” „igéket és más tanult igéket egyes és többes számban biztosan alkalmazni.

• 4 új dalt vagy verset (kettőt nyelvjárásban) megtanulni és egy rövid történetet elmesélni, • 4 új gyermekjátékot eljátszani és szólásokat, kifejezéseket felismerni.

4. évfolyam


Család- 18 óra

Én és a családom. Családtagok bemutatása.

Napirend.


Otthon- 18 óra

Otthonom, szűkebb környezetem. A lakás

bemutatása (helyiségek, bútorok).

Kedvenc játékaim.

Lakóhelyem, tágabb környezetem. - 18 óra

Jellemző helyek a városban (kultúra,

szolgáltatások, üzletek).

Bevásárlás.

Környezetismeret: lakóhelyi környezet.


Étkezés- 18 óra

Napi étkezések.

Kedvenc ételeim, italaim. Nemzetközi

ételek. Étkezés étteremben.

Környezetismeret:az ember megismerése és egészsége: tápanyag,

élelmiszer, étrend.

Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati

adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.


Évszakok és hónapok.

A hét napjai és napszakok. Az óra.

Időjárás.

Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi

kommunikációban; a napszakok, az évszakok váltakozása.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának

eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.


Ruhadarabok.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges

életmód - öltözködés.


információ kérése és adása egyszerű, mindennapi szituációkban (Wie spat ist es? Wo bist du?

Wohin ... ? Was machst du gern? Was kostet...? Es kostet... .)

dolgok, emberek azonosítása, megnevezése (Das ist..)

emberek, dolgok összehasonlítása (Er ist schöner. als. . Er ist so klug wie. .)

emberek, állatok, folyamatok leírása (Der Hund ist groB. Er kann. . Er frisst. . Ich

stehe auf, ich dusche und frühstücke.)

egyetértés, egyet nem értés kifejezése (Ich verstehe nicht. Ich finde. . Ja, das

stimmt/nicht))

vélemény kérése, kifejezése (Magst du.?)

akarat és kívánság kifej ezése (Ich möchte/ will.)

tetszés, nem tetszés kifejezése (Ich finde es gut/ blöd. Das ist schön / nicht schön. Das

schmeckt/nicht.)

érdeklődés hogylét iránt, fizikai, lelki állapot leírása (Wie geht es dir? / Ihnen? Was

fehlt dir/Ihnen?,

javaslattétel, meghívás (Kommst du am Montag? Ich mache eine Party. Kommst du mit? Ja.

Nein, es tut mir leid. Möchtest du.? Ja, gerne.)

kapcsolatfelvétel személyesen és telefonon (Hallo! Hier spricht. Ich möchte .sprechen)

udvarias kérés kifejezése (Gib mir bitte! Ich möchte . da.)

utasítások adása ( Rufen Sie .an! Sie sollen .anrufen.)

bocsánatkérés (Entschuldigung! Sie sagten, . .)

segítség felajánlása, elfogadása (Kanst du mir helfen? Danke.)

Kedvenc ruháim

Matematika: halmazok.

Iskola, barátok Iskolám- 18 óra

Osztálytársaim, testvérosztályok. Barátaim.

Levélbarátság. Diákújság.

Osztálykirándulás.

Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.


Szabadidő- 18 óra

Szabadidős tevékenységek.

Hobbik.

A szabadidő eltöltésének helyszíne.

Kedvenc időtöltésem.

Utazás.

Közlekedési eszközök.

Televízió, rádió, gyermekadások.

Számítógép.

Ének-zene: zenehallgatás.

Vizuális kultúra: kreatív alkotások.

Ünnepek és hagyományok - 18 óra

Az én ünnepeim.

Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Környezetismeret: ünnepek, hagyományok.


Álarcosbál. Képzeletem világa. A cirkusz.

Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa.

figyelemfelhívás (Pass auf!)

helyeslés és rosszallás (Ich finde es gut / blöd.)

jókívánságok, köszöntések családi és hagyományos ünnepeken (Gute Besserung! Ich gratuliere dir.

Danke. Herzlichen Glückwunsch zum Geburtstag! Danke. Fröhliche Weihnach- ten! )

képesség, szükségletek kifejezése (Ich kann. Ich muss.) felszólítás, tiltás (Geh nicht raus! Du darfst nicht. / Du sollst. .)

Fogalomkörök

- igeidők és igealakok használata: igeragozás - a szabályos, rendhagyó és igekötős igék jelen időben

(1.2.3. Person Sg und Pl.),

- létezés kifejezése (sein jelen időben 1.2.3. Person Sg und Pl.)

- módbeli segédigék: képesség, szükségesség kifejezésére jelen időben (können, wollen, möchten,

müssen, dürfen, sollen),

- birtokviszony (haben jelen időben 1.2.3. Person Sg und Pl),

- főnevek egyes és többes száma,

- a főnév határozott és határozatlan névelővel és néhány gyenge főnév (Nom. és Akk.)

- személyes névmások (Nom., Akk.), - a határozott névelő mint mutató névmás (Nom., Akk.) - „man” határozatlan névmás

- mennyiségi viszonyok, tőszámnevek, sorszámnevek(100-ig), határozatlan számnevek (viel wenig,

alles), dátum kifejezése

- felszólító mód (rendhagyó is) Sg és Pl. valamint az önöző forma,

- néhány elöljárószó - um, vor, nach, am, (időpont kifejezése) és im,

Wechselprapositionen mit Akk.,

- kérdőszavak (wohin, woher, was für., wie?)

- a tagadás kifejezése (nein, nicht, kein -Akk. is),

- az egyszerű mondat szórendjei,

- a melléknév állítmányi és határozói szerepben

- gyakori kötőszavak, (und, aber, oder,)

- határozószók (mittags, abends, vormittags),

- a tanult szavak helyesírása.

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló

- értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést,

- fokozatosan értse meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben

az ismert nyelvi elemeket tartalmaz,

- értse meg a köznyelvi ejtési normának megfelelő anyanyelvi beszélőt is, ha annak beszéde a szokott

beszédtempónál valamivel lassúbb és a globális értést gátló mértékben ismeretlen lexikát és nyelvtant nem

tartalmaz,

- értse meg a gépi hangot is, ha az a fenti kritériumoknak megfelel,

- legyen képes a tanuló az ilyen hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott

történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére,

- találja meg a hallott szövegben a számára fontos információt,

- legyen képes megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat.

Beszédkészség

A tanuló

- szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye,

- tudjon a beszélgetés során udvariasan hozzászólni, véleményt alkotni,

- ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit,

- idegen nyelven röviden foglaljon össze ismert szövegeket,

- életszerű szituációkban folytasson egyszerű párbeszédet,

- tudjon a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni,

- tudjon tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni,

- tudjon ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot, történetet, mesét alkotni,

elmondani,

- az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljon meg rövidebb nyelvi egységeket,

- legyen képes beszédszándékát és véleményét a tanult témakörökben megfelelő nyelvi eszközökkel

kifejezni.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

- tudjon ismert szövegeket helyes kiejtéssel felolvasni,

- legyen képes az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni,

- legyen képes a kért információkat a szövegben megkeresni,

- ismerkedjen meg a korának megfelelő egy- és kétnyelvű szótár használatával,

- fokozatosan ismerkedjen meg egyszerűbb autentikus szövegekkel.

Íráskészség

A tanuló

- legyenek képes ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás

után leírni,

- tudjon feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni és feltett kérdésekre írásban

válaszolni,

- tudjon meghívót, üdvözlőkártyát, egyszerű levelet megfogalmazni, ismerje ezek formai szabályait,

legyen képes rövid irányított fogalmazást írni.

Továbbhaladási feltételek

• Egyszerű nyelvi kapcsolat teremtése és a beszédhelyzetnek megfelelő 4-5 mondatos párbeszéd

folytatása.

• Ismert témákkal kapcsolatban kérdések feltevése, a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerű

válaszok megfogalmazása.

• Ismert témában, olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel, vagy élménnyel kapcsolatban tanári

segítséggel néhány összefüggő mondat elmondása.

• Beszélgetés tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegről.

• Adott kérdések alapján szövegrészek kikeresése.

• Egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása.

• A tárgyalt témákkal kapcsolatban valóságos vagy szimulált beszédhelyzetben.

• Gondolatok kifejezése néhány mondatban és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazás írása.

• A tanult szókincs szavainak helyes leírása.

• A főnevek nemének és számának felismerése.

• Egyszerű igék kijelentő mód jelen idejének biztos alkalmazása. • Egyszerű igék felszólító módú alakja • A tagadás formáinak ismerete. • 12 mondóka, közmondások és 3 versike elmondása.

• 10 ének ismerete.

• Rövid történetek, egy irodalmi prózakivonat vagy egy 6-8 mondatos anekdota bemutatása.

A tanulók értékelésének

formái 3-4. évfolyam

Fő célunk a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának folyamatos fejlesztése. Fontos a

német nyelv tanulásához való pozitív hozzáállás, a motiváció és az érdeklődés növelése, a tanulók életkori

sajátosságából adódó megismerési és tanulási vágy megtartása és növelése, valamint a gyerekek

kreativitásának fejlesztése.

A tanulók élmények alapján nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába.

Fontos, hogy az élmények hatásaként maguk is indíttatást kapjanak játékok, dalok, mondókák gyűjtésére,

megtanulására.

Értékelés ne csak a tanórán történjen! Legyen elismerésben részük azoknak a tanulóknak (is), akik

nemzetiségi rendezvényeken dallal, népi játékkal, mondókával közönség elé állnak. Ebben az életkorban,

képzési szakaszban a következő nyelvi fejlesztési célok fontosak:

- a szövegértés fejlesztése (beszédértés)

- a beszéd fejlesztése (interakció, összefüggő beszéd)

- a szövegértés fejlesztése (olvasás)

- az írás fejlesztése

Mivel a nyelv megtanulásának a középpontjában tehát a beszéd, a kerettantervi célok között első

helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, ezért a tanulókat elsősorban ezekből az

alapkészségekből kell értékelni. Mind a négy alapkészség területén a fejlesztés a fokozatosság elve

alapján történik. E folyamatnak - és folyamatosságnak - következtében szükséges az olvasás, szövegértés,

az írás és íráshasználat értékelése is. A tanórai szóbeli és írásbeli (szöveges, érdemjeggyel történő)

értékelés - melynek szempontjait a diákok ismerik - legyen pozitív, emelje ki az eredményességet, a

fejlődést, a pozitív változást. Ne a hiányosságokat sorolja fel, hangsúlyozza, hanem mindazt, amire a

tanulók már képesek. Az értékelés segítse ahhoz a diákokat, hogy sikeresek és eredményesek legyenek az

akadályok leküzdésében, a hiányok pótlásában.

A továbbhaladás általános feltételei a 4. évfolyam végére A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével)

Kommunikációs eszközök A1

1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs!

Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte!

Bemutatkozás Ich heiBe Martin.

Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt.

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir?

Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum.! Danke. Fröhliche Weihnachten.

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja.

Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Da hast du (nicht) Recht!

Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht!

Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut / blöd/ toll!

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist mein Bruder.. Meine Mutter ist schön.

Információkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima. /Wie alt bist du? 12.

Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm!

Tudás, nem tudás Ich weiB (nicht).

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés Ein Buch, bitte!

Javaslat és arra reagálás Möchtest du einen Tee? Ja, gerne!

Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht..

Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés Wie bitte?

Nem értés Ich verstehe nicht.

Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte.

Fogalomkörök A1

Cselekvés, történés,

létezés kifejezése

jelenidejűség Prasens Ich bin heute zu Hause. Die Sonne

scheint schön.

Prasens mit Vokalwechsel,

trennbare Verben Der Zug fahrt gleich ab. Er liest das

Buch.

múltidejűség Prateritum (csak: haben,

sein)

Er hatte ein Fahrrad.

Ich war schon in England.

jövőidejűség Futur (mit Prasens) Ich bleibe morgen zu Hause.

Birtoklás

kifejezése

haben Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen Das ist meine Familie.

Térbeli

viszonyok

irányok,

helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten,

hinten.

Mein Schreibtisch steht links.

Időbeli

viszonyok

gyakoriság Wie oft?

selten, manchmal, oft,

immer, nie

Ich spiele oft mit Peter.

időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi

viszonyok

számok

eins, zwei

határozott

mennyiség

eine Portion Pommes

határozatlan

mennyiség alles, viel, wenig, nichts Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi

viszonyok

Wie?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima.

Modalitás

möchte Ich möchte ein Eis.

felszólítás

Komm morgen wieder! Spielt Tennis!

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder.

Grete fragt uns, nicht ihn.

Szövegösszetartó ó

eszközök

kötőszók

névmások

und/oder/aber/denn

das

ich, mich, mein

dieser

man

Német mint idegen nyelv a két tanítási nyelvű osztályban...Német, mint idegen nyelv a két...

Documents

Transcript of Német mint idegen nyelv a két tanítási nyelvű osztályban...Német, mint idegen nyelv a két...