1XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 2020. JANUÁR 25.( ) ,VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

200

MUNKÁSPÁRTI HETILAP

Vágjuk le a szent tehenet!

2 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

benne a magyar közvéleményt is, és a NATO lerohanja Irakot? Megmond-ta-e valaki, hogy Afganisztánban olyan háború részesei leszünk, amely már 18 éve tart, és senki sem tudja a végét?

Miért hallgatunk, emberek? Miért nem kiáltunk a háború ellen? Miért engedjük, hogy nevünkben, a mi felhatalmazásunkkal ben-nünket vigyenek háborúba? Ünnepségeken hányszor, de hányszor idézzük Babits szavait: „mert vétkesek közt cinkos, aki néma”? Mi változott? Ami igaz volt 1938-ban, az nem igaz 2020-ban?

Mondhatjuk, hogy nem a mi háborúnk, pár száz magyar katona nem oszt, nem szoroz. Nem érted, hogy az USA egyedül is tudna háborúzni, de neki az kell, hogy osztozzunk a felelősségben, a bűnben? Sokan mentünk oda, sokan vagyunk ott, tehát mindenki felelős, vagyis senki!

Miért nem kérdezzük, hogy meddig fog ez folytatódni? Irak és Afganisztán messze van. De a Balkán itt van. Ukraj-na a szomszédunk és Oroszország sincs messze. Az USA, a NATO fegyverekkel és katonákkal rakja teli Közép-Európát, és a magyar kormányok megszavazzák.

Szankciókat vezetnek be Oroszország ellen, és a magyar kor-mányok megszavazzák. És ha holnap hadba hívnak bennünket Oroszország ellen, azt is megszavazzuk?

Mit kaptunk mi a NATO-tól? Visszaadták Erdélyt? Meg-mondták a románoknak, hogy ne emeljenek kezet a magyarok-ra? Elintézték az ukránokkal, hogy engedjék magyarul tanulni a kárpátaljai magyar gyerekeket?

Ígéretet kaptunk, hogy majd megvédenek bennünket, ha nagy háború lesz. De addig se gondoljuk, hogy a biztonság egyirányú utca, fi zessünk előre, vegyünk több amerikai és német fegyvert, támogassuk a kalandorakcióikat.

És ha nagy háború lesz? A harmadik világháború vagy a negyedik? Nem akarok senkit elkeseríteni, de egy nagy háborúban nem az lesz a kérdés, hogy megvéd-e a NATO. A kérdés az, hogy mi marad belőlünk, magyarokból, mi marad Magyarországból.

Apropó, szent tehén! A NATO és az USA mellett van még egy szent tehén, maga a kapitalizmus. Ma nem szabad kimon-dani, hogy a tőke határtalan pénzéhsége vitt minket két világ-háborúba.

Szeretünk emlékezni a múlt háborúira, szeretünk gyászolni évtizedek múltán is, szeretjük sajnáltatni magunkat, szeretjük hősként, sőt szinte győztesként ünnepelni magunkat, noha a múlt század egyetlen háborújában sem voltunk győztesek. Tri-anon a kapitalisták rablóbékéje volt.

Amíg lesz kapitalizmus, amíg a pénz uralja világot, lesz háború is. Ha nem akarunk háborút, akkor ne akarjunk kapita-lizmust sem! A NATO szent tehén! A kapitalizmus szent tehén! Vágjuk le a szent tehenet! Mindkettőt!

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

BALSZEMMELTHÜRMER GYULA

Vágjuk le a szent tehenet!Migránsok, klímavészhelyzet, családon belüli erőszak, nem hagyományos szexuális magatartási formák, liberális és illiberális demokrácia. Erről beszélnek a pártok, a civilek és álcivilek, a média, nagyjából reggeltől estig.

Aztán azon kapjuk magunkat, hogy mi is rengeteget beszé-lünk migránsokról, klímavészhelyzetről, családon belüli erő-szakról, a nem hagyományos szexuális magatartási formákról, liberális és illiberális demokráciáról.

De miért nem beszélnek a pártok, civilek és álcivilek a háború veszélyéről? Miért nem beszél róla a média? A válasz-tásokon miért nem esik szó a NATO-ról? Mindenki egyetért azzal, hogy Pápán NATO-légitámaszpont van? Mindenki örül annak, hogy magyar katonák vannak sokezer kilométerre a hazától? Miért nem beszélünk mi a háború fenyegetéséről?

A NATO és minden, ami ezzel össze-függ, szent tehén lett. A parlamenti pár-tok utálják egymást, ügyet csinálnak a legpitiánerebb kérdésekből is, de a NATO és az USA tabutéma. Senki nem kérde-zi meg, hogy kell-e nekünk a magyar-amerikai védelmi szerződés, jó-e nekünk a NATO. Na még mit nem! A NATO-t vagy az USA-t bírálni, netán szidni, olyan fokú eretnekség, amiért nem csak az amerikai nagykövet fogadására nem hívnak meg, de örökre elfeledheted a politikai ambícióidat.

A parlamentbe igyekvő újak, a momentumos ifjak is, pedig kellő időben kiszagolták, hogy az úri klubban mit illik és mit nem. Anyázni lehet, botrányt csinálni lehet, legfeljebb levonják a fi zeté-sedből, de Amerikát vagy a NATO-t ne merd a szádra venni!

1997-ben, azaz 23 éve tették fel nekünk a kérdést: „Egyet-ért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csat-lakozva biztosítsa az ország védettségét?” A választók fele,

négymillió magyar ember nem adott választ, nem ment el a népszavazásra.

A másik fele elment és közülük hárommillió háromszázezer em-ber mondott igent. Három millió háromszázezer ember eldöntöt-te tíz millió sorsát.

Persze, mondhatják, ma-gunkra vessünk, miért nem szavaztunk? De vajon meg-mondták-e, hogy miről is

szavazunk? Megmondta-e valaki, hogy két évre rá

a NATO bombázni fogja Újvidéket?

Hogy Clinton és Blair a legmocs-kosabb módon átverik a világot,

„A tőke határtalan

pénzéhsége vitt minket két világháborúba.”

3XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

Brüsszelben üléseztek a NATO-országok vezérkari főnökei, köz-tük Korom Ferenc magyar vezérkari főnök is. A magyar sajtó hallgat róla, mintha semmi sem történt volna. Pedig a NATO 20 ezer katonával van jelen a világ több térségében, és ezt csak növelni akarják. Továbbra sem akarnak kivonulni Afganisztánból, bár tudják, hogy csak szuronyokkal sohasem lesz béke. Irakban is maradnak a NATO-csapatok. Koszovóban már 20 éve ott van a NATO, és eszük ágában sincs kivonul-ni. Európában viszont gyors ütemben fejlesztik a katonai infra-struktúrát, hogy minél több katona és fegyver minél gyorsabban bevethető legyen. Készülnek a háborúra.

Elhallgatott NATO-ülés: háborúra készülnek

40 ezer katona modellezi a kelet-

európai háborút

Folynak az US Defender 2020 hadgyakorlat előkészületei. A had-gyakorlaton közel 40 ezer katona vesz részt, köztük mintegy 20 ezer amerikai, akiket az USA-ból szállítanak Európába február és május között. Az amerikai csapatokat Nyugat-Európába viszik és onnan mennek Kelet-Közép-Európa országaiba. A hadgyakorlat évtizedek óta a legnagyobb szabású művelet. Célja nagy csapattestek mozgósí-tásának és szállításának gyakorlása, egy kelet-európai háború model-lezése. A hadgyakorlatban fontos szerepe van a Bundeswehrnek, azaz a német hadseregnek – emelte ki Martin Richard Schelleis altábornagy, a Bundeswehr hadtápfőnöke.

Nem kell se NATO, se NATOME! Az amerikai elnök felvetette a NATO főtitkárának a szervezet közel-keleti kibővítésének tervét. Az USA Európa népeit, így Magyar-országot is be akarja vonni háborús terveibe a Közel-Keleten. Az amerikaiak idegen országokat szállnak meg, katonáikkal elnyomják a térség népeit, a szó szoros értelmében megölnek mindenkit, aki nem veti alá magát az USA-nak. Nem kell se NATO, se NATOME!

4 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

Rosszul kezdődött 2020. Nehéz jónak mondani a török elnök és a török parlament döntését arról, hogy hadsereget küldenek Líbiába. A NATO-szövetségesek egy kicsit morogtak, de nem állították le Erdogan nagyhatalmi ambícióit. Van is rá okuk, hiszen az amerikaiak, a franciák és a britek voltak azok, akik az egykori elnök, Kadhafi megölésével feldúlták a rendet, és polgárháborúba taszították Líbiát. Aztán a németek biztató szavára elindult a menekültáradat Európa felé, aminek ma sem látni a végét.

Trump pedig arra utasította az amerikai hadsereget, hogy öljék meg az iráni hadsereg egyik mitikus vezetőjét. Csak úgy, lazán, egy drónnal! Amerika persze borzalmasan utálja, hogy Irán nem tartja magát alábbvalónak az USA-nál. Ha a távoli USA beleszólhat a Közel-Kelet ügyeibe, miért ne lenne joga ugyanerre Iránnak is, amely végülis ott van? Csak hát Trump és az Egyesült Államok Jupiternek képzeli magát, s amit neki szabad, azt nem szabad a kisökörnek.

A kapitalizmus lételeme a háború

A tőke működésének a lényege az, hogy mindig több nyere-ségre, több pénzre akar szert tenni. Ez hajtja, ez mozgatja a tőkét, és tágabb értelemben ez határozza meg a tőkés országok politikáját is.

a gyógyszeripar, a kábítószer-kereskedelem. Afganisztán mindhárom ok miatt fontos az USA-nak. Innen származik a világ ópiumtermelésének 90 szá-zaléka, ami óriási pénzeket hoz

az amerikai tőkének. Ennek biztosításához fegyverek kellenek, ami életben tartja a hadiipart. A háború és a kábítószer-fo-gyasztás miatt megbetegedett katona pedig a gyógyszeriparnak hoz óriási hasznot.

A tőke kezében a háború arra is eszköz, hogy féken tartsák saját lakosságukat, elvonják a fi gyelmet a belső társadalmi konfl iktusokról. Ne azzal törődj, hogy szegény vagy, mások pedig gazdagok, hanem azzal, hogy francia, német, orosz vagy éppenséggel magyar vagy. Ez a kapitalista politika trükkje.

Harc folyik a tőkésosztály egyes csoportjai között is. Ez igaz az egyes országokon belül is, és nemzetközi téren is. Magyar-

országon éles harc folyik a hata-lomért a tőkésosztály konzervatív és liberális része között. Éles harc folyik a brit és a német tőke kö-zött, de most már a német tőke és a kelet-európai tőke között is. Éles küzdelem van az orosz és a nyu-

gati tőke között is. A küzdelembe beszállnak az olyan gyorsan fejlődő és nagy országok is, mint Törökország.

Amíg létezik a tőkés rend, a kapitalizmus, addig létezik a háború veszélye is. A pénz utáni hajszát a szocializmus meg-szünteti, hiszen nem a pénzt, hanem az embert tekinti a legfon-tosabbnak. Ily módon a tartós békét a szocializmus hozhatja el.

Lesz-e háború?A kapitalizmusban a legnagyobb profi tot hozó gazdasági ágazatok a hadiipar,

A tőke kezében a háború arra is eszköz, hogy féken tartsák saját lakosságukat, elvonják a fi gyelmet a belső társadalmi konfl iktusokról.

A NATO

5XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

A válság ellenszere a háború?

Háborút akkor kezd egy ország, amikor más eszközökkel nem tudja elérni céljait. Vagyis a háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökkel.

A kapitalizmus ma súlyos válságban van. A pénzügyi tőke elural-kodott a világon. A végletekig kiéleződtek a szegények és gazdagok közötti különbségek. A kapitalizmus a válságot a saját létező intézmé-nyeivel és új piacok szerzésével igyekszik megoldani, de nem tudja.

Trump amerikai elnök az amerikai tőke uralmát akarja megerősíteni, és elhitetni a többi tőkés országgal, hogy az erős USA a biztosítéka a tőke világméretű megmentésének is. Az USA erre a célra egy meglévő intézményt, a NATO-t használ-ja. A katonai kiadásokat mindenütt felemelik a GDP 2 száza-lékára, új fegyvereket állítanak rendszerbe. Mindez már most hasznot hoz a hadiipari cégeknek.

Trump ma Kínát és Oroszországot tekinti fő ellenségnek. Kína az 5G technológiával olyan területen előzte le az USA-t, ahol a Nyugat nem várta. Ráadásul Kína „Az egy övezet-egy út” programjával az államközi kapcsolatok új rendszerét kezdi kialakítani, ahol már nem az USA az úr. Amerikát nagyon zavarja a kínai sajátosságú szoci-alizmus társadalmi modellje, ami láthatóan működőképes, és ezt a nyugati emberek közül is egyre többen értik. Az USA ezért fordul Kína ellen.

Az USA szeretné Oroszországot az USA engedelmes kiszolgálójává tenni. Trump fő eszköznek most a háborús előkészületeket tekinti. Megújítják az USA nukleáris erőit. Egyre több fegyvert és katonát helyeznek el Kelet-Európában. Az Észak-Koreával való konfl iktus jó ürügy arra, hogy újabb ameri-kai erőket helyezzenek Oroszország és Kína távol-keleti határaihoz.

A NATO döntései, például az oroszellenes fellépés, sérti egyes tagállamok érdekeit, de ezek a tagállamok, köztük Magyarország és Lengyelország is, nem lépnek fel a NATO ellen, mert a NATO-t tekintik a tőkés rendszer fő garanciá-jának, mondván: amíg van NATO, addig nem lesz szocializmus.

Az EU tőkés köreinek érdekük a kapitalizmus világméretű meg-szilárdítása, de nem érdekük az USA egyeduralma. Többek kö-zött ezért nem jött létre az USA-EU-paktum, a nevezetes TTIP.

Az EU tőkés köreinek közös érdeke az európai kapitaliz-mus megerősítése. Ez igaz a német, a francia tőkére is, és nem kivétel a magyar, lengyel, vagy cseh tőke sem. Ugyanakkor a kelet-európai tőkés körök nem akarják, hogy mindenben a né-met-francia kettős uralkodjék.

Az EU vezetői ugyancsak egy meglévő intézmény, az EU reformjával akarják az európai kapitalizmust megmenteni. En-nek egyik eszköze az, hogy az integrációt olyan területekre is kiterjesztik, ahol eddig ez nem volt jellemző. A közös európai hadsereg eszméje mögött a közös európai hadipari piac gon-dolata áll. Ha mindenki többet költ fegyverkezésre, az európai hadiipar is jól fog járni. Ez az út vezetne el az európai közös állam megteremtéséhez is.

A kapitalizmus válságának megoldására a másik eszköz az új piacok megszerzése. Európában ilyen új piacot jelentenek azok az országok, amelyek még nem az EU tagjai. Így minde-nekelőtt Ukrajna és a Balkán. E két területen az amerikai és az európai tőke érdekei ütköznek az orosz és kínai tőke érdekei-vel, amelyek ugyancsak új piacokra vágynak.

Kész-e a tőkés világ a háborúra?

Az országok akkor indítanak háborút, ha lehetőséget látnak a győzelemre. A győzelem lehetősége függ a saját erők és eszkö-

A közös európai hadsereg eszméje mögött a közös európai hadipari piac gondolata áll. Ha mindenki többet költ fegyverkezésre, az európai hadiipar is jól fog járni. Ez az út vezetne el az európai közös állam megteremtéséhez is.

Ú

6 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

zök minőségétől, másrészt a lehetséges szövetsége-sek körétől.

A szíriai háborúban mind az USA, mind Orosz-ország kipróbált új rakétafegyvereket. Begyakorolta a légierő, a haditengerészet és a különleges száraz-földi erők együttes alkalmazását. A háború során új anyagokat, új technikákat próbáltak ki.

Az USA Kelet-Európában begyakorolja csapatok nagy távolságra történő szállítását, a más NATO-országokkal való közös hadműveleteket. Megismeri és elsajátítja a kelet-európai hadszíntér sajátossága-it, a közúti és vasúti szállítás lehetőségeit. Kiépíti a csapatok utánpótlásának és ellátásának intézményeit.

Magyarországon például nincsenek nagy létszám-ban amerikai csapatok. De működik Pápán a NATO légibázisa, amely az egyik legnagyobb utánpótlási bázis. Működik a NATO hadszíntéri parancsnoksága Székesfehérváron. A Honvéd Kórház fejlesztése és a Budapesten tervezett szuperkórház építése során is számolnak azzal, hogy a NATO-nak milyenegészségügyi szolgáltatásokra lesz igénye háború esetén.

Az egymással szemben álló felek számos új tapasztalatot szereztek a hadviselés hagyományos formáit illetően. Új isme-retekhez jutottak a hibridhadviselés terén, amikor a reguláris csapatok mellett más eszközöket is bevetnek. Ilyen a tömegek provokatív mozgatása, nem reguláris alakulatok bevetése.

Egy területen nincs új tapasztalat, ez pedig a nukleáris fegy-verek alkalmazása. 1945 óta senki sem alkalmazott nukleáris fegyvert. Mindenki tartott attól, hogy ennek olyan következ-ményei lehetnek, amelyeket senki sem tud ellenőrzés alatt tar-tani. Az amerikai-észak-koreai konfl iktus egyes szakértők sze-rint annak megítélésére, esetleg kipróbálására ad módot, hogy

lehet-e nukleáris fegyverek korlátozott alkalmazásával győzni, anélkül hogy ez világháborút robbantana ki.A háború szenvedést és pusztulást hoz az embereknek. A hábo-rúkat nem a szeretet vagy a szolidaritás hiánya idézi elő, hanem a tőke érdeke. A tőke pénzt, piacokat akar, és ezért bármire kész, még háborúra is.

Mi állíthatja meg a tőkét? A béke, a szeretet hirdetése? Nem, ez segít, de kevés! A tőkét a népek, a dolgozó emberek ellenállása, harca állíthatja meg. Az emberekben nő a féle-lem, hogy mi lesz Ukrajnában, a Balkánon. Egyre többen mondják: nem akarunk amerikai katonákat, nem akarjuk a

NATO-t, nem akarjuk a fegyverkezést.A háborút mi akadályozhatjuk meg. A tőkének látnia, tudnia

kell, hogy a dolgozó emberek milliói fognak ellene fordulni, ha háborút robbantanak ki. A dolgozó emberek milliói fognak a milliárdosok, a szupergazdagok ellen fordulni, hogy megment-sék a pusztulástól önmagukat, családjukat, országukat.

A háború szenvedést és pusztulást hoz az embereknek. A háborúkat nem a szeretet vagy a szolidaritás hiánya idézi elő, hanem a tőke érdeke.

A tőkét a népek, a dolgozó emberek ellenállása, harca állíthatja meg.

J E

7XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.Volt egyszer egy háború

Volt egyszer háború, nem az Óperenciás tengeren túl, hanem

itt, a közvetlen közelünkben, Jugoszláviában. 21 esztendeje annak, hogy a NATO 19 tagországa, köztük Magyarország, háborút indított Jugoszlávia ellen.

A jugoszláv vezetést azzal vádolták, hogy tömeggyil-kosságokat követtek el Koszovóban, meggyalázták az albán kisebbséget. A vádakról idővel kiderült, hogy körülbelül any-nyira igazak, mint az Irak ellen felhozott vádak. Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, pedig nagyon keresték az amerikaiak is, az angolok is. Koszovóban meg nem találtak tömegsírokat, pedig nem kevesebb intenzitással kutatták.

De hát nem is ez volt a lényeg. Jugoszlávia az utolsó láncszem volt a nyugati világ rendszerváltó terveiben. Magyarország, Cseh-ország, Lengyelország gyorsan megadta magát, nagyobb bonyoda-lom nélkül megdöntötték a szocializmust. Jugoszláviát szétszedték, egymás után választották le a tagországokat, ami nem volt különö-sebben nehéz, hiszen történelmi léptékkel mérve nagyon keveset éltek együtt.

Szerbia azonban nem adta meg magát. Szerbia, amely talán az egyetlen ország a világon, amelynek területe folyamatosan változott a történelem során. Hol itt volt, hol ott volt, de akárhol is volt, a szerb nép hazá-jaként védte. Milošević elnököt sokan nem szerették a szerbek közül, talán a szocializ-must sem, de a függetlenséget igen. Nem adták meg magukat a töröknek, nem tértek át a muzulmán hitre. Nem adták meg magu-kat az Osztrák-Magyar Monarchiának, pedig a monarchia legtávolabbi városa Zemun volt, a mai Belgrád elővárosa. Nem lettek katolikusok. Nem adták meg magukat Hit-lernek sem, pedig iszonyatosan sok vérbe került. Nem feküdtek le Sztálinnak sem, vállalták a kiátkozást a szocialista világból.

Nem adták meg magukat a globalizáció zászlajával hódító amerikaiaknak sem. A nagy Amerika ezért indított háborút, Eu-

rópában először a máso-dik világháború után. A modern technika minden eszközét bevetették a szerb nép ellen. Nem a katonákat kellett megsemmisíteni, a szerb nép ellenállását kellett megtörni.

A szerb nép ezúttal sem engedett, de gyengék, megvásárol-hatóak a legelszántabb népben is vannak. A németbarát mi-niszterelnök Đinđić kiadta a tőkés világnak a legendás elnököt, Slobodan Miloševićet. Ahogy mondani szokás, Isten nem ver bottal: a miniszterelnököt Belgrádban, a nyílt utcán agyonlőt-ték. Milošević elnökkel Hágában végeztek fogvatartói. Nem engedhették meg maguknak a bírósági tárgyalást, mert kide-rült volna az igazság, Milošević igazsága, a szerb nép igazsága.

Koszovót, az ősi szerb földet azóta kitépték Szerbiából. Szomszédjainak nagy részét már felvették a NATO-ba. A NATO a közeli Pápára telepítette hadászati légiszállító eszkö-zeit. Jó, ha a közelben vannak, és gyorsan és sok katonát, fegy-vert képesek szállítani az új hadszínterekre.

Magyarország két héttel a NATO agresz-szió kezdete előtt lépett a NATO-ba. Vilá-gos volt, hogy a területünk kell. A magyar politikai elit súlyos döntést hozott, amelyhez hasonlót egyszer-kétszer kell meghozni egy évszázadban. A döntés tragikus kö-vetkezményekkel járt. Magyarország a 20. században másodszor részese lett egy olyan háborúnak, amelybe soha sem lenne szabad belépni: a szomszédok elleni háborúba. A magyar kormányok besöpörték a nyugati világ bókjait, és még szorosabban a NATO-hoz, az USA, a nyugati tőkéhez kötötték

Magyarország sorsát. A magyar tőkésosztály uralkodni akart a balkáni térségben, még a háborút is vállalta. De nem nyert, hanem veszített. Trianont nem tették jóvá, a magyar nemzeti törekvések – eltérően a cseh, lengyel, horvát, román és más törekvésektől – nem valósultak meg. Volt egyszer háború, volt egyszer egy történelmi helyzet, amelyben a tőkés Magyarország új elitje leszerepelt.

Jugoszlávia az utolsó láncszem volt a nyugati világ rendszerváltó terveiben.

Magyarország a 20. században másodszor részese lett egy olyan háborúnak, amelybe soha sem lenne szabad belépni: a szomszédok elleni háborúba.

Isten nem ver bottal: a miniszterelnököt Belgrádban, a nyílt utcán agyon lőtték.

7XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

8 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

Magyarország 1999. március 12-én lett hivatalosan a NATO tagja. 23 év világosan megmutatta, hogy Magyarország mit adott a NATO-nak és mit kapott cserébe. El lehet dönteni, hogy megéri-e egy ilyen szövetségben maradni.

Hazánk számos NATO hadműveletben vett részt sok ezer kilométerre a magyar határoktól. Területét a NATO rendel-kezésére bocsájtja NATO-hadműveletekhez vagy NATO-intézmények működtetéséhez. Közös hadgyakorlatok folynak. A magyar kormányok külpolitikájukat a NATO döntéseihez igazítják. Nézzünk néhány konkrét példát!

JugoszláviaA NATO 1999. március 24-én megtámadta Jugoszláviát. 78 napon át bombázta az országot, beleértve Újvidéket és más olyan területeket, ahol magyarok is élnek. A magyar kormány lehetővé tette a magyar vasutak, közutak haszná-latát. Kaposvártól 10 kilométerre, Taszáron az USA légitá-maszpontot létesített, amelyet a Jugoszlávia elleni háború-ban az amerikai tengerészgyalogság használt. A kormány lehetővé tette, hogy a szerb ellenzéki erők, illetve az USA különleges szolgálatai Magyarország területét használják a törvényes jugoszláv kormány elleni szervezkedésre.

Koszovó, BoszniaA NATO segítségével az egységes Jugoszláviát szétverték, sőt Szerbiából leválasztották Koszovót. Koszovó „független-ségét” a világ egyik fele elismeri, a másik fele nem. Nem ismeri el többek között In- dia,

Oroszország, Kína, Izrael, Románia, Szerbia, Spanyolor-szág. Az USA, Németország és Magyarország elismerte.

A magyar katonák feladata többek között a „tömegosz-latás”. Koszovó a NATO által megszállt ország, ahol a ma-gyar katona a megszálló csapatok rendfenntartó feladatait látja el, azaz a nép elnyomásában vesznek részt.

Afganisztán, IrakMagyarország 2003 óta egyre növekvő mértékben aktív részt-vevője az afganisztáni háborúnak. Afganisztánban nincs ma-gyar érdek. Ott amerikai érdek van. Mese az, hogy hozzá kell járulnunk az amerikai érdekhez, mert az is a közös biztonság része. Minden Afganisztánban töltött nap bűn a magyar nép ellen. Pénzpocsékolás, meghajlás az USA előtt, részvétel egy nép leigázásában és egy ország dicstelen megszállásában.

Magyarország katonai erővel nem vett részt az iraki háborúban, de rész vállal Irak megszállásában, a rend fenntartásában, az iraki hadsereg kiképzésében.

Pápa, NATO légi támaszpont2006-ban Magyarország a NATO rendelkezésére bocsájtotta a pápai katonai repülőteret és csatlakozott a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) programjához. A NATO C-17 típusú óriásgépekkel katonákat, fegyvereket és más eszközö-

maszpontot létesített, amelyet a Jugoszlávia elleni háború-ban az amerikai tengerészgyalogság használt. A kormány lehetővé tette, hogy a szerb ellenzéki erők, illetve az USA különleges szolgálatai Magyarország területét használják a törvényes jugoszláv kormány elleni szervezkedésre.

Koszovó, BoszniaA NATO segítségével az egységes Jugoszláviát szétverték, sőt Szerbiából leválasztották Koszovót. Koszovó „független-ségét” a világ egyik fele elismeri, a másik fele nem. Nem ismeri el többek között In- dddidididd aa,a

Pápa, NATO légi támaszpont2006-ban Magyarország a NATO rendelkezésére bocsájtotta a pápai katonai repülőteret és csatlakozott a NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) programjához. A NATO C-17 típusú óriásgépekkel katonákat, fegyvereket és más eszközö-

8 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25. Mit ad Magyarország a

C NATO

9XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25. 9XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.NATO-nak?ket szállít a világ legkülönbözőbb részein lévő amerikai és NATO-csapatoknak. A támaszpont elhelyezkedése ideális a NATO számára, Közép-Európa közepén van, 163 kilo-méterre Budapesttől, 161-re Bécstől és 118-ra Pozsonytól. Jelenlegi parancsnoka James Sparrow amerikai ezredes.

NATO egészségügyi központ BudapestenBudapesten, a Honvéd Kórház területén működik a NATO Katona-Egészségügyi Kiválósági Központja. Jelenlegi parancsnoka Dirk-Friedrich Klagges, a német hadsereg dandártábornoka.

NATO hadosztály-parancsnokság Székesfehérváron2019-ben az Orbán-kormány megegyezett a NATO-val arról, hogy NATO hadosztály-parancsnokság létesül Szé-kesfehérváron. Ilyen NATO-parancsnokság eddig nem volt Közép-Európában. A soknemzetiségű parancsnokság feladata, hogy tervezze a háború esetére a hadosztályhoz rendelt csapatok szervezését, hadműveleti bevetését, gon-doskodjon a hadosztály mozgatásához szükséges infra-struktúráról.

HadgyakorlatokRendszeresen folynak magyar területen közös hadgyakorlatok. Tavaly októberben például magyar és amerikai különleges mű-veleti erők közös kiképzése folyt magyar területen. Ezek nem egyszerű katonai egységek. Ellenséges területen vetik be őket, kis csoportokban, diverzáns feladatokat hajtanak végre. Ki ellen és melyik ország területén fogják ezeket a katonákat bevetni? Miért lett ilyen sürgős az amerikaiakkal való közös szereplés?

Katonai költségvetés: a bűvös 2 százalékA NATO vezetése azt követeli minden országtól, hogy a nem-zeti GDP legalább 2 százalékát költse katonai kiadásokra. A rendszerváltás után, 1989-től 1999-ig jelentősen csökkentek a magyar katonai kiadások. A NATO-csatlakozás óta jelentősen megnövekedtek. Az eddigi csúcsot a Medgyessy- kormány idején, 2003-ban értek el. Akkor 1878 millió dollár ment katonai célokra (2017-es árakon számítva). Az Orbán-kormány idején egy ideig csökkent, majd 2015-ben megindult a rohamos növe-kedés. A 2014. évi 1074 millió dollárról 2018-ban 1568 millióra nőtt. Ez a GDP 1,08 százalékát jelentette. Az Orbán-kormány vállalta, hogy a katonai kiadások 2023-ra elérik a GDP 2 száza-lékát.

P

10 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

A Magyar Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Frankfurter ZsuzsannaSzerkesztőség: 1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51a.; telefon: (1) 787-8621; e-mail címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: www.aszabadsag.hu

Kiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.

A NATO a tőkés országok katonai-politikai szervezete. Legfőbb feladata a tőkés rendszer védelme. Ezt nevezik a NATO-ban a demokratikus, transzatlanti értékek vé-delmének.

Magyarország elmúlt év-tizedekben elért fejlődése nem a NATO-csatlakozás eredménye. A magyar emberek életét a NATO-tagság nem tette se jobbá,

se szebbé. Ugyanakkor folyamatosan veszélynek teszi ki az emberek életét.

Akik kaptak, azok a magyar tőkés uralkodó osztály tagjai. Ők tudják, hogy a NATO fennállása óta egyetlen NATO-országban sem döntötték meg a kapitalizmust. Nekik erre a külső garanciára van szükségük.

Az 5. cikkely a nagy ígéretA NATO-szerződés kulcseleme a sokat emlegetett 5. cikkely. Ez így szól:

„A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak

tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket - ideértve a fegyveres érő alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.”

Röviden ez annyit tesz, hogy háború esetén a NATO segíteni fog Magyarországnak. Legalábbis így lehet értelmezni. Feltéve persze, ha konzultáció után minden érintett fél úgy véli, hogy Magyarországot tényleg meg-támadták.

Mit kapott Magyarorszá

Mondjuk ki világo-san! A magyar em-berek semmit sem kaptak a NATO-tól.

O V NATO

11XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

Szerencsére az elmúlt évtizedekben senki sem intézett fegyveres támadást Magyarország ellen. Úgyhogy nem derült ki, hogy mit ér Magyarországnak e cikkely. Ugyanakkor Magyarország számos fenyegetésnek és konfl iktusnak volt és van kitéve. Segít-e a NATO ezek-ben a helyzetekben?

Migránsprobléma2015 óta Magyarország folyamatosan ki van téve a mig-rációs fenyegetésnek. Migránsok sok európai országban vannak, de azok tudatosan beengedik őket. Magyaror-szág nem engedi be őket, védi saját nemzeti határait.

A NATO, mint szervezet és a NATO egyes tagálla-mai nem álltak Magyarország mellé. Senki sem támo-gatta a magyar határ technikai megerősítését, a Honvéd-ség határvédelmi bevetését.

Konfl iktus RomániávalMagyarország és Románia folyamatos konfl iktusban van. Románia nem támogatja Magyarország törekvéseit a közép-európai térség megújí-tására. Fellép a V4 országok

törekvéseivel szemben. Ellenzi a magyar kormány erőfe-szítéseit a romániai magyarság védelmére. Nem kizárt, hogy Romániában nemzeti ünneppé nyilvánítják június 4-ét, Trianon napját. A NATO nem szólítja fel Romániát, hogy ne bántsák a magyarokat.

Kárpátaljai magyarság helyzeteAz ukrán nacionalista kormányok törvényben kor-látozták a kárpátaljai magyarság jogát a magyar nyelven való tanuláshoz. A magyar kormány ezt számos alkalommal szóvá tette, de Ukrajna nem változtatott rajta.

A magyar kormány nyomásgyakorlásként vétót emelt a NATO-Ukrajna Tanács üléseinek megtar-tása ellen. A NATO vezetése más formátumban

ugyan, de találkozik az ukrán vezetéssel, és nem teszi szóvá egy NATO tagállamot érintő sérelmeket.

Külpolitikai különbségekMagyarország keleti nyitás politikáját, a kapcsolatok intenzív fejlesztését Kínával és Oroszországgal folya-matosan bírálat éri több NATO-ország részéről.

A NATO csúcstalálkozóin hozott közös döntések egy része sérti Magyarország érdekeit. Az Oroszország ellen

hozott szankciós intézkedések kárt okoznak Ma-gyarországnak, függetlenül attól, hogy a magyar kormány is rendre megszavazza. A 2019. novem-beri londoni csúcson olyan döntést hoztak, hogy a NATO-nak közöse megoldást kell találni azokra a „kihívásokra és lehetőségekre”, melyeket Kína fejlődése jelent. Ez nyilvánvaló kísérlet a Kína-politika egységesítésére, a NATO-erők Kína elleni összefogására.

g a NATO-tól?

A NATO, mint szervezet és a NATO egyes tagállamai nem álltak Magyarország mellé. Senki sem támogatta a magyar határ technikai megerősítését, a Honvédség határvédelmi bevetését.

Nem kizárt, hogy Romániában nemzeti ünneppé nyilvánítják június 4-ét, Trianon napját.

O V D C

12 XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 4. SZÁM2020. JANUÁR 25.

Még hiányzik a könyvtárából?Most a négy Thürmer-könyv együtt!

Érdekli a rendszerváltás története? „Az elsikkasztott ország” választ ad.

Érdekli, hogy mit gondol a Munkáspárt az Orbán-kormányról, Oroszországról, Kínáról, erkölcsről és történelemről? Vagy csak könnyű, de értékes olvasmányt keres? A Balszemmel kötetekben megtalálja a választ.

Trianon és a Munkáspárt? Kik is Kun Béla unokái? Milyen az árral szemben úszni? Itt van, amit keres: „25 év árral szemben”

Korlátozott példányban, most együtt megszerezheti Thürmer Gyula mind a négy kötetét!

3 ezer forint adományért cserébe Öné a négy kötet. Az akció február közepéig tart. Ne szalassza el a lehetőséget!

Hívjon vagy írjon!

Elérhetőségeink:

Posta cím:

1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/a

E-mail: info@munkaspart.hu

Telefon: 06-1-787-8621