VESE_by_me

3
VESE, KIVÁLASZTÁS Feladat: bomlástermékek eltávolítása, felesleges só és víz eltávolítása Lényeg: Sejtek bomláterméke a vérbe kerül, vérrel a vesébe megy, itt átszűrődik, vizelet képződik Vizelet tartalma: főleg karbamid (urea) (ebben van ammónia) és húgysav Vese: hasüreg, derékvonal felett, hashártyán kívűl, gerincoszlop 2 oldalán (2 db vese van) - 2 fő rész: kéregállomány, velőállomány - velőállomány: vesepiramis + köztük lévő oszlopok - vesepiramis csúcsa a veseszemölcs, ami a vesekehelybe nyílik, ami a vesemedencébe nyílik - működési egység: NEPHRON Nephron Kéregállományban kezdődik, hajszálerekből álló érgomolyaggal (glomerulus). Van benne bevezető ér (afferens arétria) Kivezető ér (efferens artéria) Érgomolyagból kipréselődő szűrlet: Bowman-tokba kerül (ebben van a glomerulus amúgy) Glomerulus + Bowman-tok = Malphigi-test Utána kanyarulatos csatorna (tubulus-rendszer). Van neki: kezdeti szakasz (kéregállományban), Henle-kacs (a velőállomány piramisaiban ezek vannak), távolabbi szakasz (újfent a kéregállományban). Ez a gyűjtőcsatornába nyílik, ami a vesepiramisokon áthaladva a veseszemölcsökön nyílik. Vér tartalmaz: vizet, ásványi sókat, cukrot, aminosavakat, bomlástermékeket, fehérjéket, sejtes elemeket. Vizeletben víz, ásványi sók, bomlástermékek vannak. A nagy kérdés: Hogyan lehetne a vérből a megfelelő anyagokat a vizeletbe beletenni, másokat meg teljes egészében a vérben tartani? - a legnagyobb részecskéket (sejtes elemek, fehérje) a vérből sima mechanikus szűréssel bent lehet tartani

description

Rövid vázlat a veséről, és működéséről.

Transcript of VESE_by_me

VESE, KIVLASZTS

VESE, KIVLASZTS

Feladat: bomlstermkek eltvoltsa, felesleges s s vz eltvoltsa

Lnyeg: Sejtek bomltermke a vrbe kerl, vrrel a vesbe megy, itt tszrdik, vizelet kpzdik

Vizelet tartalma: fleg karbamid (urea) (ebben van ammnia) s hgysav

Vese: hasreg, derkvonal felett, hashrtyn kvl, gerincoszlop 2 oldaln (2 db vese van)

- 2 f rsz: kregllomny, velllomny

- velllomny: vesepiramis + kztk lv oszlopok

vesepiramis cscsa a veseszemlcs, ami a vesekehelybe nylik, ami a vesemedencbe nylik

mkdsi egysg: NEPHRONNephron

Kregllomnyban kezddik, hajszlerekbl ll rgomolyaggal (glomerulus).

Van benne bevezet r (afferens artria)

Kivezet r (efferens artria)

rgomolyagbl kiprseld szrlet: Bowman-tokba kerl (ebben van a glomerulus amgy)

Glomerulus + Bowman-tok = Malphigi-testUtna kanyarulatos csatorna (tubulus-rendszer). Van neki: kezdeti szakasz (kregllomnyban), Henle-kacs (a velllomny piramisaiban ezek vannak), tvolabbi szakasz (jfent a kregllomnyban). Ez a gyjtcsatornba nylik, ami a vesepiramisokon thaladva a veseszemlcskn nylik.

Vr tartalmaz: vizet, svnyi skat, cukrot, aminosavakat, bomlstermkeket, fehrjket, sejtes elemeket.

Vizeletben vz, svnyi sk, bomlstermkek vannak.

A nagy krds: Hogyan lehetne a vrbl a megfelel anyagokat a vizeletbe beletenni, msokat meg teljes egszben a vrben tartani?

- a legnagyobb rszecskket (sejtes elemek, fehrje) a vrbl sima mechanikus szrssel bent lehet tartani (sejthrtya fligteresztsgvel) ( ezt a Malphigi-test vkonyfal rszakasza teszi meg. Itt a vrnyoms tnyomja a folyadkot a nyoms miatt. (Tbbletnyomst okoz mg az, hogy a bevezet r vastagabb, mint a kivezet)

( ez lesz a szrlet azrt mg ebbl a szrletbl is sokmindent vissza kell szvni, erre alkalmasak a sejtek felsznn lv, megfelel trszerkezet molekulk. CSAKHOGY ez igen lass folyamat lenne, mert ugye a kivlogatandknak mind rintkezni kell ezekkel a molekulkkal. EZRT j hossz s vkony csvezetken keresztl halad a szrlet, gy ez kb teljesl (egy vesben kb 1 milli pici szr van, mindnek 10 centis hajszlr rsze)

a VZ viszont nem szrhet gy ki, tl pici, ehhez mg kell trkk: vz csak kisebb koncentrcij hely irnyba kpes ramolni ezrt a vese naggyon tmny sejtek kztti folyadkot llt el, gy szvja vissza a vizet.

gy a napi 180 liter szrletbl vgl csak 1,5 liter vizelet keletkezik

Henle-kacsnak fleg a sejtek kztti cc.gradiens kialaktsban van szerepe ( a kregtl a vesemedence fel n a n a sejtek kztti folyadk cc-je.

Kanyarulatos csatorna tvolabbi szakaszra a fakultatv visszaszvs jellemz, azaz az ionok szvdnak itt vissza, amikbl pp kevs van a vrben . Vizelet kmhatsa is szablyozhat itt.

Gyjtcsatorna fala a vgs vizelettmnysg bellt rsz. Itt ahogy halad a szrlet az egyre tmnyebb sejt kztti folyadk egyre tbb vizet szv vissza.

HA nincs ADH (antidiuretikus hormon), akkor a vizet nem ereszti t a gyjtcsatorna fala, hgabb vizelet jn ltre.

Kivlaszts szervrendszere a vizeletkpz, vizeletvezet, vizelettrol rendszerre bomlik. Szervei: vese, hgyvezetk, hgyhlyag. (Pirospont, aki ssze tudja ktni ket!)

Hgyhlyag fala hm, ktszvet, izom, ktszvet, nylkahrtya bels hmmal felpts.

Bels hmrteg speck: urothelium.

Hgyhlyag teltdse reflexszeren vizeletrtst vlt ki, de ez akaratlagosan fellbrlhat.

Tutttad? Rovat:

Vizelet szagt az ammnia, sznt az epefestk adja.

Vr bizonyos jellemzire lehet kvetkeztetni a vizeletbl, hisz a vizelet a vrbl kpzdik.

Mindkt nemben a hgyhlyag a nemiszervek kzelben helyezkedik el. A nknl a mh egy kicsit r is hajlik, gy a mh duzzanata gyakori vizelsi ingert vlt ki. (Terhessg korai jele)

Frfiaknl a prosztata megnagyobbodsa vizelsi nehzsget okoz, mert az pont a hgyhlyag alatt van.