xv. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM 2007. SZEPTEMBER

MAGYARVERSMONDÓKEGYESÜLETE

Tartalom

15 ÉVES AZ MVE

Tizenöt éves a Magyar Versmondók Egyesülete 3

Krekity Olga: Versálmodók 5

Gülch Csaba: Számyainkon puszta dér 6

Scipiades Erzsébet: A verskocsmában verset

hallgatnak 8

Müller Dezső: Fohász versíráskor 8

Wahl László: Zsófi 9

Arany Horváth Zsuzsa: Rácsodálkozott az élet

loan Ciocian: Kései zivatar

Ratkó József: Hallgat a kút is

Alföldy Jenő: A Nemzeti Tankönyvkiadó

Lázár Ervin prózamondó vetélkedöje

iskolásoknak

Fazakas László: Haza

Nagy Mónika: VI. Országos Egyetemi

- Főiskolai Versmondó Verseny

Csonka Márta: Véget ért ...

34

34

35

35

37

38apróságaira

TANULMÁNYOK,PORTRÉK

Tóth Zsuzsanna: A nagy pofon

Varró Dániel: Unalmas őszi vers

az unalomról

Tánczos Krisztina: Ratkó József

munkásságának európai orientációja

Krekity Olga: "Megnyugvás sosincsen,

máshol pihen"

Krezinger Szonja: Dallamra verselt

Feit! István: Seb a téren

VERSENYRÖL - VERSENYRE -KITEKINTÖ

Győry Dezső Versmondó verseny

Szemere Judit: Versünnep Nagyberegen

L. Sz.: A vers ünnepe volt

Kárpátaljai versmondó a dobogón (-kósa-)

Gabóda Éva: A vers ünnepe Szolyván

A költészet tavasza

B. Simon György: Emlékek a jövőből

Diana Olah: Mivel élnek a költők

Józsa László - Kiss Lehel: A vers csodája

Daniel Sáuca: 8. szimfónia

a Kárhozott Városért

Csikmák Imre: A szép szó ünnepe volt

Kiss Lehel: Ének fürdés közben

HAZAI VERSENYEKRÖL

Lélektől lélekig

Tóth Árpád: Arany tó az égen

Kalász Márton: ,,Ének, hajolj ki ajkamon"

lulia Drugas: Memories

9

10

II

13

16

18

20

21

21

22

22

23

24242425

25

26

27

2728

28

29

IX. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁL

Kaleidoszkóp Nemzetközi Fesztivál 39

Gulyás Márta: Úton 40

Kaleidoszkóp VersFesztivál: fesztiválok

a fesztiválban 41

Daniel Hoblea: Hallgasd 41

Viorel Táutan: rejtetten 43

FELHÍVÁSOK, VERSENYEK

"Nem csuda: poéta vagy" 45

Felhívás Radnóti Miklós regionális

és nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyre 47

Bálint Tibor: Indulok... 47

EGYESÜLETI ÉLET

Bartók László: A Magyar Versmondók

Egyesületének szakmai munkája 48

Parlaghi Krisztina: Üvegszemek (részlet) 50

Bartók László: A Magyar Versmondók

Egyesületének köszhasznúsági jelentése 51

Simone Győrfi: (s a feledés karmaival,

a csönd) 51

Korompai Gábor: Beszámoló

a Magyar Versmondók Egyesülete Felügyelő

Bizottságáról 52

Popper Ferenc: A Magyar Versmondók

Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei

Szervezete elnökségének beszámolója

és közhasznúsági jelentése a 2006. évi

tevékenységéről 53

loan Ciocian: Kései zivatar 54

Fél év alatt két kötet a Kaleidoszkóp-díjas

alkotótól 55

JÓZSEF ATTILA VERSMONDÓ VERSENY

Tóth Zsóka: A tatabányai JózsefAttila vers-,

énekeltvers- és prózamondó versenyekről

Cristian Contras. Kakastemető

VIIl. Országos Ratkó József

Vers- és Prózamondó Verseny (KL)

2 versmondó

30

31

34

versmondó

Tizenöt éves a Magyar Versmondók Egyesülete

Duplán ünnepelte a 2007. évet a Magyar Vers­mondók Egyesülete. Duplán-duplán. Az egyesületmellett a Versmondó folyóirat is 15 éves lett. Az

ünnepséget (ugyancsak duplán) első ízben a KöltészetNapján, április ll-én tartották a versmondók (egyébiránt aVersrádió egyéves születésnapján), majd június 5-én újabbünneplés következett a Merlin Színházban. Míg az előbbi

a hagyományos gálaestek programját követte, és átadták arégi, illetve újonnan alapított díjakat, címeket, az utóbbiinkább az együttgondolkodás fontos állomása, felhötlenhangulatban eltöltött együtt-érzés volt.

A 15. születésnapját ünneplő Magyar VersmondókEgyesülete és a Versmondó folyóirat idén A VerskultúraLovagja címet Világosi Gábornak, a Parlament alelnöké­nek adományozta. A honatya tavaly decemberben az Első

Magyar Versszínház létrehozása érdekében költségvetés­módosítási indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek

(amelyet végül negyvenegynéhány szavazat híján nemfogadott el a Tisztelt Ház). A vers mint hungarikum és aversmondás mint önálló művészeti ág azonban első ízbenmégis szerepelt az államvezetés napirendjén.

Az ünnepelt versmondók a Költészet Napján, áprilisll-én nagyszabású estet rendeztek, címlapkiállítással,filmvetítéssel, fogadással és ünnepi közgyűléssel. Színé­szek, előadóművészek, költők, versmondók léptek fel azApáczai Kiadóban, teltházas közönség előtt, többek közöttLázár Balázs, a Vígszínház Kaleidoszkóp-díjas színművé­

sze, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző - előadó­

művész, a Depi, a nyári Színész- és Előadóművész Fel­készítő Műhely csoportja, Turczi István JózsefAttila-díjasköltő, a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának el­nöke, valamint Nemes Levente és a Katáng együttes. Azestet Lutter Imre előadóművész, a Magyar VersmondókEgyesületének kreatív alelnöke moderálta, Pataki András,a Forrás Színház igazgatója rendezte.

Az eseményt bőséges kínálatú fogadás zárta, amely ­akárcsak a gála és a közgyűlés - mindenki számára hoz­záférhető és díjmentes volt.

A Magyar Versmondók Egyesülete a jubileumi ünnepsé­gen megalapította az egyesületi Örökös Tagságát, amelyetelső ízben 15 alkotóművész kapott meg.

Átadták a Versgondnok-, a Ki viszi át a szerelmet­díjakat és a Magiszter Versmondó címeket.

Magiszter Versmondó címet kaptak:Ács Tamás, Bodó Veronika és Szűcsné Baráth Zsófia, akiegyúttal a Ki viszi át a szerelmet-díjat is megkapta.

Az Északkelet-magyarországi Regionális VersmondóEgyesület által alapítottVersgondnok-díjat idén Kinizsi Ottó és Kovács Zsuszínészek kapták.Oklevéllel jutalmazta az egyesület egyéves kiemelkedő

munkájáért Erdélyi Timeát, Gartner Orsolyát, SimonyiLilit (Vajdaság), Kasza Zsanettet (Vajdaság), Wahl Lászlót,Bárnai Pétert, Turkevi Nagy Klaudiát, Herbály Jánosnét,Kiss Bá lintot, a Metajlóra zenekart, Pál Ágnest (Vajda­ság), Fekete Ágnest (Vajdaság) és Farkas Hajn alkát(Vajdaság).

Örökös TagjainkGyurkovics Tibor író, költő.

Ag]: István költő.

Buda Ferenc költő.

Serfőző Simon költő.

Huzella Péter zeneszerző, előadóművész.

Solténszky Tibor rendező, a Magyar Dramaturgok Céhé­nek alelnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.Nagy András László rendező, a Magyar Szín-JátékosSzövetség elnöke.Wiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező.

Turczi István író, költő, a Pen Klub alelnöke, a Parnasszusfolyóirat főszerkesztője, a Magyar Írószövetség Költői

Szakosztályának elnöke.Kiss Marianna, a Kondor Béla Közösségi Ház igazgatójaTóth Zsuzsanna, a Magyar Művelődési Intézet és Képző­

művészeti Lektorátus főosztályvezetője.

versmondó 3

MAGYAR VERSMONDÓKEGYESÜLETE

Krekity Olga, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesüle­tének alapító elnöke.

A Magyar Versmondók EgyesületeAlapítási éve: 1992

vers1l1Ondó

jelzett versenyek, vagy az általános iskolások találkozója,a Regösök Húrján, valamint az évfordulós eseményekhezköthető országos megmozdulások.

Kilenc évvel ezelőtt indult útjára a ma már Közép­Európa legnagyobb pódiumművészeti és színjátékosseregszemléjévé nőtt Kaleidoszkóp Nemzetközi Vers­Fesztivál, amelyet az Északkelet-magyarországi Regio­nális Versmondó Egyesülettel közösen szervezünk, samely "a kell egy hét együttlét" szellemiségével a versvalamennyi műfaját pódiumra állítja: a hagyományosversmondástól a performance-okig, a drámajátékoktólaz egyéni és társas előadóestekig, a verszenétől afreestyle-ig.

A Magyar Versmondók Egyesülete számos regionálisés megyei tagszervezettel rendelkezik, a határon túl pediga Vajdaságban, Erdélyben, a Felvidéken, Muravidéken,New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, Kanadábanvannak tagszervezetei.

Kiadványai közül a kapcsolattartás és a szakmaiságegyik kulcsfontosságú eleme a jelenleg is hiánypótlószerepet betöltő Versmondó c. folyóirat. A VersmondókKönyvtára a pódiumrnűvészet szakkönyvtára sorozatakéntjelentet meg hiánypótló szakkönyveket, a KaleidoszkópKönyvsorozat pedig a pályakezdő egyetemista és főisko­

lás költők, írótehetségek antológiája.A Magyar Versmondók Egyesülete az interneten is

jelen van. A Vers Oldalak központi eleme a vers.hu, amelyrendezvénynaptárt, szakmai anyagokat, jeles eseményekettartalmaz, és versküldő szolgálata is van. A versmondo.huaz ugyancsak 15 éves Versmondó folyóirat, a vers feszti­val.hu a Kaleidoszkóp VersFesztivál, a versradio.hu pedigaz első magyar Versrádió oldala. Valamennyi honlaprólelérhető a Versmondó Fórum. A honlapok együttes látoga­tottsága megközelíti az évi 300 ezret.

Az egyesület minden évben megünnepli a KöltészetNapját, amelyen átadja a Ki viszi át a szerelmet-, aVersgondnok-díjakat, a Magiszter Versmondó címeket, aVerskultúra Lovagja elismerő címet, és tizenötödikszületésnapján megalapította az Örökös Tagságot.

Alapítási éve: 1992

A Versmondó című, negyedévente megjelenő szakmai lapolyan, a nemzetközi palettán is egyedülálló folyóirat,amely az információk áramoltatásán, a tájékoztatáson túlhasznos ismereteket nyújt az olvasóknak, az egyesülettagságának és az érdeklődőknek. A különböző eseményekelemzésével, értékelésével - a lap hasábjain keresztül ­orientáljuk és segítjük mindazokat, akik a lap olvasói,illetve .Jioldudvarunkhoz" tartoznak.

" ... Vajon tudjuk-e felelősségünket? Tudjuk-e hogy nekünkis ápolni, őrizni kell azt a költői nyelvet, ami nélkül nincsszép magyar beszéd, ami nélkül korcs makogássá silányul­hat Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi,

Posztumusz díjat kapott:Bella István költő, író, műfordító, a KaleidoszkópVersFesztivál fővédnöke.

Nagy Gáspár költő, a Katolikus Rádió főszerkesztője.

Lázár Ervin író.Basity Petra, a Vidám Színpad színésze.

Az egyesület vállalásai ahazai és sok tekintetben ahatárainkon kívüli magyarverskultúra színvonalánakemelkedését eredményez­ték. A vers mondás új len­dületet kapott, minősége

és "tömegessége" jócskánmeghaladja a korábbi év­tizedekét, így napjainkraigazi mozgalommá vált.

Az egyesület tagozatai korosztályonként és szakmaialapon szerveződnek: a versmondók ifjúsági, felnőtt,

nyugdíjas, pedagógus és hivatásos tagozatokba tömörül­nek. Az éves programkínálat ma már rendkívülszerteágazó. A professzionális vers- és prózamondóelőadó-művészi, illetve a versrendezői képzés mellett azegyesület hat hazai és külföldi nyári szakmai tábortműködtet. Versmondó versenyei közül a legismertebbek atöbb szervezettel, intézménnyel karöltve szervezett, aJózsef Attila, az Illyés Gyula, a Latinovits Zoltán, aCsokonai Vitéz Mihály és a Radnóti Miklós nevével fém-

A Magyar Versmondók Egyesülete a rendszerváltozásután elsők között létrejött társadalmi szervezetekegyikeként tevékenykedik a hazai és a határon túli magyarköltészet illetve versmondás népszerűsítéséért. Regionálisés külföldi tag- illetve társegyesületeivel, más intézmé­nyekkel együttműködve, közhasznú ernyőszervezetként

tartja életben és koordinálja a magyar nyelvű versmondómozgalmat. A kifejezetten a versmondással foglalkozóhazai civil szervezet csaknem valamennyi rangos vers­mondó verseny, műhely, továbbképzés, tábor és találkozószakmai segítője, a költészet és a vers mondás elismertletéteményese. Célja a verseket emberközelivé tenni, svisszaállítani a költészetnek mint a magyar nyelv éltetőjé­

nek társadalmi rangját.

A versmondás, amely napjainkbanfil reneszánszát éli, 1992-bon intézmé-" nyesült. Előbb megszólaltak azok, akik

fejükbe vették, hogy - Kosztolányiszavaival élve - föltámasztják a verseta könyvek soraiból, aztán csatlakozott

.~'UV~:::~~~~V<.""" hozzájuk néhány másik, majd többszáz és több ezer ember. Ebből lett a

Magyar Versmondók Egyesülete.

4 versmondó

Arany, Ady, Kosztolányi, Babits, József Attila, Radnóti,Nagy László nyelve. Vajon tudjuk-e, hogy verset mondani,tolmácsolni, vagy éppen versmondásra buzdítani - túlazon, hogy az alkotás gyötrelmes, ámbár mégiscsakörömteljes folyamat; íze bódító - ezzel afelelősséggel jár?Tudjuk-e, hogy nyelvünk tisztasága egyben gondolatainktisztaságának záloga? Adyval, JózsefAttilával nem lehethazudni, kisajátítani is csak ideig-óráig, mert a vers képesmegszabadulni sanda gondolat-béklyóktól.

Bizakodva bocsátjuk útjára a Versmondo-t! Bízunkabban, hogy van létjogosultsága, hogy segíteni, használnitudunk ...

Azzal afelelősséggel adjuk közre első számunkat, hogy- reményeink szerint - szolgálni tudjuk a magyarversmondást, végső soron a magyar kultúrát." (Vers­mondó I, évf I, sz. KL)

Az újságnak - az egyesület tagságán kívül - jelentős

számú könyvtár, iskola is előfizetője, így hatóköre sokkalszélesebb, mint csupán az egyesület és környezete. 1997augusztusától - immáron tizedik esztendeje - lapunk azinterneten is olvasható, ami további olvasói létszám­emelkedést jelent.

Lapunk viszonylag rövid idő alatt komoly szakmai te­kintélyt vívott ki magának: rangos, a versmondás elmé­letével foglalkozó szakemberek, valamint irodalom­történészek, irók, költők csatlakoztak a folyóirathoz,támogatva annak szellemiségét és elismerve szakmai szin­vonalát. A rovatokra tagolt lap átfogóan foglalkozik aköltészettel és a versmondás egészével, a verselemzéstől

kezdve a vers megszólaltatásáig. Rendszeresen közlünkkritikákat a különböző versmondó eseményekről, ver­senyekről, fesztiválokról, de hírt adunk a különböző

műhelyek céljáról, feladatairól is.

Irodalom-népszerűsítő és orientáló szerepe sem lebe­csülendő, mert rendszeresen jelennek meg benne olyanirodalmi értékek vagy ritkaságok, amelyek meghatározóaka magyar irodalmi életben. Az újság szellemi kapocsszerepét tölti be a határainkon kívül élő magyarságkörében, hiszen a lap révén nemcsak fontos információhozés orientáló elemzéshez, szakcikkekhez jutnak, de aVersmondó a magyar nyelv fennmaradását is segíti, hoz­zájárul a határon túli magyarság irodalmi, kulturális ésnemzeti identitásának erősödéséhez.

A lap szerkesztésében a Magyar Versmondók Egye­sületének fiatal tagjai is részt vesznek azzal, hogy azáltaluk szervezett eseményekről, rendezvényekről, fesz­tiválokról írásaikban beszámolnak. Cikkeket, kritikákat,tudósításokat, tanulmányokat írnak, jelentetnek meg afolyóiratban.

Az elmúlt tizenöt évben, Erdélyi Erzsébet és NóbelIván sorozatában, bemutattuk a határainkon kívüli iro­dalom reprezentánsait (Sziveri Jánostól kezdve KannásAlajoson át Csiki Lászlóig sok-sok kiválóságot). Folya­matosan hírt adunk a legjelentősebb hazai versmondóeseményekről, rendezvényekről, versenyekről. Állandórovataink: Tanulmányok, Évfordulók, Portrék, Versenyről­versenyre, Bemutatjuk, Könyvajánló.

Számainkban rangos grafikusokat mutatunk be, az ő

alkotásaikkal illusztráljuk az adott lapszámot, így kerültsor többek között Kondor Bélára, Szalay Lajosra, ReichKárolyra, a kortárs Feledy Gyulára, Lévay Jenőre, GondaZoltánra. Régi tervünk, hogy újságunk eljusson minél többfelsőfokú tanintézetbe, illetve a jelenleginél sokkal többközépiskolába. Lapunk terjesztését postai úton egyesü­letünk végzi, szakmai forgalmazóink egyike az ÍrókBoltja.

VersálmodókBarátsággal a Magyar Versmondók Egyesülete és a Versmondó c. folyóirat jubileuma alkalmából

Kiss László alapító elnöknek

De nehéz az iskolatáska, akarom mondani, az írás,pedig naponta .Jefutom" a magam "kilométer"-eit,hiszen ebből élek. A barátságról - a barátsá­

gunkról sorokat róni...?! Tényleg vannak dolgok, ame­lyekről nem lehet beszélni, amelyeket nem lehet szavakbaönteni. Annál is inkább, mert egy bölcs mondás szerint azembernek megvan az a rossz tulajdonsága, hogy mindigtöbbet (el)mond, mint amennyit kellene. Persze hívhatnámmost segítségül a Verset, idézgethetnék kedvenc költő­

imtől, de idegen tollakkal ékeskedjek?Az az igazság, hogy amikor ott ültem a Költészet

Napján, április ll-én a Magyar Versmondók Egyesülete15 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen, skezembe nyomtátok - érdemeimért?! - az egyesületÖrökös Tagjai sorába emelő "oklevelet", sok minden át­futott az agyamon. Afféle asszociációk. .. Örök Pódiumona neve a veszprémi versmondó vetélkedőnek, amelyetminden évben a megboldogult Tibi bá' - Pintér Tibor -

emlékére rendeztek... S belém cikkant bizony a gondolat:akkor ez most már a végállomás? Aztán felolvastátokBella István, Nagy Gáspár, Lázár Ervin és Basity Petranevét is, akiknek posztumusz ítéltétek meg a kitüntetést. Smivel két nap választott csak el a nagykállói Ratkó­versenytől bennünket (ahol Farkas Hajnalka tanítványom­mai nekem is jelenésem volt), önkéntelenül felsajdultak abennem örvénylő sorok: "...két szólamban az élők ésholtak feleselnek.". Akkor, ott, egy picit áltattam magamazzal a hiú ábránddal - reménnyel?! - hogy igen, talánnekünk, élő és holt VERSÁLMODÓKNAK kőszönhetően

valóban az ",Az ének megmarad". Mindörökre. Ámen.Most már nem foglalkoztatnak ilyesféle "csacskasá­

gok". De kezdem hinni, hogy tényleg addig él egy ember,míg emlékeinkben megtartjuk őt.

Hát itt tartok, az emlékeknél. A tizenöt éves "együtt­élésről" vagy jót vagy semmit, ezt már eldöntőttem mégannak előtte, hogy "örökül fogadtatok".

versmondó 5

Mint tudjátok, egy rendszerváltás kellett ahhoz, hogyaKárpát-medencei magyarság egymásra találjon. Mi, ma­gyar versmondók - anyaországiak, erdélyiek, délvidékiek(vagy ahogyan mi mondjuk, vajdaságiak), muravidékiek,felvidékiek, kárpátaljaiak. .., a sorrend számomra egyál­talán nem lényeges - is csak így bukkantunk egymásra.

Valamikor 1992-ben.Egy évvel azután, hogy 1991-ben először jártunk a

Szatmárnémetiben (Románia) megrendezett II. GellértSándor Vers- és Prózamondó Versenyen, ahol többekközött nyíregyházi, sőt kecskeméti verselőkkel is összeis­merkedtünk. Vagyis végre átléptük a határt. Szó szerint.De jelképes üzenete is volt mindennek - és mindannyi­unknak. Lehet, hogy itt kezdődött minden. Itt, a HaragGyörgy Színtársulat színpadán, ahonnan nemrégen a DunaTelevízió a 2007-es Versünnepet is közvetítette ... Akkormi is a verset - de vitathatatlanul önmagunkat is - ünne­peltük. Mert jó volt, mert szép volt egy közös nyelvet, egyközös célt szolgáló kis közösség tagjának lenni. Még haideig-óráig tartott is.

1992. április 4-én Bella István költő elnökletével a III.Országos Berzsenyi Dániel Vers- és Prózamondó Versenydélvidéki elődöntőjét tartottuk meg a szabadkai középfokúzeneiskolában. S büszke, nagyon büszke voltam arra,hogy az egyik (akkor még) élő költőóriásunk dicsérő

szavaival kelhettem útra a döntőbe, Marcaliba május 23­án, Korhecz Imola társaságában... Nagy megpróbáltatás ésmegméretés volt ez a szemle mindkettőnk számára mindemberileg, mind pedig "szakmailag", hiszen először mu­tatkozhattunk be mint határon túli magyar versmondók. Sennek a jelzős szerkezetnek, ennek az otthonról hozottkéretlen "batyunak" jelentős súlya volt ám akkor! Akkor,amikor a legtöbb versmondó kollégának a gratuláció utánaz volt az első kérdése: "Mondd, te hol tanultál meg ma­gyarul?!"

De őröljön csak az időmalom tovább! 1992. június 20­án a Bihari Irodalmi Társaság jóvoltából nálunk, Kikindánis tartottak selejtezőt a XVII. Bihari Vers- és PrózamondóVersenyhez, amelynek döntőjébe, Berettyóújfaluba többenis eljutottunk: Kalmár Zsuzsa, Korhecz Imola, RatfaBoglárka és jómagam. A hétvégi táborral összekötöttműhelymunka során mélyült el barátságunk FarkasnéDőry Magdolnával (Székesfehérvár), Bodor Pállal(Budapest), Horváth Istvánnal és Bedő Csabával (Nagy­kanizsa), akik a továbbiakban sem feledkeztek megrólunk. Általuk jutottunk be az anyaországi (majd később,

azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, hogy az egyetemesmagyar) versmondó mozgalomba, s vettük át mi is anekünk nyújtott stafétabotot.Az időközben megalakult Országos Versmondó Egyesületbalassagyarmati találkozóján, 1993. január 22-24-én, aMagyar Nyelvű Színjátszók és Versmondók I. NemzetköziFesztiválján már kiváló hangulatban fűztük fel a magyarlíra gyöngyszemeit Kiss László összeállításában. Ott voltTatabányáról Tóth Zsóka, Esztergomból Gáspár Sándor,Helsinkiből Bertényi Patrícia, Kassáról Czajlik József,Budapestről Virág László, Szalóky B. Dániel, MargiticsBlanka, dr. Schönfeld Mária, Nagykanizsáról HorváthIstván, Bedő Csaba, a Vajdaságból jómagam, Erdélyből

Kerekes Csilla, Balassagyarmatot pedig Csikász István

6 versmondó

képviselte. Feledhetetlen estet, tanulságos fiestát tudhat­tunk magunk mögött.

Ezután már nem volt kérdéses a jelenlétünk az I. CsengeyDénes Vers- és Prózamondó Versenyen sem 1993. április17-én, Nagykanizsán. Igaz, fényes, új szelek lobogtattákmeg a nemzetpolitika szent zászlaját is... Olyannyira, hogya nyolctagú bírálóbizottság is felbátorodott, s merte vállal­ni a nagy "merényletet", vagyis a vetélkedő nagydíját egyvajdasági versmondónak, Domány Zoltánnak (Zenta)ítélte meg. A második helyezés is a miénk volt... (azalulírott kezében).

A döntések körül felcsapott utólagos sajtóviták és kom­mentárok kereszttüzében alakult meg 1994. augusztus 19­én Tóthfalun A Vajdasági Magyar Fiatalok VersmondóMűhelye, a Szép Szó - ebből nőtt ki később, 1996-ban aVajdasági Magyar Versmondók Egyesülete -, amely teljeslétszámával betagosodott a nagy ernyőszervezetbe, azOrszágos Versmondó Egyesületbe (ma: Magyar Vers­mondók Egyesülete), s kezdtük meg a munkát, a közös célfelé vezető út kikövezését a tényleges barátság hitében ésbuzgóságában.

S ennek a barátságnak a hídját a háború és a bombáksem tudták romba dönteni. Reméljük, hogy a vízum­kényszer sem szakítja majd ketté e selyemfonalat.

J

vefSmonCió

Szóval az elmúlt tizenöt évben mindenütt együttvoltunk, ahol együtt kellett lennünk - mindig kő­

oszlopként tartottuk az eső elől menedéket nyújtó tető­

szerkezetet -, Ajkán, Győrött, Pápán, Veszprémben,Tatabányán, Pásztón, Erdőkertesen, Veresegyházán,Nagykanizsán, Miskolcon, Budapesten, Kecskeméten,Szegeden... Nem tudom megmondani a versenyek és adíjak számát. Hál' Istennek! De Radnóti-, Mensáros- ésSinkovits-díjasaink névsora (Korhecz Imola, DományZoltán, Verbászi Beáta, Elor Emina, Góli Kornélia, BasityPetra, Liszi Melinda - talán nem hagytam ki senkit...) isazt mutatja, szükségszerű, elkerülhetetlen és hasznos volta korai kézfogás.

A nyári, illetve téli vajdasági Szép Szó Műhelyben

(Tóthfalun, Horgoson, Bácsfeketehegyen) megfordultanyaországi oktatók: Bartók László és Kalocsai Andreaelőadóművészek, Fehér Ildikó színművésznő, főiskolai

tanár, dr. Stollár Katalin logopédus, főiskolai beszéd­művészeti tanár, Kiss László, az Országos VersmondóEgyesület alapító elnöke, a Művelődési Minisztériumfőtanácsosa, Gergely László rendező, Virág László, aVersmondásért Alapítvány főtitkára (Budapest), PintérTibor előadóművész, rendező (Veszprém), Horváth IstvánRadnóti-díjas előadóművész (Nagykanizsa), Kiss Mátéelőadóművész (Szeged), Pataki András rendező, szín­házigazgató, Németh Ervin drámapedagógus (Pápa).

Önálló előadóestet tartott (vagy szervezett) aVajdasági Magyar Versmondók Egyesületemeghívására: Bartók László és Kalocsai Andrea,Farkasné Dőry Magdolna, Kóka Rozália, HorváthIstván, Pataki András, Németh Ervin, PopperFerenc...

Természetesen ez a rendhagyó beszámoló vagyvisszaemlékezés közel sem a teljesség igényévelkészült. Erre most sem időm, sem erőm nem volt.Inkább a továbblépés serkentette minden gondo­latomat. Mert a bölcs mondás szerint nem lehet kétmalomban őrölni... De két malomrnal bezzeg ...!

Egyszer egy helyen elmondtam: mi, vajdaságiakmég hiszünk a szó csodás erejében. Befejezésül, eztigazolandó, elmesélek egy igaz történetet.

A csengeri határátkelőn, késő éjszaka, tömöttgépkocsisorokban várakozva izgultunk azért, hogysikeresen eljussunk Szatmárnémetibe, a GellértSándor-versenyre. Poggyászainkon és személyesholminkon kívül nem vittünk semmit, pedigfigyelmeztettek bennünket odahaza, nem ártnéhány tucat Marlboro cigarettát és pár üvegNapoleon brandyt vinni, hogy "gördülékenyebbé"tegyük utunkat. A román oldalon a vámtisztszerencsénkre olyan magyar ember volt, aki nemátallott meg is szólalni anyanyelvén, meghallvaegymás közti beszélgetésünket.A szokásos kérdé­sekre a szokásos válaszokat megadva már robog­tunk is volna tova, de ekkor bukkant elő (egy kiskéséssel) a pecsételős hivatalnok. Mogorva arccal,hangját erélyesebbre köszörülve állj-t parancsolt,persze románul, és visszatartotta kezében azútleveleinket. ",Hányan utaznak? Hova? Miért?" ­pattogott egyfolytában, gyanakodva méregetve

bennünket és cuccainkat. A vámtiszt, államnyelven, vala­mi olyasmit mondhatott neki, hogy hagyd már, öregem,végeztem velük, mire még jobban felhergelődött. "Vanmeghívó levelük? Hát devizájuk?" Mutattuk mind az öten- ahányan belefértünk híres-hírhedt kicsi Yugónkba - apapírjainkat és a zsebpénznek szánt tíz-húsz eurónkat..."Milyen versenyre mennek"!" - hüledezett, amikordadogásomat lefordította neki a vámtiszt. - "Versmondóversenyre? Maga tud szavalni? Akkor mondjon el egy ver­set! Hadd hallom!" Vettem az adást. Úgy kapásból eszem­be jutott Móra Ferenc néhány idevágó sora az Ének abúzamezőkről című regényéből: "Hallod-e te, hát te miótahiszed, hogy te hajtod a Göncöl szekerit?" A pecsételő

ránézett a vámtisztre, az meg rám, majd vissza a kol­légájára, s egy pillanatra elakadt a lélegzete. A miénk is.Hogyne! Most meg mit fordítson?!

Máig sem tudom, mit mondott egymásnak a magyarmeg a román hivatalnok, de a pecsételős épphogy csaknem szalutált, amikor további jó utat kívánva, mosolyog­va elbocsátott bennünket.

Hát így történt... A szép szó csodát tett velünk.S a Versálmodóknak ez az egyetlen fegyverük.

Krekity OlgaA Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének

alapító elnöke

1993. l. SZÁM

versmondó 7

A verskocsmában verset hallgatnakKi viszi át a szerelmet-dij és verslovaggá ütés a költészet napján

Aki komolyan úgy gondolja, hogy mára a vers­mondásnak vége és a vershallgatásnak is beal­konyult, az menjen el a pesti Huszár utcába, az

Óbesterbe, a borozóba, mely havonta egyszer verskocs­mává alakul. Vagy keresse fel a VersIrodát és rendeljenverset magának vagy a szeretteinek, esetleg menjen el estehatkor az Apáczai Kiadóba (József krt. 63.), ahol ma, aKöltészet Napján ütik vers lovaggá dr. Világosi Gábort, azOrszággyűlés alelnökét, és adják át a Ki viszi át a szerel­met- és egyéb költészeti díjakat.

Borozóból verskocsma manapság úgy lehet, ha a kocs­maasztalokra előbb újságokat raknak. Néhány Versmondónevű újságot. Aztán egy este Kiss László, a Versmondófőszerkesztője, aki amúgy a minisztériumban dolgozik, aközművelődési főosztályon vezető-főtanácsos, azt mond­ja, hogy a bor mellé a vendégek verseket, versmondást iskaphatnának. Az Óbesterből verskocsma idén márciusbanlett. Március huszadikán a pince diákokkal, környékbelipedagógusokkal, értelmiségiekkel telt meg, és mindany­nyian, lapszerkesztőtől a földmérnökig Burns-versekethallgattak. Burns A vidám koldusok című verses kocs­madarabját, azután pedig megzenésített Villon- és JózsefAttila-verseket, amelyeket a Magyar VersmondókEgyesületének tagjai mondtak el, miközben a kocsmavendégei borozgatva hallgattak. A verskocsmában majd­nem minden lehetséges. Az is, hogy valaki föláll a boroz­gatók közül, és verset mond. Fizetni csak a borért kell.

A Magyar Versmondók Közhasznú Egyesülete tizenötéves. És azért alakult, mert a rendszerváltás idején azamatőr művészeti mozgalom, és ezen belül a versmondásis, légüres térbe került. A fenntartóikat elveszítette ésmegszűnt a média figyelme. 1992. volt, amikor egy budaivi1lában tíz ember, tíz öreg versmondó összejött, és a villacsöndes magányában létrehozták a versmondók egye­sületét. Fél év múlva a taglétszám elérte a több százat, mapedig megközelíti az ezerötszázat. Gyakorlatilag mindentag versmondó. Kivételt csupán egynéhány pártoló tagképez: könyvtár, művelődési ház vagy egyéb közin­tézmény.A versmondók egyesülete szakmai és érdekvédel­mi szervezet, mely versmondótáborokat és -kurzusokatszervez, a versmondóversenyeket követő zsűriértékelések

pedig egyfajta továbbképzéssel is fölérnek.

A versmondók hallatlanul aktívak. Például újságot adnakki. A Versmondó tizenöt éves, negyedévente jelenikmeg és nincs remittenda. Internetes változatát, awww.versmondo.hut naponta félszáznál is többenböngészik. Borkocsma és Versmondó, a tagok VersIrodátis működtetnek, ahonnan - a Versküldő szolgálat segít­ségével - még arra is van lehetőség, hogy az emberekmaguknak vagy szeretteiknek verset, versműsort vagyversmondót rendeljenek. A versnek van ára, meg nincs is,mert ha olyan helyre kérik, akkor a VersIroda a verset aversmondóval együtt ingyen küldi.

8 versmondó

Az egyesületnek ezerötszáz tagja és számtalan tagszer­vezete van. Az országban, és azon túl is. Például a Vajda­ságban, Szlovéniában, Erdélyben, Kaliforniában és NewYorkban. Az egyesület holdudvarába hivatásos vers­mondók és költők tartoznak: tiszteletbeli elnökük BellaIstván volt, míg meg nem halt, a szellemi támogatók közöttpedig ott találjuk Baranyi Ferencet vagy Turczi Istvánt, ésegyesületi tag a Kossuth-díjas zenész, Huzella Péter vagy aBarátok közt filmsorozat sztárja, Kinizsi Ottó is.

Tizenöt év alatt a Magyar Versmondók KözhasznúEgyesületének mintegy hatezer tagja volt, a többségközépiskolás és egyetemista, a középosztá ly ma hiányzik,a szépkorúak száma meg eléri a tizenöt százalékot. Alegidősebb versmondójuk egy szerenesi postáskisasszony,aki a nyolcvanötödik évén is túl van; ő a versmondóversenyek egyik nagy kedvence.

A Költészet Napja a versmondók számára különösenfontos. Ilyenkor az egyesület örül, ünnepi közgyűlést hívössze és díjakat ad ki. Olyanokat, mint a Versgondnokvagy aKi viszi át a szerelmet, és minden évben valakitverslovaggá ütnek. Tavaly prof. dr. Besenyei Lajost, aMiskolci Egyetem rektorát, idén pedig dr. Világosi Gáborországgyűlési képviselőt, aki a parlamentben a MagyarVersszínház létrejöttéért küzdött.

Ma ünnep van, a Költészet Napja, s ha valami széprevágynak, hát kérjenek maguknak verset vagy kapcsoljákbe a Versrádiót. Esetleg menjenek Verskocsmába, leg­közelebb április 26-án.

Scipiades ErzsébetNépszava

Zsófi

A nevét hallja. Feláll meglepődve, az öröm és a bizonyta­lanság cikázik benne. Jól hallotta, tényleg? A pillanatnyibizonytalanság után elindul.

Útközben is zakatol benne: "Ki viszi át a szerelmet"-díjnekem, jól hallottam? Csak a tapsra ocsúdik fel, ténylegigaz. Már indulna a helyére, amikor újra hallja a nevét. Atöbb évtizedes kiemelkedő versmondói tevékenységéértMagiszter versmondó címet érdemelt ki. Szinte forog velea világ. Ez mind ő? Helyére megy, leül, az ütemes tapsbeszűrődik gondolataiba, s végigpereg a versmondó múlt.

Már a főiskolai irodalmi színpadon felhívta magára afigyelmet versmondással, kisebb szerepekkel. Szerette,amit csinált, főleg a versmondást. A gondtalan főiskolás

évek után az élet sűrűjébe került. Munka, család,gyerekek, az élet örömei, nehézségei és tragédiái. Édes­apja elvesztése, majd férje halála nagyon megnehezítetteéletét. A két, majdnem felnőtt leánygyermekkel egyedülmaradva, némelykor kilátástalannak vélte helyzetét. Demindig volt valami, ami átsegítette a krízisen. A vers.Verset mondott, ha öröm érte, verset mondott, ha bánatgyötörte. A vers igazi "családtaggá" vált. Mindig ott voltés mindig segített.

Az országos versmondó versenyeken sorozatban ért elkiemelkedő eredményeket. S ott voltak a versmondó bará­tok. A másik család, a versmondók nagy családja.Sorolhatnék neveket is, de nem teszem, mert mindenkitsajnos nem tudok felsorolni - egy külön lapszám is kevéslenne -, de a fel nem soroltak azért tudják, hogy róluk vanszó.

Nagy álma a Radnóti-díj elnyerése, amelyért igyekszik,tudása legjavát adva, mindent megtenni. Küzdő típus, nemadja fel. 2üü6-ban ötödik alkalommal vett részt a nemesvetélkedésen, s már majdnem célba ért. Különdíjat kapott.Nem baj, ez is csodálatos eredmény. Legközelebb újramegpróbálja, és még nagyobb akarással indul neki.

Oly sokat írtam, de még mindig nem tudják, kiről vanszó. Most már ideírom a nevét. Szűcsné Baráth Zsófia "Kiviszi át a szerelmet'l-díjas, Magiszter fokozatú vers­mondóról, a bájos, csupa szeretetet sugárzó személyről, aszerető, gondoskodó anyáról és nagymamáról szól ez a kisvisszatekintés.

Kívánom, hogy szerettei, a családja mellett még nagyonsokáig maradjon a versmondók nagy családjában is, éstovábbra is örvendeztessen meg bennünket érett, szépversmondásával.

Wahl László

Rácsodálkozott az élet apróságairaMisefa. - Ahol versekről van szó, ahol költemények kerül­nek terítékre, akár a megyében, akár országos rendez­vényeken, találkozhatunk egy idősebb, őszes úrral, akilelkesedésben vetekszik a fiatalokkal.

A misefai takaros hajlékban kell megtudnunk, hogylétezik Magyarországon Versmondó című lap. Úgy látszik,már túl kérges és cinikus a lelkünk ahhoz, hogy feltételez­zük, a tőmondatokká silányuló közlés világában valakimég kívánesi a versekre, az e módon megfogalmazottérzelmekre. Nem így vendéglátónk, Rédei Miklos, nyugal­mazott tanár, akinek természetes, hogyelőfizetéssel adóz­zon a költészet oltárán. Persze nemcsak így teszi tiszteletéta költők körében. Ahol lehet, verset mond. Legutóbb aJózsefAttila Versmondó Versenyen zsebelte be a szakem­berek dicséretét. Igaz, nem ez vezérli a Nagykanizsánszületett tanárembert, aki, mint mondja, a neve írásávalúgy van, mint Jókai: elhagytam az ipszilont.

A fafaragásokkal, verseskötetekkel, kitüntetésekkelmegrakott asztalnál felidézzük a felmenőket, kiderül,Sümegről származó Rédey család sarjával van dolgunk.Nem csoda, ha származása miatt nem tanulhatott azonnaltovább. 1956-ban érettségizett a kaposvári TáncsicsGimnáziumban.

- Deklasszált társaság volt a miénk, csupa osztályide­gen, de mindegyik vitte valamire. Negyvenegyből 36 fel­sőfokú végzettséget szerzett.

Rédei Miklós, amíg nem tanulhatott, a kanizsai postándolgozott. A katonaságnál természetesen szintén akultúrszakaszba került. Több, katonai figurákat igénylő

korabeli filmben statisztált, sőt, többmondatos szerepeketis őriz emlékezetében. Meg egy pici csalódást: a néphad­sereg versmondó versenyén második lett József AttilaKései siratójával. Hogyhogy?, kérdem. Az első helyezettszázados Szimonovot mondott, oroszul. Hát igen.

Aztán pécsi főiskola adott diplomát a kezébe, FeketeIstván irodalmi munkásságából írta a szakdolgozatát,később barátságba is keveredett a természet nagy magyarírójával.

- Sokat változott a szemléletmódom miatta, ő segítettrácsodálkozni az élet apróságaira, az emberek egyszerű

mindennapjaira. Ekkor fordultam az úgynevezett nagylélegzetű, mondanivalójú versektől a kisebbek felé.

Mindeközben élte a vidéki pedagógus életét, manapságpedig alig van olyan pontja Zalának, ahol ne lenne volttanítványa.

- Ők ma is megemlékeznek a névnapomról, üdvözlő­

lapokat mindig kapok ünnepekkor.Gondolom, mindenki sejti, persze, hogy ő maga is írt

verseket. De legjobban mondani szereti őket. LeginkábbJózsef Attiláét. Legalább százat tud kívülről. A nappalifalán szinte kis házi oltárként csodálkozhatunk rá JózsefAttila fotójára. Rédei Miklós maga készítette kisszekrénykét nyit: tele irodalmi relikviával, kis emlékkel,sőt, külföldröl kapott ajándékokkal.

- Igen, József Attila a favorit, úgy érzem, ma is igazminden szava. Nem gondolja, hogy ma is a fortélyosfélelem igazgat bennünket? Néha bosszankodom, hogyhapéldául kisgyerekekkel mondatják a Marnát, mert szerin­tem nem gyerek szájába való, ahhoz felnőttkori tapasztalatkell, hogy igazán szóljon a mondanivaló.

Rédei Miklósnak is kijutott a nehéz bánatok adtatapasztalatból: felnőtt lányát kellett eltemetnie. Tizen-hu­szonéves unokái szinte valamennyien mutatnak tehetségeta művészetek iránt. Afelől hát nyugodtak lehetünk: aRédeiek nem felejtik a költőket.

- Ma is a fortélyos félelem igazgat bennünket.

Arany Horváth ZsuzsaZalai Hírlap

versmondó 9

A nagy pofon ...avagy a jószándékról egy versmondó verseny kapcsán]

Nem is oly régen szakmai szemmel erősen pozitívmegítélésű, előremutató és hasznos kezdemé­nyezés részese lehettem Tóth Krisztina és Széki

Patka László költőkkel együtt.

A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet - amelyhosszú évek óta aktív szerepet vállal a kortárs költészetnépszerűsítésében, versmondó versenyek fókuszába állít­va a velünk élő alkotók munkáit - versmondó versenythirdetett, amelyet február 3-án rendezett meg.

A 2007-es év, úgy tűnik, nem kedvez a versmondóversenyek rendezésének. Az elmúlt évek dömpingjeimintha elvették volna kicsit a kedvet (ezt más versenyekszervezési tapasztalatai erősítik elsősorban), minthakevesebb lenne a vállalkozó. Igaz, elégedettek lehetünkazzal, hogy közel negyvenen jelentkeztek be erre a ver­senyre - s nem csupán Veszprém megyéből, de a régióbólis -, a versenynapon azonban mindössze 25-en jelentekmeg.

A korosztály vegyes volt, többségben a gimnazisták.(Ennek alapvetően örülni kell.)

Miket hallottunk? Természetesen az első körben kortár­sakat. Közöttük úgy látszik a legnépszerübb mostanábanVarró Dániel, akitől több vers is elhangzott. Magától érte­tődő, hogy Tóth Krisztina versei is megjelentek, hiszentudható volt, helyet kapott a zsűriben. (Nem mellesleg aMagyar Kultúra Napján Márai Sándor-díjban részesültmint frissen debütált prózaíró, Vonalkód c. kiváló novel­láskötetéért!). Népszerű még Karafiáth Orsolya, FaludyGyörgy, felbukkan Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa,Falcsik Mari, Markó Béla, Fodor Ákos, Ágh István,Kányádi Sándor. (Utóbbi méltatlanul kis hangsúllyal.)

Hogyan hangzanak el ezek a versek?

Alapvetően frissen - ahogy az nyilvánvalóan a költők

frissességéből is következik -, de sajnálatos módontalálkoztunk olyan Varró Dániel-tolmácsolással, amelycsupán csak a lényegétől fosztotta meg az ifjú költő-ked­

vencet; fanyar humorától és játékos kedvű költői incsel­kedéseitől. Pedig ha valami különös érdeme Varró úrnak ­akkor az éppen az az öniróniától sem mentes könnyedség,az a látszólag habkönnyű, ám mégis markáns véleménytmegfogalmazó hang, amellyel a legnagyobbak nyomdo­kain halad. Ha ezt nem gondolja végig az előadó, ha nemveszi észre a minden sorban ott bukdácsoló humort ­éppenséggel nem kevesebbet tesz a Varró-versekkel, mintkasztrálja őket. (S ez még a macskáknál is okozhatbizonyos személyiségzavarokat. )

Ez volt az alapvető gond a Tóth Krisztina-versekkel is.Éppen a lényeget nem sikerült megragadni. Nagy tévedéslenne azt hinni, hogy ezek a könnyed rímekkel játszódósorok nem valódi mélységeket hordoznak. A Porhó, amipéldául itt elhangzott, nem puszta parafrázis, hanemkomoly hitvallás - az idő múlásán való döbbent tépelődés;

nő, anya, költő egyszerre van jelen a vers különböző sík­jaiban, s miközben áldozattal adózik a költőelődnek, sahogy másokhoz hasonlóan idézi József Attilát, új, sajátutakat keres.

Gond van azzal is, hogy miként ismerik fel a valódiértékeket az ifjú (és idősebb) versmondók. Sokszor hal­lunk, hallottunk most is, agitatív, mondhatni populárisigazságokat ugyan hordozó, ám kvalitásban gyenge köl­teményeket (elsősorban a szabadon választható - vagyisnem kortárs! - költészetből.)

Kevesen foglalkoznak a versek posztmodern rétegeivel- azzal, hogy többnyire megidéznek valamit, ami mármegtörtént; költőket, verseket - mivelhogy az idő sod­rában most jelenvaló minden eddigi költészet is. Az utalá­sokat, idézőjeleket a legtöbb esetben nem értik, vagylegalábbis érzékelhetően nem tudják felmutatni az előadás

során. Határozott hiányérzeteket hagyott például VarróDániel: Unalmas, őszi vers-ének előadása. (Többször ishallottuk.) Egyik esetben sem jött ki a nagy előd - EdgarAllan Poe Hollója -, vagy ha igen, csak az első síkon.Hogy milyen életérzést kellene megidézni, felülmúlni,"aktualizálni", az semmiképpen. (Arról végképp nembeszélünk, hogyazAllant hogyan kell kiejteni. Mert efféleproblémák is bőven adódtak.) Üdítő kivételek, érzékenyelőadások persze akadtak. Nyirkó Krisztina (Dunaújváros)például éppen ezt az említett verset adta elő - picit gyor­san, technikai problémákkal, de - alapvetően szimpatikusmegközelítésben. Hasonlóan érzékenyen nyúlt szabadonválasztott verséhez (Ady Endre: Párisban járt az ősz), igaz,sok mindent kellene még megoldania itt is - mert tech­nikailag, ritmusában, sőt, az értelmezésben is hagyottmaga mögött kívánnivalót.

Értékes pillanatokat és határozott versmondói tehet­séget mutatott fel Katona Ágnes (Mór), kinek némelyhangzóját tisztítani kell. Technikai problémák itt is (szintemindenkinél) akadtak, úgy tűnik, mostanság erre(beszédtechnika) kevés idő és figyelem jut. Az elsőként

elmondott Faludy-versben sok lefojtás, fölösleges(külsődleges) indulat, téves nyomatékok akadtak, sőt

csúnya hangsúlyhibák is. A másodikként két nyelven ­magyarul és németül is - előadott Tündérkirályban megis-

I Az írás a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet HónaPosta c. hírlevelében 2007. márciusában megjelent cikk utánközlése.

10 versmondó

mert hibáin túl fokozta hiányérzetünket az, hogynem jól oldotta meg a különböző szereplők

megszólalásait, nem mutatta fel a belső, roman­tikusan hangsúlyos feszültséget. De fiatal még,sokat tanulhat, és idővel jó versmondó lehet. ..

Tóth Péternek (Veszprém) határozott atmosz­férája van. Erős hangja, viszonylag ép beszédesokat ígér. Választásai kifejezetten jók, illenekhozzá (Földes László és Kerouac) - bár kis szöveg­zűrök adódnak. Hátul összefogott kezével bezárjamagát - miközben kamaszos lazasággal és rez­zenéstelen arccal operál. Sajátos, erős közlésvágyaazonban mindezek dacára átjön teljesítményén.Tébesz Anikó (Székesfehérvár) figyelemreméltóversmondó. Noha kissé széttörte Karafiáth Orsolyaslágerversét, mégis adekvátan közelítette meg.Talán kissé bezárta magát a versbe, nem merteigazán vállalni az (ön)fricskázó sorokat, időnként

nagyon halk is, mégis ígéretes. Második választásakevésbé illik hozzá, viszont meglehetősen okosanközelíti meg (Herbert: Fortinbras gyászbeszéde ­fordítót nem közöl a versmondó, mint sokan másoksem -, pedig Nagy László nélkül ez a vers semszólalhatna meg!! l). Alaposabb, pontosabb elem­zéssel meg lehetne keresni a vers azon rétegeit,amelyek kapaszkodót adnának az érzelmi telí­tettségének kibontásához. Így ez a vers nehéz fa,amelyet jó kis fejszével ijesztgetnek.... (Arról nemszólok, hogy nem kifejezetten nőnek való.)

Kulcsár Viola (Bazsi) nehéz szövegeket válasz­tott - Rakovszky Zsuzsa és Csáth Géza írásait - ésegészen pontosan, finom rezdülésekkel, meleghangon, ép beszéddel adta elő. Talán egy picitvisszafogottabb, fakóbb a lehetőségeinél. Egy kisséközelítenie kellene a spontánabb megnyilvánulá­sok irányába. Öröm volt hallani egészségeshangsúlyait - minden puszta külsőségtől menteselőadását.

Mézes Mátyás (Veszprém) Varró Dániel Szerenádjábaezúttal sok színészi eszköz segítségével lehelt életet.Elevenné tette - igaz, kis túlzásokkal. Neki sem ártanapersze beszédtechnikai képzés, túl nagyamplitúdóiból isillene lefaragni. De tudja, miről beszél! Ez - milyenegyszerű! mindig hat. Ráadásul Rilke nemkönnyű versét is egészen tisztán mondja el.

Horváth Krisztina (Esztergom) mindkét választásaszerenesésnek bizonyult, és emberi, tiszta megnyilat­kozássá alakult. A versmondó remek adottságai nem"ültek rá" az előadásra, mértékletesen, szépen formálódotta versgondolat. Rendkivül emberi, szép és hatásos előadá­

sokat hallottunk tőle. Köszönet illeti a két szépkorú vers­mondót, Rohrer Lászlónét és Vámos Bélát, akik üde (!)színfoltként voltak jelen.

S hogy mi volt a rendezvény általános tanulsága?Nehéz összegezni.

Keveset tudnak a versmondók ritmusról, hangerőről,

hangszínről - arról, hogy a képeket először felfogni, aztán

látni, végül láttatni kellene, ez az előadó-művészet

lényege. Hogyan várható el egy hallgatótól- főként most,a pergő vizualitás korában -, hogy első hallásra megértbonyolult, összetett gondolatokat, felfog képeket, érzése­ket, ha nem segítünk neki az előadásmóddal? Ehhez per­sze elsődlegesen az előadónak kellene tudnia, mit mond.(Először a költő - aztán őmaga.)

Ez nem csupán a kortársak értelmezésére igaz, de a holtköltőkre is. Babits Esti kérdés-ét ily módon félreértel­mezve még nem hallottam. Igaz, fiatal előadótól. De nincsneki tanára, segítője? Hogy lehet az, hogy ha magától nemis gondolja végig: itt az élet értelmére magára kérdez rá aköltő - akkor nincs senki, aki megmondja neki?! Persze,mentegethetjük őt is, magunkat is, hogy ezeket a valóbanfontos kérdéseket egyre kevésbé merjük végiggondolni,feltenni. De hát ha valaki ezt a verset veszi elő, nemkérdezgetheti édesdeden, miért a lombok, miért a dom­bok ... mert a kérdés sokkal, de sokkal (és egyre inkább!)húsunkba vágóbb, mint valaha. Miért élünk ezen a Földön,

versmondó II

amely szemlátomást rohan a végzete felé, s mi emberekkészítjük elő végső pusztulását? Honnan vegye az egyénazt az erőt, amivel képes fűszálként részt venni a létezésmisztériumában? Hogyan éljük túl a hétköznapokat ­amelyek bennünket nem kecsegtetnek az utcalámpák ket­tős fonalával sem?!

A költészetnek ezek a kiemelkedő alkotásai sokkaltöbbről szólnak, mint önmagukról. Ha ezt nem tudja egydiák, egy érzékeny tizenéves, akinek még KÖTE­LESSÉGE RÁKÉRDEZNI a világra, különösen haversekkel keresi a választ - akkor nagy baj van.

És itt jönnek a pofonofonok ... Mert honnan is tudhat­ná? Ösztönösen persze, lehet, hogy sejt valamit. De kitől

kap segítséget?

A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet nyitottlélekkel fordult aversmondók felé, amikor lehetőséget

kívánt számukra biztosítani azzal, hogyelőadóművészt ésköltőt arra kért, beszélgessenek a résztvevőkkel - arról,hogyan lehet megfejteni a verset (különösen azt, amelyikmég nem tananyag, hanem kortársunk). Mi is kitárt lélek­kel készültünk erre a - talán kissé rendhagyó - beszél­getésre, Tóth Krisztina, Széki Patka László és jómagam.Kiosztottunk egy-két verset a szerzőktől - és bemele­gítésképpen a versválasztás kérdését vetettük fel. Érdekesés tanulságos válaszok születtek. (Újfent bebizonyosodott,hogy a legnagyobb problémák akkor vannak, amikor atanár néni választ verset - így fordulhat elő, hogy azelőadó és a tanár közösen nem veszi észre például VarróDániel humorát - még azt sem, hogy a Klasszisok-banparodizált téma a Boci, boci tarka címen ismert opusz.Nem vicc! Elhangzott a kérdés, mely szerint: nem vettékészre, mi az alap? S a válasz is, hogy miért kellett volnaészrevenni!!!) Vagyis tanulságosan - és érdekfeszítően­

indult a beszélgetés, mígnem eljutottunk odáig, hogy talánnem árt megnézni, mi lehet az alapja valaminek ­különösen ebben a posztmodern korban. S hogy az semhaszontalan, ha a szöveget magát átnézzük, alany, állít­mány, uram bocsá' , hogy tényleg a sor végén van-e a gon­dolat vége. Körülbelül eddig jutottunk, amikor egy igentehetséges fiatalember kikérte magának, hogy erre szük­sége lenne. Megöljük a verset azzal, ha ízekre szedjük.Mondta. Hosszú volna belemenni, hogy mit érthetett félre.Nyilván nem arra a fajta elemzésre gondoltunk mi sem,amelyik a "költő arra gondolt ", vagy" a vers eszmei mon­danivaloja" talaján burjánzik. De meggyőződésem, meg­győződésünk, hogy értelmezés nélkül, anélkül, hogy tud­nám, mit mondok, felelőtlenség kiállni emberek elé.Sajnálatos módon, a fiatalemberrel való meccset - aminem volt eleve lejátszva - megszakította tanár nénijeheves közbeavatkozása. A lényegét próbálom meg össze­foglalni. Mit akarunk ezektől a fiataloktól, akik hál'isten­nek egyáltalán mondanak verset. S mi ez az egész? Milyenverseny az, ahol ahelyett, hogy megmondanák az ered­ményt, beszélgetni próbálnak a versekről? S mi az egyál­talán, hogy nincs első, második, harmadik helyezett!!!(Merthogy nem volt - csak jutalmazottak voltak, amiből

azért a legjobb tíz levehette az értékelésünket.) S hogyezek a fiatalok hadd értelmezzék úgy a verset, ahogy ők

12 versmondó

akarják. S különben is fáradtak. (Közbevetés. Mi, a zsűri,

ugye nem voltunk fáradtak. Korán keltünk, utaztunkVeszprémbe, végighallgattuk a két forduló verseit, döntöt­tünk és - pechünkre - nekiálltunk beszélgetni velük aversmondásról. És még ennek félbeszakadása után is, ahe­lyett, hogy pusztán kiosztottuk volna a jutalmakat ésrohantunk volna haza, még képesek voltunk közel másfélórán keresztül beszélgetni a VMKI munkatársával aversmondás jelenéről és jövőjéről, tábori terveket ková­csolni, s még hazafelé a kocsiban is - szinte végig - arrólbeszélni, hogy mégiscsak érdemes, mert hátha eljut a jószó... Ugye nem kell mondanom, hogy sötét este volt,mire hazaértünk? Igen, ezt kevesebb energiával is meglehetett volna csinálni. Meghallgatni őket, dönteni, kiosz­tani, otthagyni, emésszék meg. Nem beszélgetni, egyéni­leg értékelni stb. De hát mi már csak ilyen zsűri vagyunk.)

Mondanom sem kell, nem folytattuk a beszélgetést.Leforrázva véget vetettünk az eseménynek, s csak néhányjó szándékú ember, résztvevő és kísérő jött oda hozzánk,nem kevésbé leforrázva, mint mi, hogy elmondja: ők

értik, miért kezdtünk bele, s hogy ők azért is jöttek, hogysegítséget kapjanak. Aztán a fiatal, s ily módon joggalheves tanárnő is odajött, mentegetőzve, hogy sokat bu­szoztak, fáradtak, s hogy ne haragudjunk. De a véle­ményünkre nem kíváncsi. A gyerekei amúgy többnyiredíjazottak lettek. (Így aztán elégedett. Hangsúlyhibák, amagyar nyelv szabályai elleni vétkek, a szövegértelmezéskibontatlansága - gondolom, ezekkel jól elvan. Mitbíbelődjön velük?)

Most bizonyára akadnak, akik szimpla sértődésként

fogják fel a fent idézett részt. (Már hallom a kórust.)Tévednek. Szomorú vagyok, mert nem értették meg aszándékot. Meggyőződésem - és szerencsére sok olyanköltővel, előadóművésszel, művészetpedagógussal hozottössze a sors, akik ugyanezt vallják -, hogy felelősséggel

tartozunk a versmondás ügyéért. Nem tehetünk mást,mint hogy megpróbáljuk elmondani saját tapasztalatainkés elméleti felkészültségünk szintjén azt, hogyan szolgál­hatja legjobban a magyar vers, a költészet megszólal­tatásának ügyét az, aki versmondásra adja a fejét. Ez már­már monománia. Lehet, hogy vannak, akik azt hiszik, atehetség az tehetség, nem kell gondozni, nem kellsegíteni, magától is megtalálja az utat. Lehet. Az is lehet,hogy vannak formabontó alkotók, akikkel először nemtud mit kezdeni az ember. De a legritkább dolog az, hogyvalakinek semmit sem kell tanulnia ahhoz, hogy kitel­jesedjék.

Persze, hiheti ezt. És pofozkodhat. Behúzhat egyet a lelkigyomorszájunk tájékára. De ha százszor kap az emberpofont, akkor is tennie kell a dolgát. Szerintem az ütőnekis fáj, ha üt. Sajog az ökle utána - gondolom. Ám, haelgondolkodik rajta, vagy meghallja egyáltalán, hogyvannak másféle, kevésbé agresszív hangok is, ha bármitmegért abból, amit érte, jó szándékkal mondanak, haugyan öklelőzős dühe hallani engedi számára - mármegérte.

Tóth Zsuzsanna

Ratkó József munkásságának európai orientációja

Mivel már régóta foglalkozom Ratkó költészeté­vel, ezért igen meglepett a téma, hiszen őt azegyik legmagyarabb költőnek tartom, Ady

szavaival élve megtestesíti azt a követendő erkölcsiséget,me ly szerint:"Mit ér az ember, ha magyar?"

mely szerint le kell bukni a felszín alá, ha nem akar véglegelmerülni, ő tiltakozik ez ellen a magatartásforma ellen.

A Gulliver éneke című rövid dalában Swift szatirikushangja mellett a vád is érezhető:

.Jiomlokamig ér a gyalázat,Talpamatfák böködik. "

1995. MÁRCIUS

Nemcsak a méretkülönbségből adódik a keserűség, hanemaz ember kicsinységéből is, mint amikor Arany Jánoshernyóval azonosítja az embert a Kertben című köl­teményében. Míg a költőelőd a szabadságharc bukása felettérzett fájdalmát, az emberi közönyt szólaltatja meg, addigRatkó József a korabeli viszonyok között őrlődő kisembermeghunyászkodását, megalázottságát, törpévé válását.

Ezeket az éveket jelzi Örkény Tóték című drámája is ­hasonló üzenettel: a középosztály megalkuvása ellen tennikell!

Óriás liliputinak nevezi magát a vers alapmetaforájábanRatkó, s ez az oximoron is sugallja kívülállását.

Naplórészlet című művében is említ európai helyszínt:Spanyolországot, Olaszországot, az erőszak lépten­nyomon tetten érhető bizonyítékaiként. A növekvő terror,

Töprengve a témán mégis eszembe ötlöttek munkásságá­nak azon vonatkozásai, melyek európai irányultságúaklehetnek: költészetének egyes motívumai, prózai írásánakönvallomásai, drámáinak bizonyos vonatkozásai, műfor­

dításai, a régió hangos folyóiratának szerkesztőimunkája.Ratkó József több versében jelenít meg az "öreg konti­

nens"-hez tartozó képeket, motívumokat. Félelem című

költeménye zárásában a reneszánsz zsenit említi:" Ó Michelangelo Buonarotti barátomSzínes-szakállú ecseteid őszülnek

És a félelem fekete istene elküldi hozzámLobogó angyalait"

Amikor a szerző átvette a Schiller-díjat, azt nyi­latkozta, hogy az egyén számára csak a tehetetlen­ség marad, az az érzés, hogy nem szólhat bele adolgokba. Ratkó nem fogadja el azt az álláspontot,

Az epigramma akár aforizma is lehetne, bölcses­ség, mely általános érvényű igazságot hirdet:pusztulásunkat mi magunk okozzuk! 1968-banmegjelent Fegyvertelenül című kötetének felold­hatatlan ellentétpárja lehetne: minél több azerőszak, a fegyver, annál védtelenebbek, kiszol­gáltatottabbak vagyunk! Latin népnek nevezi akontinens lakóit, utalva ezzel származásukra,illetve a közös, összekötőjellegű kapocsra, a latinbetűs írásra. Általánosít is ezzel: az emberek go­nosz találmányaként ismeretes a fegyver, s miótaezek léteznek, azóta a világ és az európaiak nemélhetnek békében. A hatalommal való visszaélésveszélyes lehet, ahogyan ezt jelzi is DürrenmattA fizikusok című drámájában:Afizika hatása mindnyájunk ügye.

A modem ember létfélelmei szólalnak meg e sorokban,különösen az atomveszély következményei: vajon egész­séges gyermekek születnek-e a jövőben?

A magyarság fennmaradásának kérdése több

művének is alapgondolatául szolgál, itt a költői AZ~ORSeZÁGOrsSVERSMmONDÓEGYoESÜLnETLAPaA 0/utalás kapcsolatba hozható Janus Pannonius egyikpanegirikuszának tézisével. A nami-i Galeottóhozcímű epigrammájában szól arról, hogy a barbár táj

akadályozza művészi kiteljesedését, s mesterétől m. ÉVFOLYAM L sZÁM

várja hibái kijavítását. Ratkó Józsefköltőilátomá- ----------------------..:.....:....--:..::.::.:..:..:-.::..:.

sában a reneszánsz mester démoni vízióját állítjaolvasói elé.

Egyik híres verse a Történelem, mely - bár kétsorból áll- igen meggyőző erejü:"Fegyvereket nemzett, és elpusztult a latin nép.Fegyvereket nemz, és elpusztul az emberiség. "

versmondó 13

fenyegetettség ellen csak a házastársi hűség jelenthetmenedéket: a feleség átölelése a biztonságérzet jelent­kezése a gyilkoló fegyverek ellen.

Az első űrhajóval című versében párhuzamot von­hatunk Tompa Mihály A gólyához c. allegóriájával: itt azasztagot gyújtják fel a csóvák, ott, mint oldott kéve szét­hull a nemzet."Mint asztagot a csovák,Fölgyújtják Európát,fölgyújtják kis hazádat... "

A költő sikolya az evokáció eszközével szólal meg:Vörösmarty Előszó című művének záró kérdése kétségbevonja a társadalom újjáéledésének lehetőségét. Ratkó isbizonytalan: a Föld felrobbantása után kinek lesz kedve azújrakezdéshez, az embernek vagy az Istennek?

Vörösmarty negatív utópiája az embert minősíti: e féligistent, félig állatot, kinek megteremtése után az Isten iselborzad. Ratkó a földhöz kötöttség kényszerűségét jelzi,az elmenekűlés csak vágy, a valóság az itt maradás.Madách Ádámjának is rá kellett jönnie, hogy sorsa ebolygóhoz kötötte, a késői költőtárs sem tud elmenekülni:nem szökhet el az első űrhajóval.

1966-ban megjelent Félelem című kötetében többhelyütt lelhetünk európai utalásokra, mint például az Énc. versében:.igerincemet Hephaistos kalapálta színacélbólAldassék érte minden kalapács ... "

Az emberi méltóság, az emberi tartás szimbólumakéntemlíti a görög mitológia híres alakját, a kovácsmesterségistenét, aki Akhilleusz pajzsát is készítette. Lehet, hogy a60-as években nehezebb dolga lett volna? Valószínűleg

igen, hiszen a nyitó hasonlat ezt erősíti, s a gerinc-acélszavak tovább fokozzák ezt az érzést. Helytállni embertpróbáló időkben kűlönősen nehéz, de a ratkói erkölcsiségalapvonásaként már korábban ismert ez a tétel.Zeusz alakja az Éjszaka című költeményében tűnik fel:"Mindnyájan istenek vagyunk - mint egy-egy modern Zeus,Szent-Sokság egyetlen személyben: hívő és farizeus,Gyáva és bátor ...

A szemléletes megszemélyesítés jelzi, hogya félelem ho­gyan lesz úrrá az emberen, s csak az álom, a megpihenésad módot a .feszesre ajzott idegnek" a megnyugvásra.

A főisten kétarcúsága: hatalma és hűtlensége, ereje ésgyarlósága benne van minden földi halandóban, ez ad erőt

az újrakezdéshez, ahhoz, hogy a tegnapi vesztett csatákatújra megvivjuk. Az anaforikus szerkesztés felerősíti aköltői mondanivalót: a csontfogak kőkemény szót mor­zsolnak - ahogyan Illyés Gyula Koszorú c. versébenolvashattuk. Míg ott a hajszálgyökereknek kőharapó ere­jük van, addig Ratkónál a csont és a kőkemény szavakegymást erősítik. A kűldetés fontos, erőt, kitartást követel,az ember általa mérettetik meg!

S hogy miért kell helytállni? Mert ebben a világban.Hitlerek és Krisztusok nőttek", őrűlt messiások, s a halál­lal nem lehet megváltani a világot - írja a Krisztus­keresztelő című versében. A német történelem eme hírhedtszemélyére való utalás korkritika is egyben, bírálat azok-

14 versmondó

nak, akik a hatalmat rossz kezekbe adják vagy rosszrahasználják.

Thomas Mann varázslója, Cipolla nem véletlenülelőképe a fasizmus alakjainak, Hitlernek, Mussolininek,akik a tömegek megtévesztésével, befolyásolásávalerősítették saját hatalmukat.

A háború áldozatainak állít emléket Jelek című köl­teményében: a történelem vészterhes időszakait említve.A germán támadásoktól eljutunk a szerbiai telekig - aközépkortól a világháborús időszakig. Mindenütt jelethagyva, de a hazavezető utat nehezen megtalálva. Ez azáttekintés hasonlít az Illyés Koszorú című versében meg­jelenő gondolatra, amikor a költő a magyar nyelv múltjáttekinti át. Ratkó összegzésében "csak itt lehetünk embereks magyarok", azaz a hazától távol elveszettek vagyunk.

Bella István versében, a Halotti beszédben is megjelen­nek a csaták helyszínei, ezeket a nemzet szerves részéneknevezi. A személyes sorstragédia - édesapjának halála ­közösségivé válik: mintha Bella a vállára venné a küz­delmes történelem terheit. A halál után tovább élők motí­vuma rokonítható Ratkóéval, a búzaunokák és rozsszülékfolytatják az életet.

A Halottak napi megemlékezés a kontinens régi tradí­ciója, s a Jeltelen sírhantok, hegyek című versében a közösélmény is megjelenik: millió gyertya ég a holtak emlékére.

Az Önéletrajz című prózai munkájában a kegyetlen sorsutal az európaiságra: apai nagyanyját gonosznak nevezi,apja alkoholizmusát elítéli, a rettegés légköre fonta körülaz életét. Naturalista vonásokkal jeleníti meg az italozáskövetkezményeit, mintha Zola regényét olvasnánk: hogyantesz tönkre egy jobb sorsra érdemes családot az alkohol?

Európai vonatkozása a dickensi regényekben is kere­sendő: mintha Twist Olivér alakja jelenne meg előttünk ­az árvaház körülményei, a rákényszerített tolvajlás elemei,melyekre a költő is utal önéletrajzi munkájában. Nemvéletlen, hogy Dickens hatása a magyar irodalomban többhelyütt is fellelhető: Petőfi Az apostol című elbeszélő köl­teményének főhőse, Szilveszter is hasonló életutat járt be.Csak éppen a ratkói sors nem irodalmi anyag, hanemszemélyesen megszenvedett és átélt tragédia. A gyermekikiábrándultság és döbbenet ott van a sorok mögött, egynemzedék (különösen közép-kelet-európai) kegyetlenélete, amelynek számára a menhely is csak megváltáslehet. Az aprópénz keresésének esete emlékeztet MóriczHét krajcár című novellájára, csakhogy itt a részeg apabódult állapota szolgáltatja az okot a keresgélésre.Jelképes értelmű az összegzés:"Ha egy mozdulatba akarnámfogni az én eddigi életemet,hát jobban, szemléletesebben nem is tudnám, csak így:Egy magas, sovány gyerek ül egy sámlin a félhomályban,felsőtestével kissé hátrahúzódva, jobb karját kifelé fordí­tott tenyérrel magasan a feje elé emelve ... "

Kegyetlen számvetésének végén úgy érzi, igazság adatottmindeneknek, kűlönösen a gyermeknek:" ...aki immár felállhat a sámliról, leeresztheti védelmülfelemelt jobb kezét", s kiléphet a homályból, emberrénőhet.

(Ratkó József' Új évszak kelleneFelsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 1995.)

Ratkó műfordításai kevésbé ismertek, pedig a Viszockij­fordítások kiemelkedő jelentőségűek: a közép- és kelet­európai országok közös élményanyagát jelenítik meg.Saját költészetével érezte a párhuzamot a Viszockijéban: alázadó hangot a fennálló rendszer ellen, az emberellenestörekvések ellen. Dal a sorsról című versében többszörfelkiált:"Ne szorítsd a torkom ...megfullad a dal"

Hanglemez ez a fold, ráénekelek én is - idézzük az egyikszállóigévé vált ratkói sort, hogy lássuk, a költészet szere­pe nem vitatható, a dalnak szólnia kell! Ahogyan Radnótiis az égre ír, ha az írótáblák elrepedtek, vagy ahogyanBabits szól, míg az égi hatalmak engedik. Az aranyifelelősségtudat, a lantot a halálig a kebelhez szorítani,visszaköszön mindkettejük munkásságában.

Hans Magnus Enzensberger Arnyékmű című verseBabits Fekete országát idézi: a fekete, illetve az árnyékmegsokszorozódása meghatározza a létet. Ami a ratkóiélménylírához hasonló, az az "árnyékarcok" fenyegetése,olyan, mintha a Hallgat a kút is egyik sorát idéznénk:"Ringyó szájúak állnak körül ... "

Jarkko Laine Versek című alkotása a költői életsorspárhuzamát adja:"Apa mosolyog részegen ... emlékeire olykor meg­haragszik... " - a színészként induló apa Ratkó életébennem segítség, hanem gát volt, a sikertelen élet mintájaután erő kellett a talpra álláshoz.

Dmitro Pavlicsko emléke anyjáról éppolyan szeretetteljes,mint a ratkói líra: az agyondolgozott, megfáradt kéz ciró­gatása feledhetetlen. Az anya emlékekben tovább élő alak­ja itt kevésbé meghatározó: Ratkó József lírai emlékidézé­seiben folytatódik, a fúben, a fában - azaz a természet to­vább örökíti.(Ratkó Józsefösszes művei

Kairosz Kiadó, Budapest. 2003.)

Középiskolás emlékeim közé tartozik Csingiz AjtmatovEgy évszázadnál hosszabb ez a nap című regénye. Atemetés motívum azonnal szembeötlik, hiszen a szerző isazt írta, hogy a halottakat tisztelni kell, mert az a nemzet,amelyik ezt nem tartja fontosnak, nem méltó az életre.

A herderi jóslat átalakított változata áll szemünk előtt:

eszerint a magukat megvédeni nem tudó népek elveszneka történelem süllyesztőjében, beolvadnak más nemze­tekbe. Ratkó különös féltéssel beszél az ősökről, annyiratiszteli őket, mint JózsefAttila. Vigyáz, hogy rájuk ne lép­jen, mert hiszi, hogy ott élnek minden növényben, tör­vényszerűen tovább folytatva a természeti körforgást.

Ratkó drámáiban is megtaláljuk az európai orientációjellemzőit. A Segítsd a királyt! című művében a SzentIstván-i szituáció a magyarság és Európa kapcsolatát, vi­szonyát is rejti.

Különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás utánvált időszerűvé ez a téma: hol a helyünk a változó Euró­pában, mit és mennyit kell tovább örökítenünk hagyo­mányainkból?

A tradíciók megőrzése és a haladás szükségessége aToldi estéjének alapvitáját idézi. A király és az idős Miklós

nézetei szemben állnak egymással, s Arany János is aközépúton jelöli ki a helyes, a követendő utat. A közép­kelet-európai hasonlóságok, analógiák sem hagyhatókfigyelmen kívül, ezért oly sürgető a társadalmi igazságokkimondása.

A költő " ... az Európába illeszkedésért áldozatokat ishozott nemzetre zuhogó katasztrófák teljes sorávalperelt ... a dráma megírásának idején katonai erővel

megszállt országban."(Jánosi Zoltán: "Kő alatti fény"FelsőmagyarországiKiadó. 2005. J62. p.)

"Az Európára néző nemzeti gondolat vonatkozásában istönkretett ország rajzolata tükröződik a drámában. "Ha áttekintünk történelmünk évszázadain, több tucat hason­ló példát tudnánk említeni, mikor döntéshelyzetben aválasztást nem igazolta a jövő. Az új haza megteremtésénekigénye sürgetővé válik, mert a morális helyzet ezt kívánja.Imre halálával a megfelelő utód hiánya is jelképes jelentésű.

Ezért szól a keserűség a költőből: már nem Magyarország,s nem Európa ez itt, hanem egy rezervátum, ahol csakbűnök virágoznak, s nem lehet "nagyot és szépet akarni".

Móricz dzsentriregényeinek vívódó hőseit is elnyeli alápvilág, Ady hortobágyi legényét is lehúzza a gaz, s akorabeli Magyarországon is megszűnt a tisztesség, a tenniakarás. Mikszáth Pongrácz grófja is menekülne ebből avilágból, mely még hitványabb, mint a 19. század, de alovagkor eszményeit sem ő, sem világirodalmi elődje,

Don Quijote nem találná.Különösen érvényes ez az erkölcsi süllyedés a perem­

vidékekre: a politikai züllés az ott élők sorsát keseríti megleginkább. Ratkó ezért választja a 80-as évek derekánműfajként a drámát, hogy annak feszültségpontjaival je­lezze a változás szükségességét. Az antik drámák átül­tetésével az aktuális sorsproblémákat jelzi: a görög dráma­előd, Szophoklész nyomán kimondhatja, hogy itt nem azember csodálatos lénye a meghatározó, hanem:"Sok szörnyű csodafajzat van,S köztük az ember a legszörnyebb. "

Korábban már láttunk metaforákat az emberre: félig állat,hernyó vagy sárkányfog-vetemény, de az ókori szerző

sorainak parafrázisában kegyetlen erő van.Az 1945 utáni magyar történelem anomáliái szinte

szükségszerűen követelik ki a költőtől, hogy bíráljon. Az1956-os forradalom európai megítélése, értékelése is hagykívánnivalót maga után, a magyar kérdés az ENSZ-bensokáig aktuális: a megtorlások nem maradnak következ­mény nélkül a nemzetközi politikában, legalábbis eszmeisíkon. Azonban a tettek, a beavatkozás elmarad.

A Szovjetunió szétesése és az új nemzetállamok meg­születése nem szünteti meg azonnal a diktatúrát, a beideg­ződésekkel még napjainkban találkozunk.

Az európai szocialista - kommunista rendszer idősza­

kában a nyíregyházi Hangsúly irodalmi folyóirat adásaijelentették a tiszta hangot. Ebben meghatározó szerepetvállalt Ratkó József is. A határon belül és túl csaknem 2millió embemek jelentett erkölcsi útmutatást. A mottó isehhez igazodott:"Ide kell hozni mindent, ami nemes. és amit érdemes. "

versmondó 15

A Nyugat bátorsága és elszántsága, a mmoseg irántielkötelezettség jelenik meg ebben a szándékban, s nemkizárólag az országhatáron belül. A határvidék magyarnyelvű kulturális élete éppoly fontos a szerkesztők szá­mára, mint a kor magyar kiválóságai. S amikor Ratkóösszegzi az itt töltött három év tapasztalatait, akkor a"szétverhetetlen barátságokra" utal elsősorban. A nemmagyar nyelvű irodalom népszerűsítése összefügg a költő

műfordításaival, a rokon népek alkotóinak megismer­tetésével. A Hangsúly így vált szellemi központtá, melykülönböző művészeti ágak képviselőít vonzotta magaköré. Rokonaim című versének nyitósorai idézik ezt az

összekovácsolódást, a József Attila-i sorsközösség foly­tatását.

Tánc című versében is említi a Duna-környék szét­szóratott népeit, ahogyan a nagy előd is a kőzösségi

kapocs, az együvé tartozás példáját írta le a folyóhoz kap­csolódó költeményében.

S ha az Ének megmarad című művéből idézünk, akkora tű fordulása Európát is érinti, s a mifelelősségünk, hogyaz emberi üvöltés helyett a madárdal szólaljon meg.

Ratkó József munkásságát ez a szándék jelzi leginkább!

Tánczos Krisztina

"Megnyugvás sosincsen, máshol pihen"Beszélgetés Serfőző Simon költővel

",A hatvanas években fellépő fiatal költők kétféleélményvilággal érkeztek, kétfajta vonzás körébenhelyezkedtek el. Egyik csoportjuk a népi élet tapasztalatáthozta, a népi hagyománytól kapta első művészi élményét,mestereit Illyés Gyulában, Juhász Ferencben, NagyLászlóban és Kormos Istvánban találta meg. Az új magyarlírának ahhoz a vonulatához csatlakozott, amely a tár­sadalom morális konfliktusait vizsgálja, és a nemzetitörténelem drámai eseményeivel foglalkozik. Ennek a ­néhány kritikus által HETEKNEK nevezett - csoportnak aképviselői Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, RatkóJózsef, Kalász László, Serfőző Simon és Raffai Sarolta".(Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom 1945-1981.)

- Hogyan sodródott a Hetek költői csoportosuláshoz?- 1961-ben Budapesten indult egy irodalmi lap, az Új Írás,azzal a céllal, hogy újra megszólaltassa azokat az írókat,költőket, akik addig hallgattak, vagy akiket elhallgattattakaz irodalomban vagy a közéletben betöltött szerepükmiatt. A másik célja pedig az volt, hogy fiatalokat gyűjtsönmaga köré. Az 56 utáni hivatalos irodalompolitika ugyaniscsak azokat, az általuk tehetségeseknek megítélt tollfor­gatókat támogatta, akik az ő mércéik és elvárásaik szerintbontogatták szárnyukat. A Tűztánc című antológia megje­lenése után azonban nagyon gyorsan kiderült, hogy ez astratégia nem jó; hogy ezeknek a költőcskéknek a nagyrésze verset sem tud írni, nemhogy méltón képviselje amagyar irodalmat. Ekkor jelent meg egy új nemzedék apalettán, amelynek tagjaiból később a Hetek költői cso­portosulást gereblyézték össze, szándékunk ellenére.Helyesbítek: nem volt nekünk semmi bajunk egymással,csak eszünkbe se jutott, hogy beskatulyázzuk magunkat. AHetek azért volt újszerű és érdekes, mert majdnem mind­annyian vidéken éltünk (vállaltuk is mindvégig ezt az élet­formát), s onnan akartunk érvényesülni.

- Mit gondol, ez a versírás ideje?- Hiszem és vallom, sokszor el is hangzik, hogy ma nemolvasnak az emberek. Nem tudom, jó-e vagy sem ennek azokát firtatni, Mert az igaz, hogy drágák a könyvek, meghogy nem jutnak el az olvasókhoz, de... Van egy olyanvétek, bűn is, amit maguk a magyar írók követnek el az

16 versmondó

olvasók ellen. Talán nincsenek is tudatában. Tudniillik amai magyar vers olyannyira "magamutogató" és szemé­lyes, hogy csak egy szűk olvasói réteghez szól. S ezt méga hatályos irodalompolitika is elfogadja, így tartjahelyesnek. Hadd szóljon a kánon... Felnőtt tehát egy újírónemzedék, amely csak önmagára figyel, s amelynek a"szójátékirodalma'" egyszerűen nem kell a nagyközön­ségnek. Tévedés ne essék, egyáltalán nem az én fel­adatom, hogy megítéljem, jó-e vagy sem ez az irodalom,vagy hogy ilyennek kell-e lennie a mai magyar irodalom­nak... Én csak úgy gondolom, hogy a másfajta izlés szerintszületett irodalomnak is esélyt kell adni, hogy eljusson azolvasóihoz.

Kő bújna

Kő bújna vissza kövek közé,többé senki ne venné észre.Félreesán, kilógva a sarból,belerúgnak, dobják a vízbe.Mért különült, vált ela többitől különcködőn?

Porrá kellett volna már válnia,puhánnyá a zúzós időtől.

Vitte volna világgá a szél,dagadna ragadós sarat!Különbözésre ne erősödne

konokságával szivos akarat.

Illyés szavaival élve: az irodalomnak szolgálnia kell a né­pet, a nemzetet. Az irodalomnak a szolidaritásról, a tisz­tességről, a becsületességről, az emberségről és olyan gon­dokról kell szólnia, amelyek sorskérdéseink.

- Manapság nem divat nemzetben gondolkodni...- Ne ís legyen divat! Ez nem divat kérdése, hanem min-dennapi feladataink egyike. Saját fejjel gondolkodóembereket kell nevelnünk, akik nem vezethetők, s akiknem hajthatók igába, járomba. Akik felelősnek érzik ma­gukat a mai történésekért, azok nem nyugodhatnak bele.Az írók felelőssége pedig háromszoros ... Persze van úgy,hogy félre kell tenni a tollat és személyes kiállással,

vefSffiöiíöó

bátorsággal, szókimondással kell szolgálni a közügyeket,de aztán visszatér az az idő is, amikor megint csak kézbekell venni a tollat annak, akinek az a munkaeszköze. Nemkell mindig Petőfi módjára a szabadságért csatát vívni,hanem harcolni kell azért is, hogy a levert szabadság utántúléljük a szenvedést, a nyomort, a csalódottságot, s ébrentartsuk a reményt.

- Megosztottságunkat. vagy ahogyan Ön írta, romlá­sunkat, megrontottságunkat már Zrínyi, Berzsenyi is meg­fogalmazta ...- Magyarországon a mindennapi kenyérért nagyon sokanaggódnak. Féltik, joggal. Ezt megértem. Valószínűleg el­korcsosult az emberekben az a tudat, hogy a mindennapimegélhetésnél magasabb rendű szempontok is léteznek azéletben. Ide vezetett, ezt az erkölcsiséget irtotta ki a ma­gyarok egy részéből az a kor, ami 56 után következett.Tudom, lehetett akkor Trabantot meg hobbitelket venni,meg valamiféle biztonságot is nyújtott az a rendszer, ezt elkell ismerni. Egy dolgot viszont tudomásul kell venni: aztaz erkölcsi erőt, azt a tartást tönkretették, ami egy nem­zetet nemzetté magasztosít. Lakosokká degradáltak ben­nünket, és elhomályosodott bennünk az együvétartozás morálja. Talán ezzel lehet megma­gyarázni a 2004. december 5-ei népszavazást is,ami Magyarország nagy szégyene. De hátelhitették az emberekkel, hogy a határon túliakeleszik előlük a kenyeret...

nak abban az időben, és ő is járt a Délvidéken. Két hónapután szerelték le, amikor azokat a területeket is Magyar­országhoz csatolták. A 70-es években, amikor lebontottáka zagyvarékasi tanyánkat - Szolnok megyében szüleimvoltak az utolsók, akik a végsőkig kitartottak mindenfenyegetés ellenére, még akkor is, amikor körbeszántot­ták a szállást, s életüket kockáztatták, ha kiléptek -, mertaz öregség anyámat, apámat is elűzte, a tanya padlásánrábukkantam apám leveleire, amelyeket a háborúbólküldött anyámnak. Nem esett azokban egy szó sem ellen­ségről, gyűlöletről, csak arról, hogy anyám vigyázzonmagára, húzzon meleg ruhát, vegyen ki kvártélyt, aztánvásároljon malacot meg kukoricát... Meg eszembe jut,hogy jártam már Szabadkán Vajda Gábor vendégeként, éskétszer a magyarkanizsai írótáborban Tari Pista, nagy­szerű költő barátom meghívására. Láttam tehát a Tiszatúloidalát is. Gépkocsival berobogtuk a tájat, ősz volt,gyönyörű idő, s örült a lelkem, hogy ezt a szép vidéket ismegismerhettem.

Krekity Olga

tehát II tudomány álláspontja ezerint. is

világhiány.

1995. JÚNIUS

tl."O

De minthogy a mdalkotáa bontatlan egész, valóságos egység, nyilvánvaló, hogy a költó a fölidézett többtárgynak, egy bizonyos közöe lelkét indit ja mennynek a pokol ellen.

Mert ft szellemre az anyag poklai tátognak mindenünnen, ezek fölött kelj, mint Madách mondja,"glóriával átlépnie" .

Az anyag végtelen, határtalan. És noha minden egyes dologban rábukkanunk a létre, a dolgokegyetemének lelke mégis eJsikkad el6lünk. Hiszen a dolgok egyetemét nem szemléljük közvetlenül,

mint teszem azt, egy csereeenyefét, hanem legföljebb elmélkedhetünk róla.A szellem fgy bele is veszne az anyag végtelenségábe, ha egyáltalában beletörödnénk abban, hogy

kívüle is legyen valami, ami határtalan. 'Ez az elme számára örület volna, a képzelet számáraképtelenség, a lélek számára - ne tessék mcsolyogni -

Azember azért fr verset, mert a szó secroe értelmében eurgöe eeüksége van reá.Fölidézi a tárgyak lelkét, vagy az együgyű népe któl sz616 tudomány polinéziai műszavával élvén

tondíját 8 ez sikerül is annak, akinek mana-ja, vagyis varázsereje van. A

táltos,vajákos, bűbájos.

III. ÉVFOLYAM 2-3. SZÁM

De éppen emiatt az ész addig serénykedett, mfgnem fölfedezte az uriaztcteleezi cvégteleu regresesuaIehetetleneégének" elvét. A képzelet addig csapongott kép után a képteleneégben. míg meg nem teremtette

a mithoszokat. A lélek pedig e legnagyobb szükség okábó! átléuyegül ihletté, amely a ezemlélhetetleuvilágegésa helyébe azemlélhetö műegészet alkot.Múalkotáson kivül egészet soha nem szemlélünk.

Az ihlet tehát a szellemnek az ft minésíté ereje, amely az anyagót végessé teszi,Ezek szarint a rud közvetlen

- Amikor prózát ír, rímekben gondolkodik, akölteményei pedig drámákról tanúskodnak. Vankedvenc míífaja?- A költő akkor is líraian igyekszik megfogal­mazni mondandóját, ha prózát ír. Amikor ripor­tot írtam, azt is szépirodalmi igényességgel tet­tem. Amikor aGyerekidő című ifjúságiregénytrilógián dolgoztam, akkor abba feled­keztem bele, az okozott nagy-nagy örömöt.Több drámát valószínűleg már nem fogok írni,mert ahhoz kevés az időm. Azt hiszem, igazábólsosem voltam drámaíró, én a meglévőkben isazokról az időkről szerettem volna szólni, ame­lyeket átéltem. A Rémhírvivőkben az erőszakos

téeszszervezésekről, a megzsaroIt emberekfélelmeiről, az Otthontalanokban a tanyáról,faluról elmenekültekről, akik egy idő után haza­vágytak, de nem tudták, hol az otthonuk. Mársem ide, sem oda nem tartoztak. A Jövőlátó c.darabomat egy műkedvelő színjátszó csoportnakírtam a millenniumi évben, s arra a kérdésre ke­restem benne a választ, hogy vajon miért kel­lünk mi a Nyugatnak. István király szájába advaa mondatokat töprengek el azon, vajon mivelfizettek ki bennünket. Az arany botok meg azegyéb hamis csillogás megérték az áldozatot?Trianont például?

- Ha Délvidéket mondok, mi jut eszébe?- Cseres Tibor Hideg napok című regénye. Megeszembe jut, hogy apámat is behívták katoná-

egyetemességvagy szem el6tt tartva, hogy belsejében kimeríthetetlen, határolt végtelenségnek is mondhatjuk.

JÓZSEF ATTILA

versmondó l 7

Dallamra verseltKovács-Cohner Róbert) mindössze 21 éves, de másodikönálló verseskötetét készíti elő, műveit Gesztesi Károly iselőadta már és az After Crying zenészével, Vedres Csabá­val dolgozott egyűtt. Róbert a Metró és a Theodora Quelleközös cikksorozatának következő darabjában beszéltarról, számára mit jelent a költészet.

Mióta ír verseket?13 éves koromban ragadtam először pennát egy nagykamaszszerelem hatására, ahogy az lenni szokott. Nemgondolkodtam még írásaim publikálásán, a versírás egy­fajta segítségként szolgált, amikor problémáim voltak. Aköltészet mellett régebben rajzoltam és próbálkoztam azeneszerzéssel is amatőr szinten midi-zongorán: az alkotó­vágy mindig megvolt bennem, de nem sejtettem, hogy aművészet életformámmá válik. Később irodalomórán,amikor verstant tanultunk, rájöttem, hogy ez az, ami igazánfoglalkoztat - megvolt bennem a vágy, hogy adjak valamit,és ugyanakkor megmutassam magam, hiszen a prekoncep­ció igaz: erősen sarkítva elmondhatjuk, hogy mindenművész exhibicionista, bár a dolog ennél jóval összetet­tebb. 13 éves korom után egy darabig nem írtam. 15 éveskoromban kezdtem komolyabban foglalkozni a költészettel- a Dunapartban, a Klárisban, a Napszigetben és külön­böző irodalmi lapokban jelentek meg írásaim. A KrúdyGyula irodalmi kör tagja lettem és egy irodalmi portálon iselkezdtem szerkesztőként dolgozni, amatőr irodalmárokműveit válogattuk, és írtunk hozzájuk építő kritikákat. Mamár azt mondhatom, hogy életformámmá vált az írás.

Tanulta is valahol a verselést?Spiró Györgyhöz jártam az egyetemen versformagyakor­latra és irodalmi szemináriumokra, emellett irodalomfakultációt választottam gimnáziumban is.

Mégsem magyar, hanem filozófia szakos az egyetemen.Azért döntöttem a filozófia mellett, mert nagyon szeretekolvasni, és ez az, ami itt létfontosságú. A filozófiai szö­vegek megértése hasonló metodikájú, mint a költészet. Haegy ókori szöveget olvasok, rá kell látnom az adott szerző

problémahorizontjára, bele kell helyezkednem előfeltevés­

rendszerébe. Az egykor triviális fogalmak kibogozása mamár kutatómunkát igényel - hajdan volt jelentésüket csakígy fejthetjük meg. Ugyanezt csinálom a mindennapokbanis, igyekszem olyan dolgokra felhívni a figyelmet, amiknem biztos, hogy szembeötlőek. Megpróbálom az embe­reket megérteni, azokat a dolgokat keresem, amik közösekbennünk. Az esztétika is érdekel, esztétikaórákra isbejárok, itt még erősebb a művészeti vonal.

Saját verseiről mit mondana, mitől egyediek?Nehéz objektíven megítélnem a verseimet. Juhász Gyulát,Juhász Ferencet szokták említeni írásaim kapcsán, illetveJózsefAttilát, de ezek nagy szavak. Mi az, ami megkülön­böztet más költőktől? Ha az ember megtanul formában

írni, megismerkedik a petrarcai szonett szigorú szabályai­val, megtanul jambusokban írni, sokat olvas a nagyoktól,akkor utána egy darabig szükségszerűen próbálkozni fog amimikrivel, egészen addig, amíg a szigorú formákat,stíluselemeket el nem sajátítja. Ezen túl kell jutni. Ezutánalakul ki a stílus, az egyéniség, amikor saját utunkralépünk. Hogy ez miben különbözik másokétól? Először

megtanuljuk levetkőzni gátlásainkat, megtanuljuk leírnilegféltettebb titkainkat, lecsupaszítva állni az olvasók előtt

- megtanuljuk magunkat adni. Ugyanakkor tudat alattmunkál bennünk Pilinszky, József Attila és Ady - csak aző útjaikat végigjárva látjuk meg sajátunkat, ami az övék­ből ágazik el, hiszen örökké dolgoznak bennünk - elégelolvasnunk a Dunánál-t, hogy ezt megértsük.

A kritikák sokszor nevezik munkámat szimbolikusköltészetnek: az allegória kedvelt eszközöm - verseimsokszor értelmezhetőek párhuzamos olvasatokban.

Hogyan ír verset?Eleinte ahogy ihletem volt, rögtön tollat ragadtam, megsem álltam a végéig, majd napokkal később újraolvasvakidobtam a kukába az egészet. Amikor a tudatosság meg­jelent verseimben, a megírt vázlatokat később átnéztem,majd lerövidítettem, átírtam azokat a részeket, amikkelnem voltam megelégedve. Ma már pihentetem, érlelem amegtalált gondolatokat, átélt élményeket, és ha úgy érzem,készen állok, fegyelmezett munkával alakítom ki avégleges verset. Jóval hosszabb ideig írok most, mintkorábban és sokkal kevesebbet is. Havonta egy-két versjó, ha születik, és ezekre sokkal több időt is szánok. Újab­ban a zárt formák sokkal jobban foglalkoztatnak. Most azaz egyik fő kihívás számomra, hogy a lehető legtömörebbformába öntsem azokat az impressziókat, asszociációkat,amit egy szabad versben esetleg sokkal ösztönösebben,saját gondolatritmusomban tudnék kifejezni. Az esszen­ciát próbálom megtartani.

A Neon vastag kötet: hány év alatt születtek a benne meg­található versek?A Neonban lévő írások 2000 és 2006 között íródtak, több­nyire késő kamaszkori versek. Az Ég és föld között címűciklus, amellyel a kötet kezdődik, 2004-ig íródott. Aversek nem időrendben szerepelnek a könyvben: a ciklu­sok koncepciózus sorba rendezése, gondolati ívre valófelfűzése komoly utómunkát igényelt. A következő

kötetem, amely nyáron jelenik meg Ephata címmel, aligszáz oldalas lesz. Vedres Csaba hasonló című CD-albumá­val egy csomagban jelenik majd meg.

Hogyan kezdődött az együttműködés?

Vedres Csaba zenéjét mindig is szerettem, koncertjeit láto­gattam, majd miután kialakult köztünk a köszönőviszony,

honlapomon Csaba hozzászólt a verseimhez. Ott említette,hogy szeretne velem találkozni és beszélgetni verseimről.

Ekkor az Ephata vázlatformában már létezett. Elmentem

I Kovács-Cohner Róbert I986-ban született Budapesten. Érettségi után az ELTE bölcsészkarára jelentkezett, ahol filozófia szakon kezdte meg tanul­mányait, emellett még számos stúdiumot hallgat jelenleg is a vers- és kritikaírástól kezdve a műfordításon át Mozart zenéjéig.14 évesen kezdett verset írni. 16 évesen publikált először, előbb irodalmi folyóiratokban, majd internetes irodalmi portálokon is. A Közkincs amatőr

irodalmi portálnak szerkesztője és kritikusa lett, jelenleg az Alkotó-Ház szerkesztésében vesz részt. Az Alkotó-estek minden hónap utolsó péntekénvárják a művészetbarátokat a Rátkay Művészklubban. A fiatal költő tervei között szerepel a publikációk mellett az újságírás és az esztétika, az egyetembölcsészkarának befejezése után pedig PhD-képzésen szeretné folytatni tanulmányait.

18 versmondó

hozzájuk Szentendrére, beszélgettünk, és azt mondta,nagyon örülne, ha ez a terv megvalósulna.

Vonaton(Kávézók önző-önzetlenfüst-kérdőjelén

a terítőre bucskázik a fény.És én hagyom.Nem értem.Fel nem foghatomhúsz év múlva sem az örököt,mi belőled fakad.Ennyi csak.Nem is látom. Ki vagy?)Mert ember vagyok.

Van-e hit, Júdásénál nagyobb?A válasz elillan, s már el nem érhetem.Döcögő vonat. Valahol.

(Egyszer láttalak kora reggel az ajtó réséből,

karikás szemed árnyán annyi, annyi év,és válladon ül az elmondhatatlan,ahogy kocosan, pólya-puhán tudatlana mosdó fölé hajolsz.)

Van-e olyan, ami ­ahogy elképzellekmost, vagy húsz év múlva,egyszerűen. emberinÖrvényesnél egy vonatonhajnali három óra előtt hét perccel,vagy a kávézó teraszán fiatalon,húsz év múlva is(Mindjárt elalszol, félálomban heversz.A víz túlcsordul a kádban.Vadvirágok nyílnakszivacsos ujjbegyeimen.)linóleum ablakpárkányomona viharra nézve éjszaka,vagy egy kupéban,a csend felé félúton,míg szőlősökszőnyegeisuhannak tova,s míg halántékomon bolygóbogáncsok csikorognak át,

hétköznapijúdáskénta csempe glóriájával fejed körülálmosan,ahogy nézlek a szobából egy díványon ülvea hajnalok sorának kozepén,a mosdó fölé hajolsz,és megmosod arcodat?

2007. VII. 9. - VIII. 14.Ábrahámhegy, Balatonszemes, Budapest

Hogyan született a kötet?Amikor hallgattam Csaba billentyűjátékát, úgy éreztem,hogy azonnal. le kell írnom azt, amit ezek a dallamoknekem mondanak. Ha valamin gondolkodom, általábankell 1-2 hét, hogy letisztuljon és elkezdjem írni a verset­az Ephata esetében azonnal rögzítettem impresszióimat. Akötet eleje követi az albumot, 13 jelenetből áll. A végénaztán elválnak útjaink: Csaba és én két külön eposzt írunkegyetlen álomvilágról - a zene és a szöveg két alternatívlezárással szolgál, máshova érkezünk az utazás végén.

Lesz koncert is az Ephata kötethez kapcsolódóan?Nagyon remélem, már beszéltünk erről Csabával, de ezekmég csak távlati tervek.

Korábban is jelentek meg versei nyomtatásban. Ön kerestemeg a kiadót vagy fordítva?Is-is. A Krúdy-kör meghívása után részt vettem művészeti

rendezvényeiken. Ennek a körnek a tagja a Kláris és aNapsziget szerkesztője, ők kerestek meg és publikáltákverseim. Ez ilyen egyszeruen történt. Később a Kalei­doszkóp nemzetközi VersFesztiválra küldtem be a versei­met, hogy szélesebb közönség előtt is megmérettessemmagam. A fesztivált 2üü5-ben megnyertem versírás ésműfordítás kategóriában egyaránt. A Kaleidoszkóp min­den évben kiad egy kötetet a pályázók verseiből: ekkor ésa következő évben jelent meg egyenként 10-15 versem aFirka a falra, és a Jelen-lét című antológiákban. A Neonanyagából előadói estek is születtek, Gesztesi Károly ésKádek Heny tolmácsolásában.

Még mindig nem igazán szoktam hozzá a tudathoz,hogy Gesztesi Károly olvasta fel a verseimet, hihetetlenérzés. Ráadásul vele azóta is nagyon jó kapcsolatot ápo­lunk: megkért, hogy előkészületben lévő zongoraalbumá­hoz én írjam adalszövegeket. Kádek Heny kötetemetolvasva megkeresett készülő előadóestje kapcsán. Aztmondta, hogy úgy érzi, belőle is szólnak a verseim, ezértszületett meg a líra és a dzsesszes-blues-os dalok unikum­számba menő szimbiózisa. Az est eddig háromszor aratottzajos tetszést telt ház előtt a Komédium színházban. Asiker titka talán a vers és a zene szoros egybefonódása, ésKádek Heny őszinte, érzékeny interpretációja. Egyikszonettkoszorúm megzenésítve hallható az esten - nagyonjó érzés érezni az emberek szeretetét, mikor a műsor végénmeghajlok a színpadon. A nyári szünet előtt már nem leszlátható ez az előadás, de ősszel folytatódni fog.

A környezete számára nem furcsa, hogy költő?

Azokban a körökben, ahol én mozgok - a bölcsészkarhallgatói között -, ez nem kirívó, mindenki humán beállí­tottságú. A különbség talán csak az, hogy nekem szeren­esém volt azzal, ahogy egymásra találtunk a költészettel.Az utcán természetesen senki nem mondaná meg rólam,hogy mivel foglalkozom, az álmodozó költő archetípusarám sem érvényes.

Azonban sem a filozofiábál, sem a kőltészetből nem lehetmegélni.Újságírással és műfordítással szeretnék foglalkozni, hiszez szakmaszerűen művelhető, valamint szeretnék bentmaradni az egyetemen PhD-re és óraadóként. Remélem,sikerülni fog. Pár éve belekóstoltam a gyakornoki életbe aKossuth Rádiónál, a Felnőttképzési Hírlevélben pedigújságíróként tevékenykedem. Ma már elengedhetetlen,hogy több lábon álljunk.

Az utóbbi években sok tehetséges fiatal költő és író lettbulvárkedvenc. Erről mi a véleménye?Egyáltalán nem tartom fontosnak, hogy ilyen szintenismert legyen a nevem, sőt, ezt kifejezetten el szeretnémkerülni. Azt szeretném, ha azokban a körökben ismer­nének el, ahol fontosak a kortárs irodalom értékei.

Vanpéldaképe?Van, és mondhanék neveket is, de úgy gondolom: nyilván­való, hogy aki ma tollat fog, az előtte elmélyűlt Pilinszky,JózsefAttila, Radnóti, Ady - nagy költőink költészetében.

versmondó 19

Nyilvánvaló, hogy nem írhatjuk meg újra az Ódát vagy azEszméletet: ez ma már anakronisztikus lenne, az elvárásokmegváltoztak. De ők mindig dolgozni fognak bennünk.

Krezinger SzonjaMetró hírújság c. lap

Kovács-Cohner Róbertre a Magyar Versmondók Egyesü­lete által rendezett Kaleidoszkóp nemzetközi Vers­Fesztiválon figyelt fel a szakma. 2005-ben versírás ésműfordítás kategóriában első díjat nyert; versei megjelen­tek a Kaleidoszkóp Könyvsorozat köteteiben (Firka a falra- 2005., és Jelen-lét - 2006.). 2006-ban a Glória KiadóNeon címmel jelentette meg első önálló kötetét, fél évvelkésőbb, a Művészetek Völgyében ezt követte a másodikkötet bemutatója.

Közben a Magyar Versmondók Egyesülete 2007 évinyári Kulturális Média Műhelyének munkájában is résztvett az író, és harmadmagával szerzőként, dramaturgkéntjegyezhette John Ford Kár, hogy K. .. című darabjának áti­ratát, Rákóczi téri Vig-gazságok címmel. Az eredetidarabbal a Kísérletező Színházak Fesztiválján. Gödöllőn,

1998-ban fesztiváldíjat nyert a beregszászi Illyés GyulaMagyar Nemzeti Színház. A commedia dell'arte néhányjellegzetes eszközét felvonultató műhelyprodukciót ahivatásos pályára készülő leendő színészek s előadóművé­

szek mutatták be a Versművészeti Szeminárium, illetve aSzínész és Előadóművész Felkészítő Műhely utolsó esté­jén, Balatonszemesen, Solténszky Tibornak, a Rádioszin­ház igazgatójának a rendezésében. A darab a Kalei­doszkóp VersFesztivál versenyprogramjában is helyet kap.

Seb a téren

Feitl István

Az Irodalmi Jelen márciusi számában Szőcs Géza egyolasz kisvárosról, Arpinóról mesélt, ahova mindenévben meghívnak egy-egy neves költőt egy hétre, majdkérnek tőle egy verset. Ezt aztán egy különleges helyenőrzik az eredeti nyelven és olaszul. Kőkönyvtárat talál­tak ki maguknak, azaz a verseket kőbe vésetik. Ki hinné,hogy II. János Pál egyik lengyeiül írt versét is meg­örökítették? Most pedig Szőcs Gézán a sor, hogy egyéven belül elküldje azt a művét, amelyet az örökké­valóságnak szán.

Pestszentlőrincen a Bókay-kertben néhány évvel eze­lőtt egy nemzetközi kőfaragó tábor alkotói dolgoztak, deaz idő rövidsége miatt az összes nagy kőtömb megfor­málására nem került sor. A szobrok legtöbbje elkerült,kettő-három tönkrement. Néhány szép méretes kő pedig asorsára vár türelemmel. Ott árválkodnak ma is, lassanföldbe süppedve.

Mi más juthatott eszembe, mint az, hogy ha már szob­rok nem lesznek belőlük, váljanak versek gazdáivá? Elsem kell vinni őket, csak a csiszolás és a vésés költségétkell megszerezni valahogy. Nehezebbnek tűnt az a feladat,hogya sok ezer remekműből mely sorokat válasszuk ki.

Nyilatkozat Szécsi Margit szobrának ügyében

Megdöbbenéssel és szomorúsággal kellett látnunk, hogymárcius közepén a kerület nagy költőnőjének, SzécsiMargitnak a mellszobrát ellopták. Ez a barbár tett nem­csak a költő emlékét alázta meg, de arculcsapása a ma­gyar költészetnek, a szobrászatnak és ezen keresztül amagyar kultúrának is. Egyben seb a kerület legszebbterén, ahol hosszú, fáradságos munka révén nagyjainkmellszobrával ékesített sétány kialakítása indult meg.

Ezt a sebet mielőbb be kell gyógyítani, a szobrot visszakell állítani a helyére. Egyben biztosítania kell önkor­mányzatunknak a Kossuth téri és minden más veszélyez­tetett köztéri műalkotás védelmét.

Kezdeményezzük, hogy az önkormányzat, illetve a ma­gyar irodalom és képzőművészet érdekében munkálkodószervezetek és intézmények, valamint a verset és a szob­rászatot szeretá, tereink szépségét értéknek tartó pol­gáraink a magyar Költészet Napján, 2007. április ll-énkifejezhessék megrendűlésűket, ugyanakkor védő és jobbítószándékukat a megcsonkított szobornál. Kezdeményezzük,hogy a Kossuth téren Szécsi Margit soraival helyezzünk elegy emlékkövet. E kő egy .iverspark" első darabja lehet,amit az elkövetkezendő években több is követhet.

20 versmondó

Arra gondoltam, kérdezzük meg a kerület közvéleményét,így felhívás jelent meg a helyi újságban, ki milyen alkotástajánl.

Időközben azonban egy váratlan esemény más iránytszabott a történetnek. Pestszentlőrinc központjában tere­bélyes, rendben tartott park terül el, Kossuth Lajos nevétviseli. Néhány évvel ezelőtt művészsétányt terveztünk ide,ami a megvalósulás útjára is lépett. Két mellszobor állmár, az egyiket Zsin Judit készítette Kondor Béláról, amásikat Kő Pál Szécsi Margitról. Az utóbbit 2004-benavattuk fel.

Idén, egy tavaszi hétfőn Kő Pál járt a kerületben, s úgygondolta, vet egy pillantást alkotására, elsétált tehát aparkba. Legnagyobb megdöbbenésére a talapzat üres volt,a bronz mellszobrot ellopták. A rendőrség pedig tehetet­lennek bizonyult.

Szécsi Margit Pestszentlőrincen született, itt járt iskolá­ba, jelenlétét a szobron kívül emléktábla is őrzi, tehát egy­fajta kultusza alakult ki. Nem csoda, hogy néhány napmúlva, kezdeményezésemre, kilenc, civil szervezeteket ésintézményeket irányító értelmiségi az alábbi nyilatkozatottette közzé.

Az önkormányzat szó nélkül, azonnal csatlakozott a kezde­ményezéshez, így a 2007. évi Költészet Napja, április ll-e,különleges eseményt jelentett Pestszentlőrincen. Több szá­zan, fiatalok és idősebbek állták körül a költő szobrának ta­lapzatát és hallgattak, illetve énekeltek verseket. A PanboroTáncszínház koreográfiát készített Szécsi Margit egy mű­

véből, és Árvay Zolta képzőművész ötlete nyomán a "mű­tárgy kommandó" is ,,razziát tartott" a téren. A talapzatotfekete gyászlepel fedte, gyászkoszorúk, szalagok fejeztékki a költészetet szeretők és tisztelők szomorúságát SzécsiMargit szobrának elvesztése miatt. A közelben felavattukaz első vésett követ a költőnő legismertebb négy sorával:

Úgy néztem magamra mindig,ahogy csodára nézni illik,csodára, az ember fiára,kezeire, nyírott hajára.

Reményeink szerint a szobor újra elkészül, és védelméről

is gondoskodni fognak. S akkor készülhet a következő

kőbe vésett idézet és talán a következő mellszobor is. Kimásról, mint Pestszentlőrinc másik jelentős költőjéről.

Benjámin Lászlóról? 2008. április ll-e ismét az avatás éstalán az újjászületés napja lesz.

Győry Dezső versmondó verseny2007. március 13.

Igazi versünnepet tartottak az elmúlt szombaton Bereg­szászon. A BMKSZ' kezdeményezésére évekkel ezelőtt

elindított Győry Dezső szavalóverseny mára hagyomá­nyossá vált. A résztvevők - három korcsoportban - első­

sorban kárpátalj ai magyar költők verseit mondták el. Averseny népszerűségét mi sem bizonyítja jobban annál,hogy egyre többen neveznek be - idén hetvenheten méret­tettek meg -, s igen sok szülő is eljön, hogy meghallgassagyermekét.

A szép szót, a verset szerető iskolások ezúttal is aBeregszászi Művészeti Iskolában találkoztak. Őket, felké­szítő tanáraikat és a közönséget a szervezők nevébenKádár Rozália, az UMDSZ2 Beregszászi Járási Szerveze­tének elnöke üdvözölte, aki beszélt Győry Dezsőnek, averseny névadójának beregszászi kötődéséről, s ismertettea költő életútját. Majd kezdetét vette a vetélkedés. Alegkisebbek - az alsó tagozatos iskolások - többségeWeinrauch Katalintól, Szalai Borbálától választott verset.A nagyobbak többek között Füzesi Magda, Simon

Menyhért, Sütő Kálmán, Balla D. Károly, Kovács Vilmosegy-egy versét adták elő mély átéléssel. Nézzük hát azeredményt!

A zsűri döntése értelmében az 1-4. osztályos ok közül azelső helyen Majoros Alexandra (Beregszászi KossuthLajos Középiskola) végzett. A második Élész Patrícia(Gát), a harmadik pedig Kacsanovszki Nikolett (Bereg­szászi 6. sz. Általános Iskola) lett. Az 5-9. osztályosokközül Gáti Károly (Csetfalva) bizonyult a legjobbnak, őt

követte Juhász Alexandra (Gát) és Szidor Viola(Kisbégány). A 10-12. osztályosok között a NagyberegiReformátus Líceum diákjai vitték el a pálmát: a dobogómindhárom fokára e tanintézmény versenyzői állhattakfel. Első lett Tóth Gabriella, a második Bálint Klára, aharmadik pedig Molnár Edina. A verseny nyertesei - akika BMKSZ, az UMDSZ és a KAMüT JA3 támogatásánakköszönhetően értékes jutalomban részesültek - végülmegkoszorúzták a művészeti iskola falán található Győry­

emléktáblát.

Versünnep Nagyberegen2007. április 16.

1964. óta április ll-én, József Attila születésnapján ünne­peljük a magyar költészet napját. Szűkebb hazánkban,Kárpátalján is különböző rendezvényekkel méltatják eztaz ünnepet. Idén 9. alkalommal került sor a Beregi MagyarKöltészeti Napok rendezvényére, amely a KárpátaljaiMagyar Pedagógusszövetség által szervezett versmondóvetélkedő megyei döntője.

Nemzeti himnuszunk elhangzása után Géczi Tihamér, arendezvénynek otthont adó Nagyberegi Középiskola igaz­gatója köszöntötte a jelenlévőket: a versenyzőket, fel­készítő tanáraikat, a zsűri tagjait, a hazai és a külföldivendégeket. Az igazgató úr köszönetet mondott mind­azoknak, akik támogatták a vetélkedő lebonyolítását,többek között a KMPSZ-nek4, Antónikné Polónyi Kata­linnak, a Népművészet Mesterének, Fazekasné FüleyJuditnak, az iskola egykori igazgatójának, az ATAK és aKIMM mezőgazdasági kft-nek, a Homoki kisvállalatnak,Tóth Dóra nyugdíjas pedagógusnak.A szervezők nevében P. Punykó Mária kívánt a ver­senyzőknek sikeres szereplést, a bíráló bizottságnak jómunkát, a hallgatóknak pedig kellemes időtöltést. Váncsa

Júlia, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda konzulja azungvári főkonzul üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta.Ezután Vass Irén magyartanár bemutatta a zsűri tagjait: dr.Beregszászi Anikót és dr. Penckófer Jánost, a ll. RákócziFerenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárait, KacsurAndrás színészt, Weinrauch Katalin írót, valamint BraunÉvát, a Megyei Pedagógus Továbbképző Intézet módsze­részét.

A vetélkedő első fordulójában a résztvevők szabadonválasztott verseket adtak elő. A klasszikus és a mai magyarirodalom remekei egyaránt elhangzottak. Hallhattuktöbbek között Gárdonyi Géza, Kovács Vilmos, Koszto­lányi Dezső, Czébely Lajos, Petőfi Sándor, Balla D.Károly, Wass Albert, Márai Sándor, Weinrauch Katalin,Weöres Sándor költeményeit. A versenyzők mély átélésseladták elő produkcióikat.

A második fordulóba a zsűri döntése alapján, a legtöbbpontot szerzett tíz szavaló került be. A versenyzők akötelező verset, Kovács Vilmos Vereekén című köl­teményét adták elő. A szavalatok elhangzása után

1 Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. A szerk.2 Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A szerk.J Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülók és Pedagógusok Tanácsa Jótékonysága Alapítványa. A szerk.4 Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A szerk.

versmondó 21

dr. Beregszászi Anikó, a zsűri elnöke értékelte a ver­senyzők teljesítményét. Mint elmondta, színvonalas volt averseny, a résztvevők magas felkészültségről adtak szá­mot, és ez a pontszámokban is megmutatkozott. Éppenezért nehéz dolga volt a zsűrinek, nagyon szoros végered­mény született. A felszólaló megköszönte mindenversenyzőnek azt a szép élményt, amelyben a jelenlévők avetélkedőn részesülhettek.

A versmondó vetélkedő minden résztvevője a KMPSZoklevelét vehette át, valamint egy könyveket, CD-t, bere­gi szőttest tartalmazó csomagot a Nagyberegi Közép­iskola, a KMPSZ, illetve Nagybereg és testvértelepülése,Szakolyajándékaként.

Ezután következtek a legizgalmasabb pillanatok: Bereg­szászi Anikó ismertette a zsűri döntését. Ennek értelmébena IV. helyen Lőrinc Zsolt (Muzsalyi Középiskola) végzett,harmadik lett Tóth Ferenc (Tiszakeresztúri ÁltalánosIskola), a második helyet Megyesi Csaba (SislóciKözépiskola) szerezte meg. A képzeletbeli dobogó legfel­ső fokára Tűzes Gréta (Beregszászi Magyar Gimnázium)

és Hurik Nándor (Kisgejőci Középiskola) állhatott fel. ŐkKovács Katalin jóvoltából egy-egy 50 hrivnya értékű

könyvutalványt is kaptak, amelyet a Bereg könyvesbolt­ban vásárolhatnak le.

A verseny legfiatalabb résztvevője, Lőrinc Zsolt, TóthDóra nyugdíjas pedagógustól különdíjat kapott. Szűcs

Gabriella, Szakoly község polgármester asszonya háromkülöndíjat adott át a neki legjobban tetsző szavalatokértKárolyi Györgyinek (Nagyberegi Középiskola), Tűzes

Grétának (Beregszászi Magyar Gimnázium), valamintMegyesi Csabának (Sislóci Középiskola). A nagyberegipolgármesteri hivatal különdíját a helyi versenyzö,Károlyi Györgyi kapta, amelyet Oroszné Nagy Márta pol­gármester adott át. Tóth Ferenc református tiszteletesjóvoltából különdíjban részesült a legmesszebbről érkezettversenyző, Rozmán Tihamér (Aknaszlatinai Középiskola).A Nagyberegi Magyar Költészeti Napok valóban aköltészet, a vers ünnepe volt. A nagyszerű teljesítménytnyújtó versenyzőkön kívül elismerés illeti a szervezőket ésa lebonyolítókat egyaránt a vetélkedő magas színvonalúmegrendezéséért. Szemere Judit

A vers ünnepe volt2007. április 21.

Április 21-én a Csapi 2. Számú Középiskolában, GortvayGábor szervezésében szavalóversenyre kerűlt sor. A ve­gyes korosztályú résztvevők között a legidősebb ver­senyző a 78 éves Szántóné Balogh Piroska volt, akit azsűri különdíjban részesített. A kiscsoportosok közöttSzabó Ivett (Csap) lett az első, Balogh Tamás (Csap) amásodik, Meggyesi Csaba (Sislóc) pedig a harmadikhelyezett. A közönségdíjat Kiss Nikolett kapta. A nagycso­portosok korosztályában Marcsák Gergely végzett az első

helyen, Seleszták Marianna (Homok) lett a második,Petró István (Ungvár) pedig a harmadik helyezett.

A versenyzőket a Magyar Értelmiségiek KárpátaljaiKözössége könyvcsomaggal jutalmazta meg. A rendez­vényen Dupka György, a MÉKK elnöke magyar trikolortajándékozott a középiskola és a Kijevi SzlavisztikaiEgyetem Kárpátaljai Fiókintézetének magyar-angoltagozata számára.

L. Sz.

Kárpátaljai versmondó a dobogón2007. május 1.

Az elmúlt héten Kazincbarcika adott otthont az EgressyBéni Nemzetközi Szavalóversenynek, amely 167 ver­senyző - közöttük 103 határon túli magyar diák - rész­vételével zajlott le.

A szavalóversenyt immáron tizenkettedik alkalommal ren­dezték meg a 7-18 éves korosztály számára, 10kategóriában. Kárpátaljáról a Beregszászi MagyarGimnázium tanulója, a gecsei Elek Attila (felkészítő

tanára Mátyás Ágota) a dobogó harmadik fokára állhatott

22 versmondó

fel. Elek Attila Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséttolmácsolta mély átéléssel.

A kárpátaljai diák és tanára utaztatását a versenyre aMagyar Ifjúságért Határon Innen és Túl Alapítvány(Aranyosi István elnök) vállalta magára.

A szponzoroknak köszönet, a diáknak pedig gratulálunk asikerhez.

-kósa-

A vers ünnepe Szolyván2007. május 18.

A hagyományoknak megfelelően a Kárpátaljai MagyarPedagógusszövetség az idén is megrendezte nagy nép­szerűségnek örvendő szavalóversenyét a szórványban ta­nuló iskolások számára: Szolyván az elmúlt hétvégénversenyeztek a verskedvelő gyerekek.

A megmérettetésre Szolyváról és a környékbeli települé­sekről érkeztek az l-5. osztályos diákok és a vasárnapiiskolák tanulói, összesen 52 fő, akik hat kategóriábanindulhattak. A rendezvényt a helyi óvodások műsora nyi­totta meg, majd a versenyzőket és a szervezőket P. PunykóMária a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szór­ványprogramjának felelőse, az Irka c. gyermeklap főszer­

kesztője köszöntötte.

IV. EVFOLYAM 1·2. sZÁM

A verseny programja örvendetesen színesre sikeredett, apalettára a legismertebb kárpátaljai költők gyermek­verseitől kezdve Dzsida Jenő versein át Ady Endre,Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor költeményei ke­rültek.

A vasárnapi iskolák tanulói közül a zsűri azalábbi tanulókat emelte ki: Demján Jolán,Pápis Alina, Furty Román, Fizer Júlia,Kanalas Jenő, Fizer Irén, Szevkó Olga,Ekman Miklós, Miskó Gabriella, KonevicsNagyija, Ljáhovics Eleonóra, CsedrikMihály. Utóbbiak felkészítő tanárai közülkülönösen figyelemre méltó munkát végzettDuliskovics Ilona tanárnő, aki a magyar szóterjesztésének évek óta lelkes és meghatározószemélyisége a szórványban.

A nyertesek és a verseny valamennyirésztvevője emléklapot és ajándékot kaptak,amelyeket az értékelő és köszönő szavak utánGabóda Béla, a zsűri elnöke nyújtott át. Igaziünnep volt ez, amely közös népdaléneklésselzárult.

Aszavalóverseny megrendezését aKárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, aKárpátaljai Magyar Szülők Szövetsége és aDoreas Alapítvány támogatta. A rendezvénymegszervezéséhez nyújtott támogatásértköszönet illeti a szolyvai magyar tannyelvű

óvoda vezetőjét, Gerzsenyi Plutyinszka Iréntés munkatársait, akik évek óta helyet adnak aszavalóverseny lebonyolításához.

Gabóda Éva

versmondó 23

A költészet tavaszaA hetedik költőtalálkozó és versmondó verseny Zilahon

A hatéves folyamatos munka meghozta eredményét: min­den eddiginél szélesebb részvételt jegyezhettünk a költő­

találkozón. A kapcsolatteremtés kiszélesedése nem csak amagyarországi kultúrkörökre vonatkozik, hanem a románművelődés képviselőire is.

A Szilágy Megyei Hagyományőrző Művelődési Köz­pont kiváló szervezésben valósult meg a költészet ünnepieseménye. A győri és a szentendrei küldöttség mellettmost Mosonmagyaróvárról és Nagyszebenből is érkeztekvendégek. A rendezvény minden eddiginél nagyobbméretű volt, ugyanis húszan voltak jelen és olvastak felverseikből a termet megtöltő hallgatóság előtt.

Mielőtt a költők bemutatkozására sor került volna, RaduCápilnsiu, Zilah polgármestere oklevelet és a Zilah Barátjaplakettet adta át Kiss Lászlónak, a magyarországi művelő­dési tárca vezető főtanácsosának a Magyar VersmondókEgyesülete alapító elnökének, a Versmondó folyóirat fő­

szerkesztőjének, aki nagymértékben hozzáj árult a ma­gyarországi és a szilágysági magyar, illetve román költők

közötti gyümölcsöző párbeszéd kialakulásához. A díjatmár tavaly megítélték, de akkor nem tudta személyesenátvenni, most a polgármester köszöntötte a két nemzet éskultúra közötti kapcsolatteremtésben kifejtett kitartómunkájáért.

A Szilágyság és Zilah múltját, jelenét bemutató rövid­filmek megnézése után közel ötven vers hangzott el. Aszerzők saját anyanyelvükön olvasták fel a műveket,

amiket magyar illetve román fordításban is hallhat ott aközönség.

A következő költők voltak jelen a szilágysági kultúr­történet eme jelentős rendezvényén: B. Simon György(Szilágysomlyó), Daniel Sáuca (Zilah), Böröndi Lajos(Mosonmagyaróvár), Cristian Contras (Zilah), FazekasLászló (Margita), Simone Győrfi (Zsibó), Viorel Muresan(Zsibó), Gujás Márta (Szentedre), Daniel Hoblea (Zilah),Joan Pipoiu Dragomir (Zilah), Fuchs Wolfgang Wemer(Nagyszeben), Kiss Lehel (Sarmaság), Viorel Tautan(Zsibó), Bálint Tibor (Zilah), Parlaghi Krisztina (Zilah),Gülch Csaba (Győr), Marcel Lucaeiu (Zila) és FarkasHajnalka (Vajdaság).

A versek fordításait Balea Dumitra és Bele Flavia fordí­totta illetve Berki Anikó és Szeghedi Rita tolmácsolta. Aprogramot Fejér László, a Hepehupa című folyóiratszerkesztője vezette.

24 versmondó

Józsa László - Kiss Lehel

A vers csodája(Elhangzott A költészet tavasza c.versmondó verseny megnyitóján)

"A dolgok keletkeznek és elmúlnak, elérik kifejlődésüket,

aztán visszatérnek eredetükbe. Az eredethez visszatérniannyi, mint megnyugodni. Megnyugodni azt jelenti, hogyrendeltetését betöltötte. Rendeltetését betölteni annyi, mintaz örök rendet megismerni. "- írja Lao-ce.

A terebélyes összemegy, az erős gyönge lesz, amiemelkedik, alászáll. Az alászállás befelé figyelés, vissza­térés önmagunkhoz, a bölcsesség növekedése, a káprázatszertefoszlása. Ilyenkor az illúzió buborékai szétpattan­nak, s belekerülünk egy olyan világba, mely nem varázslattöbbé, hanem maga a valóság. E világ feneketlen üresség,mely köré látszatokra épülő látszatok, árnyak és fantomokgyűrűje fonódik, azt képzelvén magáról, hogy létezik.Ebben a kaotikus szférában létünknek csak az adhat tar­talmat, ha érezzük, hogy valaki fogja a kezünket, ha elju­tunk ahhoz a felismeréshez, hogy" Egy mégoly kis gondo­lat is, mennyire betölthet egy teljes életet. " (Wittgenstein)Létünk nem más, mint pillanatokból fűzött, örökkémozgásban lévő láncszemek bonyolult konfigurációja.Fel-jeltörő pesszimizmusunkban, fojtogató melankóliánkúgy ordít, mint a hangok az emelkedett némaságból.Karinthy Frigyesnek van egy zseniális novellája, amelyarról szól, hogy valaki elindul a fény nyomában, keresi,kutatja a forrást, de nem találja. Csak megy, követi a su­garat, és amikor végül eléri, mindent beborít körülötte avakító fény. Ekkor döbben rá, hogy belőle árad.

Talán a mai alkalom is hasonló találkozásra szólít fel;olyan alászállásra, ahol a vers kíván csendet teremteni abennünk lévő zűrzavarban, hogy aztán általa föloldjukmagányunk fojtogató kötelékeit.

A vers legnagyobb csodája, hogy testté válik és kilép akülső létbe, hiszen valami annyiban létezik, amennyibenmeg tud szolalni. A vers úgy szólaltat meg valamit, hogynyitva hagyja annak további meghatározását. Célja, hogykimondja a kimondhatatlant; a belsőt igyekszik meghódí­tani, és nem elégszik meg a külső látszattal. Ezért volta­képpeni misztériuma épp a kép megfoghatatlanságában, atiszta visszaadás lebegésében áll. Amit el akar mondani, aza lelkünk mélyén van, és nehezen férünk hozzá, de a velevaló találkozás rádöbbent az "együtt-élmény" csodájára.

A kitűnő hangulatú találkozó szombaton versmondó ver­sennyeI folytatódott, amelyen a megye középiskolás diák­jai vettek részt. A verseny után a zsűri magyarországi tag­jai értékelték a versenyzőket és Kiss László, a zsűri elnökeegy rövid bemutatón külön előadást tartott a versmondás

lényegéről. Popper Ferenccel közösen - aki kiváló vers­műhely vezetője Győrött és a Magyar VersmondókEgyesületének Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezeté­nek az elnöke - Berki Anikó versmondását elemezték, ún."bemutató foglalkozás keretében", aki József Attila Duná­nál című versét mondta el. A vers elemzésével, értelmezés­sel és gyakorlati tanácsokkal ,,korrigálták" a versmondót.

Elsősorban a versválasztás, a megjelenítés és az elő­

adásmód megítélésében tapasztaltak sokat nem csak akezdő versmondók, de felkészítő tanárok is.A Költészet Tavasza szavalóverseny első három helye­zettje a következő:

l. Berki Anikó (SiIvánia Főgimnázium).

2. Marosán Csaba (Református Wesselényi Kollégium).3. Szeghedi Zita (Tanítóképző).

A versmondó verseny után a vendégek elzarándokoltakLampértra, Ady szüleinek falujába. Adyra emlékeztek akőasztal előtt, amelyen több versét írta, amikor nagy­szüleihez jött látogatóba.

Lakatos István

"A vers az, amit mondani kell. " - írja Kányádi Sándor. A versmondónak tehát olyan mediátorrá kell válnia, aki a műmegértésének célhoz jutásában teljesen eltűnik, s hagyja, hogy általa a szöveg mutatkozzék meg. A megszólaltatottszöveg nem puszta hallhatóvá tételében, hanem csak a megértő megszólaltatásában jut léthez.

Verseketazért olvasunk, mert keressük benne azt aformulát, amely értelmet adhat létünknek. Hisz egész létünk soráneredetünk történetét kutatjuk. Hogy mi végre születtünk és mi végre élünk.

A vers nem rezervátum vagy mauzóleum, hanem egy olyan metafizikai dimenzió, amelyben az Igazság lép elénkmetaforafergetegekben. Jelentéseit a bölcsességfátylain átfiirkésszük, de el nem érhetjük. Megmerítkezhetünk a szavakkaméleonszinében, de amíg nem találjuk meg önmagunkat benne, amíg ki nem mondjuk, hogy az "én vezérem bensőm­

ből vezérel", addig csak a külső hatások áldozatai vagyunk.Sárból és napsugárból összegyúrt Énünk önvédelemre van beállítva, ahhoz azonban, hogy a művészet, jelen esetben

a költészet értő befogadói legyünk, meg kell nyílnunk, mint a régi váraknál a felvonóhidak, hogy abekívánkozóvalalászállhassunk az együtt-élmény misztikumába.

versmondó 25

A szép szó ünnepe volt16. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny

versmondó1997. OKTóBER

Minden jó, ha a vége jó. Nos, most némileg módosítanámezt a közmondást, mégha kicsit nyakatekertre sikeredik is:ha a kezdet jó, akkor végig jó.

Ez jutott eszembe az idei Tompa Mihály Napok ünne­pélyes megnyitóján, amikor Dráfi Mátyás Jászai-díjas,érdemes művész szavalatát, Povinszky Laura és Kiss'Gábor nagyszerű zongorajátékát, Sebők Valéria üdvözlő

szavait, Mács József író ünnepi beszédét, valamint azIndustria duót hallgattam.

A meghitt este hangulatát a Kulcsár Tibor-díj átadásafokozta, melyet a költő lánya, Bori nyújtott át. A megosz­tott díj Bodnár Máriához és Gáspár Tiborhoz kerűlt. A díj­átadás után megható pillanatok következtek. Kihunytak afények. Egyetlen hatalmas gyertya maradt égve a szín­padon, melynek lángja bevilágította a néma csendbeburkolódzó nézőteret is. Az elhunyt nagyszerű színészre,Kaszás Attilára emlékezett a XVI. Tompa Mihály Napokközönsége.

V. ÉVFOLYAM 4. szÁM

A megnyitó után, ezen az április végi héten, két nehéznap várta a versenyzőket, az őket elkísérő pedagógusokat,de a szervezőket is. Aki ismeri e verseny felépítését, tudja,hogy az iskolai, a járási, a kerűleti vetélkedő akadályainkeresztül vezet az út Rimaszombatig. A rendezvény hoz­závetőleg 3-4 ezer tanulót mozgósít évente. A múltban 6csoportban mérték össze tudásukat a versenyzők, de ebbenaz esztendőben új kategóriát is meghirdettek a szervezők,

mégpedig a lírai színpadok kategóriáját. A hét kategóriá­ban a verseny két napján közel háromszáz diák és felnőtt

állt ki a zsűri elé, hogy megméresse tudását. A bírálóbi­zottság tagjai alapos munkát végeztek. Vállalták, hogyszemélyre szóló értékelést mondanak el minden ver­senyzőről. S íme néhány gondolat abból, amit a zsűri tag­jaitól hallottunk:

Az l. kategória szereplői most ismerkednek a műfaj sajá­tosságaival, igyekeznek legyőzni a közönséggel való talál-

kozás nehézségeit, ami önmagában is nagybátorságot jelent. A 2. kategória kedvencírója Lázár Ervin, sokan választottakszöveget a Négyszögletű Kerek Erdő

meséiből. Az előadói jelenlét itt már biz­tosabb, ám helyenként túljátszott. Erős

mezőny jellemezte a 3. kategóriát. Azelőadás a lehető leglazább testtartást kíván­ja, melyből szabadon jöhetnek a gesztusok,míg a hátul vagy elöl összekulcsolt kézinkább gátolja a produkciót.

Elsősorban a gyerekekre kellene bízni avers kiválasztását, szabadságot kellene adnia szavalóknak. Fontos, hogy a gyermekszeresse a verset, és maga érezzen rá aszöveg lényegére. Általában a szavalók túlvannak .Jdomitva". Arra kell törekedni,hogy örömüket leljék a szavalásban, nem azoklevelek a fontosak. E néhány kiragadottmondathoz csak annyit fűzök hozzá, hogyaszakértőkből álló bírálóbizottság értékeléseaz egyes csoportoknál több óráig is eltartott.

Sikeres volt a VII. kategória bemutat­kozása, és reméljük, hogy az elkövetkező

években a rimaszombati országos vetélke­dőn több csapat fogja megmérettetni magát.Ebben a kategóriában a zsűri nem "rang­sorolta" a két részt vevő csoportot, hanemnevesített díjakat osztott ki. A füleki ApropóKisszínpad Dramaturgiai díjat, az Alsó­bodoki MÖSZ Diákszínpad pedig Színpadibeszéd-díjat kapott.

Ha az ember hű krónikása akart maradnia gömöriek nagyszerű rendezvényének,ugyancsak rohangálhatott a hatalmas kul­túrpalotában, mert szinte minden terembentörtént valami. Részt vehettünk JuhászKatalin és Szászi Zoltán könyvbemu­tatóján, a budapesti Hólyagcirkusz Társulat

26 versmondó

előadásán, valamint Gál Tamás Jevgenyij Griskovec:Hogyan ettem kutyát című monodrámájának előadásán.

Az irodalmi matiné keretében gömöri meseírókkaltalálkozhatott a közönség - ott volt Duray Miklós,Kövesdi Károly és Vaskői Károly. A beszélgetést JuhászDósa János vezette. A fesztivál résztvevői, mint mindenévben, ebben az esztendőben is lerótták kegyeletüketHanván Tompa Mihály sírjánál.

Tán hosszúra sikeredik magában a felsorolás is, de mégnem szóltam a Tompa Mihály Napok kísérő rendezvé­nyeiről, melynek keretében bemutatták a Ferenczy István

Irodalmi és Képzőművészeti Verseny 2007-es díjnyertesmunkáit, láthattuk a Tücsök c. gyermeklap nagyszerű kiál­lítását, a Madách Posonium Könyvkiadó árusítással egy­bekötött nyilvános bemutatóját, de akí az adott szórako­zási lehetőségek ellenére mégis unatkozott volna, nyugod­tan részt vehetett a kézműves foglalkozásokon, melyeket abátkai Izgő-mozgó Kézművesműhely .mesterei" vezettek.

***Véget ért egy nagy-nagy vetélkedősorozat. Amikor agálaműsor záróakkordjaként Köteles László parlamentiképviselő, a Csemadok Országos Tanácsának alelnökemeghirdette a XVII. Tompa Mihály Napokat, akkor esorok írója nem azon töprengett, hogy az pontosan egy évés néhány nap múlva lesz-e, hanem azon, hogy mi leszaddig azokkal, akik részt vettek a Tompa MihályNapokon. S itt nem csak azokra gondolok, akik helyezéstértek el. Rimaszombatban ott lenni rangot jelent. S nemtúlzok, ha azt mondom, hogy ennek a versenynek közel300 győztese volt. De megbecsüljük-e eléggé legalább ahelyezetteket s az őket felkészítő pedagógusokat? Mert aznem elég, ha az ott szerzett okleveleik az iskola folyosóinporosodnak. Legalább a győzteseknek biztosítsunk fel­lépési, szereplési lehetőséget a helyi, a járási s netán azországos rendezvényeinken is. Jó szokássá kezd válni,hogy polgármestereink az esztendő befejezése alkalmábólfogadják azokat a sportolókat, akík öregbítették városuk ­községük hímevét. Gondolom, azoknak, akík országosszinten Rimaszombatban képviseltek egy-egy települést,szintén ott lenne a helyük szülöföldjük .xlicsőségtébléjén'',

Csikmák ImreSzabad Újság

Lélektől lélekig2004. óta rendezzük meg a "Lélektől lélekig" NemzetköziIrodalmi Gyermekfesztivált.

Már a szervezéskor elhatároztuk, hogy a fesztivált min­dig valamely aktuális történelmi eseményhez vagy szemé­lyiséghez kapcsoljuk. Az első évben ez a Rákóczi-szabad­ságharc, a második évben pedig JózsefAttila születésének100. évfordulója volt. A 2006-os év három kiemelkedő

történelmi eseményhez kapcsolódott: a nándorfehérváricsata, Rákóczi hamvainak hazahozatala és az 1956-os for­radalom évfordulója. Ezért a fesztivált A szabadságvágy ésa hazaszeretet megje1enítése a XX. századi magyar iro­dalomban témakörében hirdettük meg. Az idei év pedigazoknak az íróknak és költőknek a munkásságát állítottaközéppontba, akiknek a születésnapja 2007-ben kerekévfordulóhoz érkezett (Ady Endre, Arany János, DsidaJenő, Karinthy Frigyes).

Fontos célként határoztuk meg a gyerekek irodalmiműveltségének fejlesztését, irodalmi értékeink őrzését és

ápolását, s nem utolsó sorban a nyelvi, irodalmi kommu­nikációs nevelési program szerint tanító magyarországiiskolák és a határainkon túli magyar iskolák közötti kap­csolatok építését. Öt hazai és öt határon túli régióközpont­ban zajlanak az elődöntők, a legjobbak vesznek részt atavaszi versenyünkön.

Az első fesztiválon az erdélyi, a vajdasági és a drávaszögirégióközpontokból érkeztek a határon túli gyerekek. 28magyarországi és 19 határon túli magyar tanuló mutatko­zott be. Valamennyien arany, ezüst vagy bronz minősítést

kaptak.

A második versenyen már 59 tanuló vett részt, öt ma­gyarországi és négy határon túli régió képviseletében.

A harmadik évben ötre bővült a képviselt, határainkon túlirégiók száma: Horvátország, Románia, Szerbia, Szlová­kia, Románia, Ukrajna. A magas színvonalú megméret­tetésen 70 fő vett részt.

versmondó 27

A negyedik fesztiválon összesen 51 versenyző vett részt22 hazai és határon túli iskolából. Kiss László, a MagyarVersmondók Egyesületének alelnöke, a zsűri elnöke érté­kelésében nagyon magas színvonalúnak ítélte meg a fesz­tivált, amelyen a három korcsoportban összesen 16 arany,19 ezüst, 16 bronz minősítést kaptak a versenyzők. Azsűriben foglalt helyet a rendezvény visszatérő díszven­dége, Vajda Márta színművésznő, A Tenkes kapitánya c.tévéfilmsorozat Veronikája is. A megnyitón ő adta elő

Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét, amely a fesztiválnevét és mottóját adja. A megnyitón fellépett Inhoff Edetrombitaművész, Siklós díszpolgára is.

Minden évben neves személy vállalja a fővédnökséget

(Dr. Hiller István, Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin).Ebben az évben Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák ésMűvészeti Iskolák Szövetségének elnöke volt a fővédnök.

A versenyzésen túl a barátkozásra, beszélgetésre, kirán­dulásra is van mód, így minden résztvevő kellemeseneltöltött két nap után tér haza. A fesztivál igazi eredményéttalán a következő levélrészlet fejezi ki a legszebben: " ... akis vajdasági különítmény nevében őszinte köszönetetmondok mindenért. A gyerekek tele vannak élményekkel,és ami talán még fontosabb: sikerélménnyel, hogy ma­gyarként Magyarországon is helyt tudtak állni!"

Batthyány Kázmér Általánosés Alapfokú Művészeti Iskola

Siklós

r

Kalász Márton: "Enek, hajolj ki ajkamon"Elhangzott a VIII. Országos József Attila Vers-, Énekeltvers- és Prózamondó verseny megnyitóján

József Attila születésének évfordulója, a magyar költészetünnepe évszázadokat asszociáltat velünk, BalassitólAdyig, Aranytól Babitsig jó néhány géniuszra utal visszailyenkor minden napunk. Fogódzunk költeményekbe,nyelvbe, a magyar nyelv költőnként szinte más-más éltető

forrásába. Jelen van József Attila nyelvében Ady, Arany,Csokonai: jelen van az ő nyelve mindmáig emberi ésköltői magatartásának követőiben. S e követésben, az irán­ta való hűségben, gondolatokban, szavakban az eddig,ennyire talán sohasem hangoztatott fölismerés: JózsefAttila nem csak kivételes, zseniális költői világot alkotott,de egy-egy remekművével erkölcsi törvényt is hagyottránk. Magatartásunkat, az eligazodás szándékát az ő

lelkéhez, elméjéhez köthetjük bármikor, s amihez azember így kötődik, abban végtére vigaszt is lel - vigaszrapedig napjainkban úgy lenne szükség, mint testünknek ­lelkünknek a lélegzetre.

Vannak haragtartó költők, a Biblia hangján esendősé­

günket fejünkre olvasók, vannak mértéktartó szavúak ­József Attila számomra mindig vigaszt adó költő is volt.Kamasz, szinte gyermeklelkemhez ő férkőzött valamikora legközelebb.

"Jöjj testvérkém, atyánk, a bujdosó Nap,A távol falujában hallgatott. "

28 versmondó

S az úgynevezett istenes versek megszóIító hangja és aszívszorító meghittséggel megfogalmazott, s szinte hitma­gyarázó 1923-as ciklusáig, a Tanításokig - amelynekvégéről a "Ha már nagyon kell imádkozni, / Imádkozzunk"kezdem, 15. vagyis záró részt a különböző kiadások rendreelhagyják - nekem máig lelki nyugalmat is ad. Természe­tesen épülnek be az életműnek azokba a hatalmas gondolati,lelki, érzelmi nyelvi köreibe, amelyek ennek a Iírának csú­csait jelentik, ahogyan a kései, fájdalmas remekekbe is.Kései - József Attila alkotópályájával kapcsolatban már aszót kimondani is tragikus, akárcsak Petőfi Sándor koraihalálát fölidézve. S ha tudjuk is, más és más példa ez s egy­bevethetetlen, gyakran megfordulhat fejünkben JózsefAttilával kapcsolatban is - persze áttételesen -, megvívta ahuszadik századi géniusz is a maga szabadságharcát. Életéttekintve pedig az utókornak miféle kétségekkel kell máigszámolnia, sőt elszámolnia, ha a pusztulás okát meg kíván­ja nevezni. Baleset, önkéntes zuhanás - az előzmények

szorítják a lelket az egyik szakadék széléhez is, másikhoz is."Az Isten itt állt a hátam mögötts én megkerültem érte a világot. "

Emberi sorsot, hadd egészítsem ki, mindannyiunk emberisorsát pontosabban, érzékelhetőbben kifejezni, úgy

hiszem, nemigen lehet. József Attila tétovázásait semannak vizsgálatávallehet rendszerezni, miben hitt s mibennem. Épp ifjúkori kísérletei, ha úgy tetszik, vallomásaiintenek, mennyire természete legmélyén élt s jelen voltművész, amit neki s mindannyiunknak csupán megszemé­lyesíteni kellett, evilági alakká formálnia s olyan intim vi­szonyba hívni:"Hogyha golyóznak a gyerekek, / az isten közöttük ott tén­fereg. "

Vagy a meghitt viszonyban természetes, sőt emberienkötelező szemérem:"Dolgaim elöl rejtegetlek, / Istenem, én nagyon szeretlek. "Még annak is summája: "Ha nevetnél, és is örülnék, / va­csora után melléd ülnék, / pipámat egy kicsit elkérnéd / sén hosszan mindent elmesélnék. "

Nehéz itt elhárítani, hogy olvasóként az ember ne kössön,s aligha csak önkényesen, ehhez a hangulathoz egy másiksort annak minden keserűségével: "Anyám kún volt, azapám félig székely" - hiszen az ő hiányuk visszhangzikcsöndesen s visszafogottan, legalábbis számomra, emagányos, lélektársakat kereső s néha tisztító szorításban.A József Attila társtalanságából eredő örök vágy másoklelket megértő fénye iránt, életéből megmagyarázható, azöt értők ezt hitelesen mindig meg is tették. Leveleiből

szembetűnőbben derűl ki, mint verseiből, hogy életében ezaz egyik legerőteljesebb érzés s gond. Befogadja-e öt egy

család, közösség, politika, az emberi társadalom? Szépeszmék kisstílű kisajátítói e gondjaiban is aligha tudtákigazán követni, csak sérelmeit növelték. Növelte a világkeseségében önnön képzelete. Gondoljuk el, József Attilabetegségére, romlott idegzetére hivatkozva akár, élete utol­só pillanatáig szinte micsoda verssorokat volt képes a világelé rajzolni - töredékeiben is milyen zseniális szerkezetek,milyen gondolatiság volt jelen, micsoda tudat példáulabban: "úgy ragyog és világít / lelkemben, mely világotáhít / az emberi fölszabadulás" - vagy ez a töredék vers ­most sem tudom megállni, hogy ne idézzem egészben:

"Ének, hajolj ki ajkamon,s te bánat, ne érj el, csak holnap.Mélyebbre kell még hajlanom,hogy semmit nem tudón daloljak.

És énbennem is leng a mérleg,de nem húzza le, ami kell.Légy verőfény: semmit sem értek,csak hallom. kislány énekel.

Szádon az igazság bugyogjons te nyelj, hiszen te úgy hazudsz!Ez a bölcs átok addig fogjon,míg vitatni s szeretni tudsz!"

Micsoda lelkűlet, summázó bölcsesség hangzik föl min­debből- kétségbeesetten, mégis szinte derűsen.

versmondóVI- (~VFOLYAM 1<::,SZÁI\"t 11}9~, APRILIS

versmondó 29

Tóth Zsóka

A tatabányai József Attila vers-, énekeltvers- és prózamondóversenyekről

(A VIII. Országos József Attila Vers-, Énekeltvers- és Prózamondó Verseny döntője, 2007. április 5-6-7.)

Az ezred- és századforduló utolsó évtizede Tatabányaváros és a térség szénbányászatból élő lakossága számárakatartikus időszakot jelentett. Tatabányával, a "szénreépült várossal" volt tele az országos sajtó. A szénmezők

kimerülése, a munkanélküliségből fakadó szociális prob­lémák, a levegőszennyezettség szorongató helyzetébenkellett a rendszerváltozás utáni önkormányzatnak meg­oldania feladatát: megteremteni a város új gazdasági szer­kezetét, jövőt és megélhetést adni az ott élő embereknek.

Komárom-Esztergom megye legnagyobb és országosanis újító szellemű művelődési intézménye - A Köz­művelődés Háza - menedéke volt a művészetek művelői­

nek, professzionális és amatőr körben egyaránt. Az itt dol­gozó elhivatott és elszánt közművelődési szakemberek hit­ték és vallották, tenniük kell a városért, vérkeringését fel­frissíteni, ne csak a nehézségek, gondok tapadjanak a tele­pülés nevéhez, hanem kezdődjön el a kulturális életben, aművészetek területén és segítségével egy új építkezés, aváros barátságosabb arculatának, kialaldtása.

A Közművelődés Házában dolgozva és az amatőr vers­mondás, színjátszás területét gondozva, természetesen énis szerettem volna ehhez az "építkezéshez" hozzájárulni.Arra gondoltam, hogy József Attila (abban az időben

egyébként is erősen vitatott) költészetét emeljük közép­pontba, és születésének dátumát, a Költészet Napját te­gyük igazi versünneppé városunkban, megyénkben.Természetesen nem egy alkalomra tervezve, hanemhosszú távú, tartalmas és komoly feltételeket szabó, érté­kes eredményeket felmutató, felmenő rendszerű verseny­ként, amelynek célja József Attila költészetének életbentartása a vers mondása által és népszerűsítése az iroda­lombarátok, fiatalok és a felnőtt korosztály segítségével.

Ha jól gondolom, Zsókával mi vagyunk az egyetlenek',akik valamennyi versmondó versenyen jelen voltunk.Szerény képességemmel, szakmai elhívatottságommalés felkészültségemmel zsűritagként és segítő part­nerként szolgálhattam a magyar költészetet, aversmondást.Ma már majdnem a történelem kategóriájába tartozikaz az est, amelyet Kaposvárott - a rendszerváltozástkövetően - egy nagyszerű embernek és művésznek,

Vértes Elemérnek, a hajdani Fonómunkás Kisszínpadrendezőjének emlékére hoztunk létre. Sokan voltunk:barátok, egykori játszótársak és ott volt a Tatabányai

Bányász Színpad néhány kiválósága is, akik barátkéntjöttek el Elemér emléke előtt tisztelegni. Soha nemfelej­tem el, hogy Gengeliczki Laci kiállt a színpadra és akövetkező bevezető szöveget fűzte József AttilaKülvárosi Éj cimű verséhez: "Hölgyeim és Uraim! Úgytűnik, hogy ma nemigen divatosak József Attila úgy­nevezett elkötelezett versei, mint a következő. "És utána Laci ugyanazzal a hittel és elkötelezettséggelmondta el a verset, mint mindig korábban.Ez volt az az időszak, amikor JózsefAttila költészetéből

sokan "ki akarták írni" nagyformátumú, Ún. baloldalielkötelezettségű verseit - szerencsére sikertelenül.Évekkel később egy politikai párt kisajátítási törek­vésének kellett ellenállni és bizonyítani, hogy JózsefAttila költészete egyetemes érvényű, ezért senkineksincs joga versenyünket, a költő szellemiségét politikaicélok szolgálatába állítani.Nem is sikerült!

(Kiss László)

Jelentsen komoly lehetőséget a verseny a József Attilaköltészetében való elmélyűlésre, az egyetemes magyarirodalom megismerésére, és minden alkalommal kapjonhangsúlyt az irodalom, a költészet valamely más területeis. Így például a szomszédos népek költészete, s ezenkeresztül a műfordítás, vagy Petőfi Sándor születésének180. évfordulója tiszteletére egy Petőfi-vers, de említ­hetem a Nagy László, vagy legutóbb a Dsida Jenő és aHajnal Anna költészetét felmutató versválasztást. Állandófeltétel a ma élő magyar költők ismerete és a tőlük válasz­tott költemények előadása.

A József Attila-versenyen jelent meg először a vers­mondó versenyekhez kapcsolva az énekelt vers kategóriá­ja, amely új színt hozott a felhangzó költemények sorába.

Magam akkor vélek igazán országosnak egy versenyt, haaz valóban a kisfalvaktól indul, s a nagyobb települések,megyeszékhelyek válogató megmérettetésein keresztülvezet az út az országos döntőig. S akkor tartom igazán aköltészet ünnepének, ha végezetül nem is versenyről,

hanem a magyar irodalomról, a költészetről s magukról averseket felmutató előadókról szól.

Hogyan sikerült ezt elérni? Nem könnyen. Hiszen megkellett találni és megnyerni azokat az országos intéz-

• 2006. június lő-án elhunyt Domokos Mátyás, Széchenyi-, József Attila- és Magyar Örökség-díjas irodalomtörténész.Sajnos Domokos Mátyás, Matyi bácsi - okos gondolataival, elkötelezett indulatával és a mindig nagy lelkiismeretességre utaló felkészültségével,amellyel az értékelést végezte - már nem lehet közöttünk. Mondhatnánk úgy is, hogy cserben hagyott minket, és az igazság kedvéért azt is el kell mon­danunk, hogy nem csak a versmondókat, hanem igaz gondolataival az egész magyar irodalmat hagyta magára.

30 versmondó

ményeket, szervezeteket, amelyeknek a képviselői magukis szívügyüknek tekintik a magyar irodalom és költészetbemutatását, a versmondási hagyományok ápolását, ésfontosnak találják az ország sok-sok tehetséges amatőr

versmondójának színre lépését, fejlődési lehetőségük

feltétele inek megteremtését, mert, mint tudjuk, kevésolyan hivatásos müvész van, aki a költészetre teszi föl azéletét. Tisztelet közülük azoknak, akik a verset éltetik.

A jeles esemény kiírói kezdetektől a Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma, illetve az Oktatási és KulturálisMinisztérium, a Magyar Művelődési Intézet és Képző­

művészeti Lektorátus, a Magyar Írószövetség, a MagyarVersmondók Egyesülete, Komárom-Esztergom MegyeÖnkormányzata, Tatabánya Megyei Jogú Város, a JózsefAttila Megyei Könyvtár, a Magyary Zoltán Városi ésMegyei Művelődési Központ és az országos döntő lebo­nyolítója A Közművelődés Háza Kht.

A Nemzeti Kulturális Alap pályázata (sikeres pályá­zata!) teremtette meg az elődöntők, az országos döntő

megrendezésének feltételeit, a fenti intézmények és szer­vezetek pedig egyben az esemény fő támogatói is voltak.Köszönet a kiemelkedő és nem szokványos gesztusért, aközösen felajánlott díjért a korábbi győztes versmondók­nak és mindazoknak a lokálpatriótáknak, akik úgy gondol­ták és gondolják, Tatabányáról senki sem mehet el szívesszó nélkül és "üres kézzel", ezért mindig akadt köztük, akikérés nélkül ajánlotta segítségét a rendezéshez és tehetős­

ségét a díjazáshoz.Elengedhetetlenül fontosnak találtuk és találjuk, hogy a

zsűri elnöke és tagjai köztiszteletnek örvendő, jeles

személyiségek legyenek. A zsűri elnöke, hét JózsefAttila­versenyen - a rendezők és a versmondók nagy örömére ­Domokos Mátyás irodalomtörténész volt, aki őszinte ki­váncsisággal várta a színre lépőket, és közvetlenül, lefegy­verző tudással, bölcsességgel beszélgetett az előadott

versről, az értelmezésről akár egy gimnazistával, akár anyugdíjas, a versekre szépkorban rátalált nagymamával.Domokos Mátyástól bensőséges emlékezéssel búcsúzott ela versmondók közössége a legutóbbi versenyen.

A zsűri tagjai a kiíró szervezetek képviselői, előadó­

művészek.

2007-ben a zsűri elnöke: Vasy Géza irodalomtörténész.Tagjai: Tóth Zsuzsanna előadóművész, a Magyar Mű­

velődési Intézet osztályvezetője. Kiss László, a MagyarVersmondók Egyesületének társelnöke, a Versmondófőszerkesztője. Harsányi Sulyom László rendező, a JászaiMari Színház, Népház igazgatója. Sebő Ferenc zene­szerző.

A tatabányai József Attila vers-, énekeltvers- és próza­mondó verseny kemény feltételek elé állítja a részt­vevőket. A nevezési lapon hat választott művet kell meg­jelölni, ebből - a legutóbbi kiírás értelmében - hármatJózsefAttila költészetéből, hármat pedig különböző egyébszempontok szerint. 2üü7-ben az utóbbiakat József Attilakortársainak, Hajnal Annának vagy Dsida Jenőnek a költé­szetéből, illetve ma élő magyar költők verseiből kellettválasztani.

Az általános gyakorlat szerint az országos döntőkön egy,esetleg két verset hallgat meg a zsűri. Tatabányán arésztvevők mindegyike háromszor szerepel a bírálóbizottság előtt, a nevezett hat versből a zsűri által meg­jelölttel. Nincs kiesés, nincs külön döntő. Tatabányán ezév áprilisában mindenkitől kötelezően JózsefAttila és egyma élő magyar költő egy-egy versének előadását kérték.Harmadikként - a benevezett, megmaradt négyből - aszámára legfontosabbat választhatta az előadó.

A verseny ünnepélyes megnyitásán Kalász Márton, azÍrószövetség elnöke személyes vallomással szólt JózsefAttila költészetéről, Sebő Ferenc pedig együttesévelJózsef Attila verseit énekelte, a dalok közé fűzve a versekdallá születésének körülményeit.

A megnyitó estéjén kíváncsian vártuk a messziről ésközelebbről érkezett versmondók és zenészek rövid bemu­tatkozását. A már eleve izgalmat jelentő előeste még asorszárnhúzás feszültség ét is tartogatta, amelyet jótéko­nyan oldott egy-egy szerenesés kézzel húzott szám. Ésakkor még ott volt az éjszaka, hogy ki-ki átgondolja, meg­fontolja, melyiket válassza a nevezett versekből, és ugyan,milyen sorrendben mondja el azokat a zsűri előtt.

A második forduló után a szervezők alkalmat teremtet­tek az elemző, értékelő beszélgetésre a zsűri és az előadók

között. Ezt az estét intenzív továbbképzésnek is fel­foghatjuk, hiszen a hivatkozások, a példák mindenkibenfrissen élnek. A megbeszélés tárgyai voltak: az előadott

versek irodalomtörténeti vonatkozásai, megközelítése,elemzése, a színpadi megjelenés, a beszéd, az előadói

versmondó 31

attitűd - sok-sok tanulsággal. Ez volt, és úgy gondolom, atovábbiakban is ez lesz az egyik legfontosabb program­pontja a tatabányai JózsefAttila-versenyeknek.

A harmadik forduló a rendkívüli fűtöttsége miatt akáregyféle döntőnek is felfogható, hiszen mindenki - az előző

esti beszélgetés hatásaként is -, a költő iránti alázattal,tudásának, tehetségének legjavát adva, a legszebben sze­retné felmutatni, átadni az általa választott verset.

A gálaesten - mint mindenütt - a díjazottak szerepelnek,de örömünkre elmondhatjuk, hogy a két és fél nap utánegyütt volt az egész csapat, a nem díjazottak sem rohantakel sértődötten (ugyan előfordult ez néha, de nem jellemző),

együtt örülhettek, mert megmérettetés volt a javából.Nagyon sokat tanulhattak egymástól és a zsűriben helyetfoglaló szakemberektől, müvészektől, akik szintén nemrohantak el, mondhatni állták a sarat, és a hozzájuk for­dulók produkcióiról a lehető legteljesebb elemzést adták.

Barátságok, kapcsolatok születtek a határon innen éstúlról érkezettek között, és megérezhették a rendezők ré­széről a rendkívüli, tapintatos figyelmet, udvarias kiszol­gálást, az előadásokat minden tekintetben segítő körűl­

ményeket.

A Tatabányán megrendezett országos József Attila­versenyek díjazottjai:

1994. I. helyezett: Domán Auguszta jogász - Orosháza.1995. I. helyezett: Korhecz Imola előadóművész,

szerkesztő-riporter - Szabadka, Budapest.1997. I. helyezett: Kiss Máté hírszerkesztő

- Balástya, Budapest1999. I. helyezett: Király Erika rádiós műsorvezető

- Kaposvár2001..1. helyezett: dr. Tóth Krisztina jogász - Győr és

Szigeti Anna egyetemista - Székesfehérvár,megosztva

2003. I. helyezett: Agoston László egyetemista- Budapest

2005. I. helyezett: Bata Éva egyetemista - Kecskemét ésPapp Emese egyetemista - Szabadka, Budapest,megosztva

2007. I. helyezett: Mézes Mátyás zenei szakközépiskolás- Zselíz, Veszprém

A kezdő, majd egymást követő évek hangsúlyt adtak atatabányai helyszínnek, megerősödött a köztudatban, hogya Költészet Napjához Tatabányán a József Attila vers-,énekeltvers- és prózamondó verseny is hozzátartozik.

Az első helyezettek a későbbiekben többnyire nem aművészpályát választották, de munkájukban nagy szerepetkap a magyar nyelv árnyalt használata, mindannyianelkötelezett hívei továbbra is a magyar költészetnek, éle­tük minőségét meghatározza kötődésük az irodalomhoz,és a környezetükben élők is bizonyára "megfertőződtek"

általuk a vers, az irodalom szeretetével.A tatabányai rendezők nem engedték el a győztesek

kezét, visszavárják az első helyezetteket a nyitó ünnepség­re, amelyen szereplésükkel mércét adtak és adnak a fel­lépés előtt álló versenyzőknek. Ők az 1999. évi versenygálaestjére a "Korábbi győztesek díjá"-val jelentkeztek, és

32 versmondó

adták át az arra érdemes előadónak. Azóta is minden alka­lommal jelen vannak, ezúttal Kiss Máté képviselte őket, ésegy kézfogással erősítették meg az összetartozást. Ez agesztus mutatja leginkább, hogy ez a verseny túlnőtt egy­szeri találkozáson, szellemisége megteremtődni látszik.Rernénykedhetűnk, a magyar költészet nem marad magára,lesznek, akik hisznek a költészet erejében és tesznek is érte,mert különben .Jcicsorbulna a világ gyémánttengelye".

Ez volt a tatabányai JózsefAttila vers-, énekeltvers- ésprózamondó versenyek elindításának célja. A legutóbbirendezvény, a nyolcadik döntő 2007. április 5-6-7-énzajlott le.

A VIII. Országos József Attila Vers-, Énekeltvers­és Prózamondó Verseny különdíj ait nyerték:

Mihályi Jánosné, Szerencs - a Jászai Mari Színház,Népház könyvjutalma.Tóth János, Apátistvánfalva - a Magyar Írószövetségkönyvcsomagja.Adám Éva, Lakitelek - a Magyar Írószövetség könyv­csomagja.Papp Henriett, Besenyőtelek - a Magyar Írószövetségkönyvcsomagja.Takács Lilla, a magyarul legszebben beszélő versenyző

díja (5000 Ft pénzjutalom, anonim magán felajánlás).Szalay Petra, Miskolc - a Hungaroton Records Kft. 2 dbverses CD-je.Jánosi Márton, Pomáz - a Hungaroton Records l db ver­ses CD-je és az Új Forrás irodalmi folyóirat szerkesztö­ségének 5000 Ft-os könyvutalványa.Hajvert Ákos, Topolya, Vajdaság - a Hungaroton Recordsl db verses CD-je, és az Új Forrás irodalmi folyóiratszerkesztőségének díja, 5000 Ft-os könyvutalványa.Tűzmenedék Együttes, Gyomaendrőd - a Komárom­Esztergom Megyei Önkormányzat József Attila MegyeiKönyvtára 10OOO Ft-os könyvutalványa.Semegi Zoltán, Dunaújváros - a Magyary Zoltán Városi ésMegyei Művelődési Központ 25 OOO Ft-os könyv­utalványa.Fekete Agnes, Bácsfeketehegy, Vajdaság - a Magyar Író­szövetség könyvcsomagja.Pál Agnes, Bácsfeketehegy, Vajdaság - a Magyar Író­szövetség könyvcsomagja.Bors Anikó, Fertőd - a tatabányai Lakásművészeti

Kisgaléria 60 OOO Ft értékű díja: Bardócz Lajos:Tiszavirág című festménye.

Balogh Attila, Sepsiszentgyörgy, Románia - A Jászai MariSzínház, Népház könyvcsomagja és a HungarotonRecords Kft. 3 db irodalmi CD-je.Horváth Krisztina, Esztergom - Tatabánya Megyei JogúVáros díja: digitális fényképezőgép, komplett kiegészítők­kel (46 OOO Ft értékben).Átadta: Schmidt Csaba, Tatabánya Megyei Jogú Városalpolgármestereés a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti

Lektorátus 25 OOO Ft-os díja.Átadta: Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus főigazgatója.

DÍJAK

ÉNEKELT VERS KATEGÓRIA

Ölveczky Gábor grafikusművész okleveleit, emléklapjaitvehette át.

versmondó

A VIII. Országos József Attila Vers-, Énekeltvers- ésPrózamondó Verseny állandó meghirdetői és támogatói:Oktatási és Kulturális Minisztérium,Nemzeti Kulturális Alap,Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti

Lektorátus - társrendező,

Magyar Írószövetség,Magyar Versmondók Egyesülete,Magyar Versmondásért Alapítvány,Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, TatabányaMegyei Jogú Város,Magyary Zoltán Városi és Megyei Művelődési Központ,Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat JózsefAttilaMegyei Könyvtára,Nap Kiadó,Új Forrás,Hungaroton Records Kft.,Jászai Mari Színház, Népház,Lakásművészeti Kisgaléria, Tatabánya,Hodossy Ildikó előadóművész,Tatabánya,

a József Attila-verseny korábbi győzteseiA Közművelődés Háza Közhasznú Társaság - az országosdöntő rendezője.

III. helyezettek (megosztva)Ostinato Együttes, Pécs - az Oktatási és KulturálisMinisztérium 25 OOO Ft-os díjaÁtadta: Papné Istenes Márta, az OKM vezető főtanácsosa.

Fergettyű Együttes, Sárvár - az Oktatási és KulturálisMinisztérium 25 OOO Ft-os díja.Átadta: Papné Istenes Márta, az OKM vezető főtanácsosa.

II. helyezettForgószín Társulat, Győr - az Oktatási és KulturálisMinisztérium 50.000,-Ft-os díjaÁtadta: Papné Istenes Márta, az OKM vezető főtanácsosa

I. helyezést nem ítélt meg a zsűri.

VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ KATEGÓRIA

III. helyezettBárnai Péter, Kecskemét - A Közművelődés HázaKözhasznú Társaság díja: Ölveczky Gábor grafikus­művész alkotása és a korábbi győztesek díja, valamintHodossy Ildikó tatabányai előadóművész könyvcsomagja.

II. helyezettekWahl László, Budapest - a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus 50 OOO Ft-os díja.Átadta: Borbáth Erika a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus főigazgatója.

Gömöriek a versmondásért címmel Koncz Károly GyörgyRadnóti-díjas előadóművész 20 OOO Ft-os pénzdíja.Átadta: Koncz Károly György, aki egyébként a 2005. éviJózsef Attila verseny II. helyezettje volt.Kurta Niké, Székesfehérvár - a Magyar Művelődési

Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 50 OOO Ft-os díja.Átadta: Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus főigazgatója.

Gömöriek a versmondásért címmel Koncz Károly GyörgyRadnóti-díjas előadóművész 20 OOO Ft-os pénzdíja.Átadta: Koncz Károly György, aki egyébként a 2005. éviJózsefAttila verseny II. helyezettje volt.

I. helyezettMézes Mátyás, Zselíz, Szlovákia - az Oktatási és Kultu­rális Minisztérium l00 OOO Ft-os vásárlási utalványa .Átadta: Papné Istenes Márta, az OKM Közművelődési

Főosztályának vezető főtanácsosa.

A Hungaroton Records Kft. CD-csomagja, valamintmeghívás a Magyar Versmondók Egyesületének szak­táborába.Átadta: Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesüle­tének alapító elnöke, a Versmondó című szaklap fő­

szerkesztője

Valamennyi nevező a Nap Kiadó könyvjutalmát, illetve azÚj Forrás 2007. első negyedévének számait kapta, illetve

VI. ÉVFOLYAM 34. SZÁM 1998.JÚLlCS

versmondó 33

VIII. Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Verseny2007. április 17., Nagykálló

Nyolcadik alkalommal szólaltak meg a nagykállói pódiu­mon a veretes Ratkó József-gondolatok, felkészült vers­mondók tolmácsolásában.

Az immár Magyar Örökség-díjas költő emlékéreszervezett országos vers-, énekeltvers- és prózamondóverseny meghirdetői a nagykállói Korányi FrigyesGimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ,Nagykálló városa, a Ratkó József Irodalmi Társaság, aRatkó József Emlékbizottság, valamint Szabolcs­Szatmár-Bereg megye.

A költő szellemiségének megőrzésére a gimnáziumi ésszakközépiskolai tanulók, továbbá felnőttek számára hir­detett verseny a Magyar Versmondók Egyesülete szakmaitámogatásával valósult meg, csakúgy, mint a korábbiévekben.

Azok, akik követték a versmondó verseny sorsát,emlékezhetnek, hogy 2003-at követően hosszas - végle­gesnek tűnő - kényszerszünetet tartott a verseny, s csak2006-ban, Ratkó József születésének 70. évfordulójárasikerült újraindítani, a már megszokott irodalmi napoknélkül.

Szerencsére nemcsak a szervezőknek volt hiányérze­tük, hanem Nagykálló városában is megszületett az igényarra, hogy a rendezvény régi fényében, háromnaposgazdag programmal jöjjön létre, a korábban beváltidőpontban: kétévenként, minden páratlan év tavaszán.Mind tematikailag, mind eszmeiségét illetően rokonságotmutat az Országos József Attila Versmondó Versennyel,így az elődöntőket a korábbi hagyományoknak meg­felelően közösen tartottuk, de a döntők időpontja ter­mészetesen eltért. Így lehetőség nyílott arra is, hogy mind­két versenyen részt vegyenek a tehetséges versenyzők.

A versenyre két szabadon választott Ratkó-művel, egyverssel a Hetek irodalmi csoportosuláshoz tartozó költők

(Bella István, Kalász László, Raffai Sarolta, Ágh István,

34 versmondó

Buda Ferenc, Serfőző Simon) költeményeiből és egyszabadon választott verssel az újabb kori (60-as évektől)

határon túli magyar irodalomból lehetett nevezni.KL

Ratkó Józse!Hallgat a kút is

Azt mondják, mélyről jöttemkínnal kirakott kútból,követ, iszapot köptem.Úgy volt, ha úgy volt.Ringyó-szájúak állnak körül:odalent hogy van?Lökdösnek, kiabálnakmondjam,na,mondjam!Hűségesea dalnak,én nem hozzájukjöttem.Hallgatok fény-ütötten.Hallgat a kút is, hallgat.

Díjazottak:Versmondás - diák:

T. Gerhát Barbara (Tatabánya).II. Tóth Réka (Verseghy Gimnázium, Szolnok).

III. Hack Anita (Petőfi Gimnázium, Mezőberény).

Versmondás - felnőtt:

I. Farkas Hajnalka (Vajdaság, Bácsfeketehegy).II. Herbály Jánosné (Bugac).

lll. Balázs István (Miskolc).Énekelt vers kategória:Különdíj - Blonsá Együttes (Budapest, MustármagKeresztény Óvoda és Általános Iskola).Fordítás:II. Lőrinczné Varga Erzsébet (Mátészalka).IT. Szűcs Miklos (Korányi Gimnázium (Nagykálló).Esszé:

T. Tánczos Krisztina (Pusztaszabolcs).

A Ratkó család különdíja: Balázs István (Miskolc).

Részvétel a Magyar Versmondók Egyesülete VersmondóTáborában: Hegyesi Klára (Petőfi Sándor Gimnázium,Mezőberény).

Különdíjak:Szepessy Béla - metszetek,Szabó Ila (Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény),

Tánczos Krisztina (pusztaszabolcs),Lőrinczné Varga Erzsébet (Mátészalka),Szűcs Miklós (Korányi Frigyes Gimnázium, Nagykálló),Laskai Anna (Eger),Nagy János (Szombathely),Lingurár Balázs (Váci Mihály Gimnázium, Bátony­terenye).

A Nemzeti TankönyvkiadóLázár Ervin prózamondó vetélkedője iskolásoknak

2006. december 22-én halt meg Lázár Ervin, az újabb idők

legnépszerűbb hazai meseírója, a "felnőtt" irodalmi műfa­joknak, novellának, hangjátéknak, regénynek is kiemel­kedő alkotóművésze. Az egész kultúránkat ért veszteségsúlyát mélyen átérzik a kiadó vezetői és munkatársai.Búcsúznunk kellett általános iskolai tankönyveink egyikleggyakrabban szerepeltetett szerzőjétől (írásait tizenhat­féle irodalomtankönyvünk vonult atta föl), több alsósolvasókönyvünk összeállítójától (Varga Domokos társ­szerkesztője volt) és kedves barátunktól, kiadónk tanács­adó testületének tagjától, aki derűt hozott életünkbe, ésakivel mindíg öröm volt az együttműködés. Igen fontos­nak tartjuk és megbecsüljük, hogy művei nem csupánszórakoztató cselekményükkel, humorukkal és szép ma­gyarságukkal szolgálják a diákok épülését, hanem a csalá­di élet, a barátság és a tágabban vett közösség összetartóerejét is növelik. Meséiben észrevétlenül is különlegesnevelőerő rejlik. Úgy terjesztik az emberséges érzelmeket,mint a levelek az oxigént. A pedagógusok jó ideje tudják,hogy nyert ügyük van, amikor Lázár Ervin meséit tanítjákaz órán, mert mindenféle jó ízekkel fűszerezve,

szájbarágós "tanulságok" nélkül raktározódik el bennük atársas lét hajlandósága.

Kiadónk vezetősége országos prózamondó versenyt hirde­tett meg az író tiszteletére. A vetélkedőn általános iskolástanulók vehettek részt két csoportban, az alsó és a felső

tagozatosok csoportjában. 2007 áprilisában és májusában,négy fordulóban bonyolították le a Nemzeti Tankönyv­kiadó Szobránc utcai székházának előadótermeiben averseny elődöntőit. Összesen kétszáznegyvenegy diáknevezett be a vetélkedőre az ország különböző régióiból.Egy-eb')' forduló alkalmával zsúfolásig megteltek a kiadóelőadótermei a versenyzőkkel s az őket kísérő szülőkkel,

illetve a mesemondást betanító pedagógusokkal.

Az elődöntők alkalmával a Nemzeti Tankönyvkiadófelelős szerkesztői, tankönyvszerkesztői és szerzői,

valamint a Magyar Versmondók Egyesületének tagjaizsűrizték a gyerekek produkcióit. A prózamondásokelbírálói minden forduló végén örömmel állapították meg,hogy a versenyzők jól megtanulták a meséket, novellákatvagy regényrészleteket, és felkészítőiknek arra is gondjukvolt, hogya szép magyar beszéd, az értelmesen hangsú­lyozó, tagolt szövegejtés kívánalmai is teljesüljenek. A fő

cél éppen az volt, hogy a versengés ráirányítsa a gyerekekfigyelmét a "tananyag" mögött az írásművek emberségesszellemére, az író szép magyar nyelvére, közösségszer­vező személyességére, és a diákok külön impulzusokatkapjanak az olvasás, aszövegmondás megszeretéséhez.Szükség is van erre, mert országszerte panaszkodnak apedagógusok és a szülők, hogy milyen nehezen vehetők ráa gyerekek az olvasásra.

Ahogy az bármelyik gyermekvetélkedőn tapasztalható (arajz- és énekversenyeket, sőt a sportot is beleértve), ezút-

tal is kiváltak a jó művészi érzékkel megáldott gyerekek.Egyrészt hozzáadtak a mesemondáshoz valamit a sajátlelkükből, másrészt képesek voltak az átváltozásra, vagyisarra a színjátszó teljesítményre, amelytől néhány percrebeszélő mesefigurákká vedlettek át - vidám erdei eim­borákká, igazságosztó tündérré, nyájas oroszlánná és félnimerészelő nyúllá, jószívű behemóttá vagy éppen lépegető

fenyővé. Megízlelték az előadó-művészetet, amelynekéletük során mindannyian élvezői lehetnek, és egyikük ­másikuk, ha felnő, talán majd tanítja is a mesemondást,ahogy most őt tanították be gondos tanítóik és szüleik.

A nagy érdeklődésre való tekintettel, a döntőt május II-én,a déli órákban rendezték meg a kiadó munkatársai aKatona József Színházban. (Csak az érdekesség kedvéértemlítem meg, hogy a mai Petőfi Sándor utcának valaholezen a fertályán bírálták el százhatvan évvel ezelőtt

Vörösmartyék a Kisfaludy Társaságnak azt a pályázatát,ahol eldőlt, hogy Arany János nyert a Toldival.)

A belvárosnak ez a szép színháza nem gyermekszínház, deezen az emlékezetes napon azzá alakult: gyerekek a szín­padon, a reflektorfényben és gyerekek a nézőtéren - ter­mészetesen ezúttal is tanáraik vagy szüleik kíséretével,hiszen első osztályos kisgyerekek éppúgy megmérettek azalsósok kategóriájában, mint nyolcadikosok a felsősök

csoportjában.

versmondó 35

A szervezés - lebonyolítás sok fáradságot és figyelmetigénylő feladatát Lukács Szabolcs, a Nemzeti Tankönyv­kiadó munkatársa látta el pedagógus i múltjához illő ráter­mettséggel, a konferanszié szerepét pedig Novák Heniszíniiskolás növendék töltötte be. A kiadó vezetősége

Fullajtár Andreát, a Katona József színház Jászai Mari­díjas vezető színészét kérte ról a zsűri elnöki tiszténekbetöltésére. A versenybíróságban helyet foglalt VathyZsuzsa, József Attila-díjas író - Lázár Ervin felesége -,Kinizsi Ottó színművész, a Magyar Versmondók Egye­sületének tagja, a Barátok közt népszerű szereplője, vala­mint Valaczka András, a Nemzeti Tankönyvkiadó főszer­

kesztője és a Piarista Gimnázium tanára, számos iro­dalomkönyv szerzője, szerkesztője.

A Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója, Jókai Istvánmegnyitó beszédében elmondta: kiadónk, az oktatásűgy­

nek ez a jelentős fóruma szívügyének tekinti a kiemelkedő

író emlékének ápolását, s a vetélkedőt nemcsak verseny­nek tekinti, hanem űnnepnek is, amely remélhetően min­den résztvevőben szép emlékként őrződik meg. Hang­súlyozta a prózamondó találkozó pedagógiai meggondolá­sait is: a gyerekek szöveget tanultak, belekóstolnak a pódi­umi szereplésbe, és remélhetően mindnyájan jól érzikmagukat. Kilátásba helyezte, hogy a cég valamikor a jövő­ben talán ismét megrendezi a mesemondó gyerekektalálkozóját.

Fullajtár Andrea művésznő a verseny végén köszönetetmondott a gyerekeknek élvezetes produkciójukért, ésfontos gondolatot idézett Lázár Ervintől: a felnőtt író,illetve művész akkor lehet igazán sikeres, ha megőriz

valamit a gyerekkor őszinteségéből és a világra való nyi­tottságából. Kinizsi Ottó, az ifjú, de már sokat foglalkozta­tott művész köszönetet mondott a szereplőknek. "Sokattanultam tőletek", mondta, nem csupán udvariasságból,hanem a versenyzők bátor és talpraesett róllépésére utalva.A kiadó nevében Valaczka András pedig arra hívta ról agyerekek figyelmét, hogy akik nem részesültek valami­lyen díjban, azok se érezzék magukat "vesztesnek",hanem csakis nyertesnek, hiszen mindnyájan gazdagabbaklettek egy szép mesével, és tetszést arattak. S valóban, a bőhárom óra hosszán át tartó versengés végén mindengyerek jutalomban részesűlt, és mindegyikük átélhette aszínházi mesemondás és a személynek szóló taps örömét.

A rendezők egy pillanatig sem úgy tüntették ról ezt aversenyt, mint valami zsenikutató sztárvadászatot. Tisz­tában voltak azzal, hogy a pályaválasztással kapcsolatostehetségkutatásnak más fórumai vannak. Azt hiszem, eztminden ilyen és hasonló alkalommal érdemes elmondani.És ugyancsak helyeselhető a kiadónak az a döntése, hogya díjnyertes szövegmondó gyerekek betanítóinak, taná­rainak vagy szüleinek is jutalommal fejezte ki elismerését.

A zsűri visszavonulásának idejére kellemes meglepetésbenrészesült a közönség: ekkor nemcsak a függöny előtti pódi­um, hanem az egész színpad megelevenedett. Az V.kerületi Arany János utcai Művelődési Házból meghívottSzabados Mihály Társulat művészei jókedvű erdei kompá-

36 versmondó

niaként adták elő a gyerekközönség szórakoztatására LázárErvin A fogfájós oroszlán című mesejátékát - mintegy húszperces viháncolás erejéig ők is gyerekekké változtak.

Az alábbiakban közöljük a díjazottak nevét és iskoláját,zárójelben betanítójuk nevével.

A Nemzeti Tankönyvkiadó különdíját kapta meg az alsótagozatos Ittzés Ambrus, Lágymányosi Általános Iskola(Szontagh Tamásné) és Tóth Domonkos, budapestiTáncsics Mihály Általános Iskola és MultikulturálisOktatóközpont (Szűcs Katalin). A felső tagozatbanNémeth Evelin, a győri Jókai Mór Általános és Szakképző

Iskola (Nagy Anikó) és Tóth Levente Zsombor, a hatvaniKossuth Lajos Általános Iskola tanulója kapott különdíjat(utóbbit az édesapja tanította be).

A Könyvtárellátó Kht. különdíját Kabdebó Mátyás, kapta,a budapesti Bókay Árpád Általános Iskola tanulója(Barbarics Zsuzsa).

Az alsó tagozatosok kategóriájában I. díjat kapott SimonSzimonetta, budapesti Hermina úti Két Tanítási Nyelvű

Iskola (Horváth Jánosné). II. díjas: Bogdán Gergő,

budapesti Lázár Vilmos Általános Iskola (Gallai NemesMargit). III. díjas: Kokas Márton, budapesti Futár utcaiEötvös József Általános Iskola (Duruczné Szabó Mária).

A felső tagozatban I. díjas: Szőke Árpád, budapesti GulnerGyula Általános Iskola (Dudás László). II. díjas: SzélesKrisztián, harkányi Kitaibel Pál Általános és Zeneiskola(Burgert Ottóné). III. díjas: Márkus Luca, hajdúszoboszlóiBárdos Lajos Általános Iskola (Márton Károlyné).

A díjosztás után megkérdeztem VathyZsuzsát, miként láttaa vetélkedőt.

- Eddig négy nagyobb szabású rendezvényt tartottak megLázár Ervin emlékére: az Országos Széchényi Könyvtárrajz- és illusztrációs pályázatát, a Művészetek Palotájaemlékestjét, a Marczibányi téri Művelődési Házban aMomentán Társulat előadását az író műveiből - és most aNemzeti Tankönyvkiadó prózamondó versenyét. Ez azutóbbi, kezdve a mutatós nevezési lapokkal, folytatva azelődöntők és a döntő színvonalas megrendezéséig, egé­szen a díjak, jutalmak és különdíjak anyagi fedezésénekvállalásáig, alighanem a legtöbb fáradságot igényelte.Köszönet illeti valamennyi rendezőt és közreműködőt, avezérigazgatót és a kiadó munkatársait s a színház belső ésmeghívott közreműködőit, akik vállalták ezt a szellemi ésfizikai erőfeszítést Lázár Ervinért. Ami engem illet, szintehitetlenkedve, csodálkozva és örömmel hallgattam akisebb és nagyobb diákok szövegmondásának bátorságátés eredetiségét. Ha nem lettem volna tanúja, nem hittemvolna el, hogy erre már hét-nyolc éves gyerekek is képe­sek. Köszönet azoknak, akik kigondolták és megvalósítot­tak valamit, ami Lázár Ervin műveinek érdekében hagyo­mánnyá válhat.

AIfóldy Jenő

Köznevelés

VI. Országos Egyetemi - Főiskolai Versmondó VersenyGyőr, 2007. május 11-12.

versmondóNagy Mónika

A tavasz nemcsak az újjászületés, hanem az irodalomévszaka is. Ilyentájt egymást követik az április lJ-eiKöltészet Napjához kapcsolódó rendezvények. Győrött,

2007. május ll-l2-én immár hatodik alkalommal ren­dezték meg az Országos Egyetemi - Főiskolai VersmondóVersenyt.

A magyarság méltán lehet büszke költészetére, nemvéletlen tehát, hogy a versenyre az egyetemi, főiskolai

hallgatók a magyar lírának egy, a kezdetektől 1945-ig ter­jedő időszakából és egy, az 1945-től napjainkig terjedő

korszakáb ól származó versével jelentkezhettek.A kétnapos megmérettetésen tizennégy intézmény több

mint harminc hallgatója indult el az ország különböző

egyetemeiről, főiskoláiról. (A határon túlról, sajnos, idénsem volt jelentkező.) A felsőoktatási intézményekbenszakmai műhelyek működnek. Ezen műhelyek gyümölc­söző tevékenységét a zsűri kiemelkedőnek értékelte.

A május ll-l2-én megrendezett verseny zsűrije: KissLászló elnök, a Magyar Versmondó Egyesület alelnöke;Francsicsné dr. Hegyi Marianna, Kazinczy-díjas tanár;Popper Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Vers­mondó Egyesület elnöke.

Egressy Béni szerint a versszavalás nem más,mint hangbeli megtestesítése az írott műnek, "ter­mészetes beszéd költői alakban, beszéd, melyzeneiségét a nyelvbeli kifejezés nemzeti jellemévelés lélektani tisztaságával megegyeztetni, s a költői

szabadságot a művészeti szabatossággal összhang­zásban tartani köteles".

A közönségnek a versmondó .müalkotásár", aszavalást kell élveznie. A versmondónak a versselüzennie kell. Ha üzen, akkor az az érdeke, hogy aztminél hatásosabban tegye. El kell juttatnia a hall­gatóságot arra a szintre, hogy ne csak azt értse meg,amit hall, hanem azt is, amire a szavaló gondol aversmondás közben.

A győri versenyen a versmondók műértésben ésszellemiségükben egyaránt gazdagodtak. E rangoseseményen - amely az oktatók, a szakemberek szá­mára rendezett konferenciát is magában foglalta -,hosszasan értékelték a megmérettetésre jelent­kezőket.

Kiss László szavait idézve: "a felnövekvő értel­miségnek hatalmas szerepe van a jövő nemzedékformálásában, a tiszta, szép gondolatok közvetíté­sében''. Értékelő beszédében hangsúlyozta, meny­nyire fontos a kortárs irodalom megszólaltatása, akortárstól való tanulás a versmondó pódiumokon,szakmai műhelyekben.

A DÍJAZOTTAKl. hely: Németh Edina Mária (SZE) 5. évfolyamosjogász hallgatóll. hely: Kiss Eszter (SZTE-BTK) 4. évfolyamos,magyar szakos hallgató

III. hely: Podhradská Lea (NYME-AK) 3. évfolyamosszociálpedagógia szakos hallgató.

Ajó vers csillog, árad, könnyen belopja magát a szívünk­be, úgy, mint ahogy az első három helyezett versei isteszik:Kádár Kata népballadaKányádi Sándor: Fától fáigPilinszky János: Miféle földalatti harcBella István: A LánchídonSütő András: Káin és Ábel (részlet)Kosztolányi Dezső: Három szatíra

Különdíjat kaptak:Bors Anikó (ELTE-BTK)Giliczéné Komjáthy Andrea (NYME-AK)Posta Marianna (EKTF)Takács Bence Ervin (SOTE- TF)Nedermann Katalin (Pannon Egyetem - BTK)Kozalek Petra (EKTF)Molnár Csilla (KFRTKF)Finta Zoltán (Kecskeméti Főiskola)

versmondó 37

Véget ért...

munka java is. Köszöntöttük Császár Bíró Szabolesot is,aki szintén 13 éve felel a hangosításért, a fénytechnikáért,ő készítette a zenei alapokat a nagy sikerű LatinovitsZoltán-műsorhoz, és ő rendezte a musical-összeállítást.

Eljött a nagy pillanat, amikor a zsűri eredményt hirdetett.Minden résztvevő kapott egy gyönyörű emléklapot.Nagyon sok különdíjat kaptunk a Logod Bt.-től, aBalatonszemesi Fürdőegyesülettől, szemesi versszeretők­

től, Takács József polgármester úr pedig négy szemesiplakett különdíjat adott át a győzteseknek és a határon túliversenyzőknek.

Sajnos, sajnos véget ért az "év rendezvénye". Amilyenmegható, olyan szomorú is volt számomra a díjkiosztás,mert tudtam, hogy pár perc, és elcsendesedik a LatinovitsZoltán Művelődési Ház, ahol előtte három napig nyüzs­gés, izgalom, drukk, lámpaláz, szereplési vágy, jó hangu­lat, ismerkedések és sok-sok szeretet vett körül minket,akik ezt a rendezvényt szerveztük.

A három napos program pénteken kora délután, agyülekezéssel kezdődött, érkeztek a diákok, a felkészítő

tanárok, a felnőtt versenyzők, és az elszállásolás izgalmaiután a legmeghatóbb élménnyel, a koszorúzással folytató­dott az este. Ezt az élményemet már sokszor próbáltamleírni, fantasztikus a sok meghatott arcot látni, amikorelindulnak Latinovits Zoltán sírjához, és ahogy meg­hallják a sírkertnél Latinovits Zoltán szavalatát. Sipos­hegyi Péter író szólt itt főleg a fiatalokhoz, és megrendítő

szavakkal méltatta Latinovits Zoltánt. A koszorúzásiünnepséget követően valamennyi versenyző és kísérő

egy-egy szál virágot tett a sírra. Az este szakmai tanács­kozással, ismerkedéssel és közös énekléssel folytatódott.

Szombaton megérkezett minden versenyző, és 10órakor sor került a megnyitóra.

A XIII. Országos Latinovits Zoltán Középiskolai ésFelnőtt Vers- és Prózamondó Versenyt Takács Józsefpol­gármester és Kiss László zsűrielnök nyitotta meg.

A zsűri tagjai: Kiss László elnök, Radnóti-díjas, aMagyar Versmondó Egyesület alapító elnöke, az Oktatásiés Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa, LutterImre, a VIASAT 3 kreatívigazgatója, Linka Ágnes, aMagyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője, SiposhegyiPéter író, Vajna Pál, a Kaposvári Csiky Gergely Színházgazdasági igazgatója, Nemes Márta, a BalatonszárszóiMegyei Versmondó Verseny kurátora és Halmos Klára, aSomogy Megyei Művelődési Központ főmunkatársa.

A versenyhez ezúttal különleges esemény kapcsoló­dott. Kiss László, a zsűri elnöke ezen a napon lett 60,Siposhegyi Péter 50 és Lutter Imre 30 éves. Még egyfontos dátum: a Magyar Versmondók Egyesülete is mostlett 15 éves. (Ezek megünneplése a következő hétre esettBudapesten, amelyre meghívást kaptam.)

És elkezdődött a verseny. Ennyi versenyző még soha­sem indult el Balatonszemesen. Hatvanöt középiskolás éshuszonöt felnőtt versenyző mérette meg magát, és ter­mészetesen próbára tette a zsűri erejét is. A vasárnapi dön­tőre huszonöt középiskolást és tizenegy felnőtt versenyzőt

juttatott be a zsűri.

VII. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM i!)9\). AUGUSZTUS

Szombat délután még egy megrendítő élményben voltrésze a megjelenteknek, Császár Bíró Szabolcs összeál­lítását hallhatták Latinovits Zoltán szavalataiból, zeneimotívumokra. Ezután a budapesti Tűzkerék MusicalStúdió műsorát hallhattuk. A Latinovits Zoltán emlékéretartott szentmisén is nagyon sokan részt vettek aversenyzők és kísérőik közül.

A vasárnapi döntő magas színvonalú volt, nagyon sokáigértékelt a zsűri. Örömmel láttuk, hogy nagyon sok szeme­si érdeklődő is eljött a szép verseket, előadásokat meghall­gatni. Szép élményekkel gazdagodhattunk.

A zsűri értékelése előtt hagyományos házi ünnepségenköszöntöttűk Császár Bíró Lillát, aki 13 éve bemondó,levezető, szervező, szállásirányító és övé a regisztrációs

38 versmondó

A díjazottak

Felnőtt kategóriában:Latinovits Zoltán-díjas: Wahl László - Budapest,II. Antal Szabina - Abda,

III. Hosszú Katalin - Nagyatád

Középiskolás kategória:I. Katona Ágnes - Szerbia, Topolyai Gimnázium,

II. Nagyhegyesi Zoltán a Kecskeméti Bolyai JánosGimnáziumból,

III. Rakitai Réka a Pécsi Leővey Klára Gimnáziumból.

Gratulálunk a nyerteseknek, és idén is azzal búcsúztunk:"Jövőre, veletek, ugyanitt"

Csonka Márta

-

Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztiválBudapest, Merlin Színház - 2007. október 15-21.

Iti.!I! ""-..

KALEIDOSZKÓPV(RSlt,ZTlvAI

FESZTIVÁLOK A FESZTIVÁLBANA legnagyobb színjátékos és pódiumművészeti

seregszemle

A Magyar Versmondók Egyesülete,az Északkelet-magyarországi Regio­nális Versmondó Egyesület szervezé­sében, a Magyar Szín-Játékos Szővet­

séggel és a myMusic-kal együttműkö­

désben meghirdetia 9. Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál színpadiversenykategóriáit.

Pódiumművészeti szemle és minősítő fesztiválkülföldi vendégszerepléssel !

A Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál Közép-Európaegyik legnagyobb pódiumművészeti és színjátékos sereg­szemléje, ahol a vers valamennyi írott és színpadi formájabemutatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos ésnem hivatásos versmondók, színészek és előadóművészek

a tévéképernyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudá­sukat, tehetségüket.

A versenyprogramok közönség előtt zajlanak, a Pódiu­mi Estek és a Vidám Művek Fesztiválja kategóriáinálszakmai kuratórium dönt előzetesen a nevezésekről. AKaleidoszkóp minősítő fesztivál: a Magyar Szín-JátékosSzövetség a produkciókat és az előadókat kérésükre minő­

síti. A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon: aMagyar Versmondók Egyesülete fölvállalja a legjobbelőadások népszerűsítését, kiajánlását. A 4 millió forintösszdíjazású versenyek legjobbjait a rangos Kaleidosz­kóp-díjak mellett skandináviai vendégszerepléssel (Svéd­ország, Finnország, Norvégia), wellness- és spahétvégék­kel, képzőművészeti alkotás okkal, folyóirat-előfizetések­

kel, könyvjutalmakkal és szakmai továbbképzésekkeljutalmazzuk. A versenyzők díjmentesen látogathatják afesztiválprogramokat. A Magyar Televízió többrészesönálló műsorral jelentkezik a fesztiválról. Médiapartne­rünk többek között: Magyar Televízió, Viva TV, JuventusRádió, Klubrádió, MRI Kossuth Rádió, Ringier Kiadó: aBlikk Nők és a Tina magazin, Versrádió, Versmondófolyóirat, port.hu és zene.hu.

A fesztivál időpontja: 2007. október 15-21.A színpadi versenyek helyszíne: Budapest, Merlin Színház

SZÍNPADI VERSENYKATEGÓRIÁK

A Magyar Versmondók Egyesülete külön kategóriákathirdet hivatásos és nem hivatásos versmondók, színjátszókés művészek számára.

Nem hivatásos művészek kategóriái

Nem hivatásos művészek jelentkezése mellé az előadást

vagy annak részletét tartalmazó DVD-felvételt kérünklehetőség szerint csatolni (de legalább referenciát ésfényképeket, esetleg támogató levelet, zenei kategóriánálakár webcím megjelöléssel), amely alapján egy négyfős

szakmai kuratórium dönt a fellépés lehetőségéről.

Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon

Nevezhet minden 12. életévét betöltött, nem hivatásosversmondó, két verssel, melyek közül az egyik a felsoroltévfordulós klasszikusok valamelyikének egy költeménye,a másik egy szabadon választott kortárs költő verse (aján­lott kortársak listája a VersFesztivál honlapján, segéd­anyagok címen, évfordulós költők: vers.hu).

Választható évfordulós klasszikus költők:

Arany János, Vajda János, Ady Endre, Karinthy Frigyes,Dsida Jenő, Hajnal Anna.

VersZenei Fesztivál és világzenék versenye

Bármely (szabadon választott) énekelt vagy megzenésítettvers, zenekari kísérettel vagy anélkül. A dalok száma azelődöntőkön nincs korlátozva. Feltétel azonban, hogy leg­alább három saját megzenésítésű dal szerepeljen a reper­toárban, a fellépés ideje pedig nem haladhatja meg a 30percet. Hivatásos és nem hivatásos előadók, zenekarok,együttesek is versenyezhetnek.

Megfelelő létszámú jelentkező esetén önálló kategóriá­ban indulnak a Tinódi Lantos Sebestyén műveit feldolgo­zó vagy a műfajnak megfelelő egyéb repertoárral indulóelőadók, valamint a myMusic vers- és világzenekarai!

Pódiumi Estek Fesztiválja

Előadóest: 1-2 szereplős, melynek repertoárjában több­nyire magyar versek vagy próza szerepelnek (maximum40 percben).

Monodráma: (maximum 30 percben).

Performance: egy vagy több szereplős, többnyireversekre és prózára épülő, rendhagyó előadás (maximum30 percben).

Mozgásszínházi előadás: versekre vagy prózára épülő

koreográfia (maximum 30 percben).

Műhelyprodukciók: nyári táborokban, szemináriumok­ban, műhelyekben készült vers- vagy prózaprodukciók,előadások (maximum 30 percben).

versmondó 39

Emlékestek: versösszeállítások, drámajátékok a Batt­hyány Lajos-évforduló kapcsán (maximum 30 percben).

Utcaszínházi előadások: kocsmadarabok, népi vagynépies játékok, pajzán előadások (maximum 30 percben).

Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyébprozódiák színpadra adaptálva:A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem halad­hatja meg a 40 perces időtartamot, egyéni prózai produk­ciókban, a monológok kategóriájában formától függet­lenül az öt percet.

Vidám Művek Fesztiválja

Erre a versenykategóriára határainkon innen és túlról ­műfaji és időbeli megkötések nélkül - olyan nem hivatá­sos felnőtt és diák színjátszó együttesek, alkalmi társula­tok, szólisták és versmondók produkció it várjuk, amelyekelsődleges célja a színvonalas nevettetés, szórakoztatás.(A "vidám művek" fogalma alatt értjük: vásári játékok,rögtönzésre épülő előadások, klasszikus vígjátékok,abszurdok, humoreszkek, vicceket író és azokat előadó

humoristák, Aristophanestől Moliere-en, Csokonain ke­resztül, Rejtő Jenőn át a pódium- vagy kabaréműsorokig,

stand up cornedy-ig bármit.)

Hivatásos művészek nevezhetnek az alábbikategóriákban:

Előadóest. l-2 szereplős, melynek repertoárjában több­nyire magyar versek vagy próza szerepelnek.

Monodráma: egy vagy több szereplős, többnyire ver­sekre és prózára épülő, rendhagyó előadás.

Performance: egy vagy több szereplős, többnyire ver­sekre és prózára épülő, rendhagyó előadás.

Hivatásos előadónak tekintjük azokat a művészeket,

akik:• a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai vagy

musicalszínész szakán végeztek• akik közép- vagy felsőfokú vers- és prózarnondó,

ilIetve előadóművész vagy színész 2. képesítésselrendelkeznek

• akiket a Magyar Versmondók Egyesülete MagiszterVersmondó címmel tüntetett ki

• valamint azokat, akik ugyan a fenti feltételeken kívülesnek, de legalább egy évtizede bizonyíthatóanhivatásszerűen foglalkoznak vers- és prózamondás­saI (színházakban, televízióban, rádióban, önállóesteken vagy egyéb fellépéseken).

Információ, program, online jegyrendelés: www.versfesz­tivaI.hu

A fesztivál fővédnöke: dr. Hiller István oktatási és kul­turális miniszter

A fesztivál társadalmi fövédnökei: dr. Demszky Gábor,Budapest főpolgármestere, dr. Világosi Gábor, azOrszággyűlés alelnöke, a Verskultúra Lovagja.

40 versmondó

Fesztiváligazgató: Lutter Imre előadóművész, a MagyarVersmondók Egyesületének kreatív alelnöke

Jelentkezési határidő: a jelentkezés folyamatos, aversenyezni kívánó társulatok és előadók produkcióitelőzetesen egy négy fős szakmai kuratórium bírálja el ajelentkezők produkciós referenciája alapján, aVersFesztiválon tehát a sorrendben beérkező legjobbnakvélt előadások kapnak helyet! Érdemes mielőbb jelent­kezni. Végső határidő: 2007. szeptember 20.

Jelentkezési díj: 3000 Ft/fő/kategória, a jelentkezési díjtartalmazza a szállást (vidékiek részére), az ebédet (aversenynapon) és a heti belépőt (ezek együttes értékeegyébként 9000 forint).

Jelentkezési cím: Káelné Kovács Rita, Miskolci EgyetemUni-Hotel, 3515 Miskolc-Egyetemváros vagy elektron­ikusan a jelentkezo@versfesztivaI.hu címen (a kategó­riánként változó jelentkezési Iap mindegyike letölthető

vagy online, automatikusan beküldhető a VersFesztiválhonlapján, míg a DVD-ket a megadott postacímen várjuk).

További információ: +36(20)512-8004 Kovács Zsuvagy a fenti e-mail címen. "Térjen, térj be egy versre!"

A fesztivált Bella István Kossuth-díjas költő, fővédnök

emlékének ajánljuk.

Kaleidoszkóp VersFesztivál: fesztiválok a fesztiválbanFergetes program, önálló estek és koncertek az estében

Budapest, Merlin Színház, 2007. október 15-21.

versmondó

Palya Bea:

Psyché LightWeröes Sándor-est, majd világzenei koncert

Október 15. hétfő, 22.00 óraMerlin Színház, Nagyszínpad"Nem áhítok sikert és dicsőséget a jelentől, még kevésbé ajövőtől. A költők úgy gondolnak az utókorra, mint csal-

2001. MAJUSIX. ÉVfOLYAM 1-1. szA\'1

Egy kiállítás verseiLive event perforrnance

Október 15. hétfő, 13.00-16.00 óraMerlin Színház, Kamara

Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatója, Egykiállítás versei címmel összművészeti performance-otdúsított egy kiállítóterembe, komolyan tükröt állítva ahuszadik század embere és annak életmódja elé. A kiál­lítási tárgyak között mindennapi, elengedhetetlennek vélteszközeinket, kedvelt tárgyainkat találjuk. A porszívó, amobiltelefon, a televízió, a fogas és számtalan más tárgyjelentése változik meg a kiállítás miliőjében, ahol azember viszonyait, kényszeredett elképzeléseit, anyagiasszemléletét tolmácsolják az ugyancsak kiállítási darabkéntfunkcionáló színészek, versmondók. A befőttes üvegbentenyésztett lombikbabaprogrammal és az emberi hülyeségparafrázisával nyit idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál.

A Magyar Versmondók Egyesülete októberben kilencedikalkalommal rendezi meg - a Magyar Szín-Játékos Szövet­séggel és a myMusic társasággal együttműködésben - aKaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivált. A fesztivál mű­fajilag ötvözi a színház- és előadó-művészetet, a vers- ésvilágzenét, a prózairodaimat és a költészetet, maratoni ver­senyprogramban és meghívott előadásokkal. Az egyhetesversenysorozaton hivatásos és nem hivatásos versmondók,színészek, előadóművészek és zenészek külön kategóriák­ban mutatkoznak be a tévéképernyőn. Minden nap, koradélutántól estig várja a versenyprogram keretében a néző­

ket a Pódiumi Estek Fesztiválja, a Vidám Művek Feszti­válja, a VersZenék Fesztiválja, valamint a Klasszikus ésKortárs Versmondó Szalon, benne magyar és idegennyelvű előadásokkal: pódiumi estekkel, perforrnance-ok­kal, versekre épülő mozgásszínházzal, emellett vásári ko­médiákat, kocsmadarabokat, műhelyprodukciókat, kabaré­jeleneteket és sok egyéb darabot láthat a közönség.

Esténként a fesztiválprogramban olyan neves művészek éstársulatok lépnek fel, mint Jordán Tamás és Sebő Ferenc,Mácsai Pál és Huzella Péter, Kádek Heny, Müller PéterSziámi és zenekara, Karafiáth Orsolya, Palya Bea,Schmidt Vera, Bíró Eszter, Szorcsik Viki, Kori, KinizsiOttó, Kárász Eszter, a Katona József Színház művészei:

Szirtes Ági, Pelsőczy Réka, Egressy Zoltán, valamintSzirtes Balázs, Pál András és Gémes Ákos. Vendégünklesz továbbá Nádasdy Ádám író és Czeizel Gábor rendező.

A Merlin Színház Nagyszínpadán és a Merlin Klubban(Café Pódium) minden este lesz vers, zene, tánc, költészet- a legnagyobb, legnépszerűbb művészekkel. Ezekből ésmás, várhatóan nagyobb érdeklődésre számot tartó fesz­tiválprogramokból ad ízelítőt a Versmondó.

versmondó 41

hatatlan isteni ítélőszékre, pedig taknyos csecsemő, örül­jön, ha kicserélem a vizes pelenkáját, nekem ne osztogas­son babért. Birkózzék velem, mint kisgyerek az apjával, ésa birkózásban erősödjék. Mihelyt számára elfogadhatóleszek, szabályokat és gátakat farag belőlem: még sírom­ban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagyvalódi rigolyáimat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén,olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem isálmodhatok." - írja Weöres Sándor. A Weöres-ciklus ver­seit Palya Bea saját és tradicionális dallamainak, HermannGrabner, Abel Meerpol, Bethorn Lajos Úr, Rouget de Lisleés Jelinek Balázs műveinek, valamint a közreműködők ki­apadhatatlan kreativitásának felhasználásával komponálta,instruálta és hangszerelte Gryllus Samu.

"Már régóta forgatjuk a Psyché-kötetet Gryllus Samuzeneszerző barátommal. Dallamok születtek bennem, amost előhalászott kazettákon még szinte gyereklány han­gon próbáigatom a Kátai Katát, az Isti-Pistit, a Lovászfiút,vagy Jelinek Balázsnak a Boszorkányra írt dallamát. Újranekibirkóztam a feladatnak és Weöres Sándornak: játék ésöröm, de ádáz harc is a Költővel, a Költőnővel, Samuval ésÖnmagammal. Nyughatatlan áramlás, szomjas örök tűz.

Még nem tudom, mennyi ez nekem, még hallgat bennem aLélek." - mondja az előadóművész. Palya Bea és quin­tetjének előadása, a Psyché mellett világzenei koncerttel.

NeoFolk koncert(versenyprogram)

Október 16. kedd, 20.00 óraMerlin Színház, Café Pódium

A Megasztár kulturális különdíját elnyert formációt aCalliope együttes szerzőpárosa Bonyár Judit - ének,cselló, tilinkó - és Hűvösvölgyi Péter - gitár, mandolin ­alapította 2004 őszén. 2005 márciusában csatlakozott Tóth"Csüli" Zoltán (Peet, Golestan, ex-Kispál és a borz) azenekarhoz, aki ütőhangszereken (zarb-perzsa dob, der­buka, konga, dob) játszik.

Az együttes 2005. június 19-én adta első koncertjétPécsett, a Dante Café szabadtéri színpadán, azóta rend­szeresen szerepel fesztiválokon (pécsi Művészeti ésGasztronómiai Fesztivál, Pécsi Filmünnep, KaleidoszkópVersFesztivál), klubokban, tea- és kávéházakban, kiállítá­sokon. 2005 őszétől Gáspár "Gazsi"József - szaxofon,furulya, trombita - a zenekar állandó tagja.

Izgalmas, lüktető és érzelemgazdag zenei anyagot hoztaklétre, melynek gerinc ét Bonyár Judit különleges hangulatú- néhol a Kárpát-medence, a Balkán, másutt a Közel-Keletzenei hagyományait idéző - dalai alkotják. Az énekeltverses műfaj állandó repertoárjuk része, koncertjüköntöbb Weöres Sándor-vers és -műfordítás megzenésítése isszerepel. Emellett csángó népdalfeldolgozás, Edith Piafsanzon, tangó, és improvizatív dzsessz-kompozíciók isszínesítik a palettát. Színpadi hangzásukat a különlegesarab ütős hangszerek mellett a csellóra és akusztikusgitárokra, mandolinra alkalmazott digitális effektek teszikegyénivé, korszerűvé.

42 versmondó

Mácsai Pál és Huzella Péter:

Befogad és kitaszít a világFrancois Villon versei, balladái

Október 16. kedd, 22.00 óraMerlin Színház, Café Pódium

A társadalomból kitaszított és lázadó Villon - az elátkozott- sorsüldözött, diabolikusan mélyre bukott voltában ne akor kifejeződését keressük, magát a költöt. Meg nemválogatott szavaival, személyes iszonyattal versbe nyö­gött, könyörtelenül őszinte és példátlanul botrányos ciniz­musával. Francois Villon, a középkori francia költő, azalanyi költészet megteremtője máig ható gondolataittolmácsolja a színész és az énekes. Elhangzanak a NagyTestamentum balladái és versei, valamint Villon legismer­tebb, legjelentősebb költeményei. Huzella Péter a Kalákaegyüttes Villon-lemezén megjelent dalait énekli, kiegé­szítve új kompozíciókkal, Mácsai Pál pedig nemcsakmondja, játssza a verseket, hanem énekel és gitározik is.

Villon költészetét a magyar líra legnagyobbjai - SzabóLőrinc, József Attila, Mészöly Dezső, Illyés Gyula, VasIstván és Faludy György - fordították úgy, hogya maembere ráismer az idő távolából üzenő költő esendő­

ségében is nagyszerű önarcképében - önmagára.

Gál Tamás (Epopteia Műhely, Szlovákia):

Jurij Griskovec: Hogyan ettem kutyátmonodráma (versenyprogram)

Október 17. szerda, 20.00 óraMerlin Színház, Nagyszínpad

Két olyan alkotó találkozott Dunaszerdahelyen, akik bárnemzedékük csúcsán foglalnak helyet, mégsem jutottnekik hely a hazai parnasszuson. Az Epopteia (annyi, mintelragadtatott állapot) Társulás Czajlik Józsefet és GálTamást takarja.

Előbbi az Amadeus c. darabbal tette le nálunk a névje­gyét, hogy a pesti Bárkában folytassa ideiglenesen a karri­erjét, míg Gál Tamás szerepelt már mindkét hivatásosfelvidéki társulatnál, jelenleg a hontalan SZEVASZ Ván­dorszínház oszlopos tagja, emellett rendezvények gyakoriversmondója. Két sokkal többre érdemes ember, akiket egybemutató erejéig összehozott Jevgenyij Griskovec, akinek anevét errefelé még nem nagyon ismerhetjük.

A darabot a kalinyingrádi születésű, kortárs orosz szí­nész-drámaíró személyes élményei alapján írta: a csendes­óceáni orosz flottánál töltött három évét dolgozta felbenne - megrázóan, egyúttal szórakoztatóan. Ezért adrámájáért Griskovec l 999-ben Három nővér-díjatkapott.A darabot Czajlik József rendezte.

Kárász Eszter:

Padarn - Edith Piafzenés-verses önálló est

Október 17. szerda, 21.00 óraMerlin Színház, Café Pódium

90 évvel ezelőtt, Párizsban napvilágot látott egy erőtlen,

beteges kislány. Alacsony sorból indult, ám a magasabbratört valamennyiünknél, hangjával beragyogta a világot.

Az Életet, Párizst, a lokálok és fény városának hangulatátmegtestesítő sanzonénekes életet, halált, szerelmet,egyedüllétet énekelt a közönség lelkébe. Sosem kopottmeg. Dalai nyílegyenesen, versek szárnyán indulnak útraa budapesti estében, a Montmartre-ot idézve. Közre­működnek: Pagonyi András (tangóharmonika), SósMárton (bőgő), Jakab Viktor (gitár), Szakál Tamás(hegedű)

Nemes Levente koncertje(versenyprogram)

Október 17. szerda, 22.00 óraMerlin Színház, Café Pódium

Nemes Levente szóló előadóművész 12 húros gitáron ját­szik. Műsorát főként megzenésített versek, népdalfeldel­gozások, néhány önálló dal és zene í téma alkotja. Hang­szere áthangolásának köszönhetően egyfajta koboz-lant­citera hangképet kreál, amely kiegészül énekkel, doromb­bal, török dobbal, PVC-csövekből készített fúvósokkal,tehát igazán egyedülálló produkcióra számíthatunk.

Levente 15 éve zenél és jár fellépni fesztiválokra, iro­dalmi rendezvényekre, falunapokra. A Gödöllői Dalos­taláikozón 2003-ban első helyezést ért el,2006-ban aKaleidoszkóp VersFesztivál reménységdíjasa lett. Mégis aspontán zenélés, a közönséggel való minél közvetlenebbkapcsolat áll legközelebb hozzá. Utcazenészi tapaszta­latait nagyrészt Olaszországban és Belgiumban szerezte,idén várhatóan megjelenik első albuma.

Jordán Tamás és Sebő Ferenc:

Szólt az ember!Pódium i est

Október 18. csütörtök, 22.00 óraMerlin Színház, Nagyszínpad

Szólt az ember! Ez az előadás, mint ahogy Jordán Tamása bevezetőjében szokta volt mondani, tulajdonképpen egybeszélgetés a hallgatóság és az előadók között - még akkoris párbeszéd, ha a közönség (feltételezhetően) nem mondsemmit. József Attila gondolatait tolmácsolják prózábanés dalban az előadók, olyan hangvétellel, amely szokatlana pódiumon, itt nem "szavalásról" van szó, a többnyirehalk, bensőséges tónus azt érzékelteti a nézővel, hogyszemélyesen őt szólították meg.

Kádek Heny:

Én is csak egy vagyokVerses revü

Október 19. péntek, 19.00 óraMerlin Színház, Café Pódium

Kádek Heny Én is csak egy vagyok - Dalok és versek című

estje vágyról, szerelemről és az elmúlásról: szenvedélye­sen és dzsesszesen. Egy olyan est szem- és fültanúi lehe­tünk, amely az elsőként a Kaleidoszkóp Könyvsorozatbanpublikáló fiatal költő, Kovács-Cohner Róbert izgalmasszerelmi költészetét vegyíti a vers-megzenésítő mester,Dés László dalaival. A közönséggel egyoldalúan beszél-

gető előadóművész és zenekara a Merlin Színházba vará­zsolja a romantikus nyári estéket, a vonatablakban eltűnő

állomásokat, a múltat és a jelent, a vágyakat és a tényeket(rendező: Czeizel Gábor).

Szirtes Balázs, Pál András, Gémes Antos:

Nádasdy Ádám: Ádám, Ádám és Ádámelőadóesthárom színben

Október 20. szombat, 18.30 óraMerlin Színház, Kamara

A FÉRFIról, a KERESÉSről, a MAGÁNYrói és aTÁRSAS LÉTről, ÉLETről és HALÁLról, SZERE­LEMről és HÉTKÖZNAPI DOLGOKról. Az EMBERről

- egy EMBERről.

Egy este Nádasdy Ádám versei és más szövegeialapján.

A vattacukorárus, az csinál ilyet: a hurkapálcáját a tel­jesen üres, kissé ütődött, forgó üstbe tartja, és vár. Remél.Összeszorul mindene, hogy sikerüljön az, ami szokott.(Ars poetica)

Hárman lesznek Ádámok mostan; hárman lehelik,dörzsölik a szövegeket, hogy sikerüljön, ami szokott.Három más ember. A hátteret EI Kazovszkij biztosítja. Azelőadást Czeizel Gábor rendezte.

Szirtes Ági, Pelsőczy Réka, Egressy Zoltán:

"Portugál"improvizáció a Katona József Színház előadása nyomán

Október 20. szombat, 20.00 óraMerlin Színház, Café Pódium

A "Portugál" költői naturalizmus, a műfaját tekintve tragi­komédia. Fontos darab, többek között azért, mert meg­felelő magasságig emelkedik el a .földtöl", Rámutat arra,hogy a szabadság gyökerei bent lapulnak az emberi mély­ben. Örök probléma ez! Vajon rossz helyen születtünk,

versmondó 43

•vagy a többiek rosszak, unalmasak, s alkalmatlanok arra,hogy harmóniát hozzanak az életünkbe, vagy egyszeruencsak arról van szó, hogy a valóság és az álom összee­gyeztethetetlenek. Mindenki - a szereplőkről van szó -,térben és időben saját világának középpontja, mely pont­ból látja, érzékeli a többieket, köt szövetséget.

A darab hősei komolyan veszik önmagukat (mi másttehetnének?), egyedüli nézőpont létezik, kinek - kinek amagáé. A hős (Bece) a szabadság lehetőségével játszik,próbálgatja azt, leegyszerűsíti helyre, időre és szemé­lyekre. Ez mindannyiunk örök sóvárgására emlékeztet, smert ez a .játék" a szabadsággal - álmodozásunk, vagyisa művészet lényege.

A Katona József Színház elsöprő sikerű darabjánakegyszeri, improvizációs változata kizárólag a Kalei­doszkóp VersFesztiválon! Az előadást Czeizel Gábor ren­dezte.

Sziámi koncert, Songwriters' Special

Október 21. vasárnap, 20.00 óraMerlin Színház, Nagyszínpad

A Songwriters' Klub a Sziámi zenekar kezdeményezése, avilágon egyedülálló élőzenés dalszerző klub, ahova min-

XIII.ÉVFOLYAM 3- 4 SZAM

den estére egy közismert zenész, egy neves költő, vala­mint - házigazdaként - a Sziámi zenekar az arra az alka­lomra írt új számmal érkezett.

A programsorozat mostanra már három szemesztert,azaz 35 jó hangulatú, sikeres estét és több mint száz, ottbemutatott, új alkotást tud maga mögött. Az elmúlt kétévben megmozgatta szinte a teljes magyar progresszívzenészgárdát és költészeti elitet, valamint a társművé­

szetek számos izgalmas képviselőjét.

A Kaleidoszkóp VersFesztiválon Müller Péter Sziámiés zenekara mellé csatlakoznak népszerű költők, akik azalkalomra írt verseiket a zenekar által megzenésítvemutatják be, illetve tolmácsolják. Mindemellett a Sziámizenekar ismert slágerei várják egész este a rajongókat.

Kaleidoszkóp Könyvsorozat,10 éves jubileumi koncerta Kaleidoszkóp-díjas Metaflóra zenekar előadásában

Október 21. vasárnap, 15.00 óraMerlin Színház, Nagyszínpad

44 versmondó

Díjkiosztó GálaEstNyilvános televíziós felvétel

Október 21. vasárnap, 17.00 óraMerlin Színház, Nagyszínpad

A VersFesztivál versenyprogramját lezáró aktusa nyilvános televíziós felvétellel egybekötöttGálaEst, ahol az egyhetes fesztivál legjobb elő­

adói mellett neves színészek, előadóművészek,

táncosok, zenekarok, költők és kritikusok lépnekszínpadra. Többek között Schmidt Vera, Szor­esik Viki, Kori, Kinizsi Ottó, Kárász Eszter,Nemes Levente, Bakos-Kiss Gábor, TurcziIstván, Solténszky Tibor, Kiss László és a fesz­tiváligazgató, Lutter Imre.

A versenyprogramokról és a fesztivál továbbielőadásairól bővebb információ:www.versfesztival.hu

"Nem csuda: poéta vagy"címmel

Dunaalmás Község Önkormányzata és a Csokonai Művelődési Ház versírópályázatot hirdet.A pályázatot Csokonai és múzsája, Lilla iránti tiszteletből írtuk ki.

A pályázaton részt vehet minden magyar állampolgár.Pályázni korcsoport szerint - három kategóriában - lehet:

l. Általános iskolások. 2. Középiskolások. 3. Felnőtt (l8 éven felüli bármely korosztály)

A kuratórium által legjobbnak ítélt írásokból kiadványt szerkesztünk.A pályázatokat a Dunaalmás Községi Önkormányzat címére (2545 Dunaalmás, Almási út 32.)

kérjük elküldeni.

NEVEZÉSIFELTÉTELEK:- A pályaművekre jeligét írjanak, valamint azt, hogy melyik korcsoporthoz tartozik.

- Külön, lezárt borítékban mellékeljék a nevüket, elérhetőségüket, születési dátumukat.- Tematikus és formai megkötés nincsen.

- Szerzőnként legfeljebb három vers küldhető be.- A verseket postai úton juttassák el hozzánk 3 példányban, kérjük, a nyomtatott változat mellé floppyn vagy

CD-n mellékeljék a pályamunkákat WORD formátumban,- A borítékra írják rá: "Nem csuda: poéta vagy".

- Beérkezési határidő: 2007. október 1.

Szép Kegyes! Mihelyt vettem boldogító kezecskédnek sorait, azonnal az öröm ezer édes érzésekkel lepte meg tusakodoszívemet, s azonnal kiindúltam Komárom földéből. Megyek és repidok. kedves angyalom, a Te leveled szárnyakat köt azén óhajtásaimra, s ragadtatva ragadtatom az én szerenesém felé; mert ami legnagyobb szerenesém volt, feltaláltam.

Ah, kedves lélek! gondolhatod-e, mely örömöket szerzett nékem az az imádandó papíros? úgy nézten a túlsó felenírott két sorocskádat, mint az én paradicsomi boldogságom felől való kontraktust!

Egész utazásomban mindég a kezemben tartottam leveledet, s elérkezvén mostani szállásomra, kebelembe dugtamazt, s annak angyali íróját képzeltem magamnak - az éjjel is szívem mellett háltattam- háromezer betű van abba a kevésírásba, én pedig minden betűt ezer csókkal terítettem be - gondolod-e, mennyi volt az a csók? pedig még a tisztáját issorra csokoltam, mert ott is járt az a gráciai kéz, a melyet én bálványolok! Igazán irod, vigasztaló őrző angyalom! hogylevelem szívemnek belső rejtekébőlszármazott: mert hogy ne származna a szívemből, amelybe semmi sincs egyéb írva,hanem ez az istenasszonyi név: Julianna, s utána ez a hét betű: hogy szeretek!

Lehet-e az, hogy egy szelíd lélek ellen kegyetlenek lehessenek a fátumok? és hogy a rettegés és félelem háborgas­son egy oly szivet, amely más szívre is nyugodalmat áraszthat?

És te sóhajtasz! Én azt tartottam, hogy a sóhajtás nem férhet a mennyeiekhez vagy azokhoz, a kik olyanok mint amennyeiek. - De áldom azt a sohajtást, amely olyan ölelésre teremtett kebelből származott fel! Vajha a szelek szárnyainez a szép sóhajtás hozzám repülhetne, és eggyé forrhatna az én lelkemmel, amely csupa sóhajtás!!

Már én ezután levelemet csak a mi barátnénkhoz utasítom. - Tepedig ha oly kegyes vagy, amilyen szép, ne tagaddmeg tőlem az én békességemet, azaz, írj ezután is, de írj hosszabban. forróbban, és úgy, hogy én annak olvasásábanelájuljak!

Ma 21-ik napja van októbernek - ma kezdd el, ma; mikor vészed ezen levelemet - tégy félre minden dolgot, felejt­kezzél el mindenről, még magadról is; a feljövő nap már a papiros mellett találjon, s mikor lemegy utólsó sugára is, ate csókra méltó betűdre pillantson, s csak akkor vedd észre, hogy a szerelembe elmerültél, mikor az én nevemnekemlegetését a hajnali kakasszó rezzen ti félre! Így készíts nekem november végire egy levelet - köttesd bé Töltesy uram­mal, s olyan nagy csomóba küldd el, hogy én azt Hármas Históriának gondoljam! Akkor küldd el delizsáneon Pestre azInstitoris úr magyar kabinetjébe - már én akkor eladom a Stokfisomat (?), s annak az árán kiváltom: sőt készen volnékmagamat is annak kiváltásáért árendába adni - de már én nem vagyok magamé - magamról rendelést nem tehetek; merta Te rabod vagyok.

Írtam Bicskén octóber 21-kén, 1797-ben.

versmondó 45

versmondóIX. ÉVFOLlAM )-4 SZÁ\I 2001.OKTÓBER

JUTALMAZÁS:- publikálási lehetőség - a kuratórium által legjobbnakítélt három pályamű alkotója díjazásban részesül

1. korcsoport:1. helyezett: részvételí lehetőség egy egyhetes művészetí

táborban. 2. helyezett: könyvutalvány 20 OOO Ft értékben.3.helyezett: könyvutalvány 10 OOO Ft értékben

2. korcsoport:1. helyezett: 50 OOO Ft. 2. helyezett: 30 OOO Ft. 3.helyezett:20000 Ft

3. korcsoport:1. helyezett: 100 OOO Ft. 2. helyezett: 70 OOO Ft. 3.helye­zett: 50 OOO Ft

A pályázatokat szakmai zsűri értékeli, az eredményről

október végéig minden pályázót értesítünk.

A pályázat további részleteiről érdeklődni

a 34/550-044; illetve a 34/450-012-es telefonszámon vagya csokonaimuvhaz@dunaa1mas.hu email címen lehet.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2007. november 17-én- Csokonai születésének napján - kerül sor a dunaalmásiCsokonai MűvelődésiHázban.

Községünk irodalmi emléke, hogy Csokonai Vitéz Mihály,a nagy magyar költő szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszika dunaalmási temetőben. Vajda Julianna (Lilla) ésCsokonai emlékét az utókor, a Dunaalmáson élők méltónápolják. Lilla sírja az irodalomkedvelők látogatott zarán­dokhelye, s Lilla egykori lakóháza helyén épült emlékszo­ba is várja őket.

A Magyar Versmondók Egyesületeés a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

Reneszánsz daloskönyvcímmel magyar vers- és prózamondó versenyt hirdet a Reneszánsz Emlékév tiszteletére.

A meghirdető szervezetek célja, hogy a korszak nagy költőinek szellemét versekkel megidézze,s ezáltal a reneszánsz által hirdetett értékekre irányítsa a figyelmet.

A verseny felfutásos rendszerű, helyszíneiben később meghatározott előválogatókután kerül sor az országosmegmérettetésre. A határainkon túl élő versmondókat értesítjük, melyik előválogatónvehetnek részt,

de a szervezőbizottság fenntartja annak a jogát is, hogy határon túli versmondó egyesületek delegáltjaitelőválogatásnélkül fogadja a döntőn.

A döntő előreláthatóan 2008 októberében lesz, a helyszínt később jelöljük ki.

Részvételi feltételek: A vers- és prózamondó versenyen részt vehet minden 15. életévét betöltött, hazai és határontúl élő magyar nyelvű amatőr vers- és prózamondó.

A versmondónak az alábbiakkal kell készülni: három reneszánsz kori verssel vagy prózával(a jelentkezők bibliográfiai segítséget kapnak) a világirodalomból, egy magyar reneszánsz költő/író alkotásával,egy kortárs alkotással, amely szellemében a reneszánsz életörömöt, az emberben való hitet, az alkotás szépségét

dicsőíti. Egy-egy vers vagy próza időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

Ajelentkezési lapokat az alábbi címre kérjük küldeni (innen továbbítjuk majd az előválogatók szervezőihez):

Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Művészeti Programok Főosztálya

1O11 Budapest, Corvin tér 8.

Ajelentkezési lapok a www.vers.hu illetve a www.mmi.hu/muveszetek oldalról letölthetők, illetve postai úton afenti címről igényelhetők.

Információk: Kiss László, tel.: +36(20)512-7661, e-mail: vers@c3.hu; Tóth Erzsébet, tel.: +36(1) 214-6019,+36(30)606-8366, e-mail: tothe@mmi.hu; Tóth Zsuzsanna, tel.: +36(1) 225-6029, +36(30)748-0671,

e-mail: tothzs@mmi.hu

46 versmondó

FELHívÁsA Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei Szervezete, a Radnóti Emlékbizottság

és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók Béla Megyei MűvelődésiKözpont Kht.

meghirdeti a

RADNÓTI MIKLÓS REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓVERSENYT.

A verseny időpontja: 2007. november 16-17. (péntek, szombat).Helyszíne: Győr, Bartók Béla Megyei MűvelődésiKözpont Kht.

A nevezés feltételei: két vers, próza vagy műfordítás Radnóti Miklós műveiből és két vers vagy prózai alkotása magyar irodalomból Ca kezdetektől napjainkig).

A versenyre nevezhetnek: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala és Fejér megyék,valamint Szlovákia Cdunaszerdahelyi, galántai és révkomáromi járás), Szlovénia és a Vajdaság nem hívatásos

vers- és prózamondói.Ajelentkezés alsó korhatára 14 év, felső korhatár nincs.

A versenyt ifjúsági (14-20 év) és felnőtt kategóriában hirdetik meg.Nevezési díj: személyenként 2000 Ft., melyet a küldő intézmény átvállalhat.

Jelentkezni a név, születési év, levelezési cím (és e-mail cím) és a választott művek felsorolásávalleheta következő címen: Bartók Béla Megyei MűvelődésiKözpont Kht., 9022 Győr, Czuczor G. u. 17.

Jelentkezési határidő: 2007. október 15.

A verseny kétnapos: pénteken lesz a kétfordulós elődöntő, ennek alapján lehet bekerülni a szombati döntőbe.A zsűri döntése alapján a verseny legjobbjai díjazásban részesülnek, és meghívást kapnak

a 2008. év őszén Győrött megrendezésre kerülő, a Radnóti-díjak elnyeréséért folyó, Radnóti Miklós OrszágosFelnőtt AmatőrVers- és Prózamondó Versenyre. A verseny ideje alatt a vidéki, illetve külföldi résztvevők

ellátását Cétkezés, szállás) a rendezőszervek biztosítják.

Bővebb felvilágosítás az alábbi címen kérhető: Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyeiSzervezete, 9022 Győr, Czuczor G. u. 17. Telefon: 96/326-522 vagy 9613 ll-325 (Németh András titkár).

Fax: Popper Ferenc, elnök: 96/312-583; e-mail: gartainemeth@t-online.huA jelentkezés beérkezése után megküldjük a verseny részletes tájékoztatóját, a nevezési díj befizetésére szolgáló

csekkel együtt.

Várjuk jelentkezését!

Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei SzervezeteRadnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság

Bartók Béla Megyei MűvelődésiKözpont Kht.

versmondó 47

A Magyar Versmondók Egyesületének szakmai munkája(Elnöki beszámoló a 2006. április 8. és 2007. április ll. közötti időszakról)

A Magyar Versmondók Egyesülete mint közhasznú szer­vezet végzi munkáját a magyar anyanyelvű versmondás, aköltészet népszerűsítése érdekében szerte a Kárpát­medencében, valamint lehetőség szerint a diaszpórában.

A múlt évi közgyűlés óta eltelt időszak eseménydús,szakmai szempontból értékes volt. Egyesületünk tevé­kenysége még hitelesebbé vált mind versmondói körök­ben, mind pedig a széles közvélemény előtt. A részletesbeszámoló elé néhány megjegyzés kívánkozik.

Sokszor és sok helyütt felvetik, hogy szükség van-emég versmondásra, érdemes-e ekkora energiát fektetniversenyek, találkozók, rendezvények, fesztiválok, tovább­képzések, táborok, szemináriumok szervezésébe, rendezé­sébe és lebonyolításába. Meggyőződésünk, hogy igen.

Hiszünk a versmondás lélek- és emberformáló erejé­ben, önkifejezési lehetőségeiben, anyanyelvápoló és ­megtartó szerepében, módszereiben. A mai oktatási rend­szer egyáltalán nem foglalkozik a versmondással, miköz­ben tapasztaljuk és bizonyítani tudjuk immáron 15 éve azerre való igény meglétét, a hasznosságát.

Mindazonáltal azt is tudjuk, hogy - civil szervezetlévén - nem tölthetjük be teljes egészében az oktatásmögött hagyott űrt. Sem anyagi, sem emberi erőforrásainknem elegendőek. Tevékenységünkkel mi legfeljebbösztönözni, felszínen tartani tudjuk az ügyet.

15 éves az egyesület és a Versmondó folyóirat, köszö­net mindenkinek, aki céljainkat segíteni tudta az elmúlt 15év alatt.

Rendezvényeink:

" Versgála 2006. " A Költészet Napja tiszteletéreHelyszín: Apáczai Kiadó színházterme, Budapest

"Regösök húrján ... " az 5-8. osztályosok versmondóversenye - budapesti döntőHelyszín: Kondor Béla Közösségi Ház, BudapestTársszervező: Kondor Béla Közösségi Ház

Tompa Mihály Szlovákiai Magyar Nyelvű Vers- ésPrózamondó VersenyHelyszín: Rimaszombat

V Országos Egyetemi és Főiskolai Vers- és Prózamondóverseny - és szimpoziumHelyszín: GyőrSzervező: Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­

Sopron Megyei Szervezete

"Regösök húrján ... " az 5-8. osztályosok versmond óversenye - regionális döntő (Dunától keletre)Helyszín. Kisfaludy Könyvtár, KecskemétTársszervező: Kisfaludy Könyvtár Alapítvány

"Regösök húrján ... " az 5-8. osztályosok versmondóversenye - dunántúli döntőHelyszín: Városi Művelődési Központ, Veszprém

48 versmondó

"Regösök húrján "döntő, Pápa

XII Országos Latinovits Zoltán Vers- és PrózamondóVersenyHelyszín: Balatonszemes

A Magyar Versmondók Egyesületének gyermekversmondótáboraBalatonszemes

Versművészeti SzemináriumHelyszín: Baja, Petőfi-sziget

Szinész és Előadóművész Felkészítő Műhely

Helyszín: Baja, Petőfi-sziget

" Örök pódiumon ... " vers- és prózamondó verseny PintérTibor emlékéreHelyszín: Városi Művelődési Központ, Veszprém

8. Kaleidoszkóp Nemzetközi VérsliesztiválHelyszín: Budapest, Merlin Színház - BerlinSzervező: Északkelet-magyarországi Regionális Vers­mondó EgyesületTársszervezők: Magyar Szin-Játékos Szövetség, myMusicTársaság

"Vigyél hírt a csodáról!" Vers- és Prózamondó verseny az1956-os forradalom tiszteletére, döntőHelyszín: Budai Vigadó, BudapestTársszervező: Magyar Művelődési Intézet

Illyés Gyula JII. Országos Vers- és Prózamondó Verseny,döntő

Társsz'ervező: Magyar Művelődési Intézet

Radnóti Miklás Nemzeti Vers- és Prózamondó VersenyHelyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, GyőrSzervező: Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­

Sopron Megyei Szervezete

Cantata profana - vers és prózamondó verseny BartókBéla emlékére, döntő

Helyszín: Budai Vigadó, BudapestTársszervező: Magyar Művelődési Intézet

A előbbieken kívül még 17 versmondó találkozót, tábortés rendezvényt támogattunk, főképp szakmailag, határoninnen és túl.

Az elmúlt év munkáját három kiemelkedő "évfordulós"verseny határozta meg, melyeket felmenő rendszerbenbonyolítottunk le. Ezek: a "Vigyél hírt a csodáról" az1956-os forradalom tiszteletére, a Cantata profana BartókBéla emlékére, és az Illyés Gyula Vers- és PrózamondóVerseny, melyeken összesen 324 versmondó lépett fel.Kiemelkedett még a hagyományos Radnóti-, a "Regösökhúrján" verseny és a Kaleidoszkóp VersFesztivál, valaminta balatonszemesi Gyermekversmondó tábor, a bajaiVersművészeti Szeminárium és a Színész és Előadó­

művész Felkészítő Műhely.

versmondóX EVIOEYAM I-2. sl..iM

Öt év után végre sikerült megszerveznünk és lebonyolí­tanunk a hivatásos előadóművész-képző tanfolyamot ésvizsgát a Magyar Művelődési Intézet segítségéve!. 13fiatal, hivatásos vers- és prózamondó előadóművésznek

adhattuk át a diplomát, akik remélhetőleg művészetükkel,

tapasztalataikkal segítik céljaink megvalósítását.Szakmai tevékenységünk egyik legfőbb segítsége, a

Versmondó folyóirat, négy alkalommal jelent meg, egyévfordulós különkiadás mellett.

Tizenegyedik évfolyamát zárta lapunk, amely komolyszakmai tekintélyt vívott ki magának és eljut szinte min­denkihez, akinek a versmondáshoz köze van; zömébenazokhoz, akik egyesületünk tagságát alkotják. Gyakor­latilag közel másfél ezer egyesületi taghoz, valamintazokhoz a vers- és prózamondó versenyeket rendező váro­sokhoz, községekhez, szervezetekhez, intézményekhez,amelyekkel kapcsolatot tartunk, s természetesen mindezek"holdudvarához".

A Versmondó évente négy-öt alkalommal (évi hatszám, esetenként melléklet vagy különszám) megjelenő

folyóirat, olyan szakmai lap, amely az információk ára­moltatásán, a tájékoztatáson túl hasznos ismereteket nyújtaz olvasóknak, az egyesület tagságának és az érdeklődők­

nek. A különböző események elemzésével, értékelésévelorientáljuk és segítjük a lap olvasóit. Rangos, a vers­mondás elméletével foglalkozó szakemberek, valamintirodalomtörténészek, írók, költők csatlakoztak lapunkhoz,támogatva annak szellemiségét és elismerve szak-mai színvonalát.

A lap szerkesztésében a fiatal korosztály tagjai isrészt vesznek azzal, hogy az általuk szervezetteseményekről, rendezvényekről, fesztiválokról írá­saikban beszámolnak. Cikkeket, kritikákat, tudósítá­sokat, tanulmányokat írnak, jelentetnek meg afolyóiratban.

Folyamatosan hírt adunk a legjelentősebb hazaiversmondó eseményekről, rendezvényekről, verse­nyekrő!. Ebben az évben többek között beszá­moltunk a Ratkó József, az Illyés Gyula, a BartókBéla, a Radnóti Miklós, a Mensáros László és az1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletéremegrendezett versenyekről, a Regösök húrján ...vetélkedőről és a Kaleidoszkóp versfesztiválró!.

Számainkban neves grafikusokat mutatunk be, aző alkotásaikkal illusztráljuk az adott lapszámot.

Lapunk terjesztését változatlanul egyesületünkvégzi, postai úton. Meggyőződésünk, hogy folyó­iratunk szakmai kisugárzása, szervező és mozgósítóereje révén nem csupán egy szűk szakmai érdeketszolgál, hanem a hazai és sok tekintetben ahatárainkon kívül élő magyarság művelődését is.

A Kaleidoszkóp Versliesztivál, amelyről a vers­fesztiva!.hu honlapon találnak az érdeklődők infor­mációkat, évről évre erősebb, ma már a hazai kul­turális élet megkerülhetetlen eseménye. A fesztiváligazgatója az alapító Lutter Imre. A rendezvényfővédnöke, Bella István Kossuth- és József Attila­díjas költő időközben eltávozott közülünk, így afesztivált a továbbiakban az ő emlékének ajánlja azegyesület. A rendezést tagszervezetünkkel, az

Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesü­lettel szoros együttműködésben végezzük.

Szervezői, kapcsolattartói, információs és marketingmunkánkat internetes honlapunk biztosította naprakészen.

Tavaly ilyenkor indult a Versrádió az interneten.Látogatottsága folyamatosan emelkedik. Szintén folya­matosan bővítjük a rádió repertoárját egyrészt archívanyagokkal, másrészt új felvételek készítésével, ebbenpartnerünk a Klubrádió.

Szervezeti munkaAz egyesület irányító és végrehajtó testülete, a kabinet,változatlan összetételben dolgozott. Továbbra sem tudtukmegoldani a marketingigazgató személyi pótlását. Efeladatokat megosztottuk egymás közt.Csak emlékeztetőül a kabinet névsora:elnök: Bartók Lászlóelnökhelyettes: Kiss Lászlókreatív alelnök: dr. Lutter Imreszervezési alelnök: Popper Ferencgazdasági és szervezési igazgató: Pataki Andrásegyesületi titkár: Németh AndrásA kabinet adminisztratív munkáját segíti: Wahl László.

Négy alkalommal tartottunk kabinetülést, ahol egyrésztértékeltük az elvégzett munkát, másrészt meghatároztuk akövetkező negyedév feladatait.

2002. FEBRUÁR

versmondó 49

A találkozók közti időszakban pedig szükség szerintszámos alkalommal tartottunk elnöki munkaértekezletet,ahol egy vagy több feladat operatív és/vagy stratégiaivégrehajtását készítettük elő.

GazdálkodásEgyesületünk legfőbb bevételét pályázati források biz­tosítják. A nem könnyű gazdasági körülmények között issikerült megdupláznunk az elnyert pályázati támogatásokösszegét.

Míg a 2005. évben 5 millió Ft-ot, addig 2006-ban mártöbb mint 10 millió Ft támogatást kapott az egyesület(ezek a támogatások nem tartalmazzák a KaleidoszkópVersFesztivál mint önálló projekt bevételeit, amely különbankszámlán fut és a miskolci tagszervezettel közös finan­szírozásban valósul meg). A siker hátterében két fontostényező áll: az egyik, hogy nagyobb figyelmet fordítot­tunk a pályázatok elkészítésére és menedzselésére, amásik, hogy az egyesület hírneve, hitelessége növekedetta döntéshozók és a támogatók szemében, köszönhetően azelőző évek sikereinek és sajtónyilvánosságának.

Hiányosság, hogy a működés költségeire nagyon kevéspénz áll rendelkezésre, mivel nagyon alacsony volt a tag­díjak (137 ezer) befizetésének, illetve az l %-os adófel­ajánlásoknak (76 ezer) a mértéke.

Gazdálkodásunkról részletesebben a közhasznúságijelentésben számolunk be.

Megjelenés a sajtóban és a médiábanEgy szervezet munkájának hatékonysága attól is súlyozot­tan függ, hogy mennyire képes jelen lenni a hétköznapok­ban, a társadalom mekkora részét tudja elérni. A minélszélesebb körü megismertetés volt a kabinet egyik fontosfeladata. Ennek érdekében megkezdődött a már meglévő

honlapok - a vers.hu, versmondo.hu, a versfesztival.hu,versradio.hu és a c3-as linkgyűjtemény egységesítése, alátogatottságtól függő tudatos szerkesztés és koordináció.A www.vers.hu honlap domain nevének megszerzése iga­zolta várakozásainkat, a tavalyi évben ötször többen láto­gatták az internetes felületeinket, mint egy évvel koráb­ban. A neten megjelenő tartalmat valamennyi honlapesetében Lutter Imre alakítja ki főszerkesztőként, a kabi­nettel és az elnökséggel, valamint a tag- és társszerveze­tekkel konzultálva.

Megjelentünk egy-egy esemény kapcsán a MagyarTelevízióban, a Duna Televízióban, a TV2, a Hír TV és azRTL Klub műsoraiban, a Főnix tévében és számos helyitelevízióban, a Magyar Rádióban, a Sláger, a Danubius, aJuventus Rádióban. Több alkalommal nyilatkoztunk azInfo Rádióban, a Civil Rádióban és a Rádió C-ben, aKlubrádióval pedig együttműködési megállapodást kötöt­tünk.

Országos napilapokban, a szakmai sajtóban és helyiorgánumokban számos alkalommal foglalkoztak azegyesület rendezvényeivel és munkájával.

Internetes megjelenésünk időszaki lapokban és gyűjtő­

portálunkon megsokszorozódott, a Kaleidoszkóp Vers­Fesztivál kapcsán együttműködő partnerünk lett azObjektív Hírügynökség, ettől az évtől pedig egészen máscélközönségű magazinokkal is együtt dolgozunk (ilyen pl.

50 versmondó

a Ringier Kiadó gondozásában megjelenőTina magazin ésa Blikk Nők).

ZárszóA 15 éves Magyar Versmondók Egyesülete minden köl­tészetet, versmondást szerető és kedvelő nevében köszö­netet mond mindazon személyeknek és intézményeknek,akik támogatják egyesületünket. Civil egyesületünk a leg­nagyobb és legátfogóbb ilyen szervezet az egész Kárpát­medencében. Mindazok, akik támogatják és segítik cél­jaink megvalósulását, az alábbiakért teszik.

Részlet a Magyar Versmondók Egyesületének alapító oki­ratából:,,A pódiumi műfajok a magyar nyelvű vers- és próza­mondó kultúra ápolása, az egyetemes és magyar irodalomnépszerüsítése.

A Magyar Versmondók Egyesülete ernyőszervezet,amely célja tagjai sorába szervezni a regionális és határontúli magyar nyelvű versmondó egyesületeket, társulatokat,

műhelyeket és stúdiókat.A Magyar Versmondók Egyesülete pedagógiai és

ifjúsági szakmai szervezet. Kiemelten fontos céljának te­kinti a vers- és prózamondók, illetve műhelyek segítését,az országos, határon túli, regionális, megyei (fővárosi, atovábbiakban megyei) és helyi, valamint rétegversenyekszakmai segítését, a vers- és prózamondó szakképesítésmegszervezését, valamint a hivatásos pódiumművészet

alkotóinak és alkotásainak koordinálását, az előadó­

művészek segítését, pártfogását. További célja az ifjúságtársadalmi és kulturális identitásának erősítése a dráma­pedagógia, a költészet, a versmondás segítségével. Azegyesület szakmai képviseletet is ellát; kezdeményezi apódiumi műfajok, a vers- és prózamondás anyagi és er­kölcsi támogatását."Budapest, 2007. április ll.

A Magyar Versmondók Egyesületének Kabinetje nevében:Bartók László MVE elnök

A Magyar Versmondók Egyesületének közhasznúsági jelentése

Kiadjuk a Versmondó című folyóiratot, valamint működ­tetjük a www.vers.hu honlapunkat.

A Magyar Versmondók Egyesületének fő bevételi forrásaia nyertes pályázatok. Fő támogatóink a Nemzeti Kultu­rális Alap, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Mobi­litás, aNemzeti Civil Alapprogram, de kaptunk támogatástBudapest Főpolgármesteri Hivatalától és a BudapestBanktól is. Bevételt képezett még a tagdíj és az 1%-osfelajánlás, valamint a Versmondó újság eladása.

A pályázatokból nyert pénzeszközök felhasználásávalműködtettük az egyesületet, illetve valósítottuk meg éstámogattuk a versmondó rendezvényeket.

Rendezvények:" Versgála 2006. " A Költészet Napja tiszteletére"Regösök húrján ... " az 5-8. osztályosok versmondóversenye - budapesti döntőTompa Mihály Szlovákiai Magyar Nyelvű Vers- ésPrózamondó VersenyV. Országos Egyetemi és Főiskolai Vers- és PrózamondóVerseny - és szimpozium"Regösök húrján ... " az 5-8. osztályosok versmondóversenye - regionális döntő (Dunától keletre)"Regösök húrján ... " az 5-8. osztályosok versmondóversenye - dunántúli döntő

"Regösök húrján " döntő, PápaXII. Országos Latinovits Zoltán Vers- és PrózamondóVersenyA Magyar Versmondók Egyesületének Gyermekversmondótábora, BalatonszemesVersművészeti SzemináriumSzínész és Előadóművész Felkészítő Műhely

" Örök pódiumon ... " vers- és prózamondó verseny PintérTibor emlékéreHelyszín: Városi Művelődési Központ, Veszprém8. Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál" Vigyél hírt a csodáról!" vers- és prózamondó verseny az1956-os forradalom tiszteletére, döntőIllyés Gyula III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny,döntő

Radnóti Miklós Nemzeti Vers- és Prózamondó VersenyCantata profana - vers- és prózamondó verseny BartókBéla emlékére, döntő

A előbbieken kívül még 17 versmondó találkozót, tábortés rendezvényt támogattunk, főképp szakmailag, határoninnen és túl.

196196

9001578

76167

EFt356

278019764980

4616

10 154

10 350

Bartók Lászlóelnök

Budapest, 2007. 04. 11.

Kiadások összesen

Bevételek összesen:

KiadásokAnyagbeszerzésSzemélyi kiadásokMűködési költségTámogatásÉrtékcsökkenésBankköltség

EgyenlegBank

MobilitásEgyéb támogatásÚjságeladásBanki kamatSzja 1%Nyitó egyenleg

EFt137460

6371300600700600

Bevételek:TagdíjTábori befizetésekNKANKÖMFővárosi ÖnkormányzatKülföldi Magyar Kult. Int.NCA

A 2006. év pénzügyi adatai a következők:

versmondó 51

Beszámoló a Magyar Versmondók EgyesületeFelügyelő Bizottságától

(a 2006. április 8. és 200? április 11. közötti időszakról)

A Magyar Versmondók Egyesülete 200?-ben Nagy eredmény a megszorító gazdasági intézkedések15 éves következtében kialakult helyzetben a 17 nagyobb rendez-

~ Magyar Versmondók Egyesülete és a Versmondó folyó- vény megszervezése és az azokon való részvétel.Irat alapításának 15. évfordulóját, a Versrádió első éves Örömteli tény, hogy az előző évihez képest megkétsze-születésnapját ünnepli 2007-ben. A hármas ünnep a szak- reződött a pályázatokon elnyert támogatások összege.mai munka bővítésére kötelezi és bíztatja a szervezet Ennek ellenére az egyesület kabinetjének a 2007. évbenvezetőit. Terveink között szerepel, hogy a Magyar Vers- még erőteljesebben kell foglalkoznia a pályázatok figye-mondók Egyesülete az internet segítségével dokumentá- lésével és menedzselésével, beleértve az uniós pályázati

ciós központot hoz létre a költészeti emlékek a vers- forrásokat is.mondás gyakorlatával, történetével foglalkozó dokumen- Az I%-os adókból befolyt összegek az információinktumok, hang- és képanyagok számára, a különféle könyv- szerint nem tükrözik a valós felajánlásokat. Ez komolytárak és a média bevonásával. Bibliográfiákat állít össze a pénzkiesést jelent. Éppen ezért javaslom, hogy az ismertversírás, versmondás területéről. Étlapot kínál előadói "adakozóktól" kérjen az egyesület egy másolatot az I%-osestek szöveganyagaiból, hozzáférésükről informál más rendelkezésről, melyet később az APEH-nek be lehet

intézményekben. Amellett pedig, hogy lapot ad ki, terjeszt mutatni.a témában, a Versmondó folyóirat és az internet révén Nagyon hiányzik egy marketinggel foglakozó vezetőahol immár négy tematikus és egy átfogó portállal ren- aki a pályázati céltámogatásokon felül a műkődéshezdelkezik, összefogja és gyűjti a határokon túli versélet szükséges anyagiakat vagy barter szolgáltatásokat megelőadói élet anyagait, szereplőit. Kiközvetíti saját bemu- tudná szerezni. A működési költségekre ugyanis nincs ter-tatóit, illetve a versmondással kapcsolatos hazai és hatá- vezhető fedezet. Két év alatt két marketingigazgató táv0-

rokon túli produkciókat, előadásokat a magyarországi és a zott a kabinetből, a szponzorációval foglalkozó cégekkel ahatáron túli érdeklődők számára. Összegyűjti, regisztrálja tárgyalások bizonyos stádiumokban megrekedtek. Jelen-és kiközvetíti az amatőr és profi előadókat, a saját örö- leg még mindig jóval több a pályázati bevétel, mint a gaz-mükre fellépőktől a legjobb hivatásos előadókig. dasági szférából érkező támogatás, bár az utóbbiak a

Sok egyéb mellett ezek az idei év tervei. Az egyesület különböző barter jellegű megállapodások, médiapartnerikabinetje annak ellenére derűlátó, hogy az elmúlt időszak szerződések, szakmai együttműködések vagy kompen-és most napjaink megszorító intézkedései nagyon komo- zálások révén gyakorta nincsenek nevesítve, holott jelen-Iyan érintik a társadalmi civil szférát, így a Magyar Vers- tőségük számottevően nőtt. És ha csekély is a versbe vetettmondók Egyesületét is. ?izalom a gazdasági élet szereplői részéről, sajnos még így

2006-ban tovább gyorsult az amúgy évek óta tartó IS jóval több, mint a marketing területéről érkező szakem-

megújulási folyamat. Az egyesület korábbi szerkezeti áta- bereké.lakítása működőképessé tette a mozgalmat. A társmű- Javaslom a 2007. évre, hogy a gazdasági helyzetre valóvészeti ágak - így a zene, a színház, a tánc és a vizuális tekintettel kevesebb, de magas színvonalú rendezvénytkultúra _ erőteljesebb bevonása szélesítette az egyesület tartson az egyesület. Ez gazdaságilag is stabilitást, kiszá-

mögötti társadalmi bázist, a sajtó figyelme is jócskán meg- míthatóságot jelent.nőtt az elmúlt időszakban. Hogy mennyire hódított tért az A marketingigazgatói poszt betöltésére újabb pályáza-egyesület tevékenysége és mennyire sikerült exponálnia tot kell kiírni, mint ahogy a jelenlegi struktúra meg-magát, az az internetes honlapok látogatottságából is ~zilárdít~sa vagy éppen átalakítása érdekében szükséges akiderül: éves szinten megközelíti a 300 ezer látogatót. Jelenlegi humánerőforrás-hiánybetöltése lelkes, aktív fiat-

Szakmailag jelentős együttműködés alakult ki és stabi- alokkal és idősebbekkel. Az ilyen társadalmi munkaerőlizálódott a Magyar Művelődési Intézettel, immár nem- felkutatás át még a nyár előtt célszerű elkezdeni, mert pél-csak versmondó versenyek és találkozók szervezésében dául a nyári táborok, műhelyek, szemináriumok, vagy azhanem a hivatásos vers- és prózamondó előadóművész-. ~któberi Kaleidoszkóp VersFesztivál kiváló terep lehet ailletve a versrendezőképzés megszervezésében és lebo~ J~lentkezők alkalmasságának megítélésére, számukra pe-nyolításában. Ugyancsak szorosabb a viszonya Magyar dig a tapasztalat megszerzésére. A jelenlegi szerkezet mű-Szín-Játékos Szövetséggel - amely ettől az évtől a Kalei- ködőképessége néhány kabinettag sokszoros erőfeszíté-doszkóp VersFesztivál legfőbb szakmai partnere is _ és a sének, túlterheltségének eredménye, ez azonban így mes-myMusic Társasággal. A társaság a magát zenei demokrá- terségesen fenntartott üzemeléshez vagy kifulladáshozciaként hirdető legnépszerübb magyar zenekari csoporto- vezethet, míg új emberek mozgósításával új lendületet

sulás, mintegy 1500 csapatot magában foglaló bázisával. kaphat a szervezet.Mindezek ellenére az elmúlt egy év nem volt könnyű. A gazdálkodásban a könyvelés nem jelzett, a FB nem

Az anyagi lehetőségek számszakilag jobbak voltak a meg- talált szabálytalanságot.

előzőnél, ugyanakkor a feladatok és az elvárások meg- Budapest, 2007. április ll.többszöröződtek,így még inkább eltávolodtak egymástól. Korompai Gábor FB elnök

52 versmondó

A Magyar Versmondók EgyesületeGyőr-Moson-SopronMegyei Szervezete elnökségének beszámolója

és közhasznúsági jelentése a 2006. évi tevékenységéről

Pénzügyi beszámolóZáró egyenleg a 2005. év végén: 977 EFt

2. Kisfaludy NapokA középiskolások megyei kulturális seregszemléje kere­tében, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központtal

A 2006. évben végzett tevékenységünkVers- és prózamondó versenyek1. lX. Kormos István Regionális és Nemzetközi Vers- ésPrózamondó Verseny általános iskolások részére

A korábbi évekhez hasonlóan, a Radnóti Miklós Em­lékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók BélaMegyei Művelődési Központ erkölcsi és anyagi segít­ségével bonyolítottuk le az általános iskolások számárakiírt versenyt. 2006. február elején hirdettük meg, és amegye minden általános iskolájába postai úton eljuttattuk,a MEPI Hírlevelében pedig közzétettük felhívásunkat. Avártnál kevesebben jelentkeztek, az elődöntőkön mind­össze 150 tanuló mérette meg magát. Az elődöntőket már­cius, április és május hónapban bonyolítottuk le Kapuvár,Csorna, Győr, Mosonmagyaróvár helyszínekkel. A leg­jobb 32 versmondó jutott tovább a megyei döntőbe, ame­lyet 2006. november 6-án Mecséren rendeztünk meg. Ittmár a határokon túl élő - csallóközi, mátyusföldi - magyartannyelvű alapiskolák legjobb versmondói is részt vettek.A 45 versmondó felkészült, sikeres, élményt nyújtó vers­és prózamondásának örülhetett a zsűri és a részt vevő

közönség, közöttük a versenyzőket kísérő felkészítő peda­gógusok és szülők.

BevételekKözponti alapoktól(NKA, Mobilitás, MSZA, NCA)Önkormányzati támogatás (város, megye)Alaptevékenység bevétele(rendhagyó órák, Radnóti-és egyetemi versenyek, Könyvszalon stb.)Adó l %-aBanki kamat

Összesen:

KiadásainkAnyagi jellegű kiadásokSzemélyi kifizetések(zsűrik, rendhagyó órák stb.)Egyéb kifizetések(étkezés, szállás, utazás, posta stb.)JárulékokSZJA befizetés

Összesen:

BankPénztár

4281 EFt140 EFt

572 EFt7EFt5 EFt

5005 EFt

1 080 EFt

1 956 EFt

778 EFt212 EFt195 EFt

422lEFt

959 EFt18 EFt

közösen, 2006. március 18-l9-én megrendezett vers-ésprózamondó versenyen 70 versmondó indult. A döntőbe

jutott 40 versmondó egyenletes, magas színtű teljesít­ményt nyújtott. Közülük 5 fő arany, 5 fő ezüst és 9 fő

bronz fokozatot kapott.

3. V. Országos Egyetemi - Főiskolai Versmondó VersenyA Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai JánosTanítóképző Főiskolával közösen ötödik alkalommalszerveztük meg az egyetemisták és főiskolások vers­mondó versenyét. A 2006. április 28-29-én a győri Tanító­képző Főiskola dísztermében lebonyolított versenyen többmint 20 egyetemi, főiskolai hallgató mérette meg magát(többségében nem humán - orvosi, erdőmérnöki, műszaki,

agrármérnöki - egyetemi - főiskolai karokról érkeztek aversmondók). Jól felkészült versenyzőkkel találkozhat­tunk, magas színvonalon tolmácsolt előadásoknak lehet­tünk tanúi.

4. Versmondó tábor, CsornaA 2006. június 26-tól július l-jéig, általános és közép­iskolás versmondók számára tervezett intenzív, bentlaká­sos versmondó szaktáborunkat technikai okok miatt nemtudtuk megrendezni.

5. Radnóti Miklós Országos Felnőtt Amatőr NemzetköziVers- és Prózamondó VersenyA kétévenként - hagyományosan minden páros évben ­sorra kerülő, meghívásos jellegű "versenyek versenyét"ismét jelentős érdeklődés mellett rendeztük meg. A ren­dezők két év (2005/2006.) országos jellegű és határon túlimagyar versmondó versenyeinek legjobbjait hívtákGyőrbe.

A 2006. évben 74 fő versenyzett a rangos Radnóti­díjakért. A zsűri a találkozót rendkívül magas szinvonalú­nak és jól szervezettnek ítélte meg. 3 db Radnóti-diplomát,3 db Radnóti-díjat és számtalan különdíjat osztottak ki.

Átadták az ún. "pedagógus" Radnóti-díjat is, melyethárom főnek ítélt oda a kuratórium. Ezúttal Orbán Editkecskeméti pedagógus, Dinnyés József daltulajdonos ésSzabó József, a Radnóti Irodalmi Társaság elnöke vehet­ték át az Irodalom Népszerüsítéséért járó Radnóti-díjat.

Egyéb eseményekA határon túlEgyesületünk a megalakulása óta szoros kapcsolatot tart aCSEMADOK dunaszerdahelyi és galántai járásai területiválasztmányainak titkárságaival. Szakembereink évek ótazsűritagokként vesznek részt a szlovákiai magyar vers­mondók Tompa Mihály Országos Vers- és PrózamondóVersenyének területi és kerületi válogatóin. 2006-banDunaszerdahelyen, Galántán, Vágsellyén, Pereden ésRévkomáromban zsűriztek.

A Versmondó Stúdió tagjaival rendhagyó irodalomóráksokaságát tartottuk a dunaszerdahelyi, a galántai és a rév-

versmondó 53

komáromi járás alap- és kőzépiskoláiban. A versmondókatfelkészítő pedagógusok számára, szakembereink segít­ségével, két alkalommal szakmai továbbképzést tartot­tunk.

Rendhagyó irodalomórák Győr-Moson-Sopron megyébenElőadóművész Stúdiónk és Versmondó Stúdiónk tagjai amegye településein is gyakran léptek fel. Nyugdíjas­klubokban, könyvtárakban és más művelődési intézmé­nyekben szerepeltek műsoraikkal. A 2005/2006-os tan­évben több mint 30 alkalommal rendhagyó irodalomóráttartottak általános- és középiskolákban, szakmunkás­képzőkben. Az órákon a Versmondó Stúdió középiskolás,főiskolás tagjain kívül az idősebbeket tömörítő Előadó­

művész Stúdió versmondói, valamint hivatásos művészek

közreműködtek. Az irodalom népszerűsítése érdekében aKisfaludy Károly Megyei Könyvtárral, a Műhely című

folyóirattal, a Hazánk Könyvkiadóval, valamint amegyevárosainak és településeinek könyvtáraival, iskoláivalközösen író-olvasó találkozókat, könyvpremiereket szer­veztünk, illetve szerkesztett műsorainkkal ilyen jellegű

rendezvényeken közreműködtünk.

versmondó

A 2006. evr sokrétű és sokszínű

tevékenységünket sikeres pályázata inknak(NKA, üKM, NCA, Mobilitás, Művészeti

és Szabadművelődési Alapítvány, Győr

Megyei Jogú Város és Győr-Moson­

Sopron Megyei Közgyűlés) és a társ­szervekkel - a Bartók Béla MegyeiMűvelődési Központ Kht.-val, a RadnótiEmlékbizottság és Irodalmi Társasággal, aMűhely c. folyóirattal, a CSEMADüKdunaszerdahelyi, galántai illetverévkomáromi területi választmányaivalstb. - való jó együttműködésnek köszön­hetően valósíthattuk meg - eredményesen.

Popper Ferencelnök

Szervezői és résztvevői voltunk a Győr­

Moson-Sopron Megyei Önkormányzatáltal, hatodik alkalommal megrendezettMegyei Irodalmi Hétnek.

Az egyesület elnöksége a végzett mun­káról, a tagságot érintő eseményekről

az időszakonként megjelenő HÍR­LEVÉLBEN igyekszik tájékoztatni atagságot. A vezetőség az évente megren­dezésre kerülő közgyűlésen ad számot avégzett munkáról.

Győrött minden hét szerdáján 17.00-től

19.00 óráig a Bartók Béla MegyeiMűvelődési Központban működött,

működik a Versmondó Stúdió. Hetente egyalkalommal az egyesület szakképzett tag­jainak irányításával 15-20 versmondósajátítja el a versmondás műhelytitkait. AStúdió nyitott, minden versmondótszeretettel várunk.

2002, DECEMBER

"

. "

w Tíz ÉV

I i

~/'.

:'10,,)" ,\ .

'/ I \. ?:\,','" .~. '. ~

l/ l " --: ' ,I ' , '

...,.l~)\\ '<,',

X. t'VFOL YAM 5 - 6, SZAM

54 versmondó

Fél év alatt két kötet aKaleidoszkóp-díjas alkotótól

Czeizel Gábor rendező és Kádek Heny, aztán GesztesiKároly színművész, végül Kárász Eszter színész, LutterImre és Huzella Péter előadóművészek három különböző

előadás részesévé avatták a nézőt áprilisban.Három színpadon három különböző előadást láthatott a

közönség szűk egy hónapon belül a fiatal költő, Kovács­Cohner Róbert első kötetének verseiből. A 20 éves szerző

verseinek első kiadásából Budapesten - egymástólfüggetlenül- a Komédium Színház, a Spinoza Színház ésa Rátkay Klub tartott előadást, pódiumi estet ésfelolvasóestet. Az előadásokat neves művészek jegyzik.

A Komédiumban Czeizel Gábor, a Magyar Színházrendezője vitt színpadra a könyvből önálló előadóestet.

A március 29-ei premiert, amelyen a versek Presser Gáborés Dés László dalaival, valamint a versekhez komponáltjazz- és blues-kísérettel hangzottak el Kádek Henyelőadásában, egészen más típusú felolvasóest követte.Április 20-án a Spinoza Színházban a verseket GesztesiKároly adta elő a Kaleidoszkóp VersFesztivál Remény­ség-díjas előadójával, Nemes Leventével, aki megzené­sített versekkel színesítette az estet. Majd április 27-énugyanez a műsor Lutter Imre előadóművész és KárászEszter színész felolvasásában, Huzella Péter zeneikíséretével hangzott el a Rátkay Művészklubban.

versmondó

versmondóKiadja a Magyar Versmondók Egyesülete

Támogatónk:

Oktatásiés KulturálisMinisztérium

nkaNemzeti Kulturális Alap

XIV. ÉVFOLYAM )-4. SZÁM 2006. JÚLIUS

A szerkesztőség címe:10II BudapestL, Corvin tér 8.Elektronikus cím: vers@c3.hu

Honlap: www.vers.hu • www.versrnondo.huwww.versradio.hu; www.versfesztival.hu

Szerkeszti:az MVE kabinetje

Főszerkesztő: Kiss LászlóTelefon: 06 (30) 922-3573,06 (20) 512-7661

ISSN 1217-3282

A Versmondó a MikszáthKiadógondozásában jelenik meg.

Duplaszám: ára 400 Ft.A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség eimén.

Előfizetési d(j egy évre: 1200 Ft.Megjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számokmegvásárolhatók az Írók KönyvesboltjábanBudapestVI., Andrássyút 45.

versmondó 55