; ; ..AZ ORSZAGOS VERSMONDO EGYESULET LAPJA

1993. 1. szÁM

Mért játszott a srombolvama

építv

dögbugyoz .

ottahisz

álmaimagad öjárhatod

s árvemberségre,

villámló tálbTudtad, t

a nagy;s te, a Mindensé..

részt se kaptát~ig.futotta étdemed•.• '..

Érdemes yqlt~'Pli~·(•.·csakajö:v6~~v~C$~,'· .Ó: , '

vérszagú szömyekketVitáint, ..ha ráJl1entél~t~! "

Csaksz6lhatriál~"'8Y!érd,~s!Mert csont01tl,cV'6retn~I,végzetedhezha en állíto~Vé8iiJ

józan zárómérlege(i:'Törd fel a törvényt;l1~lijOldl

A porból vedd fel kajla kalapód,

a vér eves,·:tlár a fogad vicsorog,bár a nyakad csikorog,

\ b6lints hogy érdemes,pid meg halálos logikád,

te glóriás,'" t~l bélyeges!

'l édes munkát,1.,_ oskodik,

'gundát,

:""~'.:' ,,-

LATINOVITS ZOLTÁN

Verset mondani

I. Verset mondok

Ha térben és id6ben legbelsőbbhúrrendszerunk rápendülegy-egy (mint zenekari próba alatt a sarokban felejtett he­gedű húrja rezonál a hangzatokra, a .zengeményre'') - úgymondjuk: szeretem ezt vagy azt a verset. De ha rákérdez­nek, miért szeretjük, miért kedves: toporgunk, dadogunk,valamely fellengzős közhellyel, érzelgős terel6mondattalválaszolunk: hunyorgunk, mint a napbarévedö, pirulunk,

mint a rajtakapott gyerek.Pedig végére kell járni valahogy, tudni kell, miért te­

szik, mi a közös a verssel. Tudnom kell, mit szeretek ben­ne, miért szeretem, ha el akarom mondani...

Aki verset mond, annak költövé kell növekednie, azzákell lennie, hogy eljátszhassa a költő szerepét, elmond­hassa a verset. Eleinte segít a fiatalság, a frisseség, a rügy­fakasztó ambíció, de miként már a virágból gyümölcs, amag terebélyes fává terpeszkedik: annál nehezebb a gyö­kérig menni. A költ6 csodáját felidézni...

Illyés Gyula ÍJja:

"Valaha a szövegelöadásnak is voltak Paganinijei és LisztFerencei; aztán sokáig nem voltak, a naturalista színját­szás üldözte el 6ket. Színészet és el6adóművészet úgy el­távolodott egymástól, hogy szinte szólás lett: a versrnon­dó színész feledje el színész-voltát, az előadóművésznek

eszébe ne jusson, hogy színjátszás is van a világon, csak­hogy 6 is "játszon". Ez természetesen tévedés. Az előadó­

művész is színész, s neki is játszania kell. Azzal, a kü­lönbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell

életre keltenie.Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a köl­

t6t kell .megjátszania", vagyis az alkotás néha bíz hosszúfolyamatát kell oly röviden összefoglalnia, mint maga avers: ismételten, a költöt kell életre keltenie, elénk vará­

zsolnia, úgy, ahogy 6 a költöt a mű els6 élményében, azalkotás küzdelmében elképzeli. Úgy kell elmondani, ahogya költ6 szavalná versét, ha szavalóművész is volna." oo.

A vers olyan emberi beszéd, ami a dallal, az 6si dallalrokon, rokon avval a kirnondhatatlannal, ami már-már tit­kos, sámáni mesterség. A vers az ember legtöményebbmegnyilávnulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbbvallomása a létről. A legszentebb, a legszebb játék. A ki­fejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás,míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a hal­hatatlanságra tart igényt..

Részletek: Latinovits Zoltán

Emlékszem a röpülés boldogságáraÖsszegyűjtöttírások

2

" -"Agh István: Evfordulók

Nemcsak a délutáni nap, ahogycirmolja a fatörzsön amoháttetszetős aranyzölddé, mint fmommuszlinsálat, ajándék nyakadon,tiéd a barka, pedig otthamvad bársonnyá a bokor bogán,fogadd el tölem márciuspáros harkályát, s ezt az ibolyát,úgy adom át, hogy le se szakítom.

Nemcsak a feledéssel tünteték,ahogy kizárták magukat a télmegülepedett szegleteiböl,s mi velük a körhintán, pedigcsak állunk, s hosszan örülünk nekiks nekünk itt, mintha valamimesebeli falusi búcsúban,erdei réten, hol a vadak iscélba lőhetnek záróra után.

Nemcsak mert olyan vasárnapiasminden, inkább mert idegyűlik azösszes napunk, évünk, évtizedünk,ami elmúlt, az együtt, a különszületéseink, túléléseink,sortűz, karambol, hasmetszés, beforrtés mégis, kibírt nem-bírom-tovább,ahogy a barka a bokor bogán,úgy adom át, hogy le se szakítom.

- 1J""P14

Köszöntő

Gönyörú, archaikus csángóimáthallgatok Domokos Pál Péterhalálának évfordulóján rende­zett emlékesten a Vigadóban, és arra gondolok, hogy talán a Halotti Beszéd, vagy az Óma­gyar Mária Siralom szólalhatott így meg évszázadokkal ezelólt.

Törékeny fejkendós fiatal lány (asszony?) áll a színpadkozepen és mondja a több évszá­zados imát, amit generációkon keresztül örökítettek, meatettek át, s mi ámulva fedezzük felaz igazi egyszerűségbenrejlóigazi méltóságot.

Az imának volt egy pillanata, amikor lassan, megfontoltan felemelte a kezét - mintegynyomatékulgondolatainak -: hasítani lehetett a csendet.

A sziviinkkelhallgattuk a bűvöletet, mertcsak az voltképes befogadniés értenia csodát,tudni, hogya nyelv és a szó ereje mire képes; nemzetet, népet fenn- és megtartani

Vajon tudjuk-e felelósségünket? Tudjuk-e, hogynekünkis ápolni, óriznikell azt a költóinyelvet, aminélkülnincs szep magyar beszéd, aminélkülkorcs makogássásilányulhatBalas­si, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Petófi, Arany, Ady, Kosztolányi, Babits, JózsefAttila,Radnóti, Nagy László nyelve.

Vajon tudjuk-e, hogy verset motidani, tolmácsolni, vagy éppen versmondásra buzdítani,- túl azon, hogy az alkotás gyötrelmes, ámbár mégis csak örömteljes folyamat,· íze bódító ­ezzel a felelósséggel jár?

Tudjuk-e, hogynyelvünk tisztasága egyben gondolataink tisztaságának záloga? Adyval,JózsefAttifávalnem lehethszudni, kisajátítaniis csak ideig-óráig, merta vers képes megsza­badulni sanda gondolat-béklyóktól.

Bizakodva bocsájtjuk útjára az Országos Versmondó Egyesület elsó"kézzel fogható"szellemi termeket, a VERSMONDÓ-t! Bízunk abban, hogy van létjogosultsága, hogy segíte­ni, használni tudunk a közreadott írások, cikkek, beszámolók és intormsciok segítségévelannak az igen széles versmondó " társadalomnak': és termeszetesen egyesületünk tagjainak,akik megtisztelnek bizalmukkal és olvasni fogják lapunkat.

Bízunk abban, hogy olvasóink, a versszeretdk és versmondók is segítségünkre lesznekaz újság készítésében, mert csak így alakulhat ki egy olyan szellemiműhely, ami valós kol­lektív igényre épül.

Azzal a felelósséggel adjukközre elsószámunkat, hogy - reményeink szerint - szolgálnitudjuk a magyar versmondást, végsósoron a magyarkultúrát.

-» ...

(Lw~Kiss László

az Országos Versmondó Egyesületelnöke

3

A versszavalás művészete

Arany János idejében még daloltak a költők és szavaltak a színé­szek.

Ma már általános tiltakozást vált ki mind a két kifejezés. A költő

verset ír, amit az olvasó elolvas (ha elolvassa), a színészpedig el­

mond, esetleg előad. Az iskolákban a tanár felolvassa a verset, aztánmegmagyarázza, rímekre, versformákra, ütemekre bontja, majd a

diákok megtanulják (ha megtanulják) és felmondják, netán "elem­zik".

Pedig - ahogyan azt Kányádi Sándornak egy kisikolás gyermek

elmagyarázta - "vers az, amit mondani kell." ,,Nem felmondani, nem

felolvasni, nem elmondani - pusztán csak mondani. Mondani, deúgy, hogy közben érezzük a hangok, a szavak zenéjét, a szünetekcsöndjét, a sorok dallamát, a szöveg egészének sűrített feszültségét,

Úgy, hogy közben lássuk a vers képeit, s mintegy kivetítsük azo­

kat beszédünk eszközeivel.Mondani úgy, hogy az ne egy szépen megírt szöveg ,,hangosí­

tott" formája legyen, hanem a saját mondanivalónk. Nem azért mond­juk a verset, hogy lássák, hallják, milyen szép a hangunk, mennyireegyüttérzünk a költével. mennyire értjük az ő mondanivalóját.

Addig kell mondani, amíg a szöveg egészen a rniénk lesz a le­

gapróbb rezdülésében is, és ezért kell mondani, mert hatni akarunk

azokra, akiknek mondjuk. Bolond ember az, aki cél és szándék nél­kül beszél. Hiteltelen az a beszéd, amelyik nem tükrözi, nem közve­

títi a beszélő szándékát és személyiségét, azt a rendkívül bonyolult

és sokágú viszonyrendszert, amely a ,,mondót" a saját világához, aköltő világához, a mondott szöveg egészéhez és elemeihez, s nem

utolsó sorban azokhoz füzi, akikhez beszél.

A klasszikus példákon és elméleteken alapuló retorikák a versekszavalását a retorikai gyakorlat fontos részének, kiegészítőjénektar­tották, s retorikus jellemzéit hangsúlyozták.

Még Egressy Gábor is úgy különböztette meg a szavalás és a

színészi beszédet, hogy a versek előadását ,,rhetoricai" szavalásnak

nevezte. S nem is egészen jogtalanul.Ezt támasztja alá Fónagy Iván is, aki Füst Milán Öregség című

versének a költő és különbözö előadók által elmondott-felolvasott

változtainak elemzését végezte el. Egy versnek, szerinte, azért le­hetséges számtalan, a mühözhü megsz61altatási formája, mert min­den költői mITa választások végtelen sorát kfnáJja az olvas6nak, s

egy adott előadás ezeknek a választásoknak csupán egyik változata.

Akik tehát a hangot tekintik a szavalás egyetlen használható esz­közének, azok figyelmen kívül hagyják nemcsak az előadás kom­

munikációs összetevőit,hanem a megjelenítés "belső" eszközeit is.

Rakodczay Pállal szólva: a hangból, mint egy trombitáb6l csi­nálják a verset.

A rnüvészi szöveg megértéséhez nem elegendő a grarrunatikai

elemzés. Ehhez egy magasabb szintű, a köznyelvin és a grammati­kán túlmutató szabályrendszer, sajátos kiválasztási mechanizmusszükséges. Ezt egyesek poetiks! k6d1ak, mások retorikai kódnaknevezik. Ugyanilyen kód szükséges a hangzó műalkotásbefogadá­

sához is.A vers előadója "belép" a költő és az olvasó közöttí kommuni­

kációba, segíti az eredeti mü megértését, de egyben módosítja is azt

saját értelmezése szerint.

Az iskolai versfelmondás nem egyéb, mint az olvasás kibetűzési

szintjének beszédbeli megfelelője.

A mlTvészi beszéd a mindenkori köznapi beszédre épül, annak

kommunikációs és matekommunikációs, fonetikai és grarrunatikai

4

eszközeit használja, de mindezt tudatosan teszi az elérni kívánt cél

érdekében és az előadott mű míífajának is megfelelően.

,.A vers számyas beszéd, annak szállnia kell. A szavalónak meg

kell gyulladnia, és lobognia, mint a fáklyának, és világítania és me­legíteni, különben egyedül marad, nem megy vele a hallgatósága.

Azért az ember csak olyan verset képes jól előadni, csak olyan köl­

tőt tud jól közvetíteni. akivel együttérez." - vallotta Jászai Mari.Az emberi beszéd akkor válik művészi cselekvéssé, amikor mind

tartalmában, mind formájában tudatosan .fölészáll" a köznapi be­

szédnek, megemeli, magasabb síkba helyezi azt.

Montágh Imre szerint ezt a magasabb szintet az előadás hiteles­sége, műfaji egységessége, sokszínűsége és technikai bravúrja,

valamint hangsúlyozott személyisége biztosítja. Az átélt, jellemző

színpadi beszéd legkisebb egysége a szólam, azaz a fóhangsúly kö­

ré csoportosuló szövegegység. Alapvetőmondatfonetikai eszközei:a váltás és a fokozás, mint az indulati (érzelmi) állapot súrúsödésé­

nek, izgalomkeltő szándékának eszközei.U1Icha Imre fejti ki, hogy a közvetlen interperszonális kommu­

nikáció során az előadóművész és a színész az írásos kódot akuszti­

kus k6ddá alakítja át. Ennek hangzásvilága az trott szöveg rejtettdallamviJágának felel meg. Hangfekvése emeltebb a köznapi be­szédnél, hangterjedelme szűkebb, de nagyebbívű. ritmusa, tempója

kiegyenlítettebb. Az intonáció összefogja és tagolja a szöveget, sannak szö- és mondatszerkezeteit. Ebből fakadóan váltásai kimó­doltabbak, nem hatnak igazán spontánul, nem tudják igazán felkel­teni a szöveggelvaló teljes azonosulás képzetét.

A köztudatban a beszéd leegyszerűsítettértelmezése él, amely

szerint ennek legfontosabb, szinte kizárólagos jellemzéje a hang­

zás. Ezért aztán a versek elmondásának tanítását is a hangképzésenkezdik, s jóindulatú kézikönyvek sokasága inti a versmondókat at­

tól, hogyahangbeli kifejezőeszközöntúl mást is igénybe vegyenek.

Az emberi beszéd azonban nem elvont, gépies jelenség, hanem

egy többcsatomás kommunikáció része, folyamatos kölcsönhatás a,jeladó" és a ,jelvevő" között, amelyet mindig kiegészítenek a non­

verbális és a metakommunikációs eszközök. (A mimika, a testtar­tás, a mozdulatok, a megjelenés, a távolságtartás.) Ezek használatát

befolyásolja a konkrét szituáció, a beszélők egymáshoz és a mon­dottakhoz való viszonya, érzelmi, pszichikai állapotuk, még az adott

hely hangulata, berendezése is..

S ha ennyire bonyolult a köznapi beszéd folyamata, akkor mennyi­vel bonyolultabb a müvészi elöadásé, amikor nem csupán két emberközöl valalmit egymással!

A verselőadás kommunikációs folyamata röviden a következő­

képpen alakul ki:- a költő a valóség értelmi és érzelmi összefüggéseinek sűrített és

sokféle utasítást rejtő üzenetet (műalkotást) küld az olvasónak.

írott nyelvi jelekkel;- az olvasó ezt a sajátos jelrendszert befogadja, a maga számára

értelmezi, s ezt a "változatot" beszédbeli jellé alakítja át, így adjatovább;

- az elmondott, ,,hangzó" verset a hallgató-befogadó már az előadó

személyén és értelmezésén átszűrve fogadja be és értelmezi, egy­szerre befolyásolva a költői szöveg üzenetétól és az előadói in­

terpretálástól.

A versek előadója (akit szívesebben neveznek a szó eredeti ér­

telmében szavalónak) nem meggyőzniakar, mint a szónok, és nemegy szereplöt jellemez, mint a színész, hanem gondolatokat, költői

képeketjelenft megaközönségképzeletében. A rnüvet nem pusztánértelmezi vagy magyarázza, hanem üjjáteremteni, önmagán átIénye­

gítve hangzómt1alkotássáalakítja.Már a vers kiválasztása is tükrözi az előadó személyes vélekedé­

sét, ízlését, önálló mondanivalóját a müröl, önmagáról és a körülöt­te lévő világról, valamint a müben megfogalmazott témáról. Értékí­téletét a szöveg megjelenítésének hangzó- és metakommunkációs

(beszédbeli) formáiban közvetíti. Ennek természetesen összhang­

ban kell lennie, az előadott mü stílusával, mtlfaji sajátosságaival.

De az előadónak nem kell "elttlnnie" a szöveg, vagy a költő mö­gött, mint ahogyan azt sokan vallják! Hogyan is rejtőzhétne el, hi­

szen ő állott a pódiumon a közönség előtt, ő "testesíti meg" a verset,

az ő hangját hallják, az ő tekintetével kapcsolódnak össze, ő rajzoljameg az erővonalakat nemcsak a költői rnű és a hallgatóság között,hanem az erre az alkalomra összegyűlt közönség tagjai között is.

Ahogyan Kosztolányi Dezső mondja ,,megjelenése, hangja, egészteste tárgyiasult jelképe a költészetnek",

Jelkép tehát és nem a költő "szócsöve".Önálló alkotó müvesz, akinek sajátos eszköztára. önálló véle­

ménye, mondanivalója van.Önálló művészeti ág képviselője, amelynek mai stílusát akkor

érthetjük meg igazán, ha végigtekintjük kialakulásának, fontosabb

állomásainak történetét.Bohm Edit

Masaoka Shild

REKKENŐÉJSZAKA

A nyári éj 91y kábitó.Álmatlanul virraszt benn akalitbanszegény rigó.

"Merre Balázs testvér, de merre, de merre"?Ady kuruca kérdez ekként a költő egyik versében, s véleegyütt sokan versmondók is felteszik a kérdést, maguk­nak persze, amikor verset válogatnak, hogy közönség eléálljanak; merre halad az élet, a sajátjuké, a nemzeté, a vi­lágé.

A felelős és igényes előadó - amatőr és profi - mindenkorokban feltette a kérdést " - de merre, de merre"? éskereste a választ. Költészetünk is, nemde úgy rnűködött,

mint élő lelkiismeret? Közösségé, nemzeté, generációé.Tekintsünk csak a refonnkorra! Máig ámulhatunk, hogytudott kérdezni, vívódni és válaszolni egy Kölcsey és Vö­rösmarty és egy Petőfi.

Ebből a költészetből nyertek indíttatást azok az ifjú ér­telmiségiek, akik köröket koszorúcskákat alkotva léptek ahallgatóság elé, hogy a költőkkel együtt maguk is nyilvá­nosan valljanak.

És hány hazafit lelkesítettek az olvasott és mondott ver­sek a Bach-korszakban? Tompa, Arany, Vajda János alle­góriái hány elnyomottat vigasztaltak?

Sorsfordító korszakban él igazán az előadóművészet,

amikor rohad a régi és sejtet valami új. Amikor választanikell, amikor azt gondoljuk, rajtunk is múlik valami. Hamás nem az életünk. Az első világháború vége felé felfe­dezik az előadók Babitsot, Ady t, Gyóni Gézát, aztán a kétháború között Sinka Istvánnal, Erdélyi Józseffel, Remé­nyik Sándorral szélnak majd pedig Szabó Lőrinccelés Jó­zsef Attilával.

A diktátorok mindig is féltek a költőktől, de a közön­ség elé kiálló versmondóktól is.

Igencsak megszűrték, ki és mi az, ami mondható. ARákosi korszakban az "irodalmi est" - tiltott program. És1956. után? Illyés költeménye az "Egy mondat a zsamok-

ságról" elátkozott versnek számított. A hatalom évtizede­kig nem járult hozzá a megjelenéséhez. És amikor csúsz­tatva-bújtatva mondani lehet Nagy Lászlót és Juhász Fe­rencet; mekkora eufória. Megfogalmazható a Mennyeg­zővel és a Tékozló országgal, hogy élni csak szabadság­ban érdemes.

A 70-es években kinyílik a kapu, az amatőr versmon­dók előtt. Lehet immár országos méretű vers- és próza­mondó versenyeket rendezni! Bekapcsolódhat a Rádió ésa Televízió is és szinte minden országos testület, amelykulturális mecénása egy-egy általa gondozott területnek.

E sorok írója szerenesésnek mondhatja magát, mert bá­báskodhat e nagyszerű mozgalom bölcsőjénél, s még büsz­kélkedhet is, hogy az ő összefogó szervező és szellemisé­get meghatározó tevékenységének eredményeként is "futfel" az "amatőr" vers- és prózamondás korában soha nemlátott népszerűségi szintre. Százak, ezrek indulnak egy­egy versenyen. És vallanak a fiatalok és öregek, egy or­szág szinte, a kamerák és mikrofonok előtt. És művészekértékelnek, költők, irodalomtörténészek; ki miért jó s ki mi­ként lehetne jobb. És mindenki komolyan teszi a dolgát.

Országos vers- és prózamondó versenyekre emlék­szünk, melyeket egy-egy jeles évforduló alkalmából ren­dezhettek. És Ady, Radnóti, József Attila, Babits, NagyLászló, Illyés Gyula neve fényjelezhette a minőséget.

Aztán jönnek a pangó nyolcvanas évek. Most a rend­szerváltás folyamatában, úgy tetszik ismét van készterés amegszólalásra.

Úton vagyunk. Ki-ki keresi a maga csapását. És kér­dez:"Merre Balázs testvér, de merre, de merre"?

Debreczeni Tibor

5

GYÖKEREZTETÉS

Rimaszombaton másodszor találkoztak a szlovákiaimagyar vers- és prózamondók

Történt, hogy az idén harmadik évtizedét záró komáromi JókaiNapok (a szlovákiaí magyar amatőrszínjátszás fesztiválja) a rend­szerváltás idején több tekintetben is válságos évfolyamait élte.Leginkább az volt szembetűnő,hogy az évtizedekig oly sok ven­dégszeretettel teli város kissé terhesnek érezte az egyre inkábbmonstre jellegűnek számító színjátszé, valamint vers- és próza­mondó fesztivált. A rendszerváltást követően a megújuló Cse­madok-tevékenységi formák között a színjátszás és az előadó­

művészet is ott volt. Létrejött a Csehszlovákiai Magyar AmatőrSzínjátszók Egyesülete (a Csemasze), melynek társasági rnűkö­dési formája eleve lehetövé tette a nagy országos kulturális szer­vezettől független, szakmailag megalapozottabb döntések meg­születését. Mivel halaszthatatlan volt a Jókai Napok szakmairangjának visszaállítása, megszületett a döntés, amelynek végki­fejletét maga a Csemasze vezérkara sem tudta pontosan előre

meghatározni: Keresni kell egy másik várost, ahol a Komárom­ban egyre nagyobb szervezési terhet jelentő felnőtt vers- és pró­zamondó versenyt méltó szakmai és szervezési keretek közöttlehet majd megrendezni-

Mint minden látszólag egyszeru döntésnek, úgy ennek is kö­vetkezményei lettek. Ha leválasztják a Jókai Napokról a felnőt­

tek vetélkedését, abban a pillanatban a dunaszerdahelyi DunaMenti Tavasz túlzsúfolt műsorából is ki kell emelni a vers- ésprózamondök első három kategóriáját, a gyermekeket. A döntéstés annak belátható következményeit (vagyis, hogy két városbólösszevonva egy harmadikban kell meggyökereztetni az immárharmincesztendősfát) sokan bírálták.

6

Az idei rimaszombati országos vers- és prózamondó verseny,amely második volt abban a sorban, amit elkezdett az azóta ne­vét Színjátszó Társaságra változtató Csemasze és természetesena Csemadok, meggyőzte a leghangosabb kételkedöket is. Min­denki tudja, aki látta és hallotta: 1993. áprilisában négy napon áta szép szö ünnepe volt a gömöri kisvárosban, Tompa Mihály,Blaháné és Ferenczy István városában.

A gyermekek L, Il. és III. kategóriájának vetélkedését a zsűri

két véglettel jellemezte. Önálló bíráló bizottsága volt a gyermekprőzarnondöknak,s más szakemberekb61 álló csapat értékelte aversmondókat. Ezeknek akorcsoportoknak jellemzéje. hogy sokmúlik a felkészítő pedagógusokon. Több volt az olyan versvá­lasztás, amely a pedagógus tévítélete nyomán jó adottságú gyer­mekeket sújtott. A legidősebbek a III. kategória kiskarnaszai, sok­szor olyan verseket és prózákat választottak, amelyek lelki éstudati predesztináltságuk szintjét meghaladták. A győztesek azon­ban még akkor is győztesként érezhették a közönség rajongó sze­retét, ha a zsűri egy-két esetben a palóc nyelvjárást, a mesemon­dó színesítő adottságot emelte is ki.

Megfigyelhtő volt, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a gyer­mekek vetéllkedésében több volt az olyan résztvevő, akik palócrégióhoz tartozó városok, falvak iskoláiba járnak. Ez a tény isvisszaigazolja a Színjátszó Társaság és a Csemadok törekvését:országos jelentőségűrendezvényt vinni az eddig perifériára szo­rított régióba, amely kiesett a Bodrogköz és Kassa szellemi ható­sugarából, és egy geográfiailag elvékonyodó területen él a nagytömböt alkotó nyugat-szlovákiai magyarságtól elszakadva.

Ugyanez érvényes a középiskolások és a felnőttek mezönyére.A lY. és Y. kategória vers- és prózamondói vívták egymással

a legnagyobb csatát. Az igen erőteljesnek mondható középois­kolás mezőny (lY. kategória) helyezettjei szinte a pillanatnyi disz­pozíciók függvényében kerültek előrébb vagy hátrébb a rangsor­ban. Bár mindegyik dobogós helyezettet meg lehetne említeni,egy kivételével ezt mégsem teszem. Volt a közéopiskolás próza­mondók között egy negyedikes fiatalember, aki olykor már fel­tűnik a Kassai Thália Színpad epizodistái és statisztái között is:Czajlik József. Olyan tehetséggé fejlődött, aki bármely kárpát­

medencei vers- és prózamondóverseny győztesévé lehet. Csakremélni kell, hogy a most zajló Ki mit tud? népes mezönyében ismegállja a helyét. Tudniillik, a rimaszombati győztesekbejutot­tak ennek az ismét népszerűségreváró televíziós művészeti ve­télkedő elődöntöjébe.

Bár a felnőttrnezóny (Y. kategória) elsősorban az egykori kö­zépiskolásokra alapozódott, örvendetes tényként könyveltük el,hogy nyugdíjas korú férfiak és nők is pódiurnra lépnek egy or­szágos döntőben. Mindenképpen szívet melengetó pillanatai vol­tak ezek ennek a sokszor már elöadóművészi igényességü vers­és prózamondókat elénk állító kategóriának.

Van ennek a rimaszombati sereglésnek egy igen sokat vitatottYI. kategóriája, amelyben a saját műveiket előadó alkotók verse­nyeznek. Amikor a szakemberek meghatározták ezt a kategóriát,elsősorban a posztmodern irodalom, előadórnűvészet,valamintképzőművészetés a színház határmezsgyéjén mozgó avantgárdirodalmi (?) kísérletekre gondoltak. Bíztak a fiatalok útkereső

kedvében, s remélték: Rimaszombatban megjelenik az akciököl­tészet, az akusztikus költészet, esetleg a komputerlíra, hogy aperformance-röl, az irodalmi happeningrőlkülön ne is szóljak.

Igaz, a tavalyi próbálkozás után még azt is vitatták, hogy egyál­talán lehető-e létjogosultsága a saját rossz verseikkel. csapniva­lóan kántáló szerz6k ,Jelenéseinek". Idén azonban egyrészt olyanelőadók mutatták be saját verseiket, prózáikat, akik közül ketten­hárman a ,,normálisok" között is versenghettek volna helyezése­kért. Ráadásul ketten közülök már a helyszínen kaptak ajánlato­kat irodalmi szerz6kt61. Ezt tapasztalva a szervez6k jövőre is kö­vetkezetesek lesznek elképzelésükhöz. csupán a hangsúlyt he­lyezik át az érsekújvári Stúdió Erté által immár európai hírű mi­nőségben kultivált avantgárd irodalmi műformákra. Talán vala­mi különleges is születhet az irodalom és a társművészetek talál­kozásából.

Egy új versmondó ünnepNagykálló kicsi város, Magyarország-észak-keleti csücskeben. ÉlI itt

egyszer egy nagy költő - nem is olyan régen. Amolyan József Attila ésNagy László családjából való "szegény legény". Verseket írt, olyanokat,melyeket akkoriban nagyon szerettek elmondani kisiskolások és Kossuth­díjasok egyaránt. Nem kellene őt elfelejteni! Mi tarthat meg az emlékezet­ben egy költöt? Ha olvassák és mondják verseit, ha játszák drámáját.

Ennek jegyében a nagykállói Korányi Gimnázium meghirdette a Rat­kó József L Országos Szavalóversenyt, melynek döntőjét - közel a Költé­szet Napjához - április közepéri rendezték, egy a költőnek szentelt Emlék­hét programjába illesztve. Nem kis vállalkozás egy kisváros kis gimnáziu­rna részéről! Felhívásukra az ország minden részéből több mint kétszázanjelentkeztek, és vállalkoztak arra, hogy megtanulják és elmondják a költő

özvegye által kijelölt öt Ratkó-verset, és további öt verset a mai magyarköltészet köréból.

Engem ért az a megtiszteltetés, hogy Ratkó Józse hajdani társainak és"egybokorbéli cirnrobáinak" társaságában az ország hét városában meg­hallgassam őket. Tanulságos nagy élmény volt! Ajó versmondók már "be­vált", sikeres mai magyar verseik mellé megtanulták a kötelezően előírta­

kat is, és ha már "ez a vesenyeztetök mániája" fel is mondták azokat. Ke­vés kivétellel még nem érintette meg őket Ratkó költészete. A döntőn ezmár nem így volt. Köszönhető ez talán annak is, hogy a kiválaszott - zsűritagjai - a magyar költészet és irodalom nem kisebb szernélyiségei, mintÁgh István, Bella István, Lázár Ervin, Farkas László, Kulcsár Katalin,Serfőző Simon - élményszetűvé tudták tenni a költészetet és a választottköltő életművét.

Ratkó József Emlékhét, melynek mindvégig vendége voltam a döntő­

be meghívott húsz versrnondő, igen gazdag programot kínált. Kiernellke­dő eseménynek bizonyult a gyöngyösi Irodalmi Vándortársulat emlékmű­sora, melynek első részében életrajzi töredékekre felfűzött verseket adtakelő, majd a Segítsd a királyt! című dráma keresztmetszetét oratórikus for­mában mutatták be. A Társulatot a ,,nagy öreg" Szívós József a régi .riagyöreg" versmondókkal toborozta. Kakukk Jenő, Virág Tibor, Jónás Zoltánés társaik neve azok előtt lehet ismerős, akik húsz-huszonöt évvel ezelőtt

látták Debreczeni Tibor versmondó műsorait, és részt vettek az akkori,immár legendás szavalóversenyek döntéin.

Aházigazdák - a nagykállói Korányi Gimnázium diákjai, a BelinszkiJózsef rendezé - szintén megrendítették a záró gála közönségét Ratkó Jó­zsef emlékének szentelt műsorukkal.

Aszavalóverseny döntőjénnagy örömet okoztak a versmondók azzal,hogy már egyikük számára sem "csak" kötelező feladat volt a válogatotlRatkó mű. Nehezen döntött a zsűri, hiszen a versmondök nem csupánlelkes, versszeretö pedagógusaik által kitűnően felkészüettek. tehetsége­sek voltak, de ott-tartózkodásuk alatt a jelenlévő költőkkel, írókkal - azemlítetteken túl Sánta Ferenceel, Czine Mihállyal, Kósa Ferenccel - foly­tatolt beszélgetések során baráti, "tegeződő" viszonyba kerültek a költé­szettel és Ratkó József életművével is.

A Korányi Gimnázium - amely ajövöben már a Nemhivatásos Színhá­zak Szövtsége mellett a Versmond6 Egyesület támogatására is számíthat ­két évente meg kívánja rendezni a Ratk6 József Országos Szavalóversenyt.

Nagy András László

Véget ért a szlovákiai magyarok vers- és prözamondöverse-:nye, s a lapokban értékeléseket író újságírók máris vitatkoznak atörténteken. Ennek a vitának a témáját azonban már nem a hely­szín, a szervezés zökkenöi adják, hanem az elöadömüvészet, agyermekirodalom és a pedagógusok, a szakemberek szerepe eb­ben a hatalmas vállalkozásban.

Hiszen a szlovákiai magyarok sem tudnak semmilyen orszá­gos súlyú rendezvényt megvalósítani, ha nincsenek támogatók,az alapítványok, a magánvállalkozók. Pótolhatatlan a magyaror­szági szakmai segítség, a bíráló bizottságokban végzett neves ven­dégek értő munkája, az erkölcsi és anyagi támogatás. Ez az értő

és megértő figyelem mutatkozott meg a neves anyaországi előa­dóművészek műsoraiban is, amelyet a résztvevők és közőrtség

katartikus élményként ünnepltek.Dusza István

'/

Ratkó József

NYILATKOZAT

Jövőre

új népet alapítunk

tizenheten

vasderekút

ha lehet

jövőre

kiválok magamból

és elmegyek

ha lehet

jövőre megnézem megszeretem

korábbi hazáimat

ha lehet

föltámasztom Lázárt

jövőre

s anyámat is

ha lehet

lábszárcsontomat ásom el

helyettük hogyha lehet

törvénytelen halottaim

éljenek énekeljenek

jövőre megváltom magam

a haláltól

ha lehet

jövőre szabad leszek

ha szabad

ha lehet.

7

"A1J~ffi~ ..~~w; .•••~~#~~~f1lffl!n.be",.l,nigeh~· Hisze.katisZÚf,t1!i~in.te~e~z/~b!."~.\'!l;!t~~~~~~~,.hom()Jt,~M9~g,Y/~;d~iAgp~:~~g,a l!un4 vizI6ed()/)()kegyP4I%kolk~ik!. ..fJ~·~.~tteJ;.·aza.l!}i14~~;& .... ... en,ff1lfirJ.~{Qg.iszni. Es hafgy közleketlika pa14ckposta,aziselklpzelhet6,hogyne.mcsak a DunáMllehetmajdkihfJ.14szni,hanema Rajn4ból, s6ta TemziMlis a Szajnából is. Az üzenet talán ez lesz: MieurópainlpvfJ.gy~"'kl!iCJ.zts()hane.mfogjukel/elejteni.Szltszóródtunk,fogságba estünk, legyengültünk ls sokáigel/ogliiitaszemh6tárunkat a reménytelenség.De mig niQcs végünk, Meg akarunk maradni, ls haza akarunk találni Európába.

Tizenötmillió. magyar'

Bedő Csaba

Egy versmondóverseny margójára

1993. április 17. Egy olyan esemény dátuma ez, amelyrőlelőtte is, utána is sok szó esett, esik versmondókörökben.Van aki keserű szájízzel emlékszik vissza rá, van akibenkellemes emlékeket idéz ez a tavaszi nap. De hát ez így isvan rendjén, hiszen egy versenyrőlmindig megoszló vé­leménnyel távoznak a résztvevők. Aztán, ahogy az idő te­lik, egyre inkább az foglalkoztatja az embert, mit kellettvolna másképp csinálni. Így vannak ezzel a versenyzők ésa szervezők is egyaránt. Most nem kívánok restietesen ki­térni a különböző előjelű érzelmeket kiváltó történésekre.Megpróbálom tárgyilagosan bemutatni a Csengey Dénes em­lékére kiírt vers- és prózamondó versenyt.

Nagykanizsán évtizedek óta működik a Tungsram vers­mondó kör Schmidt István vezetésével. Ebből a körből

került ki például Zala Márk és Balázsovits Lajos is. A tár­saság jelenlegi tagjai évek óta vitték - viszik a pálmát azországosan meghirdetett versmondótalálkozókról. Azutóbbi években mind gyakrabban felmerült a kérdés, hogymiért nem szerveznek ebben a délnyugat-magyarországivárosban is egy vetélkedőt?Az eleinte baráti beszélgeté­sekkor felmerült gondolat elhatározássá vált.

Oberhauser László neve nem idegen a versmondás ber­kein belül. 6 volt a motorja a bihari verseny gépezetének,és amikor elfáradt - mert aki valaha is próbálkozott ilyes­mivel tudja, hogy mennyi időt, energiát őröl fel ez a fela­dat -, kiderült, hogy nincs "tartalékmotor". Itt jegyzem meg,hogy sajnos nem egyedüli eset ez ebben az országban. Azelmúlt 5-6 esztendőbenfolyamatosan elfogynak a bemu­tatkozási, megmérettetési lehetőségek. Talán a OrszágVersmondó Egyesület gyógyírt talál erre a betegségre!

Legyen Nagykanizsa a színhelye az elkövetkezendő

években a bihari kezdeményezés folytatásának! - ötlött fela "Tungsramos versmondók" között a gondolat. Legyen,de miből? Sajnos, ilyenkor kiderül, hogy a kultúra bizonyárucikk, méghozzá nem is az olcsóbb fajtából való. Pénztszerezni a mai világban, hogy lehetőséget teremtsünk afiatalok számára felállni a pódiumra, nem egyszerűdolog.Magyarországon minden alapítvány szívós munka, hosszasutánajárás eredményeként tud "összekoldulni" bármilyencél érdekében alaptökét. A mecénások ideje lejárt, csak ahaszonnal kecsegtetőtámogatás a jó támogatás. Pedig nemhiszem, hogy mindegy lenne nekünk, milyen műveltségi

szinten álló fiatalokból lesznek egykor az ország gazdasá­gi, társadalmi életét is befolyásoló középosztály tagjai.

A kanizsai MDF állt az alapítvány gondolatát támoga­tók élére anyagilag is, erkölcsileg is. Itt engedtessék meg,hogy felsoroljam azokat - és egyben megköszönjem min­dannyiunk nevében - akik segítettek hozzájárulásaikkal,hogy egy jó elgondolás talán hagyománnyá nőhesseki ma­gát. Nemzeti Alapítvány, Haza és Haladás Alapítvány. La-

8

kitelek Alapítvány, General Motors Hungary, Magyar Te­levízió, Rotary Fúrási Kft., KÜGÁZ Rt., Dunántúli Kőo­lajipari Gépgyár Rt., Nagykanizsai Polgármesteri Hiva­tal, Kanizsa Sörgyár Rt., OTP nagykanizsai fiók, Zalai Er­dő és Fafeldolgozó Gazdaság, MOL Rt., Nagykanizsai Bá­nyászati Üzem, Riegel Kft., EURO Hungária Alapítvány,Magyar Demokrata Fórum, Ifjúsági Demokrata Fórum,Alapítvány Nagykánizsáért - Délnyugat Magyarországért.

A találkozó "keresztapja" és egyik fő szervezőjeFAR­KAS ATTILA volt, aki az IDF délnyugat-magyarországivezetője, valamint munkatársa Katona Gyula, a kanizsaiMDF ügyvezetője.Mivel a kultúrra szorosan egybefonó­dik a politikával- mert ez utóbbi szereti kisajátítani, céljaieléréséhez felhasználni, olykor ellentmondásokba ütköz­ve "átmagyarázni" (lásd a magyar, vagy a világirodalombármely jeles képviselőjét),nem volt könnyűnevet találnia gyereknek. Amíg a pártjaink rá nem jönnek arra, hogyegymásban ne ellenséget, hanem ellenfelet lássanak, eztovábbra is így lesz. És nem csupán a kulturális rendezvé­nyeket kell itt érteni.

Csengey Dénes irodalmi munkásságát sokan nem is­merik, sokan kritizálják - néha savanyú a szőlő alapon -,sokan csak a politikust látják benne. Mégis, az 6 temetésepélda lehetne a zabolázatlan ,,kinyilatkoztatások", egj'más­ramutagató, rágalmazó, gáncsoskodó, KULTURALAT­LAN politizálásunk megbékítésére törekvő, gyenge re­ménysugárral kecsegtetőkezdeményezések helyességénekalátámasztására. Emlékezzünk vissza! Politikai pártállás­tól függetlenül több ezren vettek részt a gyászszertartá­son. Az egybegyűltrek nem a politikust vagy az irodal­márt, hanem az EMBERT gyászolták. Az ember pedig ar­ra született, hogy alkosson. Mégha az életébe kerül is. Akia két végén égeti egyszerre az élete gyártyáját, annak nembiztos, hogy marad ideje mindenre, amit el szeretett volnavégezni. Az őt követők feladata, hogy élesztgessék a lán­got, ne hagyják feledésbe merülni a gondolatot. A gondo­latot, amely ha igazán értünk szól, ha csak egy-egy pilla­natra is, segít nekünk az emberréválás gyötrelmes folya­matában.

Talán az a közel hatszáz résztvevőis így érezhetett, akikbeneveztek a versenyre.

Szombathely, Salgótarján, Debrecen, Kovászna, Sza­badka, Szeged, Pécs és Lendva adott otthont az elődön­

tőknek. Ugyanaz a 4 tagú zsűri járta végig a selejtezőket

(Schmidt István, Horváth István, Farkas Attila és Bedő

Csaba), és döntötte el, kik azok, akik a legjobbak az egészmezőnyből. Kiemelkedőszínvonalú volt a szombathelyiés a szabadkai mezőny. Innét kerültek be legtöbben az 50fős döntőbe. Külön értékelték a 14-18 évesek, és az ennélidősebbekprodukcióit. A nevezésen feltüntetett öt magyar

mű közül ki-ki maga döntötte el, hogy melyikkellép a "bí­rálóbizottság" elé. A szokasos lámpaláz leküzdése, a tech­nikai felkészültség bemutatása nem mindig sikerült hiányta­lanul- vagy ilyen megoldás nincs is? - a szereplöknek,

A döntőben sajnos kiderült, hogy sokan ellötték a pus­kaporukat a selejtezőkön. így a várt színvonal alatt ma­radt a produkciók legalább 6O%-a. A 6 tagú zsúrinek (Deb­reczeni Tibor rendező, Kaszás Károly nyelvművelö, Vi­rág László főrendező,Horváth Sándor főszerkesztő,PapGábor művészettörténész,Schmidt István rendező)ennekellenére nem volt könnyü dolga a díjazottak kiválasztása­nál, akik a következők lettek:

Felnőttkateg6ria:I. helyezett

II. helyezettIII. helyezett

Ifjúsági kateg6ria:I. helyezett

II. heylezettIII. helyezett

Domány Zoltán (Zenta)Krekity Olga (Szabadka)Bali Judit (Nagykanizsa)

Németh Kristóf (Budapest)Czakó János (Nagykanizsa)Szabó Ágnes (Szabadka) .

A verseny utáni gálaműsoron,melyre a Hevesi SándorMűvelődésiKözpont 530 férőhelyesszínháztermében ke- .rült sor, telt ház és a Magyar Televízió kamerái előtt bizo­nyíthatták az elsők, nem véletlenül ők a kiválasztottak. Ven­dégként Szabó Gyula színművész és a legjobb kanizsaiművészegyüttesekszínesítették még a műsort.

Utóirat helyett szerepeljen itt a védnökök névsora:

Fővédnökök:

Dr. Antall József miniszterelnökCsoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének és aNemzeti Alapítvány elnöke

Védnökök:

Lezsák Sándor a Lakitelek Alapítvány elnökeFiló Katalin a Haza és Haladás Alapítvány elnökeNahlik Gábor a Magyar Televízió alelnökeés Csengey Dénestól egy idézet, amely a nagyszabásútalálkozó mottójaként szerepelt a meghívókon.

TISZTELET A KÖLTÉSZETNEK

Szép és nemes kezdeményezést valósított meg Kecskeméten a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Könyvtára. A

Költészet Napja tiszteletére a megyében élő amatőrversmondók részérre vers- és prózamondó versenyt hirdetett, 1993.

április 24-ére. A verseny célja, azon túl, hogy tisztelgés a líra nagy ünnepe előtt, lehetőségteremtésaz amatőrök meg­

mérettetésére, a találkozásra, egymás megismerésére, a szakemberektól és egymástól való tanulásra.

A rendezők szretnének hagyományt teremteni, azaz minden esztendőbenmegrendezni a versenyt. A nemes vetélke­

désre több mint hetven nevezés érkezett. Elsősorban középiskolás fiatalok jelentkeztek, de a versenyzők között szép

számmal voltak főiskolások, felnőttek.

Külön öröm, hogy egyre több szakmunkástanuló és szakközépiskolás jelezte részvételi szándékát.

A délelőtt folyamán két csoportban került sor az elödöntökre, ahonnan a zsűri javaslata alapján 18 fő jutott a délutáni

döntőbe. Az igen színvonalas dönrőt követően a zsűri nehezen tudott dönteni a helyezések odaítélésében, hiszen igen

kiegyensúlyozott, hasonló színvonalú interpretálásokat lehetett hallani. Végül azI. helyezést Szluka Judit a kecskeméti

TanítóképzőFőiskolahallgatója nyerte, ő egyébként az elmúlt esztendőbenkapta meg Győrben a Radnóti-díjat.

II. helyezett egy szabadszállasi általános iskola pedagógusa Török László lett. (Bár több pedagógus vállalkozna

hasonló megmérettetésrre, feladatra.)

A III. helyezett szintén a Tanítóképző Főiskola hallgatója Ungár Andrea volt.

A döntősök közül azonban senki sem távozott üres kézzel, hiszen a különbözö társadalmi, gazdasági szervezetek

kft-k által felajánlott értékes díjakból mindenkinek jutott.

Külön öröm, hogy egyre több gazdasági egység áll egy-egy kulturális rendezvény mellé mint sponzor. Az elődöntök

és a döntő folyamán elsősorban klasszikus költők művei voltak hallhatók. igy többek között Petőfi Sándor, Arany

János, Tóth Árpád, Babits Mihály, József Attila, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos stb. Azt viszont sajnálattal vette tudo­

másul a zsűri, hogy a mai magyar líra egyáltalán nem szerepelt a versmondók repertoárjában.

Összességében április 24-én a szépszámú érdeklődő,a zsűri és a szervezők egy igazán örömteli és lélekemelő vetél­

kedés tanúi lehetnek. Reméljük a folytatást.

Gratulálunk minden résztvevőnek.szervezőnek!

BodorPál

9

"Anyám fekete rózsa"VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ TALÁLKOZÓ

A támogatók összesen 80 OOO Ft értékben járultak hoz­zá a győztesek díjazásához.

A találkoz6 támogat6i:Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Nógrád megye Köztár­

sasági Hivatala; Budapest FővárosÖnkormányzata; Jász­Nagykun-Szolnok megye Közgyülése; Nógrád megyeKözgyűlése; Erdőkertes község Önkormányzata; Gödöl­lő város Önkormányzata; Tura nagyközség Önkormány­zata; Jászkun Krónika; Új Néplap; Gödöllő és környékeBalesetmegelőzőBizottság; Kossuth Miívelödési Központ,Cegléd; ALUROCK KFT, Erdőkertes; Bujdosó Tamás(MULLIT GMK, Veresegyház); Dániel Kornélné keres­kedő (Böbe Bolt, Erdőkertes), HányikJános (AMERICANVANS BUDAPEST KFT); Ladosné Pozsár Éva vállalko­zó (Műv, Ház. Büfé, Erdőkertes);Mikus és Társai BT, Gö­döllő; Schréger György (ÓLOMKRISTÁLY BT, Erdőker­tes); Szigeti Balázs (SZIMULTÁN TSZK. BT, Erdőker­tes).

Évente kerűlmegrendezésre - május első vasárnapján, azAnyák Napján - a Pest megyei Erdőkertesközség műve­

lödési házában az "Anyám fekete rózsa" vers- és próza­mondó találkozó döntője.

Az idén harmadízben rendezett találkozón - Pest, Nög­rád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék képviseletében - a200 résztvevöböl 41 versmondó jutott a május 2-i döntőbe.

A találkozó rendezői az erdőkertesi Ady Endre Műve­lödési Ház és az erdőkertesi Kulturális Közhasznú Alapít­vány.A taiálkoz6 fővédnöke:Csoóri SándorVédnökei: dr. Skultéty Sándor c. államtitkár, köztársaságimegbízott,Boros Lajos a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűléselnöke, .

dr. Inczédy János Pest megye közgyűlésénekelnöke,Korill Ferenc Nógrád megye közgyűlésénekelnöke, .Hajnal József a szolnoki Új Néplap főszerkesztője,

Keresztes Péter a READER'S DIGEST főszerkesztője,

Knoll István Nyugdíjas Klubok és az Idősek "Életet azéveknek" Országos Szövetségének elnöke,Palotás János a VOSZ társelnöke, országgyűlésiképvise­lő,

Palágyi Béla a Jászkun Krónika föszeresztöje,dr. Schmidt Géza, a BM Tákisz igazgatója,Vödrös Attila, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője,

Csoóri Sándor

Az 1993. évi győztesek:Felnőtt:

I. hely: Antal Katalin (18 évees)Elek Katalin (17 évees)

II. hely: Kovács Henriett (17)lll. hely: Susányi Andrásné (56)

TiszafüredTiszafüredInárcsTiszaszentimre

10

Anyámnak fáj a feje,nem iszik feketét ­

anyámnak fáj a feje,nem szed be porokat;

szótlanabb sápadtsággalfeji meg tehenét,szőtlanabb sápadtsággal

söpröget, mosogat.

Anyámra durván szélnakjöttment idegenek?

anyám az. ijedtségtőldadog és bereked;sötét kendőjét vonván,

magányát húzná össze:ne bántsa többé senki,félelmét ne tetőzze.

ANY ÁM FEKETE RÓZSA

Anyámnak fáj a feje,anyámnak fáj a semmi,

anyám fekete rózsanem tud kiszínesedni.Egy éjjel földre roskad,

megtört lesz majd, kicsi ­Bejön egy madár értes csőrében elviszi.

Anyám utakon lépdels nem jut el sehova ­

szegénység csillagátólsebes a homloka;vállára még az. orgona­

virág is úgy szakad,mintha csak teher volna,jószagú kárhozat.

Nyár van égen és földön,zene szél, muzsika,

anyám csönd-sivatagjánel kell pusztulnia.

Gépek, gyártmányok zengnekcsodáktól szélütötten,

de egy se futna hozzá:segítek, azért jöttem.

VáchartyánVáchartyánSalgótarjánErd6k:ertesErd6k:ertesTiszafüred

Gyermek:I. hely: Maczák Ibolya (14)I. hely: Burka Beatrix (16)

II. hely: Balogh Ferenc (13)III. hely: Antal Krisztina (12)III. hely: Deák Orsolya (12)III. hely: Diligens Judit (14)

Különdíjak:Lázár András (11)Lázár Anna (13)Fürth Eszter (3)Dobó Mariann (13)Sziglan Éva (17)Csengeri Gábor (14)

InárcsJászapátiInárcsErd6k:ertesSzadaTura

Az ünnepi műsor minden évben egy rangos képzőmű­vészeti kiállítás megnyitásával veszi kezdetét.

Most Lóránt János Munkácsy-díjas, Érdemes Művészakvarelljeit láthatta a nagyszámú közönség. A kiállítást dr.Supka Magdolna művészettörténésznyitotta meg.

L6ránt János két akvarelJjét kapta a művész ajándéka­ként:Antal Katalin és Elek Katalin mestere (Tiszafüred)Klukáné dr. Pilishegyi Ibolya tanárnő,

Maczák Ibolya mestere (inárcsi műhely)Kovácsné Lapu Mária tanárnő.

- kl. -

ORSZÁGOS VERSMONDÓ EGYESÜLET

Kiss László úrBudapestCorvin tér 8.

Tisztelt Kiss úr!

Örömmel fogadtam telefonhívását és segítségnyújtási szándékát a versmondók találkozója megrendezésében.

Néhány gondolat iskolánkról:

A pásztói Dózsa György Általános Iskolában 620 diák tanul 56 pedagógus irányításával.1981 óta testnevelési tagozatot működtetünk, 1985-től bevezettük a nyelvi, irodalmi, kommunikációs programot, amelyet szinte mindentanévben szélesítettünk, ill. az idén mindhárom első osztályunkban elindítottunk. Harmadik éve kezdtük adaptálni az értékközvetítő ésképességfejlesztő programot és bekapcsolódtunk az országos diagnosztikus vizsgarendszerbe.Mátrakeresztesi tagiskolával rendelkezünk, ahol szeptembertöl kezdődik az erdei iskola.Két alapítványunk van, a "Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapítvány" és a "Mindennapi Testnevelésért és Diák-sportért Alapítvány",amelyek programjaink megvalósítását segítik.Lakóhelyünk kisváros, ahol a művészeti nevelést segítő intézményi háttér hiányos. Ezért olyan tevékenységrendszereket dolgoztunk ki aművészeti ágak kultúrájának megalapozása érdekében, amelyek biztosítják mind a befogadói, mind az alkotói képességek fejlesztését.Területei: az irodalom, az ének-zene, a drámajáték. a képzőművészet, a video, valamint a néptánc.A programok megvalósitását a saját forrásaink mellett a különbözö pályázatokon nyert anyagi eszközök biztosítják. (Évenként 60-70 pályá­zatot nyújtunk be.)A Versmondók Találkozóját - alapítványunk szponzorlásával - 1993. január 27-én hirdettük meg az észak-magyarországi rágió nyelvi,irodalmi kommunikációs program szerint haladó iskoláinak, de elsősorban Nográs és Heves megyében.

Felhívásunkra 24 általános iskola 80 tanulója érkezett, pl.: Sárospatakról. Gödöllőről. Egerből. Salgótarjánból.A verseny - amelyet 1993. május 22-én tartottunk - három korcsoportban zajott:

I. I-3. osztály11.4-5. osztályIII. 6-8. osztályA részvétel feltételeit így írtuk ki:- Csak NYI K-es tanulók nevezésére számítunk.- A diákok: álta elődásra kerülő művek szerzöje és témája kötetlen, ám az előadott mű összhangban legyen a szereplö egyéniségével.- Az egyes korcsoportokban legfeljebb 2 versenyző jelentkezését várjuk.Jövő évi terveink között szerepel a versmondó verseny ismételt meghirdetése, időpontrnódosítással,azaz korábbra hozásával.

Végezetül mégegyszer megköszönöm érdeklődését és kérem szíveskedjék tájékoztatni egyesületük rnűködéséről,a kapcsolatfelvétel lehető­ségeiről.

Úgy gondolom, hogy az Országos Versmondó Egyesület célkitűzéseiben és iskolakoncepciónk szerves elemeiben kapcsolódási pontoktalálhatók, amelyet szeretnénk eredményessé tenni. Örülünk, hogy munkánk nem hiábavaló, hogy országos szintű egyesület felfigyelt tevé­kenységünkre, hogy segítségadásukkal bátorítást adnak a folytatásra. Köszönjük!

Pásztó, 1993. június 29.Tisztelettel:

-L:,_.'~ ~~,

László Pálné

igazgató

11

FA

Csikász István

KARCOLATkarcolgatom a magamábráit a kihűlt partokons az arcomon lettminden látható:magam vagyok a rajzokon

most ülök;korhadtszénágatfogtétován kezemnem lettem okosabbse ostobábbs ahogya homokbamered a szem:zöld szellők kergetika fínom port továbbaztán jövök-megyek:elszálló alak;megrajzolt magamcsak áhítozika palackbólkipattantszellemig:veszélyes öntörvényeimösvényeindíszletekkulisszák közöttsötét köpenybenlépkedek

kalitkában hordom sorsomats nem oldódnak a képletek

1986

12

ADy-pÁLYÁZAT

Az Ady Társaság, a Soros Alapítvány támogatásával pályázatot hirdet. Di­ákok vehetnek részt az Ady életmúvével, időszerúségével foglalkozó esszékversenyében. Egy-egy dolgozat terjedelme legfeljebb 30 oldal lehet.

A győztes 30 00 forintot kap, a második díj 15 OOO forint, a harmadik pedig10 OOO forint, s a beküldött munkákat megjelentetik.

A pályázatok beküldési határideje: 1992. november 22.

A pályázatokat, illetve a jelentkezést dr. Nagy Sz. Péter titkár címére

(1114 Budapest, Kemenes u. 14.) kell elküldeni.

Eredményhirdetés: 1994. január 27-én.

Figyelem!

Vidám Művek Fesztiválja

Az Országos Versmondó Egyesület a Nemhivatásos Színházak

Szövetségének támogatásával fesztivált szervez.

A Viádm Művek Fesztiválja 1993. október l5-l7-én a bu­

dapesti Vörösmarty MűvelődésiHázban kerül megrendezésre.

A Vidám Művek Fesztiváljának célja, hogy a színház és a

pódiumművészet műfaji kategóriáiban közelhozza az előadókat

a közönséghez, mintegy vidám felütést adva az új színházi évad­

nak.

A fesztivál programjának összeállításánál a "vidámság" fo­

ga1mát meglehetősen tág határok között érte1mezzük: lehet klasszi­

kus vígjáték vagy abszurd dráma, a fő hogy hasson a rekesziz­

mokra.

A versmondóknál különösen fontos feladat lenne azon tétel

cáfolata, miszerint a versmondó csak világfájdalmat képes köz­

vetíteni.

A Vidám MűvekFesztiválja nem verseny lesz díj akkal, ha­

nem egy nagy találkozó, meglepetésekkel.

A fesztivál ideje alatt - az irók Könyvesboltjával egyetem­

ben - könyv- és folyóirat kiállítást, vásárt tartunk.

Minden fellépőcsoport, illetve előadó hozzájárulást kap ét­

kezési és szállás költségeihez.

SZÜRET

(Népdal)

Kötéllel ráztam a piros gyümölcsfát,hullt a gyümölcs ölembe csendesen.A két karom tárom feléd remegve,hullj az ölembe, én szerelmesem.

p------------.A

~

LITERA-TURNEALAPÍTVÁNYPÁLYÁZATOT

hirdet a határainkon kívül íródottmagyar irodalmi műveknekpó­diumi előadásra alkalmas szö­vegkönyvére.

Pályázni lehet: határainkon kí­vül élő magyar író vagy költő

megszerkesztett szerzőiestjével,határainkon kívül alkotó írók,költők, zeneszerzők műveiből

összeállított pódiumi antológia­val, pódiurni előadásraalkalmas,bármilyen műfajú,maximum há­romszemélyes színpadi művet,határainkon kívül a magyar nyel­vet ápoló előadóművészönállóestjével és határainkon kívülimagyar irodalmi műhelyek,szer­kesztőségek,magyar adások iro­dalmi anyagából való összeállí­tással.

Feltétel, hogy a beadott rnű ed­dig Magyarországon még nemjelent meg.

A beküldés határideje: 1993.október 15.

Cím: 1051 Budapest,Vörösmarty tér 1. szám.

Értékelés:1993. november 30.

I. díj: 5000 forintII. díj: 30 OOO forint

III. díj: 20 OOO forint

A pályázatokat két példánybankérjük beküldeni.

A Litera-Turné Alapítvány Ku­ratóriuma

._----------_.13

Egyesületi hírek

REGIONÁLIS SZERVEZETEK

ra.

Kiss László elnök

TAGDÍJ

Szalóky B. Dániel elnökségi tag 251-1251

138-2264

lakás: 1488897

Gáspár Sándor elnökségi tag 1382264

lakás: 188 6387

---e---Egyesületünk elnöksége felhívással fordul minden­

kihez! Aki úgy érzi, segíteni tudja - bármilyen rnó­don - közös munkánkat, az jelentkezzen. Érdeklődni

lehet az alábbi telefonszámokon:

Kérjük, hogy a jelentkezők közöljék pontos címüket

és életkorukat. ---e---Újságunk mellékleteként közöltük alapszabályunkat

és a jelenlegi tagok névsorát.

Egyesületünk elnöksége számos pályázatot nyújtottbe különbözö alapítványokhoz, szervezetekhez.

Működési támogatásban részesült egyesületünk az

Országgyűléstől, támogatást kaptunk a Művészeti ésSzabadmüvelódési Alapítványtól a bajai versmondó

táborra és a Vidám Művek Fesztiváljára. Lapunk, a

VERSMONDl, a Művelődési és Közoktatási Minisz­

térium Sajtóalapítványától kapott induló "gyutacs­pénzt".

OTP VIII. ker. fiókja, 218-98086"Országos Versmondó Egyesület" 516-3665-3 javá-

---e---Várjuk további új tagok, versmondók jelentkezését

egyesületünkbe, az alábbi címen:

Országos Versmondó Egyesület,

Budapest, L, Corvin tér 8.Pf. 15. 1022

A jó hangulatú tábor végeztével többen feltették akérdést: 1994-ben részt vehetnek-e ismét a közösmunkában? Nos, rajtunk nem múlik.

Kérjük kedves Tagtársainkat, hogy akik az 1993. évi

tagdíjat (100 Ft) még nem rendezték, azok lehetőleg

a közgyúlésig fizessék be számlaszámunkra:

TÁBOR"

Baján, a Petőfi szigeten 1993. július 26. és augusztus6-a között országos versmondó táborkerültmegren­dezésre.Az Országos Versmondó Egyesület elsőalkalommalhívta a verset, versmondást szeretőközépiskolás fia­talokat táborba.Az ország különbözőrészéró116 érdeklődőtanulta aversmondás technikai, elméletialapjaitdr. Bo1Jm Edit,Kiss PéterEmőés BodorPál segítségéveJ.A napi foglalkozások meJJettjutott időa nagy káni­kulában arra is, hogya Sugovica habjaiban hútsékmagukat a fiatalok.

14

KÖZGYŰLÉS. KÖZGYŰLÉS - KÖZGYŰLÉS

1993. október l6-án - a Vidám MűvekFesztiválja alatt

- közgyűlést tartunk.

A közgyűlés helyszíne: Budapest VIII., Golgota u.

3., Vörösmarty MűvelődésiHáz.

Időpont: 12.00 óra.A közgyűlés fontos feladata, hogy megvitassa és jó­

váhagyja az alapszabályt, illetve módosítását; kije­

lölje azokat a célokat, amelyeket az elkövetkező évek­

ben önmaga számára feladatul szab, döntsön szerve­

zeti kérdésekben, megválassza új elnökségét.

A közgyúlésre ezúton is meghívjuk egyesületünk va­

lamennyi tagját.

Április 24-én Kecskeméten, aKöltészetNapja tiszte­letéremegrendezett vers-ésprózamondó versenytkö­vetőenmegalakult az Országos Versmondó Egyesü­letelsőregionálisszervezete. A nagyszámúBács-Kis­kun megyei tagság, illetve ajelenlevő új tagok - aversenyt követően 27 főkérle felvételét az egyesü­letbe, - BodorPált bíztákmeg a regionális szervezetfeladatainak eJJátásával.Örömmel állapítjuk meg, hogyegyesületünk rövididőalattrendkívül dinamikusan fejlődött, tagságunkbehálózza szinte az egész országot. Rendkivül fon­tos lenne, hogy egyre több helyi, megyei regionálisszervezet alakuljon, mivel az igazi tartalmi munkü­nak ,.helyben"kell megszületnie.

FELHívÁsA Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Szövetsége(ÁFEOSZ), az Ipari Szövet­kezetek Szociális és Kultu­rális Alapítványa (PROCULTURA Iroda), az Or­szágos Versmondó Egyesü­let támgoatásával megren­dezi

a

Szövetkezeti Vers- ésPrózamondók

Versenyét Szegeden1993. december

A verseny tematikája a maimagyar (élő) költészet ésprózairodalom.Elsősorban azoknak a vers­és prózamondóknak a je­lentkezését várják az ÁFE­OSZ, illetve a Magyar Ipar­szövetség megyei szerveze­tei,- akik vagy szakszövetke­

zeti tagok, vagy- fogyasztási, ill. ipari szö­

vetkezeti dolgozók, illet­ve fenntartásukban műkö­

dő amatőr művészeti cso­portok tagjai.

Részletes felvilágosítás kér­hető a 138-2264-es telefon­számon, illetve levélben, azalábbi címen:

PROCULTURAIroda

1088 Budapest,Szentkirályi u. 26.

Babits Mihály - Illyés GyulaVers- és Prózamondó Verseny kiírása

A kiírók amatőr versmondók részére 1993-ra meghirdetik a Babits Mi­hály-Illyés Gyula Vers- és Prózamondó Versenyt, Babits Mihály születé­

sének 110. és Illyés Gyula halálának 10 éves évfordulója tiszteletére.

A verseny célja: a két nagy költő klasszikus értékű munkásságának nép­szerűsítése, az irodalmi ismeretterjesztés és esztétikai nevelés szolgálata.Műveiketmegismertetni és befogadtatni, megszélaltatni és megszerettet­

ni.A verseny felmenő rendszerű.

A verseny szabályai, lebonyoJításának rendje

1.A versenyre nevezőknek kötelezően6 lírai és (vagy prózai) művet kellválasztaniuk, 3-3 arányban Babits Mihály illetve Illyés Gyula alkotá­saiból. (Fordítás nem szereplhet, a prózai mű - részlet - 5 percet nehaladja meg!)

2. Jelentkezni 2 kategóriában lehet:a) felsőoktatási intézmény hallgatója

b) felnőtt (l8 éves kortól)

Nem vehetnek részt a versenyben működési engedéllyel rendelkező

előadóművészekés a színművészeti főiskola hallgatói.3. Az országos elődöntő 1993. november 5-7. Szekszárd.

Az országos döntő: 1993. november 25-26. Szekszárd.Az elődöntő költségei (szállás-étkezés, útiköltség) a versenyzőt, ill. aküldő szervet terheli. (Pályázati támogatások az összeget csökkenthe­tik.)

4. A meghirdetők a zsűri döntése alapján díjakat adományoznak.5. Jelentkeznés: 1993. október lO-ig, közvetlenül Babits Mihály Műve­

lődési Ház Szekszárd, Mártírok tere 10. (7100)6. Nevezési díj: 100 Ft (intézmény is fizetheti)

A verseny meghirdetói:

Szekszárd Váras ÖnkormányzataBabits Mihály MűvelődésiHáz - SzekszárdIllyés Gyula Pedagógiai FőiskolaIllyés Gyula Alapítvány - Szekszárd

Országos Versmondó Egyesület

A verseny támogatói:

Babits Mihály Társaság - Szekszárd

Magyar Művelődési Intézet Kortás Művészetek OsztályaMűvelődésiés Közoktatási Minisztérium

15

Négysoros

Kövé keményedett • • • • • Kalitkába zárt kalapács

• mellett Kövé keményedett • kenyéren •••••

• • • • • • • • Kalitkába zárt • • Kalitkába

zárt kalapács mellett • • • Kalitkába zárt kalapács •

• • • • Kalitkába zárt kalapács • • • mellett

• Kalitkába zárt kalapács • mellett Kövé keményedett

AVERSMONDÓa Művelődési és

Közoktatási Minisztérlumsajtóalapítványa

támogatásával jelenikmeg .

• kenyéren A borosüveg árnya ••••••• Kalit

kába zárt kalapács • mellett Kövé keményedett •kenyéren A borosüveg árnya • reggelre • • • • •

• • • Kalitkába zárt kalapács • mellett Köve kerne

nyedett • kenyéren A borosüveg árnya • reggelre

Nöi mellalakot ölt •••••••••••••

G. APOLLINAIREA MEGSEBZETI GALAMB

ÉS A SZŐKŐKÚT

~arCOfO.k

Látom me?f~ CSOdáS virágzó szátokMAREIE MAREIE

ANETIE LüRIEMIA s te szöke YETIE

hol vagytokó jajifjú lányok

DEitt e

jajgatószökőkútmellett

ez a galamb is ríva repked

6 ég felé szökelt- ? n Ra~nal Billi Da/iz, o e 1'.~'il' é' éla r e... 501< barat aki 11Ié 'Q;, .cc :o3l\ r gl me a rz

'" glle ~ v,\}\t\ ,<1 \eft\ volt harcól11le 'Q" '\>~\ 'L50ngasa, andaJitsz"e ss~' ~ e, e.... C

S a vízből haJdo'" , l 11} ""e~ an ft\ost remnitz 111'l'O ~,~v el'r.

p..\1Uos szemük pil' $~ c:,/>0 .~,,~ian holtak talán ""'.b''~l ~ -c "'..-. • "n Braque s MaxJa 1'" . ~..s',,"et tdt meg Im a le"

1'.~'il', c06 ~ ~·1'.é"'" " c I """ll}~O S \)eram a hajllaJsz' q 7 ó<$' • ö....6l<ut IS le ettem

ll] $<. .,~, v ~ ~'L

"0~, C;~

núnden hiába S mO.stfÖllll

nte....e.. ~ cSarif<,, \t\e , Ilii.{

~t\" O "$~"o 4z éj lehull vérz6 tenget "'1'~ ~

<eq"o'e It-~\\~'Io'>'l' burj' , .. üt hatCO

~zlk vadon a kertekben Icor

16

versffionöóKiadja:

Az OrszágosVersmondó Egyesület

Felel6s szerkesztöés kiadó:

KISS LÁSZLÓ

Szerkeszt6ség címe:Budapest 1.,Corvin tér 8.

1022

ISSN 1217-3282

EI6fizetési díj egy évre:200,- Ft + ÁFA

Ára: 55.- Ft

Megjelenik:Évente négy alkalommal