Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. július 17. · VDSZSZ: Igen. Üdvözlök mindenkit, és az...

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. július 17.

1

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

2012. július 17.

Munkáltató: Szakszervezeti oldalról szokásos kérdés, tekintettel arra, hogy VSZ, VDSZSZ

látott el már elnöki pozíciót, nagyon üdvözítőnek látnánk, ha más is csillogtatná tehetségét. A

KÜT ülés is véget ért ahogy látom. Ráutaló magatartással szeretnénk találni egy elnököt, és

mint a Káré úr ha nem kávéért megy, akkor üdvözöljük az elnöki pozícióban. Ez nagyon jó.

Ez azért is jó, mert általában, ha Káré úr van, akkor megállapodások is szoktak születni.

Elnök: Hát akkor tisztelettel köszöntök mindenkit. Rettenetesen szomorú vagyok, hogy ilyen

szűk helyen jöttünk össze. Meg lehetett volna nyitni a termet, hogy ne zsúfolódjunk ennyire

össze. Úgy látom, hogy minden szakszervezet megfelelő képviselettel rendelkezik. A

legutóbbi VÉT-en abban maradtunk, hogy folytatjuk. Végigmentünk a hatályos KSZ-nek a

módosítandó pontjain, amiben megállapodás NEM született. Kivétel 42.§-ban, ahol ugye a

48-at 47 órára módosítottuk, de az egy külön megállapodás volt. Gondolom, evvel

folytatnánk, illetve megkérdezem a munkáltatót, hogy esetleg ki óhajtja-e egészíteni, vagy

más javaslat van-e valakinek még. Munkáltatóé a szó.

Munkáltató: Én is köszöntenék mindenkit a munkáltató részéről. Az bizonyos, hogy a mai

alkalmat is, mint az elmúlt két hétben, hasonló keretek és formában terveznénk lebonyolítani.

A Kollektív Szerződés vonatkozásában, tehát a napirendi javaslathoz összefoglalóan ez

természetesen megfelelő javaslat. Most itt szeretnék a napirend meghatározásánál azonban

arról azért beszámolni, múlt héten, a VÉT-en elhangzottaknak megfelelően tartottunk egy

álláspontom szerint igen konstruktív megbeszélést az úgymond „fegyelmi ügyek” és annak

kezelése vonatkozásában. Tehát azt javasoljuk, hogy a napirenden belül is kezdjük ezzel a

témával. Ez elvileg viszonylag röviden rendezhető, és akkor a dologgal megint előrébb

léptünk. Ezt követően azt javasolnánk, hogy tekintsük át a Kollektív Szerződés technikai

jellegű, plasztikai műtétjellegű módosításával kapcsolatos anyagunkat. Ennek vonatkozásában

rájöttünk még mi is egy-két dologra, illetve most már gépileg keresem az átlagkereset szót a

Kollektív Szerződésben, úgyhogy vannak még ott, amit érdemes megtenni, úgyhogy erről

mindenféleképpen érdemes lenne szót váltani. Tehát a napirendnek a tagolására ez a

javaslatunk lenne. És hát a napirend előttiben viszont munkáltatói oldalon szeretnénk szót


2

kérni, hogyha lehetséges, mert van egy-két aktuális dolog, amiben felvetésekkel szeretnénk

élni.

Elnök: Köszönöm szépen. Megkérném a szakszervezeti oldalt, hogy munkáltató által

felvezetett napirendekkel egyetért-e, vagy esetleg van valakinek másfajta javaslata még a

napirendekre. VSZ

VSZ: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy az ilyen technikai jellegű

dolgokat átvezessünk a Kollektív Szerződésen, de az is biztos, hogy maradt néhány nyitott

kérdés. És sokkal fontosabb lenne az, hogy azokat megtárgyaljuk. Például a VÉT ügyrendjére,

vagy ügyrendjére, hanem működésére is nyitott maradt, hogy akkor lehet rendkívüli VÉT-et,

vagy soron kívüli VÉT-et, vagy nem. Ugye erről tárgyaltunk. Kollektív Szerződés 40.§-a

ugye, ami aztán nagyon kemény. Csak azért mondom, hogy arról beszéltél az előbb, hogy az

ilyen technikai jellegűeket. Én meg nem gondolom, hogy technikai…

Munkáltató: Az átadott javaslatunk a mentén, amiről beszéltünk, azokat az Mt. miatti, úgy

értettem a technikait, hogy a muszájt. Azokon végigmennénk mindenképpen.

VSZ: De azt gondolom, hogy sokkal fontosabb, hogy az érdemi tárgyalásokat azokat a

Kollektív Szerződés paragrafusokban, pontokban, ami lényeges ahhoz, hogy működjünk, és

ott kinn is egyébként a végeken mind a vezetők, mind pedig a kollegák tudják a dolgukat és a

feladatukat. Tehát ezzel kapcsolatban ez a felvetésem, hogy ezeket kellene előrevenni. Azzal

egyetértve, hogy a 67.§-ban úgy néz ki, hogy megállapodhatunk, és akkor ott nyilván fontos

volna. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltatóé a szó.

Munkáltató: Csak azért, hogy ugyanarról beszéljünk. Tehát azt gondolom, hogy az a

javaslatcsomag, ami most jelenleg asztalon van, és technikainak neveztük, illetve hát az Mt-

vel összefüggésben, abban rengeteg érdemi dolog is van, amit viszont lehet közös akarattal

rendezni. Azt gondolom, hogyha végigmegyünk rajta, ami nyitott maradt, illetve mint

jeleztem, lesz egy-két új dolog, mert időközben még megtaláltunk olyat, amiről beszélni kell,

akkor közelebb kerülünk a megoldáshoz. De ezt még nem tekinteném olyannak, és én itt

érdemi alatt azt értettem, amikor a felek a szükségszerűségeken kívül azt gondolják, hogy


3

még van egyéb elképzelésük, mert amit jeleztem ugye már korábban is, biztosan lesz

szakszervezeti részről is, és biztosan lesz munkáltatói részről is. Munkáltatói részről ezt

bizonyosan állíthatom is, hogy lesz olyan javaslat, ami nem azzal van összefüggésben, hogy

feltétlenül muszáj lenne rendezni. Tehát egyelőre még a szükségszerűség körében mozgunk,

és akkor nem technikainak nevezem, hanem a rendezés szükségességére irányuló

javaslatunkról. Természetesen, vagy bármi egyébről is, de lesz arra vonatkozóan felújított

javaslatunk, csak a fegyelmivel kezdenénk. Ennyi a javaslat.

Elnök: Köszönöm szépen. Akkor kezdjünk bele, és akkor napirend előttiben megadnám a

szót. A munkáltató kérte a napirend előttiben, hogy szólhasson, a munkáltatóé egyelőre a szó.

Munkáltató: Két témáról szeretnék napirend előtt a munkáltató részéről szólni. Az egyik,

ami hát kicsit indokolatlanul, de borzolta a kedélyeket, ez a pénteken kiadott levél, ami a helyi

függelékeket érintette. És hát nem igazából tudom, hogy ki az, akinek érdekében áll a leírtakat

akár munkáltatói, akár szakszervezeti oldalon, nem tudom igazából, nem úgy értelmezni, mint

ahogy le vannak írva. Ugye ott arról szólt, hogy azon nem rugalmas munkaidő-beosztásban

dolgozó kollegáknak a munkarendjét helyi függelékben rögzített dolgait, ahol nem teszik ki a

40 órát, tehát bizonyosan jogszabályba ütköző megállapodásnak minősülnek, ezeket meg

kellene kísérelni lehetőség szerint két-három napon belül helyi függelékben rendezni. Na

most, azt gondolom, hogy ezt sikerült megérteni. Hát nem gondoltam egyébként, hogy rögtön

címlapra is fogok kerülni a dologgal, de sikerült megértetni mindenkivel ebben a körben, és

azt gondolom, hogy ezek egyébként rendben zajlanak. Remélem, hogy nincsen az

érdekképviseleti kollegáknak sem nagyon ettől eltérő álláspontja. Hát, hogy aki esetleg

nincsen benne teljesen képben, ugye az volt a mondás, hogy ahol helyi függelékben a nyolc

óra nettó munkaidő elérését valamilyen módon rendezni kéne, lehetőleg úgy, hogy ne kelljen

mindenhol különböző beállításokat alkalmazni, ahol ez megy, ott tegyék meg belső kontroll,

meg minden egyéb nélkül. Hiszen egyébként mondanám, hogy a munkáltatói

jogkörgyakorlók azért egy előzetes jogi és ésszerűségi kontroll alá vannak véve,

nyilvánvalóan abban a tekintetben, hogy hátha együtt többre megyünk. De ebben a

tekintetben nem kértük az ő részükről az előzetes fölterjesztést, meg jóváhagyást, meg minden

egyebet, hanem ezt meg lehetett lépni. Pont azért, hogy a helyi függelékekben ez már legyen.

Egyébként senkinek nem ajánlottuk azt, hogy helyi függelékben olyanokat kezdjen el,

szabályozni, amit még maga a Kollektív Szerződés szintjén sem tudtuk rendezni. Úgyhogy azt

gondolom, hogy ez egy fontos dolog. A második, amit szeretnék viszont mondani. Ugye itt


4

elhangzott az a történet ugye, a 12 órán felüli foglakoztatásnak a kérdései, és az arra irányuló

egyéni megállapodás. Mai napon érkezett forgalmi csomópont Kecskemétről kaptunk levelet,

és érdekes helyzet alakult ki azzal, hogy a tizenegynéhány fős munkavállalói létszámból

mintegy tízen nem óhajtanak ilyen megállapodást kötni. Készenléti jellegű a munkakör

egyébként. Pont ez a baj. És ráadásul ezen túlmenően nincs is nagyon 12 órán túli

foglalkoztatás. Gyakorlatilag a szolgálatátadás miatt nyúlik csak bele a 12 órába ez a dolog.

Egyébként csak azért mondom, VDSZSZ érintettségről van szó ebben a körben. Képviselettel

is rendelkeznek, tehát a szegedi terület képviselő őket. Tehát gyakorlatilag az öt perc

szolgálatátadási időt nem hajlandóak elfogadni. Na most ahhoz képest, hogy arról

beszélgettünk itt a múltkor, hogy amennyiben nem rendeltetésellenesen lesz ez gyakorolva,

akkor nincs ezzel gond, én szeretném kérni érdekképviseleti oldalról a közrehatást ebben a

dologban. Olyan típusú indokolások jutottak el, hogy a 7,6 óráért folytat ilyen típusú harcot a

munkavállalók közössége, hogy ezt a dolgot teszi meg. Én ezt nem is gondolnám, hogy a két

dolog egymással összefüggne, hiszen azt gondolom, hogy innentől… igen. Innentől kezdve

annyi van egyébként, hogy egyet tud tenni a munkáltató, hogy írásban történő szolgálatátadás

lesz, mert nem tud nagyon mást csinálni abban a körben, hogy a 12 órán belül maradjon. Én

azt gondolom, hogy itt nem vártunk el valami olyan lehetetlenséget a munkavállalóktól. És

tekintettel arra, hogy meghatalmazott képviselőjük van, én ismét csak a kérést szeretném

megfogalmazni, hogyha nincs ebben valami különleges dolog, akkor ilyennel a korábban

kialakult munkáltatási rendet ne borítsuk föl, mert ebből nem hiszem, hogy jó lesz. Mert aki

aláírta, az aláírta, aki nem írta alá, nem írta alá. Különösen, ha nem egyéni dolgokról van szó,

egy picikét ebben kérnénk szépen segítséget. A harmadik, amit meg szeretnénk megosztani

szintén az együttműködés és az egyéb munkajogi alapelvek jegyében, többek számára nagy

izgalmat okozott a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető törvénynek a 14.§-a, a

szakszervezeti tisztségviselők átmeneti védelmére vonatkozóan egy elég balul sikerült

szabályozási szöveg van. Én ezt merem mondani a saját szakmai tapasztalatomból. Ennek

igyekeztünk utánamenni, jelenleg annyit sikerült megtudni, és csak azért szeretném közölni,

ugye nem az volt a jogalkotói cél, hogy a korábban meglévő, megválasztott tisztségviselői

állományon fölül még további megjelölt tisztségviselők is legyenek. Tehát nem ez volt a

jogalkotó célja. A jogalkotó egyébként úgy tekinti, hogy az új Mt. hatályba lépésével a régi

tisztségek megszűntek, és a megfelelő alkalmazás pedig azt jelenti ebben az esetben, hogy a

hathónapos védelem abban az esetben is áll részükre, hogyha egyébként ők nem lesznek

megjelölve, tehát ha új tisztséget, vagy új ilyen védelmet jelentő funkciót nem fognak

betölteni. Ezt csak azért szeretném mondani, mert magam voltam, volt aki az egyetemen is


5

úgy értelmezte, hogy egy nap védelem sincs, halottam olyan véleményt is itt érdekképviseleti

kollegák köréből is, hogy a nemzet színésze és az örökös tagság körében, amíg meg nem

boldogul, illetve amíg vissza nem hívja a tagság, addig örökös védelemben fog részesülni. Azt

gondolom, hogy a törvény értelmezése és hát a jogalkotói szándék ebben a körben egyértelmű

még akkor is, hogyha a normaszöveg nem sikerült egyértelműre. Jeleztük egyébként, hogy

célszerűbb lenne adott esetben az Mt. hatályba léptető törvényt ebben a körben pontosítani.

Ezt csak azért mondtam el, hogy ugyanarról a dologról beszélünk. Munkáltató részéről

napirend előtti felvetés ennyi lett volna. Köszönöm szépen.

Elnök: Köszönöm szépen. VDSZSZ

VDSZSZ: Igen. Üdvözlök mindenkit, és az Endrének pedig sok-sok boldog névnapot

kívánok a többiek és a magam nevében. Hát akik kívánnak egyébként. Aki nem akar kívánni,

azt vedd ki belőle. Az a kecskeméti levél, hát az a Piroskának a fantasztikuma. A félreértés

egyébként onnan van, hogyha jól tudom, mert engem is kerestek evvel a dologgal, hogy

tulajdonképpen a 12 órán túli foglalkoztatást kiterjesztőleg értelmezi a szolgálati vezető akár

abban a tekintetben is, hogy mit tudom én, akár 24 óráztathatja is az emberkéket. Hát ha

pusztán arra szorítkozik a 12 órán túli munkaidő hosszabbításról szóló megállapodás, hogy a

jelenleg és most is ható munkarendeket le lehessen fedni, akkor nyilván ez ellen nem

vagyunk. De ha az a szándék, amit az előbb elmondtam, nem megismételve, akkor

nyilvánvaló, nem örülünk ennek. Tehát ezt kéne a Piroskával megértetni, bár nem könnyű

feladat, én evvel tisztában vagyok. Mint ahogy ez a munkaidő cirkusz, ez nemcsak ott jelent

így meg, hanem másutt is, mert több helyen kezdeményeztek úgy tudom, legalábbis a hírek

szerint. Aztán az abban maradt, sőt gondolom meg is történt, talán Ferencvárosban. Ahol nem

volt eddig 12 órán túli munkáltatás, de aláíratják velük azért, mert mi van akkor, hogyha

valaki késik. Meg mi van akkor, hogyha. Hát úgy vélem, hogy ez a jogi lehetőség nem ezt a

célt szolgálja. Tehát, ha ilyen az irányultság, akkor nem támogatjuk, ha nem ilyen, akkor

természetesen azt, amit korábban vállaltunk, azt tartjuk, és ilyen irányba unszoljuk is az

embereinket, és ott, ahol képviseletet látunk el, ekképpen állapodunk meg. Ezt nem hiszem,

hogy tovább kéne ragozni. Tehát még egyszer, Kecskeméten ezt a dolgot el tudjuk ragozni, ha

ott emiatt van erre szükség. A másik pedig az, hogyha végül is egyezségre jutunk a Kollektív

Szerződésben, és elérkezik az augusztus hó, akkor úgyis a váltások vonatkozásában a

munkaközi szünetnek a dolga sok mindent rendez. Hiszen ugye nem része már a

munkaidőnek. Plusz még, ha nem része a munkaidőnek, ezért a váltásokat gyakorlatilag


6

jogilag meg lehet oldani. Az, hogy ezt mi módon, arról szerintem szintén meg tudunk majd

egyezni. Az írásbeli,ez nem tudom, kinek az ötlete volt az írásbeli szolgálatátadás-átvétel,

majd mutassátok meg az F2-esnek az új változatát, ahol ezt lehetővé teszi, ezt az írásbelit. Jó,

hát hogyha van, akkor mondom, mutassátok meg, mert akkor hiányosak az ismereteim e

vonatkozásban. Az F2-es utasításban hol van lehetőség az írásbeli szolgálatátadás-átvételre

úgy, hogy a személyes találkozás elmaradjon. Te megtaláltad benne? Akkor jó.

Munkáltató: Bocsánat, van lehetőség arra, hogy ne személyes szolgálatátadás-átvétel

történjen, ez több munkakörben, több munkarendben… nem személyes.

VDSZSZ: Bocsánat. Mindegy, nem érdekes. Nem hiszem, hogy ebből nagy probléma lesz. A

másik, ugye az fontos, hogy itt elmondjuk. A honlapon is megírtuk, mert sürgetőnek éreztük a

gondot. Nem tudtunk erről, csak úgy szőr mentén, úgy általában, ahogy az emberek

tájékozódnak. De valósággá vált úgy tűnik, az, hogy hát a vasút is nyilván akarata ellene része

annak a dicséretes folyamatnak, hogy Magyarország Európa szemétdombjává válhat. És

akkor, amikor erről a vasút tudomást szerez, és megpróbál lépni ebben az ügyben, helyesen,

hogy ennek gátat vessen, akkor vannak olyan bértollnokai a Magyar Közlekedés című lapnak,

akik ismét a tehetségüket ilyen fura cél érdekében próbálják kamatoztatni, hogy egyfajta

ellenállást generáltatnak a vállalkozó vasutaknál a MÁV Zrt. kezdeményezésével szemben.

Az újságban most nem jelent meg ez a cikk, aminek a tervezetét volt szerencsénk látni, de

nem örülnénk neki, hogyha a MÁV Zrt-nek ez a törekvése meghiúsulna. Hallottuk, hogy mik

történnek, és még egyszer mondom, végre valahára ellenlépések születnek, akkor úgy

gondoljuk, hogy ezt nem lehet meggátolni. Ráadásul egy hamis indokkal, azzal, hogy sokba

kerül a pályavasútnak ez a szervezet felállítása, aki megfelelő kontrollt biztosítana a

határállomásokon, mert nyilvánvaló nem ez a fő probléma, hanem az a probléma, nem az a

3,5 milliárd forint, hanem az, amit elvesztenek ezzel a 3,5 milliárddal. Mert lehet, hogy ezt a

3,5 milliárdot kifizetnék a MÁV Zrt-nek, hogyha fölhagyna evvel a szándékával. Mert azért a

szemétszállítás, az jobban kifizetődik, mint az olajszőkítés, meg a veszélyes áruknak a

fuvarozása. És… jó? Ezt ne hagyjátok. És egyébként a szakszervezetünk pedig abba az

irányba fog lépni, hogy elérjük azt, amit más országokban Uniós irányoknak megfelelően már

elértek, hogy a közúti terhelések már a környezetkárosítás okán is, a teherszállítás sokkal

nagyobb hányada a vasúton történjék. Ez mindennek a teteje, amit az ember hall, meg lát,

ennek ürügyén. Más nem lenne azt hiszem, amit… ja igen, és még valami. Figyeljetek, úgy

tudom, hogy a számítástechnika modernizálása jegyében nagy mennyiségű, több ezer


7

számítógépet cserélnek le a MÁV hálózatán. Ez önmagában nem baj. Na de az, hogy ahogy

tudom, hogy négymagos processzorral, ami 3,1 Giga Herzet tud, 4 gigabytes RAM-mal, és

majd fél terrabytes HDD-vel, gépeket helyeznének üzembe, az mindennek a teteje. Hát

ezeket, az ilyen konfigurációs számítógépek körülbelül egy ezrelékben vannak kihasználva.

Hát, ha valami pénzkidobás, akkor ez az. Ráadásul az ilyen rendszerek nem is kompatibilisek

azokkal a rendszerekkel, amiknek a cseréjére mégsem kerül sor. Tehát szemben a látszattal, a

gyakorlatban korlátozottabb felhasználást tesz lehetővé. Legyetek olyan kedvesek, ezt

vizsgáljátok felül… beszerzést. Egyszerűen nem szabad megengedni. Hát butaság, mert nem

lehet használni. Ja, igen, és a régi gépekből a Winchestereket összetörik. Holmi adatvédelmi

indokokra hivatkoznak. Hát simán újra kell formázni a Winchestert, arról az összes adat

eltűnik, és aki akarja, vigye haza, azt legyen vele boldog. De mondom, egy olyan rendszert

megvenni, amit nem lehet kihasználni, ráadásul sok embernek használni se, az lehet, hogy

valakiknek marha jó buli, de hogy a vasútnak ebből haszna nem származik, az hétszentség.

Hát egy ilyen processzor nagykerben is mit tudom én, olyan pár hónapos adat, olyan

nyolcvanezer forint körül van. Hát mi a francnak? Mire használják. Az ilyen processzorokat

szimulátorokhoz, játékprogramokhoz, tehát gyors adatfeldolgozásokhoz használják. Hát ilyen

irodai munkához, és ahhoz a rendszerhez, amihez a vasút illeszteni kívánja őket, messze nem

kellenek. Azért sok kicsi sokra megy, ez nem is kicsi, és tulajdonképpen sok ahhoz, hogy ezt

szó nélkül hagyjuk. Főleg akkor, hogyha… na mindegy. Tehát nem hagyjuk szó nélkül. A

horvát vasutakkal kapcsolatos levelet köszönjük, elküldtük a horvát szakszervezetnek,

boldoguljanak vele, ahogy tudnak. Jó. Köszönöm szépen.

Munkáltató: Csak gyorsan ehhez a számítógépes dologhoz. Az előző menedzsment egy

elköteleződést tett, és megrendelte, az új megvizsgálja.

Munkáltató: Bocs István, ha már akkor le is lehet egyszerűen zárni a dolgot, én a másikra

szeretnék, és akkor lehet, hogy egyszerűbben is haladunk. Balázsnak a 12 órára vonatkozó

dolgára. Közösen felejtettük el, én körülbelül a hét végén jöttem rá arra, hogy ez a

felhatalmazás 12 órán felül, kétélű dolog. Tehát éppen, hogy a Kollektív Szerződésben kell

azt rendezni, hogy van akik eddig ugye nem készenléti jellegű munkakörben voltak, ott

éjszaka lehetett 14 órát, azokra lehet ezzel a felhatalmazással is, de legfeljebb eddig, aki meg

készenléti jellegűben volt, abban eddig is lehetett akár 24 óráig elmenni. Ezt a kitételt

megtettük az új javaslatban. Tehát csak a megnyugtatásodra mondom, hogy én rájöttem, vagy

rájöttünk szabályozási oldalról is erre a dologra, amit mondtál. Kár, hogy nem normaszöveg


8

formájában, mert így a problémát, nem esik le rögtön, hogy hogyan kellett volna, de

különbséget kell tenni a két dolog között, és akkor nincs azzal gond, hogy biankóra adott egy

felhatalmazást olyan is, aki eddig egyébként nem látott ilyet. A rendeltetésszerűséget meg

egyértelműen, tehát az, hogy késik valaki, az egyébként rendkívüli munkavégzés lesz, ami

meg jogellenes lesz, és ez önmagában nem segíti a dolgot szerintem, de megbeszéljük.

Munkáltató: Még annyit hozzátennék ehhez a témához, hogy tudomásom szerint a

jogszabály lehetőséget ad arra, hogy ezt a megállapodást a munkavállaló felmondja. Tehát

abban az esetben, gondolom, megoldható, hogyha megköti a megállapodást, a másik fél

olyan… hát jó, de olyan formában próbálja ezt kihasználni, hogy visszaél vele, akkor a jogi

lehetőség megvan ennek a felmondására. Tehát én úgy gondolom, hogy még ha a KSZ-ben

nincs is részletszabályozás úgy lefektetve, akkor is működőképes lenne. És akkor elnézést

kérek az előbb, hogy soron kívül szóltam, de a nem személyes szolgáltatásnak megvan a

gyakorlata forgalmi területen, bizonyos munkakörökben, ahol ez lehetővé válik, illetve

bizonyos beosztásokban, ahol szünet van a szolgálatban, ott természetszerűleg jelenleg is így

csinálják. Az átadó nem várja meg az átadót, hiszen a szünet a két munkavégzés között van.

Írásban leírja, hogy mit kell átadni, és a másik átveszi. De ez ilyen szempontból részletkérdés,

úgy gondolom, nem ebbe az irányba kell elmenni, hanem abba, amit az Endre is mondott.

Köszönöm.

Munkáltató: Én csak egyetlenegy dolgot szeretnék még mondani, nem a munkáltató találta

ki ezt. Ezt a Munka Törvénykönyve szabályozza. Én úgy gondolom, hogy egy munkáltatónak

az a felelőssége, hogy betartsa, és hogyha ezt nem tudja megoldani, hogy a munkavállaló nem

hajlandó, akkor egy új munkáltatást kell kitalálni nekünk. Föl kell készülnünk rá. Csak

tudjunk erről, hogyha ez van, akkor kezelni fogjuk. Tehát mi mindenképpen be fogjuk tartani.

Munkáltató: És a vége pedig, ha már ilyen szép több szólamban kezdtünk el ma énekelni,

magunkhoz ragadtuk a szót, és most beszélünk, igen. Tehát egyetlen dolog, a korrektség

kedvéért benne is van az egyéni megállapodásban az, hogy fel lehet mondani. Amiről

egyébként nem feltétlenül kellett volna mondjuk beleírni, hiszen nem megállapodás elem, de

úgy gondoltuk, hogy korrektebb, ha a munkavállaló olyan papírt ír, amiben benne van az,

hogy a munkaidő-keret végére adott felmondási idővel egyébként ezt a megállapodást ő

jogosult fel is mondani. Tehát azt gondolom, hogy a helyzetben ennyiben tiszta. És most

tényleg befejeztük.


9

Elnök: VSZ, MOSZ, majd PVDSZ.

VSZ: Köszönöm szépen. Ha már erről a megállapodásról van szó, igen, ez kétélű fegyver

lehet ebből a szempontból, de azt gondolom, ha a harmadik pont bekerült, akkor a második

pontot egyértelműen ki lehetett volna egészíteni azzal, hogy jelen esetben, tehát az adott

munkavállalóra nézve ez a 12 órán túli foglalkoztatás mennyi időre szól. Akinek 24 órás

készenléti jellegű, arra, akinek csak 13 órát, vagy 12,5 órát, azt gondolom, hogy ezt be

lehetett volna írni. És innentől kezdve akkor sokkal korrektebb, és sokkal tisztességesebb.

Valljuk be őszintén, a 12 órán túli foglalkoztatás, az egy egyénre szabott, még akkor is, ha

csoportokat érint nyilván, akik egymást váltják. De azt gondolom, hogy ezt mindenképpen

meg lehetett volna oldani ezzel. Azt köszönjük, hogy észrevettétek, hogy kétélű fegyver, és

hogy a Kollektív Szerződésben erre valamiféle választ nekünk adni kell ebből a szempontból.

De azért az se lenne jó, hogyha tudnám, hogy ki a munkáltató, aki aláírja, mert amikor

beküldjük ezt a papírt, csak azt láttam, hogy ott valamiféle ilyen macskakaparás van, de hogy

valójában ki, azt nehéz eldönteni. Értem én, hogy a MÁV, mint munkáltató, de hát azért a

jogkörgyakorlót talán, ha föl akarom hívni, hogy mégis ez micsoda, akkor ki lehetne védeni,

és ezek a bizonyos nézeteltérések azért azt gondolom, hogy talán kicsit rövidre zárhatók

lennének. A 12-ei kiment levéllel kapcsolatban egyrészt azt gondolom, hogy legyünk

egymással szemben korrektek. Nem az első eset, hogy úgy megy ki, levél, hogy mi nem

tudunk róla, miközben az adott héten tárgyalunk, sőt lehet, hogy több esetben tárgyalunk

egymással. Tehát azt gondolom, hogy egy értesítés minimum, nem az, hogy 13,40-kor

megérkezik ez a levél az e-mailcímemre, amit lehet, hogy csak este nyitok meg, hanem azért

értesüljünk már arról, hogy erre készültök, hogy azért érzékelhető legyen, hogy mi történik, és

ne egész hét végén nem azért, mert csöng a telefon, hanem ne egész hét végén ezzel kelljen

foglalkozni, hogy mi is történt. Értelmezzük, nem értelmezzük. Én azt gondolom, hogy a

Kollektív Szerződés 73.§ 4. pontja világosan megmondja, hogy közösen értelmezhetünk, és

számomra ez ebbe a körbe tartozik. Ugye azért ennek vannak különböző elemei ennek a

levélnek, és hát ugye ez az igazi lényeges dolog, hogy pontosan a KSZ 40-es alapján nem

tárgyaltunk arról, hogy elveszik itt a 175%-os díjazás. Ezzel együtt a jövedelme is csökken, és

a nettó jövedelme csökken az érintett munkavállalóknak, hogy ezt hogyan fogjuk

visszakompenzálni. Mert hát azért az egy igen ragyogó dolog, hogy 16 órával többet kell

dolgozni, lásd munkaközi szünet, munkaidő-növekedés, 7,6-ról nyolc órára, de még ez a pénz

is elveszik, ez bizony akár 8—10 ezer forintos veszteséget is jelenthet bizonyos


10

munkakörökben, akiket ez érinthet. Azt gondolom, hogy erről is kell tárgyalni a Kollektív

Szerződés tárgyalása során. Lehet azt mondani, hogy nem, csak úgy gondolom, hogy ez egy

korrekt és tisztességes dolog lenne. Ugye arról nem beszélve, hogy ha már egyszer ilyen

direkt módon ki van írva, hogy 18-áig márpedig ezt végre kell hajtani, akkor azért elvárnánk a

munkáltatói jogkörgyakorlóktól azt is, hogy a megkeresés során nemcsak egy telefon, vagy

egy papír megy, hogy szíveskedjetek bejönni, azt tárgyaljunk a Kollektív Szerződés helyi

függelékéről, hanem konkrétumot leírni. Mert munkavállalókat érint, munkavállalói

csoportokat érint, és azokkal is illene egyébként tárgyalni, és megbeszélni. Aki

visszaemlékszik arra, hogy Kollektív Szerződés tárgyalása után, amikor helyi függelékeket

érintett, akkor bizony hagytunk másfél—két hónapot arra, hogy a helyi függelékek

módosíthatók legyenek annak érdekében, hogy ne legyen gond. Hát ott is azért érintve vannak

munkavállalók, le kell ezt tárgyalni. És a végére hadd tegyek egy dolgot, azért ez egy elég

komoly mondatot is tartalmaz a végén, amennyiben azonban ugye megkötés 18-áig nem

valósul meg, akkor azt mondja, a munkaidő kezdetén satöbbi, beleértve a munka…

egyoldalúan parancskönyvben értesíteni kell. Hát azért ez egy nagyon érdekes dolog ebből a

szempontból, hogy értesítjük egyébként a munkavállalókat… hát azt gondolom, hogy ezek

azért egy kicsikét túlnyúlnak azon a ponton, mint ahogy kellene. Tehát ezt nem véletlenül

mondtam azt, hogy végig kellene azokat a KSZ pontokat elemezni, amelyeket ez érint, és

ebben nekünk kellene legelőször megállapodni, és utána a munkavállalókat. Amikor pedig

arról van szó, hogy keresnek bennünket, most már arra kérdezünk rá, hogy mikor dátumozták

a levelet, mert így tudunk ugye választ adni. Tehát lassan odajutunk, hogy ez egy begyűrűző

dolog lesz, hogy 20—30 levelet kell magunknál tartani, hogy éppen melyikben mit írtak le.

Tehát azt gondolom, hogy ilyen értelemben korrektnek kéne lenni egymással szemben. A

következő dolog lenne, múltkor egészen véletlenül beszéltünk itt, meg még beszélünk majd a

fegyelmi ügyekről, és hát ugye érdekes módon az etikai kódexre való hivatkozással mintha

megnövekedtek volna a fegyelmi ügyek. Amivel semmi bajom nincsen, csak azt gondolom,

hogy egyrészt, ha már tudjuk, hogy mit is tartalmaz ez az etikai kódex, meg tudjuk, hogy itt

több ezer órát fogunk elpazarolni arra, hogy az etikai kódexet itt bizonyos szinteken

oktatgatják, vagy képzik, miközben egyébként a szakmai képzésre nincsen idő, meg pénz, hát

azért ez egy elég érdekes dolog ebből a szempontból. Azt gondolom, hogy talán érdemes

lenne ezt a dolgot is megvizsgálni. És ha már itt tartunk, azért egy keresetlen mondatot hadd

mondjak el. Azt gondolom, ez az etikai kódex azokra is vonatkozik, akik időnként sógort,

komát, jó barátot, havert, családot belevonva, családi vállalkozásnak érzik a MÁV-ot, vagy a

MÁV bizonyos leányvállalatait, és oda beszállítóként működnek. Tehát, hogyha az etikai


11

kódexet feszegetjük, akkor azt gondolom, hogy talán erre is érdemes volna kitérni, mert ennek

van a nagyobb súlya egyébként, mint az etikai kódex egykét kisebb be nem tartásának. A

következő, az ugyan most kicsit hűvösebb van, de a védőitalra a közeljövőben szükség lesz,

mert ugye az előjelzések azt mutatják, hogy rövidesen megint megérkezik a 38 fokos meleg,

aminek van aki örül, van aki meg nem, attól függ, hogy szabadságon lesz, vagy nem. A

munkavállalók, akik dolgoznak, azoknak pedig egy elvárása van, ha már van védőital, akkor

időben kerüljön ki, mert most azért ebben a hűvösben fel lehet rá készülni annak érdekében,

hogy oda kerüljenek, hogy ahol a készletek elfogytak, azok időben fel legyenek töltve. Ez

volna a következő kérésünk. A másik, május végén írtam én egy levelet ugye a

gépkocsivezetők bizonyos megbízási szerződésével kapcsolatban. Azt a választ kaptam, hogy

a TÁSZ-nak átadták ezt a levelet, de minthogyha a TÁSZ elfelejtene most már másfél hónap

óta keresni ez ügyben, hogy ezeket a megbízásokat át kellene nézni. Azért az, csak

egyetlenegy dolgot emelnék ki, hogyha ismeretlen a tettes, hogy mondjuk ki húzta meg az

autót, ettől még a munkáltatói jogkörgyakorlónak jogában áll mérlegelni, hogy eljárást indít,

vagy nem, vagy kártérítést kell fizetni, vagy nem. Hát, ha én valamit nem ismerek, vagy nem

tudok, akkor igencsak nehéz lesz a munkavállaló nyakába varrni ezt a fajta dolgot. Ilyen

nagyon egyszerű. Ugyanakkor a TÁSZ felé jelezte a… azt a szerződést, amit még Endrével

olyan jó két év, kéthárom évvel ezelőtt, két évvel ezelőtt az objektív alapján ugye, amikor

bejött, megkötöttek a LasePlainnel, hogy a LasePlain nem ismeri el egyébként az objektív

felelősséget, hanem továbbítja a MÁV-nak, és a MÁV, illetve a MÁV vállalatcsoporton belül

a bérelt autó vonatkozásában megadják a közigazgatási eljárásban a rendőrségnek, hogy ki is

volt a gépkocsivezető. Mert itt gyakorlatilag állandóan kár… holott lehet, hogy adott esetben

a gépkocsivezető személyesen kerül szembe a hatósággal, még meg is tudja magát védeni. Ha

viszont valaki elvállalta az objektív felelősséget, azon túlmenően már nem nagy lehetősége

van, hogy bárki bármilyen korrekciót hajtson végre. Ez pedig a kártérítési felelősség körébe

tartozik. Adott esetben. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt meg kellene ismételni. Úgy látszik,

hiába szólunk, hiába beszélünk. A következő, ez a felső vezetékesekhez tartozik, ugye

megérkeztek, és hát itt bizonyos intézkedések történtek anyag-, eszközellátásában. Hát

szerszámeszköz, az nem nagyon érkezett, viszont ha előveszem a not bookot, akkor tudok

prezentálni róla fényképeket, hogy halomban állnak az íróasztalok sok helyen, miközben

egyébként erővágó olló, egyéb berendezések nincsenek. Gondolom, ez nagyon fontos volt. És

hát tegnapi nap folyamán jelezték, hogy van, ahol halomban állnak most a készenléthez az

ágyak is. Tehát meg kéne nézni, hogy kinek, hova rendelték, hogy nehogy véletlenül ott

hónapig álljon, vagy évekig álljon, hanem azt gondolom, ezt megfelelően szét kellene osztani


12

az országban, hogy ahol rossz, vagy ahol nem jó, azt rendezni. De ez nem menti ki egyébként

a munkáltatót az alól, hogy a kézi szerszámok, azok időben érkezzenek. Íróasztal, az

valószínűleg nem annyira szükséges kint, mint az üzemzavar-elhárításban a különböző

eszközök. Tehát azt gondolom, hogy ezt kellene egy kicsikét rendezni. A következő rész, még

egy dolog. Két hete foglalkoztunk az IK Kft-vel ugye, hogy gyakorlatilag itt a Kollektív

Szerződést hagyták, hogy elvesszen, majd arra vonatkozóan, hogy egyébként aki nem volt

hajlandó aláírni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, azt

jegyzőkönyvezik. Ennek azért egy csúnyább formája kezd megérlelődni. Holnapi nap megyek

Debrecenbe, ahol a jegyzőkönyvezett kollegákat összehívták. Nem tudom, még mi jöhet

ezután. Szerintem valamiféle korbács, vagy… igen, körmös. Csak azt gondolom, hogy nem a

munkavállalóknak. Tehát azért elvárnánk, hogy a tulajdonos itt végignézze most már, hogy

mi is történik az IK Kft-nél ez ügyben, mert nem elég, hogy jegyzőkönyvezték egyébként

jogszabályellenesen a munkavállalókat, illetve nemzetközi egyezménnyel ellentetében, most a

holnapi folyamán gondolom, mindenféle retorzió lesz, meg fenyegetés, meg nem tudom mi

egyéb. Tehát azért ez nem ártana, mindamellett, hogy tudjuk, hogy mi folyik az IK Kft-nél.

Mert ott is jellemző ez a sógor, koma, barát, kiszállítok, beszállítok, és hogyan. Megy kifele

egyébként a pénz a MÁV-ból, vagy a MÁV társaságokból. Azt gondolom, hogy sokkal

fontosabb lenne, ha ezzel foglalkoznának. És még egy dolgot. Ugye azt a választ adtad Endre

a múltkor, hogy az IK Kft. vezetése azon van, hogy egyébként a Kollektív Szerződést minél

előbb megkössük. Hát augusztus 2-ára kaptunk is egy meghívót, de tervezetet, azt nem. Na

most azért így odamenni a munkavállalókhoz gyakorlatilag, hogy tervezet nincs, megkérdezni

őket, hogy mégis mit akarnak ott, vagy hogyan akarják, én úgy gondolom, hogy ez nem az a

dolog, de a tulajdonosnak mégiscsak fel kéne figyelnie arra, hogy a leányvállalatnál mi

működik, hogyan csinálják, és hogyan működtetik ezt a céget annak érdekében, hogy

munkabéke és nyugalom legyen. Én marhára nem szeretem, amikor 1450 munkavállaló úgy

megy be dolgozni, hogy a gyomra már menetközben összeszűkül. Márpedig itt nagyjából ez a

helyzet lett kialakítva. És azt gondolom, hogy erre mindenképpen valamiféle választ várnánk.

Levelet küldtünk egyébként az Elnökvezérigazgató-asszonynak az IK-val kapcsolatban, meg

a Vasútőr Kft-vel. Várnánk majd a választ, hogy mi fog itt történni valójában, mert úgy

gondolom, hogy ez megengedhetetlen ebből a szempontból. És még egy kérdésem lenne itt a

végére, hogy a levéllel kapcsolatos ugyan, de jelezték itt a kollégák, hogy anélkül, hogy

tudtak volna róla, vagy bárki előre jelezte volna számukra, hogy ugye itt a beléptetés

folyamán, illetve a beléptetéshez kapcsolódóan átállították a munkaidő rögzítését, és ugye

gyakorlatilag fölemelték, és meglepetésükre egyik nap még nem volt órahiányuk, a másik nap


13

meg már volt órahiányuk. Hogy miért volt ez ennyire sürgős, miért nem lehetett tájékoztatni a

kollégákat, hogy egy állítás történik, és készüljenek föl erre. És egyébként meg ugye több

levél volt kinn evvel kapcsolatban. Köszönöm szépen.

Elnök: A válaszra a munkáltatónak megadom a szót.

Munkáltató: Igen. Lehet, hogy jobb is, hogyha így haladunk, mert nagyon sok fölvetés volt.

Hát, menjünk akkor sorba. A pénteki levél kapcsán én most már még jobban nem értem, hogy

miről beszélünk. Tehát őszintén megmondom, itt van a levél, lehet, hogy nem ugyanazt

olvassuk. Én egyet tudok, hogy pénteken kiküldtük. Mi egyébként már pénteken délután 4-ig

vagyunk alapjáraton. Tehát itt pénteken délután az az örvendetes dolog van, hogy meg… azért

mondom, tehát ez a 13 órás, ez munkaidő közepén, éppen az ember csak megebédel.

Úgyhogy mi, végre meg lehet találni embereket az épületben péntek délután is. Személyi

munkavégzés folyik, van aki tovább is. Tehát én nagyon örülök ennek a magam részéről,

hogy végre pénteken délután érdemi munkát lehet végezni és munkát lehet ebben a körben

folytatni. Úgyhogy ebben nem látunk semmi gondot. Na most, még egyszer mondom, ha

megnézzük azt a levelet, ami le van írva, összesen arra hívtuk föl a figyelmet, hogy a

nappalosokra, méghozzá a nem rugalmasban lévő nappalosokra valamit tenni kell. Ehhez úgy

gondolom, hogy nem kellett akadémiai értekezés. Ott van benne a megszakítás nélkülit, a

több műszakost, a nyújtott műszakost, semmit nem érint. A munkaidő-keret képzését

megbeszéltük, és minden le vagyon írva, hogy mi fog velük történni. A 175%-os díjazás, most

az, hogy a kompenzáció kérdését az érdekképviseleti oldal napirenden tartja, ez teljesen

érthető és természetes arról az oldalról. De az is természetes, hogy ami a semmisséggel volt

érintve, arról adunk egy tájékoztatást, hogy ott az a dolog ilyen formában megboldogult.

Összesen ez a levél arra irányult, hogy lehetőség szerint ugye egyszer rá kellett állni a bruttó

nyolc órára, most rá kellett állni a nettó nyolc órára, van ahol egyiket sem csinálták még meg.

Tettünk egy javaslatot, hogy a 7,30—15,50-ig terjedő időszakot határozzák meg eszmei

munkaidőnek, amiből nem része húsz perc munkaközi szünet. És ahol ez bármilyen okból

nem passzol, akár munkavállalói, vagy bármilyen okból, oda is van írva, akkor kértük, hogyha

van eltérő javaslat, azt viszont terjesszék föl, hogy hadd lássuk, hogy hány százezer

munkarendet fogunk megint létrehozni. Ennyiről, és nem többről szólt a levél. Én azt

gondolom, hogy ehhez külön tervezeteket gyártani, meg nem tudom mit csinálni azért, hogy

meg legyen a vezénylésen a munkaidő-beosztás, meg a rendszer beállítása időben, szerintem

ez kezelhető. Itt mondom még egyszer, hogy azokat a munkáltatói jogkörgyakorlókat, akik


14

úgy gondolták, hogy most három nap alatt megváltják a világot, én magam minden eszközzel

igyekeztem erről lebeszélni szóban, írásban, ráutaló magatartással, minden egyébbel. Tehát ez

összesen arról szól, hogy helyben rendezték, hogy hogyan dolgozik a nappalos, akinek kötött

volt a műszakja, és semmis volt a dolog. Tehát összesen semmi más egyéb nem történt, tehát

igazából itt, hogy nem volt, ja meg, hogy nem adtunk erről tájékoztatást. Elnézést, egy hete

pontosan ezekről beszéltünk. Ezek, mondtuk, hogy ez az egy, ami semmis, és ebben a

tekintetben ennyi kérésünk ment ki. És ha lehet, rendezzük. Egyébként most, hogy van

parancskönyv, nincs parancskönyv, tőlem akár bármilyen papíron is ez, a helyben kimutatható

módon, én nem szeretnék ebben tehát nyilván, vitát folytatni. Meg lehet ezt tenni, hogy erről

értesítik, és akkor nincsen különösebb semmiféle gond. Tehát nem fenyegetés akart lenni,

összesen annyi volt, hogy valamivel menni kell tovább. Azt kértük, hogy lehetőség szerint ezt

pillanatok alatt rendezzék el. Úgy gondolom, hogy erre meg is volt a lehetőség. Tehát egy

picit én ezt úgy érzem Józsi, ne haragudj, hogy ezt mondom, jobban megijedtünk valamitől

egyébként, amiben nincs akkora ijedelem, mint amennyire kitűnt a dolog. A túlkapásokat én

azt gondolom, mindkét oldalon fékezni kell, ki-ki a saját fennhatósága alá tartozó gárdára

vonatkozóan tudja, már a gárdát természetesen tömegre értve, tudom azt mondani, hogy ezt

így meg lehet csinálni. Tehát én erre ezt tudom mondani. Akkor a másik, etikai kódex oktatás

vonatkozásában nem tudom, hogy az érdekképviseleti kollegák voltak-e már. Mert ezt viszont

meg fogjuk nézetni, mert azt gondolom, hogy ebből kimaradni, az több mint vétek lenne.

Tehát mi már részesedtünk. Ennek feltétlenül utána fogunk nézni, tehát ezt köszönjük a

felvetést, tehát hogyha érdekképviseleti részről nem volt még oktatás, akkor erre intézkedni

fogunk, mert azt gondolom, hogy ez olyan, még a nyáron ez kiváló program egyébként.

Balázs, hát hogyne. Hát minden MÁV munkavállalónak ez egy kötelessége az etikai kódex

oktatást meghallgatni. Téged ott külön várni fognak a példákkal és minden egyébbel. Teljesen

egy hullámhosszon lesztek az előadókkal, meg fogod látni. Érdemes kipróbálni. Én voltam,

rengeteg kérdést föltettünk egyébként. Imrével ketten beültünk első sorba, és az összes

kérdésünket megfogalmaztuk. Utána hátulról már volt rosszallás, amikor a második kérdést is

igyekeztem föltenni. Inzultálni akartak a hallgatóságból, hogy miért kérdezünk, de hát mi

nagyon élveztük. No. Akkor ehhez mérten, tehát az etikai kódex egyébként formálisan ugye

munkáltatói utasítás, ezt a dolgot már megbeszéltük. Nem gondolom, hogy ebbe az irányba

kellene egyébként a fegyelmi ügyeket elvinni, mert úgy gondolom, hogy ami etikai kódexbe

ütköző, annak igen komolyan lehet más valami alapja is, amibe még ütköző. Tehát én nem ezt

látom egyébként feltétlenül a helyes és üdvözlendő világnak. Előfordulhat, hogy van olyan

cselekmény, ami önmagában csak etikai kódexszel ellentétes, és más normasértést nem


15

valósít meg. Ez olyan ritka, mint a Balázs által említett súlyos gondatlanság miatti rendkívüli

felmondás. Na. Oké. Hát a szatírnak mindenképpen kell lenni fegyverének, különben nincs

mit mutogasson. Jó. A gépjármű vonatkozásában azt gondolom, hogy magam ilyen belső

ellenzékként elég régóta küzdelmet folytatok azokkal, akik megpróbálják a kártérítési

felelősség munkajogi vonzatait eltérően, vagy még polgárjogiasabban értelmezni a Munka

Törvénykönyve alkotóihoz képest. Hát az elmúlt egy évben ha hányszor nézegettünk

gépjármű használattal, károkozással és egyebekkel való utasítást, és hányszor kértük

kollegákkal, kolleganőkkel azt, hogy próbálják meg, megérteni, hogy nincs objektív

felelősség ebben a körben. Az általános szabályok szerinti felelősség van. Tehát vétkességi és

egyéb dolgokat be kell tartani. Legalább annyiszor mondtuk Józsi, mint ahányszor ez

részetekről elhangzott. Ezt merem mondani. Én még amire szeretnék válaszolni, aztán nem

tudom, hogy mit hagytunk ki, az IK Kft. vonatkozásában a magam részéről annak örültem az

elmúlt két hétben, hogy volt némi csend. Most a csendet megtörtük, úgyhogy utána fogunk

kérdezni, hogy mégis hogyan haladnak ezek a dolgok, mert hát egyrészt mi is nagyon

érdeklődően szeretnénk olvasni a Kollektív Szerződésnek a tervezetét. Azt nyilván

üdvözítőnek gondoljuk, hogy előtte azért mindenféleképpen nyilván úgy illik odaülni,

tárgyalni, hogy valamiféle írásos anyag, vagy legalábbis meg kell ezt a dolgot beszélni. Majd

úgyis lesz információnk, hogy holnap mi történik Debrecenben. Itt többen tippeltünk, hogy

vajon… hát annyi időnk nincs, tehát hogy Debrecenbe mehessünk, de reméljük, hogy valami

nagyon pozitív. Lehet, hogy valami közös lelkigyakorlat lesz, vagy valami olyan, hogy nem

tudom. Nem tudom, mi fog zajlani, de megtudjuk majd, úgyhogy ez mindenféleképpen

érdekes lesz. És még itt elhangzott a nappalosok és az óraállítás kérdése. Hát kérem szépen,

tudtommal minden munkavállaló személyesen kapott értesítést arról, hogy a munkaidő hogy

néz ki, és mi van a munkaközi szünettel, ezt bérjegyzékkel együtt. Múlt héten volt éppen

megkifogásolva. Tehát azt mondani, hogy erről nem tudunk, hát itt most külön információkat

osztogatni, azt gondolom, hogyha erről az épületről, vagy valamelyik másik központi

egységről beszélünk, itt csupa olyan nagy felelősségű, többségében szellemi munkakörökben

foglalkoztatott munkavállalók vannak, akik esetében azt gondolom, hogy joggal lehet talán

elvárni azt, hogy a foglalkoztatásukra vonatkozó legfontosabb dolgok iránt azért kicsit talán

jobban érdeklődnek, és talán ez nem kerülte el őket. Azt gondolom, hogy ezt minden létező

fórumon egyébként igyekeztünk tudatosítani. Hát nyilván, lehet, hogy akkor holnap aki

értetlenkedik, összehívjuk őket esetleg, és mit tudom én, Debrecen mellett itt is tartunk egy

beszélgetést, vagy valamit, hogy a munkaidőnek a hatásai. Szeretném azt elmondani

egyébként itt a levelezés, meg munkaidő kapcsán, hogy a munkáltatót a törvényi változások


16

ültették föl arra az igen gyorsan mozgó hullámvasútra, amin mi is igyekszünk

megkapaszkodni. Tehát itt az, hogy egyik pillanatról a másikra történő dolgok, meg néha

muszáj levelet írni, én azt gondolom, hogy korrekten kiküldtük. Tehát ha az történne, hogy

három nap múlva szereztek arról tudomást, igyekszünk mindig valamelyikünk szól a

másiknak, hogy hú, nektek is küldjük ki. Semmilyen titokzatos, vagy nem tudom milyen

dolgot nem óhajtunk művelni. A mai technika világában körülbelül, miután kiment, kettő perc

múlva így is, úgy is tudjátok, semmi értelme nincs bármilyen intézkedést letagadni. Ez, hogy

külön egyeztetni kellett volna, azt nem gondolom, mert tartalmánál fogva nem olyan.

Ugyanez az óra átállításával kapcsolatos kérdésed is. És nem tudom, hogy van-e, amire nem

válaszoltunk esetleg.

Elnök: Köszönöm szépen a munkáltatónak a tartalmas hozzászólást. Bár úgy gondolom, nem

akarom túllépni az elnöki hatáskörömet, de ezt a kiselőadást, amit a pénteki levéllel

kapcsolatban talán a munkáltatóknak kellett volna elmondani evvel a dologgal kapcsolatban.

A VSZ még akar mondani valamit? Akkor röviden, merthogy eléggé…

VSZ: Csak reagálni szeretnék erre a parancskönyvi anomáliára. Hát, lehet ezt ilyen lazán

fölfogni ezt a levelet, de azért nem itt van a probléma, hanem a munkáltatói

jogkörgyakorlóknál. Tájékoztatlak benneteket, hogy a 33 csomóponti főnök vette azt a fajta

tüzet, hogy rögtön, azonnal és abban a pillanatban különböző, tehát üzenetek, párbeszédek

zajlottak le a helyi szintű vezetők és az ott lévő érdekképviseleti kollegák között, hogy

innentől kezdve elkezdődik azoknak a különböző KSZ módosításoknak, amelyeket ők ebből a

levélből azt vettek ki, amit kivettek, hogy módosítani kell a kezdő, befejező, munkaközi

szünet, satöbbi. Tehát elég komoly, hát – hogy mondjam? – hergelést folytattak a

munkahelyeken. Engem azért hívtak föl hét végén, hogy a munkáltatói jogkörgyakorló azt

mondta, hogy azonnal találjatok ki valamit, és azonnal írjátok alá a helyi függelékmódosítást,

mert különben megszűnik a munkahelyetek. Tehát Endre, ezt már tudod, végigjátszottuk

ezelőtt is, hogy kimennek levelek, bár a szakmától, vagy bárhonnan, a munkáltatói

jogkörgyakorlók sajátos értelmezése kapcsán egyszerűen elszállnak ott magukkal, és jönnek a

különböző problémák. És amit szeretnék mondani a parancskönyvvel kapcsolatban, és most

be fogom neked bizonyítani, hogy remélem, hogy a héten már sikerül megkapnom azt a

parancskönyvi rendelkezést, ahol a munkáltatói jogkörgyakorló munkáltatást próbál a

parancskönyvben szabályozni. Ez azért anomália ebben a levélben, mert a végén az van írva,

hogyha helyi függelékmódosításban nem sikerül megállapodni, akkor parancskönyvben kell a


17

munkáltatókat értesíteni. Csak a nappalos munkavállalók részére nincs parancskönyv. És ott

ugye a munkáltatói jogkörgyakorló sajnos úgy értelmezi, hogy most lehet, hogy olyan

parancskönyvi rendelkezéseket fog kiadni, amiben beszabályozza a fordulószolgálatos

munkavállalók munkaidejét, munkaközi szünetét. Tehát be fogom, mert kaptam információt,

ki vannak adva parancskönyvek, be fogom neked mutatni. Tehát ezzel kapcsolatosan csak

ennyit szerettem volna mondani, hogy nem itt van a probléma. Mi értelmeztük azt, amit te

leküldtél, csak a munkáltatói jogkörgyakorlók nem értelmezték.

VSZ: Köszönöm szépen. Amit a Gyula itt elmondott, én azt gondolom, hogy az

megszívlelendő abból a szempontból, hogy ő mégiscsak Ferencvárosból jött, a legnagyobb

csomópontról, tehát azt gondolom, hogyha ott ilyenek fordulnak elő, akkor ez máshol is adott

esetben előfordulhat. Az, hogy a törvényi változások miatt fel kell gyorsulni, ez lehet, hogy

igaz, de azt gondolom, hogy a törvényalkotó se lehet olyan buta, hogy 25-én valamit

kihirdetnek, és akkor utána már azonnal nekiállnak, vagy 28-án, és azonnal itt mindenki

haptákba vágja magát. Neki kellett volna úgy gondolkodnia, hogy egyébként végre lehessen

hajtani. Nem gondolom, hogy egyébként bármely munkáltatónál ezt a tatármódszert, hogy

lerohanunk… kellene csinálni. Azt gondolom, hogy 30 nap, az bőven elegendő lett volna.

Tehát ez az augusztus 1-jére, hogy fölkészüljünk, és minden további nélkül rendezni. A

gépjárművel kapcsolatban csak annyit, hogy kénytelen leszek akkor konzultációt

kezdeményezni, mert úgy látom, hogy itt elhal a dolog. Az etikai kódexre, örülünk neki,

hogyha ilyenekkel foglalkoztok, csak egyetlenegy baj van, hogy én az időmet nem az etikai

kódexre, mert elolvastam, szeretném szakszervezeti munkámat, hát ilyen értelemben, hanem

azokkal a fegyelmi ügyekkel, ami majd arra vonatkozik, hogy az etikai kódexet ki, hogyan

sértette meg, és ott megvédeni a munkavállalót ez ügyben. A következő pedig az, hogy a felső

vezetéki anyag-, illetve eszközbeszerzésre nem adtatok választ. Erre várnánk, mert ott az

eszközt, a szerszámot várják, és nem pedig – bocsánat, még visszatérek – az íróasztalt, ami

egyébként már ott van, és hegyekben áll. Tehát úgy gondoljuk, hogy eltelt félév, most ez alatt

a félév alatt már be lehetett volna szerezni mindent, ami szükséges, és kell, egykét kivétellel.

Mi ezt látjuk. De azért hadd mondjam el, hogy elég furcsa az, hogy Szolnokról Hatvanba kell

vinni egyébként a vizet a legmelegebb időszakban, és az istenért nem akar kiérkezni azokhoz,

akik egyébként vágányzárban dolgoznak. Vagy adott esetben a BSS Kft-től átkerült kollégák

esetében mindenkinek már munkaruhával kellene rendelkezni, és még mindig van olyan, aki

nem rendelkezik, mert nem képesek beszerezni. Nem gondolom, hogy ez a szakszervezetnek

a dolga és feladata lenne, ez a munkáltatónak ott helyben kellene ütni a vasat, és fölfele


18

reklamálni, hogy mi az isten történik ezzel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy akármilyen

rugalmatlan is ez a MÁV rendszer, annyira rugalmasnak kéne tudni, lenni, hogy elmennek, és

vesznek két bakancsot, vagy két ruhát, ha már csak ez hiányzik adott esetben egy

szakaszmérnökségen. Köszönöm szépen.

Elnök: Köszönöm. Munkáltató, de röviden. És utána evvel a témával, amit a VSZ felvetett.

Munkáltató: Én csak egyetlenegy mondatot szeretnék ezzel a levéllel kapcsolatosan

mondani, és akkor le is zárnám az én oldalamról. A munkáltatói jogkörgyakorló, amelyik nem

tudja, és nem tudja értelmezni ezt az egészet, akkor az nem alkalmas arra a feladatra, amire

meg van bízva. Ha nem tudja ezt, akkor, hogyha nem tudja ezt értelmezni, és nem tudja

fölfogni ezeket a dolgokat, akkor hívjon föl. És akkor majd el fogja magyarázni, aki ezt a

levelet megírta. A másik dolog az, hogy én úgy gondolom, hogyha azt se tudja értelmezni,

hogy egy oldalon parancskönyvben értesíteni kell azt az embert, és nincs neki parancskönyve,

akkor oldja meg, hogy hogy tudja értesíteni a munkavállalókat. Ez neki a feladata. Ezért

munkáltatói jogkörgyakorló, hogy meg tudja oldani ezt.

Munkáltató: Egyetlen félmondatot szeretnék csak idézni belőle szó szerint, és ne haragudjon

Elnök úr, itt nagyon magamra vettem a szidást, pedig én csak védekezni próbáltam. Aki ezt

nem bírta, ezt a mondatot megérteni, hogy megszakítás nélküli, több műszakos, nyújtott

műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében a munkaidő kezdetét és végét a jelenlegi

KSZ helyi függelékeinek megfelelően kell alkalmazni. Van, aki nem érti? Van módosítási

igénye ennek kapcsán? Elnézést, lehet, hogy van igénye, de ebben a levélben leírtuk, hogy mit

kell csinálni. Tehát azzal nem tudok mit kezdeni, gyógypedagógia, örömmel várom beutalásra

és szívesen fogadom, most már a saját rendelőmben van lehetőség és olvasási, szövegértési

gyakorlatokat fogunk végezni. Ne haragudjatok, le van írva egyértelműen, hogy kit érint, és

kit nem érint. Akkor nem tudunk mit csinálni. Akkor izéket fogunk, Facebook, videó

üzeneteket fogunk föltenni most már. Ez fog következni.

Elnök: Köszönöm szépen, és a MOSZ-é a szó most.

VDSZSZ: Na, tisztázzunk valamit…

Elnök: Mondom, hogy a MOSZ-é a szó.


19

VDSZSZ: Fejezd már be. Tisztázzunk már valamit evvel a levéllel kapcsolatban. Ennek a

levélnek semmi baja nincsen. Az a helyzet. Tegnap megbeszéltük az Endrével azokat a

problémákat, ami a levél értelmezése kapcsán egyes fejekben megszületett. Ahányan olvasták,

annyiféleképpen. Erről nem hiszem, hogy a levél tehet. Erről nem a levél tehet. Egyébként az

Endre megtette azt is, hogy kiküldte a központvezetőknek. Nem azért, hogy védjem, a

ténykérdés miatt. A központvezetőknek kiküldte, hogy még szájbarágóbban, hogy mit kell

csinálni. Arról megint csak nem az Endre tehet, hogy ennek ellenére mondjuk a szolnoki

csomóponti főnök ezt vonta le belőle. Nem hiszem, hogy ez VÉT probléma, ez inkább

kiválasztási probléma lehet a jövőre vonatkozóan. Igen. Tápiószele állomáson forgalmi

szolgálattevő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esti szolgálatváltásának

időpontjának módosítása. Szóval, ennyit tudnak leszűrni belőle. De ez, még egyszer mondom,

ez nem hiszem, hogy VÉT probléma, ez egyéb gond, amit Attila is mondott. Gyerekek, hát ti

vagytok a kinevezők, nosza, itt vannak a jelek. Egyébként Fradiban ma csak a nappalos

szolgálatokról volt szó, az rendben megtörtént ugye Gyula?

Elnök: Köszönöm. Akkor most a MOSZ-é a szó.

MOSZ: Jó napot, és jó névnapot kívánok. Nagy horderejű kérdések után nekem csak egy

nagyon apró kérdésem lenne. Küldtünk egy együttműködési megállapodás-tervezetet a MÁV

Zrt. részére, amely a foglalkoztatás biztonság… foglalkozott. Azt szeretném kérdezni, hogy

sanszos-e, hogy mostanában kapunk rá választ, vagy sem. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató óhajt rá válaszolni?

Munkáltató: Igen.

Elnök: Köszönöm szépen a rövid, tartalmas választ, akkor a PVDSZ-é a szó.

PVDSZ: Én is üdvözlök mindenkit. A budapesti területhez tartozó felső vezetékes

kirendeltségeken történt a tavasz folyamán egy intézkedés, aminek értelmében megszüntették

a munkaviszonyát a takarítónőknek, akik átjöttek együtt az illetőkkel, ugye, mondván, hogy

ugye itt az IK Kft. feladata a dolog. Na most, ezek a… ez a néhány hölgy, ez távozott, azóta

nincs takarítás adott helyen, tehát az IK Kft-vel vagy nem sikerült azóta megkötni a


20

szerződést, vagy ha sikerült, akkor nem tölti be ezt a feladatát. A levéllel kapcsolatban ugye

az a helyzet, hogy ugye az Endre mondta is, hogy ugye a törvényi változás főleg annak az

üteme és időbeli megjelenése a munkáltató oldalán is problémát okoz. Ezt látjuk. Ezt látjuk,

ezekre vezethetők vissza mindazok az anomáliák, amik ugye megtörténtek. Ezen szerintem,

ugye nyilvánvalóan az Igazgató úr mondja, hogy aki nem tudja értelmezni, aki nem odavaló,

ezen rövidtávon nem valószínű, hogy tudunk segíteni. Tehát abból, amit a szakszervezetek

ezzel kapcsolatban elmondtak, abból szerintem nyilvánvalónak kell lennie, hogy okozott

zavarokat a területen ez a levél. Most, hogy ennek mi az oka, az alkalmasság az egyes

szereplőknek, vagy egyéb okai vannak, az majdhogynem közömbös a rövid távú ügyek

intézése szempontjából. Én úgy gondolom, hogy úgy lehet ezen segíteni, hogyha ebben az

adott időszakban minél több személyes megbeszélés, beszélgetés történik ezekről a dolgokról

a munkáltatói jogkörgyakorlókkal is. Tehát igen, előfordul, hogy ilyen-olyan okból

túlbuzgóak. Tehát például ugye itt a 12 órát meghaladó foglalkoztatásra vonatkozó

megállapodást rendszeresen küldik ki olyan helyekre, olyan forgalmi szolgálattevőknek,

akiknek semmi köze az ügyhöz. Tehát nincs ilyen probléma, eddig se volt olyan probléma,

hogy 12 órát meghaladóan kellett volna ugye őket igénybe venni, ezután még kevésbé lesz

ugye, itt az ismert munkaidő-növelési problémák miatt, és ennek ellenére megkapták ezeket a

leveleket olyan felszólításokkal, hogyha nem írják alá, akkor háromszor nyolcórás műszak

bevezetése és egyéb dolgok vannak. Tehát teljesen fölöslegesen irritálnak embereket. Ugye

énhozzám is elérkezett az a probléma, hogy ugye ennek nincs felső korlátja. Én arra hívtam

fel a figyelmet Endre, és nem tudom, hogy ezt akkor jól értelmeztük-e, hogy evvel a

megállapodással nem válik semmissé a KSZ 28.§-ának 4. része, tehát ahol az éjszakai

szolgálatra 14 órás korlát, az megvan. De ennek ellenére ez egy élő szabálya, erre irányuló

módosítási javaslata nyilvánvalóan kell, mert még a régi Mt-re hivatkozik, meg egyebek,

tehát ez nyilvánvalóan, de én úgy értelmeztem az általatok átadott tervezetet is, annak a

legutolsó lapját, hogy értelemszerűen ahol a régi Mt. ilyen paragrafusát említ, ott az új ilyen

paragrafust kell érteni. Tehát ezt mintegy technikai változást vettem figyelembe. Tehát én azt

gondolom, hogy az a probléma, hogy igen felkészületlenek a szolgálati főnökök, nem tudják a

megfelelő tájékoztatást ennek kapcsán megadni a munkavállalónak, és ebből adódóan

keletkeznek feszültségek. Amelyek mondom, szerintem természetesek, de a ti oldalatokon se

intézhető el, ha alkalmas, ha nem alkalmas, egy levéllel a dolog. Mert hát úgy látszik, hogy

nem alkalmas, vagy nem tudom. Ami szerintem szintén a feszültségeket oldaná ezen a

területen, az az lenne, amire mi itt a tárgyalások megkezdésekor már utaltunk, és itt fel-

felvetődik itt a 175%-os dolognál, hogy ugye mintha ez lenne a netovábbja a dolgoknak, hogy


21

ott keresetveszteség éri a munkavállalót. Hát én mindenkit tájékoztatok, hogy ez smafu abban

a körben, ami a keresetveszteségeket okozza egy forgalmi szolgálattevőnek, akinek itt a

második munkaközi szünetét, ami ugye nem volt munkaidő, azt 175%-kal pótlékolták.

Ezenkívül számtalan olyan hatása van a munkajogi szabályok változásának, ami igenis

változatlan, hogy úgy mondjam, munkaidő-teljesítés mellett is keresetveszteséget okoz. Ezzel

kapcsolatban a múlt héten én adtam át egy levelet az Igazgató úrnak, szeretném, hogyha erre

vonatkozóan valamilyen formában egyértelmű válasz lenne, illetve azt szeretnénk, hogyha

erről megkezdődnének a konkrét tárgyalások a VÉT keretében, mert valószínűleg egész más

lesz a munkavállalók részéről is a változásoknak a fogadtatása. Ha kapnak egy olyan

megnyugtatást, hogy igen, a MÁV látja, hogy ez milyen problémát okoz a jövedelem oldalán

is, és hát mindent elkövet annak érdekében, hogy ilyen veszteségekkel ne kelljen a

munkavállalóknak szembesülnie. Örülnék, hogyha ez a most adott válasz keretében is

elhangozhatna, mert szerintem sokkal jobb szájízzel fognánk hozzá a Kollektív Szerződés

módosításához, és én meg arra is reményt látok, hogy akár a mai napon a Kollektív Szerződés

módosítása megtörténhessen. Köszönöm szépen.

Elnök: Köszönöm szépen. Mielőtt a munkáltatónak megadnám a szót, szeretném kiadni a

Vác mellett még Pestszentlőrinc, Kőbánya-felső és minden olyan szakaszmérnökséget meg

kell vizsgálni, ahonnét a takarítónőket elbocsátották, mert ottan nincsenek takarítások.

Köszönöm szépen és a munkáltatóé a szó.

Munkáltató: Hát a takarítással vagyunk a legkevésbé most képben ebben a pillanatban, de

meg tudjuk nézni, természetesen. Ez akkor most egy féléve megeszi őket a kosz, vagy

konkrétan mi történik? Ja, hogy a felmondás után. Aha. Jó hát ezt meg kell nézni. Jó. Erre

mondom, hogy ezt most nem tudjuk megmondani. A többire meg összefoglalóan, meg

viszonylag röviden szeretnék, hát Robinak már csak a további dolgai jutottak. A vezetői

alkalmasságot nem szeretném nagyon ebben. Azt gondolom, amit Igazgató úr mondott, az

egyértelmű. Tehát van egy szint, akkor nem tudom, mit fognak kezdeni az új Munka

Törvénykönyve oktatással, meg egyebekkel, ami majd lassan aktuális lesz ebben a körben, ha

valakinek az a mondat nem volt egyértelmű, amit fölolvastam. Tehát most már lassan tízen

ülünk össze és próbálunk olyat, hogy érthető legyen, hogy nehogy véletlenül félreérthető

legyen, olyan szövegeket megfogalmazni valamire. Nem tudom, mondom, videó üzenetek

lesznek szerintem, az lesz. Valami központi portálon valamelyikünk Igazgató úr fölolvassa

majd a direktívákat, és akkor meg kell tekinteni. És küldjük, hogy ezen a linken nézzék meg,


22

és hallgassák meg tízedszer is, ha nem értették. Na már van aki állásajánlatot is kapott az új

MÁV tévénél. Jó? Tehát én ennyit szeretnék alkalmasságról, meg levélről. A másik, ami

fölvetés volt, hogy az Mt. hivatkozások, meg egyebek. Nem mindenhol egyébként

automatikus, fogod látni Robi, ez amit a Balázsnak is mondtam a válaszára, hogy ott a 28.3,

4-gyel egyéb rendbetételi feladatunk is van, tehát nemcsak automatikus átírás. Erre mondom,

menet közben jöttünk rá. Tehát például eleve szeretném mondani, hogy a 8. számú

mellékletből a vonalszakaszok már fölöslegesek, a munkakörök, azok kellenek. Sőt majd még

a szegény elfelejtett olajkútkezelőkről is szólni kellene, akik ugye most már ezek szerint,

hogy nem kellenek a vonalszakaszok, be is kerülhetnének, és nem kellene velük dupla

megállapodást kötni ahhoz, hogy megmaradjon az a foglalkoztatás, amiben eddig voltak.

Tehát itt lesz erre vonatkozóan javaslat. És még egy dolog a kompenzáció vonatkozásában.

Még egyszer mondom, nem zárkózott el itt senki semmi elől sem, hogy ugye nyilván ezek

olyan dolgok, amiről tárgyalni lehet, és tárgyalni kell is majd. Az, hogy milyen formában

lehet ezt, vagy mit lehet, vagy egyáltalán, mi a javaslat, egyébként sok javaslatot erre

vonatkozóan nem hallottunk. Egyelőre csak adott helyen oda volt téve a feketepont, hogy itt

valamiféle dolog. Ugye hallottam ezt a munkaidő és a készenlét arányainak az eltolódása

kapcsán, hallottam ezt a 175% kapcsán. Tehát mindannyian ismerjük ezeket a pontokat.

Az,hogy ennek végül mi az eredménye, és ennek milyen kezelése lehet, az is egy tárgyalási

elem. Ezért mondtam azt, hogy először véget érnek a szükségszerűségek, és utána lehet

előállni érdemi dolgokkal. Legalábbis munkáltató részéről erre készülünk. Takarítónőket meg

megvizsgáljuk, legalábbis a helyzetet, a takarítónőket nem.

Elnök: Köszönöm szépen. A fölvetett videó konferenciának nagyon örülök. Legalább a

VDSZSZ alelnöke által fölvetett… számítógépek ki lesznek használva. Köszönöm szépen.

Akkor azt hiszem, a napirend előttieket bezártuk és akkor az érdemi munkára térnénk át. A

munkáltatót akkor megkérném, hogy akkor szóbeli kiegészítéssel kezdje meg a Kollektív

Szerződés… vagy tartsunk szünetet, egy pár percet? Akkor azt mondja, hogy öt perc szünetet

rendelek el. Kedves kollegák foglaljuk el a helyünket, legyünk szívesek, hadd tudjuk

megkezdeni. Akkor véget ért a szünet, akkor kezdjük az érdemi munkát. Akkor megkérem a

munkáltatói jogkörgyakorlót, akkor kezdjük el az elejét, és a szóbeli kiegészítését tegye meg.

Bocsánat, a munkáltatót, akkor helyesbítek. Köszönöm.

Munkáltató: Tényleg lassan szereptévesztésben leszünk. Szeretném kérni akkor, hogy egy

pici figyelmet ha lehetne a tárgykörnek szentelni. Először is szeretném megköszönni azoknak,


23

akik a múlt héten részt vettek ezen a szűk körű, de nem beszűkült megbeszélésen a 3. számú

melléklet és egyéb tárgykörökben. Ritkán szoktunk itt személyes dolgot megfogalmazni, de

én Apavári úrnak külön szeretném köszönni, hogy mintegy kovásza volt a megbeszélésnek.

Tudom, hogy nem szeretné ezt a dolgot, de muszáj vagyok megemlíteni. Tehát azt gondolom,

hogy mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak olyan tanácsokat adott, ami a

megegyezés lehetőségét nagyban előrevetítette. Azt gondolom egyébként, hogy kiküldtük

ugye minden érintettnek az anyagot, azóta őszintén mondom, hogy ne legyen véletlenül…

egyetlenegy dolgot találtunk még, az eljárási rendnek a 4.1.1. pontjában van egy olyan szöveg

rögtön az elején, hogy hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására abban az esetben kerülhet

sor, ha munkáltatói jogkör gyakorlója egyértelműen és konkrétan megállapította az érintett

munkavállaló vétkes kötelezettségszegését. Itt a megállapította szóval volt problémánk utólag,

mert a megállapítás, az egyfajta valamilyen határozmányt, vagy papírt feltételez, úgyhogy

ehelyett az a szöveg lenne, hogy konkrétan, tehát a megállapította helyett tudomást szerzett az

érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről. Tehát nincs benne különbség, csak azért

mondom, hogyha már hozzányúltunk ahhoz a szöveghez, még ma, amit megbeszéltünk,

ennyiben nyúltunk hozzá, másban nem. Egy olyan formában készítettük elő az anyagot és

akkor rád Imre, tekintettel arra, hogy te vagy most itt ebben a dologban, közreadnánk.

Szeretném kérni, hogyha lehet, akkor ezt már ne nagyon rondítsuk össze, mert ez aláírásra

alkalmas formában van már előkészítve. Ha lehet, akkor szervezetenként egyet osszunk ki

belőle. Tehát összeraktuk a Kollektív Szerződés 67, 68, 69.§-át, és azt a 3. számú mellékletet,

amiben megegyeztünk, és amit kiküldtünk ugye azzal a bizonyos korrektúrás változattal.

Egyet szeretnék még előrebocsátani, hogy a Kollektív Szerződéskötés, illetve módosításra

vonatkozóan a végén innentől kezdve azt a formátumot tüntettük föl, amit a Munka

Törvénykönyve hatályba lépett új rendelkezésével összefüggésben a magunk részéről tudunk.

Ugye egyszer, ha tetszenek emlékezni, nyilatkoztattam mindenkit, hogy ki jogosult Kollektív

Szerződést kötni, vagy módosítani. Erre voltak bizonyos válaszok ebben a körben. Én azért

szólok előre, hogy nehogy utólag legyen ebből bármi. Tehát a mi tudásunk szerint csináltuk

meg ezt az anyagot. Én szeretném kérni, hogy nézzük meg és ha igaz, hogy nincsen ebben a

körben további észrevétel, akkor javasolnám, hogy ezt a mai napon lehetőség szerint tegyük

meg, hogy ez hatályba tudjon lépni és akkor ez az eljárás a normális keretek között fog tudni,

folyni. Azzal egyébként, és ezt is megbeszéltünk, hogy ugye ennek van egy munkáltatói

utasítás lába, azt az utasítást ugyanazzal a szöveggel, amiben itt megegyeztünk, korrigáltuk

hasonló módon. Az iratmintákra, egyebekre nem volt észrevétel. Balázs látom, már bőszen

szignálgat. Mondjuk az lehet, hogy szerencsésebb lenne, ha majd összeszednénk és egyszerre


24

ejtenénk meg ezt a dolgot, de a kedvedet nem akarom elvenni tőle. Jó? Tehát a munkáltatói

utasítás pedig ezzel párban, ezzel parallel szöveggel fog akkor ezek szerint megjelenni, és

ehhez az alkalmazást elősegíteni. Én még egyszer mondom, ha nincs észrevétel, akkor

szeretném megköszönni mindenkinek ebben a közreműködését. Azt gondolom, hogy egy

nagyon régi rendszert sikerült az új törvénynek megfelelően közösen kialakítani. Tehát én

köszönöm szépen.

Elnök: Köszönöm szépen a munkáltatónak. Munkavállalói oldalon a 67, 68, 69-eshez van-e

valakinek valami? PVDSZ

PVDSZ: Részünkről a 67.§-hoz nincs észrevétel, a 68-ashoz van. A melléklet, az rendben van

a részünkről, és üdvözöljük, hogy Kollektív Szerződés mellékleteként kerül szabályozásra.

Ezzel kapcsolatban a javaslatunk a csökkentése a négy és a nyolc havinak, úgy érezzük, hogy

ezt már a múltkor is egyébként kifejtettük, a múltkori VÉT ülésen, úgy érezzük, hogy a

jelenlegi szabályokhoz képest ez egy hatalmas mértékű ugrás. Nem lehet egyik pillanatról a

másikra ilyen súlyosan növelni a szankciókat, úgyhogy mi ennek csökkentését feltétlen

szükségesnek és lehetségesnek is tartjuk. A jövőben valóban a munkavállalóknak komolyabb

szankciókkal kell szembenézni az új jogi szabályozás kapcsán, a javaslatunk a kettő, illetve

négy hónapra irányul. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató

Munkáltató: Én erre azt tudom mondani, hogy a múltkori alkalommal erre vonatkozóan

összesítettük az álláspontot és az volt, hogy ebben a körben muszáj a differenciálásnak

lehetőségét megteremteni, tehát nem nyolc havit kell, hanem az van benne, hogy legfeljebb

nyolc havi. Azért azt gondolom, hogy ebben a körben ez óriási különbséget jelent. És ugyanez

a helyzet, amit szintén a harmadik pontban megbeszéltünk, hogy a teljes kár megtérítésére is

kötelezhető, az is egy kedvezőbb, mint amit a törvény tartalmaz. Tehát én ebben a körben azt

gondolom, hogy volt valóban ilyen típusú ellenvélemény ebben a dologban, viszont azt

gondolom, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlás a 9-es mellékletben lévő munkavállalók,

illetve azok a kirívó esetek adott esetben indokolhatják gondatlanságnál is ilyen formában az

emelt szintű kártérítési mértéket.

Elnök: Köszönöm szépen. PVDSZ.


25

PVDSZ: Hát ugye a legfeljebb, az nyilvánvaló, ezt írja elő a Munka Törvénykönyve, hogy

legfeljebb. Mi úgy gondoljuk, hogy ehhez képest, mivel itt a Kollektív Szerződés

rendelkezéseitől végre egy olyan, ahol a köztulajdonban álló vállalatok is mozgásteret

kaptak… hát ez a tény. Ezért itt el kell térnünk, ennek így ebben a formában kevés értelme

van, mert ezt a hatályos Mt. írja így elő. Úgyhogy mi fenntartjuk a javaslatunkat. Szeretnénk,

hogyha a többi szakszervezet is ezzel egyetértene, mert horribilis mértékű kártérítési

összegeket lehet kifizettetni olyan típusú kötelezettségszegésekért, amelyek ma a MÁV-nál

sajnos, vagy nem sajnos, de benne vannak a munkavégzésben. Tehát kevés olyan váltókezelő

képes arra, hogy mondjuk a 30 évét úgy szolgálja le a vasútnál, hogy életében még egy

aláváltást, vagy siklásban ne lett volna része. Ugye eddig ezért egy havi bérének megfelelő

kártérítésben részesült. Úgy gondolom, hogy a négyhavi, az túl nagy ugrás az ő jövedelmi

viszonyai közepette, úgyhogy úgy gondolom, hogy el kell térni az Mt-től ebben a

vonatkozásban.

Elnök: Köszönöm szépen. VSZ.

VSZ: Köszönöm szépen. Ugye a múlt héten, amikor ebben külön tárgyaltunk, akkor mi is

jeleztük, hogy úgy gondoljuk, hogy ezt mérsékelni kellene, legalábbis olyan mértékben, hogy

az elfogadható legyen. Ugye érdekes a dolog, mert ha egyébként a bérek is így emelkednének,

akkor valószínűleg kevésbé jelentene gondot, mert félre tudna tenni a munkavállaló magának

arra, ha netán mégis becsúszik egy ilyen váltófelvágás, vagy egy melléváltás, vagy ki tudja,

hogy milyen szabálysértés, vagy adott esetben nem is szabálysértésnek minősül, akkor tudna

fölhalmozni annyit, hogy egyébként a jövőben meg tudjon élni. De mivel ez nem fordul elő,

vagy nem fordult elő, hogy ilyen mértékben megemelkedtek a bérek, ezért mi is

csatlakoznánk a PVDSZ-hez. Ha már egyszer kimondta ezt a két számot, hogy akkor ilyen

mértékben csökkentsük a Kollektív Szerződésben ezt a lehetőséget. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Még valaki ehhez?

VDSZSZ: Azt gondolom, a múltkor megegyeztünk ebben a szövegben.



26

Munkáltató: Hát a helyzet, az nagyon izgalmas. Több okból. Egyrészt ha a 68.§-t nem

módosítanánk, ami gyakorlatilag innentől kezdve nem igazából értelmezhető, minden

tekintetében biztosan nem, mert ott is van ugye egy bizonyos szabályrendszer, a közvetlen

érvényesíthetőség biztos, hogy nem lenne alkalmazható. A másik probléma pedig az lesz,

hogy (kicsit nagy volt a zaj, de mindegy) tehát a másik esetről viszont ugye az a helyzet,

hogyha nincs ez a szabály, a törvény akkor is alkalmazható. Tehát igazából ennél ezt a fajta

bekorlátozását a dolognak én nem nagyon tudom tudomásul venni. Ehhez egyébként még

annyi tartozik, hogy egyrészt ezek maximumértékek, másrészt pedig a bíróság jogosult ebben

a dologban a végső szót kimondani, ami pedig arra vonatkozóan kapott lehetőséget, hogy

mindenféle szempontot mérlegelve állapítsa meg a végleges kártérítési lehetőséget. És

egyébként eddig is volt arra lehetőség, hogy a munkáltatói jogkörgyakorló azt eldöntse. Itt

maximum a játéktér, vagy hát most idézőjelesen játéktér, tehát a felhatalmazottság mértéke

növekszik ebben a dologban. Én nem gondolom, hogy ezen változtatni kellene. Lehet

egyébként róla beszélni, abban az esetben akkor megint távolabb fogunk kerülni a

megoldástól ebben a vonatkozásban, ami nagyon problémás lenne az én szempontomból.

Elnök: Köszönöm szépen. Szakszervezeti oldalon? VSZ.

VSZ: Köszönöm. Annyiból talán mégiscsak úgy van, hogy a 68.§ ami a KSZ-ben van, hát az

nem biztos, hogy olyan nagy mértékben eltérne attól a kívánalomtól, amit mi szeretnénk,

legfeljebb van olyan, ami meghivatkozás benne, ami már nem megfelelő ugye, mert még a

régi Mt. paragrafusára hivatkozik vissza. Ez az egyik része. A másik pedig az, hogy úgy

gondoljuk, hogy a fokozatosság elvét be kéne tartani azért. Ezeknek a kártérítési

felelősségeknek és egyáltalán, ezeknek a dolgoknak alapvetően azt gondolom, hogy az

kellene a szerepe lenni, hogy visszatartsa a munkavállalót. Én úgy gondolom, hogy az elmúlt

időszakban is, ami a 68.§-ban volt, az kellőképpen visszatartotta a munkavállalókat, hiszen

azért kirívóan sok ilyen jellegű kártérítési felelősségre vonás nem történt. Azt gondolom, ha

ezt a jelenlegi Munka Törvénykönyvéhez viszonyítjuk, és abban egy méltányosságot

gyakorlunk mi magunk is, hogy a Kollektív Szerződésben lefelezzük a lehetőségeket, akkor

ugyanolyan visszatartó erejű lesz. Mindazzal együtt, hogy tudatában vannak a munkavállalók,

hogy az eddigi kártérítési felelősség, ami a megszűnt Munka Törvénykönyvében, vagy

legalábbis részben megszűnt Munka Törvénykönyvében volt, az egy kicsit könnyebb

helyzetet hozott számukra, mint az új Munka Törvénykönyve. Tehát én azért javasolnám,

hogy igen, most ezt nézzük meg. Ha nem lenne visszatartó ereje, én akkor azt gondolom,


27

hogy evvel kellene foglalkozni, de nem gondolom, hogy egyébként ne lenne visszatartó ereje.

Pont azokban a körökben, ahol és ezt kell néznünk, hogy a kártérítési felelősség, az mely

körökben érvényesül leginkább. Pontosan a legkisebb keresetűek, vagy a közel legkisebb

keresetűek körében érvényesül, mert ott a legkönnyebb egyébként a legkisebb

figyelmetlenséggel, oda nem figyeléssel is elkövetni ezt a hibát. Tehát én azért azt gondolom,

hogy ebben nem mehetünk el odáig, hogy akkor rögtön mindjárt a maximumokat. És amit az

előbb mondtatok, hogy igen, a munkáltatói jogkörgyakorlónak van lehetősége, csak pont az

ominózus levél kapcsán derült ki, hogy egyébként a munkáltatói jogkörgyakorló nem akarok

csúnya szót használni, de az a fajta emberke, aki még véletlenül se tud olvasni, értelmezni, és

méltányosságot gyakorolni. Most azokról beszéltem, akik a levelet ilyen formában

értelmezték. Ugyanazokról van szó. Ugyanígy fogják értelmezni, négy hónap, négy hónap,

nyolc hónap, nyolc hónap, eltakarítva és kész. Azt gondolom, hogy ennek is kellene ilyen

szabályozó erejének lenni a Kollektív Szerződésben, hogy ne tudja megcsinálni a munkáltató

azonnal ezt a fajta dolgot. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

PVDSZ: Szóval én úgy gondolom, hogy ugye eddig is a Kollektív Szerződésben, illetve az

Mt-ben meghatározott mérték, tehát az egy, illetve a három hónap, az, mint felső határ,

érvényesült. Tehát akkor is, és jelenleg is a munkáltatói jogkörgyakorló az áthárítás

mértékéről ilyen értelemben körülmények figyelembevételével dönthetett. Tehát itt ennek a

felső határnak, ennek a maximumnak a duplára emelése, az megítélésem szerint önmagában is

egy radikális lépés. Na most itt arról van szó, hogy itt indokolt-e egy olyan típusú vállalatnál,

mint a MÁV, a négyszeresére, a négyszeresére emelni a büntetés mértékét. Tehát én úgy

gondolom, hogy itt ami, tehát – hogy mondjam? – az a szemlélet, hogy emelni kell, ez adott,

ez rendben van, de egyik pillanatról a másikra ekkora mértékű emelés, amikor én nem tudom,

a MÁV meg tudja mondani, hogy mondjuk, az első félévben hány kártérítési ügy volt a

MÁV-nál, mennyi került kiszabásra. Mindenesetre ezek az ügyek mindennaposak a MÁV-

nál, tudjuk nagyon jól.

Elnök: Köszönöm szépen. Munkáltató.

Munkáltató: Nem fogalmaztam az előbb eléggé világosan, és elnézést kérek előre. Robinak

mondanám egyébként, hogy nyolcszorosára emelkedett, mert félhavi volt a Munka


28

Törvénykönyvében. Jó. Viszont szeretnék akkor mondani egy helyzetet, ha nem változtatunk

a 68.§-on, és így marad, ahogy van. A munkavállaló az Mt. alapján négy haviig felel, a

jogkörgyakorló viszont korlátozva van háromra.

Elnök: Most van egy helyzet, a munkavállalói oldal a 68.§-ban tett javítást, illetve javaslatot,

a munkáltató is mondott, kérem a szakszervezeti oldalt, akkor reagáljon a munkáltatóra.

MTSZSZ.

MTSZSZ: A 68.§-nál… így van. Az a legjobb. A nyolc havi távollét díjának megfelelő

mértékig elmarasztalható, pont a munkáltatói jogkörgyakorló, akkor mi javasoljuk, hogy

akkor azt viszont négy hónapra módosítsák. Kettő, négy. Így van. Tehát így is…

Munkáltató: Szeretném mondani, hogy a jelenlegi szerint Mt. alapján mindenki négy, kivéve

a KSZ 68-ban fölsoroltak, ők csak három. Én mondtam, hogy egy nagyon érdekes helyzet áll

elő. És most mondhatnám azt is, hogy oké, maradjon így. Egy biztos, hogy a 3. pont nem

alkalmazható, mert a közvetlen érvényesíthetőségre a törvény mást mond. Tehát ott egészen

más a menete, tehát nincs közvetlen kiszabás már, fizetési felszólítás van. Tehát ez biztos,

hogy jogszabállyal ellentétes. Megtettük a javaslatot. Én azt gondoltam, hogy ebben volt egy

differenciálási lehetőség, nem automatizmust jelent, bírósági mérséklés van, halasztó hatályú

jogorvoslat van. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben is kell oktatni azokat, akikben

esetleg nem teljesen kristályosul ki minden. Határozottan mondom, hogy ez a lehetőség, ez

elsősorban lehetőség, és nem automatizmus. Jogkörgyakorlók esetében meg aztán végleg

indokolatlannak tartanám, hogy a károkozásnak az ilyen típusú, akár gondatlan formáját is

csökkentsük. És ugye mondanám még hozzá, hogy a súlyos gondatlanságnál pedig hiába

korlátozzuk, mert ott viszont az Mt-ben a teljes kár, az automatikus szintén.

Elnök: Köszönöm. PVDSZ:

PVDSZ: De hát ilyen javaslat nem volt. Tehát mi belátjuk a szükségességét a pont

változtatásának. Arról se volt szó, hogy semmilyen javaslat nem volt, hogy a munkáltatói

jogkörgyakorlóknak ne emeljük. Azt mondtuk, hogy kettő és négy, tehát magyarul az

alaphelyzetben ugye két hónapra nő, akkor a jelenlegi félhavi helyett. A munkáltatói

jogkörgyakorlók esetében pedig a jelenlegi háromhavi, meg az egyéb esetekben, ami itt fel

van sorolva, ott négy. Hogy mondjam? Tehát érvényesül a Munka Törvénykönyvének a


29

szellemisége, emeltük, jelentősen emeltük. Hát nem használtuk ki a maximumot. Tehát

magyarul, rendben van a részünkről, tudomásul vesszük, egyetértünk azzal, hogy itt

változtatni kell. Tudjuk, hogyha nem történik változás, akkor hogyan érvényesül a

jogszabálynak ez a hatása itt a 68-ra, ez egy nem normális szándék. Tehát torz lenne a dolog,

torzan érvényesülne, hogy mindenkinél ugye a négyhavi mehetne, kivéve a munkáltatói

jogkörgyakorlót, ahol három. De hát nincs ilyen szándék, nincs ilyen javaslat. Tehát a

munkáltatónak az a javaslata, hogy mindenkinél négyhavi, a munkáltatói jogkörgyakorlónak

három? Ez javaslat, vagy csak ismertetted, hogy ez az eredmény?

Munkáltató: Ez a tényhelyzet.

PVDSZ: Jó. Hát az a javaslatunk, hogy ez változzon meg. Hát ilyen egyszerű.

Elnök: Most előállt egy patthelyzet..

VDSZSZ: Nem állt elő patthelyzet, mert ebben a múltkor megegyeztünk. Ebben a

paragrafusban megegyeztünk a múlt alkalommal. Ne kezdjük már elölről az egészet, mert így

soha nem végzünk semmivel, és vannak azért ennél sokkal fontosabb dolgok, nem pedig az, a

munkáltatói jogkörgyakorlókat itt óvjuk attól… így is lenyúlnak épp eleget. Hagyjuk ezt. Ha

már az IK Kft-nél tartunk, ott épp zajlik egy vizsgálat.

Elnök: Munkáltató, parancsolj.

Munkáltató: Patthelyzet, az nem áll fönn, mert van egy elfogadott Kollektív Szerződésünk,

és abban le van szabályozva négy, három. A munkáltatónak ez a javaslata, mi ehhez tartjuk

magunkat. Ha nem tudunk megegyezni, akkor a 67.§-t javasoljuk elfogadni, és a 3-as

mellékletet.

Munkáltató: Akkor a 68-on lehet úgy is, hogy 67, 69, és a 3. melléklet, és a 68-on meg

még…

Elnök: Szakszervezeti oldal a munkáltatói javaslatra?


30

VDSZSZ: Én már mondtam, hogy ebben a múlt alkalommal megegyeztünk, tartom a

szavamat.

Munkáltató: Ha nem sikerül megegyezni, akkor a Munka Törvénykönyve szerinti hatályos

paragrafusok alapján fog a munkáltató… KSZ-es kiegészítés, természetesen akkor a 67.§ is

megy az Mt. szerint.

Elnök: Akkor én javaslok a szakszervezeti oldalról egy háromnégy perces egyeztetést az

oldalon, hátha lesz változás. VSZ.

VSZ: Bocsánat, csak kérdezném, hogy ez elszólás volt az Igazgató úr részéről, hogy a 67.§ is

akkor annulálódik, vagy ahogy az Endre mondta, a 67-es, 69-es, illetve a 3. számú melléklet

ugye, ami itt fekszik előttünk, az megy, a 68-as pedig marad az eredetiben a Kollektív

Szerződésben? Köszönöm.

Elnök: Köszönöm. Munkáltató

Munkáltató: Döntsétek el akkor, hogy miben támogatjátok a munkáltató javaslatát. Illetve

még egy kérdést szeretnék, hogy akkor nem merült föl ez, amikor délután leültetek, és

megbeszéltétek ezeket a dolgokat?

Elnök: VSZ.

VSZ: Bocsánat, azért ne mondja senki, hogy nem, mert azért nem szenvedek amnéziában, és

én akkor annak idején azt mondtam, hogy a nyolc hónapot, azt csökkentsük hat hónapra.

Tehát azért… meg a másikat mondtam, hogy csökkentsük háromra. Ez történt. És most,

amikor a PVDSZ egyébként ezt elmondta, azért mondtam, ha ő már számot mondott, akkor

fölcsatlakozunk ehhez. De én akkor világosan és egyértelműen ezt elmondtam, csak ez egy

nyitott kérdés maradt azzal, hogy akkor majd ezt még egyébként amikor tárgyalunk, akkor

rendbe tesszük.

VDSZSZ: Hát bocsánat, itt sok mindenki sok mindent mondott, mi is mondtunk erre a

paragrafusra észrevételeket, de aztán abban maradtunk, hogy ez így, ebben a formában

megmarad. Hát az, hogy ki, mit mondott a beszélgetés során, persze, így formálódott. Ez lett a


31

vége. Lehet evvel szórakozni, csak úgy azért a hitelét veszti percenként. Én ebben nem igazán

akarok szereplő lenni.

Elnök: MOSZ

MOSZ: Én kis kovász szintén csak egy kérdést szeretnék föltenni, hogyha a munkáltató

figyelne. Egyébként úgy van, ahogy az előttem szóló egyik fél elmondta, valóban az volt a

vége a történetnek, hogy ilyen típusú módosításokkal, amit a munkáltató megtett, küldje át az

anyagot. Átküldte. Kérted, ha a valakinek nem tetsző ellenvéleménye van, gondolom senki

nem vitt, semmit, tehát nagyjából ez a helyzet. Én nem erre akarok kérdezni, hanem arra

szeretnék kérdést föltenni, és megelégszem ugyanolyan terjedelmű válasszal, mint az előző

kérdésemnek, amit kaptam. Ez pedig az, hogy akkor jól látom az utolsó oldal alapján, hogy a

munkáltató megváltoztatta, hogy eldöntötte abbéli álláspontját, hogy a Kollektív Szerződés

módosításának jogosultsága kit illet meg, és kit nem. Azaz megváltoztatta a Ptk. szerinti előző

gyakorlatot?

Munkáltató: Erre tudok, de csak hosszabban válaszolni, ha szabad. Szabad? Bocsánat. A

korábbi gyakorlat a Ptk. alapján indult ki, polgári jogi alapokon nyugodott a korábbi

gyakorlat, ami arra vonatkozott, és egy legfelsőbb bírósági döntés volt ebben, hogy a

Kollektív Szerződést az módosíthatja, aki kötötte. Erre vonatkozóan viszont az új Munka

Törvénykönyve hatályba lépésével, és a hatályba léptető rendelkezések összefüggésében,

valamint a jogalkotói szándék ebben megismert vonatkozásában azt tudjuk mondani, hogy

úgy értelmezik, hogy ugyan kötötte, viszont ha nem éri el azt a mértéket, amit az új törvény

megkíván, valamilyen szakszervezet, abban a helyzet az az, hogy a módosítás során is

elveszíti az idevonatkozó szerződéskötési jogalanyiságát. Tehát ezért követtük ezt a… tehát

ugye se kívülről nem lehet bejönni, tehát magyarán a rendszerből csak kikerülni lehet,

bekerülni semmiképpen nem lehet módosítással ilyen formában. Kikerülni meg azért lehet,

mert azt mondja, hogy az új jogszabályi feltétel alapján ugye nem az van, ami régen volt és itt

nem a munkáltató változtatta meg, mert a Tibor rögtön mondaná, hanem az Mt. változtatta

meg azt a logikát, hogy nem az van, hogy valamennyi szakszervezet együttes

szerződéskötése, vagy ugye a reprezentatívak együtt, régi Mt. 33, hanem az van, hogy aki a

10%-ot eléri, azok. És ebben a tekintetben az Mt. változtatta meg, nem a munkáltató, az

idevonatkozó álláspontját, és a jogalkotó is ezzel… na de Tibor még akkor hozzátesz.


32

Munkáltató: Még egy kis kiegészítést. Nem arról van szó, hogy a Ptk-val kapcsolatos

gyakorlat változott. Nem változott semmi, csak a bíróság, mikor kifejtette az ebbéli

álláspontját, azokra a részekre, ami evidens, nem fókuszált. Ugyanis a Ptk-nak az általános

részében a szerződéskötési képesség, a jogalanyiság is szabályozott. Tehát ahhoz, hogy ez

igaz legyen, hogy valakinek megvan a szerződéskötési képessége, jogalanynak is kell tudni,

lenni. Mondok egy példát. Ha mondjuk kötünk hárman egyik oldalról szerződést, mi hárman

módosíthatjuk, de mondjuk, hogyha hármunk közül az egyik meghal, ebből nem következik,

hogy a maradék kettő, aki benne maradt a szerződésben, akkor nem módosíthatja. Tehát itt

valami ehhez hasonló helyzet áll fönn.

Elnök: MOSZ.

MOSZ: Azt akartam mondani, hogy még nem haltunk meg, tehát… vagy legalábbis lehet,

hogy arrafelé haladunk, de még nem értünk el a célhoz ezek szerint. Én ennek a módosításnak

a tartalmát természetesen nem vitatom, mert hát ott voltam, viszont a MOSZ kénytelen

megvárni, hogy a MÁV Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknál, legalábbis a három

leglényegesebbnél ugyanezt az álláspontot fogják-e képviselni a munkáltatók, vagy sem.

Elnök: Munkáltató

Munkáltató: Tekintettel arra a körülményre, hogy leányvállalatokkal nagyon szoros

munkajogi, szakmai együttműködést folytatunk, méghozzá… tessék? Nem lebilincselő, itt a

teljesen egyenlő esélyek elve alapján folytatjuk egyébként ezt a dolgot, erre a fajta

megítélésre azt merem mondani talán és a kollegák majd ha mernek, valamilyen bólogatást

fognak tenni, csak bátran, hogy erre az álláspontra közösen jutottunk. Tehát minden

társaságnál a jogalanyiság Tibor által említett változása okán, ahol olyan változás van, hogy

egy szakszervezet már nem felel meg az Mt-ben előírt követelménynek, akkor természetesen

a bevonásával, természetesen a javaslatainak a meghallgatásával, a tárgyaláson való

részvételével, de megkötni, vagy módosítani azokkal lehetséges, akik megfelelnek az Mt-ben

előírtaknak. És ezt úgy gondolom, hogy ugyanezen logika alapján minden társaság szerintem

követni fogja.

Elnök: PVDSZ.


33

PVDSZ: Jó. Endre, én úgy értelmezem, hogy ugye a múltkori VÉT ülésen a paragrafusokról

tárgyaltunk, ott erről szó volt, és az egyeztetés, az kifejezetten a 3. számú melléklet tárgyában

zajlott. Ott a magukat a pontokat nem is érintettük egy szóval se. Tehát én nem tudom, hogy

ki, milyen nyilatkozatot tettük, de mi, ha azt a nyilatkozatot tettük, hogy rendben van, az a 3.

számú mellékletre vonatkozott. És fenntartjuk továbbra is azt a… javaslatunknak az a lényege

egyébként, hogy térjünk el lefelé az Mt. által lehetővé tett mértéktől, mert őszintén az a

véleményünk, hogy az ugrás, az eszméletlen méretű. Ezt mérsékeljük. Lehet, hogy el fogunk

jutni mit tudom én, öt év múlva arra a szintre, ha még hatályban lesz ez az Mt, de jelen

pillanatban egyik napról a másikra ez egy eszméletlen mértékű. És mivel lehetőség van ennek

csökkentésére, hozzányúlunk, ezért egy ésszerű mértéket javasoltunk. Most én nem tudom,

hogy ennyi mozgásteretek nincs, hogy ebben a dologban alkufolyamatba menjetek?

Elnök: Köszönöm. Munkáltató.

Munkáltató: Hát a mozgásterünket nem szeretném megvitatni ebben a körben. Azt

gondolom, itt elvi dolgokról van szó. Mozogni lehet, tehát itt lehetne mondani még számokat,

mint a sakkvilágbajnoki döntő 7,5, 5,5 meg bármilyen számokat lehetne itt elsorolni. Én, amit

Levezető elnök úr javasolt, hátha van abban esetleg szakszervezeti oldalon egy rövid

megbeszélésnek ebben a körben lényege. Két kiutat látok magam ebből a történetből, vagy

sikerül ma a 68.§-ban valamire jutnunk, vagy nem sikerül. Ha nem sikerül, akkor nyilván van

az a helyzet, amit említettem, hogy én a magam részéről lényegesnek tartanám azt, hogy

legalább a többiben legyen előrelépés, mert ha nincs előrelépés erre vonatkozott, amit

Igazgató úr mondott, akkor ha egyben kezeljük a dolgot, vagy valaki éppen semmire nem

hajlandó, vagy valaki változtat az álláspontján. Egyébként zárójelben mondanám Robi, hogy

én nem vitatnám, hogy ki, mivel értett egyet, vagy ki, mivel nem, én egyet tudok, hogy az

anyagot kompletten kiküldtem mindenkinek a KSZ-szel és a 3-as melléklettel együtt kérve,

hogy kinek van, vagy nincs hozzászólása. Igen. Azt az anyagot, igen, azt az anyagot

kiküldtem.

PVDSZ: Mi a 3-as mellékletet kaptuk meg.

Munkáltató: Érdekes, mert én meg direkt egyberaktam, de mindegy, akkor a lényeg, de

mondom, jó, ha nem így volt, akkor is elfogadom, mert ma magam se tudom helyenként,

hogy melyik anyaggal mit csináltunk. Én egyet tudok, hogyha ez van, az se probléma, az a


34

kérdés, hogy meg tudunk-e egyezni, vagy nem. Én azért mondanám, hogy ebben jó lenne, ha

esetleg érdekképviseleti oldalon lenne erről egy beszélgetés.

Munkáltató: Még annyit, mielőtt a szakszervezeti oldal a végső álláspontját kialakítaná,

legalábbis a mostani nyilatkozatra vonatkozóan, amit az Endre említett, én szeretném még

egyszer fölhívni a figyelmet rá, hogy változott abban a vonatkozásban is az Mt, és ez a Gyula

aggályait egy kicsit oldhatja, hogy a korábbi szabályozásban a bíróságnak nem volt

lehetősége a kártérítés mértékének a mérséklésére. Tehát, hogyha itt elszabadulna valakinek

az agya, akkor nyilván, hogyha ilyet vizsgál, vagy bíróságon megtámadják, akkor a

fokozatosság elvét, meg az arányosság elvét fogja a bíróság vizsgálni.

Elnök: Köszönöm szépen a kiegészítést. És akkor én megint azt javaslom, hogy a

szakszervezeti oldal akkor beszéljék meg egymás közt, és akkor 16 órakor találkozunk. Addig

szünet.

VDSZSZ: Megegyeztünk. Ezt nem értem.

Elnök: …megérkezett. És akkor legelőszöris a munkáltatónak adnám meg a szót.

Munkáltatóé a szó.

Munkáltató: Meghallgattuk a különböző aggályokat, és a régi jó dologra szeretnék itt

hivatkozni, 1953. november 25-ére, és az Aranycsapatra, ami úgy szólt a nóta, hogy 4:2 a

félidőben, a végén 6:3. Értsük már jól. Tehát mondom, 4:2 a félidőben, a végén 6:3.

Elnök: Munkavállalói oldal, VSZ.

VSZ: A Vasutasok Szakszervezete elfogadja a munkáltató ajánlatát.

Elnök: PVDSZ

PVDSZ: Rendben van, tudomásul vettük. Fontosnak tartottuk, hogy eltérjünk, ami az Mt-ben

van. Köszönöm.

Elnök: MTSZSZ


35

MTSZSZ: Elfogadjuk az álláspontot.

Elnök: Akkor ezek szerint mégiscsak eredményes volt a szünet. VDSZSZ parancsolj.

VDSZSZ: A következő a helyzet. Ha így fog ez folytatódni, hogy az adott szónak ennyire

nincsen súlya, akkor meg fogjuk fontolni, vagy javasolni fogom, hogy a VÉT-re egyáltalán

eljöjjünk. Ez az utolsó eset, hogy ilyen előfordul. Hát minket ne járasson le senki, ha

kérhetem. Ez az utolsó. Ezt komolyan mondom. Ez elvi dolog. Valamiben megegyezünk, és

nincs róla papír, és azt letagadni, hát a pofátlanság netovábbja. Ezért tart itt ez az ország

többek között. Ennyit ér a szó. Szégyellje magát mindenki, aki ezt másképp mondta.

Mondom, ez az utolsó eset, hangsúlyozom. Köszönöm.


Munkáltató: Annyit szeretnék csak hozzátenni a dologhoz, hogy munkáltató részéről

tartottuk magunkat, hiszen írásbeli javaslatban is fogadtuk. Tehát erre csak annyit tudok

mondani, hogy a megegyezés érdekében próbáltuk ezt a javaslatot tenni. Mármint, hogy a

mindenkivel történő, vagy a minden érintett féllel való megegyezés érdekében tettük ezt a

javaslatot. Viszont akkor szövegszerűen mondanám, mert nekünk ezt ki kell akkor javítani,

mert én nagyon szeretném, ha a mai napra tekintettel ez a dolog megszülethetne. Tehát úgy

nézne ki a dolog akkor, hogy az 1. pontban annyi változik, hogy a jelen paragrafusban foglalt

eltérésekre is legfeljebb háromhavi távolléti díjának megfelelően marasztalható. Oda bejön a

2. pontban, hogy legfeljebb hat havi. Viszont gyakorlatilag a harmadik pont meg, változatlan,

és ott meg benne marad, ami. Ha ez így megfelelő és szeretném akkor ismételten

megkérdezni, hogy akár a 3.§-hoz, akár a 3. számú melléklethez van-e még bárkinek

bármilyen kifogása, most szóljon, vagy hallgasson mindörökre.

Elnök: Köszönöm szépen. MOSZ? VDSZSZ? VDSZSZ rendben van? Kérdezem, hogy

rendben van, vagy nincsen rendben? Kérdezte a munkáltató, hogy… VSZ? VSZ mondta,

hogy rendben. PVDSZ? Rendben. MTSZSZ? Rendben. Akkor a munkáltató javaslata alapján

akkor lehet javítani a szöveget. Kérdezem, tudnánk továbbmenni?


36

Munkáltató: Egy másodperc, mert egyszerre nem tudok két helyen lenni. Egy fél pillanat

türelmet hadd kérjek, hogy a javításhoz szükséges útmutatásokat megbeszéljük itt egymással,

és utána máris folytatjuk. Jó? Akkor még mindig Kollektív Szerződésre vonatkozóan,

köszönöm a türelmet, elnézést kérek érte, hogy… munkáltató részéről áttekintettük a

folyamatnak az állását, és még mindig munkaanyagként, sőt annyit mondanék, hogy

igyekeztünk helyenként kiemelni és a változást, ami idő közben akár tárgyaláson, akár a

munkáltató felfedezései alapján változott. Illetve mindenhol egy nagyon rövid értékelést

próbáltam tenni, hogy elfogadtuk-e már, vagy valami. Balázs, amint látod, a felek

szándékának rögzítése és dokumentálása nem olyan egyszerű mindig. Van, akinek vannak

jegyzetei, sőt itt is vannak vele, van, aki esetleg nem, vagy csere volt, tanácsváltozás volt,

úgyhogy inkább a mi emlékezetünk alapján megkérem Imrét megint csak, hogy ossza ki.

Most van bőségesen úgy, hogy mindenkinek jusson, leányvállalatoknak, szakértőknek, akinek

csak gondoljuk, és utána akkor azt javasolnám, hogy megint menjünk rajta végig. Nagyon

röviden fogok csak hozzászólni, hogy ezen ma mindenképpen öt óráig tudjunk érdemben

haladni. Ha körbeért Imre, akkor fogom mondani, hogy mit változtattunk. Szeretném akkor

rögtön kezdeni is, hogyha lehetséges. Most már talán eljutott mindenkihez. Mondanám akkor,

jó? Nem a római számokat mondanám, hanem a paragrafust, hogy könnyebb legyen

megtalálni, mert emlékszem még arra a tárgyalásra, amikor valaki a római számokkal állt

hadilábon, és akkor így könnyebb lesz. Tehát 1.§-ra vonatkozóan. Ugye itt megbeszéltük,

hogy mindkét vezetőt kizárjuk, ennyivel egészítettük ki a korábbi javaslatot. Én föl is

kérdezném, hogyha van valakinek gondja, mielőtt továbblépnék, legyen szíves, szóljon. Te

hát az egyes ennyiből áll, amiben megegyeztünk, kiegészítettük. A második, a KSZ 2.§-ra

vonatkozó javaslat. Ugye ezt időközben észleltük itt a 8. számú melléklet problematikáját.

Tekintettel az Mt. változására, nincs szükség arra a megkülönböztetésre, hogy nemzetközivel

érintett, vagy nem érintett, tehát nem kell az a hosszadalmas vonalfölsorolás, hanem az új

neve az lesz, hogy a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörök felsorolása. Tehát

magyarán a munkaköri jegyzék marad, illetve eggyel terveznénk bővíteni, ezt majd az adott

helyen fogom mondani. Kérdezem, hogy az új elnevezéssel a mellékletnek van-e bárkinek

bármilyen problémája. Úgy látom, hogy nincs. Oké. A 3.§ vonatkozásában ugye jeleztem,

hogy változatlan, és már elvileg elfogadottnak tekinthető. Ha valakinek, mondom, gondja van,

akkor közben nyugodtan jelezze. A másik, a 3.§-ban a törlést elvileg abban is ugye

megegyeztünk, tehát az is követhető volt. A 4.§-nak a technikai rendbetételében elvileg

megegyeztünk. Az 5.§ kapcsán a technikai rendbetételben megegyeztünk. Ugyanígy, amit

ugye javasoltunk, hogy a helyi függelék megkötésére jogosult szervezeti egységek szintén 5.§


37

1, ebben is elvileg megegyeztünk. 8.§-ban szintén megegyezés volt előző tárgyaláson. 9.§, itt

voltak ugye különböző hozzászólások és megszólalások. Szeretném jelezni, hogy ma a célunk

egyébként az lenne, hogy ebben a részben is, ahol a legtöbb vita volt, és hát nem gondoljuk az

életünk, bocsánat, a mi életünk elég jelentős része itt a VÉT ülés, meg a többi dolog, de talán

nem ez a kulcsa a dolognak, úgyhogy szeretnénk ma ebben is megegyezésre jutni. A javaslat

arra irányul, ugye itt fölvetődött sok minden, erre azt gondoljuk, hogy ezt nem feltétlenül

KSZ-ben kellene, hanem ami a helyiséghasználathoz értendő, vagy a szakszervezetek

odaértik, arra vonatkozóan lehet egy központi megállapodást kötni. És nyilván ugye mert

fölmerült, hogy eddig is mi fizettük, akkor miért ne fizethetnénk, erre utal a felmerülő

költségek megfizetése mellett van lehetőség, kitétel. Azt gondolom, hogy ez sokban

rendezheti azt, amiről a múltkor beszéltünk. Erre viszont kérdezném, hogy van-e valakinek

hozzászólása. Mit értünk felmerülő költség alatt? Hát a felmerülő költség, amire felmerül

költség. Elhangzott a múltkor, hogy eddig is ti fizettétek a T-Com, akármilyen telefont. Tehát

annak volt egy díja, és eddig is ti fizettétek, akkor erről meg lehet majd állapodni. Tehát a

múltkor az volt a gond, hogy kizárjuk a KSZ-ben ennek a lehetőségét, mert nem szól róla,

most szól róla.

Elnök: Mehetünk tovább, vagy esetleg rendben van? Senki más. Akkor tovább. Munkáltató

Munkáltató: Akkor úgy tekintem, hogy rendben van. Nem tekintem úgy.

VDSZSZ: Pillanat, pillanat. Ne. Hát úgy gondoljuk, hát figyeljetek, az Internetes hozzáférés,

az rendben van, fizetjük eddig is, avval nincs gond. A vonalposta, arra meg szükség van.

Tessék? Hát, ha nincs, akkor nem tudjátok biztosítani, persze. Hát, jó. És nyilván a helyiséget

ha takarítják, azt nem fogjátok ránk…

Munkáltató: Van, most merült föl, hogy van takarítónői állomány esetleg, aki

átvezényelhető. Ha a szakszervezet vállalja a takarítónő bérköltségét, akkor… 10.§ ugye a

törlést javasoltuk. Azt gondoltuk, hogy erről fussunk még egy kört mindenféleképpen, hogy

ebbe most mi a helyzet. Ugye itt a csoportos létszámcsökkentéses, meg mindenféle

konzultáción való részvétel, a Mt. ilyet nem ismer, nekem ez a problémám volt vele.


38

VDSZSZ: Megbeszéltük, hogy butaság, hiszen konzultációhoz bármikor van jogunk, azt is

ugye tisztáztuk, hogy ezt hogyan, szerintem ez nyugodtan benne maradhatna így. Hát, mi az

akadálya? Hát nem is nagyon kerül erre sor az elkövetkezendő időben.

Elnök: VSZ

VSZ: Köszönöm. Csatlakoznánk a VDSZSZ-hez arra, hogy gyakorlatilag ennek a 10-esnek

az 1. pontja, ha megmarad, akkor onnantól kezdve ugye a szabályok, azok egyértelműek. És a

legutóbb egyébként erről volt szó, hogy ezt kéne megfontolni, hogy a 10-es 1. pontját bent

hagyjuk-e. Ezt csak azért mondom, mert akkor én vezettem az ülést, és én bejelöltem

magamnak ezt a fajta dolgot. Mert ugye a konzultáció szabályait meg a Munka

Törvénykönyve egyébként rögzíti. Innentől kezdve csak ennyit kellene. Befogadtátok?

Bocsánat.

Munkáltató: Tehát ha jól értem, akkor a 10.1-es, az annál is jobb lenne egyébként, mert a…

ja, ühüm. Csak az Mt. hivatkozás nem jó. Első bekezdés, 10.1. pont első bekezdés maradjon.

Ha így akkor ez pontosabb. Jó hát ha a munkaértekezletet kivesszük, akkor ez maradhat.

Elnök: Kérdezem, tudunk továbbmenni akkor a 10-es után a 11-esre?

Munkáltató: Jelezni bátorkodtam, hogy az érdemi 10-esnek az 1. bekezdése maradjon, a

munkaértekezletet meg akkor írjuk le, és ahol meg akarnak, tőlem annyit értekeznek,

amennyit gondolnak. Tehát akkor úgy tenném föl a kérdést jegyzőkönyvileg, hogyha a 10.1.

pont első bekezdése marad, és a 11-es töröl. Van-e bárkinek akkor ez ellen ellenvetése?

Akkor lépünk tovább. 12.§-ban múltkor jött fölvetés, hogy nem a tisztségviselőt, hanem a

szakszervezetet és kolleganőm, aki most fölment és dolgozik a szövegen, találta meg, hogy a

szövegben is volt tisztségviselő, úgyhogy ott is kicseréltük a munkaidő-kedvezményt

igénybevevőre. Azt gondolom, hogy így a korrigált szöveg, csak minthogy új, ezért térnék rá.

Ha van valakinek ellenvetése, nem hiszem, hogy lehet, hiszen a törvény változott.

Elfogadottnak tudom tekinteni. A 13.§-t töröltük. Abban elvileg megegyeztünk, hogy mit,

hogyan. Ugye majd ez törvényi dolog lesz. És visszatértünk önmagunkhoz, mint a természeti

naptár, a VÉT ülésnek a kérdéseiről, hogy akkor ebben ugye, ha jól emlékszem a rendkívüli

VÉT-nek a kérdése volt, és annak a problémája volt, hogy akkor miképpen és hogyan.


39

VDSZSZ: Ne haragudj ez a 12.§, a törvényben azt hiszem öt nap van – ugye? – a

bejelentésre. Mi? Nekünk? Miért? Azért, mert 15 meg 8 nap? Nem sok jelentősége van, hát

alig van munkaidő… baromság.

Munkáltató: Ez korrekten kialakult rendszer volt eddig is, tehát…

VDSZSZ: Jó, de hát azért volt egy olyan rendszer, amit lehetett működtetni. Most

gyakorlatilag nincsen rendszer. Hát munkaidő-kedvezmény alig maradt.

Munkáltató: Hát, ami van, az legalább e szerint menjen tovább. Ezt mondtuk.

VDSZSZ: Rendben egyébként. Oké.

Elnök: 14.§, akkor a többi…

Munkáltató: Azt hittem egyébként Balázs a VÉT üléshez szeretnél hozzászólni. Már igen.

Igen, most következik. Azért kérdeztem, hogy ahhoz akarsz-e szólni.

VDSZSZ: Igen, hát hogy az a rendkívüli VÉT, az volt az. Azt kifejeltettétek. Az újban benne

van, mert akkor… mert még vitatott, az van itt. Jó. Tehát ugye a rendkívüli VÉT, az teljesen

normális dolog, a két VÉT ülés között egy alkalommal össze lehet hívni. Bárki összehívhatja,

munkáltató is.

Munkáltató: Akkor idevonatkozóan lenne olyan javaslat, hogy amikor érkezett rendkívüli

VÉT kezdeményezése egyébként, azt gondolom, hogy meg tudtunk egyezni, hiszen három

hete itt tárgyalunk a nyár közepén. Régen ilyenkor a fű se nőtt, és ehhez képest, amikor kell,

akkor ugye itt állunk a csatában. Tehát egy olyan típusú javaslatot tennénk, hogy az egy

kezünk, az kevés volt. Tehát mindig megkaptuk, általában ebben azért Balázsnak

úttörőszerepe volt a rendkívüli VÉT-ek kezdeményezésében. Nem elvitatva természetesen

azoknak a kezdeményezését, aki szintén élt még ilyenekkel, hogy egy kezünk kevés volt a

munkanapok megszámolásához, ami hátra volt. Szeretnénk javasolni, hogy a két kezünkön

tudjuk kiszámolni, hogy legfeljebb eddig. 10 munkanapon belül összehívja a munkáltató. Így

van. Tehát ne az legyen, hogy most beküldöd pénteken délután… ezzel nekünk problémánk

volt egyébként, még egyszer mondom, mert amikor pénteken délután megérkezett a fax, a


40

végén azzal az aláírással, hogy nagyrabecsüléssel, és utána kiszámoltuk, hogy hétfő, kedd,

szerda, csütörtök, péntek, és mondjuk az egész jövő heti program tele volt mondjuk vezetői

szinten meg különösen, akkor ez igen komoly problémát okozott.

Elnök: Akkor munkáltató a szakszervezeti javaslatra? Következő…

Munkáltató: Nem hallottam a kérdést. Visszajön az a megfogalmazás, csak változtatjuk az

időpontot. Visszajön. Újra fogjuk értékelni az anyagot. Fölírtam, tehát lesz rendkívüli VÉT

ugyanazzal a szöveggel, de ezzel a megfogalmazással. Tényleg ez az öt munkanap probléma

volt, ha hiszitek, ha nem, de ennyi. Oké. 15.§-nál nem volt változás. 20-ban sincsen változás,

ahogy megbeszéltük. 21-ben sincsen változás.

Elnök: A jegyzőkönyv számára próbáljuk használni a mikrofont, mert akkor így senki nem

tudja, hogy ki, mit mondott és minek.

Munkáltató: Úgy értettem, hogy az a javaslat, ami az új szövegre vonatkozott, azt már

elfogadtuk. Tehát abban a paragrafusban, ami itt van javaslat, nincsen ahhoz képest változás.

Oké. 20-ra tett javaslatunkban sincsen változás, ahogyan abban megegyeztünk. Ugyanez igaz

a 21-ikre is, felmondási korlátozásra. A 22-re vonatkozó javaslatban is megegyeztünk, hogy

átfogalmaztuk így, és így történjék. Viszont 22-ben is elvileg az rögzített volt, tehát

ugyanazok a jogosultságok maradtak, csak egy kicsikét értelmesebb megfogalmazásban

próbáltuk ezt előadni. 23.§-ra ez egy új javaslat lenne, és van egy kis problémám vele, mert

még azóta is találtunk sajnos. Tehát szeretném itt mondani, hogy egy olyan generál szabályt

jó lenne megvalósítanunk és valószínűleg a végére tenni, de ettől még ez a pont maradhat,

hogy minden olyan pontban, amit nem érintett módosítás és átlagkereset van benne, ott az Mt.

alapján, illetve a hatályba léptető törvény alapján távolléti díj van, mert megütött a guta,

amikor még ma is találtam például a 9-es melléklet nevében még mindig háromhavi

átlagkeresetig marasztalható, és most már a gépi keresést ráadtuk, ez az én fogyatékosságom

volt. De szóval mindig találunk valami újat. A lényeg az, hogy itt erről szól, hogy átlagkereset

helyett távolléti díj van a többlet végkielégítésnél, amit az Mt. előír. Tehát ez

automatizmusnak kell, hogy legyen.


41

Elnök: Akkor a jegyzőkönyv számára szeretném bejelenteni, hogy a munka… kötelesség

megszegése… alkalmazott… hátrányos jogkövetkezmények 67, 68, 69.§-a aláírásra és a 3-as

melléklet aláírásra ki lett osztva. Köszönöm. És akkor megint a munkáltatóé a szó.

Munkáltató: Megérkeztünk a napi munkaidő kérdéséhez, amiben, hát tartanánk a javaslatot,

mert nem nagyon tudunk mást tenni. Tehát… jó, hát az rendben van, csak itt kicsikét

számomra elválik az érdemi, meg a technikai jellegű. Tehát azt gondolom, hogy az Mt.

hatályba lépése egyértelművé tette a helyzetet. Hogy onnan van-e élet a halál után, az egy

másik kérdés lehet. Egyelőre most a zárójelentést kellene kiállítani, és utána pedig van egy

másik helyzet.

Elnök: VDSZSZ

VDSZSZ: Ha gonoszkodni akarok, igaz, ha gonoszkodom, akkor azt mondom, hogy

tulajdonképpen ebben a pontban nem kellene változtatnunk, hiszen a munkáltató mondhatná

azt, illetve megegyezhetnénk abban, hogy minden munkakör beletartozik abba a fogalomba,

ahol a jogalkotó megengedi a napi rendes munkaidőtől való rövidebb munkaidő

megállapítását. Hát aztán támadja meg aki gondolja. Soká tart, tehát ez…


Munkáltató: Nincs lehetőségem eltérni ettől a javaslattól. Az a baj, hogy nem munkáltatói,

hanem jogalkotói, Mt. hatáskör. És jelen állás szerint nincsen lehetőségem eltérni. Továbbra

is azt tudom mondani, amit megegyeztünk ezzel kapcsolatosan.

VDSZSZ: Hát azért mondom, nem is vártam el, hogy eltérjetek, azt mondtam, hogyha

gonoszkodom, ezt mondhatom. De hát nekem sincs lehetőségem arra, hogy ezt elfogadjam,

ezt lássátok be.

Elnök: Munkáltató.

Munkáltató: Ezzel csak az a problémám, hogyha mondjuk reményeim szerint hamarosan,

mondjuk egy következő tárgyaláson sikerül ezeknek a javaslatoknak, ami nagyban segítené a

kinti működést, benne marad az, ami aztán eldönthetem, hogy ki merem-e venni a


42

semmisségre tekintettel a 7,6-ot, márpedig muszáj lesz valószínűleg ezt megtenni. Ha ebben

most nem lépünk valamit, azt gondolom, hogy ez nyilván jegyzőkönyvileg rögzített, hogy

kinek, mi az álláspontja, és mi lehet belőle, de attól, hogy a semmisségre bedugjuk a homokba

a fejünket, és így hagyjuk a szöveget, az szerintem problémákat fog okozni. Én csak ennyit

szeretnék hozzá, de szerintem most lépjünk ezen tovább.

Elnök: VSZ? PVDSZ.

PVDSZ: Nekem lenne egy javaslatom erre vonatkozóan, hogy hogy hidaljuk át. Emeljük be a

jogszabály szövegét olyan formában, hogy az általános, teljes napi munkaidő nyolc óra, az

egészségi ártalom, vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítás kivételével. Ezeket

írjuk be, hogy ott 7,6 óra, hivatkozzunk egy mellékletére, amelynek feltöltésére később kerül

sor. Tehát, hogy technikai…

Elnök: Köszönöm. VSZ

VSZ: Köszönöm. Én csak annyit szeretnék pontosan, hogyha egyszer valamikor sor kerülne

arra, hogy netán mégis meg tudunk állapodni, hogy melyek azok a munkakörök, akkor azért

azt a jegyzőkönyvnek rögzítsük, hogy akkor az a munkaidő, az 7,6 lesz. Azért, mert eddig az

volt, és ugye szeretnénk visszatérni abban az esetben. Mert hogyha egyébként ezt a nyolc órát

ilyen formában rögzítjük, akkor ugye az egy következő tárgyalás témája, hogy vajon adott

esetben ezek az egészségre ártalmas, különösen veszélyes, vagy veszélyeztetett

munkakörökben foglalkoztatottak esetében újragomboljuk a kabátot, hogy a nyolc óra

mennyi. Én ezért mondanám azt a Vasutasok Szakszervezete részéről, hogy rögzítsük 7,6-ban

ezt a dolgot, és utána, ha meg tudunk állapodni a munkakörökre, akkor annyi lesz. Milyen

7,2? Én még nem láttam 7,2-t. De szeretnénk mi ezt rögzíteni.

Elnök: Köszönöm szépen. Szakszervezeti oldal még ehhez a paragrafushoz? Akkor a javaslat

a munkáltató.

Munkáltató: Erre csak egy nagyon rövid észrevételem lenne. Az ilyen jellegű javaslatok

befogadása a legalkalmasabb arra, hogy a megállapodások ne jöjjenek létre. Mert ez már az

egyik korlátja lehet az egyik oldalról a megállapodásnak, és ha az, akkor bármit javasolhatsz,

semmi nem lesz belőle.


43

Munkáltató: A másik pedig, hogy a társadalombiztosításról szóló törvény heti 36 órában is

lehetővé teszi a rövidebb… és ha akkora az egészségi kockázat, eleve elvetni annak a

lehetőségét, hogy akár… nem is értem a javaslatot se.


Munkáltató: De, nem akarom tényleg elbliccelni ezt az egészet, mert ez sokkal komolyabb

ennél az egésznél. Tényleg azt tudom mondani, hogy jelen állás szerint nincsen lehetőségem

arról, hogy a munkáltató elmozduljon erről az álláspontról. Továbbra is biztosítjuk azt a

feltételeket, amiket megegyeztünk itt több fordulóval itt a megelőző megbeszéléseinken. Ez

az egyetlenegy lehetőségünk van csak.

Elnök: Köszönöm. Akkor kihagyjuk, továbblépünk.

Munkáltató: Továbblépünk. Most jön az egyik leginkább érdemi, ami új. És itt van a

válaszom a napirend előtti felvetésekre vonatkozóan. Tehát erről egy picit muszáj vagyok

hosszasabban, mert ez egy változtatás elég jelentősen. Ezt találtuk meg, mint mondtam, a 8-as

melléklet problémakörét. Az elmúlt héten ugye mondtam, hogy ebben lehet változás. Jelen

pillanatban a hatályos jogszabályok szerint egy szolgálatban valaki 12 óránál négyféle módon

dolgozhat többet. Abból két út jelentősen megváltozott. Elmondanám az a), b), c), d) pontot,

hogy mit jelent. Az a) azt jelenti, hogy készenléti jellegű munkakörben eddig gyakorlatilag

nem sok akadálya volt annak, hogy valaki többet dolgozzon, mint 12 óra. Ezt szüntette meg

Európa Uniós bírósági ítéletre hivatkozással a Munka Törvénykönyve azzal, hogy az alapút,

az az, hogy emelni kell a napi munkaidő mértékét. Hogy mennyivel, arról nem mond semmit.

Tehát kötni kell egy megállapodást, hogy nem nyolcórás, vagy teljes munkaidős mértékkel,

hanem 8,01-gyel, vagy 8,1-del, vagy valamivel dolgozik. És a másik pedig, hogy a 99.§ (3)

bekezdése pedig előír egy olyan típusú megállapodást, amire nem adtunk ki eddig iratmintát,

mert ez a kisebbik probléma. Ha valahol majd ez fáj, akkor fogják jelezni. Majd fogom

máshol mondani, hogy hol probléma. Tehát ez az alapút. A második út az a bizonyos téli

időszámítás, ahol nem 12 órát fog a jóisten akaratából, hanem 13-at fog dolgozni, ezt

továbbra is megengedi a jogszabály. A harmadik a c) pontban egy 2-est kellett 0-ra

változtatni, mert eddig 128.§ volt, 108-as. Tehát ez ugyanaz az eset, ez a Havária esetek,

maradt. És jön a d), itt jön a 8. számú mellékletben meghatározott zavartalan közlekedést


44

biztosító munkakörökben, ha a beosztás szerinti munkaidő 12 órát meghaladó

meghatározására azt a bizonyos megállapodást, amit kiküldtünk, erről megegyeztek írásban.

Tehát nem kell emelt munkaidő, csak az kell, hogy valaki fönn legyen a 8-as mellékletben, és

kössön egyéni megállapodást. Igen ám, de itt jött be az értelmezés szükségessége, amit

megtettünk a 4. pontban, hogy az alapút szerint, tehát amit ugye mondtam az a) pont szerinti,

vagy a d) pont szerinti azonban készenléti jellegű munkakört betöltőnél, ott helyi függelék

elmehet 24 óráig, míg és ugye itt jött be a kétélű fegyver, hogy akár a nem készenléti

jellegűnél is el lehetett volna menni akármeddig is, a d) pont esetén, akinél ugye azt mondtuk,

hogy a zavartalan vasúti közlekedés, ott viszont aki nem készenléti jellegű, azt éjszakai

szolgálatra engedjük meg továbbra is csak a 14 óráig történő eltérést a helyi függelékben. Azt

gondolom, hogy ez a pont most helyre teszi azokat a problémákat, amiket egyrészt a

jogszabály változása, másrészt meg a két rendszer diszharmóniája okozott. Tehát azt

gondolom, most ez talán jobb. Ha van valakinek még vele észrevétele, azt szívesen fogadjuk,

mert elég sokat rágódtunk rajta. A szöveg körülbelül ma délben lett végleges, amikor rájöttem

arra, hogy a két dolog nem passzol egymással, a kollegákkal való egyeztetés során. Félegy

után. Robi, ma nem kell aláírni semmit, egyelőre egyeztetünk a dologról, és az összes mindent

előadtunk, amit tudunk… ha nem akar.

Munkáltató: …milyen jó, hogy fölemeltük 10 napra a két VÉT…


Munkáltató: Robi, én ezt tökéletesen értem. Én egyet tudok mondani, és tényleg nem

szeretnék senkit bántani, a jogszabályra való ráállás és az Mt-nek való megfelelés viszonylag

kevés szakszervezeti írásos anyagot kaptam, hogy hogyan lehetne jobbá tenni ebben a

történetben. Már úgy értem, hogy egyáltalán megfelelni a törvénynek. Én egyet tudok

mondani, hogy ma még félegykor ezen az anyagon dolgoztunk ahhoz, hogy itt ezt a problémát

kiküszöböljük, ami pontosan abból jött le, hogy kivel, mit akarnak aláíratni, és hogy miért

lukas a megállapodás. Én a jobb későn, mint soha elve alapján vagyok ebben a dologban.

Elnök: Szakszervezeti oldalnak a 28.§-hoz?


45

Munkáltató: Még egyébként az sem elvárás, tehát ha valakinek gondja van, vagy még

fölmerül valami, akkor lesz szíves szólni. Azt gondolom, hogy ennél többet ma nem tudunk

erről a dologról közösen sem. Ha van valakinek még észrevétele, majd akkor esetleg jelzi.

VDSZSZ: Tehát ugye úgy képzelitek el, hogy a helyi függelékben a készenléti jellegű munka

adott szolgálati helyen, adott készenléti jellegű munkakörre vonatkozóan megállapodnak

abban, hogy ott mennyi lehet a munkaidő. Ugye? A helyi függelékben. Majd ezt követően…

Munkáltató: Jelenleg ez a rendszer most. Ez amit mondtál.

VDSZSZ: Hát ez a javaslat is…

Munkáltató: Így van.

VDSZSZ: Ezt meg akarjátok tartani, ugye? Jól értettem ugye?

Munkáltató: A jelen állás szerint, azt mondtam, hogy a bekövetkezett törvényi

változásoknak megfelelően ezt kell tenni ahhoz, hogy a fennálló rendszer helyi függelékben

továbbműködtethető legyen jogszerűen. Ezt mondtam. Hát pont ezt zárja ki a megoldás. Ez

zárja ki, hogy a nem készenléti jellegűnél 14-ig mehetnek, a készenléti jellegűnél 24-ig

mehetnek. Balázs értem mit mondasz, megnyugtatni szeretnélek. A megállapodás ahhoz kell,

hogy egyáltalán, egy perccel is túlmenjen a 12 órán, de a helyi függelék, mint

munkaviszonyra vonatkozó szabály pedig beköti ebben a dologban. Ha jól értettem. Bocsánat

Balázs, és mindenkinek szeretném mondani, hogyha lehet, egy pici figyelmet szeretnék kérni.

Mondtam, hogy ez megér annyit, hogy beszéljünk róla többet. Tehát arra vonatkozik a

problémánk. Valaki kötött egy megállapodást, amiben annyi van, hogy a 12 óra túlléphető.

Van egy munkaköre, ami vasúti közlekedés zavartalanságát biztosító, és abban neki van egy

helyi függelékes rendelkezés, hogy 16 óráig terjedhet ez a… 16 órás szolgálat lehet. Arra volt

a kérdés, hogyha átirányítják, vagy kiküldetésben elmegy, átirányításban és kiküldetésben egy

másik szolgálati helyre, ahol ugyanolyan munkakört lát el, vagy egy másikat, ami benne van a

mellékletben, de ott 24 óráznak, akkor természetesen az új munkakör szerint 24 órázhat is

akár, mert ahhoz a munkakörhöz az a munkarend tartozik. Tehát ilyen megkötést nem

kívánunk tenni. Vele nem kell megegyezni, mert készenléti jellegű munkakörben van, aláírta

azt a megállapodást, hogy 12 órát meghaladóan foglalkoztatható, és az adott helyi függelék


46

pedig rendezi. Mert ez egy ideiglenes jellegű foglalkoztatás. Akkor ezért mondta a… de

egyoldalúan megvalósíthatod törvény alapján. Eddig is így volt, csak egyértelműsíteni

akartuk, de lám, nem hiába, tehát ebben volt. Nem személyhez kötődik, hanem az adott

helyen. Nyilván örökre nem tudják odatenni. Ez a lényege a dolognak. Szerintem minthogy

most osztottuk ki, azt gondolom, hogy lehet rá nyugodtan aludni egyet még, tehát… alá lehet

írni, mondom, lehet még rá aludni egyet. Mi nem tudunk többet hozzátenni. Kérdezem, hogy

a jelenlegi állás szerint van-e bárkinek kifogása, elfogadható-e a javaslat.

Elnök: Mikrofonba légy szíves akkor. PVDSZ-é a szó.

PVDSZ: Számunkra megfelelőnek tűnik, de szeretnénk még áttekinteni, mert elég bonyolult

volt, már volt is ez a paragrafus, meg ugye most is az maradt. Nem szeretnénk hibázni.

Munkáltató: Pont annak a helyzetnek a kiküszöbölésére volt, ami napirend előtt fölvetődött,

csak erre mondtam azt, hogy mi próbáltunk rá megfejtést is találni, a probléma felvetésén

túlmenően. Ez a lényege a dolognak. Haladjunk akkor tovább. 36.§ 1. pontjának az utolsó

mondatát, elvileg abban megegyeztünk. És jön egy új. Na ez amit nem biztos, hogy el fogok

mondani hangrögzítéssel, a 37.§ 3. pontjában. Úgyhogy ezt most akkor kikapcsolnám. Tehát

ebben a tekintetben nem technikai jellegű a módosítás, hanem érdemi. Azt gondolom, hogy

meg kéne tenni, mert ezt indokolja, ahogy írtam is, a rendszer fenntartása. Igen.

Mindenféleképpen törölni kell a 129.§ 4-et, de először azt terveztük, hogy átírjuk

automatikusan. Utána rájöttem, hogy az miért nem biztos, hogy segít rajtunk.

Elnök: Van valakinek evvel kapcsolatban észrevétele, vagy léphetünk tovább?

Munkáltató: Köszönöm szépen. A 37.§ 8. pontjában ugye az volt, hogy elfogadtuk. Itt

szeretném megemlíteni, Robinak volt ugye további korlát beépítésére vonatkozó javaslata. Én

így emlékszem. De egyébként a hogy…

PVDSZ: Nekem csak az volt a javaslatom, ugye itt ez egy technikai szabály volt a KSZ-ben,

egy értelmezési szabály, ugye korábban úgy volt, hogy 168 órán belül nem lehet két

pihenőnapon, most meg ugye, ha jól emlékszem fejből, az a szabály, hogy négy pihenőnapon

lehet csak, egy hónapban. Jól emlékszem? Négy pihenőnapon lehet egy hónapban. Tehát

esetleg erre vonatkozóan lehetne valamilyen kitételt tenni. De nem szükséges, mert az


47

lehetővé teszi. Nyilvánvalóan két pihenőnapnak számít a szombat-vasárnap. Bár ez sokaknak

szerintem megint értelmezési problémát jelent, mert így egy egységnek tekintik ezt a

pihenőidőt. Most már érted?

Munkáltató: Ezért tekintettük úgy, hogy ez elvileg elfogadott. A törvényi rendelkezést

nyilván be kell tartani. Tehát ott nagyon nincs mit ebben a tekintetben. Azért, hogy időbe

beleférjünk még én szeretném még meghajtani itt a végét a dolognak, mert most jön még az

érdemi része a munkaközi szünet kapcsán. Munkaközi szünet kapcsán elmondanám, hogy mit

változtattunk, mert abban változtattunk, szintén átdolgozásra szorult, azt gondolom. Az 1.

bekezdésben a 40.§-nak, gyakorlatilag a törvényi hivatkozásokat írtuk át, illetve hát,

meghivatkoztuk, hogy miképpen, meg hogyan kell. Gyanítom, hogy helyi függelékben nem

túl sok hosszabb munkaközi szünet lesz esetleg. De hát a lehetőséget nyilván meg lehet

hagyni olyan helyeken, ahol ez indokolt. Ezt most a rosszindulatúság nélkül mondom, tehát

esetleg a helyi függeléktárgyalásoknál ez érdekes lehet, ahol 30 percek, meg egyebek voltak,

hogy ez mennyire érdemleges. 2. pontban ugye ott hivatkozásokat javítottunk, és ugye az a

helyzet, hogy az a rendszer, ami a vasúti közlekedésre fönntartható, azt gondoljuk, hogy az új

jogszabályi hivatkozás alapján is fönntartható. Tehát a javaslat csak a feketével aláhúzottakkal

módosult. A 3. pontban vannak érdemi változások, méghozzá az, hogy a 10. mellékletben

továbbra is nappali szolgálat, egyelőre nyilván ebben változásnak nincs nagyon indoka. És azt

mondjuk, hogy a munkaközi szünet ugye kiadható. Ugye az volt, hogy nem egybefüggően. Itt

ugye azt gondoljuk, hogy tekintettel az új szabályozásra, meg, amit Balázs a múltkor fölvetett

munkaközi szünetre, itt fontos azt mondani, hogy figyelemmel a törvénynek arra a bizonyos

szabályára is, kettőnél több részletben ha kiadásra kerül, akkor nyílik meg ez a jogosultság.

Ezzel párban viszont az éjszakai szolgálatban, ugye ahol most az volt a hatályos szöveg

szerint, hogy egybefüggően, ott azért nem gondolom, hogy feltétlenül az lenne a cél, hogy

egybefüggően a 45 percet éjszaka ki kellene adni, hanem legfeljebb kettő részletben kell

kiadni. Tehát a törvény szerinti lehetőség szerint ugye a 20, és ugye a másik. Ilyen formában

tettünk erre javaslatot. Azt gondolom, hogy most nagyjából kezdünk megfelelni a törvényi

előírásoknak.

Elnök: VDSZSZ.

VDSZSZ: Azt mondja, hogy a helyi függelékben kell meghatározni a munkaközi szünet

letöltésének a helyét. Hát a munkaközi szünetet, mivel ahhoz nem járul munkavégzés, bárhol


48

eltöltheti a munkavállaló. A munkahelyen kívül is. Tessék? Mondjuk hát hogyha nézünk egy

szolgálati helyet, praktikusan ezt a szolgálati helyet tekinteni, akkor a munkaközi szünet

időtartamára ő kivonulhat mondjuk a Népligetbe. Attól függ, igen. De hát ott sincs több szatír,

mint itt. No. Miért kell tudnia már? Ugyan már, hogy kéne már tudnia?

Munkáltató: Balázs, volt…

VDSZSZ: Mutassátok meg, hogy hol van az előírva az Mt-ben, hogy a munkaközi szünetet

hol kell eltölteni.

Munkáltató: Most a te eszközöddel fogok élni. Mutasd be, hogy hány helyen okozott

problémát, hogy helyi függelékben rögzítették, hogy hol töltheti el a munkaközi szünetet.

Hány helyen volt ez gond, hány helyen nem tudtak megállapodni.

VDSZSZ: Hát, de ezt szükségtelen előírni.

Elnök: VSZ, parancsolj.

VSZ: Azt gondolom, hogy ez a kérdés, ez abból a szempontból lényeges, amit mondtál, hogy

nyilván amikor egyébként ez a munkaidő részét képezte, és fizette a munkáltató, az egy

teljesen más helyzet, mint amikor nem képezi a munkaidő részét, és nem fizeti. Tehát azért

nyilvánvaló, hogy jogosult a munkáltatónak az előző időszakban azon elvárása, hogy ő

egyébként ezt a fajta dolgot meghatározhassa. Jelen esetben azt gondolom, hogy a

munkavállaló az, aki azt mondja, hogy hát kérem, én most szeretnék innen kimenni, hogy ezt

megtehesse. Tehát azért azt gondolom, hogy ilyen értelemben erről a 20 percről, vagy 30

percről, vagy amennyiben megállapodnak, azért nem szerencsés, hogy egyébként a

munkáltató határozza meg ilyen szempontból, és ilyen megkötést csinál. A helyi függelék,

csak a helyi függelék akkor most mit fog mondani, hogy a RESTI, vagy a nem tudom én,

vagy az állomásépület túloldalán, a 61. út túloldalán található mit tudom én milyen étkezde,

vagy satöbbi, satöbbi, mert ilyenek soha nem szerepeltek egyébként a… hozol ilyet? Jól van.

Csak azért, hogy azt ilyen értelemben tisztázzuk, hogy a két dolog nem ugyanarról szól. Mert

eddig a munkáltató fizette, beleszólhatott, jogosan várta el ezt. Most úgy gondoljuk, ha nem

fizeti, azért sokkal nagyobb szabadság kell a munkavállalónak, hogy ő hol szeretné eltölteni.


49


Munkáltató: Azt szeretném kérdezni, hogy ez a probléma miért nem vetődött fel eddig a

második munkaközi szünet kapcsán, hogy hol kell eltölteni, miért van a helyi függelékben

szabályozva. Eddig a második munkaközi szünet ugyanúgy a munkaidőn kívül kiadásra volt

szabályozva, tehát nem igazán értem, hogy az miért jelenik meg problémaként. Én meg úgy

gondolom, hogy a munkáltatónak olyan szempontból legalább olyan értelemben

szabályozottnak kell látni a dolgot, hogy a munkahelyen tölti a munkavállaló, vagy nem.

VDSZSZ: Elállok a…

Munkáltató: Jó. Én csak annyit szeretnék mondani Józsinak, hogy tekintettel arra, hogy

nekem van szerencsém az összes helyi függelékkel hivatalból megismerkedni, van ilyen, hogy

igen, és munkavállaló jogosult a munkaközi szünetet szemben a RESTI-ben is eltölteni, vagy

az étteremben, vagy az üzemi étkezde a sarkon, a kis izé, mit tudom én, Taknyos Varjú

étteremben, vagy nem tudom, vannak ilyen meghatározások. Tehát semmi gond nem volt

ezzel. Lépjünk ezen túl.

Elnök: VDSZSZ… bocsánat, szeretnék most kicsit kilépni az elnöki mivoltomból és

szeretnék föltenni egy kérdést. A munkáltató hogy adja ki a munkaközi szünetet ugye, ami

nem a munkaidő része, például azokon a területeken, mondom a példát, elektrikus…

egyetlenegy ember van szolgálatban, és körülbelül öt kilométeres körzetben még ember sincs.

Amivel mi nem értünk evvel egyet, hogy akkor milyen megoldást próbál erre javasolni.

Munkáltató: Hát, csendben és magányban fogja kiadni a munkaközi szünetet nagy

valószínűséggel. Társaságot nem tudunk ehhez biztosítani.

Elnök: Bocsánat, ezt most nem viccből kérdeztem, ezt a dolgot. Nekem nem evvel van

problémám, mert eddig is megoldódott, és nincsen evvel semmi probléma, csak esetleg

mondjuk, mint a munkáltató kap egy ellenőrzést, és akkor kérlek szépen, a leváltása nincsen

biztosítva, hogy akkor azt hogy fogja megmagyarázni. Ezért gondoltam arra.

Munkáltató: A munkavállaló megkapja a magáét.


50

Elnök: Ha ebben nincsen meg… akkor tudunk továbblépni?

VDSZSZ: De Endre, a következő, azért akárhogy is, a munkaközi szünet ebben a formában, a

vasútnál, mert arról beszélünk, nem mindenütt alkalmazható. Meg kéne azt gondolni, hogy

ilyen esetben mit lehet tenni. Hogy ugye mivel nem minősül munkaidőnek, de mondjuk lehet-

e készenlétként kezelni. Mert joga van, ugye munkavégzési kötelezettsége nincsen. Ha nincs

valakinek munkavégzési kötelezettsége, annak semmiféle kötelezettsége nincsen a munkáltató

felé a vonatkozásában, amíg a munkaközi szünetét tölti. Tehát se figyelési kötelezettsége

nincsen, se értesítési kötelezettsége, se semmilyen kötelezettsége nincs, hiszen nem végez

munkát. Na most ugye vannak olyan szituációk, amikor azért ez nem feltétlenül… most itt

ezen el lehet viccelődni, meg elmélkedni, de ha valaki köti az ebet a karóhoz, akkor az kérem,

ha nekem nincs munkavégzési kötelezettségem, akkor olyan helyzetet kell teremtenem, hogy

avval, hogy én munkát nem végzek, senki és semmi ne sérülhessen. Ne károsodjon. Tehát

azon kellene gondolkodni, hogy ezt hogy lehet feloldani. Lehet-e mondjuk azt mondani, ha a

munkaközi szünet adott munkaköröknél készenlétet tart az illető, nyilván megfelelő

honoráriumért, mit tudom én, ellentételezésért. Mert elég hülye helyzetek adódnak, ha tetszik,

ha nem. Mondom, lehet ezen most viccelődni, de tényleg így van. Mert mondjuk egy

állomáson a szolgálattevő, eljön az idő, húsz perce van, hát bezárja ajtót, ablakot, elmegy

akárhova, az állomás bármely részére, vagy a szomszédba ebédelni. És addig mi van az

állomással? Főleg a biztosító… és nem lehet leváltani. Le lehet, csak az marha költséges. Meg

megoldhatatlan, maradjunk annyiban. Viszont joga van hozzá, hogy elmenjen.

Elnök: Munkáltató.

Munkáltató: Bocsánat, akkor azt javasoljátok, hogy készenlétként kerüljön elrendezésre, és

akkor ott kell maradnia a helyén?

Munkáltató: Lépjünk túl szerintem.

Elnök: Munkáltató, parancsolj.

Munkáltató: Szerintem mindenféleképpen meg kell oldani első körben azt, hogy a

munkavállaló ki tudja venni azt a munkaközi szünetet, ez a lényeg. És az a lényeg, hogy azt

pihenéssel töltse, vagy töltse azzal, amivel akarja, mert azért van a törvényben benne, hogy ki


51

kell venni neki. Meg kell oldani. Meg kell találni rá azt a megoldást, ami alapján meg lehet.

Nem gondolom azt, hogy mondjuk… tehát azt nem érzékelném, vagy nem gondolnám azt,

hogy készenlétet. Oldjuk meg azt, hogy ki tudja venni, és akkor… meg kell nézni.

Megvizsgáljuk, és megnézzük.

Elnök: Köszönöm szépen. VSZ

VSZ: Egy apró kérdésem lenne, mert ugye hát ez az Mt. 103. 5, 6. bekezdés, ez egy elég fura,

mert tételezzük fel, hogy csak 45 perc a munkaközi szünet, azt hogy lehet kettőnél több

részletben kiadni, ha egyébként azt mondja a jogszabálynak a 6. bekezdése, hogy ugye

legalább 20 perc tartamúnak kell lenni.

Munkáltató: Legalább húszat kell neki adni az elején, és utána azt a 25-öt lehet mondjuk 10

és 15 bontásban is.

VSZ: De itt nem beszél a Munka Törvénykönyve arról, hogy első, második, vagy harmadik,

bocsánat. Itt munkaközi szünetről beszél. Ha ez húsz perc, húsz perc, ha harminc percben

állapodnak, harminc perc, ha pedig feltételezzük, hogy a kilenc órát meghaladja, akkor 45

perc. Ezért teszem én föl a kérdést, hogy hogyan tetszenek ezt tudni kiadni egyébként három

részletben, kétszer húsz percben, meg egyszer ötben, vagy hogyan? Mert ez nem felel meg a

jogszabályi kötelezettségnek egyébként. Ezt csak azért kérdeztem meg, hogy tisztázzuk már

ezt a fajta dolgot, mert itt nem első munkaközi szünetről, meg második munkaközi szünetről

beszélünk, hanem munkaközi szünetről beszélünk.

Elnök: VDSZSZ.

VDSZSZ: A következő a helyzet. Tehát három és hat óra közötti időre kell biztosítani

egyszer húsz percet, ha ugye a kilenc órát meghaladja a munkaidő, akkor a további 25 perc, az

összesen 45 perc. A munkáltató jogosult ezt több részletben kiadni. Több részletben kiadni, de

oly módon, hogy az első három és hat óra közé eső munkaközi szünet, az legalább húsz perc

legyen. Ennyi, ezt mondja a jogszabály. Ebből az következik, hogyha több részletben adja ki a

munkáltató, akkor egyszer kell teljesülni az első részletben minimum a húsz percnek, az

összes többinél már ilyen korlát nincsen. Valóban nem szól a történet arról, hogy első,


52

második, meg harmadik, nem kell sorszámozni, több részlet van megengedve. Ez van. Ebben

a keretben tudunk egyezkedni a MÁV-val.

Munkáltató: Ennél cifrább a helyzet egyébként, merthogy az új törvénynek a 135.§-a még

ettől is enged eltérést egyébként. Hiszen a vasúti szektorra azt mondja, hogy ettől is

nyugodtan lehet eltérően megállapodni. És erre mondom, hogy van is eltérő

megállapodásunk, és erre hívtam föl a figyelmet, hogy az éjszaka kettő részlet, és ott nagyon

nincs mit csinálni vele, mert azért a 45-öt… de lehet ezen még pontosítani egyébként. Én arra

tennék javaslatot, hogy a jövő héten, a következő VÉT ülésen, addig gondoljuk végig ezt a két

mai viszonylag veretesebb dolgot. Igen. Heti meetingben teljesen jól haladunk. Azt

gondolom, egészen közel vagyunk a megoldáshoz, tehát… nem őrül meg senki Robi. Nem

tudunk ilyenről, hogy bárki megőrülne. Ha lehetne még a többiről beszéljünk két percet

mindenképpen, mert… a húsz perc több részletére volt eddig a 430 forint, éjszakára pedig

nem volt. Tehát éjszakára meg azt mondjuk, hogy az egybefüggőséget, mert most a törvény

másként definiálja a dolgot, erre mondtuk a két részletet. Jó. Ha lehet, és még van figyelem,

szaladjunk végig a maradékon, hogy legalább mindenről beszéljünk legalább érintőlegesen.

Jó? A 45.§ 4-ben a törlést megbeszéltük, elvileg elfogadtuk. A 46.§-ban van némi újdonság.

Több helyen volt átlagkereset, az ugye nem működik innentől kezdve. Illetve a földerítésnek a

jegyében a 11. pontban volt két jogszabály, ami 2007-ben nagy újdonságként lépett hatályba

2008. január 1-től, a rehabilitációs dolgokról. Örömmel jelentem, hogy mind a kettő hatályon

kívül már január 1. óta, úgyhogy jobb ilyet nem hivatkozni, hanem azt mondjuk, hogy az ezt

szabályozó külön jogszabály, aztán ha van, van, ha nincs, nincs, ami éppen adott. Úgyhogy

azt gondolom, hogy ez technikai jellegű, viszont idehoztuk, mert ezt mindenképpen

módosítani kellene. Azt gondolom, hogy ezzel nem lehet különösebben vita, nem is látok

jelentkezőt sem. 72.§-nál, ott megegyeztünk elvileg, hogy ugye mit fogunk tenni. Az az

egyeztetésnek a megboldogítása volt, azt mondtuk, hogy egyeztessenek nyugodtan, de erre

külön szabályokat nem adunk. A 73.§-t a múltkor végigbeszéltük, azon nem változtattunk, és

két újdonságot szerepeltetnék még a megfogyatkozott táblázaton kívül, amiből nyilván

kikerültek ott a ma érintett különböző 28. meg egyéb paragrafusokban lévő hivatkozások.

Egyrészt, és ez érdemi lenne, szeretnénk tekintettel, hogy már nem kell vonalszakasznak

lenni, a 8-as mellékletben ugye a címből nyilván… bocsánat, nem a címből, hanem a

mellékletből törölni a vonalszakaszokat, egyidejűleg a munkakörök közé fölvenni az

olajkútkezelőt. Ennek a realitása egyébként az, hogy az olajkútkezelőt eddig is különkezeltük

az osztott munkaidőnél is, tehát a Pályavasúti Üzletág és az olajkútkezelő. Azt gondoljuk,


53

hogy kezelné az ő helyzetüket és a foglalkoztatásuk fenntartását, ha lenne lehetőség arra, hogy

azokat a dolgokat, amiket meg lehet tenni, azt meg lehessen tenni velük is. Oké, de akkor…

igen nehéz volt az olajkútkezelőt vonalszakaszhoz kötni. Szerintem ez, azért is mondom,

hogy ez sem fog talán problémát okozni, de érdemi változtatás. Végezetül pedig a 10-es

mellékletnek a címében el van ugye rontva… most már elrontjuk a munkaközi szünettel a

hivatkozást, ez technikai jellegű. És amit mondtam, még egy módosítás mindenképpen van,

amit nem írtunk bele, hogy mindenhol máshol, ahol átlagkereset van, ott távolléti díjat kell

érteni a törvény alapján. De lehet, hogy a jövő hétig lesz módunk, és átnézzük újra. Valamint

marad a változatlan táblázat, amiből csak kikerültek olyan szabályok, ahol egyébként rendbe

tettük más okból.

Elnök: Jó. Akkor végigértünk ezekkel a dolgokkal. Vannak a Kollektív Szerződés

módosításában még olyan pár pont, ami még vitatott, amire jövő héten erre visszatérünk. Meg

lehetne-e kérni a munkáltatót arra, hogy amiben megegyeztünk, szöveges javaslatot, azt

egységes szerkezetben elküldje elektronikus úton a szakszervezeteknek, hogy egységesen

tudják olvasni ezt a dolgot. Munkáltató

Munkáltató: Meg fogjuk csinálni, amint itt lesz rá alkalom. Úgyis ezzel kelünk, ezzel

fekszünk. Ki fogjuk küldeni az aktuális állapotát. Egyidejűleg szeretnénk javaslatot tenni a

következő VÉT ülésre jövő csütörtök 26-án. Csütörtök 26-án 9—11 óráig nézzük meg a

Kollektív Szerződésnek akkor a dolgait.

Elnök: Jövő hét csütörtökre tett a munkáltató javaslatot. Valakinek? Nincs? És közelebbre

nincs lehetőségünk? Azért eléggé szorít az idő.

Munkáltató: Szorítást abban a tekintetben nem érzékelünk, hogy az augusztus havi vezénylés

meg fog történni. Azt gondolom, hogy abban a tekintetben mindenre a ráállást biztosítjuk,

akinek Robi, ha őrültekkel találkozol, akkor nyugodtan utaljad, akik megőrültek, akármelyik

oldalon, tehát azoknak szívesen segítünk. Azt gondolom, hogy van az a rutin, meg tapasztalat,

amivel ezt a helyzetet kölcsönösen el tudjuk már kezelni. És szerintem ez most már a

végkifejletéhez közeledik a dolog. Elég ütemesen foglalkoztunk ezzel.

Elnök: Köszönjük szépen. Jövő hét csütörtök 9 órakor akkor ugyanitt. Mindenkinek további

szép napot kívánok. Köszönöm az együttműködést. Szervusztok.


54

Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. július 17. · VDSZSZ: Igen. Üdvözlök mindenkit, és az...

Documents

Transcript of Vasúti Érdekegyeztető Tanács 2012. július 17. · VDSZSZ: Igen. Üdvözlök mindenkit, és az...