204

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

A 2. táblázat alapján e csapadékmennyiségegy NM 100 mm átmérőjű lefolyócsővelvezethető el. Ehhez NM 333 mm névlegesméretű függő ereszcsatorna tartozik.

2. számítási példa: Egy 0,021 l/(s . m2)mértékadó fajlagos vízhozamú területen lévőbevásárló központ 12° lejtésű nyeregtető-jének egyik – 20 . 60 m vetületi felületű –oldaláról elvezetendő csapadék mennyiségeaz alábbi:

csatlakozó tetőfelület � vízelvezetésiegyüttható értékei

tető ≥ 3° (5%) 1zöldtető 0,3

A lefolyócsőnek a fenti módon számított csa-padék-mennyiséget kell elvezetnie. A külön-böző névleges keresztmetszetű lefolyócsövek-re számításba vehető maximális csapadék-mennyiséget a 2. táblázat adja meg (a DIN1986 szabvány szerint).

1. számítási példa: Egy 0,030 l/(s . m2) mér-tékadó fajlagos vízhozamú területen lévő csa-ládi ház 25° lejtésű nyeregtetőjének egyik –6 . 15 m vetületi felületű – oldaláról elveze-tendő csapadék mennyisége az alábbi:

2. táblázat: A lefolyócső keresztmetszete ésa számításba vehető csapadékmennyiség aDIN 1986 szabvány szerint. (1) A csatorna méretét (NM) a lefolyócső

keresztmetszetéhez kell hozzárendelni(geometriai megfontolások alapján).

csapadék-víz meny-nyisége

[l/s]

1,22,64,77,6

13,8

lefolyócsőátmérő

[mm]

6080

100120150

kereszt-metszet

[~cm2]

285079

113177

csatornanévl.mérete(1)

200250/280

333400500

1. táblázat: A vízelvezetési együttható értékei.

A DIN 1986 szabvány a csapadékosabb,várhatóan magasabb vízhozamú területekre0,040 l/s . m2 értéket határoz meg.

A csatornák és az ejtőcsövek méretezésétMagyarországon az MSZ 04 -134 szabá-lyozza, illetve – korábban – az MSZ 7936/1, az MSZ 7937/1, az MSZ 7938/1 és azMSZ 7941/1 szabványok is tartalmazták. ARHEINZINK hazai alkalmazástechnikai taná-csadó szolgálata kérésre szívesen ad tájékoz-tatást az e szabványokban foglalt követel-ményekről.

A „tetőfelület” a tető alaprajzi méretét, azazvízszintes vetületének területét jelenti.A „vízelvezetési együttható” egy olyan faktor,amely figyelembe veszi az eső csúcsmennyi-ségének jelentkezése és a csapadék tényle-ges elfolyása közötti időeltolódást (1. táblá-zat). (E tényező szerepe különösen a zöldte-tők esetén mutatkozik meg, amelyeknél a fe-lület jellege következtében az eső csúcsmeny-nyiségének jelentkezése és annak elfolyásaközött akár jelentős időbeli eltérés is lehet.)

Az elvezetendő csapadék mennyisége (Vr) aza vízmennyiség, amelyet a vízelvezető rend-szernek egy időegységen (másodpercen) be-lül fogadnia kell. Számítása az alábbiak sze-rint történik:

V. 1.1 Függő ereszcsatornák éslefolyócsövek

A tető felületéről lefolyó csapadékot egymegfelelő vízelvezető rendszerrel kell elve-zetni – elkerülendő az épület külső határolófalainak és pincéjének nedvesedését. A csa-padékvíz-elvezető rendszer többnyire az e-reszcsatornából és az ahhoz csatlakozó lefo-lyócsövekből áll, amelyek az összegyűjtött csa-padékot a település csatornarendszerébe to-vábbítják, illetve az épülettől elvezetik (ciszter-nába, kerti tóba, vagy a kertben elszikkaszt-ják).

MéretezésA csatorna-lefolyócső keresztmetszetét aDIN 1986 szabvány alapján a tetőfelület mé-rete, az ún. vízelvezetési együttható és a mér-tékadó fajlagos vízhozam alapján kell meg-határozni (a méretezés módját lásd alább). Eszabályozás szerint a csatorna méretét alap-vetően a lefolyócső keresztmetszetéhez kellhozzárendelni.

A méretezésben szereplő „mértékadó fajla-gos (csapadék) vízhozam” viszonylag függet-len fogalom az átlagos évi csapadékmennyi-ségtől. Az egy csúcsterhelésű rövidebb idő-szak esővíz-hozamát jellemzi: pl. egy záporlegintenzívebb 5 percének felületegységrejutó másodpercenkénti vízhozamát (záporin-tenzitását). Mivel az átlagos csúcsértékek kör-zetenként nagyon eltérőek lehetnek, a csapa-dékvíz-elvezetés méretezésének megkönnyí-tésére az egyes országokban mértékadó ér-tékeket határoznak meg:

Németországban 0,030 l/s . m2

(megfelel 300 l/s . ha)(DIN 1986)

Nagy-Britanniában 0,021 l/s . m2

(BS 6367)Magyarországon 0,0159 - 0,0274 l/s . m2

(MSZ 04 -134)Norvégiában 0,027 l/s . m2

Vr = 90 [m2] . 0,03 [l/s . m2] . 1Vr = 2,7 [l/s]

··

Vr : lefolyó csapadék mennyisége [l/s],� : vízelvezetési együttható („lefolyási

tényező”) a DIN 1986-2 szerint értéke0,3-1,0 (ha a tető lejtése ≥ 3° , � = 1,0)

A : a csatlakozó tetőfelület (vetületi) mérete[m2]

rT(n) :mértékadó fajlagos esővízhozam [l/s . ha](számításba vehető értéke általában:300 l/s . ha)

(A képletben szereplő 1/10000-es osztása m2/ha mértékegységek közötti átváltásbólszármazik.)

·

Vr = � · A · [l/s], ahol· r T(n)

10000

Vr = 1200 [m2] . 0,021 [l/s . m2] . 0,8Vr = 20,16 [l/s]

··

A 2. táblázat alapján e csapadékmennyiségöt darab NM 100 mm átmérőjű, vagy háromdarab NM 120 mm átmérőjű lefolyócsővel ve-zethető el. Ehhez az első esetben NM 333 mmnévleges méretű függő ereszcsatorna tartozik,míg a második esetben NM 400 mm névlegesméretű.

A fenti számítási módszer természetesen nem-csak a függő, hanem a fekvő ereszcsatornákrais alkalmazható (ld. V. fejezet 1.2). A csapa-dékmennyiség számítása a fenti módszerreltörténhet a belső csatornák (shed- és attika-csatornák) esetében is, de ott (elsősorban alefolyócsövekre vonatkozóan) szigorúbb kö-vetelményeket kell érvényre juttatni (ld. V.fejezet 1.3).

205

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

~140 mm

~90

mm

Figyelem!A DIN 1986 alapján végzett méretezés aztfeltételezi, hogy a csatorna összefolyója töl-csér formájú. Henger alakú (nem bővülő) ösz-szefolyó esetén egy 30 %-kal nagyobb lefo-lyócsövet kell választani (például NM 100mm helyett NM 120 mm átmérőjűt). Ennek azaz oka, hogy a henger alakú összefolyókbana víz áramlási feltételei sokkal kedvezőtle-nebbek, így ott a cső keresztmetszetének csak70 %-a vehető figyelembe (2. ábra).

Szintén egy mérettel nagyobb ejtőcsövet ja-vasolt választani a magasabb (pl. városi be-építésű) épületekhez: a hosszabb lefolyócső-ben ugyanis nagyobb a jégdugó kialakulá-sának veszélye, különösen ha a cső még ár-nyékban is van.

A csatornák alakja és méreteEurópa kultúrája sokszínű, így az egyesországokban több eltérő méretű és formájúcsatorna vált hagyománnyá (lásd a melléklet-ben). Az időközben hatályba lépett EN 612egységes európai szabvány sem pontos csa-tornaméreteket határoz meg, hanem szerke-zeti minimumkövetelményeket (például: azNM 333 mm méretű, ötvözött horgany anya-gú csatornák anyagvastagsága nem lehet0,7 mm-nél kevesebb, míg az NM 400 mmméretű csatornák vastagsága legalább 0,8mm).

A csatornák alakja és arányai a nemzeti ízléstis tükrözik. Az euroszabvány ezt is tiszteletbentartja, amikor nem szabványosít egységeseurópai csatornaformát. Így a korábbi nem-zeti csatornaszabványok nem veszítik el gya-korlati jelentőségüket, még ha ezután nem isszolgálhatnak jogi állásfoglalások alapjául.

2. ábra: A tölcsér formájú és a hengeresösszefolyó hidromechanikai viselkedése:utóbbinál az ejtő cső keresztmetszeténekmindössze 70 %-a vehető számításba.

Európában azonban az a megoldás terjedtel leginkább, hogy a csatornatartókat eresz-pallóra rögzítik (korrózióálló csavarokkalvagy csatornavas-szögekkel).

A korai korrózió megelőzése érdekében acsatornatartó vasak felülete tüzihorganyzottkell legyen. (A RHEINZINK-nél kapható olyancsatornatartó is, ami – a csatornával mege-gyező színű patinásodás érdekében – a hor-ganyzáson túlmenően RHEINZINK-lemezzelis át van vonva.) A csatornatartókat úgy kellméretezni, hogy a rájuk jutó terheket el tudjákviselni. Németországban a DIN 18461 sze-rint a csatornatartókat teherbírásuk alapjánnégy oszlopba sorolják (3. táblázat). A csa-tornatartók távolságát a teherbírás és az i-génybevétel figyelembe vételével kell megha-tározni (4. táblázat). Az MSZ 7936/4 szerint– horganylemez csatorna esetén – a csator-natartók egymástóli távolsága: 600 ± 100mm, a DIN 18461 szerint pedig 700-900mm. Az előírt méreteknél nagyobb szarufa-tá-volságok esetén az ereszpalló beépítése nemkerülhető el!

A RHEINZINK®-ereszcsatorna-rendszer e-gyes (3-6 m hosszúságú) csatornaszakasza-inak hosszanti csatlakoztatását legalább10 mm egymásra fedéssel és lágyforrasztás-sal kell kialakítani. A csatornatartókat előze-tesen kimérve (kizsinórozva) rögzítik, és azegyes egységeket ezekbe ültetik, illetve for-gatják bele.

1. ábra: A lefolyócső méretezé-sének kiinduló feltétele, hogya csatorna összefolyója mindigtölcsér formájú. Egyéb esetbena cső névleges mérete legalább30 %-kal nagyobb legyen.

Figyelem!A mellékletben példaként bemutatott nemzeticsatornaformák nem azt jelentik, hogy a RHEIN-ZINK valamennyit gyártja is – bár közülüktöbb valóban a RHEINZINK szállítási prog-ramjának részét képezi (mind „standard”,mind „patina pro” felülettel). A kapható mé-retekről alkalmazástechnikai tanácsadóinkszívesen adnak tájékoztatást.

Rögzítés és csatlakoztatásA csatornákat többnyire csatornatartókbaültetik. A csatornatartóknak ki kell elégíteniükaz MSZ EN 1462 „Ereszcsatorna-tartók.Követelmények és vizsgálat” szabványt. Acsatornatartókat lehet ereszpallóra, vagy aszarufák végére szerelni (adott esetben oldal-ról). Egyes országokban még az ereszdesz-kán is rögzítenek csatornatartókat.

névleges teherbírási csoportméret 1 2 3 4

200 25 x 4 25 x 4 25 x 4 –250 25 x 4 30 x 4 25 x 6 –280 30 x 4 30 x 5 25 x 6 25 x 8333 30 x 5 25 x 6 40 x 5 30 x 8DH-rendszer – – – x400 30 x 5 40 x 5 25 x 8 30 x 8500 40 x 5 40 x 5 30 x 8 30 x 8

3. táblázat: A félkör- és négyszög szelvényű csatornatartó vasakkeresztmetszeti méretei az egyes teherbírási csoportokban,a DIN EN 612 szabvány szerint

4. táblázat: A csatornatartók távolságánakmeg-határozása a teherbírás és az igény-bevétel figyelembe vételével (DIN 18461)

távolság igénybevétel± 40 mm szokásos/ magas/

teh. csop. teh. csop.

700 mm 1 3800 mm 2 4900 mm 3 DH-rendszer

206

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

csőtoldó elemet lehet használni. A megoldáslegnagyobb előnye, hogy a lefolyócső hosz-szirányú hőmozgása így nem akadályozott.

Ahol az épület mellett gyalogos forgalom van,a lefolyócsöveket az alsó szakaszon általá-ban állványcsőbe csatlakoztatják. Az állvány-cső átmérője és falvastagsága mindig na-gyobb, mint a vékonyfalú lefolyócsőé. A kettőközötti hézagot – esztétikai okokból – az ejtő-csőre forrasztott RHEINZINK-letakaró elem-mel kell lezárni. E területen kiválóan alkalmaz-ható a RHEINZINK-Reviso állványcső-csatla-kozó elem (3. ábra), amely úgy takarja le acsatlakozást, hogy szükség esetén fel is tol-ható: így lehetővé teszi a lefolyócső elle-nőrzését es eldugulás esetén tisztítását.

Figyelem!A RHEINZINK®-ereszczatorna-rendszer lefo-lyócsöveinek hosszvarratai tompán ütköztetvehegesztettek (NM 60-120), vagy belülről for-rasztottak (négyszög szelvényű, valamint kör-szelvényű NM 150 csövek). A hengereskeresztmetszetű hegesztett lefolyócsövek e-gyik végét a gyártáskor felbővítik. Ha a levágott,maradék darabokat kell beépíteni, jól hasz-nálható a RHEINZINK-csőtoldó elem (7. áb-ra), amelynek egyik vége nagyobb átmérőjű,míg a másik szűkített. További lehetőség acsővég speciális szerszámmal történő felbő-vítése (pl. „M.A.S.C.-Aufweitkoner”, D -Sen-den/Ulm).

A belülről forrasztott lefolyócsöveknél a for-rasztás ereszték-átfedése 5 mm (4. ábra). Avarratba (ellentétben az egyébként szokásoskorcolt eresztékátfedéssel) általában nemkerülhet kapilláris úton nedvesség, ami ké-sőbb megfagyva a kapcsolatot károsíthatná.

A 3 és 2 m hosszúságú lefolyócsöveket több-nyire csőbilincsekkel rögzítik az épület hom-lokzatán. A csőbilincsek legnagyobb távolsá-ga általában nem lépheti túl a 2,0 m-t.

A rögzítésnek nem szabad akadályozni a csö-vek hőmozgását, azaz a lefolyócsőnek a cső-bilincsben hosszirányban mozognia kell tudni.Ezért a szorítórögzítések nem megfelelőek;helyette a csőbilincs fölé a lefolyócsőre (an-nak felső vége alatt) egy lecsúszásgátló gyű-rűt, vagy idomot kell forrasztani. A nem kóni-kus kialakítású, henger alakú (hegesztett) le-folyócsöveknél, ahol a csövek egymásba csat-lakoztatásához az egyes egységek végénegy felbővítést alakítanak ki, egy csőbilincsetközvetlenül e felbővítés alatt kell szerelni(lecsúszásgátló gyűrűt ez esetben nem is kellhasználni). Ilyen esetben – ≤ 100 mm csőát-mérőig – a csőbilincsek távolsága 3 m is lehet.

Ha a csőbilincsek szára nem egyenes, azokatúgy kell szerelni, hogy a csőről lecsurgó vízne tudjon a bilincs szárán a homlokzatra visz-szafolyni: azaz a beüthető szár a bilincsrészfölött legyen.

A lefolyócsöveket hosszirányban egyszerűegymásba tolással kell toldani. E területenforrasztásra általában nincs szükség. Az MSZ7941/1 szabvány azt írta elő, hogy a lefo-lyócsöveket hosszirányban 30 mm-re kellegymásba tolni és a csatlakozást lágyforrasz-tással kell tömíteni. Az iparilag előregyár-tottan forrasztott kónikus (egyik végétől amásikig szűkülő) lefolyócsövek gyártási pon-tossága azonban már lehetővé teszi a na-gyobb átfedéssel történő csatlakoztatást is,így (legalább 50 mm-es egymásba tolásmellett) a tömítőforrasztás már elmaradhat. Ahengeres (hegesztett) lefolyócsöveknél pedigaz egyik végükön kialakított felbővítés a kellőhosszúságú egymásba tolást már önmagábanmegoldja. Vágott csőhosszaknál RHEINZINK-

5. ábra: Egy nagyfrekvenciával hegesztettRHEINZINK®-lefolyócső hegesztési varratá-nak metszete (szabadalmaztatott gyártásieljárás: EP 0284141).

6. ábra: A szár nélküli DH-csatornatartókataz óra járásával megegyezően lehetbeforgatni a tartósínbe - egyszerűen ésgyorsan!

4. ábra: Egy belülről forrasztott RHEINZINK®-lefolyócső forrasztási varratának metszete(szabadalmaztatott gyártási eljárás: DBP2607970).

3. ábra: RHEINZINK®-DH csatornatartórendszer, könnyen és szarufatávolságtólfüggetlenül szerelhető beforgatható csator-natartókkal

7. ábra: RHEINZINK®- teleszkópszett: 23-100 cm ereszkinyúlású tetőkhöz szerelhető,melyhez 3 elem tartozik: a függesztett betor-kollóelem, a hattyúnyak-elem és a csőív.

207

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

624

612

6 612

63

15

24

33

61

51

53

8a. ábra: Rugalmas betétes RHEINZINKdilatációs elem, amelyen a víz keresztül tudfolyni, ahol …

8b. ábra: … a szürke színű EPDM anyagúdilatációs betét a külső oldalról nem islátható.

Abban az esetben azonban, ha a lefolyócsö-vek hosszában egymáshoz vannak forrasztva(így a hőmozgásuk akadályozott) és/vagy haa csőbilincsek túlságosan meg vannak szorít-va, olyan feszültségek alakulhatnak ki, ame-lyek végül a hosszirányú forrasztás megnyí-lásához (sőt az anyag repedéséhez) vezet-hetnek.

Ezek kezdetben többnyire csupán hajszálre-pedések, a téli fagy azonban hamar felbővítiőket. (Ez az eset azonban a legújabb fejlesz-tésű hegesztett hosszirányú varrattal gyártottRHEINZINK-lefolyócsöveknél már nem alakul-hat ki.) A csatornázásba (meleg levegőhöz)nem bekötött lefolyócsövek esetén fagyáská-rok alakulhatnak ki jégdugó következtében is.Ezért fűtött csatornához csatlakozó lefolyó-csőben érdemes a fűtőszálat a fagyhatáriglevezetni, illetve a hosszabb vagy az árnyé-kos helyen lévő lefolyócsövek keresztmetsze-tét érdemes a szükségesnél egy mérettel na-gyobbra választani.

DilatációA csapadékvíz-elvezető rendszer tervezéseés szerelése során figyelni kell arra, hogy aRHEINZINK® hőmozgását (ld. I. fejezet 3.3)e területen is biztosítsák. Ezért a szokásosméretű (NM ≤ 500 mm), félkörszelvényűfüggő ereszcsatornák egy (egyenes vonalú)dilatációs egységének hossza nem lehet 15m-nél több. A fix pontoktól (sarkoktól, és nemmozgóképes végződésektől) mindig az irány-érték felét kell figyelembe venni! A nagyobbhosszúságú csatornaszakaszokat mindigdilatálni kell: vagy a tölcsér formájú RHEIN-ZINK-összefolyóban, vagy a rugalmas betétesdilatációs elem (8a és b ábra) segítségével.

Függő ereszcsatorna Névleges méret Dilatációs elemekmaximális távolsága

(mm) (m)

félkör- és négyszög ≤ 500 15,0szelvényű (MSZ EN 612) (javasolt: 12,0)

fekvő ereszcsatornák ≤ 400 9,0

egyedi formájú > 500 6,0külső csatornák

5. táblázat: Dilatációs elemektávolsága függő és fekvő eresz-csatornákban

A síkban maradó rugalmas-betétes RHEIN-ZINK dilatációs elem legfontosabb előnyeaz, hogy az egyes függetlenül mozgó csator-naszakaszok között a víz akadálymentesenátfolyhat: így a vízgyűjtő szakaszok függet-lenebbé válhatnak a lefolyócsövek helyzeté-től. A rugalmas betét egy rendkívül elasztikus,cinkszürke színű EPDM, amelyet kétoldaltrövid 0,8 mm lemezvastagságú csatorna-ele-mekre vulkanizálnak rá. Az EPDM olyanelasztomer, amely még a -40 ° C-tól +100 ° C-ig tartó hőmérséklettartományban is igazoltanmegőrzi rugalmasságát – felridegedés nélkül.Az EPDM e hőmérséklettartományban min-den időjárási hatásnak ellenáll – még az UV-sugárzásnak is.

Hosszirányú lejtésA csatornák szükséges hosszirányú lejtésérőlaz egyes országokban eltérőek a vélemé-nyek, a szakmai ajánlások és az előírások.Németországban a bádogos irányelvek sze-rint a függő ereszcsatornák lejtése 1-3 mm/m (de az építtető ilyen értelmű rendelkezéseesetén a szabvány lehetővé teszi a lejtésnélkül kialakított csatornát is). Norvégiábanaz ajánlott lejtés 2-3 mm/m, Magyarorszá-gon pedig 3-5 mm/m (MSZ 7936/1). Análunk érvényes követelmény összefüggés-ben van azzal, hogy a hagyományos, kisiparimódszerekkel készített, 1 m hosszúságú da-rabokból összeállított csatornák – pontatlan-ságuk miatt – a helyi ellenlejtések kialakulá-sának megelőzése érdekében nagyobb (le-galább 5 mm/m =5%) lejtést igényelnek.

10. ábra: A dilatációs elemek elrendezéseegy L-alakú épület RHEINZINK®-ereszcsa-torna rendszer esetén (szerelési példa).

9. ábra: Függő ereszcsatorna DH-csatornatartó megoldással, melynél a C-profilba fűzött csatornatartók kiosztásafüggetlen a szarufatávolságtól

208

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

~ 500 mm

≥ 100 mm

~ 200 mm

≥ 10 mm

1.a-c ábra: Különböző kialakítású szegélysávok az ereszszegély-fedés rögzítésére: rögzítősáv, patent-rögzítősáv és a korcolt fedésekhez is használt eresz-szegélysáv.

A lejtés meghatározásakor két egymással el-lentétes hatású érvet kell mérlegelni: egyrészta csatorna öntisztuló-képessége, másrészt azépület építészeti megjelenése. A RHEINZINKtapasztalata szerint a tényleges öntisztuló-ké-pesség legkorábban 5 mm/m lejtésnél alakulki. E lejtés azonban már befolyásolja az é-pület megjelenését, ezért az építtetők sokszorkisebb lejtést kívánnak. Félkörszelvényű csa-torna és pontos munkavégzés esetén a RHEIN-ZINK nem utasítja el még a lejtés nélküli csa-tornát sem. Ennél ugyan egyes szakaszokonnem kerülhető el a enyhe ellenlejtés (és ezzela csatlakozások előtti „tócsa” kialakulása), ezazonban ebben az esetben nem jár érzékel-hető hátránnyal. Károsodáshoz még az idő-vel lerakódó vékony homok és földréteg semvezet.

A lejtés meghatározásakor azon is el kell gon-dolkoznunk, hogy vajon az 1-2 mm/m mér-tékű lejtés az adott épületnél egyáltalán biz-tonsággal megvalósítható-e. A mi tapaszta-latunk szerint ez a lejtéstartomány igencsakelméleti. Mindig előnyös, ha a csatorna a csa-padékvizet egyértelműen az összefolyó irá-nyába vezeti.

Keresztirányú lejtésA csatornáknak keresztirányban nem kelllejteniük, a belső oldali csatornaperemnekazonban (a csatorna méretétől függően) min-tegy 8-20 mm-rel magasabban kell lennie,mint a külsőnek (9. ábra). Így a víz még egykülönlegesen nagy zápor alkalmával és acsapadék esetleges visszatorlódásakor is kí-vül (azaz az ereszcsatorna homlokzattól tá-volabbi oldalán) folyik a peremen túl. A DINEN 612 szabvány a hátsó oldal túlemelésérepontos minimum-értékeket határoz meg (pl. a280, 333 és 400 mm névleges méretű fél-körszelvényű csatornákra 6 mm, de a javasolttúlemelés 11 mm).

rányú lemezkapcsolatokra ugyanazok a sza-bályok érvényesek, mint a tető más területén,csak itt még szigorúbban érvényesítve azokat,és esetleg szerkezeti tartalékokat is betervez-ve, hiszen a víz idefolyik a teljes tetőről.) Azereszszegély fedésének korctávolsága nemlehet több mint 2 m, de sokkal ajánlottabb amaximum 1 m-es korctávolság azért, hogy akorcolt kapcsolatokat a fedés elemeinek ke-resztirányú hőmozgása ne vegye túlságosanigénybe (ld. V. fejezet 3.2).

Az ereszszegély-fedést az eresznél rögzítő-sávval, patent-rögzítősávval (stabilizáló haj-lítással), vagy a korcolt fedésekhez is használteresz-szegélysávval rögzítik (1a-c ábra). Azutóbbit elsősorban ott használják, ahol ma-gasabb műszaki és esztétikai igényeknek kellmegfelelni (pl. géppel előprofilozott lemez-sávok és géppel előkészített íves korcvég-lezárások - ld. I. fejezet 3.6). Az ereszszegély-fedést a belső oldalon indirekt módon ajánlottrögzíteni, beakasztó fércekkel, amelyek azereszszegély felső vízkorc-visszahajtásábavannak beakasztva. Ez sokkal szakszerűbb ésgazdaságosabb megoldás, mint a (sajnos né-ha még ma is alkalmazott) közvetlen átszö-gelés. Az alsó és a felső perem megfogásántúl a korcokba a szokásos rögzítőférceket isbe kell korcolni.

A fekvő ereszcsatorna alatt az ereszszegély-fedés kettős állókorcait le kell fektetni. Acsatorna támaszait úgy kell kiosztani, hogyazok mindig az ereszszegély-fedés lemezénfeküdjenek fel, ne a korcokon.

2. ábra: Fekvő ereszcsatorna ereszszegély-fedéssel és az ajánlott rögzítési megoldások-kal (Ausztriában használt kialakítás).

3a ábra: A fekvő ereszcsatorna Ausztriábankülönösen kedvelt: itt egy bécsi bérházon …

V. 1.2 Fekvő ereszcsatornák

A fekvő ereszcsatornát elsősorban Ausztri-ában és Svédországban kedvelik, de Német-országban és Magyarországon is jól ismerik(2. és 3. ábra). E kialakításnál a csatorna alattmindig szükség van egy ereszszegély-fedésreis, ami a csatorna alatti tetőszakaszt (ereszt)védi a csapadéktól. Szakszerű rögzítés eseténa fekvő ereszcsatorna némiképp óvja azépület alatt járókat a lezúduló hótól (bárez semmiképp sem vehető figyelembe teljesértékű hófogóként) és a tető karbantartásá-hoz a csatorna járótámaszként is szolgálhat– még ha korlátozottan is.

Ereszszegély-fedésAz ereszszegély fedésének – a tető pere-mével párhuzamos – kiterített szélessége függa fekvő ereszcsatorna lejtésétől. A csatorná-nak az ereszfedésre minden pontban ≥ 100mm-t kell lejtésirányban rátakarnia. Kisebblejtés esetén az ereszszegély-fedést sokszorfelvezetik a fekvő ereszcsatorna belső oldalipereme fölé annak érdekében, hogy fokozzákaz épület védelmét a bejutó csapadékvíz ellen(itt a fedési lemezsávok továbbra is a csatornahátsó pereméhez csatlakoznak). A biztonsá-got javítja az is, ha a csatorna hátsó peremealatt egy ráforrasztott rögzítősávot alakítanakki, és ebbe akasztják a fedés lemezsávjait. Ezesetben azonban azok alsó ereszpontjának≥ 10 mm-rel magasabban kell lennie a fekvőereszcsatorna külső csöves beszegésénél(a szokásos méret: 30 mm). (A fekvő eresz-csatorna belső oldalán kialakított kereszti-

209

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

Fekvő ereszcsatornaA fekvő ereszcsatorna neve Németország-ban „Auf-Dach-Rinne” és peremének csövesbeszegését kifelé készítik, míg Ausztriában„Saumrinne”-nek nevezik és a csöves besze-gést befelé képezik ki.

A fekvő ereszcsatorna méretét (kiterített szé-lességét) a tető lejtése alapján kell meghatá-rozni (1. táblázat – a pontos méreteket ld. aMellékletben). Követelmény, hogy a csatornabelső pereme függőlegesen ≥ 10 mm-rel (szo-kásos méret: 30 mm) legyen a külső perem(csöves beszegés) fölött. Ezzel biztosítható,hogy a víz a lefolyó eldugulása esetén is akülső oldalon bukjon át.

Az MSZ EN 612 szerint a kiterített szélességalapján a fekvő ereszcsatornák lemezvastag-sága legalább 0,8 mm.

Figyelem!A < 15° lejtésű tetőn még a létező legna-gyobb kiterített szélességgel sem biztosíthatóa belső oldali perem szükséges túlemelése!

A fekvő ereszcsatornákat - lehetőleg kitámasz-tással ellátott – csatornatartókba ültetik, majdrögzítik a külső oldalon a tartóvasak rögzí-tőfüleivel, a belső oldalon pedig a vízkorc-visszahajtásba akasztott fércekkel (max. 33cm-ként).

V. 1.3 Belső csatornák

Általános szempontokA belső csatornák (attikacsatornák, shed-csa-tornák, stb.) az épület fedésének azon részei,ahol leggyakoribbak a problémák, ezért azokbetervezését ahol csak lehet el kell kerülni. Hamégis szükség van belső csatornára, akkor bekell tartani azt a – Németországban kötelező– előírást, hogy minden esetben kettős (ún.„biztonsági”) csatornaként kell kialakítaniazokat (azaz kétszintű vízelvezetéssel). Ezentúlmenően a belső csatornák tervezésére éskivitelezésére vonatkozóan javasoljuk a III.fejezet 1.3 pontjában már ismertetett „tíz a-lapszabály” betartását:

■ legalább kétszer annyi összefolyó beépí-tése, mint ami a méretezés alapján adódik(adott esetben biztonsági túlfolyó, vagya biztonsági csatornában többlet-lefolyókialakítása) – az összefolyók sűrítése min-dig hatásosabb, mint a keresztmetszetnövelése;

■ a csatorna mérete olyan legyen, hogykönnyen el lehessen készíteni (pl. ne le-gyen túl keskeny és mély, mert akkor aforrasztott kapcsolatok nem készíthetőkel);

■ kétszintű vízelvezetést kell kialakítani:a belső és külső (ún. „biztonsági”) csatornaközötti távolság ≥ 20 mm legyen;

■ a vízelvezetés „cső a csőben” kialakítás-sal, tölcsérformájú összefolyóval történ-jen, lombfogóval (de legalább „labdake-reszttel”) védve;

■ a keresztirányban átszellőztetett kislejtésűtetőknél a belső csatorna alatt az átszel-lőzésre a hőszigetelésig legalább 30 cmszabad magasságot kell biztosítani;

■ a dilatációs elemek távolsága nem lehetnagyobb az előírtnál – inkább sűrűbblegyen, mert a rugalmas betét túl erősgyűrődése akadályozhatja a víz elfolyását;

■ a csatorna lejtését a szennyeződések ésés általában a hiányos karbantartás miatta szokásosnál nagyobbra kell választani(min. 5 mm/m) – ez az épület megjelené-sét többnyire nem befolyásolja;

■ a faláttörésben könnyen kialakuló elfa-gyás (jégdugó) veszélye miatt kerülendőa külső vízelvezetés;

■ a csatornát hó- és jégmentesíteni kell ter-mosztáttal szabályozott csatornafűtésselés hófogó alkalmazásával;

■ javasolt csatorna-karbantartási szerződésmegkötése .

3b. ábra: … és egy vidéki lakóépületen.St. Georgen (A)

4. ábra: Svéd formájú (szögletes) fekvőereszcsatorna; az állókorcos fedés ráfor-rasztott rögzítősávba van akasztva.

Névleges méret Legkisebb tetőlejtés(mm)

400 ≥ 55°500 ≥ 45°650 ≥ 25°800 ≥ 20°

1000 * ≥ 15°

1. táblázat: Fekvő ereszcsatornák kiterítettszélessége (* különleges esetben)

A hosszirányú hőmozgást két véglemezzelkialakított magasponti dilatációval, vagyEPDM-anyagú (síkban maradó) rugalmasbetétes dilatációs elem beforrasztásávalbiztosítják (ld. V. fejezet 1.1). Ha a csatornalejtés nélkül van fektetve (ami a forrasztottkapcsolatok miatt nem kizárt), a hőmozgástmindenképpen EPDM-betétes dilatációs elem-mel kell biztosítani.

A fekvő ereszcsatornából a csapadékvizet be-forrasztott összefolyó segítségével vezetik el.A csatorna összefolyó-csonkja egy – az eresz-szegély-fedésben kialakított – összefolyó idom-ba nyúlik bele, ami a vizet az ejtőcsőbe (eset-leg egy padláscsatornába) vezeti tovább. Azeresszegély-fedés összefolyója legyen annyi-val nagyobb átmérőjű a csatorna összefolyócsonkjánál, hogy a csatorna összefolyó csonk-ja szabadon el tudjon mozdulni (hőmozgás!).Ezek méretezésére és a lefolyócsövek szá-mának meghatározására ill. kialakítására(tölcsér forma) értelemszerűen az V. fejezet1.1 szakaszában leírtak érvényesek.

210

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

kb. 40

kb. 25

Félkörszelvényű belső csatorna,szigeteléssel kialakított biztonságicsatornávalA félkörszelvényű csatornák nagy előnye,hogy (geometriai okokból) könnyen forraszt-hatók, és – ellentétben a négyszög szelvényűcsatornával – azokhoz nincs szükség semalátámasztó pallóra, sem hosszirányú kónikusszabásra. A szerkezet magassága így ala-csonyabb lehet, és a belső csatorna ill. a biz-tonsági csatorna között csak minimális távol-ságra van szükség. Általában a shed-csator-nák is kialakíthatók félkörszelvényű belsőcsatornával.

A belső csatornát minden esetben kettős csa-tornaként kell kialakítani, amelynek külső(„biztonsági”) eleme általában készülhet szi-geteléssel (lágyfedésként). A biztonsági csa-torna már a bádogosmunkák megkezdéseelőtt megoldja a vízelvezetést, s a fedés teljeselkészülte után a belső csatorna túlfolyásaesetén is biztonsági tartalékként szolgál („gul-ly” típusú tömített tetőösszefolyó alkalma-zásával). A külső és a belső csatorna közöttitávolság legalább 2 cm legyen. E távolságmár csak azért is feltétlenül szükséges, mert akülső csatornában esetleg pangó víz a belsőcsatorna alsó felületével tartósan semmikép-pen sem érintkezhet (ld. I. fejezet 2.1.7). Haa biztonsági csatorna szigeteléssel van kia-lakítva, biztosítani kell, hogy az építkezésidőszakában ne sérülhessen meg más szak-mák tevékenysége következtében sem.

1. ábra: Négyszög szelvényű belső csator-na, szigeteléssel kialakított biztonsági csator-nával és a szükséges szerkezeti mérettel.

2. ábra: Félkörszelvényű belső csatorna,szigeteléssel kialakított biztonságicsatornával.

A belső csatorna méretezésére értelemsze-rűen érvényesek az V. fejezet 1.1 pontjábanleírtak, ahol méretezési példákat is bemutat-tunk. Itt csak arra utalunk ismételten, hogy améretezés tárgya a lefolyócső, aminek mére-tezése az összefolyó tölcsérformájából indulki. Ha ez nem biztosított, akkor nagyobbkeresztmetszetű lefolyócsövet kell beépíteni(lásd még: „tíz alapszabály”).

A félkörszelvényű belső csatornákat ≥ 1,5 mmvastag és 10-20 cm széles, horganyzott le-mez tartóelemekbe javasolt fektetni. Távol-ságukat az V. fejezet 1.1 pont 4. táblázataalapján kell megválasztani (1. teherbírási cso-port). A négyszög szelvényű belső csatornákcsatornatartóinak méretét az V. fejezet 1.1pont 3. táblázata alapján kell megválasztani.

DilatációA belső csatorna hőmozgását ugyanúgy biz-tosítani kell, mint bármely más csatornáét. Adilatációs távolságok függnek a csatornaalakjától és méretétől: pl. a szabad pereműfélkörszelvényű belső csatornák esetén moz-góképes kapcsolatokat kell kialakítani azegyenesvonalú szakaszokon 9,0 ill. 12,0 m-ként (1. táblázat).

A négyszög szelvényű csatornák lemezébenés forrasztási varrataiban mindig nagyobbaka feszültségek, mint a félkörszelvényű csa-tornában. Ezért korlátozni kell bennük adilatációk távolságát a biztonság érdekében(a mérettől függetlenül) 6 m-re. (A sarkoktólés a nem elmozduló végződésektől mindig eméretek felét kell figyelembe venni.)

Figyelem!A meredek tetők belső csatornái mentén min-dig járórácsot, vagy egyéb a járhatóságot se-gítő szerkezetet kell betervezni és felszerelni.

Belső csatorna alakja Kit. szélesség Dilatációk max. távolsága(mm) (m)

Félkörszelvényű ≤ 500 12,0 m> 500 9,0 m

Négyszög szelvényű minden méret 6,0 m

A fix pontoktól (sarkoktól, végződésektől) mindig a táblázat értékeinek felét kellfigyelembe venni.

1. táblázat: A belső csatornák dilatációs elemeinek távolsága

211

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

Vápa lejtése Keresztirányú kapcsolattípusa

< 10° lágyforrasztás≥ 10° ráforrasztott rögzítősávba

akasztott fekvőkorc≥ 25° egyszeres fekvőkorc

1. táblázat: Kiselemes tetőfedések vápáinakkeresztirányú kapcsolatai

V. 1.4 Vápák

A keményfedésű tetők vápáját – bármelyfedési anyag (cserép, pala, stb.) alkalmazá-sakor – vízzáró anyagból kell készíteni.

A RHEINZINK® vápalemezek kiterített szé-lességét a vápa látszó felülete, a tetőfedés e-lemeinek rátakarása, és az esetleg szük-ségessé váló süllyesztés mérete alapján kellmeghatározni. A látszó felület szélessége ≥15 cm legyen – így a vápa tisztíthatósága isbiztosított.

A vápalemezeket teljesfelületű aljzatra kellfektetni (1. ábra). Rögzítésük a vízkorc-visz-szahajtásba akasztott álló- és csúszófércekkeltörténik. (Állófércekre csak abban az esetbenvan szükség, ha a keresztirányú kapcsolatok-ban nincsenek beakasztó fércek, amelyek azalulról csatlakozó vápalemezt lecsúszás ellenrögzítik.) A vápában a lemezvastagság a ki-terített szélességtől függ, de általában lega-lább 0,8 mm.

Süllyesztett vápát ellenlécezés nélküli kisele-mes fedéseken csak nagyon körülményesenlehet szakszerűen kialakítani, mert ha a vápamelletti vágott elemek is kellő mértékű át-fedéssel vannak fektetve, akkor felfekvésük ko-rántsem biztosított és így könnyen kibillen-hetnek. Közepes és nagy méretű elemekből

1. ábra: Egy cserépfedésű tető vápakialakítása: a vápaszaruműszaki okokból süllyesztett azért, hogy abból ne kelljen felülről egyV-alakú darabot kivágni. A vápalemezek teljesfelületű aljzatonfekszenek fel.

2. ábra: Süllyesztett vápa nagy méretű elemekből(itt: hullámlemezből) készült fedésben.

készült fedéseken azonban (pl. hullámlemez)a vápa süllyesztése gond nélkül kialakítható(2. ábra). A süllyesztés nagy felületű tetőkönés az azokon jelentkező nagy vízmennyiségmiatt néha kívánatos is a biztonság növeléseérdekében.

Hosszabb vápákban keresztirányú kapcsola-tokat is készíteni kell, amelyek kialakításánakmódja függ a vápa lejtésétől. A Német Tető-fedő Szövetség (ZDH, Köln) Tetőfedési Irány-elvei alapján a ≥15° vápalejtés esetén méga ≥ 150 mm átfedésű egyszerű átlapolás ismegfelelhet: az egymásra fekvő lemezek pe-remei oly módon vannak megtörve („reifolva”a felső lemez lefelé és az alsó lemez felfelé),hogy a két lemez egymástól kissé elemel-kedjen. ĺgy a kapilláris hatások megszűn-tethetők, ekkor azonban a vápa alatt minden-képpen teljesértékű második vízelvezető ré-teget javasolunk kialakítani.

Általában azonban a ≥ 30° lejtésű vápáklemezeit egyszeres fekvőkorccal kell csatla-koztatni, 10° - 25° között pedig ráforrasztottrögzítősávval kialakított egyszeres fekvőkorc-cal (átfedés: min. 25 cm). 10° lejtés alatt for-rasztott kapcsolatokat kell készíteni dilatációstávolságonként, mégpedig a cinkszürke színűrugalmas EPDM-betétes RHEINZINK-dilatá-ciós szalag beépítésével.

Kit. szélesség Dilatációk max.(mm) távolsága (m)

≤ 500 mm 12,0 m> 500 mm 9,0 m

2. táblázat: A vápák dilatációs elemeinektávolsága

212

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

1. ábra: Oromszegély-csatorna hódfarkú cserépfedésben. E megol-dásban nem alkalmaznak látható oromszegély-pallót; helyette egyhorganyzott acéllemez anyagú rögzítősávot fognak fel, amelyet aRHEINZINK®-lemez letakar.

2. ábra: Oromszegély-csatorna cserépfedésben. A lemez a cserépfelőli oldalon legfeljebb a cserép beakasztó füléig érhet.

A RHEINZINK® hőmozgását a vápák kiala-kításánál is figyelembe kell venni. A javasoltdilatációs távolságok megegyeznek a félkör-szelvényű belső csatornáéval (2. táblázat).

Figyelem!Mivel a vápákban lefolyó vizet többnyire acsatornába kell bevezetni, a vápa mélypont-jának a csatorna belső pereme fölött kell len-nie. Süllyesztett vápáknál ez komoly prob-lémát okozhat, különösen lejtés nélküli csa-tornánál. Ilyen esetben a szinteket előre megkell tervezni.

V. 1.5 Oromszegély-csatornák

Az oromszegély csomópontjának kialakításaföldrajzi régiónként rendkívül nagy változa-tosságot mutat. Különösen a viharos vidéke-ken szokásos, hogy a cserép (v. pala) fedésűtetőket oldalsó túllógás nélkül alakítják ki.Ebben az esetben különösen ajánlott a hom-lokzat és a tető közötti kapcsolatot is a fokozottigénybevételnek megfelelően megoldani, biz-tosítva, hogy a falon ne legyen vízlefolyás.Ezért ha a tető oromzata nem lóg túl, ott mindigrendkívül előnyös egy RHEINZINK® oromsze-gély-csatornát kialakítani, mert ily módon atetőről különben oldalirányban lecsurgó csa-padékot is el lehet vezetni, s így az nemnedvesíti az oromfalat.

Az oromszegély-csatorna kialakítására – atervezői szándéktól és a tetőszerkezet mű-szaki adottságaitól függően – többféle me-goldás kínálkozik (1. és 2. ábra).

Az ábrák szerinti megoldásokban az egyeselemek legyenek minél hosszabbak: a mégesztétikusabb kialakítás érdekében. A dila-tációs egységek hosszára, a keresztirányúlemezkapcsolatokra, és a víz esőcsatornábavaló bevezetésének módjára vonatkozóanértelemszerűen alkalmazhatóak az V. fejezet1.4 pontjában leírtak.

213

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

V. 1.6 Cserép- és palafedésekfalszegélyei

A falszegélyek kialakításának legjobb meg-jelenésű módja, ha a cserép- pala-, vagy ahullámlemez-fedés elemei a szegélylemezreoldalról rátakarnak (hasonlóan, mint a vápa-lemez esetén). A falszegély lemezét a hom-lokzat felőli oldalon általában viharléccel kellletakarni (1. ábra).

Hódfarkú cserépfedés esetén használják arétegek közé bevezetett, a fedés sorai közémintegy „befűzött” elemekkel kiképzett fal-szegélyt („RHEINZINK®-Noggen”). Az ele-mek homlokzat felőli felhajtását itt is vihar-léccel kell letakarni. E rendkívül elegáns me-goldás (2213 és 3. ábra) Magyarországonmég kevéssé ismert, de a tervezők és akivitelezők egyre inkább elismerik a rendszerelőnyeit.

A hőszigetelt homlokzatokhoz kiképzett fal-csatlakozások tervezésekor a hőhidak elke-rülése érdekében a csomópontot kiemelt fi-gyelemmel kezelni: a hőszigetelésnek a lemezoldalsó felhajtása mögött is folyamatosnakkell lennie (egészen a tető hőszigetelési sík-jáig). A kialakítást az építés technológiaisorrendje szempontjából is át kell gondolni.Érdemes a hőszigetelésen a vakolatot a te-tőfedés készítése előtt felhordani alsó síkjánegy vakolattartó profilra ráfuttatva. A fedéscsak ez után készüljön el: a falszegély oldalsófelhajtásával és viharléccel történő letakará-sával.

1. ábra: Szépen kialakított falcsatlakozástéglahomlokzathoz, viharléccel.

2. ábra: Falcsatlakozás RHEINZINK®-Nog-gen elemekkel (itt még viharléc nélkül).

3. ábra: RHEINZINK®-Noggen elemekkelkiképzett oromszegély, kettős hódfarkúcserépfedésben.

5. ábra: Hőszigetelt homlokzathoz kiképzettfalcsatlakozás vakolattartó elemmel ésviharléccel.

4. ábra: Kéményszegélyezés lágyRHEINZINK®-„Anform” lemezekkel

214

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

215

V. 1 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS

2.1 Szigetelések vízhatlan tetőszegélyei

2.1.1 Külső vízelvezetésű tetők szegélyei2.1.2 Belső vízelvezetésű tetők szegélyei2.1.3 Falcsatlakozások

2.2 Szigetelések alátámasztó szerepű tetőszegélyei

V. RÉSZ: CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS ÉS SZEGÉLYEZÉSEK

V. 2 LÁGYFEDÉSŰ TETŐK SZEGÉLYEI