UNIVERZA V MARIBORU · Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy...
Transcript of UNIVERZA V MARIBORU · Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy...
UNIVERZA V MARIBORU
FILOZOFSKA FAKULTETA
ODDELEK ZA MADŽARSKI JEZIK IN KNJIŽEVNOST
MAGISTRSKO DELO
KONI VÖRÖŠ
Maribor, 2017
UNIVERZA V MARIBORU
FILOZOFSKA FAKULTETA
ODDELEK ZA MADŽARSKI JEZIK IN KNJIŽEVNOST
MAGISTRSKO DELO
Psihologija pravljic v svetu osnovnošolcev
MASTER THESIS
The Psychology of Fairy Tales in the World of Primary School Children
Mentorica: Kandidat:
izr. prof. dr. Jutka Rudaš Koni Vöröš
Maribor, 2017
MARIBORI EGYETEM
BÖLCSÉZETTUDOMÁNYI KAR
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK
MAGISZTÉRIUMI DOLGOZAT
A mese pszichológiája az általános iskolások világában
Témavezető: Szerző:
izr. prof. dr. Rudaš Jutka Vöröš Koni
Maribor, 2017
Lektor za slovenščino: dr. Elizabeta Bernjak
Lektor za madžarščino: doc. dr. Ildikó Nagyné Császi
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet és tiszteletemet
fejezzem ki mindenkinek, aki segített a szakdolgozatom írásában.
Köszönöm mentoromnak és témavezetőmnek, izr. prof. dr. Rudaš Jutkának, a
témaválasztásnál való irányítást és segítséget, aki szakértő tanácsaival nagy
mértékeben hozzájárult szakdolgozatom tartalmi és formai megjelenéséhez.
Köszönet illeti az I. sz. Kétnyelvű Általános Iskola vezetőségét, tanárait és
tanulóit, akik segítségével el tudtam végezni a kérdőíves kutatásomat.
Hálával gondolok azokra a barátokra, akiktől segítséget, ötleteket, bátorítást vagy
csak megértést kaptam a dolgozatom írása során.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném kifejezni megbecsülésemet, szívből jövő
szeretetemet és köszönetemet szüleimnek és nagyszüleimnek, akik egyetemi
tanulmányaim során mindvégig biztattak, támaszt nyújtottak, és szakdolgozatom
elkészítésének teljes ideje alatt türelmet tanúsítottak, illetve igyekeztek nyugodt
környezetet biztosítani. Köszönöm!
Priloga 6 ‒ IZJAVA O AVTORSTVU IN ISTOVETNOSTI TISKANE IN ELEKTRONSKE OBLIKE ZAKLJUČNEGA DELA
UNIVERZA V MARIBORU
Filozofska fakulteta
__________________________________
(ime članice UM)
IZJAVA O AVTORSTVU IN ISTOVETNOSTI TISKANE IN ELEKTRONSKE OBLIKE ZAKLJUČNEGA DELA
Ime in priimek študent‐a/‐ke: Koni Vöröš
Študijski program: Madžarski jezik in književnost
Naslov zaključnega dela: A mese pszichológiája az általános iskolások
világában/Psihologija pravljic v svetu osnovnošolcev
Mentor: izr. prof. dr. Jutka Rudaš
Somentor:
Podpisan‐i/‐a študent/‐ka Koni Vöröš
izjavljam, da je zaključno delo rezultat mojega samostojnega dela, ki sem ga izdelal/‐a ob pomoči mentor‐ja/‐ice oz. somentor‐ja/‐ice;
izjavljam, da sem pridobil/‐a vsa potrebna soglasja za uporabo podatkov in avtorskih del v zaključnem delu in jih v zaključnem delu jasno in ustrezno označil/‐a;
na Univerzo v Mariboru neodplačno, neizključno, prostorsko in časovno neomejeno prenašam pravico shranitve avtorskega dela v elektronski obliki, pravico reproduciranja ter pravico ponuditi zaključno delo javnosti na svetovnem spletu preko DKUM; sem seznanjen/‐a, da bodo dela deponirana/objavljena v DKUM dostopna široki javnosti pod pogoji licence Creative Commons BY‐NC‐ND, kar vključuje tudi avtomatizirano indeksiranje preko spleta in obdelavo besedil za potrebe tekstovnega in podatkovnega rudarjenja in ekstrakcije znanja iz vsebin; uporabnikom se dovoli reproduciranje brez predelave avtorskega dela, distribuiranje, dajanje v najem in priobčitev javnosti samega izvirnega avtorskega dela, in sicer pod pogojem, da navedejo avtorja in da ne gre za komercialno uporabo;
dovoljujem objavo svojih osebnih podatkov, ki so navedeni v zaključnem delu in tej izjavi, skupaj z objavo zaključnega dela;
izjavljam, da je tiskana oblika zaključnega dela istovetna elektronski obliki zaključnega dela, ki sem jo oddal/‐a za objavo v DKUM.
Uveljavljam permisivnejšo obliko licence Creative Commons: ________________
(navedite obliko)
Začasna nedostopnost:
Zaključno delo zaradi zagotavljanja konkurenčne prednosti, zaščite poslovnih skrivnosti, varnosti ljudi in narave, varstva industrijske lastnine ali tajnosti podatkov naročnika:
(naziv in naslov naročnika/institucije) ne sme biti javno dostopno do (datum odloga javne objave ne sme biti daljši kot 3 leta od zagovora dela). To se nanaša na tiskano in elektronsko obliko zaključnega dela.
Temporary unavailability:
To ensure competition priority, protection of trade secrets, safety of people and nature, protection of industrial property or secrecy of customer's information, the thesis
(institution/company name and address) must not be accessible to the public till
(delay date of thesis availability to the public must not exceed the period of 3 years after thesis defense). This applies to printed and electronic thesis forms.
Datum in kraj: Podpis študent‐a/‐ke:
Podpis mentor‐ja/‐ice:
(samo v primeru, če delo ne sme biti javno dostopno)
Ime in priimek ter podpis odgovorne osebe naročnika in žig:
(samo v primeru, če delo ne sme biti javno dostopno)
Povzetek
Vsi poznamo svet princes, zmajev, čarovnic, govorečih živali, palčkov in ostalih
nadnaravnih bitij, torej svet pravljic. Svet pravljic je osrednja tema te magistrske
naloge. Pravljica, ki predstavlja svet, kot ga vidi otrok, in ki se povsem ujema z
otroškim pogledom na svet.
V magistrski nalogi sem se ukvarjala z izoblikovanjem pravljic (v Evropi in zunaj
njenih meja) ter s samo zvrstjo pravljice. Opisala sem pojem ljudske, umetne ter
moderne pravljice. V drugem delu magistrske naloge sem se osredotočila
predvsem na psihologijo pravljic. Tako sem tu podala splošno sliko o otroški
zavesti, o razvoju lastne vizualne asociacije, o zanimivem in vznemirjajočem
stanju dvojne zavesti in ne nazadnje o pozitivnem vplivu pravljic. Ukvarjala sem
se s sporočilom pravljic, z njihovimi simboli in razlagami le-teh, ki so lahko
izrednega pomena za otroke, saj pravljice prispevajo k razvoju otrokove fantazije,
k lažjemu dojemanju samega sebe in različnih doživetij ter otrokom podajo
povsem novo razlago o svetu, ki jih obkroža.
V nadaljevanju sem na kratko predstavila učni načrt dvojezičnih osnovnih šol,
ključni del magistrskega dela pa predstavlja anketna raziskava, ki sem jo opravila
med učenci Dvojezične osnovne šole I. Lendava. V raziskavi je sodelovalo 152
učencev. Vprašalnike sem razdelila med učence 2.-4. razreda, in sicer v upanju, da
ta starostna skupina (7, 8 in 9-letniki) že berejo in so še dovzetni za pravljice. Na
podlagi rezultatov sem ugotavljala, ali imajo otroci radi pravljice, koliko jih
poznajo ter kje in kako se pravzaprav srečujejo z njimi. Poleg tega me je zanimalo
tudi poznavanje pravljičnih števil ter najbolj priljubljeni začetki pravljic.
Na podlagi dobljenih rezultatov lahko zaključim z ugotovitvijo, da imajo otroci
radi pravljice in njihove junake. Za najbolj priljubljene veljajo klasične pravljice
(predvsem čudežne in živalske pravljice). V odgovorih se pokaže tudi velik vpliv
modernih pravljic in pravljičnih junakov, ki jih otroci poznajo iz risank.
Ključne besede: pravljica, ljudska pravljica, umetna pravljica, psihologija
pravljic, branje, pripovedovanje, otroški pogled na svet
Összegzés
Mindannyian ismerjük a hercegnők, sárkányok, boszorkányok, beszélő állatok,
törpék és a többi természetfeletti lények világát, vagyis a mese világát. A mese
világa képezi szakdolgozatom kiindulópontját. A mese, amely a gyerekek
szemével nézett világ, teljes mértékben igazolódik a gyermeki világlátáshoz.
A szakdolgozatom bemutatja a mese alakulástörténetét (Európában és annak
határain kívül) valamint magát a műfaját. Foglalkozom a népmese, a műmese és a
modern mese fogalmával is. Mesepszichológiai vonalon a dolgozatom egy
általános képet nyújt a gyermeki tudatról, a belső képalkotás fontosságáról, a
kettős tudat izgalmas állapotáról és nem utolsó sorban a mesék pozitív hatásáról.
Értelmezem a mesék üzenetét, a mesékben rejlő szimbólumokat és jelentésüket,
amelyek fontos segítséget ad(hat)nak a gyermekeknek, hiszen a mese az, ami
táplálja a képzeletet, elaborációs hatása miatt segít az élmények feldolgozásában
valamint egy teljes, világképet, ill. világmagyarázatot kínál a gyermekeknek.
Dolgozatom röviden bemutatja a kétnyelvű általános iskolák tantervét, a dolgozat
alappillére pedig azon kérdőíves kutatás, amelyet a lendvai I. Számú Kétnyelvű
Általános Iskola tanulói között végeztem el. A kérdőívet összesen 152 tanuló
töltötte ki. A kérdőívekkel a 7–9 éves korosztályt, tehát a 2., 3. és 4. osztály
tanulóit céloztam meg abban a reményben, hogy ők már tudnak olvasni, és még
tart náluk a mesei beállítottság. A kérdőívek segítségével megállapítottam, hogy a
2–4. osztály tanulói mennyire kedvelik és ismerik a meséket, valamint azt is, hogy
hányan és hol találkoznak a mesei élménnyel. Továbbá a meseszámok ismeretére
és a kedvenc mesekezdésekre is kíváncsi voltam.
Az eredményekből levonható, hogy a gyerekek szeretik a meséket és azok hőseit.
A tanulók körében a legnépszerűbbnek a klasszikus mesék (leginkább a varázs- és
állatmesék) és azok hősei bizonyulnak. A válaszokban megmutatkozik a modern
mesék, illetve rajzfilmhősök ismerete és hatása is.
Kulcsszavak: mese, népmese, műmese, mesepszichológia, olvasás, mesélés, a
mese hatása, gyermeki világlátás
I
TARTALOMJEGYZÉK
1 BEVEZETÉS ...................................................................................................... 1
1.1 A szakdolgozat tárgya és célja .................................................................................. 1
2 HIPOTÉZISEK .................................................................................................. 4
3 ELEMZÉSI MEGKÖZELÍTÉSÉK, MÓDSZEREK ..................................... 5
3.1 Kutatási módszerek ................................................................................................... 5
3.2 Felhasznált szakirodalom .......................................................................................... 5
I. ELMÉLETI RÉSZ ............................................................................................ 6
4 A MESE .............................................................................................................. 6
4.1 A mesék alakulástörténete ........................................................................................ 9
4.1.1 Keleti mesék ....................................................................................................... 9
4.1.2 Európai mesekincs ........................................................................................... 11
4.1.2.1 A Grimm testvérek munkássága ............................................................... 15
4.1.2.2 Hans Christian Andersen .......................................................................... 17
4.1.3 Eltérésék a különböző népek meséiben............................................................ 18
4.2 A mesék eredetük szerint ........................................................................................ 20
4.2.1 A népmese ........................................................................................................ 20
4.2.2 A műmese ........................................................................................................ 22
4.2.3 A modern mese ................................................................................................ 24
4.3 Mesetípusok ............................................................................................................ 25
5 MESEPSZICHOLÓGIA ................................................................................. 29
5.1 A gyermek és a mese világa .................................................................................... 29
5.2 A kettős tudat .......................................................................................................... 33
5.3 A belső képalkotás .................................................................................................. 34
5.4 Mesealakok és a gyermeki tudat ............................................................................. 35
5.5 Félelem a fantáziától ............................................................................................... 37
6 A MESÉK SZEREPE A KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK
TANTERVÉBEN ................................................................................................ 42
6.1 Néhány mese a muravidéki kétnyelvű iskolák tanterveiből: ................................... 42
6.2 A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben valamint a kétnyelvű nevelés
sajátosságai ................................................................................................................... 47
II. EMPIRIKUS KUTATÁS .............................................................................. 50
7 ANYAGGYŰJTÉS ........................................................................................... 50
II
7.1 A mese világa az általános iskolások szemében ..................................................... 50
7.2 A felmérés célja ...................................................................................................... 50
7.3 A kutatás módszere ................................................................................................. 50
7.4 Kutatási kérdések .................................................................................................... 51
7.5 A kutatási minta ...................................................................................................... 52
8 A KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE ................................................................... 54
8.1 Az eredmények bemutatása .................................................................................... 54
9 BEFEJEZÉS ÉS ÖSSZEGZÉS ..................................................................... 116
10 SZAKIRODALOM ...................................................................................... 121
11 MELLEKLÉTEK ........................................................................................ 124
III
TÁBLÁZATJEGYZÉK
Táblázat 1: A tanulók száma és százaléka (%) nem szerinti megoszlásban ......... 53
Táblázat 2: A válaszadók feleletei számokban és százalékokban (%) a „Szereted a
meséket?” kérdésre................................................................................................ 54
Táblázat 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály)............................................... 55
Táblázat 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály) .......................................... 56
Táblázat 5: A fiúk kedvenc mesehősei (3. osztály)............................................... 57
Táblázat 6: A lányok kedvenc mesehősei (3. osztály) .......................................... 58
Táblázat 7: A fiúk kedvenc mesehősei (4. osztály)............................................... 59
Táblázat 8: A lányok kedvenc mesehősei (4. osztály) .......................................... 60
Táblázat 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ...................... 63
Táblázat 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ................ 65
Táblázat 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály) .................... 68
Táblázat 12: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály) ................ 69
Táblázat 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály) .................... 70
Táblázat 14: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály) ................ 71
Táblázat 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) ......... 76
Táblázat 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) .... 77
Táblázat 17: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály) ......... 78
Táblázat 18: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály) .... 79
Táblázat 19: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály) ......... 80
Táblázat 20: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály) .... 81
Táblázat 21: A mesék ismerete a 2. osztályos tanulók között............................... 85
Táblázat 22: A mesék ismerete a 3. osztályos tanulók között............................... 86
Táblázat 23: A mesék ismerete a 4. osztályos tanulók között............................... 87
Táblázat 24: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók között ................. 88
Táblázat 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 94
Táblázat 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 95
Táblázat 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 96
IV
Táblázat 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 97
Táblázat 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 98
Táblázat 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 99
Táblázat 31: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ....................................................................... 100
Táblázat 32: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ....................................................................... 100
Táblázat 33: A 2. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre .................................. 105
Táblázat 34: A 3. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre .................................. 106
Táblázat 35: A 2. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre .................................. 107
Táblázat 36: A 2., 3. és a 4. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre .................. 108
Táblázat 37: A legtöbbször említett meseszámok ............................................... 110
Táblázat 38: Kedvenc mesekezdésed (2. osztály) ............................................... 112
Táblázat 39: Kedvnc mesekezdésed (3. osztály)................................................. 113
Táblázat 40: Kedvnc mesekezdésed (4. osztály)................................................. 114
Táblázat 41: Kedvnc mesekezdésed (2., 3. és 4. osztály) ................................... 115
V
GRAFIKONJEGYZÉK
Grafikon 1: A tanulók száma osztály és nem szerinti megoszlásban.................... 53
Grafikon 2: A válaszadók száma osztályonként ................................................... 53
Grafikon 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály) .............................................. 55
Grafikon 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály) ......................................... 56
Grafikon 5: A fiúk kedvenc mesehősei (3. osztály) .............................................. 57
Grafikon 6: A lányok kedvenc mesehősei (3. osztály) ......................................... 58
Grafikon 7: A fiúk kedvenc mesehősei (4. osztály) .............................................. 59
Grafikon 8: A lányok kedvenc mesehősei (4. osztály) ......................................... 60
Grafikon 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ...................... 64
Grafikon 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály) ............... 65
Grafikon 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály) .................... 68
Grafikon 12: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály) ............... 69
Grafikon 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály) .................... 70
Grafikon 14: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály) ............... 71
Grafikon 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) ........ 76
Grafikon 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály) ... 77
Grafikon 17: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály) ........ 78
Grafikon 18: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály) ... 79
Grafikon 19: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály) ........ 80
Grafikon 20: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály) ... 81
Grafikon 21: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók körében .............. 88
Grafikon 22: A 2. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék ........... 90
Grafikon 23: A 3. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék ........... 91
Grafikon 24: A 4. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék ........... 92
Grafikon 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 94
Grafikon 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 95
Grafikon 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 96
VI
Grafikon 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 97
Grafikon 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 98
Grafikon 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre
számokban és százalékokban (%) ......................................................................... 99
Grafikon 31: A fenti táblázatokban bemutatott eredmények diagramos képe .... 101
Grafikon 32: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2. osztály) ............... 105
Grafikon 33: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (3. osztály) ............... 106
Grafikon 34: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (4. osztály) ............... 107
Grafikon 35: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2‒4. osztály) ........... 108
Grafikon 36: Kedvnec mesekedő formula (2. osztály) ...................................... 112
Grafikon 37: Kedvnec mesekedő formulák (3. osztály) ..................................... 113
Grafikon 38: Kedvnec mesekedő formulák (4. osztály) ..................................... 114
Grafikon 39: Kedvnec mesekedő formulák (2‒4. osztály) ................................. 115
1
1 BEVEZETÉS
1.1 A szakdolgozat tárgya és célja
„Egyszer volt, hol nem volt…” vagy akár a „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer
egy” mondatokat gyermekkoromban nagyon-nagyon sokszor hallottam, hiszen
nagyon szerettem a meséket, és ami még ennél is fontosabb, volt olyan
szerencsém, hogy nagyon sokat olvastak és meséltek nekem. Talán ez is
meghatározó élményként hatott rám a dolgozatom témája választásakor. Még ma
is nagy rajongója vagyok a mesének, hiszen szeretem a mese óriási hatását, a
mondanivalóját és a mese adta naivitást. Véleményem szerint fontos, hogy felnőtt
korra is megőrizzük ezeket az értékeket, amelyeket a mesék olyan egyszerűen
képesek bemutatni.
A mese egy különleges világ, amelyben minden mindenné lehet, amely tele van
csodákkal, csodás lényekkel és tárgyakkal. A mese az ismeretek megszerzésének
egy nagyon sajátos módja, hiszen nem egy készen kapott tudásról, hanem az
egyéni és emellett természetesen érzéki megismerésről van szó. Mint általában az
irodalmi művekről, róla is elmondható, hogy az önmagunkról szóló tudást
jelképezi.
Dolgozatom elméleti és empirikus részre osztható. Az első részben bemutatom a
mese műfaját és a mese általános jellemzőit. Kitérek a mese alakulástörténetére, a
keleti mesékre és az európai mesekincsre is. Ennek kapcsán megemlítem az
európai mese kialakulásának fontosabb állomásait, tehát leginkább a Grimm
testvérek munkásságát, valamint Hans Christian Andersen meséinek csodálatos
világát. A továbbiakban aprólékosabban foglalkozom a népmese, a műmese,
valamint a kortárs mese fogalmával. Ebben a részben még bemutatom a
különböző mesetípusokat műfajuk szerint, nagyobb hangsúllyal a tündérmesére,
állatmesére, novellamesére és legendamesére.
A dolgozatom második részében a mesepszichológia témájával foglalkozom. A
szakirodalom segítségével válaszokat keresek a „Miért szeretik a gyerekek a
mesét?” kérdésre valamint arra vállalkozom, hogy kiderítsem a mese milyen
2
hatással van a gyermek fantáziájának a fejlődésére. A már létező szakirodalom
segítségével bemutatom a mese pszichológiájának néhány fontosabb állomását.
Pszichológiai vonalon értelmezem a gyermekek szocializációjának meghatározó
tényeit, továbbá a gyermeki világlátás és gondolkodás sajátosságaiból kiinduló
belső képalkotás fontosságát, a realitás és a fantázia találkozását, a mesére való
beállítódás szerepét, valamint a kettős tudat önmagában is vonzó és izgalmas
állapotát. Továbbá próbálom kideríteni, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek a
meséknek a gyerekekre nézve.
A dolgozat empirikus részében pedig az elméleti részre alapozva a kérdőíves
kutatásom eredményeit mutatom be szakirodalommal alátámasztva. Arra voltam
kíváncsi, mennyire kedvelik a gyerekek a meséket, kik a mai 2–4. osztály
tanulóinak a kedvenc mesehősei, és vajon kire szeretnének a gyerekek hasonlítani,
hiszen a mesehőssel való azonosulás rávilágít arra, melyek a személy rejtett
erőforrásai, valamint mit szeretne elérni, mire vágyik vagy éppen mitől fél.
Továbbá a leggyakrabban elutasított mesehősökről is kérdeztem a válaszadókat,
amellyel pedig az elutasított tartalmak bukkannak a felszínre. Arra voltam
kíváncsi, hogy gyerekeknek olvasnak és mesélnek-e, és kik teszik ezt. A
gyermekek életére nézve a mesének nagyon fontos szerepe van.
A mese nem csak azért gyönyörködtet és varázsolja el az embert, mert
pszichológiai igazságokat tartalmaz, hanem azért, mert irodalmi értékei vannak,
mert műalkotás. Pszichológiai hatását is csak azért tudja kifejteni, mert elsősorban
műalkotás. Továbbá a mese nemcsak irodalmi formaként különleges, hanem azért
is, mert a gyermek minden műalkotásnál jobban megérti.1 Pontosabban szólva: „A
mese nem csak szórakozást nyújt a gyermeket, hanem fejleszti önismeretét, és
elősegíti személyiségének fejlődését. Oly sok szinten szól hozzá, és oly
sokféleképpen gazdagítja életét, hogy egyetlen könyv sem vállalkozhat e hatás
teljes spektrumának felmérésére.”2 A továbbiakban szerettem volna megtudni,
hogy a mesék, illetve a rajzfilmek bizonyulnak-e kedvencnek a gyerekek körében,
hiszen a modern világ és a technikai fejlődés hatásai minden szinten
megmutatkoznak, így a gyermeknevelésben is. Egyre fontosabb szerepet kapnak a
1 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina Kiadó, Budapest, 2011, 17. o. 2 Uo. 17. o.
3
rajzfilmek, melyeket a gyerekek szinte már mindenhol nézhetnek. Épp emiatt
fontos megőrizni a meséket is, hiszen többek között a múlt értékeit hordozzák
magukban, oly sok tudást hordozva. Mindemellett válaszokat kerestem még a
legismertebb mesékről és meseszámokról, amelyek a szinte minden mesében jelen
vannak. A kétnyelvű területen iskolába járó gyerekek a kétnyelvű oktatás során
lehetőséget kapnak arra, hogy magyar és szlovén nyelvű meséket is hallgassanak,
tanuljanak, emiatt a kedvenc mesekezdésre is kíváncsi voltam.
4
2 HIPOTÉZISEK
H1: Feltételezem, hogy a fiúk és lányok kedvenc meséi és mesehősei lényegesen
eltérnek
H2: Feltételezem, hogy a gyerekek kedvenc mesehősei nem feltétlenül egyeznek
azzal a mesehőssel, amelyek a gyerekek a leginkább lennének
H3: Feltételezem, hogy a klasszikus mesék ismertebbek az általános iskolások
között, mint a modern mesék
H4: Feltételezem, hogy a tanulók egyformán kedvelik a népmeséket és a
műmeséket
H5: Feltételezem, hogy a gyerekek sokkal nagyobb számban kedvelik a
rajzfilmeket, mint a meséket
5
3 ELEMZÉSI MEGKÖZELÍTÉSÉK, MÓDSZEREK
3.1 Kutatási módszerek
A magisztériumi dolgozatom elméleti részében a források elemzésekor a
leginkább a desktiptív és komparatív módszert használtam fel, emellett pedig még
a leíró módszert is. A dolgozat empirikus részében a pedagógiai kutatásokban
gyakran használt kérdőíves primerkutatás módszerét alkalmaztam. A kutatásnál az
adatok összegyűjtésénél tehát aktív indirekt kérdőíves gyűjtésmód folyt, ahol a
tanulók írásban válaszoltak a kérdőívben feltett kérdésekre. Feltevéseim
igazolására az irodalomelemzés, leíró és komparatív módszert valamint a
kérdőíves vizsgálatok módszereit használtam.
3.2 Felhasznált szakirodalom
A dolgozatomban elsődleges és másodlagos forrásokat használtam fel. A témával
foglalkozó már létező szakirodalmat vettem alapul a dolgozatom írásánál. A témát
és annak hátterét bemutató anyagokat a szekunder források közé sorolom (az
olyan tanulmányokat és könyveket, amelyek bizonyos kérdésekben kitérnek a
dolgozatomban feldolgozott kérdéskörére is).
6
I. ELMÉLETI RÉSZ
4 A MESE
A mese egy egészen sajátos műalkotás. Egyetlen irodalmi műfaj sem hasonlítható
hozzá, mert egyetlen irodalmi alkotás sem annyira az emberiség közös szellemi
munkájának eredménye, mint a mese. A mese keletről nyugatra, északról délre s
megfordítva vándorolt. Érezhető benne a legkülönbözőbb népek, nézetek,
kultúrák valamint az intézmények hatása, hiszen mindezekből valamit magáévá
tett. Mindez anélkül történt, hogy a lényege a hosszú évek során megváltozott
volna. Megmaradt mindenütt, még a kultúra se ártott neki: a mese és a
mesealakulás még ma is folyik szakadatlanul.3
A mese a korszerű értelmezését tekintve a gyermek- és ifjúsági irodalom,
valamint a világirodalom és a nemzeti irodalom integráns része. Története és
jelenségei elválaszthatatlanok a mindenkori kortárs irodalom létállapotától és a
zajló irodalomtörténeti folyamatoktól. Egy másik felfogás szerint viszont a
gyerekirodalom erkölcsi példatárat alkotva csupán alkalmazott irodalom, amely a
pedagógiát szolgálja. Szövegvilágát felismerhető strukturák és elkülöníthető
tematikai motívumok jellemzik.4 Csukás István nagyon pontosan megfogalmazza
a gyerekirodalom lényegét:
„Akkor lesz igazi a gyerekirodalom, ha azt tehetséges emberek írják. Az,
hogy különböző stílusok léteznek, technikai újdonságokkal megtűzdelt
szövegek, az érdekesnek érdekes, de a lényegen nem változtat. A lényeg
mindig az, hogy jól kell írni. Ehhez most rögtön hozzá kell tennem, hogy
úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban. Mégpedig azért,
mert a gyerekek érzékenyebb közönség, az irodalom szinte szó szerint
épül be a fejükbe, a lelkükbe, az életükbe.”5
Az irodalom az egy kommunikációs folyamat, és ha a műalkotás és a gyerekek
között létrejön a kommunikáció, akkor az ő könyvükről van szó. Más-más
3 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 38. o. (Letöltés: 2017. 02. 05.) 4 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Budapest, Helikon
Kiadó, 2001, 8–9. o. 5 Csukás István, In: https://www.citatum.hu/szerzo/Csukas_Istvan. (Letöltés: 2017. 05. 28.)
7
esztétikai minőségek és esztétikailag értékelhető mozzanatok jellemzik a
gyermekirodalmat, mások az ifjúságit, hiszen a gyerekek és a kamaszok
elváráshorizontja teljes mértékben eltér. A gyerektörténetek többségére nem a
szép, hanem a bájos a jellemző. Nem tragikus, de a derű mögött ott bujkálhat a
lírai szomorúság is. S ha valahol otthonos a „nonszensz”, akkor az
gyerekirodalomban, hiszen a képtelenség a gyerek számára természetes. A
gyerekirodalomra jellemző, hogy igazodik a befogadó világképéhez, ami mágikus
és animisztikus. Kettős tudatával a gyerek ideális befogadója a mesének. A
gyerekirodalom ragaszkodik ahhoz a morálhoz, amit a mesétől, mítosztól örökölt,
ami a fekete-fehér gyermeki gondolkodáshoz illik. A gyerekek irodalmában
erkölcsi világrend uralkodik, a sors és érdem között összeköttetés van, a
szenvedések nem esnek hiába. Az adok-kapok világ egyszerű és érthető. Erkölcsi
jóra is nevel. Érvényes marad a mesemorál, amelynek alaptörvénye a „jó tett
helyébe jót várj”.6
Ahogy már utaltam rá a gyerekirodalom egyik fő műfaja a mese. De mi is az a
mese? A Kulturális Enciklopédia a mese műfaját a következőképp ismerteti:
„A legősibb műfajok egyike. /…/ Az ide tartozó alkotások fantasztikus-
csodás (vagy legalábbis valószerűtlen) elemekkel átszőtt, általában időben
és térben is fiktív körülmények között játszódó eseményeket ábrázolnak. A
reális világot képviselő hősei jobbára elvont típusok (az öreg király, a
legkisebb fiú, a juhász stb.), s ezek legtöbbször képzeletbeli hősökkel
(óriások, törpék, tündérek, boszorkányok, varázslók, sárkányok) és
fantasztikus tulajdonságokkal felruházott jelenségekkel (beszélő állatok,
növények, tárgyak stb.) állnak szemben. Az események is valószínűtlenek,
de egy sajátos hagyomány logikáján belül maradva a cselekmény menetében
az egyik esemény bekövetkezése már valószínűvé teszi a másikat.
Jellegzetes vonása az egyszerű világkép, mely átmeneti típusokat nem
ismerve éles határt húz a jók és a rosszak közé. A végkifejletben a mese
diadalra juttatja a jókat, és megbünteti a gonoszokat.”7
6 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 10–11. o. 7 Kulturáslis Enciklopédia: Mese. In: http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Mese.htm. (Letöltés: 2017. 02. 18.)
8
Zilahi Józsefné pedig a mese műfaját a következőképpen magyarázza: a meséknek
csak egy kis része a gyermekmese. A mese régi, kezdetleges formájában a kultúra
küszöbe előtt bolygó ember epikája volt. Minden irodalmi megnyilatkozás őse. A
mese nem más, mint elbeszélő jellegű műfaj, amelyet lírai és drámai elemek
szőnek át. A mese tárgya csodás elemekkel ékesített történet, de ennek forrása az
érzelemtől átfűtött képzelet, mely félelmet, akadályt nem ismerő akarat. Az
alapmotívuma, vagyis a történet kiindulópontja valamilyen megrázó érzelem,
lehet az szeretet, harag, öröm, akár szomorúság. Cselekményét a jó és a rossz
összecsapása viszi előre. Szerkezete tömör, cselekménye egyfolytában haladó,
nyelve pedig nem magyarázgató, hanem elképzeltető.8
A mese összetevő részei a mesemotívumok, amelyek nagyon sokfélék és
gazdagok, egyformán merítenek a képzelet országából és a való életből. Jellemző
rájuk, hogy vándorolnak, kicserélődnek, egymásba olvadnak, emiatt is ismerünk
számos meseváltozatot. A mesekincs nagyon gazdag, sok benne a hasonlóság, de
épp ez teszi különlegessé. Mondhatjuk, hogy az egyik mese szüli a másikat. A
motívumok számtalanszor megismétlődnek, más-más módon összekapcsolódnak s
így újszerűvé válnak. A mesék újszerűsége így nem az új motívumoktól van,
hanem a motívumok új kapcsolataitól.9 A leggyakoribb mesemotívumokat
dolgozatom empirikus részében, példákkal alátámasztva, mutatom majd be
részletesebben.
8 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 17–19. o. 9 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 37. o. (Letöltés: 2016. 12. 06.)
9
4.1 A mesék alakulástörténete
4.1.1 Keleti mesék
Amikor a Grimm fivérek munkája nyomán megkezdődött a nemzeti mesekincsek
gyűjtése és feldolgozása, a kutatók azt tapasztalták, hogy a mesék ‒ a gyűjtés
helyétől (országok vagy kontinensek viszonylatában) függetlenül – nagyon
hasonlóak egymáshoz.10
A legelterjedtebb elmélet szerint a keleti, sőt általában a
mese hazája, az emberiség bölcsője: India. Páratlanul gazdag és változatos
meseirodalma a Krisztus előtti időkre nyúlik vissza, s megtermékenyítőleg hatott
egész Ázsia és Európa mesevilágára.11
De már ezeket a meséket is megelőzték a babiloni és az egyiptomi népek meséi.
Ezeknek a meséknek a motívumait megtalálhatjuk a Bibliában, s még inkább az
ind mesegyűjteményekben.12
A legelső mesefeljegyzés Egyiptomból való, a címe
A két fivér története (Kr. e. 2000 és 1700 körülire datálható). A Mezopotámiából
származó mesei nyomok közül a legrégibbek a Gilgames-történetéhez
kapcsolódnak.13
A Krisztus után az első három századból három nagy mesegyűjteményt
ismerünk.14
A szanszkrit meseirodalom legnevezetesebb és legrégibb ránk maradt
termékei az állatmesék. Az időszámításunk kezdete körül keletkezett a
Pancsatantra (Öt könyv) mesegyűjtemény. A Pancsatantra alcímében is azt jelzi,
hogy a mesék „az életbölcsességek régi indiai tankönyvének” tanulságait
hordozzák magukban. Ugyanebből az időből származik a Mahábhárata c. eposz,
melynek mesebetétei a leggyakorlatiasabb életbölcsességekre oktatnak. A
történetek legkedveltebb alaphelyzete két állat szembeállítása különböző
10 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 72. o. 11 Uo. 81. o. 12 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o. (Letöltés: 2016. 12.
09.) 13 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom 77. o. 14 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o. (Letöltés: 2016. 12. 09.)
10
életszituációkban. A mesék nyíltan erkölcsi vagy politikai üzeneteket
közvetítenek.15
Az ind mesékben gazdag leleményt, sok éléselméjű fejtegetést találunk az élet és
az istenség titkairól. Csodálatos a mesélő könnyedségük, s rendkívül gazdag
mesemotívumuk: izgató borzalmakat, szenvedéseket halmoznak egymásra,
valóságot, álomszerűt, rendkívülit, vallást s filozófiát kevernek össze. Ezek a
mesék az óriási művészi értékük mellett nagyszerűen tükrözik az ind nép
jellemét.16
A perzsa‒arab meseirodalom is indiai forrásokból merített, így a 6. század
közepén készült el a már említett Panacsatantra perzsa fordítása, 700 körül pedig
ind eredetű és helybeli perzsa mesékből összeállt a Hazar asfa (Ezer mese) című
gyűjtemény. Ezt egy évszázaddal később fordították le Bagdadban arab nyelvre
Ezer éjszaka címmel. A történet tovább gyarapodott, majd így jutott el
Egyiptomba, ahol további helybeli mesékkel bővült és ezek után kapta meg az
Ezeregyéjszaka címet.17
Az Ezeregyéjszaka meséiben egyesül az arab elbeszélő művészet és az ind mese
találékonysága. Az egyszerűbb ind mesekincs ezzel az elbeszélő művészettel
teljesen más szintre kerül. Végnélküli sorozatban, örökké változatosan vonul el
előttünk, mint egy csodálatos álomkép, a paloták, kertek, városok, titkos
barlangok leírása. A keleti érzékiség, kényelem, pompa, festői néptömege elbűvöl,
elkábít.18
Ez a mesegyűjtemény olyan jelentős meséket tartalmazott, mint az
Aladdin és a bűvös lámpa, az Ali Baba és a negyven rabló, valamint a Tengerjáró
Szindbád utazásai.19
Ebbe a mesekönyvbe – akár hatalmas tengerbe – ömlött bele mindaz, amit Kelet
képzelete, leleménye, népeinek lelke, egyénisége teremtetett. Gyakori, hogy a
fiktív helyszínek helyett valós városokban játszódik a mese története. Ezekben a
15 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 81. o. 16 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o. (Letöltés: 2016. 12.
09.) 17 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 82. o. 18 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 57. o. (Letöltés: 2016. 12.
09.) 19 Uo. 56.
11
mesékben megszólal a kelet vallása, bölcselete, hite és a kelet népeinek lelke. A
mesék visszatükrözik az omajadák, a szultánok, kalifák, Damaszkusz és Bagdad
fényét, pompáját.
„Egymással találkozik itt a való élet és a csodás, a mese, a regény,
monda, a történelem. Anekdoták, utazások, borzalmas történetek,
kedves szerelemi kalandok váltakoznak. A kalifák, szultánok, rablók,
nagy urak, polgárok, rabszolgák, kuruzslók, csalók, rablók, a szerelem
boldogjai s szenvedői, a kelet iparosai, kalmárai, fanatikusai mind
szereplők e meséknek, melyek hű tükrei azon világnak, amely az arab
életet jellemezte. Ezer pompázó, változó képben vonul előttünk el
kelet gazdasága, fénye, hatalma, s különböző foglalkozások közt élő
tarka társadalom.„20
A keleti mesék két fő szerkesztési sajátossága a keretelbeszélés szerkesztésmód és
az elmélkedő, közmondásszerű versbetétek alkalmazása. Egy-egy mesébe olykor
kétszeresen vagy háromszorosan is közbeékelnek új történeteket, majd visszatér a
fő elbeszélés vonala.21
4.1.2 Európai mesekincs
Nógrády László meghatározása szerint az európai mesekincsre nagyon nagy
hatással voltak a gazdag leleményű ind mesék. A Pancsatartát már a középkorban
lefordították, a már említett Az Ezeregyéjszaka meséi c. gyűjtemény is nagyon
fontos szerepet játszott az európai mesekincs kialakulásában. A keleti mesék
Európába Észak-Ázsián, a mai Oroszországon, a Török Birodalmon, valamint
Észak-Afrikán át Spanyolországon keresztül jutottak el.22
20 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 56. o. (Letöltés: 2016. 12.
09.) 21 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 82. o. 22 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 55. o (Letöltés: 2016. 12. 10.)
12
A mese a fabulával23
lépett a műköltészetbe, még az időszámításunk előtti
időkben, s a klasszikus meseirodalom „legöregebb” műmeséjének számít. A latin
„fabula” szó mesét, pontosabban, tanmesét jelent, és az európai antik irodalom
egyik legkedveltebb műfajaként érvényesült. A fabula műfajának megteremtője
Aiszóposz (i. e. 6. sz. első fele) volt. Mindmáig nevéhez kötődnek a híres prózai
tanmesék, pl. Az aranytojó lúd, A róka és a holló története az európai népnek
közös antik öröksége. Az ókorban az állatmese igen elterjedt, közkedvelt műfaj
volt, illetve megjelentek a szegény emberekről szóló és társadalmi konfliktusokat
feldolgozó mesés történetek is. Ezek a mesék rövid, csattanóval végződő,
párbeszédekre épülő történetek voltak, melyekhez később moralizáló, a
tanulságokat összefoglaló befejezéseket illesztettek.24
Az ókori görög irodalomból a mesei történetek közül még a legismertebb
Homérosznak az Iliász 6. énekében elmondott Bellerofónról szóló meséje (A
jövendölés), az Odüsszeiában előadott Polüfémosz-történet (A megvakított szörny)
és az Euripidész által színpadra vitt Aklésztisz-mese. Az ókori Róma irodalmából
Ovidius Átváltozások c. műve tartalmaz sok mesei motívumot, és Apuleius Arany
szamár c. művében ránk maradt egy teljes meseszöveg is, mégpedig Cupido és
Psyché-történet című mese.25
A középkorban a fabulák mellett újabb mesék is születtek. Ebben a korban
született meg a rókaregény műfaja, amely társadalmi és politikai célzásokkal
újjáélesztette az antik állatmesék motívumvilágát (Németországban volt a
legnépszerűbb). A napjainkban híres mesék, a Hófehérke és a Csipkerózsika is
már ismertek voltak a középkorban. Koronként változott a mese alműfajának a
népszerűsége, ahogyan ezt Borbély Sándor írja, a román és gótikus stílus
szörnyetegtörténeteit, fantasztikus hőskalandjait a reneszánsz novellameséi,
világjáró történetei, majd a reformáció oktató példázatai, tanulságos,
23 Fabula: Rövid tárgyalás után csattanóval végződő, tanulságos történet, amely az időszámításunk előtti időben alakul ki, a társadalmi körülmények szülik. Borbély Sándor tanulmányában olvasható, hogy a fabula műfajilag a példázat
fogalomkörébe tartozik. A példa lehet valóságos vagy kitalált. A fabula akár megtörtént, akár kitalált történettel akar példát
állítani. A fabula cselekménye egy mozzanatra szűkül, konfliktusa nem a cselekményből ered, hanem a karakterekben
rejlik. Az állatokon keresztül fogalmazódik meg a társadalomról alkotott kritika. (Borbély Sándor: Klasszikus
meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 84. o.) 24 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 84. o. 25 Uo. 72. o.
13
erkölcsnemesítő történetei váltották fel.26
A későbbiekben megjelentek a
kalandmesék, az angol, a kelta és francia hagyományokra támaszkodó
tündérmesék is. A reneszánsz idején leginkább a népmesék adaptációi voltak a
legközkedveltebbek, a klasszicizmus alkotói pedig leginkább az antik
hagyományokhoz visszanyúlva újra állatmeséket írtak.27
A fabula igazi megújulását azonban La Fontaine (1621–1695) írásművészete
jelentette. Számos meséit tizenkét kötetben három évtizeden keresztül adta ki,
ehhez újabb és újabb támogatókat találva. A költeményei már nem annyira okítani
kívántak, olvasóit inkább szórakoztatással, kedvességgel és könnyedséggel akarta
megnyerni. Borbély Sándor La Fontaine meséivel foglalkozva megjegyzi, hogy a
mesék többségének szereplői beszélő állatok, amelyek emberien értelmesek és
gyermekien mulatságosak, de erkölcsi hibákkal valamint fogyatékossággal
rendelkeznek (a meséiben az utóbbiakkal gúnyolta a Napkirály, XIV. Lajos
versailles-i udvarának a viszonyait). Ma La Fontaine állatmeséi az elégikus
francia költészet egyik legnagyobb eredményének számítanak, bár megjelenésük
idején voltak, akinek nagyon nem tetszettek. Például Jean-Jacques Rousseau La
Fontaine állatmeséről így ír: „La Fontaine meséit megtaníttatják minden
gyermekkel, holott egy sincs közöttük, aki megértené. Ám, ha megértenék, még
rosszabb lenne, mert az erkölcsi tanulság bennük annyira szövevényes, és oly
nagy mértékben nem illik korunkhoz, hogy inkább bűnre, mintsem erényre
csábítaná őket.”28
Mindemellett a népmese éli a maga világát szerte Európában. A szájhagyomány
természete szerint kopik és gazdagodik, elvegyül más mesék elemeivel, kisebb
vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan változik. A 16. század végétől kezdik
a folklórt igazán becsülni, és megfogalmazódik az igény a népmesék
megmentésére, szövegük rögzítésére.29
A késő reneszánsz nemcsak felfedezte a népmesét, de újraköltötte azt. Ezek a
gyűjtemények a népmese és a műmese határán helyezkedtek el. Itáliában
26 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. o. 27„Made in Tünderország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 28 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 85. o. 29 Uo. 88. o.
14
1550‒1555-ben megjelenik az első korai mesegyűjtemény Giovanni Frncesco
Straparola tollából, méghozzá az Elbüvölő éjszakák c. könyv, amely részint
óitáliai novellák átdolgozását, részint eredeti népmeséket tartalmaz. Majd 1637-
ben Giambattista Basile kiadja a Pentaamerone c. ötven mesét tartalmazó
könyvet.30
A francia klasszicizmus egyik legjelentősebb alakjaként Charles Perrault (1628–
1703) érvényesült, akit egyszersmind a prózai műmese első mesterének is
nevezhetünk. Meséinek határozott irodalmi formát kölcsönzött, holott a művei
mélyen a folklórban gyökereztek. Perrault úgy vélekedett, hogy az antikvitás
egymagában már nem lehet a modern irodalom éltető műfaja, ezért új forrásra volt
szüksége, amit a népköltészetben vélt felfedezni. 1697-ben fia neve alatt kiadta a
Történetek avagy mesék az elmúlt időkről c. mesegyűjteményét. Ebben a kötetben
nyomtatták ki az olyan meséket, mint a Csipkerózsika, a Hamupipőke, a
Hófehérke, a Piroska és a farkas, A csizmás kandúr, a Hüvelyk Matyi vagy a
Kékszakáll.31
A klasszicizmust követő romantika még bátrabban nyúl a népművészet értékeihez.
Jeles személyiségek próbálják megmenteni, ami még menthető. A népköltést
igazán világirodalmi rangra a romantika idején a Grimm testvérek, Jakob (1785–
1863) és Wilhelm (1786–1859) emelték, erről a későbbiekben még részletesen
szólok. Ugyanúgy külön kiemelem majd Hans Christian Andersen (1805–1875)
munkásságát, aki meghatározó szerepet játszott abban, hogy a folklór
gyönyörűségei után valóban irodalmi műfaj legyen a mese.32
Ha létezik olyan stílusirányzat, amelynek kiváltságos műfaja a mese, akkor az a
szecesszió. A szecesszió a 19. és a 20. század fordulóján alakult ki. Nehéz ezt a
korszakot definiálni, ezt tökéletesen példázza az, hogy szerte Európában más-más
név alatt jelentkezett: Franciaországban és Angliában az Art Nouveau név alatt,
Olaszországban az Stile Liberty, Németországban Jugendstil, Közép-Európában
(nevezetesen Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Csehországban)
pedig a szecesszió névvel jelölték. Az irodalomban a meseszerűség jellemzi.
30 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. o. 31 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 88. o. 32 Uo. 89. és 92. o.
15
Emellett jellemző rá a bizarr álomvilág, az indázó, túldíszített mondatokkal való
fogalmazás, a szimbolizmus. A szecessziós irodalom a megnyilatkozási formája a
mese, amely viszont nem mindig gyermekeknek való olvasmány. Így például
Borbély Sándor szerint Oscar Wilde (1854–1900) a mesében metaforikus
lehetőséget látott a dekadens életérzés, az elítélt különcségnek, majd a
magányosságának bevallására. Két kötete jelent meg, méghozzá A boldog herceg
(1888) és a Gránátalmaház (1891), amely mindössze kilenc mesét tartalmazott.
Ezek a mesék még ma is töretlenül népszerűek Európa szerte.33
4.1.2.1 A Grimm testvérek munkássága
Amint már utaltam rá az előző fejezetben, a mese történetének jelentős állomása
volt a Grimm testvérek híres gyűjteményének, az iskolateremtő Gyerkmek- és
családi mesék (Kinder- und Hausmärchen, 1812–1815) megjelenése. Ez volt
ugyanis az első olyan jelentős gyűjtemény a világon, amely a mesékre irányította
a folkloristák – mind a gyűjtők, mind pedig a mese történetét, sajátosságait
vizsgáló kutatók – figyelmét, amelynek nyomán megindult a mesék összegyűjtése
és rendszerezése.34
Így tehát mondhatjuk, hogy a mesét igazi formájukban s tartalmukkal először a
Grimm testvérek adták. A mesék karakterét megtartották, nyelvét nem
változtatták, s csodálatos képességük volt arra, hogy a halott mesét hűen
visszaadják. A Grimm testvérek a mesét szent hagyományként fogták fel, mely a
tükrözi a német nép legrégibb mítoszát. A Grimm testvérek munkásságáról
elmondható, hogy arra korlátozták, hogy kiválasszák, rendezzék, s egybe foglalják
e hagyományt.35
Borbély Sándor meghatározása szerint az összetéveszthetetlen Grimm-féle
mesemondó stílus egy hosszabb folyamat eredménye. Tartalmilag jellemző rá,
hogy a különböző vidékről érkezett mesevariánsokat egybeolvasztották. Ez a
kontamináció aztán így minden érdekességet és értéket megteremtett. A szívtelen
33 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 93. o. 34 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. 35 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 60. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
16
anyák következetesen gonosz mostohákká lesznek, az ifjú hercegek és grófok
pedig királyfivá lépnek elő, ami a szerzők lélektani érzékenységére vall. Általában
a mesefigurák karakteresebbé válnak, a cselekményvezetés pedig motiváltabb
lesz. A Grimm testvérek eltökélten kerülték a népmesékben oly gyakran
megjelenő szexuális utalásokat és illetlen kifejezéseket is. Nem kevés munkát vett
igénybe a német földön erősen eltérő tájnyelvek irodalmiasítása: a stilizálás
kényes feladata Wilhelmre hárult. Ő volt az, aki meghatározta a mesék
hanghordozásának emelkedettségét, s ezzel nem egyszer a mese drámai hatását
is.36
A Grimm-mesék világa a sötét középkor időszakát idézi, fontos hogy az
óvodás korú gyermekeknek csak válogatva olvasnak a szülők, hívja fel a
figyelmet Borbély Sándor. A Grimm-mesék hősei pl. nemcsak idealizált csupa jó
tulajdonságokkal rendelkező alakok, akadnak közöttük haszontalanok, buták,
ügyetlenek, egyszerűek is. És annak ellenére, hogy nem hasonlítanak a sárkányölő
hősökre és királykisasszonyokra, mégis csak hősökké lesznek, mert képesek
legyőzni magukban a „rosszat”.37
Magyarul 1861-ben jelent meg először válogatás a Grimm-mesékből. A
fordításukkal sok mindenki megpróbálkozott, meghatározó sikere végül Benedek
Eleknek volt (Grimm testvérek összegyűjtött meséi és a Grimm testvérek
válogatott meséi), majd 1945 után Rónay Györgynek. A fordítók többsége nem is
tolmácsolni akart, hanem magyarítani, honosítani. Munkájuk akár átdolgozásnak
vagy átköltésnek is nevezhető, amit már maguk a mesecímek is példáznak: Jancsi
és Juliska eredetileg Jánoska és Margitka (Hänsel und Gretel), Piroska és a
farkas németül Pirossapkácska (Rotkäppchen). A magyar felnőtt olvasóközönség
csak 1989-ben kapott szöveghű fordításban kétszáz Grimm-mesét, amelyet
kitűnően végzett el Adamik Lajos és Márton László.38
A Piroska és a farkas volt az első szlovénra fordított Grimm mese, 1875-ben
látott napvilágot Pesjak Luiza fordításában a Vrtec folyóiratban. A Grimm-
meséket következőként 1887-ben egy gyűjteményben Markič J. „szlovénosította”,
12 mesét fordított le. 1932-ben jelent meg az első Grimm-mese gyűjtemény,
36 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 90. o. 37 Boldizsár Ildikó: A Grimm mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez. Debrecen, Didakt Kft., 2006,
150–151. o. 38 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 90. o.
17
amelyet teljes egészében Bolhar Alojzij fordított. 1954-ben Fran Albreht
válogatásában és fordításában a Žabji kralj in druge pravljice (Békakirály és más
mesék) c. alatt adták ki, majd 1993-ban Kovač Polonca szlovén nyelvre az összes
Grimm-mesét újrafordította.39
4.1.2.2 Hans Christian Andersen
Andersen meséi szerte a világon jól ismertek. Pályája kezdetén még sokat
köszönhetett a folklórnak, írásain mind az európai, mind a keleti mesemotívumok
hatása érződik (Borsószem kisasszony, A kis kondás stb.). Andersen meseíró
képzete azonban hamarosan felszabadult, és minden apró élmény mesévé
oldódott, a hétköznapi események lírává magasztosultak tolla alatt. Ahogy ezt ő
állította: „A legcsodálatosabb mese mindig a valóságban nő ki”.40
Nógrády
László szavaival folytatva: „Nincs gyermek, aki ne olvasná szeretettel e nagy
gyermekköltői meséit, de nincs is költő, aki úgy tudott volna a gyermekeknek írni,
mint Andersen.”41
Andersen írástechnikája különleges, hiszen egy új világot teremtő szerző volt.
Írásában fontos szerepet tulajdonított az érzelemnek. Kerülte az éles hangot,
szatírája nem csípős, hanem ellenkezőleg, tele van vidámsággal, humorral.
Képzelete játékos és rendkívül gazdag, dús színezésű, hol érzelmes, hol humoros,
bizarr, fantasztikus, vidám és tréfás. Művészetének minden sugallata a gyermeké.
Meséit az egész világon olvassák.42
Nógrády mesekutató szerint Andersen soha
sem allegorizált szárazon, nem jellemző írására az üres fecsegés, sem a pedagógiai
célzat, de ennek ellenére meséi több esetben is valamilyen életre való és mély
tanulságot rejtenek magukban (A rút kis kacsa, A harang, Az árnyék, A császár
ruhái).43
Andersen művészetének kiinduló pontja a gyermeki játék, hiszen meséi olyan
eleven természetességgel peregnek le, mint a játék. Nyelve egészen különbözik a
39 MEMETIKA* IN KULTURNA EVOLUCIJA GRIMMOVIH PRAVLJIC NA SLOVENSKEM (1849–2012). In:
http://knjiznica.zbds-zveza.si/index.php/knjiznica/article/view/207/197, 122–124. o. (Letöltés: 2017. 05. 24.) 40 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 90. o. 41 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 71. o. (Letöltés: 2016. 12.
15.) 42 Uo. 77. 43 Uo. 71‒72.
18
felnőttek nyelvétől, teljesen gyermeki, hiszen inkább beszél, mint ír. Mindent az
életből merít.44
Az élettelen tárgyakat megelevenítésével utánozhatatlan költői
világot teremtett. Borbély Sándor szerint a népmesékre jellemző, hogy az életre
kelt tárgyak (csodatevő eszközök) csak segítői a hősnek, viszont Andersen
meséiben maguk a tárgyak lesznek hősökké. Ilyen módon lesz feledhetetlenül
érdekes mesefigura a szegény féllábú ólomkatona vagy az utcai lámpás (ilyen
mesék pl.: A rendíthetetlen ólomkatona, A rongyok, A teáskanna stb.). Andersen
meséiben megszólal a szerző nagy életismerete és romantikus szomorúsága.
Nagyon anderseni, ahogy a tárgyakat megelevenítette, lelket lehelt beléjük, sorsot
adott nekik. A tárgyakat saját értékvilágával, valamiféle bizakodó és reménykedő
életfilozófivál, ruházta fel. Ebben Andersennek is volt előde a romantika idején,
méghozzá a ma is jól ismert, balettként is népszerű, E. T. A. Hoffmann Diótörő és
egérkirály c. mese.45
Andersent mindemellett valamiféle poétikus kapcsolat fűzi a természethez is,
hiszen számtalanszor nagyon színesen festi le a tájat („De szép is volt azon a
nyáron a határ…”). Andersenről akár azt is állíthatjuk, írja Borbély, hogy érti a
növények nyelvét, a fenyőfák álmát, az állatok viselkedését. Folyékonyan mesél a
szétfröccsenő vízcsepp, a tavaszi illat, valóságként fogjuk fel a mindennapok kis
csodáit.46
Nógrády László is hasonlóképpen ír erről, megfogalmazása szerint,
amikor Andersen-mesét olvasunk, olyan, mintha egy nagy virágos réten
játszanánk, csupa szín, eleven gyönyörűség minden.47
4.1.3 Eltérésék a különböző népek meséiben
Ahogy már utaltam rá, az arab mesék főhöseit leginkább a kalifák, szultánok,
rablók, nagy urak, polgárok, rablók, a szerelem boldogjai s szenvedői stb.
képezik. Az arab népmese az olvasóit bevezeti a titokzatos, soha nem látott
gazdag királyságok világába és páratlan szépségeibe. A mesék szellemeket és
lidérceket, beszélő állatokat, bájos hercegeket és hercegnőket szerepeltetnek. Az
44 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 71. o. (Letöltés: 2016. 12.
15.) 45 Borbély Sándor: Klasszikus meseirodalom. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 92. o. 46 Uo. 47 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 122. o. (Letöltés: 2016. 12. 17.)
19
arab mesék elsődleges célja a szórakoztatás volt, és nem a morális vagy vallási
leckék terjesztése, ellentétben az európai mesékkel. A mesék robusztus témákat is
boncolgatnak, így megjelenik a romantika és a mágia, ami kiválóan szolgált esti
szórakozásként.48
A klasszikus indiai népmese hősei elsősorban kereskedők, s
csak ritkán szerepelnek a mesékben a földművelő kasztok tagjai. A leggyakoribb
mesei motívumok közé tartozik a kereskedői foglalkozással járó bonyodalmak
(vagyonát gyarapító vagy elveszítő kereskedőfiú, a karavánútra induló és útja
során kalandokba bonyolódó kereskedő). Ezzel szemben az európai mesék
szereplői a leggyakrabban szegény sorsú parasztfiúk, akik hősökké lesznek.49
Az
európai mesék tipikus szereplői még a favágók, valamint az átok vagy varázslat
alá esett királyságokban élő személyek. Sok történetre jellemző a női főszereplő,
aki „jót” cselekszik, és ezért cserében királyi sarjhoz megy feleségül, ezzel
felemelkedve a társadalmi ranglétrán. Nagyon sok mesére jellemző, hogy a
gonosz a végen elnyeri a büntetését, amivel a mese egy fontos erkölcsi tanulságot
közvetít, melyben a kultúra fontos értékei is rejtőznek. Az európai mesék üzente
tiszta: a jóságért és a kedvességért jutalom jár, míg a kegyetlenségért és önzésért
büntetés. Mindemellett az európai mesékre jellemző még a vándorló hős, aki
elhagyja otthonát, és elmegy szerencsét keresni, vagy az is, hogy a főszereplőt
akár családja vagy a társadalom is elutasíthatja. A hősök útját gyakran kísérők
segítik. Ahhoz, hogy a mesehősök elérjék a boldogságukat, sokszor próbatételt
kell tenniük. A tárgyak is gyakran varázserővel rendelkeznek, ezzel segítve a
főhős útját. Sok esetben a főhös nagyon okosnak bizonyul.50
48 Arabic Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In: http://fairytalez.com/region/arabic/. (Letöltés: 2017. 05. 24.) 49 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 82. o. 50 German Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In: http://fairytalez.com/region/german/.(Letöltés: 2017. 05. 24.)
20
4.2 A mesék eredetük szerint
4.2.1 A népmese
A népmeséről szólva Boldizsár Ildikó meghatározásával indítok:
„Egyetlen műfaj sincs, amelyet olyan sokféleképpen vizsgáltak volna, mint
a mesét, ezen belül is a népmesét. Kutatták eredetét, elterjedését és területi
típusait, történetének kezdeteit /…/ a mesemondás körülményeit, a
mesemondó egyéniségét /…/ monográfiák születtek a mesék kultikus-
szakrális hátteréről /…/ szocializációs folyamatokkal való összefüggéseiről
/…/”.51
A népmese az élőbeszéd művészete, hiszen a szájhagyomány által maradt fenn. A
mesének az elmondó és a hallgató is részese. A népmese kifejezőeszközei a
beszéd, valamint a beszédet kísérő gesztusok és mimika is, illetve a két ember
között kialakuló viszony. A népmese jellemzője, hogy a mondanivalója valami
általános, örök érvényű igazság. A szilárd szerkezet, a nyelvi ritmus, költői
megkomponáltság is jellemzi a népmeséket.52
Zilahi Józsefné megfogalmazza, hogy a népmesékben ősképzeteket ismerünk fel.
Minden emberre érvényes tulajdonságokat és állapotokat magába sűrítő
szimbolikus alakokat hordoznak magukban: a csodás körülmények között
született gyermek és anyja, az ifjú hős, aki megküzd a gonosszal, a szörnyeteggel,
a bölcs öregember, az élet egy-egy korszakát, tipikus eseményét, minden
bizonnyal bekövetkező, általános érvényű fordulatát jelképezik.53
A népmesék tükrözik az őket alkotó társadalmat, hiedelemvilágot, az adott
világképet. A népmese szórakoztató jellege mellett magatartásformákra és
problémás helyzetekre is megoldásokat kínál, épp emiatt volt mindig is fontos
szerepe a gyermekek nevelésében.54
51 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 77. o. 52 A mesei műfaj jellemzői. In: http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm, 2017. 03. 04. (Letöltés: 2017. 03. 04.) 53 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 18. o. 54 A mese műfaji jellemzői. In: http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm (Letöltés: 2017. 03. 04.)
21
Zilahi Józsefné szerint a legáltalánosabb magyar népmesei jellemzőket a
következő motívumokban és szerkezeti elemekben ragadhatjuk meg:
Kezdő formulák, példák a gyakori mesekezdésre:
- Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy király …
- Hol volt, hol nem volt, az Üveghegyen innen, az Óperenciás-tenger túl,
ott, ahol a kurtafarkú malac túr…
- Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tenger túl…
- Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl…
- Dombon innen, hegyen túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr…
Mesebefejezések, zaróformulák példái:
- Eddig volt, mese volt.
- Aki nem hiszi, járjon utána, úgy láttam, mint most.
- De ez már egy másik mese, miért is mesélem most el nektek?
- Itt a vége, fuss el véle.
- Még most is élnek, ha meg nem haltak.
- Én is ott voltam, egy jó nagyot mulattam.
Szóláshasonlatok:
- Annyi volt, mint fűszál a réten.
- Sírt, mint a záporeső.
- Vörös volt, mint a róka.
- Olyan szegény, mint a templom egere.
Megszólítások, kérdések, felkiáltások:
- Mi járatban vagy erre, amerre a madár se jár?
- Tapodtat se menj tovább!
- Hát te mi járatban vagy?
- Hát tégedet miféle szél hozott erre?
- Adjon isten édes fiam!
22
A mesei szereplő tulajdonságai: legvitézebb, szegénységes szegény-legény,
termete sudár, járása ringó, csúf boszorkány, vénséges vénember stb.
Helyszínek: aranyerdő, gyémánterdő, kacsalábon forgó palota, az Óperenciás-
tenger hetvenhetedik szigete, csillogó-villogó üvegvár stb.55
Állapotok, érzelmek, körülmények: jeges hidegség, kormos sötétség stb.
Varázserejű tárgyak: hamuban sült pogácsa, élesztővíz, álomágy, élő-haló víz,
álomtű, aranypatkó stb.
A mesehős cselekedetei, események: ment mendegélt, halálnak halálával halsz,
megölelték-megcsókolták egymást stb.
Sajátos, mesei kifejezések, mondatok:
- Mit volt mit tenni…
- Kihirdette a király ország-világ előtt.
- Elmegyek valahova szerencsét próbálni…
- Egyszer az út kétfelé ágazott…
- Telt-múlt az idő….
- Dúlt-fúlt mérgében.
- Gondolkodott mitevő legyen.
- Hát úgy is lett, útnak indult.
- Híre ment.56
4.2.2 A műmese
A műmese „a szerző ismert volta, a rögzített szöveg viszonylagos változatlansága
(lényegtelen számú és jelentőségű variáns léte) a műmese első s legdöntőbb
kritériuma”.57
Tehát a műmese írott formában hagyományozódik, „közönsége
szerint kizárólag (egyéni) olvasókból, ill. hallgatókból” áll.58
55 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 84–89. o. 56 Uo. 89–91. o. 57 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 125. o. 58 Uo.
23
A műmese másik fontos kritériuma a mese létformája, illetve annak a közönsége
szerinti megkülönböztetés. A műmese írott formában hagyományozódik, tehát
inkább olvasásra való. Bonyolultabb és változatosabb a mondatszerkesztése, így a
hallgatótól értő, elmélyült szövegértést követel. A műmese cselekményvezetése
szövevényesebb a népmesénél, az alapsémája is általában bonyolultabb. Ha a
műmese alaphelyzete eltér a népmesékben megszokottól, akkor valamely belső
kényszerítő erő, pl. vágyakozás, kívánság, lelki válság indítja el a cselekményt (ez
a fajta „hiány” nem biztos, hogy a mese végére kitölthető). A műmese befejezése
lehet elgondolkodtató, nem mindig adott a „happy end”. A hős azért éli át a
kalandokat, hogy megismerje saját magát, élete értelmét, vagy hogy felfedezze a
lelke rejtelmeit. Fontos különbsége a műmesének, hogy a főhős nem a közösség
képviselője, hanem individuum, saját problémákkal.59
Ahogy már említettem, a csoda kötelező alkotóeleme minden mesének.
Cselekményformáló ereje megjelenik a népmesében és a műmesében is. Mégis,
amiben leginkább megkülönböztethető a mű- és a népmese, az a csodához való
viszonyulás. A csoda a népmesében teljes mértékben elfogadott, a műmesében
viszont a mesehős nemegyszer megijed tőle. A műmese hőse inkább fenyegetve
érzi (érezheti) magát a túlvilági erőktől. A műmesékben megjelenő csodák sokkal
inkább hihetetlenek, félelmetesek, titokzatosak – akár groteszkek vagy abszurdak
is lehetnek. A csoda a műmesében nem a boldogsághoz vezető eszköz, hanem
poétikus lehetőség a valóság és a vágyott világ egyesítésére, kibékítésére.60
A
műmese az egységességre, a nagy összefüggésre koncentrál. Jellemei komplexek,
árnyaltak, nem „feketék-fehérek”. A népmese hőse sohasem kételkedik saját
sikerében, ellentétben a műmese hőseivel: nekik vannak lelki gondjaik, tépődnek,
válságot élnek át. Ami a tér- és az időkezelést illeti, a műmesékben felfedezhetünk
helytörténeti vonatkozásokat, konkrét neveket. A népmesével ellentétben fontos
szerepe lehet nem csak a jelennek, hanem akár a múltnak vagy jövőnek is. Olykor
a műmese hőse nem kell, hogy elvándoroljon vagy útra induljon, hiszen
hiányozhat a térbeli eltávolodás is (pl. „Az Óperenciás tenger is túlra” stb.). A
műmese nyelve díszített, formai elemekben gazdag (pl. nyelvi játékok, rímes
59 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 126–
127. o. 60 Uo. 127. o.
24
formák stb.). Világszemlélete gyakran szkeptikusnak bizonyul, hiszen hiányzik
belőle a népmeséből megszokott sikerközpontúság, a „naiv morál”. Ezekben a
mesékben a boldogságot nem feltétlenül a szociális felemelkedés jelenti, hiszen az
igazságszolgáltatás több esetben is csak erkölcsi: a pozitív hős megsemmisülhet,
meghalhat. A műmesékben az alkotó egyén értékrendje kerül előtérbe, és nem a
közösségé.61
A műmesére jellemző, hogy a világa utal a valóságra. Megjelennek benne a
polgári társadalom, a városi élet problémái, így a műmese fiktív világ számtalan
lehetőségét beszűkítik a reális körülmények.62
4.2.3 A modern mese
A modern mese legtisztább forrása ma is a népmese. H. C. Andersen és J. K.
Rowling egyaránt műmesék szerzői, mégis valószínűleg klasszikusabbnak
ítélnénk A rendíthetetlen ólomkatonát vagy A kis hableányt, mint a Harry Potter
nagyon népszerű és közkedvelt sorozatot. A „klasszikus” és „modern”
meglehetősen alakítható kategóriák a meséket illetően. A saját gyermekkori
meséink nagy érzelmi befolyással vannak ránk: ami már gyerekkorunkban is volt,
az mára számunkra „klasszikusat” jelent, és mindent, ami saját gyerekkorunk után
keletkezett „modernnek” tekintünk.63
A XX. század második felében a mese
jelentősen átalakult64
, hiszen a: „A klasszikus szereplők helyét átveszik a
hétköznapi kisfiúk-kislányok, a mérges szomszédok, a kedves űrlények és a
kétbalkezes betörők.”65
Ma a legkedveltebb műfajok közé tartoznak a mesefilmek, animációs filmek és
fantasyk.66
A fantasy újabb műfaj, mint a mese, jellemző rá, hogy a főszereplők
személyiségének ábrázolásában mélység van, és a történet szálaiban is számos
olyan elem van, amely összetett. A jó és rossz szerepe árnyaltabb, néha
61 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 127–
130. o. 62 Timárné Hunya Tünde: A népmese és a műmese sajátosságairól. In: Bálin Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 131. o. 63 „Made in Tünderország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 64 A mesét átalakító magyar szerzők néhánya: Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István,Varró Dániel stb. 65 Uo.(Letöltés: 2017. 01. 05.) 66 Uvod v mladinsko književnost. In:
https://sl.wikibooks.org/wiki/Uvod_v_mladinsko_knji%C5%BEevnost#KRATKA_SODOBNA_PRAVLJICA. (Letöltés: 2017. 03. 24.)
25
összemosódik. A fantasy-művek a mítoszok mellett a népmesék világából is sokat
merítenek, ezért nagyon közel állnak a mese műfajához.67
A két műfajt leginkább
a célközönség különbözteti meg: a mesék elsősorban gyerekeknek készülnek,
ezzel szemben a fantasy felnőtt olvasókhoz, nézőkhöz szól. A két műfaj határáról
megemlíthetjük J. K. Rowling nagyon jól ismert Harry Potter sorozatát.68
4.3 Mesetípusok
A különböző mesetípusok bemutatásnál leginkább Boldizsár Ildikó
meghatározásaira támaszkodtam.
A következő mesefajtákat ismerjük:
1. állatmesék
2. tündérmesék
3. novellamesék
4. legendamesék
Az állatmese olyan mese, amelyben az állatok emberi tulajdonságokkal vannak
felruházva. Tehát az állatok az emberekkel egyrangú módon gondolkodnak,
beszélnek és cselekszenek, viszont ezzel sem a mese emberszereplőiben, sem a
mese elmondójában vagy hallgatójában nem keltik fel a csoda érzetét vagy akár
azt a benyomást, hogy ők most, valamilyen természetfeletti jelenség részei.69
Boldizsár Ildikó írásában az állatmesék jellemzőit a következőképpen összegzi: az
állatmesék általában életbölcsességek, erkölcsi igazságok, társadalmi fonákságok
szemléltetésére szolgálnak, bár utóbbi nem föltétlenül műfaji velejáró, hanem a
mesélő életszemléletének, a mesemondási alkalomnak és a hallgatóság
összetételének függvénye.
Az állatmese az állatmítoszokban és az irodalmi eredetű ind-görög-latin
moralizáló fabulákban gyökerezik. Az archaikus mesékkel szoros kapcsolatban
67 Stella Valle: What is the relationship between fantasy and fiction. In: http://penandthepad.com/relationship-between-
fantasy-fiction-3145.html. (Letöltés: 2017. 01. 08.) 68 „Made in Tünderország”. In:http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 69 Magyar Néprajzi Lexikon. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-182.html (Letöltés: 2017. 03. 25.)
26
álló mítoszok, rítusok, szokások azt mutatják, hogy az állatok kiemelkedő
szerepet töltöttek be a törzsek életében. Tökéletesen beilleszkednek a
hierarchiába, sőt előkelő helyet foglaltak el benne. Az állatokat nem egy
kultúrában ősként tisztelték (ennek nyomai a mai napig fellelhetők egyes nemzeti
címerekben), s hitték, hogy a lelkük a halál után állatalakot ölt.70
Az állatmesékben az állatok nem sietnek a hősök segítségére, hanem erkölcsi
példázat szereplőiként vannak jelen, hívja fel a figyelmet Boldizsár Ildikó, majd
megjegyzi, hogy a 19. század első feléig az állatmese moralizáló fabulát jelentett,
tehát bizonyos életbölcsességeket, erkölcsi igazságokat fogalmazott meg. A múlt
század második felében a bölcselkedést felváltotta a mulattatás szándéka, de az
állatmesék még ebben a formájukban is kemény kritikát hordoztak magukban.71
Minden népnek, nemzetségnek megvannak a saját, állatmítoszokban gyökerező
meséi. Az afrikai állatmesék főszereplői, érthető módon a sakál, a hiéna, a
leopárd, a teknősbéka, a krokodil, a pók, az elefánt és az oroszlán. A törzsfőnökök
azok, akiknek megvan az erejük az állatok irányítására, s bár törzsként változik
egy-egy állat megítélése, az ész győzelme a nyers erő felett a legtöbb állatmese
kedvelt témája.72
A magyar állatmesék legkedveltebb állatai a róka, a farkas, a medve, a kakas, a
sün, a macska, a kutya, a ló, a nyúl, az egér, a béka és az oroszlán, a legkedveltebb
szüzsé pedig a farkas-róka vagy medve-róka szembeállítás.73
A szlovén meséknél
is hasonló helyzet mutatkozik. A legkedveltebb állatnak a róka bizonyul, amit a
farkas, kutya, macska, medve, nyúl, sün, kakas, az oroszlán, szamár és a madár
követknek. A szlovén hagyomány legkedveltebb szüzséje a róka kontra más állat
szembeállítas (róka-farkas, róka-medve, róka-nyúl).74
70 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 73–74. o. 71 Uo. 74. o. 72 Uo. 73 Uo. 74 Polona Schaubach: Vloga živali v slovenskih folklornih pravljicah. In:
http://www.etnoinfolab.org/Magic93Scripts/mgrqispi93.dll?appname=EtnoInfoLab&prgname=posljidokreq&IDdokumenta=13249, 11. o. (Letöltés: 2017. 07. 08.)
27
A tündérmesék75
fogalmát legpontosabban Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz
mesekutató határozza meg. A tündérmesét szerkezetileg meglehetősen pontosan
jelöli:
„Varázsmesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy
veszteség (elrablás, elűzés stb.) bevezetésével kezdődnek; vagy valami
birtoklásának óhajával (pl. a király elküldi a fiát a tűzmadárért);
folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással,
akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát
megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő
formája a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a
kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van,
amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz
próbákon esik át, megnősül, és király lesz vagy saját országában vagy
apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon
sokféle szüzsé alapját képezi.”76
A tündérmesék legkedveltebb alakjai a természetfölötti vagy emberfölötti
tulajdonságokkal rendelkező lények, valamint a csodálatos segítőtársak és
varázstárgyak.77
Vlagyimir Jakovlevics Propp kutatásai szerint a tündérmese szerkezetére jellemző,
hogy hét állandó szereplője van, amelyekhez 31 funkció tartozik, s ezek a
funkciók azonos sorrendben követik egymást.78
A hét állandó szereplő: a hős, az
útnak indító, a királykisasszony vagy az apja, az adományozó, az ellenfél, a
segítőtárs, valamint az alhős.79
A novellamese és a tündérmese közötti legfőbb különbség Boldizsár Ildikó szerint
abban rejlik, hogy a novellamesékben nincsenek csodás elemek, hanem e világi
színtéren e világi szereplőknek ad helyet. A novellamesék sajátossága, hogy
általában a szegény és okos, de alacsony helyzetű szereplők kerülnek konfliktusba
75 V. J. Propp könyvében varázsmesének nevezi azt, amit a nemzetközi kutatásban tündérmesének neveznek. 76 V. J. Propp: A varázsmese történeti gyökerei. Budapest, L'Harmattan, 2005, 15. o. 77 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 75. o. 78 Uo. 79 V. J. Propp: A mese morfológiája. Budapest, Osiris Kiadó, 2005, 79. o.
28
gazdag, általában ostoba ellenfeleikkel. A hősök a próbára tevő feladatokat nem
csodás segítőtársak közreműködésével, hanem ésszel vagy cselekvéssel oldják
meg.80
A novellamesére tehát jellemző, hogy a józanész megfontolásai
irányítják.81
A legendamesék átmenetet képeznek a mese és a legenda, olykor a monda és
legenda között. A legendamese a szentek legendáival szemben olyan népi epikum,
amely nem az egyház által hivatalosan beiktatott, követendő példaképpen
bemutatott szent emberek élettörténetét meséli el, hanem elsősorban Krisztus
személyével kapcsolatos komoly és tréfás eseményeket mondd el.82
A
legendamesére mondhatni, hogy történeteiben az isteni rend igazságai
érvényesülnek.83
80 Boldizsár Ildikó: A népmese. In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 75. o. 81 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf, 11. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 82 Magyar néprajzi lexikon: legendamese. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1251.html. (Letöltés: 2017. 03. 25.) 83 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 11. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
29
5 MESEPSZICHOLÓGIA
„Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik
tündérmeséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok
nekik még több tündérmesét.” Albert Einstein
A mesékben van logika (ha a hős a helyes utat választja, célhoz ér), van bennük
erkölcs (ha a főhős gyógyfüvet ad a sebesültnek stb., akkor igazolja, hogy
elfogadja a társadalmának normáit). A mesék magukban hordozzák a helyes
értékrendet, valamint a magatartási szabályokat.
Bemutatják „a jutalmazás és büntetés rendszerét (jutalom lehet a királylány
keze, a fele királyság vagy épp a királyfi élesztő csókja; büntetés a szülői
házból való kiűzetés, a csoportból való kiközösítés, a vereség, a sérülés); a
társadalom fenntartásához szükséges motívumokat (pl.: munka,
párválasztás- gyermekvállalás), melyek sok esetben a felnőtté válási próbák
eszközei is (pl.: nyáj megőrzése, mézes ajkú királylány kiválasztása). A
mesék felvetik a teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket (pl.: próbákat
meghatározott idő alatt kell teljesíteni), a segítés, segítségkérés helyzeteit
(pl.: kölcsönösség), illetve a társadalmi illem elvárásait (pl.: „Szerencséd,
hogy öreganyádnak szólítottál!”) A mese valósága ebben az értelmezésben
egy közösségi rend, az emberek közti viszonyok valósága. A mese tehát
tudást, információt tárol a közösségről, melyben élünk.”84
5.1 A gyermek és a mese világa
„Hiszen a gyermek számára nincs lehetetlen, és a gondolat mindenható
hatalmába vetett hit sajátos teremtő erővel bír.”85
Bettelheim Bruno szerint a mese az egyetlen olyan irodalmi műfaj, amely utat
mutat a gyermeknek. Utat mutat az identitása felfedezéséhez, és irányítja abban,
84 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf, 2. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 85 Kádár Annamária: Mesepszichológia. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2013, 25. o.
30
hogyan találja meg a helyét az életben. A mese elmondja a gyermeknek milyen
tapasztalatokra van szüksége jelleme továbbfejlesztéséhez. Üzenetében ott rejlik,
hogy a boldog, tartalmas életet bárki elérheti, de csak akkor, ha nem futamodik
meg a veszélyek elől. A mese magában hordozza azt az ígéretet, hogyha valaki
elindul ezen a veszélyekkel teli, kockázatos úton, akkor elérheti a célját.
Mindeközben pedig figyelmeztet arra, hogy sivár élet vár mindazokra, akik
gyávák, kishitűek és azokra, akik visszariadnak énjük felfedezésének
kockázatától. A gyermek intellektuális életét minden korban a mitikus és vallásos
történetek, valamint a mesék határozzák meg. A mesének megvan az ereje arra,
hogy ösztönözze a gyermek képzeletvilágát és ábrándozását, ezzel pedig
egyidejűleg megválaszolja a gyermek legfontosabb kérdéseit is.86
A mese tulajdonképpen a gyermek szemével nézett világ87
, és a mese „minden,
ami a gyermeki képzelőerőt megmozgatja”.88
A mese képi világa és
valóságábrázolása teljes mértékben megfelel a gyermeki gondolkodásnak. A
gyermeki gondolkodásba a mesék azért tudnak tökéletesen beilleszkedni, mert
ugyanolyan egyszerűnek és szélsőségesnek mutatják a világot, ahogyan azt a
gyermekek is megélik. Kádár Annamária meghatározása szerint a mese pontosan
azon a nyelven szólítja meg a gyermeket, amelyen ő maga is gondolkozik, tehát
felnagyítja a dolgokat, szereplői szélsőségesek, és bármilyen vágy teljesülése
lehetséges.89
A mesére jellemző, hogy igazodik a gyermek világképéhez és olyan
érzelmi és erkölcsi háttéren születik, amely lényeges jegyeiben különbözik a
felnőtt világlátástól.90
A gyermekirodalomban erkölcsi világrend uralkodik.91
Bettelheim vizsgálódásai
nyomán kifejti, hogy a gyermek az életet gyakran érzi kuszának, és ezért
különösen arra szorul, hogy megértse, mi a helye ebben a bonyolult világban, ahol
neki valahogy boldogulnia kell. Segítségre van szüksége ahhoz, hogy
eligazolódjon az érzései labirintusában, valamint hogy összefüggéseket találjon.
Szüksége van az erkölcsi nevelésre, amely mindig csak burkoltan jelzi az erkölcsi
86 Bettelhein Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 27–28. o. 87 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o. 88 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 43. o. 89 Uo. 43–44. o. 90 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 91 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o.
31
viselkedés előnyeit. Ebben is segítséget nyújt a mese. A mesék egyetemes emberi
problémákat vetnek fel, főleg olyanokat, amelyek a gyermeket foglalkoztatják, a
mesék a gyermekekhez szólnak, segítik fejődésében és egyben enyhíteni tudják a
feszültségeket.92
A mesék segítenek a gyermeknek a társadalmi beilleszkedésnél
is: „A mesék szereplőinek tulajdonságai, céljaik, összecsapásaik eredménye, a
mese tartalma, erkölcsi tanulságainak burkolt – helyenként explicit –
megfogalmazása segítik és felgyorsítják a társadalmi beilleszkedést, a
szocializáció folyamatát.”93
A gyermek azért szereti a mesét, mert a „mesei elemek és fordulatok teljes
megfelelői azoknak a gondolati, indulati, szemléleti vonásoknak, amelyek a lelki
fejlődés korai szakaszaiban jellegzetesek: a gyermekinek.”94
Ezek az egyezések, a
megfelelés motívumai röviden:95
- az átváltozás, a „minden minden lehet”
- az ellentétek kedvelése (végleges tulajdonságok, helyszínek)
- az ismétlés folyamatosságot és biztonságot ad (szertartásos, ceremoniális
jellegű ismétlések)
- veszélybe kerül, de megmenekül (a mesehős és a gyermek egyaránt)
- kompenzálás (aki hátrányba kerül, kárpótlást nyer)
- a vágyteljesítés dinamikája (vágyak a jelképek köntösében).96
A mesékben összekötés van a sors és az érdem között, a szenvedések nem
hiábavalók, érvényes marad a mesemorál, amelynek alaptörvénye a „jó tett
helyébe jót várj”. Az adok-kapok világ érthető és egyszerű.97
Kádár Annamária
írásában megfogalmazza, hogy a gyermekek hitének alapja, hogy a világon rend
uralkodik, és ha ez fel is bomlik, a harmónia előbb-utóbb helyreáll. Ez a folyamat
a mesékben is megtalálható: a jó végkifejlet előrelátható, a feszültség pedig az
előre nem látható eseményekből adódik, így a mese feszültségteremtő és
feszültséglevezetővé válik. A mesei optimista világkép és a gyermek vágyai
92 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 11. o. 93 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 94 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1993, 243. o. 95 A későbbiekben még értelmezem őket. 96 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 51. o. 97 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o.
32
egymásra rímelnek, a mesei vágyteljesülést nem akadályozzák sem természeti
törvények, sem időbeli vagy térbeli korátok. Ahogy már említettem, a mesében
minden lehetséges, minden mindenné lehet. A mese világában minden rendben
van, és a gyermek erre vágyik a saját életében is: egyértelmű és kiszámítható
dolgokra.98
A mesei és a gyermeki sokféle megfelelésben a vágyteljesítés a közös
lelki mechanizmus. A mese a vágyak teljesülésének a világa. A csúnya széppé, a
szegény gazdaggá változik, a hazug lelepleződik.99
A legtöbb mese stílusát, szerkezetét és nyelvét átszövik az ismétlések, s ez nagyon
fontos szerepet játszik.100
Kádár Annamária ennek a szerepét tanulmányozva
megjegyzi, hogy a szeretett tárgyak és személyek védelmet nyújtanak, ezért a
gyermek személyiségfejlődése szempontjából nagyon fontos az állandóság.
Ugyanezt a folyamatosságot és biztonságot nyújtja a mesében az ismétlés (a
kezdő és záró formulák stabilitása, az állandósult kifejezések, az újra és újra
felbukkanó motívumok stb.).101
Tehát azok a bizonyos cselekvések, történések,
fordulatok, amelyek újra és újra megismétlődnek az ismétlődés örömforrást
jelentik a gyermekeknek. A gyermek az ismétlések és álladó fordulatoknak
összetartó erejének köszönheti, hogy gondolataiban, képzeletében megőrzi a mese
fonalát102
, így a mesehallgatás során a gyermek a sajátos mesefordulatok
segítségével előre sejti mi fog történi, átéli a feszültség pillanatait, annak a
levezetését is, így biztonságban érzi magát.103
Az ismétlés stabilitást jelent, a
tartalmi el-elkalandozás az érzelmi élményt. Az ismétlődő motívumok a ráismerés
örömét nyújtják a gyermeknek, és azzal, hogy bekövetkezik a várt dolog, oldódik
a várakozás feszültsége is, fogalmazza meg Kádár Annamária. Ahogy már
említettem a mesei ismétlések azért fontosak, mert a folyamatosság megteremtése
mellett még fokozzák biztonságérzetet és az ismerősség biztonságélményét is.104
98 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 44. o 99 Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó, 1985, 251. o. 100 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 5. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 101 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 45. o. 102 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf, 5–6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 103 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 45. o. 104 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 5‒6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
33
A gyermekirodalom egyik fontos jellemzője, ahogy már utaltam rá, hogy igazodik
a befogadó világképéhez. A kisgyermek világképe mágikus és animisztikus.
Kettős tudatával a gyermek ezért ideális befogadója a mesének.105
5.2 A kettős tudat
„A mesei motívumok és fordulatok teljes összhangot alkotnak a gyermek fejlődés-
lélektani jellegzetességeivel. A mesében mindent lehet, bárki bármivé átváltozhat
és visszaváltozhat, a végtelenek nem csak jellemekben jelennek meg, hanem a
helyszínekben és az arányokban is. Freud ezt nevezi a „gondolat
mindenhatóságának”.” 106
Kádár Annamária meghatározása szerint a gyermek életében két tündérvilág
létezik, méghozzá a cselevés síkján a játék és a szellem síkján a mese, vagy ahogy
ezt Mérei és V. Binét is megfogalmazták: „a játékot csinálja, a mesét hallgatja.”107
A mesehallgatás magasabb szintű fantáziaműködést jelent, „hiszen a gyermeknek
képzeletben kell követnie a történést, nem csinálója, hanem a tanúja. A játéktól
eltérően nem utánzó, hanem képzeletbeli beleélést kíván, passzív részvételt”.108
Míg a gyermek a játékban aktív, a mesében passzív részvevőként van jelen, követi
az eseményeket, belső képeket alkot, és próbálja megjósolni, hogy mi fog
történni. Kezdetben a gyermek a mindennapi tevékenységeket idézi fel, játék
telefonnal telefonál, megeteti a babáját. Másfél-két éves korban a játék során a
tárgyakból, mindenből bármi lehet, így a játék porszívó, ha kell, lehet fűnyíró
vagy helikopter is. A gyermek játékában ugyanis kettős tudat van jelen: az „olyan
mintha” élmény segít a világ megkettőzésében. Később már saját maga veszi fel a
szerepeket, ő maga lesz helikopterré vagy egy másik személlyé, akivel azonosulni
szeretne.109
Amikor a gyermek eléri a negyedik, ötödik évét, kialakul bennük a mesét hallgató
viselkedésmód. Ettől a kortól szimultán, kettős tudattal fogadja be a mesét.110
Képes beleélni magát a történésbe, anélkül, hogy önmagát a főhőssel 105 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 11. o. 106 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 45. o. 107 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 245. o. 108 Uo. 109 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 84. o 110 Uo. 86. o.
34
összetévesztené.111
És bár nem téveszti össze önmagát a mesehőssel, mégis
mélyen átéli a történéseket. Két tudatszinten mozog. A mesei kettős tudat utazás a
valóság és illúzió között, ami a „szájjal mondott” mesék esetében jelenik meg,
amikor a gyermeknek lehetősége van a belső képek létrehozására.112
A meseélmény során a gyermek kilép a mindennapi világból, várja a rendkívüli
csodát, hiszen a csodás elem a mese egyik alapköve. Tisztában van azzal, hogy
mindaz, ami a mesében zajlik, irreális, mégis hisz benne.113
A kettős tudat esetén
nem két egymást kizáró rendszerről van szó, hanem az átélés kettősségéről. A
gyerek tudja, hogy a szobában lévő szőnyeg nem repül, hogy a szomszéd kutyája
nem szólal meg stb. – mégis örül, hogy a röpülő szőnyeg eljuttatja a hőst a
céljához, magyarázzák a kettős tudat lényegét Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes.114
A mesei kettős tudat az, amely a gyermeket segíti a valóságból a fantáziába való
átlépésbe, majd a visszatérésbe. Ezt szolgálják a már említett kezdő és befejező
formulák, az időbeli és térbeli távolítás és a tipikus mesei fordulatok. A kezdő
formulák segítségével a gyermekek képesek átlépni a való világ tér- és időbeli
korlátai közül a képzelet és a fantázia birodalmába.115
5.3 A belső képalkotás
A mesék jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a gyermeki képzeleterő előtt olyan
területeket nyitnak meg, melyeket a gyermek maga nem fedezhetett volna fel,
vallja Bettelheim. Megfogalmazása szerint a mesék az egzisztenciális dilemmákat
mindig tömören és egyértelműen mutatják be, valamint minden szituációt
leegyszerűsítenek. Szereplőit határozott vonalakkal rajzolja meg, valamint csak a
legfontosabb részleteket mutatja be. A szereplői inkább típusokat képviselnek,
kevés bennük az egyéni vonás.116
A gyermek részben a realitásban él, ahol egy idegen országba látogató turistához
hasonlóan mozog – sok mindent még nem ért, de ennek ellenére megpróbál képet
alkotni arról, amit érzékel. Másrészt a gyermek egy varázsbirodalomban él, ami 111 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 244. o. 112 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 86. o. 113 Uo. 46. o 114 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 244. o. 115 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 46. o 116 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 12–14. o.
35
lehetőséget ad neki a hiányzó részek kitöltésére – így dédelgeti vágyait,
feldolgozza frusztrációit, feszültségeit. A belső képalkotás gyermekként és a
későbbiekben is hatalmas erőforrást jelent az életünkben. A belső képalkotás lehet
egy játék, amit fantaziálásnak nevezünk, és lehet az imagináció tudatos
használata. Ahogy ezt Kádár Annamária vallja, a két dolog közötti különbséget
talán Weöres Sándor fogalmazza meg a legérthetőbben: „Más a képzelet, és más a
képzelődés, ahogy más a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye
szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti: a képzelet a lét törvénye
szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és
igaz.”117
A gyermek mesehallgatás közben nemcsak a mesélőre, hanem a belsőre is figyel.
Lelki szemei előtt megelevenedik a történet, és a saját vágyainak megfelelő
fantáziaképet alkot. Ilyenkor nagyon intenzív a belső munka, amit elvégez, hiszen
elképzeli, amit hall, és egy belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez
segíti a mindennapokban, a felgyűlt feszültségek és a negatív érzései
feldolgozásában.118
5.4 Mesealakok és a gyermeki tudat
Az ellentétek preferenciája szintén a gyermeki fekete-fehér világkép jellemzője. A
mesék világa végletes.119
Ahogy ezt Bettelheim is megfogalmazza, a mesealakok
nem ambivalensek, nem jellemző rájuk, hogy egyszerre jók és rosszak, mint
minden ember. A gyermeki szélsőséges gondolkodás uralkodik a mesékben is,
tehát minden ember jó vagy rossz, nincs átmenet. Az egyik fivér buta, a másik
okos. Az egyik nővér kedves és szorgalmas, a többiek gonoszak és lusták. Az
egyik szép, a többi csúnya. Az ellentétes jellemek szembeállítása azonban nem a
helyes viselkedés fontosságát hangsúlyozza, hanem azért fontos, mert a
szélsőséges jellemek példáján a gyermek sokkal könnyebben megérti a jó és rossz
117 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 49. o. 118 Uo. 50. o. 119 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
36
közötti különbséget. A valóságos emberekhez hasonló, bonyolult és életszerű
figurák már sokkal bonyolultabbak, és nem nyújtanak egyszerű értelmezést.120
A „Made in Tündérország” tanulmányban olvasható, hogy a gyermeki
gondolkodás egyik sajátja, hogy a felbukkanó különbségeket felismeri, viszont az
arányokat már sokkal nehezebben találja meg. A gyermekben kialakul egy
kétpólusú mérce, ahol valami vagy jó vagy gonosz, vagy szép vagy ronda, vagy
kicsi vagy nagy stb.121
Éppen ilyen szélsőséget tartalmaz a mese földrajza és
természetrajza is. A hősök a világ végén járnak, a tó feneketlen, a fa égig ér.122
Egy ilyen kialakított világban sokkal egyszerűbben eligazolódik, mint a való világ
bonyolult mindennapjaiban.123
Ennek kapcsán Bettelheim kitér arra, hogy a meséket hallgatva a gyermek nem is
annyira a jó és a rossz között próbál választani, hanem inkább annak alapján, ki
kelt benne rokonszenvet vagy ellenszenvet. Minél érthetőbb és egyszerűbb a hős,
annál könnyebb azonosulnia vele és ezzel könnyebb elutasítani a rosszat. „A
gyermek nem a jósága miatt azonosul a hőssel, hanem azért, mert a hős helyzete
és szerepe erősen vonzza. Nem úgy merül fel benne a kérdés, hogy „jó akarok-e
lenni”, hanem úgy, hogy „kire akarok hasonlítani?”124
Ismerünk amorális meséket is, amelyekben nem jelenik meg a jó és a rossz efféle
szembeállítása vagy polarizáltsága, hiszen ezeknek a meséknek egészen más a
céljuk. Ahogy ezt Bettelheim írja az olyan figurák, mint a Csizmás Kandúr, aki
csalafintasággal segít a gazdáján, vagy az Égig érő paszuly hőse, aki ellopja az
óriás kincsét, nem olyan módon fejlesztik a gyermek fejlődését, hogy a jó és a
rossz közötti választás elé állítják. Ezek a mesék inkább reményt keltenek arra,
hogy a leggyengébbek is boldogulni tudnak az életben. Ezekben a mesékben a
morális kérdéseknél fontosabb a boldogulás lehetőségének a hangsúlyozása. Ami
egyben fontos egzisztenciális probléma is.
120 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 15. o. 121 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 122 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermekléletan, 247. o. 123 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 124 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 15. o.
37
A mese nagyon komolyan veszi az egzisztenciális félelmeket és dilemmákat. A
mese nyíltan kimondja azt, hogy az ember igényli a szeretet, és fél attól, hogy
semmibe veszik, szereti az életet, és fél a haláltól. Emellett a mese megoldásokat
is javasol, méghozzá a gyermek számára érthető módon: „Az örök élet utáni
kérdést például néha egy-egy zárómondatban veti fel: „Még ma is élnek, ha meg
nem haltak”, vagy máshol: „Attól fogva boldogan éltek egész életükben.” Ez
azonban egy pillanatig sem áltatja a gyermeket azzal, hogy örökké élni
lehetséges.”125
Ezzel az idézettel pedig áttérnék egy olyan aktuális, illetve akár problémának
nevezhető témára is, amellyel már sokan foglalkoztak, és manapság is egyre
gyakrabban jelenik meg. A mesepszichológia témáját tanulmányozva gyakran
találkoztam azzal a ténnyel, hogy vannak szülők, akik nem olvasnak klasszikus
meséket a gyermekeknek, hiszen azokat pl. „brutálisnak” tartják.
5.5 Félelem a fantáziától
Tehát nem meglepetésszerű a tény, hogy vannak szülők, akik a meséket is
átformálják vagy gyermekeiket megfosztják a meséktől, a mesék által nyújtott
világtól. Megjelentek az olyan meseváltozatok, amelyek finomítani akarják a
klasszikus meséket, és ezért lemondanak például a farkas hasának felvágásáról, a
boszorkány kemencében való megsütésétől és egyéb „horrorisztikus” elemekről,
amivel voltaképpen megfosztják a gyermeket az igazságszolgáltatás élményétől.
Akadnak olyan meseírók is, akik a mesékből száműzték a rosszat, a gonoszt, a
szörnyeteget, ami hasonló csonkításnak számít, mint a finomított meseváltozat.
Az ilyen mesékben mindenki jó, minden szörnyeteg (ha van is) barátságos.
Viszont a gyermekek ennek ellenére tele vannak szorongásokkal, rossz
érzésekkel, amelyek amennyiben alkalmasak erre, a mesealakokban formálódnak
meg. A „csupa jó világ” nem tud formát önteni a gyermek szorongásainak, így
nem tudja segíteni a problémák feloldásában sem.126
Az ilyen mesék általában
kerülik az egzisztenciális problémákat, pedig ezek mindenki számára alapvetően
125 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 16. o. 126 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 7. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
38
fontosak és meghatározóak. Ezzel a gondolkodásmóddal kapcsolatosan
Bettelheim a következőket írja: a gyermekkel szimbolikus formában lehet a
legjobban közölni, hogyan nézzen szembe a problémákkal. A „biztonságos”
történetek nem említik meg az élet természetes és alapvető dolgait, mint például
az öregedést, a halált, az emberi lét határait vagy akár az örök élet utáni vágyat
sem. A mese pedig épp az alapvető emberi létfeltételekkel szembesíti a
gyermekeket.127
Boldizsár Ildikó A Grimm mesék hősei c. írásában kifejti, hogy valamikor, régen a
mesemondók többek között azért meséltek történeteket, hogy eligazítsák az
embereket az élet nehézségein. A mesehősök arra szolgáltak, hogy megmutassák
az embereknek, mit csinálnak jól, mit csinálnak rosszul. Ennek a
gondolatmenetnek a folyamatában nagyon pontosan fogalmazza meg a mai kor
emberének a viszonyát a meséhez: „Éppen ezért, a tündérmesék nagyon fontosak
lehetnének manapság is. De a mai kor embere számára immár nem az a
legizgalmasabb kérdés, hogy a mese hőse/hősnője jó vagy rossz-e, hanem az, hogy
miként cselekszik a mese során, hogyan viszonyul a körülötte lévő világhoz és a
benne élőkhöz.”128
Az ilyen gondolkodásmód okai több dolog miatt eredhetnek. Bettelheim
tanulmánya is kiemel néhány hasonló példát. Szerinte vannak olyanok, akik úgy
vélik, hogy a mesék nem festenek „igaz” képet az életről, és ezért ártalmasak.
Viszont itt felhívja a figyelmet arra, hogy ezek az emberek nem gondolnak arra,
hogy a gyermek életében nem feltétlen ugyanaz az „igaz”, mint a felnőttében.
Nem ismerik fel, hogy a mesék nem a hétköznapok világát, nem a „valóságot”
próbálják leírni.129
Vannak olyan szülők, írja a továbbiakban Bettelheim, akik félnek, hogy a
mesebeli, fantasztikus eseményekről való mesélés, nem más, mint hazugság a
gyermekeknek. Aggodalmukat táplálja a gyermekek részéről való gyakori „Ez
igaz?” kérdés. Pedig erre a kérdésre a mese mindjárt az elején megadja a választ.
Pl. Az Ali baba és a negyven rabló így kezdődik: „rég elröppent esztendőkben,
127 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 13–14. o. 128 Boldizsár Ildikó: A Grimm mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 150–151. o. 129 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 121. o.
39
letűnt nemzedékek látta ősidőben, hosszú századok ködében…” A Grimm mesék
kezdései (pl.: „Réges-régen, amikor a kívánságnak még volt foganatja…”) is
egyértelművé teszik, hogy ezek a történetek nem a hétköznapi valóság síkján
játszódnak. Ismerünk olyan meséket is, amelyek realisztikusabban kezdéssel
indítanak (pl. „Volt egyszer egy ember meg egy asszony, régóta kívántak
gyermeket, de hiába…”). A meséket ismerő és a mesékhez szokott gyermek
fejében a „hajdanában” egyenlő a „Meseországgal”.130
Megjelenik itt még a már
említett örök élet kérdése is, néhány szülő esetében ez probléma, viszont a mese
maga megadja a válaszokat („Még ma is élnek, ha meg nem haltak.”). Bettelheim
ennek kapcsán a következőképpen vélekedik:
„Aki az ilyen befejezést irreális vagy vágyteljesítésnek tekinti,
tökéletesen félreérti a meséket, és nem veszi észre a gyermekhez szóló
fontos mondanivalót. Ezek a mesék azt mondják a gyermeknek, hogy
ha valakinek sikerül igazi interperszonális kapcsolatot kialakítania,
megszabadulhat a kínzó szeparációs szorongástól (ami sok mesében
jelen lévő, de végül mindig megoldható alapmotívum).”131
A valóságosabb helyzetből kiinduló történetek, például olyanok, amelyek a
gyermekszobában vagy a játszótéren kezdődnek, és nem a sűrű erdő mellett vagy
a szegény favágó kunyhójában, és az olyanok, amelyekben szereplők sokkal
inkább hasonlítanak a gyermek szüleire, mintsem a királyokra vagy a szegény
favágóra, könnyen összezavarják a gyermekben valóságost, azzal, ami nem az.
Hiszen az ilyen történetek a valóságos mozzanatokat vágyteljesítő és fantasztikus
elemekkel kombinálják és így a történetek, bármilyen hűek legyenek is a külső
világhoz, nincsenek összhangban a gyermek belső valóságával.132
Vannak szülők, akik attól félnek, hogy a gyermeküket elragadja tulajdon
képzeletük, hogy a mesék hatására még hinni fognak a csodákban. Viszont itt
Bettelheim megfogalmazott egy magáért beszélő gondolatot: „Csakhogy minden
gyermek hisz a csodákban, egészen addig, amíg felnőtt nem lesz belőle.”133
130 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 121. o. 131 Uo. 16. o. 132 Uo. 66. o. 133 Uo. 122. o.
40
Más szülők, attól félnek, hogy a gyermekeket a mesék fantáziavilága szellemileg
annyira jóllaktatja, hogy nem tudja megtanulni, hogyan kell szembenézni a
valósággal. Ennek valójában épp az ellenkezője igaz.
„Az emberi személyiség bonyolult ugyan – televan
ellentmondásokkal, konfliktusokkal, ambivalenciákkal ‒, de
oszthatatlan. Az élmények, bármilyenek legyenek is, egyidejűleg a
személyiség minden aspektusára hatnak. A teljes személyiség pedig,
ha helyt akar állni az életben, szüksége van az erős tudatossággal és
józan valóságérzékkel kombinált gazdag fantáziára.”134
A hagyományos mese azzal, hogy a mese végén a jó nyer, és ezzel elnyeri méltó
jutalmát, a gonosz pedig veszít, és egyben elnyeri büntetését, kielégíti a gyerek
igazságosság iránti igényét. Ilyen módon a gyermeknek lehetősége van elhinni,
hogy számára is van remény, mert bár sokszor úgy érzi vele is igazságtalanul
bánnak, remélheti, hogy végül a sors igazságot szolgáltat neki. Ahhoz, hogy a
gyermek megvigasztalódjon, fontos, hogy helyreálljon a világ rendje, és a gonosz
megbűnhődjék.135
A mesék hősei arra tanítanak bennünket, hogy az egyensúly
felbomlását nem megszenvedni kell, hanem helyreállítani, fogalmaz Boldizsár
Ildikó.136
Viszont a hagyományos népi tündérmesék száműzői úgy döntöttek,
hogy ha egy gyermekhez szóló történetben szörnyek szerepelnek, azok csakis
barátságosak lehetnek. De számításon kívül hagyták azt a szörnyeteget, írja
Bettelheim, amely a gyermeket a legjobban foglalkoztatja: azt a szörnyeteget,
amelyről azt hiszi vagy attól fél, ő maga az, és amely néha üldözi is. Amennyiben
ez a szörnyeteg megmarad a gyermek tudattalanjában, ha nem foglalkozunk vele,
a felnőtt megakadályozza azt, hogy a gyermek a már ismert mesék mintájára
fantáziákat szőjön köré. Bettelheim továbbá azt állítja, hogy az ilyen fantáziák
nélkül a gyermeknek nem adatik lehetősége jobban megismerni a saját
szörnyetegét sem, és ilyen módon nem kap ötleteket ahhoz sem, hogyan győzheti
le őket.137
„Végeredményben a gyermek tehetetlenül magára marad a legrosszabb
134 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 123. o. 135 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-
made-in-tunderorszag.pdf, 7. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.) 136 Boldizsár Ildikó: A Grimm mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 150–151. o. 137 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 124–125. o.
41
szorongásaival – sokkal tehetetlenebbül, mintha mesét mondtak volna neki,
amelyek testet adtak volna szorongásainak, és megmutatták volna azt is, hogyan
lehet felülkerekedni a szörnyeken.”138
Zilahi Józsefné véleménye szerint pedig az igaz, hogy a mesék sárkányai,
boszorkányai, mostohái, farkasai stb. felkavarják a gyermeki „ártatlan” kedélyt.
Viszont ez azért fontos, hogy az úgyis létező szorongás helyett a szorongás
vállalása és legyőzése fölötti örömöt élhesse át. Megfogalmazása szerint Freud óta
köztudott, hogy a szörnyek megnevezése, szemrevétele és különválasztása jobb,
mint az örökös letagadásuk. Mert a sárkány, a boszorkány, az ördög és egyéb
mesei rémalakok csak formát adnak a gyermek úgyis meglévő szorongásának,
nem ezek a rémalakok teremtik meg a szorongást.139
A mesék ugyanazt az utat járják be, mint a gyermeki gondolkodás, és segítenek a
gyermekeknek, mert megtanulják, hogyan bontakozhat és bontakozik ki
valamilyen magasabb fajta világosság a képzelődésből:
„A mesék világában jártas gyermek tudja, hogy a mesék nem a
hétköznapi valóság, hanem a szimbólumok nyelvén beszélnek hozzá.
A mese az elejétől kezdve a cselekményen át egészen a végéig azt
közli velünk, hogy nem kézzelfogható dolgokról, nem igaz
emberekről vagy helyekről szól. A gyermek számára a valóságos
események is azáltal válnak fontossá, hogy szimbolikus jelentést lát
vagy talál bennük.”140
138 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 125. o. 139 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 21. o. 140 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 64. o.
42
6 A MESÉK SZEREPE A KÉTNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK
TANTERVÉBEN
A következő fejezetben egy áttekintést szeretnék adni arról, hogy a kétnyelvű
általános iskolák a Magyar mint anyanyelv, a Magyar mint második nyelv
tantárgy valamint a Szlovén nyelv mint anyanyelv és a Szlovén nyelv mint
második nyelv (1–3. osztály) tantervében mely mesék szerepelnek. A négy
tantárgy közös pontja a Grimm testvérek és C. H. Andersen meséi. A többi mese
teljes mértékben eltér, hiszen logikus módon a magyar tantárgyak a magyar
szerzőktől és néphagyományból merítenek, szlovén nyelvnél pedig a szlovén
szerzők és néphagyomány meséivel ismerkednek a tanulók.
6.1 Néhány mese a muravidéki kétnyelvű iskolák tanterveiből:
Az 1. osztályban tárgyalt mesék
Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:
Grimm testvérek: Piroska és a farkas,
A farkas és a hét kecskegida,
Hófehérke
Brata Grimm: Rdeča kapica, Volk in
sedem kozic, Sneguljčica
V. Szutyejev: A három kiscica F. Bevk: Peter Klepec
Magyar népmesék: A tücsök meg a
hangya, A kismalac és a farkasok,
Bodri meg a szamár, Az állatok vitája
Ljudske pravljice: Mojca Pokrajculja,
O povodnem možu, Hvaležni medved
Puskin: A kis fa V. Brest: Prodajamo za gumbe
Gárdonyi Géza: Marci vacsorája K. Kovič: Maček Muri, Zmaj direndaj
Fehér Klára: Hazudós mese E. Peroci: Muca copatarica
Marék Veronika: A csúnya kislány D. Zajc: Leteča hišica
43
Magyar nyelv mint második nyelv: Szlovén nyelv mint második nyelv:
Grimm testvérek: Hamupipőke,
Csipkerózsika
Brata Grimm: Rdeča kapica, Volk in
sedem kozic, Sneguljčica
V. Szutyejev: A kisegér meg a ceruza F. Bevk: Peter Klepec
Fehér Klára: Kulcs, A csodálatos
radírgumi
K. Kovič: Maček Muri, Zmaj direndaj
Mészöly Miklós: A kiskutya meg a
szamár
D. Zajc: Leteča hišica
Magyar népmesék: A tücsök meg a
hangya, Az állatok vitája, Bodri meg a
szamár, A róka és a gólya
Ljudske pravljice: Mojca Pokrajculja,
O povodnem možu, Hvaležni medved
Ela Peroci: Papucsok E. Peroci: Muca copatarica
A 2. osztályban tárgyalt mesék
Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:
V. Szutyejev: A három kiscica
Brata Grimm: Pepelka, Trnjulčica
Magyar népmesék: A tücsök meg a
hangya, A kismalac és a farkasok,
Bodri meg a szamár, Az állatok vitája
Ljudske pravljice: Zakaj teče pes za
zajcem?, Miška je šla k čevlarju
Puskin: A kis fa E. Peroci: Hiša iz kock
Móra Ferenc: A fecskék, A
madárfészek
F. Godina: Na novo leto se ne smeš
umiti
Gárdonyi Géza: Marci vacsorája D. Kette: Šivilja in škajice
Fehér Klára: Hazudós mese
Bence Utrosa Gabriella: Egy kis makk
története, Ki lakik a sötétben?
S. Makarovič: Sovica Oka, Papagaj in
sir, Zajček gre na luno, Razvajeni
vrabček
44
Magyar nyelv mint második nyelv: Szlovén nyelv mint második nyelv
Grimm testvérek: Hamupipőke,
Csipkerózsika
Brata Grimm: Pepelka, Trnjulčica
V. Szutyejev: A kisegér meg a ceruza E. Peroci: Hiša iz kock
Fehér Klára: Kulcs, A csodálatos
radírgumi
S. Makarovič: Sovica Oka, Papagaj in
sir, Zajček gre na luno, Razvajeni
vrabček
Mészöly Miklós: A kiskutya meg a
szamár
F. Godina: Na novo leto se ne smeš
umiti
Magyar népmesék: A tücsök meg a
hangya, Az állatok vitája, Bodri meg a
szamár, A róka és a gólya
Népmesék: Zakaj teče pes za zajcem?,
Miška je šla k čevlarju
A 3. osztályban tárgyalt mesék
Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:
Grimm-testvérek: A brémai muzsikusok L. Kovačič: Zgodbe iz mesta Rič-rač
H. C. Andersen: A kis gyufaárus lány C. H. Andersen: Palčica, Grdi Raček,
Kraljična na zrnu graha, Vžigalnik,
Cesarjeva nova oblačila
J. M. Barrie: Pán Péter J. Vandot: Kekec in Bedanec
Móra Ferenc: Madarak iskolája, A jó
orvosság, A kis bicebóca stb.
E. Peroci: Moj dežnik je lahko balon
Bence Utrosa Gabriella: A boszorkány
pogácsái
S. Makarovič: Pekarna Mišmaš
Varga József: Az ellopott tündér Ljudske pravljice: Dvajset ujcev, Tri
botre lisičice
Magyar nyelv mint második nyelv: Szlovén nyelv mint második nyelv:
Grimm-testvérek: A békakirály,
Hófehérke és a hét törpe
L. Kovačič: Zgodbe iz mesta Rič-rač
45
H. C. Andersen: A császár új ruhája,
Hüvelyk Matyi
C. H. Andersen: Palčica, Grdi Raček,
Kraljična na zrnu graha, Vžigalnik,
Cesarjeva nova oblačila
Bence Utrosa Gabriella: Kivel alusznak
a macik?, Csavargó betűk
J. Vandot: Kekec in Bedanec
Marék Veronika: Cicaiskola, Mi volt a
táskában?
E. Peroci: Moj dežnik je lahko balon
Afrikai népmese: A nyúl meg az
árnyéka
S. Makarovič: Pekarna Mišmaš
Magyar népmesék: A kismalac és a
farkasok, Az égig érő fa, Osztoszkodik
a róka stb.
Ljudske pravljice: Dvajset ujcev, Tri
botre lisičice
A 4. osztályban tárgyalt mesék
Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:
Magyar népmese: Az irigy testvér H. C. Andersen: Snežna klaljica, Grdi
raček
Szlovén népmese: A négy muzsikus F. Bevk: Lukec in njegov škorec
Móra Ferenc: Három Matyi, A csaló,
Rege a csodaszarvasról, Isten ostora
L. Kovačič: Zgodbe iz mesta Rič-Rač
A teknős és a nyúl, A tücsök és a
hangya, A tulipánná változott királyfi
M. Koren: Protideževna juha
S. Makarovič: Kam pa kam kosovirja,
Kosovirja na leteči žlički
Magyar nyelv mint második nyelv:
Népmondák: Mátyás, az igazságos, Egyszer volt Budán kutyavásár stb.
Móra Ferenc: A Mitvisz és a fia
Népmesék: Az égig érő fa, A hét kiskecske, A csodafazék stb.
46
Az 5. osztályban tárgyalt mesék
Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:
Magyar népmese: Az aranyparázs, A
rátóti csikótojás, Mátyás király meg az
igazmondó juhász
Sto najlepših pravljic iz slovenske in
svetovne literature
Észt népmese: A szúnyog meg a ló H. C. Andersen: Mala morska deklica
Jakinovszky Éva: Velem mindig
történik valami
Magyar nyelv mint második nyelv:
Magyar népmesék: A holló és a róka, Három kívánság, A négy vándor
Népmondák: Mátyás király és a szőlőmunkások
Varga József: Az elvarázsolt tündér
Móra Ferenc: Nagyapó, A szánkó
A 6. osztályban tárgyalt mesék:
Magyar nyelv mint anyanyelv: Szlovén nyelv:
Magyar népmese: A fehér ló fia H C. Andersen: Cesarjeva nova
oblačila, Deklica z vžigalicami
Indián népmese: Hogyan győzte le a
jaguárt a teknős
Tisoč in ena noč/Az ezeregy éjszaka
meséi
Magyar nyelv mint második nyelv:
Népmesék: Az olvasó medve, Ilók és Milók stb.
Népmondák: Mátyás bolondja, Mátyás király és az okos lány
Benedek Elek: A só, A kis gömböc
C. H. Andersen: A rút kiskacsa
Grimm testvérek: A kis gyufaárus lány, A pásztorfiú és az óriás
47
6.2 A mese szerepe az anyanyelvi nevelésben valamint a kétnyelvű nevelés
sajátosságai
Az anyanyelvi nevelés célja az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd
készségének kialakítása. Olyan beszédé, amely lehetővé teszi a szavak és
mondatok kellemesen hangzó, fáradság nélküli megformálását, a gondolatok
egyszerű, világos közlését. Az anyanyelv – általában a nyelv – maga a kultúra. A
nyelvközösség észjárásának, gondolat- és érzésvilágának szavakba öntése. Aki
nyelvet tanul: kultúrát tanul.141
A kétnyelvű iskolákban tanuló gyermeknek adott a lehetőség arra, hogy két (sőt
más idegen nyelv elsajátítása esetén több) kultúrát tanuljanak. Ha a kétnyelvű
iskolák tanulói nem is minden esetben látják ezt így, szerintem nagyon nagy
előnyükre van a kétnyelvű nevelés. Ahogy ez a Magyar nyelv mint második nyelv
tantervében is megfogalmazódik, a kétnyelvű oktatás előnye, hogy a tanulás során
a tanulóknak lehetőségük akad összehasonlítani a saját környezetükben
összegyűjtött élettapasztalatokat azokkal az információkkal, amelyeket a magyar
vagy szlovén nyelvű szövegek feldolgozása során ismertek meg. Ilyen módon a
tanulók jobban megélik a saját szűkebb (kétnyelvű) és tágabb (szlovén)
környezetük identitását. A kétnyelvű oktatás emellett kiváló lehetőséget nyújt
arra, hogy a tanulókban megalapozzuk a nyitottságot, a más népek és
nemzetiségek kulturális értékeivel való ismerkedést és azok elfogadását és
tiszteletét.142 A kétnyelvű oktatásnak nagy szerepe van az európai azonosságtudat
fejlesztésében is. A kétnyelvű iskola a tanulókat különböző kultúrák, különböző
nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveli. A magyar nyelv tanulása
– pl. az irodalmi szövegek oktatásával – fontos szerepet játszik abban is, hogy a
tanulók valamiféle mélyebb belátást nyernek azon európai országokra is, ahol
magyar kisebbség él (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia,
Horvátország).
141 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában, 32–33. o. 142 Kétnyelvű általános iskola, Magyar nyelv mint második nyelv, tanterv. In:
http://www.mizs.gov.si/fileadmin/mizs.gov.si/pageuploads/podrocje/os/prenovljeni_UN/UN_madzarscina_MJ2_prevod.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 20.)
48
A fentieket különböző módszerekkel és modellekkel lehet elérni, amit a
következő bekezdésben csak nagyon röviden szeretnék ismertetni. Albina Nečak
Lük a A kétnyelvű oktatás nyelvi megszervezésének módszertana c. írásában
összegzi a Muravidéken is használatos alapvető nyelvi rendezési megközelítést,
illetve oktatási modellt. A muravidéki kétnyelvű oktatásban leginkább a
szétválasztásos és a párhuzamos modellt használják a fent említett folyamatok
megközelítéséhez. A szétválasztásos modellre jellemző, hogy: „a kétnyelvű
oktatásban a két nyelvet négy kritérium alapján lehet különválasztani: személy,
tartalom (témák), idő és hely”143
szerint. Az egy nyelv – egy stratégia talán a
legelterjedtebb a kétnyelvű általános iskolák első harmadában, ugyanis ilyen
esetben a két nyelv két külön személyhez köthető az osztályteremben. „Az egyik
személy következetesen a kisebbségi, a másik a többségi nyelvet használja. A
tanulók hamar megszokják, hogy melyik személyhez melyik nyelven kell szólni.”144
Az ilyen jellegű tanítási modellnél egy-egy személy képviseli az egyik vagy a
másik nyelvet, így a gyermekek könnyebben eldöntik a kommunikáció nyelvét és
a beszélgetésbe való bekapcsolódáskor is egyszerűbb dolguk van. A másik
használt modell a párhuzamos modell, amely lehetőséget ad a tanulóknak arra,
hogy megértsék a tanár üzenetét, az oktatási tartalom hozzáférhetőségét,
méghozzá függetlenül a másik nyelv (nem anyanyelv) ismeretének szintjétől. „A
párhuzamos módszert a tanárok négy módon alkalmazhatják: véletlenszerű
nyelvváltással (flip-flop), párhuzamos fordítással, bevezetés-áttekintéssel és
célirányos párhuzamos módszerrel (célzott nyelvváltással).”145 A célirányos
párhuzamos módszer jellemzője, hogy a nyelvek azonos időhányadot kapnak, és a
tanár tudatosan váltogatja a nyelveket (más időbeli arány pl. 75:25 is
alkalmazható). A két nyelv (tehát a kisebbségi és a többségi) használatának
mikéntje, célja és módszere fontos, hogy mindig előre meghatározott legyen.
Tehát a lényeg, hogy a nyelvek közti váltás pontosan meghatározott céllal
történjen, legyen tudatos és tervezett (pl. hivatkozás korábban elhangzott dologra,
a tanulók figyelmének felhívása valamire, dicséret és figyelmeztetés, témaváltás
143 Albina Nečak Lük: A kétnyelvű oktatás nyelvi megszervezésének módszertana. In: Pisnjak Mária (szerk.):
KÉZIKÖNYV a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára. In: https://www.kl-
kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_sol_v_Prekmurju.pdf, 21. o. (Letöltés:
2017. 07. 21.) 144 Uo. 21–22. o. (Letöltés: 2017. 07. 21.) 145 Uo. 25. o. (Letöltés: 2017. 07. 21.)
49
stb.) Ez a modell megköveteli a tanártól, hogy megtervezze a két nyelv pontos
használatát, váltogatnia és tudatosan kell alkalmaznia mindkét nyelvet.146
Ha kitérünk dolgozatom témájára, az irodalomra, illetve ebben az esetben a
gyerekirodalomra, fontos megemlíteni, hogy segítségével fejlődik a gyerek
nemzeti identitása is. Az irodalom „leckét ad” pl. a magyarságból, hiszen a gyerek
olvas, és az anyanyelvét tanulja (ugyanez természetesen érvényes a szlovén
irodalomra is). A kétnyelvű oktatás lehetőséget ad arra, hogy a gyerek, feledésbe
kerül és fontos szavakat tanul meg, olyan kifejezéseket, amelyek talán az
iskolában másképp nem ismerne meg. A gyerekek szókincsével együtt tágul
számukra a valóság is.147
Ha a kétnyelvű nevelést kutatva áttérünk a mese szerepére, megállapíthatjuk, hogy
a mese, a dal és a vers a nyelv ünnepi ruhája, hiszen képileg és ritmikailag
megformált tartalom. Ha Zilahi Józsefné gondolatait összegzem és a kétnyelvű
területekre vonatkoztatok, akkor elmondhatom, hogy a gyermekek a mese és a
vers alkalmával készen kapott szép szöveget hallanak. A kétnyelvű általános
iskolákra, ahogy már a fentiekből és nevéből is kiderül, sor kerül a kétnyelvű
irodalmi nevelésre. A magyar nyelv tanulása alkalmából megtanulják a magyar
népmese nyelvét, ami nagyon fontos a nyelv elsajátításánál is. A mesék fontos
szerepet töltenek be a gyermekek anyanyelvi nevelésében, hiszen követik pl. a
magyar, illetve a szlovén észjárás tagolását, dallamuk a magyar vagy szlovén
beszéd természetes hanglejtését követi. Egyben ízelítőt adnak a lírai, drámai és
epikai beszédmódból.148 A (kétnyelvű) irodalmi nevelés azért is fontos, mert a
különféle hagyományok átadása és bemutatása révén a nemzeti/közösségi és a
személyes identitás alakításában nagy jelentősége lehet az irodalmi alkotásoknak.
A műveket választó, tolmácsoló pedagógusokra pedig nagy felelősség hárul
emiatt.149
146 Albina Nečak Lük: A kétnyelvű oktatás nyelvi megszervezésének módszertana. In: Pisnjak Mária (szerk.):
KÉZIKÖNYV a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára. In: https://www.kl-
kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_sol_v_Prekmurju.pdf, 25–26. o. (Letöltés: 2017. 07. 21.) 147 Komáromi Gabriella: Mi a gyermekirodalom? In: Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom, 75. o. 148 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 45. o. 149 Óvodapedagógiai módszertani kézikönyv. In:
http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertani_kezikonyv.pdf, 7. o. (Letöltés: 2017.
05. 05.)
50
II. EMPIRIKUS KUTATÁS
7 ANYAGGYŰJTÉS
7.1 A mese világa az általános iskolások szemében
A mesék a teremtő nyelv közegében mozognak, meghatározó szerepük van a
gyermeki képességek és készségek kialakításában. Fontos szerepet játszik a mese
az irodalmi nevelésben és mindemellett a mese a személyiség formálásnak a
meghatározó tényezője. A mese tanít a minket körülvevő világról. Épp emiatt
szerettem volna megtudni, mennyire kedvelik a gyerekek a meséket, és mely
mesehősök a kedvenceik, illetve mely mesehősök szeretnének lenni, és melyek
nem. Mivel a kérdőíves vizsgálat az egyik leggyakoribb primer információszerzés
technikája (célja: információt gyűjteni), magam is ezt választottam.
7.2 A felmérés célja
Az elsődleges adatgyűjtés fontos volt, hiszen a számomra szükséges anyag nem
létezett, ezért magamnak kellett adatokat gyűjteni. A kérdőív célja, a már említett
kérdéseken kívül, kideríteni, hogy hány gyereknek olvasnak és mesélnek, illetve
kik teszik ezt. Továbbá a felmérés célja olyan információkat gyűjteni, amelyek
réven meg tudom állapítani, hogy az általános iskolások körében mennyire
ismertek a szlovén, ill. magyar mesék. A meseszámok ismerete pedig
következetni enged a leggyakoribb mesék olvasására. Mivel feltételezem, hogy a
mai kor gyereke sokkal inkább szereti a rajzfilmesített meséket, ezért erre is
rákérdeztem.
7.3 A kutatás módszere
A kérdőív összesen 10 kérdést tartalmazott, a kérdések megfogalmazásánál
figyeltem arra, hogy ezek a gyerekek részére minél egyszerűbbek és érthetőbbek
legyenek. A kérdőívet a 2., 3. és 4. osztály tanulói töltötték ki, így tehát
válaszadók 7–9 éves korcsoportúakat foglalja magába.
51
7.4 Kutatási kérdések
A magisztériumi dolgozat empirikus részénél a következő kérdésekre feleltek a
gyerekek:
1. Szereted a meséket?
1.1 Vajon a tanulók szeretik-e a meséket (nemek szerinti megoszlás)?
1.2 Vajon a tanulók szeretik-e a meséket (osztályok szerinti megoszlás)?
2. Ki a kedvenc mesehősöd?
2.1 Vajon melyik mesehőst választják kedvencnek (nemek szerinti
megoszlás)?
2.2 Vajon melyik mesehőst kedvelik a különböző generációkban (kor
szerinti megoszlás)?
3. Az általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?
3.1 Vajon melyik mesehőssel azonosulnak (nem szerinti megoszlás)?
3.2 Melyik mesehőssel azonosulnak a különböző korosztályú tanulók?
3.3 Vajon ugyanaz a mesehős szeretne lenni, mint aki a kedvencük?
4. Az általad ismert mesehősök közül ki nem szeretnél lenni?
4.1 Melyik mesehőst utasítják el (nemek szerinti megoszlás)?
4.2 Melyik mesehőst utasítják el a különböző korosztályú tanulók?
5. Karikázd be, melyik mesét ismered.
5.1 Mennyire ismerik a magyar és szlovén népmeséket? (kor szerinti
megoszlás)
5.2 Mennyire ismerik a klasszikus meséket?
5.3 Mennyire ismerik a magyar és szlovén műmeséket?
5.4 A fentieken kívül ismersz még valamilyen mesét? Sorolj fel hármat.
5.5 Melyik meséket ismerik még a gyerekek?
(kor szerinti megoszlás)
6. Ki olvas meséket neked?
6.1 Vajon mindenkinek olvasnak meséket otthon?
6.2 Vajon az idősebbeknek is annyit olvasnak, mint a fiatalabbaknak?
6.3 Vajon ugyanazok olvasnak a fiatalabbaknak, mint az idősebbeknek?
7. Ki mesél neked?
52
7.1 Vajon minden tanulónak mesélnek otthon?
7.2 Vajon az idősebbeknek is annyit mesélnek, mint a fiatalabbaknak?
7.3 Vajon ugyanazok mesélnek a fiatalabbaknak, mint az idősebbeknek?
8. Inkább hallgatod vagy rajzfilmekben nézed a meséket?
8.1 Vannak-e különbségek a mese és rajzfilm kedvelésében a nemek
szerinti megosztlásban?
8.2 Vajon vannak-e különbségek a mese és rajzfilm kedvelésében a kor
szerinti megoszlásban?
9. Milyen meseszámokat ismersz?
9.1 Melyik meseszámok a legismertebbek az általános iskolások között?
10. Melyik mesekezdés a kedvenced?
10.1 Vajon melyik mesekezdést kedvelik a tanulók leginkább?
10.2 Van-e különbség a mesekezdő formulák kedvelése között a kor
szerinti megoszlás alapján?
7.5 A kutatási minta
A kutatásban a lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Iskola 2., 3. és 4. osztály
tanulói vettek részt. A 2–4. évfolyamok mindhárom osztályában kiosztottam a
kérdőíveket. A válaszadók kiválasztása egyszerűnek bizonyult, hiszen 7–9 éves
korosztályt céloztam meg abban a reményben, hogy ők már tudnak olvasni, és
még tart náluk a mesei beállítottság. A kérdőívek kitöltése anonim volt.
A mérés folyamata: az iskola vezetőségét és a tanárokat tájékoztattam a felmérés
céljáról, majd a tanárok kiosztották a kérdőíveket a tanulók között.
A kérdőíves felmérést, mint azt már korábban említettem, a 2., 3. és 4. osztályos
tanulói között végeztem el, 2017 májusában. Nem minden válaszadó felelt az
összes feltett kérdésre, amit a táblázatokban és diagramokban is jelöltem.
A 162 tanuló közül 152 tanuló töltötte ki a kérdőívet, ami a tanulók 98,8%-át
képezi. A 2. osztályban az 51 tanulóból 49 (96,1%), a 3. osztályban 48 (94,1%), a
4. oszályban pedig 55 (91,6%) voltak jelen.
53
Táblázat 1: A tanulók száma és százaléka (%) nem szerinti megoszlásban
Nem szám %
Fiú 78 51,3
Lány 74 48,7
Összesen 152 100
Grafikon 1: A tanulók száma osztály és nem szerinti megoszlásban
A táblázatból és a diagramból leolvasható, hogy a vizsgálatba bevont tanulók
között közel azonos volt a fíúk és lányok aránya. A fiúk száma 78 fő (51,3%), a
lányoké pedig 74 fő (48,7%). A fiúk így csak 2,6%-os „túlsúlyban” vannak a
lányokkal szemben.
Grafikon 2: A válaszadók száma osztályonként
A 2. osztályban 49 (32,2%), a 3. osztályban 48 (31,6%) és a 4. osztályban 55
(36,2%) tanuló volt jelen a kérdőívek kiosztásánál.
24 26 24
25 22 31
0
10
20
30
40
50
60
2. osztály 3. osztály 4. osztály
fiú
lány
49, 32,2%
48, 31,6%
55, 36,2% 2. osztály
3. osztály
4. osztály
54
8 A KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE
8.1 Az eredmények bemutatása
A következő fejezetben bemutatom a kérdőívekből összegyűjtött válaszokat. A
kérdőív első részében leginkább arra voltam kíváncsi, mennyire közkedveltek a
mesék a tanulók között, valamint hogy mely meséhősöket kedvelik a leginkább. A
folytatásban a magyar, illetve a szlovén mesék ismeretére voltam kíváncsi. Ezek
után kitérek az olvasásról és a mesélésről szóló kérdésekre. Majd elemezni fogom
a tanulók rajzfilmnézés, illetve mesehallgatásról szóló válaszait. A fejezet végén
még összesítem a meseszámok ismeretéről kapott válaszokat, valamint a kedvenc
mesekezdő formuláról szóló feleleteket. A kérdőívet egy nagyon egyszerű
(alternatív: igen/nem) zárt kérdéssel indítottam, méghozzá:
1. kutatási kérdés: Szereted a meséket?
Táblázat 2: A válaszadók feleletei számokban és százalékokban (%) a „Szereted a meséket?” kérdésre
A 152 válaszadó túlnyomó része, 137 fő (90,1%), a kérdésre igennel válaszolt.
Meglepő módon a legidősebbek között kaptam a legkevesebb nemleges választ. A
2. osztályosok között 43-an (87,7%) igennel és 6-an (12,2%) nemmel feleltek,
ebből 2 lány és 4 fiú válaszolt nemmel. A 3. osztályosok között 41-en (85,4%)
szeretik a meséket és 7-en (14,6%) feleltek nemmel. A 4. osztályosok soraiban
Szereted a meséket?
lány fiú Összesen
2. osztály
igen 22 (44,9%) 21 (42,9%) 43 (87,7%)
nem 2 (4,1%) 4 (8,2%) 6 (12,2%)
3. osztály
igen 24 (50,0%) 17 (35,4%) 41 (85,4%)
nem 2 (4,2%) 5 (10,4%) 7 (14,6%)
4. osztály
igen 24 (43,6%) 29 (52,7%) 53 (96,4%)
nem 0 2 (3,6%) 2 (3,6%)
Összesen 74 78 100,0
55
van a legtöbb mesekedvelő személy, hiszen 53-an (96,4%) karikázták be az igent
és csak 2 fiú a nemet. Összességében tehát az olvasható le, hogy a tanulók 90,1%
kedveli a meséket, 9,87% pedig nem, azaz tizenöten nemleges választ adtak.
2. kutatási kérdés: Ki a kedvenc mesehősöd?
A második nyitott kérdésre a következő válaszokat kaptam:
2. osztály
Táblázat 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály)
2. kérdés szám %
Pán Péter 3 12,0
A három kismalac 2 8,0
Batman 2 8,0
Harisnyás Pippi 2 8,0
Nem adott választ 2 8,0
Különböző válaszok 14 56,0
Összesen 25 100,0
Grafikon 3: A fiúk kedvenc mesehősei (2. osztály)
Ahogy ezt a fenti diagram is mutatja, a hétéves fiúk kedvencének Pán Péter
bizonyul, hiszen a feltett kérdésre hárman (12,0%) adták ezt a választ. Emellett
többször írták még A három kismalacot, Batmant és Harisnyás Pippit (8,0%). 14
tanuló különböző mesehőst nevezett meg kedvencként, a válaszok a következők
voltak: a hetedik kecskegida, Yoda, Thor, farkas, Venom, Kapitan Mož, Zlata
3
2
2
2
2
14
Pán Péter
A három kismalac
Batman
Harisnyás Pippi
Nem adott választ
Különböző válaszok
56
ribica (aranyhal), SpongyaBob, Bogyó és Babóca, A kis herceg, Pali, Aladin, Pike
és Franklin. Két fiú nem válaszolt a feltett kérdésre.
A válaszok azt mutatják, hogy a 2. osztályos fiúk között nagy népszerűségnek
örvendenek a modern mesehősök, illetve a képregényekből ismert hősök is. A
egyik legérdekesebb válasz a Csillagok háborúja c. filmből és annak hőseinek
felsorolása volt. Mivel a Csillagok háborúja rajzfilm formájában is ismert, talán
nem is annyira meglepő, hogy a kedvenc mesehősről szóló kérdésnél, ez a név is
megjelenik.
Táblázat 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály)
2. kérdés szám %
Hamupipőke 6 25,0
Ariel 2 8,3
Piroska 2 8,3
Pán Péter 2 8,3
Hófehérke 2 8,3
Különböző válaszok 10 41,7
Összesen 24 100,0
Grafikon 4: A lányok kedvenc mesehősei (2. osztály)
Az eredményekből leolvasható, hogy a 2. osztályos lányok 25%-a, tehát 6-an, a
Hamupipőke névvel feleltek a kérdésre, így tehát ő nevezhető kedvencnek.
Hamupipőkét két említéssel követik még az Ariel, Piroska, Pán Péter és
Hófehérke (8,3%). A többi lány különböző válaszokkal szolgált, így egyszeri
6
2
2
2
2
10
0 2 4 6 8 10 12
Hamupipőke
Ariel
Piroska
Pán Péter
Hófehérke
Különböző válaszok
57
alkalommal említik a Simsala Grimm mese hőseit, Jancsit Az égig érő fa c.
meséből, Geronima Stiltont, Miát, Elsát és Annát, valamint Bellet. A lányok
többsége a klasszikus mesékből ismert mesehősöket sorolt fel.
3. osztály
Táblázat 5: A fiúk kedvenc mesehősei (3. osztály)
2. kérdés szám %
Pán Péter 7 31,8
farkas 3 13,6
Rosszcsont Peti 2 9,1
Pink Panter 2 9,1
Nem adott választ 2 9,1
Különböző válaszok 6 27,3
Összesen 22 100,0
Grafikon 5: A fiúk kedvenc mesehősei (3. osztály)
A harmadikos fiúk körében is nagyon népszerű Pán Péter, hiszen 31,8%-kal őt
találjuk az első helyen. Kedvelik még a farkast, Rosszcsont Petit és a Pink Pantert
(13,6%). A többi egy alkalommal említett mesehősök: gonoszak, dögkeselyűk,
három kismalac, Jojo és Doktor Kroki, Harry Potter és Tom és Jerry volt. A 3.
osztály tanulói már láthatóan kevesebb képregényből ismert mesehőst soroltak fel.
7
3
2 2
2
6 Pán Péter
farkas
Rosszcsont Peti
Pink Panter
Nem adott választ
Különböző válaszok
58
Táblázat 6: A lányok kedvenc mesehősei (3. osztály)
2. kérdés szám %
Rosszcsont Peti 6 23,1
Pán Péter 3 11,5
Piroska 3 11,5
A három kismalac 2 7,7
macska 2 7,7
Különböző válaszok 10 38,5
Összesen 26 100,0
Grafikon 6: A lányok kedvenc mesehősei (3. osztály)
A lányok többfélével, kevésbé egységes válaszokat adtak, mint a fiúk. Meglepő
módon a legtöbb lány, 23,1%-a, Rosszcsont Petit nevezte meg kedvencként, majd
ezt követik Pán Péter és Piroska (11,5%). Többen írták kedvencüknek még a
három kismalacot valamint a macskát (7,7%). A válaszok emellett még a
következők voltak: Aranyhaj, Én kicsi pónim, A hét kecskegida, Peter Nos, Jane,
Harisnyás Pippi, A kis gyufaárus lány és Harry Potter. Meglepő válasz
véleményem szerint a Harry Potter (a fiúknál is megjelent), hiszen, ahogy már
említettem J. K. Rowling műve a mese és a fantasy határán van és a nyolc évesek
egy kissé fiatalnak tűnnek még ehhez a nagy terjedelmű mű olvasásához. Viszont
ha egy kicist belemélyedünk a Harry Potter sorozatba, megállapíthatjuk, hogy az
első három könyv témájában még nem olyan „sötét”, hogy ne felelne meg az
olvasott 7–9 éves gyermekek számára, viszont a könyvsorozat többi része inkább
ajánlott egy kicsit későbbi korra. Az életkori megfelelőségnél mindenképp
6
3
3
2
2
10
Rosszcsont Peti
Pán Péter
Piroska
A három kismalac
macska
Különböző válaszok
0 2 4 6 8 10 12
59
megjelenik az a tény is, hogy a gyermekek a mai világban akarva akaratlanul is a
megfelelő életkornál előbb találkoznak a Harry Potter könyvsorozat által
megteremtett világgal, hiszen a TV és az internet világában szinte
elkerülhetetlennek bizonyul. A könyvsorozat összes részéből film készült,
különböző játékok, többek között számítógépes játékok is léteznek, így annak
ellenére, hogy ez a válasz elsőre meglepőnek tűnik, mégsem annyira az.
4. osztály
Táblázat 7: A fiúk kedvenc mesehősei (4. osztály)
2. kérdés szám %
Pán Péter 8 25,8
törpe 3 9,7
Piroska 3 9,7
Rosszcsont Peti 3 9,7
Robin Hood 2 6,5
Csizmás Kandúr 2 6,5
Garfield 2 6,5
Nem adott választ 1 3,2
Különböző válaszok 7 22,6
Összesen 31 100,0
Grafikon 7: A fiúk kedvenc mesehősei (4. osztály)
A negyedikesek között is nyolcszori (25,8%) válasszal Pán Pétert találjuk az első
helyen. Ezt követik a törpe, Piroska, Rosszcsont Peti (9,7%), Robin Hood,
Csizmás Kandúr, Garfield (6,5%) válaszok. Egyszeri alkalommal említik a
8
3
3 3
2
2
2
1
7
Pán Péter
törpe
Piroska
Rosszcsont Peti
Robin Hood
Csizmás Kandúr
Garfield
Nem adott választ
Különböző válaszok
60
vadászt150
, A rút kiskacsát, Gargamelt, a királyt, Miki Mustert valamint Desperot.
Egy gyerek azzal felelt a kedvenc mesehősről szóló kérdésre, hogy: „nincs
kedvenc mesehősöm”. Egy tanuló pedig nem válaszolt a kérdésre.
Táblázat 8: A lányok kedvenc mesehősei (4. osztály)
2. kérdés szám %
Pán Péter 7 29,2
Hófehérke 5 20,8
Piroska 4 16,7
Különböző válaszok 8 33,3
Összesen 24 100,0
Grafikon 8: A lányok kedvenc mesehősei (4. osztály)
A lányok részéről ebben az esetben is több különböző válasz érkezett. A negyedik
osztályos lányok 29,2%-a Pán Pétert nevezte meg kedvencének. 5 (20,8%)
válasszal ezt követik Hófehérke és 4 fő (16,7%) válaszával Piroska. Kedvenc
mesehősként említik még Csipkerózsikát, Aranyhajt, Elsát, Hamupipőkét, a
Csizmás Kandúrt, bagolyt, Rosszcsont Petit és Asterix és Obelixet.
150 Bettelheim Bruno a vadászok alakjáról: „A mesékben a hősnőt megmentő férfi szereplők nagyon gyakran vadászok.
Noha a tündérmesék keletkezésekor a vadászat valószínűleg az egyik legjellegzetesebb férfifoglalkozás volt, ez a
magyarázat túlságosan egyszerűnek bizonyul. A vadászok voltaképpen azért szerepelnek olyan gyakran a mesékben, mert
kiváltképpen alkmasak a tárgyi projekcióra. A vadász alakja által keltett asszociációk teszik, hogy olyan könnyű elfogadni
ezt a figurát az erős, védelmező apa jelképeként. A tudattalanban a vadász a védelmezést jelenti.” (Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 211–212. o.)
7
5
4
8
Pán Péter
Hófehérke
Piroska
Különböző válaszok
0 2 4 6 8 10
61
Összegzés
A gyerekek kedvenc hősei nem egy esetben rajzfilmek szereplői. Mindhárom
osztálynál jól elkülöníthető a fiúk és lányok által írt mesehősök (Pán Péter
kivételével). A válaszokból tehát leolvasható, hogy a mindhárom osztály abszolút
kedvencének Pán Péter bizonyul, a lányoknál 12 személy (7,9%), a fiúknál
pedig18 személy (11,8%) választásával (összesítve ez a tanulók 19,7%-át jelenti).
Pán Pétert leszámítva (és egy 3. osztály esetében Rosszcsont Petit leszámítva) a
lányokra inkább jellemző a hercegnők vagy kedves állatfigurák említése. A
lányok a válaszok alapján Pán Péter mellett leginkább még Piroskát (9-en, 5,9%),
Hófehérkét (7-en, 4,6%) és Hamupipőkét (6-an, 3,9%) kedvelik.
A fiúk legtöbbször olyan mesehősöket választottak, akik valamilyen kalandba
keverednek, csintalanságokat követnek el, vagy akár jótettet hajtanak végre.
Ahogy már utaltam rá, a fiúk válaszai alapján levonhatom, hogy Pán Péter a
legnépszerűbb. Pán Péter szárnyak nélkül képes repülni, az árnyéka a saját boldog
életét éli, folyamatosan harcol a veszélyes Hook kapitánnyal, Pán Péter ismeri a
hableányokat, és érti a nyelvüket, tudja, hol van Sohaország és hogyan kell eljutni
oda, és mindössze tizenkét éves, és örökké annyi szeretne maradni.151
Véleményem szerint a gyerekek a felsoroltak mellett még azért kedvelik annyira,
mert nem ismeri a lehetetlent, ügyesen vív, nagyon éles látása és hallása van,
Sohaországban mindenki ismeri stb., tehát több olyan tulajdonsággal rendelkezik,
amelyekkel a gyerekek is azonosulni szeretnének. Pán Péter kalandjairól
természetesen rajzfilmek és filmek is készültek.
Sokkal kevesebb válasszal (5) a Rosszcsont Peti követi. Ahogy a fenti A mesék
szerepe a kétnyelvű általános iskolák tantervében c. fejezetben is látható a
Rosszcsont Peti c. mese nem szerepel a tantervben, de ennek ellenére nagy
népszerűségnek örvend a gyerekek körében. A sorozat, amit 25 nyelvre
fordítottak, Simon Francesca tollából jelent meg, eredetileg a Horrid Henry cím
alatt. Az írónő könyveit már több mint 15 millió példányban adták el, így
Rosszcsont Peti karaktere elsőként a könyvekből vált ismerté. Rosszcsont Peti
kalandjairól szóló könyvek Szlovéniában 2008-tól a könyvtárak gyermek
151 Peter Pan. In: http://disney.wikia.com/wiki/Peter_Pan_(character). (Letöltés: 2017. 07. 08.)
62
részlegén a legkeresettebb könyvek közé sorolhatók. A könyv főszereplője
Rosszcsont Peti egy igazi rosszcsont, jellemző rá, hogy csintalanságok sorait
követi el, így tehát nem meglepő, hogy dobálózik az étellel, lökdösődik vagy akár
verekedik stb. De ennek ellenére úgy tűnik, a gyerekek nagyon kedvelik a
könyvet, többek között a humora miatt is. Az írónő véleménye szerint pedig a
gyerekek azért kedvelik annyira könyvei főhősét, mert minden gyermekben ott
rejtőzik Rosszcsont Peti (de természetesen Rendes Ricsi is).152
A könyv
főhősének kalandjait a gyerekek rajzfilmek és film formájában is megtekinthetik,
ami valószínűleg nagy mértékben hozzájárult ezeknek a történeteknek a
népszerűségéhez.
3. kutatási kérdés: Az általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?
A következő kérdés azért került be a kérdőívbe, mert feltételeztem, hogy a
kedvenc mesehősök nem feltétlenül egyeznek azzal a mesehőssel, amelyek a
gyerekek a leginkább lennének, tudniillik a következő kérdés válaszai megerősítik
ennek a feltevésnek a helyességét, hiszen a 152 kérdőívben összesen 69 esetben
van egyezés, ill. ugyanaz a válasz a két kérdésre, ami válaszadók 45,4%-át jelenti.
Ha az összes válaszadót vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy a fiúk esetében 40
egyezés van, ami a 152 válaszadó 26,3%-a. A lányok esetében ez a szám kisebb
(29 fő, ami csak 19,1%). Ha egy kicsit részletesebben felbontjuk a kérdést,
megállapíthatjuk, hogy a fiúk több mint fele (40-en, 51,3%) ugyanazt a nevet írta
a két kérdéshez, a lányoknál pedig ez szám csak a 39,2%-ot éri el. Ennek kapcsán
a legérdekesebb válaszoknak a következők bizonyultak:
a lányok kedvenc mesehőse női mesehősei sorrend szerint a következők:
Piroska, Hófehérke és Hamupipőke, ennek ellenére leginkább
Hamupipőkék szeretnének lenni, Hófehérke bőrébe már sokkal kevesebben
bújnának, a Piroska válasz pedig szinte megsem jelenik,
a lányok több esetben is fiú mesehőst írtak kedvencüknek (Pán Péter,
Rosszcsont Peti), de inkább lennének hercegnők (Hamupipőke, Hófehérke,
Aranyhaj vagy akár Csipkerózsika),
152 Grozni Gašper osvojil otroke po vsem svetu! In: http://www.bibaleze.si/clanek/novice/grozni-gasper-zasvojil-slovenske-otroke.html. (Letöltés: 2017. 06. 27.)
63
a fiúk esetében is találunk hasonló válaszokat, hiszen kedvencükként női
mesehőst neveznek meg pl. a Piroskát, de leginkább pl. „a Mátyás
királyból a juhász ”lenne,
a fordítottját is megtaláljuk a válaszok között, hiszen vannak olyan esetek,
hogy egy fiú kedvenc mesehőseként a Kis herceget írta, viszont inkább
lenne a Harisnyás Pippi. A lányoknál ilyen példa: kedvence a Piroska, de
ő maga Peter Nos lenne, vagy van olyan is, hogy egy lány kedvenc
mesehőseként a három kismalacot tüntette fel, de leginkább a szörnyeteg
lenne a Szépség és a szörnyeteg meséből,
a fiúk adták az érdekesebb válaszokat a kérdésre, ilyen pl.: egy tanuló
kedvenc mesehőseként Aladint írta, de ő maga az általa ismert mesehősök
közül leginkább a repülő szőnyeg lenne vagy egy másik példa: kedvence a
farkas a Piroska és a farkas meséből, de ő leginkább a vadász lenne.
Az „Általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?” kérdés beindítja a
gyerekek fantáziáját, és kikerüli a kényelmetlenül hangzó „hogyan jellemeznéd
magad?” kérdést. Ahogy kedvenc mese mindig a gyerekről szól, megjeleníti az
aktuális problémát, úgy a kedvenc mesehős is segít a tudattalanban rejlő
feszültségek feloldásában.153
A mese ontja magából az azonosítási lehetőségeket.
Sokféle olyan helyzetet kínál, amelyben a gyerek áttételesen követheti vágyait. A
vágyteljesítés dinamikája révén érzi magát ugyonolyan otthonosan a mesében,
mint a játékban.154
2. osztály
Táblázat 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre155 (2. osztály)
3. kérdés szám %
Pán Péter 5 20,0
Superman 3 12,0
Süsü, a sárkány 3 12,0
Harisnyás Pippi 2 8,0
Venom 2 8,0
Batman 2 8,0
153 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 142. o. 154 Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 252. o. 155 „Általad ismert mesehősök közül ki szeretnél lenni?”
64
Nem adott választ 1 4,0
Különböző válaszok 7 28,0
Összesen 25 100,0
Grafikon 9: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály)
Az 2. osztályos fiúk körében a leggyakrabban megnevezett mesehősök: Pán Péter
(20,0%), Superman és Süsü, a sárkány (12,0%), Harisnyás Pippi, Venom és
Batman (8,0%). A legérdekesebb és legmeglepőbb válasz számomra (a már
említett) a „repülő szőnyeg” volt. Emellett egyszeri említéssel megjelentek még a
Franklin, Patrik, Kapetan Mož, farkas, „Dart Vejder”(azaz a Darth Vader) és A
három kismalac válaszok. Ahogy az láthatjuk a hét éveseknél ebben az esetben is
közkedvelteknek bizonyul Pán Péter és a képregényekből filmesített, ill.
rajzfilmekben is elterjedt hősök. A 2. osztályban a tanulók a feleletek alapján még
nem feltétlenül tudják megkülönböztetni a tévében látott rajzfilmek hőseit a
mesékből ismert hősökkel. Az idősebbek már nem keverik a rajzfilmek és mesék
hőseit.
5
3 3
2 2 2
1
7
0
1
2
3
4
5
6
7
8
65
Táblázat 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály)
3. kérdés szám %
Hamupipőke 3 12,5
Hófehérke 2 8,3
Csipkerózsika 2 8,3
tündérek 2 8,3
Aranyhaj 2 8,3
Különböző válaszok 13 54,2
Összesen 24 100,0
Grafikon 10: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (2. osztály)
A lányok körében itt is inkább az úgynevezett klasszikus mesékből ismert
mesehősök a legközkedveltebbek, első helyen a Hamupipőke (12,5%) áll, amit a
Hófehérke, Csipkerózsika, Aranyhaj és a jó tündérek (8,3%) feleletek követnek.
Emellett még a következő válaszokat kaptam: Belle, Ariel, Pán Péter,
királykisasszony, Geronimo Stilton, macska, Stella, Mia, balett táncos, Jojo és
Piroska. Egy lány annyit válaszolt, hogy „nem tudom”. A válaszok között egy
esetben a fel nem tett miért kérdésre azt a választ kaptam „mert szép”
(Csipkerózsika).
A lányok kedvencei tehát a hercegnők, ezért itt röviden kitérnék az egyik – a
válaszadók által is többszöri alkalommal említett – hercegnőről szóló mesének a
fontosságára. A Csipkerózsika annak ellenére, hogy a legtöbb tündérmese azt
3 2 2 2 2
13
0
2
4
6
8
10
12
14
66
hangsúlyozza, hogy a hős nagy tettek által találja meg önmagát, a Csipkerózsika
története a hosszú, csöndes, önmagunkra való koncentráció szükségéről szól. A
mese azt üzeni, hogy a nyugalom, a kontempláció, valamint az énre való
összpontosítás hosszú időszaka többet érhet, és gyakran többet is ér el, mint az
aktivitás. Ennek a mesének a tanulsága ugyanaz, mint a Hófehérkéé: a
gyermekkort követő időszakot, amely nemegyszer a halálszerű passzivitás
idejének tűnik, voltaképpen a csöndes növekedés és felkészülés ideje: ha letelt, az
egyén érett személyiségként ébred fel.156
Csipkerózsika azért merül hosszú és
mély álomba, hogy össze tudja gyűjteni az erőt, amelyre szüksége lesz ahhoz,
hogy megváltoztassa, megújítsa az addigi életformát, így például az apjáét, aki
hajlamos volt bizonyos dolgokról megfeledkezni, az anyjáét, aki hosszú időn
keresztül terméktelennek bizonyult és nem utolsó sorban a birodalomét, ahol az
alattvalók tiltakozás nélkül elégették az összes orsót.157
Marie-Louise von Franz a
Csipkerózsika kapcsán megfogalmazta: „A nő lelkivilágának bizonyos területein
az időé a döntő szerep. Semmi más nem segíthet és minden beavatkozás
elhibázott.”158
Véleménye szerint a Csipkerózsika mese nem más, mint „az új
nőiesség kollektív jelképe”. Tehát Csipkerózsika azt üzeni, hogy nem kell siettetni
a dolgokat, amikor az idő megérik rá, a lehetetlennek tűnő probléma szinte
magától megoldódik.159
A Csipkerózsikáról elmondható, hogy a meseirodalom egyik legkülönösebb
meséje. Egy nőről szól, akit az alvás tett híressé. Még álmodni sem álmodik,
pedig a mesékben az álomnak (különösen a jósló álomnak) jelentős szerepük
van.160
Az emberiség sok ösztönző erőt kapott a gondolkozásra az álomtól, a
művészet is sokat köszönhet neki. Ahogyan ezt Nógrády László megfogalmazza,
jó időnek kellett eltelnie, míg az ősember ráeszmélt erre a csodára, s gondolkodni
kezdett azon, hogy mi az álom. Lélektani magyarázatot nem tudott adni rá (még
ma is érdekes területe a pszichológiának), így valami rendkívülinek tartotta. A
156 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 233–240. o. 157 Boldizsár Ildikó: A Grimm-mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez, 160. o. 158 Uo. 159 Uo. 160 Uo. 158. o.
67
mesében a természetes és a műálmokból származó jelenségek egész a
pathologikus természetűekig megtalálhatók pl. ilyen meseálom-motívumok a:
- fut, de el nem éri célját,
- ki akar valamit mosni, de sohasem lesz tiszta,
- el akar indulni, de nem bír megmozdulni,
- le kell vágni egy erdőt,
- ki kell inni egy egész tengert,
- mindenféle akadályon át kell menni, mint a levegőn;161
Ide tartozik még a hallgatás motívuma is, amikor beszélne a hős, de csak a
hallgatással tudja megmenteni például testvérét; ilyen motívum maga az alvás,
mikor 10-100 évig is alszik egy-egy mesealak. Csipkerózsika talán a legismertebb
ilyen példa.162
Minden ébredés vagy újjászületés az érettség és a belátás magasabb szintjének
élérését jelképezi. A mesék ilyen módon ösztönöznek bennünket arra, hogy az élet
magasabb értékei elérésére törekedjük, arra, hogy elérjük a mélyebb tudatosságot,
a nagyobb önismeretet és fokozotabb érettség utáni vágyat.163
Ahogy dolgozatom egyes fejezeteiben már utaltam rá, a mese mindig a
szimbólumok nyelvén szól, s ezek mindig többdimenziósak: egyszerre több
értelmezési lehetőséget hordoznak, egyszerre több szinten hatnak. Fontos
tudnivaló, hogy a szimbólumok nem csak értelmi szinten feldolgozhatóak,
szükséges ehhez az érzelmi sík is, az azonosulás, az élmény. A mese lehetőséget
ad a gyermeknek arra, hogy a mesét hallgatva megérezze, mint jelent ebben a
világban embernek lenni. A mesék azt üzenik, hogy a nehézségeket nem lehet
elkerülni, de ennek ellenére küzdeni kell, hiszen ez az élet elválaszthatatlan,
természetes része.164
161 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 32–33. o. (Letöltés: 2016.
12. 06.) 162 Uo. 163 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 221. o. 164 „Made in Tündérország”. In: http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-budapest-made-in-tunderorszag.pdf, 6. o. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
68
A mese szimbolikus beszédében nagyon fontos szerepe van a régi váraknak, a
sötét üregeknek, a becsukott szobáknak, amelyekbe tilos belépni. Gyakori és
fontos szimbólum a tiltott erdő, amely legyőzendő akadályokat vagy felfedezésre
váró titkokat jelképez.165
A mesékben gyakran megjelenő fa nemcsak egy az
udvaron vagy az erdőben létező növényt jelképez, hanem a mesékben inkább az
élet allegóriájaként szerepel. A gyümölcsöknek is hasonló szerepe van a mesében.
Nemcsak valami finom eledelt jelentenek, hanem a teljesítményt jelképezik. A
mesékben megjelenő színeknek is fontos jelentése van: a fekete az éjszaka, a
sötétség, a tudatlanság, a szenvedés, a halál és a gonoszság szimbóluma. A fehér
szín pedig a nappal, a fény, a tudás, öröm, boldogság és az élet jelképe. Nagyon
sok mesében szerepelnek királyok és királynők, akik saját királyságukban
uralkodnak. A királyság megszerzése a morális érettséget jelképezi.166
3. osztály
Táblázat 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály)
3. kérdés szám %
Pán Péter 6 27,3
farkas 2 9,1
Rosszcsont Peti 2 9,1
Nem adott választ 2 9,1
Különböző válaszok 10 45,5
Összesen 22 100,0
Grafikon 11: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály)
165 Zalokar Divjak Zdenka: Brez pravljice ni otroštva. Krško, GORA, s.p., 2002, 66. o. 166 Uo.
6
2 2 2
10
0
2
4
6
8
10
12
Pán Péter farkas Rosszcsont Peti Nem adott
választ
Különböző
válaszok
69
A fenti kérdésre 6 harmadikos fiú (27,3%) a Pán Péter választ adta. Többszöri
alkalommal írták még a farkast és Rosszcsont Petit (9,1%). Említik még a Jojot és
Doktor Krokit, a „Kung fu pandát”, Jerryt, a vadászt, a Ježek Janček szlovén
népmese hősét, a herceget, betörőt, Pókembert és Pink Pantert. Ketten nem
válaszoltak a kérdésre.
Táblázat 12: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály)
3. kérdés szám %
Rosszcsont Peti 4 15,4
szuperhősnő 2 7,7
Szörnyeteg 2 7,7
Peter Nos 2 7,7
Nem adott választ 2 7,7
Különböző válaszok 14 53,8
Összesen 26 100,0
Grafikon 12: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (3. osztály)
A harmadikos lányok a fenti kérdésre nagyon érdekesen válaszoltak. A legtöbben,
15,4%-a (4 fő), Rosszcsont Peti szeretnének lenni, emellett körükben
népszerűségnek örvendeznek még a szuperhősnők, Peter Nos és a szörnyeteg (A
szépség és a szörnyeteg c. meséből, amit az idén filmesítettek). A felsoroltak
mellett még a következő nevek tűnnek fel: Hermione, Hófehérke, Sofia,
Hamupipőke, Aranyhaj, Jane, Harisnyás Pippi, Bambi, Superman. Megjelenik
még a boszorkány, farkas, Zuma, Póni válasz. Két tanuló nem felelt a feltett
4
2 2 2 2
14
0
2
4
6
8
10
12
14
16
Rosszcsont
Peti
szuper hősnő szörnyeteg Peter Nos Nem adott
választ
Különböző
válaszok
70
kérdésre. A 3. osztályban a lányok válaszai azért bizonyultak meglepőnek, mert
feltett kérdésre leginkább férfi mesehősöket írtak.
4. osztály
Táblázat 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály)
3. kérdés szám %
Pán Péter 7 22,6
Farkas 3 9,7
Csizmás Kandúr 3 9,7
Rosszcsont Peti 2 6,5
Robin Hood 2 6,5
Vadász 2 6,5
Nem adott választ 1 3,2
Különböző válaszok 11 35,5
Összesen 31 100,0
Grafikon 13: A fiúk leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály)
A negyedikesek között is Pán Pétert kedvelik a leginkább (7-en, 25,8%),
leginkább Pán Péter bőrébe bújnának. Emellett többszöri alkalommal említik a
farkast és a Csizmás Kandúrt (9,7%), Rosszcsont Petit és a vadászt (6,5%). A
válaszok között még a következő mesehősök szerepelnek: Garfield, herceg,
Superman, a törpe, a rút kiskacsa, a róka, juhász és Gargamel. Egy alkalommal a
7
3 3
2 2 2
1
11
0
2
4
6
8
10
12
71
kérdésre az a válasz érkezett, hogy „nem tudom”, egy alkalommal pedig az, hogy
„egyik sem”. Egy esetben pedig nem feleltek a kérdésre.
A fentiekből tehát levonható, hogy 78 válaszadó fiú leginkább Pán Péter, a farkas
vagy Rosszcsont Peti szeretne lenni.
Táblázat 14: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály)
3. kérdés szám %
Hamupipőke 4 16,7
Törpilla 2 8,3
Hófehérke 2 8,3
Csingiling 2 8,3
Nem adott választ 1 4,2
Különböző válaszok 13 54,2
Összesen 24 100,0
Grafikon 14: A lányok leggyakoribb válasza a 3. kérdésre (4. osztály)
Ahogy ezt a fenti táblázat is mutatja, a 4. osztályos lányok válaszait már inkább
mondhatjuk „tipikusnak”, mint a harmadikosokét. A legtöbben (4-en, 16,7%)
Hamupipőkét írták válasznak. Emellett még a Törppilla, Hófehérke és Csingiling
(8,3%) nevek ismétlődtek meg kétszeri említéssel. Egyszeri alkalommal
említették még Rosszcsont Petit, Obelixet, Elsát, Bellet, Geronimo Stiltont, a
4
2 2 2
1
13
0
2
4
6
8
10
12
14
Hamupipőke Törpilla Hófehérke Csingiling Nem adott
választ
Különböző
válaszok
72
farkast, a baglyot, Aranyhajt, a rókát, Pán Pétert, a hercegnőt, Csipkerózsikát
valamint a lányt az Időutazókból.
Összegzés
A metamorfózis kifejezés minden tudományágban az átalakulást jelenti – a
pszichológiában a személyiség átalakulását. „Az ideiglenes átalakulások
kikapcsolják a racionális kontrollt és rávilágítanak arra, hogy melyek a személy
rejtett erőforrásai, mi az, amit elszeretne érni, amire vágyik, amitől fél, amit
elutasít, és mindezek megvalósításához milyen erőforrások állnak
rendelkezésre.”167
A mesehőssel való azonosulás is lehetőséget az ilyen ideiglenes
átalakulásra, mivel a mese egy metamorfózis-történetet sűrít magába. A szegény
legény királyfivá, a szegény leány pedig királylánnyá lesz a mese végén. A hősök
átalakulásával a mese a gyerek számára egy olyan valóságot képvisel, amely
képes válaszolni az élet nagy kérdéseire, nehézségeire, problémáira, emellett
pedig képes biztosítani az útravalót az önmegvalósítás folyamatában. „A mese
pszichológiai hatását a hőssel való azonosulás, a „kontemplatív együttmozgás”
teremti meg.”168
A mesehősök utánzása, szereptanulása és a mesehősökkel való
azonosulás alkalmakat teremtenek a gyerekeknek, hiszen a főhősök átváltozásai
azt üzenik nekik: bizonyos helyzetek, életfeladatok megoldásához, külső és belső
átalakulásra is szükség van, de fontos, hogy ezt úgy történjen, hogy közben mégis
azonosak maradjanak magukkal. Az, hogy a mese főhőse a mese egyes részeiben
más és más, mégis ugyanaz, stabilitást és biztonságot sugároz a gyermek számára.
A szimbólumokban való gondolkodás lehetőséget nyújt a kellemetlen,
elfogadhatatlan tulajdonságokkal való szembenézésre. A pozitív választás
lehetőséget ad a gyereknek az identifikációra, az azonosulásra. Választ ad arra,
hogy kivel szeretne azonosulni, ki valamint milyen szeretne lenni, melyek a céljai.
A választás csupán a vágyat, az ideált jelenti, de csak arra vágyhatunk, aminek a
csírája már bennünk van. Az azonosulás tehát arról nyújt információt, hogy a
gyerek milyen szeretne lenni, kire szeretne hasonlítani, emellett jelzi
állásfoglalását azzal az értékkel kapcsolatban, amelyek a magatartását
167 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 141. o. 168 Uo.
73
szabályozzák.169
Ahogy az a válaszokból is kiderül, a fiúk leginkább Pán Péter
bőrébe bújnának, hiszen erre a kérdésre is 18-an írták az ő nevét. Ezt a választ a
farkas említése követi, viszont ez már sokkal kisebb számban jelenik meg (5 fő).
A lányok válaszai azt mutatják, hogy a lányok leginkább Hamupipőkék (7
alkalommal jelenik meg ez a válasz) és Hófehérkék (4) lennének.
A fiúk kedvence, ahogy már utaltam rá, általában az olyan mesehősök, akik
bátrak, akik folyamatosan valamilyen kalandokba keverednek, viszont a lányok
inkább hercegnők szeretnének lenni. Lehet-e ennél több, amire egy kislány
vágyik, minthogy királylány legyen a saját életében, s megtalálja a hozzá méltó
királyfit? Itt nem a párválasztás kényszeréről van szó, nem a másik, hanem saját
belső mélységünk/teljességünk megtalálása a lényeg. Ez így van a mesében is,
mert a mesehős nem tesz mást, mint helyreállítja a világ megbillent rendjét. Ehhez
pedig hozzátartozik a teljesség: a nőnek (ahogy a férfinek is) meg kell találnia a
hiányzó felét – amiből létrejöhet önmaga teljessége.170
Ennek ideális példája a
Hamupipőke mesében mutatkozik meg.
A Hamupipőke c. mese minden idők egyik legnépszerűbb meséi közé tartozik
(ahogy az a későbbiekben kiderül az általam kérdezett válaszadók körében is). De
miért szeretik a lányok (vagy akár fiúk) annyira Hamupipőkét? A
testvérféltékenységgel171
járó szenvedésről, valóra váló kívánságokról, a
megalázott ember felemelkedéséről szól, arról, hogy az igazi értéket hiába rejtik
rongyok, akkor is a jó, az erény elnyeri a jutalmát, a gonosz pedig a büntetését –
meglehetősen egyszerű a történet. De a felszín alatt összetett és leginkább
tudattalan tartalmak kavarognak, és a történetnek bizonyos részletei elégségesek
ahhoz, hogy utalásaikkal beindítsák a tudattalan képzelettársításainkat. Ez a
kontraszt a felszíni egyszerűség és a történet mélyebb rétegének bonyolultsága
169 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 142–143. o. 170 Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok (A nő három arca a mesékben). L'Harttman Kiadó, Budapest, 2013,
35. o. 171 A Hamupipőke egyik fő motívuma a testvérféltékenység és ennek a legyőzése. A mesékben ennek a visszáját is
megtaláljuk, sok kedves motívumot ad a testvéri szeretet is. Emmellett talán leggyönyörűbb motívuma az anyai szeretet. A
meghalt anya vissza-visszatér gyermekeihez, védi, oltalmazza, gondozza őket, vagy az anya sírjából fa nő arany-ezüst
gyümölccsel. (Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 34 o. (Letöltés: 2016. 12. 06.)
74
között a hallgatóban mély érdeklődést kelt. Ezzel magyarázható miért ilyen
közkedvelt ez a mese már évszázadok óta.172
A gyerekek természetesen azért szeretik Hamupipőkét, mert szép, kedves,
barátságos, és hercegnő lesz belőle. De ami különössé teszi Hamupipőkét az az,
hogy ő egy olyan helyzetben is jó és kedves marad, ahol ezek a jellemvonások
nem feltétlenül „elvártak”. Keményen kell dolgoznia, alantas feladatokat kell
ellátnia, rongyos ruhákat kénytelen hordani stb., de Hamupipőke ennek ellenére
fenntartja vidám hozzáállását és a szíve tisztaságát. Nem engedi, hogy az őt ért
sérelmek megváltoztassák szellemét. Hamupipőke karaktere tehát arra tanítja a
gyermekeket, hogy van döntési lehetőségük. Hogy amikor rosszul bánnak velük,
akkor azt a viselkedést nem szabad átvenni, és nem szabad leereszkedni a másik
ember szintjére. Ez a mese arra tanít bennünket, hogy az élet nem mindig
igazságos, jó emberek is nehéz körülmények között találhatják magukat, de
sohasem szabad feladni.173
Hamupipőke meséje emellett megtanít bennünket arra is, hogy mielőtt bármibe
belefognánk, szét kell válogatnunk az elénk borított szemétből a hasznos magokat,
és pontosan meg kell neveznünk a szétválogatott kupacokat: például ez búza, ez
árpa, ez lencse, ez mák, ez bab, ez köles, ez pedig rozs. Hét magocska – hét kupac
– a létezés hét spektusa (a mesebeli számokról a későbbiekben is szólok majd). De
a magok szétválogatása, azaz a jó megkülönböztetése a rossztól, reménytelen
vállalkozás, ha nincsenek segítőtársaink. A válogatás közben, tehát az elkeseredés
mélypontján, hangyák vagy galambok sietnek Hamupipőke segítségére. De
honnan jönnek? A mélyből vagy a magasból, vagyis olyan helyről, ahol rejtett
erőtartalékok és ösztönök szunnyadnak. Hamupipőke Csipkerózsikával szemben
például nem passzívan várakozik a királyfira, hanem felkészül a házasságra,
hiszen megtanul uralkodni indulatain és vágyain, megtanul várni. Nem azonnal
fedi fel személylét az őt követő királyfinak, csak amikor a királyfi megtalálja –
172 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 248. o. 173 Lessons From Cinderella: Cinder Girl Teaches Children About Endurance and Hope. In:
https://wehavekids.com/education/Lessons-From-Cinderella-Cindeer-Girl-Teaches-Children-About-Endurance-and-Hope. (Letöltés: 2017. 06. 30.)
75
vagyis ő is tesz érte valamit, sőt elfogadja Hamupipőkét szutykos ruhában is –
akkor indulnak az esküvőre.174
Mindemellett a gyerekekre nagy vonzóerőt gyakorol a mostohaanya és a
mostohatestvérek gonoszsága. Mert akármilyen hibái legyenek is egy gyereknek
tulajdon szemében, ezek jelentéktelenné válnak, ha összehasonlítja őket a
mostohaanya és mostohatestvérek álnokságaival és komiszságával. Hamupipőke
sorsa rosszabb az övénél. Hamupipőke története ráébreszti a gyermeket, hogy
voltaképpen milyen szerencsés, és arra hogy a dolgok sokkal rosszabbul is
állhatnának.175
4. kutatási kérdés: Az általad ismert mesehősök közül ki nem szeretnél lenni?
Erre a kérdésre válaszolva leginkább az elutasított tartalmak kerülnek a felszínre.
Ahogy ezt Kádár Annamária írja: „/…/ a mesehős projekciós felületet biztosít az
elutasított, ugyanakkor általunk birtokolt tulajdonságoknak, mivel csak arra
tudunk nemet mondani, amit valahonnan ismerünk.”176
Tehát olyan tulajdonságokról van szó, amelyeket nem akarunk tudomásul venni,
amelyektől szabadulni szeretnénk. Ezek mind a nem vállalt, elutasított, negatív
értékek és hibák szintén sajátjaink, amelyek befolyást gyakorolnak
viselkedésünkre. Az ellenazonosulás tehát a meglévő, de nem vállalt
visszautasított értékeket, tendenciákat, hibákat, negatív képeket tartalmazza. Ezek
szintén befolyásolják és irányítják a viselkedésünket. Az ellenazonosulás arra ad
választ, hogy mi az, amit a gyerek el szeretne távolítani magától, amit nem szeret,
amitől fél, fogalmazza meg Kádár Annamária.177
174 Boldizsár Ildikó: A Grimm-mesék hősei. In: Bálint Péter (szerk): Közelítések a meséhez, 154. o. 175 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 248. o. 176 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 143. o. 177 Uo.
76
2. osztály
Táblázat 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)
4. kérdés szám %
Piroska 6 24,0
Harisnyás Pippi 2 8,0
Csipkerózsika 2 8,0
Süsü, a sárkány 2 8,0
Peter Klepec 2 8,0
Nem adott választ 1 4,0
Különböző válaszok 10 40,0
Összesen 25 100,0
Grafikon 15: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)
A másodikos fiúknál az elutasított mesehősök élén 24%-kal Piroska jár, majd őt
követik kétszeri említéssel (8,0%) még Harisnyás Pippi, Csipkerózsika, Süsü, a
sárkány és Peter Klepec. Az elutasított hősök sorában megjelennek még
Hófehérke, Gargamel, a farkas, Pán Péter, Hulk, a Hókirálynő, Marko
(SpongyaBob) és Hook kapitány. A legérdekesebb válasz a „nem szeretnék virág
lenni” volt. Egy tanuló nem adott választ a feltett kérdésre. Ahogy azt a fenti
táblázat is mutatja, a fiúk legnagyobb számban a női mesehősöket utasítják el.
6
2
2
2 2
1
10
Piroska
Harisnyás Pippi
Csipkerózsika
Süsü, a sárkány
Peter Klepec
Nem adott választ
Különböző válaszok
77
Táblázat 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)
4. kérdés szám %
Hófehérke 4 17,4
farkas 4 17,4
mostoha 2 8,7
A három kismalac 2 8,7
Különböző válaszok 11 47,8
Összesen 23 100,0
Grafikon 16: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (2. osztály)
A második osztályos lányok körében a leggyakrabban elutasított mesehősök a
farkas és a Hófehérke (mindkettőt négy alkalommal írták, ami 17,4%-ot tesz ki),
amit a mostoha és a három kismalac (8,7%) követnek. Elszórtan megjelennek
még a Harisnyás Pippi, Babóca, sárkány, Jojo és Doktor Kroki, Hook kapitány,
Tekna, Aranyhaj, Piroska, király, macska és Gargamel válaszok is.
4
4
2
2
11
Hófehérke
farkas
mostoha
A három kismalac
Különböző válaszok
0 2 4 6 8 10 12
78
3. osztály
Táblázat 17: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály)
4. kérdés szám %
Piroska 6 27,3
Nem válaszolt 3 13,6
A három kismalac 2 9,1
Hófehérke 2 9,1
Különböző válaszok 9 40,9
Összesen 22 100,0
Grafikon 17: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály)
A 3. osztályos fiúknál is hasonló a helyzet, mint a másodikosoknál, hiszen
Piroskát utasítják el a legnagyobb számban (27,3%). Ezt követik többszörös
válasszal még a három kismalac (13,6%) és Hófehérke (9,1%). A felsorolt
mesehősök között ott találhatók még: Pán Péter, Hook kapitány, A rút kiskacsa,
Superman, balett táncos, Peppa malac, farkas, Rendes Ricsi. A kérdésre hárman
nem adtak választ.
6
3
2 2
9 Piroska
Nem válaszolt
A három kismalac
Hófehérke
Különböző válaszok
79
Táblázat 18: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály)
4. kérdés szám %
Piroska 3 11,5
Hamupipőke 3 11,5
katona 2 7,7
farkas 2 7,7
Vinx 2 7,7
Hófehérke 2 7,7
Barbi 2 7,7
Peppa malac 2 7,7
Nem adott választ 1 3,8
Különböző válaszok 7 26,9
Összesen 10 100,0
Grafikon 18: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (3. osztály)
A lányok erre a kérdésre is több különböző választ adtak, mint a fiúk. A
leggyakrabban (11,5%) a Hamupipőkét és a Piroskát választották, emellett
többszöri válaszként megjelenik még a katona, farkas, Vinx, Hófehérke, Barbi,
Peppa malac (mind kétszeri említéssel, 7,7%). A felsoroltak mellett megjelennek
még A rút kiskacsa, Superman, a kecskegigák anyja, boszorkány, a szörnyeteg és a
mostoha válaszok. Egy esetben nem válaszoltak a kérdésre.
3
3
2
2
2
2
2
2
1
7
Piroska
Hamupipőke
katona
farkas
Vinx
Hófehérke
Barbi
Peppa malac
Nem adott választ
Különböző válaszok
0 1 2 3 4 5 6 7 8
80
4. osztály
Táblázat 19: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály)
4. kérdés szám %
Piroska 7 22,6
Hamupipőke 4 12,9
Farkas 3 9,7
Pán Péter 2 6,5
Gargamel 2 6,5
Nem adott választ 2 6,5
Különböző válaszok 11 35,5
Összesen 31 100,0
Grafikon 19: A fiúk által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály)
Továbbra is megismétlődik az eddigi helyzet, hiszen a 4. osztályban a fiúk által
megválaszolt kérdésből kiderül, hogy Piroska bizonyul a leggyakoribb válasznak
(22,6%, 7 fő). Többszöri alkalommal említik még Hamupipőkét (12,9%), a
farkast (9,7%), Gargamelt és Pán Pétert (6,5%). Megjelennek még a
Csipkerózsika, teknős, Hook kapitány, Hókirálynő, kalóz, gonosz személy,
hercegnő, herceg, Pókember, a rút kiskacsa és a Csizmás Kandúr válaszok.
7
4
3
2 2
2
11
Piroska
Hamupipőke
farkas
Pán Péter
Gargamel
Nem adott választ
Különböző válaszok
81
Táblázat 20: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály)
4. kérdés szám %
boszorkány 2 8,3
A kis gyufaárus lány 2 8,3
vadász 2 8,3
Hook kapitány 2 8,3
Gargamel 2 8,3
Nem adott választ 2 8,3
Különböző válaszok 12 50,0
Összesen 24 100,0
Grafikon 20: A lányok által leggyakrabban elutasított mesehösök (4. osztály)
A negyedikes lányok által leggyakrabban elutasított mesei hős a boszorkány, A kis
gyufaárus lány, a vadász, Hook kapitány és Gargamel (mind kétszeri válasszal,
8,3%). Emellett a kérdésre még nagyon sok különböző válasz érkezett, méghozzá:
Hamupipőke, királynő, Piroska, a hét kecskegida, nagymama, Juliska, Hans,
Asterix, mostoha, Csizmás Kandúr, Hupikék Törpikék és a farkas.
A válaszadók által többszöri alkalommal is felsorolt mesehősök közül röviden
kitérnék a boszorkányra, hiszen nagyon sok mesében megjelenik, és nem egy
alkalommal a főhős útját keresztezi, fenyegetést hordozva. A boszorkányokat hol
vasorrú bábának, hol anyókának, hol egyszerűen csak öregmamának nevez a
mese. Ő az, aki a mesékben az olyan titkok tudója, amivel egyben élni, de ölni is
2
2
2
2
2
2
12
boszorkány
A kis gyufaárus lány
vadász
Hook kapitány
Gargamel
Nem adott választ
Különböző válaszok
0 2 4 6 8 10 12 14
82
lehet, így csínján kell bánjunk vele, különben megharagszik, és segítség helyett a
haragjával ismerkedünk meg.178
A mese tele van varázzsal, hiszen ez az éltetője. A varázslók az embereket
képesek pl. állattá, fává, kővé változtatni. „A varázsló eldob egy darabka fát, és
erdő lesz, egy darab kőből egész hegy, egy csöpp vízből tenger. De el tudják
magukat is rejteni fába, állatba, tojásba stb. El tudják küldeni az ember lelkét,
amibe és ahova akarják.” 179
Gyakran a gonosz vagy a félelmetes is varázserő
tulajdonában van az előbb említett boszorkány is vagy a vasorrú bába stb. Ez a
mesemotívum olyan alakoknak adott életet, amely az egyszerű ember hitében sok
évszázadon át élt pl. boszorkány, garabonciás stb.180
Összegzés
A feltett kérdésre nagyon eltérő válaszokat kaptam. A 78 fiúból 19-en utasítják el
Piroskát, a lányok pedig a legnagyobb számban a farkast utasítják el. A mesékben
különösen fontos szerep jut az állatoknak. Ez nem meglepő, hiszen az ember az
állatot istenként tisztelte, totem volt. A mesékben általában kevés állatot ölnek
meg, ha ölnek is, csak azokat, amelyek veszedelmesek (pl. a sárkányok). Az
állatok a legkülönbözőbb motívumokat adják a mesének, s nem egy mesének az
állatfia a hőse. A medve, a madár, a ló, a tehén vagy akár az egér nem egyszer
kerül a mese főintézőjének szerepébe.181
Az állatok tehát a mesékben segítőként
vagy ellenfelekként jelennek meg. A kérdőívek kitöltendő tanulók a
leggyakrabban a malacot, illetve malacokat és kecskegidát, valamint a farkast
említik.
A tündérmesékben gyakran a farkasok jelzik az ellenséget, a fenyegetés
szimbólumaként jelennek meg. A Piroska és a farkas c. mesében a farkas
képviseli mindazt, ami bennünk magunkban aszociális, állatias. A Piroska és a
farkas a serdülőben lejátszódó folyamatokat externalizálja: a farkas megtestesíti
azt a rosszaságot, amelyet a gyermek önmagában érez, amikor a szülői intés
178 Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok, 173. o. 179 Nógrády László: A mese. In: http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf, 35. o. (Letöltés: 2016. 12.
06.) 180 Uo. 32–33. o. 181 Uo. 34–35. o.
83
ellenére cselekszik, ha olyan helyzetbe kerül, ahol csábításnak van kitéve. Amikor
letér a szülő által kijelölt útról, „rosszasággal” találkozik, és attól fél, hogy ez a
rosszaság elemészti őt és a szüleit is, akiknek a bizalmával visszaélt. A mesének
megvan az ereje ahhoz, hogy a gyermekeknek megmutassa, hogy a
„rosszaságból” is van visszaút, illetve feltámadás.182
Nem csak a Piroska és a
farkas c. mesében, hanem szinte minden – akár klasszikus, akár modern –
mesében megjelenik (pl. Jancsi és a Juliska, Csipkerózsika stb.) a fenyegetés
motívuma. A farkas a Piroska és a farkas c. mesében tehát az férfit szimbolizálja,
aki annak ellenére, hogy látszólag racionális viselkedik (tudja, hogyan kell
beszélni, valakit meggyőzni és utánozni) nem tudja féken tartani az ösztöneit
(annyira jóllakik, hogy megfeledkezik az óvatosságról), épp emiatt az állati forma
tökéletesen alkalmas ezeknek a tulajdonságok bemutatására. Ebben a mesében
nyilvánvaló, hogy a farkas az ellenség, a veszély, az ismeretlen szimbóluma.183
Viszont itt kiemelném, hogy a Piroska és farkas c. mesével ellentétben vannak
olyan mesék is, ahol a farkas a főhős „asszisztense”, illetve segítője a
főszereplőnek. A farkast a mesékből tehát kettős szerepben ismerhetjük meg, néha
pozitív és negatív karakterként. A farkasok már a legrégebbi legendákban is
megjelennek, ilyen például Romulus és Remus története, akiket egy farkas nevelt,
és végül ők alapították Róma ókori városát is.184
A Piroska és a farkas c. mesében a farkas mellett még számos szimbólum jelenik
meg. Nagyon sok klasszikus mese legalább egy része az erdőben zajlik. Ennek
oka nem abban a tényben rejtőzik, hogy a mesék kialakulásának idején sokkal
nagyobb erdőterületek voltak, mint ma. Az erdők leginkább azért játszanak fontos
szerepet a mesékben, mert említése képes megszólaltatni a hallgató képzeletét. A
gyerekek részére az erdő sokszor sötétnek, veszélyesek és ismeretlen tűnnik, mit
ahogy gyakran a gyerekek szemében a felnőttek világa is. Az erdő nem mindig
barátságtalan, hiszen érdekes és hasznos lények rejtőznek benne, de továbbra is
kiszámíthatatlan, mert farkasok (Piroska és a farkas), zsiványok (A brémai
muzsikusok) vagy boszorkányok (Jancsi és Juliska) is lakják. Az erdőben
182 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 177–181. o. 183 Pravljica in njeni simboli: Volk. In: http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/volk.html. (Letöltés: 2017. 06. 29.) 184 Uo. (Letöltés: 2017. 06. 29.)
84
találhatjuk magunkat a mostoha miatt is (Hófehérke és a hét törpe) vagy van
olyan példa is, amikor maga is hozzánk (Csipkerózsika) jöhet. Az erdő a
pszichoanalitikusok szerint a tudattalant képviseli, a benne rejtőzködő szörnyek és
állatok pedig a bennünk lakozó ösztönök jelképei, amelyekkel felnőttként tudnunk
kéne megbirkózni (legyőzni a boszorkányt, segítséget kapni a medvétől stb.) Az
erdőbe (ismeretlenbe) vezető út a fontos változások jelképe. Jancsi és Juliska is
tehetetlen kis gyerekeként eltévednek az erdőben, és más személyként térnek
vissza. Ugyanez vonatkozik a tündérmesék többi hősére is (Hófehérke, Piroska és
számos másik főhős), akiknek az erdőben vagy ténylegesen, vagy legalább is
jelképesen el kell vesznie ahhoz, hogy érett, felelős személyekké alakuljanak,
olyanokká, akik készen állnak az élet kihívásaira. Az erdőben történő átváltozás
tehát fontos motívum.185
A változás azt is jelenti, hogy az egyennek fel kell adnia valamit, aminek addig a
birtokában volt: Hófehérkének például a királyné féltékenységének felébredése
előtti életét vagy éppen a törpéknél eltöltött könnyű életét. Piroska is egy
változáson megy át, más személyként „tér vissza”. Ezek a történetek meggyőzik a
hallgatót arról, hogy nem kell félnie az önállótlan, gyermeki helyzetének a
feladásától, hiszen az átmeneti időszak megpróbáltatásai után ott rejlik a
gazdagabb és boldogabb élet reménye, méghozzá egy értékesebb, magasabb
szinten.186
Piroskáról még elmondanám, hogy Bettelheim állítása szerint a gyerekek
ösztönösen tudják, hogy amikor Piroskát lenyeli a farkas – éppúgy, ahogy sok más
mesehős megtapasztalja a halált egy időre –, ez nem a történet végét jelenti,
hanem egy elkerülhetetlen fázist a hősnő fejlődésében. A gyerekek azt is
megértik, hogy Piroska valóban „meghalt” – az a lány, aki engedett a farkas
csábításának, többé nem létezik. Amikor a mese arról szól, hogy a kislány
„kikerült a napvilágra” a farkas gyomrából, a gyerekek tudják, hogy Piroska új
személyként támadt életre, tehát hogy változáson ment át. Hogy ezt az átalakulást
a mese meghalás-feltámadás formájában érzékeltesse, arra azért van szükség, mert
a gyermek, bár azt könnyen megértik, hogy a világban a dolgok felválthatják
185 Pravljica in njeni simboli: Gozd. In: http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/gozd.html. (Letöltés: 2017. 06. 29.) 186 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 221. o.
85
egymást (pl. a jó anyát a gonosz mostoha), a belső átalakulás tényét még nem
tudják megérteni.187
A tündérmesék egyik nagy érdeme, hogy a gyermekek a mesét meghallgatva
ráébrednek, hogy az ilyen átalakulás lehetséges. A tündérmese tanulságának
meggyőző volta magában a történetben rejlik, hiszen nincs rá szükség, hogy
kijelölje a főhős további életútját. Piroska miután találkozott a benne magában és
a külvilágban rejlő veszélyekkel, elveszítette gyermeki ártatlanságát, de cserébe
megtanulta azt, amit csak a „kétszer születettek” tudhatnak, akik nemcsak
győztesen kerültek ki egy egzisztenciális válsághelyzetből, de azt is felismerték,
hogy saját természetük taszította őket ebbe a válságba. Piroska gyermeki
áratlanságának vége szakad, amikor a farkas farkasnak mutatkozik, és lenyeli.
Amikor kivágják a farkas hasából, Piroska a lét magasabb szintjén születik újjá:
nem gyermek többé, fiatal lányként tér vissza az életbe.188
Az 5. kutatási kérdés: Karikázzátok be, mely meséket ismeritek.
Itt arra voltam kíváncsi, hogy a gyerekek mennyire ismerik a magyar, illetve
szlovén meséket. A Grimm-testvérek és Andersen meséinek az ismeretére is
kíváncsi voltam. A felsoroltak között két olyan mese is szerepel, ami nem
található meg a tantervben, hiszen érdekelt, mennyire ismerik a gyerekek az olyan
meséket, amelyet nem tanítanak az iskolában.
2. osztály
Táblázat 21: A mesék ismerete a 2. osztályos tanulók között
2. osztály szám %
Piroska és a farkas 47 95,9
A kis gyufaárus lány 47 95,9
Hófehérke és a hét törpe 46 93,9
Bogyó és Babóca 46 93,9
A rút kiskacsa 44 89,8
Mojca Pokrajculja 38 77,6
A kismalac és a farkasok 32 65,3
O povodnem možu 30 61,2
187 Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, 183–186. o. 188 Uo. 187. o.
86
Sapramiška 19 38,8
A tücsök és a hangya 6 12,2
A táblázatból leolvasható, hogy a tanulók 95,9%-a ismeri a Piroska és a farkas és
A kis gyufaárus lány c. mesét. Ezt követi a Hófehérke és a hét törpe c. mese,
hiszen ezt a tanulók 93,9%-a (46 fő) ismeri. Ugyanennyien, tehát nagyon magas
számban ismerik még Bartos Erika Bogyó és Babóca c. könnysorozat meséit,
amelyet a tanterv nem tartalmaz. Ezt 89,8%-kal követi A rút kiskacsa anderseni
mese, majd a szlovén Mojca Pokrajculja népese, amit 38 (77,6%) másodikos
tanuló ismer. 32 (65,3%) válaszadó ismeri a magyar A kismalac és a farkasok c.
mesét, amit 61,2%-kal követ a O povodnem možu szlovén népmese. A tanulók
csak 38,8%-a ismeri Svetlana Marakovič Sapramiška című meséjét. Legkevésbé
A tücsök és a hangya mesét ismerik (csak 6 fő, 12,2%). Meglehet, ennek oka
abban rejlik, hogy a tanterv szerint csak a 4. osztályban ismerkednek a tanulók
ezzel a mesével. A népmesék között a 2. osztályban leginkább a szlovén Mojca
Pokrajculja c. népmesét ismerik. A magyar A kismalac és a farkasok c. népmesét
viszont többen ismerik, mint a szlovén O povodnem možu népmesét.
3. osztály
Táblázat 22: A mesék ismerete a 3. osztályos tanulók között
3. osztály szám %
Piroska és a farkas 47 97,9
Hófehérke és a hét törpe 45 93,8
Bogyó és Babóca 44 91,7
A rút kiskacsa 44 91,7
A kismalac és a farkasok 44 91,7
A kis gyufaárus lány 41 85,4
Mojca Pokrajculja 34 70,8
Sapramiška 31 64,6
O povodnem možu 29 60,4
A tücsök és a hangya 5 10,4
A kimutatott eredmény szerint a 3. osztályban is hasonló helyzet áll fenn. A
legtöbben a klasszikus, azaz a Piroska és a farkas (97,7%) és a Hófehérke és a hét
87
törpe (96,8%) című meséket ismerik. A harmadikos tanulók kisebb számban
jelölték, hogy ismerik A kis gyufaárus lány (85,4%) mesét, mint a második
osztályosok. A válaszadók 91,7%-a ismeri a Bogyó és Babóca, A rút kiskacsa és A
kismalac és a farkasok c. meséket. Az utóbbi magyar népmese tehát a
harmadikosok körében ismertebbnek bizonyul mindkét szlovén népmesénél. A
Mojca Pokrajculja mesét a tanulók 70,8% ismeri, majd ezt követi a Sapramiška c.
mese 64,4%-kal. A tanulók 60,4%-a ismeri a O povodnem možu szlovén
népmesét. A 3. osztályban is a legkevesebben a A tücsök és a hangya c. mesét
ismerik, a tanulók mindössze 10,4%-a.
4. osztály
Táblázat 23: A mesék ismerete a 4. osztályos tanulók között
4. osztály szám %
Piroska és a farkas 55 100,0
Bogyó és Babóca 52 94,5
Mojca Pokrajculja 52 94,5
A kismalac és a farkasok 50 90,9
Hófehérke és a hét törpe 49 89,1
A rút kiskacsa 49 89,1
O povodnem možu 48 87,3
A kis gyufaárus lány 43 78,2
Sapramiška 36 65,5
A tücsök és a hangya 24 43,6
A 4. osztályosok közül mindenki ismeri a Piroska és a farkas c. mesét. Ezt
ismertségben meglepő módon nem a többi klasszikus mese, hanem 94,4% -kal a
Mojca Pokrajculja és a Bogyó és Babóca c. mesék követik. A következő
legismertebb mesének a magyar A kismalac és a farkasok mese bizonyul, amelyet
ötvenen karikáztak be (90,9%). Csak ezután következnek a Hófehérke és a hét
törpe és A rút kiskacsa (89,1%), majd 87,3%-kal a O povodnem možu szlovén
népmese. A kis gyufaárus lányt a második osztályban többen ismerik, mint a
negyedikben, hiszen itt mindössze 43 (csak 78,2%) jelölték be ezt a mesecímet. A
Sapramiška c. mesét itt ismerik a legnagyobb számban, méghozzá a válaszadók
88
65,5%-a. A tücsök és a hangya c. mesét is a 4. osztályos tanulók ismerik a
leginkább, de itt is csak 24-en, azaz a tanulók 43,6%-a.
Összegzés
Táblázat 24: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók között
Összesen a 2., 3., 4. osztály szám %
Piroska és a farkas 149 98,0
Bogyó és Babóca 142 93,4
Hófehérke és a hét törpe 140 92,1
A rút kiskacsa 137 90,1
A kis gyufaárus lány 131 86,2
A kismalac és a farkasok 126 82,9
Mojca Pokrajculja 124 81,6
O povodnem možu 107 70,4
Sapramiška 86 56,6
A tücsök meg a hangya 35 23,0
Grafikon 21: A mesék ismerete a 2., 3. és 4. osztályos tanulók körében
Ahogy ezt a fenti diagram is ábrázolja, a 2., 3. és 4. osztály tanulói a leginkább
(98,0%-a) a Piroska és a farkas c. mesét ismerik (csak három tanuló nem jelölte
126
35
149
140
131 137
107
124
142
86
A kismalac és a farkasok
A tücsök meg a hangya
Piroska és a farkas
Hófehérke és a hét törpe
A kis gyufaárus lány
A rút kiskacsa
O povodnem možu
Mojca Pokrajculja
Bogyó és Babóca
Sapramiška
89
ezt a mesecímet). Ezt számomra meglepő módon Bartos Erika Bogyó és Babóca c.
meséje követi, amit a tanulók 93,4%-a ismer. Még csak ezután következik a
Hófehérke és a hét törpe, 92,1%-kal. Andersen meséi is jó ismeretnek
örvendeznek, hiszen 137 (90,1%) tanuló jelölte A rút kiskacsa és 131-en (86,2%)
a A kis gyufaárus lány mesét. A válaszadók 82,9% ismeri a magyar A kismalac és
a farkasok c. népmesét, ami tehát a válaszok alapján felsoroltak közül a
legismertebb népmese. Továbbá 124 fő jelölte be a szlovén Mojca Pokrajculja c.
mesét is. A 152 tanuló közül 107-en (70,4%) ismerik a O povodnem možu c.
mesét. A legkevésbé ismert mesék közé tartozik Svetlana Makarovič Sapramiška
c. meséje, amit a válaszadók 56,6%-a ismer. Utolsó helyen pedig a A tücsök meg a
hangya c. mese található, amit a tanulók csak 23%-a ismer. A fentiekből tehát
kiderül, hogy a tanulók a klasszikus műmeséket ismerik a leginkáb, a Bogyó és
Babóca mesesorozat is nagyon nagy népszerűségnek örvend a gyerekek között.
Ezt a magyar A kismalac és a farkasok c. mese követi. A két szlovén népmese
közül ismertebbnek bizonyul a Mojca Pokrajculja. A tantervben szereplő, magyar
népmesének feltüntett (viszont nem az) A tücsök és a hangya c. mesét ismerik a
legkevesebben.
Az 5. kérdésnél feltettem egy alkérdést, amelyben a tanulókat megkértem, hogy a
felsorolt meséken kívül írjanak le még három általuk ismert mesecímet. Sok
esetben a már leírtakat írták újra, volt, a meséből kiemelt passzust tették címnek,
pl. a Forró vizet a kopaszra. Érdekesnek találom, hogy voltak olyan esetek is,
hogy a kedvenc mesehősről szóló kérdésnél pl. Pán Pétert írták, viszont az 5.
kérdésnél már nem feltétlenül említteték meg azt a mesét, amelynek a főszereplője
szeretnének lenni, vagy aki a kedvencük. A folytatásban csak a többszöri
alkalommal megemlített mesecímeket mutatom be.
90
5. kutatási kérdés alkérdése: A felsoroltak mellett ismersz még valamilyen
mesét? Sorolj fel hármat!
2. osztály
Grafikon 22: A 2. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék
A második osztály tanulói 49 különbözőt mesecímet soroltak fel. A legtöbbször
megemlített mesék, ahogy az az ábráról is leolvasható, a következők voltak:
Hamupipőke (32,7%-kal kimagaslóan az első helyen),ezt követi 9 említéssel a
Csipkerózsika (18,4%), majd A három kismalac (8 fő, 16,3%), A farkas és a hét
kecskegida és Pán Péter (5 fő, 10,2%), a Harisnyás Pippi (4 fő, 8,2%) és kétszeri
alkalommal a Leteča hišica (4,1%). A többi mesecímek között olyanok találhatók,
mint A kis herceg, Anna, Peti, Gergő, Az égig érő fa, Az ólomkatona, Icike picike,
A szépség és a szörnyeteg, Jancsi és Juliska, Simsala Grimm, Pinokió, Gerinomo
Stilton, Coprnica Zofka, A borsószem hercegkisasszony, magyar népmesék, Šivilja
in škarje, Hiša iz kock, Piki, Tom és Jerry. A válaszok között szerepel pl. a Star
Wars is. Egy tanulótól nem érkezett válasz a kérdésre.
Hamupipőke
Csipkerózsika
A három kismalac
A farkas és a hét kecskegida
Pán Péter
Harisnyás Pippi
Leteča hišica
0 2 4 6 8 10 12 14 16
16
9
8
5
5
4
2
91
3. osztály
Grafikon 23: A 3. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék
A harmadik osztályosok 37 különböző mese címet soroltak fel. Itt is a
Hamupipőke mesecímet említi a legtöbb válaszadó (12 fő, 25,0%). Emellett,
ahogy ezt az ábra is bemutatja a Csipkerózsikát (9 fő, 18,8%), Pán Pétert (6 fő,
12,5%), A három kismalacot (5 fő, 10,4%) említik több alkalommal. A válaszadók
8,3%-a írta még A farkas és hét kecskegida mesét, majd ezt 6,3%-kal követik A
szépség és a szörnyeteg, a Csizmás kandúr, Jancsi és Juliska, Kdo je napravil
Vidku srajčko, Peter Nos, Rosszcsont Peti c. mesék említései. Kétszeri
alkalommal, tehát a tanulók 4,2%-a említette még a Mišek Tip, Hupikék Törpikék,
a Tarzan valamint a Zelena pošast mesét. A felsoroltak mellett még A császár új
ruhái, Az oroszlán király, Simsala Grimm, Borsószem királykisasszony, A
dzsungel könyve, Alice Csodaországban, Anna, Peti, Gergő, A ló meg a kutya,
Izplesani čeveljci, Ježek Janček stb. meséket említik. Három tanuló nem válaszolt
a kérdésre.
Hamupipőke
Csipkerózsika
Pán Péter
A három kismalac
A farkas és a hét kecskegida
A szépség és a szörnyeteg
Csizmás Kandúr
Jancsi és Júliska
Kdo je napravil Vidku srajčico
Peter nos
Rosszcsont Peti
Mišek tip
Smrkci
Tarzan
Zelena pošast
0 2 4 6 8 10 12
12
9
6
5
4
3
3
3
3
3
3
2
2
2
2
92
4. osztály
Grafikon 24: A 4. osztályos tanulók által leggyakrabban felsorolt mesék
A negyedik osztály tanulói 38 különböző mesecímet soroltak fel. Az ábráról is
leolvasható, hogy itt már többen írták ugyanazokat a meséket. A legtöbbször a
Ježek Janček (13 fő, 23,6%) mese jelenik meg, ezt szorosan követi Hamupipőke
11 fő említésével (20,0%). Ezt 16,4%-kal, tehát 10 említéssel a Jancsi és Juliska
mese követi. Az idősebbek olyan meséket is említenek, amit a fiatalabbak nem,
ilyenek például 9 említéssel Mátyás király meséi vagy a Hókirálynő és itt is
megjelenik a Csipkerózsika (8 fő, 14,5%), a Zlata ptica (7 fő, 12,7%) válasz. Hat
tanuló írta A kis hableány, Pán Péter, Rosszcsont Peti mesét. Öt említéssel
következnek a Három kismalac, A császár új ruhái mesék, majd a Pekarna Miš
Maš (4), A farkas és a hét kecskegida (4), magyar népmesék (3), A róka és a holló
(3), Anna, Peti, Gergő (3) meséket is, ahogy a diagram is mutatja, többszöri
alkalommal írták. Kétszer említik még A szépség és a szörnyeteg, az Anica in
Jakob, a Csizmás Kandúr, Tom és Jerry, Hupikék Törpikék, Békakirály, A róka és
a kacsák meséket. Egy alkalommal megemlített mesék még a 101 kiskutya,
Jégvarázs, Pocahontas, Aranyhaj, Aranyzemű juhász, Tri botre lisičice, Robin
0 2 4 6 8 10 12 14
Ježek Janček
Hamupipőke
Jancsi és Juliska
Mátyás király meséi
Csipkerózsika
Hókirálynő
Zlata ptica
Rosszcsont Peti
Pán Péter
A kis hableány
A három kismalac
A császár új ruhái
A farkas és a hét kecskegida
Pekarna miš maš
A róka és a holló
Magyar népmesék
Anna, Peti, Gergő
13
11
10
9
8
8
7
6
6
6
5
5
4
4
3
3
3
93
Hood stb. mesék. Két olyan válasz érkezett, hogy több mesét nem ismernek, egy
kérdőívben pedig nem válaszoltak a kérdésre.
Összegzés
Lehet, hogy a gyermekek kedvenc mesehősei között ott találhatók a
legmodernebb mese, ill. rajzfilmhősök, viszont az 5. kérdésnél az is kiderül, hogy
pl. a Bogyó és Babóca c. modern mesét meglehet, hogy többen ismerik, de a
megkérdezettek legtöbbjének a tudatában mégiscsak a klasszikus mesék
bizonyulnak a legismertebbeknek, amit a fent leírtakkal erősítettem meg. A három
generáció tanulói a Hamupipőke és a Csipkerózsika meséket sorolták fel a
legtöbbször. Emellett Pán Péter, A három kismalac és A farkas és a hét
kecskegida mese bizonyul a legközkedveltebbnek, ill. legismertebbnek. A
felsoroltak között mindenképp a tantervben lévő mesék dominálnak, kivételt
képez a Rosszcsont Peti, amelynek közkedveltségének okairól már írtam
korábban.
6. és 7. kutatási kérdés: Ki olvas neked meséket? és Ki mesél neked?
Dolgozatom elméleti részében is említésképpen benne foglaltatik, hogy milyen
fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetősége szeretteivel együtt építeni az
olvasás, a mesélés és magát a mese mítoszát, hiszen ez egyúttal együtt töltött időt
és érdekes élményt is jelenthet. A gyerekek szeretteikkel élhetik át a csodát, az
izgatót, a varázslatosat, és mindez jótékonyan befolyásolhatja a kapcsolatukat. A
mese a gyermeket erős belső aktivitásra vagy valóságos játékos cselekedetre
serkenti, és a másik emberhez kapcsolja. A mese egyértelműen olyan beszéd, ami
örömet vált ki, társas élmény. Közvetítője a felnőtt vagy esetleg az idősebb
gyerek. Hatásos tanulási forma, az élő embertől való úgynevezett szociális tanulás
páratlan lehetősége. De csak akkor hatásos nevelőeszköz, ha a felnőtt a
gyerekeknél sikert arat.189
A két kérdést az osztályok szerinti megoszlás alapján mindjárt egymás után
elemzem.
189 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 9–10. o.
94
2. osztály
Táblázat 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
2. osztály szám %
tanárok/tanárnők 35 71,4
szülők 33 67,3
nagyszülők 20 40,8
magam 8 16,3
testvér 4 8,2
unokatestvér 2 4,1
nagynéni 2 4,1
Grafikon 25: A 2. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
A 2. osztályban a 48 válaszadók legtöbbje, tehát 71,4%-a (35 fő) jelölte azt, hogy
a tanárok olvasnak nekik meséket. 33-an jelölték a szülők választ, ami 67,3%-ot
tesz ki. Ebből tehát arra következtethetünk, hogy a meseolvasás rituáléja nem
feltétlenül van jelen minden gyermek otthoni életében. A nagyszülők választ a
tanulók 40,8%-a (20 fő) jelölte, ezt a választ pedig a magam (8 fő, 16,3%) válasz
követi. A válaszok között szerepeltek még az osztálytársam, unokatestvérem, a
nagynénim vagy nagybácsim, barátom válaszok.
0
5
10
15
20
25
30
35
35 33
20
8
4 2 2 2
95
Táblázat 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és
százalékokban (%)
2. osztály szám %
tanárok/tanárnők 32 65,3
szülők 26 53,1
nagyszülők 25 51,0
testvér 6 12,2
szomszéd 2 4,1
nagynéni 2 4,1
egyéb válaszok 4 8,2
Grafikon 26: A 2. osztály tanulóinak válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és
százalékokban (%)
A hetedik kérdésre még kevesebben jelölték az első, azaz a szülők választ,
mindössze 26 tanuló, tehát a 2. osztályosok csak 53,1%-a. A tanulók válaszai
alapján 32 válasszal (65,3%) itt is tanárok kerülnek az első helyre. Természetesen
feltételezhetjük azt, hogy a gyermekkorukban a gyermekek a mesével otthon
ismerkedtek meg, de a meseolvasást és a mesélést az iskolában is igen nagy
százalékban észlelik. A továbbiakban megfigyelhető, hogy a „ki mesél neked?”
kérdéssel a gyerekek több alkalommal jelölték a nagyszülőket, akik tehát 51,0%-
kal inkább mesélnek, mint olvasnak a gyerekeknek. Érdekes, hogy a testvér
választ is többen jelölték. Itt is megjelennek az osztálytársam, a nagynénim vagy
nagybácsim, barátom valamint a szomszéd válasz.
32
26
25
6
2
2
4
0 5 10 15 20 25 30 35
tanárok
szülők
nagyszülők
testvér
szomszéd
nagynéni
egyéb válaszok
96
3. osztály
Táblázat 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
3. osztály szám %
szülők 39 81,3
tanárok/tanárnők 26 54,2
nagyszülők 17 35,4
magam 5 10,4
testvér 2 4,2
nagynéni 2 4,2
egyéb válaszok 1 2,1
Grafikon 27: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
A táblázat és diagram azt mutatja, hogy a 3. osztályban kissé változik a helyzet,
hiszen megváltoznak az arányok az otthon és az iskolában hallott mesék között. Itt
a válaszadók 81,3%-a, tehát 39 tanuló felelte azt, hogy a szülők és csak 26-an
(54,2%) jelölték azt, hogy a tanárok olvasnak nekik. A nagyszülők választ itt 17-
en jelölték, tehát a tanulók 35,4%-a. A 3. osztály tanulói között van a legkevesebb
olyan válasz, hogy maguk olvassák a meséket (5 fő, 10,4%). A testvér választ
mindössze két alkalommal jelölték be. Megjelennek még a nagynénim és az
unokatestvérem válaszok.
0
5
10
15
20
25
30
35
4039
26
17
5 2 2 1
97
Táblázat 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
3. osztály szám %
szülők 26 54,2
nagyszülők 22 45,8
tanárok/tanárnők 10 20,8
testvér 5 10,4
magam 3 6,3
unokatestvér 2 4,2
nagynéni 1 2,1
senki 1 2,1
Grafikon 28: A 3. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
A hetedik kérdésre a 3. osztályosok között is csak 54,2%-a, tehát 26-an jelölték
azt a választ, hogy a szülők mesélnének nekik. A tanárok válasz száma itt már
jelentősen csökken, hiszen csak 10 tanuló (10,4%) válaszolta azt, hogy a tanárok
mesélnek nekik. Ezzennel megerősíthető azon feltélezésem, hogy a gyerekeknek
otthon is lehetősége van meséket hallgatni. Ahogy a 2. osztályosoknál itt is
megmutatkozik az a kép, hogy a nagyszülők inkább mesélnek (45,8%), mint
olvasnak (35,4%) a gyerekeknek. Ugyanez a helyzet a testvérekkel is, hiszen itt
többen jelölték a testvér választ. Hárman mesélnek maguknak, emellett
megjelentek még az unokatestvér, nagynéni válasz. Egy tanuló válaszolta azt,
hogy senki sem mesél neki.
26
22
10
5
3
2
1
1
0 5 10 15 20 25 30
szülők
nagyszülők
tanárok/tanárnők
testvér
magam
unokatestvér
nagynéni
senki
98
4. osztály
Táblázat 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
4. osztály szám %
tanárok/tanárnők 35 63,6
magam 27 49,1
szülők 26 47,3
nagyszülők 9 16,4
testvér 6 10,9
osztálytársak 2 3,6
egyéb válaszok 2 3,6
Grafikon 29: A 4. osztályos tanulók válasza a„Ki olvas neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
A 4. osztályban is az 55 tanuló közül mindössze 26-an (47,3%) jelölték azt, hogy
a szülők olvassák nekik a meséket. Itt a láthatjuk, hogy az olvasó szülők száma a
9 éves gyerekeknél már lényegesen csökken. A 2. osztályosok között kapott
válaszokhoz hasonlóan, a negyedikesek a tanárok választ többszöri alkalommal
jelölték, méghozzá 35-en, tehát a válaszadók 63,6%-a. Mivel a 4. osztályba járó
tanulók már nagyjából teljes mértékben elsajátítják az olvasás készségét, nem
meglepő, hogy 27-en (46,1%) azt a választ adták, hogy maguk olvasnak (tehát
többen, mint a szülők választ). Csak 9-en (16,4%) jelölték a nagyszülők választ és
0
5
10
15
20
25
30
35
35
27 26
9
6
2 2
99
hatan (10,9%) a testvért. Megjelennek még az osztálytárs, dédnagymama és a
barát válaszok.
Táblázat 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
4. osztály szám %
szülők 28 50,9
tanárok/tanárnők 23 41,8
nagyszülők 17 30,9
osztálytársak 11 20,0
testvér 9 16,4
senki 5 9,1
nagynéni 4 7,3
egyéb válaszok 3 5,5
Grafikon 30: A 4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és százalékokban
(%)
Az eddigi megszokott kép megfordul a 4. osztályosoknál. A fenti diagramból és
táblázatból leolvasható, hogy a negyedikeseknek a szülők 50,9%-a mesél (az
előző kérdésénél „ki mesél neked?” ez a szám 47,3% volt). A tanárokat jelölő
válaszok száma ebben az esetben is nagyobb (23 fő, 41,8%), mint a 3. osztályosok
körében megadott válaszoknál. A továbbiakban kiderül, hogy a nagyszülők ennek
a generációnak is inkább mesélnek, mintsem meséket olvasnak (17 fő, 30,9%).
Tizenegy tanuló (20,0%) jelölte azt, hogy osztálytársai mesélnek neki, ami ismét
28
23
17
11
9
5
4
3
0 5 10 15 20 25 30
szülők
tanárok/tanárnők
nagyszülők
osztálytársak
testvér
senki
nagynéni
egyéb válaszok
100
új tendenciát mutat, hiszen az alacsonyabb osztályokban ez a szám nem érte el
még a kettőt sem. A válaszok alapján a negyedikeseknek a testvérek
ugyanannyian mesélnek, mint olvasnak (9 fő, 16,4%). Megjelennek még a
nagynénim (4 fő, 7,3%), az unokatestvér, a barátom és a dédnagymamám válasz.
Öt gyermek az írta válaszként, hogy senki sem mesél neki.
Táblázat 31: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki olvas neked?” kérdésre számokban és
százalékokban (%)
Olvasás szám %
szülők 98 64,5
tanárok 96 63,2
nagyszülők 46 30,3
magam 40 26,3
testvér 12 7,9
egyéb válaszok 5 3,3
nagynéni 4 2,6
osztályrársam 2 1,3
unokatesvér 2 1,3
Táblázat 32: A 2‒4. osztályos tanulók válasza a „Ki mesél neked?” kérdésre számokban és
százalékokban (%)
Mesélés szám %
szülők 80 52,6
tanárok/tanárnők 65 42,8
nagyszülők 64 42,1
testvér 20 13,2
osztálytársam 11 7,2
nagynéni 7 4,6
egyéb válaszok 7 4,6
senki 6 3,9
magam 3 2,0
szomszéd 2 1,3
unokatestvér 2 1,3
Az irodalom élménye a gyerekek érzelmi nevelésének egyik leghatékonyabb
eszköze. A mese lehetőséget ad az emocionális együttélésre valamint a
szereplőkkel való azonosulásra. Az irodalmi szövegek, így tehát a mesék is,
101
formai elemeinek (pl. a ritmusnak) jelentős érzelemgazdagító szerepe lehet.190
Ahogy már említettem korábban is, az gyermekirodalmi alkotásoknak megvan az
ereje, hogy a gyermek érzelmeit formálja, elmélyítse, és új érzelmeket alakítson
ki. A meseélés az érzelmi intelligencia fejlesztésének az alapja, egyben pedig a
derű forrása is lehet. „Az elaborációnak, a belső képek kialakításának tehát
elengedhetetlen feltétele, alapja a hallott szavak varázsa, a gyakori szóbeli,
szemtől-szembe mesélés. A gyerek által konstruált saját képek oldják az
ismeretlentől való szorongást, fejlesztik a gyermeki fantáziát, kreativitást, és az
olvasóvá nevelést is eredményesen alapozzák.”191
Épp a mese emiatti szerepe
miatt voltam kíváncsi, hogy a tanulók hány százalékának olvasnak, ill. mesélnek
és arra, is hogy hol kitől hallanak meséket.
Grafikon 31: A fenti táblázatokban bemutatott eredmények diagramos képe
A kérdőívekből levonható megállapítás, hogy a 152 tanuló közül a válaszadók
64,5%-a jelölte azt, hogy a szülők olvasnak nekik és csak 52,6%-a azt, hogy
mesélnek nekik. A válaszok alapján a tanárok is inkább olvassák a meséket (96 fő
válasza, 63,2%), mint mesélnek (65 fő, 42,8%). A testvérek és nagyszülők
esetében pedig épp fordított a helyzet, hiszen 46-an (30,3%) jelölték azt, hogy
olvasnak a nagyszülők, 64-en (42,1%) pedig, hogy mesélnek. A testvérek 190 Óvodapedagógiai módszertani kézikönyv. In:
http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertani_kezikonyv.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 19.) 191 Uo. (Letöltés: 2017. 04. 19.)
0102030405060708090
10098 96
46 40
12 5 4 2 2
80
65 64
3
20
7 7 11
2 6
2
olvasás mesélés
102
esetében hasonló a helyzet, hiszen a válaszadók 7,9%-a jelölte, hogy inkább
olvasnak, 13,2%-a pedig azt, hogy mesélnek nekik a testvérek. Negyven tanuló,
tehát a megkérdezettek 26,3%-a maga is olvassa a meséket, négyen (2,0%) pedig
mesélnek is maguknak. A 152 gyerek közül 6 fő (3,9%) azt válaszolta, hogy senki
sem mesél nekik. A meseolvasás és mesélés hiánya a szülőket és a gyerekeket
megfosztja egy olyan intimitástól, amely az évek múltan már nem pótolható.
Miért olyan fontos a mesélés? Amikor a gyermeknek valaki mesélni kezd, felvesz
egy sajátos „mesét hallgató” viselkedésmódot, egy bizonyos magatartást,
amelyben benne van a merengés, a figyelés és az is, hogy kilép a hétköznapokból,
várja a rendkívülit. A „beállítódás a mesére” – ahogyan a folyamatot K. Bühler
nevezi – a mesemondó felnőtt magatartásának kiegészítése. Amikor a felnőtt
mesélni kezd a gyermeknek, megváltozik a hangja, érződik rajta, hogy kilép a
valóságból, s egy másik közegbe lép át. Hanghordozásával, gesztusaival,
mimikájával, sejtelmességével juttatja kifejezésre, hogy a történet, amelyet épp
elmond, nem a megszokott környezetben játszódik. Fontos, hogy a gyermek
könnyen beleélje magát ebbe.192
Így tehát a mesemondás megköveteli a mesélőtől a gyermekvilág ismeretét és
tiszteletét, ahogy a gyermekkel szembeni felelősségérzetet is. Aki mesél, annak
tudnia kell, hogy a gyermeki lélek legmélyebb rétegeibe hatol. A gyermek
életében az idő nem az órához kötött, hanem a megszokáshoz, rituáléhoz. Fontos a
mesemondás rituáléja, hiszen ha a dolgok mindennap ugyanúgy történnek, az
biztonságot ad gyermeknek.193
Ahogy láthattuk, a válaszok alapján kiderül, hogy
a gyermekek otthon és az iskolában is egyaránt találkoznak a mesékkel. A
mesehallgatás művelete, a mese és annak a világa, ill. rituáléja az iskolában is
elkerülhetetlen, hiszen bizonyos tantárgyak keretén belül elkerülhetetlen vagy
tökéletesen szolgál pedagógiai módszerként vagy példázatként is. A mese iskolai
jelenléte nagyon fontos, mert tökéletesen szolgál az érzelmi nevelésnél is.
A meseválasztásnak az életkori sajátosságokhoz, valamint a gyermek egyéni
igényeihez, érdeklődéséhez, személyiségéhez, érzelemvilágához kell igazodnia.
192 Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan, 243. o. 193 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 111–112. o.
103
Fontos, hogy a gyermek mesélés közben láthassa a mesélő arcát, és érezze, hogy
vele együtt, élvezettel van jelen a meseélmény megélésében. Az unott,
kötelességből való mesélés érezhető a hanglejtésen, a mimikán is, és ezzel hamar
megtörhető a meseélmény. Minden mesélés egy újraalkotás, a mese egy
variációjának a bemutatása, különösen, ha szabadon mesélünk. Fontos a
mesélésnél, hogy minél ritmusosabban, dallamosabban mesélünk, hiszen annál
erősebb lesz a belső képalkotás.194
Fontos tény, hogy a mesélés utáni varázst sohasem szabad magyarázni, ugyanúgy
tilos a gyerekeket a mese értelméről, mondanivalójáról faggatni. Meg kell adni a
lehetőséget a gondolkodásra és a szabad asszociációkra.195
A mese
nagymértékben hozzájárul a gyermek szocializációjának a folyamatához is, hiszen
a mesehallgatás során a gyerek megtanul csendben figyelni és együtt dolgozni a
társaival.196
8. kutatási kérdés: Inkább hallgatod vagy rajzfilm formájában nézed a
meséket?
Mindemellett a fejből mondott vagy olvasott mese a gyerekek számára sokkal
kevesebb ingert tartalmazhat, mint egy rajzfilm. A mesehallgatás során a gyerek
gondolkodási műveleteket végez, s így fejlődik a figyelme, emlékezete, logikája
(ennek hozzájárója az analizálás, a szintetizálás, az ítéletalkotás, az
összehasonlítás, az ok-okozati, viszonyok felismerése), a tér-idő viszonyok
érzékelése, az általánosítás, értelmezés, felidézés képessége. A képek úgy
jelennek meg képzeletében, ahogy azt ő akarja vagy kitalálja. A szülő vagy akár
nagyszülő átélése és hanghordozása is nagy segítséget nyújt a gyereknek a
történet megértésénél és feldolgozásában. Ezzel ellentétben, a rajzfilmben
másodpercek alatt nagyon sok minden történik. Ahogy ezt Dr. Árvainé Koczok
Márta pszichológus megfogalmazta a gyerekek rajzfilmnézés közben sokszor még
pislogni is elfejtenek, nehogy lemaradjanak valamiről. A rajzfilm elterelheti a
figyelmet a fontos dolgokról, az érzésekről, gondolatainkról, persze mindez csak
194 Kádár Annamária: Mesepszichológia, 113–114. o. 195 Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I., 23. o. 196 Dr. Árvainé Koczok Márta: Rajzfilmek helyett több mese kell a gyerekeknek! In: http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-
az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-unokadnak-pszichologus-tanacsai.html. (Letöltés: 2017. 05. 04.)
104
akkor, ha nem tartjuk be a határokat. A rajzfilm is képes arra, amire a mese, tehát
hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket, amennyiben a
razjfilmnézést nem viszik túlzásba.197
A rajzfilmek mindig is a gyerekek
kedvencei közé tartoztak, az utóbbi néhány évben pedig úgy tűnik, hogy a egyre
nagyobb szerepet kapnak a nevelésben is. A mai világban nagyon könnyű
különböző rajzfilmekhez hozzájutni, hiszen a tévé és a youtube is ideális a
rajzfilmnézésre. Épp emiatt tettem fel a „Inkább hallgatod vagy rajzfilm
formájában nézed a meséket?” kérdést, hiszen feltételeztem, hogy a gyerekek
inkább rajzfilmeket néznek.
Az összes generációnál a rajzfilmek bizonyulnak kedvencnek, hiszen a gyerekek
65,1% azt felelte, hogy inkább nézi a rajzfilmeket (ebből 54 fiú és 45 lány).
197 Dr. Árvainé Koczok Márta: Rajzfilmek helyett több mese kell a gyerekeknek! In http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-
az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-unokadnak-pszichologus-tanacsai.html. (Letöltés: 2017. 05. 04.)
105
2. osztály
Táblázat 33: A 2. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre
2. osztály összesen %
Hallgatom
Fiú 4 8,2
Lány 7 14,3
Nézem
Fiú 19 38,8
Lány 13 26,5
Mindkettő
Fiú 2 4,1
Lány 4 8,2
Összesen 49 100,0
Grafikon 32: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2. osztály)
A második osztályos tanulóknál a lányok válaszai alapján kiderül, hogy inkább
rajzfilmeket néznek (13fő, 26,5%), mindössze heten válaszolták azt, hogy inkább
hallgatják a meséket, ami csak 14,3%-ot tesz ki. A fiúk esetében ez a szám még
kisebb, hiszen a 24 fiúból csak négyen (8,2%) vannak olyanok, akik inkább
hallgatják a meséket. Ahogy az a diagramból is kiderül, a tanulók 12,2%-a
mindkettőt ugyanúgy szereti (2 fiú és 4 lány).
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
Fiú Lány
4
7
19
13
2
4
Hallgatom
Nézem
Mindkettő
106
3. osztály
Táblázat 34: A 3. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre
3. osztály összesen %
Hallgatom
Fiú 1 2,1
Lány 4 8,3
Nézem
Fiú 19 39,6
Lány 19 39,6
Mindkettő
Fiú 1 2,1
Lány 4 8,3
Összesen 48 100,0
Grafikon 33: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (3. osztály)
A harmadik osztályban is inkább a lányok szeretik hallgatni a meséket (abból is
csak 4-en, 8,3%) és csak egy fiú adta ezt a választ. Öten (1 fiú, 4 lány) jelölték,
hogy mindkettőt ugyanannyira kedvelik. A harmadikosok 79,2%-a pedig a
meséket inkább rajzfilm formájában nézi.
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
Fiú Lány
1
4
19 19
1
4
Hallgatom
Nézem
Mindkettő
107
4. osztály
Táblázat 35: A 4. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre
4. osztály összesen %
Hallgatom
Fiú 4 7,3
Lány 4 7,3
Nézem
Fiú 16 29,1
Lány 13 23,6
Mindkettő
Fiú 9 16,4
Lány 9 16,4
Összesen 55 100,0
Grafikon 34: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (4. osztály)
A 4. osztályosoknál ismételten valamennyire változik a szituáció. Ugyanannyi fiú
és lány (4-4 fő, 7,3%) írta azt, hogy inkább hallgatja a meséket. Egy tanuló (fiú)
megindokolta, miért szereti inkább hallgatni a meséket, a válasza a következő
volt: „mert sokat megtanulhatunk belőle”. A fiúkból 16-an (29,1%), a lányok
közül pedig 13-an (23,6%), tehát az 55 válaszadó 52,7%-a inkább rajzfilmeket
néz. A negyedikes tanulók többszöri alkalommal jelölték azt, hogy mindkettőt
ugyanannyira kedvelik (9 fiú, 9 lány, ami összesen 32,7%-ot tesz ki). Ha az
0
2
4
6
8
10
12
14
16
Fiú Lány
4 4
16
13
9 9 Hallgatom
Nézem
Mindkettő
108
utóbbit összehasonlítjuk a többi osztállyal, láthatjuk, hogy az idősebbek már
inkább hallgatják is a meséket.
Összegzés
Táblázat 36: A 2., 3. és a 4. osztályos tanulók válasza a 8. kérdésre
A 2., 3. és 4. osztály válaszai
összesen %
Hallgatom
Fiú 9 5,9
Lány 15 9,9
Nézem
Fiú 54 35,5
Lány 45 29,6
Mindkettő
Fiú 12 7,9
Lány 17 11,2
Összesen 152 100,0
Grafikon 35: A 8. kérdésre érkezett válaszok bemutatása (2‒4. osztály)
Ha összegzem a válaszokat, kiderül, hogy a válaszadók 65,1%-a a meséket inkább
rajzfilm formájában nézi. A tanulók 15,8%-a hallgatja inkább a meséket, és
19,1%-a felelte azt, hogy mindkettőt ugyanannyira szereti. A válaszok alapján
levonhatjuk, hogy a lányok azok, akik inkább hallgatják a meséket, hiszen a
válaszadók közül a lányok 9,9%-a adta ezt a választ. A fiúk közül csak kilencen
0
10
20
30
40
50
60
Fiú Lány
9
15
54
45
12
17
Hallgatom
Nézem
Mindkettő
109
válaszoltak így (5,9%). A mindkét választ a tanulók 19,1%-a adta, ebből 12 fiú
(7,9%) és 17 lány (11,2%). Ezzel tehát kiderül, hogy a gyerekek sokkal nagyobb
számban kedvelik a rajzfilmeket, mint a mese hallgatását.
A gyerekeket fantáziájára azért hat olyan pozitívan a mesélés, mert nem látja el
előre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tv, videó stb. A mese a gyerek
életét akkor gazdagítja, ha mozgásba hozza képzeletét, fejleszti intellektusát, ha
eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, elismeri nehézségeit,
ugyanakkor megoldásokat is javasol kínzó problémáira. Ezzel szemben a
tévézésnél a gyerekek leginkább befogadják a látottakat, ill. bemutatott hatásokat,
és nem képesek újat teremtenei, alkontni (mint a mesehallgatás során). A tévét
ennek ellenére nem kell teljesen kizárni, hiszen hatórendszere pozitív dolgokat is
eredményezhet pl. a kulturális hátrány csökkentése, újszerű műveltség vagy akár a
tanulás megkönnyítése.198
A technika fejlődése és mai kor hozta változások a
mesélésre, valamint a mesélés rituáléra is hatással vannak. Véleményem szerint
nem kell az újtól elzárkózni, hanem fenn kell, hogy maradjon egy kétoldalú
nyitottság, hiszen azt sem szabad hagyni, hogy a mai kor újításai teljes mértékben
kiszorítsák és semmisé tegyék a múlt értékeit.
9. kutatási kérdés: Mely meseszámokat ismered?
A mesemotívumok olyan sokfélék, hogy szinte áttekinthetetlenek. Egy-egy
motívumnak többféle variánsa létezik, hisz oly sokféleképen kapcsolódnak és
színeződnek. Ismerünk általános motívumokat, melyek minden mesében közösek,
ilyen alapmotívumok közé tartoznak a meseszámok is, amelyeknek az ismeretére
a kérdőívben is kitértem. A meseszámok a legtöbb esetben a hagyományokból és
különböző vallásokból átvett, régi jelentéssel bíró számok.
198 A mesék szerepe a gyermekek életében: hallgasuk vagy nézzük? In: http://fictionkult.hu/cikk.php?cikk.349. (Letöltés: 2017. 06. 26.)
110
Táblázat 37: A legtöbbször említett meseszámok
Legtöbbször említett számok
említések száma meseszám
124 3
122 7
65 9
46 12
42 100
26 101
24 1
21 99
17 40
Mivel erre a kérdésre minden osztálytól szinte ugyanazt a választ kaptam, csak
röviden szeretném ismertetni az eredményeket. Ahogy a táblázat is mutatja, a
legtöbbször említett meseszám a 3. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen már a
kedvenc mesék felsorolásakor megadott mesecímekben is megjelenik a hármas
szám (pl. A három kismalac). A népmesében is gyakran szerepel a három fiú vagy
három lány, tehát a három testvér motívum, a hősnek három nehéz feladatot vagy
próbatételt kell megoldani, három kérdésre kell felelnie, három királyságon
vándorolnak keresztül stb. A motívumok hármas jelentkezésében pedig gyakran
fokozatosság van (az egymás után jelentkező akadályok mindig nehezebbek). A
hetes számot is nagyon sokan említették, méghozzá 122 alkalommal. Ez sem
meglepő, hiszen ez a szám is már a mesecímekben rejtőzik (Hófehérke és a hét
törpe, A farkas és a hét kecskegida). A mesékből ismerjük a hétfejű sárkányokat
is. „A hetes számnak a kozmológiában és a mondai, mesei világkép hiedelmeiben
játszik fontos szerepet (pl. felettünk hét égbolt van).”199
A mesekezdő formulában
is megjelenik a hetes szám „hetedhétországon is túl /…/”. A kilences szám
199 Magyar néprajzi lexikon. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1502.html. (Letöltés: 2017. 05. 21.)
111
említése van a 3. helyen. A kilences szám is megjelenik a mesék
kezdőformulájában, méghozzá a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami
mesekezdésnél. A kilences számnak fontos szerep jutott a különböző népek
kultúrájában, ezért nem meglepetésszerű, hogy a mesékben is olyan gyakran
előfordul ez a szám. A mesékben a kilences szám inkább tárgyakat jelöl, mintsem
cselekvést, konkrét példáka a: kilencedik ház, kilenc féle gyógyfű, kilenc
árpaszem stb.200
A többi meseszám említése már láthatóan csökkent, 46 tanuló
emelte ki még a tizenkettes meseszámot. Ahogy a táblázat is mutatja, a
válaszadók még a következő számokat sorolták még fel: 100 (100 esztendőt aludt
Csipkerózsika, százszor szebb Hófehérke), 101, 1, 99 és 4.
10. kérdés: Melyik mesekezdés a kedvenced?
A legtöbb mese nem „dísztelen” mesekezdéssel indul, hiszen a szerzők
igyekeznek szebben, érzékletesebben kifejezni azt, hogy a mesebeli események
valahol nagyon messze, valamikor nagyon régen történtek: „Hol volt, hol nem
volt, volt a világon egy király...” kezdik a meséket. A mesekezdő formulák
feladata, hogy a mesében megjelenő színterének távoliságát hangsúlyozzák:
„Hetedhétországon is túl, az Óperenciás tengeren is túl, az üveghegyeken is túl,
élt egyszer egy szegény ember...”, ilyen a szlovén példa „Nekoč pred davnimi časi
za devetimi gorami, za devetimi vodami…” Más mesekezdő formulák a mesei
színtér képtelen voltára utalnak: „Hetedhétországon innen, az Óperenciás
tengeren túl, a küszöbön innen, a kapun túl...”201
, „nekoč, pred davnimi časi, ko
so živali še znale govoriti…”. A mesekezdő formulák azért fontosak, mert már
azonnal a mesélés vagy olvasás elején képesek a hallgatót elrepíteni egy sajátos
világba.
200 Rosta Erzsébet: A kilences, a varázslás, a szupelativusz száma. In: https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-
nepszokasok/a-szamok-jelentese-misztikuma-es-szimbolikaja/kilences-a-varazslas-a-szuperlativusz-szama.html. (Letöltés:
2017. 07. 02.) 201 Magyar Néprajzi Lexikon: Mesekezdő formula. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1754.html. (Letöltés: 2017. 07. 02.)
112
2. osztály
Táblázat 38: Kedvenc mesekezdésed (2. osztály)
2. osztály összesen %
Nekoč pred davnimi časi, za
devetimi 30 57,7
Egyszer volt, hol nem volt 10 19,2
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer 2 3,8
Nekoč je živela/bila/bil 10 19,2
Összesen 52 100,0
Grafikon 36: Kedvnec mesekedő formula (2. osztály)
Ahogy ezt a táblázat és az ábrá is mutatják a másodikosok körében a szlovén
Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami mesekezdést kedvelik a legtöbben
(49 tanuló, azaz a tanulók 57,7%-a). Ezt 19,2%-kal követik a magyar Hol volt, hol
nem volt, volt egyszer valamint a szlovén Nekoč je živela/bil/bila (amúgy ennek a
mesekezdésnek van magyar megfelelője is, pl.: Élt egyszer egy öreg király, és volt
neki három lánya). A válaszadók közül csak ketten, tehát 3,8%-a, jelölte kedvenc
mesekezdésének a Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl magyar
kezdőformulát.
30
10
2
10
0
5
10
15
20
25
30
35
Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami
Egyszer volt, hol nem volt
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer
Nekoč je živela/bila/bil
113
3. osztály
Táblázat 39: Kedvnc mesekezdésed (3. osztály)
3. osztály összesen %
Nekoč pred davnimi časi, za
devetimi 30 60,0
Egyszer volt, hol nem volt 6 12,0
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer 6 12,0
Nekoč je živela/bila/bil 8 16,0
Összesen 50 100,0
Grafikon 37: Kedvnec mesekedő formulák (3. osztály)
A harmadikosok körében is a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami
mesekezdés kimagaslóan az első helyen áll, hiszen 48 tanuló (60,0%) ezt jelölte
kedvencének. Ezt 16,0%-kal Nekoč je živela/bil/bila mesekezdés követi. Csak hat
válasz érkezett az Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl és hat
(szerény 12,0%) a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer magyar mesekezdésekre.
30
6 6 8
0
5
10
15
20
25
30
35
Nekoč pred davnimi časi, za devetimi Egyszer volt, hol nem volt
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Nekoč je živela/bila/bil
114
4. osztály
Táblázat 40: Kedvnc mesekezdésed (4. osztály)
4. osztály összesen %
Nekoč pred davnimi časi, za
devetimi 35 37,2
Egyszer volt, hol nem volt 15 16,0
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer 21 22,3
Nekoč je živela/bila/bil 23 24,5
Összesen 94 100,0
Grafikon 38: Kedvnec mesekedő formulák (4. osztály)
Láthatjuk, hogy a negyedikeseknél változik a mesekezdő formulák megítélése . A
kedvenc mesekezdés itt is a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami
(37,2%), amit a másik szlovén mesekezdés (Nekoč je živela/bil/bila) követ 24,5%-
kal. Viszont itt már sokkal többen jelölték kedvencnek a szlovén mesekezdés
mellé a magyar kezdőformulákat is. A Hol volt, hol nem volt, volt egyszer
mesekezdést a tanulók 22,3%-a (21 válaszadó) jelölte kedvencként, amit pedig
16,0%-kal követ az Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl
mesekezdés. Annak oka, hogy itt már többször is jelölték a magyar
mesekezdéseket talán abban rejlik, hogy a 4. osztályban már több magyar
népmesét tanulnak az iskolában és így jobban ismerik már ezeket.
35
15
21 23
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Nekoč pred davnimi časi, za devetimi Egyszer volt, hol nem volt
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Nekoč je živela/bila/bil
115
Összegzés
Táblázat 41: Kedvnc mesekezdésed (2., 3. és 4. osztály)
Összesen szám %
Nekoč pred davnimi časi, za
devetimi 95 48,5
Egyszer volt, hol nem volt 31 15,8
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer 29 14,8
Nekoč je živela/bila/bil 41 20,9
Összesen 196 100,0
Grafikon 39: Kedvnec mesekedő formulák (2‒4. osztály)
Ha röviden összegzem a tanulók válaszait, kiderül, hogy a 152 válaszadóból
48,5%-a (95 fő) leginkább a Nekoč pred davnimi časi, za devetimi goram szlovén
mesekezdést szereti. Ezt követi 20,9%-kal (41 fő) a Nekoč je živel/bil/bila
kezdőformula. Ahogy már említettem magyar megfelelővel is rendelkezik, talán
ezért is bizonyul közkedveltebbnek a többi magyar mesekezdésnél.
Összességében pedig kiderül, hogy Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás
tengeren is túl és a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer magyar mesekezdő
formulák majdnem ugyannyian kedvelik. Előbbit 31 tanuló jelölte kedvencének,
tehát a kérdezettek 15,8%-a, az utóbbit pedig mindössze 29-an jelölték, ami
14,8%-ot tesz ki.
95
31 29
41
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Nekoč pred davnimi časi, za devetimi Egyszer volt, hol nem volt
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Nekoč je živela/bila/bil
116
9 BEFEJEZÉS ÉS ÖSSZEGZÉS
A mesei hagyomány a több évszázados, évezredes hagyományban alakult ki, és
fontos szerepe miatt akár azt is mondhatnánk, hogy az anyanyelvünkhöz hasonló
értékkel bír, tudniillik egyes kutatások szerint a nyelvek kialakulásával egyidős. A
mesék a különböző népek tükrei, melyben valamennyien magunkra
ismer(het)ünk, melynek révén különböző kultúrákat ismer(het)ünk meg és általuk
mások is megismer(het)nek bennünket. A mese még ma is eleven, naponta újabb
és újabb mesék születnek, ezek hasonlítanak egymásra, de mégis újak és
másfélék.
Dolgozatomban a mese és a mesevilágnak a vizsgálatára vállalkoztam. Az
elméleti részben a mese általános jellemzőit, alakulásának történetét vázoltam,
majd vázlatszerűen bemutattam a népmesékről és a műmesékről ismerteket.
Dolgozatom elméleti részében a modern mese rövid leírására is kapott helyet.
Dolgozatom írása közben kiderült, hogy mindhárom mesei műfaj: a népmese, a
műmese és a modern mese, egyformán fontos és érdekes a gyerekek számára,
hiszen mindegyik más-más üzenetet hordoz, másmódon szólítja meg a őket.
Véleményem szerint fontos, hogy megőrizzük a népmeséket, amelyek a legősibb
műfajok közé tartoznak. Mivel a szájhagyomány útján maradtak fenn,
évszázadokig alakultak, számtalanszor átformálódtak, de a népmesék
mondanivalója ennek ellenére valami általános és örök érvényű igazság maradt. A
műmesék szerepe sem elhanyagolható, hiszen innét származnak a jól ismert
klasszikus mesék is. A műmese abban különbözik a népmesétől, hogy szerzője
ismert, és az írni, olvasni tudó közönség számára készülő, nyomtatásban
megjelenő műfaj. Ebben fontos szerepet játszottak a Grimm testvérek, akiknek
meséi még ma is a legismertebbek közé tartoznak, és szerepük – véleményem
szerint – a gyermeknevelésben még sokáig változatlan marad. Ugyanez
elmondható Andersenről is, aki fontos szerepet játszott a gyerekirodalom terén,
hiszen műveivel egy teljesen új, de a gyerekek részére tökéletes mesei világot
hozott létre. A kortárs mese szerepe sem elhanyagolható, a mai világban szinte
elkerülhetetlen. A kortárs mese leginkább azzal tűnik ki, hogy olyan dolgokat,
tárgyakat is felhasznál és megcímez, amiket a gyerekek a mindennapokból
ismernek.
117
Dolgozatom második részében a pszichológia némileg újabb ágával, a
mesepszichológiával foglalkoztam, amely a mesék fontosságára hívja fel a
figyelmet a gyermekek életében. Ebben a részben részletesebben foglalkoztam a
gyermeki világlátással és gondolkodással, a gyermeki tudattal és az őket vonzó
mesealakokkal, a mesehallgatás során kialakuló belső képalkotás fontosságával, a
kettős tudat izgalmas állapotával, a mesék pozitív hatásával stb. A mese ott kell,
hogy legyen minden gyermek életében. Fontos szerepe van a nevelésében, hiszen
a mesék az alapvető emberi problémákat boncolgatják, és a gyerekekkel
megismertetik az emberi élet alapfolyamatait is, ilyenek pl. a születés, öregedés. A
mesék hatnak a gyermeki képzeleterőre, a szókincs gazdagítására. A meséken
keresztül a gyerekek szembenézhetnek a legnagyobb félelmeikkel és
szorongásaikkal, mesehallgatás közben pedig a gyerekeknek lehetőségük van
ezeknek a levezetésére is. A mesék nemcsak az emberi tudást és a bírást üzenik,
hanem azt is, mit szabad neki, és mit nem. Elválaszthatatlan a mese és az erkölcsi
nevelés kapcsolata, fontos szerepet játszik a gyermek szocializációjában is.
A szakdolgozat keretén belül elkészített kérdőívben a mese világának a témájával
foglalkoztam. A dolgozat célja az volt, hogy megállapítsam, kedvelik-e a
gyerekek a meséket, valamint azt, hogy megtudjam, számukra mely mesék és
mesehősök a legközkedveltebbek. Érdekelt az is, mennyire ismertek a magyar és a
szlovén népmesék, a Grimm-testvérek és Andersen meséi, továbbá kíváncsi
voltam arra is, kitől kapják a meseiélményt, azaz, kik olvasnak és mesélnek nekik.
Kérdéseimmel kitértem a legismertebb meseszámokra és kedvenc mesekezdő
formulákra is.
A válaszok alapján megfigyelhető, hogy a mindhárom generációt átölelő gyerekek
kedvelik a meséket, ami nem ért meglepetésként, hiszen a mese a gyermekeknek
szóló irodalom, a gyerekek képzeletét megmozgató irodalom. A folytatásban arra
voltam kíváncsi, hogy mely mesehősök a kedvencek az általános iskolások között.
Azon feltevésem, miszerint „a fiúk és lányok kedvenc meséi és mesehősei
lényegesen eltérnek” beigazolódott, kivételt mutat a Pán Péter mesehős, akit
mindkét nem egyaránt kedvel. Véleményem szerint ezért kedvelik őt annyian,
mert Pán Péter a gyermekek szemében kedves tulajdonságokkal rendelkezik, pl.
118
tud repülni, nem létezik a számára lehetetlen, nem riad meg a kihívásoktól, ismeri
a hableányok nyelvét stb. Pán Pétert leszámítva viszont megfigyelhető, hogy a
fiúk inkább valamilyen kalandokba keveredő hősöket kedvelnek leginkább, a
lányok kedvencei pedig a hercegnők (Hófehérke, Hamupipőke) vagy valamilyen
állathősök. Tehát megállapítható, hogy az általuk legkedveltebb mesehősök nem
egy esetben a világ egyensúlyának helyreállítására – ilyen vagy olyan formában –
a rossz, a gonosz legyőzéséré törekszenek.
A második, tehát a „A kedvenc mesehősök nem feltétlenül egyeznek azzal a
mesehőssel, amelyek a gyerekek a leginkább lennének” hipotézis is beigazolódott,
hiszen a válaszokból leolvasható, hogy a tanulók több mint fele különböző
válaszokat adott arra a kérdésre, hogy kik a kedvenc mesehősei, és kik
szeretnének lenni. Remek példaként hadd éljek ezzel: a lányoknál a Piroska az,
akit nagyon sokan kedvelnek, de inkább lennének hercegnők (pl. Hamupipőke).
Ez a felmerés választ adott arra a nem feltett kérdésre is, hogy a válaszadók
többsége ismerik-e a különböző mesetípusokat. A válasz természetesen igen volt,
ugyanis a varázs- és az állatmesék hősei bizonyultak a legnépszerűbbnek. A
kérdőív eredményei többek között azt is mutatják, hogy a tanulók leginkább a
klasszikus meséket ismerik (Grimm, Andersen), viszont itt kivételként megjelenik
a Bogyó és Babóca c. mesesorozat, amely, egyszerű és kedves témái miatt,
bevezető motivációként az iskolában is kiválóan felhasználható.
Ott, ahol a tanulókat arra kértem, hogy soroljanak fel különböző mesecímeket,
megfigyelhető, hogy a tantervben is szereplő klasszikus, illetve általánosságban is
ismert meséket soroltak fel a legtöbbször. Szlovén vagy magyar szerzők tollából
származó modernebb mesékre nem igen akadt példa, népmesecím is sokkal kisebb
számban jelenik meg. Ez arra enged következtetni, hogy még manapság is a
klasszikus műmesék a legkedveltebbek az iskolások között. A „klasszikus mesék
ismertebbek az általános iskolások között, mint a modern mesék” hipotézis tehát
beigazolódott, viszont, ahogy már utaltam rá, kivételt mutat a már említett Bogyó
és a Babóca c. mese, amelyet a kérdőívben felsorolt mesék közül a tanulók a
legnagyobb számban jelöltek be.
119
A „feltételezem, hogy a tanulók egyformán kedvelik a népmeséket és a
műmeséket” hipotézisem nem igazolódott be. A válaszok alapján elmondható,
hogy a klasszikus mesék a népmeséknél is ismertebbek, és ebből levonható, hogy
valamennyivel jobban is kedvelik őket. A felsoroltak közül ugyanis a
legismertebb népmesének a magyar A kismalac és a farkasok című bizonyult. A
kedvenc mesehősök említésénél csak A három kismalac címűnek, az angol
népmesének van reprezentatív értéke, a többi mesehős inkább modern vagy
klasszikus meséből ered. Épp emiatt gondolom úgy, hogy a klasszikus meséket
mindenképp meg kell őrizni, ugyanúgy, ahogyan a népmesék is, egyiket sem
szabad elhanyagolni, hiszen külön-külön fontos értékeket és üzeneteket
hordoznak.
A tanulók különböző kérdésekre érkezett válaszaiból már észrevehetőek a modern
mesék, illetve rajzfilmek hatása és szerepe is. A „feltételezem, hogy a gyerekek
sokkal nagyobb számban kedvelik a rajzfilmeket, mint a mesehallgatást”
hipotézisem beigazolódott, a tanulók többsége a válaszok alapján inkább a
rajzfilmeket részesíti előnyben, pedig a könyvek hatnak igazán a gyerekek
bontakozó lelkére. A képi kultúra korszakában a gyerekek a gyerekirodalom
alkotásaival igen gyakran (talán még gyakrabban, mint a gyermekkönyvekben)
filmvásznon, képernyőkön találkoznak. A mai korban fontos, hogy az olvasásra
nevelés stratégiája igazodjon ehhez, hiszen nemcsak a könyvtől a filmig, hanem
fordítva is utak vezetnek. A mai világra, főleg a gyermekkultúrára jellemző, hogy
egy-egy meséhez számos „kiegészítő” jár. Nemcsak a mesekönyv van jelen a
gyermekek életében, hanem ehhez társulnak még az animációs filmek, a kifestők,
a logikai játékok, a játékok, a puzzlek, a táskák stb. A hős marcipánfigura lesz, a
mesehősök ott vannak az ágyneműmintán, a ruhákon stb., ezért is fontos
fenntartani az olvasás kultúráját, máskülönben egyhamar elveszhet a számtalan
tényező között.
A kérdőívből kapott eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek több mint felének
olvasnak és mesélnek is, bár a mesélés már kisebb százalékban jelenik meg.
Kulcsfontosságú, hogy ez az eredmény a jövőben is fennmaradjon, vagy esetleg
még javuljon, hiszen a mesélő személy a gyermek részére lelassítja és le is
120
csendesíti a külső világot, és ezzel olyan kapcsoltat hoz létre a mesélő és
mesehallgató között, ami a mesélés vagy meseolvasás során közösen átélt
élménnyé alakul(hat). Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik alappillére, és az erre
fordított idő azért fontos és lényeges, mert a későbbiekben sokszorosan megtérül.
A mese fennmaradásáért az egész társadalom felelős: a család, az iskola, a
könyvtár mellett sok más is. A család a szocializáció első színtere, a társadalomba
való beilleszkedés első állomása, ezért fontos, hogy a gyermekek otthon is
halljanak meséket, hogy olvassanak nekik, illetve később együtt olvassanak a
szülőkkel. A szocializáció másodlagos állomása az óvoda és az iskola. Az
iskolában, ahol a gyermekek viselkedési formákat, különböző képességeket
sajátítanak el, a mese kiváló eszközként jelenik meg, és lehetőséget nyújt arra,
hogy több szinten is kifejtse a hatását, pl. rajz készítésekor vagy egy-egy
meserészlet eljátszásakor. Itt röviden még ki szeretném fejteni azon véleményem,
hogy – szűkebb környezetünket szem előtt tartva, azaz a szlovéniai kétnyelvű
területet – itt ugyanolyan fontos mindkét, tehát a magyar és szlovén nyelven való
olvasás, illetve mesélés, hiszen ezzel lehetőséget adunk a gyerekeknek a két
különböző kultúra megismerésére, a nyelv tanulására, a hagyományok átadására
és bemutatására, tehát egy plurális emberi magatartás formálására. Ilyen módon
lehetőséget teremtünk a nemzeti, ill. közösségi és a személyes identitás későbbi
kialakulására, fejlődésére is.
A bemutatott eredmények alapján tehát elmondható, hogy a gyerekek ismerik a
különböző mesefajtákat, és igenis szeretik a meséket, még akkor is, ha egyre
gyakrabban rajzfilm formájában nézik őket. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos,
hogy a jövőben is legyen ennek kontinuitása. Fontos persze az is, hogy a gyerekek
ne csak nézzék, hanem hallják is a meséket. Dolgozatom zárásaként Csukás
Istvánt szeretném idézni, aki a mese szerepéről a következőképpen szól:
„A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg
gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak
lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg
akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese
is.”
121
10 SZAKIRODALOM
Szakirodalom:
Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez. Debrecen, Didakt Kft., 2006.
Bettelheim Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest,
Corvina Kiadó, 2013.
Komáromi Gabriell (szerk.): Gyermekirodalom. Budapest, Helikon Kiadó, 2001.
Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó,
1985.
Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó,
1993.
Nógrády László: A mese. In:
http://mtdaportal.extra.hu/books/nogrady_laszlo_a_mese.pdf. (Letöltés: 2016. 12.
06.)
Pápes Éva: Királylányok, tündérek, boszorkányok (A nő három arca a mesékben).
Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2013.
V J. Propp: A varázsmese történeti gyökerei. Budapest, L'Harmattan, 2005.
V. J. Propp: A mese morfológiája. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.
Zalokar Divjak Zdenka: Brez pravljice ni otroštva. Krško, GORA, s.p., 2002.
Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában I. jegyzet. Budapest, Nemzeti
Tankönyvkiadó, 1993.
Internetes oldalak:
A mesei műfaj jellemzői. In: http://www.wekerlekos.hu/html/genre.htm.
(Letöltés: 2017. 03. 04.)
A mesék szerepe a gyermekek életében: hallgasuk vagy nézzük? In:
http://fictionkult.hu/cikk.php?cikk.349. (Letöltés: 2017. 06. 26.)
Arabic Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In: http://fairytalez.com/region/arabic/.
(Letöltés: 2017. 05.24.)
Csukás István, idézetek. In: https://www.citatum.hu/szerzo/Csukas_Istvan.
(Letöltés: 2017. 05. 28.)
122
Dr. Árvainé Koczok Márta: Rajzfilmek helyett több mese kell a gyerekeknek! In:
http://www.nagyszuloklapja.hu/jatek-az-unokaval/3609/rajzfilmek-helyett-tobb-
mese-kell-a-gyereknek-ezert-meselj-minel-gyakrabban-a-gyermekednek-
unokadnak-pszichologus-tanacsai.html. (Letöltés: 2017. 05. 04.)
German Fairy Tales, Folk Tales and Fables. In:
http://fairytalez.com/region/german/. (Letöltés: 2017. 05. 24.)
Grozni Gašper osvojil otroke po vsem svetu! In:
http://www.bibaleze.si/clanek/novice/grozni-gasper-zasvojil-slovenske-
otroke.html. (Letöltés: 2017. 06. 27.)
Kétnyelvű általános iskola, Magyar nyelv mint második nyelv, tanterv. In:
http://www.mizs.gov.si/fileadmin/mizs.gov.si/pageuploads/podrocje/os/prenovlje
ni_UN/UN_madzarscina_MJ2_prevod.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 20.)
Kulturáslis Enciklopédia: Mese. In:
http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Mese.htm. (Letöltés: 2017. 02. 18.)
Lessons From Cinderella: Cinder Girl Teaches Children About Endurance and
Hope. In: https://wehavekids.com/education/Lessons-From-Cinderella-Cindeer-
Girl-Teaches-Children-About-Endurance-and-Hope.(Letöltés: 2017. 06. 30.)
„Made in Tünderország” - A klasszikus és modern mesék hatásai. In:
http://pszichologus-budapest.eu/pszichologus-budapest-cikkek/pszichologus-
budapest-made-in-tunderorszag.pdf. (Letöltés: 2017. 01. 05.)
Magyar Néprajzi Lexikon. In: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-182.html.
(Letöltés: 2017. 03. 25.)
MEMETIKA* IN KULTURNA EVOLUCIJA GRIMMOVIH PRAVLJIC NA
SLOVENSKEM (1849–2012). In: http://knjiznica.zbds-
zveza.si/index.php/knjiznica/article/view/207/197. (Letöltés: 2017. 05. 24.)
Óvodapedagógiai módszertani kézikönyv. In:
http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/ovodapedagogiai_modszertan
i_kezikonyv.pdf. (Letöltés: 2017. 04. 19.)
Peter Pan. In: http://disney.wikia.com/wiki/Peter_Pan_(character). (Letöltés:
2017. 07. 08.)
Pisnjak Mária (szerk.): PRIROČNIK za učitelje dvojezičnih šol v
Prekmurju/KÉZIKÖNYV a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára.
In: https://www.kl-
kl.si/files/fb/digitalne_knjige/modszertan/PRIROCNIK_za_ucitelje_dvojezicnih_s
ol_v_Prekmurju.pdf. (Letöltés: 2017. 07. 21.)
123
Polona Schaubach: Vloga živali v slovenskih folklornih pravljicah. Ljubljana,
2014. In:
http://www.etnoinfolab.org/Magic93Scripts/mgrqispi93.dll?appname=EtnoInfoLa
b&prgname=posljidokreq&IDdokumenta=13249. (Letöltés: 2017. 07. 08.)
Pravljica in njeni simboli. In: http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/volk.html
és http://dobrepravljice.blogspot.hr/2011/01/gozd.html. (Letöltés: 2017. 06. 29.)
Rosta Erzsébet: A kilences, a varázslás, a szupelatívusz száma. In:
https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-nepszokasok/a-szamok-jelentese-
misztikuma-es-szimbolikaja/kilences-a-varazslas-a-szuperlativusz-szama.html.
(Letöltés: 2017. 07. 02.)
Stella Valle: What is the relationship between fantasy and fiction. In:
http://penandthepad.com/relationship-between-fantasy-fiction-3145.html.
(Letöltés: 2017. 01. 08.)
Uvod v mladinsko književnost. In:
https://sl.wikibooks.org/wiki/Uvod_v_mladinsko_knji%C5%BEevnost#KRATK
A_SODOBNA_PRAVLJICA. (Letöltés: 2017. 03. 24.)
124
11 MELLEKLÉTEK
Melléklet 1
Anketni vprašalnik/Kérdőív
Sem Koni Vöröš; na Oddelku za madžarski jezik in književnost raziskujem v
okviru svoje magistrske naloge z naslovom Psihologija pravljic v svetu
osnovnošolcev priljubljenost določenih pravljic med osnovnošolci. Vaši odgovori
mi bodo v veliko pomoč. Vprašalnik je anonimen, rezultati bodo uporabljeni
izključno v raziskovalne namene.
Vöröš Koni vagyok és a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatójaként A
mese pszichológiája az általános iskolások világában c. magisztériumi dolgozatot
készítek. Ennek részeként az általános iskolások körében ismert mesék
népszerűségére lennék kíváncsi. A válaszaitok nagy segítségemre lesznek. A
kérdőív anonim, az eredményeket kizárólag kutatási célokra fogom felhasználni.
Za sodelovanje se Vam že vnaprej zahvaljujem!/A közreműködéseteket már előre
köszönöm!
Vöröš Koni
Spol/Nem: a) Deček/Fiú b) Deklica/Lány
Razred/Osztály: a) 2. b) 3. c) 4.
1.) Imaš rad pravljice?/Szereted a meséket?
a) da/igen
b) ne/nem
2.) Kdo je tvoj najljubši pravljični junak?/Ki a kedvenc mesehősöd?
________________________________________________________________
125
3.) Kateri pravljični junak/junakinja bi bil/a najraje?/Az általad ismert
mesehősök közül ki szeretnél lenni?
________________________________________________________________
4.) Kateri izmed pravljičnih junakov/junakinj ne bi bil/a rad?/Az általad
ismert mesehősök közül ki nem szeretnél lenni?
_________________________________________________________________
5.) Obkroži pravljice, ki jih poznaš./Karikázd be, melyik mesét ismered.
A kismalac és a farkasok
A tücsök meg a hangya
Rdeča Kapica/Piroska és a farkas
Sneguljčica in sedem palčkov/Hófehérke és a hét törpe
Deklica z vžigalicami/A kis gyufaárus lány
Grdi raček/A rút kiskacsa
O povodnem možu
Mojca Pokrajculja
Bogyó és Babóca
Sapra miška
Poleg naštetih poznaš še kakšne pravljice? Naštej jih tri./A fentieken kívül
ismersz még valamilyen mesét? Sorolj fel hármat.
_________________________________________________________________
6.) Kdo ti bere pravljice?/Ki olvas meséket neked?
a) starši/szülők b) brat ali sestra/testvér
c) stari starši/nagyszülők d) učitelji(ce)/tanárok
e) drugo/más: ____________
7.) Kdo ti pripoveduje pravljice?/Ki mesél neked?
a) starši/szülők b) brat ali sestra/testvér
126
c) stari starši/nagyszülők d) učitelji(ce)/tanárok
e) drugo/más: _________
8.) Raje poslušaš pravljice ali jih raje gledaš v obliki risank?/Inkább
hallgatod vagy rajzfilmekben nézed a meséket?
______________________________________________________________
9.) Katera pravljiča števila poznaš?/Milyen meseszámokat ismersz?
__________________________________________________________________
10.) Kateri začetek pravljic ti je najljubši?/Melyik mesekezdés a kedvenced?
a) Nekoč pred davnimi časi, za devetimi gorami …
b) Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tenger túl …
c) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy …
d) Nekoč je živel/bila/bil …
127
Melléklet 2
128
129
130
Melléklet 3
131
132
133
Melléklet 4
134
135