'/*t%t. €*' i i.)t*n,--., '

m 1 . s z . ]

ITÉrtae íts

2002, mtírc ius IX, őafolva

e$Elclytörténttl

Ü

jA Ház olÉor l<néz önma-gábőI. AHáznak sok szemevan, akár huszonhat is, ésez mind a homlokzatán.

Ezenkívül persze, egyéb szemei is vannak.Lház sok szeme mind és mindig másképpIátja ugyanazt. L fa ágaít,,Iombját, kibom-ló és iehulló levelét, az Eg metamorfózi-sát, a Duna fodraít, a hegyek ívét, a szél ésa szeliemalakok turkálását a szeméthal-mok között. Ná néz, meg fölé 1át. Ha örega Ház, sok szeme lassan hályogos lesz,megrepedez1k, néme|viknek csak az üregemarad. Am ha megvakul ts, aHáz akkor isIát, Ha szítává Lu'ggatják, olyan lesz, mint

a Iég5, szeme; a kép összetörik, de a |átő-szög kitágul.

Az öreg Háznak áLtalában szép ru-hája is van. Az utcában nem illik ízléstelenöltözetben mutatkozni. Néha régi korokje|mezét ölti magára, például reneszánszköntöst, ívekkel, díszes záróVó-ékszerck_kel. kartusokkal. fesztorokkal ékesíti ruhá-zatát, hogy az ütca színpadán méItő lehes-Sen arra tévedő, méltatlan közönségéhez.

AH:áz á11' és csak néz, már nem isköveti hulló ékszerei ítját, toszló ruhá-zatát se szégye|Ii; még kitágu|t látőszögé-vel sem érti mindazt, amit lát' mert a képösszetörött. ! Bertalan Tiaadal,

,?...épül az IJTF. űi, hatalmas sporttelepe''

,,Nlegkezdik az Ujpesti Tor-na Egylet impozáns Sportte-lepének építését. Kozel kétéwizedig taIá|t haj|ékot azújpesti Népsziget évszáza-

dos fái között az UTE sporttelepe számára,hogy ott Újp"'t ifúsága testét megeddze, slelkét felüdítse a szabad sportolássa|, az idénazonban búcsút kell vennie ettő| a gyönyörííhelytől, mert a sporttelep helyén kéménjzekfognak majd fiistölni, de már nyikorognak atalicskák, s csattognak a csákányok a szorgal-mas munkáskezek alatt: épül azUTE új, ha-talmas sporttelepe a Megyeri út mellett.''(Független Ujság, t92I. nov.21,.)

'A sporttelep felépítésére egy rész-vényársasáe alakul, az UTE Sporttelep Rt.név alatt. A.részvényyegyzések már igen széperedménnyel folynak;' az országos Test-nevelési Tanács 1.000000 K-val járulthoz.zá. A'nagyobb jegyzések a következők:Wo|f-ner Bőrgyár 1.000000 K' Mauthner Bőr-gyár 500 000 K, Phóbus Villamos Vállalatok250000 K, Ehrenrx.a|d Lász\ő 200000 K,Sándor A]adár 100000 K, I'einer Enyvgyár200000 I{, Schreiber Henrik 200000 K,Szemere Ernő 100000 K, stb.'' (FüggetlenÚj'|g,1921. ngv. 19.)

,,Lz ország legmodernebtr sporttelepe|esz az új UTE-pály". [...] Tizenötezet szá-mozott tribünülés lesz és közel negyvel7ezerember szárnára lesz kényelmes hely. A Ma-g5,ar Labdarugó Szövetség már foglalkozikis awaI a gondolattal, hogy a nemzetközirnérkőzéseket jövő éutő| kezdve az űjpestipáIyán tartja meg.'' (Ujpesti Kozlöny,I92I.nov. 17.)

,,Az IJTE. 2 :I(L :O) arányban |egyőztea FTC=I. Nugy napja volt Ujpestnek az el-múlt vasárnap délutánján, amikor a megyerirészen nagyában elkészült impozáns spoft-telepét avattákfel ünnepélyes keretek közöttaz Ujpesti Torna Egyletnek. [...] Alig voltvalaki ujpesten, aki akarva, nem akarva tu-domást ne szeÍzett volna arrőL, hogy UjpestSportéletében hatalmas fordulópontot jelentez a déIután.

- f 1o : oo - . , , . - r t . , . a2 U,Ps.gÍ".t

Közel 4 órakor vette kezdetét többmint 20 000 ember jelenlétében az ünnep-ség, amikorca rr'ár megérkezett a kormányképviseletében Almássy László nemzet-gyíílési alelnök és TamássY Iózsef nem-zetffiIési képviselő. Az Ujpesti DalkörWeigele Sándor vezetésével, a katona-zenekar, a városi tanács, az I]TE veze-tősége és a pálya részvénytársaság igaz-gatősága a játéktérre vonult s mögötttikfoglalt helyet azUTE színeiben pompázókerékpáros osZtag.

Dr. Semsey A]adár megyebiztos nyi-totta meg az ünnepséget, átadva a pá|ya te-rületét 30 éwe az UTE-nek. Utána Reichaltábornagy a hadtigyminiszter szerencse-|<ívánatait tolmácsolta, majd Szíícs János azUTE elnöke átvette a pá|yát, meghatottszavakban ígéwe,legjobb erejük és tudásukszerint fogják előrnozdítani az újpesti sport-életet. A beszédek elhangzása után a ze-nekar a Himnuszra zendítőttrá, majd ̂ ,vypesti Dalkör adta eIő mély átérzésse|Hubert ''Fohászát... A két csapat felvo-nulása következett ezrJtár', kölcsönösen üd-vözölve eg1rrnást. Az FTC ftszérő| BlumZoltán, az L}TE részérő| Fogl Károly csa-patkapitány mondott ijdvőzlő szavakat. [.. ']Csányi Jőzsef dr. az ML\Z társelnökének''kickoff..-j a után kezdetét vette a rnérkőzés.Az előbb lassú, később mind vehemensebbtempójú bajnoki mérkőzésen ragyogő sze-mekkel bámulták az újpestiek derék csapa-tukat, mely ellenfelével szemben állandó fö-lényben volt. Mikor aztán Szidon az elsőgólt berúgta az e|Iénfél kapujába' leírhatat-lan lelkesedés tört ki, amely percekig nemakart elcsendesedni' A második félidőbenSchaller szetzett az UTE-nek újabb gólt,mit az FTC minden igyekezete dacára semrudott kiegyenlíteni.

Felejthetetlen gapja vok az UTE-nek, de hilönösen Ujpest közönségének,|<l ezek után fokozott trizalommal és re-ménnyel tekinthet kitűnő csapata jóvőjeelé.'' (Független Ujság,1922. szept. 24.) Eosszeállíto tta Szö llősy Marianne

Múltidéző

r

U ,H,g,*Í"-lI 2002. ru,ír.cius IX. éof. 1. sz t

Az Uipesti HelytörténetiAlapíwány lapja

Alapító szerkesztő:KADl'eco\'irs GÉzA.

A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Snos Leyos

A szerkesztőb izottság tagsú:HmruxlN LtszróDn. Kónos ANonrkRo6o Alwelr:irun

Szerkesztő:Ro;xó AxNaltÁnre

Munkatársak:Feles ANrnrIvÁNrrNÉ KownÁo Gzp'lr,q'Kónos AxrróDn. SerutJÁNosSzorlősy Meruaxlq'

Számunk szetzői:.BERD^JíZILF költőBnnrereN Ttvepxx író,képzőmííuészBune Arrne, k iirzyattíros(ELTE BTK)Douoros MÁryÁsirodalomtiirténészFr'nrcslÍiv KlrmÁN t an lírHm,l,mxtN Ltszt-o tanlírIvamnvÉ roNnÁo Glztu-nokleaeles épttőmémökKónos Arv:r<ó újságírőDn. Krusre Gvoncy egtetemiad,junktus (ELTE)KnrzsliN S ÁNoor g ííj tem ény k eze lőDn' SeI-lxJÁNos hatdrőr alezredesSzoLLósy MarucN]N'Eh e ly tön én eti gűj t em ény -u eze tőDn. Trinczy FrnENc

Szerkesztőség:1041 Budapest, István út 14.T eI.: 23 t -3 | 60, fax; 23 I -3 I 6 |Kiadia: Újpest onkorm ányzaa'Lapterv: B,tNcn FpRrNcMűszaki szerkesztő:GBI-I-Énr KereuNNyomdai kivitelezés:PÉ.PnrNr Br.Felelős luezetől. SzÚcs EnNo

Ujpest, Dallasor 11. (részlet), Bertalal.l Tiuadar feluétele

BBnrereN Trvaoan A HdzMílJttdéző,.,..épiil az UTE új, hatalmas splfttelepe,,osszeállította SZoLLőSY MARIAN\rETanulmányBuo.q Arrnl A Kír,olyi nalód legjelentősebb tűglai,2. rész

911Í315

I7

20

22

22

KözleményekDn' SerrerJÁNos Úip,'t katonai térképe.ken, 2. részIGlzsa.r..* SÁNoon omnibusszalPest és L}jpest közöttKónos Axrri Úip,'t utcaneueinek ttir.ténete, 3. részIvexlrNÉ KoNnÁo Grzplle Mit r"ejt a templzm-ker.eszt görrt.bje?FBnrcsÁN KAL^,L{N Egy újpesti labdanígőszeruődése I926-ből

25

Dn. Knrsre GyÓncy ,,Ziild szigetek,, Ujpesten, 3, részA Farkas- er,dő életközös5é gei: h omo kpusztag epDoltoros MÁrvÁs Ber,da Jőzsef sziiletésének100. éufordulőjinBonneJózsrr Nehéz!Híres úipestiekHmlrexN Llrszrő Semsey Aladór,Interiú

28 Szorrősy nzLcRIAr\NB Az Ujputi HelytölténetiGy ííjt ent.é n ] m e gt erem t őj eLevelesládánkbólDn. TÁnczv FERpNc Vdrosbdzi emlékFelbíaós

í |J I

Ú'P#.$"Í-i

t a) L Helwörténeti hírek

Buoe Arrrre

A l(írolyi család legielentősebb tag1ai,2. tész

4. I{árolyi Jőzsef utódaiKárol,vi József özvegye, aki1803-ban, a Íérje halálakor ép-pen néhány ér,'vel haladta csaktúl harmincadik évét, teljesítetteaz elhunyt családfő azon kíván-

ságát, miszerint a gyermekeit magyar szellem-ben és Magyarországon kell nevelni. A fótigazdaságot ts azért vette meg' mert közel fe-hidt az egyre inkább fővárossá váló Pest-Budához, aho| az országos hivatalok közpon-tosultak. A gyerekek oktatását is hamar meg.kezdte, még Bécsben, családi keretek között,de magyar, főképp pedig piarista atyák fenn-hatósága alatt. Amikor aztán a család 1808-ban elhagyta Bécset, az apai kívánság óhatat-lanul felerősödött a környezet hatására, Azazonos családi szoctaIizáció és a hasonló társa-dalmi várakozások következtében a három fiúéletének alakulása egyformán kezdődött: aházi neveltetés befejeztéve| a pesti piarista

Q7e7-1881)

gimnázium diákja| majd pedig a pesti jogi karhallgatói lettek. Egyetemi éveiket mindhár-man latin nyelvű disszertációval fejezték be,majd a szükséges katonai kötelezettségeknektettek eleget: Iswán a Liechtenstein-, Györgya Würtenberg-huszárezredné|. Hogy Lajoshol szolgált' azt pontosan nem lehet tudni, aző életében a katonáskodásra csupán aZ a hiátusutal, ami egyetemi éveinekvége ésközpá|yájá-nak kezdete között található. o Íejeztebe eztegyébként a leghamarabb, hogy a magyar ud-vari kancelláriáná| vállaljon hivatalt, az áL|arnifoglalkozást azonban hamarosan felcserélte amegyei élettel: előszor Pest megyei a|jegyzővolt, majd 1830-tól Csongrád meg'ye főispánihelytartója. Eza|att teswérei külföldi szoká-sokkal és példákkal ismerkedtek.

István, a legidősebb, a katonaév letelté-vel diplomá ciai páLyára lépett, és Párizsban az()sztrák Császárság katonai attaséja lett.Gyorgy, a legfiatalabb, hosszabb időt töltött ahuszárok között, miközben aranglétránis egy-re feljebb lépett. A Hessen-Homburg hrszár-ezredben együtt szolgált Széchenyi Istvánnal,itt kötönek meleg barátságot eg1mással. 1823végén azonban báqjához hasonlóan ő isIernondott a katonai pá|yárő|, visszavonult bir-tokaira, és franciául, angolul kezdett tanulni.

Amikor 1827 -ben György is elérte anagykorúságot, aZ addig egy'utt kezelt, nagyterületű és több helyen Iévő Káro|yi-öröksé-get a három fiú. szétosztotta egymás közt. (Alányteswérek r észétmár hamarabb kiadták.) Afelosztásról általánossásban azt lehet elmon-dani, hogy a felvidéki-birtokok Lajosnak, adél-alföldiek

"gy tésze, valamint Parád és

Nagykároly kr;rnyeke G-yörgynek, míg a fótigazdaság, a dél.alfoldi birtokok másik része ésFizórradvány pedig Iswánnak jutottak. A kö-zös terhek viselésére meghagytak közösen ke-zelt birtokrészeket, s voltak házalk Budapes-ten is. Ezek kozül a Károlyi-pa|ota, a mai Pe-tőfi lrodalmi Múzeum épülete közismert, de aZö|dfa utcában (ma: Veres Pálné utca), azÜllői úton, a Szentkirályi utcában, később a

U'ÍÍi?iif"iGrríf-Kirolyi Isnón

Tanahnóny

Reviczky utcában is egvaránt voltak házajk. Abirtokmegosztással lehetővé vált, hogy mind-hárman' önálIó családf őv é v á|v a, sa)át tulaj do-nuk igazgátása tévén felvirágoztassák azokat, srészt vegyenek a reformkor politikai és kul-rurális kiizdelmeiben.

A teswérek az őket ért L<:bívá-sokra egyes kérdésekben ha-sonlóan, más kérdésekben a-zonban ktilönbözőképpen rea-gáltak, másként ítélve meg a

gazdá|kodás és másként a politika ügyeit. Ami-ben egyetértettek, az elsősorban az előbbi volt.Láttákugyanis a robotra és az a||odiá|is (azaz asaját keze|ésben tartott) birtokra épid'|ő mező-gazdaság életképtelenségét, korszeríí terme-lésre való alkalmatlanságát, s a saját birtokaik-kal kapcsolatos reformokat összekötőtték azország sorsával. Ennek megfelelően a birtok-me gosztás utáni első ténykedésük az v o|t, hogyörökölt részükön kiilönféle beruházásokateszközöltek, vaW a már korábban elkezdette-ket folytatt6,'k. E|őszót is közvetlen lakóhelyii-ket hozták rendbe, ennek köszönhető a fóú, atótmegyeri és a fehérvárcsurgói kastélyok ré-gebbi épületeinek felújítása. E két utóbbiegyébként Lajos és György kedves nyád tartózkodási helye volt, a legidősebb testvérnek,Iswánnak ilyenre nem volt szüksége, mivel Fótewszerre a főváros közelében is volt, és nyáritartózkodási helynek is tökéletesen megfelelt.Az épületek mellett, amelyekben fontos ésközponti szerepet kapott a könyvtár s a hilön-fé|e míitárgyakat tartalma ző gaIéria, valamint aházi kápolna, r.agy gondot fordítottak annakkörnyezetére is. Ahol szükséges volt, ott kárta-lanítás útján megvették a túl közel fekvőépületeket, házakat,. majd lebontaw a azokat, ameglévő kerteket nagy terüleúivé egészítenékki. Míg a 19_20. században a magyaÍ kertlrríí-v észet a túlnyomó r észt sz'abáIy ozon' formákatalka|maző francia példákat követte' addig a 19.század elejére rnegváltozott az ízlés, pontosab-ban más példák is hatni kezdtek aKáro|1nakazelőbb említett kastélyaik parkjait angol mintáknyomán áta|a|<lttatták, messzemenően figy.-lembe véve a meglévő adottságokat: patakocs-kákat, tavakat, kiilönlegesen nőt.t sövényeket,fákat, s csupán a legminimálisabban avatkoztakbe az egyébként szabott rend szerint ültetettnövényzet növekedésébe.

Tanuhnány

A teswérek szinte egyedtllállo módonmegbecsülték uradalmi tisztjeiket, s érdekelttétették őket munkájuk eredményes elvégzésé-b en. Gazda tjsztj százalékoltatási rendszert ve-zettek be, elwel erősen érdekeltté tették őketanélki'il, hogy ezt az érdeket nekik másokkalszemben is ke|lett volna érvényesíteniük.

Szintén péIdát mutattak az egyéni gon-dosságban: sokszor |átogattákmeg a távol fek-vő birtokrészeket is, személyes jelenléttikkelha nem is felügyeltek (mert ezt meghagytákjőszágkormánsrzőíknak),deiránf tottákazép-pen esedékes munkákat. Gazdatisztjelk e||á-tása mellett pedig nagy figyelemmel kísértékjobbágyaik életét: Károlyi Lajos mágocsi gaz-daságában (Csongrád megye) saját köitségéniskolát tartott fenn a cselédek gyermekei szá-mára, Csomádon (Pest megye) viszont Ká-rolyi Iswán az al<kori elnevezés szerinti tótok,a mai szlovákok gvermekeinek létesített nem-zeti iskolát. Az örökvá|tságot is, ha a közösmegegyezésre lehetőség ny|t, már évekkel1848 előtt megadták nekik, például Györgygróf Szentesnek, vagy másik példáként elég ittIswán gr őÍ káp osztásme gyeri telepítését emlí-teni: az 183 8-as nagy pesti ársríz után, hogy afővár os lakóin se gíts en, kedvezményekkel ösz-tönözte a Duna melletti területen való lete-lepedést - ebből a telepből robbant ki hallat-lanul gyors fejlődéssel várossá Ujpest.

A grófok az eredményes munkavégzés-hez szükséges emberi viszonyok megteremté-s e mell ett j el entős áta|al<:tás okat haj tottak vé g-re a tényl.e1es gazdá|kadásban is. A korábbanhaszonbérbe adott birtokokat fokozatosan visz-szavették, önálló gazdaságokat hoztak létre, arobotrnunkát isaerőre cserélték fel, a ktilönbö-ző mí3ve|ési teriileteket elki'ilönítették egyrnás-tóI, nagyar ányű' ma1 otépítés b e, p á|i.nkaházak,mészárszékek, svá1ceriák (tehénistállók) és juh'hodályok létesítésébe kezdtek. Utóbbi mind-három gazdaságban az áI|atteny észtés j elentősr észe volt, törzskönyi'e zett tenyészeteik voltak,de komoly SertéScsordákkal is rendelkeztek.Néhány példa: a Csongrád megyében lévő de-rekegyházi pusztán mindhárom testvérneknagy juhnyájai voltak, Farkasdon és Tótrne-gyeren (mindkettő Nyitra megyében) KárolyiLajosnak spanyol birkanyája, Gyálon (Pestmegye) és a Hódmezővásárhe|y mellettiördöngösi pusztán Károlyi Iswánnak törzs-

UiB.".",.eJi

könywezett birkái, Kompolton (Heves megye)pedig Károlyi Györgpek nevezetes marha-,ló- és juhtenyeszete volt. A nagykárolyi ménest1828-ban György grőf a|apította. Ahol lehe-tett, kapcsolatot kerestek az ipari termeléssel is,vízimaimokat építtettek, mezőgazdasági ter-ményeiket szeszgvátakal, ser- és o|ajgyá-rakkal, gőzmalmokkal közösen dolgozták fel.Nagysurányban (|{yitra megye), ami KárolyiLajos tulajdona volt, 1835-ben kezdett műkod-ni az e|ső gőzma|om, s 1854-ben a korszerűtermelési viszonyokat megvalósító cukorgyár.Károlyi György a Pesti Cukorfinomító és Cu-korgyár elnöke volt, azElső Magyar BiztosítóTársaság a|apítő1a. Ipari vállalkozásai közil anag'1rrnuzsalyi timsó- és a paúdi üveggyár voltjelentős. Előbbit 1808-ban, utóbbit a I8. szá_zad e|ején még az eIőző tltajdonosok alapítot-ták. A három testvér érdekelt volt a gyors ésbiztos szí|||ításban' emiatt pártolták a vasút-háIőzat fejlesztését, valamint a Ío|yővizekszabáIyozását' M:ndez a tevékenység feItéte-|ezte a fejlesztésekhez szükséges pénzek pontosIaszolgá|ását, a tőkebevitelt _ amit mindhár-man meg is tettek. A ktilönféle javttások, űjítá_sok, állatnemesítések, számtalan tennelőberen-dezés megvásáro|ása és alkalmazása, épületek

emelése és kísérletezések követke ztében birto-kaik nagyfoku jöveclelemtermelést produkál-tak, a legsikeresebb ebben Károlyi Lajos volt.

A gazdálkodás pártolását és fej-lesztését azonban az egész or-szágra kiterjesztették. KárolyiLajos már 182ó-ban, Pozsony-ban tagja lett a Magyar Gazda-

sági Egyesület elődjének, s annak alapítói kö-zött mindhárom testvér szerepelt, sőt akövetkező éwizedekben egymás után betöl-tötték annak elnöki tisztét is. Az egyesületműködését aIapíwányokkal segítették, KárolyiLajos Rohoncon gazdasági tanintézetet alapí-tott; Károlyi Iswán pedig a rákospalotai vasút-állomás mellett felajánlott egy telket, aholkísérleti helyet és majoros gazdákat képzőintézetet hoztak létre. A lóversenyzést is azérttámogatták többek kózött, mert azt remélték,hogy ily módon az atisztol<cácia tagjai közöttis terjeszteni tudják az okszeríi gazdá|kodásgondolatát. A reformkorban l]llői úti telkii-kön lovardát is tartottak. s a Nemzei Műze-um mögötti Károlyi-palota mellett' a hajdaniotpacsirta utcában (ma: Pollack Mihály tér)nyitotta meg kapuit 1858 elején a NemzetiLovarda. Emellett minden alkalmat megra-gadtak az á|talu-k helyesnek vélt módszerekterjesztésére _ íw például 18ó0-ban Lajosgróf birtokán, Tótmeg.yeren ekésversenytrendeztek, sok résztvevő jelenlétében. Ugyan-ő végrendeletében 50 000 forintos a|apíwányttett egy mawaÍ alapon és magyar szellembennevelő fe|ső gazdasági tanintézet létreho-zatalára.

A gazdasággal szemben a politika terénazonban ktilonboző utakat jártak, Az előbbi-ben sikeresebb Károlyi Lajos ezen a téren sok-kal konzervaúvabb és a Habsburgokhoz lojá-lisabb volq mint testvérei. Ebben őt nyilvánfelesége is befolyásolta, akinek révén Metter-nich sógora lett. De azért a konzervativizmusthazafras érzülettel fogta fel, a közteherviseléstés a birtokszabadságot ő is szükségesnek tar-totta - ám politikai jellegií mozgalmakat nempártolt, az e||ená||ásról nem is beszélve. Ha afiiggetlenség és az alkotmányosság szempont-jábő| ez a vélekedés el is utasíthatő, azért gon-doljunk arra, hogy egy termelő gazdaságotműködtetni is kell, huzamosan és egyenlete-sen, hogy annak jövedelme lehessen; politikaiIűírolyi Lajw Q7 9 9_I 8 6 3)

6 Ú'n'-9.'-:*I-i Tanalmóny

je|szava|á<al és fedezet nélkíili, deklarált értél{tpénzzelviszont mégoly magasztos eszméket isnehéz megvalósítani. A negyvenes évek elejénelőszörAbaúj megye, majd Nyitra megye főis-pánja volt. (Az őt felmentő és kinevező iratérdekessége az, hogy az e|ső okmányok közétartoz7k, amelyet teljes egészében magyarulÍoga|maztak mei;g, az 1844. évi 2. tc. alapján.)Főispánságát az első felelős mawaÍ minisz-térium alatt is megtartotta, de visszahűzódott,és semmiféle kezdeményezésben nem vettrészt, Ugyanakkor nem helyeselte a maryaralkotmány eltörlését sem, vagyis a hazaszere-tetet össze tudta egyeztetrti az államforma ésa z uralom v á|to ztathatatlanságával. 1 8 49 - b en,Bécs felé tart6 ű\a közben a komáromi várbólkicsapó huszárok elfogták, s Klapka fogságbavetette; e tén1mek pikantétiá)át az szo|gáItatja,hogy Komárom védői között ott volt unoka-öccse is, Iswán fia. Klapka végül a szabadonbocsájtás miatt a vátba elzatándokolt grófZi,I'y Karolin kérésére engedte el - e hölgyI(árolyi Gyö'gy felesége, s ennélfogvaKáro|y

. Lajos sógornője volt. Világos után KárolyiLaj o s fe|a1 ánl o tta szo|gá|atait I. Ferenc J ó zs ef-nek, de azudvar nem nag"yon élt ewel, csupána legidősebb teswér börtönbüntetése alattannak birtokait felügyeltette vele, pontosab-banzárgondnoka lett a birtoknak, hogy a bün-tetés összegét minél hamarabb előteremtse'Mivel azonban ezt a feladatot csak vonakodvavégezte el, és inkább (érthetően) fedezte a be-börtönzöttet, s udvarhűsége ellenére sem ér-tett egyet a szabadságharc utáni Habsburg-kormányzás eszközeivel, Párizsba távozott, scsak a villafrancai béke után, 1859-ben jött is-mét vissza Magyar országr a.

György, a legfiatalabb, sokkal aktívab-ban vett részt már a reformkori mozsalmak.ban is és a forradalomban is. Miután mewálta katonai pá|yátő|, eg,yÍe|ő| hosszabb utaiáso-kat tett Nyugat-Európában és a Közel-Kele-ten, s egyik útján Széchenyi Iswánnal egyiittNémetországba s Angliába utazott. Elvbarát-ságuk, ahogyan szó volt mát rőIa, a közös ka-tonáskodás a|att kezdődött, maid az ország-gyűlésben folytatódott 1825-ben Pozson}-ban, a Széchenyi Iswán által letett MagyarTudományos Akadémia alapjához Káro|yiGyörgy azonna| 40 000 ezüstforinttal csatla-kozott. Barátja révén befolyásos Szerepe volt a

Tanulrnánv

Lánchíd építésében és a dunai gőzhajótársaságalapításában. Titkára Bártfay László író vo|t,1819-től a család titkára és ügyésze, akinek aszo|gá|atair a a |egfiata|abb testvér I 827 után isigényt tartott. Bártfay lakása előbb a grófokUllői úti tisztviselői házábanvolt, majd annakárviz ltáni pusztulását követően feleségévelegyütt az Egyetem utcai palotába költözött.Ullői úti lakásán volt a reformkor egyik legje-lentősebb irodalmi sza|onja; évekig vezetettnap|ója becses irodalmi és történelmi forrás' Aromba dőIt ház helyén Pollack Mihály egy-emeletes, klasszicista házat épített' amit ké-sőbb Ybl Miklós még.98y emelettel kiegé-szített; az épi|etrrra az l]llői út 17 . számotw-seli. György grófot 183O-ban is megválasztot-ták Szatmár meg'ye országgyíilési követévé,részt vett az országgyíilésen, szoros kapcsolat-ban állt Kölcsey Ferenccel, aki verssel üdvö-zölte beiktatását. Két ér,wel később KárolyiGyörgyöt a Magyar Tudományos Akadémiatis zteletbeli tagáv á v á|asztotta. L Íe|sőház tag-jaként szinte minden reformkori országg5í3,-lésen részt vett. Pozsonyban ismerte meg fele-ségét, a már előbb említett Zichy Karolint is,és ott házasodtak' össze. A harmincas-neg'y-venes évek fordulóján e|őször Csongrád me-

Ú'n*j-tiIűÍrofui Györ,g Q 802-1 877)

gye főispáni helytartója, majd Békés megye{őispánja lett. 1848.ban ismét Szatmár megyefőispánja volt, s ilyen minőségben vett résztszeptemberig az orszáegyűlésen. Közember-ként a nemzetőrség tagja lett, de októbertőlkezdve, amikor Bécsben felfuggesztették amawar alkotmányosságot, ő is visszahú ződott..1 849-ben pesti palotáj ában tartózkodott, amitWindischgrátz és később Haynau is saját rezi-denciájának tekintett. Károlyi Gyorgy nyárközepén csa|ádjáva| együtt Fehérvárcsurgórament' augusztusban azonban |etartóztanák ésa pesti Ujépületbe száI|ítonák. Egy hónapmúlva elengedték ug.yan' de Pestet el kelletthag1mia, és nagy összegű pénzbírságra ítéIték.

Az 1849-es év folyamán, más ésmás okok miatt, de mindháromtestvér keg'yvesztett lett. A vi-szonyok némi normalizáIása vtán, mivel a politikai óletben

való rébzvéte|rőIszó sem lehetett, a kultúra fe-lé fordultak. Ebben azidőszakban nőtt meg azáltaluk tettalapítványok száma, amelyek a leg-ktilonbozőbb célokat foglalták magukba azá|Iatteny észtés fej les ztés e és tan gazdasá gok lé-tesítésétől a szabadságharc rokkantjainak ésözvegyeinek segítéséig, írók és művészek pár-tolásától a ktilonböző intézmények anyagi tá-mogatásáig. Hármuk közül a legtöbbet Káro-lyi Iswán tette. Kasté|yában galériát létesített,ahol híres festményeket őrzött: Munkácsi Mi-hály Tépéscsinálók címií képét, Lotz Káro|y,Medny.ánszlqr Lász|ő, Barabás Miklós, LigetiAntal, Markó Károly és mások kiváló műveit.Ligeti Antalnak, aki nagykárolyi születésű,tehát foldi volt, éveken keresztül biztosítottaitáliai és közel-keleti tartózkodását, hogv ké-pezhesse magát. \'bl Miklós tervei a|apján1855-ben elkészült a főti templom. KárolyiIswán nagy figyelmet Szentelt az ítők gondjai-nak enyhítésére: az Irői Segélyegylet egyika|apítőja volt' Egyik első segélyezettjeik Vö-rösmarty Mihály árvái és Garay János voltak.Ne.m feledkezett e| a vallásról és az ewházró|sem: haláláig a Szent Iswán Társasá!'ehökevolt, de részt vett az elsősorban Bukovinábané|ő magyarok támogat ásfu a létrehozott S zentLász|ó Társaságban is. Hitéletében liberálisvolt. ebben a francia liberális katolikusokatkövette: fe|fogásában a szabadság és a vallásf,ogalma i kiegészítenék eg1,rnást.

A civil szerveződések segítésében és é-letre hívásában György gróf sem maradt elteswére mögött, még 1825-ben egyik létreho-zőja vo|t a pozsonyi országgyíi|ési egyletnek,amely a pesti Casino elődje volt, de tészvé-nyesként többek között a Nemzeti Színház, azIrói Segélyegylet, a Fejér megyei és Békésmegyei gazdasági eg.ylet, a Pesti Képző-míívészeti Társaság, a kisdedóvő intézet, atornaegylet, a szegény gyermekek kőrháza, anemzeti zenede és még számtaIan más íntéz-mény a|apítói között szerepelt.

A hawanas évek elején Ausztria ktil-politikai és hadászati tekintetben meginogni|átszott, s emiatt belső szövetségeseket kere-sett. Ez a lehetőség jó alkalom volt arra, hogya mawar alkotmány visszaállíttassék, az 18ó0és 18ó1-es év ennek az i||űzjónak a jegyébentelt el. Károlyi Györgyot például 18ó0-banFerenc József koronaőrnek nevezte ki, a kö-vetkező évben az országg5íilés meg is válasz-totta annak, majd ismét Szatmár megyei főis-pán lett és valóságos belső titkos tanácsos.Lajos gróf is visszakapta régl megbízztását, arövid alkotmányosság ideje alatt ugyanismegint Nyitra megye főispánja |ett' Hozzájukhasonlóan Iswán grófot másodszor is Pestme gye helytartó főisp ánjáv á nev ezték 1<t, de aző megbízatása sem tartott hosszú ideig, mivel18ó1 októberében az országgyíilés törvény-ellenes feloszlatása miatt tiltako zásu| az egészmegyei tisztikarral együtt lemondott. Sze-mélye azonban a folytonosság biztosítása mi-att is mellőzhetetlennek bizonyult, hiszen18ó7-ben, a véglegessé válrő kiegyezés utánharmadízben is betöltötte Pest vármegye főis-páni hivatalát, ő, a|<t ebben az évben lépett bea nyolcadik éltizedbe. A kiegyezés után, amitLajos gróf már nem ért meg' mivel 1863-banelhunyt, Ferenc Józs ef igyekezett megbocsáj-tani az á|ta|a korábban elítélteknek, annakfejében, hogy azok ts nézzék el neki októberhatodikát. Ennek következtében példáulKárolyi Györgyöt l872-ben királyi főud-varmesternek nevezte ki.

A három testvér koztil másodiknakGyörgy halt meg' I877-ben, a leghosszabbkort a testileg, lelkileg sokat szenvedett Iswánérte meg' aki 188l-ben, 84 évesen hunyt el.

@olytatjuk...)

Tanulrrt.ányU'g'*$'Í-i

Dn. SerreI JÁxosUjpest katonai térképeken, 2. tész

Lz 18ó7-es osztráVmagyar,majd az eztkövető 18ó8-as ma-gyar_horvát kiegyezés az életminden területére, a politiká-ra, gazdasáera, tudományta,

kultúrára egyaránt hatást gyakorolt, így ter-mészetesen felgyorsultak a geodéziai, térképé-szeti munkák is. A magyar kartográftábanjelentős térképek, térképalkotások születtek:elkészült Perczel földgömbje, ma1d az első tu-ristatérkép, Rómer Flóris néprajzi térképe, va-lamint az e|ső szintvonalas Magyarország tér.kép. Ezen túl újabb közigazgatási út, vasút,vármegye, postai, fali stb. térképalkotásokszülettek. A kor egyik kiemelkedő magyar tét-képésze Tóth Agoston volt, aki katonatérké-pészként, majd a szabadságharcban honvéd

ezredesként szolgá|t. 1887-ben a Közmunkaés Közlekedésügyr Minisztériumban megszer-vezte aZ első Magyar Helyszínra1zi osztá|yt,melynek később igazgatői posztját is betöltöt-te. Tóth Agoston jelentős elméleti munkás-ságot is kifejtett, és mindent megtett az öná|-|ó magyar térképészszervezet |étrehoiásáért.A |<tegyezést követően egyre erőteljesebbenjelentkezett az igény a magyar nyelvű kartog-ráftai szem|é|tetőeszközökre' E törekvések-nek tett eleget Kogutowicz Emánuel (Mano),aki 1889-1890 között - a Posner Intézet ki-adásában - közel 30 vármegye fali térképét,valamint 72 vármegye kézi térképét rajzo|tameg. Később ugyanezt rendszerezték, s Ma-gyatország Megyéinek Kézi Atlasza címenjelentették meg. A kiegyezési törvények visz-

Ujpest a mrÍsod,ik katonai fellnérés idején

Ú'É-g.eJiKözleruények

szaá||ították a vármegyék és kiváltságos terü-letek autonőmiáját, Erdély és MagyarországUnióját, a Partium visszacsatolását Magyar-országhoz. A horvát kiegyezés eredményekéntMagyatország tésze lett Muraköz és Fiume.1869-ben elrendelték a határőrvidékek pol-gárosítását.

A fenti időszakban rendelte el FerencJőzsef császár az osztrák_Magyar Monarchiaharmadik katonai felvételezését. A felméréssorán az egész monarchiát egyetlen területiegységként kezelték, és területéről egységesalaptérképet hoztak létre. A harmadik katonaifelvételezés I869.tő| 1887-ig tartott' ezen be-lül Magyarországon t872-I884 között zajlon..A felmérés során több úi módszert és eszköztalka\maztak, íw a távolságméréshez a métertrendszeresítették. A felmérés méretaránya1 :2 5 000' az I:7 5 000 méretarányú ,,részletes''.térképmű is e felmérés alapján készült. Az1:750 000 méretarányú térképmíí is ebbe a so-rozatbatattozottmétetatányáttekintve,nohaa felmérési a|apanyaga más volt. Magasságialapszintnek az Ldriai tenger kozépszintiétszámították. A domborzat ábrázo|ását aLehman-féle csíkozás egy vá|tozatával oldot-ták meg, melyet kiegészítettek a szintvonalasábt ázo|ási magasságviszonyok érzékeltetésére.

1*l A felmérés teljes anyagán né-} l met nyelvű néwaiz ta|á|hatő.met nyelvíí névrajz ta|á|hatő;.

A német névraiz miatt a helv-névrajz miatt a hely-sé gnévr aiz azonosítása továb -

bi, aprólékos munkát igényel.Az e|igazodást nehezíti az e|ferdített, idegennyelvre fordított helynevek tömeges e|őfor-dulása, amely a felmérőtisztek eltérő nemze-tisége miatt kerülhetett a térképekre. A har-madik katonai felmérés jelkulcsa 1875-benjelent meg, addig csak ideiglenes jelkulccsaldolgoztak. A harmadik felvételezés cé|ja amonarchia 1:75000 méretarányú részletestérkepművének e|őáIítása volt. A harmadikkatonai felvételezés 1887-ben befejeződött,amely után igen g'yorsan kiadták a monarchiaelső összefiiggő ,,részletes'' térképművét1:75000 méretarányban. A dokumentum amonarchia hadi térképe lett, majd ez a|apjánjelentették meg az 1:200000 méretarányű'általános térképművet, amely 1887_1913 kö-zött készült eI. Az 1:750000 méretarányú,,áttel<lntő,, térképeket 1 882-1 886 között ad-

ták ki. Ezek a térképművek a terep egy adottáIlapotát tÍikrözték, ám a térképészek hely-színi megújítással, revideálással és részbenihelyesbítéssel a terepen bekövetkezett vá|-tozást a térképeken is megjelenítették.

A kéziratos térképszelvények kozül amai Budapest területét a következő szelvé-nyek fedik le: 4962/3 , 4962/4, 5062/ 1, 5062/2 .Az áttekintő térkép és a részletes térképszel-vények a Magyar Hadtörténeti Múzeum ésHadtörténeti Intézet T érképtátában kutatha-tók fel. Ezen sze|vénvek közül kettőn találhat-juk meg Ujp.,t t.leptle. kartográfiai kereszt-metszetét, amelyeken jelkulcsok és megneve-zések segíts égéve| az a|ábbiak olvashatók le:

Neupest (Pf.) (Uj Pest) már egy Ié-nyegesen nagyobb településképet mutat a ko-rábbi (második) felvételen látottaktól. Terü-letét a Duna és a már izemeIő vasút között ta-lálhatjuk, amelyet északon a Káposztásme gyerpuszta' Megyer erdő, délen Engels Feld(Angyal Föld) és Iswán telek határol. Megnö-vekedett aházak száma, amely új utcák kiala-kulásához vezetett; a Pa|otára vivő utat mártelkek, házak jeIzik. Nagyon jól kivehető apiactér a|akja és nagysága, valamint a téÍközepén ta|á|ható templom jelkulcsa' A tele-pülés északi hatfua ekkor még a mai vasútál-lomásra vezető (Görgey) út, amel1mek északioldaia még beépítetlen. A térképen jelkulcsoksegítségével vendégházakat, fogadókat, Me-g"yeren (a mai Farkaserdőben), erdészházat,több ipari létesítményt is felfedezhetiink. AzUjpest teríiletén áthaladó főút nevében is rög-zítették a Íőváros egyesülése során bekövet-kezett váItozást, A térképen a főít megne-vezésekor Budapest maryat és német nyelvű

$tr/aitzen) elnevezéssel találkozhatunk.A harmadik katonai felmérés anyag^

hosszú ideig egyaránt meghatároző .'ólt-"magyar katonai és polgári térképészet szá-mára.' A dokumentumot a váItozások, mó-dosulások és természetesen a, fe)|ődés követ-keztében folyamatosan megújították. Ké-sőbb elrendelték ug.yan a negyedik katonaifelmérést, ám az első világháború és a mo-narchia széthullása miatt Magyarországot ezmár nem érintette. A később felújított tér-képek még részletesebbek, a fejlődés miattlényegesen több érdekességgel szolgálnakszámunkra. l

Ú'P-q-:Ji10 Ktizleménvek

KntzsÁx SÁxoon

omnibusszal Pest és l.Jjpest között

Már Ujmegyet) a későbbiUjpest község alapításakorfelmerült az igény arra,hogy a szomszédos Pest vá-rosába hivatalos vary rrra-

gánügyek intézésére, a megélhetési lehető-ség biztosítására, élelem beszeruéséte vala-milyen rendszeresen kozleked ő jármíive| |e-hessen bejutni.

A tehetősebbek magánfogatokon jár-tak. A kevésbé tehetősek bérkocsival közle-kedhettek. E já,rmt3fajta egyéni utazási lehe-tő s é get b i zto síto tt, az :utas áItaI |ov ánt i d őb enés nem kötött irányban haladt. Emellett már1832-ben megjelent Pesten az e|ső, előremeghatározott úwonalon és menetrend sze-rint induló társaskocsi,,más néven omnibusz.Utóbbi egyszeÍÍe tobb utast is szállított, ol-csóbb volt a bérkocsinál, így ̂ szegényebbekltazási lehetős é ge ezáIta| j ar,rrlhatott.

IJjmegyerre részben azok a városicéhekből kiszorult személyek költöztek,akik itt szabadon végezhették iparukat,áruik értékesítése azonban a pesti piaconzaj|ott. Hasonló módon P.esthez kotődtekazok is, akiket a városi árakhoz képesto1csóbb lakóhely vonZott településünkhöz.A drága bérkocsira azonban nekik nemte|t, ezért jött létre az e|ső rendszeres kö-z össégi kozlekedési kapcso1at Pest és{Jjpest között.

E viszonylatban - tudomásunk szerint- 1839-ben, elsőként a pesti bérkocsis céhszervezett omnibuszjáratot. A céh elsősor-ban a bérfuvarozás terénváIt ismertté, s csakaZ 1830-as évektőI kezdve vett nagyobbrészt a társaskocsi-kaz|ekedés lebonyolí-tásában. Kocsijai lJ;.megyerrő| őránkéntindultak Pestre és vissza' a viteldíj 10 kra1-cárba került'

Menetrend szerint induhí tórsaskocsi, azaz omnibusz

Ú'B"i$"f"iKiizlerrlónyek 11

F{amarosan helyi fuvarozókis megjelentek a piacon. Ai1844. janllár 2í_én tartottközségi közgyűlésen a ház_birtokosok arró| szavaztak,

hogy minden házrúa)donos kapjon-e jogotomníbuszjárat fenntartására vagy sem. Vé-gü1 Blum Ignác újpesti bérfiwarozó nyert ki-zárőIagos engédélyt ez év ápr1|is utolsó nap-j ái g a pest-új pesti omnib uszjár atr a. Feltétel-ként szabták: a községtvezetők által havontamegszabott indulási időket meg kellett taÍta-nta. Y alószínűle g a |<lzár ó|agoss á gi jo g |ejár -

tával Blum a pesti céhvel versengett az :uta-sokért. Szerencsés volt, mert viteldíjánakösszege csupán 6krajcárt tett ki _ olcsóbban,,fuvarozott'', mint a céh. Ta|án ezért is tá-mogatta Hutiray Sándor, a főtiKárolyi-ura-dalom igyésze Blum váI|a|kozását október28-iki beadványával, melyet Pest város taná-csához intézett. Engedélyt kért a pestiTrombitás fogadónál (mely a mai Bajcsy-Zs1|inszl<y úton állt) állomáshely létesíté-sére. Blum lgnác a pesti tanács hozzájáruLá-s ával decemb ertől hat kocsi jár atását v é gezte,

pgyanakkor a céh is tovább folytat-hatta Uj pestre irány'uló szemé|yszál\ítását. Amagas' 10 krajcáros viteldíj miatt azonbankevesen ltaztak kocsijain, ezért forga|mát1845 tavaszán megszüntette.

Ujpest környékének közlekedésébena következő vá|tozás 184ó. július 15-én tör-tént; amikor is átadták Magyarország elsővasúwonalát. Ez elsősorban a Pest és Yácközött élőknek ielentett az addisiakhoz ké-

) 2402.uetuN.441.n a

,P"qs$J

pest jobb utazási feltételeket. Községünkmellett -bár igaz, akkori kiterjedésénél fog-va még kissé távol - helyezkedett el Pest fe-lőli első á|Iomása, Palota (ma Rákospalota-Ujpest). A helybeliek, ha vasúton kívántak anagywárosba jutni, az ide vezető utat márnemcsak gyalog, hanem omnibuszon ismegtehették.

Közben a pest.újpesti forgalmatBlum Ignác mellett 1846-tőI Mildenber-ger Antal flvarozó is ellátta. Köztük aZ .uta-

sokért ,,harc,, ke,zdődott, a vitáknak Ujpeste|ó|járósága vetett véget. Testületi ülésenkimondták: október I|-tő| a vállalkozók ko-csijai egymás után á|Ijanak, ÍelváItya indul-janak, Egyik héten Blum, másik héten pedigMildenberger iármíive legyen elöl. Igy kí-vánták elejét venni a Sorozatos veszeke-déseknek.

1848-ban újabb vállalkozók akadtak,akik bekapcsolódtak a szeméIyszá||ításba:szeptemberben Deutsch Jakab, valamintLandesmann Jőzsef kapott engedélyt az űj-pesti viszonylaton kocsik járatásáta' Abbanaz évben Blum Ignác saját jármíiveit leállí-totta. 1853:ban már öten voltak: Steighoffer

Jakab, Schwartz lzsák, Deutsch Jakab, Hof-mann Sándor és Fellner József társaskocsi-tulajdonosokról tudunk. Nevtiket a dr. IJgróGy'ula á|tal klgyíjtött és közölt 1853. au-gusztus 6-i községi végzésbő| ismerjük. Azelöljáróság ismét foglalkozott az omnibusz-közlekedés problémáival, mivel a vállalko-zók kocsisai,'elszemte1enedtek''. Csak akkorindultak, amikor akanak, illewe, ha megtelta kocsi _ így ^ teljes forgalom rendszerte-lenné váIt.Ezétt a rendelet szerint (augusz-tus 7-től november 1-jéig) egy kocsinak ötutassal már el kellett indulnia. Hogy a ké-sőbbiekben e rendelkezést mennyire vettékkomolyan, ezt most még nem ismerjük, adöntés talán csak' átmeneti jal'ulást hozott.

Az omnibuszok forgalma 1Bóó-ig ma-radt meg, az ekor meginduló lóvasút szük-ségtelenné tette közlekedtetésüket. A kötöttpá|yán haladó járművek több utast tudtakszáI|ítani, egyenletesebben haladtak. A ko-rábbi vá||alkozók jármiíveiket {Jjpest helyifor galmában mint bérkocsika t aIka|mazták.Ezze| az eseménnye| Iezáru|t egy korszak atelepülés kozlekedésének történetében. !

r

UI2

Eg ttírsaskocsi a pest'ajpesti forgalomban

Közlennények

Kőnos Amró

Úp"'t utcaneveinek története , 3. tész

Személ}rnevek sokasága bor (munkásmozgalmi máttír), a Lőrinc utcá-ból Komját Nadár (kommunista költő) utcalett. $ felsorolást még hosszasan lehetne foly-tatni. A Horthy Miklós ít az e|mű|t száz év-ben négyszer(!) cserélt nevet: Vasút, HorthyMiklós, Dózsa György után napjainkban aGörgey futűr nevet viseli. A Jósika utcát vi-s zont cs a k ké s őbb, 1' 9 7 I -b en v áIto ztatták S zij-di Györg1re (kommunista költő).

ÉrdekességekA személ1mevek megvá|toztatásának sorábatartozik az a két utca' amelyek korábban csu-pán egy-egy keresztnévből mint e|őtagbó| áil-tak, Ezek aJőzsef,és a Mária utcák. 1945-ben

József Attilának Ujpesten is emléket kívántaká|Iítan| és megváltoztatták az eredetileg férfikeresztnevet viselő utca nevét a költő nevére.E.z a megoldás (azAttila név csatolása) egysze-rííbbnek tűnt, mint egy eddig más nevetviselőutcát átkeresztelni, vary eW teljesen új utcátelnevezni. Ez történt aMáriautcával is 1948-ban, amikor is a közterület megkapta _ az ek-kor még hibásan írt - Leibstück Mária nevet.E hibát két ér,'vel később, 1950-ben korrigál-ták. azőta Lebsttick Mária az utca neve.

19+5 után utca-átnevezésihullám indult meg a Íőváros-ban. Egy |946_47 között tar-tott felülvizsgá|at nyomán a2250 utcanévnek csuoán

mintegy a fele (48,97.o/"), 1102 maradt megeredeti formájában. Ujpest 1950-ben Buda-pest negyedik kerülete |ett, ezze| elvesztve vá-rosi önállóságát. Hogyan befolyásolta Nagy-Budapest létrehozása aZ utcanevek helyzetét?Az intézkedés következtében az utcanévá|lo-mány a fővárosban ó000-re emelkedem, íw a22 kerületben igen magas |ett az azonos nevííutcák száma. A személyekről elnevezett, eddigis nagy arányban előforduló utcák számaegyre nőtt. Nem elég, hogy a főváros kibő-vítésével megugrott ezen utcák száma, aszemélyekrő| va|ő elnevezés olyannyira ked-velt névadási forma lett, hogy azt többen jog-gal kifogásolták. Ám ''"-.űt az vo|t

" piob-

léma, hogy az utcákat jelentős atánybanszemélyekrő| nevezték el, nagyobb problémátjelentett, hogy ugyanazon utcanevek _ a fő-város bővítésével _ Budapesten belül több-ször, ki'ilönboző kertiletekben is előfordultak.Több lett a névismétlődések száma.lw Úi-pesten _ több más kerülethez hasonlóan -található például Ady Endre, Jőzsef Attila,Deák Ferenc, Mikszáth Kálmán vagy az aradivértanúk nevét viselő utca.

A politika hatásaA kor politikai vá|tazásai aZ 1Jtcaneyeket semhagyták érintetlenül' A korábbi korszakok je-lentősebb politikusainak, közéleti személyi-ségeinek, tudósainak nevét letörö|ték az utca-nér,táblákról. Igy lett Qpesten azI||ekVinceutcából Humhál LászIő (bőrmunkás), a SzentLász|ő térből Papp József (géplakatos, 195óoktóberében meggyilkolt honvéd ezredes), aSzent Imre utcából PappJózsef, al(ráLy utcá-ból Rezi Károly (szövőmunkás) utca. A hagyo-mányos utcanevek koztil a Béla utcából Hoff-mann Ottó (lakatos), a Kassai utcából Bán Ti-

Ktizleménvek Ú'fl-"ts"ti T3

A tdb la cs ere fot o d.o kumenturua

Dátumok az utcanevekbenA politika nemcsak a személyekről elnevezettutcákra hatott. Az 1950-es évtized, je||egze-tessége vo|t az is, hogy megjelentek a neve-zetes dátumokról történő e|nevezések. A Ta-noda tér neve Áprílis 4-e térre,. az Aschner Li-pót tér neveJanuár 1l-e térre (Ujpest felsza-badulása) vá|tozott. Fontos tudni, hogy a Fő-városi Közmunkák Tanácsa ellenezte, hogydátumokról nevezzenek el közterületeket; ám

"" Újp"'t"'', éppűW, mint egész Budapesten,

mégis megtörtént.

Új"tl utcákEgy l963-ban kiadott Budapest-térképen mára fönt említett utcanevek szerepelnek, lt"s-figyelhető továbbá e térképen, hogy Qpestidőközben észal<ra, a Fóti úton tulra bővíilt.T,egészakibb utcája így Megyeren a Szilaspa-tak sor, amely a Szilas-patak mentén he|yez-kedik el, innen a név illewe a Káposztásme-gyer felé eső területen azErdősor tttcáva| zá-ru|t az utcák sora.

Me gyeren n éhány új utca ktilönfé|e fafaj -tákról kapta a nevét: Nyárfa, Jegenye, FíizÍa ut-ca, vagyis a növénywilág köréből töftént azutca-név-bokrosítás. Sem itt, sem a Káposztásmegyerfelé eltertilő részen _ az eddigqekől eltérően -személyekrőlnem neveztek el újabb utcákat'

Az űj utcák egytő| egyig köznevek,amelyek a követ}ezőek négy eg1'rnással pár-huzamos, a Fóti útra merőleges utca: Buckautca, mely alakjárő|, a ú je||emző tulajdonság-ról: a dimbes-dombos fe|színrő|kapta a nevet.Ehhez hasonló indokkal alakult a Telkes' azujki.ne" és a Künhalom utcanév is.

A Sporttelep és a Futó utca nevek a kö-zelben levő sportpá|yára, a Tábor utca pedig anyári ifúsági táborra utalnak.

A többi, itt épült utca neve a termé-szet fogalomköréből került ki: ezek a Yad-gesztenye' Szérűskert, Vetés és az Erdő-sor utca.

Itt található a Kosár utca is, amely nevea|apján egyik eddigi kategőúába sem sorol-ható be.

Ekkor cíínt töl Ujp"'t utcanevei közötta ',sor'' a Sziiaspatak sor elnevezéstren.

Védett utcanevekEbben az időben, vagyis a hatvanas évekbenBudapest több utcanevét is védetté nyilvánitották. A Fővárosi Tanács végrehajtóbi-zottságának 19ó5-ben, I966-ban, L967-ben és19ó8-ban hozott határozatai a|ap)án 23Ibudapesti utcanév vá|t védetté, amelyek főlegaz I., III., VII., tehát a belsőbb keriiletekbőlkerültek ki. Ujpesten csak az Iswán tér és aMunkásotthon utca kapta meg a védetté nyil-vánítás eIismerését.

ui"aa vá|tozísokAz utcanevek politikai okokból történő meg-vá|toztatása Ujpesten az I97 }-es évek végén,1980.as évek elején tovább folytatódott. Erreaz is ürügyet szolgáltatott' hog.y lJjpest je-lentős rószét szaná|ták, a régi földszintesházakat lebontották, lakótelepet építettek, saz utcaszerkezet teljesen megváltozott. Iwlett a Deák Ferenc utca eg.y részébő| RónaiSándor. (az l950-es évek elején az ElnökiTanács elnöke), a Lebsttick Mária utca eg-yszakaszábő| Gács László (kommunista újság-í16), a Rózsa utcából Tito utca. Az isjellemző, hogy _ a hagyománnyal szakítva _

olyan emberekről nevezték eI ezeket azltcákat, akiknek soha semmj köze nem voltUjpesthez. I

Utcanéuuóltozós az 1980-as éaek uégén

- r - a r * , n , nb ! xd . t . , . . )14 U'nF.gÍ".l

Ujpes eg kori plébónos-képaiselőj ének lij utcanéatób Líja

Közlemények

IvmnrxÉ KoxnÁo Gtzeu-l'

Mit rejt a templomketeszt gömbj"P

Az 18ó0-as évekre az újpestikatolikus hívők száma annyiramegnőtt, hogy a pesti határmellett lévő temető kőzepén á1_

| . .-. +.1!hc) ló kápolna igencsak szűknek bi-zonyult. Uj templom és paplak építésére Káro-lyi Iswán gróf 18ó8-ban telket adományozott aközségnek a ma is piacként működő teriileten.

1870-ben az újpesti katolikus egyház.közösség önálló lett, ekkor kezdte meg a mun-káját Illek Vince mint plébánosi jogokkal fel-ruházott káplán' 1873-ban felépült a ma is állóplébánia. Megkezdődött a templom építéséhezszükséges pénz összegyűjtése.

1875 áprilisában a váci püspök Illek Vin-cét kinevezte plébánossá. Károlyi István a temp-lom tervének elkezdésével Ybl Miklóst bíztameg. 1875 szeptemberében e|kezdődött azépítkezés' Az összeg5űjtött pénz azonban ke-vésnek bizonyult' szükség volt a gróf és a vácipüspökség segítségére is. ok valamilyen oknálÍogva az ígért összeget nem adták át az egyház-községnek, és az építkezés abbamaradt'

1880 február1ában Károlyi Sándor váI-lalta egy az Ybl-féle terveknél jóval szerényebbméreúi és kivitelű templom építésének költ-ségeit. Lz egyháztanács Bachmann Károlyújpesti építészt és építőmeótert bízta me1 azépítkezés lebonyolításávaI. Az egyhajós, to-rony nélktili, 1881. november 25-én felszentelttemplom az Egek |<:rá\méja elnevezést kapta.Berendezésére, díszítésére még kevésbé voltpénz, mint az építkezésre. Illek Vince saját va.gyonából emeltette a ma is |árható oltárt, me-lyet 188ó karácsonyán szenteltek fel' KésőbbKárolyi Sándor gróf újabb 1ó00 négyszögölestelekajándékával lehetővé vá|t a templom körülegy bekerített park kialakítása.

190ó-ban egy szintén újpesti építész,ZákAlajos tervei szerint megépült a két oldalhajó'Elkészültek a színes üvegablakok is, melyekettehetős újpesti polgárok ajándékoztak az egy-házközségnek. Kialakult a templom mai képe'

I956-ra elkeriilhetetlenné vált a temp-lom felujítása' Ennek során a tornyon álló ke-

Közlemények

reszt gömbjében találták az a|ább közölt két irateredetijét. Az egyikből kideriil, hogy atemplom tornyát 1888-ban gróf Károlyi SáI}dorés a poIgárság adományaiból építették fel Kauser

Jőzsef budapesti építész tervei szerint, aki abudapesti műegyetemen és a páizsi Ecole desBeaux Arts-on végezte tanulmányait, majd YblMiklós halála után az ő iránvttásával fejeződöttbe a lipówárosi Szent Iswán Bazi|ikaépitése.

A másik irat az egyházközség 1888. évivezetőségének névsorát tarta|mazza. E két irat-másolat 200I márciusában a plébánia irattárá-nak selejtezésekor került Eiben Agoston, aj el enl e gi e gyháztanács e gyik tagj ának ke zéb e.

A két dolarmentum beríí szerinti leírás-ban a következő:'Az újpesti.róm. Kath. Egyház tanács mint véd-nöke az Egyháznak 1BBB Aug 15Illek Vincze pleb Egyházi elnökKeil KárolyKuthy IswánKaprinay GáborAdamis LajosMádé AndrásHatosy NándorHeisz Károly

világi elnökalelnöktiszt. Elnök1egyzőellenőrgondnokpénztárnok

Az Egek kir,ólynéja templom a Szent Isnón téren.Az iratokat a ker,eszt gtirnbjében talóltók

U'É-Hsj.i15

fuky MihályPapp ImreGrieber AndrásBódy FerenczUllerich Gy'ulaKerekes Lász|őErker AndrásReiter GyörgyTaslerJózsefKarriőJeromosAkerlJánosSmidt FerenczLans JánosGáspár JózsefBarsy AdolfUdvary ImreVagner JánosLindtJánosMihályi EdeFriedmann JózsefSzadecz|q Pá|SzimacsekJánosDoria KároLySzabó Sándor

eryháztanácsosi l t l

i l t r

n i l

i l [

t l t l

t r t l

i l t l

i l i l

i l t l

t i i l

i l t l

i l t l

i l i l

i l l t

i l ! t

i l t !

i l l t

i l l t

t r I t

! l i l

! t t l

kántoregyházfl.'

Illek Vnczeplebános''

,,Az Egy 'és oszthatatlan Szentháromságnak, azAtya, Fiú és Szentlélek Istennek nevében. Amen.E tornyot Isten nagyobb dicsőségére, a keresz-tény katholikus hit fö|virágoztatására, Ujpestközség diszére, a még 1881-dik évben emelttemplomhoz építtette Gróf Károlyi Sándor és ap ol gárs á g s zíves a d ako zásának ho zzájárúás áv a|az ujpesti hitközség Egyháztanácsa Kauser Jó-zsef budapesa építész terve szerint Heisz Károlyhelybeli építőmester áItaI, Teszarik András ács-és Szalinevits Károly bádogosmester munkájávala Megváltás Egyezerny o|cszázny o|cvannyolca-dik Esztendejében, midőn a római ka$' anya-szentegyház feje volt XIII. Leó pápa o Szent-sége; midőn Magyarország apostoli \<ltá|ya voItdicsőségesen uralkodó I. Ferencz József o Fel-sége; midőn a váczi egyházmegyét Nag'yméltó-ságú és Főtisztelendő Schuster Konstantínpüspök kormányozta; midőn Ujpest Község ple-bánosa Illek Vincze volt; midőn az Egyháztanácselnöki úsztjét Keil I(ároly, gondnoksági ál|ásátMádé András viselte; s midőn Ujpest Községbírájának Karriö Jeromost tisztelte.Kelt Ujpesten, 1888. évi augusztus hó 10-én.

Illek Vinczepleb."

A dokumentumokat dr. Temesszentandrtísi Péter plébtínos úr bozztíjónllísóual közöljük,

ÚjP''"gJji1,6 Közlernények

FonrcsÁx KÁLMÁN

Egy újpesti labdaru gő szeruődése l926-ból

1885. június 1ó-án alakult meg aZ lJjpestiTorna Egylet.* Az egyestiletet Goll János 44éves középiskolai tanár, zeneszerző, 1 88ó-tólaz Apolló c. folyóirat szerkesztője szeÍveztemeg. Az IJTE vezérkarába taÍtozott a városmajdani első polgármestere' az al<kor mind-össze 20 esztendős Ugró Gy'ula. Az a|apítő-levél szerint az egyesület 78 taggal kezdte mega működését.

A tornászok, az at|éták, a teniszezők ésvívók után, alig két évve| azt követően, hogyLöwenkosen (Lányi) Károly mintaasztaloshazatért Angliából' ahonnan két,,football''-labdát és a játékszeretetét is magával hozta, azUTE is rnegalakította a ma1a labdarugó-szak-osztáIyát. Az első pá|yát a pamutgyári mezőn,a mai Görgey utcától északra, maguk a iáté.kosok építették meg a Károlyi Sándor gróftólbérelt területen.

AZ UTE labdarugócsapata 1901-ben azországos bajnokság második, I904-tő| az elsőosztáIyában játszott. A Népszigeten' a maiUjpesti-szigeten kialakított második pályaután l922-ban készült el a korszak legna-gyobb és legmodernebb sportlétesítménye, azUjpesti Stadion. Az ország első ilyen sport-telepét Hajós Alfréd míiépítész, az l896-osathéni olimpiai kétszeres ríszóbajnoka, az e|sőmaw ar labdarugó -válo gatott csatára teÍv ezte.

Y 19. szózadban a telepiilés neuét ,,(J,,-aal írták

Az l920.as években, külföldi mintáka|apján, nálunk is bevezették a professzionálislabdarúgást. 1926 őszén indult meg a profibajnokság, amel}ryrek a szombathelyi Sabaria,a szegedi Bástya, a-debreceni Bocskai és a Fe-rencváros mellett az UTE |ett az egyik leg-jelentősebb együttese. Az újpesti csapat 1929-ben megnyerte a Közép-Európai Kupát,1930-ban pedig a Genfben megrendezett,,Bajn okok tor nájá,, -t.

A Fogl-teswérek révén világhíríívé lettUTE egyik játékosának, Kelecsényi Ferenc-nek a szerződése érdekes kordokumentum.

Aszeruődés

1. A játékos köteles a legkifogástala-nabb módon és legjobb tudásával játszaniklubjáért.

2' k játékos köteles mindenkoron aI<lú pá|yáján,vaw bárhol másutt megjelenni,ahova klubja kirendeli, ott a k]ub titkárának,menezserének vagy trénerének minden a já-tékra, vagy tréningre vonatkoző ltasításaitkövetni és magát mindazon utasitásoknakalávetni, melyeket a klub arra illetékes szervead ki.

3. A játékos köteles mindent elköveuri,hogy magát a legjobb kondicióban tartsa és al e ghathatós abb szo|gá|atokat nyuj thas s a klubj á-nak. A klub illetékes szerveinek erre vonatkozóutasitásait, vonatkozzanak azok tréningre, vagyéletmódra köteles a legszigorubban betartani.Az UTE-zászht az egerület központjóban őr"zik

Közlemények Ú'P'-q$'ti t7

4. A játékos köteles figyelembe venni ésmagát alávetni az országos labdarugó szövet-ség szabályainak, valamint mindazon egye-sülések, ligák, alszövetségek szabá|yzatainak,melyeknek a klub tagja. Jelen szerződés is a|áVan.Vetve a szövetségek mindazon intézkedé-seinek, melyek a szezon felfiiggesztésére, vagypedig betejezéséte vonatkoznak és a szerző-désben foglalt frzetési megállapodások is en-nek megfelelőleg vá|toznak meg (meghosz-szabbittatnak, illetve felfiiggeszttetnek).

5. A játékos nem r'állalhat á||ást a klubbeleegyezése nélkiil és nem lakhatik olyan he-lyen, melyet a klub erre alkalmatlannak tart.

ó. Amely játékos teljesen hasznavehe-tetlennek bizonizul, avagy többszöri figyel-meztetéS ellenére sem tesz eleget kötelezett-ségeinek, sportszerütlenül é1 és viselkedik,vagy pedig sulyosan megsérti a klub fegyelmiszabályzatát' annak szetződését a klub azon-nali hatállyal felbonthatja, és elbocsájthatjaanélkiil azonban, hogy ezze| a uáltságdijra ao-natkoző jogai megszünnének. Az ilyen azonnalifelmondások és elbocsájtások is csak a meg-felelő szövetségi szabályok alap-ián és formali-tásai szerint eszközölhetők' Tehát irásban be-jelentendők a szövetségnek a pontos ok meg-jelölésével, mely a felmondást indokolja' Irás-

ban közlendő azonl<tvil a játékossal is, meg-jelölvén ugyancsak a felmondás okát és azt aszövetségi fórumot, melpél a felmondás ésazonnali elbocsátás ellen j o gorvoslattal élhet.

A játékos fellebbezési joga a követ-kezőkben szabá|yoztatik. A játékosnak jogavan a klubnak ama irásbeli határozatát, mely-ben vele a szeruődés megszüntetését és annakokát közli, akézhezvételtől számitott 8 naponb e|i| az al s zövets é g intézőbizotts á gáho z m e g-felebbezni. Az intézőbizottság köteles a feleb-bezés beérkeztétőI számitott tsznapon belül ajátékost és a klubot kihallgatni és itéletethozni. Ez ité|et ellen mindkét fél továbbifelebbezéssel élhet a szövetség tanácsához, i|-lewe felebb ezésj tanácsához' E felebbezésekaz ité1'et me gho zatalától

. és kihirdetését őI szá-

mitott ugyancsak 8 napon belül nr,'uitandókbe' A beny'ujtástól számitott ujabb tiz naponbeltil koteles a tanács, illewe a telebbezési ta-nács a felebbezést elintézni és végzését meg-hozni. E végzés ellen további felebbezésnekhelye nincsen. A végső forum döntését közliaz országos futballszövetség illetékes szervé-vel, rnely a nyilvántartásbavétel fenntartását,illetve megszüntetését eszközli. A szövetségilyen jogának gyakorolhatása Szempontjábólminden szerződésnak tartalmaznia kell egy

,

Jubikumi mérkőzés az 1920-as éaek közepén

18 Ú'P-*ff.i Kiizlemények

In

|dalzu|át, hogy végső forumként a szövet-ségnek van joga dönteni a szerződések fenn-tartása, Vagy megsemmisitése felett és az i|y-nemü döntések többé már birói uton sem tá-madhatók meg.

7. Jelen szerződés, annak terminusai ésfeltételei, a megsziintetésére és |ejárására vo-natkoző megállapodásai mindenben a1á van-nak vetve a labdarugó szövetség szabá|yainak,valamint a szövetségi szervek idevágő hatá-rozatainak. Ép"n ^Jé,t teljes védel''íet ny'ujtjátékosnak és egyesületnek egyaránt, ha vala-melyik félnek e|járása nem felelne meg a szö-vets é g s zab á|y zatainak.

8. A]ulirott játékos a szabá|yok gondosáttanulmányo zása után kötelezöleg kij elenti,hogy aláveti magát e szerződés pontjainak ésfeltételeinek, mellyel szemben szerződő Hubkötelezőleg kijelenti, hogy nevezett játékos-nak Kelecsényi Ferenc urnak hetenként 32pengőt fizet és pedig 1926 atlg. |_tő1 1927.julius 31ig, továbbá hetenként..-.. pengőtf l ze t I92 . . * . . t ó | I92 . - . . . i s .

9. Jelen szerződés me{szünik, illewebefejeződik 1927 julius 31-én kivéve azt aZesetet' ha közös megegyezéssel, illewe aszövetség megfelelő szabá|yai alapján azt Tnegnem ujitották'

Esetleges ujabb, illewe ktilon felté-telek:

Minden megnyert bajnoki, díj vagynemzetközi mérkőzés után 32 pengő, eldön-tetlen után pedig 15 pengő jutalom Kele-csényi Ferencnek játéka esetén.

le|en szerződés a|áirás előtt felolvasta-tott éS aláirással hitelesittetett.*

* A' szerződ,ést eredeti helyesírással közöljük.

A dokumentumot if. Kelecsényi Ferenc, a

sportoló fia bocsátotta rendelkezésünbe, Az eredeti pél-

dány a Helpörténeti Gyűjtemény tulajdonába került.

- flóífiink

Ji.{q{4,

' w - 1 J '

:*'ln",;Lóá,":*L'ji

:l

É

Áz WE-stadion az aaatís napitín

Ú'BpiriiKiizleméryek I9

Dn. Krusxe Gvoncv,

,,Ző(d szigetek'' Ujpesten, 3. tészA Farkas-erd ő é|etközösségei:

homokpusztagyep

A rákosi homokpusztákpusztagyepeinek egyik utol-só maradványát lelhetjük fela Farkas-erdőben. A hajdannagy kiterjedésű élőhelpek

korábban részét képezte a mai Városliget ésNépliget területe is'

A gyepben é|ő védett és a jellegzetes

társulásalkotó fajok nagy száma azt jelzi,hogyez az értékes életközösség a legősibb része aFarkas-erdőnek.

Eltávolodva a Káposztásmegyer I. lakó-telep utolsó h6zaitó| az erdő képe megválto-zik. Mind gyakrabban előtűnik az etdőtalajaIő| az alapkőzet, a dunai homok és kaücs'Ennek megfelelően a novényzet is jellegzete-

sen átalakul ' Az erős napsütésnek kitett domb-oldalakon jelennek meg a szárazságútrő gye-pek, amelyekben a virágzási idejüknek meg-felelően mindig más és más növényfajok dísz-lenek. Már kora tavassza| megjelennekafarkaskutyatej (Eupborbia Epar,issia) vékony levelűhajtásai. Ma1d az idő előrehaladtáva| mind-inkább domináns növényeivé válnak a területnyílt és zárt gyepeinek. A teriileten megtalál-ható még a pusztűi kutyatej @uphorbia seguieri-ana) is, A kutyatej e|virágzása után boruokipimpók (Potentilla arenar.ia) százaitóL sárgállik adomboldal' A Farkas-erdőben ilyenkor egye-dtil itt ta|áIhatő meg a védett fu.ualón1baj (Sti.pa sp.). Később fészkes virágzatí, lila színűimoltík (Centa'urea sp) és iistdkös göngikék

@,Luscari comosum) virítanak a tisztáson. A ho-mokos részeken gyakori a nyúlárnyék (Aspara-gus fficinalis). Ennek a növén1nrek ágszeríí'levelei vannak, és fiatal hajtásai édes ízíi,ek.TermesztettváItozata a közismert spárga. Haközelebbről mégvizsgá|juk az eIágaző nö-vén1.t, akkor szinte mindig megtaláljuk rajta aspdrgabogarakat (Crioceris asparagi). Ezek abogarak csak a nyúlárnyék hajtásait fo-

gyasztják. A díszes mintázatll bogarak érde-kessége, hogy sztnte mindegyiküknek más és

más a míntázata, Osszel gyakori a mácsonya-fé|é|&ez sorolt vajszíníí ördögszem (Scabiosa

ocbroleuca) és a sárgairágí'pórlffi (Agrimonia

sp.), ame|yek a száraz gyepek jellegzetes

növényei.A kis tisztások szélén sokkal vá|tozato-

sabb cserjeállománnya| ta|á|kozharunk, mint

az erdő más részein. Megtaláljukitt az illatos,fehér virágu közönségu fagnlt (Ligustrum ual-

gar,e), ame|y ősszel érleli mérgező, fekete ter-mését, és a piros bogyós sőskaborbolyót @er,berbuulgaris). Itt-ott előtűnik a csíkos keaker,ógő(Eionynaus europaeus), amelyet a kiilönlegesmegjelenésíí piros és narancssárga színű ter-

mése miatt díszcserjeként is ültetik. Az er-

dőben innen kezdve egyre gyakrabban talál-kozhatunk a aarjritiiaissel (R-harunus cntbarti-cus), ame|y fekete terméseit ősszel hozza. Ne-

vének megfelelően szúrós tövisekkel ren-

delkező cserje'A homokos tisztások széIén és a kicsiny

völgyekben a fenywesek mellett a homoktalajtis kedvelő fehér. (Populus albn), és szürkenyór(Populus canescens) a gyakori. Ezek az egyedeka két faj szárazságú3rő csoportjába (ökotípus)

tartoznak, hiszen a nedvességkedvelők az ár-

terek gyakori növényei. A Farkas-erdő homo-kos részein messzire nyrrló győkérsarjaival ter-jeszkedik, ezért ezeken a részeken a kisebb

méreúi, bokorszerű példányai is gyakoriak. A

nyárasok területén sokfelé előtíínik a homo-kos alapkőzet, amely ősszel ^ gapjas tintagom-bónak (Coprinus clruatus) biztosít megfelelőlétfeltételeke t. A' gyapjas tintagomb a egészenfriss állapotban, amikor lemezei még hófe-

hérek, fogyasztható, de szeszes ital hatására

mérgezővé váIík. Az idősebb gomba ter-

mőteste tintaszerűen'elfolyósodik. A' nyfufásszomszédságában egy kis tisztáson találjuk

20 Ú'B"qs-fi Kiizlem,ínyek

ezüstfákkal övezve a Farkas-erdő kicsinyhornokttjuis (Hippopbae r,hamnoides) populá-ciő)át. A Homoktövis utcától néhány méterretalálható állomány csak hím egyedekből áll'Ez arra utal, hogy valaha egy véletlenül ide-került magból fejlődött ki .gy cserje, amelyivartalanul szaporodott tovább. A homoktövistermészetes pbpulációi már csak

'Újp"'t"''

találhatók meg egyedü| az otszágban,Nem sokkal a Káposztásmegyer II.

lakótelep e|őtt a Homoktövis utca átsze|i aFarkas-erdőt. Azút túloldalán a Megyeri útigfolytatódik a lomberdő gazdag Iágyszáru- éscserjeszinttel. A lágyszárű,nóvények közül atayaszi erdő dísze a soktérdíí salamonpecsét@olygonatum odoraturn), de a szemölcs ellenhasználatos uérehwllő fecskefi (Cbelidoniummaju) is sokfelé megjelenik. A Homoktövisutcát keresztezve egy szélesebb ösvényhezérünk, amely az erdőbe yezet. Itt egy vas-sorompó zárja e| aZ ntat a gépkocsik elől. Aholaz aszfa|ílt megszakította aZ erdő folytonos-ságát, ott az útszé|en agresszívan terjeszkedik

1 parlagfíí (Ambrosia artemisiifolia). Ez azEszak-Amerikából behurcolt növénv. amelv a

mind több ember életét megkeserítő pollen-allergia fő okozója, ott tud gyökeret ereszteni,aho| az ember elpusztítja az etedeti, termé-szetes növénytakarót. Miután ezeken a helye-ken gvökeret eresztett, hihetetlen gyorsan el-s zaporodik, és allergi át okozó vir á gp or át szét-szőrja. Ha valaki karbejár)a a Farkas-erdő e ki-csiny szegletét, akkor megdöbbenéssel tapasz-ta|hat1a, hogy a megbolygatott erdőhatártmennyire ellepte már a par|agfí3'. A parlagfíí-tömeg szinte hadseregként veszi körül ezt akicsiny er dőr észletet, mintha arra várna, hogyaz embet erdőromboló munkája újabb élette-ret szabadítson fel számára. Néhol az erdíóbeis behatolt már a parlagff3' a nagyobb taposás-nak kitett ösvények mentén' de innen nem tu-dott továbblépni, mért az erd'ő bonyolult élet-közösségébe nem volt képes ,,befurakodni''.

' A káposztásmegyeri Farkas-erdő nem-csak {Jjpestnek, hanem Budapestnek is fontostermészeti értéke, ezért minda4nyiunk érdekeazt |dvánja, hogy a Farkas-erdó és az erdőt|<tsérő természetes társulások még sokáig szol-gá|ják az itt é|őkn1nrgalmát és tisztalevegőjét.

@olytatjuk...)

Zórt b omokpusztagy ep árualányh ajjal

Ú'Ö;i:if"iKözlemínyek 2I

Domoros MÁrvÁs

Berda Jőzsef születésének 100. évfiordulőián

Domokos M;átryás levele Berda Józseftrek

Kései szé|iegyzet egy kiadói levélhez

Berda J6skabátyánk Égnil Elégni! címíí ver-seskön1we 19ó4. november vége felé készült ela ZrínytNyomdában. A kön)nrnek kiadói szer-kesztője voltam, akárcsak az eIőző,1957-es, éssok,,belső vihart'' kiváltott Ostor és olajágnak,amelyrrek a versanyaga, kiváltképpen a Csor-dán kivül, a Különös kaland, a Keresztlevél-tánc, legfőképpen pedig a Sajnos című' nég5r-soros -,,Ami van, azvan/ ami nincs, az nincs./ Ha nincs szabadság _ / azért van bilincs.'' -a frissen feltámadt Kádár.adminisztráció erő-szakszervezeteinek a berkeiben nagy felhábo-rodást váltott ki; a költőt becitálták az újpestirendőrkapitányságra, s jó néhány órán ke-resztiil, nem kifej ez etten az úri társal gás han g-ján faggatták, vallatták versginek politikai hát-teréről és jelentéséről (ami egyébként tel-jességgel folosleges volt, hiszen ezeknek averseknek megértéséhez igazán nem voltszükség Sherlock Holmes vagy Poirot mesternyomozói éleslátására. ..).

AZ t964. december 2-án kelt levelem-nek a teljes megértéséhez el kell mondanom,hogy az ostor és olajág miatt Berda Józsefszemélye és költészete eleve mindenestiilgyanússá váIt az adminisztratív és ideológiaihatóságok szemében, ami egyebek közt azza| akövetkezménnyelis járt, hogy az Ostor és olaj-ágat követően hét esztendőnek kellett eltelnie,míghozzájárultak a {óhatőságok ahhoz, hogyettő| a költőtől ismét megjelenhessék egy ko-temyi új vers. ,,A kegyelmesúri zavar'' emle-getése (Berda szavajárása, amivel az irodalom-politikai Walhalla isteneit és félisteneit illette)nem volt tehát alaptalan, de emlékezetem sze-rint akkor, a politikai klímát meghatátozőhruscsovi érában, s zz ílj gazdaságs mechaniz-mus ábrándjának az időszakában retoruiőtamár nem kertilt sor. Utólagos irodalompoliti-kai vagy hivatali mennydörgések emlékét nemőrzi a memőriám,bár va|őszíníí, hogy az o|yanversek, mint a Kutyanyelven kétsorosa _ ,,Bár-ki bármiként ugat: / mindig lesznek k.gy-urak!'' _ ,vtry a Két ktilönféle őrületben, amiegyformán marasztalja el a nyilas tébolyt, és abolseúk diktatúrát _ ,,Mindketten olajat ön.töttetek akkor / a hirtelen elterjedt 6jzre. /

Csak egyre emlékezhetünk ebből: / az égigérő hullabűzte!,, _, aztán aYá|asz _ ,,Olálko-dók falkája / szimato|gat utánad. / Durrantsrájuk alulró| / s rázd meg jól a lábad,,, -, aRögzítés I952-bőI - ,,Minden fiil hallgat, /minden szem figyel. / Emberi ész mindezt /hogy bírod el?!''-, a Kartoték _ ,,Bolondbürokratáka t |áttáI késő / este eg.y alagsorbanszortirozni. / Feleljetek felelősen mindenkorértelmes / E|mék: élet-e ez, hivatás-e, vagy /

élednket megrontó ronda foglalkozáscsupán?'' _ s a Gondolkozzatok|. _,,F'zer-

|<l|encszáztizennégy óta nincsen / béke, csakhébe-hóba feg1werszünet. / Mikor nyerikvisz-sza végte nemzetek s eg1méniely / emberekbitangba veszett esziiket? !', _ és még sorolhat-nám, bizonyára nem kerülték el a kartoték-szoÍtíÍozó bürokraták, a hivatásos és hat. eng.(fel)jelentésírók figyelmét, akik minden

22 Utnf,sii Közlemőnyek

bizonnyal tá)ékoztatták az í1 Berda-kötetszellemiségétő| a,,kegye1mesurakat''.

A levélben említés történik a visszajut-tatott kéziratokról. Ennek aZ a magyarázata,hogy ezek a szó szoros értelmében ,,kéziratok,,voltak; Jóska bátyánk apró cetlikre tintáva|rótt sorai, amelyeket a nyomda számára mimagunk gépelttink le baráti jőszo|gáIatkép-pen, aZ eredetiket pedig visszaszármaztattam aköltőnek, mert ezekke| a kéziratokkal ő való-sággal flzetett is a jó embereinek, újpestimesterember mecénásainak.

Másodikán kelt levelem vétele utánnyomban betoppant a valamikori New YorkKávéház negyedik emeletén ta|á|ható Szép-irodalmi Könywkiadó szerkesztős égébe, kezé-ben elmaradhatatlan kopottas aktatáská1áva|,amelyet a legenda szerint Kosztolányi De-zsőtő| kapott ajándékba, aki nagyon Szeretteannak idején az ő verseit, s 193 1-ben szép le-vélben fejezte ki elismerését. BerdaJóska bá-tyánk ezt a l(osztolányi-levelet is állandóanmagánáL tartotta; ez vo|t az ő kö|tői személyiigazo|ványa, 1964. december 4-i dátummalnekem is dedikált egy példányt új kötetéből:,,Domokos Mátyásnak meghatódott örömmelazért, hogy ez a kőnyvem megjelenhetett!Berda Jóska'' _ ta|án mondanom sem kell,hogy én csupán eszközevoltam a jó üg1nek. A,,meghatódott öröm''-ben, visszatekinwe leg-

alábbis érzem, a költő szorongása is ttikrö-ződ1k, al<s az e|őzmények miatt csak akkorhitte el, hogy hét esztendő után valóban meg-jelenhet újabb kötete, amikor kezébe foghat-ta végre a tiszteletpéldányokat.

Az íi évezredbőI visszatekintYe aZÉgnil Elégnil históriájár a és anyagára,.bár|<lolvasója nwgtáZhatja ma is, hogy az idézett ésmetszően éles - ahogy ő mondaná: ,,vitriolos''_ verseken túl a kötet máig sugárző ko|tőimondaniva|őja az a koltőerkolcs és emberimagatartáq amely Berdát egész életébenjellemezte. Lz E|ég volt! című felejthetetlenés megindító négysorosra gondolok:

Csak gyomrom által tudtok mega|ázni,emberségemben soha.

Ho gy hazugságot hanlgságr a ha|mo zzak?Inkább vigyen el a Szent Mihály lova!

Az ember azzaI a költővel, akit szeret,folyton-eleven, de folyton-változó víszony-ban é1, s noha az Egn1| Elégni! ,,it||ám1ása1,,,amelyek kihívhatták volna,,a kegyelmesurak''nyilvános hangját, ugyanű'gy villámlanak mais, mint majd' neg1wen esztendőve| eze|őtt,mostanában mégis egyre többet gondolok azéLettő| búcsúzó koltőnek azokra a verseire,amelyekben nemes szomorúsággal vonta mega mawar kóltészet történetében egyedülálló-

Balről Antaffi Gyula újstígíní, író, Berda Józs{ és Szőnyi Istuán, a festőrnííaész zebegényi kertjében 1958-ban

Ú'P'"xiKiizlerrlények 1 f

an kiilönöS sorsú' ágyrajárő szegénylegény den korban - ma is _ dermesztően időszeríí'kö|tő pá|yájának és éIetűt1ának végső mérle- vallomást írt magyar költő a reményekkel ésgét. Kevés ilyen megrázó őszinteségíí és min- csalódásokkal roskasztó 20' század során.

Elvitte a huzat

A mostani, majdnem szívem szerintiHaza se adta meg nekem azt az örömöt-irgalmat,hogy kimondhassam végre; köszönöm, hogyemberszámba vettek azért, mert én istettem valamit az emberi méltóságtiszteletben tartásáért, hogy undorodottam ahazudozástól mindenféle értelemb en,, b ármikéntfújt is a széI, divatozott a dőte divat. Enmár győgyíthatatlan betege vagyok eme elvikonokságnak. Hazudjanak helyettem az újokosok, akik mindezt csak pénzért teszik, legyenekakár öregek, vdry fiatalok'

Most' 2002-ben ezitígazán szíven' S gondolom, nemcsak engem.Domokos Mátvás

wl*t

A kéziratokat és a fén1képet Sipos Aron bocstította r,enrJelkezésiinkre.

24 Ú'P--{$"Í:i Kiizlemőn1ek

HmmeltN Laszró

Semsey AJadát

Qpest történetét leginkábbolyan személyiségek befolyá-solták, akik nem voltak a tele-pülés szülöttei, távolabbi vi-dékÍől érkeztek. Mildenberser

Márton, az első telepes budafoki, az a|apítóKárolp család Szatrnár megyei, Ugró Gy-ula, azutolsó főbíró és elsó polgármester nagykőrösiszármazásű volt. Semsey Aladár, a két világ-háboru közötti időszak meghatározó alakja semvolt született újpesti - ErdéMen, aHáromszékmegyei Málnáson látta meg a napvilágot 1872-ben. Széke|y-magyar szülei megengedhettékmagukna\ hogy tehetséges és szorgalmas fiukata nagyszebeni elemi iskolában, ezt kóvetően azottani Allami Főgimnáziumban taníttassák. In-nen Yezetett Semsey Aladár utja a brassóitudományegyetemre' majd a Budapesti KirályiMagyar Tudományeg.yetemre' ahol 1894-ben

diplomát szerzett. Frissen végzett jogászkéntközel két éig a székesfővárosban gyakornokos-kodott, Hódossy Imre üg1ruédkamarai elnökirodájában, majd a millennium évében Erdélybehazatéwe Brassóban, Mihálovits Béla társakéntügyvédi tevékenységbe kezdett. Megnősült, egypolgárcsaládbő| szátmaző lány,t v ezetett az oItár -

hoz. Fiuk, a|<:tZo\tán névre kereszteltek, 189ó-ban született.

A fiatal jogász 189ó-ban állami hivatal-nok, Brassó megye közigazgatási gyakornokalett. 1 8 97.b en már várme gyei a|számv evő, 1899 -ben vármegyei a|1egyző, helyettes áwaszé|<l i|.nök, 1 90 1 -t ő| jár ási főszo|gabír ó volt. Feles é ge isaktív szereplője volt a közéletnek, ő szeweztemeg a karitatív célú Brassói oltár Egyesületet.

Az első világháboru dontó vá|tozást ho-Zott a Semsey család életében. Szociális prob-Lémákjelentkeztek, ameiyeket az 1907 őtavár-megyei főjegyzői tisztséget ellátó tisztviselő csaknehezen tudott orvosolni. 1916 őszén Romániahadba lépett az antant oldalán, és a román kirá-lyi hadsereg benyomult Dél-Erdély területére. Afelvonuló osztrák-magyar és német csapatok rö-videsen kiszorították a hódítókat a Kárpátokontulra, de Semsey Aladár számáta így is szomorútapaszta|atokat eredményezett a román uralompár napja. 1918-ban a háború véget ért, Erdélyromán megszállási övezet |ett. Lz űj kozigaz-gatáS igén}t tartott volna Semsey szakértelmére,ő azanban nem kívánt eshit tenni a román ki-ráLyra, így csa|ád1ával együtt elhagyta Erdélyt.

Budapestre atazott) ahol fegyelmezett á|-lami hivatalnokként munkára jelentkezett aBeltigyminisztériumban. Az itt kapott beosztásszerint t9I9 tavaszán Veszprém megyei hivataltlátott el, a frontról hazatérő katonák panaszaitvizsgáIta ki. A Tanácsköztársaság idején hivata-|átó| megfosztották, újfení munka nélktilmaradt.

A tanácshatalom bukását követően azon-ban fontos feladatot kapott: 1919. okt. 2-t ha-tállyal kinevezték Pest várme gye törvényhatósá-gi bizto sáv á, é's az önkorm ány zatátó| á tm ene ti l e gmegfosztott lJjpest váios élére helyezték.Az egkoú polgrÍnneste,l. arcképe arcbía feluételen

UtBfjJtiHír.es r'íjpestiek 25

Semseynek nem lehetett könnÉ dolga,mikor az öná||őságukra féltékenyen őrködőűjpestiekkel el kellett fogadtatnia önmagát, hi-szen aZ idegen közhatalmat képviselte. Fárado-zása nem volt hiábava|ó, 1922 őszén a polgár-mester-választási blzdelemben Sza|ay Sándorellenjelölttel szemben 47 szavazatnyi többséggelgyőztes maradt.

Polgármesteri hivatali ideje alatta város virágkorát élte. Kihever-te a háború ésazaztkövető for-radalmak okozta megrőzkód-tatásokat. A városközpont ekkor

nyerte el mai arculatát, felépült az UTE-stadion,szobrot állítottak az első világháború áldo-zatainak emlékére, az l923-as árvíz károsult-jainak számára a város által emeltetett, címerreldíszített|akóházak épültek azlrán,1,t Dániel és aBaross utcában, valamint a Mátyás téren.

E,lkészült a postapalota, a sziLőotthon, a maifupád Kőrház főépülete. Kulturális téren is fel-lendiilést hbzott ez azidőszak. Fiúnevelő intézetlétesült a Clarisseum sza|ézi rendházban,emeletráépítéssel alkalmassá tették a Ferenc Jó-zsef (ma: Tanoda) téri iskolaépületet a KanizsaiDorottya Leánygimnázivm befogadására,átadták a Fa- és Fémipari Szakiskolát. olvasó-körök, kulturális és karitatív egyletek, barátikorok tucatjai működtek Ujpesten.

Az ipar fejlődése is számottevő volt,hiszen a trianoni tertiletveszteség során Magyarország elvesztefte a vidéki ipari központok köztilPozsonyt és Temesvárt is, így Ujpest a fővárosutáni második- legnagyobb gazdasági központlett. I923-ban megkezdődött a terme|és azUjpesti Gyapjúfonó és Szövőgyárban, a BrownBoveri Művek Villamossági Rt.-ben, a Cérna-gyárban, az Újpesti Szóvőgyárban. A fel-lendülésnek demográfiai hatása is volt, a városhetvenezres |é|ekszámával a budapesti agglome-ráció legjelentősebb telepiilése lett.,A felsorolteredménypk vá|tozást indukáltak Ujpest köz-igazgatásában is: a település 1'929-ben már me-gyei jogu város.

Semsey Alad ár a kozéIet megbecsült alak-ja lett. Az Ujpest rendezett tanácsú város.Díszalbum c. reprezentatív kiadvány így mé|tat-ja a po|gfumester érdemeit: ,,Dr. Semsey Aladárméltónak bizonyult Ujpest város közönségénekbiza|máta, méltónak bizonyult közigazgatásimúltjához, mert megválasztása óta, pártszem-

- f -a 2M? tu !^ aJ 1n .26 urP.ssll

pontokon felülemelkedve vezeii a város ügyeit,és e gyénisé gének' s zerete trem éItőságáv aI, v a|a-mint energi ájánaktörhetetlens égév e| osztatlanulbír)a a város közönségének biza|mát.,, Semsey éscsaládja minden bizonnyal 1ó| érezte magát Uj-pesten' A polgármester házat vásárolt a Szi|ág5n,út 18. szám alatt, a vasútállomás közelében.(lrtrapjainkra az egykor gyönyöríí villa romosállapotban van.) Régi újpestiek visszaemlékezéseszerint a polgármestert reggelente fiáker szál-lította hivatalába. Felesége is társadalmi szerep-lő lett, az újpesti Katolikus Nőszövetség, I Ma.gyar fuszonyok Nemzeti Szövetsége QpestiOsztályának e]nökeként tevékenykedett. Fiuk,dr. Semsey Zo|tán szilész-nőgyőgyász orvos-ként dolgozott a szülőotthonban, és szintén

Qpesten élt.Semsey Aladár hivatali páLyá)ának egytk

csúcspontja az Egyesült Allamokban tett láto-gatás volt, amelyre városi közgyűlési határozatkérte fel őt. 1930. március I5-én részt vett aNew York-i Kossuth-szobor leleplezési ünnep-ségén, ahonnét ,,igen sok Amerikában élő újpestihonfitárbunk szeretetteljes üdvözletével tértissza,, - írta Ugró Gy'ula. A polgármester ekkormár második hivatali ciklusát töltötte, 1930januárjában a vá|asztások eredményeként meg-erősítették hivatalában.

Bár a harmincas évek e|ején tetőző w|ág-gazdaság1válság gp.,t.t is érintette, azonban aváros viszonylag hamar kiheverte ezt a meg.rázkődtatást is. Nem véletlen, hogy az itt élőnágyszüleink a boldog békeévekként emlékeztekvissza erre az ídősza|<ra,

A éltized végére viharfelhők gyülekeztekEurópa, Magyarország és így Ujpest felett is. Afokozód'ő háborús készülődés' a társadalmiellentétek, a szé|sőséges politikai megnyiMnulá-sok komoly kihívások elé állították a korosodó,megfáradt polgármestert. 1 93 8-ban Endre Lász-ló alispán nyomására lemondott hivataláról, ésvis szavonult a közé|ettő|,

Semsey Naóár nyugállományuként éltemeg a második világháborút, a hatalomáwételt,Úí.'. város fiiggetienségének elvesztését, a fő-városhoz történő csatolást is. 1 95 3 -ban hunyt el.A mindeddig leghosszabb hivztali időt kitöltőújpesti polgármester halálában is hú maradt vá-rosához, családjával együtt a Megyeri úti teme.tőben nyugszik.

Neiet parkviseli Újpesten. E

Híra újpestiek

A régi Szentlélek-kapu Brassőban a Cenkkel htítterében

A Háromszék megyei Mál-nás, Semsey Nadár szúIő-fa|uja, kicsiny település volt.Még 1910-ben is csupán 854lelket szám|á|t, és bár

vasútállomással, postahivatallal és teIefonnal isrendelkezett, egyetlen vonzereje mégis aközeli gyógyforrás volt. Nem csoda tehát,hogy a tanulni vágyő Semsey Aladárt szüleinagyszebeni iskolába íratták be. A szász városközel harmincezres lakosságáva|, kózintéz_ményeivel, patinás múItjáva| megfelelőkereteket biztosított az ambiciőzus fiatalem-ber fej\ődéséhez. Adöntő hatás azonban Bras-sóban érte. A Kolozsvár utáni második lep'-nagyobb Erdélyi város kultu r.áIis, gazdasági éskózigazgatási központ is volt. Bár a magashegyek közé éke|ődött, falakkal, bástyákkalköriilvett település döntően ktilönbözött az

Híres újpestiek

ekkortájt fejlődésnek indult' )őva| flatalabbUjpesttől, mégis felfedezhetünk néhány közösvonást. Brassót ugyanazok az tparágak jel|e-mezték, mint Ujpestet, igaz, a Ía-,bőr- és tex-tilipar mellé ott felsorakozott az éIe|miszer-ipar is' A másik közös vonás a két város etnikaiés vallási sokszínűsége volt. Brassóban marya-rok, szászok, románok éltek eprrnás mellett,katolikusok, görögkeletiek, protestánsok, zsi-dók gyakorolták hitiiket. Bfu lakosságszámtekintetében {Jjpest előbbre járt, hiszen Bras-sónak 1910-ben is még csupán neryenezeÍlakosa volt, de a polgárosodás tekintetébenegyértelműen a naw hagyományú erdélyi vá-ros volt előnyben' Semsey Aladár Brassóbansajátította el egy sokszínű, népes városvezetési technikáját, és ezeket az ismereteitszerencsés módon gp.'t feIvtrágoztatásánakszo|sá|atába áI|itotta. Á

Ú'P'"gs-fri27

SzorrŐsv Meru'qNNIE

^z Ujpesti Helytörténeti Gyííj teménymegteremtője

Gyííjteményünk az idén ün-nepli helytörténeti kiállító-hellyé nytIvánításának 30. év-fordulóját. Ez alkalomból ke-resttik meg Neogrády Lász|őt,

múzeumunk létrehozőját, A Megyeri UtiAltalános Iskola nyugalmazott t^nái^, a Ma-gyar Honvédség ny'ugállományú alezredesemunkássását I993-ban a Íőváros Pro lJrbedíjja|,Új{est díszpolgári címmel ismerte el.

_ Laci bácsi, kérem, rrleséljen néhány sző-ual ifirísógdről!

_ I9L4. május 1l-én EtdéLyben, ZI|a-hon sziilettem. Edesapám a. helyi bank fő-könyvelőj e volt, édes any ám a háztartást vezet-te. A középiskolát bátyámma| együtt a zllahiWesselényi Kollégiumban, Ady Endre iskolá-jában kezdtem.

1925 -ben édesapám tragikus körülmé-nyek kozött elhunyt, édesartyám egyedülnehezen tudta nevelésünk gondjait váIIalni,

ezért Budapesten élő öccséhez költözttink. Ittaz Obudai Reálgimnáziumban folytattam ta-nulmányaimat. Erettségi utánaz akkori nehézelhelyezkedési vis zonyok közott a T atai J ár ás_bíróságon találtam magamnak munkát.

_ Bírósógi irodóból bogan került katonaipályár"a?

_ 1'936_ban vonultam be tényleges ka-tonai szolgá|atra a légvédelmi tizétséghez,majd a Ludovika Katönai Akadémia elvégzéseltán a honvédség hivatásos tiszti állományábakerültem' A második Bécsi Döntés után(1940) Kolozsváron és Marosvásárhelyen,majd később Budapesten teljesítettem katonaiszoIgá|atot. Ekkor nősültem meg. 1945 janu-árjában orosz hadifogságb4 estem. A romániaifocsani hadifogolytáborból feleségem és amoldvai csángó magyarok segítségéve! szaba-dultam ki. Ezt követően Budapestre jöttiinkfeleségemmel egyiitt; és a budai Várparancs-nokságnál j,elentkeztem szo|gá|atra' El is

Helytönénai Gyíljtemény az lsnón út 5. szám alatt. A felz.létel az 1980.as éaek elején kénült

28 U'É:iiÍji Interjú

"I

kezdttik azú)jáépítő munkát, aIÍU2 Vasút- ésHídépítő század parancsnoka lettem. A ro-mokban heverő orczág több vasútvonalát éshídját építetttik új j á'

- Tud,juk, hog tagja aoh annak n katonaibizottsdgnak, arnelyik felkutatta, és aisszahozta az184849-es szabadsógharc zószlőit a Szoajet-uniőből' IxIag élmény lebetett ez akkor.

_ A legfontosabb űjjáépítési munkála-tok befejezése után a Budai Várban levő,akkori Honvéd Levéltár és Múzeum parancs-nokságához osztottak be. 1949-ben a szabad-ságharc centenárium i |<lá||ításfua készültünk aNemzeti Múzeumban. Anyaggyűjtés közbenrádöbbenttink, hogy a katonai zászlík hiá-nyoznak. Felkutatásukban én is részt vettem.Kiderült, hogy a zász|őkat 1945-ben egy oroszszázados felismerte, Devecserbe szá|Iíttattaegy zsálanány gyíijtő alakulat va gonj ában. In-nen a-vonatot Bécsbe fuányttották. A BécsiHadilevéltár Yezetőjét' kerestiik meg az igy_ben, tőle azt aZ információt kaptuk, hogy azászLők Varsóban vannak. A lengyel főváros_ban kérdésünkre viszont ^Zt a váIaszt kaptuk,hogy a zász|őkat továbbvitték Moszkvába. Ittsikerült végül visszakapnunk az ereklyéket.N"gy örömmel, ünnepélyesen, díszszázadkíséretében szállítottuk őket a Ferihegyirepülőtérről a Nemzeti Múzeumba. A kiállításbefejeztéve| a zász|ők a Budai Yátba, a Had-történeti Múzeumba kerültek. amelrmek nemsokkal később megbízott p.,",,.,,'ota lettem.195i-ben hadimúzeumi szolgálatom meg-szíínt, és 37 évesen őrnag5,ként ,,nyugállo-mányba helyeztek''.

_ Mikor került kapnolatba Újpesttel és atantÍri pdl7tÍaal?

Időközben kozépiskolai történelem-tanári diplomát szereztem. Ekkor talá|tamta-nári á|Iást lJjpesten. A Megyeri Uti NtalánosIskolába kerültem, majd ugyanott későbbigazgatőhelyettes lettem. Iskolai munkámmellett nagy érdeklődéssel fordultam Újpesthelytorténete felé. Kü.lönösen Ugró Gyulaegykori polgármester Ujpest című monográ-fiája volt rám nagy hatással. Ezenkívül a SzabóErvin Könyrtár igen bő forrásanyaggaI á|Itrendelkezésemre. 1955-ben határoztam eI,hogy a diákokat is bevonom a munkába; hely-történeti szakkört szeÍveztem, és nagy örö-mömre a fiúk és lányok egyarántnagy lelkese-

Interjú

déssel vettek részt a helwörténeti kutató-munkában. Fő foglalatosságunk lett ókoricserépmaradványok győjtése, fő|eg építkezé-sek, szántások területén. Igy fedeztük felpéldául a Babits Gimnázium építésekor aszar-mata és kelta lakóterületek maradványait. Ahelytörténeti munkám így a sza|d<ör kere-tében folytatódott. A talált anyagokat részbenaZ ewre bővülő iskolai gyűjteményben he-lyeztük el, részben múzeumoknak adnik át.

- Volt-e különösen ernlékezetes élményeezzel kapcsolatban?

Egy alkalommal a Balaton-parti Fe-nékpusztán nyári táborozáskor a diákokkalnagy mennyiségű római pénzérmét találtunk,amit a Keszthelyi Múzeumnak adtunk át.

Helytörténeti szempontból a legjelgn 'tősebb eredményünk Károlyi Lász|ó gróftel ekel a d ási ir o dája any agának f e|tár ás a volt. A

Jőzsef (ma: József Attila) utca 38.-ban míí-kodott hivatal iratanyagát és a család áIta| amásodik világháború a|att itt letétbe helyezettkönyveket az épi|et pincéjében fedeztük fel.I974-ben adtuk át a kb. 40 csomó iratanyagotés 150 térképet az országos Levéltárnak, a1 10 kötet könyvet pedig az országos Széche-nyi Könyvtárnak.

- Hogyan sikeriih egrben tartanL beru.a-tatni és fejleszteni a gyűjteruényt?

Ú'BH-í'tiA g, t.íj rc n é n 7 szí n h riztrjrt é n et i ttÍ rl cij a

29

_ A helpörténeti munka időközben or-szágossá vá|t, számos konferenciát rendeztek,melyeken rendszeresen részt vettem. 1957 -tő|a }Jazafras Népfront keretén beltil helytor-téneti bizottság jött létre, mely előadásokat,vetélkedőke t szewezett, szakköröket működ-tetett. A hallgatók, résztvevők a további doku-mentumok felkutatásában sesédkeztek. Az is-kolai gyűjtemény olyan nagy-|ett, hogy kerü-leti szintű bemutatást is lehetővé tett. A szak-köri kereteket kinőve a meglévő anyagok ré-szére a kerületi tanács |969-b;en a Templomutca 10. szám a|,att biztosított helyet.

Ebben az időben sok újpesti látogató sa-ját fetajánlásával, adom ányáva| gyarupította azanyagot. A tanulók, a szjJlőkés az idősebb lokál-patrióták érdeklődése, valamint munkája nyo-mán megalakult a helytorténeti gyűjtemény,melynek alapítási évét I972-{ól számítjuk. AVenetiáner utcai iskola egyik tantermébe kolto-zőn.átekkor a |aá|lltás anyaga.Itt már rendezettkörülmények között, tárlóÉban mutattuk be ameglévő fotókat, tárgyakat, írásos dokumentu-mokat. A Múvelődési Minisztérium a sqj-temény működési engedélyet 1977-ben adta ki.

1982-ben az iskola fe|űjítása miatt a ke-rületi tanács az Iswán út 5.-ben lévő lakó-

éptilet földszintjén biztosított he|yet szá-munkra. L gy1)temény működtetésében szak-mailag nagy segítségiinkre volt Gerelyes Ede,a Budapesti Történeti Múzeum szakfelügye-|ője, fenntartásában az újpesti tanács, majd azönkormányzat' N"gy örömmel végeztemgyűjteményvezetői feladataimat, később márnyrrgdíjasként. Munkám során számos újpestilakos keresett fel kérdésével, problémájával,felajánlásával, sokakkal kötöttem igen jóbarátságot.

N"gy örömömre szolgá|t, amikor mun-kám elismeréseként a fővárostől Pro Urbedíjat kaptam, de az igazán nagy megtisztelte-tés akkor ért, amikor Ujpest díszpo|gáráváválasztottak

- Milyen rna a kapcsolata Ujpesttel?- A rendszewá|tás után rehabilitáltak;

nyrrgállornányű' alezredessé léptettek elő, la-kást kaptam a II. kerületben. I996-ban ag5íijtemény vezetését az U)pesttől való nagytávo|ság és korom miattfájő szívve| abbahagy-tam. Azőta is folyamatosan nyomon követemUjpest és a helytörténeti ffitemény fej|ő-dését, rendszeresen kapom a kerületi informá-ciókat, és a mai napig is biiszkén vallom újpes-tinek magam. !

Pohok, tdrlők, szekrények az ablaktalan helyiségben

Ú'B#Jf:i30 Interjú

Dn. TenczY FERENC

Városházi emlékEletem első munkahe|ye azújpesti városháza volt. Ez azidőszak mindössze ó hónapigtartott. Ezt követően új mun-kahelyre kerültem, ahonnan

43 éwe| később ny'ugdíjba mentem. ó0 éweleze|őtti utols ó v ár o sházi' élményem,, ahho z anaphoz kapcsolódik, amikor vtéz dr. EndreLászIő,* Pest-Pilis- Solt-Kiskun várme gye (ak-kor még így |nvták Pest megyét) diktátor haj-lamú alispánja hivatalos - mondhami meg-félemlítési céIzatű _ látogatást . tett a váro*sielölj áróság me gre guláz ásár a. Az ors zágos nyi-laskeresztes vezetők |lire, vagy inkább hír-hedtsége megelőzte érkezését.

L tfugya|ás a díszteremben volt. En-gem kedves kollégáim valamilyen |átszatfe|a-dattal becsempésztek a terembe. Az alispánjelentéseket kért a főtiszwiselőktől, termé-szetesen a polgármestertől; majd utasításokatosztogatott, mint egy kényúr a rabszolgáinak.Erces hangja pattogott, mint a go|yőszőtó.Kemény viták keletkeztek, s még keményebbledorongolások. Izzott alevegő: a megszégye-nítés kimondhatatlan mértékíí volt. Ekkorfelállt dr. Szenyéri Ernő városi tiszti főigyész_ akit mint a református gyülekezetünkvezetőpresbiterét és ügyészét jól ismertem -, ésugyancsak kemény, határozon hangon vissza-utasította az alispán dörgedelme s beszédét, azttörvényellenesnek minősíwe. Majd a törvény-sértések elleni tiltakozásul városi főngyészitlszt1érő| visszavonhatatlanul lemondott.

Döbberretes csend lett, bénító néma-ság. Majd felhangzott az alispán diktatórikusés a főngyészt elítélő dikció;.a, és kényszer-sziinetet rendelt el. Nékem, aki elsőéves jog-hallgató voltam, ez e|ég tanulság volt, és gyor-san megkerestem magamnak a teremből valókijáratot. A negatív és pozitív példát egyatántelhoztam magammal életre szóló tanulságul.

*Dr. Endre Lászlőt a Népbíróság háborus bűn-tettek miatt 1 945-ben haláIbüntetésseI súitotta.

FelhívásKeressük lJjpest régi emlé-keit: visszaemlékezéseket,régi fényképeket, képesla-pokat, dokumentumokat ésminden olyan személyes

emléket, amelyek városrészünk múltjához kö-tődnek. Amennyiben On szívesen mesél csa-Iádja, munkahelye történetéről, kérjük, je-gyezze fel emlékeit, vaw je|ezzen szerkesz-

Leuelesláddnkből

tősé günknek, és r ö gzítjük vissza emlékezés ét.A rendelkezésünkre bocsátott anyagot ̂ , Úi-pesti Helytörténeti Gyűjteményben: 1043Budapest, BerdaJózsef u.48' helyezzük el.*

*Ebben a rovatunkban folyamatosan közöljükolvasóink leveleit, szükség szerint szerkesztett formában,esetleg rövidíwe.

Ú'P-:q.-sJi 31

Könyvek Uipest múltiáróI

2002 márciusában. i .

aZ U]pesu ő.oznlu-r,-elődési Kör kez-demény. ezésére,Új-pest onkormány-zatának anyags tá-mogatásáyal megje-lent az lJjpest lexi-kon. A lexikon öttémakörben fog-lalja össze a tele-

W püléstörténetét.Aszerkesztőbizottság elnöke dr. Sipos Lajos. Akötet főszerkesztője, egyben a helytörténeticikkek szerzője Hirmarrn Lász|ő, Főszerkesz-tő-helyettes, valamint az építészet-, míivészet-és irodalomtörtén'et témájú, cikkek szetzője:Iványiné Konrád Gizella. Az ipartörténetiszócikkeket Szöllősv Marianne, a sporttörté-neti szócikkeket Fericsán Kálnrán, a tudo-mán1történeti szócikkeket Opauszki Viktóriaírta. A kötetet dr. Bencze Géza, r1r. CzéténylPiroska, dr. Estók János, dr. Hencsei Pál ésdr. Kerényi Iswán lektorálta, Banga FerencMunkácsy-díjas grafiLrrsművész tewezte, Azér de|áő dő olvasók tájékoző dását me gkönnyítia kötet végépta|á|hatő tematikus mutató.

Az Ujpest lexikon megvásárolható a

meg.elent riportjainak válogatása szőI az 1948-ban Magyarorczágta érkezed görögség polgár-háborus üldöztetéséről, menekiiléséről és ha-zánkban kialakult é|etéről. A betelepülők és le-származottaik vallanak arról, hogyan találtakhazát náItnk, miként ápolják kapcsolataikat azanyaországgal. Megszólalnak Makrisz Aga-meÍnnon szobrászmíivész, dr. Szabó Kálmán,azELa^E görög tanszékének vezető)e, dr. ZiszjKleoniki, a Bethesda Gyermekkórház főowosaés mások" A szemtanúk hiteles lallomásai eddigkevéssé ismert történelmi eseményeket ismer-tetnek meg aZ érdeklődőkkel, s tájékoztatrrak agörög nemzetiség mai é|etérőI, hazánkhozva|óviszonyáról. A kötet az Ujpesti HelytörténetiGyűj tem ény köny-vtfu áb an olvasható.

B erda Józs eÍ szav alóvef senyA koltő születésének századik évfordulóia al-kalmából, március 7-én Berda JózseF sza,va|ő-Yersen}t rendezett a Bródy Imre Gimnázium'A. szervezők az í:jpesti középiskolák versmon-dóit látták vendégül.

Emléktábla avatásAz újpesti Király utca 5. szám a|att, a jelenlegiSzabó Ervin Könywtár fi,ókjának földszintifogadóterében március 6-án emléktáblátavatott dr. Fodor Péter, a FSZEK főigazga-tőja. A tábla az öt ér,tizeddel ezelőtt, ugyan-ebben az épületben mííködő könywtáros képzőiskolának állít emléket.

Helytörténeti vetélkedőAz Ujpesti Helytörténeti Alapítvány kuratóri-uma március 22-én 10 órakor, az UjpestiGyermek- és Ifúsági l{ázban rcndezi meg ako zépiskolai helytörténeti vetélked őt. A zsíiriehöLe Hock Zo|tán, Qp"'t alpolgármestere.

Kriszt Lajos Emlékére Alapíwány

Janlár 30-án _ ez(ltta| hetedik alkalommal _

került sor Kriszt Lajos Emlékére Napíwánydíjl<losztó ünnepségére, amelyet évrő| évreKriszt L aj os, IJj pes t e gvkori főszámv ev ő1 énekszületésnapján tartanak. A díj alapítőja dr. Ka-poIy Lásző akadémilrus' Kriszt Lajos fia. Azalapíwány kuratóriumának döntése értelmé-ben ,,az év köztisztvise|ője,, ez alkalommalFritz Iswán né, az újpesti polgármesteri hivatalművelődési és sportoszt ályának munkatársa.

Kossuth Kiadó könywesbolgában (Bp. fV.,Csányi L. u. 38'), valamint a Libri újpestikönywesboltjában: a Centrum Aruházban(Iswán út 10.).

Miként a mada-rak'.. címmel, Pa-padopulosz Fili-posz beszélgetéseitdr. Eperjessy Er-nő szerkesztésé-ben 2001-ben je-lentette meg azUjpesti Görög Ki-sebbségi Onkor-mányzat. A kötetrészletesen szóI a

maryaroÍszági görögök történetérő| a 15. szá-zadtőI kezdődően napjainkig, ismerteti a ma-gyar-görög irodalmi kapcsolatokat is. A szetzőI978 és 2001 között ktilr;nboző folyóiratokban

- 7 - a - - ' \ i .32 U'E|ssÍ",l Helytörténeti hírek