Tudomány nltÁsznt vot. 1012. (2014) pp.25-2a.

Az Év Hala Magyarországon zor4-ben:a magyar bucó - Zingel zingel (Linnaeus t766)

TTTH BALÁZS

Duna-Ipola Nemzett Park lgazgatósi'g

összefoglalás

A Mag1'ar Haltani Társaság (w.vr.rv.haltanitarsasag.hu)által megh irdetett választásra beérkezettszar.azatok alapján zor4-ben a magyar bucó(ZÍngel zingel) lett az év ]rala. Ebben a leírásbanáttekintéSt szeretnék adni erről az értékes'endemikus fajról' A magyar bucó ,,a folyómeder hala''.Leginkább a meder fenekén, a mélyvízben tartózkodik,így ritkán találkozunk vele. Ennek megfelelően megle.hetősen kevés információ áll rendelkezésre ahhoz, hogyvédelmét aktívan szervezhessük' Avonatkozó irodalom,illetve a saját tapasztalatok alapján elmondható, hogya természetes dinamikával rendelkező folyószakaszokmegőrzése, a kavicszátonyok védelme, vala-mint a folyók duzzasztásának tilalma kulcs-fontosságú a faj fennmaradása szempontjából.Az élőhelyén történő kavicskotrások megszüntetése,i]letve a Dunán a hajózás sebességének helyenkéntiés időszakonkénti korlátozása indokolt lehet.A mederfelmérési módszerek és a hidrodinamikaimodellek fejlődése' il]etve az ezekből származógeoreferált térképek e]emzése biztosíthatja a me-derfenéken uralkodó abioitikus adottságok egyrepontosabb Ieírását. Ennekbirtokában a hidroakusztikuseszközökkel, továbbá a hazai fejlesztésű elektromoskecéve] történő célzott vizsgálatok kiterjesztésesegítheti bentikus halaink - köztük a magyar bucó -iikológiai sajátosságainak pontosabb feltárását.

Summarl

The fish ofthe year in Hungary in zol4r Zin-gel - Zingel zingel (Linnaeus 1766)

BALÁzs TTTH

Considering the votes recieved by Hungarianlchthiological Society (rl.rl.w.haltanitarsasag.hu) Zingel(Zingel zingel) is the fish of the year in Hungary in2014. In this paper I would like to give an overviewabout this Danube endernic species that has a highecological and natural value. Because Zingel lives at thebottom of large rivers, it is very difficult to know theecological specificities, so not too many informationavailable to develop any conservation program.According lo lhe literature and my own experiences.it seems to be clear, that protection of dinamic riverbedespecially gravel leefs and avoiding new dams arethe most important key s of successful protection. In

the habitat of Zingel dredging should be proliibited,and navigation speed limit should be introduced.Advanced measurement and modeling technÍques areknown to describe the ríverbed abiotic characteristicsand flow conditions. Using this technology withgeoreferenced maps combined with results of newlydeveloped electric bentic trawl and hydroacousticinstruments would help to understand the ecologicalneeds of benthic fish species - including the Zingel.

A faj státusza és rokonsága

A magyar bucó _ korábban használt tudományosneve Aspro zingeIvolt (HARKA 201' _ szűk elterjedésiterületű, a Dunavízrendszerén kialakult (ott endemikus)halfaj, mely megtalálható a Dnyeszterben és mellék-folyóiban is. A faj hazánkban fokozotttermészetvédelmiolta]om alatt áll, szerepel a Berni Egyezmény III.függelékében, illetve a NATURA 2ooo II. ésV. függelékében. (HARKA És SALLAI 2oo4).A hazánkban alkalmazott termésZetvédelmi minősítésirendszer szerint ,yeszélyeztetett'' faj (GUTI r993).AZ aktuáliS taxonómiai álláspont szerint a magyarbucó rokonai a részben hasonló elterjedési területűnémet bucó (Zingel streber), a Rhone folyóban élőapron (Zingel asper), illetve a Vardar folyóban é1ő'vitatott taxonómiai helyzetű Zingel balcanicus(KoTTELAT ÉS FREYHoF 2oo7). BÁNÁRESCU(tggo) szerint a Z. balcanicus a Zingel streber alfaja,ezért Z. str eber b alcanrcus néwel jelöIi meg; emellett egymásik alfaj Nera folyóbeli előfordulásáról is beszámol:Z. streber nerensis. A Zingel balcanicus ÍajtKOTTELAT ES FREYHOF (zoo7) külön fa.jként adja meg. mint a Vardar folyó egyedüliZingel nembe eső tagját. GYÖR E ÉS .]ózsa (zooq) aZing eI balcanícus fajt ..valószínűleg kipusztult,, fajkéntemlíli. (Érdekesség. hog5 KoTTELAT ES FREYHoF(2oo7) a német bucó előfordulási területére a Dunánkívül a Dnyesztert is megjelöli, noha onnan egyébforrás nem említi előfordulását.)

Kialakulás és elterjedés

BALON (1967) szerint a Zingel nem őse aTisza forrásvidékén alakult ki' A miocén kori(z4-53 m. év) ősbucó később innen terjedt továbba Dunába, majd a Z, streber Íaj _ mint a jelenlegiZ. asper őse _ később eljutott a Rhone folyóba. Aszerző jelzi' ugyanakkor, hogy ebben a kérdésbennincs egységes álláspont; leírja, hogy BANARESCU

Tudománya Zinge| nemet Rhone-i eredetűnek tartja,a dunai két különböző formáját (Z. zingel., Z'streber) pedig két külön a]kalommal történőbevándorlással hozza összefüggésbe. A R]rone ésa Duna vízrendszere közötti vándorlás lelretőségéta szerzők a pre- és posztglaciális időszakok folyamiösszeköttetéseivel magyarázzák. BÁNÁRESCU (199o)THIENEMANN és FINK munkáira hivat-kozva leírja, hogy, a Rhone és a Duna (illet.ve a Rajna) a pliocén (5,3-t'8 m. év) időszak-ban összeköttetésben volt egymással, így avízrendszerek közötti vándor]ás lehetősége megvolt.Aszerző szerinta Duna és a Dnyeszter közötti átvándor-lás lehetőségét a Fekete-tenger időszakos kiédesedésetette lehetőVé. Avardar folyóbeliZin g el balcanicus elő-fordulásának magyarázatára a szerző két lehetőségetmutatbe.AzegyikszerintaVardarfelsőfolyásakezdetbena Morava folyó vízgyűjtőjéhez tartozott, a másikszerint a Duna korábban az Égei-tengerbe folyt,nagyjából a mai Morava és Vardar nyomvonalán.A faj vízterek közötti vándorlása mindkét esetbenmegtörténhetett.

A magyar bucóhoz hazánkvizeiben csak a német bucóhasonlít, azonban néhány határozóbélyeg ismeretébena két faj könnyen megkülönböztethető egymástól.Ha két egyforma nagyságú magyar és német bucótegymás mellé teszünk, elsőként az tűnhetfel, hogy a magyar bucónak a testéhez ésa fejéhez képest sokkal nagyobb szeme van, mint anémet bucónak. A német bucó faroknyele jobbanelvékonyodik, és o]da]án a harántsávok határozot-tabbak. A ma5lar bucó első hátúszójában r3.14, míga német bucó esetén 8-9 tüske található (HARKA ÉSSALIÁI 2o04).

Élőhely, életmód, gyakoriság

A magyar bucó az elterjedési területén belül első-sorban a nagyobb folyóvizeket kedveli (Duna,Tisza), de kisebb vízfolyásokban is előfordul,mint például az Ipoly vagy a Pinka alsóbbszakasza. Érdekesség, hogy CSIPKÉS És Izsó(zot3) az igen kisméretű Kerka folyóban istalálkozott magyar bucóval. A faj elő-fordu]ása a paduczóna alsó, és a dévérzónafe]ső szakasza között jellemző, nagyobb állományaia márnazónában a]akulrrak ki. Erősenáramláskedvelő, de elviseli a lassabb vizeket is.A lassúbb, illetve a gyorsabb áran-rlású vízbentaláIható populációk között morfológiaikülönbségek ]ehetnek (Pintér 1979)' A duzzaSZtottszakaszokról általában eltűnik, azonbanHARKA (zo13) olyan esetről is beszámol'amikor a Tisza.tavi folyószakaszon üzemszerűduzzasztás mellett' gyengén áramló vízből,6 m mélységből került e]ő.

A faj a kemény, kavicsos-homokos aljzathoz ra.gaszkodik (LELEK 1987)' erősen iszapos helyen

HALÁSZAT Vo|. 1o7l2' (2014) pp.25-28'

nem találkozunk vele (ERCjS ÉS MTSA|. 2oo8)'oxigénigénye viszonylag magas (STREBETZ 1957),de az egyéb vízszennyezésre nem túl érzékeny(PINTÉR 2oo2), a

-budapesti szakaszon is megél

(PINTER 2oo2, EROS ES MTSAI. 2oro). A ZaBWafolyóba _ annak tisztulását követően _ még a paduce]őtt vissZaté , és azóta folyamatosan terjed (Sze-pesi ES MTSAi. zor3). Jelenléte már a Tarnában isigazolódott (FÜLEKI ÉS HARKÁ 2o13).Tápláléka sZerves törmelékből, apróbb

fenéklakó makrogerinctelen szervezetekbő] éslralakból áll, egyes vélemények szerint az ik-rát is fogyasztja' GHERACOPOL (1970) Szerintleginkább lárvákat, és kü]önösen a Gomphusnem képviselőit fogyasztja e]őszeretettel. A hazaiDuna.szakaszon két Gomphus-faj van jelen(JAKAB És DÉVAI 2oo8), a sárgás szitakötő(Gomphus flauipes) és a feketelábú szitakö-tő (Gomphus urrlgatfssinrus), azonban a szerzőkszerint ezek a fajok a magyar bucóval ellentétbeninkább a lágy üledékes aljzatot preferálják.A Dunában szintén előforduló csermelyszita-kőtő (onychogomphus forcipatus), illetve azerdei szitakötő (ophiogomphus cecilia)(FARKAS ÉS MTSA] zor3) élőhelye jobbanhasonlít a magyar bucó élőhelyére, így nyilvánezek a fajok is szerepelnek az étrendjén.A magyar bucó éjjel aktív, ilyenkor a mély

vizből a sekélyebb, parti zónába vándorol, ésott keresi táplálékát. Ivarérettségét a harmadikévben éri el, ferti]itása kilenc éves koráig növekszik(GHERACoPoL 1970). Ivási ideje március-ápri-lis (KoTTEI,AT ÉS rnpyHott zoo7), néha áprilismájus (HARI(A' ES SALLA] 2oo4). Az adott évívási ideje valószínűleg aZ aktuális időjárás-tól függ. 2o12-ben a Duna gödi szakaszáróláprilis r4-én bemutatási cél1al kifogott ma.gyar bucók az akváriumban ívtak le néhány hétmúlva. Az üveg falára erősen rátapadt ikra, majda kikelt ivadék először Byorsan fejlődött(KoRoDY OLIVÉR személyes közlése zo14).GHERACOPoL (1970) Szerint az egyedek fejlődéseinkább lassú, és a harmadik év után még lassab-bá válik' Természetes korülmények között az apróragadós ikrát a köves, kavicsos szakaszok gódrei.be rakja (PINTÉR 2oo2), majd a megtermékenyí-tést követően vékony kavicsréteget csapkod rájuk(HARKA ES SALIÁI 2oo4).

Nem tartoZik a jó úszók közé, mivel úszóhólyagjavisszafejlődött (STREBETZ r957). A rna-gyar bucó a meder hala, jórészt a mély-vízben tartózkodik' ezért mennyiségiviszonyairól nehéz pontos képet alko|ni. Éjszaka'amikor part közelébe húzódik, hatékonyabbangyűjthető' azonban ilyen körülmények köZöttis rendkívül alacsonynak mutatkozik a faj relatívgyakorisága. Az elmúlt években SZALOKY ÉSMTSAI. (2014) fejlesztettek ki egy olyan minta-

-zo'

Tudományvételi eszköZt, amellyel a bentikus halak, köztüka bucófajok mélyvízben is foghatók. Az újeszköz, az elektromoskece használatávala magyar bucó relatív gyakorisága az éjszakaiparti elektromos halászat során tapa sztalt o,2796-rő|7,72y6-ra módosult. (Érdemes megemlíteni, l-rogy anémet bucó esetén ez a különbség még szembetű-nőbb: parti elektromos halászattal o,o6%, elektromoskecével rr.8r%] '

veszélyeztetettség, védelem

A magyar bucó a bucófélék legnagyobbranövő képviselője, akár a 45.50 cm-es test-liosszúságot és az r kg-os testsú]}t is e]érheti'komoly halászati, gazdasági jelentősége azonbanmégsem volt soha. Korábban ugyan fogyasztották'és ebből a szempontból e]sőrendű halnak tartották'de sosem fogták kereskedelmi mennyiségben.,,Szárazon sütve a íejtől a farokig minden ré-sze ehető'' írja CSOMA (rg6+), aki arró] is beszá-mol, hogy kisebb példányai kedvelt csalihalnakszámítanak, mivel nagy az életereje, ,,a lrorgonegy hétig is élve marad',. Korábban egy-egypéldány gyakran szerepelt a halászok zsák-mányában, ma inkább a fenekező horgászatáldozatává vá]nak egyedeik. Gyakori, hogy a horgászúgy szabadítja ki a horgot a magyar bucó szájából,hogy közben elpusztítja az állatot. Ez helytelengyakorlat, célszerűbb ilyenkor elvágni a zsinórtés visszaengedni a halat, mert így nagyobb azesélye a túlélésre. A horgászfelszerelések maiárai mellett ez kellemetlennek tűnhet, azonbanmegkönnyítheti döntést, hogy a magyar bucóegyedenkénti eszmei értéke 1oo.ooo Ft, éSelpusztítása esetén a bűnös ennek legenyhébbesetben másfélszeresét, legsúlyosabb esetber-lhatszorosát is fizetheti (a természetvédelmi bírságkiszabásával kapcsolatos szabályokról a 33l1997,(II. 2o.) Korm. rend. tájékoztat). Arnennyibena horogra ismételten magyar bucó akad,a horgászatot haladéktalanul abba kell hagyni,ós másik helyet kell keresni, hogy a lehetőlegkisebb kárt tegyük a térség bucóállományában.Megoldást jelenhet az is, ha más csalir'al próbálkozika holgász. SZÉNÁSI VALENTIN személyes közléseSZerint (2o14) a magyar bucó kifejezettenkedveli a giliszta csalit. míg a ..csontira..nem igazán megy rá. A magyar bucó ökológiaijellemzőiről valójában rendkívűl keveset tudunk.JURAJDA ÉS MTSAI. (tgg+) a Morava folyóbanvizsgálták a magyar bucó előforduláSát, köZbenelsőként jeg1.ezték |e a Rhabdochona hellichíparazita jelenlétél a |.ajban. GYoRE És JóZSA(zoo9) a mag}.ar bucó és a német bucó állományainakalakulását vizsgálta a Tiszában a cián-szennyezéstkövető ki1enc ér'ben. Megá1lapították, hogya ciánszennvezós Lttiin e]őször a Szamos-torkolat

HALASZAT Vol. 't0712. (2014) pp. 2s-28.

feletti szakaszról (ez a cianidszennyezéssel nemérintett szakasz) a német bucó elfoglalta a Sza-mos torkolata alatti szakaszon megritkult magyarbucó helyét, majd a vizsgálat időszakának végére aszennyezés előtti állapot állt vissza.

A ZingeI nem sajátosságairól néhány információta Rhone folyó vízrendszerén élő apron fajj alkapcsolatos vizsgálatokból tudhatunk meg azza|a megjegyzéssel, hogy az apron inkább a kisebbvízfolyások lakója, így sajátosságaiban a németbucóhoz ál| közelebb. DANACHER ÉS MTSA]'(zoo4) leírják, hogy az elmúlt éltizedek alatta folyó menti élőhelyek fragmentálódása (elsősorbana duzzasztás hatásai: r. hosszirányú átjárhatat-lanság, z. folyóvízi élőhely állóvízi jellegűvé alakítása),a vízfolyások szabályozása és a szennyezésekkövetkeztében aZ apron eredeti elterjedésiterületének a 8o%o-áről eltűnt. Táplálkozásárólés növekedéséről CAVALLI ES MTSAI. (2oo3)számolnak be. Az apron főbb táplálékát makro.gerinctelen szervezetek alkotják (Simuliidae'Hg dr opsg chídae, H ept ag eneidae, olig oneuriidae,Ephemeridae, Gcnnmaridae, ChÍronomidae(báb), Chironomidae (|áwa) Baetidae), ami a ve]eegyütt élő többi halfajhoz képest igen szűktáplálékspektrumnak minősü]. Különbségkéntmutatkozik továbbá' hogy más fajokkal e]lentétbenaz apron táplálkozási intenZitáSa té]en semváltozik. LABoNNE ES MTSAI. (2oo3)' DANACHERÉs urset. (zoo4), i]letve LABoNNE És Geuoln(zoo5) a faj ívóterületeként a zátonyokat jelölték meg.

BOTTA (1993) a német bucóval kapcsolatbanhason]ó adatokat közöl, miszerint a,,Szentend-rei-sziget csúcsától Vácig több kavicszátonyonis ívik''. Saját tapasztalataim is alátámasztják azátonyok (különösen a kavicszátonyok) jelentőségétnemcsak a német, hanem a magyar bucó ivadékaesetén is. Valószínűsíthető, hogy a zátonyon aZ erősenáramló vízben kikelő, először még gyámoltalanzsengeivadék túlélésének szempontjából szerepe]ehet a meder aljzatán kialakuló áram]ásiholttereknek, a fenék-köze1i, turbulenciátó1mentes, alsó áram]ási réteg esetleges jelenlétének,az aljzatot alkotó görgetett hordalék szemcse-nagyságának, illetve a kavicsok közötti (intersticiális)víztérnek. Ezek jelenlétének vagy hiányának_ a különböző vízál]ásokhoz tartozó' egymástól el.térő hidrodinamikai sajátosságok figyelembevételemellett szerepe lehet egy folyószakasz bucóállo-mányának alakulásában.

LELEK (1987) a faj fennmaradása érdekébena folyami élettér védelmét, élőhelyén a horgászatbetiltáSát vagy jelentős korlátozását tanácsolja.A jelenlegi ismereteink birtokában a passzívvédelmen kívül nem sok eszköz áll rendelkezé-sünkre a magyar bucó megóvásához. Elsősorbanélőhelyének védelmére kell helyezni a hangsúlyt' ígyindoko]t a duzzasztók építésének és a mederkotrásának

Tudománya ti]tása' illetve _ különösenalacsony dunai vízál]ás esetén _ ahajózás sebességének korlátozása.

A faj környezetével szembentámasztott igényeinek megisme-résében sokat segíthet, hogy ameder abiotikus sajátosságainakés áramlási viszonyainak 1eírásárafejlett mé rési és mode]lezésieljárásokat ismerünk (FLEIT20l3). Az ezekkel kialakíthatógeoreferált medertérképek lehe-tőséget biztosíthatnak arra,hogy az újonnan kifejlesztettelektromos kecével, illetve ahidroakusztika es zkö z eivelcélzottan, a különféle abiotikussajátosságú pontokon végzettfelmérések által jobban megis-merjük bentikus halfajaink _közöttük a magyar bucó _ökológiai igényeit.

Irodalom

Balon K. E. (1967): A Dunahalfaunájának ki al akulása,annak jelenlegi helyzele. éskísér|et a vízi létesílmények kö-vetkeztében várható továbbrváltozások prognózisára (V1wojichtyofanny Dunaja, jej sucannystav a pokus o prognózu dalsichzmien po rTstavbe vodnych diel).Bratislava: Biologické Práce, 13G):5-99.

Bánárescu P. (r99o): Distributionand dispersal of freshwateranimals in North America andEurasia. Weisbaden: Aula-Verl,(Zoog eo g raphy of fr ehstu at er s(2)) 9r-92. p.

Botta I. (1993): A tervezettDuna-Ipoly Nemzeti Pa rk

HALÁSZAT Vo|. 1o7l2' (2014) pp.25-28.

fontosabb víztereinekichtiológiai állapotfelmérése.Kutatási jelentés, BudapestiTermészetvédelmi Igazgatóság.Budapest

Cavalli L., Pench N., ChappazR. (2oo3): Diet and grorth of theendangered Zingel asper in theDurance River. Journal of FishBiology 63, 460-471.

Csipkés R., IzsóA. (zor3): Ma5larbllcő (Zingel zingel) a Kerkában.HaIásZat 1o6f2| |2.

Csoma A. (1964): Néhány szó a

bucirőI' Halászat (X). 57. 151 p.Danancher, D., Labon, J., Pradel,

R., Gaudin,. P. (2oo4): Capture-lecapIllre eslimales ofspace used instreams (CRESUS) at the populationscale: case study on Zingel asper (per-cid), athreatened species of the Rhönecatchmen t. Can. J. Ftsh.Aqual.Sci.Vol. 61

ETős, T., Tóth, B., sevcsik, A. (2oo8):Ahalállomány összetétele éS a halfajokélőhely használata a Drrnal itorál is zónájában (l786-l665Íkm) - monitorozás és ter-mészetvédelmi j ava slat ok.H alászcú 1'01(3): L14-123.

Erős T., Sevcsik A., Tóth B., (zolo):Adatsííjtés a Duna 1668 és 156ó íknrkijzötti szakaszárrak halfaunájárólkülönös tekintettel a Natura2ooofajok előfordulására. Kutatá-si je]entés, Duna.Ipoly NemzetiPark1gazgatóság, Budapest

Farkas A., Móra A., Dévai Gy.(2o13): Adatok a Duna szita-kötő-faunájához (odonata) aSzenLendrei-szigetet köZIefogófő- és mellékágnál végzettfelmérések alapján. sÍudiaodonatol. hung. 15l. 1o7-1.2o

Felit G.' (2o13): Előhelyszempontúfolyószabályozás megalapozásakorszerű hidro-morfológiai adat-elemzéssel. TDK do1gozat,Budapesti Míiszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem Epítő-mérnökiKar

Fűleki R., Harka Á. (zor3):Magyar bucó (Zingel zingel)a Tarnában. Halőszat to6ft: t5.

Gheracopol, O.; Munteanu, G.;Sella, M., rgTo: Contributions to thebiological study of Aspro zingelLinnaeus, 1758, from the LowerDanube. Hidrobiologia, tt'.143-153.

Györe K., Józsa V. (zoo9):A magyar és a német bucó(Zingel zingel, Z. streber) elter-jedési mintázatának változása aromániai eredetű cianid-szennyezés hatására a Tiszamagyarországi felső szakaszán.Ptsces Hungarici 3. 40-45.

Harka Á. (zorr): Tudományoshalnevek a magyar szakirodalom-ban. Halószat to4l3-4]. gg_1o3.

Harka Á. (zor3): Magyar

bllcő (Zingel zingel) a Tisza-tavifolyószakaszró|. Halászattob/41 73.

Harka Á., Sallai Z' (zoo4):Magy arország hafauná.7.a. NimfeaTe rmés zetvé de1mi EgyesüleL,Szarvas, pp. 269.

Jakab T., Dévai Gy' (zoo8):A folyami szitakötők (odonata:Gomphidae) előfordulása Magyar-országon lárva. és exuvium adatokalapján. Ácta BioI' Debr, oecol.Hung. 18:. 53-65.

Jurajda, P., Gelnar,M. &Koubkova,B. (1994). Occurrence of zingel(Zingel zíngel) in the riverMorava with notes on its parasites.Folia Zoologicct 43, 93 96.

Labonne, J.,Allouche, S. &Gaudin,P. (2oo3). Use of a generalisedlinear model to test habitarpreferences: the example ofZingelasper, an endemic endangeredpercid of the River Rhone.Freshwater BiologA 48, 687-697.

Labonne G., Gaudir.r P. (zooS):Exploring population dynamicspatterns in a rare fish Zingelasper, through capture-mark-recapture methods. ConseruationBiology vol.19 No. 2.

Lelek A. (1987): ThreatenedFishes of Europe. Weisbaden:Aula-Verlag p. 3oo (The FreshwaterFishes of Europe. 9.)

Pintér K. (1979): Bucófélék ha-zánk halfaunájában. Halászat(xxv.) 72. rzz. melléklet

Pin lér K. (2oo2 ): Magyarországholai. Akadémiai kiadó, Budapest

Strebe|Z l. (lg57); Magyarbucó _

német bucó. lralá szat (Iy,) 5. 94p.Szalóky Z., György ]. Á., Tóth B.,

Sevcsik A.. Specziár A.. CsányiB., Szekeres J., A. Erős T. (zor4):Application of an electrifiedbenthic frame trawl for samplingfish in avery large European river(the Danube fuver) - Is offshoremonitoringnecessary? FrsAeriesResearch tS1 (2c-14) 1,2- tg

SzepesiZs., ErősT., SályP., FerinczÁ., Takács P. (2013): Paducok(Chondrostotna nasus) és magyarbucók (Zingel zingel) a Zagyvavízrendszerében' Halászat10614t 1.4.

-28,