TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI … · TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM...

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Készítette: Dr. Rádli Katalin Látta: Dr. Manherz Károly Jóváhagyta: Dr. Hiller István főosztályvezető-helyettes szakállamtitkár miniszter - 1 -

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER

19760/2007.

TERVEZET!

Tárgy: Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló OKM rendelet tervezete

Budapest, 2007. június



INDOKOLÁS

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (1) bekezdésének 2. és 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák az alap- és mesterképzési szakok jegyzékét, továbbá a tanári mesterszakon szerezhető tanári szakképzettségek felsorolását. A rendelet 7-9. §-a rendelkezik az alapképzési és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeinek tartalmáról.

A felsőoktatási törvény 32. §-ának (1) bekezdése és a 153. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében alapképzésben és mesterképzésben az egyes szakok képzési és kimeneti követelményét a miniszter rendeletben szabályozza. A képzési és kimeneti követelmények azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetenciáknak) az összessége, amelyek megszerzése esetén az adott alap- vagy mesterképzési szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.

A többciklusú képzés szakjainak képzési és kimeneti követelményeit az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet tartalmazza.

A fent hivatkozott kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza a mesterképzési szakok jegyzékét. A rendelet 2. §-a értelmében a jegyzékben feltüntetett szakokon az indítással összefüggő eljárás lefolytatható, illetve a mesterképzési szakszerkezet bármikor kiegészíthető.

A mellékelt rendelet-módosítás azoknak a műszaki, agrár, orvos- és egészségtudományi, társadalomtudományi, természettudományi, sporttudományi, gazdaságtudományi képzési területek mesterképzési, illetve egységes osztatlan szakjainak a képzési és kimeneti követelményeit tartalmazza, amelyek létesítését, illetve a felsőoktatási intézményekben történő indítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény eljárása szerint támogatólag véleményezett. Az egyes felsőoktatási intézmények a miniszteri rendeletben megjelenő képzési és kimeneti követelmények alapján kérhetik az adott mesterképzési szak indításáról a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét.

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosítása folyamatos feladat. A módosító rendelet kiadása ahhoz szükséges, hogy – a szakindítási eljárás eredményeként – az alap- és mesterképzési szakok a Felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványban meghirdethetők legyenek.

Eddig 85 mesterképzési, illetve egységes, osztatlan szak képzési és kimeneti követelményei jelentek meg a miniszteri rendeletben, a rendelettervezet – a mellékelt tartalomjegyzék szerinti – további 41 mesterképzési, illetve egységes, osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit tartalmazza.



TARTALOMJEGYZÉK

III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET.................................................................................... 7

28. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK ............................................... 7 29. FA- ÉS BÚTORIPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK10 30. FORMA- ÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK ................................................................................................................................... 13 31. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK............................................ 16 32. GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK .......................................................... 19 33. IPARI TEMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK............................. 23 34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖK MESTERKÉPZÉSI SZAK............................................... 26 35. TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK ................................................... 29

IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET ...................................................................................... 33 12. TAKARMÁNYOZÁSI ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK................................................................................................... 33 13. VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK ..................... 36

VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET ................................. 39 3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK............................................. 39 4. ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS ............................................................................................................................... 41 5. FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK ........................................................................ 44 EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS ................................................................................ 44 6. GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 47 7. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK......................................... 49

VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET............................................... 52 7. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK ................................................... 52 8. A TÁRSADALMI NEMEK TANULMÁNYA MESTERKÉPZÉSI SZAK................... 54

X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET ................................................................. 58 2. HUMÁNKINEZIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK.................................................. 58

XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET ................................................ 62 2. MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK... 62 3. MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK...................................................................... 64 4. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ........ 67 5. PÉNZÜGY MESTERKÉPZÉSI SZAK ........................................................................... 70 6. REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK ...... 73 7. SZÁMVITEL MESTERKÉPZÉSI SZAK....................................................................... 76 8. TURIZMUS –MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK ........................................ 79 9. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK ......................................... 83 10. VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK ............................................. 85 11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK.................... 89 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK ............ 92 13. GAZDASÁG-MATEMATIKAI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK ...................... 95

XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET................................................... 99 1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK................................. 99 2. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK ....................................................................... 107 3. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ................................................................... 111 4. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK ............................................................................ 113 5. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK .................................................................... 117 6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK.................................................................... 120



7. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK ...................................................................... 124 8. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK ............................................ 128 9. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK .............................................................. 133 10. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK ......................................................... 137 11. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ....................................................................... 140



Az oktatási és kulturális miniszter

……/2007. (….) OKM rendelete

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével – tekintettel a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 139. §-a (11) bekezdésében foglaltakra is – a következőket rendelem el:

1. §

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletében a III. Társadalomtudományi képzési terület, 5. Informatikus könyvtáros alapképzési szak cím alatt a 8. pont második gondolatjeles bekezdésében a „szakmai törzsanyag 5-105 kredit” szövegrész helyébe a „szakmai törzsanyag 95-105 kredit” szövegrész lép.

2. §

(1) A Rendelet 3. számú melléklet „III. Műszaki képzési terület” része kiegészül e rendelet 1. számú mellékletével.

(2) A Rendelet 3. számú melléklet „IV. Agrár képzési terület” része kiegészül e rendelet 2. számú mellékletével.

(3) A Rendelet 3. számú melléklet „VI. Orvos- és egészségtudomány képzési terület” része kiegészül e rendelet 3. számú mellékletével.

(4) A Rendelet 3. számú melléklet „VII. Társadalomtudományi képzési terület” része kiegészül e rendelet 4. számú mellékletével.

(5) A Rendelet 3. számú melléklet „X. Sporttudomány képzési terület” része kiegészül e rendelet 5. számú mellékletével.

(6) A Rendelet 3. számú melléklet „XI. Gazdaságtudományok képzési terület” része kiegészül e rendelet 6. számú mellékletével.

(7) A Rendelet 3. számú melléklete kiegészül e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott „XII. Természettudomány képzési terület” fejezettel.

3. §



(1) A Rendelet 5. számú mellékletében az I. rész, 4. Teológia mesterképzési szak

osztatlan, egységes képzés cím alatt az „1. A mesterképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs” szövegrész helyébe az „1. A mesterképzési szak megnevezése: teológia” szövegrész lép.

(2) A Rendelet 5. számú mellékletében a II. rész, 1. Katolikus teológus mesterképzési szak osztatlan, egységes képzés cím alatt a „4. A képzési idő félévekben: katolikus lelkész szakirányon 10 félév, lelkész szakirányon 12 félév” szövegrész helyébe a „4. A képzési idő félévekben: teológus szakirányon 10 félév, lelkész szakirányon 12 félév” szövegrész lép.

4. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a felsőoktatásban tanuló

hallgatók és oktatók szakmai könyvekkel és folyóiratokkal történő jobb ellátásával kapcsolatos források elosztásáról szóló 7/1997. (II. 13.) MKM rendelet, valamint a külföldi kulturális intézetekről szóló 10/2007. (II. 28.) OKM rendelet 6. § (3) b) pontja.

Budapest, 2007. június „ „ Dr. Hiller István

oktatási és kulturális miniszter



1. számú melléklet a …/2007.(…) OKM rendelethez

III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET

28. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles energetikai mérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energy Engineer

3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az energetikai mérnöki

alapképzési szak; 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki és villamosmérnöki szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-60 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 12-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával

együtt: 46-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek üzemi, intézményi, önkormányzati és

lakossági energiaellátó rendszerek koncepciójának kidolgozására, tervezésére és üzemeltetésére, valamint nagy energiaellátó, elosztó és felhasználó rendszerek áttekintésére és üzemeltetésére. Alkalmasak energetikai folyamatok modellezésére, a modellek matematikai megfogalmazására, megoldására és gyakorlati bevezetésére, vezetési, irányítási, szervezési és hatósági feladatok ellátására az energetika területén. A program felkészít az energetikai műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és oktatás feladatainak ellátására, a hazai és/vagy európai



szintű mérnöki feladatok megoldására, valamint az energetikai tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

− az energetikai szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel – ezek laboratóriumi szintű ismeretével,

− a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket, − a számítógépes kommunikációt és elemzést, − a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a

munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,

− a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

− a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat; b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

− a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

− a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

− a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

− a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, − szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, − önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére, − a műszaki – gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, − rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex

energetikai rendszerek tervezésére, − energetikai technológiák és berendezések folyamatainak elemzésére, tervezésére,

kivitelezésére, üzemeltetésére, − rendszer- és irányítástechnikai ismeretek, mérési módszerek alkalmazására az

energetikai technológiai folyamatok területén, − felhasználói energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek

alkalmazására, − energiaforrások és energiahordozók gazdaságos felhasználásának és a környezeti

értékek kímélésének prioritásként való kezelésére;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: − kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,



− alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges

alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 20–40 kredit matematika (közönséges és parciális differenciálegyenletek, valószínűség-számítás,

numerikus módszerek és alkalmazásaik); válogatott fejezetek a fizika egyes területeiről (pl. anyagtan, áramlástan, termodinamika, villamosságtan, mechanika)

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit pénzügyi, vezetői ismeretek, mérnöketika, jog, energiapiac. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 12–30 kredit energetikai berendezések, villamosenergia-termelés, energia-felhasználói ismeretek, egyéb,

intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: a szakirányú képzés keretében megszerezhető differenciált szakmai ismeretek egy-egy

energiaellátási szakterülethez (hő- és villamosenergia-termelés, hőenergetika, épületenergetika), az egyes energiaforrások kiaknázásához (megújuló energiaforrások, atomenergetika) vagy az energetikai környezetvédelemhez kapcsolódó speciális szakmai ismereteket tartalmaznak, beleértve a szakterület kutatási, tervezési, létesítési, üzemeltetési kérdéseit és rendszerkapcsolatait;

diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve

határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú

nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási

törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

− természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika és részterületei (mechanika, hő- és áramlástan, villamosságtan, mag- és neutronfizika);

− gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment, vállalkozás-gazdaságtan, energetikai gazdaságtan;



− szakmai ismeretek (28 kredit): informatikai ismeretek (programozás, digitális technika, méréstechnika, jelfeldolgozás, rendszertechnika, szabályozástechnika), elektrotechnikai alapismeretek (elektrotechnika, elektronika, elektronikai alkalmazások), szerkezeti és üzemtani ismeretek (mérnöki alapismeretek, anyagszerkezettan, szerkezettan, áramlástechnikai gépek, hőerőgépek, villamos gépek);

− energetikai szakirányú ismeretek (12 kredit): energetika, villamosenergia-termelés, megújuló energiaforrások, villamosenergia-rendszerek, villamos hajtások, berendezések és hálózatok, atomenergetikai alapismeretek, környezettechnika, energiaellátás és felhasználás, épületenergetika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

29. FA- ÉS BÚTORIPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fa- és bútoripari terméktervező mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles fa- és bútoripari terméktervező mérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Product Design Engineer (Wood and

Furniture) 3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ipari termék- és formatervező

mérnöki alapképzési szak; 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: a faipari mérnöki, az építészmérnöki, a könnyűipari mérnöki szakok,


5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit;



6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 50-60 kredit;

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek műszaki-tudományos, gazdasági,

humán, valamint formatervezői (design) ismereteikkel a fafeldolgozási és bútorgyártási iparágban a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló munkavégzésre, alkotó csoportok vezetésére, mind a hazai kis-, közép- és nagyvállalati, mind nemzetközi környezetben. A képzési program felkészít a fa- és bútoripari terméktervezés témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre, valamint terméktervezési tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.


− a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel,




− a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:




− a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, − szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, − önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, − a műszaki – gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, − új és eredeti bútorok, fatermékek, és termék/szolgáltatás kombinációk tervezésére

az egyéni vásárló igényeinek kielégítésére, a tervező, a felhasználó, az ipar és a társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai kérdéskörök tiszteletben tartásával,

− a teljes termékfejlesztési folyamat átlátására, önállóan vagy egy team tagjaként vagy vezetőjeként a folyamat végrehajtására és irányítására, gyakran nemzetközi környezetben,

− a kapcsolódó műszaki, emberi, kulturális, esztétikai és környezeti kérdéskörök, a bútorok, más faipari termékek gazdasági aspektusainak integrálására a termékfejlesztésben,



− integrált ismeretek alkalmazására az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületeiről.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

− kreativitás, rugalmasság, autonómia − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő

gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges

alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 20–30 kredit alkalmazott matematika, numerikus matematika, optimalizálási algoritmusok, modern

fizika, biomechanika, számítógépes ábrázolás, anyagszerkezettan, polimerkémia, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10–15 kredit projekt-, környezet- és minőségmenedzsment, nemzetközi marketing, ergonómia, egyéb

tantárgyak intézményi hatáskörben. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-30 kredit tervezési módszerek és szimulálási technikák, bútor konstrukciós ismeretek, vizuális

megjelenítési technikák, grafikai és formatervezési ismeretek és készségek, bútoripari technológiák, ragasztási és felületkezelési technológiák, szerelvényezés-szerelés, ipari méréstechnika, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: bútorstílus irányzatok ismerete, faanyagok modifikálása, intelligens technológiák,

különleges gyártási eljárások, gyors prototípuskészítési technikák, továbbá olyan anyag-, eszköz-, készülék-, berendezés-, rendszer-, informatikai-, automatizálási-, technológiai-, tervezési- pszichológiai és menedzsment ismeret, amely a terméktervező mérnöki szakma valamelyik szakterületének műveléséhez szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő esetleges szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;

diplomamunka: 30 kredit.



9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve





− természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan, elektrotechnika;

− gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, társadalomtudomány;

− szakmai ismeretek (30 kredit): gépészeti alapismeretek, műszaki tervezési ismeretek, anyagtudomány, ipari technológiák, gépszerkezetek;

− faipari ismeretek (20 kredit): faanatómia, fafizika, faipari alapszerkezetek, bútorszerkezetek, faipari technológiák.


30. FORMA- ÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: forma- és vizuális környezettervező mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles forma- és vizuális környezettervező mérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Visual Environment Design

3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ipari termék- és formatervező

mérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: az építészmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki, a formatervezés.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993.



évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-56 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával

együtt: 46-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek új és eredeti termékek, termék/

szolgáltatás vizuális rendszerek kombinációinak tervezésére, az egyéni vásárló és felhasználó igényeinek magas művészi színvonalú kielégítésére a nemzetközi etikai, esztétikai normák és vizuális környezettervezési elvárások tiszteletben tartásával. Formatervezői-tudományos-műszaki, humán, gazdasági és nyelvi ismereteikkel alkalmasak egy team tagjaként vagy vezetőjeként a tervezési folyamatok végrehajtására, illetve irányítására, gyakran nemzetközi környezetben. A képzés program felkészít a vezetői feladatok ellátására, a kutató-fejlesztő munkára, továbbá önálló ismeretszerzésre, valamint a forma- és vizuális környezettervező tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.


− a forma- és vizuális környezettervezéshez köthető elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek rajzi és modellezési készséggel, a vizuális kultúra széles körű ismeretével,

− a társadalmi, környezeti, esztétikai, etikai és gazdasági összefüggéseket, − a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket, − a számítógépes kommunikációt és az elemzést, − a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a



− a globális és lokális társadalmi és gazdasági folyamatokat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

− átfogó és mély tudományos és művészeti, design ismereteiken alapuló analitikus gondolkodásra munkájuk során,

− az ismeretek szintetizálása és kreatív feladatok megoldására összetett témakörökben,

− a megoldandó tervezői kihívások megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

− önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére,



− vállalatoknál és kutató szervezeteknél vezető szerep ellátására beleértve az igazgatási szerepeket is,

− a műszaki-gazdasági-művészeti, humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére;

− szakmai kooperációra a mérnöki és a gazdasági és művészeti területek szakértőivel; − nemzetközi környezetben történő munkavégzésre, társadalmi és kulturális,

művészeti érzékenységük és nyelvi, kommunikációs képességeikkel, amit részben team munka és külföldi tanulmányok során szereztek.


− kreativitás, rugalmasság, − művészi érzék, esztétikai értékek iránti fogékonyság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő


alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 20–36 kredit informatika (tervezői programkezelés, CAD), térgeometria, alkalmazott matematika,

matematikai statisztika, funkcionális és intelligens anyagok, műszaki, konstrukciós ismeretek; gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit alkalmazott ergonómia, alkalmazott pszichológia, szociál- és környezetpszichológia, újkori

építészet és designtörténet, design elméleti és művészeti ismeretek (design filozófia, design stratégia, design management, vizuális kultúra világképe).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit bel- és kültéri környezet- és tárgytervezés, térbeli modellezés, 3D számítógépes ábrázolás,

CAD, fejlett számítógépes grafikai módszerek, intelligens anyag és technológiai ismeretek, tervezésmódszertan és kutatásfejlesztés, virtuális termékfejlesztés.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: komplex tervezés (projekt feladatok), színdinamikai ismeretek, művészeti grafika,

kommunikáció és prezentáció, design és project menedzsment, diplomamunka előkészítése, termék és csomagolás;








− természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, ábrázoló geometria;

− gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, innováció menedzsment, marketing, iparjog/szellemi tulajdonvédelem, humán ismeretek;

− szakmai ismeretek (35 kredit): műszaki tervezési ismeretek (gép- és szerkezeti elemek, épületszerkezetek, fémek, fa és polimerek anyagismerete, ipari technológiák, informatika, termék szimuláció) grafikai/formatervezési (design) ismeretek (rajzi ábrázolások, formatan, modellezés);

− szakirány ismeretek (15 kredit): tervezésmódszertan, integrált terméktervezés, ergonómia, építészeti tervezés, környezetvédelem-ökodesign.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50

kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

31. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészeti modellezés 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles gépészeti modellező − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Mechanical Engineering

Modelling 3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gépészmérnöki; a mechatronikai mérnöki, a közlekedésmérnöki alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az építőmérnöki, a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a villamosmérnöki, a matematika, a mérnökinformatikus, a fizika, az ipari termék- és formatervező mérnöki, a műszaki menedzser, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a könnyűipari mérnöki, az energetikai mérnöki, a környezetmérnöki.



együtt: 46-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 27 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek alkalmazni a különböző gépészeti

területeken felmerülő műszaki feladatok igényes modellezésen alapuló megoldásának elméleti hátterét, numerikus és kísérleti módszereit, amelyek kezelése a mechanika, áramlástan, termodinamika és elektronika alapján lehetséges. Képesek az olyan gyakorlati feladatok megoldására, amelyek kiemelten igénylik az időben változó folyamatok modellezésének és a modellek matematikai kezelésének ismeretét. A képzési program felkészít a vezetői feladatok ellátására, a gépészmérnöki kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre, a nemzetközi ipari kutatási-fejlesztési irányok felismerésére és kijelölésére, az azokban való nemzetközi együttműködésre, valamint a gépészmérnöki tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.


− a gépészmérnöki kutató-fejlesztő munkában meghatározó természettudományi (matematikai, mechanikai, áramlástani, hőtani és elektronikai) elméletet és számítási módszereket,

− a korszerű kísérleti és a numerikus módszerekre támaszkodó modellezési technikákat,

− gépek és gépészeti berendezések időben változó folyamatainak modellezését, a folyamatok analízisét,

− rendszerszemléletű gazdasági és menedzsment tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,

− kutatási, fejlesztési feladatok szervezését, irányítását, alapvető kommunikációt - idegen nyelven is,




− a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásait,



− az új tudományos eredmények megismertetésére és alkalmazására. − helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések

levonására, − a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, − szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, − önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, − a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, − a gépészmérnöki tervezés, illetve a technológia területén a modellezési módszerek

alkalmazására, − rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex kutatási-

fejlesztési feladatok meghatározására, azok megoldására, vezetésére, − integrált ismeretek alkalmazására a gépészmérnöki munkában a mechanika, hőtan,

áramlástan, elektronika és informatika szakterületeiről. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

− kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő

gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.


alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 22–34 kredit közönséges és parciális differenciálegyenletek, numerikus módszerek, lézeres

méréstechnika, mechanika, áramlástan, termodinamika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit



menedzsment, marketing, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15–25 kredit géptervezés és gyártástechnológia, elektronika, szabályozástechnika, informatika, korszerű

kísérleti módszerek, modellezési technikák, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: a gépészeti kutatásban, fejlesztésben reprezentált területek valamelyikének műveléséhez

szükséges - a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő - speciális szakmai ismeretek. A szakirányok kialakítása a gépészmérnöki feladatokban jelentkező főbb szakterületek (pl. folyadék mechanika, szilárdtest mechanika, hőtechnika, tervezés és technológia, gépészeti elektronika, robotika stb.) szerint történhet;






− természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, hő- és áramlástan;

− gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem;

− szakmai ismeretek (30 kredit): gépszerkesztés és CAD, gépelemek, gyártástechnológia, anyagtudomány, elektronika, elektrotechnika, informatika, irányítástechnika.


32. GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki



2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

− végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles gépészmérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer

3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, az energetikai mérnöki, az ipari termék és formatervező mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki és a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.


együtt: 46-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a gépek, gépészeti berendezések és

folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére, majd tervezésére, üzemeltetésére és karbantartására; a gépipari technológiák, illetőleg új anyagok és gyártástechnológiák kifejlesztésére, környezetszempontú alkalmazására; vezetési, irányítási és szervezési feladatok ellátására; a műszaki fejlesztés, kutatás, tervezés és innováció feladatainak ellátására; hazai és/vagy nemzetközi szintű mérnöki projektekhez való kapcsolódásra, azok koordinálására, valamint a gépészeti tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.


− a gépészmérnöki szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel – ezek laboratóriumi szintű ismeretével,






− a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: − a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó

technikák felhasználására, − a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó

információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, − a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására,

döntéshozásra, következtetések levonására, − a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, − szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, − önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, − a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, − rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek

globális tervezésére, − integrált ismeretek alkalmazására a gépek, a gépészeti berendezések és folyamatok, a

gépipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó elektronika és informatika szakterületeiről,

− a gépészeti rendszerek tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására,

− a gépészeti rendszerek és technológiák minőségbiztosítására, méréstechnikai és jelfeldolgozási feladatatok megoldására,

− választott szakiránytól függően az anyagtudományi, a mechanikai, a gyártástechnológiai, a tervezési, a gyártásirányítási, a műszertechnikai, az áramlás- és hőtechnikai eljárások és folyamatok gépeinek, berendezéseinek analízisére, fejlesztésére, tervezésére, gyártására, üzemeltetésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: − kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat

után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges

alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 20–36 kredit



matematika, fizika, mechanika, anyagtudományok, hő- és áramlástan és további tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit menedzsment és vezetési ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, újrahasznosítás,

energiagazdálkodás, kommunikáció, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek, további tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit gépszerkezettan, tervezés és gyártás, mérés, jelfeldolgozás, elektronika, önálló (projekt)

feladat, további, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: minden olyan speciális szakmai ismeret, amely az alkalmazott mechanika, az

anyagtudomány, az áramlástechnika, az épületgépészet, a gépészeti eljárástechnika, a gépészeti rendszerek informatikája, a gépgyártástechnológia, a géptervezés, hőerőgépek és berendezések, a mezőgépek, a műszertechnika és minőségbiztosítás, valamint a polimertechnika szakterületek eredményes műveléséhez és fejlesztéséhez szükséges;






− természettudományos alapismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan;

− gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány;

− szakmai ismeretek (40 kredit): általános géptan, elektrotechnika, gépszerkesztés alapjai, CAD/CAM alapjai, gépelemek, gépészmérnöki alapismeretek, fémek technológiája, polimer anyagtudomány és technológia, gépgyártástechnológia, informatikai rendszerek, programtervezés, mérés és jelfeldolgozás, áramlástechnikai és kalorikus gépek, irányítástechnika, anyagmozgató gépek és rendszerek, biztonságtechnika, vegyipari és energetikai gépészet, minőségbiztosítás, mobil gépek, mezőgazdasági gépek, gép- és terméktervezés, környezetipar.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére



irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

33. IPARI TEMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: ipari terméktervező mérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles ipari terméktervező mérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Product Design Engineer

3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: ipari termék- és formatervező

mérnöki alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, könnyűipari mérnöki, anyagmérnöki, közlekedésmérnöki, faipari mérnöki, villamosmérnöki.



együtt: 46-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek rugalmasan és hatékonyan reagálni a

globalizálódó piacgazdaság kihívásaira. Műszaki-tudományos, gazdasági, humán, nyelvi, valamint formatervezői (design) ismereteikkel alkalmasak a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló munkavégzésre; alkotó csoportok vezetésére mind a hazai kis- közép- és nagyvállalati, mind nemzetközi környezetben. A képzési program felkészít a kutató-fejlesztő munkára, további önálló ismeretszerzésre, valamint az ipari terméktervezői tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismerik:



− a termékfejlesztéshez és tervezéshez kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek vizualitási, rajzi és modellezési készséggel,

− társadalmi, környezeti, esztétikai, etikai és gazdasági összefüggéseket, − a vezetéshez kapcsolódó feladatokat és tevékenységeket, − a számítógépes kommunikációt és elemzést, − a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a




− átfogó szakmai ismereteiken alapuló analitikus gondolkodásra az ismeretek szintetizálása és kreatív problémamegoldásra,



− vállalatoknál és kutató szervezeteknél vezető szerep ellátására beleértve az igazgatási szerepeket is,

− társadalmi, kulturális érzékenységük és nyelvi, kommunikációs képességeik révén nemzetközi környezetben történő munkavégzésre,

− új és eredeti termékek és termék/szolgáltatás kombinációk tervezésére az egyéni vásárló igényeinek kielégítésére, a tervező, a felhasználó, az ipar és a társadalom között kiegyensúlyozott érdekek alapján, a nemzetközi etikai normák, elvárások tiszteletben tartásával,

− a teljes termékfejlesztési folyamat átlátására, önállóan vagy egy team tagjaként vagy vezetőjeként a folyamat végrehajtására és irányítására - gyakran nemzetközi környezetben,

− a kapcsolódó műszaki, emberi, esztétikai és környezeti kérdéskörök figyelembe vételére, azok integrált módon történő alkalmazására a termékfejlesztésben.


− kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatali készség.


alapozó ismeretkörök:



természettudományos alapismeretek: 20–36 kredit alkalmazott matematika (matematikai statisztika, térgeometria, stb.); modern fizika, funkcionális és intelligens anyagok, tervezéselmélet és módszertan, elektronika/elektrotechnika/mérés/jelfeldolgozás; gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit alkalmazott ergonómia, speciális csoportok ergonómiája, marketing, szociológia (fogyasztás- és reklámszociológia); designelméleti és művészeti ismeretek, designmenedzsment. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit fejlett tervezői támogató rendszerek (CAX, DFX; stb.) termékmodellezés és szimuláció (CAE; VEM;) intelligens termékek, rendszerek és technológiák, alkalmazott K+F módszerek és technikák. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: virtuális termékfejlesztés, kutatási-fejlesztési projektek, integrált terméktervezői projektek, kommunikáció és prezentáció, forma-, arculat- és grafikai tervezési ismeretek, színtani, színtechnikai ismeretek, biomechanika, környezettudatos terméktervezés - a szakirányokhoz tartozó specialitások szerint; diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve

határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C-típusú




– természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, hő- és áramlástan, elektrotechnika; – gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro és makroökonómia, innováció menedzsment, marketing, iparjog /szellemi tulajdonvédelem, humán ismeretek; – szakmai ismeretek (35 kredit): műszaki tervezési ismeretek (gép- és szerkezeti elemek, fémek és polimerek anyagismerete, ipari technológiák, informatika, termék-szimuláció, mechatronika), grafikai/formatervezési (design) ismeretek (rajzi ábrázolások, formatan, modellezés); – szakirányú ismeretek (15 kredit): tervezésmódszertan, integrált terméktervezés.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére



irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: létesítménymérnök 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles létesítménymérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Building Engineer

3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak

épületgépészet szakirány, az építőmérnöki alapképzési szak magasépítő szakirány. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az energetikai mérnöki, a villamosmérnöki, az építőmérnöki, az építészmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnökinformatikus.



együtt: 46-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek előképzettségük, szakmai ismereteik,

nyelvismeretük, jogi és gazdasági tanulmányaik alapján a teljes létesítmény-kivitelezési folyamat végigkísérésére, - a koncepció kialakításától a tervezésen keresztül a beüzemelés elvégzésig - majd pedig a folyamatos üzemeltetés, karbantartás, felújítás teendőinek összefogására. Alkalmasak meglévő kommunális, ipari vagy mezőgazdasági épületek teljes körű üzemeltetésére, a vezetési, irányítási és fejlesztési feladatok ellátására, épületek auditálására, épületek és részrendszereik diagnosztikai vizsgálatára, kutatási és fejlesztési



feladatok végzésére és a létesítménymérnöki tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.


− a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, rendelkeznek bizonyos szintű manualitással, mérési készséggel – ezek laboratóriumi szintű ismeretével,




− épületszerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági rendszereket, − a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:




− a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, − szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, − önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, − a műszaki – gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, − rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex

rendszerek átfogó tervezésére, − integrált ismeretek alkalmazására a feladatok organizációjához,

tenderbonyolításához, kivitelezés-szervezéséhez, szakágak közti koordinációjához, − átadás-átvételi eljárások lebonyolítására, épületek beüzemelésére, rendszereinek

beszabályozására, − létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához, felújításához diagnosztikai vizsgálat

elkészítésére, létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások elkészítésére, értékbecslésre,

− a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex megoldások kidolgozására, ilyen rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására,

− informatikai és irányítástechnikai eszközök alkalmazására a létesítmények építési, üzemeltetési, karbantartási szakterületén,

− épületek funkciójától függő technológiák és az épületek belső és külső környezetével kapcsolatos ismeretek gyakorlati alkalmazására,

− tervezési feladatok organizációjához, tenderbonyolításához, a kivitelezés-szervezés szakágak közti koordinációjához szükséges ismeretek alkalmazására,

− minőségbiztosításhoz, átadás-átvételi eljáráshoz, épületek beüzemeléséhez, rendszereinek beszabályozásához szükséges ismeretek gyakorlati alkalmazására,



− létesítmények üzemeltetésével, fenntartásával, felújításával kapcsolatos diagnosztikai vizsgálat elkészítésére, létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások elvégzésére, értékbecslésre, facility managementi feladatok ellátására.


− kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − széles műveltség, − információ feldolgozási képesség, − környezettel szembeni érzékenység, − elkötelezettség és igény a minőségi munkára, − a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő


alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 24–40 kredit alkalmazott matematika, anyagtudományok, gépészmérnöki ismeretek, villamosmérnöki

ismertek, építőmérnöki ismeretek, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben; gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit projekt-, környezet- és minőség menedzsment, vezetés- és szervezéselmélet,

döntéselőkészítő módszerek, pénzügyi és jogi ismeretek, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 16–30 kredit rendszertechnika, informatika, épületgépészet, építészeti és épületszerkezeti ismeretek,

épületvillamossági ismeretek, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit differenciált szakmai ismeretek: minden olyan anyag-, eszköz-, készülék-, berendezés-, rendszer-, informatikai-,

automatizálási-, technológiai-, tervezési- és menedzsment ismeret, amely a létesítménymérnöki szakterületen szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;


határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:



A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.



− természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika;

− gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, gazdaságtan, környezetgazdálkodás, minőségbiztosítás, minőségmenedzsment;

− szakmai ismeretek (30 kredit): hőtan, áramlástan, elektrotechnika, elektronika, informatika, műszaki ábrázolás, anyagismeret, folyamatirányítás, méréstechnika, rendszertechnika, áramlástechnikai gépek;

− szakirány ismeretek (10 kredit): épületgépészet, környezettechnika, fűtéstechnika, tüzeléstechnika, légtechnika, vízellátás-csatornázás.


35. TELEPÜLÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: településmérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles településmérnök − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Urban Planner

3. Képzési terület: műszaki 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az építészmérnöki; a tájrendező

és kertépítő mérnöki, az építőmérnöki alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: a mérnökinformatikus, a műszaki földtudományi, a földmérő és földrendező mérnök, a földrajz, a földtudományi, a környezetmérnöki, a közlekedésmérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki.


5. A képzési idő félévekben: 4 félév



6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-42 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 20-26 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával

együtt: 50-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a települések, településcsoportok

rendezése, a település környezetének alakítása és infrastruktúrájának működtetése körében jelentkező településtervezési, településépítészi (főépítészi), továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek, illetve a helyi önkormányzatok tevékenységi körébe tartozó kommunális, fenntartási, szervezési, környezetvédelmi és értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására. Magas szinten felkészültek a települések fejlesztési koncepcióinak és programjainak kidolgozására, terveinek elkészítésére, képesek a települések, településcsoportok, térségek fejlesztésének összehangolására, ilyen tevékenységek irányítására és ellenőrzésére, a szakterületet érintő tudományos kutatásra, valamint a településtudományi tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.


− az urbanisztika elméletét és kortárs gyakorlatát, az elmélet és a gyakorlat közötti kölcsönös kapcsolatokat,

− a településrendezés átfogó építészeti, műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási diszciplínáit,

− térképek és tervrajzok értelmezését és megítélését, a vizuális kifejezés technikáit, − a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének

és végrehajtásuk koordinálásának módszertanát és eszköztárát, − a komplex természeti és kulturális rendszereket, az új szakmai eredményeket,

alkotásokat, − a számítógépes kommunikációt, adatkezelést és elemzést, a grafikus rendszerek

(CAD, GIS) alkalmazását a területi-térségi tervezésben, − a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a







− a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,



− szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, − önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, − a műszaki – gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, − rendszerszemléletű, folyamat orientált gondolkodásmód alapján komplex

rendszerek globális tervezésére, területfejlesztési és regionális tervezési feladatok ellátására,

− integrált ismeretek alkalmazására a településrendezés, a területfejlesztés, a regionális tervezés szakterületeiről,

− települések, településcsoportok rendezését szolgáló vizsgálatok, elemzések, valamint szerkezeti és szabályozási tervek elkészítésére a szakági tervezők bevonásával,

− településfejlesztési és –rendezési tervek megítélésére, kritikus elemzésére s ennek alapján településépítészi (főépítészi), továbbá műszaki hatósági, szakhatósági tevékenységek ellátására,

− tervezői munkacsoport (team) tevékenységének megszervezésére, összehangolására, koordinálására, irányítására,

− a település-üzemeltetési rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére,

− a települések tervezésében, működtetésében és igazgatásában használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására.

c)A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

− fejlett térlátás, vizuális kifejezőkészség, − probléma-megoldó és döntési készség, döntéshozatali önállóság, − együttműködési és kommunikációs készség, tárgyalókészség, − analitikus és szintetizáló gondolkodásmód, − tervezői készség, kreativitás, koncepcióalkotás képessége, − alkalmasság a különböző szakterületeket összefogó [team] munkákban való

részvételre, csapatmunka irányítására, koordinálására való készség, − önálló munkavégzés, szakmai felelősségvállalás, társszakmákkal és társadalmi

szervezetekkel való együttműködésre való készség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges

alapozó ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 20-26 kredit alkalmazott matematika, település- és gazdaságföldrajz, térinformatika, területi statisztika,

demográfia, településökológia; gazdasági és humán ismeretek: 10–16 kredit településtörténet, településszociológia, közigazgatási jog, ingatlanfejlesztés és gazdálkodás,

településigazgatási ismeretek. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-26 kredit területi- és regionális tervezés, építészet, városépítészet, településtervezés. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-60 kredit



differenciált szakmai ismeretek: 30-40 kredit kortárs építészet és városépítészet, tájtervezés és zöldfelületi rendszerek, települési

infrastruktúra, települési környezetvédelem, települési értékvédelem, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő speciális szakmai ismeretek;






− természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, rajz, ábrázoló geometria, anyagismeret, környezettan, informatika, mérnöki alapismeretek;

− gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): gazdaságtudományi alapismeretek, vállalat-gazdaságtan, társadalomtudományi alapismertetek, közigazgatási és jogi ismeretek, építészettörténet;

− szakmai ismeretek (30 kredit): geodézia, építészet, térinformatika, út- és közmű rendszerek, környezetvédelem;

− szakirány ismeretek (15 kredit): településrendezés, településigazgatás, településgazdálkodás, települési értékvédelem.





2. számú melléklet a …/2007. (…)OKM rendelethez

IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET

12. TAKARMÁNYOZÁSI ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki


– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Animal Nutrition and Feed

Safety

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: mezőgazdasági mérnöki,

állattenyésztő mérnöki, vadgazda mérnöki alapképzési szakok, továbbá állatorvosi mesterképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: növénytermesztő mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, biológia.



6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15 - 20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 35 – 40 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 20 - 25 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan takarmányozási és takarmánybiztonsági szakemberek képzése, akik

rendelkeznek a takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakágazatokkal kapcsolatos korszerű, alapelveiben az Európai Unió szabályrendszerében foglaltakkal azonos szemléletű, komplex ismeretanyaggal és felkészültek a takarmányozási ipar, valamint a takarmánygazdálkodás teljes vertikumának termékfejlesztési, termék-előállítási, ökonómiai, környezetvédelmi és minőségbiztosítási szakterületein mérnöki szintű tervezői és irányítói feladatok ellátására.



A mesterszakon végzettek megszerzett ismereteik birtokában felkészültek arra, hogy munkájuk során a fenntarthatóság elvét képviseljék. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– biztonságos és környezetbarát takarmányozást, – takarmányozás élettant, – takarmánygyártást, – takarmányozás technológiáit, – takarmányozás higiénia és állategészségügyi kérdéseit, – takarmányozás ökonómiáját, – takarmány-receptúra készítés és takarmány gyártás számítástechnikai kérdéseit.


– termékpálya szemléletű minőségi termék előállításra, – állati takarmányok előállítására, azok minőségének megóvására, – hasznosítható természeti, gazdasági és társadalmi erőforrások felismerésére és

komplex értékelésére, – munkaterv és program készítésére és végrehajtására, – az agrárgazdaság és az agrárpolitika különböző döntési folyamataiban való

részvételre, – a szakigazgatásban és az egyéb állami intézményrendszerekben szakértői feladatok

ellátására, – szakágazati szaktanácsadás művelésére, – egyéni és társas vállalkozások működtetésére, – takarmányozási kísérleti munkában való részvételre.


– önálló munkavégzés képessége, – rendszerszemléletű, kreatív gondolkodásmód, – minőségtudat és sikerorientáltság, – kezdeményező- és kapcsolatteremtő készség, – felelősségtudat, – döntéshozatali képesség, – a folyamatos szakmai önképzés igénye, – magyar és idegen nyelvű kommunikáció, – motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új műszaki ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére, – munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége, – kreativitás, – információ felhasználási és elemző képesség, – környezettudatos magatartás, – természet- és élőhelyvédelem iránti fogékonyság, – szakmai felelősségtudat, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.


kötelező alapozó ismeretkörök 15-20 kredit:



biokémiai, mikrobiológiai, kutatásmódszertani, takarmányozás-élettani, termelés-élettani ismeretek. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 35-40 kredit: takarmánynövény termesztési, gyephasznosítási, takarmányismereti, keveréktakarmány gyártási, takarmánykonzerválás és minősítési, műszaki, kérődző állatok takarmányozási, monogasztikus állatok takarmányozási, takarmányvizsgálati, anyagforgalmi betegség, takarmány minőségellenőrzési, takarmánybiztonsági, munkavédelemi és biztonságtechnikai, minőségmenedzsment, vezetési, állattenyésztési ágazatok ökonómiai, vállalkozás-menedzsment, a takarmányozás jogi- és etikai kérdései ismeretek. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 15-20 kredit: a választott speciális területek megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb elsajátítása érdekében meghirdetett tantárgyak: társ- és hobbiállat takarmányozás, haltakarmányozás, természeti környezet védelme, biometria, kommunikáció;


9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: - természettudományi ismeretek (állattan, állatélettan, biokémia, biometria, kémia, matematika, növényélettan, növénytan, statisztika, számítástechnika), 20-30 kredit - műszaki ismeretek (biofizika, fizika, géptan, mezőgazdasági műszaki ismeretek), 8-20 kredit - növénytermesztési ismeretek (agrokémia, talajtan, növénytermesztés, növényvédelem), 10-20 kredit - állattenyésztési és takarmányozási ismeretek (általános állattenyésztés, baromfitenyésztés, juhtenyésztés, sertéstenyésztés, szarvasmarha tenyésztés, takarmánygazdálkodás, takarmányozástan, állategészségtan, állathigiénia), 10-20 kredit, - gazdasági ismeretek (marketing, jogi ismeretek, pénzügy, számvitel, vállalati gazdaságtan, üzemtan) 10-20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 80 kredithez – a legalább 60 kredit elismerése után – még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.



13. VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vidékfejlesztési agrármérnöki


– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles vidékfejlesztő agrármérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Rural Development and

Agribusiness

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdasági és vidékfejlesztési

agrármérnöki, valamint az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban

számításba vehető alapképzési szakok: az agrár képzési terület egyéb alapképzési szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület alapképzési szakjai.




6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10 – 20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 35 – 50 kredit; 6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 35 –50 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan vidékfejlesztő agrármérnökök képzése, akik megszerzett ismereteik

birtokában az erőforrások optimális felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő szervezési és irányítási folyamatokat felügyelik. Alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, valamint tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való hatásait,

– a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket, – a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági,

valamint projekt koordinálását és vezetését, – multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének

megőrzésével kapcsolatos elveket,



– az agrobiznisz működésének és fejlődésének nemzetközi-, nemzeti- és térségi összefüggéseit,

– a fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit.


– mezőgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére,

– a gazdálkodás komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó földhasználat és termelési szerkezet kialakítására,

– a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére,

– szaktanácsadási feladatok ellátására, – pályázati tevékenység menedzselésére, – termelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények

gyakorlati megvalósítására, – vidéki infrastruktúra problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok

előkészítésére, szakmai értékelésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – problémafelismerő és -megoldó képesség, – kreativitás, – környezettel szembeni érzékenység, – mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek, – szakmai felelősségtudat, – szakmai továbbképzés iránti igény, – alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői

feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 10-20 kredit:

elemzés-módszertan, vezetői számvitel, vidékszociológia, emberi erőforrás gazdaságtan, gazdasági jog.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 35-50 kredit:

agrár-, vidék- és környezetpolitika, településfejlesztés, projektmenedzsment, integrált területfejlesztés, vidékfejlesztés, vidékgazdaságtan, agrár-információs rendszerek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek 35-50 kredit: agrárpolitikai programok elemzése, alternatív gazdálkodás (non-food), helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, társadalmi- és humánismeretek, termelés-gazdaságtan, térségi és vidékfejlesztési programok menedzselése, térségi tervezés és programozás, vertikális és horizontális koordináció a mezőgazdaságban, agrártörténet;





A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.


A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.


A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, gazdasági, vidékfejlesztési és szakigazgatási ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A 84 kredithez – a legalább 60 kredit elismerése után – még hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint szerezze meg.



3. számú melléklet a …/2007. (…) OKM rendelethez

VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségpszichológia 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles egészségpszichológus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Psychologist

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudományi

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pszichológia alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű pszichológus szak. 4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: orvos egységes, osztatlan szak, az egészségügyi szociális munka mesterképzési szak, a népegészségügyi mesterképzési szak egészségfejlesztő szakiránya, továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.



6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22 – 32 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 46 – 56 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 26 – 34 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség- és a pszichológiai tudományok releváns ismereteinek elsajátításával és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a mentális egészségfejlesztés és egészség-rehabilitáció területén jelentkező feladatok ellátására, a lakosság mentális egészségi állapotának javítására, a kedvezőtlen egészségmagatartások leküzdésében pszichológiai segítséget, valamint az ezen a területen dolgozó más szakembereknek pszichológiai szupervíziót, támogatást és konzultációs lehetőséget nyújtva. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.




– az egyének és közösségek, a népesség egészségi állapotának megismerésére szolgáló módszertant,

– az egészség és betegség elméleteit, – a szakmai ismeretek továbbfejlesztését szolgáló információforrásokat, – az egészséget és betegséget meghatározó tényezőket (kockázati tényezők), különös

tekintettel az egészségmagatartás kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű viselkedés és egyéb tényezőket,

– a kommunikáció elméletét és gyakorlatát, kiemelten pár- és csoporthelyzetekben, egészségügyi helyzetekben, valamint döntések előkészítésében,

– környezetpszichológiai szempontok érvényesítését az egészségügyi ellátórendszerben,

– az egészségmagatartás elméletét és kutatásának módszertanát, – az egészségkárosító magatartásformák megelőzésének és kezelésének elméletét és

gyakorlatát (szenvedélybetegség, dohányzás, táplálkozási zavarok, stb.), – az egészségfejlesztés és -nevelés elméletét és gyakorlatát, – a pszichoszomatikus és szomato-pszichikus kórképek kiegészítő pszichológiai

ellátásának módszertanát, – a rehabilitáció különböző területeit és azok pszichológiai vonatkozásait, – krónikus beteg, rokkant és terminális állapotú betegek pszichológiai ellátását.


– az egészségmagatartás meghatározó tényezőinek vizsgálatára és azok megváltoztatására,

– a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására, – a gyermek- és felnőttkori magatartászavarok azonosítására és hatékony ellátására, – a mentális egészségfejlesztés módszertanának alkalmazására egyéni, csoport és

közösségi szinteken, – segítő kapcsolati és alap-pszichoterápiás ellátás nyújtására, – krónikus betegek, rokkant és terminális állapotú egyének pszichológiai ellátására, – csoport és krízisintervenciós módszerek alkalmazására, – a tanácsadás módszereinek alkalmazására, – kutatási projektek tervezésére és kivitelezésére.


– jó kommunikációs és együttműködési készségek, – önálló véleményalkotás, – vezetői készségek, – környezettel szembeni érzékenység, – hatékony konfliktuskezelés.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapozó törzsanyag kötelező ismeretkörei: 22-34 kredit a viselkedés bio-pszicho-szociális alapjai; biostatisztika és epidemiológia; népegészségügyi medicina és környezetegészségtan. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 46-56 kredit személyiséglélektan és családi dinamika; az egészséges személyiség működése; betegségre hajlamosító személyiségtényezők; pszichodiagnosztika és kutatásmódszertan; megelőző orvostan és népegészségtan; egészségfejlesztés és –nevelés; segítő kapcsolatok és pszichoterápia.



8.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 26 – 34 kredit pszichopatológia és magatartászavarok; krízishelyzetek; krónikus betegségek, szenvedélybetegségek és függőségek lélektana; pszichoszomatika; pszichés zavarok egyéni és csoportos terápiáinak elmélete és gyakorlata. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: Az egyéni és közösségi szinten végzett egészségpszichológiai tevékenység elmélyítésére a terepgyakorlat formájában megvalósuló szakmai gyakorlat és kutatómunka időtartama legalább 10 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg. A gyakorlat és kutatómunka kreditértéke 20-24 kredit. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatóknak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretkörökből: evolúciós és fejlődéslélektan, kísérleti/általános pszichológia, személyiséglélektan, szociálpszichológia, a pszichológia alkalmazása és története, diagnosztika a klinikai és egészségpszichológiában. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

4. ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS

1. A mesterképzési szak megnevezése: általános orvos 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: orvosdoktor – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: medical doctor (M.D.- doctor medicinae) Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr.med. 3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány 4. A képzési idő félévekben: 12 félév



5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 360 kredit; 5.1. Alapozó ismeretek: 92–124 kredit; 5.2. Előkészítő klinikai ismeretek: 44– 64 kredit; 5.3. Klinikai alapismeretek: 138-186 kredit; 5.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 5.5. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 18 kredit; 5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: intézményi tanterv szerint legalább 65 %. 6. A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan általános orvosok képzése, akik a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyaguk, szakmai készségeik, orvosi szemléletük és magatartásuk alapján a szakma szabályai szerint részt vehetnek az egészségügyi ellátásban; ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek; kellő ismeretanyaggal és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy első, majd ráépített szakorvosképzési programba bekapcsolódhassanak és ezt követően sikeres szakvizsgájuk birtokában, választott szakterületükön önálló szakorvosi munkát végezzenek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az egészséges emberi test felépítését és működését, a molekuláris szinttől a komplett szervezetig; – a betegségek kialakulásának mechanizmusait, a betegségek által okozott strukturális és funkcionális elváltozásokat; – a gyakran előforduló betegségek okait, tüneteit, etiopathogenezisét, korai diagnosztikáját, a gyógyításukra szolgáló eljárások lényegét, ezek indikációit és kontraindikációit, valamint ezen eljárások kockázatát; – a betegségek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit, a gyógyszeres terápia élettani és patológiai alapjait, valamint az eljárások veszélyeit; – a legfontosabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat, a gyógyító eljárásokat és ezek értékelését, alapvető műtéttani és fizioterápiás ismereteket; – az orvostechnikai berendezések működési elveit és alkalmazási területeit; – felhasználói szinten a korszerű egészségügyi ellátás, kutatás és ismeretszerzés információs rendszereit; – a szomatikus és pszichés elváltozások közötti kapcsolatokat, képesek arra, hogy ne betegséget, vagy beteg szerveket, hanem a beteg embert kezeljék; – az egyén és a társadalom egészségvédelmének, egészségfejlesztésének, az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészségre veszélyes ártalmakat; – a megelőzés (primer, szekunder és tercier prevenció) elméleti és gyakorlati alapjait, az egészségügyi szűrővizsgálatok elvi alapjait és a gyakorlati megvalósításának módszereit és rendszerét; – az egészségügyi rendszer felépítését és működését, az egészségügy szervezetét, irányítását, gazdaságának alapjait, valamint az egészségügyi biztosítási rendszert; – az emberek közötti kapcsolatok legfontosabb törvényszerűségeit; – az orvosi tevékenység legfontosabb etikai vonatkozásait és jogi szakkérdéseit.


– az adott betegség gyógyítására legalkalmasabb eljárás kiválasztására; – életmentésre;



– alapvető klinikai készségeket igénylő beavatkozások felügyelet nélküli meghatározott szakmai standardok szerinti kivitelezésére; – megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítására, a betegnek betegségéről – megfelelő szinten – felvilágosítás nyújtására és meggyőzésére a gyógyítás szükségességéről; – a betegtől és a beteg környezetétől anamnézis felvételére; – a páciens fizikális megvizsgálására; – a vizsgálati eredmények interpretálására; – diagnózis felállítására, laboratóriumi alapvizsgálatok elvégzésére és eredményei értékelésére; – leletek készítésére; – gyógyszerek felírására; – a betegek megfelelő irányítására; – más orvosokkal és szakalkalmazottakkal történő együttműködésre és konzultálásra; – a betegségek megelőzési módszereinek alkalmazására; – az egészségre ártalmas magatartásformák és életmód felismerésére; – a megelőző orvostudomány ismereteinek alkalmazására, szükség esetén megfelelő hatósági intézkedések kezdeményezésére, illetve megtételére.


– empátiás készség, segíteni akarás, – megfelelő szintű kommunikációs képesség (beteggel, teammel, társadalommal), – kreativitás, rugalmasság, – kritikus gondolkodás, – problémafelismerő és –megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – információfeldolgozási képesség, – tanulási készség, jó memória, a folyamatos szakmai önképzés igénye, – hajlandóság a megszerzett tudás átadására, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, – méltányos hozzáállás, – alkalmasság csoportmunkában való részvételre.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 7.1. Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek: 136-188 kredit Általános természettudományi alapismeretek: orvosi fizika/biofizika, biostatisztika, informatika, méréstechnikai ismeretek, orvosi kémia, biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, molekuláris genetika. Orvostudományi alapismeretek: anatómia, szövet- és fejlődéstan, orvosi élettan, patológia, patofiziológia/klinikai fiziológia, mikrobiológia, az immunológia alapjai, klinikai propedeutika (belgyógyászati és sebészeti propedeutika, műtéttani alapismeretek), klinikai biokémia/klinikai laboratóriumi diagnosztika, orvosi képalkotó eljárások, orvosi elsősegélynyújtás, megelőző orvostan és népegészségtan, orvosi gyógyszertan. Magatartástudományi alapismeretek: orvosi etika, orvosi pszichológia, orvosi kommunikáció.



7.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei 138-186 kredit: klinikai alapismeretek: belgyógyászat (kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, klinikai endokrinológia, anyagcserebetegségek, diabetológia, nephrológia, klinikai immunológia, pulmonológia), gyermekgyógyászat, általános sebészet, traumatológia, aneszteziológia és intenzív terápia, szülészet-nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, farmakoterápia, fül-orr-gégegyógyászat, infektológia - fertőző betegségek, klinikai genetika, klinikai onkológia, ortopédia, oxyológia, bőrgyógyászat, radiológia, szemészet, urológia, fogászat és szájsebészet, családorvostani bevezető, igazságügyi orvostan, továbbá választható ismeretek. A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15 %. 8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat magában foglalja az ápolástani gyakorlatot, továbbá a belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti, szülészeti és nőgyógyászati, neurológiai és pszichiátria gyakorlatot, valamint a családorvosi praxisgyakorlatot. A szakmai gyakorlatok időtartamát és követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg. 9. Egyéb követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből.

5. FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS

1. A mesterképzési szak megnevezése: fogorvos


– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve MSc) – szakképzettség: fogorvos doktor

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: dentist ( D.M.D.- doctor medicinae dentariae) Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. med. dent.

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány 4. A képzési idő félévekben: 10 félév 5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit; 5.1. Alapozó ismeretek: 80–100 kredit; 5.2. Előkészítő klinikai ismeretek: 45– 59 kredit; 5.3. Klinikai alapismeretek: 115-131 kredit; 5.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 5.5. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kredit;



5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: intézményi tanterv szerint legalább 65 %. 6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan fogorvosok képzése, akik az elsajátított ismeretanyag és szakmai készségek birtokában megfelelő orvosi szemlélettel és magatartással rendelkeznek. Fogorvosi tevékenységet folytatnak az egészségügyi ellátásban, melynek során figyelembe veszik a betegek eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek. Megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítésével választott szakterületükön önálló fogorvosi munkát végeznek; megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az egyén és a társadalom egészségvédelmének alapjait, – a gyakrabban előforduló munkaegészségügyi ártalmak okait, tüneteit, megelőzésüket, s ezek gyógyítását, – a fogorvostudomány területéhez tartozó megbetegedésekkel kapcsolatban a prevenció, a diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció feladatait, – az egészség fogalmát és annak kritériumait, – a fontosabb és korszerű fogászati diagnosztikai eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, ezen vizsgálatok indikációit és kontraindikációit, kockázati tényezőit és az eredmények diagnosztikus értékét, – a fog- és szájbetegségek, a gyakoribb általános betegségek szájban megnyilvánuló tüneteit, – a gyakori(bb) fog- és szájbetegségek, valamint szájtünetekkel is járó általános betegségek etiopatogenezisét, korai diagnosztikáját, ezek gyógyításának lehetőségeit és módszereit, –a fogászati és szájsebészeti szűrővizsgálatok rendszerét, különös tekintettel az onkológiai célzatú megelőzésre, – a fontos és korszerű fogorvosi terápiás eljárások lényegét, ezen eljárások elméleti és gyakorlati alapjait, valamint e terápiás beavatkozások várható eredményeit, mellékhatásait, – a fogászatban alkalmazott anyagokat, ezek főbb jellemzőit, alkalmazásuk indikációit és kontraindikációit, – az orális rehabilitáció lehetőségeit és módszereit, – a kiemelt népegészségügyi ártalmak etiopatogenezisét, megoldását, – a fogászati infekciókontroll elvét, gyakorlati alkalmazásának szükségességét és lehetőségeit, – a szájsebészeti műtétek, illetve az arc- és állcsont sebészeti műtétek indikációit, valamint kockázatait, – a fogászati ellátásban előforduló betegségek pszichológiai és szociológiai vonatkozásait, – az egészségügyi biztosítás rendszerét és az egészségügyi szolgálat szervezeti felépítését, ezen belül a fogorvosi/fogászati ellátás rendszerét és finanszírozási rendelkezéseit, és a fogorvosi gyakorlathoz szükséges etikai és jogi ismereteket, – az egészségügy gazdasági vonatkozásait.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – szakszerű anamnézis felvételére a vizsgált személytől és annak környezetétől, – annak megállapítására, hogy fogászati szempontból a vizsgált személy állapota megfelelő-e az egészség kritériumainak, feltárható-e az egészségére ártalmas magatartás és életmód, ha fellelhető kóros eltérés, melyek ezek fő jellemzői, – szakszerű kórleírás és dokumentáció vezetésére,



– döntéshozatalra a fogorvosi beavatkozásról, továbbá az általános orvoshoz, szakorvoshoz történő utalásról vagy egyéb intézkedésről, – a sztomatológiai prevenció módszereinek alkalmazására az alapellátásban és a lakosság egészségnevelésében, – megfelelő együttműködés kialakítására teamekkel, – a fogtechnikai munkák ellenőrzésére és a kész fogművek elbírálására, – a fogorvos munkájához szükséges klinikai és műszeres vizsgáló módszerek alkalmazására, értékelésére, a vizsgálatok eredményeiből történő helyes következtetések levonására, – az azonnali fogorvosi beavatkozást igénylő betegségek felismerésére, – életmentő beavatkozások elvégzésére az orvosi elsősegélynyújtásban, – a fogászati ellátásban használatos berendezések és műszerek kezelésére, ismerik ezek baleset- és munkavédelmi szabályait. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – megfelelő manuális készségek, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – együttműködési készség, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátásának képessége, – kreativitás, – jó problémamegoldó készség. 7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó és előkészítő klinikai ismeretek 125-159 kredit: Alapozó ismertek: alapozó tantárgyak (fizika, kémia, biokémia, sejtbiológia), morfológia (anatómia, szövettan, fejlődéstan), molekuláris biológia (biokémia), patológia (általános és orális patológia, általános és orális patofiziológia, általános és orális mikrobiológia), funkcionális biológia (fiziológia, orális biológia), magatartástudomány (pszichológia, szociológia, etika) – 80-100 kredit; Előkészítő klinikai ismeretek: bevezetés a klinikai módszerekbe (belgyógyászat, sebészet, fogászati preklinikum), diagnosztika (laboratóriumi diagnosztika, patológiai diagnosztika, diagnosztikus képalkotó eljárások, általános és orális radiológia), népegészségtan (gazdasági ismeretek), gyógyszertan (farmakoterápia, toxikológia) – 45-59 kredit; 7.2. Szakmai törzsanyag 115-131 kredit: Klinikai ismeretek: 25-31 kredit a megbetegedések és terápiájuk komplex ismerete (orvosi genetika, belgyógyászat, sebészet, bőrgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégegyógyászat, szájnyálkahártya-betegségek, gyermekgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, neurológia, pszichiátria, oxiológia stb.), továbbá választható ismeretek. Fogászati klinikai modul: 90-100 kredit preventív fogászat, oralis diagnosztika, megtartó fogászat (konzerváló fogászat, endodontia, parodontológia stb.), szájsebészet (fogsebészet, arc- és állcsontsebészet stb.), helyreállító fogászat (fogpótlástan), gyermekfogászat, fogszabályozás, továbbá választható ismeretek.



A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15 %. Diplomamunka: 20 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat magában foglalja a kórházi, az ápolástani, az odontotechnológiai, az extractio, az általános fogászati, a szájsebészeti gyakorlatot. Időtartama legalább 10 hét. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

Egy középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga (angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből) vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.

6. GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszerész 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve MSc) szakképzettség: okleveles gyógyszerész a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science in Pharmacy 3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány 4. A képzési idő félévekben: 10 félév 5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit; 5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditérték: 95 – 125 kredit; 5.2. Orvosi-biológiai ismeretekhez rendelhető kreditérték: 20 – 45 kredit; 5.3. Szaktudományi ismeretekhez rendelhető kreditérték: 100 – 160 kredit; 5.4. Szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditérték: 22-24 kredit; 5.5. Diplomamunkához rendelhető kreditérték: 10 kredit; 5.6. Szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditérték: 15 kredit; 5.7. Gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 40 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gyógyszerészek képzése, akik az elsajátított magas szintű természettudományos és medicinális megalapozottságú ismeretanyag, szakmai készségek, gyógyszerészi szemlélet és magatartás alapján vesznek részt a gyógyszerellátásban, gyógyszergyártásban, az egészségügyi ellátásban, a gyógyszer-kereskedelemben, a gyógyszerészettel kapcsolatos egészségügyi hatósági és egyéb munkákban, a gyógyszerésztudományi, biológiai, kémiai, medicinális orientációjú tudományos kutatásban, úgy, hogy ezen tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a hozzájuk fordulók eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, illetve cselekszenek, valamint megfelelő szakképzési program sikeres szakvizsgával dokumentált teljesítése után, választott szakterületükön majd önálló szakgyógyszerészi munkát végeznek.



Megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek birtokában képesek bekapcsolódni a doktori képzésbe. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a természettudományos alapismereteket fizika, kémia, analitika, biológia tudományterületeken, – a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek, gyógynövények és anyagok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat és alkalmazásuk kockázatait, a gyógyászati segédeszközök alkalmazását, – a betegségek főbb tüneteit, gyógyszerterápiás lehetőségeit és az alkalmazható gyógyszerek adagolásának ismereteit, – a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti alapjait és gyakorlatát, – gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjait, – az analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméletét és gyakorlatát, – a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét, – a gyógyszerek forgalomba hozatali eljárását, – a gyógyszergazdálkodás alapelveit, vezetési, szervezési, valamint alapvető közgazdasági és gyógyszer-kereskedelmi ismereteket, – a klinikai gyógyszerészet és a klinikai farmakológia alapjait, – a prevenció és az egészséges életvitelre nevelés általános elveit és gyakorlatát, – a gyógyszerészi gondozás, a gyógyszer-információ, betegségmegelőző és az egészségügyi felvilágosító tevékenység gyakorlatát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a gyógyszerellátás, a gyógyszerkészítés, a gyógyszerellenőrzés és a gyógyszerismertetés feladatainak ellátására, – az egészségügyi ellátást igénybevevő járó és fekvőbeteg gyógyszerrel és gyógyászati anyagokkal való ellátására, – a gyógyszer-kereskedelem minden szintjén - export, import, nagykereskedelem - a gyógyszerészeti szakmai követelmények megvalósulásának szavatolására, – a gyógyszerek minőségének a gyártástól a felhasználásig történő biztosítására, – nagy volumenű (gyógyszergyártás) és egyedi igényeket kielégítő gyógyszerkészítmények előállítására, – a gyógyszerügy országos és regionális szervezeti egységeiben (OEP, ÁNTSZ, stb.) gyógyszerügyi szakigazgatás területén folytatott tevékenységre, – egészségügyi szakszemélyzet részére a gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai tájékoztatásra, gyógyszerismertetésre a racionális gyógyszerrendelés elősegítése érdekében, – betegek részére a gyógyszerekről és azok helyes használatával kapcsolatos tanácsadásra, – gyógyszerkutatásba és fejlesztésbe való bekapcsolódásra, – szakirányú szakképzésbe történő bekapcsolódásra, – felsőoktatási intézményekben kutatói és oktatói állások betöltésére. c) A szakképzés gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – nagyfokú felelősség- és hivatástudat, – magas szintű elméleti tudás, gyakorlati készségek, szakmai és általános műveltség, – jó koncentrálóképesség, figyelemösszpontosítás, – problémafelismerő és megoldó készség, – szakmai ismereteket integráló képesség, az elméleti tudás helyzetorientált felhasználása, – jó döntéshozatali képesség,



– készség csoportmunkára, kellő szervezési készség, alkalmasság vezetői feladatok ellátására, – etikai normák betartása, empátiakészség, szakmai diszkréció, emberi problémákkal, helyzetekkel szembeni érzékenység, – jó kapcsolatteremtő képesség betegekkel, hozzátartozókkal és más egészségügyi szakemberekkel, – igény szakmai továbbképzésben való részvételre, élethosszig tartó tanulásra. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Alapozó ismeretek: a) Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: 95-125 kredit matematika, informatika, biostatisztika, fizika–biofizika, általános kémia, szervetlen kémia, szerves kémia, analitikai (kvalitatív, kvantitatív) kémia, fizikai kémia, biokémia, kolloidika. b) Orvosi-biológiai elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: 20-45 kredit gyógyszerészi biológia, anatómia, élettan, kórélettan, mikrobiológia, immunológia, népegészségtan, gyógyszerészi növénytan, elsősegélynyújtás, latin nyelv. 8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: Szaktudományi elméleti és gyakorlati ismeretek: 100-160 kredit gyógyszerészi kémia, gyógynövény- és drogismeret, gyógyszeranalízis, gyógyszertechnológia, biofarmácia, gyógyszerhatástan, gyógyszerügyi szervezés (szakigazgatás), klinikai (gyógyszerterápiás) ismeretek, klinikai gyógyszerészet, gyógyszerészi etika, továbbá választható ismeretek. A kötelezően választható ismeretek aránya: legalább 15 %. Diplomamunka: 10 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 2x4 hét nyári szakmai gyakorlat – mely akkreditált közforgalmú, intézeti gyógyszertárban, galenusi laboratóriumban vagy gyógyszergyárban tölthető – kritériumkövetelmény. 6 hónap záróvizsga előtti szakmai gyakorlat (2 + 4 hónap bontásban) - akkreditált közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertárban teljesítendő. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, spanyol, olasz vagy orosz nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

7. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás


− végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)



− szakképzettség: okleveles ápoló − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Nursing Science

3. Képzési terület: egészségtudományi

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: ápolás és betegellátás alapképzési

szak ápoló szakiránya. 5. A képzési idő félévekben: 3 félév


6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-29 kredit; 6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 18-23 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 38-42 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: Olyan egészségtudományi szakemberek képzése, akik ismerik a hazai egészségügy

működését, az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a társadalom életében; az ápolás közép- és felső szintű intézményrendszerét, továbbá részt vesznek az ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításuk előmozdításában. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismerik: – ápolástani kutatások alapját és módszertanát, – biostatisztikai mutatókat, – a szakirodalom forrásait, könyvtári és internetes keresés módszereit, – adatgyűjtési, alapvető statisztikai módszereket, adatforrásokat, – egészségügyi tudományos kutatások alaptípusait, – az egészséget befolyásoló tényezőket, – jelentősebb betegségek epidemiológiáját, – az egészségügyi és népegészségügyi rendszer működését, – az egészségügyi menedzsmentet, az alapvető vezetési és szervezéselméleti ismereteket, – az ápolás egészségügyi-jogi ismereteit, az ehhez kapcsolódó egészségpolitikát és egészség-gazdaságtant, – ápolásoktatási módszereket.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – ápolási folyamathoz kapcsolódó szervezési és vezetési feladatok elvégzésére, – népegészségügyi problémák, prioritások és célok megfogalmazására, – együttműködés kiépítésére egyénekkel és intézményekkel, – modern statisztikai módszerek eredményeinek értelmezésére, – programtervezésre, azok lebonyolításra és értékelésre, – a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására;



– költségvetés tervezésére, pályázatírásra, – tudományos munka tervezésére, megszervezésére, irányítására és lebonyolítására, – egészség-gazdaságtani mutatók értelmezésére, – a népesség egészségi állapotának jellemzésére, – szakirodalom-kutatásra, a szakirodalom kritikus értékelésére, szövegszerkesztésre és előadás-készítésre, tanulmányok írására; média-kommunikációra, – elméleti és gyakorlati ismeretek átadására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kommunikációs készség, – kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő, elemző és megoldó készség, – információ feldolgozási képesség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség, – az egészségügy területén széles műveltség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 22-32 kredit egészségügyi menedzsment és minőségbiztosítás, népegészségtan-egészségpolitika, egészségügyi rendszerek nemzetközi áttekintése, szervezet-és vezetés pszichológia, szervezetszociológia, pedagógia, egészségügyi jog, munkajog, tudományos kutatás és biostatisztika. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 55-63 kredit – általános szakmai ismeretek: bizonyítékokon alapuló egészségügy, prezentációkészítés és előadás-módszertan, korszerű epidemiológia, egészség- és társadalombiztosítás, egészségfejlesztés-egészségpedagógia, egészségügyi informatika, korszerű klinikai és farmakológiai ismeretek, genetika; – ápolási ismeretek: ápoláskutatás, ápolásoktatás, ápolásvezetés és irányítás, projektmenedzsment, ápolásmarketing, szakápolási módszertan, közösségi ápolás, transzkulturális ápolás és gondozás, klinikai és területi gyakorlatok.


9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges az EGK tagállamainak hivatalos nyelvéből.




VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

7. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: survey statisztika 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles survey statisztikus − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Survey Statistics

3. Képzési terület: társadalomtudományi 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalmi tanulmányok

alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehető

további alapképzési szakok: természettudományi, mérnöki, informatikai, gazdaságtudományi és társadalomtudományi képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó képzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyek a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése után a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottságának határozata alapján minősülnek elfogadhatónak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-25 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-35 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-50 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan statisztikusok képzése, akik társadalomtudományi elméleti és

gyakorlati, valamint matematikai, statisztikai ismereteik birtokában felkészültek a társadalomkutatásban alkalmazott statisztikai adatelemzésre.


– a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika matematikai alapismereteit (vektorterek alapfogalmai, lineáris leképezések és mátrixok, a matematikai analízis alapfogalmai, deriválás és integrálás egy- és többváltozós esetben),



– társadalomtudományi ismereteket (a mai magyar társadalom szerkezete, demográfiai helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, a társadalmi leszakadás, munkanélküliség, szegénység, marginalizáció, a társadalmi változásokat leíró elméletek, a racionális cselekvés elmélete, a piaci mechanizmusok működésének közgazdasági szabályai),

– a társadalomkutatásban alkalmazott statisztika elméletét és módszertanát (valószínűségi mező, egy- és többváltozós valószínűségeloszlások és momentumaik, a feltételes várható érték általános fogalma, statisztikai mező, statisztikai becslés és hipotézisvizsgálat, a többváltozós normális eloszlás tulajdonságain alapuló összefüggésvizsgálati és dimenziócsökkentő eljárások, a normalitás feltételének elvetése mellett alkalmazható nemparaméteres és robusztus eljárások, számítógépes szimuláción alapuló eljárások, kategoriális változókra vonatkozó eljárások, grafikus modellek),

– társadalomtudományi, szociológiai és kutatás-módszertani ismereteket (a statisztikai mintavétel elmélete, egyszerű véletlen minta, rétegezett és többlépcsős mintavétel, panelvizsgálat, a mintavétel gyakorlati megvalósítása során fellépő kérdések, számítógépes adatelemzés módszerei, adatbányászat, kutatástervezés és szervezés),

– alkalmazói szintű ismereteket a számítógépes kommunikációban és a statisztikai adatelemzésben (statisztikai programcsomagok használata és programozása, az R statisztikai programnyelv ismerete, a számítógépes prezentáció eszközei).


– a megszerzett statisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására, új elemzési módszerek elsajátítására, és gyakorlat igényei szerint új eszközök és módszerek kifejlesztésére,

– a tudományos vagy üzleti megrendelő felől érkezett kutatási kérdés átfogalmazása a statisztika nyelvére; a kérdésnek megfelelő vizsgálat teljes megtervezésére, az adatgyűjtés módszerének, a mintavétel módjának kidolgozására,

– az empirikus kutatás megszervezésére, teljes körű lebonyolítására, – adatelemzés során megfelelő statisztikai elemzési technika megválasztására és ennek

számítástechnikai megvalósítására, – az eredmények megfelelő bemutatására, beleértve a kutatási jelentés írását és a

megrendelőnek nyújtott prezentációt, – az empirikus kutatások átfogó – statisztikai és gazdasági hatékonyság-szempontú –

értékelésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– szakmai igényesség, – analitikus gondolkodás, – precizitás és a lényegkiemelés képessége, – szakmai kommunikációs készség magyar és angol nyelven.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: matematikai alapismeretek: 10-14 kredit egy- és többváltozós matematikai analízis, lineáris algebra; társadalomtudományi alapismeretek: 8-12 kredit társadalomismeret, közgazdaságtan. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 30-35 kredit



matematikai statisztika, kategorális változók statisztikája, mintavétel, adatelemzés, közvélemény- és piackutatás, statisztikai programozás, kvalitatív kutatások, társadalmi folyamatok. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 45-50 kredit: a survey statisztika alkalmazási szakterületei: sztochasztikus szimuláció, játékelmélet és társadalmi hálózatok elemzése, közvélemény- és piackutatás, adatbányászat, szakmai gyakorlat; diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve


nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben

meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– társadalomtudományi ismeretek: (legalább 30 kredit) társadalomtudományi és közgazdasági elméleti és gyakorlati ismeretek,

– matematikai statisztikai és alkalmazott statisztikai ismeretek: (legalább 30 kredit) (statisztika, lineráris algebra és analízis, valószínűségszámítás, adatelemzés, társadalomkutatási módszertan),

– államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.



8. A TÁRSADALMI NEMEK TANULMÁNYA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: társadalmi nemek tanulmánya 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) − szakképzettség: társadalmi nemek tanulmányának kutatója − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Gender Studies



− választható szakirányok: elméleti, szakértői szakirány − a szakirányok angol nyelvű megnevezése: Research, Applied Gender Studies

3. Képzési terület: társadalomtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: bármely bölcsészettudományi,

társadalomtudományi, gazdaságtudományi vagy jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakja.

4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-30 kredit; 6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke: 30 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 10%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a társadalmi nemek tudományában

megszerzett elméleti, módszertani és gyakorlati ismereteik birtokában képesek szakterületükön önálló, kreatív gondolkodásra és a társadalom–, illetve bölcsészettudományok körébe tartozó, a társadalmi nemek vizsgálatára fókuszáló kutatások, ill. a társadalmi nemekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek végzésére az akadémiai, állami és a civil szférában. Megfelelő alapokkal rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a társadalmi nemek tanulmányozásának fogalmi keretét, – a társadalmi nemek tanulmányozása során alkalmazott interdiszciplináris gondolkodás alapjait, – a nemi esélyegyenlőség problémakörét empirikus és elméleti szinten is, – az egyes bölcsészettudományi, illetve társadalomtudományi terület fogalmi kereteit és annak társadalmi nemek szempontú kritikáját, – a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazását. Az elméleti szakirányon végzettek ismerik továbbá: – az általános kutatás-módszertani ismereteket, – a tudományos és elemzői munkához szükséges problémamegoldó technikákat. Az esélyegyenlőség szakirányon végzettek ismerik továbbá: – a nemi egyenlőtlenség megoldására tett politikai erőfeszítéseket, illetve ezek szervezeteit, módszereit,



– a nemi egyenlőtlenségek problémakörén munkálkodó szervezetek működését, illetve ezek kritikus elemzését, – a nemi egyenlőtlenség, mint társadalmi probléma illeszkedését a „policy making“ globális kereteibe.

b) Az elméleti szakirányon végzettek alkalmasak: – társadalmi problémák társadalmi nemi szempontú megközelítésére és elemzésére, – ilyen típusú problémák megoldáslehetőségének elemzésére, – bölcsészet- és társadalomtudományi területeken társadalmi nemi szempontú

tudományos kérdések megfogalmazására, – interdiszciplináris gondolkodás alkalmazására a tudományos munkában, – önálló elméleti és empirikus elemzés elvégzésére, – kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére, – szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére, – szakirodalom felkutatására és értelmezésére, – a kutatási eredmények interpretálására illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti

szakszerű megjelenítésére. Az esélyegyenlőség szakirányon végzettek alkalmasak: – az ezzel foglalkozó politika intézményeiben politikai elemző, döntés előkészítő, illetve

azt végrehajtó és elemző munka elvégzésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kritikus, társadalmi nemi szempontú gondolkodás, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodás, – idegennyelv tudás, – jó kommunikációs képességek, – kreativitás, nyitottság, rugalmasság, empátia, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Alapozó ismertek: 15-25 kredit alapfogalmak, történeti háttér, általános bevezetés a tudományágba, a társadalmi nemek elméletei, interdiszciplinaris gondolkodás, bevezetés a társadalmi nemek tudományának módszereibe, illetve a tudományos kutatómunkába társadalmi nemek területén. 8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit Társadalomtudományi ismeretek: (esélyegyenlőség a munka világában, nemek és nemzetek, államelméletek nemi kritikája, vallás és nem, szexualitás és nem, nők és a politika, jóléti államok és társadalmi nem, globalizáció kritika, posztkolonialista, orientalista elméletek, nőmozgalmak története és elméletei); bölcsészettudományi ismeretek: (irodalomelmélet és társadalmi nemek, queer elméletek, pop kultúra nemi olvasata, szóbeliség és történetírás, feminista média kutatás, nőirodalom, feminizmus és a férfitudományok, a test elméletei, az identitás történelmi keretei); diskurzus elemzés, kvalitatív kutatási módszerek, statisztikai adatok elemzése.



8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 25-30 kredit – elméleti szakirány: a társadalmi nemekkel kapcsolatos ismeretelmélet és tudományos elméletek differenciált megismerése, az elmélet és kutatás kapcsolatának tanulmányozása; – szakértői szakirány: a társadalmi nemekkel kapcsolatos szakmai tevékenység gyakorlása, e tevékenység különböző területeinek tudományos megalapozása és elmélyített megismerése; diplomamunka: 20 kredit.

9. Szakmai gyakorlat: A szakértői szakirány 3-6 hónapos terepen végzett gyakorlatra épül, ahol nemi

egyenlőtlenséggel, illetve ennek valamely rokon témakörével foglalkoznak. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzésének feltétele államilag elismert angol középfokú C típusú

nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben

meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit értékű bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeret.

A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is lehet teljesíteni a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.



5. számú melléklet a …/2007. (…)OKM rendelethez

X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

2. HUMÁNKINEZIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: humánkineziológia


– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: humánkineziológus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Kinesiologist – választható szakirányok: alkalmazott fiziológia, mozgás- és táplálkozásterápia,

gerontológia; – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Exercise Physiology, Movement- and

Nutrition Therapy, Gerontology);

3. Képzési terület: sporttudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. A bemenethez a teljes kreditek beszámításával feltétel nélkül elfogadott alapképzési szak: a humánkineziológia. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász szakiránya, a testnevelő-edző, a biológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szakok, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár, sportmenedzser, rekreáció, egészségtan-tanár, humánkineziológia alapképzési szakok. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-25 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit; 6.3. A kötelezően választható szakirányú modulhoz rendelhető kreditek száma: 30-35 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 40 %.


A képzés célja olyan humánkineziológusok képzése, akik a sport- és mozgástudományi, valamint egészségtudományi ismeretekre épülően széles társadalmi (önkormányzatok), egészségügyi (megelőző egészségtudomány és rehabilitáció), valamint az üzleti életben (egészségturizmus, magas szintű wellness-szolgáltatás, egészségbiztosítás, mozgásegészségügyi ipar) képesek ellátni feladatukat az orvostársadalommal partnerként együttműködve. Képesek mozgásterápiával és a kiegészítő táplálkozás-terápiával az egészséget veszélyeztető és bármely életkorban fellépő kockázati tényezők mérséklésére.



Továbbá olyan szakemberek képzése, akik képesek a fizikai teljesítmény korszerű vizsgálóeszközökkel és –módszerekkel történő megállapítására, illetve korszerű eszközök használatával az egészségfejlesztésre, valamint mozgásterápia és releváns rehabilitáció folytatására létrejött teamekben részt venni. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a sport- és mozgástudomány, valamint az egészségtudomány alapvető ismereteit,

továbbá azon egészségügyi szervezési, közgazdasági és jogi feladatokat, melyek szükségesek a preventív egészségtudományok műveléséhez és az egészségügyi kockázatkezeléshez az egészségügy és a társadalom legkülönbözőbb szintjein;

– a sport- és egészségtudományi kutatások elméletét és módszertanát abból a célból, hogy alkalmasak legyenek a legmagasabb szintű tudományos kutatás művelésére e tudományágakban;

– a megfelelő tudományok nemzetközi irodalmát, és elsajátítják azt a készséget, ami alkalmassá teszi őket a tudomány legújabb nemzetközi vívmányainak felismerésére, elsajátítására, továbbfejlesztésére és oktatására a tudományos kutatómunka és pályázatírás ismeretanyagának birtokában;

– a fizikai teljesítmény korszerű vizsgálóeszközökkel és –módszerekkel történő megállapításának folyamatát, mely alkalmassá teszi a végzett hallgatót az egészségfejlesztésre, a mozgásterápia és a releváns rehabilitáció lefolytatására az alkalmazott legkorszerűbb eszközök használatával;

– a terhelés-élettan és a klinikai terhelés-élettan eszközös vizsgálatának módszereit, beleértve a klinikai fiziológiai diagnosztikai módszereket is;

– a sportolás és az élsportolók kiválasztása (tehetség-felismerés) folyamatának specifikus mozgástani, orvos-biológiai és pszicho-pedagógiai törvényszerűségeit, a sportsérülések rehabilitációjának szakmai követelményeit;

– a mozgásterápia mellett a táplálkozás- és a pszichoterápia módszereit szakirányoktól függően.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – hazai és nemzetközi szintű szakmaspecifikus kérdések megoldására, eredeti

projektek megfogalmazására; – kutatói csoportokban kutatómunka végzésére, vizsgálati eredmények közlésére

magyar és idegen nyelven; – mozgásterápiás és a kapcsolt egészségpolitikai szakmai feladatok tervezésére és

végrehajtására az egészségügyi kockázatkezelés területein; – mozgásterápiás tevékenység végzésére; – a humánkineziológia és a fiziológia alkotó művelésére, valamint azok elméletének és

gyakorlatának továbbfejlesztésére, eredményeik közlésére; – terhelésélettani vizsgálatok lefolytatására, terhelésélettani laboratóriumok vezetésére,

irányítására; – mozgáselemező vizsgálatok elvégzésére, dinamometriás és ergonometriás

laboratóriumok irányítására; – wellness- és egészségvédő klubok, intézmények munkájának tervezésére és

irányítására; – sportolók felkészítését segítő munkacsoport irányítására; – a mozgás- és a kiegészítő (táplálkozási, pszichológiai) programok folyamatos

kifejlesztésére, alkalmazására és továbbfejlesztésére;



– a fizikai állapot meghatározására és célirányos fejlesztésének megtervezésére, az egészségmegőrzés, az egészségi állapot javítására irányuló módszereknek egyénre szabott kidolgozására;

– demencia, kardiovaszkuláris, kardiopulmonáris betegségek megelőzésérére szolgáló programok tervezésére és lefolytatására;

– orvos felügyelete mellett a „stroke” túlélők és mozgássérülések mozgásterápiájának, rehabilitációjának megtervezésére, megszervezésére és lefolytatására, elhízás és diabetes megelőzésére, kezelésére;

– a pszichomotoros képességek szintjének meghatározására és fejlesztésére az élsport valamennyi területén;

– a legszélesebb körben értelmezett életterápia pozitív szemléletmódjának, mozgás- és egészségkultúrájának kialakítására;

– a sportszakmák ismeretanyagának bővítésére és korszerűsítésére az elvégzett kutatási eredmények birtokában;

– ipar- és termelésorientált szakismeretek elsajátítására és alkalmazására a mozgástudomány határterületein.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: − vezetői-szervezői képesség; − empátia az állampolgári életminőséghez; − mások egészségére irányuló szolidaritás; − hit a mozgáskultúra nélkülözhetetlenségében; − elkötelezettség a preventív egészségkultúra műveléséhez; − határozott közösségi kiállás; − tudományos kutatásra és oktatásra alkalmasság; − nyitottság az új ismeretek befogadására; − jó kommunikációs készség; − konfliktuskezelő képesség; − szuggesztivitás, motiváló képesség; − gyors információ feldolgozó képesség; − kooperatív készség, alkalmasság az együttműködésre; − közösségformáló képesség; − team munkában együttműködési képesség; − kezdeményezés, személyes felelősségvállalás.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-25 kredit

természettudományi, orvos- és egészségtudományi ismeretek (funkcionális anatómia, alkalmazott élettan, neurológia, klinikai pszichológia, kardiológia-oxiológia, reumatológia, ortopédia, belgyógyászat); társadalomtudományi ismeretek (jogi, közgazdasági, sport és egészségügyi menedzsment ismeretek); közismereti alapismeretek (informatika, tudományos kutatás, egészségtudományi és EU egészségügyi ismeretek).

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 35-45 kredit természettudományi, orvos- és egészségtudományi ismeretek: (mozgásszervek anatómiája, neuroanatómia, terhelésélettan, táplálkozás-élettan és diatetika, molekuláris sejtbiológia, humán biopatológia, genetika, sportsérülések, modern képalkotó eljárások, fizikoterápia);



mozgás- és sporttudományi ismeretek (mozgástanulás és –szabályozás, biomechanika, mozgástan, mozgáselemzés, mozgásfejlődés, mozgás- és sporttudomány elmélete, biometria, méréstechnika, edzéselmélet és módszertan); társadalomtudományi ismeretek (mentálhigiéné, autogén és mentáltréning, szociálpszichológia); szakmai gyakorlat. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 30-35 kredit sportági edzéselmélet, fizikai képességek fejlesztésében használt eszközök ismerete és használata, mozgáselemzés, sportmérkőzések elemzése, edzéstervezés és értékelés, fizikai képességek diagnosztikája; mozgáskorlátozottak rehabilitációja, sportsérülések rehabilitációja, sport-táplálkozástan, egészségturizmus, mozgás- és táplálkozástudomány, diatetika, elhízástudomány, lipidológia, anyagcsere betegségek terápiája, balneoterápia, mozgástudomány, geriátria, neurológia, neuropszichiátria, időskori mozgásszervi megbetegedések, képalkotó eljárások, szabadidő sportok; diplomamunka: 20 kredit.


Az első és második szemeszterben heti négy óra szakmai gyakorlat rehabilitációs intézetekben, wellness, fitness és sport klubokban a választott szakiránynak megfelelően. A második szemeszter befejeztével egy hónapos nyári gyakorlat rehabilitációs intézetekben, wellness, fitness és sport klubokban a választott szakiránynak megfelelően. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, továbbá az intézmény tantervében meghatározott szakmai nyelvismeret. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: orvos- és egészségtudományi, pedagógiai, pszichológiai ismeretek: 40 kredit, társadalomtudományi ismeretek: 5 kredit, sport- és mozgástudományi ismeretek, sportági alap- és szakismeretek: 15 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.




XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET

2. MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Master of Business Administration (MBA)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles közgazdász, MBA szakon – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Business Administration

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, valamint a műszaki menedzser alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az emberi erőforrások, a turizmus-vendéglátás, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, az üzleti szakoktató alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-40 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-65 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az üzleti terület minden fontosabb részterületén megszerzett ismereteik birtokában képesek a vállalkozások életben maradását és fejlődését biztosító stratégiai szemlélet kialakítására. Ismerik a nemzetközi gazdaság fő tendenciáit, valamint képesek az emberi erőforrások, illetve általában szervezetek, vállalkozások tevékenységeinek irányítására. Cél továbbá a megfelelő elméleti alapokkal ötvözött karriergyorsítás. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.



a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az üzleti és menedzsment ismeretanyagot, – az üzleti élet működési és fejlesztési folyamatait, szabályszerűségeit, kommunikációs szokásait, – a vonatkozó szakirodalmat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – tervezni, szervezni, irányítani és vezetni a versenyszektor és közszféra szervezeteinek munkafolyamatait akár hazai, akár nemzetközi szinten, – az üzleti folyamatok menedzselésével kapcsolatos feladatok megoldására, elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére, – az üzleti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a szükséges információk beszerzésére és elemzésére, – stratégiai jellegű kérdések felismerésére és megválaszolására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – szakmai igényesség iránti elkötelezettség, – önálló problémafelismerő és megoldó készség, – innovációs készség, – kritikai elemző és javaslattevő készség, – vezetői készségek, – vállalati gondolkodás, – tolerancia és szinergia lehetőségének felismerése, – üzleti etika és részben a társadalmi kérdések iránti érzékenység, – szóbeli és írásbeli kommunikációs készség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-40 kredit kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20–30 kredit kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment, üzleti (vállalati) gazdaságtan, stratégiai menedzsment, vállalati kommunikáció, üzleti jog, változásmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment, döntés-problémamegoldás, nemzetközi pénzügyek, befektetések, információmenedzsment. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 25-65 kredit: specializációk, modulok, illetve szabályozottan választható szakmai tantárgyak, így például bankügyletek, egészségügy-menedzsment, gazdaságpolitika, határidős és opciós ügyletek, környezetmenedzsment, közösségi gazdaságtan, logisztika, makrogazdasági pénzügyek, nemzetközi (multinacionális) menedzsment, pszichológia, technológiamenedzsment, termelésszervezés, üzleti etika, haladó üzleti jog, üzletpolitika; diplomamunka: 15 kredit.




A diplomamunkához kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú C

típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- módszertani alapismeretek (15 kredit): matematika, statisztika, informatika; - közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, nemzetközi

gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek;

- üzleti alapismeretek (10 kredit): vállalati gazdaságtan, pénzügyek, gazdasági jog, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció;

- társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;

- szakmai ismeretek (15 kredit): szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, vezetés és szervezés, kontrolling, stratégiai tervezés, emberi erőforrás menedzsment.


kredittel rendelkezzen a hallgató, továbbá a 4. pont szerinti alapfokozat vagy főiskolai szintű végzettség birtokában megszerzett legalább három, mesterfokozat vagy egyetemi szintű végzettség birtokában megszerzett kétéves szakmai, vezetői gyakorlat. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

3. MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: marketing


– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles közgazdász, marketing szakon – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Marketing

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehetőek az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, valamint a közszolgálati alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-25 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább 30%.


A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik különböző üzleti és non-business szervezetekben, intézményekben és vállalkozásokban végeznek marketingtevékenységet. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek marketingstratégia kialakítására, a tág értelemben vett marketingtevékenységek menedzselésére, különböző szervezetek, folyamatok és szakmai programok irányítására, a szükséges marketingeszközök tartalmának meghatározására, feladatok végrehajtásának koordinálására, kapcsolattartásra belső és külső funkciókkal, szervezetekkel. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik – a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit különböző szinteken, – Európai Unió működését, szakmailag releváns irányelveit, szabályozását, – a marketingrendszer működését, az értékalkotás módjait, az érték mérésének és növelésének módszereit, – a vállalati gazdálkodás átfogó kategóriáit, a teljesítmény mérésének módjait és marketingterülettel való kapcsolatát, – az értékalkotó marketingfolyamatok és az innováció kapcsolatát, – a marketing részterületek mérésének és elemzésének módszereit, – az adatok magas szintű kvantitatív elemzésének (közgazdasági, ökonometriai, matematikai-statisztikai) módszereit, – a komplex problémák megoldásának technikáit, – a kultúraközi kutatás módszertanát, – a marketingtervezés folyamatát, módszereit, – a vevőorientáció érvényesítésének szervezeti formáit és folyamatait, – a szakterületre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat, – a választott doktori képzés igényeinek megfelelő kutatási módszertant.



b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak – a vállalat értékalkotó tevékenységének átlátására és a vállalati stratégia kialakításában való részvételre, – a marketing, kereskedelmi és logisztikai folyamatok teljesítménymutatóinak meghatározására és a pénzügyi és nem-pénzügyi teljesítménymutatók elemzésére, – a piaci jelenségek elmélyült elemzésére, – marketingprogramok és -tervek összeállítására és a tervezés irányítására, – egyes marketing-részterületek irányítására (pl. termékmenedzsment, termékfejlesztés, reklám, értékesítés, személyes eladás, árkialakítás, kutatás stb.) és ugyanezen területek vezető szakértőjeként való működésre, – szervezetközi együttműködésben való részvételre, illetve szervezetközi projektek irányítására, – nemzetközi szakspecifikus együttműködésben való részvételre, – üzleti tárgyalások hatékony folytatására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek – etikus magatartás, – vezetői képesség, – motivációs és irányító képesség, – empátia más kultúrák, illetve szakterületek megközelítéseit illetően, – kreatív problémamegoldó és eredeti látásmód, – hatékony projektirányító és -szervezőképesség, – szociális és morális kérdések iránti nyitottság, – konfliktusmegoldó képesség, – nyitottság az együttműködésre, – felelősségvállalás a saját és mások teljesítményéért, – két idegen nyelven tárgyalóképes kommunikációs készség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 20-25 kredit: modern közgazdasági elméletek, döntéselméleti és módszertani ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és vezetése, irányítása, stratégiai menedzsment, pénzügyi menedzsment, a marketing vezetési kérdései, értékteremtő, logisztikai folyamatok tervezése és irányítása.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 30–45 kredit: környezet– és piacelemzés tervezése, végrehajtása, marketingkutatás módszertana, marketing információs és döntéstámogató rendszer, a fogyasztáselmélet kérdései és vásárlói magatartás elemzése, disztribúció-menedzsment, beszerzési és értékesítési (Sales) folyamatok irányítása, vezetése, ellátási lánc menedzselése, termékek és márkák menedzselése, integrált marketing-kommunikáció, kommunikációs stratégia és eszközei, gazdasági és versenyjogi ismeretek, marketingstratégia tervezése és végrehajtása, marketing-kontrolling, interkulturális, nemzetközi marketing kérdései, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-45 kredit:



szakirányok, specializációk, szakmai modulok, illetve szabályozottan választható szakmai tantárgyak az intézményi sajátosságoknak megfelelően; diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:


10. Idegennyelv-ismeret követelményei: Angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú nyelvvizsga vagy egy

másik élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú szakmai nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú, C típusú nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél.

11. A mesterképzésbe való belépés feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint – az üzleti alapképzési szakok képesítési követelményei tartalmának megfelelően – az alábbi ismeretkörökben: – a módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) 8-12 kredit, – az elméleti-közgazdaságtani alapismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, regionális gazdaságtan, gazdaságtörténet) 8-12 kredit, – és az üzleti kötelező szakmai alapismeretek (vállalatgazdaságtan, vállalati pénzügy, marketing, számvitel, vezetés-szervezés, emberi erőforrás) 10-14 kredit.

4. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdaság és gazdálkodás 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles közgazdász, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon – szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in International Economy and Business – választható szakirányok: nemzetközi gazdaságelemzés, nemzetközi üzleti menedzsment, nemzetközi fejlesztés, összehasonlító európai gazdasági és üzleti tanulmányok – szakirányok angol nyelvű megnevezése: International Economic Analysis, International Business and Management, International Development, Comparative European Economic and Business Studies 3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető alapképzési szakok: a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az üzleti



szakoktató, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, valamint a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit 6.2. Szakmai törzstárgyakhoz szaktárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek számat: 30-45 kredit 6.4. A szabadon választható szaktárgyakhoz rendelhető minimális kreditek értéke: 5 kredit; 6.5. Diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. Gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alapvető nemzetközi, mikro- és makrogazdasági, nemzetközi politikai, európai integrációs, nemzetközi jogi, regionális és civilizációs/globalizációs, valamint üzleti ismereteik birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein nemzetközi jellegű közgazdasági elemző munkára, önálló munka végzésére a döntés-előkészítő, -elemző feladatok megoldásában. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a társadalmi-gazdasági összefüggéseket, az azokat befolyásoló tényezőket lokális, regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken, – a közgazdasági, nemzetközi gazdasági, világgazdasági, gazdálkodási és döntési elméleteket és elemzési módszereket, – a kutatáshoz, szakirodalmi eredmények feldolgozásához, illetve innovatív gyakorlati munkához szükséges problémamegoldó technikákat, – a munkatársak, csoportok, illetve projektek, nagyobb szervezetek irányítási módszereit, a stratégiai tervezés és menedzsment vállalati, állami, regionális és globális módszereit, – a hazai és nemzetközi szakirodalmat, a kutatások eredményeit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a nemzeti, az európai és az egyetemes értékek megismerésére, vállalására és ezen értékek megjelenítésére a vállalati, regionális, állami és nemzetközi szervezetek világában, – a munkaköréhez tartozó összetett szakfunkciók ellátására, szervezésére, irányítására, módszertanok kreatív alkalmazására, szakmailag megalapozott vélemény megfogalmazására, döntések előkészítésére és meghozatalára, – a vállalati, régió, állam és nemzetközi szervezeten belüli, illetve a szervezet és környezete közötti összefüggések, kapcsolatok felismerésére, megértésére és alakítására, – az e szervezetek működésében megjelenő problémák és az új környezeti jelenségek önálló felismerésére, feladatok kijelölésére, megoldására, – a gazdasági, a pénzügyi, a marketing és a menedzsment elméletek nemzetközi szintű alkalmazására



– a nemzetközi üzleti környezet geopolitikai, társadalmi, kulturális és vallási vonatkozásainak elemzésére, – hatékony nemzetközi üzleti stratégiák kidolgozására, – tárgyalási, meggyőzési technikák aktív és hatékony alkalmazására, üzleti kommunikációra két idegen nyelven.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – az értékek iránt elkötelezettség, – társadalmi/szociális érzékenység hazai és nemzetközi viszonylatban, – elkötelezett a minőség, a fenntarthatóság és a sokszínűség iránt, – nyitottság a más/új területekkel, módszerekkel, illetve véleményekkel, javaslatokkal szemben, – egyéni és közösségi felelősségvállalás, – a tudás megújításának képessége, – nyitott gondolkodásmód, – együttműködési készség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapozó képzésben megszerezhető ismeretkörök (20-25 kredit): nemzetközi gazdaságtan, gazdasági és társadalom statisztika, mikroökonómia és makroökonómia, nemzetközi politikai gazdaságtan. 8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (30-45 kredit): nemzetközi vállalati környezet– és piacelemzés elmélete, regionális integrációs elemzés tervezése, végrehajtása, a világgazdasági fejlődés főbb elméleteinek, összehasonlító módszereinek ismeretei, nemzetközi gazdasági és üzleti információs rendszer formái, a nemzetközi pénzügyi folyamatok lényege, formái, hatásai, nemzetközi szervezetek irányítása, befolyásolása, hatásmechanizmusaik elemzése, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása, valamint a fejlődésgazdaságtan vállalati, regionális és világgazdasági vonatkozásai. 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek(30-45 kredit): – nemzetközi gazdasági elemzés szakirány: világgazdasági elméletek értelmezése, fejlődési utak, átalakulások elemzése, általános nemzetközi gazdasági elemzési készség, nemzetközi irányítási módszerek, transznacionális vállalati stratégiák megfogalmazása, globális és vállalati irányítás, regionális elemzés különböző formái, nemzetközi szervezeti magatartás, nemzetközi tárgyaláskészség; – nemzetközi üzleti menedzsment szakirány: transznacionális vállalati jelenlét a világgazdaságban, nemzetközi menedzsment, nemzetközi marketing, nemzetközi számvitel, nemzetközi gazdaságpolitika ismeretek. Lehetséges ismeretkörök még: a világ különböző régióinak üzleti gyakorlata, nemzetközi kereskedelmi jog, külgazdasági stratégia vállalati és regionális szinten, az Európai Unió üzleti környezete és belső piac közötti kapcsolat értelmezése, a világ egyes régióinak gazdasági kapcsolatai, nemzetközi működőtőke mozgás, szellemi tulajdon védelme, fogyasztói jogok és jogorvoslás az EU belső piacán, vállalkozásalapítás és működtetés az egyes EU tagállamokban, áru- és értéktőzsdék működési mechanizmusa, Ázsia (Dél-Amerika, stb.) országainak üzleti világa stb.;



– nemzetközi gazdaságfejlesztési szakirány: nemzetközi és regionális gazdasági folyamatok, illetve gazdaságpolitikai döntések, elemzés, értékelés, regionális és nemzetközi vonatkozású vállalati fejlesztési projektek kidolgozási, irányítási, végrehajtási ismeretei. Nemzetközi gazdaságpolitikai cél- és eszközrendszerek, nemzetközi kereskedelempolitikai, beruházási, fejlődési, fejlesztési ismeretek. További lehetséges ismeretkörök: fejlődési elméletek értelmezése, fejlesztési politikák a világgazdaságban, nemzetközi fejlesztési szervezetek gyakorlata, nemzetközi gazdaságpolitikai és gazdasági tendenciák értelmezése, regionális politika és források, regionális projektek menedzselési ismeretei, globális-, regionális és hazai regionális fejlesztéspolitikai ismeretek; – összehasonlító európai gazdasági és üzleti tanulmányok szakirány: a szakirány által lefedett ismeretkörök a következők lehetnek: európai összehasonlító gazdaságpolitikai elemzés, európai közösségi (gazdasági) jog, gazdasági és pénzügyi unió követelményrendszere, gazdasági és szociális kohézió elmélete, gyakorlata, az európai politikai integráció kérdéskörei, agrár- és vidékfejlesztés rendszere, az unión belüli vállalati együttműködés specifikumai, az EU helye a globális gazdasági rendben, Európa üzleti folyamatai, Az EU gazdasági szakpolitikái; diplomamunka: 15 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

Angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú szakmai vagy C típusú felsőfokú nyelvvizsga, továbbá egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú szakmai vagy C típusú felsőfokú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – a felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai alapján, az alábbi ismeretkörökből: módszertani alapismeretek (15 kredit), közgazdasági alapismeretek (10 kredit), üzleti alapismeretek (10 kredit), társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit), szakmai ismeretek (15 kredit).


5. PÉNZÜGY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: pénzügy


- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) - szakképzettség: okleveles közgazdász, pénzügy szakon - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science in Finance



- választható szakirányok: vállalati pénzügy szakirány, befektetés-elemző szakirány, monetáris és közpénzügyek szakirány

- szakirányok angol nyelvű megnevezése: Corporate Finance, Investments, Monetary Policy and Public Finance

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: pénzügy és számvitel, valamint gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-33 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-45 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%.


A képzés célja olyan pénzügyi gazdasági szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretanyag elsajátítása után képesek önálló, kreatív, közgazdász szemléletű gondolkodásra, a gazdaság pénzügyi folyamatainak irányítására és elemzésére makro- illetve mikro szinten egyaránt. Az emelt szintű üzleti és módszertani ismereteknek, a tudatosan fejlesztett vezetői készségeknek és képességeknek birtokában a pénzügy mesterképzési szakon végzettek alkalmassá válnak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein, az állami és magánszférában a pénzügyi feladatok ellátására, a pénzügyi szakirodalom feldolgozására és gazdagítására, valamint a doktori képzésben való részvételre.


- az alapvető kommunikációs, vezetési és etikai ismereteket, - a vállalati pénzügyi és beruházási döntésekhez módszertanát, a vállalati beruházások

és egyéb befektetések elemzésének módszertanát, a vállalatok finanszírozási és adóügyeinek lehetőségeit,

- a tágabb értelemben vett pénzügyi szféra működésére (bankok, biztosítók, brókercégek, befektetési alap- és vagyonkezelők, illetve ezek felügyeleti szervei és a



jegybank) vonatkozó speciális pénzügyi összefüggéseket, szabályokat, törvényszerűségeket,

- azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel képesek nagy és közepes vállalkozások pénzügyi funkcióit vezetni és irányítani, beleértve azon vállalkozásokat is, amelyek tevékenységük vagy tőkeszerkezetük következtében kapcsolatban állnak a tőkepiaccal, illetve jelentős pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve,

- a pénz- és tőkepiaci instrumentumok árazását, a tőkepiaci tranzakciókat, és az ezekhez kapcsolódó értékelési eljárásokat, a pénzügyi kockázatkezelésben fontos származtatott ügyletekkel kapcsolatos elméletet és gyakorlatot,

- a képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszereket és megoldásokat.


- a vállalatok elemző, döntés-előkészítő, és döntéshozatali tevékenységének magas színvonalú ellátására,

- a pénz- és tőkepiaci instrumentumok árazására, a tőkepiaci tranzakciók kezelésére és irányítására, a beruházások és egyéb befektetések elemzésére, a származtatott ügyletek pénzügyi kockázatkezelésére,

- pénzintézeteknél, költségvetési intézményeknél, országos hatáskörű irányító szervezeteknél pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására.


- kreativitás, rugalmasság, - elemző és szintetizáló készség, - probléma felismerő és megoldó készség, - információ feldolgozási képesség, - elkötelezettség és igény a minőségi munkára. - igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre, - kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és

annak gyakorlása, - alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő

gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 30-45 kredit kvantitatív döntési módszerek, matematikai-statisztikai elemzés, pénzügyi közgazdaságtan, pénzügyi jog, kutatási módszerek. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit haladó vállalati pénzügyek, haladó pénzügytan, pénzügyi piacok elemzése, befektetések, kockázatok kezelése és mérése, adótan, pénzügyi kimutatások elemzése, pénzügyi elmélettörténet. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 25-45 kredit



– vállalati pénzügy szakirány: alkalmazott vállalatértékelés, vállalati válságkezelés, pénzügyi kontrolling, vállalati pénzügyi információs rendszerek, stratégiai beruházások és reálopciók, beruházási és finanszírozási döntések; – befektetés-elemző szakirány: alkalmazott vállalatértékelés, banküzemtan, kötvény- és részvénypiacok, származtatott ügyletek, empirikus pénzügyek; – monetáris- és közpénzügy szakirány: banküzemtan, monetáris politika, közösségi pénzügyek, adóelmélet és -politika, ágazati költségvetési gazdálkodás, szakirányú számvitel és kontrolling stb; diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:



típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.



- módszertani alapismeretek (15 kredit): matematika, statisztika, informatika; - közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek; - üzleti alapismeretek (10 kredit): vállalati gazdaságtan, számvitel, kontrolling emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció; - társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia; - szakmai ismeretek (15 kredit): pénzügy, pénz- és tőkepiaci ismeretek, banküzemtan, pénzügypolitika, adózási ismeretek, vállalati pénzügyek, vállalatértékelés.



6. REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK



1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master), - szakképzettség: okleveles közgazdász, regionális és környezeti gazdaságtani szakon - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Regional and Environmental

Economic Studies - választható szakirányok: területfejlesztési, környezetfejlesztési, városfejlesztési.

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, a közszolgálati, a turizmus-vendéglátás és a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a pénzügy és számvitel, az üzleti szakoktató, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit. 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit. 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-40 kredit. 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit. 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit. 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik magas szintű elméleti és módszertani ismereteik birtokában alkalmasak a területi és ökológiai folyamatok elemzésére, az összefüggések és problémák felismerésére, regionális és környezeti politikák, stratégiák és programok kidolgozásában való alkotó, innovatív közreműködésre, a regionális- és a környezeti tudomány művelésére. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a.) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az alapvető mikro- és makrogazdasági, regionális- és település-, valamint környezeti gazdaságtani, geográfiai és szociológiai ismereteket, – a feladataik megoldásához szükséges problémamegoldó technikákat, – a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának kritériumait és feltételeit,



– szakirodalmi tájékozódás eszköztárát, – a területfejlesztésben, városfejlesztésben és a környezeti gazdaság irányításában a gyakorlati problémák felismeréséhez és elemzéséhez szükséges ismereteket és módszereket.

b) A mesterfokozat birtokában a szakon végzettek alkalmasak: – a különböző ágazatok, kormányzati és önkormányzati szervezetek, intézmények és vállalkozások területén jelentkező regionális és környezeti tudományi feladatok megoldására, – önálló elemző, tervező feladatok megoldására, csoportban történő munkavégzésre és irányításra, – a települési és regionális szintű társadalmi, gazdasági és környezeti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, – a szükséges információk beszerzésére és elemzésére, tervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatok megoldására, – elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére, – problémák kritikus és konstruktív kezelésére, – a kormányzati szférában, nemzetközi szervezetekben, a magánszervezeteknél és közintézményeknél felmerülő szakmai feladatok megoldására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kreativitás, rugalmasság, – elemző és szintetizáló készség, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – széles műveltség, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre, – kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, – személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására, – társadalmi kérdések iránti érzékenység.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 10-20 kredit: közösségi gazdaságtan, kvantitatív módszerek, vezetői gazdaságtan. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 40- 60 kredit: gazdasági folyamatok térbelisége, társadalmi folyamatok térbelisége, regionális és környezeti elemzési módszerek, regionális gazdaságtan, környezetgazdaságtan, regionális politika, térségi gazdaságfejlesztés. 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-40 kredit:



– területfejlesztési szakirány (integrált vidékfejlesztés, regionális programozás és menedzsment, helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés), – környezetfejlesztési szakirány (környezetpolitika, környezeti menedzsment, ipari ökológia, környezeti etika), – városfejlesztési szakirány (városszociológia és városföldrajz, városmenedzsment, városfinanszírozás); diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A diplomamunkához kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – módszertani alapismeretek (15 kredit): matematika, statisztika, informatika; – közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek; – üzleti alapismeretek (10 kredit): emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció; – társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia; – szakmai ismeretek (15 kredit): vállalati gazdaságtan, pénzügy, számvitel, vállalati pénzügyek, kontrolling, adózási ismeretek, vállalatértékelés. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

7. SZÁMVITEL MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: számvitel

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése



- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) - szakképzettség: okleveles közgazdász, számvitel szakon - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science in Accounting

választható szakirányok: vezetői számvitel, ellenőrzés és könyvvizsgálat - szakirányok angol nyelvű megnevezése: Management Accounting, Audit and Control

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pénzügy és számvitel alapképzési szak. 4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, az üzleti szakoktató alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-45 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi összehasonlításban versenyképes, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretanyag elsajátítását követően képesek a gazdálkodó egységek számviteli folyamatainak irányítására, ellenőrzésére és elemzésére. Elméleti és gyakorlati, üzleti és módszertani ismereteik, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek birtokában alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására, a számvitel nemzetközi és hazai szakirodalmának feldolgozására, annak gazdagítására, valamint a doktori képzésben történő részvételre.


- a számvitel és a könyvvizsgálat specifikus összefüggéseit, hazai és nemzetközi szabályozásának lényegét, tartalmát és elemeit;

- a pénzügyi kimutatások összeállításának és elemzésének technikáit, módszereit; - a pénzügyi instrumentumok számvitelét; - a számvitel és a könyvvizsgálat számítógépes támogatásának mechanizmusát;



- az általános társadalmi-gazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, a gazdálkodó szervezetek működési rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befolyásoló tényezőket, a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források feltárását, értékelését, a fejlesztések menedzselését;

- a gazdálkodó egységek, vállalatok és szervezetek működési területeinek vezetési-irányítási és koordinálási feladatait, elveit, technikáit és módszereit;

- azokat a sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatását és gyakorlati alkalmazását lehetővé teszik;

- a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazását.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok, a gazdálkodó szervezetek környezetének

rendszerszemléletű elemzésére; - a különféle gazdasági rendszerek, intézmények, intézetek stb. számviteli és ellenőrzési

rendszerének kialakítására, működtetésére, irányítására és ellenőrzésére; - a számvitellel összefüggő gazdasági problémák felismerésére, elemezésére, a

megoldást szolgáló stratégiai és operatív döntések meghozatalára, a végrehajtás irányítására;

- a konszolidált beszámoló összeállítására és elemzésére; - a gazdálkodó egységek költségvetési kapcsolatainak ellenőrzésére és elemzésére; - a pénzügyi kimutatások összeállítására és elemzésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - kreativitás, rugalmasság, - elemző és szintetizáló készség, - probléma felismerő és megoldó készség, - intuíció és módszeresség, - tanulási készség és jó memória, - széles műveltség, - információ feldolgozási képesség, - környezettel szembeni érzékenység, - elkötelezettség és igény a minőségi munkára, - igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre, - kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak

gyakorlása, - alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat

után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-30 kredit matematikai-statisztikai elemzés, kvantitatív döntési módszerek, vállalati pénzügyek, vállalkozások jogi környezete, kutatási módszerek. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 30–40 kredit haladó vezetői számvitel, pénzügyi kimutatások elemzése, haladó vállalati pénzügyek, pénzügyi instrumentumok számvitele, nemzetközi számviteli beszámolási rendszer, konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése, vállalkozások adózása és költségvetési kapcsolataik ellenőrzése.



8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 25-45 kredit - vezetői számvitel szakirány: számvitel elmélet és kutatás, költség és teljesítmény elszámolás, stratégiai vezetői számvitel, pénzügyi kontrolling, a számvitel számítógépes támogatása, alkalmazott vállalatértékelés, számviteli esettanulmányok. - ellenőrzés és könyvvizsgálat szakirány: számvitel szabályozása, a könyvvizsgálat rendszere, költségvetési szervek és költségvetési támogatások ellenőrzése, hitelintézetek ellenőrzése, a könyvvizsgálat számítógépes támogatása, vállalatirányítás és számvitel, ellenőrzési esettanulmányok; diplomamunka:15 kredit 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei


10. Idegennyelv-ismeret követelményei A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú C

típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei


– módszertani alapismeretek (15 kredit): matematika, statisztika, informatika; – közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, pénzügytan, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaság-statisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, világ- és Európa-gazdaságtan, közpolitikai ismeretek; – üzleti alapismeretek (10 kredit): emberi erőforrás gazdálkodás, gazdasági jog, marketing, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, stratégiai tervezés, üzleti kommunikáció; – társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia; – szakmai ismeretek (15 kredit): vállalati gazdaságtan, pénzügy, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, vezetői számvitel, pénzügyi számvitel, éves beszámoló összeállítása és elemzése, hitelintézeti és költségvetési számvitel, konszolidált beszámoló, számviteli informatika, vállalati pénzügyek, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi jog.


8. TURIZMUS –MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: turizmus-menedzsment




– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles közgazdász turizmus-menedzsment szakon – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Tourism Management

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a turizmus-vendéglátás alapképzési szak, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű idegenforgalmi és szálloda szak, valamint vendéglátó és szálloda szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, az üzleti szakoktató, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, valamint a közszolgálati alapképzési szakok. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-40 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek értéke: 6-10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 20 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított közgazdaságtudományi,

társadalomtudományi, vezetéstudományi, módszertani és szakirányú ismereteik birtokában képesek a turizmus területén önálló és átfogó tervezési, irányítási és koordinációs feladatok ellátására helyi, regionális, országos, valamint nemzetközi szinten a turisztikai vállalkozásoknál, multinacionális cégeknél, a turizmus állami és önkormányzati irányítási, közigazgatási és tervezési intézményrendszerében, valamint a non-profit szférában. Elsajátított elméleti és kutatás-módszertani ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására a gazdaságtudományok területén.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a turizmus rendszerének lényegét/tartalmát és elemeit, működési mechanizmusát, a turizmus specifikus összefüggéseit, – a turizmus rendszerének működését befolyásoló környezeti elemeket és fő hatókörüket, – a fenntartható fejlődés elveit, a fenntartható turizmus kialakításához szükséges technikákat/módszereket,



– az ágazat egyes területeinek – vendéglátás, szálloda (szálláshely) ipar-, utazásszervezés és közvetítés, rendezvény és konferenciaszervezés, államigazgatás, regionális és helyi szervezetek, valamint a kapcsolódó területek, úgymint, közlekedés, kultúra, sport, egészség és életmód tevékenységeihez tartozó szakmai és vezetési ismeretek – gyakorlati alkalmazási lehetőségeit és technikáit, – az általános társadalmi-gazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, a gazdálkodó szervezetek működési rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befolyásoló tényezőket, a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források feltárását, értékelését, a fejlesztések menedzselését, – a vállalatok és szervezetek működési területeinek (tervezés, fejlesztés, pénzügyi és emberi erőforrás gazdálkodás, marketing tevékenység) vezetési-irányítási és koordinálási feladatait, különös tekintettel a turisztikai szervezetekre, – a különböző típusú és méretű vállalkozások, cégek vezetésére, irányítására és tevékenységeinek koordinálására vonatkozó elveket, technikákat és módszereket, – a turizmus non-profit területéhez kapcsolódó tevékenységek típusait, működési mechanizmusukat, egymáshoz kapcsolódó részeiket települési, kistérségi, regionális, országos és nemzetközi szinteken egyaránt, – a turizmus nemzeti és nemzetközi intézményrendszerét, speciális jogi és közgazdasági szabályait és működési mechanizmusát, – a turizmus és szabadidőipar legújabb nemzetközi és hazai keresleti és kínálati trendjeit, illetve azok hatókörét, – azokat a sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatását és gyakorlati alkalmazását teszik lehetővé, – a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazását.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – vállalkozásoknál, közigazgatásban, valamint a non-profit szférában egyaránt önálló (felső)vezetői pozíció betöltésére, hatékony vezetői és gazdálkodási döntések meghozatalára, különösen a turizmus területén, – a turisztikai szakterületeken jelentkező feladatok elvégzésére és megfelelő munkakörök irányítására és koordinálására, – az emberi, pénzügyi és technikai erőforrások hatékony felhasználására és e tevékenység vezetésére, – a fenntartható turizmus-fejlesztés jegyében kiemelten a tervezési és fejlesztési folyamatok turizmus specifikus és rendszerszemléletű irányítására, – a problémák komplex elemzésére, a megoldások integrált megközelítésére, önálló véleményalkotásra, a megoldás lehetséges eszközeinek differenciált alkalmazására, – piackutatási, stratégiaalkotási programok tervkészítési, irányítási, szervezési, értékesítési feladatainak megoldásában közreműködésre, – a turizmus mint tudományterület és mint gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti jelenség folyamatainak és összefüggésrendszerének felismerésére és azok elméleti és gyakorlati alkalmazására, – a turizmus makro- és mikro folyamatainak elemzésére, irányítására/befolyásolására és koordinálására, – a turizmushoz kapcsolódó egyéb (kultúra, közlekedés, természetvédelem, sport, egészség és életmód) tevékenységek fejlesztésére és az ott dolgozók munkájának összehangolására, irányítására, – beosztottjaik számára is önálló életpálya tervezésére, – magas szintű üzleti kommunikációra két idegen nyelven, melyek közül az egyik az angol nyelv.



c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – vezetői, koordináló, kommunikációs és együttműködési képességek, – irányítási és összehangolási képességek, – elkötelezettség a fenntarthatóság elve mellett, – az ismeretek, készségek folyamatos bővítése, fejlesztése iránti igény, – kreativitás, – az új megoldások keresése, – emberi és szociális érzékenység, – elkötelezettség az értékek, a más kultúrák megértésére, megvédésére és elfogadására irányuló törekvések iránt, – idegennyelv–tudás, – motiváltság, – nyitottság, – rugalmasság, – empátia. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Alapozó és szakmai törzsanyag: 50-70 kredit gazdaságtani és módszertani alapismeretek; továbbá kvantitaív módszerek, gazdaságstatisztika és elemzés, döntéselemzés módszertana, stratégiai menedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, gazdaságpolitika, e-business, projektmenedzsment, integrált vállalatirányítási rendszerek, vállalati kommunikáció, vállalat finanszírozás, pénzügyi stratégiák, pénzügyi menedzsment, a turizmus rendszerének vezérlési technikái, a turizmus területi tervezése, turisztikai kutatások módszertana, szakmai jog és intézményrendszer, non-profit szektor gazdálkodása, marketingkommunikáció, nemzetközi szállodamenedzsment.

8.2. Kötelezően választható szakmai ismeretek: differenciált szakmai ismeretek 35-45 kredit: turisztikai desztinációs menedzsment, területfejlesztés és térségi menedzsment, projektmenedzsment, szabadidő szociológia, attrakció és látogatómenedzsment, kreativitásfejlesztés, pénzügyek a turizmusban, e-marketing a turizmusban, desztinációs marketing, minőségmenedzsment a turizmusban, térségi turizmusban szerepet játszó köz- és magánszervezetek együttműködése, turizmus és közlekedés; diplomamunka: 15 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert vagy azzal egyenértékű legalább középfokú C típusú szakmai nyelvvizsga és egy felsőfokú C típusú szakmai nyelvvizsga szükséges, amelyből az egyik nyelv az angol.





– gazdaságtani és módszertani (mikroökonómia, makroökonómia, matematika, statisztika, informatika, vállalatgazdaságtan, számvitel, kontrolling, pénzügyek, emberi erőforrás-menedzsment) és társadalomtudományi alapismeretekből legalább 40 kredit; – turizmus általános elmélete, turizmus gazdaságtana, turizmus földrajza, turizmus marketing, vendéglátó-szálloda ismeretkörökből legalább 20 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

9. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vállalkozásfejlesztés

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles közgazdász, vállalkozásfejlesztés szakon – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master in Business Development

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok. 4.2 A bementhez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató alapképzési szakok. 4.3 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.


6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30 % 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:



A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek tevékenységének elemzésére és komplex fejlesztési feladatainak megoldására. Ugyanakkor a magas szintű vállalkozásfejlesztési (innovációs) elméleti és módszertani ismeretanyag, a mester szintű üzleti ismeretek, a tudatosan fejlesztett vezetői készségek és képességek birtokában a mesterszakon végzettek alkalmasak a hazai és a nemzetközi gazdasági élet különböző területein közép- és felsővezetői feladatok ellátására is. Megszerzett ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a vállalkozások aktuális pozíciójának szakmailag megalapozott elemzéseken nyugvó értékelési módszereit a belső adottságok és külső környezeti sajátosságok figyelembevételével, – a vállalkozások reális (piaci, pénzügyi, technikai-innovációs) versenyelőnyön nyugvó fejlődési (változási) pályájának meghatározását, – a fejlesztés (változás) megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését és pénzügyi megtérülési elemzések elkészítési módjait, – a fejlesztés (változás) megvalósítása érdekében szükséges projektvezetési ismeretanyagot, – a fejlesztésben (változásban) érintettekkel történő szakszerű kommunikációs technikákat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a vállalati gazdálkodás összefüggésrendszerének és kölcsönhatásainak felismerésére, – a jövőbeli jövedelmezőségre ható tényezők mindenkori jelentőségük szerinti értékelésére, – a gazdálkodás színvonalának feltérképezéséhez szükséges módszerek differenciált alkalmazására, – a gazdálkodás fő kérdéseiben hiányos információk mellett is megbízható eligazodásra, – a megismert vállalatfejlesztési innovatív módszerek kreatív módon történő alkalmazására, – szakmailag megalapozott döntések meghozatalára, – az üzleti kommunikációs és tárgyalási technikák aktív és hatékony alkalmazására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – problémafelismerő-képesség, – kreativitás, – döntéshozatali képesség, – társadalmi és szociális érzékenység és felelősség, – elkötelezettség a folyamatos szakmai-emberi fejlesztésre, – együttműködési és feladatdelegálási képesség,

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 25-35 kredit vállalati stratégia, pénzügyi elemzés, vállalkozás-innováció, társadalmi és gazdasági előrejelzés, vállalkozások költségvetési kapcsolatai, kutatás-módszertan.

8.2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 35-45 kredit projektvezetés, innováció-módszertan, vállalatfinanszírozás és pénzügyi stratégiák, vállalati döntéstámogató rendszerek, üzleti kommunikáció, innováció- és vállalkozásfejlesztési politika, vállalkozás és globalizáció, piaci stratégiák, szolgáltató vállalkozás.



8.3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 25-35 kredit vezetői gazdaságtan és –számvitel, üzleti tanácsadás, értékelemzési módszertan, speciális, a diplomamunkát elősegítő kurzusok; diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A diplomamunkához kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– módszertani alapozó ismeretek: (matematika, statisztika) 8 kredit; – elméleti-gazdaságtani alapozó ismeretek: (mikroökonómia, makroökonómia, pénzügytan): 10 kredit; – egységes üzleti alapozó ismeretek: (marketing, gazdasági jog, vállalatgazdaságtan, számvitel, vállalati pénzügy) 12 kredit.

A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a

felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

10. VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vezetés és szervezés


– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles közgazdász, vezetés és szervezés szakon – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Management and Leadership – választható szakirányok: szervezetalakítás és folyamatszervezés, controlling és

teljesítménymenedzsment, emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés, üzletviteli tanácsadás, termelés- és szolgáltatásmenedzsment, információmenedzsment

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrások, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, az üzleti szakoktató, valamint a közszolgálati alapképzési szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-43 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-50 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30%.


A képzés célja a vállalkozások, valamint a közszféra szervezetei számára olyan szakemberek képzése, akik megalapozott és integrált szakmai ismeretekkel rendelkeznek a menedzsment széles és – a választható szakirányuknak megfelelő – szűkebb területén. Megszerzett tudásuk birtokában képesek elemezni, tervezni, irányítani a versenyszektor és a közszféra szervezeteinek munkafolyamatait. Képesek újonnan felmerülő problémákat felismerni, elemezni és megoldani, miközben az egyéni és szervezeti tanulás megismert kategóriáit használják, valamint az innovációra és a kreatív gondolkodásra való képességeiket hasznosítják. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a vezetés- és szervezéstudomány és gyakorlat korszerű irányzatait és eredményeit, – a korszerű informatikával és know-how-val támogatott vezetési és szervezési módszereket és azok gyakorlati alkalmazását, – a szervezetek működése során felmerülő problémák és új jelenségek megoldási módozatait, illetve a kritikus feldolgozására irányuló módszereket, – a képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető (funkcionális) gyakorlati módszereket és megoldásokat, valamint ezek hasznosításának lehetőségeit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon megfelelő alkalmazási (foglalkoztatási) lehetőségek felismerésére és kihasználására, – a gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően vezetői feladatok végzésére, – a szervezetek működésével kapcsolatban – egyénileg vagy csoport tagjaként – szakmailag megalapozott vélemény megfogalmazására, döntés-előkészítésre és döntéshozatalra, – a szakiránynak megfelelő további ismeretek birtokában speciális munkakörök betöltésére,



– a tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában saját vállalkozás irányítására és működtetésére, – a szak tudományágában a kutatások és azok eredményeinek kritikus értékelésére, – tudásuk, képességeik és készségeik folyamatos, egy életen át tartó fejlesztésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kreativitás, rugalmasság, – elemző és szintetizáló készség, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – kitartás és stressztűrő képesség, – emocionális intelligencia, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-30 kredit marketingmenedzsment ismeretek, pénzügyi ismeretek, matematikai-statisztika módszerek és elemzések, kvantitatív döntési módszerek, kutatási módszertan, vezetői üzleti gazdaságtan, gazdaságpolitika. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-35 kredit szervezetelmélet, szervezeti magatartás és vezetés, stratégiai menedzsment, változás- és tudásmenedzsment, projektek menedzselése, termelés- és folyamatmenedzsment, integrált információs rendszerek irányítása, controlling. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 35-50 kredit: a) szakirányokhoz kapcsolódó ismeretek: – üzletviteli tanácsadó szakirány: tanácsadó iparági általános ismeretek, üzletviteli modellek és rendszerek, tanácsadói szakmai alapismeretek, tanácsadó cégismeret, tanácsadási módszerek és technikák, vezetői kompetenciafejlesztés; – emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány: emberi erőforrás menedzsment rendszerek és alkalmazások, szervezetfejlesztés elmélete, modelljei és gyakorlata, szervezeti kultúra vizsgálata és fejlesztése, vezetői kompetenciafejlesztés; – szervezetalakítás és folyamatszervezés szakirány: szervezeti és működési modellek, folyamatmenedzsment és információtechnológia, szervezetközi hálózatok és információtechnológia, projektvezetés, társaságirányítás, gyakorlati projekt; – termelés és szolgáltatásmenedzsment szakirány: termelési és szolgáltatási folyamatok szervezése, logisztika/ellátási lánc menedzsment, technológiamenedzsment, a minőségmenedzsment eszközei, projektmenedzsment, termelési és szolgáltatási döntések elemzése, termelő- és szolgáltató-rendszerek kockázatelemzési és megbízhatósági kérdései, teljesítménymenedzsment;



– információmenedzsment szakirány: információrendszerek fejlesztése és menedzselése, internet tartalommenedzsment, integrált informatikai rendszerek a gyakorlatban, adatbányászat, e-business üzleti modellek és alkalmazások, számítógépes projekttervezés; – controlling és teljesítménymenedzsment szakirány: vállalatértékelés, az üzleti döntések támogatása, stratégiai költségmenedzsment, teljesítménymenedzsment, üzleti intelligencia rendszerek, controlling nem üzleti szervezetekben, gyakorlati problémamegoldó projekt. b) egyéb szakmai modulok: üzleti kommunikáció, kisvállalatok menedzsmentje, projektek menedzselése, innováció-menedzsment, közszolgálati menedzsment, minőségmenedzsment, nemzetközi menedzsment, funkcióközi menedzsment ismeretek. Diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:


10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből legalább középfokú C típusú vagy egy élő

idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – módszertani alapismeretek (15 kredit): matematika, statisztika, informatika; – közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, környezet-gazdaságtan, gazdaságelmélet, gazdaságstatisztika, közgazdaság-elmélettörténet, gazdaságmodellezés, gazdaságpolitika, ágazati és funkcionális gazdaságtan, közösségi gazdaságtan; – üzleti alapismeretek (15 kredit): vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügy, számvitel, döntéselmélet és módszertan, üzleti etika, üzleti kommunikáció, adózási ismeretek, vállalati pénzügyek; – társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): EU-ismeretek, közpolitikai ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, filozófia, pszichológia; – szakmai ismeretek (10 kredit): értékteremtő folyamatok menedzsmentje, vezetés és szervezés, üzleti tervezés, vállalkozásmenedzsment, stratégiai tervezés, controlling, emberi erőforrás gazdálkodás, vezetői készségfejlesztés, információs rendszerek.




11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: közgazdálkodás és közpolitika 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles közgazdász, közgazdálkodás és közpolitika szakon – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Public Policy and Management – választható szakirányok: közpolitika elemzés, közintézményi menedzsment, ágazati szakértő – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Public Policy Analysis, Public Management, Sectoral Policy Analyst

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. A teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati alapképzési szak. 4.2. A belépésnél a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a nemzetközi tanulmányok, a politológia, a szociális munka, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, az igazgatásszervező, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, a nemzetközi igazgatási, a védelmi igazgatási, a katonai gazdálkodási alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű gazdaságmatematikai elemző, közgazdasági, közgazdász tanári, gazdálkodási, gazdálkodási közgazdász tanári, nemzetközi kapcsolatok, pénzügyi szakok és a főiskolai szintű közszolgáltatási közgazdász szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-40 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit 6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit; 6.4. A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 6-14 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább: 30 %.



7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A szak képzési célja olyan szakemberek képzése, akik az elsajátított közgazdaságtudományi, társadalomtudományi, vezetéstudományi, jogi, módszertani és szakirányú elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a közszektor állami és nem állami intézményeiben, non-profit szervezeteiben, a központi és a helyi kormányzatokban, az ágazati közpolitikákat kezdeményező, alakító és megvalósító hazai és nemzetközi (EU) szervezetekben és szerveződésekben a közpolitikai, közgazdálkodási és közigazgatási problémák szakmailag megalapozott szemléleti keretekben történő elemzésére, tervezési, koordinációs és irányítási feladatok ellátására, a közcélú projektek bármely munkafázisában érdemi részvételre. Elméleti és kutatás-módszertani ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzett hallgató ismeri: – a közszektor gazdaságtanának fogalmait és azok összefüggéseit; – a közpolitika alakításának és megvalósításának elveit és gyakorlatát, az alkotmányos társadalmi értékek és normák érvényre juttatásának (a közjót előmozdító közpolitikának) konfliktusos természetét; – az EU rendszerét, működését és közpolitikáit; – a közcélú szervezetek szervezésére, működtetésére, irányításra vonatkozó elveket és módszereket; a gazdasági, szervezeti, politikai és emberi erőforrások felhasználásának elveit és gyakorlati módszereit; a költségvetési gazdálkodás és közintézményi menedzsment fogalmait és azok összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és e tényezők befolyásolására használatos módszereket; – általában a tudás és főként saját tudásának korlátozottságát, az élethosszig tartó folyamatos tanulás szükségességét. b) A mesterképzési szakon végzett hallgató alkalmas: – döntés előkészítő elemző-kiértékelő munka végzésére önállóan és csoportban a közszektor különböző területein működő szervezetek számára, illetve a közszektoron kívüli szervezet számára valamely kollektív érdek érvényre juttatása végett; – a hazai és az EU fejlesztési politikáinak megvalósításában való közreműködésre, az Európai Unió követelményrendszerének eleget tevő közintézmények működtetésére; – a közcélú szervezetek munkafolyamatainak elemzésére, tervezésére és irányítására; – a társadalmi értékek érvényre jutásának és az értékátváltásoknak föltárására, explicit bemutatására, az ellentétes érintettségből fakadó konfliktusos helyzetek megértésére és kreatív kezelésére; – a komplex társadalmi-gazdasági problémák felismerésére, mennyiségi és minőségi jellemzőik elemzésére, megoldási javaslatok (közpolitikai program, stratégia, akcióterv) kidolgozására; – a szakterületi, pénzügyi, menedzsment, kutatás-módszertani, információtechnikai ismeretek összetett módon a gyakorlatban való alkalmazására; – a közgazdasági, jogi, politikatudományi, szociológiai ismeretanyag valóságos közpolitikai problémák és megoldások (javaslatok) elemzésében alkotó módon, együttes használatára; – információk szelektálására, értékelésére és feldolgozására, menedzselésére, a probléma- és megoldáselemzésre a jól és a kevésbé jól strukturált helyzetekben, a problémamegoldások szakmailag megalapozott repertoárjának alkalmazására; – az információszerzési, tárgyalási és meggyőzési technikák alkalmazására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:



– a vezetői, koordináló, kommunikációs és együttműködési képesség; – irányítási és összehangolási képesség; – szociális és emberi érzékenység, empátia; – elkötelezettség más kultúrák megértésére, elfogadására, megvédésére irányuló törekvések iránt; – a hazai és nemzetközi szakirodalom kritikus figyelemmel kísérése, az alkalmazott tudományok és a szakterület mélyebb összefüggéseinek megértése, önálló szaktudományos munka végzése; – szakmai motiváltság és nyitottság, rugalmasság; – magatartását a magán és közéleti etika írott és íratlan szabályai vezérlik. 7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Alapozó törzsanyag: 30-40 kredit mikroökonómia (haladó), makroökonómia (haladó), ökonometria /statisztika/ társadalomkutatás módszertana. 8.2. Szakmai törzsanyag: 20-30 kredit Az intézmények saját tantervéhez illeszkedő, közvetlenül a közgazdálkodás és a közpolitika elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseit taglaló ismeretek: közgazdasági: közösségi gazdaságtan, kormányzati intézményi gazdaságtan, szabályozás gazdaságtana, költségvetési politika; jogi: jogintézmények gazdaságtana, civilisztika, összehasonlító alkotmánytan; közpolitikai: közpolitika folyamata, közpolitika elemzés (haladó), a közügyek elméleti alapjai, közpolitika elméletek; politikatudományi: magyar politikai és kormányzati rendszer, összehasonlító európai közigazgatástan; szociológiai: konszenzus és konfliktus szociológiája, társadalomelméletek, gazdaságszociológia, szociálpszichológia; Európai Unió (és a közpolitika nemzetközi színtere): Európai Unió politikai gazdaságtana, EU közpolitikái. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 35-45 kredit szakirányokba és/vagy modulokba szervezhető, az intézmény tantervébe illeszkedő szabályozottan választható ismeretek, és az intézményenként opcionális szakmai gyakorlat. − közpolitika elemző szakirányon: közpolitika folyamata és elemzése, költség-haszon

elemzés, összehasonlító közpolitika; − közintézményi menedzsment szakirányon: stratégiaalkotás, szervezettervezés és

folyamatszervezés, controlling, információmenedzsment és emberierőforrás-menedzsment a közszektorban;

− ágazati szakértő szakirányon: az ismeretek átfogják az adott ágazat gazdaságtani, pénzügyi, társadalomtudományi, ágazati közpolitikai folyamatainak, irányításának és gazdálkodásának területeit (egészségügyi gazdaságtan, egészségpolitika és finanszírozás, minőségfejlesztés és menedzsment az egészségügyben, egészségügyi technológia-elemzés);

diplomamunka: 15 kredit. 8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:



A szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg, tekintetbe véve a hallgató szakmai előtanulmányait.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez két élő idegen nyelvből – az egyik az angol - vagy

államilag elismert legalább középfokú C típusú szakmai nyelvvizsga vagy államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.


A leendő hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – összevetésével elismerhető legyen korábbi tanulmányai alapján legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökben:

- módszertani, gazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek (matematikai alapok, gazdaságmatematika, statisztika, számvitel, mikorökonómia, makroökonómia, pénzügytan, alkotmánytan, EU integrációs alapismeretek, gazdasági jog, társadalompolitika) legalább 40 kredit

- szakspecifikus ismeretek (közpolitikai tanulmányok, szervezet- és vezetéselmélet, közcélú szervezetek vezetése, államháztartás és költségvetés, közösségi gazdaságtan és közpénzügyek, kutatástervezés, közszolgálati etika, gazdasági és társadalmi szabályozás elmélete és gyakorlata, közgazdasági elmélettörténet) legalább 30 kredit.


kredittel rendelkezzen a leendő hallgató. A felvett hallgató a hiányzó krediteket a mesterképzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint megszerezheti.

12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: biztosítási és pénzügyi matematika 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master in Actuarial and Financial

Mathematics – választható szakirányok: aktuárius, kvantitatív pénzügyek – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Actuarial Science, Quantitative Finance

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a gazdaságelemzés, az alkalmazott közgazdaságtan, a pénzügy és számvitel, a matematika alapképzési szakok, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű közgazdasági és pénzügy szak, valamint matematikus és alkalmazott matematikus szakok.



4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, az üzleti szakoktató, a fizika, a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű fizikus, programozó matematikus és matematikatanári szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe tovább azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-56 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-40 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A cél magas szintű matematikai, statisztikai, pénzügyi és közgazdaságtudományi műveltségű, az európai és világpiacon versenyképes tudással rendelkező szakemberek képzése, akik elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek önálló, kvantitatív szemléletű gondolkodásra, elemzések és kutatás végzésére az állami és magánszférában, a pénzügyi szektor minden területén. A végzett hallgatók megfelelő alapokkal rendelkeznek akadémiai kutatások, doktori képzés folytatásához is. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket és elemzésük módszereit, - a gazdasági, pénzügyi, demográfiai és biztosítási folyamatokban megjelenő

bizonytalanság és kockázat mérését, - a matematikai, statisztikai modellezést, - számítógépes programcsomagok alkalmazását.


- a banki és biztosítási termékfejlesztésre, - a befektetések értékelésére, - magas szintű matematikai elméleti tudásuk és a gyakorlati ismeretek kombinációja

révén pénzügyi folyamatok tervezésére, előrejelzésére és irányítására, - elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, - önálló és csoportmunka végzésére, - pénzügyi, biztosítási problémákat alkotó módon, eredeti megoldást adva képesek

megközelíteni.

Az aktuárius szakirányon végzettek alkalmasak továbbá: - az életbiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az általános (vagyon-)

biztosítás gyakorlatában előforduló kalkulációk elkészítésére,



- a tartalékoláshoz kapcsolódó számítások elvégzésére, - a biztosítási kockázat mérésére, modellezésére.

A kvantitatív pénzügyek szakirányok végzettek alkalmasak továbbá: - a piaci, a hitelezési és a működési kockázatok felmérésére, a kockázati folyamatok

modellezésére, - a kockázatkezelési stratégia meghatározására, - a különböző pénzügyi termékek árának meghatározására, - a megbízó elvárásainak megfelelő befektetési portfolió kialakítására és ehhez

kapcsolódóan az optimális tőkeallokációs stratégia kidolgozására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: - elemző és szintetizáló készség, - probléma felismerő és megoldó készség, - pontos, módszeres, megbízható munkavégzés, - információ rendszerzési és feldolgozási képesség, - érzékenység a társadalmi kérdések (pl. nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás) iránt, - kritikai elemző készség, javaslattevő, kezdeményező képesség, - rugalmasság a csoportmunkában, - személyes felelősségvállalás és döntéshozatali képesség, - a szakmai továbbképzés iránti igényesség, - fogékonyság az új tudományos eredmények alkotó módon való alkalmazására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-20 kredit analízis elemei, valószínűségszámítás, statisztika, mikroökonómia, makroökonómia és pénzügy. 8.2.A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-56 kredit sztochasztikus folyamatok, többváltozós statisztika, idősorok elmélete, operációkutatás, parciális differenciálegyenletek, vállalati pénzügyek, befektetések, biztosítástan és jog, sztochasztikus analízis, kockázatok matematikai modelljei, statisztikai ismeretek. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-35 kredit: – aktuárius szakirány: életbiztosítás, nem-életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, biztosítási számvitel, biztosítási eredmény elemzése, tartalékolás, kockázati folyamatok, pénzügyi folyamatok elemei; – kvantitatív pénzügyek szakirány: sztochasztikus analízis emelt szinten, pénzügyi folyamatok, kockáztatott érték, kockázati modellek, portfoliókezelés, pénzügyi piacok és intézmények, származtatott eszközök, terméktervezés és -fejlesztés, hitelezési kockázat, döntéselmélet és döntési modellek; diplomamunka: 15 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:





típusú nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú C típusú nyelvvizsga letétele, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – módszertani alapismeretek (legalább 35 kredit): matematika, statisztika, informatika; – közgazdasági alapismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, piacszerkezet, nemzetközi gazdaságtan, pénzügy; – üzleti alapismeretek (legalább 15 kredit): számvitel, kontrolling, adózási ismeretek, vállalatértékelés, vezetés-szervezés, üzleti etika, üzleti kommunikáció, marketing, vállalati gazdaságtan, vállalati pénzügy; – társadalomtudományi alapismeretek (10 kredit): gazdasági jog, szociológia, EU ismeretek, pszichológia.


13. GAZDASÁG-MATEMATIKAI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gazdaság-matematikai elemző


- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) - szakképzettség: okleveles közgazdász, gazdaság-matematikai elemző szakon - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Science (MSc) in Quantitative

Economics - választható szakirányok: gazdaságmodellezés, operációkutatás, ökonometria-

statisztika szakirány - szakirányok angol nyelvű megnevezése: Economic Modelling, Operations Research

and Econometrics

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: gazdaságmatematikai elemző alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: alkalmazott közgazdaságtan, közszolgálati, gazdálkodási és menedzsment, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű gazdaságmatematikai elemző, közgazdasági, gazdálkodási, nemzetközi kapcsolatok, pénzügyi szakok.



4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1.Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 45-55 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 25%.


A képzés célja magas szintű közgazdasági műveltséggel, nemzetközi szinten versenyképes elméleti és módszertani tudással és készségekkel rendelkező szakemberek képzése, akik isme-reteik birtokában képesek önálló, kreatív gondolkodásra, alkalmazott közgazdasági elemzés és kutatás végzésére az akadémiai, állami és magánszférában egyaránt, és megfelelő alapokkal rendelkeznek a közgazdaságtudományi doktori képzés, ill. fokozatszerzés folytatásához is.

a) A mesterképzési szakon végzettek mester szinten ismerik:

- az erőforrásokkal való gazdálkodás, a gazdasági szervezés és irányítás elméleteit és módszereit,

- a gazdasági összefüggések formalizált leírásának, modellezésének és elemzésének módszereit,

- a hazai és a nemzetközi gazdaság különböző területeinek működési elveit, - a gazdasági intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait, - a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU

működési rendszerét és politikáit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - közgazdasági elemző, előrejelző és modellalkotási tevékenységre, a közgazdasági

folyamatok és problémák modellszintű megfogalmazására, - az elemzéshez és modellalkotáshoz szükséges információk beszerzésére és

elemzésére, - a matematikai és statisztikai eszköztár ismeretében igényes gazdasági elemző és

döntés-előkészítő munkára a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein,

- a gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok meg-oldására, gazdaságpolitikai alternatívák kidolgozásának elősegítésére, azok várható a hazai és nemzetközi hatásának elemzésére,

- jelentések, felmérések elkészítésére

- a nemzetközi tudományos szakirodalom kritikus feldolgozására.


- a problémák önálló felismerése és megoldása,



- számítógépes programcsomagok alkalmazói készsége, - innovációs készség, - kritikai elemző és javaslattevő, kezdeményező készség, - társadalmi kérdések iránti érzékenység, - tolerancia és szinergia lehetősége felismerésének készsége és képessége, - szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, - angol nyelvű szakmai kommunikáció.


8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (10-20 kredit): gazdaságelemzés, elmélettörténet, gazdaság- és társadalomstatisztika, többváltozós adatelemzés, bevezetés az ökonometriába és a makrogazdasági modellezésbe. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei Elméleti és módszertani alapismeretek és szakmai törzsismeretek (45-55 kredit): közgazdaságtani (mikor- és makroökonómia) és statisztikai-ökonometriai, illetve az ezekhez szükséges felső matematikai ismeretek (konvex analízis és játékelmélet); további nemzetközileg kompatibilis közgazdaságtani, elmélettörténeti, pénzügyi, gazdaságmodellezési és ökonometriai ismeretek. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek (40-50 kredit): – gazdaságmodellezés szakirány: makrogazdasági előrejelzés, gazdasági mechanizmusok mikroökonómiája, az információ közgazdaságtana, aukcióelmélet, makroökonómiai modellek, makromodellezési esettanulmányok – operációkutatás szakirány: döntési modellek, dinamikus modellek, optimalizálási modellek, többváltozós adatelemzés, operációkutatási modellek, idősorok sztochasztikus modelljei, modellezési esettanulmányok – ökonometria-statisztika szakirány: következtető statisztika és ökonometria elmélete, adatszerzési módszerek, sokváltozós statisztika, statisztikai modellezés, statisztikai programcsomagok és elemzések, idősorelemzés és előrejelzés, keresztmetszeti és panel ökonometria, pénzügyi és biztosítási alkalmazások ökonometriája; diplomamunka: 15 kredit.


típusú szakmai nyelvvizsga, továbbá egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú szakmai nyelvvizsga vagy C típusú felsőfokú nyelvvizsga letétele vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.


A hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint gazdaságtani és módszertani (mikroökonómia, makroökonómia,



matematika, statisztika, ökonometria, valamint közgazdasági, gazdálkodási, informatikai és társadalomtudományi) alapismeretekből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt gazdaságtani és módszertani

ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.




XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: alkalmazott matematikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles alkalmazott matematikus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Applied Mathematics – választható szakirányok: alkalmazott analízis, sztochasztika, pénzügy-matematika, diszkrét matematika, operációkutatás, számítástudomány, műszaki matematika; – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Applied analysis, Stochastics, Financial mathematics, Discrete mathematics, Operations research, Computer science, Engineering Mathematics

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a matematika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a természettudomány, műszaki, informatika képzési területek valamennyi alapképzési szakja, a gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ágának gazdaságelemzés alapképzési szakja. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 35 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan tudományos kutatási szintet elérő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik magas szintű matematikai ismereteik és modellezési tapasztalataik birtokában képesek alkotó módon a gyakorlatban felmerülő matematikai problémák megoldására. Nyitottak szakterületük és a rokon területek új tudományos eredményeinek kritikus befogadására. Felkészültségük alapján képesek a gyakorlati problémák



modellezésére, megoldására és a megoldások gyakorlati kivitelezésének irányítására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az algoritmuselmélet, az alkalmazott analízis, a diszkrét matematika, az operációkutatás,

a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika alapvető eredményeit, – a matematika különböző alkalmazási területeit, – az alkalmazott matematikai modellek megalkotásához és szimulálásához szükséges

informatikai, számítástechnikai ismeretanyagot. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – ismereteik önálló továbbfejlesztésére, – a matematika alkalmazási területein alkotó módon kombinálni és felhasználni

megszerzett ismereteiket az élő és élettelen természetben, a műszaki és informatikai világban, a gazdasági és pénzügyi életben felmerülő problémák megoldásában,

– a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére,

– a számítástechnika eszközeinek felhasználásával a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő számítási feladatok elvégzésére,

– sztochasztikus jelenségek, folyamatok modellezésére, – a nagy számításigényű, illetve nagy tárkapacitású feladatok felismerésére, alternatív

megközelítések elemzésére, – a problémák belső törvényszerűségeinek megértésére, feladatok megtervezésére és magas

szintű végrehajtására, – az idegen nyelvű szakmai kommunikációra, – az informatikai lehetőségek alkotó módon történő alkalmazására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – absztrakciós, modellalkotó és problémamegoldó képesség, – térszemlélet, – kritikai attitűd, – rendszerszerű gondolkodás, – kreativitás, – szakmai felelősségvállalás, – önálló döntéshozatali képesség, – szakmai együttműködő készség, – jó kommunikációs készség, – csoportmunkában való részvétel képessége, – a kapcsolódó tudományos problémáknak a nem szakemberek számára is érthető

megfogalmazási képessége, – idegen nyelvű szakmai kommunikációs készség. A szakirányokon továbbá elsajátítandó szakmai kompetenciák:

a) szakirány választása nélkül – ismerik a differenciálegyenletek, a közelítő számítások elméletének alapjait és ezek

legfontosabb alkalmazásait természeti, műszaki és gazdasági jelenségek modellezésében, – a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait,



– a kódoláselmélet és kriptográfia alapjait, a gyakorlatban legelterjedtebb kódok és titkosírások elméleti hátterét és alkalmazhatóságát,

– a kiszámíthatósági kérdések elméleti hátterét, – a legfontosabb matematikai és statisztikai szoftverek használatát és azok matematikai

hátterét, alkalmazhatóságuk korlátait.

b) Szakirány választása esetén Alkalmazott analízis szakirányon végzettek: – ismerik a matematikai analízis természettudományos, ipari és üzleti szférában történő

alkalmazásait, – alkalmasak az adott területen felmerülő problémák közönséges és parciális

differenciálegyenletekkel történő matematikai modellezésére és a modellek önálló matematikai vizsgálatára,

– ismerik a matematikai modellezéshez szükséges fontosabb matematikai programcsomagokat.

Sztochasztika szakirányon végzettek: – alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló sztochasztikus,

véletlenszerű törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére,

– magas színvonalon képesek használni statisztikus törvények elemzésére alkalmas programcsomagokat,

– alkalmasak önálló és irányító munkaköröket betölteni a sztochasztika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.).

Diszkrét matematika szakirányon végzettek: – ismerik a diszkrét matematika klasszikus és aktuális elméleti eredményeit, – ismerik a diszkrét matematika algoritmikus módszereit, a kriptográfia, algoritmuselmélet,

kódelmélet, diszkrét optimalizálás hatékony módszereit. Operációkutatási szakirányon végzettek: – alkalmasak különféle (ipari, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági, kommunikációs)

rendszerek irányítási, működtetési és optimalizálási problémáinak matematikai modellezésére és számítógépes megoldására,

– képesek operációkutatási algoritmusok és ezek matematikai hátterének kidolgozására, a hatékonyság vizsgálatára.

Számítástudományi szakirányon végzettek: – ismerik az algoritmuselmélet/bonyolultságelmélet szakterületét, – alkalmasak számítógépes problémák modellezésére, innovatív megoldására, – ismerik az adott területen hasznosítható matematikai módszereket. Pénzügy-matematika szakirányon végzettek: – mikro- és makroökonómiai, valamint pénzügyi alapismeretekkel rendelkeznek, – ismerik a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait, – alkalmasak sztochasztikus jelenségek, folyamatok modellezésére,



– ismerik a sztochasztikus és pénzügyi folyamatok, a kockázati folyamatok, az életbiztosítás és a nem-életbiztosítás matematikai elméletét, valamint az idősorok elemzésének matematikai elméletét,

– alkalmasak pénzügyi folyamatok, biztosítási kérdések matematikai elemzésére, modellezésére,

– ismerik legalább két statisztikai programcsomag használatát, tudják a kapott eredményeket értelmezni, elemezni.

Műszaki matematika szakirányon végzettek: – a műszaki problémák matematikai modellezésében hatékonyan tudnak együttműködni

fejlesztőmérnökökkel, – alkalmasak az innovatív mérnöki gyakorlatban előforduló problémák matematikai

megoldására, – alkalmasak a műszaki életben előforduló problémák numerikus megoldására is, – ismerik a differenciálegyenletek, a közelítő számítások elméletének alapjait és ezek

legfontosabb alkalmazásait természeti, műszaki és gazdasági jelenségek modellezésében, – ismerik a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika modern elméletének alapjait, – ismerik a számítógép geometriai és grafikai alkalmazási módjait.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: Elméleti alapozás 15-25 kredit: algebra és számelmélet alapjai (unitér terek, spektráltétel, polinommátrixok kanonikus alakja, mátrixok minimálpolinomja, Cayley-Hamilton-tétel, Jordan-féle normálalak, sajátvektor, kvadratikus alakok, Sylvester tétele, algebrai struktúrák, a csoportelmélet alapjai: permutációcsoportok, Lagrange-tétel, normálosztók és faktorcsoportok, véges Abel-csoportok alaptétele, a gyűrűelmélet alapjai, integritástartományok, testkonstrukciók, véges testek, kvadratikus kongruenciák, lánctörtek), analízis alapjai (Riemann-Stieltjes-integrál, vonalintegrál, inverz- és implicit-függvény-tétel, feltételes szélsőérték, mértékelmélet, Lebesgue-integrál, Hilbert-terek, ortonormált rendszerek. Lagrange- és Hermite-Fejér-interpoláció, közönséges differenciálegyenletek, lineáris differenciálegyenletek, a numerikus analízis alapjai.), geometria alapjai (nemeuklideszi geometriák, projektív terek és csoportelméleti vonatkozásaik, transzformáció-csoportok geometriája, vektoranalízis: differenciálszámítás, vektorkalkulus 3-dimenzióban, topológikus és metrikus tér fogalma, sorozatok és konvergencia, kompaktság és összefüggőség), valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapjai (Bayes-tétel, sztochasztikus függetlenség, valószínűségi változók és az eloszlásfüggvény, várható érték, szórásnégyzet, kovarianciamátrix, nagy számok erős és gyenge törvényei, Borel-Cantelli-lemma, a feltételes várható érték általános fogalma, független tagú sorok, karakterisztikus függvények alapjai, centrális határeloszlás-tétel, statisztikai sokaság, véletlen minta, empirikus eloszlás, Glivenko-Cantelli-tétel, nevezetes statisztikák, maximum-likelihood-becslés, momentum-módszer, Neyman-Pearson-lemma, konfidenciaintervallumok, paraméteres próbák és nemparaméteres próbák), informatika és operációkutatás alapjai (programcsomagok használata az algebra, analízis, geometria, numerikus matematika területén, lineáris programozás alapjai.).



8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit Az alábbi ismeretkörök közül legalább négy témakör ismeretanyagának választása: Diszkrét matematika (5-12 kredit): Testbővítések elmélete és alkalmazásaik. A véges testek elmélete és alkalmazásaik. Kriptográfiai alapfogalmak. Az algoritmuselmélet alapfogalmai és alkalmazásai. Gráfok magasabb összefüggősége, diszjunkt fák és fenyők, az összefüggőség növelése. Gráfok és hipergráfok színezései, perfekt gráfok. Párosítás-elmélet. Gráfok beágyazásai. Erősen reguláris gráfok. Az egészségi feltétel és alkalmazásai. Véletlen módszerek: várható érték és második momentum-módszer, véletlen gráfok, küszöbfüggvény. Extremális kombinatorika: extremális halmazrendszerekről és gráfokról szóló klasszikus tételek..

Operációkutatás (5-12 kredit): Folytonos és sztochasztikus optimalizálás. Alternatíva tételek, Minkowski-Weyl-tétel, pivot és belsőpontos algoritmusok, elipszoid-módszer; konvex optimalizálás: szeparációs tételek, konvex Farkas-tétel, Karush-Kuhn-Tucker-tétel, Lagrange-függvény és nyeregpont-tétel, Newton-módszer, belső pontos algoritmus; a sztochasztikus programozás alapmodelljei és megoldó módszerei; gyakorlati problémák. Diszkrét optimalizálás. Max folyam min vágás, Egerváry-dualitás, poliéderes kombinatorika, teljesen duális egészértékűség, párosítás-poliéder; gráfalgoritmusok, Magyar-módszer, Edmonds-Karp-algoritmus; NP-teljes problémák algoritmikus megközelítései: dinamikus programozás, Lagrange-relaxáció, korlátozás és szétválasztás, mohó algoritmusok; gyakorlati problémák.

Alkalmazott analízis (5-12 kredit): Ortogonális polinomok. Trigonometrikus- és ortogonális polinomsorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Fourier-transzformáció. Az approximációelmélet elemei. Stone-tétel, Bohmann-Korovkin-tétel. Legjobb approximáció polinomokkal. Jackson tételei. Interpoláció. Spline-függvények. Approximáció racionális függvényekkel. Lagrange-interpoláció Lebesgue-függvénye. Erdős-Bernstein-sejtés az optimális alappontokról. Grünwald-Marzinkiewicz-tétel. Stabilitáselmélet. Periódikus megoldások. Peremérték-feladatok lineáris differenciálegyenletekre. A variációszámítás alapfeladata. Euler-Lagrange-differenciálegyenletek. Geometriai módszerek a mechanikában. Lagrange- és Hamilton-rendszerek. Legendre-transzformáció. Euler-Lagrange-egyenletek, Hamilton-egyenletek. Szimmetriák és megmaradási tételek. Alapfogalmak a parciális differenciálegyenletek elméletében. Karakterisztikus függvény, első integrálok. Elsőrendű lineáris és kvázilineáris egyenletek. Elsőrendű egyenletek karakterisztika elmélete, Cauchy-feladat. Másodrendű lineáris parciális differenciálegyenletek osztályozása és kanonikus alakra hozása. Goursat- és Cauchy-feladat hiperbolikus egyenletekre. Vegyes feladat hullámegyenletre. Fourier-módszer. Vegyes feladat hőegyenletre, maximum-tétel. Cauchy-feladat hőegyenletre, Duhamel-elv, Peremérték-feladatok potenciálegyenletre. Fixponttételek és alkalmazásaik.

Sztochasztikus folyamatok (5-12 kredit): Négyzetesen integrálható folyamatok. Gyengén stacionárius folyamatok, lineáris szűrők. Az idősorok analízisének elemei. Erősen stacionárius folyamatok, ergodikus tételek. Diszkrét és folytonos idejű Markov-láncok és alkalmazásaik. Az Itô-féle sztochasztikus integrál, sztochasztikus differenciálegyenletek, diffúziós folyamatok.. Algoritmuselmélet (5-12 kredit): Rendezés és kiválasztás, kupac. Dinamikus programozás. Gráfalgoritmusok: szélességi és mélységi keresés, feszítőfák, legrövidebb utak, folyamok.



Kereső-fák, amortizációs idő, Fibonacci-kupac. String-keresés. Huffman-kód. Lempel-Ziv-Welch tömörítési eljárása.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-60 kredit:

a) szakirány választása nélkül numerikus matematika (QR algoritmus, általánosított inverz, függvények minimalizálása, gradiens- konjugált gradiens módszer, gyors Fourier-transzformáció, közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása, peremérték feladatok numerikus megoldása, parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása), differenciálegyenletek (kétdimenziós autonóm rendszerek, peremérték-problémák, nyeregpont-tulajdonság, strukturális stabilitás, elemi bifurkációk, elsőrendű parciális differenciálegyenletek, Hamilton-rendszerek, hővezetési és diffúziós problémák. maximumelvek, harmonikus függvények, Harnack tételei, Green-függvények, Poisson-formulák. Fourier-módszer, nemlineáris parciális differenciálegyenletek), a matematikai statisztika fogalmai és módszerei (becslési módszerek és tulajdonságaik, másodlagos mintavétel, jackknife, bootstrap, általánosított likelihood-hányados próba, nemparaméteres próbák, cenzorált minta), információelmélet, algoritmusok és bonyolultságuk, (kódelmélet, Shannon-tétel, hibajavító kódok, RSA, véges automaták, Turing-gépek, NP-teljesség, bonyolultsági osztályok, adatstruktúrák, poliéder-módszer gráfelméleti alkalmazásai, számelméleti algoritmusok diszkrét logaritmusra, prímtesztek, Gröbner-bázis), integrálgeometria (Santaló-féle klasszikus eredmények, Gelfand-Helgason-tételek, Radon és más integrál-transzformációk, tomográfiai alkalmazások, alakfelismerési és rekonstrukciós eljárások), választható tárgyak (dinamikus modellek, optimalizálás, sztochasztikus folyamatok, felületmodellezés, haladó algoritmikus geometria);

b) szakirány választása esetén – alkalmazott analízis szakirány: modellezés, természettudományos ismeretek (legalább 9

kredit) (modellalkotás és természettudományos alkalmazások: biológiai modellek, kémia reakciók modellezése, reakció-diffuzió rendszerek szimulációja; információ technológiai és vállalati ismeretek: programcsomagok használatának általános elvei és technikája, kész programcsomagok konkrét alkalmazásai során felmerülő problémák, adatbázis kompatibilitás, fejlesztés, stb., a vállalat működési elvei, az alkalmazott matematikus feladata az üzleti szférában), differenciálegyenletek numerikus módszerei (legalább 9 kredit) (a közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldási módszerei: elsőrendű kezdeti-érték feladatok, Runge–Kutta-típusú módszerek, többlépéses rendszerek, stabilitás; elliptikus és időfüggő parciális differenciálegyenletek numerikus megoldási módszerei: véges elemek és véges differenciák módszere, Ritz- és Galjorkin-típusú módszerek, stabilitás, Lax ekvivalencia tétele; parciális differenciálegyenletek és numerikus megoldási módszereinek alkalmazásai: Maxwell-egyenletek és numerikus módszerei, származtatott tőzsdei termék árazása, szilárdságtani feladatok), differenciálegyenletek (legalább 10 kredit) (dinamikai rendszerek: fázisképek osztályozása, Poincaré-féle normálforma, stabilis, instabilis, centrális sokaság, Hartman-Grobman-tétel., dinamikai rendszerek bifurkációi, alapvető példák és alkalmazások, bifurkációs görbék meghatározása biológiai modellekben, strukturális stabilitás, attraktorok típusai, káosz a Lorenz-féle meteorológiai modellben. diszkrét dinamikai rendszerek; parciális differenciálegyenletek elmélete: Szoboljev-terek, peremérték- és



sajátérték-feladatok gyenge (Szoboljev-térbeli), variációs és klasszikus megoldása. a gyenge és a klasszikus megoldás vizsgálata a Fourier-módszerrel és a Galjorkin-módszerrel, divergencia alakú kvázilineáris elliptikus és parabolikus egyenletek, elliptikus variációs egyenlőtlenségek), választható tárgyak (legalább 5 kredit);

– sztochasztika szakirány: statisztika (min 15 kredit) (a matematikai statisztika fogalmai és módszerei: becslési módszerek és tulajdonságaik, másodlagos mintavétel, jackknife, bootstrap, L- és M-becslések, robusztusság, mintavétel véges sokaságból, általánosított likelihood-hányados próba, nemparaméteres próbák, cenzorált minta, élettartam-adatok elemzése; többdimenziós statisztikai eljárások: többdimenziós normális eloszlás és a ráépülő statisztikai modellek, eljárások, kontingenciatáblák elemzése; statisztikai programcsomagok: legalább két különböző statisztikai programcsomag átfogó ismerete, az elérhető modellek ismerete, a várható eredmények elemzése), időfüggő sztochasztikus rendszerek (legalább 15 kredit) (sztochasztikus folyamatok, sztochasztikus analízis: martingál, lokális martingál folytonos időben, sztochasztikus integrál folytonos szemimartingál szerint, Itô-formula, SDE jósolható függvények esetén, erős és gyenge megoldás; pénzügyi folyamatok: részvények és kötvények diszkrét és folytonos időben, arbitrázs, martingál-mérték, önfinanszírozó stratégiák, Cox–Ross–Rubinstein-formula, Black–Scholes-formula, sztochasztikus rövid és hosszú távú kamatlábmodellek; idősorok elemzése: stacionárius folyamatok, autoregressziós-, mozgóátlag folyamatok, becslések, periodogramm, hosszú emlékezetű folyamatok, frakcionálisan integrált és önhasonló folyamatok, LARCH folyamatok), választható tárgyak (legalább 10 kredit);

– pénzügy-matematika szakirány: statisztika (legalább 5 kredit), (a matematikai statisztika fogalmai és módszerei: becslési módszerek és tulajdonságaik, másodlagos mintavétel, jackknife, bootstrap, mintavétel véges sokaságból, általánosított likelihood-hányados próba, nemparaméteres próbák, cenzorált minta, többdimenziós statisztikai eljárások, többdimenziós normális eloszlás, kontingenciatáblák elemzése, statisztikai programcsomagok: legalább két különböző statisztikai programcsomag átfogó ismerete, az elérhető modellek ismerete, a várható eredmények elemzése) sztochasztikus rendszerek (legalább 15 kredit) (sztochasztikus folyamatok: sztochasztikus differenciálegyenlet erős megoldása, pénzügyi folyamatok, diffúziós folyamat, Kolmogorov-egyenletek, arbitrázs, martingál-mérték, önfinanszírozó stratégiák, Cox–Ross–Rubinstein-modell. Black–Scholes-formula, sztochasztikus rövid és hosszú távú kamatlábmodellek; idősorok elemzése: stacionárius folyamatok, autoregressziós-, mozgóátlag folyamatok, becslések, periodogramm, hosszú emlékezetű folyamatok, frakcionálisan integrált és önhasonló folyamatok; biztosításmatematika: életbiztosítás, halálozási táblák, díjszámítás, nem-élet biztosítás, nevezetes káreloszlások, összetett kockázat, díjkalkulációs elvek, tartalékolási elvek, kockázati folyamatok, Lundberg-tétel, szubexponenciális eloszlások), gazdaságtudományok (legalább 15 kredit) (mikroökonómia: egyéni és piaci kereslet, fogyasztói többlet, termési technológia megválasztása, kereslet és kínálat, piaci elégtelenség, állami beavatkozás, általános egyensúly; makroökonómia: nemzetgazdaság szereplői, egyensúly a munkapiacon, árupiac, az IS-függvény, a pénz funkciói, az LM-függvény, a neoklasszikus és a Keynes-féle modell összehasonlítása, költségvetési és monetáris politika eszközrendszere, munkanélküliség és infláció; pénzügyi alapismeretek: pénz kialakulásától a modern pénzig, kereskedelmi bankok, központi bank, monetáris politika, költségvetési politika, befektetési döntések, értékpapírok, értékpiac, tőzsde, devizarendszerek, IMF, Világbank), választható tárgyak;

– diszkrét matematika szakirány: kombinatorikai algoritmusok (mélységi és szélességi keresés, legrövidebb utak, Floyd–Warshall-módszer, feszítőfák, keresőfák, páros gráfok párosításai, hálózati folyamok, maximális folyam-minimális vágás tétel), Gröbner-



bázisok (Gröbner-bázis polinomgyűrűkben, Hilbert-tétel (Nullstellensatz), alkalmazások), véges testek és polinomok (véges testek stuktúrája és automorfizmusai, körosztási és irreducibilis polinomok, polinomok felbontása véges testek felett), diszkrét optimalizálás (algoritmusok lineáris diofantikus egyenletekre, lineáris egyenlőtlenségek és lineáris programozás komplexitási kérdései, Khachiyan-módszer, ellipszoid-módszer, becslések az egészértékű programozásban), algebrai kódelmélet (véges test feletti polinomok, digitális információ kódolása és dekódolása, blokk-kódok, lineáris kódok. mátrixos kódok, a BCH és Reed–Solomon-kódok dekódolása, konvolúciós kódok, Viterbi-algoritmus), algoritmuselmélet (Turing-gép, parciálisan rekurzív függvények, kiszámítható függvények, Church-tézis, eldönthető és eldönthetetlen problémák, nem rekurzív halmazok, algoritmusok bonyolultsága), kriptográfia (privát kulcsú kriptorendszerek, véletlen kulcs, DES, AES, nyilvános kulcsú rendszerek, RSA, kritográfiai protokollok, kulcs-csere, időpecsét, elektronikus aláírás), választható tárgyak (legalább 5 kredit);

– operációkutatás szakirány: diszkrét optimalizálás (9-24 kredit) (egész értékű programozás, dinamikus programozás, heurisztikus programozás, kombinatorikus optimalizálás, poliéderes algoritmusok, gráf algoritmusok, matroidelmélet, ütemezéselmélet, ládapakolási feladat), folytonos optimalizálás (9-24 kredit) (lineáris és nemlineáris optimalizálás, szemidefinit programozás, sztochasztikus optimalizálás, dinamikus modellek, játékelmélet, fixponttételek, minimaxtételek), operációkutatás számítógépes módszerei (3-6 kredit) (matematikai programozási eljárások implementációs problémái, input- output formátumok, megoldó programcsomagok, CPLEX, XPRESS), operációkutatási projekt (3-6 kredit), választható tárgyak (legalább 10 kredit);

– számítástudomány szakirány: adatbányászat (3-6 kredit) (gyakori mintázat keresés, szintenként haladó algoritmusok, döntési fák, neurális hálók, k-NN, SVM, dimenziócsökkentési eljárás, hierarchikus algoritmusok, spektrálklaszterezés), WWW és hálózatok matematikája (3-6 kredit) (webkeresők, Markov-láncok és véletlen séták gráfokon, HITS-modellek, szinguláris felbontás, gráfmodellek), bonyolultságelmélet (6-9 kredit) (számítási modellek, algoritmusok és alsó becslések az erőforrás-használatra, véges automaták, formális nyelvek, Turing-gépek, véletlenített bonyolultságosztályok, PSPACE-osztály, párhuzamos algoritmusok, Kolmogorov-bonyolultság), algoritmusok és adatstruktúrák tervezése, elemzése és implementálása (6-9 kredit) (max-vissza sorrend és alkalmazásai, minimális súlyú fenyők, fa-felbontás, párosítások nem páros gráfokban, kiegyensúlyozott és önkiegyensúlyozó fák, keresőfák), kriptográfia és adatbiztonság (6-9 kredit) (informatikai adatvédelem, szimmetrikus kulcsú rendszerek, nyilvános kulcsú titkosítás, RSA, elektronikus aláírás, Rabin-kriptorendszer, kriptográfiai protokollok, adatvédelmi rendszerek, nemzetközi és hazai szabványok), információelmélet, kódok és szimmetrikus struktúrák (4-6 kredit) (entrópia, feltételes entrópia, kölcsönös információ, Fano-egyenlőtlenség, zajmentes kódolás, Shannon-alaptétel, hibajavító kódok, véletlen kódok), választható tárgyak (legalább 10 kredit);

– műszaki matematika szakirány: numerikus analízis, differenciálegyenletek megoldása (10-20 kredit) (dinamikai rendszerek: diszkrét és folytonos idejű dinamikai rendszerek, attraktorok és medencék, Ljapunov-függvények, invariáns sokaságok, strukturális stabilitás, elemi bifurkációk, káosz, Fourier analízis és függvénysorok: Fourier-sorok, Dirichlet-mag, Fejér-példa, inverziós-formula, Hermite- és Laguerre polinomok teljessége, gyors Fourier-transzformált, wavelet transzformált; parciális differenciálegyenletek: kezdeti- és peremérték problémák, elliptikus peremfeladatok gyenge megoldásai, Szoboljev-terek, parabolikus egyenletek), lineáris modellek és alkalmazásai (10-20 kredit) (mátrixanalízis: mátrixok sajátértékei és szinguláris értékei,



önadjungált mátrixok spektrálelmélete, mátrixpolinomok, pozitív elemű mátrixok, Perron-Frobenius-tétel; lineáris rendszerek analízise: lineáris rendszerek, átmeneti mátrix, irányíthatóság, megfigyelhetőség, impulzusválasz, realizáció, frekvenciaválasz, McMillan-fokszám, spektrálfaktorizáció; irányítási rendszerek: lineáris irányítási rendszerek, kanonikus alakok, minimális realizáció, lineáris-kvadratikus optimális irányítás végtelen időintervallumon, Pontrjagin-féle maximumelv nemlineáris feladatokra, Hamilton–Jacobi–Bellman-egyenlet), numerikus matematika (10-20 kredit) (nagyméretű lineáris algebrai feladatok: iterációs módszerek, lineáris peremérték feladatok diszkretizálása, variációs feladatok, Ritz-módszer; véges elem módszer: Galjorkin-féle végeselem-módszer, hálógenerálás, hibabecslés, a módszerek stabilitása, programcsomagok; numerikus optimalizálás: globális szélsőérték, egyváltozós és vonalmenti minimalizálás, konjugált-gradiens módszer, lineáris programozás, szimplex módszer, feltételes szélsőérték, Lagrange.multiplikátor, konvex programozás, dualitás, programcsomagok; numerikus és szimbolikus számítások: szimbolikus számítási programcsomag használata), sztochasztika (10-20 kredit) (többváltozós statisztikai módszerek: többdimenziós normális eloszlás és a ráépülő többdimenziós statisztikai modellek, kontingenciatáblák többdimenziós skálázás és beágyazás, többváltozós küszöbmodellek, probit- és logitanalízis; idősorok elemzése: stacionárius folyamat, autoregressziós-, mozgóátlag folyamat, paraméterbecslés, modellillesztés, előrejelzés; sorbanállás, tömegkiszolgálás: Markov-láncok, stabilitás, ergodicitás, születési- és halálozási folyamatok, Poisson-folyamat, tömegkiszolgálási rendszerek stabilitása, Little-formula, sorhossz, várakozási idő, protokollok); diplomamunka: 20 kredit.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú

nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi matematikai tanulmányai alapján algebra, analízis, geometria, halmazelmélet, kombinatorika, matematikai logika, operációkutatás, számelmélet, valószínűségszámítás tárgyak ismeretköreiből.

2. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: biológus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles biológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist – választható szakirányok: ökológia, evolúció- és konzervációbiológia; molekuláris- immun- és mikrobiológia; molekuláris genetika, sejt- és fejlődésbiológia; növénybiológiai; idegtudomány és humánbiológia



– szakirányok angol nyelvű megnevezése: Ecology-Evolutionary and Conservation Biology; Molecular- Immun- and Microbiology; Molecular Genetics, Cell- and Developmental- Biology; Plant Biology; Neuro- and Human Biology 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biológus alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az erdőmérnök, a kertészmérnök, a növénytermesztő mérnök, a tájrendező és kertépítő mérnök, a környezetgazdálkodási agrármérnök, a természetvédelmi mérnök, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, az élelmiszermérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, az egészségügyi gondozás és prevenció, a környezetmérnöki, a biomérnöki, a vegyészmérnöki, a kémia, a környezettan. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16-30 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-50 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 35 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik birtokában biotechnológiai, gyógyszeripari és rokon ipari területeken tervezői, kutatási-fejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. Megszerzett ismereteik alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a biológiai ismeretek rendszerét, – a környezetvédelem, a minőségügy, a munkahelyi biztonság, a természet- és

környezetvédelmi jog szabályozását, – a bioetika alapvető ismeretanyagát, – a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat, – a szakterületre vonatkozó pályázati rendszereket és a pályázatírás technikáit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a biológia hatókörébe tartozó új problémák, új jelenségek feldolgozására, – a biológiai és kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére,

fejlesztésére,



– a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,

– biológiai és biotechnológiai laboratóriumi és félüzemi, valamint terepi feladatok elvégzésére,

– új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére, – számítógépes elemzés elvégzésére, – problémamegoldó technikák alkalmazására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után

vezetői feladatok ellátására, – manualitási és mérési készségek, – magyar és idegen nyelvű szakmai kommunikációs készségek, – önállóság. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 16-30 kredit: természettudományi alapozó ismeretek: 4-12kredit biomatematika, bioinformatika, biofizika, biológiai kémia, biológiai mérési módszerek; társadalomtudományi ismeretek: 4-6 kredit kommunikáció, könyvtári ismeretek, pályázati rendszerek; szakmai alapozó ismeretek: 8-12 kredit sejt- és molekuláris biológia, genetika és populációgenetika, általános ökológia. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-30 kredit szabályozásbiológia és fiziológia, növénybiológia, biotechnológia és mikrobiológia, evolúcióbiológia és zoológia, természet- és környezetvédelem. 8.3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-50 kredit: – ökológia, evolúció- és konzervációbiológia szakirány: ökológia (populációktól a globális folyamatokig), evolúcióbiológia, környezet- és természetvédelem, ökofiziológia, biogeográfia, hidrobiológia, taxonómia, szisztematika, társulástan, etológia, biológiai modellezés és az alkalmazott statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati ismeretei;



– molekuláris genetika, sejt- és fejlődésbiológia szakirány: molekuláris genetika, molekuláris sejtbiológia, fejlődéstan, mikrobiális genetika, fágbiológia, fejlődésgenetika, humángenetika, jelátviteli mechanizmusok, a sejtosztódás és szabályozása, a sejthalál, a transzkripció és a transzláció molekuláris mechanizmusai, szövet- és szervfejlődéstan, őssejtbiológia, tumorsejtbiológia, géntechnológia, sejt- és szövettani vizsgáló módszerek, in vitro technikák, immuncitokémia/in situ hibridizáció, fermentációs és fágtechnológiák, tumorsejtbiológia és őssejtbiológia elméleti és gyakorlati ismeretei;

– molekuláris-, immun-, és mikrobiológia szakirány: géntechnológia, biotechnológia, sejtbiológia, biofizika, bioinformatika, szerkezeti biológia, immunobiológia, molekuláris és környezeti mikrobiológia elméleti és gyakorlati ismeretei;

– idegtudomány és humánbiológia szakirány: a gerinctelen és gerinces állatok szervezetének felépítése, az állatvilág és az ember evolúciója, biodiverzitás, biológiai és történeti antropológia, humángenetika; az állatok és az ember elterjedését meghatározó tényezők, populációdinamika, biológiai adaptáció; az idegrendszer filo- és ontogenezise, idegélettan és elektrofiziológia, neurokémia és -farmakológia, biológiai ritmusok, kóros idegi működések, az etológia és pszichofiziológia elméleti és gyakorlati ismeretei; – növénybiológiai szakirány: növényi molekuláris biológia, növényi anyagcsere-élettan, növényi stressz-fiziológia, a növénytermesztés gyakorlati kérdései, növényökológia és társulástan; mikológia, in vitro növénynevelési technikák, fotoszintézis-biofizika és biokémia, növényi biotechnológia és környezetvédelem elméleti és gyakorlati ismeretei; diplomamunka: 30 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, informatika, fizika, kémia - ebből kémia legalább 10 kredit; – szakmai ismeretek (20 kredit): biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, mikrobiológia, növényszervezettan, növényélettan, növényrendszertan, állatélettan, állatszervezettan, állatrendszertan, ökológia, természetvédelem.




3. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: csillagász 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles csillagász – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Astronomy

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak, környezetfizika szakiránya, földtudományi alapképzési szak csillagászati szakiránya. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: fizika alapképzési szak, valamint a földtudományi alapképzési szakok nem csillagászati szakiránnyal. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint 30-50 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A csillagász mesterképzési szak célja átfogó csillagászati ismeretek nyújtása, beleértve a csillagászattal érintkező interdiszciplináris területeket is. Továbbá a tágabb körben használható, a tudományos kutatáshoz, a tudományos szaknyelv használatához, a csapatmunkához, a tudományos kutatási eredmények kommunikációjához szükséges készségek elsajátítása, a multidiszciplináris összefüggésekben felmerülő új vagy szokatlan problémák megoldására való képesség elsajátítása. Megszerzett ismereteik alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a műszertechnikai és spektroszkópiai ismeretanyagot, – a legkorszerűbb hazai észlelőeszközök használatát, – megfigyelések feldolgozásának standard számítógépes módszereit, – a csillagászat valamennyi főbb területének elméleti ismeretanyagát.



b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – csillagászati megfigyelések, mérések végzésére, – az adatok kiértékelésére, – az adatok elméleti értelmezésére, – a csillagászat és űrtan alkotó továbbfejlesztésére, – új tudományos eredmények integrálásával szakmailag megalapozott csillagászati és űrtani ismeretek közvetítésére a társadalom számára, – megfigyelések értelmezésére, – a csillagászat és az űrtan alkotó továbbfejlesztésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

– jó megfigyelőképesség, – elemző képesség, – modellalkotó képesség, – kreativitás, – a minőség iránti elkötelezettség, – felelősségvállalás, – jó kommunikációs készség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-20 kredit matematikai és informatikai alapismeretek (4-8 kredit), fizikai alapismeretek (4-16 kredit). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-60 kredit csillagászati műszertechnika és informatika (távcsövek, detektorok, CCD, fotometriai és spektroszkópiai ismeretek, mérési technikák és berendezések, képek készítése, digitális képfeldolgozás, elektronikus adatbázisok, adatkezelés, numerikus módszerek, programozás, ábrakészítés, cikkírás technikája) (4-10 kredit); csillagászati kutatások módszertana (új műszerek, módszerek és kutatási eredmények feldolgozása, szemináriumon való előadások tartása, nyári gyakorlat) (8-12); obszervációs csillagászat (az égitestek megfigyelési technikái a különböző elektromágneses tartományokban; az égitestek megfigyelt jellemzőinek, típusainak empirikus oldalról történő bemutatása) (4-10 kredit); égi mechanika (égitestek mozgásegyenletei, N-test probléma, kéttest- és háromtest probléma, perturbációszámítás, pályaszámítás) (6-12 kredit); asztrofizika és űrfizika: az égitestek szerkezetére és fejlődésére vonatkozó ismeretek; az égitestek elméleti modellezésének módszerei) (8-14 kredit); galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (csillagközi anyag, csillagképződés, csillaghalmazok, Tejútrendszer szerkezete, galaxisok típusai, fejlődése, kölcsönhatásai, aktív galaxisok, kvazárok, galaxishalmazok, Hubble-törvény, világmodellek, az univerzum fejlődése) (10-18 kredit). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: A differenciált szakmai anyag: sajátos szakirányú csillagászati ismeretek 15-30 kredit (pl.: rádiócsillagászat, változócsillagászat, kettőscsillagászat); diplomamunka: 30 kredit.



9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 2 hét nyári szakmai gyakorlat hazai vagy külföldi csillagászati intézetben.


A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.



– matematika/informatika legalább 15 kredit (analízis (kalkulus), lineáris algebra numerikus matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, programozás, informatika);

– fizika legalább 20 kredit (mechanika, hullámtan, optika, elektromosságtan, atomfizika, magfizika, statisztikus fizika, kvantumfizika); – csillagászat legalább 20 kredit (csillagászati megfigyelések, bevezetés a csillagászatba, informatika a csillagászatban, csillagászati laboratórium). A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40


4. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: fizikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles fizikus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Physics – választható szakirányok: alkalmazott fizika, biofizika, informatikus fizika, nukleáris

technika, környezetfizika, orvosi fizika; – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Applied Physics, Biophysics, Informatical

Physics, Nuclear Technics, Environmental Physics, Medical Physics 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a kémia, a környezettudomány, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával.



4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-22 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan fizikusok képzése, akik alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek kísérleti tanulmányozására, azok elméleti értelmezésére és jártasak az informatika fizikát érintő területein. Magas színvonalon képesek üzemeltetni a fizikai törvényeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott berendezéseket. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– a modern fizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, – a fizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit, – a matematika és az informatika fizikát érintő területeit, – a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek

felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére,

– alap-, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra,

– a fizikai törvényekre és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott ipari, informatikai és mérési rendszerek magas színvonalú üzemeltetésére,

– az informatika fizikát érintő szakterületeinek művelésére, – rendszeres szakmai önképzéssel új tudományos eredmények feldolgozására és

munkájuk során ezek alkotó módon való alkalmazására, – kísérletek tervezésére, kivitelezésére és kiértékelésére, – a fizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémák

megfogalmazására, – a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével

önálló és irányító munkakörök betöltésére a fizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.); továbbá



– az alkalmazott fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a korszerű technológiai alapanyagok és folyamatok vizsgálatára, a bennük lezajló fizikai jelenségek észlelésére, értelmezésére és alkalmazására;

– a biofizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló fizikai eredetű törvényszerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére;

– az informatikus fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a számítógéppel megoldható fizikai problémák kezelésére, valamint hardver- és szoftverfejlesztő szakemberként matematikai és fizikai alapismereteik alkalmazására;

– a nukleáris technika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a nukleáris reaktorfizika, reaktortechnika, az atomerőművek, a nukleáris méréstechnika, a sugár- és környezetvédelem, a radioizotópok gyógyászati, mezőgazdasági, ipari és geofizikai szakterületeken kutató, tervező, alkalmazó munka végzésére;

– a környezetfizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában matematikai, számítástechnikai, integrált természettudományos ismereteik, valamint jelentős laboratóriumi gyakorlatuk birtokában környezettudománnyal és környezetvédelemmel kapcsolatos kutatói feladatok elvégzésére;

– az orvosi fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az orvosi diagnosztika és terápia módszereinek ismeretében az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezések szakszerű üzemeltetésére és fejlesztésére.


– kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-22 kredit matematika (legfeljebb 15 kredit), informatika és méréstechnika (legfeljebb 15 kredit), gazdasági és menedzsment ismeretek (legfeljebb 4 kredit). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag- és részecskefizika (legfeljebb 9 kredit), statisztikus fizika (legfeljebb 6 kredit), fizikai laboratórium (legfeljebb 6 kredit).




differenciált szakmai ismeretek 30-60 kredit: a) szakirány választása nélkül

– a következő témakörök közül legalább két témakör választása: asztrofizika, biológiai fizika, atom- és molekulafizika, fizikai anyagtudomány, kvantumrendszerek fizikája, optika és lézerfizika, részecske- és magfizika, statisztikus fizika, szilárdtest-fizika (legalább 15 kredit); – egyéb szakmai tárgyak (legalább 6 kredit); – laboratóriumi kutatási feladat (legalább 5 kredit);

b) szakirány választása esetén

– alkalmazott fizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: anyagtudomány, szilárdtest-fizika, felület- és vékonyrétegfizika, optika, optoelektronika, lézerfizika, fényforrások, nanofizika, biológiai anyagtudományok (témakörönként legalább 4 kredit); – biofizika szakirány: biológia, általános biofizika, molekuláris biofizika, biofizikai vizsgálati módszerek, biofizikai laboratórium (témakörönként legalább 4 kredit); – informatikus fizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: modern programozási módszerek és matematikai alapjaik, numerikus módszerek a fizikában, számítógépes szimulációk a fizikában, infokommunikációs hálózatok, számítógép architektúrák, informatikai eszközök fizikai alapjai, elektronika, mérésvezérlés, adatgyűjtés és adatelemzés, alkalmazások a fizika különböző területein (témakörönként legalább 4 kredit); – nukleáris technika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: mag- és neutronfizika, reaktorfizika, atomerőművek termohidraulikája, nukleáris méréstechnika (témakörönként legalább 4 kredit); radioizotópok alkalmazásai, környezeti sugárvédelem; – környezetfizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: a környezettudomány alapjai, környezeti áramlások, sugárzások fizikája, sugárvédelem, energetika és környezet, hidrológia, hidrogeológia, légkörtan, környezeti folyamatok modellezése, akusztika és zajszennyezés, környezetkímélő anyagok és technológiák, környezetvédelmi ismeretek (témakörönként legalább 4 kredit); – orvosi fizika szakirány: orvosi biológia és élettan (legalább 10 kredit), fizikai módszerek az orvosi diagnosztikában és terápiában (legalább 16 kredit), az orvosi fizika és a biofizika vizsgálati módszerei;



A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:



A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika legalább 20 kredit; – matematika, informatika, programozás, számítástechnika legalább 18 kredit, (ebből matematika legalább 10 kredit); – egyéb természettudományos ismeretek: (kémia, anyagtudomány, nukleáris és környezetvédelmi ismeretek, mérés, folyamatszabályozás, irányítástechnika) legalább 15 kredit.



5. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: geofizikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles geofizikus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geophysicist – választható szakirányok: kutató geofizikus; űrkutató-távérzékelő – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Geophysical Exploration, Space Science and Remote Sensing

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: földtudományi alapképzési szak, geofizikus szakirány. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a műszaki földtudományi alapképzési szak, a földtudományi alapképzési szak, geológus szakirány, a fizikus alapképzési szak, geofizikus szakirány, a földtudományi alapképzési szak, meteorológus szakirány, a környezettudomány alapképzési szak, a földrajz alapképzési szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit



6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 26 kredit, ebből szaklabor 6 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 45 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan geofizikus szakemberek képzése, akik megfelelő geofizikai tudással, a szakma műveléséhez, a nemzetközi kapcsolattartáshoz vagy külföldi munkavállaláshoz szükséges idegennyelv-ismerettel, korszerű műszaki-gazdasági szemléletmóddal, továbbá a választott szakiránynak megfelelő speciális szakismeretekkel rendelkeznek. Képesek nemzetközi kutatási kooperációban, illetve szakmai pályázatokon való részvételre résztvevőként és irányítóként. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– az általános természettudományi és globális földtudományi ismeretanyagot, – geofizikai és távérzékelési ismeretrendszert, – a kutatáshoz, illetve tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható

problémamegoldó technikákat, – a számítógépes adatfelvétel, adatfeldolgozás és –megjelenítés megfelelő eszközeit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a geofizikai törvényszerűségek és összefüggések megértésére, a megszerzett tudás

alkalmazására, gyakorlati hasznosítására és fejlesztésére, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a geofizika tudományában felmerülő feladatok és problémák tanulmányozására és megoldására a kutatás, műszaki fejlesztés és az ipari alkalmazások területén,

– a Föld és tágabb környezete fizikai tereinek, a Föld összetételének, belső szerkezetének és felszínének műszeres tanulmányozására, az adatok feldolgozására és értelmezésére,

– földi folyamatok numerikus szimulációjának elvégzésére és geodinamikai modellalkotásra,

– tetszőleges, georeferenciával rendelkező adatrendszerek geoinformatikai integrálására, térképi megjelenítésére, a térképek, adatbázisok alapján elemzés végzésére,

– a geofizikai inverzió elméletének és gyakorlatának készségszintű alkalmazására, – földi folyamatok (földrengések, felszíni stabilitás, klímaváltozások, stb.) kockázat-

elemzésére, – tudományos kutatásban, nemzetközi kooperációban való részvételre, szakirányú

projekttervezésre és végrehajtásra, kutatásirányításra, – geofizikai problémák gyakorlati megoldására, terepi mérések kivitelezésére és

irányítására, – irányító munkakörök betöltésére a tudományos alapkutatásban, obszervatóriumi

tevékenységben, szakiránynak megfelelő szakhatósági tevékenységben, az ipari nyersanyag- és erőforráskutatásban és -feltárásban, kommunális és veszélyes ipari létesítmények helykiválasztásában és biztonságos üzemeltetésében, a vízgazdálkodásban és környezetvédelemben,

– geofizikai kutatás magas szintű tervezésére, szervezésére és minőségi ellenőrzésére, – szakhatósági feladatok elvégzésére.



c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kreativitás, rugalmasság, – önállóság, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – magyar és idegen nyelvű kommunikációs készségek, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: természettudományi ismeretek: 15-20 kredit matematika, geoinformatika, inverzióelmélet, hullámterjedés, numerikus eljárások.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-40 kredit földfizikai törzsanyag: kőzetfizika, rugalmas hullámok a Földben, földi áramlások fizikája, földi gravitációs és mágneses tér, felsőlégkör-fizika, geodinamika és geotermika, térképvetületek; egyéb szakmai ismeretek (geofizikai kutatások menedzselése, szeizmikus kockázat meghatározása, geokronológia, geokémia, vulkanológia, földtörténet, műholdas geodézia, repülési és űrjog, űrélettan, Naprendszer kutatása, műholdas termésbecslés, távérzékelési adatrendszerek, csillagászattörténet, vetülettan, térképtörténet, jelfeldolgozás, radartechnika). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 40-50 kredit: - kutató geofizikus szakirány: szeizmikus adatfeldolgozás és értelmezés, tektonikus geomorfológia, gravitációs, mágneses és geoelektromos kutatások, rugalmas hullámok a Földben, szénhidrogén kutatás, nagyfelbontású geofizika, szeizmológia és szeizmotektonika, mélyfúrási geofizika, geofizikai terepgyakorlat; - űrkutató-távérzékelő szakirány: távérzékelés, műholdas meteorológia, műholdfelvételek feldolgozása, csillagászat, mesterséges holdak mozgása, asztrofizika, napfizika, bolygókutatás, helymeghatározó rendszerek, űrfizika, űrhírközlés, műholdfedélzeti műszerek, űreszközök tervezése, Föld működése, Naprendszer-Föld kapcsolatok, globális változások. Diplomamunka: 26 kredit, ebből szaklaboratórium 6 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat földtani vagy távérzékelési feladat megoldása nyári terep-, illetve szakmai gyakorlaton, ahol a hallgató, szakiránytól függően, megismerkedik a fontosabb



geofizikai vagy távérzékelési kutatómódszerek alkalmazásával, a műszerek, illetve szoftverek kezelésével, az adatok feldolgozásával, az adatok értelmezésével.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint:

– matematika (legalább 6 kredit), – fizika (legalább 6 kredit), – geológia (legalább 8 kredit), – földfizika (legalább 10 kredit), – alkalmazott geofizika (legalább 10 kredit) ismeretkörökben.



6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc); – szakképzettség: okleveles geográfus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer – választható szakirányok: geoinformatika, geomorfológia, regionális elemzés, táj- és környezetkutatás, terület- és településfejlesztés, turizmusföldrajz – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Geoinformatics, Geomorphology, Regional analysis, Landspace- and environmental research, Regional- and urban development, Tourism

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földrajz alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a földtudomány, a környezettan, a földmérő és földrendező mérnök, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a környezetmérnöki, a turizmus-vendéglátás. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a



kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6.1. A szakmai alapozó és törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-36 kredit; 6.2. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-50 kredit; 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A cél olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– a földrajzi terület belső törvényszerűségeit, – az eloszlási mintázatokat, – a grafikai és térképészeti eljárások használatát.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a földrajz mélyebb összefüggéseinek megértésére, – szakterületükön alternatív megoldások kidolgozására, – a tér, hely és régió elemeinek integrálására, – az emberi társadalom és földrajzi környezete kölcsönhatásából fakadó problémák vizsgálatára,

– tájak értékelésére, táji, környezeti, térbeli kölcsönhatások átfogó elemzésére; továbbá a geoinformatika szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – az adatgyűjtés folyamatát önállóan és értelmezetten végigvezetni, – az önállóan gyűjtött adatokat adatbázisrendszerbe rendezni vagy a beszerzett adatokat geoinformatikai alapon rendszerezni, – a rendezett adatbázisokban műveletek végzésére és modellalkotásra, – az adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából a legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, AutoCAD, Grass stb.) használatára; geomorfológia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – geomorfológiai problémák feltárására, azok önálló megoldására, – más szakterületekkel való együttműködésre, eredményeik integrálására, – a gyakorlati élet szereplőivel való együttműködésre, – a társadalom figyelmének felkeltésére a geomorfológiai problémák megoldásai iránt, – a felszínalakulás térbeli folyamatainak térképi megjelenítésére, a terepi- és laboratóriumi vizsgálatok végzésére és alkalmazói szintű elemzésére; regionális elemzés szakirányon szerzett ismeretek birtokában:



– társadalmi jelenségek hazai és nemzetközi adatbázisainak feltárására, rendezésére, – a regionális elemzési ismeretek átfogó és helyi-regionális társadalmi-gazdasági összefüggésekbe ágyazott értékelésére, prezentálására, döntés-előkészítő elemzések készítésére, – a területi folyamatok rövid-, közép- és hosszútávú trendjeinek feltárására, előrejelzések készítésére; táj- és környezetkutatás szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozásainak komplex elemzésére és tervezésére, – a táj- és környezetalakítás hatásainak prognosztizálására, a várható következményeket jelző indikátorok meghatározására, – modern térinformatikai eszközök és módszerek alkalmazására, valamint a táj- és környezet-monitoring megszervezésére, – a táj- és környezetfejlesztés érdekében a rehabilitációs beavatkozások irányítására, a települési környezetvédelem táji keretekben történő integrált kezelésére, – átlátni a táj- és környezetvédelemben szerepet játszó helyi, regionális és európai uniós intézményrendszer kompetenciáját, illetve a gyakorlatba átültetni ezek intézkedéseit; terület- és településfejlesztés szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – terület- és településfejlesztési kérdések elemzésére, – a települések és térségek helyzetelemzésére, koncepciók, stratégiák és programok készítésére, – érdekegyeztetési mechanizmusok kezelésére; turizmusföldrajzi szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a turizmus alapjaiként szolgáló adottságok és feltételek térségi elemzésére, vizsgálatára, – a turisztikai desztinációk kérdéskörének komplex kezelési módjait, a turizmus hatásainak természeti, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit alkotó módon befolyásolni; – az Európai Unió forrásaihoz kötődő területi vetületű idegenforgalmi projektek előkészítésére, tervezésére és lebonyolítására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kreativitás, – rugalmasság, – problémafelismerő és problémamegoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információfeldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező és döntéshozatali képesség, – személyes felelősségvállalás, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására, – eredeti látás- és gondolkodásmód, absztrakciós képességek.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök 8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 30-36 kredit



– földrajzi elméleti ismeretek: modellezés, szimuláció, földrajzi kutatásmódszertan, környezeti informatika, geomatematika, K+F és projektmenedzsment; – szakmai ismeretek: környezetföldrajz, táj- és környezettervezés, tájértékelés, tájelemzés, regionális és területi fejlesztés, politikai földrajz, tér és társadalom kapcsolatelemzése.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 35-50 kredit:

– geoinformatika szakirány: adatgyűjtés, elemzés, megjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, Goemédia, Grass stb.) ismerete, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika; – geomorfológia szakirány: geomorfológia, negyedidőszak-kutatás, alkalmazott geomorfológiai térképezés, természeti veszélyek, geomorfológiai tervezés, geomorfológiai értékek meghatározása; – regionális elemzés szakirány: társadalmi térelmélet, társadalomstatisztikai adatbázisok, földrajzi információs rendszerek, terepi társadalom-földrajzi adatgyűjtés, regionális elemzési módszerek, tematikus társadalom-földrajzi térképezés, térelemzési és regionális modellek, területi hatáselemzések, a regionális vizsgálatok prezentációs eszközei; – táj- és környezetkutatás szakirány: környezet- és tájtervezés, környezeti hatásértékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetgazdálkodás, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés; – terület- és településfejlesztés szakirány: terület- és településfejlesztés, vidékfejlesztés, falufejlesztés, területi tervezés, alkalmazott térinformatika, városok fejlesztésének kérdései, projekttervezés-projektmenedzsment, nemzetközi regionális kapcsolatok, határmenti térségek közötti együttműködés, kistérségek és fejlesztési kérdéseik, helyi gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés; – turizmusföldrajzi szakirány: térségi turizmustervezés módszerei, turisztikai terméktervezés és -fejlesztés térségi kapcsolatai, tematikus kínálatok és utak tervezése és fejlesztése, az Európai Unió turizmuspolitikája, hatáselemzések a turizmusban, turisztikai régiók a globális piacon, a turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszere, régió-és településmarketing, desztinációfejlesztés és térségi menedzsment, fenntartható fejlődés és a turizmus, idegenforgalmi területfejlesztés, térorientált turisztikai termékek, turizmus humánökológiája, turizmustervezés geoinformatikai alapjai. Diplomamunka: 30 kredit.


A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét (min. 5 kredit), amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.




A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – természettudományos ismeretek (10 kredit): matematika, geomatematika, fizika, kémia, biológia (ökológia), geodézia; – gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia, menedzsment, európai uniós ismeretek; – szakmai ismeretek (45 kredit): geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz, népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika.



7. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: geológus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles geológus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geology – választható szakirányok: földtan-őslénytan; hidrogeológia, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan; ásványtan-kőzettan-geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria; EU medencekutató – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Geology and Paleontology; Hydrogeology, Petroleum- and Environmental- Geology; Mineralogy, Petrography, Geochemistry, Mineral prospecting and Archaeometry; EU Basin Master

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a földtudományi alapképzési szak geológus szakiránya. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a földtudományi alapképzési szak geofizikus szakiránya, a műszaki földtudományi alapképzési szak, a környezettudomány alapképzési szak, a földrajz alapképzési szak.



4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-28 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek minimális száma: 30 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit, ebből 10 kredit szaklaboratórium; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan geológusok képzése, akik geológiai szemléletmóddal, valamint megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ismerik azokat a vizsgálati elveket, módszereket, melyek a szilárd és folyékony ásványi nyersanyagok (érc, építőanyagok, szénhidrogén és hangsúlyozottan a víz) felkutatásához szükségesek. Tudományosan megalapozott környezetvédelmi szemlélet és technikák birtokában képesek nem-rutin jellegű környezet- és vízgazdálkodási feladatok megoldására is. Felkészültségük alapján alkalmasak legyenek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


− a szakma/tudományág elméleti és gyakorlati műveléséhez szükséges alapvető

természettudományos, információs, kommunikációs és vezetési ismeretanyagot a geológia teljes területén,


− a nagy földi rendszerek folyamatait, − az ősföldrajzi és őskörnyezeti rekonstrukciókat, a szedimentológiai és

szerkezetföldtani modelleket, − a különböző célú és jellegű földtani térképeket, − a távérzékelés alkalmazási módjait, − a földtani jelentés, alkalmazott földtani dokumentáció elkészítésének,

szerkesztésének formáit, − vízgazdálkodási (kiemelten termálvíz-gazdálkodási) problémák megoldási

lehetőségeit, − a geomatematikai módszereket, − a környezetszennyezési problémák kutatási és kárelhárítási módszereit, − a felszín alatti víz áramlási rendszereinek komplex térképezési módszereit, − a felszín alatti víz földtani hatótényező szerepének és a víz-kőzet

kölcsönhatásoknak a kezelési módszereit.




− a földtani kutatás megtervezésére és az azzal kapcsolatos feladatok koordinálására, lebonyolítására, irányítására,

− földtani veszélyforrások és földtani időtávlatban veszélyes objektumok geológiai szempontú értékelésére,

− a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére,

− a földtani szakirodalom megismerésére és megértésére legalább egy világnyelven, − helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, szakmai tanácsadásra, döntések

előkészítésére, döntéshozásra, következtetések levonására a földtani kutatás vagy szakértés során,

− ásványok, kőzetek, ősmaradványok, felszíni és mélyföldtani objektumok terepi, laboratóriumi (műszeres) vizsgálatára, dokumentálására és innovatív értelmezésére,

− alapvető geológiai, geokémiai, paleobiológiai és geofizikai vizsgálati technikák, módszerek komplex alkalmazására és értelmezésére,

− különböző szilárd és fluid, ásványi nyersanyagok (szénhidrogén, víz, ércek, vegyes-ásványok építőanyagok) prognosztizálására, kutatására, a kutatás és termelés megtervezésére, készletbecslésére,

− különböző célú kutatási folyamatok során a földtani (ásvány-kőzettani-, rétegtani-, szerkezeti-, kor-) viszonyok dokumentálására, földtani modellek készítésére, földtani térképezésre és egyéb földtani célú terepi munkára, földtani anyagvizsgálat megtervezésére/elvégzésére, ásványi energiahordozók és nyersanyagok felkutatására és a megtalált készletek megkutatására, hidrogeológiai folyamatok és mechanizmusok ismeretének széleskörű alkalmazására, a fenntartható vízkészletgazdálkodás tudományos megalapozására, környezet-geológiai problémák felmérésére, azok elhárítására,

− megfelelő szakmai gyakorlat után, szakértői jogosultságra a szakirányok területén, − számítógépes elemzés elvégzésére, − geológiai szaktudást igénylő gazdasági folyamatokban, vállalkozásokban való

részvételre.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – színlátás, térlátás, – vizuális kifejezőképesség, – terepi mozgásképesség, – kreativitás, rugalmasság, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – magyar és idegen nyelvű kommunikációs készség, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.




8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-28 kredit ásvány-kőzettan-geokémiai ismeretek; földtani-őslénytani; matematikai ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-35 kredit ásvány-, kőzettan és geokémia (5-10 kredit); földtan (10-18 kredit), őslénytan, alkalmazott földtan, geomatematika, földtani térképezés, terepgyakorlat. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek legalább 30 kredit: – földtan-őslénytan szakirány: őslénytan (legalább 10), földtan (rétegtan, fáciestan, földtani térképfelvétel és –szerkesztés, Alpi-Kárpáti-Pannon régió regionális földtana)(legalább 12 kredit) üledékföldtan, szerkezeti földtan, geofizikai kutatási módszerek); – hidrogeológia, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan szakirány: a szénhidrogének és a víz mint nyersanyag, valamint a felszín alatti fluidum, mint földtani tényező kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, kárfelmérési és elhárítási ismeretek, áramlástan matematikai kezelése, geostatisztikai és geofizikai kutatási technikák; (ezen belül hidrogeológia (legalább 15 kredit), szénhidrogénkutatás (legalább 5 kredit), földtan és környezetgeológia valamint geofizika, (legalább 10 kredit); – ásvány-kőzettan, geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria szakirány: ásvány- és kőzettan (6 kredit), geokémia (6 kredit) ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálati módszerek (8 kredit), szilárd ásványi nyersanyagok, nemércek, építőanyagok kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek (6 kredit), archeometriai és archeogeológiai ismeretek (4 kredit); -EU medencekutató szakirány: medence-geometria, felépítés, fő fajták, medencék környezettani specifikumai, hidrogeológia és áramlástan (legalább 6 kredit), rétegtan és mikropaleontológia, valamint szekvencia-sztratigráfia (legalább 6 kredit) szeizmikus és földradar kutatási ismeretek), neotektonika (legalább 6 kredit), Pannon medence, mint a medencék egy típusterülete kutatási projekt, mely terepi megfigyeléseken alapul; diplomamunka: 30 kredit, ebből 10 kredit szaklaboratórium. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A tanterv részét képező földtani térképezési terepgyakorlat min. 3 hét önálló földtani térképezési feladat elvégzése, térkép és térképmagyarázó elkészítése.



A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen a korábbi tanulmányai szerint - a 4.2-ben megjelölt szakok esetén legalább 40 kredit; egyéb természettudományi alapképzési szak



esetén legalább 50 kredit szakmai ismeretanyag, amely a következő ismeretkörök mindegyikéből legalább 6-6 kreditet tartalmaz: ásványtan, kőzettan-geokémia, őslénytan, földtan, alkalmazott földtan.


kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

8. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: környezettudomány 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles környezetkutató – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Environmental Science – választható szakirányok: alkalmazott ökológia, környezethidrológia, környezetfizika, környezet-földtudomány, levegőkörnyezet, limnológia, műszeres környezeti analitika; – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Applied Ecology, Environmental Hydrology, Environmental Physics, Environmental-Earth Science, Atmospheric Environment, Limnology, Instrumental Methodology in Environmental Science

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a környezettan, a környezetmérnök, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki alapképzési szakok, valamint a biológia, a fizika, a földrajz, a földtudomány, a kémia alapképzési szakok a tanári szakirány környezettan szakmai moduljával. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a biomérnöki és vegyészmérnöki alapképzési szakok, valamint a mérnöki, agrár képzési terület 4.1. pontban fel nem sorolt alapképzési szakjai. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15–20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25–35 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–40 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;



6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %, aminek legalább fele laboratóriumi, terepi, üzemi jellegű, önálló gyakorlati munka. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan környezetkutatók képzése, akik a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással és az ahhoz illeszkedő gyakorlattal, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal rendelkeznek. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatokat, – a környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszereit mikro-, mezo- és makro régió szinten, – a földi erőforrások egyidejű kiaknázásnak és megőrzésének lehetőségeit, – a környezettudományra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek alkalmazói, tervezői és vezetői szintű ismeretanyagát, – a környezeti mintákban lévő szilárd, cseppfolyós és légnemű alkotók összetételének, szerkezetének és eloszlásának elemzési módjait.


– terepi és laboratóriumi környezeti vizsgálatok kivitelezésére, megfelelő figyelemmel a kockázatbecslésre, hozzáférési jogokra, a megfelelő egészségügyi és biztonsági szabályozásokra,

– mérési adatok előkészítésére, értelmezésére és bemutatására megfelelő minőségi és mennyiségi technikák és programcsomagok felhasználásával, – mintavételre és a laboratóriumi adatgyűjtés hibáinak kezelésére, – környezeti hatásvizsgálatok tervezésére és kivitelezésére, az eredmények kiértékelésére összhangban a hazai és az EU elvárásokkal és előírásokkal, – önálló tervező, irányító, szakértői munkakörök betöltésére a környezettudományhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó és továbbfejlesztő munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és a szakigazgatásban, – az ipar, a mező- és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok munkájába történő bekapcsolódásra, – a természetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok önálló megoldására, – az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fontosabb fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok megértésére, valamint ezen folyamatok rendszerben való kezelésére, – a környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszerének feltárására és értékelésére mikro-, mezo- és makro régió szinten, – a minőség fontosságának megértésére a környezettudományi kutatásokban, – (a rendszerint hiányos adatokból álló) különböző típusú észlelések begyűjtésére, valamint ezek alapján vezetői szinten hipotézisek felállítására és ellenőrzésére, – a környezettudományban szerepet játszó anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságainak felismerésére, azonosítására, valamint ezek környezettudományi módszerekkel való jellemzésére,



– a környezeti mintákban lévő alkotók eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nm–km mérettartományban, térben és időben egyaránt, – kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és kutatási beszámolók elkészítésére, beleértve az átvett adatok felhasználását is, – adatgyűjtésre, adatrögzítésre és -feldolgozásra a megfelelő technikák alkalmazásával terepen és laboratóriumban, – a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés,

felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül; továbbá az alkalmazott ökológia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – terepi és laboratóriumi vizsgálataikban az ökológiai szemlélet és a környezeti állapot értékelési eljárásainak érvényesítésére, – a természetvédelem területén jelentkező környezetvédelmi – ökológiai szakképzettséget igénylő feladatok önálló, irányító szintű megoldására, a környezethidrológia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a felszíni és felszín alatti vizekben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok közvetlen környezeti szerepének értékelésére, valamint ezek hidrológiai módszerekkel történő jellemzésére, – a felszíni és felszín alatti vizekben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokra jellemző, közvetlen környezeti szempontból fontos paraméterek mérésére és a mérési eredmények kiértékelésére; a környezetfizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a környezettudomány jellegzetesen fizikai mérési és adatfeldolgozási módszereket igénylő területeinek művelésére, – a modern környezettudomány által felhasznált fizikai elméletek alkotó felhasználására; a környezet-földtudomány szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – környezetföldtudományi kutatásokban való részvételre, továbbá a fentiekkel kapcsolatos szakhatósági feladatok ellátására, – a környezeti hatásvizsgálatok, a környezetminősítés, a hulladékelhelyezés, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés kapcsán felmerült földtudományi problémák kezelésére, – a földtörténeti múltban, de különösen az ember kialakulásával jellemzett közelmúltban a környezettörténet áttekintésére és ebből a környezet jelen- és jövőbeli természetes és mesterséges változásainak jobb előrejelzésére, – az energia- és ivóvízkérdés földtudományi vonatkozásainak ismerete révén a környezettudatos gyakorlati megoldások felismerésére és kommunikálására; a levegőkörnyezet szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a légkörben lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok környezeti (lokális, regionális és globális) hatásainak felismerésére és elemzésére, – a légkört alkotó gázok és aeroszol részecskék mintavételének és elemzésének megtervezésére és kivitelezésére, illetve az eredmények tudományos értékelésére; a limnológia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a szárazföldi felszíni vizeket érintő problémák széleskörű megértésére a vizek földtani, kémiai és biológiai sajátságainak részletes ismerete alapján, – a szárazföldi felszíni vizekkel kapcsolatos megfigyelési és kísérletes kutatások tervezésére, végrehajtására, a kapott adatok tudományos elemzésére;



a műszeres környezeti analitika szakirányon szerzett ismeretek birtokában: – a környezeti folyamatok molekuláris megértésére, a folyamatok eredetének és hatásának megértésére, – megfelelő monitorozási rendszer összeállítására, – környezetbarát technológiai módosítások megalkotására, illetve környezetbarát technológiák kémiai alapjainak kidolgozására, – a kémiai szennyezés mentesítési eljárások kidolgozására, – az adott környezeti probléma megoldását elősegítő új analitikai módszerek önálló kidolgozására, optimálására, validálására és az adott feltételek melletti alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – kreativitás, rugalmasság, – rendszerszemlélet, – jó megfigyelőkészség, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – széles műveltség, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, – jó szervezőkészség, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15–20 kredit alkalmazott matematika, környezeti informatika, alkalmazott fizika, biokémia, egyes környezeti övek fizikája, hidrológia, alkalmazott analitikai kémia, globális és regionális változások, sugárzások, energetika és környezet, élettan, alkalmazott ökológia. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25–35 kredit környezeti mintavétel, környezeti méréstechnikák, környezetvédelem (megelőzés, fenntarthatóság, rehabilitálás), táj- és környezetgazdálkodás, természetvédelem, környezeti anyagok, szennyezések, a környezettudomány társadalmi beágyazottsága (jogi, közgazdasági, kommunikációs feltételrendszer, pályázati ismeretek), terepgyakorlat és/vagy üzemi gyakorlat. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30–40 kredit: – alkalmazott ökológia szakirány: alkalmazott ökológia, ökológiai minősítés, társadalmi kihatások, természetvédelem; részterületek: település ökológia, természetvédelmi ökológia és kezelés, erdészeti ökológia, agro-ökológia, biodiverzitás és mérése, tájelemzés, környezet



ökológiai minősítés, környezetszennyezés ökológiai hatásai, környezet és társadalom, ökológiai modellezés; laboratóriumi/terepi gyakorlatok (legalább 10 kredit): biodiverzitás és mérése, tájelemzés, környezet ökológiai minősítés, környezetszennyezés ökológiai hatásai, ökológiai modellezés; egyéb alkalmazott ökológiai ismeretek; – környezethidrológia szakirány: hidrogeomorfológia, talajmikrobiológia, élővizek ökológiája, hidrogeológia, hidrológiai folyamatok modellezése, vízgazdálkodás, szennyezőanyag-terjedési modellek; laboratóriumi/terepi gyakorlatok (legalább 10 kredit): hidrológiai folyamatok modellezése, szennyezőanyag-terjedési modellek, vízanalitikai gyakorlatok, hidrobiológiai mérési gyakorlatok; egyéb környezethidrológiai ismeretek; – környezetfizika szakirány: környezeti áramlások dinamikája, sugárzások fizikája, izotóptechnika, sugárvédelem, energetika és környezet, akusztika és zajszennyezés, anyagtudomány, környezettudatos technológiák, fizikai mérési módszerek; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): izotóptechnika, anyagtudomány, zaj és zajvédelem, sugárzások fizikája, mérési módszerek, egyéb környezetfizikai ismeretek; – környezet-földtudomány szakirány: negyedidőszak kutatás, globális és regionális klímaváltozások; alkalmazott hidrogeológia, alkalmazott paleoökológia, környezeti ásványtan; fosszilis és megújuló energiahordozók földtudományi vonatkozásai; a Kárpát-Pannon régió földtani viszonyai és topográfiája; környezetvédelem; régészeti geológia, archeometria; laboratóriumi/terepi gyakorlatok (legalább 10 kredit): térinformatika, alkalmazott hidrogeológia, környezetgeofizika, alkalmazott paleoökológia, környezeti ásványtan, levegőkörnyezet; egyéb környezetföldtudományi ismeretek; – levegőkörnyezet szakirány: levegőkémia, fizikai meteorológia, légköri modellek, levegőminőség és egészségügyi hatások, levegőtisztaság-védelmi technológiák; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): levegőkémia, fizikai meteorológia, levegőtisztaság-védelmi technológiák; egyéb levegőkörnyezeti ismeretek; – limnológia szakirány: alkalmazott limnológia, planktonökológia, vízminőségi modellek, vízügyi hidrológia és hidrobiológia, ökofiziológia és kísérlettervezés, vízi élőlényismeret; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): alkalmazott limnológia, planktonökológia, ökofiziológia és kísérlettervezés; egyéb limnológiai ismeretek; – műszeres környezeti analitika szakirány: kémiai analitika, műszeres analitikai módszerek, vízkémia, a levegő kémiája, talajkémia, élelmiszeranalitika, környezettechnika, környezeti katalízis, környezetvédelmi technológia, energiatermelés, a közlekedés környezeti hatása; analitikai spektroszkópiai eljárások, szerkezetvizsgáló módszerek, modern nagyműszeres eljárások, távérzékelés, kemometria, analitikai minőségbiztosítás, validálás, szabványosítás, akkreditálás; laboratóriumi gyakorlatok (legalább 10 kredit): műszeres analitikai gyakorlatok, szerkezetvizsgálat, nukleáris méréstechnika, környezetvédelmi technológia, környezeti informatika, egyéb műszeres analitikai ismeretek; diplomamunka: 30 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A képzésnek – legalább a 6.6. pontban meghatározott mértékben – integráns része a laboratóriumi és terepi önálló gyakorlati munka. Szakirány, illetve intézményi tanterv üzemi



gyakorlatot is megkövetelhet a kreditkeret terhére. A szakirányok által előírt minimális gyakorlati követelményeket a 8.3. pont tartalmazza. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei:


A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint természettudományi, környezettudományi, műszaki, környezetgazdasági ismeretekből, amelyből a természettudományi és környezettudományi ismeret legalább 50 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

9. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: matematikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles matematikus – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematics 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a matematika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a természettudomány, műszaki, informatika képzési területek valamennyi alapképzési szakja, a gazdaságtudományok képzési terület közgazdasági képzési ágának gazdaságelemzés alapképzési szakja. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-40 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-60 kredit;



6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan tudományos kutatási szintet elérő, szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik megszerzett matematikai szaktudásukat képesek alkotó módon a gyakorlatban is felhasználni. Nyitottak szakterületük és a rokon szakterületek új tudományos eredményeinek kritikus befogadására. Egyaránt alkalmasak elméleti és gyakorlati matematikai problémák modellezésére, megoldási eljárások kidolgozására és ezen eljárások tényleges folyamatának irányítására. Megfelelően felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– az algebra, analízis, diszkrét matematika, geometria, operációkutatás, számelmélet, valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapvető eredményeit, – a matematika legfontosabb alkalmazási területeit, – a szakma gyakorlásához szükséges informatikai ismeretanyagot. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – ismereteik önálló továbbfejlesztésére, – a matematikai ismeretek alkotó jellegű integrálására és alkalmazására a természettudományok, gazdaságtudományok, műszaki és informatikai tudományok által felvetett problémák megoldásában, – a műszaki és a gazdasági életben működő bonyolult rendszerek áttekintésére, matematikai elemzésére és modellezésére, döntési folyamatok előkészítésére, – a számítástechnika eszközeinek alkalmazásával a természetben, a műszaki és gazdasági életben felmerülő számítási feladatok elvégzésére, – magyar és idegen nyelvű (angol) szakmai kommunikációra.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – jó problémamegoldó képesség, – kritikai gondolkodás, – absztrakciós és modellalkotó képesség, – rendszerszerű gondolkodás, – szakmai felelősségvállalás, – önálló döntéshozatal, – szakmai együttműködés, – csoportmunkában való részvétel képessége.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: Elméleti alapozás: 15-25 kredit algebra alapjai (Unitér terek, spektráltétel. Polinommátrixok kanonikus alakja. Mátrixok minimálpolinomja, Cayley-Hamilton-tétel. Jordan-féle normálalak. Sajátvektor. Kvadratikus alakok, Sylvester tétele. Algebrai struktúrák.A csoportelmélet alapjai: permutációcsoportok, Lagrange-tétel, normálosztók és faktorcsoportok. A véges Abel-csoportok alaptétele. A



gyűrűelmélet alapjai: Integritástartományok. Testkonstrukciók, véges testek), analízis alapjai (Mértékelmélet. Lebesgue-integrál. Függvényterek. Komplex függvénytan. Cauchy-tétel és integrálformula. Analitikus függvények hatványsora. Izolált szinguláris helyek, reziduum-tétel. Közönséges differenciálegyenletek. Egzisztencia és unicitási tételek. Lineáris egyenletek és rendszerek. Hilbert-terek, ortonormált rendszerek), geometria alapjai (Nemeuklideszi geometriák: Projektív terek. Csoportelméleti vonatkozásaik, transzformáció-csoportok geometriája. Vektoranalízis: Differenciálszámítás, vektorkalkulus 3-dimenzióban. Topológikus és metrikus tér fogalma. Sorozatok és konvergencia. Kompaktság és összefüggőség.), valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapjai (Bayes-tétel, sztochasztikus függetlenség. Valószínűségi változók és az eloszlásfüggvény. Várható érték, szórásnégyzet, kovarianciamátrix. Nagy számok erős és gyenge törvényei. Borel-Cantelli-lemma. A feltételes várható érték általános fogalma. Független tagú sorok. Karakterisztikus függvények alapjai. Centrális határeloszlás-tétel. Statisztikai sokaság, véletlen minta, empirikus eloszlás, Glivenko-Cantelli-tétel, nevezetes statisztikák. Maximum-likelihood-becslés, momentum-módszer. Neyman-Pearson-lemma. Konfidenciaintervallumok. Paraméteres próbák és nemparaméteres próbák). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-40 kredit

Az alábbi ismeretkörök közül legalább négy témakör ismeretanyagának választása: Algebra és számelmélet (5-12 kredit): Csoportelmélet. Permutációcsoportok. Csoport automorfizmusai, szemidirekt szorzat. Konjugáltság, normalizátor, centralizátor, centrum. Osztályegyenlet, Cauchy-tétel, Sylow-tételek. Véges p-csoportok. Nilpotens, ill. feloldható csoportok. A véges nilpotens csoportok jellemzése. Szabad csoportok, definiáló relációk. Szabad Abel-csoportok. A végesen generált Abel-csoportok alaptétele. Lineáris csoportok. Testelmélet. Testbővítés. Végesfokú bővítés, fokszámtétel. Felbontási test, normális testbővítés. Véges testek. Tökéletes testek és végesfokú bővítéseik. Test algebrai lezártja. Galois-csoport, a Galois-elmélet főtétele. Radikálbővítés. A gyökjelekkel való megoldhatóság jellemzése. Ruffini-Abel-tétel. Gyökjelekkel megoldhatatlan racionális együtthatós algebrai egyenlet létezése. Algebrai feltétel geometriai alakzat szerkeszthetőségére körzővel és vonalzóval. Az algebrai kombinatorika elemei.Kvadratikus kongruenciák, Legendre-szimbólum. Diszkrét logaritmus (index). Egyértelmű prímfaktorizáció kérdése bizonyos másodfokú számtestekben. Diofantikus problémák. Lánctörtek és alkalmazásaik. Analízis (5-12 kredit): Funkcionálanalízis elemei. Stone-Weierstrass-tétel. Banach-terek, korlátos lineáris transzformációk. Az Lp-terek duálisai, folytonos függvények terének duálisa, Hilbert-tér duálisa, reflexivitás. Hahn-Banach-tétel, Banach-Steinhaus-tétel, nyílt leképezések tétele és következményeik. Parciális differenciálegyenletek. A matematikai fizika modellegyenleteire kitűzött kezdetiérték- és peremérték-problémák egzisztencia-, unicitás- és stabilitásvizsgálatai (húr rezgése, hővezetés, Laplace-egyenlet). A karakterisztikák módszere. Fourier-módszer. Maximum-minimum-elv lineáris egyenletekre. Green-függvény. A Dirichlet-probléma megoldása gömbben. Fourier-sorok. Fejér-tétel. A trigonometrikus rendszer teljessége. Riemann-lemma. Konvergencia-kritériumok. Fourier-transzformált. Inverziós formula. Ortogonális polinomok. Laguerre-függvények teljessége. Laplace-transzformáció. Geometria (5-12 kredit): Differenciálgeometria és topológia. Sokaságok, szimpliciális felbontások. Kompakt felületek osztályozása. Homotópia. Sima sokaságok, tenzorok és



differenciálformák. A d-operátor és Stokes tétele, bevezetés a de Rham-elméletbe. Riemann-metrika, görbület és geodetikusok felületeken. Gauss-Bonnet-tétel. Véges geometriák. Illeszkedési struktúrák. Projektív és affin síkok. Galois-geometriák. Kombinatorikai és csoportelméleti módszerek geometriai alkalmazásai. Véges algebrai geometria. Kódelméleti alkalmazások. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (5-12 kredit): Martingálok. Martingál, szub- és szupermartingál. Konvergenciatétel, reguláris martingálok. Doob-felbontás, négyzetesen integrálható martingálok konvergenciahalmaza. Megállási idők, Wald-azonosság. Markov-láncok. Diszkrét paraméterű Markov-láncok. Az állapotok osztályozása, periódus, átmeneti és visszatérő állapotok. Az átmenet-valószínűségek határértéke. Pozitív és nullállapotok. Stacionárius eloszlás, ergodikus Markov-láncok. Pontfolyamatok, Poisson-folyamat. Wiener-folyamat konstrukciója. Kvadratikus variáció. A trajektóriák analitikus tulajdonságai (folytonosság, nem-differenciálhatóság, Hölder-folytonosság). Faktoranalízis. Többszempontos szórásanalízis, szórásfelbontó táblázatok. Főkomponens- és faktoranalízis, a főkomponensek, faktorok becslése, a faktorszám meghatározása, faktorok forgatása. Diszkrét matematika (5-12 kredit): Testek alkalmazásai. Párosításelmélet, általános faktorok. Gráfok beágyazásai. Erősen reguláris gráfok, az egészségi feltétel és alkalmazásai. Leszámláló kombinatorika: generátorfüggvények, inverziós formulák, rekurziók. Mechanikus összegzés. Gráfelméleti alkalmazások (fák, feszítő fák, 1-faktorok száma). Véletlen módszerek: várható érték és második momentum módszer, véletlen gráfok, küszöbfüggvény. Extremális kombinatorika: extremális halmazrendszerekről és gráfokról szóló klasszikus tételek. Rendezés és kiválasztás, kupac. Dinamikus programozás. Gráfalgoritmusok: szélességi és mélységi keresés, feszítőfák, legrövidebb utak, párosítás páros gráfban, magyar módszer, folyamok. Kereső fák, amortizációs idő, Fibonacci-kupac. Huffmann-kód, Lempel-Ziv-Welch eljárása. Operációkutatás (5-12 kredit): Lineáris optimalizálás: klasszikus eredmények (pl. alternatíva tételek, dualitás, Minkowsky-Weyl-tétel); Pivot-algoritmusok (szimplex, criss-cross); belsőpontos algoritmusok (logaritmikus barrier-módszer, Karmarkar-algoritmus); ellipszoid-algoritmus. Nemlineáris optimalizálás: konvex optimalizálás klasszikus eredményei (szeparációs tételek, konvex Farkas-tétel, Karush-Kuhn-Tucker-tétel, Lagrange-függvény és nyeregpont-tétel); módszerek (Newton-módszer, redukált gradiens módszer, belsőpontos algoritmus). Diszkrét optimalizálás: klasszikus eredmények (Max folyam min vágás, Egerváry-dualitás, Hoffman-tétel); poliéderes kombinatorika (teljesen unimoduláris mátrixok alkalmazásai, teljesen duális egészértékűség, párosítás poliéder); Gráfalgoritmusok (magyar-módszer, Edmonds-Karp-algoritmus, előfolyam-algoritmus, költséges áram); NP-teljes problémák algoritmikus megközelítései (dinamikus programozás, Lagrange-relaxáció, korlátozás és szétválasztás, mohó algoritmusok). Sztochasztikus programozás: alapmodellek (várható értékkel és valószínűséggel megfogalmazott, statikus és dinamikus); megoldó módszerek. Optimalizálásra vezető gyakorlati problémák (modellek). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek 30-60 kredit: A következő ismeretkörök közül legalább három témakör ismeretanyagának választása úgy, hogy a választott témakörök mindegyikéből legalább 10-10 kreditet kell teljesíteni.



Algebra: (algebrai kódelmélet, csoportelmélet, csoportok reprezentációelmélet, félcsoportelmélet, gyűrűelmélet, hálóelmélet, homologikus algebra, kommutativ algebra, univerzális algebra). Számelmélet: (additív számelmélet, az algebrai számelmélet elemei, diofantikus egyenletek, kongruenciák és alkalmazásaik, konstruktív számelmélet). Analízis: (dinamikai modellek, komplex függvénytan, operátorelmélet, reprezentációelmélet, valós függvénytan). Geometria: (algebrai geometria, algebrai topológia, differenciáltopológia, diszkrét geometria, geometriai modellezés, hiperbolikus geometria, konvex halmazok, Lie-csoportok). Sztochasztika: (független növekményű folyamatok, határeloszlástételek, idősorok elemzése, információelméleti alapfogalmak, paraméteres és nem-paraméteres próbák, statisztikai programcsomagok) Diszkrét matematika: (extremális kombinatorika, gráfelmélet, kódok és szimmetrikus struktúrák). Operációkutatás: egészértékű programozás, folytonos optimalizálás, játékelmélet, kombinatorikus optimalizálás, matroidelmélet, sztochasztikus optimalizálás, ütemezéselmélet; diplomamunka: 20 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei:


A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi matematikai tanulmányai alapján algebra, analízis, geometria, halmazelmélet, kombinatorika, matematikai logika, operációkutatás, számelmélet, valószínűségszámítás tárgyak ismeretköreiből.

10. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: meteorológus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles meteorológus – választható szakirányok: időjárás előrejelző, éghajlatkutató – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Meteorology – szakirányok angol nyelvű megnevezése: Weather Forecasting, Climate Research

3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:



4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a földtudományi alapképzési szak meteorológus szakiránya; a fizika alapképzési szak környezetfizika szakiránya; a környezettan alapképzési szak meteorológus szakiránya. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a földtudományi alapképzési szak geofizikus, geológus, csillagász szakirányai; a környezettudomány alapképzési szak nem meteorológus szakirányai; a fizika alapképzési szak nem meteorológus szakirányok; a műszaki földtudományi alapképzési szak; földrajz alapképzési szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10–18 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40–50 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–40 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 45 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan meteorológusok képzése, akik megfelelő meteorológiai szemlélettel, valamint magas szintű elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ismerik és készség szintjén képesek alkalmazni a gyakorlati, mérés- és megfigyelés-orientált vizsgálati módszereket, valamint az időjárás és az éghajlat modellezéséhez, előrejelzéséhez szükséges eljárásokat. Tudományosan megalapozott meteorológiai, környezetvédelmi szemlélettel rendelkeznek. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


– a szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretanyagot, – a meteorológiai ismeretek rendszerét, – a légköri folyamatok, az időjárás előrejelzés, az éghajlatváltozás, az alkalmazott klimatológia, a környezetvédelem alapvető ismereteit, – a kutatáshoz és az operatív munkához kapcsolódó széles körben alkalmazható problémamegoldó módszereket.


- a meteorológia és a klimatológia minden területén tudományos kutatási feladatok tervezésére, megszervezésére és végrehajtására,

- a földfelszíni meteorológiai megfigyelési rendszer kezelésére, fejlesztésére, - az űrbázisú meteorológiai megfigyelőrendszer adatainak feldolgozására és elemzésére, - levegőkörnyezeti megfigyelések végrehajtására, adatfeldolgozására és elemzésére,

tanulmányok készítésére, - távérzékelési komplex feladatok végrehajtására,



- éghajlati kutatások, idősor és mezősor analízis feladatok végzésére, - globális és regionális éghajlatváltozással kapcsolatos elemzések készítésére, - az időjárás előrejelzésére operatív munkakörben, - numerikus modellezésre, - skálafüggő éghajlat- és légkördinamikai vizsgálatokra, - repülésmeteorológiai előrejelző és elemző feladatokra, - veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésére, riasztásra, - légköri transzport folyamatok vizsgálatára, modellezésére, - a talaj-növényzet-légkör közötti kölcsönhatások kutatására, elemzésére, - légkörfizikai és levegőkémiai kutatások és szakfeladatok ellátására, - magas szintű alkalmazott számítástechnikai műveletek elvégzésére.


– kreativitás, rugalmasság, – mérési és modellezési készség, – jó megfigyelőkészség, – probléma felismerő és megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – tanulási készség és jó memória, – információ feldolgozási képesség, – környezettel szembeni érzékenység, – elkötelezettség és igény a minőségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, – alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

matematika, fizika, informatika: 10–18 kredit.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40–50 kredit dinamikus meteorológia, légköri energetika, szinoptikus meteorológia, numerikus előrejelzés, mezoszinoptika, éghajlattan, légkörfizika, felszín-légkör kölcsönhatások, fizikai oceanográfia meteorológiai műszerek és megfigyelések, távérzékelés, műholdmeteorológia, statisztikai módszerek.


differenciált szakmai ismeretek 30-40 kredit: – időjárás előrejelző szakirányon: előrejelzési informatika, előrejelzési gyakorlat, szinoptikus meteorológia, numerikus előrejelzés, mezőelemzés, numerikus parametrizációk, repülésmeteorológia; – éghajlatkutató szakirányon: globális és regionális éghajlatváltozás, éghajlati adatok feldolgozása, éghajlat modellezés, hidrológia, óceán és krioszféra, megújuló energiaforrások,



levegőkörnyezet-védelem, agroklimatológia, kémiai folyamatok a légkörben, biogeokémiai körfolyamatok, városklimatológia; diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlatokat az intézményi tanterv határozza meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – földtudományi alapismeretek (10 kredit): általános csillagászati, földrajzi, geofizikai, geológiai, térképészeti tárgyak; – matematikai ismeretek (12 kredit): elemi analízis, matematika, parciális differenciálegyenletek, valószínűségszámítás és matematikai statisztika; – fizikai ismeretek (12 kredit): mechanika, hőtan, elektromosság, optika, általános fizika, elméleti fizika; – informatikai ismeretek (6 kredit): numerikus módszerek, programozás, adatfeldolgozás; – meteorológiai törzsanyag (10 kredit): általános meteorológia, klimatológia, alkalmazott klimatológia, dinamikus meteorológia, szinoptikus meteorológia, légkörfizika, levegőkémia. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vegyész 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) – szakképzettség: okleveles vegyész – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Chemistry – választható szakirányok: analitikai kémia; anyagkutatás; gyógyszerkutatás; szerkezetkutatás; kémiai informatika; környezetkémia; szintetikus kémia – szakirányok angol nyelvű megnevezése: analytical chemistry; materials science; pharmaceutical chemistry; structural chemistry; chemical informatics; environmental chemistry; synthetic chemistry



3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: szakiránytól függetlenül a kémia alapképzési szak, vegyészmérnök alapképzési szak, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű vegyészmérnöki, vegyész-fizikus laboratóriumi operátor, kémiatanári alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a biológia, a fizika, a földrajz, a földtudományi, a környezettan, a matematika, a természetismeret, valamint a biomérnök, az anyagmérnök, a környezetmérnök és az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-18 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-45 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: legalább 30 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan vegyészek képzése, akik szakterületükön magas szintű elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (pl. matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) megfelelő szintű alaptudással rendelkeznek; alkalmasak – elsősorban a kutatás és a műszaki fejlesztés területén – a választott tudományterületükön kezelhető feladatok és problémák önálló tanulmányozására és megoldására, valamint anyagok előállítására és kémiai átalakítására, azok minőségi és mennyiségi vizsgálatára, szerkezetük meghatározására; önálló és irányító munkaköröket láthatnak el például a vegyipari termelésben és más gazdasági ágazatokban, igazgatási területeken, a környezetgazdálkodásban és környezetvédelemben, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési területeken.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - a szakmához kötött legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteket és laboratóriumi szintű

alkalmazásukat; - a kémiai ismeretek rendszerezett megértéséhez és elsajátításához szükséges módszereket; - a vegyész munkahelyeken szükséges vezetői ismereteket; - alkalmazói szinten a számítógépes kommunikáció és elemzés módszereit; - a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi

egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás alapvető ismereteit, illetve szabályait;

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges problémamegoldó technikák alkalmazását.



b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és

gyakorlati hasznosítására; - a tudományágban megszerzett információk, felmerülő új problémák, új jelenségek

feldolgozására; - szakmai bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra; - feladatok önálló megtervezésére és végrehajtására; - önművelésre, önfejlesztésre; - a műszaki – gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, - kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére,

a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,

- laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi kémiai feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére, különösen a választott specializációnak megfelelő területen;

- önálló feladatok ellátására a kémiai technológiai rendszerek fejlesztésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében;

- tudományos kutatómunkára; - legalább egy idegen nyelven szakmai dokumentáció, szakirodalom megértésére,

kommunikációra; továbbá - az analitikai kémia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a korszerű analitikai, spektroszkópiai és tömegspektrometriai módszerek alkalmazására, a radioanalitika, élelmiszeranalitika, a kemometria alkotó felhasználására, a minőségbiztosítás, a gazdaság és a környezetvédelem legkülönbözőbb területein; - az anyagkutatás szakirányon szerzett ismeretek birtokában: az anyagtudomány kutató-fejlesztő munkájában való részvételre, új anyagi rendszerek előállítására, megtervezésére és vizsgálatára; a modern anyagi technikai újdonságok folyamatos megismerésére és értékelésére; - a gyógyszerkutatás szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a gyógyszerkutatási és gyógyszerfejlesztési tevékenység elvégzésére, a gyógyszerkutatásban résztvevő orvosokkal, gyógyszerészekkel és gazdasági szakemberekkel való együttműködésre; - a szerkezetkutatás szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a korszerű kémiai szerkezetkutatás elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazására, a gyakorlatban felmerülő molekulaszerkezeti kérdések megoldásához szükséges adekvát módszereket kiválasztására és alkotó felhasználására; - a kémiai informatika szakirányon szerzett ismeretek birtokában: az informatika alapvető elméleti és gyakorlati ismereteinek felhasználására és a kémiában, a vegyiparban és a gyógyszeriparban felmerülő, informatikával kezelhető kérdések megoldásához szükséges módszerek kiválasztására és alkalmazására; - a környezetkémia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a környezetben lejátszódó folyamatok kémiai okainak felismerésére, a környezetszennyező anyagok analitikájának, ártalmatlanításának elméleti és gyakorlati ismeretében a gyakorlatban felmerülő környezeti kémiai kérdések megoldásához a megfelelő módszereket kiválasztására és alkalmazására; - a szintetikus kémia szakirányon szerzett ismeretek birtokában: adott szerves vegyipari vagy gyógyszeripari munkahelyen a hatékony, innovatív munkához szükséges speciális ismeretek rövid idő alatt történő megszerzésére és felhasználására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:



- kreativitás, rugalmasság, - jó kommunikációs készség, - problémafelismerő és -megoldó készség, - intuíció és módszeresség, - tanulási készség és jó memória, - széles műveltség, - környezettel szembeni érzékenység, - elkötelezettség és igény a minőségi munkára, - a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, - kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás, - alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után

vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 10-18 kredit: természettudományos alapismeretek: matematika, fizika, biológia, földtudomány, informatikai kémia;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 35-45 kredit Szervetlen kémia: Koordinációs kémia. A komplex vegyületek jellemzése, vizsgálatuk módszerei. Biológiai és gyakorlati szempontból jelentős ligandumok. A komplex vegyületek szerepe biológiai folyamatokban, gyógyászati, környezetvédelmi, analitikai, stb. jelentőségük. Az elemorganikus vegyületek jellemzése, gyakorlati vonatkozásokkal. Szerves Kémia: Retroszintézis, szintonok, szintézistervezés. Modern szerves kémiai szintézismódszerek, fémorganikus vegyületek alkalmazása szerves szintézisekben. Védőcsoportok és alkalmazásaik. Természetes forrásból származó és félszintetikus és szintetikus biológiailag aktív molekulák jellemzése és szintéziseik. Szerves kémiai reakciók mechanizmusának értelmezése, határmolekulapályák elmélete és alkalmazása, sztereoelektronikus hatások. Néhány alapvető nem-ionos mechanizmus. Bioreguláció Komplex szerves kémiai feladat megoldása modern szerves kémiai szintézismódszerek alkalmazásával, kromatográfiás elválasztás, tisztaságellenőrzés, szerkezetazonosítás. Fizikai Kémia: Anyagszerkezet és elméleti kémia, fenomenologikus és statisztikus termodinamika, reakciókinetika, elektrokémia, kolloidkémia, kolloidtechnológia, környezeti kolloidkémia, radiokémia és izotóptechnika tárgykörökből a BSc ismeretekre építő, mélyebb elméleti öszefüggéseket is elemző kurzusok. Haladó fizikai kémiai gyakorlat, számítógépes kémia. Analitikai kémia: Analitikai vizsgálatok tervezése, analitikai stratégiák természetes, ipari és környezeti minták minőségi, mennyiségi és speciációs analitikai vizsgálatához. Az analitikai módszerek teljesítőképességének összehasonlítása. Új analitikai módszerek érvényesítése (validálása). Mintavételi, mintaelőkészítési eljárások műszeres analízisekhez. Kalibrálás, standardizálás. Műszeres technikák, elválasztási módszerek elvének és gyakorlatának mélyebb elsajátítása. Kombinált analitikai eljárások speciációs analitikai célokra. On-line és folyamatos analitikai módszerek. Az elemzési adatok értékelési módszerei.



Műszaki kémia: Válogatott fejezetek a kémiai technológiából. A vegyészmérnöki tudomány alapjai


differenciált szakmai ismeretek: legalább 30 kredit a) szakirány választása nélkül: A b) pontban felsorolt szakirányok ismeretköreiből egyenként legalább 4 kredit értékű ismeret teljesítése. b) szakirány választása esetén: - Analitikai kémia szakirány: A legelterjedtebb analitikai kémiai módszerek elméleti alapjai; a mérőműszerek felépítése, működési elve, alkalmazásai; a validálás és minőségbiztosítás szabályai; a mérések kiértékélésének módszerei; az analitikai kémia jelentősége a környezetvédelemben, a gyógyszer- és az élelmiszeriparban; az analitikai kémiai eredmények felhasználása, az eredmények alkalmazása a gazdasági és a non-profit szférában. - Anyagkutatás szakirány: Szerves, szervetlen és fémorganikus kiindulási anyagok; amorf rendszerek előállítási módszerei, szol-gél technika; polimer gélek; nemkonvencionális anyagok; nanodiszperz rendszerek; felületi rétegek előállítási lehetőségei; rendezett molekuláris nanorétegek; spektroszkópiai vizsgálatok az anyagtudományban (IR, NMR, MS, nukleáris módszerek); szórási vizsgálatok (fény, röntgen, neutron); képalkotó technikák (TEM, SEM, AFM); felületvizsgálati módszerek (optikai, elektrokémiai stb); diffrakciós mérések. - Gyógyszerkutatás szakirány: Biokémia. Bioorganikus kémia. Bioszervetlen kémia. Élettan. Sejtbiológia. Biológiailag aktív peptidek. Gyógyszerek szerkezete és hatása I-II. Gyógyszeripari kutatás és fejlesztés. Sztereoszelektív szintézisek. Totálszintézisek. A sztereokémia és a kiroptikai spektroszkópia alapjai. Szerves kémiai spektroszkópia és elválasztástechnika. Szerves kémiai speciális preparatív és biomolekuláris módszerek. - Szerkezetkutatás szakirány: NMR spektroszkópia. Röntgendiffrakció. Optikai spektroszkópia. UV-, látható-, IR- és Raman-spektroszkópia. A tömegspektrometria alapjai. Elméleti molekuláris kémia.. Fotoelektron-spektroszkópia. Gáz-elektrondiffrakciós szerkezetmeghatározás. Sztereokémia és a kiroptikai spektroszkópia alapjai: Nukleáris szerkezetvizsgáló módszerek. Folyadékok szerkezetvizsgálata. Kötelezően választandó két gyakorlat a következő háromból: 1. NMR-spektroszkópia, tömegspektrometria, elválasztástechnika; 2. Röntgendiffrakció, elektrondiffrakció, molekulagrafika, nukleáris módszerek; 3.Optikai spektroszkópia, fotoelektron-spektroszkópia, CD-spektroszkópia - Kémiai informatika szakirány: A számítógépes kémia alapjai: numerikus analízis vegyészeknek; statisztikus mechanika; alkalmazott statisztika; számítógépes modellezés, gyógyszertervezés, kvantumkémia és molekuladinamika; kísérlettervezés; molekuláris informatika; matematikai módszerek a reakciókinetikában. Operációs rendszerek és programozási ismeretek: Unix; Scripting; Mathematica; Origin haladóknak; Objektumorientált programozás; Fortran és C- programozás.



Hardver és hálózat: elektronikai alapismeretek; digitális módszerek a méréstechnikában, jeltovábbítás és jelfeldolgozás; PC-alapú rendszerek; Web-technológiák a kémiában. - Környezetkémia szakirány: A környezetben lejátszódó kémiai folyamatok jellemzői, a kémia és a környezet kapcsolata, a környezetszennyező anyagok analitikai meghatározása; a környezetszennyezés csökkentése, a kémiai biztonság, a környezeti kockázatbecslés és hatásvizsgálat módszerei.

Kötelező elméleti és gyakorlati kurzusok: Környezetvédelmi analitika. Elválasztás-technika. Toxikológia. Talaj és környezet. Környezeti kolloidika. Környezetvédelmi technológia. Zöld kémia. Hulladékkezelés. Környezeti kockázatbecslés és hatásvizsgálat.

Kötelezően választható kurzusok: Geokémia. A levegő és a vízkörnyezet kémiai minősítése. A környezet károsodása és védelme. Környezeti problémák komplex kezelése. Határfelületi kémia. Nukleáris környezetvédelem.

- Szintetikus kémia szakirány: Korszerű szintetikus kémiai ismeretek (elméleti alapok és gyakorlati megvalósítási lehetőségeik), nagy hatékonyságú szintézistechnikák és technológiák. Előállítás és gyártás során alkalmazandó speciális eljárások. Biológiailag aktív molekulák hatásának biológiai alapjai, a tervezésüknél alkalmazott módszerek. A kutatás-fejlesztés és gyártás során jelentkező elválasztási, szerkezetazonosítási és szerkezetfelderítési tevékenység alaptechnikái. Diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez előfeltétel egy legalább 4 hetes szakmai gyakorlat. Intézményi döntés alapján a korábbi tanulmányok során elvégzett gyakorlat is elismerhető. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának nemzetközileg használt tudományos szakirodalma van. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományos ismeretek (15 kredit): matematika, fizika, informatika; biológia, földtudomány, környezettan gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): EU ismeterek, általános gazdasági és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás szakmai ismeretek (50 kredit): általános kémiai, szervetlen kémiai, szerves kémiai, analitikai kémiai, fizikai kémiai, műszaki kémiai.


TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI … · TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM...

Documents

Transcript of TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI … · TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM...