TARTALOM - kozlonyok.huráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a ta-nuló...

TARTALOM

oldal oldal

JOGSZABÁLYOK

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl ................ 1462011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsõoktatásról .......... 212275/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a bölcsõdék és a köz-

oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése a leg-hátrányosabb helyzetû kistérségekben támogatás igény-bevételének részletes feltételeirõl szóló 206/2008.(VIII. 26.) Korm. rendelet módosításáról ...................... 271

301/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyar KöztársaságKormánya és a Németországi Szövetségi KöztársaságKormánya közötti iskolai együttmûködésrõl szóló,Baján, 2000. december 7-én aláírt Egyezmény kihirde-tésérõl ............................................................................ 271

302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a nemzeti emlék-helyek használati rendjérõl ........................................... 275

303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlék-helyekrõl ....................................................................... 277

315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi keze-lési tervrõl, a világörökségi komplex hatásvizsgálati do-kumentációról és a világörökségi várományos hely-színekrõl ........................................................................ 281

362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolvá-nyokról .......................................................................... 292

363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a Nemzeti Közszolgá-lati Egyetemrõl, valamint a közigazgatási, rendészeti és

katonai felsõoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényegyes rendelkezéseinek végrehajtásáról ........................ 304

HATÁROZATOK

1521/2011. (XII. 30.) Korm. határozat a Magyar Államkulturális javainak gyarapítását szolgáló források fel-használásáról ................................................................. 310

1457/2011. (XII. 22.) Korm. határozat a Mûvészeti ésSzabadmûvelõdési Alapítvány megszüntetésérõl ......... 312

1496/2011. (XII. 27.) Korm. határozat a Roma KulturálisKözpont létesítésével kapcsolatos feladatokról ............. 313

109/2011. (XII. 21.) ME határozat fõiskolai tanár kineve-zésérõl és fõiskolai rektor megbízásáról ....................... 313

KÖZLEMÉNYEK

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézményekvezetõi álláshelyeinek betöltésére ................................... 314

Pályázati felhívás pedagógus álláshely betöltésére ........... 325Közlemény középiskolai bizonyítványok és tanúsítványok

érvénytelenítésérõl ........................................................ 326Közlemény fõiskolai szintû oklevelek érvénytelenítésérõl . 327A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások ........ 328

IV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 2415 Ft 2012. FEBRUÁR 8.

JOGSZABÁLYOK

2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésrõl*

A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatás-ügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövõlehetõségeivel ötvözve, a felnövekvõ nemzedékek hazafi-as nevelése és minõségi oktatása érdekében az Alaptör-vényben foglalt mûvelõdéshez való jog, a nemzetiségekanyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köz-nevelés résztvevõi kötelességeinek és jogainak meghatá-rozása, továbbá korszerû tudást biztosító köznevelésirendszer irányítása és mûködtetése céljából az Országgyû-lés a következõ törvényt alkotja:

1. A törvény célja és alapelvei

1. §

(1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megal-kotása, amely elõsegíti a gyermekek, fiatalok harmonikuslelki, testi és értelmi fejlõdését, készségeik, képességeik,ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik,mûveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelõ, tudatosfejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre éscéljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel össze-egyeztetni képes embereket, felelõs állampolgárokat ne-vel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadal-mi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvõnemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fej-lõdésének feltételeit teremti meg, és amelynek általánoskereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelésegészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság,a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei,az egyenlõ bánásmód, valamint a fenntartható fejlõdésreés az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a má-sok jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultú-ráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a ta-nuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az élet-kornak megfelelõ követelmények támasztása, a feladatokelvégzésének ellenõrzése és a gyermek, tanuló fejlõdésétbiztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értéke-lés jellemzi.

2. §

(1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelezõalapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhetõ kö-

zépfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettsé-gi megszerzéséig, valamint az elsõ szakképesítésre történõfelkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.

(2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású in-tézményekben, továbbá az állami feladatellátásban résztvevõ nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintéz-ményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az is-kolai nevelés-oktatást kiegészítõ pedagógiai szakszolgála-tok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingye-nes oktatásban részt vevõ, e törvényben meghatározott fel-tételeknek megfelelõ gyermekek, tanulók számára térítés-mentes.

(3) Köznevelési intézményt az állam, e törvény kereteiközött nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon nyil-vántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szer-vezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevé-kenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak sze-rint – megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is ala-píthat és fenntarthat.

3. §

(1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló,a pedagógus és a szülõ áll, akiknek kötelességei és jogaiegységet alkotnak.

(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatáta gyermek szülei, törvényes képviselõi megosztják a köz-nevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös te-vékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógu-sok szakmai hitele.

(3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-ok-tatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézetiinformációkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni,a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartvaa gyermek, a tanuló, a szülõ, a pedagógus vallási, világné-zeti meggyõzõdését, és lehetõvé kell tenni, hogy a gyer-mek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és er-kölcstan oktatásban vehessen részt.

(4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek kul-turális autonómiájának megfelelõ oktatási érdekeket.

(5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvo-dában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségeknyelve, a két tanítási nyelvû iskolában – külön jogszabályszerint – részben a célnyelv.

(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelõzõkisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igé-nyû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggelküzdõ gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelem-bevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredménye-sebb fejlõdésük elõsegítése, a minél teljesebb társadalmibeilleszkedés lehetõségeinek megteremtése.

(7) Az alapfokú, az iskolai rendszerû szakképzést is ma-gában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsõoktatás

146 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 3. szám

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. december 19-i ülésnapján fogadta el.

3. szám OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 147

az oktatási rendszer egymásra épülõ, szerves részei.A köznevelés bármely iskolai szinten felnõttoktatásként isfolyhat.

(8) A fenntartó és az iskola a szakképzésrõl szóló tör-vényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés fel-adatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola, a kollé-gium és a pedagógiai szakszolgálati intézmény az e tör-vényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógus-képzésben és a pedagógus-továbbképzésben.

(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmaiönállósággal rendelkezõ intézmények. Munkájuk minõsé-gét, demokratikus és jogszerû mûködésüket törvényi sza-bályozás és állami ellenõrzés biztosítja.

(10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intéz-ménynek az e törvényben foglalt keretek között megálla-pított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusbaakár tanév közben is át lehet lépni.

2. Értelmezõ rendelkezések

4. §

E törvény alkalmazásában1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratá-

ban foglalt köznevelési feladat, amelya) óvodai nevelés,b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,c) általános iskolai nevelés-oktatás,d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelé-

se-oktatása,e) kollégiumi ellátás,f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,g) gimnáziumi nevelés-oktatás,h) szakközépiskolai nevelés-oktatás,i) szakiskolai nevelés-oktatás,j) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása,k) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása,l) nemzetiség szakiskolai nevelés-oktatása,m) Köznevelési Hídprogramok keretében folyó neve-

lés-oktatás,n) felnõttoktatás,o) alapfokú mûvészetoktatás,p) fejlesztõ nevelés, fejlesztõ nevelés-oktatás,q) pedagógiai szakszolgálati feladat,r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetõ, ok-

tatható sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulókóvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,

s) azoknak a sajátos nevelési igényû gyermekeknek, ta-nulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása,akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztat-hatók együtt,

t) a gyermekgyógyüdülõkben, egészségügyi intézmé-nyekben rehabilitációs intézményekben tartósgyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettsé-gének teljesítéséhez szükséges oktatás,

u) pedagógiai-szakmai szolgáltatáslehet,

2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggelküzdõ gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódotigénylõ gyermek, tanuló, aki a szakértõi bizottság szakér-tõi véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelen-tõsen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösség-be való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlõdése ne-hezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minõsülsajátos nevelési igényûnek,

3. egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahola tanórai és más foglalkozásokat a délelõtti és délutáni idõ-szakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, mûködését,feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozzameg,

4. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagycsoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanu-lók fejlõdését szolgálja,

5. emelt szintû oktatás: meghatározott tantárgy keret-tanterv szerinti magasabb követelményekkel történõ taní-tása,

6. feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési in-tézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása törté-nik,

7. felmenõ rendszer: a tanulmányi és vizsgakövetelmé-nyek bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek értel-mében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfo-lyamon kezdve lehet bevezetni,

8. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, akivagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosult-ságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és az e törvény-ben meghatározottaknak megfelelõen a köznevelési intéz-mény mûködéséhez szükséges feltételekrõl gondoskodik,

9. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intéz-ményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásárólés erkölcsi védelmérõl való gondoskodás, a nevelési-okta-tási intézménybe történõ belépéstõl a nevelési-oktatási in-tézmény jogszerû elhagyásáig terjedõ idõben, továbbáa pedagógiai program részeként kötelezõ, a nevelési-okta-tási intézményen kívül tartott foglalkozások, programokideje alatt,

10. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói dön-tés, amely az alapító okirat 21. § (3) bekezdés c)–k) pontjá-ban felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéveaz olyan vagyont érintõ döntést, amely vagyon a feladatel-látáshoz a továbbiakban nem szükséges,

11. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyika köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamelyalapfeladatát látja el,

12. kiemelt figyelmet igénylõ gyermek, tanuló:a) különleges bánásmódot igénylõ gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló,ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdõ gyermek, tanuló,ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásrólszóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hát-rányos helyzetû gyermek, tanuló,

13. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különle-ges bánásmódot igénylõ gyermek, tanuló, aki átlag felettiáltalános vagy speciális képességek birtokában magas fo-kú kreativitással rendelkezik, és felkelthetõ benne a fel-adat iránti erõs motiváció, elkötelezettség,

14. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi,a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett ke-retek között folytatott, anyagi érdektõl független, egyénivagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgo-zása,

15. magánintézmény: nem állami, nem önkormányzatiés nem egyházi fenntartású intézmény,

16. minõsítési eljárás: a pedagógus teljesítményét érté-kelõ eljárás, amely a magasabb fokozatba lépéséhez szük-séges,

17. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétõl a kö-vetkezõ év augusztus 31-éig tartó idõszak,

18. nevelõtestület: a nevelési-oktatási intézménybenközalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pe-dagógus-munkakörben, valamint a felsõfokú végzettség-gel rendelkezõ, nevelõ és oktató munkát közvetlenül segí-tõ munkakörben foglalkoztatottak közössége,

19. óraadó: megbízási szerzõdés keretében legfeljebbheti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pe-dagógus, oktató,

20. országos feladat ellátása: országos feladatot lát ela köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe ve-võk legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyen-ként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fõ-várost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebböt különbözõ megyébõl (fõvárosból) élõk közül kerül ki,feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtóköznevelési intézménybõl legfeljebb három mûködikaz országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás fel-adatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elköte-lezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebbegy ilyen intézmény található, amelyik egy településen,a fõvárosban egy kerületben mûködik,

21. óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport:az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatás-szervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiaifeladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kol-légiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járógyermekekbõl, tanulókból,

22. összevont osztály: az általános iskola alsó tagoza-tán, az alapfokú mûvészeti iskolában, gyógypedagógiai,konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben leg-alább kettõ, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóibólalkotott osztály, az alternatív program alapján mûködõ is-kolák – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint –szervezhetnek összevont osztályokat,

23. sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló: az a külön-leges bánásmódot igénylõ gyermek, tanuló, aki a szakértõibizottság szakértõi véleménye alapján mozgásszervi, ér-

zékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyaté-kosság együttes elõfordulása esetén halmozottan fogyaté-kos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fej-lõdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatar-tásszabályozási zavarral) küzd,

24. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetõkbõl és a köz-nevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alap-feladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogvi-szony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakbólállók közössége,

25. székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köz-nevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló fel-adatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jo-gosult vezetõjének munkahelye található,

26. tagintézmény: az az intézményegység, ahol a szék-helytõl való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irá-nyítási, képviseleti feladatok a székhelyrõl nem, vagy csakrészben láthatók el,

27. tagozat: az általános iskola elsõ–negyedik, valamintaz ötödik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelõ-oktatómunka szakaszára létrehozott szervezeti egység,

28. tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jé-tõl a következõ év augusztus 31-éig tartó idõszak,

29. tanítási év: ha e törvény másként nem rendelkezik,az iskolában minden év szeptemberének elsõ munkanapjá-tól a következõ év június 16-át megelõzõ utolsó munka-napjáig tartó szorgalmi idõszak, az érettségi és a szakmaivizsga évét kivéve; a szakközépiskola és a szakiskola azonszakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésrõlszóló törvényben szabályozott esetekben – közismeretiképzés nem folyik, a tanítási év – a tanév rendjérõl szólóminiszteri rendeletben meghatározottak szerint – február-ban is megkezdhetõ,

30. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák,továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a ta-nítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagycsoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándu-lás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendez-vény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órákszáma eléri a hármat,

31. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset,amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idõ alatt vagy tevé-kenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézményvagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alattáll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés so-rán bekövetkezett balesetet is,

32. telephely: a székhelyen kívül mûködõ feladatellátásihely,

33. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köz-nevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait leg-alább ötvenegy százalékban – az intézmény székhelyét le-számítva – kettõnél több megyében, vagy a fõváros határainkívül élõk veszik igénybe.



3. A pedagógiai munka szakaszai

5. §

(1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiaimunka szakaszai a következõk:

a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek három-éves korában kezdõdik, és addig az idõpontig tart,ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítésétmeg nem kezdi,

b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az elsõévfolyamon kezdõdik, a nyolcadik évfolyam végéigtart és két részre tagolódik:ba) az elsõ évfolyamon kezdõdõ és a negyedik évfo-

lyam végéig tartó alsó, ésbb) az ötödik évfolyamon kezdõdõ és a nyolcadik

évfolyam végéig tartó felsõtagozat,c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely

a – a hat és nyolc évfolyammal mûködõ gimnáziumkivételével – kilencedik évfolyamon kezdõdik, ésszakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a ti-zenkettedik évfolyam végén fejezõdik be (a további-akban a b)–c) pont alattiak együtt: az iskolai neve-lés-oktatás szakasza),

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzé-sére felkészítõ szakasza, amely – ha e törvény más-képp nem rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatásszakasza után kezdõdik, és a szakképzõ iskolábanaz Országos Képzési Jegyzékben meghatározottszakképzési évfolyamon fejezõdik be.

(2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés or-szágos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvo-dai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el he-lyi pedagógiai programjukat.

(3) Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követel-ményei egymásra épülnek. A szakiskolában és a szakkö-zépiskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai ne-velés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ sza-kasza párhuzamosan folyhat.

(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az is-kolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a to-vábbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsa-játítandó mûveltségtartalmat, valamint kötelezõ rendelke-zéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így külö-nösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi köve-telményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jog-szabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevéte-lével.

(5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervekbiztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szaka-szokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatáscéljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témakö-reit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vo-natkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és

képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatá-rozzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre állókötelezõ, valamint az ajánlott idõkeretet.

(6) Az iskolafenntartó, továbbá a lelkiismereti és vallás-szabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekeze-tek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerin-ti, az Országgyûlés által elismert magyarországi egyházak,vallásfelekezetek és vallási közösségek – e törvény ésa Nat keretei között – kerettantervet nyújthatnak be jóvá-hagyás céljából. Az e §-ban szabályozott eljárások költsé-ge azt terheli, aki az eljárást indította.

(7) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzé-sére felkészítõ szakaszában alkalmazandó kerettanterveta szakképzésrõl szóló törvény és a szakmai és vizsgaköve-telményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapjánkészülõ kerettantervek tartalmazzák. A kerettanterveketa szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter az ok-tatásért felelõs miniszter egyetértésével rendeletben adjaki.

(8) A nemzetiség óvodai nevelése és iskolai oktatása,a két tanítási nyelvû iskolai oktatás, a sajátos nevelési igé-nyû gyermekek óvodai nevelése, iskolai oktatása, a kollé-giumi nevelés, az alapfokú mûvészetoktatás az oktatásértfelelõs miniszter által kiadott rendeletekben foglalt külön-leges elõírásokra épül.

(9) A kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országosalapprogramja nemzetiségi nevelést-oktatást érintõ kérdé-seiben, továbbá a nemzetiség óvodai nevelésének irányel-ve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásá-hoz be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormány-zat egyetértését.

4. Az állami vizsgák rendszere

6. §

(1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országo-san egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: köz-ponti vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani.Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizs-gaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgaköve-telményeirõl szóló jogszabály alapján kell meghatározni.Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, ésjogszabályban meghatározottak szerint felsõoktatási in-tézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsoló-dásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folyta-tására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésrevonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerintimunkakör betöltésére képesít.

(2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következõ vizsgatár-gyakból ad számot tudásáról:

a) magyar nyelv és irodalom,b) történelem,c) matematika,d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban

részt vevõk számára anyanyelv és irodalom,

e) kötelezõen választandó vizsgatárgy; szakközépisko-lában a szakközépiskola ágazatának megfelelõ szak-mai vizsgatárgy.

(3) A kötelezõ és a kötelezõen választandó mellett to-vábbi vizsgatárgyakból is tehetõ érettségi vizsga.

(4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötvenóra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnõtt-oktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében kö-zösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehetkezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényû ta-nulók esetében a szakértõi bizottság ez irányú javaslataalapján a közösségi szolgálat mellõzhetõ.

(5) A szakképzõ iskolában az Országos Képzési Jegy-zékben meghatározott szakképesítések megszerzéséreszervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szak-képzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítéseután tehet szakmai vizsgát.

(6) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatá-rozásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezésé-rõl, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáróla szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

(7) Az alapfokú mûvészeti iskolában mûvészeti alap-vizsgát kell szervezni, és mûvészeti záróvizsga is szervez-hetõ. A mûvészeti alapvizsga a továbbképzõ évfolyamo-kon való továbbtanulásra jogosít. A mûvészeti alapvizsgaés a mûvészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsga-feladatait az alapfokú mûvészeti iskola az oktatásért fele-lõs miniszter rendeletében foglalt keretek között határozzameg.

5. A köznevelési rendszer intézményei

7. §

(1) A köznevelési rendszer intézményei:a) óvoda,b) általános iskola,c) gimnázium,d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)–d) pont alatti-

ak együtt: középiskola),e) szakiskola (a továbbiakban a d)–e) pont alattiak

együtt: szakképzõ iskola; a továbbiakbana c)–e) pont alattiak együtt: középfokú iskola),

f) alapfokú mûvészeti iskola (a továbbiakbana b)–f) pont alattiak együtt: iskola),

g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

h) kollégium (a továbbiakban: az a)–h) pont alattiakegyütt: nevelési-oktatási intézmény),

i) pedagógiai szakszolgálati intézmény,j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény

(a továbbiakban: az a)–j) pont alattiak együtt: közne-velési intézmény).

(2) A köznevelési intézmény több különbözõ típusúköznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint

nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is össze-vonható e törvényben meghatározott esetben, formában éseljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intéz-mény).

(3) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szak-szolgálati intézmény gyakorló óvodaként, gyakorló isko-laként, gyakorló kollégiumként, valamint gyakorló szak-szolgálati intézményként közremûködhet a pedagógus-képzés, -továbbképzés feladataiban. A gyakorló nevelé-si-oktatási intézményekben, a gyakorló szakszolgálati in-tézményben a pedagógusjelöltek szakmai munkáját veze-tõpedagógus irányítja.

(4) Az oktatásért felelõs miniszter az (1)–(3) bekezdés-ben meghatározottakon kívül más köznevelési intézménytis alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e tör-vény, valamint a szakképzésrõl szóló törvény elõírásainak.Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján neve-lõ és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbáolyan középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogya tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhezmellékelni kell a köznevelési intézmény alapításához jog-szabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenysé-gével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkelkapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos több-letköltségeket a fenntartónak kell viselnie.

(5) Az agrárágazatba tartozó külön jogszabályban meg-határozott szakképesítések esetében iskolai rendszerûszakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelõs miniszteráltal alapított és fenntartott szakképzõ iskolában, vagy másfenntartó esetén – a vidékfejlesztésért felelõs miniszteregyetértésével kötött – köznevelési szerzõdés és szakkép-zési megállapodás alapján folyhat.

(6) Az (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában felsorolt isko-la – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellát-hatja a sportiskola feladatait is.

6. Az óvoda

8. §

(1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötele-zettség kezdetéig nevelõ intézmény. Az óvoda felvehetiazt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétõlszámított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a te-lepülésen, fõvárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzettöbb településen található, az érintett településeken lakó-hellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõhároméves és annál idõsebb gyermek óvodai felvételi ké-relme teljesíthetõ.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdõnapjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozásonvesz részt. A jegyzõ – az egyházi és magán fenntartású in-tézmények esetében a fenntartó – a szülõ kérelmére ésaz óvodavezetõ, valamint a védõnõ egyetértésével, a gyer-mek jogos érdekét szem elõtt tartva, az ötödik életév betöl-


téséig felmentést adhat a kötelezõ óvodai nevelésben valórészvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képessé-geinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszíro-zott idõkerete magában foglalja a gyermek napközbeni el-látásával összefüggõ feladatokhoz szükséges idõt is.

7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

9. §

(1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségivizsgára, a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározottkivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizs-ga), valamint a mûvészeti alapvizsgára történõ felkészítéseaz iskola feladata.

(2) A tanuló vizsgára történõ felkészítése a kötelezõ tan-órai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történõfelkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozásokkeretében segíti.

(3) A szülõket az iskola a megelõzõ tanítási év végén tá-jékoztatja azokról a tankönyvekrõl, tanulmányi segédle-tekrõl, taneszközökrõl, ruházati és más felszerelésekrõl,amelyekre a következõ tanévben a nevelõ és oktató mun-kához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhetõtankönyvekrõl, taneszközökrõl és más felszerelésekrõl, to-vábbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújta-ni a szülõi kiadások csökkentéséhez.

(4) Az általános és középfokú iskolák az iskolai Nemze-ti Összetartozás Napja bevezetésérõl, a magyarországi ésa külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításárólés erõsítésérõl a közoktatásban, valamint a Magyarországhatárain kívül élõ magyarság bemutatásáról szóló ország-gyûlési határozat alapján a hét-tizenkettedik évfolyamokvalamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat.A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés tá-mogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor elõnytélveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolat-ban álló hazai iskolák.

(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésérõl kiállítottbizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú isko-lai végzettséget tanúsít.

(6) A középiskola befejezõ évfolyamának sikeres elvég-zésérõl kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget ta-núsít. Középfokú végzettségnek minõsül továbbá a szak-képzésrõl szóló törvényben meghatározott szakiskolaivégzettség.

(7) A gimnáziumban és a szakközépiskolában a kilence-dik évfolyamot nyelvi elõkészítõ évfolyam elõzheti meg,feltéve hogy a gimnázium, a szakközépiskola a külön jog-szabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.

(8) Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített ésjóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettanterv-ben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai prog-ramjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban,

az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározniaz általános szabályoktól eltérõ, sajátos, az adott intéz-ményben

a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésé-nek elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvo-dapedagógus feladatait,

b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket,c) folyó felkészítést az állami vizsgákra,d) a tanulók számára elõírt heti kötelezõ óraszámot,e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének sza-

bályait,f) alkalmazott építésügyi elõírásokat, eszközöket és fel-

szereléseket, a minõségpolitika rendszerét, módsze-reit és eszközeit,

g) mûködõ vezetési modellt, nevelés- és oktatásszerve-zést,

h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettsé-get.

(9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) be-kezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvénybenmeghatározottaktól, valamint az e törvény végrehajtásárakiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy az alter-natív intézmények költségvetési támogatásának alapjaóvodapedagógiai programjukban, kerettantervükben fog-lalt kötelezõ feladatellátás, ezen felül a mûködésükkel járótöbbletköltségekhez központi költségvetési többlettámo-gatás nem igényelhetõ.

(10) A (8) bekezdés alkalmazásában alternatív óvoda,alternatív iskola az az óvoda, iskola, amely nem hagyomá-nyos pedagógiai módszerekkel végzi nevelõ és oktatómunkáját. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan háló-zat, szervezet, amelyik az alternatív óvodát, iskolát képvi-seli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet,az intézmény fenntartója jogosult benyújtani.

8. Az általános iskola

10. §

Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosanegységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatásfolyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklõdésének, ké-pességének és tehetségének megfelelõen felkészíti a kö-zépfokú iskolai továbbtanulásra.

9. A gimnázium

11. §

(1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi elõké-szítõ évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammalmûködõ nevelési-oktatási intézmény, ahol általános mû-veltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsõ-fokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítõ neve-lés-oktatás folyik.



(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatá-nak ellátására akkor mûködhet hat vagy nyolc évfolyam-mal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatá-rozott emelt szintû követelményeknek megfelel.

10. A szakközépiskola

12. §

(1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettsé-get adó érettségire, szakirányú felsõfokú iskolai továbbta-nulásra, szakirányú munkába állásra felkészítõ, valamintáltalános mûveltséget megalapozó négy középiskolai év-folyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás isfolyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamotkövetõen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározot-tak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhezvagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségivizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájá-ra történõ felkészítés folyik.

(2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegy-zékrõl szóló kormányrendeletben meghatározott ágaza-tokban tehetõ munkakör betöltésére képesítõ szakmaiérettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékbenmeghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tar-tozó szakképesítés szerezhetõ.

(3) A kilencediktõl a tizenkettedik évfolyamig az ága-zathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közöselemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti ésgyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerintiközismereti képzés mellett.

(4) Ha a mûvészeti szakközépiskola a tehetséggondozáskeretében mûvészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzésés az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinekteljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiak-ban: párhuzamos oktatás).

(5) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai neve-lés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeitugyanabban az iskolában, eltérõ évfolyamokon is teljesít-heti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak sze-rint a nevelõ és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a ki-lencedik évfolyamon kezdõdhet, a tanuló heti óraszámalegfeljebb negyven óra.

11. A szakiskola

13. §

(1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztõszakiskola kivételével, továbbá a szakképzésrõl szóló tör-vényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivé-telével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhezszükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gya-korlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyamavan.

(2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékbenmeghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítésekkörében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szak-iskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapjánfolyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történõ felké-szítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzés-rõl szóló törvény határozza meg. A szakiskolában, haa mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos okta-tás is folyhat.

(3) A szakmai vizsga letételét követõen a tanuló két évalatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.

(4) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolá-ba történõ felvétel feltétele:

a) a tizenhatodik életév betöltése, ésb) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram

szerinti tanév teljesítése.(5) A sajátos nevelési igényû tanulók iskolai neve-

lés-oktatása céljából a szakiskolaa) speciális szakiskolaként mûködik, ha a többi tanuló-

val sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásraképteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújtrészükre munkába álláshoz és életkezdéshez szüksé-ges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális ke-rettanterv szerint meghatározott,

b) készségfejlesztõ speciális szakiskolaként mûködik,ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részérebiztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a mun-kába állást lehetõvé tevõ egyszerû betanulást igénylõmunkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok szá-ma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

(6) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztõszakiskola elõkészítõ szakiskolaként mûködik, ha a neve-lés-oktatás kizárólag a kilencedik–tizedik évfolyamon fo-lyik. A tanuló a kilencedik–tizedik évfolyamon felkészül-het a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztõ szakis-kola szakképzési évfolyamán történõ továbbtanulásra.

12. Köznevelési Hídprogramok

14. §

(1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanaka tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbevaló bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, vala-mint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek meg-szerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális,képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagó-giai tevékenységgel.

(2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolaivégzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nemnyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdemé-nyezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. program-ban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre ésszükségletekre épülõ differenciált fejlõdési utak biztosítá-sával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzóalapvetõ ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. program-


ban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókataz egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerekelsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység kereté-ben megismerteti a tanulókat a munkaerõpiacra történõbelépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program ke-retében a tanuló középfokú iskolába történõ felvételi vizs-gát tesz. A program végén a tanulmányi követelményekteljesítésérõl a szervezõ iskola tanúsítványt állít ki.A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintetttanulók számára – igény esetén – biztosítható legyena kollégiumi elhelyezés.

(3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzett-séggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben ti-zenötödik életévét betölti, de legalább hat általános is-kolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskolakezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásramotivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyesszakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket,szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat látel, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A HídII. program záróvizsgával zárul, amelyrõl a szervezõ isko-la tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképe-sítést tanúsít és középfokú iskolában történõ továbbtanu-lásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajá-títja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkez-déséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbetörténõ bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorla-ti tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befe-jezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon fel-készül a szakmai vizsga letételére.

(4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulókkomplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozá-sok és programok a délelõtti és délutáni idõszakban ará-nyosan elosztva kerülnek megszervezésre. A KöznevelésiHídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességei-hez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer meg-valósításában résztvevõ pedagógusok illetmény-kiegészí-tésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévbena pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalábbhetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételivizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második év-folyamba lépett.

(5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szer-vezhetõ olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegy-zékrõl szóló kormányrendeletben meghatározott szakké-pesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdé-sére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai ta-nulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták tel-jesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fe-jeztek be sikeresen.

(6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatásiprogramjait az oktatásért felelõs miniszter rendeletben ad-ja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket,a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalma-

zott pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellen-õrzésére vonatkozó keretszabályokat is.

(7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokúiskolában – a kormány által szabályozott keretek között –szervezhetõk. A programokban közremûködõ intézmé-nyeket a Kormányhivatal jelöli ki.

13. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,konduktív pedagógiai intézmény

15. §

(1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos neve-lési igényû gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatá-si intézmény, amely a szakértõi bizottság véleménye alap-ján vehetõ igénybe.

(2) Ha a sajátos nevelési igényû gyermek súlyos és hal-mozottan fogyatékos, attól az évtõl kezdve, amelybenaz ötödik életévét betölti, fejlesztõ nevelésben, fejlesztõnevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztõ nevelést, fej-lesztõ nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pe-dagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagycsoportos formában

a) saját intézményében külön erre a célra létrehozottcsoportban,

b) otthoni ellátás keretében,c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását,

gondozását ellátja.(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak

a tanítási évnek az elsõ napjától, amelyben a hatodik élet-évét betölti, fejlesztõ nevelés-oktatás keretében teljesítia tankötelezettségét. A fejlesztõ nevelés-oktatást az okta-tásért felelõs miniszter rendeletében foglaltak alkalmazá-sával, a szülõ igénye, a gyermek állapota és a szakértõi bi-zottság fejlesztõ foglalkozások heti óraszámára vonatkozójavaslatának figyelembevételével kell megszervezni.A heti fejlesztõ foglalkozások száma nem lehet kevesebbhúsz óránál. Indokolt esetben a szülõ kérésére, ha a gyer-mek állapota szükségessé vagy lehetõvé teszi, ennél többvagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezé-sekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiaimunka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az in-tézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzésiidõ rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek,tanuló kötelességének teljesítésére és a felnõttoktatásravonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(4) A fejlesztõ nevelés-oktatásban a tanuló annak a taní-tási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelybenbetölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnekaz utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszon-harmadik életévét. A fejlesztõ nevelésben, fejlesztõ neve-lés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fej-lettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztõ csopor-tokba.

(5) Ha a tanuló – a szakértõi bizottság szakértõi vélemé-nyében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud résztvenni a fejlesztõ nevelés-oktatásban, a tankötelezettségéta fejlesztõ nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezettegyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztésmegszervezhetõ

a) otthoni ellátás keretében,b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását,

gondozását ellátja.

14. Az alapfokú mûvészeti iskola

16. §

(1) Az alapfokú mûvészeti iskola feladata, hogy kibon-takoztassa a mûvészi képességeket, fejlessze a mûvészi te-hetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbta-nulásra.

(2) Az alapfokú mûvészeti iskolának legalább hat éslegfeljebb tizenkettõ évfolyama van, amelynek keretei kö-zött az oktatás elõképzõ, alapfokú és továbbképzõ évfo-lyamokon, zenemûvészet, képzõ- és iparmûvészet, báb- ésszínmûvészet, táncmûvészet ágakban folyhat. A tanulóaz utolsó alapfokú évfolyam befejezését követõen mûvé-szeti alapvizsgát, az utolsó továbbképzõ évfolyam elvég-zését követõen pedig mûvészeti záróvizsgát tehet.

(3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásbanrészt vevõ alapfokú mûvészeti iskolában heti hat tanóraifoglalkozás biztosított térítési díj ellenében a fõtárgy gya-korlatának és elméletének elsajátításához, valamint tan-évenkénti egy meghallgatás és egy mûvészi elõadás, to-vábbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményei-nek, felszereléseinek használata.

15. A kollégium

17.§

(1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amelyaz iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltétele-ket biztosítja, ha az

a) a lakóhelyüktõl távol tanulók számára a szabad isko-laválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemze-tiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-okta-tási intézményben való tanulásukhoz,

b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztetõ, tanulá-sát akadályozó otthoni körülmények miatt

szükséges.(2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli el-

látás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férõhely hi-ányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a to-vábbiakban: externátusi ellátás). A kollégiumi ellátás tíz-éves kortól – a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságmiatt sajátos nevelési igényû gyermekek és tanulók, vala-mint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban részt

vevõ gyermekek és tanulók esetében az óvodai neveléskezdetétõl – vehetõ igénybe.

(3) A kollégium – részben vagy egészben, jogszabály-ban meghatározottak szerint – szakkollégiumként is mû-ködhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiaiprogram kidolgozásával személyközpontú tehetséggondo-zást végezzen.

(4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országosalapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiaiprogram szerint folyik.

(5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni,hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjé-hez.

16. A pedagógiai szakszolgálatok

18. §

(1) A szülõ és a pedagógus nevelõ munkáját, valaminta nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását peda-gógiai szakszolgálat segíti.

(2) Pedagógiai szakszolgálata) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, okta-

tás és gondozás,b) a fejlesztõ nevelés,c) a tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitá-

ciós tevékenység, továbbá az országos szakértõi ésrehabilitációs tevékenység,

d) a nevelési tanácsadás,e) a logopédiai ellátás,f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,g) a konduktív pedagógiai ellátás,h) a gyógytestnevelés,i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozá-

sa.(3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, mûkö-

dési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályaitaz oktatásért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg.

17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

19. §

(1) A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szak-szolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagó-gusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmelösszefüggõ tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgálta-tások segítik.

(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatása) a pedagógiai értékelés,b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,c) a pedagógiai tájékoztatás,d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás,e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és

önképzésének segítése, szervezése,


f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyekszervezése, összehangolása,

g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat.(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egy-

séges szakmai irányítás melletta) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében,

továbbáb) az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányza-

ti nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenn-tartott pedagógiai intézetben

nyújtható.(4) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért

felelõs miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el.Az oktatásért felelõs miniszter által kijelölt intézményszervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai neve-lés-oktatást, kollégiumi nevelést segítõ pedagógiai-szak-mai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szin-ten nem szervezhetõk meg hatékonyan vagy az ágazati irá-nyítás feladatait segítik.

(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretébena pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért fele-lõs miniszter által kijelölt intézmény nyújtja. Az államifenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógi-ai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelõs miniszteráltal kijelölt intézménytõl veszi igénybe.

(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának rész-letes szabályait az oktatásért felelõs miniszter rendeletbenállapítja meg.

18. A többcélú intézmény

20. §

(1) A többcélú intézmény leheta) egységes óvoda-bölcsõde,b) egységes iskola vagy összetett iskola,c) közös igazgatású köznevelési intézmény,d) általános mûvelõdési központ,e) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai

módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI),(2) Többcélú intézmény akkor létesíthetõ, ha a létesítés

és a mûködés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltéte-lei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiaifeladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intéz-mény.

(4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szerve-zeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek ke-retében különbözõ típusú nevelési-oktatási intézményekfeladatait látja el.

(5) Az általános mûvelõdési központ szervezeti és szak-mai tekintetben önálló intézményegységek keretében ne-velési-oktatási intézményi feladatot, továbbá a kulturális,mûvészeti, közmûvelõdési, sportfeladatok közül legalábbegyet ellát.

(6) A közös igazgatású köznevelési intézményben ésaz általános mûvelõdési központban a nevelõ és oktatómunkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet el-látó intézményegység is mûködhet.

(7) Nevelõ és oktató munkához kapcsolódó, nem közne-velési tevékenység:

a) a felsõoktatás, a köz- és felsõoktatási kutatás, a köz-mûvelõdés, a kultúra, a mûvészet, a könyvtár, a mu-zeális intézményi feladat, a sport,

b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szo-ciális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, va-lamint tanköteles tanulók számára nyújtható.

(8) A közös igazgatású köznevelési intézményben ésaz általános mûvelõdési központban a nem köznevelésiszolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irá-nyítására, az ilyen feladatot ellátó intézményegység létesí-tésére, tevékenységének engedélyezésére a tevékenységrevonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltérés-sel, hogy az általános mûvelõdési központ létrehozásakorés mûködésekor a 21–22. §-ban, 25. § (1), (4) bekezdés-ben, a 67. § (6)–(7) bekezdésben, a 69. § (1) bekezdésben,83. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat valamennyi intéz-ményegység tekintetében alkalmazni kell.

(9) EGYMI a sajátos nevelési igényû gyermekek, tanu-lók többi gyermekkel, tanulóval együtt történõ nevelésé-nek, oktatásának segítése céljából hozható létre.Az EGYMI – céljaival összhangban – a szakértõi bizottsá-gi feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokatis elláthat. Elláthatja továbbá a családsegítõ szolgálat,az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, valamint az in-tézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy kö-zépiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell mû-ködnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra külön-különszervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegysé-geket kell létrehozni.

(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsõ-dét mûködtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetõvéaz óvodai és bölcsõdei csoport külön-külön történõ létre-hozását, egységes óvoda-bölcsõde hozható létre a legalábbmásodik életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelés-ben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Az egységesóvoda-bölcsõde minden, a településen lakóhellyel, ennekhiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ gyermek felvé-teli kérelmét teljesíteni köteles. Egységes óvoda-bölcsõdeszervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegy-ségként mûködhet minden olyan többcélú intézményben,amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatotis elláthat.

(11) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az ál-talános mûvelõdési központ vezetését, az intézményegy-ségek munkájának összehangolását – az egyes intézmény-egységek azonos számú képviselõibõl álló – igazgatóta-nács segíti, amely – jogszabályban meghatározottak sze-rint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.


19. A köznevelési intézmények alapítása,megszüntetése

21. §

(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatáro-zott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény.A köznevelési intézmény a fenntartójától elkülönült,önálló költségvetéssel rendelkezõ jogi személy, amelya nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napjánjön létre.

(2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat,továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabályfelhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgá-lati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelésiintézmény képviseletére jogosult személy nevének és kép-viseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandószékhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilván-tartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költ-ségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetõszervnél, más esetben a köznevelési intézmény székhelyeszerint illetékes kormányhivatalnál kell teljesíteni. A nemállami szerv által alapított intézmény csak akkor vehetõnyilvántartásba, ha mûködése összhangban van a fõvárosi,megyei feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetési ésköznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: közneve-lés-fejlesztési terv) foglaltakkal.

(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazzaa) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott –

hivatalos nevét,c) az intézmény típusát,d) az intézmény feladatellátási helyét,

da) székhelyét,db) tagintézményét,dc) telephelyét,

e) alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerintimegnevezését,

f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási he-lyenként felvehetõ maximális gyermek-, tanulólét-számot,

g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,h) alapfokú mûvészetoktatás esetén a mûvészeti ágak,

azon belül a tanszakok megnevezését,i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Orszá-

gos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinta szakképesítés megnevezését és azonosító számát,szakközépiskola esetén az ágazatokat,

j) a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon felettirendelkezés jogát,

k) a gazdálkodással összefüggõ jogosítványokat.(4) A nyilvántartásba vétellel összefüggõ költségeket

a kérelem benyújtója viseli. A nyilvántartásban szereplõadatok közhitelesek. A bejegyzett adatokban bekövetke-zett változásokat – a (2) bekezdésben meghatározottakszerint – nyolc napon belül be kell jelenteni. A nyilvántar-

tás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyil-vánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzéstkészíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetõk.

(5) A nyilvántartás tartalmazzaa) a köznevelési intézmény

aa) létesítõ és módosító alapító okiratának keltét,ab) nevét, alapfeladatának, szakfeladatának jogsza-

bály szerinti megnevezését és valamennyi fel-adatellátási helyét,

ac) képviseletére jogosult személy nevét,ad) adószámát,ae) valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,

b) a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,c) a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét,d) a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással,

intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói,fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazóhatározatokat,

e) a megszûnésrõl szóló alapítói, fenntartói határozatot,a megszüntetõ okiratot, a megszûnés idejét és mód-ját, valamint a megszûnt intézmény iratainak õrzésihelyét.

(6) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik,a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásbakell venni, feltéve hogy a kormányhivatal illetékessége ismegváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közneve-lési intézmény létrejöttének idõpontját nem érinti.

(7) A nyilvántartásba vételrõl szóló jogerõs határozatalapján a köznevelési intézmény képviselõje köteles nyolcnapon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzfor-galmi számlát nyitni. Az adószámot és a pénzforgalmiszámlaszámot, annak kézhezvételétõl számított nyolc na-pon belül be kell jelenteni a (2) bekezdés szerint.

(8) A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántar-tásból, ha

a) az intézmény fenntartója az intézmény megszünteté-sérõl határozott,

b) a fenntartó jogutód nélkül megszûnik,c) az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult,

aki folytatja a fenntartói tevékenységet,d) megszûnik a fenntartónak a köznevelés-szolgáltatás

szervezési joga, vagy e jogának gyakorlásával fel-hagy,

e) a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kí-vánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog– az e törvényben meghatározottak szerint – új fenn-tartóra száll át,

f) a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideignem mûködteti,

g) hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmaiellenõrzés során megállapított szakmai jogszabály-sértés miatt a nyilvántartásból való törlését elrendeli.

(9) A megszûnt intézmény székhelye szerint illetékeskormányhivatal az intézmény telephelye szerint illetékeskormányhivatal bevonásával gondoskodik a gyermekek,tanulók elhelyezésérõl.


(10) E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, haa) a köznevelési intézmény köztartozása meghaladja

az intézmény éves költségvetésének felét és azta fenntartó egy hónapon belül nem fizeti ki, vagyrészletfizetés kérése esetén nem fizetés miatt a fenn-álló tartozás egy összegben esedékessé válik,

b) a köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladólejárt tartozása van és a fenntartó nem tett intézkedé-seket ennek rendezése érdekében,

c) a köznevelési intézmény a hatósági ellenõrzés kere-tében megállapított jogszabálysértést az elsõ felszó-lítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt kisza-bott felügyeleti bírság kiszabását követõen semszünteti meg a határozatban megállapított határidõnbelül,

d) a köznevelési intézményben folyó nevelõ és oktatómunka a közbiztonságot, a közrendet, a közegész-ségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai,szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelé-si-oktatási intézmény a feladatainak ellátásáhozszükséges feltételekkel nem rendelkezik.

(11) Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény mûkö-dése – az intézmény által ellátott feladatoktól függõen –az Óvodai nevelés országos alapprogramja a Nat, az adottintézményre érvényes kerettanterv, vagy e törvény felha-talmazása alapján készített és jóváhagyott más nevelési,oktatási program, az érettségi vizsgaszabályzat, az érettsé-gi vizsga részletes vizsgakövetelményeirõl szóló jogsza-bály, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja,a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nemzetiségiskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvû iskolaioktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényû gyermekekóvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényûtanulók iskolai oktatásának irányelve, az Alapfokú mûvé-szetoktatás követelményei és tantervi programja rendelke-zéseit sérti.

(12) A kormányhivatal a nevelési-oktatási intézménytörlésérõl értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósítószervet.

22. §

(1) A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásáhozszükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A köznevelésiintézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szük-séges feltételekkel, ha

a) állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó te-lephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségek-kel,

b) állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbác) a jogszabályban meghatározott eszközökkel, doku-

mentumokkal, szabályzatokkal és a mûködéséhezszükséges pénzeszközökkel

rendelkezik.

(2) Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendel-kezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásáhozszükséges jogszabályban meghatározott helyiségek – 23. §(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozatlanidõre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját al-kalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési in-tézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges szá-mított alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát ha-tározatlan idõre szóló munkaviszonyban vagy közalkal-mazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intéz-mény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglététszervezetileg és szakmailag önálló intézményegységen-ként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainakellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosítottpénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondosko-dik. A köznevelési intézmények fenntartási és mûködésiköltségeit az évente összeállított és a fenntartó által megál-lapított költségvetésben kell elõirányozni.

(3) A köznevelési intézmény, ha nem sérti az alapfel-adatainak ellátását, anyagi haszonszerzésre irányuló tevé-kenységet is folytathat. Az ebbõl a tevékenységbõl szár-mazó nyereséget – ha azt a köznevelési intézmény alapfel-adatainak ellátásához vagy a tevékenységben részt vevõtanulók díjazására használják fel – a köznevelési intéz-mény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetésmegállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az in-tézménytõl nem lehet elvonni.

23. §

(1) Ha a köznevelési intézményt nem kormányhivatalalapítja, mûködésének megkezdéséhez engedély szüksé-ges.

(2) Az engedély akkor adható ki, ha a köznevelési intéz-mény a 22. § (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerintrendelkezik a mûködéséhez szükséges feltételekkel ésa nyilvántartásba vétel óta kevesebb mint hat hónap telt el.Az engedély kiadásával összefüggõ költségeket a kérelembenyújtója viseli.

(3) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetébenaz 22. § (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerinti mû-ködéshez szükséges feltételeket – az iskolatípusnak meg-felelõ, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok,csoportok vonatkozásában – felmenõ rendszerben, foko-zatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatosmegteremtését a kormányhivatal törvényességi ellenõrzéskeretében évente vizsgálja. Ha ennek keretében megálla-pítást nyer, hogy az (5) bekezdés szerinti ütemtervben vál-lalt feltételek nem teljesülnek, a mûködési engedélyvisszavonásra kerül.

(4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kella) a köznevelési intézmény alapító okiratát,b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai

programját, egyéb köznevelési intézmény esetébena középtávú és egyéves munkatervét, továbbá


c) azokat az okiratokat, amelyekbõl megállapítható,hogy a mûködés megkezdéséhez, a köznevelési in-tézmény feladatai ellátásához szükséges személyi éstárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

(5) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetébena kérelemhez csatolni kell a nevelõ és oktató munkáhozszükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésénekkülön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelemés mellékletei jogszabályban meghatározott adattartalom-mal nyújthatók be.

(6) Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye sze-rint illetékes kormányhivatal dönt. A kormányhivatala (7) bekezdés a) pontja, (8) bekezdés b) pontja tekinteté-ben köteles szakértõi véleményt beszerezni. A szakértõivéleményt nevelési-oktatási intézmény és pedagógiaiszakszolgálati intézmény esetében köznevelési szakértõ,pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény esetében az ok-tatásért felelõs miniszter által kijelölt háttérintézményadja ki.

(7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagad-hatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmaiprogramja a szakképzésrõl szóló törvényben megha-tározottaknak nem felel meg,

b) nem rendelkezik – az e törvényben foglaltaknakmegfelelõ – a mûködéséhez szükséges személyi éstárgyi feltételekkel,

c) újonnan induló nevelési-oktatási forma esetébena feltételek megteremtésének ütemtervében foglal-tak nem megalapozottak, a költségvetésbõl nem álla-pítható meg, hogy a feladata ellátásához szükségesköltségeket milyen forrásból biztosítják,

d) mûködése nincs összhangban a köznevelés-fejleszté-si tervben foglaltakkal.

(8) Pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógi-ai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében a kor-mányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg,ha

a) nem rendelkezik – az e törvényben és a külön jogsza-bályban foglaltaknak megfelelõ – a mûködéséhezszükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabálybanfoglaltaknak és nincs összhangban az oktatásért fele-lõs miniszter által kijelölt háttérintézmény szakmaiirányelvében foglaltakkal.

(9) A nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez szük-séges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási in-tézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbálegalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmasóvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott isko-latípusnak megfelelõen valamennyi évfolyamra egy-egyiskolai osztály mûködtetésére alapították, és az ehhezszükséges – jogszabályban meghatározott – személyi éstárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló ne-velési-oktatási forma esetében felmenõ rendszerben, foko-zatosan megteremti.

(10) Az egyházi és más nem állami, nem települési ön-kormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény ak-kor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartójaigazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogsza-bályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési joga nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez legalább ötnevelési évre, tanítási évre biztosított. Ha a nevelési-okta-tási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intéz-mény által is használt ingatlanban található, az engedélye-zési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biz-tosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavar-talan mûködése, az alapító okiratában megjelölt maximálisgyermek-, tanulói létszám fogadása, a nevelõtestületekmûködése.

(11) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyénkívül telephelye is van, a telephelyre az e §-ban foglaltakszerint kell engedélyt kérni. A telephely szerint illetékeskormányhivatalnak a telephelyen mûködõ tagintézménytekintetében le kell folytatnia az e §-ban meghatározott el-járást, és gyakorolja a fenntartó valamint az intézménymûködésének törvényességi és hatósági ellenõrzésévelkapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyil-vántartásból történõ törlésrõl – megkeresésre – a székhelyszerinti kormányhivatal intézkedik.

(12) Ha a köznevelési intézmény tevékenysége vagyszékhelye megváltozik, a mûködési engedélyt a fenntartó-nak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.

20. A köznevelési intézmény mûködésének rendje

24. §

(1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintet-ben önállóak. Szervezetükkel és mûködésükkel kapcsola-tosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabálynem utal más hatáskörébe.

(2) A nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcso-latos döntések elõkészítésében, végrehajtásában és ellen-õrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – résztvesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülõk, valamintképviselõik.

(3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, terüle-tén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötõdõszervezet nem mûködhet, továbbá az alatt az idõ alatt,amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, ta-nulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötõdõ szervezettelkapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem foly-tatható.

25. §

(1) A köznevelési intézmény mûködésére, belsõ és kül-sõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti ésmûködési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozzameg.


(2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és köteles-ségek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjévelkapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola ésa kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben,továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokgyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesí-tésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját,továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés sza-bályait.

(3) A házirend elõírhatja az óvodába, iskolába, kollé-giumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megõrzõ-ben, öltözõben való elhelyezését vagy a bevitel bejelenté-sét. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszony-ból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettsé-gek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükségesdolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltétel-hez kötheti. Ha az elõírt szabályokat megszegik, a bekö-vetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-ok-tatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézmény-ben a nevelõtestület, más köznevelési intézménybena szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék,kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi di-ákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el.Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvény-belépéséhez, amelyekbõl a fenntartóra többletkötelezett-ség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ ésa házirend nyilvános.

(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodniakell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérõl, a neve-lés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek meg-teremtésérõl, a gyermekek, tanulók rendszeres egészség-ügyi vizsgálatának megszervezésérõl, ennek keretében kü-lönösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankö-telezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolá-ba járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemé-szeti és általános szûrõvizsgálaton vegyen részt.

(6) A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabálybanmeghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a ta-nuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az elõírt bejelentésikötelezettséget.

(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok minimális,maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg.Az óvodai csoportra, iskolai osztályra megállapított mini-mális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha neve-lési, tanítási év során gyermek átvétele, felvétele miatt in-dokolt.

(8) A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján,épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési ön-kormányzati fenntartású intézmények körbélyegzõjén Ma-gyarország címerét el kell helyezni, más intézmények kör-bélyegzõjén el lehet helyezni.

21. A pedagógiai program

26. §

(1) A nevelõ és oktató munka az óvodában, az iskolá-ban, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik.A pedagógiai programot a nevelõtestület fogadja el ésaz intézményvezetõ hagyja jóvá. A pedagógiai programazon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbõla fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyet-értése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságrakell hozni.

(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, hae törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által ki-adott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít.A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelõs miniszteráltal kiadott kerettantervek közül választottat és rendelke-zik a kerettantervben meghatározott, a kötelezõ és nem kö-telezõ tanórai foglalkozások idõkerete legfeljebb tíz száza-lékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskolapedagógiai programját figyelembe véve készíti el a peda-gógiai programját.

(3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskola-ként mûködik, pedagógiai programjának része valamely,az oktatásért felelõs miniszter által kiadott, vagy saját ma-ga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak sze-rint jóváhagyott nevelési-oktatási program.

(4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelé-si-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennekkeretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai peda-gógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi peda-gógiai programot használ. Az általános mûvelõdési köz-pontban mûködõ nevelési-oktatási intézmények pedagógi-ai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó in-tézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógi-ai-mûvelõdési programnak. A pedagógiai-mûvelõdésiprogram biztosítja a köznevelési és a nem köznevelésiközfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását.

(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módo-sítását a jóváhagyást követõ tanévtõl felmenõ rendszerbenvezetheti be.

22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idõ,az egyéb foglalkozások

27. §

(1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény más-képp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendjeszerint a kötelezõ és választható, egyéni és csoportos, tan-órai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelezõ ésválasztható, egyéni és csoportos foglalkozások keretébencsoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban:nappali rendszerû iskolai oktatás).


(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelõtti ésdélutáni tanítási idõszakban olyan módon kell megszer-vezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsa-nak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulókjogszerûen tartózkodnak az intézményben – gondoskodnikell a tanulók felügyeletérõl. Az általános iskola e törvényrendelkezéseinek megfelelõen egész napos iskolaként ismûködhet.

(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásértfelelõs miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola évesmunkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon megha-tározható tanítás nélküli munkanapokat.

(4) A tanuló heti kötelezõ tanóráinak számát, beleértvea választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozzameg. Az iskola a tanuló heti kötelezõ tanóráinak száma ésaz osztályok engedélyezett heti idõkerete különbözetétegyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz ve-heti igénybe.

(5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles meg-szervezni a tanuló heti kötelezõ óraszáma és az osztályokengedélyezett heti idõkeret különbözete terhére a tehetségkibontakoztatására, a hátrányos helyzetû tanulók felzár-kóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatar-tási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, to-vábbá az elsõ–negyedik évfolyamra járó tanulók eredmé-nyes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést bizto-sító egy–három fõs foglalkozásokat. Tehetséggondozásraés felzárkóztatásra osztályonként legalább további hetiegy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meg-határozott idõkerete felett.

(6) Ha az elsõtõl a negyedik évfolyamokra járó tanulóeredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetõvékell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni fog-lalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazniakkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelményeknem teljesítése miatt második vagy további alkalommal is-métli ugyanazt az évfolyamot.

(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségvagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértõi bizottságvéleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magánta-nulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás ke-retében történõ felkészítésére az iskolának tanulónkéntaz osztályok heti idõkeretén felül átlag heti tíz óra áll a ren-delkezésre. Az idõkeret az egyes hetek és tanulók közöttátcsoportosítható.

(8) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevõnevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényûtanulók részére kötelezõ egészségügyi és pedagógiai célúhabilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kellszervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célúhabilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson veszrészt, amennyi a sajátos nevelési igényébõl eredõ hátrányacsökkentéséhez szükséges. A kötelezõ egészségügyi éspedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglal-kozások megszervezésének heti idõkeretét a 6. melléklethatározza meg.

(9) A szakképzõ iskolában tanuló heti kötelezõ óraszá-ma terhére tanulónként heti öt órában egy–három fõs fog-lalkozást kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus ba-lett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel.

(10) Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokraa 6. melléklet eltérõ mértékû heti kötelezõ tanórai foglal-kozást és az osztályok számára eltérõ órakeretet határozmeg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokatkell alkalmazni.

(11) Az iskola a nappali rendszerû iskolai oktatásbanazon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik,megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testneve-lés óra keretében, amelybõl legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó ren-delkezéseiben meghatározott oktatásszervezési for-mákkal, mûveltségterületi oktatással,

b) iskolai sportkörben való sportolással,c) versenyszerûen sporttevékenységet folytató igazolt,

egyesületi tagsággal rendelkezõ vagy amatõr sporto-lói sportszerzõdés alapján sportoló tanuló kérelmealapján a tanévre érvényes versenyengedélye ésa sportszervezete által kiállított igazolás birtokábana sportszervezet keretei között szervezett edzéssel

váltható ki.(12) Az iskola a kötelezõ tanórai foglalkozások kereté-

ben gondoskodik a könnyített testnevelés szervezésérõl.(13) A legalább négy évfolyammal mûködõ iskola biz-

tosítja az iskolai sportkör mûködését. Az iskolai sportkörfeladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján –az iskolában mûködõ diáksport egyesület is elláthatja.Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez– sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott is-kolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenötperc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szak-edzõ vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékeny-ségek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérõlszóló külön jogszabályban meghatározott képesítésselrendelkezõ szakember is vezetheti, aki a felsõoktatási in-tézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai to-vábbképzésben vett részt.

28. §

(1) A kollégium a foglalkozásokat kollégiumi csopor-tonként heti huszonnégy órás keretben szervezi meg.

(2) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusiellátásban részesülõ tanulók részére felzárkóztató, tehet-ségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítõfoglalkozásokat, továbbá a szabadidõ eltöltését szolgálóegyéb foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törõdéstbiztosító foglalkozásokat szervez.

(3) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai fel-ügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnakaz iskolában vagy nem vesznek részt kollégiumi foglalko-záson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni,


hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazaláto-gathasson. A tanuló tanítási évben – beleértve az évköziszünetek idejét is – valamint a kötelezõ szakképzési gya-korlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve– nem kötelezhetõ.

(4) A heti idõkeret az iskolában az egyes évfolyamok,osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között, kollé-giumban a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsopor-tok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoporto-sítható.

29. §

(1) Az alapfokú mûvészeti iskolában a fõtárgy elméletiés gyakorlati oktatása, valamint a konzultációs tanóraifoglalkozás egyéni foglalkozás keretében is folyhat.Az alapfokú mûvészetoktatás zenemûvészeti ágábanegy–három fõs foglalkozás tartható – az elõképzõ kivéte-lével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelke-zésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanulórészére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatáro-zott idõtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosí-tott, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított, heti másfélórában. Az egyéni foglalkozást az intézmény az alapfokúmûvészetoktatás zenemûvészeti ágában a hangszeres ésénekes fõtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére bizto-sítja.

(2) Az alapfokú mûvészeti iskolában az adott mûvészetiág céljának megfelelõ mûvészeti csoport, énekkar mûköd-het, továbbá tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, ren-dezvény, mûvészeti tanulmányi kirándulás szervezhetõ.

(3) Az alapfokú mûvészeti iskolákban a tanítási idõbe-osztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenõnapra ésa tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembe-vételével – az iskola állapítja meg.

30. §

(1) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekbõláll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenõnap. Ta-nítás nélküli pihenõnap jár a tanulónak a munkaszüneti na-pokon is. A tanítási idõbeosztás a munkaszüneti napokmiatti munkaidõ-beosztásnak megfelelõen változik, a taní-tási év utolsó napját követõen pedig legalább hatvan –szakképzõ iskolában legalább harminc – összefüggõ nap-ból álló nyári szünetet kell biztosítani.

(2) Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítá-si hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappalis megszervezhetõk abban az esetben, ha a tanulók részérelegalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenõ-

idõ és az elmaradt heti pihenõnapok igénybevétele – egyvagy több összefüggõ tanítási szünetként – a tanítási félévsorán biztosítható.

(3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója– az elmaradt heti pihenõnapok igénybevételének biztosí-tása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítá-si hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelezõ óra-számát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívülitanítási szünet miatt az elõírt követelmények átadását, el-sajátítását nem lehet megoldani.

(4) A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottakszerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, leg-kevesebb hat összefüggõ napból álló tanítási szünetet kellbiztosítani.

(5) Ha rendkívüli idõjárás, járvány, természeti csapásvagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intéz-mény mûködtetése nem lehetséges,

a) az intézményre kiterjedõ veszélyhelyzet esetébenaz intézményvezetõ a fenntartó egyidejû értesítésemellett,

b) a településre kiterjedõ veszélyhelyzet esetébena jegyzõ a kormányhivatal vezetõjének egyidejû ér-tesítése mellett,

c) a megyére, fõvárosra kiterjedõ veszélyhelyzet eseté-ben a kormányhivatal vezetõje az oktatásért felelõsminiszter egyidejû értesítése mellett

rendkívüli szünetet rendel el.

23. Egyházi és magánintézmények mûködésére,valamint az állami nevelési-oktatási intézmények-ben megszervezhetõ hit- és erkölcsoktatásra vonat-kozó sajátos szabályok

31. §

(1) Az egyházi és magánintézmények az e törvénybenfoglalt, az általánostól eltérõ szabályok szerint mûködhet-nek és szervezhetik tevékenységüket.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy másnem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn:

a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti te-kintetben elkötelezett intézményként mûködhet, ésennek megfelelõen a gyermekek vagy a tanulók fel-vételének elõfeltételeként kikötheti valamely vallás,világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás kereté-ben vizsgálhatja,

b) nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételé-vel kapcsolatos rendelkezések közül a kötelezõ fel-vételre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az osz-tály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezé-


seket a maximális létszámra vonatkozó rendelkezé-sek kivételével,

c) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbáaz óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégi-umi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megálla-podásban – fizetési kötelezettséghez köthetõ,az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollé-giumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolato-san – írásbeli megállapodásban – az 53. §(1)–(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni,

d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is ad-hat intézményvezetõi megbízást, nem kell alkalmaz-ni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdése) pontjában foglaltakat,

e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó és az ok-tatásért felelõs miniszter között létrejött írásbeliszerzõdés (a továbbiakban: köznevelési szerzõdés)keretei között – részt vehet az e törvényben meghatá-rozott köznevelési közszolgálati feladatok meg-valósításában.

(3) Ha a pedagógiai szakszolgálati intézményt vagya pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt nem államiszerv, nem települési önkormányzat tartja fenn, az oktatá-sért felelõs miniszter köthet a fenntartóval köznevelésiszerzõdést.

(4) A köznevelési szerzõdés keretei között a nevelés ésoktatás a gyermekek, tanulók számára térítésmentessé vá-lik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmaznikell azokat a szabályokat, amelyek az állami, településiönkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonat-koznak, és nem lehet alkalmazni a (2) bekezdés b) pontjá-ban foglaltakat.

(5) A köznevelési szerzõdés az alábbiakat tartalmazza:

a) a nevelési és oktatási feladatokat,

b) a felvehetõ gyermekek, tanulók számát,

c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettségteljesítésével és az iskolai nevelés-oktatással össze-függõ feladatokban való részvételt,

d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehetõforrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyeka megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szü-lõk részére térítésmentessé válnak, továbbá amelye-ket térítési díjért vehetnek igénybe.

(6) A köznevelési szerzõdés érvényességi ideje öt év.A köznevelési szerzõdésre egyebekben a Polgári Törvény-könyvrõl szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízásravonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az egyházi és magánintézmények fenntartóival kö-tött köznevelési szerzõdés megkötéséhez ki kell kérniaz intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kor-mányhivatal, települési önkormányzat, nemzetiségi neve-lés, nevelés-oktatás esetében az érintett országos nemzeti-ségi önkormányzat véleményét.

32. §

(1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartjafenn:

a) a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazásasorán világnézeti és hitéleti szempontokat érvénye-síthet, alkalmazási feltételként írhat elõ,

b) az intézményvezetõ-helyettesek megbízása sorána fenntartó egyetértési jogot gyakorol,

c) a fenntartó egyház az iskola számára elõírhatja vala-mely – az oktatásért felelõs miniszter által kiadott –kerettanterv választását és meghatározhatja az intéz-ményben használható tankönyveket, taneszközöket,

d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világné-zeti elkötelezettségnek megfelelõ ismereteket, helyitantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelõtartalmú hitoktatást építhet be,

e) korlátozhatja, kizárhatja a 63. § (1) bekezdés d) pont-jában szabályozott jog gyakorlását,

f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház ta-nításával összefüggõ viselkedési és megjelenési sza-bályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevé-kenységet írhat elõ,

g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek meg-szegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló ésa pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,

h) ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy sze-repel, az állami intézményekre megállapított peda-gógus létszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hit-tantanárnak egyházi felsõoktatási intézménybenszerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kap-csolatos felsõfokú képesítéssel és az illetékes egyhá-zi hatóság megbízásával kell rendelkeznie,

i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje,valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiaiprogramja a fenntartó jóváhagyásával válik érvé-nyessé.

(2) Ha az egyház a Kormánnyal a köznevelési feladatokellátására is kiterjedõ megállapodást kötött, a nevelési-ok-tatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhiva-tal, óvoda esetén a települési önkormányzat részére meg-küldött egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami, ön-kormányzati feladatellátásban való közremûködést, vala-mint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vo-natkozó feladatok ellátására. Az egyoldalú nyilatkozatalapján a kormányhivatal az egyházi fenntartású intéz-ményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe. A MagyarKatolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételérea Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között lét-rejött megállapodás alapján jogosult. Az egyoldalú nyilat-kozat tételére az adott egyház belsõ szabályzata szerint jo-gi személyiséggel felruházott szervezeti egysége isjogosult.

(3) A nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:a) a nevelési és oktatási feladatokat,b) a felvehetõ gyermekek, tanulók számát,


c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettségteljesítésével és az iskolai nevelés-oktatással össze-függõ feladatokban való részvételt,

d) azt az idõszakot, amelyre a feladatellátásban valórészvételt vállalta.

33. §

(1) Ha a nem állami fenntartó az oktatásért felelõs mi-niszterrel kötött köznevelési szerzõdés vagy egyoldalúnyilatkozat alapján kiegészítõ támogatásra válik jogosult-tá, a fenntartásában mûködõ óvoda, általános iskola résztvesz a kötelezõ felvételt biztosító óvoda, iskola feladatai-nak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell te-kinteni azt a települést, fõvárosban azt a kerületet, amely-ben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye ta-lálható. A fenntartó a feladatellátásért felelõs kormányhi-vatallal közösen, az oktatásért felelõs miniszterrel kötöttköznevelési szerzõdés esetében a feladatellátásért felelõskormányhivatal bevonásával meghatározza azt a gyer-mek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét nemtagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszámnem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola ala-pító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatá-rozott felvehetõ maximális gyermek-, tanulói létszám hu-szonöt százaléka.

(2) Ha a településen csak egy óvoda vagy általános isko-la mûködik, akkor köteles felvenni a településen lakó-hellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõóvodai nevelésben részt venni köteles gyermekeket és tan-köteles tanulókat, feltéve, hogy fenntartója egyoldalú nyi-latkozatot tett vagy köznevelési szerzõdést kötött.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nemérinti a kötelezõ felvételt biztosító óvoda, iskola felvételikötelezettségeit.

(4) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi óvo-dai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban vesz részt,a (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzeti-ségi nevelést és oktatást, a nemzetiséghez tartozó gyerme-kekkel, tanulókkal kapcsolatos elõnyben részesítési köte-lezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott neve-lési-oktatási intézmények tekintetében a (1) bekezdésbenmegállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthetõ, haaz nem ütközik a 31. § (2) bekezdés a) pontjában meghatá-rozott jogosultsággal.

(5) A kormányhivatal kezdeményezi a kiegészítõ támo-gatás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelõsminiszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (1) bekez-désben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatá-si intézmény a kötelezettségének megfelelõ számú jelent-kezõ hiányában nem tudott eleget tenni.

(6) A felsõoktatási intézmények által fenntartott óvo-dák, általános iskolák – a (1) bekezdésben meghatározot-tak szerint – részt vesznek a kötelezõ felvételi feladatok el-látásában.

34. §

(1) A kormányhivatal elkészíti és vezeti az egyházi ésmás nem állami, nem önkormányzati fenntartású közneve-lési intézmények jegyzékét.

(2) A kormányhivatal legalább kétévente végzi az egy-házi és más nem állami, nem települési önkormányzatifenntartású köznevelési intézmény fenntartói tevékenysé-gének törvényességi ellenõrzését, amelynek eredményérõlértesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.A kormányhivatal a törvényességi ellenõrzés keretébenvizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézménytaz alapító okiratban és a mûködéshez szükséges engedély-ben meghatározottak szerint mûködteti-e.

(3) A kormányhivatal a törvényességi ellenõrzés köré-ben – megfelelõ határidõ biztosításával – felhívja a fenn-tartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartóa megadott határidõn belül nem intézkedett, a kormányhi-vatal a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartás-ból.

(4) A kormányhivatal törvényességi ellenõrzési eljárá-sára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá-nos szabályairól szóló törvény hatósági ellenõrzésre vo-natkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

35. §

(1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagyaz ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szer-vezett hit- és erkölcstan óra a kötelezõ tanórai foglalkozá-sok része.

(2) A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni,hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokúiskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pediga kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék.

(3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogiszemély által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kap-csolatos feladatok ellátása során együttmûködik az érde-kelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy általszervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalko-zások tartalmát az egyházi jogi személy határozza megaz adott egyház iránymutatása szerint.

(4) A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatáro-zása, a hitoktató alkalmazása és ellenõrzése, a hit- és er-kölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalko-zások ellenõrzése az egyházi jogi személy feladata.Az óvoda, az iskola, a kollégium – a nevelési-oktatási in-


tézményben rendelkezésre álló eszközökbõl – köteles biz-tosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi fel-tételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerûhasználatát, valamint a jelentkezéshez és mûködéshezszükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által fog-lalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a 32. § (1) bekezdésh) pontját kell alkalmazni, ugyanakkor a 3. mellékletbenfoglaltakat nem kell alkalmazni. A hitoktatónak, hittanta-nárnak egyházi felsõoktatási intézményben szerzett hitok-tatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatosfelsõfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság meg-bízásával kell rendelkeznie.

24. A katonai és rendvédelmi köznevelésiintézményekre vonatkozó külön rendelkezések

36. §

(1) A Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szer-vek részére köznevelési intézményt csak a honvédelemértvagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelõs miniszterlétesíthet és tarthat fenn. A miniszter a 83–85. §-ban meg-határozott fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jo-gok gyakorlásával megbízhatja – a köznevelési intézménylétesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megálla-pítása és módosítása kivételével – az ágazatához tartozószervet, szervezetet vagy intézményt.

(2) Ha nemzetközi szerzõdés másképp nem rendelkezik,a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek is-kolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn,aki büntetlen elõéletû, magyar állampolgár vagy beván-dorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas.Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötele-zettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizár-hatja.

(3) Ha a szakközépiskola, a szakiskola a Magyar Hon-védségnél vagy rendvédelmi szervekben folyó hivatásosszolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére,szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez ésmûködése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképe-sítésért felelõs miniszter engedélye szükséges.

(4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemértvalamint a rendvédelemért felelõs miniszter tartja fenn,

a) a szakközépiskola és a szakiskola a 12–13. §-banfoglaltaktól eltérõ számú évfolyammal mûködhet,

b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rend-védelmi szempontok érvényesíthetõek, katonai sza-bályok és a fegyveres szervek hivatásos állományútagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a to-vábbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékeny-ség írható elõ,

c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelõ-oktatómunkát közvetlenül segítõk és a tanulók számáraa Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben elõírt visel-

kedési és megjelenési szabályokat, jogokat, köteles-ségeket, kiképzési tevékenységet írhat elõ, továbbáezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdemé-nyezhetõ,

d) a nevelõ-oktató munka pedagógus-munkakörbenszolgálati viszonyban is ellátható,

e) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is ad-hat intézményvezetõi megbízást,

f) nem kell alkalmazni az osztály-, csoportlétszámokatmeghatározó rendelkezéseket, a maximális létszám-ra vonatkozó rendelkezések kivételével,

g) a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszonymegszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megálla-podásban – a törvény szabályaitól el lehet térni,

h) országos feladatot ellátó intézménynek minõsül.

25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkelkapcsolatos szabályok

37. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanu-lóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatáro-zott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szü-lõvel.

(2) Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedé-se vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakbanegyütt: döntés) ellen a tanuló, a szülõ – a közléstõl, ennekhiányában a tudomására jutásától számított tizenöt naponbelül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivé-ve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok ér-tékelése és minõsítése ellen. Eljárás indítható a magatar-tás, szorgalom és a tanulmányok minõsítése ellen is, haa minõsítés nem az iskola által alkalmazott helyi tanterv-ben meghatározottak alapján történt, a minõsítéssel össze-függõ eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vo-natkozó rendelkezésekbe ütközik.

(3) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntésta) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kére-

lem, továbbáb) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással,

a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagságiviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fe-gyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivat-kozással benyújtott kérelem

tekintetében.(4) A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban állami

fenntartású nevelési-oktatási intézményben a kormány-megbízott, települési önkormányzat által fenntartott neve-lési-oktatási intézmény esetén a jegyzõ, más fenntartó ese-tén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsõfokúvégzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó ne-velési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betölté-sére jogosító felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személyjárhat el.


38. §

(1) A fenntartó a 37. § (3) bekezdésben meghatározotteljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést

a) megváltoztathatja, vagyb) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt

új döntés meghozatalára utasíthatja.(2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérel-

met – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével– az iskolaszék, ennek hiányában, a szülõi közösség és ne-velõtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottságvizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskola-szék, vagy a bizottság

a) a kérelmet elutasítja,b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új

döntés meghozatalára utasítja.(3) A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidõ szá-

mítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsola-tos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgálta-tás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kellalkalmazni.

(4) A tanuló, a szülõ a fenntartónak a jogszabálysértésrehivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás ésa szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozatellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemrehivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott dönté-sének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstõl számí-tott harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozás-sal.

(5) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerõs, haa 37. § (2) bekezdésben meghatározott határidõn belülnem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az el-járást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A má-sodfokú döntés a közléssel válik jogerõssé. A közlésrea közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általánosszabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A jogerõs döntés végrehajtható, kivéve, ha bíróságifelülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali vég-rehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-ok-tatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indo-kolja.

(7) A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga ésa szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedé-se vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakbanegyütt: döntés) ellen a szülõ, a tanuló a kormányhivatal-hoz, a kormányhivatal által mûködtetett vizsgabizottságesetén az oktatásért felelõs miniszter köznevelési feladat-körében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hi-vatalához (a továbbiakban: hivatal) – a döntést követõ ötnapon belül – jogszabálysértésre hivatkozással fellebbe-zést nyújthat be. A fellebbezést a kormányhivatal, a hivatalhárom munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és(3)–(6) bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell al-kalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtá-

sára meghatározott határidõ elmulasztása jogvesztõ, iga-zolásnak helye nincs.

39. §

(1) A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosultszemély vagy szervezet – a diákönkormányzat, a nevelõ-testület, az iskolaszék, szülõi szervezet, közösség (a továb-biakban: szülõi szervezet) javaslatára – tizenöt napon be-lül, a települési önkormányzat képviselõ-testülete legké-sõbb a tizenötödik napot követõ elsõ ülésen érdemi választköteles adni.

(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülõi szerve-zet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belüla fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbe-zést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen – a (3) bekez-désben meghatározott kivétellel – a közléstõl számítottharminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkor-mányzat képviselõ-testülete hozta, a kormányhivatalnáltörvényességi ellenõrzést lehet kezdeményezni.

(4) A (2) bekezdésben és a 38. § (4) bekezdése szerintibírósági ügyekben a polgári perrendtartásról szóló törvényközigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkal-mazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróságaz ügyet soron kívül bírálja el.

40. §

(1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozóvalamely döntés meghozatalát elõzetes vélemény, egyet-értés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmu-lasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresenmegtámadott döntés a meghozatalának idõpontjától kez-dõdõ hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérel-met szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoztörvényes érdeke fûzõdik. A megtámadást három hónaponbelül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensé-ge esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvény-telenség megállapítását a bíróságnál, települési önkor-mányzati fenntartó esetében a kormányhivatalnál lehetkezdeményezni. A három hónapos határidõ a döntésnekaz érdekelt részére történõ közlésének napján kezdõdik.Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntésmeghozatalát követõ tizenötödik munkanap. A megtáma-dáshoz biztosított határidõ jogvesztõ, igazolásnak helyenincs.

(2) Az érvénytelenség megállapítása a jóhiszemûenszerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.

(3) Érvénytelenség megállapítása esetén a kormányhi-vatal, a bíróság

a) elrendelhetiaa) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértõt

a további jogsértéstõl,


ab) hogy a jogsértõ nyilatkozattal vagy más megfele-lõ módon adjon elégtételt, és ennek a saját költ-ségén megfelelõ nyilvánosságot biztosítson,

ac) a jogsértõ költségén a jogsértés elõtti állapothelyreállítását, a jogsértõ állapot megszünteté-sét, a jogsértéssel elõállott dolog megsemmisíté-sét vagy jogsértõ mivoltától megfosztását,

b) meghatározott idõre vagy feltételek teljesítéséigmegtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagyannak tagintézménye tekintetében az új óvodai neve-lési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tag-sági viszony létesítését, feltéve, hogy a településenmásik intézményben megoldható az érintett gyerme-kek, tanulók felvétele.

(4) Az érvénytelen döntés érvényessé nyilvánítható, haaz érvénytelenség oka megszüntethetõ.

26. A köznevelési intézményekben nyilvántartottés kezelt személyes és különleges adatok

41. §

(1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatotellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: közne-velési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabály-ban elõírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés informá-ciós rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos sta-tisztikai adatgyûjtési program keretében elõírt adatokatszolgáltatni.

(2) Az egyházi és magánintézményekben nyilván kelltartani a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adato-kat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben fog-laltak megfelelõ alkalmazásával. Minden köznevelési in-tézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító szá-mát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonyaidõtartamát és heti munkaidejének mértékét.

(3) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óra-adó tanárok:

a) nevét,b) születési helyét, idejét,c) nemét,d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos ada-

tokat,f) oktatási azonosító számáttartja nyilván.(4) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi

adatait tartja nyilván:a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, ne-

me, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási he-lyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele,nem magyar állampolgár esetén a Magyarország te-rületén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásrajogosító okirat megnevezése, száma,

b) szülõje, törvényes képviselõje neve, lakóhelye, tar-tózkodási helye, telefonszáma,

c) a gyermek óvodai fejlõdésével kapcsolatos adatok,d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói

jogviszonyával kapcsolatos adatokda) felvételivel kapcsolatos adatok,db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogvi-

szony irányul,dc) jogviszony szünetelésével, megszûnésével kap-

csolatos adatok,dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos

adatok,de) kiemelt figyelmet igénylõ gyermekre, tanulóra

vonatkozó adatok,df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,dh) mérési azonosító,

e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudá-

sának értékelése és minõsítése, vizsgaadatok,ec) felnõttoktatás esetében az oktatás munkarendjé-

vel kapcsolatos adatok,ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kap-

csolatos adatok,ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,

ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,eh) a tanulói jogviszony megszûnésének idõpontja

és oka,f) az országos mérés-értékelés adatai.(5) A (2)–(3) bekezdésben foglalt adatok – az e törvény-

ben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmé-re vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbítha-tók a fenntartónak, a kifizetõhelynek, a bíróságnak, rend-õrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggõ igaz-gatási tevékenységet végzõ közigazgatási szervnek,a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenõrzésérejogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(6) A köznevelési intézmények az alkalmazottak sze-mélyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, ked-vezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesíté-sével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésé-vel kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e tör-vényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából,a célnak megfelelõ mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazol-ványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállí-tásához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabálybanmeghatározott – mûködtetõje, a pedagógusigazolvány el-készítésében közremûködõk részére továbbítható.

(7) A gyermek, tanuló adatai közüla) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózko-

dási helye, szülõje neve, törvényes képviselõje neve,szülõje, törvényes képviselõje lakóhelye, tartózko-


dási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete,szünetelésének ideje, megszûnése, magántanulóijogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásánakmegállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával,a tankötelezettség teljesítésével összefüggésbena fenntartó, bíróság, rendõrség, ügyészség, településiönkormányzat jegyzõje, közigazgatási szerv, nem-zetbiztonsági szolgálat részére,

b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosadatai az érintett óvodához, iskolához, felsõoktatásiintézménybe történõ felvétellel kapcsolatosanaz érintett felsõoktatási intézményhez,

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózko-dási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szü-lõje, törvényes képviselõje neve, szülõje, törvényesképviselõje lakóhelye, tartózkodási helye és telefon-száma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentá-ció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatokaz egészségi állapotának megállapítása céljábólaz egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellá-tó intézménynek,

d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózko-dási helye, szülõje, törvényes képviselõje neve, szü-lõje, törvényes képviselõje lakóhelye, tartózkodásihelye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztá-sával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igény-lõ gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszé-lyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljábóla családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szer-vezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalko-zó szervezetnek, intézménynek,

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásáhozszükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatásigénylése céljából a fenntartó részére,

f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyv-forgalmazókhoz,

g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainakadatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetneka bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbáa nyilvántartó szervezettõl a felsõfokú felvételi ké-relmeket nyilvántartó szervezethez

továbbítható.(8) A gyermek, a tanulóa) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, ta-

nulási nehézségére, magatartási rendellenességérevonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intéz-ményei és a nevelési-oktatási intézmények egymásközött,

b) óvodai fejlõdésével, valamint az iskolába lépéshezszükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülõ-nek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek,az iskolának,

c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kap-csolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelõ-testületen belül, a szülõnek, a vizsgabizottságnak,a gyakorlati képzés szervezõjének, a tanulószerzõ-

dés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolá-ban történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az újiskolának, a szakmai ellenõrzés végzõjének,

d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyiadata a KIR – jogszabályban meghatározott – mû-ködtetõje, a diákigazolvány elkészítésében közre-mûködõk részére

továbbítható.(9) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá

azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosítottkedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához ésigazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezel-hetõk, amelyekbõl megállapítható a jogosult személye ésa kedvezményre való jogosultsága.

42. §

(1) A pedagógust, a nevelõ és oktató munkát közvetle-nül segítõ alkalmazottat, továbbá azt, aki közremûködika gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásá-nál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kö-telezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjávalkapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetõ-en, amelyrõl a gyermekkel, tanulóval, szülõvel való kap-csolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a fog-lalkoztatási jogviszony megszûnése után is határidõ nélkülfennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a ne-velõtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlõdésévelösszefüggõ megbeszélésre.

(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülõjével minden,a gyermekével összefüggõ adat közölhetõ, kivéve haaz adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi,értelmi vagy erkölcsi fejlõdését.

(3) A pedagógus, a nevelõ és oktató munkát közvetlenülsegítõ alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetõjeútján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot hala-déktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek,a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – sú-lyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a hely-zetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattalkapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegye-zése nem szükséges.

43. §

(1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatá-ban, ha ilyen készítése nem kötelezõ, a köznevelési intéz-mény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelésiszabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továb-bítás intézményi rendjét. Az adatkezelés idõtartama nemhaladhatja meg az irattári õrzési idõt. Az adatkezelési sza-bályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási in-tézményben a szülõi szervezetet és az iskolai, kollégiumidiákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adat-


továbbításra a köznevelési intézmény vezetõje és – a meg-hatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott veze-tõ vagy más alkalmazott jogosult.

(2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülõi en-gedélyt az elévülési idõ végéig nyilván kell tartani.

(3) A 41–43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra fel-használhatók, és statisztikai felhasználás céljára személy-azonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

44. §

(1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiak-ban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgaz-dasági szintû tervezéshez szükséges fenntartói, intézmé-nyi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartal-mazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerûségé-ért az oktatásért felelõs miniszter felel.

(2) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegy-zõ, a közneveléssel összefüggõ igazgatási, ellenõrzési te-vékenységet végzõ közigazgatási szerv és az e törvénybenmeghatározott feladatok végrehajtásában közremûködõintézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltat-nak a KIR-be.

(3) A KIR mûködtetõje oktatási azonosító számot ad kiannak,

a) aki óvodai jogviszonyban áll,b) aki tanulói jogviszonyban áll,c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,d) akit nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ

munkakörben alkalmaznak,e) akit pedagógiai elõadó vagy pedagógiai szakértõ

munkakörben alkalmaznak,f) akit óraadóként foglalkoztatnak.(4) Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet,

ennek biztosítása érdekében a (3) bekezdés a)–b) ésc)–e) pontja szerinti nyilvántartás, valamint a felsõoktatásiinformációs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyitörzsének adatállománya összekapcsolható.

(5) A (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti nyilvántartás(a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) a gyermek, tanuló

a) nevét,b) nemét,c) születési helyét és idejét,d) társadalombiztosítási azonosító jelét,e) oktatási azonosító számát,f) anyja nevét,g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,h) állampolgárságát,i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és

magatartási nehézsége tényét,j) diákigazolványának számát,k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanu-

ló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kez-detét és befejezésének idejét,

l) jogviszonya keletkezésének, megszûnésének idõ-pontját,

m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OMazonosítóját,

n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,o) nevelésének, oktatásának helyét,p) felnõttoktatás esetében az oktatás munkarendjével

kapcsolatos adatokat,q) tanulmányai várható befejezésének idejét,r) évfolyamáttartalmazza.(6) A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érin-

tetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó jut-tatás jogszerû igénybevételének megállapítása céljából to-vábbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jo-gosságának ellenõrzésére hivatott részére, valamint a sze-mélyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részé-re. A KIR mûködtetõje a KIR-ben nyilvántartott szemé-lyek természetes személyazonosító adatait és lakcímétazonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeresazonosítást követõen a személyi adat- és lakcímnyilván-tartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyetazonosítás céljából megküld a KIR mûködtetõjének.A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerveaz azonosított természetes személy természetes személy-azonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lak-címnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcso-lati kódon értesíti a KIR mûködtetõjét. A KIR mûködtetõjea jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozásta KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejû értesítésévelhivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a ta-nulói jogviszony megszûnésére vonatkozó bejelentéstõlszámított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alattaz idõ alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

(7) A (3) bekezdés c)–f) pontja szerinti nyilvántartás(a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazzaaz alkalmazott

a) nevét, anyja nevét,b) születési helyét és idejét,c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa

számát,d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adato-

kat: felsõoktatási intézmény nevét, a diploma szá-mát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség,szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD meg-szerzésének idejét,

e) munkaköre megnevezését,f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosító-

ját,g) munkavégzésének helyét,h) jogviszonya kezdetének idejét, megszûnésének jog-

címét és idejét,i) vezetõi beosztását,j) besorolását,k) jogviszonya, munkaviszonya idõtartamát,


l) munkaidejének mértékét,m) tartós távollétének idõtartamát.(8) Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tan-

tárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.(9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat –

az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshozkapcsolódó juttatások jogszerû igénybevételének megálla-pítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagyaz igénybevétel jogosságának ellenõrzésére hivatott részé-re, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, idõ-szerûségének biztosítása, valamint a pedagógusigazol-vány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosí-tás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervrészére.

(10) A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásánakmegszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított tíz éviglehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idõ alatt az érintettet is-mét bejelentik a nyilvántartásba.

(11) A KIR mûködtetõje a KIR-ben nyilvántartott sze-mélyek természetes személyazonosító adatait és lakcímétazonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeresazonosítást követõen a személyi adat- és lakcímnyilván-tartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyetazonosítás céljából megküld a KIR mûködtetõjének.A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerveaz azonosított természetes személy természetes személy-azonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lak-címnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcso-lati kódon értesíti a KIR mûködtetõjét. A KIR mûködtetõjea jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozásta KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejû értesítésévelhivatalból vezeti át.

(12) A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzéséreirányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosítójel hitelességét a KIR mûködtetõje az országos egészség-biztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton meg-felelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok he-lyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai,a tankötelezettség

45. §

(1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottakszerint – minden gyermek köteles az intézményes neve-lés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.napjáig a hatodik életévét betölti, legkésõbb az azt követõévben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetébenazt a szakértõi bizottság javasolja, további egy nevelésiévig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követõen váliktankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsõ ta-nítási napján kezdõdik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez

szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatala szülõ kérelmére szakértõi bizottság véleménye alapjánengedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor elõtt meg-kezdje tankötelezettségének teljesítését.

(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévénekbetöltéséig tart. A sajátos nevelési igényû tanuló tanköte-lezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a vé-géig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tan-kötelezettség meghosszabbításáról a szakértõi bizottságszakértõi véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

(4) A tankötelezettség kezdetérõl

a) az óvoda vezetõje,

b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségivizsgálat alapján a szakértõi bizottság,

c) az óvoda, az iskola vezetõje vagy a szülõ kezdemé-nyezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szak-értõi bizottság

dönt.

(5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a ta-nuló fejlõdése, tanulmányainak eredményes folytatása ésbefejezése szempontjából nem hátrányos, a szülõ kérelmé-re magántanulóként teljesíthetõ.

(6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanu-lónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanuló-ként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányokeredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet szá-mítani, köteles errõl értesíteni a gyermek lakóhelye, ennekhiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhi-vatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálatvéleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló mi-lyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hát-rányos helyzetû tanuló esetén az iskola igazgatójának dön-téséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálatvéleményét.

(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokúiskolában Köznevelési Hídprogram keretében is, valamintfejlesztõ nevelés-oktatásban teljesíthetõ.

(8) A jegyzõ gondoskodik az óvodai nevelésben részvé-telre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról,a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhi-vatal számára, hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötele-zettség teljesítését, a szakértõi vizsgálatokon való megje-lenést.

(9) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tar-tózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal ellátjaa tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvényvagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utaltfeladatokat.

(10) A kormányhivatal az óvodás és a tanköteles gyer-mekekrõl vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, en-nek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodá-nak, általános iskolának.


46. §

(1) A tanuló kötelessége, hogya) részt vegyen a kötelezõ és a választott, továbbá álta-

lános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalko-zásokon és szakmai gyakorlatokon,

b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezettmagatartással, képességeinek megfelelõen – tanul-mányi kötelezettségének,

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kol-légiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus fel-ügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házi-rendben meghatározottak szerint – közremûködjönsaját környezetének és az általa alkalmazott eszkö-zöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumifoglalkozások, rendezvények elõkészítésében, lezá-rásában,

d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások,a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégiumhelyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó te-rületek használati rendjét, a gyakorlati képzés rend-jét, az iskola, a kollégium szabályzatainak elõírásait,

e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülõhozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szû-rõvizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészsé-gét és biztonságát védõ ismereteket, továbbá hala-déktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógus-nak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait,az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokatveszélyeztetõ állapotot, tevékenységet vagy balese-tet észlelt,

f) megõrizze, továbbá az elõírásoknak megfelelõen ke-zelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszkö-zöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

g) az iskola, kollégium vezetõi, pedagógusai, alkalma-zottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tisz-teletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítserászoruló tanulótársait,

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbáa házirendben foglaltakat.

(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltósá-gát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell szá-mára biztosítani fizikai és lelki erõszakkal szemben.A gyermek és a tanuló nem vethetõ alá testi és lelki fenyí-tésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bün-tetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogya) képességeinek, érdeklõdésének, adottságainak meg-

felelõ nevelésben és oktatásban részesüljön, képes-ségeit figyelembe véve – az e törvény 2. § (1) bekez-désében meghatározott jogát szabadon érvényesítve– továbbtanuljon, továbbá alapfokú mûvészetokta-tásban vegyen részt tehetségének felismerése és fej-lesztése érdekében,

b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biz-tonságban és egészséges környezetben neveljék és

oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányirendjét pihenõidõ, szabadidõ, testmozgás beépítésé-vel, sportolási, étkezési lehetõség biztosításával élet-korának és fejlettségének megfelelõen alakítsák ki,

c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelõ nevelésbenés oktatásban részesüljön,

d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjá-ban és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tá-jékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyila-gosan és többoldalú módon történjék,

e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvo-dai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az ál-lami, és települési önkormányzati fenntartású neve-lési-oktatási intézményben egyházi jogi személy ál-tal szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,

f) személyiségi jogait, így különösen személyiségénekszabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelke-zési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez ésmagánélethez való jogát a nevelési-oktatási intéz-mény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azon-ban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainakérvényesítésében, továbbá nem veszélyeztethetia saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkal-mazottai egészségét, testi épségét, valamint a mûve-lõdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges felté-telek megteremtését, fenntartását,

g) állapotának, személyes adottságának megfelelõmegkülönböztetett ellátásban – különleges gondo-zásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön,és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálatintézményéhez forduljon segítségért,

h) az oktatási jogok biztosához forduljon.(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási in-

tézményben, családja anyagi helyzetétõl függõen, különjogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítés-mentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásbanrészesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mente-süljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, ta-nulókat terhelõ költségek megfizetése alól, vagy engedélytkapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztásáravagy a részletekben való fizetésre.

(5) Az elsõtõl a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nem-zetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai neve-lés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számáraa tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

(6) A tanuló joga különösen, hogya) kollégiumi ellátásban részesüljön,b) válasszon a pedagógiai program keretei között

a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pe-dagógusok közül,

c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendel-kezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium léte-sítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szol-gáltatást,

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásbanrészesüljön,


e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges infor-mációkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásáhozszükséges eljárásokról,

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdemé-nyezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, mû-velõdési, mûvészeti, ismeretterjesztõ, sport- és másköröknek,

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadonvéleményt nyilvánítson minden kérdésrõl, az õt ne-velõ és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kol-légium mûködésérõl, továbbá tájékoztatást kapjonszemélyét és tanulmányait érintõ kérdésekrõl, vala-mint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést in-tézzen az iskola, a kollégium vezetõihez, pedagógu-saihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a di-ákönkormányzathoz, és arra legkésõbb a megkere-séstõl számított tizenöt napon belül – az iskolaszék-tõl, kollégiumi széktõl a tizenötödik napot követõ el-sõ ülésen – érdemi választ kapjon,

h) vallási, világnézeti vagy más meggyõzõdését, nem-zetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt ki-fejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlásanem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezta jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jo-gának gyakorlását,

i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulóijogviszonyt létesítsen,

j) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatáro-zottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybevegye a nyilvánosságot,

k) személyesen vagy képviselõi útján – jogszabálybanmeghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeitérintõ döntések meghozatalában,

l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmenté-sét,

m) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárásszerint – független vizsgabizottság elõtt adjon szá-mot tudásáról,

n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézmény-be,

o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképvise-

letért, továbbá e törvényben meghatározottak szerintkérje az õt ért sérelem orvoslását,

q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban,szociális támogatásban részesüljön, amennyibenilyen jellegû támogatásra a fedezet a költségvetésbenrendelkezésre áll.

(7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti tár-sai és a közösség jogait.

(8) Nagykorú és cselekvõképes tanuló esetén e törvény-nek a szülõ jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelke-zéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehaj-tására kiadott jogszabály a szülõ, a szülõi szervezet vagya szülõk képviselõje részére kötelezettséget vagy jogot ál-lapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek telje-

sítése, a jogok gyakorlása a tanulót – az iskolaszékbe törté-nõ delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanu-lók képviselõjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú ta-nuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülõvelközös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumitagsági viszony megszûnésével, a tanuló tanulmányi köte-lezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggeljáró iskolai, kollégiumi döntésekrõl a szülõt is értesítenikell.

(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló kö-zötti eltérõ megállapodás hiányában a nevelési-oktatási in-tézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birto-kába került dolognak, amelyet a tanuló állított elõ a tanulóijogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredõ kö-telezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve,hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyébfeltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékû díjazásilleti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonábakerült dolog értékesítésével, hasznosításával bevételretesz szert. Ha az elõállított dolog a Ptk. szerinti szellemi al-kotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmaz-ni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonybanvagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi al-kotás munkáltató részére történõ átadására vonatkozó ren-delkezéseket kell alkalmazni.

(10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos va-gyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre –a tanuló részére legkésõbb a tanulói jogviszony megszûné-sekor visszaadni. Az õrzésre egyebekben a Ptk. szerinti fe-lelõs õrzés szabályait kell alkalmazni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulótmegfelelõ díjazás illeti meg. A megfelelõ díjazásban a ta-nuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló eseténszülõje egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézményállapodik meg, ha alkalomszerûen, egyedileg elkészítettdolog értékesítésébõl, hasznosításából származik a bevé-tel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részekéntrendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelõ díjazásta teljes képzési folyamatban részt vevõk által végzett tevé-kenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhérekell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kellmeghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembevegye a tanuló teljesítményét.

(12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak – a szakkép-zésben részt vevõ tanulókat megilletõ juttatások tekinteté-ben – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakkép-zésben tanulószerzõdés alapján vesz részt.

(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadá-sát kezdeményezi a KIR mûködtetõjénél. A diákigazol-vány elkészítésérõl a KIR mûködtetõje gondoskodik. A di-ákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazzaa diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét ésidejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetébenaz aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanu-ló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét,


a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvé-nyességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát.A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellen-õrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákiga-zolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha jogszabálymásként nem rendelkezik – a köznevelési intézménya központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresz-tül, elektronikus úton terjeszti elõ a diákigazolvány elké-szítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban megha-tározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intéz-mény az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendel-kezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerenkeresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR mûköd-tetõjével. A KIR mûködtetõje a diákigazolvány igénylésé-hez és elõállításához szükséges személyes adatokat, a köz-nevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azo-nosítóját, a kiadott érvényesítõ matrica sorszámát, vala-mint a jogosultság ellenõrzéséhez és nyilvántartásáhozszükséges további, személyes adatnak nem minõsülõ ada-tot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR mûködtetõje,a diákigazolvány elkészítésében közremûködõk a diákiga-zolvány elkészítése körében tudomására jutott személyesadatot a diákigazolvány érvényességének megszûnésétkövetõ öt évig kezelhetik.

28. Sajátos nevelési igényû és beilleszkedési,tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyerme-kek, tanulók nevelése, oktatása

47. §

(1) A sajátos nevelési igényû gyermeknek, tanulónakjoga, hogy különleges bánásmód keretében állapotánakmegfelelõ pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív peda-gógiai ellátásban részesüljön attól kezdõdõen, hogy igény-jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnakmegfelelõ ellátást a szakértõi bizottság szakértõi vélemé-nyében foglaltak szerint kell biztosítani.

(2) A szülõ választja ki a sajátos nevelési igényû tanulószámára megfelelõ ellátást nyújtó nevelési-oktatási intéz-ményt az illetékes szakértõi bizottság szakértõi véleményealapján, a szülõ és a gyermek igényeinek és lehetõségeinekfigyelembevételével.

(3) A sajátos nevelési igényû gyermek óvodai nevelése,tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi neve-lése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-okta-tási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben,óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyer-mekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonosóvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban:a sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók – külön vagyközös vagy részben közös – nevelésében és oktatásábanrészt vevõ óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypeda-gógiai nevelésben, oktatásban részt vevõ nevelési-oktatásiintézmény) történhet.

(4) A sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló nevelésé-hez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:

a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásáhoza sajátos nevelési igény típusának és súlyosságánakmegfelelõ gyógypedagógus, konduktor foglalkozta-tása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciálistanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

b) egyéni elõrehaladású képzéshez, integrált óvodai ne-veléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztõ neve-léshez, fejlesztõ nevelés-oktatáshoz, az illetékesszakértõi bizottság által meghatározottak szerintifoglalkozáshoz szakirányú végzettségû gyógypeda-gógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tan-könyv, valamint speciális gyógyászati és technikaieszközök,

c) a fejlesztési területek szakértõi bizottság által történõmeghatározása.

(5) A gyermek külön óvodai nevelését végzõ óvodaicsoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását vég-zõ iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának meg-felelõen kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben,oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézménybena gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habili-tációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

(6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kö-telezheti a szülõt, hogy gyermekével jelenjen meg szakér-tõi vizsgálaton, továbbá a szakértõi vélemény alapjángyermekét a megfelelõ nevelési-oktatási intézménybeírassa be. Ha a szülõ a kormányhivatal felhívása ellenérekötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormány-hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodá-si helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.A szakértõi bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt,amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, ta-nulót. A szakértõi vizsgálaton való részvétel érdekébenszükséges utazás költségeit a társadalombiztosítása szülõnek megtéríti.

(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékosvagy pszichés fejlõdési zavarral küzdõ sajátos nevelésiigényû tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzék-szervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spekt-rum zavarral küzdõ vagy halmozottan fogyatékos gyerme-ket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venniaz óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport lét-számának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyer-mekkel, tanulóval együtt történik.

(8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, ma-gatartási nehézséggel küzd, fejlesztõ foglalkoztatásra jo-gosult. A fejlesztõ foglalkoztatás a nevelési tanácsadás,az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiuminevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevõnevelési-oktatási intézményben

a) a fogyatékosság típusának megfelelõ szakirányonszerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári,konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduk-


tor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvo-dai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsõdle-ges céljaaa) a sajátos nevelési igénybõl eredõ hátrány csök-

kentése,ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció,

rehabilitáció,ac) az értelmi fogyatékossággal élõ tanuló iskolai

nevelés-oktatása a külön e célra létrehozottgyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény-ben, óvodai csoportban, iskolai osztályban törté-nik,

b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabá-lyok szerinti végzettség és szakképzettség kell,ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás

elsõdlegesen nem a sajátos nevelési igénybõleredõ hátrány csökkentését, a tanuló egészség-ügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabili-tációját szolgálja,

bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalko-záshoz,

c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelvoktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggelés szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú fel-sõfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyít-vánnyal vagy azzal egyenértékû okirattal rendelkezõpedagógus is.

(10) A sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló nevelé-séhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggelrendelkezõ szakember utazó gyógypedagógusi hálózat út-ján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózatmegszervezése és mûködtetése a kormányhivatal feladata.

(11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti TehetségProgram jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támo-gat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért fe-lelõs miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltakszerint mûködik. A Nemzeti Tehetség Program elérendõcélokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, éstartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

48. §

(1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatássalösszefüggõ közös tevékenységük megszervezésére, a de-mokráciára, közéleti felelõsségre nevelés érdekében –a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hoz-hatnak létre, amelyek létrejöttét és mûködését a nevelõtes-tület segíti.

(2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a neve-lõtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségiéletük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségvise-lõik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magu-kat a diákönkormányzatban.

(3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képvise-letére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkor-mányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsõfokú végzettsé-gû és pedagógus szakképzettségû személy segíti, akit a di-ákönkormányzat javaslatára az intézményvezetõ bíz megötéves idõtartamra.

(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott ren-

delkezéseinek elfogadása elõtt,b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meg-

határozása elõtt,c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök

felhasználásakor,d) a házirend elfogadása elõtt.(5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános

mûvelõdési központban mûködõ diákönkormányzat meg-alakulására, mûködésére, jogállására a diákönkormányzat-ra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kol-légiumi tagsági viszony keletkezése és megszûnése

49. §

(1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján törté-nik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétel-lel – harmadik életévének betöltése után vehetõ fel. A szü-lõ gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti,a gyermekek felvétele folyamatos.

(2) A gyermeket elsõsorban abba az óvodába kell fel-venni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szü-lõje dolgozik. A felvételrõl, átvételrõl az óvoda vezetõjedönt. Ha a jelentkezõk száma meghaladja a felvehetõ gyer-mekek számát, az óvodavezetõ, amennyiben az óvodafenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bi-zottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda fel-vételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rend-jét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, akiköteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tar-tózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban:kötelezõ felvételt biztosító óvoda).

(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való be-osztásáról a szülõk és az óvodapedagógusok véleményé-nek kikérése mellett az óvodavezetõ dönt.

50. §

(1) A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolávaltanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvételvagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel je-lentkezés alapján történik. A felvételrõl vagy átvételrõlaz iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratásnapján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló


jogait az elõbbi idõponttól kezdve gyakorolhatja. Jogsza-bály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlásátaz elsõ tanév megkezdéséhez kötheti.

(2) A középfokú iskola és a kollégium – jogszabálybanmeghatározott keretek között – állapíthatja meg a tanulóijogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének ta-nulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmé-nyek). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi köve-telményeket a tanév rendjérõl szóló rendelet által megha-tározott idõben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvá-nosságra hozni. A szakképzõ iskola a felvételt a szakkép-zésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pá-lyaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti.A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoz-tatóban nyilvánosságra kell hozni.

(3) Nem szervezhetõa) felvételi vizsgára elõkészítõ tanfolyam térítési díj el-

lenében,b) általános iskolában felvételi vizsga.(4) Középiskolában – külön jogszabály szerint szerve-

zett – központi írásbeli felvételi vizsga szervezhetõ. Helyifelvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ah-hoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhetõ,amennyiben a felvételi évét megelõzõ három év átlagábana jelentkezõk száma több mint kétszeresen meghaladjaa felvehetõ tanulók számát.

(5) Sport- és mûvészeti emelt szintû oktatás esetébenaz iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizs-ga szervezhetõ általános iskolában is.

(6) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azta tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányábantartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban:kötelezõ felvételt biztosító iskola). Ha a településen többáltalános iskola mûködik, az egyes általános iskolai körze-tet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljona halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek egyenletesaránya a nevelési-oktatási intézményekben.

(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az elsõ évfolyam-ra a kormányhivatal, települési önkormányzat által mû-ködtetett intézmény esetében az önkormányzat által meg-határozott idõszakban kell beíratni. A beiratkozásra meg-határozott idõt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az is-kolák felvételi körzetét, továbbá – a köznevelés-fejlesztésitervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátóintézmény mûködési körzetét. A felvételi körzetek megál-lapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érde-kelt települési önkormányzatok véleményét.

(9) A sajátos nevelési igényû tanulók nevelés-oktatásáttöbb megyére, országrészre kiterjedõen ellátó nevelési-ok-tatási intézmény mûködési, felvételi körzetének meghatá-rozása elõtt az intézmény székhelye szerint illetékes kor-mányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt kormányhi-vatalok véleményét.

(10) A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai neve-lését, iskolai nevelés-oktatását ellátó nevelési-oktatási in-

tézmény mûködési, felvételi körzetének meghatározásaelõtt be kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségivagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országosnemzetiségi önkormányzat egyetértését.

(11) A (6) bekezdésben foglaltakat a tagintézménykéntmûködõ iskolák tekintetében is alkalmazni kell.

51. §

(1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége telje-sítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesí-teni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél elõny-ben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetûgyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekrõlaz intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerintkell dönteni.

(2) A további felvételi lehetõségrõl szóló tájékoztatóta helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a fel-vételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre állóidõszak elsõ napja elõtt – nyilvánosságra kell hozni.

(3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmá-nyaikat befejezõ tanulók a pedagógiai programban megha-tározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelõiskolatípus szerinti nevelés-oktatásban.

(4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoport-ba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annakhiányában a nevelõtestület véleményének kikérésével –az igazgató dönt.

(5) A sajátos nevelési igényû és a beilleszkedési, tanulá-si, magatartási nehézséggel küzdõ tanuló részére a felvéte-li vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb fel-készülési idõt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosí-tani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, meg-szokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodnikell az adottságaihoz.

(6) A nemzetiséghez tartozó jelentkezõt azonos feltéte-lek esetében elõnyben kell részesíteni, a nemzetiségi neve-lés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy átkell venni.

52. §

(1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérhetikollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését.

(2) Az önálló kollégiumba való felvételrõl a kollégiumigazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételrõl pe-dig a kollégiumvezetõ egyetértésével az iskola igazgatójadönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történõbeosztásáról a kollégium igazgatója vagy a kollégiumve-zetõ dönt, a kollégiumi nevelõtestület véleményének kiké-résével.

(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kellvenni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azta nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ tanulót,


akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúság miattszûnt meg.

(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezésa (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogvi-szony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.

53. §

(1) Megszûnik az óvodai elhelyezés, haa) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,b) a jegyzõ a szülõ kérelmére engedélyt adott a gyermek

óvodából történõ kimaradására,c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utol-

só napján.(2) Megszûnik a tanulói jogviszonya) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzésérõl

szóló bizonyítvány kiállításának napján,c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam

elvégzését követõ elsõ érettségi vizsgaidõszak utol-só napján,

d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó kö-zépiskolai évfolyam elvégzését követõ elsõ érettségivizsgaidõszak utolsó napján, ha a tanuló a szakkép-zésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanu-láshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhattovább,

e) szakképzõ iskolában folyó szakképzésbenea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utol-

só évfolyam elvégzését követõ elsõ szakmaivizsgaidõszak utolsó napján,

eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára,az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyít-vány kiállítása napján,

ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészsé-gileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem fo-lyik másik megfelelõ szakképzés, vagy a tanulónem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanulás-hoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhattovább,

f) az alapfokú mûvészeti iskolában, ha kiskorú tanulóesetén a szülõ vagy a nagykorú tanuló írásban beje-lenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésbenmegjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfo-lyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz mûvészetialapvizsgát, valamint az utolsó továbbképzõ évfo-lyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nemtesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanú-sító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pont-ban megjelölt esetben,

g) a tankötelezettség megszûnése után – ha a szülõ a ta-nuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanulóírásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudo-másulvételének napján,

h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát – a tanköteles tanulókivételével – fizetési hátralék miatt az igazgatóa szülõ, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredményte-len felszólítása és a tanuló szociális helyzeténekvizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyá-ban hozott döntés jogerõre emelkedésének napján.

(3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nemalkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetû.

(4) Megszûnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköte-les tanuló kivételével – ha az iskola kötelezõ foglalkozása-iról a jogszabályban meghatározott idõnél igazolatlanultöbbet mulasztott.

(5) Megszûnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolá-ból fegyelmi határozat jogerõre emelkedésének napján.

(6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyi-latkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulóijogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfo-lyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalom-mal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napjánmegszüntethetõ egyoldalú nyilatkozattal annak a tanuló-nak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerû isko-lai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolábannincs felnõttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván résztvenni.

(7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladataitis ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszonynem szüntethetõ meg, amíg a tanulmányok folytatásárabármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben le-hetõség van.

(8) A tanuló kollégiumi tagsága megszûnika) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a ta-

nulói jogviszony megszûnésével, egyébként a tanévvégén,

b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerõreemelkedésével,

c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miattaz igazgató – a szülõ, nagykorú tanuló esetében a ta-nuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociálishelyzetének vizsgálata után – megszünteti, a meg-szûnés tárgyában hozott döntés jogerõre emelkedé-sének napján,

d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülõ a tanulókollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozat-ban megjelölt napon,

e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel nap-ján.

(9) A (8) bekezdés b)–c) pontjában foglaltakat nem le-het alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagságiviszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesítenitankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvéte-lére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (8) be-kezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjábanmeghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével al-kalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetûtanulók tekintetében nem alkalmazhatók.


(10) Megszûnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogvi-szony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatásiintézmény jogutód nélkül megszûnik.

31. A tanuló kötelességének teljesítése

54. §

(1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott ki-vétellel – a tanuló teljesítményét, elõmenetelét tanítási évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor ésa tanítási év végén osztályzattal minõsíti. A tanuló maga-tartásának és szorgalmának értékelését és minõsítésétaz osztályfõnök – az osztályban tanító pedagógusok véle-ményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekrõl a tanu-lót és a kiskorú tanuló szülõjét rendszeresen értesíteni kell.A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapjánkell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végiosztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kí-séri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanulószülõjét félévkor értesítõ, év végén bizonyítvány útján ér-tesíti. Értesítõ gyakrabban is készülhet az intézmény peda-gógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzatmegállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának ér-tékelésekor, minõsítésekor nem lehet fegyelmezésieszköz.

(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következõk:a) a tanuló tudásának értékelésénél és minõsítésénél je-

les (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1),

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minõsítésé-nél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minõsítésénélpéldás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

(3) Az elsõ évfolyamon félévkor és év végén, a másodikévfolyamon félévkor szöveges minõsítéssel kell kifejezni,hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelõen teljesítettvagy felzárkóztatásra szorul.

(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolya-mokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóvá-hagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelõs miniszterengedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) be-kezdésben meghatározottaktól eltérõ jelölés, szöveges ér-tékelés alkalmazását is elõírhatja. Ha az iskola nem alkal-mazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arraiskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagya szülõ vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végiminõsítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkal-mazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való át-váltásának szabályait a helyi tantervben kell meg-határozni.

(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelõtestü-let osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus,az osztályfõnök, gyakorlati képzés szervezõje által megál-

lapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfo-lyamba lépésérõl.

(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanulóhátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott ér-demjegyek átlagától, a nevelõtestület felhívja az érdekeltpedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és in-dokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógusnem változtatja meg döntését, és a nevelõtestület ennek in-dokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemje-gyek alapján a tanuló javára módosítja.

(7) A tanuló értékelésekor, minõsítésekor az (1) bekez-désben meghatározottakat – az érdemjegy és az osztályzatalkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével – ak-kor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az ér-demjegy, az osztályzat megjelölést.

(8) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja,a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységévelösszefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgal-mát a gyakorlati képzés szervezõje értékeli a (2) bekezdé-sében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztály-zatát a gyakorlati képzés szervezõje állapítja meg és a ne-velõtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérõl,szakmai vizsgára bocsátásáról.

55. §

(1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulótkérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülõ kérelmére –felmentheti az iskolai kötelezõ tanórai foglalkozásokonvaló részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátosnevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá te-szi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a kész-ségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sa-játos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, haaz intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelõenegész napos iskolaként mûködik – az igazgató a tanulóta szülõ kérelmére felmentheti – az általános iskolában ti-zenhat óra elõtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül fo-lyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyikötelezõ tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az is-kolai rendszerû szakképzésben a magántanulókra vonat-kozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jog-szabályok határozzák meg.

(3) Az, akit felmentettek a kötelezõ tanórai foglalkozá-sokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározottidõben, és a nevelõtestület által meghatározott módon adszámot tudásáról.

56. §

(1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szüksé-gessé teszi, a szakértõi bizottság véleménye alapjánaz igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatok-


kal történõ értékelés és minõsítés alól, és ehelyett szövegesértékelés és minõsítés alkalmazását írja elõ.

(2) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek enge-délyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fe-gyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.

57. §

(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor lép-het, ha az elõírt tanulmányi követelményeket sikeresen tel-jesítette. Az iskola igazgatója a szülõ kérésére legfeljebbegy alkalommal engedélyezheti az iskola elsõ évfolyamá-nak megismétlését, akkor is, ha a tanuló az elõírt tanulmá-nyi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az eset-ben a megismétlésre kerülõ évfolyamról nem kap bizonyít-ványt a tanuló. A szülõ kérésére az iskola magasabb évfo-lyama is megismételhetõ legfeljebb egy alkalommal.

(2) Az alapfokú mûvészeti iskola alapfokú évfolyamá-ról a továbbképzõ évfolyamba az léphet, aki – jogszabály-ban meghatározottak szerint szervezett – mûvészeti alap-vizsgát tett.

(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az is-kola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányikövetelményeket egy tanévben vagy az elõírtnál rövidebbidõ alatt is teljesítheti.

(4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségivizsga, a szakmai vizsga, a mûvészeti alapvizsga és a mû-vészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesíté-sérõl bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az ál-tala tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a MagyarKépesítési Keretrendszer, valamint az Európai KépesítésiKeretrendszer szerinti besorolását az errõl szóló kormány-rendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállí-tásának alapjául szolgáló irat közokirat.

(5) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány,valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtat-vány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelõs minisz-ter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakkép-zésért és felnõttképzésért felelõs miniszter jóváhagyott.A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításá-nak alapjául szolgáló nyomtatvány elõállításához, forgal-mazásához az oktatásért felelõs miniszter, szakképesítésttanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnõtt-képzésért felelõs miniszter engedélye szükséges.

(6) Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítványés az állami vizsga teljesítésérõl kiállított bizonyítvány ki-vételével – az oktatásért felelõs miniszter, szakképesítésttanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnõtt-képzésért felelõs miniszter által jóváhagyott rendszer al-kalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonság-védelmi követelmények megtartásával elektronikus útonis elkészíthetõk és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításá-nak alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elõkell állítani nyomtatott formában, és meg kell õrizni.

(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképe-sítést tanúsító bizonyítványokról – a vizsgaszabályzatbanmeghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell ve-zetni.

(8) Ha a szakiskola, a szakközépiskola párhuzamos ok-tatás keretében mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, a ta-nuló magasabb évfolyamba lépésérõl a szakképzés köve-telményei tekintetében külön is lehet dönteni és bizonyít-ványt kiállítani.

32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítésifelelõssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítésifelelõssége

58. §

(1) A gyermeket, a tanulót a tõle elvárhatónál jobb telje-sítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerintjutalmazni kell.

(2) Az oktatásért felelõs miniszter díjat, kitüntetést ala-píthat az országos vagy nemzetközi jelentõségû esemé-nyeken kiemelkedõ teljesítményt nyújtó tanulók jutalma-zása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, ki-tüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési in-tézmény vezetõje tehet javaslatot.

(3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosanmegszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattalfegyelmi büntetésben részesíthetõ. A fegyelmi eljárásmegindítása és lefolytatása kötelezõ, ha a tanuló maga el-len kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülõ gyakorolja.

(4) A fegyelmi büntetés leheta) megrovás,b) szigorú megrovás,c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkenté-

se, megvonása,d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy is-

kolába,e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,f) kizárás az iskolából.(5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés

e)–f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatáro-zott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlõdõ fe-gyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülõ kötelesúj iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az eset-ben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történõ elhe-lyezése a szülõ kezdeményezésére tizenöt napon belülnem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köte-les másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) be-kezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkoralkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételérõla másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekez-dés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociá-lis kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.


(6) A szakképzõ iskola tanulója ellen folytatott fegyel-mi eljárásba, ha a tanuló tanulószerzõdést kötött, be kellvonni a területileg illetékes kamarát.

(7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének meg-sértéséért

a) megrovás,b) szigorú megrovás,c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkenté-

se, megvonása,d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba,e) kizárásfegyelmi büntetés szabható ki.(8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettség-

szegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségsze-gés miatt büntetõ- vagy szabálysértési eljárás indult, ésaz nem végzõdött felmentéssel (az indítvány elutasításá-val), a határidõt a jogerõs határozat közlésétõl kell számí-tani.

(9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló élet-korát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyátfigyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelõtestü-let hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véle-ményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

(10) A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok meg-jelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét értesíte-ni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgat-ni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését elõ-adja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére róttkötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébkéntindokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót ésa kiskorú tanuló szülõjét meg kell hívni. Kiskorú tanulóesetén a fegyelmi eljárásba a szülõt minden esetben be kellvonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülõt megha-talmazott is képviselheti.

(11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességsze-gésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Haa kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban ishelye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelé-si-oktatási intézmények eltérõ megállapodásának hiányá-ban a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intéz-ményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás elõbbindult.

(12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelesség-szegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

(13) Végrehajtani csak jogerõs fegyelmi határozatot le-het. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait sú-lyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyeljárna, az elsõfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkülvégrehajtható.

(14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvetõ sza-bályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás le-folytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kellrendelkezni.

59. §

(1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesíté-sével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynekvagy a gyakorlati képzés szervezõjének jogellenesen kártokoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérí-tés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelezõ legkisebbmunkabér – a károkozás napján érvényes rendelke-zések szerint megállapított – egyhavi összegének öt-ven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvõképtelen vagy korlátozottan cse-lekvõképes, szándékos károkozás esetén az okozottkár, legfeljebb azonban a kötelezõ legkisebb munka-bér – a károkozás napján érvényes rendelkezésekszerint megállapított – öthavi összegét.

(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati kép-zés szervezõje a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhe-lyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági vi-szonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozottkárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzala kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagya gyakorlati képzés szervezõje felelõssége alól csak akkormentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kí-vül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ. Nem kell megtérítenia kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakképzõ iskola tanulója tanulószerzõdést kö-tött, a gyakorlati képzés szervezõjének vagy a tanulónakokozott kár megtérítésére a szakképzésrõl szóló törvényrendelkezéseit kell alkalmazni.

33. A felnõttoktatásra vonatkozó különrendelkezések

60. §

(1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfog-laltságához, a meglévõ ismereteihez és életkorához igazo-dó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnõttoktatás)az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.

(2) A tanuló attól az évtõl kezdõdõen, amelybena) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhato-

dik,b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedikéletévét betölti, kizárólag felnõttoktatásban kezdhet új

tanévet.(3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtõl kezd-

ve folytathatja a tanulmányait felnõttoktatás keretében,amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) Sajátos nevelési igényû tanuló, valamint a beillesz-kedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ tanuló


esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azértnem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelésalatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottéletkorhoz kettõ évet hozzá kell számítani.

(5) A felnõttoktatás megszervezhetõ

a) az e célra létesített – 7. § (1) bekezdés b)–e) ésg) pontjában felsorolt – iskolákban,

b) a nappali rendszerû iskolai oktatás céljára létesítettiskolának a felnõttoktatási osztályában.

(6) A felnõttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók ré-szére ifjúsági osztály, csoport szervezhetõ.

(7) A felnõttoktatásban az oktatás megszervezhetõa nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelezõ vagymás sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munka-rendje szerint azok részére szervezhetõ meg az oktatás,akik nappali rendszerû iskolai oktatásban vehetnek részt.A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás eseté-ben a tanórák számának a kerettantervben a nappali rend-szerû oktatás munkarendje szerinti kötelezõ tanórai foglal-kozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.

(8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásesetében a tanórák számának a kerettantervben a nappalirendszerû oktatás munkarendje szerinti kötelezõ tanóraifoglalkozások legalább ötven százalékát, levelezõ oktatásesetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátosmunkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónaktanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, to-vábbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a leve-lezõ oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos mun-karend szerint folyik a felnõttoktatás különösen a távokta-tási formában.

(9) A felnõttoktatásban

a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére isépülhet,

b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje sze-rint szervezik, a tanév rendjében meghatározott taní-tási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásrafordított – az iskola által elõírt – napokkal együtt kellszámítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanításihétre vonatkozó rendelkezéseket,

c) a nem kötelezõ tanórai foglalkozásra, az osztálybon-tásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozás-ra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelke-zések alkalmazása nem kötelezõ,

d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszol-gálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, hanappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanul-mányait.

(10) Ha a felnõttoktatásban részt vevõ tanuló nem vehe-ti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó in-tézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy külön-leges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatáro-zott szakértõ szakvéleménye alapján kell dönteni.

34. Pedagógusok és alkalmazottak

61. §

(1) Nevelõ-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai ne-velés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiaiszakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal valópedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-mun-kakörben, az óraadó tanár kivételével, közalkalmazottijogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagó-gus-munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével –polgári jogi jogviszony nem létesíthetõ.

(2) A pedagógiai szakszolgálatok feladatait és a peda-gógiai-szakmai szolgáltatásokat szakirányú felsõfokúvégzettségû szakember látja el.

(3) A nevelõ és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgá-latokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásátszakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási in-tézményekben foglalkoztatott vezetõk, pedagógusok, va-lamint a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõk körétaz 1–3. melléklet határozza meg.

(4) A pedagógusok tevékenységét szakértõk, szakta-nácsadók segítik. A szaktanácsadó feladata a pedagógusokmunkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiaiterületen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk,továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szakta-nácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el felada-tait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki pe-dagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú is-kolai végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelõ-oktató munkában eltöl-tött legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.A szaktanácsadó pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtóintézmény alkalmazásában áll vagy egyéb köznevelési in-tézmény alkalmazottja vagy onnan tíz évnél nem régebbenment nyugdíjba.

(5) A köznevelési intézmények feladatainak ellátásábangazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ és más alkalmazot-tak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõmunkakörökben az ellátandó feladatoktól függõen ajánlottmegoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelé-si-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben –a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáértfelelõs miniszter által alapított és fenntartott intézményekkivételével – gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ mun-kakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagó-gusok teljes munkaidõre számított létszámának húsz szá-zaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégi-umban ötven százaléka lehet.

(6) A köznevelési intézményben végzett munka jelle-gén, természetén nem változtat az a körülmény, hogya köznevelési intézménynek ki a fenntartója.

(7) A köznevelési intézményben történõ foglalkoztatásesetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezetõ, veze-tõ, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult


a Munka Törvénykönyve szerinti közeli hozzátartozójávalirányítási, felügyeleti, ellenõrzési vagy elszámolási kap-csolatba kerülne.

35. A pedagógus kötelességei és jogai

62. §

(1) A pedagógus alapvetõ feladata a rábízott gyerme-kek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekekÓvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése,iskolában a kerettantervben elõírt törzsanyag átadása, el-sajátításának ellenõrzése, sajátos nevelési igényû tanulóesetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe-vételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen,hogy

a) nevelõ és oktató munkája során gondoskodjéka gyermek személyiségének fejlõdésérõl, tehetségé-nek kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyenmeg minden tõle elvárhatót, figyelembe véve a gyer-mek egyéni képességeit, adottságait, fejlõdésénekütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylõ gyermekekkelegyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttmû-ködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatástsegítõ más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogvahátrányos helyzetû gyermek, tanuló felzárkózásátelõsegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyil-vántartsa a tehetséges tanulókat,

d) elõmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlõdését,a közösségi együttmûködés magatartási szabályai-nak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet érté-keinek megismerésére és megbecsülésére, együtt-mûködésre, környezettudatosságra, egészséges élet-módra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanu-lókat,

f) a szülõt (törvényes képviselõt) rendszeresen tájékoz-tassa a tanuló iskolai teljesítményérõl, magatartásá-ról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról,az iskola döntéseirõl, a gyermek tanulmányait érintõlehetõségekrõl,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése ésmegóvása érdekében tegyen meg minden lehetségeserõfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvé-delmi elõírások betartásával és betartatásával, a ve-szélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülõ –és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülõk, valamint a mun-katársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanultiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemiválaszt adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változa-tos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és

tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szaksze-rûen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevé-kenységét,

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meg-határozottak szerint érdemjegyekkel vagy szövege-sen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan ér-tékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára elõírt pedagógus-továbbkép-zéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútratörténõ felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben elõírtvalamennyi pedagógiai és adminisztratív feladataitmaradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelõtestület ér-tekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepsége-ken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidõre megszerezze a kötelezõ minõsítéseket,p) megõrizze a hivatali titkot,q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,r) a gyermek, tanuló érdekében együttmûködjön mun-

katársaival és más intézményekkel.(2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal

– jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzés-ben vesz részt. Megszüntethetõ – munkaviszony esetébenfelmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az al-kalmatlanság jogcímén történõ felmentéssel – annak a pe-dagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszo-nya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt,vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az elsõ to-vábbképzés az elsõ minõsítés elõtt kötelezõ. Mentesüla továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki be-töltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben résztvenni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgáttett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

(3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a PedagógusIV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel ala-csonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus,aki a fokozatba lépését követõ kilencedik tanév végéig ön-hibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben tör-ténõ részvételi kötelezettségét.

(4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempont-jából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csakolyan továbbképzés vehetõ figyelembe, amelynek prog-ramját az oktatásért felelõs miniszter jóváhagyta és a prog-ram alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-tovább-képzések nyilvántartását és ellenõrzését a hivatal az okta-tásért felelõs miniszter által kijelölt háttérintézménnyelközösen látja el.

(5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagó-gus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes mun-kaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötöttmunkaidõ) az intézményvezetõ által – az e törvény kereteiközött – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölte-ni, a munkaidõ fennmaradó részében a munkaideje beosz-tását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.


(6) A teljes munkaidõ ötvenöt–hatvanöt százalékában(a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ)tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhetõ el.A kötött munkaidõ fennmaradó részében a pedagógusa nevelés-oktatást elõkészítõ, nevelés-oktatással összefüg-gõ egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá esetihelyettesítést lát el.

(7) Az intézményvezetõ a kötött munkaidõben ellátandófeladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletesfeladatelosztást a nevelõtestület tagjai között.

(8) Óvodában a kötött munkaidõt a gyermekekkel valóközvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalko-zásra kell fordítani.

(9) A vezetõpedagógus neveléssel-oktatással lekötöttmunkaideje gyakorló óvodában a teljes munkaideje hatvanszázaléka, más gyakorló nevelési-oktatási intézményben,gyakorló szakszolgálati intézményben a teljes munkaidejeharminc százaléka lehet.

(10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelé-si-oktatási intézményben pedagógus-munkakört betöltõneveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munka-ideje ötven százaléka.

(11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötöttmunkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok ese-tében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagó-gusok esetében hatvanöt százaléka lehet.

(12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtá-rostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidõ kereté-ben biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órá-kat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidõ többi részehetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett –a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állománygyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolaikapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahe-lyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépí-tésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munka-körrel összefüggõ más tevékenység ellátására szolgál.

(13) A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkal-mazott pedagógusok teljes munkaidõben történõ foglal-koztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-ok-tatással lekötött munkaidõben végzik a gyermekek, tanu-lók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásá-val, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával(a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos fel-adatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított idõn kí-vül – munkaköri feladatként – látják el a szakértõi véle-ményhez szükséges vizsgálatok, valamint a közvetlen fog-lalkozások elõkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizs-gálatok keretében készített vélemények egyeztetését,a szakértõi vélemények elkészítését, biztosítják a folyama-tos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlõ-déséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenysé-get, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.

(14) A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szak-szolgálat vezetõje a teljes munkaidõ 5. melléklet szerintitanórai foglalkozásokkal le nem kötött részében látja ela vezetõi megbízással kapcsolatos feladatokat.

63. §

(1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megil-leti az a jog, hogy

a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbe-csüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogaittiszteletben tartsák, nevelõi, oktatói tevékenységétértékeljék és elismerjék,

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tan-anyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségvéleményének kikérésével megválassza az alkalma-zott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, tanesz-közöket, ruházati és más felszereléseket,

d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával sajátvilágnézete és értékrendje szerint végezze nevelõ,oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadásárakényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,intézményi és fenntartói információkhoz,

f) a nevelõtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-ok-tatási intézmény pedagógiai programjának megalko-tásában, elfogadásában és értékelésében, gyakoroljaa nevelõtestület tagjait megilletõ jogokat,

g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzés-ben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyena köznevelési rendszer mûködtetésével, ellenõrzésé-vel kapcsolatos megyei és országos feladatokban,pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómun-kában,

h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletébenrészt vegyen helyi, regionális és országos közneve-léssel foglalkozó testületek munkájában,

i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapjaa munkájához szükséges tankönyveket, tanári segéd-könyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatáro-zottak szerinti informatikai eszközöket,

j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok általfenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket ésmás kiállító termeket, színházakat jogszabálybanmeghatározott kedvezményekre való jogosultságátigazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,

k) az oktatási jogok biztosához forduljon.(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog

megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörbõl helyezteknyugállományba.


(3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagó-giai elõadó és pedagógiai szakértõi munkakörben, továbbáa gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs, a szabadidõ-szerve-zõ és a pedagógiai felügyelõ munkakörökben foglalkozta-tottak részére – kérelemre – pedagógusigazolvány kiadá-sát kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmasrendszeren keresztül, a KIR mûködtetõjénél. Annak részé-re, akit pedagógus-munkakörbõl helyeztek nyugállomány-ba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusiga-zolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítésérõla KIR mûködtetõje gondoskodik.

(4) A pedagógusigazolvány tartalmazza a pedagógus-igazolvány egyedi azonosítóját, a jogosult nevét, születésihelyét és idejét, lakcímét és aláírását, a jogosult fényképét,azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, a pedagó-gusigazolvány lejáratának napját és az igazolvány érvé-nyességére vonatkozó adatot. A pedagógusigazolványelektronikus adattárolásra és adatellenõrzésre alkalmaseszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány el-készítésére irányuló eljárásban a munkáltató – ha jogsza-bály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgálta-tásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elõa pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, éstesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekmé-nyeket. A munkáltató az eljárás során – ha jogszabály más-ként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra al-kalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatota KIR mûködtetõjével. A pedagógusigazolvány igénylésé-nek további szabályait jogszabály határozza meg. A KIRmûködtetõje a pedagógusigazolvány igényléséhez és elõ-állításához szükséges személyes adatokat, a pedagógus-igazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítõ mat-rica sorszámát, valamint a jogosultság ellenõrzéséhez ésnyilvántartásához szükséges további, személyes adatnaknem minõsülõ adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.A KIR mûködtetõje és a pedagógusigazolvány elkészíté-sében közremûködõk a pedagógusigazolvány elkészítésekörében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagó-gusigazolvány érvényességének megszûnését követõ ötévig kezelhetik.

36. A pedagógusok elõmeneteli rendszere

64. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény munkavállalói, köz-alkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében– a munkáltatótól függõen – a Munka Törvénykönyvétvagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e tör-vény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-mun-kakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállá-sáról szóló törvény elõmeneteli és illetményrendszerérevonatkozó rendelkezések – a jubileumi jutalomra vonatko-zó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak.

(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben fog-lalkoztatottak számára a pályán való elõmenetel lehetõsé-gét.

(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a mun-kakör ellátásához e törvényben elõírt iskolai végzettség,valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzett-ség, továbbá a nevelõ, oktató munkája ellátásához közvet-lenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítõ doktori cím, tudo-mányos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gya-korlat, publikációs tevékenység, minõsítõ vizsga és a mi-nõsítési eljárás keretében elnyert minõsítés alapján

a) Gyakornok,b) Pedagógus I.,c) Pedagógus II.,d) Mesterpedagógus,e) Kutatótanár,fokozatokat érheti el.(5) A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó peda-

gógus kivételével, a pedagógus-munkakörben töltött idõalapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategó-riába lép. A pedagógust a tárgyév elsõ napján kell a maga-sabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetésikategória elérésével a hároméves várakozási idõ újra kez-dõdik.

(6) A pedagógusok minõsítõ vizsgáját és minõsítési el-járását a kormányhivatal szervezi. A minõsítõ vizsgára ésa minõsítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál je-lentkezik.

(7) A minõsítési eljárás során minden pedagógusra egy-séges, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minõsítõ bi-zottság a jelölt pedagógus teljes körû tevékenységét, külö-nösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírá-sában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgál-ja.

(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltakszerint a megismételt minõsítõ vizsgán vagy a PedagógusI. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minõsítésieljárás eredményeként „nem felelt meg” minõsítést kapott,közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvényerejénél fogva megszûnik. A közalkalmazotti jogviszony,munkaviszony a minõsítõ vizsga vagy a megismételt mi-nõsítési eljárás eredményének közlésétõl számított tizediknapon szûnik meg.

(9) A pedagógus a minõsítõ vizsga és a minõsítési eljá-rás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyisé-gi jogát sértõ megállapításának megsemmisítését a minõsí-tés közlésétõl számított harminc napon belül a bíróságtólkérheti.

65. §

(1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kate-góriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalapszázalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.


(2) Az illetményalap fõiskolai végzettség esetén a min-denkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettségesetén kétszáz százaléka.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. mellékletszerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettelmeghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.

(4) Az intézményvezetõt a fenntartó, az intézménybenpedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intéz-ményvezetõ jutalomban részesítheti, amelynek évesösszege vezetõ esetében nem haladhatja meg a vezetõ pót-lékkal számított éves illetményének, munkabérének tizen-öt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, mun-kabérének tizenöt százalékát.

(5) Az intézményvezetõt a fenntartó, az intézmény többivezetõjét az intézményvezetõ kereset-kiegészítésben ré-szesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja mega vezetõ pótlékkal számított éves illetményének, munka-bérének tíz százalékát.

(6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógustízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudo-mányos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebbegy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alko-tói szabadság) vehet igénybe.

(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérõ pe-dagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett mun-kaidõben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csaka munkaidõ-csökkentés arányának ötven százalékávalcsökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csakazok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése elõttiötödik évet megelõzõen legalább 20 év szakmai gyakorlat-tal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodaidajkaként.

(8) A minõsítõ vizsga és a minõsítési eljárás részletesszabályait, a sikeres minõsítõ vizsgához és minõsítési eljá-ráshoz, az alkotói szabadság igénybevételéhez szükségeskövetelményeket külön jogszabály állapítja meg.

37. A köznevelésben történõ alkalmazás feltételei

66. §

(1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az al-kalmazott

a) rendelkezzen az elõírt iskolai végzettséggel, szakké-pesítéssel, szakképzettséggel,

b) büntetlen elõéletû és cselekvõképes legyen.(2) A pedagógus, valamint a nevelõ és oktató munkát

közvetlenül segítõ alkalmazott az óvodai nevelõmunka,az iskolai és kollégiumi nevelõ és oktató munka, valaminta pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel,tanulókkal összefüggõ tevékenységével kapcsolatbana büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátószemély.

(3) Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorlószakszolgálati intézményben vezetõpedagógusi megbízást

az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhezszükséges felsõfokú iskolai végzettsége és szakképzettsé-ge, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a neve-lõ-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltöttlegalább ötéves szakmai gyakorlata van.

(4) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-mun-kakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségikövetelményeit a 3. melléklet, a pedagógiai szakszolgálatintézményeiben pedagógus-munkakörben, továbbá a pe-dagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pe-dagógiai szakértõ és pedagógiai elõadó munkakörben fog-lalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelmé-nyeit külön jogszabály állapítja meg. Az óraadó tanárokvégzettsége és szakképzettsége tekintetében a 3. mellék-letben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.

38. A nevelési-oktatási intézményvezetõi megbízásfeltételei

67. §

(1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményveze-tõi megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagó-gus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellék-letben felsorolt – felsõfokú iskolai végzettség ésszakképzettség, középiskolában mesterfokozat,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intéz-ményvezetõi szakképzettség,

c) legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzettszakmai gyakorlat,

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-mun-kakörben fennálló, határozatlan idõre, teljes munka-idõre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejû-leg pedagógus-munkakörben történõ, határozatlanidõre teljes munkaidõre szóló alkalmazás.

(2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetõje a köz-nevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési in-tézmény fenntartójánál vezetõ állású munkavállaló vagyvezetõi megbízással rendelkezõ köztisztviselõ, közalkal-mazott. Az egyházi és magánintézmények esetében eza korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorlótestület tagjaira.

(3) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai ne-velés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiséginyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven –nemzetiségi nyelven és magyarul – tanul, intézményveze-tõi megbízást az kaphat, aki a 3. mellékletben meghatáro-zottak szerint a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai ne-velésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be.Azonos feltételek esetén elõnyben kell részesíteni azt, akia nemzetiséghez tartozik.

(4) A kizárólag sajátos nevelési igényû gyermekek, ta-nulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intéz-ményben intézményvezetõi megbízást az kaphat, aki


a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusaszerinti gyógypedagógiai tanári vagy konduktori vagykonduktor-tanítói vagy terapeuta végzettséggel és szak-képzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendel-kezik.

(5) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelõ egyete-mi szintû tanárképzés, szakközépiskola vezetésével meg-bízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelõ mes-terképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(6) Többcélú intézményben intézményvezetõi megbí-zást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátottfeladatra létesíthetõ intézmény vezetõi megbízásáhozszükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bárme-lyike mesterfokozatot ír elõ, az intézményvezetõi megbí-záshoz erre van szükség.

(7) Az intézményvezetõ kiválasztása – ha e törvénymásképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján törté-nik. A pályázat mellõzhetõ, ha az intézményvezetõ ismé-telt megbízásával a fenntartó, nem állami fenntartású in-tézmény esetében a kormányhivatal és a nevelõtestületegyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményve-zetõ harmadik és további megbízási ciklusát megelõzõena pályázat kiírása kötelezõ.

(8) Az intézményvezetõi megbízásra benyújtott pályá-zat részét képezõ vezetési program, a vezetési programmalkapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogo-sultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakítá-sával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekbõl nyil-vános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján,annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosság-ra kell hozni.

(9) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intéz-ményegységben vezetõi megbízást az kaphat, aki rendel-kezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetõimegbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályá-zatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabá-lyozott vezetõi megbízás esetén is alkalmazni kell.

39. A köznevelési intézmény vezetõje

68. §

(1) Az állami köznevelési intézmény, többcélú intéz-mény vezetõjét – az óvoda kivételével – nevelési-oktatásiintézmény esetében a nevelõtestület, többcélú intézmény-ben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelyeszerint illetékes vagy az intézményt mûködtetõ településiönkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért fe-lelõs miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelésiintézmény, többcélú intézmény vezetõje megbízásánakvisszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.

(2) Az egyházi és magánintézmények vezetõjét az okta-tásért felelõs miniszter egyetértésével a fenntartó bízzameg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A mi-niszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagad-hatja meg.

(3) Az önálló intézményként mûködõ köznevelési intéz-mény élén – a munkáltató döntésétõl függõen – igazgatóvagy fõigazgató áll. Az önálló intézmény tagintézménye-ként vagy intézményegységeként mûködõ kollégium élénkollégiumvezetõ, más köznevelési intézményegység éléntagintézmény-vezetõ, intézményegység-vezetõ áll. A tag-intézmény, intézményegység vezetõje igazgatói megbí-zást, az intézményvezetõ-helyettes, tagintézményveze-tõ-helyettes, intézményegységvezetõ-helyettes igazgató-helyettesi megbízást is kaphat.

69. §

(1) A köznevelési intézmény vezetõjea) felel az intézmény szakszerû és törvényes mûködésé-

ért, gazdálkodásért,b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,c) dönt az intézmény mûködésével kapcsolatban min-

den olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektívszerzõdés, közalkalmazotti szabályzat nem utal máshatáskörébe,

d) felelõs az intézményi szabályzatok elkészítéséért,e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,f) képviseli az intézményt.(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetõje felela) a pedagógiai munkáért,b) a nevelõtestület vezetéséért,c) a nevelõtestület jogkörébe tartozó döntések elõkészí-

téséért, végrehajtásuk szakszerû megszervezéséértés ellenõrzéséért,

d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelé-si-oktatási intézmény mûködéséhez szükséges sze-mélyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó,méltó megszervezéséért,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszerve-zéséért és ellátásáért,

g) a nevelõ és oktató munka egészséges és biztonságosfeltételeinek megteremtéséért,

h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseletiszervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülõi szer-vezetekkel való megfelelõ együttmûködésért,

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelõzéséért,j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizs-

gálatának megszervezéséért,k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betarta-

tásáért.


(3) A köznevelési intézmény vezetõje a pedagógiaimunkáért való felelõssége körében szakmai ellenõrzést in-díthat az intézményben végzett nevelõ és oktató munka,egyes alkalmazott munkája színvonalának külsõ szakértõ-vel történõ értékelése céljából.

(4) A nevelési-oktatási intézményvezetõ munkáját a ne-velõtestület és a szülõk közössége a vezetõi megbízásánakmásodik és negyedik évében személyazonosításra alkal-matlan kérdõíves felmérés alapján értékeli. Az országospedagógiai-szakmai ellenõrzés az intézményvezetõ mun-kájának ellenõrzése és értékelése során a kérdõíves felmé-rés eredményét is figyelembe veszi.

(5) A nevelési-oktatási intézmény vezetõje munkaidejefelhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tan-órák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívülmaga jogosult meghatározni.

(6) A korábban legalább két ciklust intézményvezetõ-ként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékbanrészesülhet, ha intézményvezetõi megbízásának lejártátvagy megszûnését követõen továbbra is az intézménybenmarad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézmény-vezetõ korábbi vezetõi pótlékának huszonöt százaléka.

40. A nevelõtestület

70. §

(1) A nevelõtestület a nevelési-oktatási intézmény leg-fontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelé-si-oktatási intézmény nevelõtestülete a nevelési és oktatásikérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mûködésévelkapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jog-szabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egye-bekben véleményezõ és javaslattevõ jogkörrelrendelkezik.

(2) A nevelõtestületa) a pedagógiai program elfogadásáról,b) az SZMSZ elfogadásáról,c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének

elfogadásáról,d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elem-

zések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,e) a továbbképzési program elfogadásáról,f) a nevelõtestület képviseletében eljáró pedagógus ki-

választásáról,g) a házirend elfogadásáról,h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megálla-

pítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,j) az intézményvezetõi, intézményegység-vezetõi pá-

lyázathoz készített vezetési programmal összefüggõszakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekbendönt.

(3) A nevelõtestület véleményt nyilváníthat vagy javas-latot tehet a nevelési-oktatási intézmény mûködésévelkapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelõ-testület véleményét a külön jogszabályban meghatározottügyekben.

(4) A közös igazgatású köznevelési intézményben ésaz általános mûvelõdési központban azokban az ügyek-ben, amelyek

a) csak egy – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellá-tó – intézményegységet érintenek, az intézményegy-ségben,

b) több – nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó –intézményegységet érintenek, valamennyi érdekeltintézményegységben

foglalkoztatott – a 4. § 18. pontjában felsorolt – alkal-mazottakból és az intézmény vezetõjébõl álló nevelõtestü-let jár el.

(5) Az óraadó a nevelõtestület döntési jogkörébe tartozóügyekben – az (2) bekezdés h)–i) pontjába tartozó ügyekkivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.

(6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tag-intézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a kö-zös igazgatású köznevelési intézményben és az általánosmûvelõdési központban az intézmény egészét érintõ kér-désekben a nevelõtestületet megilletõ jogosítványokat –kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsola-tosak – a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.

41. A szakmai munkaközösség

71. §

(1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt peda-gógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelé-si-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkakö-zösség hozható létre. A szakmai munkaközösség résztvesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájánakirányításában, tervezésében, szervezésében és ellenõrzé-sében, összegzõ véleménye figyelembe vehetõ a pedagó-gusok minõsítési eljárásában.

(2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetõje a belsõértékelésben és ellenõrzésben akkor is részt vehet, ha köz-nevelési szakértõként nem járhat el. A szakmai munkakö-zösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gon-doskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak ne-velõ-oktató munkájának szakmai segítésérõl. A nevelé-si-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközös-ség részére további feladatokat állapíthat meg.

(3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátásáraa pedagógusok kezdeményezésére intézmények közöttimunkaközösség is létrehozható.

(4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonosfeladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozhatólétre. Külön szakmai munkaközösség mûködhet a tagin-tézményben.


(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-veze-tõ irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikéré-sével az intézményvezetõ bíz meg legfeljebb öt évre.

42. A szülõ kötelességei és jogai

72. §

(1) A szülõ kötelessége, hogya) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és er-

kölcsi fejlõdéséhez szükséges feltételekrõl és arról,hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbámegadjon ehhez minden tõle elvárható segítséget,együttmûködve az intézménnyel, figyelemmel kísér-je gyermeke fejlõdését, tanulmányi elõmenetelét,

b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvé-telét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,

c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium ve-zetõi, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságátés jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

(2) A szülõ gyermeke adottságainak, képességeinek, ér-deklõdésének megfelelõen, saját vallási, világnézeti meg-gyõzõdésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel sza-badon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek– ha nem cselekvõképtelen – tizennegyedik életévének be-töltésétõl a szülõ ezt a jogát gyermekével közösen gyako-rolhatja.

(3) A halmozottan hátrányos helyzetû gyermek szülõjétmegilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához –a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szólótörvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatástkapjon.

(4) A szülõ joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybevegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülõkötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési ta-nácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskola-pszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fej-lesztõ foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóvalfoglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelõtes-tület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kö-telezettségének a szülõ nem tesz eleget, a jegyzõ kötelezia szülõt kötelezettségének betartására.

(5) A szülõ joga különösen, hogya) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógi-

ai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjonaz abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlõdésérõl, magaviseletérõl, tanulmányielõmenetelérõl rendszeresen részletes és érdemi tájé-koztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c) kezdeményezze szülõi szervezet, óvodaszék, iskola-szék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munká-jában, továbbá a szülõi képviselõk megválasztásá-ban mint választó és mint megválasztható személyrészt vegyen,

d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény ve-zetõje, a nevelõtestület, az óvodaszék, iskolaszék,kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arraa megkereséstõl számított tizenöt napon belülaz óvodaszéktõl, iskolaszéktõl, kollégiumi széktõllegkésõbb a tizenötödik napot követõ elsõ ülésen ér-demi választ kapjon,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetõje vagy a peda-gógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozáso-kon,

f) személyesen vagy képviselõi útján – jogszabálybanmeghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeitérintõ döntések meghozatalában,

g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

43. A szülõi szervezet, az iskolaszék, az intézményitanács

73. §

(1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szü-lõk jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdeké-ben, az intézmény mûködését, munkáját érintõ kérdések-ben véleményezési, javaslattevõ joggal rendelkezõ szülõiszervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

(2) Az iskolában a nevelõ és oktató munka segítése,a nevelõtestület, a szülõk és a tanulók, az intézményfenn-tartók, továbbá az intézmény mûködésében érdekelt másszervezetek együttmûködésének elõmozdítására a szülõk,a nevelõtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos szá-mú képviselõjébõl álló iskolaszék alakulhat.

(3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képvi-seletére a szülõk, a tanulók, a nevelõtestület, az intézményszékhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmiegyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képvi-selõjébõl és az intézmény székhelye szerint illetékes kor-mányhivatal delegáltjából álló intézményi tanács hozhatólétre.

(4) Az intézményi tanács elnöke életvitelszerûen az in-tézmény székhelyével azonos településen lakik.

(5) Az intézmény vezetõje félévenként egy alkalom-mal beszámol az intézmény mûködésérõl az intézményitanácsnak, amely az intézmény mûködésével kapcsola-tos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartószámára.

(6) A szülõi szervezet, az iskolaszék és az intézményitanács mûködésének részletes szabályait külön jogszabályállapítja meg.


44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásrakötelezettek

74. §

(1) Az állam gondoskodik – az óvoda kivételével –az alapfeladatok ellátásáról.

(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapí-tásával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánin-tézmény fenntartójával kötött köznevelési szerzõdés útjánlátja el. Az óvodai nevelésrõl a települési önkormányzatintézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szer-zõdés révén gondoskodik.

(3) Ha a kormányhivatal, óvoda esetében a településiönkormányzat vallási, világnézeti szempontból elkötele-zett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójávalkötött köznevelési szerzõdés útján gondoskodik a közne-velési feladatellátási kötelezettségérõl, a megállapodásmegkötése nem mentesíti a feladatellátási kötelezettségealól azon gyermekek tekintetében sem, akiknek a szüleinem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett iskolábajáratni gyermeküket. Ezekre a szülõkre, gyermekekre, ta-nulókra a köznevelési szerzõdés miatt a vallási, világnéze-ti szempontból semleges nevelésben, nevelés-oktatásbanvaló részvételhez fûzõdõ joguk érvényesítésében arányta-lan teher nem hárulhat. Aránytalan teher, ha a nevelés,a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhezképest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelésiigényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagyjelentõs költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanu-lónak vagy a szülõnek.

(4) A települési önkormányzat az alábbi köznevelésifeladatokat ellátó intézmények mûködtetését – a 75. §(1) bekezdés szerinti köznevelés-fejlesztési tervben fog-laltakkal összhangban – az államtól köznevelési szerzõ-déssel átveheti:

a) általános iskolai nevelés-oktatás,b) középiskolai nevelés-oktatás,c) alapfokú mûvészetoktatás,d) kollégiumi ellátás,e) azoknak a sajátos nevelési igényû gyermekeknek, ta-

nulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása,akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztat-hatók együtt.

(5) A (4) bekezdésben foglalt feladatot ellátó intézménymûködtetésének átvétele esetében a települési önkor-mányzat gondoskodik az átvett feladat tekintetében a fel-nõttoktatás megszervezésérõl is.

(6) A fõvárosban a fõvárosi önkormányzat is átvehetia (4) bekezdés szerint az intézmény mûködtetését, ha a ke-rületi önkormányzat az adott intézmény vonatkozásábannem nyújtott be erre irányuló kérelmet.

(7) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség által la-kott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelé-sére és általános iskolai nevelés-oktatására létrehozott in-tézmény fenntartói jogát köznevelési szerzõdéssel átvehetiaz államtól.

75. §

(1) A kormányhivatal a megye területén mûködõ helyiönkormányzatok véleményének kikérésével és közremû-ködésével feladatellátási, intézményhálózat-mûködtetésiés köznevelés-fejlesztési tervet készít – amelynek részea megyei szakképzési terv – a köznevelési feladatok meg-szervezéséhez szükséges döntései elõkészítése céljából.A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési terv-hez adott véleményéhez beszerzi a településen mûködõköznevelési intézmények nevelõtestületei, a köznevelésiintézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszonykeretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban:alkalmazotti közösség), szülõi és diákszervezeteinek véle-ményét.

(2) A kormányhivatal a köznevelés-fejlesztési tervetlegalább ötévente értékeli és szükség szerint módosítja.

(3) Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási in-tézményt, gyakorló szakszolgálati intézményt fenntartójaegyoldalú nyilatkozata alapján az intézmény székhelyeszerint illetékes kormányhivatal felveszi a köznevelés-fej-lesztési tervbe.

(4) A kormányhivatal a köznevelés-fejlesztési terv elké-szítésekor beszerzi – a nemzetiséget érintõ kérdésekben –az érintett települési, területi és országos nemzetiségi ön-kormányzat egyetértését.

76. §

(1) A köznevelési szerzõdés keretében a települési ön-kormányzat vállalja a pedagógusok és a nevelõ-oktatómunkát közvetlenül segítõk illetményén és annak járulé-kain felül jelentkezõ összes mûködtetési költség saját for-rásból történõ finanszírozását. A települési önkormányzatvállalja az átvett intézmény épülete állagának megóvását,az állagmegóváson túl jelentkezõ rekonstrukciós, fejlesz-tési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhezaz állam pályázati úton támogatást nyújt.

(2) A köznevelési szerzõdés érvényességének ideje alatta települési önkormányzat legalább olyan színvonalon biz-tosítja az intézmény mûködtetését, mint azt az állam az in-tézmény átvételének idején biztosította. E bekezdés alkal-mazásában a feltételek megváltoztatásának minõsül:

a) a tárgyi feltételekben bekövetkezõ olyan változás,amelynek eredményeként rosszabb körülmények kö-zött valósul meg az oktatás,


b) a szakmai feltételekben bekövetkezõ változás, amelyaz intézmény által ellátott pedagógiai feladatok szá-mának csökkenését eredményezi,

c) az intézmény mûködtetésének átvételekor a pedagó-giai program végrehajtásához szükséges nevelõ-ok-tató munkát segítõ eszközök és felszerelések hiánya.

(3) A feltételek megváltoztatásának vizsgálatát hatóságiellenõrzés keretében a kormányhivataltól kérheti az érin-tett szülõi szervezet a nevelõtestület. Ha bebizonyosodika feltételek romlása, a kormányhivatal

a) kötelezi az önkormányzatot az eredeti állapot helyre-állítására,

b) bírságot szab ki,c) az eredeti állapot helyreállítására irányuló ismételt

felszólítás eredménytelenségét követõen a szerzõ-dést felbontja.

(4) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény sú-lyával arányosan kell kiszabni.

(5) A települési önkormányzattal kötött köznevelésiszerzõdés a 31. § (5) bekezdésében foglaltakon túl tartal-mazza az intézmény felvételi körzetét. A települési önkor-mányzattal kötött köznevelési szerzõdés érvényességi ide-je öt év.

(6) A szerzõdés érvényességének ideje alatt az átvett in-tézmény épülete – beleértve a székhelyen és az összes te-lephelyen található épületet – nem idegeníthetõ el, nem ad-ható bérbe, nem terhelhetõ meg, az oktatásból nem vonha-tó ki. Ha a szerzõdésben foglalt feltételek teljesítését nemveszélyezteti, e bekezdésben foglalt kötelezettség alóla szerzõdést kötõ kormányhivatal felmentést adhat vagyengedélyezheti az elidegenítést, hasznosítást.

(7) Az önkormányzat a szerzõdés megkötésének idõ-pontjában az anyagi helyzetére vonatkozóan elvégzettvizsgálat alapján biztosítani tudja a szerzõdés érvényessé-gi ideje alatt a vállalt kötelezettségek teljesítését.

45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelõsminiszter és a Kormány szabályozási feladatai

77. §

(1) Az oktatásért felelõs miniszter e törvényben megha-tározottak szerint ellátja a köznevelés ágazati irányítását.Az oktatásért felelõs miniszter ágazati irányító hatáskörekiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevé-kenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyenintézményben, szervezetben látják el, vagy ki az intéz-mény fenntartója. A szakképzõ iskolákban folyó szakkép-zés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésrõlszóló törvény állapítja meg.

(2) Az oktatásért felelõs minisztera) rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli – az ál-

tala létrehozott tanács közremûködésével – az Óvo-dai nevelés országos alapprogramja és a Nat beveze-tésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalato-

kat, szükség esetén kezdeményezi a Kormánynála szükséges módosítást,

b) ellenõrzi a tankönyvkiadást és tankönyvforgalma-zást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos tá-mogatások rendszerét,

c) gondoskodik – az országos pedagógiai-szakmai szol-gáltatásokról és az állami nevelési-oktatási intézmé-nyek számára ingyenesen nyújtott pedagógiai-szak-mai szolgáltatások megszervezésérõl,

d) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben fo-lyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fõ-városi szintû szakmai ellenõrzésérõl, értékelésérõla hivatal közremûködésével,

e) mûködteti a KIR-t,

f) mûködteti az oktatási jogok biztosának hivatalát,

g) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra,

h) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítvány-nyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgálónyomtatványokat, engedélyezi elõállításukat és for-galomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelezõtanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyil-vántartást,

i) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspoli-tikai feladatokat,

j) az e törvényben biztosított tanulói jogok érvényesülé-sének elõsegítésére megszervezi a középiskolai fel-vételi eljárást, kidolgoztatja a középiskolai felvételieljárásban alkalmazott írásbeli felvételi vizsgafel-adatokat.

(3) Az oktatásért felelõs miniszter az általa vezetett mi-nisztérium költségvetésének a terhére országos és térségiszakmai ellenõrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilá-gítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkér-heti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévõ nevelési-okta-tási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai el-lenõrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elem-zést, és ennek eredményérõl tájékoztassa. Ha a fenntartóa felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelõs minisz-ter intézkedésére a hivatal jár el.

(4) Az oktatásért felelõs miniszter kezdeményezi a kor-mányhivatalnál, hogy határidõ kitûzésével hívja felaz érintett települési önkormányzatot a köznevelési felada-tainak ellátásával összefüggõ törvénysértés megszünteté-sére. Az oktatásért felelõs miniszter, ha az egyházi és ma-gánintézmény mûködésével, mûködtetésével összefüg-gésben jogsértés megalapozott gyanúja merül fel, tájékoz-tatja a kormányhivatalt.

(5) A szakképzés irányításával kapcsolatos hatáskörö-ket az oktatásért felelõs miniszter és a szakképesítésért fe-lelõs miniszterek a szakképzésrõl szóló törvényben meg-határozottak szerint gyakorolják.

(6) Az oktatásért felelõs miniszter kinevezi, valamintfelmenti az oktatási jogok biztosát.


78. §

(1) Az oktatásért felelõs miniszter köznevelés-fejlesz-téssel kapcsolatos feladata

a) a köznevelés hosszú és középtávú fejlesztési tervei-nek kidolgozása,

b) az országos vizsgarendszer létrehozása, mûködteté-se, fejlesztése és korszerûsítése, ennek keretébenrendkívüli intézkedés meghozatala az érettségi vizs-ga megszervezésével, megtartásával összefüggés-ben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szin-ten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályokszerinti lebonyolítása,

c) a köznevelésben jelentkezõ pedagógiai problémákvizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások ki-fejlesztése,

d) a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetõk is-mereteinek megújításához szükséges továbbképzésfeltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés ál-lami és önkormányzati irányítási feladataiban közre-mûködõk továbbképzésének segítése,

e) a köznevelés-fejlesztési tervek elõkészítéséhez szak-mai segítség nyújtása,

f) mûködteti az országos pedagógiai-szakmai ellenõr-zés rendszerét, gondoskodik az ebben részt vevõszakértõk képzésérõl és továbbképzésérõl, az ellen-õrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról ésnyilvánosságra hozataláról,

g) nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása,h) az érettségi vizsgaelnöki és szakértõi tevékenység

szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése,i) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nem-

zetiségi nevelés-oktatást segítõ pedagógiai-szakmaiszolgáltatás rendszerének kiépítése, mûködtetése,

j) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támo-gatása, a versenyszabályzat közzététele,

k) évenként országos és térségi mérési, értékelési fel-adatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosí-tása.

(2) Az oktatásért felelõs miniszter szakmai felügyeletetgyakorol a köznevelési rendszert érintõ központi támoga-tások elosztására irányuló pályázatok felett, különös tekin-tettel azok pedagógiai tartalmára.

(3) Az oktatásért felelõs miniszter, az egészségügyértfelelõs miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírá-sával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-okta-tási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatokvégrehajtását.

(4) Az oktatásért felelõs miniszter, a sportpolitikáért fe-lelõs miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásá-val, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíthetia mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását,a sportiskolák megalakulását és mûködését.

(5) Az oktatásért felelõs miniszter, a környezetvédele-mért felelõs miniszter közös programok kiadásával, pályá-zatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás felada-

tainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program, ErdeiÓvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Prog-ram megvalósulását.

(6) Az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõsminiszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírá-sával segíti a közgyûjtemények nevelési-oktatási feladata-inak végrehajtását.

(7) Az oktatásért felelõs miniszter, a honvédelemért fe-lelõs miniszter közös programok kiadásával, pályázatokkiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítia nevelési-oktatási intézményekben folyó honvédelmi ne-velési feladatok végrehajtását.

(8) Az oktatásért felelõs miniszter háromévenkéntösszehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákokközneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma,amely az elõterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvé-nyesülését, és ajánlást fogadhat el, amelyben megfogal-mazza véleményét, javaslatát.

(9) Az oktatásért felelõs miniszter – ha enélkül a szüksé-ges intézkedés megtételére nincs lehetõség – az (1) bekez-dés b) pontjában foglalt rendkívüli intézkedései sorána vizsgaszabályzatban, valamint a tanév rendjében foglal-taktól – az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben –eltérõ módon is eljárhat. Az oktatásért felelõs miniszterdöntését három munkanapon belül meghozza és közzéte-szi. Az oktatásért felelõs miniszter intézkedése a közzété-tel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelõs mi-niszter intézkedését elektronikus úton is közzéteheti.

(10) Az oktatásért felelõs miniszter – a vizsgaszabály-zatról szóló rendeletben meghatározott feltételek fennállá-sa esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásáltalános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljá-rás keretében –

a) megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szak-mai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jo-gát,

b) megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizs-ga eredményét, valamint

c) a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthat-ja,

ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szer-vezték meg, bonyolították le, a bizonyítványt jogellenesenállították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizs-ga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel.

(11) Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt bekell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelõsminiszter határozatát – indokolás nélkül – a Magyarországhivatalos lapja mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesí-tõben közzéteszi. Az oktatásért felelõs miniszter a szakmaivizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyalkapcsolatos döntésének meghozatala elõtt beszerzi a szak-képesítésért felelõs miniszter egyetértését.

(12) Az oktatásért felelõs miniszter az Alaptörvénybenmeghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot eseténhatározatban írja elõ a köznevelési intézmények mûködé-sével, mûködtetésével, a nevelési év, tanítási év megszer-


vezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendel-heti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlé-se elektronikus úton is történhet.

46. Az oktatásért felelõs miniszter köznevelésifeladatkörébe tartozó egyes központi és területifeladatok

79. §

(1) Az oktatásért felelõs miniszter egyes külön jogsza-bályban meghatározott feladat- és hatásköreit az oktatásértfelelõs miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kor-mányrendeletben kijelölt központi hivatala útján látja el.

(2) A kormányhivatal hatósági ellenõrzés keretébenvizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételek-nek megfelelõ mûködését.

(3) A kormányhivatal a hatósági ellenõrzés során feltártszabálytalanság megszüntetése érdekében a következõ in-tézkedéseket teheti:

a) felhívja a köznevelési intézmény vezetõjét a szabály-talanság megszüntetésére, és errõl tájékoztatja az in-tézmény fenntartóját,

b) eljárást kezdeményez a nem állami, nem önkormány-zati fenntartású intézmények esetén a kifizetõ szerv-nél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, fo-lyósításának felfüggesztésére, szükség eseténaz érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-okta-tási intézménybe történõ átvételére, felvételére,

c) felügyeleti bírságot szab ki, amelynek összege nemhaladhatja meg az egymillió forintot,

d) a semmisség megállapítása vagy a megtámadhatódöntés érvénytelenségének megállapítása érdekébenbírósági eljárást indít.

(4) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény sú-lyával arányosan kell kiszabni.

(5) A kormányhivatal a hatósági ellenõrzés során a fel-ügyeleti bírság összegének megállapításánál

a) a jogsértés súlyosságát,b) a jogsértésnek a köznevelési intézmény mûködésére

gyakorolt hatását,c) a gyermekek, a tanulók, a szülõk érdekeinek sérelmét

és az érintettek számát,d) a jogsértéssel okozott kárt,e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, in-

formációk eltitkolását és az arra irányuló szándékot,f) a jogsértõ állapot fennállásának idõtartamát, a jogsér-

tés ismétlõdését, gyakoriságát,g) a jogsértés feltárásában való közremûködést, a jog-

sértés következményeinek felszámolása érdekébentett intézkedéseket és az elért eredményeket, a kár-enyhítés mértékét,

h) a vizsgált idõszak alatt több különbözõ jogsértés el-követése esetén azok számát és hatását, az a)–g) pon-tok szerinti feltételeket egyenként és összességük-ben mérlegelve

figyelembe veszi.

(6) Ha a kormányhivatal a hatósági ellenõrzés során fel-tárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvé-teli kérelem elbírálása során megsértette az egyenlõ bánás-mód követelményét, az érintett szülõ kérelmére megálla-pítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumitagsági viszony létrejöttét. A kormányhivatal akkor hozhathatározatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a ké-relem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötvennap telt el. A kormányhivatal határozatát az osztály, cso-port maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezé-sekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelke-zésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A kormányhiva-tal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adottnevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogvi-szonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági vi-szonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési, tanításiévben legalább egy alkalommal meggyõzõdik arról, hogysérült-e az egyenlõ bánásmód követelménye a nevelé-si-oktatási intézményben.

(7) A kormányhivatal (6) bekezdés alapján hozott hatá-rozata – fellebbezésre tekintet nélkül – végrehajtható.A kormányhivatal a (6) bekezdésben meghatározott intéz-kedéssel egyidejûleg az egyenlõ bánásmód megsértésemiatt az intézményvezetõvel szemben szabálysértési eljá-rást indít.

80. §

(1) Az oktatásért felelõs miniszter az országos mérésifeladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási in-tézményekben folyó pedagógiai tevékenység mérésérõl,értékelésérõl, a tanulók fizikai állapotának és edzettségé-nek vizsgálatáról. Az alapkészségek, képességek országosmérésének minden tanévben ki kell terjednie a közneveléshatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanulóesetében az olvasási-szövegértési és a matematikai alap-készségek fejlõdésének vizsgálatára. Az iskola vezetõje,a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottakszerint – vesz részt az országos mérés-értékelés feladatai-nak végrehajtásában.

(2) Az országos mérés, értékelés összesített és intézmé-nyekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelõs minisz-ter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni,és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintû ada-tokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetõvékell tenni.


(3) Az országos mérés-értékeléshez központilag elké-szített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkal-mazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelybõla kitöltõ tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény méré-se és értékelése céljából az országos mérés-értékelés soránkeletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kap-csolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azono-sítóval ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére.

(4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra al-kalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgál-tatás útján gyûjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulásiés életviteli szokásaira, a szülõk iskolázottságára, foglal-kozására vonatkozó adatokat. A hivatal a feldolgozott ada-tokat visszaküldi az iskolának.

(5) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott országos méré-sek, értékelések során az érintett tanulónál minden esetbenazt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általaelsõ alkalommal kitöltött dokumentumon alkalmaztak.

(6) Az adatokat a tanulói jogviszony megszûnését köve-tõ ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkén-tes adatszolgáltatással gyûjtött adatokat a dokumentumok-nak a hivatalnak történõ megküldést követõ három munka-napon belül törli.

(7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt ada-tok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlõdé-sének figyelemmel kísérése, a fejlõdéshez szükséges peda-gógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljá-ból. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanu-ló fejlõdésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatoka szülõ egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgá-lat részére a tanuló fejlõdésének megállapításával kapcso-latos eljárásban történõ felhasználás céljára.

(8) Ha a tanuló átvétellel iskolát vált, adatait – beleértvea mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell.Az iskola értesíti a hivatalt arról, hogy a mérési azonosítótmelyik iskolának küldte tovább.

(9) A hivatal az országos mérés-értékelés során feldol-gozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülõje ré-szére hozzáférhetõvé teszi.

81. §

A középfokú iskola minden év október 31-éig értesítiaz általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók –a középfokú iskola elsõ két évfolyamán – a tanítási év vé-gén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokúiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, ok-tatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredmé-nyeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldol-gozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az isko-la honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módonnyilvánosságra hozza.

47. Az Országos szakértõi és érettségi vizsgaelnökinévjegyzék

82. §

(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadottjogszabály köznevelési szakértõ igénybevételét írja elõ,vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapítmeg, köznevelési szakértõként kizárólag az a személy ve-hetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározottjogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybe-vételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, nem áll a köz-nevelési szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalko-zástól eltiltás hatálya alatt, és

a) felsõfokú végzettséggel és pedagógus szakképzett-séggel, pedagógus- vagy oktatói munkakörben szer-zett tíz év szakmai gyakorlattal, továbbá pedagó-gus-szakvizsgával rendelkezik, valamint akit peda-gógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a peda-gógus-munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszo-nya megszûnése óta tíz évnél kevesebb idõ telt el,vagy

b) rendelkezik a hivatal engedélyével.(2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértõi tevé-

kenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándé-kát a hivatalnak bejelenteni. A bejelentésben a szolgáltatá-si tevékenység megkezdésének és folytatásának általánosszabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túlmeg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosítóadatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a köz-nevelési szakértõi tevékenység folytatását a hivatal annakengedélyezi, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel ésszakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, ésszakterületének elismert képviselõje. A kérelemben megkell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosítóadatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.

(4) A hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerintiszakértõkrõl Országos szakértõi névjegyzéket vezet,amely tartalmazza a köznevelési szakértõi tevékenységfolytatására jogosult személy természetes személyazono-sító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. A név-jegyzékbõl kizárólag a szakértõi tevékenység végzésérevaló jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását kü-lön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga letételé-hez kötheti.

(6) A hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgael-nöki névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét,lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga vizsgaelnö-ki megbízást kaphatnak. Az Országos érettségi vizsgael-nöki névjegyzékbe az vehetõ fel, aki mesterfokozattal, a 3.melléklet szerint középiskolában pedagógus-munkakörbetöltéséhez szükséges szakképzettséggel, valamint 10 évközépiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógus-


képzõ felsõoktatási intézmény oktatói munkakörben szer-zett gyakorlattal rendelkezik, továbbá részt vett a vizsgael-nöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítés-ben vagy továbbképzésben.

(7) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pá-lyázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati felhívástaz oktatásért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhivatalos lapjában közzé kell tenni. A (6) bekezdés szerintinévjegyzékbe való felvétel öt évre szól. Szakképzés tekin-tetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítésérõl és kiadá-sáról a szakképzésrõl szóló törvény rendelkezik.

(8) A nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-okta-tás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében köznevelésiszakértõi feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatotaz láthat el, aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatáro-zott gyakorlatot a nemzetiségi nevelésben, oktatásban sze-rezte.

(9) A hivatal – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetbenaz engedély visszavonásával egyidejûleg – eltiltja a köz-nevelési szakértõi tevékenység folytatásától vagy a vizs-gaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakér-tõi névjegyzékbõl, az Országos érettségi vizsgaelnöki név-jegyzékbõl azt, aki a tevékenységére vonatkozó, e tör-vényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabálybanmeghatározott szabályokat súlyosan megszegi.

(10) A köznevelési szakértõi tevékenység (1) bekezdésb) pontja szerinti engedélyezése iránti kérelem benyújtásá-val egyidejûleg a kérelmezõ hatósági bizonyítvánnyal iga-zolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, és nem áll a köz-nevelési szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalko-zástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fenn-állására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerva hivatal részére – annak a köznevelési szakértõi tevékeny-ség engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából be-nyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigény-lés során a hivatal a (11) bekezdésben meghatározott ada-tokat igényelheti a bûnügyi nyilvántartó szervtõl.

(11) A hivatal az (1) bekezdés szerinti köznevelési szak-értõi tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolyta-tott hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi azt is, hogya köznevelési szakértõ büntetlen elõéletû-e, és nem áll-ea köznevelési szakértõi tevékenység folytatását kizárófoglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzéscéljából a hivatal adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartá-si rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irá-nyulhat, hogy a köznevelési szakértõ büntetlen elõéletû-e,valamint a köznevelési szakértõi tevékenység folytatásátkizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(12) A (10) és (11) bekezdés alapján megismert szemé-lyes adatokat a hivatal

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti köznevelési szakér-tõi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerõsbefejezéséig, vagy

b) a (11) bekezdés szerinti hatósági ellenõrzés idõtarta-mára vagy a névjegyzékbõl való törlésre irányuló el-járásban az eljárás jogerõs befejezéséig

kezeli.

48. A fenntartó kötelezettségei és jogai

83. §

(1) A három vagy annál több nevelési-oktatási intéz-ményt fenntartó települési önkormányzat köznevelésiügyekkel foglalkozó bizottságot létesít és mûködtet.A fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gya-korlásával összefüggõ döntés-elõkészítõ munkában a pe-dagógus-munkakör betöltésére jogosító – 3. melléklet sze-rinti – felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ sze-mélynek kell közremûködnie.

(2) A fenntartóa) e törvényben foglalt keretek között dönt a köznevelé-

si intézmény létesítésérõl, gazdálkodási jogkörérõl,átszervezésérõl, megszüntetésérõl, tevékenységi kö-rének módosításáról,

b) dönt a köznevelési intézmény nevének megállapítá-sáról, az óvodába történõ jelentkezés módjáról, a na-gyobb létszámú gyermekek egy idõszakon belülióvodai felvételének idõpontjáról, az óvoda heti éséves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

c) meghatározza a köznevelési intézmény költségveté-sét, továbbá a kérhetõ térítési díj és tandíj megállapí-tásának szabályait, a szociális alapon adható kedvez-mények feltételeit,

d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvo-dai csoportok számát, az adott tanítási évben az isko-lában indítható osztályok, a kollégiumban szervez-hetõ csoportok számát,

e) ellenõrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodá-sát, mûködésének törvényességét, hatékonyságát,a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatá-si intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédel-mi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset meg-elõzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartónem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermek-balesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény szék-helye szerint illetékes kormányhivatalnak,

f) a köznevelési intézmény vezetõjének megbízása, ki-nevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszonymegszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvénybenfoglalt korlátozó rendelkezések keretei között gya-korolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intéz-mény vezetõje felett,

g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosz-tását, továbbképzési programját,


h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiaiprogramjában meghatározott feladatok végrehajtá-sát, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,

i) ellenõrzi a pedagógiai programot, a házirendet, vala-mint a SZMSZ-t.

(3) A fenntartóa) a köznevelési intézmény megszüntetésével,b) átszervezésével,c) feladatának megváltoztatásával,d) nevének megállapításával,e) vezetõjének megbízásával és megbízásának vissza-

vonásávalösszefüggõ döntése vagy véleményének kialakítása

elõtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése elõtt ki

kell kérni:a) az intézmény alkalmazotti közössége,b) az iskolaszék,c) az iskolai szülõi szervezet,d) az iskolai diákönkormányzat,e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevõ intéz-

mény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal– a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiá-nyában az érintett országos nemzetiségi önkormány-zat,

f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fõvárosi, me-gyei gazdasági kamara

véleményét.(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott vélemény ki-

alakításához minden olyan információt hozzáférhetõvékell tenni a véleményezési joggal rendelkezõk részére,amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezéséreáll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáfér-hetõvé tételének napjától számítva – legalább tizenöt na-pot kell biztosítani az érdekeltek részére.

(6) Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelésiintézményt tart fenn, a (3)–(4) bekezdés szerinti vélemé-nyeztetési kötelezettségének – a nevelési-oktatási intéz-mény átalakítása, megszüntetése, vezetõjének megbízásaés megbízásának visszavonása kivételével – eleget tehetúgy is, hogy a tervezett intézkedésrõl szóló tájékoztatótaz érintett köznevelési intézmény vezetõjének küldi megazzal, hogy a helyben szokásos módon hozza nyilvános-ságra, és hívja fel a (4) bekezdésben meghatározottak fi-gyelmét arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésévelkapcsolatos véleményüket a (5) bekezdésben meghatáro-zott határidõ biztosítása mellett a köznevelési intézményvezetõjének küldhetik meg. A köznevelési intézmény ve-zetõje a véleményeket a véleményezési határidõ lejártátkövetõ öt munkanapon belül megküldi a fenntartónak.

(7) A magyar nyelvi elõkészítés, a nemzetiség nyelvénfolyó nevelés és oktatás iránti igényt a kormányhivatalévente köteles felmérni az érintett elsõ óvodai nevelési év-re, elsõ iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók köré-ben az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat ésaz országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

84. §

(1) A fenntartó a köznevelési intézmény részére új fel-adatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával ál-lapíthat meg.

(2) A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költség-vetésében – gondoskodik az iskolaszék, a szülõi szervezet,továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat mûkö-dési feltételeirõl.

(3) A fenntartó tanítási évben, továbbá – a július-au-gusztus hónapok kivételével – nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot,óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenn-tartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai cso-portot nem szerveztethet át, és nem szüntettethetmeg,

c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtat-hatja meg.

(4) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó ren-delkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlás-sal történõ megszûnésekor, az önkormányzatok szétválá-sával összefüggõ vagyonmegosztáskor, az egyéni vállal-kozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jo-gosult.

(5) Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezéstnem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoz-tatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, merta már meglévõ épületet, helyiséget, területet megfelelõidõben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-okta-tási intézmény által használt épület, helyiség, terület várat-lanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerû használatra.

(6) Az egyházi és más nem állami, nem önkormányzatiintézményfenntartó részére a kormányhivatal engedélyez-heti a székhely, telephely változását tanítási évben, neve-lési évben más, elõre nem látható okból is. Ha az egyháziés más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntar-tó három éven belül másodszor kéri elõre nem látható ok-ból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kor-mányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésébenszabályozott törvényességi ellenõrzést.

(7) A fenntartó legkésõbb az intézkedés tervezett végre-hajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat dön-tést

a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának át-adásával,

b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amelytörténhet:ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy össze-

olvadás,bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy ki-

válás,c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,d) az alapfokú mûvészeti iskolában a tanszak indításá-

val és megszüntetésévelkapcsolatban.


(8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt egyéb átszervezésrevonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja.

(9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemze-tiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kol-légiumi nevelésben közremûködõ nevelési-oktatási intéz-mény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásábanközremûködõ pedagógiai szakszolgálatot ellátó intéz-mény

a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, átszervezéséhez,nevének megállapításához,

b) költségvetésének meghatározásához és módosításá-hoz,

c) az intézményben folyó szakmai munka értékelésé-hez,

d) SZMSZ-ének jóváhagyásához,e) pedagógiai programjának, pedagógiai-mûvelõdési

programjának jóváhagyásához és végrehajtásánakértékeléséhez,

f) vezetõjének megbízásával, megbízásának visszavo-násával összefüggõ véleményéhez

beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormány-zat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területinemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátóköznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi ön-kormányzat egyetértését.

85. §

(1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelé-si intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programjatekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap állrendelkezésre.

(2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommalkötelezheti az intézményvezetõt arra, hogy az intézménytevékenységérõl átfogó módon beszámoljon.

(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helybenszokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatásiintézmény munkájával összefüggõ értékelését.

(4) A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainakgyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézményszakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatás-köreit, a köznevelési intézmény vezetõjének munkáltatóijogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági veze-tõ feletti munkáltatói jogokat.

49. A köznevelési intézmény ellenõrzése

86. §

(1) A köznevelési intézmény ellenõrzése leheta) pedagógiai-szakmai,b) törvényességi,c) hatóságiellenõrzés.

(2) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellen-õrzésében – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel –köznevelési szakértõ vehet részt. Szakképzõ iskolábanfolytatott pedagógiai-szakmai ellenõrzést szakmai szakér-tõ bevonásával kell végezni.

(3) Ha a pedagógiai-szakmai ellenõrzés nemzetiségi fel-adatot ellátó köznevelési intézményben folyik

a) az ellenõrzést a nemzetiség nyelvét beszélõ szakértõvezetheti, ha nincs ilyen szakértõ, a vizsgálatot nem-zetiség nyelvét beszélõ pedagógus bevonásával kellvégezni,

b) a pedagógiai-szakmai ellenõrzésrõl értesíteni kellaz országos nemzetiségi önkormányzatot, amelya szakmai ellenõrzésben részt vehet olyan szakirá-nyú felsõfokú végzettséggel és szakterületén szerzetttízéves gyakorlattal rendelkezõ delegáltjával, akiszakterületének elismert képviselõje.

(4) A pedagógiai-szakmai ellenõrzés megkezdése elõttlegalább hét nappal az ellenõrzés vezetõjének egyeztetniekell a köznevelési intézmény vezetõjével és azzal, akiaz ellenõrzést kezdeményezte, a pedagógiai-szakmai el-lenõrzés idõtartamát, formáját, módszereit, az ellenõrzésidõpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módonnyilváníthatnak véleményt az ellenõrzés megállapításai-ról. Az oktatásért felelõs miniszter által szervezett pedagó-giai-szakmai ellenõrzés megkezdése elõtt legalább hétnappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartó-ját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenõrzés lefolyta-tásánál jelen lehet.

(5) A pedagógiai-szakmai ellenõrzés megállapításaitmegkapja az, akit az ellenõrzés érintett, továbbá az, akineka kezdeményezésére az ellenõrzés indult, valamint a fenn-tartó. Ha az ellenõrzés nemzetiségi feladatot ellátó közne-velési intézményben folyik, a szakmai ellenõrzés megálla-pításait meg kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségiönkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi ön-kormányzatnak.

(6) A pedagógiai-szakmai ellenõrzés megállapításaita személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtar-tásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlap-ján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbáaz ellenõrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.

(7) A köznevelési intézményben folyó törvényességi el-lenõrzésnél a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmaznikell azzal az eltéréssel, hogy az elõzetes egyeztetésre vo-natkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az el-lenõrzés eredményességét veszélyezteti.

(8) A köznevelési intézményben szakmai ellenõrzéstvégzõ személynek és a törvényességi ellenõrzést végzõszemélynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jog-köre.


87. §

(1) Az oktatásért felelõs miniszter mûködteti az orszá-gos pedagógiai-szakmai ellenõrzés rendszerét. Ennek ke-retei között a köznevelési intézményben folyamatos peda-gógiai-szakmai ellenõrzést szervez, amely intézményen-ként ötévente ismétlõdõ, értékeléssel záruló vizsgálat.Szakképzõ intézmények pedagógiai-szakmai ellenõrzésé-be szükséges bevonni a szakképesítésekért felelõs minisz-terek által kijelölendõ intézményeket.

(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzést a hiva-tal szervezi a kormányhivatal közremûködésével.

(3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés céljaa pedagógusok munkájának külsõ, egységes kritériumokszerinti ellenõrzése és értékelése a minõség javítása érde-kében. Az ellenõrzés kiterjed fenntartótól függetlenülminden köznevelési intézményre.

(4) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés különö-sen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az in-terjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszere-it alkalmazza. Az intézmény ellenõrzését legalább három,a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakér-tõbõl álló csoport végzi. A szakértõi csoport intézkedésrenem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzõkönyvbenrögzíti.

(5) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzésbenaz a köznevelési szakértõ vehet részt, aki a külön jogsza-bályban elõírt továbbképzés követelményeit teljesítette.Az intézmény ellenõrzésében részt vevõ szakértõ kijelölé-séhez a fenntartó egyetértése szükséges.

(6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogokgyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenõr-zés eredményét figyelembe kell venni.

(7) Az országos pedagógiai-szakmai ellenõrzés eredmé-nye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó szá-mára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak.

50. A köznevelési rendszer finanszírozása

88. §

(1) A köznevelés rendszerének mûködéséhez szükségesfedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulá-sa biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló ál-tal igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályaiszerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tan-díj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészít-het ki. A fenntartó biztosítja az általa engedélyezett több-letszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgálóköltségvetési elõirányzat összegét az éves költségvetésitörvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb felada-tainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biz-tosíthat.

(3) A központi költségvetés a nem állami szerv általfenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásá-hoz költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltéte-le, hogy az intézmény a mûködési engedélyben foglaltak-nak megfelelõen végzi tevékenységét.

(4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a neve-lési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellá-tásához szükséges pedagógusok és a nevelõ-oktató mun-kát közvetlenül segítõ alkalmazottak illetményét, munka-bérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat kere-tében biztosított ellátás idõkereteit külön jogszabály álla-pítja meg. Nem állami fenntartású szakképzõ iskola eseté-ben a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltéte-le, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössöna kormányhivatallal.

(5) Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzatiintézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-okta-tási feladatok központi költségvetési finanszírozása az ál-lami fenntartású intézményekre vonatkozó általános sza-bályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.

89. §

(1) Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorúvagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakó-hellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhetõ,hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továb-bá ha a szülõk ezt igénylik, a települési önkormányzat kez-deményezésére a kormányhivatal gondoskodik arról, hogyhelyben mûködjék egy óvodai vagy egységes óvoda-böl-csõdei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagis-kola.

(2) A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csopor-tot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kelltartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc gyer-mek, tanuló szülõje kéri.

(3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározniannak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenn-tartó kap a piaci áron forgalomba kerülõ tanulói tanköny-vek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjá-ról a nevelõtestület a tankönyvpiac rendjérõl szóló tör-vényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tan-könyvpiac rendjérõl szóló törvényben meghatározottakszerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellá-tásról.

(4) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározniannak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kapa gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezé-séhez, figyelembe véve a gyermekek védelmérõl ésa gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottnormatív kedvezményeket.

(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére biz-tosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégi-umi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcso-lódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklé-


se, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott tá-mogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segéd-könyv, étkezés, utaztatás) a köznevelési intézmény fenn-tartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megálla-pításánál adómentes szolgáltatásnak minõsül.

51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

90. §

(1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatásiintézmény akkor mûködhet, akkor adhat ki külföldi bizo-nyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik,az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általakiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási in-tézménynek megfelelõ bizonyítványnak jogszerûen elis-merik, és az elismerést hitelt érdemlõen bizonyították, fel-téve hogy az intézmény mûködése nem ellentétes az Alap-törvényben foglaltakkal. E rendelkezéseket a nemzetköziiskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel,hogy az elismerést az intézményt akkreditáló nemzetköziszervezetnek kell kiadnia. A külföldi nevelési-oktatási in-tézményt az oktatásért felelõs miniszter – az intézményfenntartójának kérelme alapján – nyilvántartásba veszi ésengedélyezi a mûködését.

(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására,az intézményben folyó nevelõ és oktató munkára, valamintannak ellenõrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal össze-függõ ügyekre és döntésekre annak az államnak az elõírá-sait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intéz-ményt sajátjának elismerte. A 34. § (2) bekezdésében meg-határozott törvényességi ellenõrzést a hivatal látja el.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási in-tézmény Magyarországon nemzetközi szerzõdés alapján islétrejöhet és mûködhet. A nemzetközi szerzõdés alapjánlétrejött és mûködõ nevelési-oktatási intézményeket az ok-tatásért felelõs miniszter hivatalból felveszi a nyilvántar-tásba. A nemzetközi szerzõdés alapján létrejött és mûködõnevelési-oktatási intézményeknek – a (2) bekezdésbenmeghatározott – törvényességi ellenõrzésére vonatkozórendelkezéseket a nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelke-zésének hiányában kell alkalmazni.

(4) Ha a mûködés helye szerinti állam belsõ joga vagynemzetközi szerzõdés ezt lehetõvé teszi, magyar közneve-lési intézmény külföldön az oktatásért felelõs miniszterengedélyével alapítható. Ha a magyar nevelési-oktatási in-tézmény székhelye külföldön, magyar külképviseletenvan, az oktatásért felelõs miniszter veszi nyilvántartásba,és ellátja a törvényességi ellenõrzéssel kapcsolatos felada-tokat.

(5) A külföldön mûködõ magyar nevelési-oktatási in-tézmény létesítéséhez és mûködéséhez adott engedélybenmeg kell határozni az alapítás és mûködés feltételeit.A külföldön mûködõ magyar nevelési-oktatási intézménytaz oktatásért felelõs miniszter nyilvántartásba veszi és

gyakorolja a 34. § (2) bekezdésében meghatározott jogkö-röket.

(6) Az a külföldi köznevelési intézmény, amelyet abbanaz államban, ahonnan származik, nevelési-oktatási intéz-ménynek nem ismerték el, Magyarország területén csakakkor mûködhet, ha az oktatásért felelõs miniszter nyil-vántartásba vette.

(7) A külföldi köznevelési intézmény, a nemzetközi is-kola fenntartójával az oktatásért felelõs miniszter köthetköznevelési szerzõdést.

(8) Az e §-ban szabályozott köznevelési intézményekkötelesek bejelentkezni a KIR-be és adatot szolgáltatniszámára.

(9) A Magyarország területén tartózkodó menedékesekgyermekei részére az oktatásért felelõs miniszter – az ide-genrendészetért és menekültügyért felelõs miniszteregyetértésével – ideiglenes mûködési engedély kiadásávalengedélyezheti nevelési-oktatási intézmény mûködéséta 90. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányá-ban is, ha mûködése nem ellentétes az Alaptörvénybenfoglaltakkal. Az ideiglenes mûködési engedély egy évreszól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideigle-nes mûködési engedély iránti kérelmet az idegenrendésze-tért és menekültügyért felelõs miniszter nyújtja be. Az ide-iglenes mûködési engedély kiadásával egyidejûleg a neve-lési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni.Az ideiglenes mûködési engedélyben az oktatásért felelõsminiszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéketélvezõk Magyarország területén gyermekeik részére meg-szervezték az óvodai nevelést vagy iskolai nevelés-okta-tást. Az ideiglenes mûködési engedély nem jelenti annakelismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelelazon ország elõírásainak, ahonnan az ideiglenes menedé-ket élvezõk Magyarország területére érkeztek, továbbánem jelenti az iskola által kiállított bizonyítvány Magyar-ország részérõl történõ elismerését.

91. §

(1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat ta-nulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi ne-velési-oktatási intézményben is teljesítheti.

(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön törté-nõ folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljá-ból – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartóz-kodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegy-zõjének, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott,az iskola igazgatójának.

(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországitanulói jogviszonya szünetel.


92. §

(1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvo-dai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyar-országon, ha

a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerinta magyar állampolgárokkal azonos jogok illetikmeg,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõszemélyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló tör-vény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogátMagyarországon gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról éstartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik ésbevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Ma-gyarország területén való tartózkodásra jogosító en-gedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási in-tézménybe történõ felvételénél igazolni kell.

(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddigmegfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek,az óvodai nevelést, és – ha a magyar jog szerinti tanköteleskort eléri – az iskolai nevelés-oktatást, a kollégiumi neve-lést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettségfennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkez-dett és a tankötelezettség megszûnése után folytatott tanul-mányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltéte-lekkel veheti igénybe.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elisme-rés iránti kérelem benyújtásától kezdõdõen gyakorolhatjáka (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdésb), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorol-ható, ha a szülõ három hónapot meghaladó tartózkodásrajogosító engedéllyel rendelkezik és keresõtevékenységetfolytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyerme-ke tekintetében is alkalmazni kell.

(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért fele-lõs miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívóle-vélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkalazonos feltételek szerint veheti igénybe.

(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozikaz (1)–(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá – ha nemzet-közi szerzõdés vagy jogszabály másképpen nem rendelke-zik –, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbáa pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet.A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó ki-adások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intéz-mény vezetõje a díjat a fenntartó által meghatározott sza-bályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek óvo-dai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához az oktatásértfelelõs miniszter nevelési-oktatási programokat ad ki.

(9) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmá-nyok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytatha-

tók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló fel-vételérõl az iskola igazgatója dönt.

(10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatójanem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelõs miniszter,szakképzés esetén a szakképesítésért felelõs miniszter vé-leményét.

93. §

Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot külföl-dön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, megfe-lelõ felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetkö-zi szerzõdés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítéstaz iskola fenntartója, kormányhivatal által mûködtetettérettségi vizsgabizottság, a jogutód nélkül megszûnt köz-nevelési intézmény esetén – a területileg illetékes levéltáradatszolgáltatása alapján – a kormányhivatal végzi el, ésaz oktatásért felelõs miniszter, a külpolitikáért felelõs mi-niszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyaror-szági külképviselete hitelesíti felül.

52. Felhatalmazó rendelkezések

94. §

(1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelõs miniszter,hogy

a) a köznevelési intézmények mûködésének szakmaiszabályait, a tanév rendjét, a köznevelési intézmé-nyek vezetõi megbízásával kapcsolatos eljárást;a köznevelési intézmények névhasználatával, címer-használatával, a tanulók felvételével kapcsolatoskérdéseket, a diákkörök, diákönkormányzatok mû-ködésére vonatkozó részletes szabályokat, diák-sport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmé-nyek kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégi-umi szék, szülõi szervezet, intézményi tanács mûkö-désének részletes szabályait, a köznevelési intézmé-nyek ügyintézésének, iratkezelésének általános sza-bályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat,az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalese-tek megelõzésével kapcsolatos feladatokat, továbbáa balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és je-lentésével összefüggõ tevékenységet,

b) az ágazati minõségpolitikai feladatok ellátásának,az országos mérési feladatok szervezésének, a tanu-lók fizikai állapotának és edzettségének mérésévelkapcsolatos feladatokat, a teljesítmény értékelésé-nek rendjét és elveit,

c) a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a nem-zetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanításinyelvû iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelésiigényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve,a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának


irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprog-ramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú mûvé-szetoktatás követelményei és tantervi programja ki-adását és bevezetését,

d) a sajátos nevelési igényû gyermekek nevelésével ésoktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, ma-gatartási nehézséggel küzdõ gyermekekkel kapcso-latos szakértõi vélemény elkészítésével összefüggõeljárást, a szakértõi bizottság mûködését, az orszá-gos és más szakértõi és rehabilitációs tevékenységet,az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezésé-nek és mûködtetésének részletes szabályait,

e) az óvodai nevelésben való kötelezõ részvétel, a tan-kötelezettség, a fejlesztõ nevelés, fejlesztõ neve-lés-oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat,a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdése-ket és – az államháztartásért felelõs miniszterrelegyetértésben – a tanulókat megilletõ juttatásokat,kedvezményeket,

f) az egységes óvoda-bölcsõde létesítésének feltételeit,a létesítés és mûködés, a nevelésben való közremû-ködés szakmai szabályait és a harmadik életévüketbe nem töltött gyermekek felvételének feltételeit,

g) az egyházi és magánintézmény mûködése megkez-déséhez szükséges engedély kiadásának részletesszabályait és az azzal kapcsolatos mellékleteket,a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szak-mai szolgáltatások ellátásában való közremûködésfeltételeit,

h) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáz-tatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszerve-zését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételénekrendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intéz-mény mûködését; a nevelési-oktatási intézményekrészvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgála-tok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók neve-lésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését,az ellenõrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattalkapcsolatos jegyzõi eljárás indításával összefüggõkérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét,azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszol-gálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhetõ,a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények ésa pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intéz-ményekben történõ foglalkoztatáshoz és a vezetõimegbízáshoz szükséges képesítési követelményeket,a kormányhivatal egyházi és magánintézmények en-gedélyezési eljárásával összefüggõ, valamint a tör-vényességi ellenõrzésükkel kapcsolatos szakmaiszabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggõigazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét,mértékét, a megállapított összeg befizetésének sza-bályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit,továbbá a vizsgáztatással, a szakértõi és más szolgál-tató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapí-tásának kérdéseit,

i) az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, to-vábbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinekkiadását,

j) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, vala-mint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és ki-adását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltéte-leit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kap-csolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékbõl való törlésrendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét,a nem üzletszerû tankönyvforgalmazást, a kötelezõeszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettan-tervek, nevelési-oktatási program jóváhagyásánakrendjét, valamint az e pontban felsorolt eljárásokkalösszefüggõ igazgatási szolgáltatási díj megállapítá-sának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befi-zetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásá-nak kérdéseit,

k) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait ésmûködésének szabályait,

l) a 82. § szerinti köznevelési szakértõi és érettségi vizs-gaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltéte-leit, a köznevelési szakértõi tevékenység 82. §(1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetvea 82. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély ki-adásának, valamint az Országos szakértõi névjegy-zékbe, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegy-zékbe történõ felvétel részletes eljárási szabályait ésa köznevelési szakértõi, az érettségi vizsgaelnöki te-vékenység folytatásának szakmai feltételeit, a köz-nevelési szakértõk és a vizsgaelnökök továbbképzé-sét és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásánakkövetkezményeit, valamint az Országos szakértõinévjegyzék és az Országos érettségi vizsgaelnökinévjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adat-tartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozórészletes eljárási szabályokat, az e pontban felsorolteljárásokkal összefüggõ igazgatási szolgáltatási díjmegállapításának rendjét, mértékét, a megállapítottösszeg befizetésének szabályait, a befolyt összegfelhasználásának kérdéseit,

m) a közneveléssel összefüggõ feladatok ellátását szol-gáló képzéseket,

n) az országos szaktanácsadói tevékenység keretébenmegszervezésre kerülõ, nem tantárgyhoz, nem szak-területhez kötõdõ szaktanácsadói feladatokat, azokmegszervezését, valamint az országos szaktanács-adói tevékenységhez kapcsolódó további szakmaikövetelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterü-lethez kötõdõ országos szakmai szolgáltatások körét,területeit, megszervezését, az országos pedagógi-ai-szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit,az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretébenpedagógiai-szakmai szolgáltatásokat nyújtó intéz-mény kijelölését,


o) azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a ke-reset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a ke-reset-kiegészítés legkisebb összegét,

p) a köznevelési intézményekben lefolytatható ellenõr-zések részletes szabályait, a hivatal által szervezettországos pedagógiai-szakmai ellenõrzés mûködésirendjét, lebonyolításának szabályait, az országos pe-dagógiai-szakmai ellenõrzésben részt vevõ szakér-tõk tevékenysége folytatásának szakmai feltételeit,

q) az alkotói szabadság igénybevételének részletes sza-bályait,

r) a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét, a tanév szer-vezésével kapcsolatos feladatokat, így különösena tanév kezdõ és befejezõ napját, azt az idõszakot,amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás fo-lyik, a tanítási szünetek szervezésének idõszakát ésidõtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának,az érettségi vizsga és a szakmai vizsga idõszakát,

s) az országos tanulmányi verseny szabályzatát,t) a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez

szükséges nevelési-oktatási programokat, a Közne-velési Hídprogramba történõ bekapcsolódás részle-tes szabályait

rendeletben állapítsa meg.(2) Az oktatásért felelõs miniszter az (1) bekezdésben

meghatározott jogköréta) a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelõs

miniszterrel,b) az (1) bekezdés h), j) és l) pontja szerinti egyes szol-

gáltatásokkal összefüggõ igazgatási szolgáltatási díjtekintetében az adópolitikáért felelõs miniszterrel

egyetértésben gyakorolja.(3) Felhatalmazást kapa) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a Magyar

Honvédség, valamint a rendvédelmi szerv irányítá-sáért felelõs miniszter, hogy a rendvédelmi szervmûködésének sajátosságaira tekintettel – az oktatá-sért felelõs miniszter egyetértésével – a tanulók joga-ira és kötelességeire, a pedagógusok végzettségéreés szakképzettségére, jogaira és kötelességeire,az intézményvezetõ megbízására vonatkozó eltérõrendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhezszükséges egészségügyi követelményeket, pályaal-kalmassági követelményeket, valamint ezek megál-lapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátá-sával való megbízást,

b) az egészségügyért felelõs miniszter, hogy az oktatá-sért felelõs miniszter egyetértésével a tanulók rend-szeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését,ennek keretében különösen az óvodába járó gyer-mek, valamint a tankötelezettség végéig az általánosiskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenkéntilegalább egyszeri fogászati, szemészeti és általánosszûrõvizsgálaton való részvételének részletes sza-bályait

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának beve-zetését és kiadását,

b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását,

c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetésétés kiadását,

d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kap-csolatos kérdéseket,

e) a pedagógusok fõvárosi, megyei állandó helyettesíté-si rendszerének létrehozását és mûködtetését,

f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagó-gus-továbbképzés rendszerét, a továbbképzésbenrésztvevõk juttatásait, kedvezményeit; a pedagó-gus-továbbképzés programjának, az érettségi vizsgavizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes sza-bályait, a pedagógus-továbbképzési programok akk-reditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkre-ditált továbbképzés indításával összefüggõ adatszol-gáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyil-vántartásának rendjét, a továbbképzés minõségbiz-tosításának, ellenõrzésének rendjét, az ellenõrzés so-rán feltárt hiányosságok, a minõségbiztosítás köve-telményeinek megszegése esetén alkalmazható jog-következményeket, az e bekezdésben meghatározotteljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjmegállapításának rendjét, mértékét, a megállapítottösszeg befizetésének szabályait, a befolyt összegfelhasználásának kérdéseit,

g) a pedagógusok elõmeneteli rendszerét, az egyes fo-kozatokba történõ besoroláshoz szükséges követel-ményeket, a minõsítõ vizsgát és a minõsítési eljárástlefolytató bizottság mûködését, a szakmai kritériu-mokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minõ-sítõ vizsga és a minõsítési eljárások során adható mi-nõsítések feltételeit, a minõsítésekhez kapcsolódófokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategó-riákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ága-zati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellék-letben meghatározott keretek között az illetménypót-lék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításá-nak részletes szabályait, a megismételt minõsítõvizsga és minõsítési eljárások költségét, valamintaz ezért kérhetõ díj mértékét, befizetésének szabá-lyait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendel-hetõ rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készen-lét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyeletalatt elrendelt munkavégzés díjazását is magábanfoglaló átalánydíjazás megállapításának szabályaités mértékét, a nevelés-oktatást elõkészítõ, nevelés-oktatással összefüggõ egyéb feladatok körét, az esetihelyettesítésnek minõsülõ helyettesítést, a halmozot-tan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók szülei is-kolai végzettséggel összefüggõ önkéntes nyilatkoza-tának kérdéseit, valamint az igazgatótanács mun-káltatói jogosítványait,


h) a köznevelés információs rendszerének létrehozását,mûködtetését, az információs rendszer részére törté-nõ adatszolgáltatás rendjét,

i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit,az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait,

j) az egyházi és magánintézményeket megilletõ –a költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott –állami hozzájárulások megállapításának, folyósítá-sának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszá-molással, felhasználással összefüggõ adatszolgálta-tást, továbbá az ellenõrzés rendjét, valamint az egy-házi és a nemzetiségi önkormányzati fenntartót meg-illetõ kiegészítõ támogatás igénylésének, a jogosul-tat megilletõ kiegészítõ támogatás megállapításánakrendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülõkiegészítõ támogatás igényléséhez szükséges adat-szolgáltatást és a kiegészítõ támogatás folyósításá-nak, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszá-molással, felhasználással összefüggõ ellenõrzésrendjét, a kiegészítõ támogatás megállapításáhozszükséges kormányhivatal általi, társulási tanácselnöki adatszolgáltatást,

k) az oktatásért felelõs miniszter egyes feladat- és ha-tásköreit ellátó központi hivatal és az által ellátottfeladat-és hatáskörök kijelölését,

l) a kormányhivatal köznevelési feladatköre ellátásávalkapcsolatos illetékességi szabályokat,

m) az érettségiben részt vevõ pedagógusok díjazásávalkapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán valórészvétellel összefüggõ – a hivatal által megállapít-ható – vizsgadíj megállapításának elveit, a diákiga-zolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával össze-függõ igazgatási szolgáltatási díj megállapításának,befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a köz-nevelés információs rendszerével összefüggõ igaz-gatási szolgáltatási díj megállapításának és befizeté-sének rendjét, a befolyt összeg felhasználásánakrendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kap-csolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításá-nak és beszedésének, befizetésének rendjét, vala-mint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pe-dagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációseljárással összefüggõ igazgatási szolgáltatási díj,egyes szolgáltató tevékenységgel összefüggõ díjazásmegállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasz-nálását, illetõleg a befizetés rendjét, a pedagó-gus-ösztöndíj alapítását,

n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntar-tóként részt vevõ szerv kijelölését, a települési ön-kormányzati fenntartású köznevelési intézményekfenntartói joga állam általi átvételének, az államifenntartással összefüggõ adatváltozások KIR-bentörténõ átvezetésének részletes szabályait,

o) az állami fenntartású intézmény mûködtetésének át-vétele céljából a települési önkormányzattal köthetõköznevelési szerzõdés megkötéséhez szükséges,

a települési önkormányzat anyagi helyzetének vizs-gálatára vonatkozó részletes szabályokat, a települé-si önkormányzat által köznevelési szerzõdés alapjánmûködtetett intézmény mûködésének tárgyi, szak-mai feltételeiben bekövetkezõ változás vizsgálatá-nak részletes szabályait,

p) a térítésmentes, a térítési díj, valamint tandíj ellené-ben igénybe vehetõ szolgáltatások körét,

q) az e törvényben foglalt bírságok kiszabására jogosulthatóság vagy hatóságok kijelölését, a közigazgatásibírsággal sújtandó jogszabálysértések esetén kiszab-ható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részle-tes szabályait, valamint a beszedett bírság felhaszná-lását,

r) a bizonyítvánnyal tanúsított végzettség, szakképzett-ség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti beso-rolási rendjét

rendeletben állapítsa meg.(5) A (4) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott

kormányrendeleteknek a Kormány részére történõ benyúj-tásához – a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelését, isko-lai nevelését, oktatását érintõ kérdésekben – be kell szerez-ni az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.

53. Hatályba léptetõ rendelkezések

95. §

(1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivéte-lekkel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 18. §, a 45. § (2) és (4) bekezdés, az 50. § (7) be-kezdés, a 74–76. §, 95. § (7) bekezdés 2013. január 1-jénlép hatályba.

(3) A 4. § 12. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 13. §(4) bekezdés b) pontja, a 14. §-a, a 25. § (7) bekezdés,a 27. § (1)–(10) bekezdés, 27. § (12)–(13) bekezdés,28–29. §, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés a) pont, a 46. §(5) bekezdés, az 55. § (1) bekezdés, a 61. § (3) és (5) be-kezdés, a 62. § (3) és (5)–(14) bekezdés, a 64–65. §, a 69. §(5)–(6) bekezdés, a 88. § (4)–(5) bekezdés, a 89. §(1)–(2) bekezdés, 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet,a 2. melléklet, a 4. melléklet, az 5. melléklet, a 6. melléklet,a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013. szeptember 1-jén léphatályba.

(4) A 8. § (2) bekezdés, az 53. § (1) bekezdés, 95. §(9) bekezdés 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 6. § (2) bekezdés e) pont „szakközépiskolábana szakközépiskola ágazatának megfelelõ szakmai vizsga-tárgy” szövegrésze 2016. január 1-jén lép hatályba.

(6) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. éviLXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1–3. §-a, 4. §(1)–(3) bekezdése, 4. § (5)–(7) bekezdése, 4/A–5. §-a, 6. §(1) és (3)–(6) bekezdése, 7–11. §-a, 12. § (1) bekezdésb)–h) pontja, (2)–(6) bekezdése, 13–14. §-a, 15. § (1)–(2) és(5)–(6) bekezdése, 16. § (2)–(3) és (5)–(7) bekezdése,


17. §-a, 18–23. §-a, 24. § (1) bekezdése, 25–26. §-a, 27. §(1)–(7) bekezdése, 27. § (9)–(13) bekezdése, 28–33. §,36–38. §-a, 39. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 40–51. §-a,52. § (15)–(16) bekezdése, 54–65. §-a, 66. § (1)–(8) bekez-dése és (10)–(11) bekezdése, 67–68. §-a, 69. § (3)–(5) be-kezdése, 70–73. §-a, 75–84. §-a, 92–93. §-a, 94. §(1)–(2) bekezdése, 94. § (3) bekezdés a)–e), g)–k) pontja,m)–p) pontjai, 94. § (4)–(7) bekezdése, 95–117. § 118. §(1)–(2) bekezdése és (7)–(11) bekezdése, 119–120. §-a,121. § (1) bekezdés 1–13. pontja, 15–46. pontja,(2)–(10) bekezdése, 122. § (2)–(15) bekezdése,122/A–127. §-a, 128. § (1)–(7), (9)–(23), 129–133. §-a és2. számú melléklete.

(7) Hatályát veszti a Kt. 6. § (2) bekezdése, 24. § (5) be-kezdése, 34–35. §-a, 66. § (9) bekezdése, 85–91. §-a, 94. §(3) bekezdés f) pontja.

(8) Hatályát veszti a Kt. 4. § (4) bekezdése, 12. § (1) be-kezdés a) pontja, 16. § (1) és (4) bekezdése, 17/A. §-a,24. § (4) bekezdése, 27. § (8) bekezdése és (14)–(15) be-kezdése, 39. § (3) bekezdése, 52. § (1)–(14) bekezdése és(17)–(18) bekezdése, 53. §-a, 69. § (2) bekezdése, 94. §(3) bekezdés l) pontja, 118. § (3)–(4) bekezdése, (6) bekez-dése és (12)–(14) bekezdése, 121. § (1) bekezdés 14. pont-ja 122. § (1) bekezdése, 128. § (8) bekezdése, 1. számúmelléklete, 3. számú melléklete.

(9) Hatályát veszti a Kt. 24. § (3) bekezdése, 69. §(1) bekezdése, 74. §-a.

54. Átmeneti és vegyes rendelkezések

96. §

(1) E törvénynek a köznevelési intézmények mûködésé-re, a pedagógusok alkalmazására és foglalkoztatására, kö-telezettségeire és jogaira, juttatásaira és kedvezményeirevonatkozó rendelkezéseit a gyermekgyógyüdülõkben,az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben, gyer-mekotthonokban, a büntetés-végrehajtási intézményekbenfolytatott nevelõ-oktató munka esetén is alkalmazni kell.Ezekben az intézményekben a nevelés-oktatás a körülmé-nyekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, ésa tanév rendjére vonatkozó elõírásoktól el lehet térni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményekben folyó ne-velõ-oktató munka során – a nevelõ-oktató munka pedagó-giai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgákrendszerét meghatározó rendelkezések kivételével – e tör-vény rendelkezéseitõl el lehet térni.

(3) A mûködés megkezdéséhez szükséges engedély ki-adására vonatkozó eljárásban, a nevelési-oktatási progra-mok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a ke-rettanterv jóváhagyásával összefüggõ eljárásokban, a pe-dagógus-továbbképzési programokkal összefüggõ eljárá-sokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenõrzéseksorán az ügyintézési határidõ két hónap.

(4) Köznevelési intézmény tekintetében felügyeletiszerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói jogok és kö-telességek gyakorlását, szakmai és gazdasági felügyeletena szakmai és gazdasági ellenõrzést, nevelési-oktatási in-tézménynél az illetékességi és mûködési körön a mûködési(felvételi) körzetet kell érteni.

(5) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásravaló jogosultságot tanulói jogviszony fennállásához köti,tanulói jogviszony alatt a fejlesztõ nevelés-oktatást is érte-ni kell.

(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költ-ségvetési támogatás terhére a készségfejlesztõ speciálisszakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztõ iskolai okta-táshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülõi szer-vezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltakmegvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem sze-replõ könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális is-merethordozók is beszerezhetõk tankönyv helyett, haaz iskolában a nevelõ és oktató munkához részben vagyegészben nem alkalmaznak tankönyvet.

(7) Ahol jogszabály az óvodai nevelésben részt vevõ,a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonybanálló fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást,jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékosgyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényûgyermeket, tanulót kell érteni.

97. §

(1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai ne-velés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanév-ben vagy azt megelõzõen kezdték meg, tankötelezettségükazon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadikéletévüket betöltik. Azon sajátos nevelési igényû tanulóktankötelezettsége, akik esetében a szakértõi és rehabilitá-ciós bizottság e törvény hatálybalépése elõtt a tankötele-zettség huszadik életévükig történõ meghosszabbításáróldöntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a husza-dik életévüket betöltik.

(2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségiszolgálat végzésének igazolását elõször a 2016. január 1-jeután megkezdett érettségi vizsga esetében kell megköve-telni.

(3) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ 58. §szerinti fegyelmi eljárásokat a Kt. vonatkozó rendelkezé-sei alapján kell befejezni.

(4) E törvény hatálybalépését követõen a nem államifenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja az e törvényrendelkezéseinek megfelelõen az e törvény szerinti közne-velési intézmény alapító okiratát, és megküldi a törzsköny-vi nyilvántartást vezetõ szervnek vagy a kormányhivatal-nak.


(5) A fejlesztõ nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekez-dés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétõl kötelezõ. Ed-dig az idõpontig az érintett tanulók részére a fejlesztõ isko-lai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhetõ.

(6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testne-velést az iskolai nevelés-oktatás elsõ, ötödik, kilencedikévfolyamán 2012. szeptember 1-jétõl kezdõdõen felmenõrendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a köz-oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti min-dennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszer-vezni.

(7) A 35. § (1) bekezdés szerinti erkölcstan órát vagyaz ehelyett választható az egyházi jogi személy által szer-vezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás el-sõ, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétõl kezdõdõ-en felmenõ rendszerben kell megszervezni. A többi évfo-lyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényszerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelke-zéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni.

(8) A kormányhivatal a köznevelés-fejlesztési tervetelsõ alkalommal 2013. március 1-jéig készíti el.

(9) Az állam mint fenntartó, a fenntartói jogot gyakorlókormányhivatal, valamint az állami feladatellátásban köz-remûködõ természetes vagy jogi személy megjelöléséta KIR-ben 2013. március 2-áig át kell vezetni.

(10) Az e törvény hatálybalépésekor mûködõ pedagógi-ai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények 2013. szep-tember 1-jétõl feladatukat az oktatásért felelõs miniszterszakmai irányításával láthatják el.

(11) E törvény hatálybalépése és 2012. december 31-eközött a települési önkormányzati fenntartású köznevelésiintézmény vezetõjének megbízására, valamint a megbízásvisszavonására vonatkozó jogot a fenntartó gyakorolja.

(12) Az e törvény hatálybalépésekor már mûködõ hatvagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön jogsza-bályban meghatározott emelt szintû követelményekneka 2016/2017. tanév végéig kell megfelelniük.

(13) Az e törvény hatálybalépésekor mûködõ nyelvielõkészítõ évfolyamon, továbbá – a nemzetiségi neve-lés-oktatás kivételével – a két tanítási nyelvû nevelés-ok-tatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a különjogszabályban meghatározott feltételeket. A külön jogsza-bályban meghatározott feltételeket nem teljesítõ intézmé-nyekben a nyelvi elõkészítõ évfolyam vagy a két tanításinyelven folyó oktatás felmenõ rendszerben megszûnik.

(14) Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pe-dagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettan-tervrõl szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezése-inek megfeleljen.

(15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel mûködõnevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felül-vizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében,hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(16) Az a pedagógus, aki e törvény hatálybalépésekoraz ötvenkettedik életévét betöltötte, pedagógus-tovább-képzésben történõ részvételre nem kötelezhetõ.

(17) A 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztõpedagó-gus-munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagó-gus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges is-mereteket.

(18) A 4. melléklet szerinti osztály-, csoportlétszámokatelsõ alkalommal a 2013/2014. tanévtõl felmenõ rendszer-ben kell alkalmazni.

(19) A nevelési-oktatási intézményben pedagó-gus-munkakörben foglalkoztatottak elsõ minõsítésérevagy minõsítõ vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. jú-nius 30. között kerül sor.

(20) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember 1-jénmár legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, elsõminõsítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gya-korlata szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szak-mai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerülbesorolásra. A pedagógiai szakszolgálat keretében peda-gógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelke-zik 2015. szeptember 1-jétõl elsõ minõsítéséig a Pedagó-gus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóri-ába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelke-zik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra.

(21) Nem vonatkozik a minõsítési kötelezettség arraa nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagó-gusra, aki 2013. szeptember 1-jétõl, és arra a pedagógiaiszakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglal-koztatottra, aki 2015. szeptember 1-jétõl számított tizediktanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorha-tárt.

(22) A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tan-könyvellátást elsõ alkalommal a 2013/2014. tanévbenaz elsõ évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt köve-tõen felmenõ rendszerben kell biztosítani.

98. §

(1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézmény-ben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazotttarthat.

(2) Középiskolában a mûvészetek és a technika-gyakor-lati foglalkozás tantárgyakat fõiskolai végzettséggel ésa tantárgynak megfelelõ tanári szakképzettséggel rendel-kezõ pedagógus is taníthatja.

(3) Az óvodapedagógus-munkakör betölthetõ konduk-tor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsõfokúvégzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is.Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki kon-duktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendel-kezik.


(4) Az emelt szintû oktatás kivételével az iskolai ne-velés-oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatá-sára és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkol-légium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakkép-zettség.

(5) Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban –alkalmazható az is, aki fõiskolai szintû nyelvtanári vagyidegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsõfokú végzett-séggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(6) Az általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamánaz erkölcstan tantárgy tanítására az alkalmazható, akia tantárgynak megfelelõ szakos tanári végzettséggel ésszakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés ok-tatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakörbetöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggelrendelkezik, továbbá legalább hatvan órás pedagógus to-vábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsa-játította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti ésmódszertani ismereteket.

(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) al-kalmazható az is, aki a 3. mellékletében foglaltak szerintaz iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésé-re jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzett-séggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzettfelsõfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.

(8) Az alkalmazáskor és a vezetõi megbízáskora) a végzettség szintjének megfelelõ tanári szakképzett-

ségnek kell elfogadni a képzés szakirányának meg-felelõ felsõfokú végzettséget tanúsító oklevéllel iga-zolt szakképzettséget, ha a felsõfokú iskolai tanul-mányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy ok-tatásának módszertanát; a feltételek meglétérõlaz oklevelet kiállító felsõoktatási intézmény igazolá-sa vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;

b) fõiskolai szintû iskolai végzettségnek és pedagógusszakképzettségnek kell elfogadni az óvónõképzõ in-tézetben, tanítóképzõ intézetben, szaktanár képzõ-ben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett pe-dagógus szakképzettséget;

c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél-nek kell elfogadni a pedagógia szakos elõadói, a ne-velõtanári, konduktor-óvodapedagógusi és konduk-tor-tanítói szakképzettséget tanúsító felsõfokú isko-lai oklevelet;

d) egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kellelfogadni a Magyar Testnevelési Fõiskola általaz 1975. évi 16. törvényerejû rendelet hatálybalépé-se elõtt kiadott testnevelõ-tanári szakképzettséget.

(9) Gyakorlati oktató munkakörben történõ alkalmazás-kor a képzés szakirányának megfelelõ fõiskolai végzett-ségnek kell elfogadni a – képzésrõl rendelkezõ jogszabályszerint – felsõfokú végzettséget tanúsító mûszaki oktatói,technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.A felsõfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzés-ben szerzett mûszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt

az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelõ kö-zépfokú szakképesítésnek kell elfogadni.

(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelõ hazaifelsõfokú képzés, szakiskolában – az elméletigényes szak-mai gyakorlat kivételével – alkalmazható határozatlan idõ-re az is, továbbá köznevelési szakértõi tevékenységet vé-gezhet, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgávalrendelkezik; továbbá a népzenész- és a szórakoztatóze-nész-képzésben az, aki emelt szintû szakképesítéssel ren-delkezik.

99. §

(1) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Orszá-gos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanításárajogosító bizonyítvány gép- és gyorsírás oktatására, e kör-ben pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsõfokúszakképesítés.

(2) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmaz-ható határozatlan idõre az is, aki érettségivel és a mûvészipályán szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlattal ren-delkezik.

(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelõ hazaifelsõfokú pedagógusképzés vagy megfelelõ végzettségûés szakképzettségû pedagógussal nem tudják ellátni a fel-adatot, a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai neve-lés-oktatásban, kollégiumi nevelésben pedagógus-munka-kört tölthet be, továbbá vezetõi megbízást kaphat az is, akiaz e törvény 3. mellékletében foglaltak vagy az átmeneti,továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munka-kört tölthet be az óvodában, iskolában, kollégiumban, va-lamint az adott nyelvbõl legalább középfokú „komplex” tí-pusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagyazzal egyenértékû okirattal rendelkezik.

(4) A nemzetiségi szakképzésben gyakorlati ismeretekoktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, akia képzés szakirányának megfelelõ – a képzésrõl rendelke-zõ jogszabály szerint – felsõfokú végzettséget tanúsítómûszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevéllel,bizonyítvánnyal vagy felsõfokú végzettséget nem tanúsí-tó, tanfolyami képzésben szerzett mûszaki szakoktatói(oktatói) bizonyítvánnyal vagy a Gépírás- és Gyorsírásta-nítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gép-írás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal és leg-alább középfokú „komplex” típusú államilag elismertnyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû ok-irattal rendelkezik.

(5) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány(romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ru-szin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is,aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvbõl fel-sõfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékû okirattal rendel-kezik.


(6) Az e törvényben foglaltaktól eltérõen pedagó-gus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és újonnanalkalmazható

a) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására,aki a tantárgynak megfelelõ felsõfokú végzettséggelvagy felsõfokú szakoktatói vagy mûszaki oktatóivégzettséggel és szakképzettséggel,

b) óvodapedagógus-munkakörben, aki óvónõi szakkö-zépiskolában szerzett érettségi-képesítõ bizonyít-vánnyal

rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, okle-vél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adottpedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakor-latot szerzett.

(7) Az e törvényben foglaltaktól eltérõen pedagó-gus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható

a) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónõi, tanítói,tanári oklevéllel,

b) kollégiumban, aki felsõfokú végzettséggel és szak-képzettséggel

rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, okle-vél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adottpedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakor-latot szerzett.

(8) Az iskolai rendszerû szakképzésben szakmai tárgyatoktatók végzettségére, alkalmazási feltételeire, a pedagó-gusok elõmeneteli rendszerébe való bekapcsolódására vo-natkozó eltérõ rendelkezéseket a szakképzésrõl szóló tör-vény állapítja meg.

(9) Az e törvényben foglaltaktól eltérõen pedagó-gus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és újonnanalkalmazható, aki a felsõoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény vagy a felsõoktatásról szóló 1993. éviLXXX. törvény alapján vagy az azt megelõzõ felsõoktatá-si képzési rendszerben szerzett, az e törvény 3. mellékleté-ben az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez elõírtszakképzettségnek megfeleltethetõ vagy a szakiránynakmegfelelõ felsõfokú végzettséggel és pedagógus szakkép-zettséggel rendelkezik.

(10) Ha a pedagógus szakképzettsége e törvénybenmeghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvényhatálybalépésekor a pedagógusnak

a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatá-rig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyug-díjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben to-vább foglalkoztatható;

b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatá-rig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépé-sének napjától számított öt év után csak akkor foglal-koztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha ta-nulmányait a felsõfokú pedagógus-szakképzettségetnyújtó oktatásban megkezdte.

(11) A Kt. alapján létrehozott Országos KöznevelésiTanács, valamint tagjainak megbízatása e törvény hatály-balépésével egyidejûleg megszûnik.

55. Az Európai Unió jogának való megfelelés

100. §

Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak valómegfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. no-vember 25.) a harmadik országok huzamos tartózko-dási engedéllyel rendelkezõ állampolgárainak jogál-lásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irány-elve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és csa-ládtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabadmozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamintaz 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbáa 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK,a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK,a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGKirányelv hatályon kívül helyezésérõl, 24. cikk,

c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.)a menedékkérõk befogadása minimumszabályainakmegállapításáról, 10. cikk (1)–(2) bekezdés.

Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke


1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetõk kötelezõ létszáma

A B C

1 Magasabb vezetõi, vezetõi megbízás Feltétel Létszám

2 intézményvezetõ intézményenként 1

3 tagintézmény-vezetõ tagintézményenként 1

4 intézményegység-vezetõ szervezeti és szakmai tekintetbenönálló intézményegységenként

1

5 intézményvezetõ-helyettes 50 gyermek/tanuló létszám alatt –

6 intézményvezetõ-helyettes 51 – 200 gyermek/tanuló 1

7 intézményvezetõ-helyettes 201 – 500 gyermek/tanuló 2

8 intézményvezetõ-helyettes 500-nál több gyermek/tanuló esetén 3

9 tagintézmény-, intézményegységvezetõ-helyettes intézményegységenként, tagintézményenként200 gyermek/tanuló létszám alatt

–

10 tagintézmény-, intézményegységvezetõ-helyettes intézményegységenként, tagintézményenként201–500 gyermek/tanuló

1

11 tagintézmény-, intézményegységvezetõ-helyettes intézményegységenként, tagintézményenként500-nál több gyermek/tanuló esetén

2


A nevelõ- és oktatómunkát közvetlenül segítõ alkalmazottak finanszírozott létszáma

A B C

1 Munkakör Feltétel Létszám

2 óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár intézményenként, ahol a gyermekek, tanulók létszá-ma eléri a 100 fõt: továbbá 450 gyermekenként,tanulónként, kollégiumi titkár önállókollégiumonként, valamint a székhelyen kívül

mûködõ kollégiumi intézményegységenként

1

3 dajka óvodában csoportonként 1

4 gondozónõ és takarító óvodában intézményenként: továbbá telephelyenként, ahollegalább 3 óvodai csoport mûködik

1

5 laboráns a köznevelés ötödik évfolyamától 250 tanulónként 1

6 pedagógiai asszisztens óvodában 3 óvodai csoportonként 1

7 pedagógiai asszisztens iskolában 100 tanulónként 1

8 iskolapszichológus, óvodapszichológus 1–500 gyermek, tanuló között 0,5

9 iskolapszichológus, óvodapszichológus 500 gyermek, tanuló felett 1

10 könyvtáros vagy könyvtárostanár/tanító 1–100 tanuló között 0,5

11 könyvtáros vagy könyvtárostanár/tanító 101–500 tanuló között 1

12 könyvtáros vagy könyvtárostanár/tanító 500 tanuló felett 2

13 szakoktató szakmától függõen

14 szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényûgyermekeket, tanulókat nevelõ intézményben

250 gyermekenként/tanulónként 1

15 gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelõ vagygyógypedagógiai asszisztens

– fenntartó döntésétõlfügg

16 szabadidõ-szervezõ - fenntartó döntésétõlfügg

17 pszichopedagógus - fenntartó döntésétõlfügg

18 mûszaki vezetõ szakképzõ iskolában legalább 120 munkahelyestanmûhely, tangazdaság esetén, vagy ha a tanmû-hely, tangazdaság délelõtt és délután is üzemel

1

19 szakmacsoportos képzésben vezetõ szakterületenként 1


A B C

1 Munkakör Feltétel Létszám

20 ápoló kizárólagosan fogyatékosokat ellátó di-ákotthonban

24 órás ellátásra 1

21 ápoló kollégiumban, diákotthonban 1–50 tanulóig 0,5

22 ápoló kollégiumban, diákotthonban 51–500 tanuló között 1

23 ápoló kollégiumban, diákotthonban 500 tanuló felett 2

24 ápoló kizárólagosan sajátos nevelésiigényûeket ellátó diákotthonban

1–50 tanuló között 0,5


51–500 tanuló között 1


500 tanuló felett 2

27 hangszerkarbantartó zenemûvészeti ágban alapfokú mûvészeti iskola1–200 tanuló között

0,5

28 hangszerkarbantartó zenemûvészeti ágban alapfokú mûvészeti iskola200 tanuló felett

1

29 úszómester tanuszodával rendelkezõ nevelési-oktatási intéz-ményben

1

30 rendszergazda intézményenként 1


A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségikövetelményei

A B C

1A nevelõ-oktató munka pedagógiai

szakaszai/Nevelési-oktatási intézményekPedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség

2 Óvodai nevelés óvodapedagógus óvodapedagógus

3 Alsó tagozat tanító tanító

4 5–6. évfolyam tanár a tantárgynak megfelelõ szakos tanár, tan-tárgynak megfelelõ mûveltségi területetvégzett tanító

5 7–8. évfolyam tanár a tantárgynak megfelelõ szakos tanár

6 9–12. évfolyam középiskolában/kö-zépfokú nevelés-oktatás

középiskolai tanár egyetemi szintû vagy mesterfokozatú, a tan-tárgynak megfelelõ szakos tanár

7 Középfokú nevelés-oktatás a szakisko-lában/9–11. évfolyam

tanár a tantárgynak megfelelõ szakos tanár

8 Az iskolai nevelés-oktatás szakképesí-tés megszerzésére felkészítõ szakasza

tanár a szakmai elméleti oktatásban a szakképzés szakirányának megfelelõ sza-kos tanár

9 Az iskolai nevelés-oktatás szakképesí-tés megszerzésére felkészítõ szakasza

szakmai tanár, szakoktató, gyakor-lati oktató

a szakképzés szakirányának megfelelõ sza-kos tanár, a szakképzés szakirányának meg-felelõ szakoktató, a szakképzés szakirányá-nak megfelelõ felsõfokú végzettség, középis-kolai végzettség és a szakiránynak megfelelõállamilag elismert legalább középszintû szak-képesítés, továbbá legalább öt év, az adottszakiránynak megfelelõ szakmai gyakorlat

10 Alapfokú mûvészeti iskola és mûvé-szeti szakiskola

tanár a mûvészeti tárgynak megfelelõ szakirányútanár, mûvészeti tárgynak megfelelõ mûvész

11 Mûvészeti szakközépiskola tanár a mûvészeti tárgynak megfelelõ szakirányúegyetemi szintû vagy mesterfokozatú tanár,mûvészeti tárgynak megfelelõ mûvész


A B C



12 Kollégium kollégiumi nevelõtanár kollégiumi nevelõtanár, gyógypedagógus,szociálpedagógus, játék- és szabadidõ-szer-vezõ tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár,tehetségfejlesztõ tanár, hittanár-nevelõ tanár,a nevelõ-oktató munka pedagógiaiszakaszának megfelelõen tanító, tanár

13 Az alsó tagozaton az emelt szintû ok-tatásban a mûvészetek, idegen nyelv,nemzetiségi nyelv és irodalom tantár-gyak esetében

tanár a tantárgynak megfelelõ szakos tanár

14 könyvtárostanár (tanító) könyvtárpedagógia-tanár, informatikuskönyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociál-pedagógus

15 iskolapszichológus pszichológus és tanító vagy tanár, pszicholó-gus tanácsadás és iskolapszichológiaszakiránnyal

16 fejlesztõ pedagógus bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító,tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési,tanulási, magatartási nehézségekkel küzdõgyermekek, tanulók szûrésére, csoportos ésegyéni foglalkoztatására jogosító szakirányútovábbképzésben szerzett szakképzettség,gyógypedagógus a tanulásbanakadályozottak vagy logopédia vagypszichopedagógia szakiránnyal

17 szociálpedagógus szociálpedagógus

18 konduktor konduktor (tanító)konduktor (óvodapedagógus)

19 logopédus gyógypedagógus logopédia szakirányon

20 gyógypedagógus a fogyatékosság típusának megfelelõ szakirá-nyon végzett gyógypedagógus, egyetemiszintû vagy mesterfokozatú gyógypedagógus

21 Nemzetiségi óvodai nevelés nemzetiségi óvodapedagógus nemzetiségi óvodapedagógus

22 Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásaz alsó tagozaton

nemzetiségi tanító nemzetiségi tanító

23 Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásaz 5–12. évfolyamon

közismereti tantárgyat nemzetiséginyelven oktató tanár

tantárgynak megfelelõ szakos tanár és a ne-velés-oktatás nyelvének tanítására jogosítótanító vagy tanár vagy nyelvtanár szakkép-zettségvagy az adott nyelvbõl legalább középfokú„komplex” típusú államilag elismert nyelv-vizsga, Magyarországon honosított oklevélalapján az adott évfolyamon az adott tantárgytanításához elõírt, a tanítás nyelvénekmegfelelõ pedagógus végzettség ésszakképzettség

24 Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásaz 5–12. évfolyamon

nemzetiségi nyelvtanár nemzetiségi nyelvtanár

25 Minden iskolatípusban és minden év-folyamon

idegennyelv-tanár nyelvtanár


testnevelõ testnevelõ tanár


ének-zene tanár ének-zene szakos tanár


A B C



28 Két tanítási nyelvû iskolai nevelés-ok-tatás

tanár tantárgynak megfelelõ szakos tanár és az is-kolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jo-gosító tanító, tanár, nyelvtanár szakképzett-ség, Magyarországon honosított oklevél alap-ján az adott évfolyamon az adott tantárgy ta-nításához elõírt, a tanítás nyelvénekmegfelelõ pedagógus végzettség ésszakképzettség


Osztály- és csoportlétszámok

A B

1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok

2 BA minimum BB maximum BC átlag

3 Óvoda 13 25 20

4 Gyógypedagógiai osztály 5 13 9

5 Általános iskola 1–4. évfolyama 14 27 23

6 Általános iskola 5–8. évfolyama 14 27 23

7 Gimnázium és szakközépiskola 26 34 28

8 Hat és nyolc évfolyamos gimnázium 26 34 28

9 Szakiskola elméleti képzés 16 28 24

10 Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés 6 12 8

11 Alapfokú mûvészeti iskola, zenemûvészeti ág 6 15 8

12 Alapfokú mûvészeti iskola, egyéb mûvészeti ág 8 20 10

13 Mûvészeti szakközépiskola közismereti 14 29 23

14 Mûvészeti szakközépiskola szakmai elmélet 6 12 10

15 Kollégiumi nappali foglalkozás 18 26 25

16 Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként ésnemenként

– 120 –

17 Hídprogram keretében szervezett osztály 8 10 9


Intézményvezetõ heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)

A B C D E

1Intézménytípus

legalább 450 fõgyermek-,

tanulólétszám

200–449 fõ közöttigyermek-,

tanulólétszám


tanulólétszám

50 fõ alatti gyermek-,tanulólétszám

2 Óvoda 6 8 10 12

3 Általános iskola 2 4 6 8

4 Középfokú iskola 2 4 6 8

5 Kollégium 4 6 8 10


A B C D E

1Intézménytípus

legalább 450 fõgyermek-,

tanulólétszám


tanulólétszám


tanulólétszám


6 Kizárólag sajátos nevelési igényû gyerme-keket nevelõ óvoda

4 6 8 10

7 Kizárólag sajátos nevelési igényû tanulókatnevelõ-oktató általános iskola

2 4 6 8

8 Kizárólag sajátos nevelési igényû tanulókatnevelõ-oktató középfokú iskola

2 4 6 8

9 Kizárólag sajátos nevelési igényû gyerme-keket tanulókat nevelõ-oktató kollégium

4 6 8 10

10 Alapfokú mûvészeti iskola 2 4 6 8

Az intézményvezetõ-helyettes, tagintézmény-vezetõ, intézményegység-vezetõ, tagintézményvezetõ-helyettes,intézményegységvezetõ-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainakszáma)

A B C D E

1 Intézménytípuslegalább 450 fõ

gyermek-,tanulólétszám


tanulólétszám


tanulólétszám


2 Óvoda 20 22 24 26

3 Általános iskola 4 6 8 10

4 Középfokú iskola 4 6 8 10

5 Kollégium 8 10 12 14

6 Kizárólag sajátos nevelési igényû gyerme-keket nevelõ óvoda

15 17 19 21

7 Kizárólag sajátos nevelési igényû tanulókatnevelõ-oktató általános iskola

4 6 8 10

8 Kizárólag sajátos nevelési igényû tanulókatnevelõ-oktató középfokú iskola

4 6 8 10

9 Kizárólag sajátos nevelési igényû gyerme-keket, tanulókat nevelõ-oktató kollégium

8 10 12 14

10 Alapfokú mûvészeti iskola 4 6 8 10



Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási idõkerete

A B C D E

1

évfolyam gyermek, tanuló heti óraszáma osztályok heti idõkerete

nemzeti-ségi

iskolainevelés-oktatástöbblettanóraifoglal-

kozásai-nak száma

sajátos nevelési igényû tanulók heti egészségügyiés pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozásainak száma

2

BAtestne-velésnélkül

BBtestne-velés

BC óráktestne-

veléssel

CAengedé-lyezett

CBa hittantöbb-

let óra-kerete

egyháziintéz-

mények-ben

CC 6 és8 évf.

gimná-zium

többlet-órái

DAnemzeti-

ség

EAértelmifogya-tékos

EB gyen-génlátó

EC vak,nagyot-halló,

mozgás- ésbeszéd-fogyaté-

kos

EE siketés autista

EFegyéb

3 óvoda 61 61 61 2

4 elsõ évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3

5 második évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3

6 harmadik évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3

7 negyedik évfolyam 22 5 27 55 1 2 3 7 8 11 3

8 ötödik évfolyam 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3

9 hatodik évfolyam 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3

10 hetedik évfolyam 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4

11 nyolcadikévfolyam

26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4

12 Nyelvi elõkészítõés Híd-évfolyamok

25 5 30 56 2 3 4 9 10 13 4

13 kilencedikévfolyam

30 5 35 57 2 2 3 4 9 10 13 4

14 tizedik évfolyam 31 5 36 57 2 2 3 4 9 11 14 4

15 tizenegyedikévfolyam

30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5

16 tizenkettedikévfolyam

30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5


A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában

A B C D E F

1 Kategória/évGyakornok

(%)Pedagógus I.

(%)Pedagógus II.

(%)Mesterpedagógus

(%)Kutatótanár

(%)

2 1. 0–2/4 100

3 2. 3–5 120


A B C D E F

1 Kategória/évGyakornok

(%)Pedagógus I.

(%)Pedagógus II.

(%)Mesterpedagógus

(%)Kutatótanár

(%)

4 3. 6–8 130

5 4. 9–11 135 150

6 5. 12–14 140 155

7 6. 15–17 145 160 200 220

8 7. 18–20 150 165 205 225

9 8. 21–23 155 170 210 230

10 9. 24–26 160 175 215 235

11 10. 27–29 165 180 220 240

12 11. 30–32 170 185 225 245

13 12. 33–35 175 190 230 250

14 13. 36–38 180 195 235 255

15 14. 39–41 185 200 240 260

16 15. 42–44 190 205 245 265


A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalapszázalékában

A B C

1 Pótlék megnevezése Pótlék alsó határa Pótlék felsõ határa

2 intézményvezetõi 40 80

3 osztályfõnöki/kollégiumban csoportvezetõi 10 30

4 munkaközösség-vezetõi 5 10

5 intézményvezetõ-helyettesi 20 40

6 nemzetiségi 10 10

7 gyógypedagógiai 5 10

8 több szakon tanító pedagógusnak járó 5 10

9 hiányszakon tanító pedagógusnak járó 5 10

10 nehéz körülmények között végzett munkáértjáró

10 30


2011. évi CCIV. törvénya nemzeti felsõoktatásról*

Az Országgyûlés a nemzet iránt érzett felelõssége tudatá-ban, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértvea nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességé-vel, bízva az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek el-hivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogygyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal slelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzetifelsõoktatás szabályozására új törvényt alkot.

ELSÕ RÉSZÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja, hatálya

1. §

(1) E törvény célja a felsõoktatás színvonalának emelé-séhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzésé-hez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptör-vény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek kö-zött a nemzeti felsõoktatási intézményrendszer mûködésé-nek biztosítása. A felsõoktatási intézmények gazdálkodá-sával kapcsolatos szabályokat törvény által szabott keretekközött kormányrendelet határozza meg.

(2) E törvény hatálya kiterjed a felsõoktatás tevékeny-ségében és irányításában részt vevõ valamennyi személy-re, szervezetre, valamint a magyar felsõoktatási intézmé-nyeknek a Magyarország területén kívül folytatottfelsõoktatási tevékenységére.

2. A felsõoktatás mûködésének alapelvei

2. §

(1) A felsõoktatási intézmény az e törvényben meghatá-rozottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a mû-vészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatá-sára – létesített szervezet.

(2) A felsõoktatás rendszerének mûködtetése az állam,a felsõoktatási intézmény mûködtetése a fenntartófeladata.

(3) A felsõoktatási intézmény oktatási alaptevékenysé-ge magában foglalja a felsõoktatási szakképzést, alapkép-zést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú to-vábbképzést. Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó

tevékenységet – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik –kizárólag felsõoktatási intézmény folytathat.

(4) A felsõoktatási intézmény párt vagy párthoz kötõdõszervezet részére helyiségeit mûködési célra nemengedheti át.

(5) Az állam köteles biztosítani, hogy minden képzésiterületen legyen magyar nyelvû képzés. A felsõoktatási in-tézményben a képzés – részben vagy egészben – nem ma-gyar nyelven is folyhat. A nemzetiséghez tartozó hallgató– az e törvényben meghatározottak szerint – anyanyelvénvagy magyar nyelven, illetõleg anyanyelvén és magyarulis folytathatja tanulmányait.

(6) A felsõoktatási intézmény jogszabályban elõírt nyil-vántartásokat köteles vezetni, és köteles szolgáltatni az or-szágos statisztikai adatgyûjtési programban, valaminta felsõoktatási információs rendszerben meghatározottadatokat.

3. §

(1) A felsõoktatás egymásra épülõ, felsõfokú végzettsé-gi szintet biztosító képzési ciklusai:

a) az alapképzés,b) a mesterképzés,c) a doktori képzés.(2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülõ ciklusok-

ban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatáro-zott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni.A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szer-kezetét a Kormány határozza meg.

(3) A felsõoktatás keretében – az (1) bekezdésben fog-laltak mellett – felsõfokú végzettségi szintet nem biztosítóképzésként

a) felsõoktatási szakképzés,b) szakirányú továbbképzésis szervezhetõ.(4) A felsõoktatási intézmények az alapító okiratukban

foglaltak alapján – a felnõttképzésrõl szóló törvénybenmeghatározott intézményi, valamint a képzési program-jukban szereplõ képzések esetében program akkreditációnélkül – vehetnek részt a felnõttképzésben. A felsõoktatásiintézmények, valamint a képzési programjukban szereplõképzések – a felnõttképzési törvényben meghatározott be-jelentési eljárást követõen – akkreditált intézménynek,valamint akkreditált programnak minõsülnek.

4. §

(1) Felsõoktatási intézményt önállóan vagy más jogo-sulttal együttesen

a) a magyar állam, országos kisebbségi önkormányzat,


* A törvényt az Országgyûlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el.

b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogiszemély, beleértve a jogi személyiséggel rendelkezõszervezeti egységét is (a továbbiakban: egyházi jogiszemély),

c) a Magyarország területén székhellyel rendelkezõgazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvrõlszóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)685. § c) pont],

d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítványvagy közalapítvány

alapíthat.(2) Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvény-

ben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapí-tói jogot gyakorolja, ellátja a felsõoktatási intézményfenntartásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban:fenntartó).

(3) Költségvetési szervként mûködik a felsõoktatási in-tézmény, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottaktartják fenn. Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak kö-zösen, illetve az (1) bekezdés b–d) pontjában meghatáro-zottak közösen is gyakorolhatják a fenntartói jogokat.

(4) Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvénymásként nem rendelkezik – az oktatásért felelõs miniszter(a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

5. §

(1) A felsõoktatási intézmény jogi személy.(2) Az állami felsõoktatási intézmény tekintetében

a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt az e tör-vényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A felsõoktatási intézmény e törvény szerinti átala-kulása – egyesülése, kiválása, beolvadása – nem tartozika tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozástilalmáról szóló törvény szerinti piaci magatartás körébe.

MÁSODIK RÉSZA FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MÛKÖDÉSE

II. FEJEZETA FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNY LÉTESÍTÉSE

3. Az állami elismerés

6. §

(1) Felsõoktatási intézményként olyan szervezet hozha-tó létre, illetve mûködhet, amelyet az e törvényben megha-tározott felsõoktatási feladatok ellátására létesítettek ésaz Országgyûléstõl megkapta az állami elismerést.

(2) Állami elismerést az a felsõoktatási intézmény kap-hat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges

feltételekkel, és az a–d) pontok szerint választható képzésiszerkezetben, legalább két képzési, illetve tudomány-területen legalább négy szakon

a) alapképzést,b) alap- és mesterképzést,c) alap-, valamint mester- és doktori képzést,d) mester- és doktori képzéstjogosult folytatni.(3) A felsõoktatási intézmény akkor rendelkezik a fel-

adatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha – az alapítóokiratában meghatározott feladatai figyelembevételével –a folyamatos mûködéséhez szükséges személyi, szervezetifeltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intéz-ményi dokumentumok rendelkezésére állnak.

(4) A felsõoktatási intézmény állami elismeréssel jönlétre.

(5) A felsõoktatási intézmény a mûködését akkor kezd-heti meg, ha

a) a fenntartó kérelmére a felsõoktatási intézményeknyilvántartását vezetõ szervtõl (a továbbiakban: ok-tatási hivatal) megkapta a mûködési engedélyt, nyil-vántartásba vették és

b) az Országgyûlés döntött az állami elismerésérõl.

4. A mûködési engedély

7. §

(1) A felsõoktatási intézménynek rendelkeznie kell ál-landó székhellyel, továbbá állandó oktatói, kutatói karral.

(2) Az állandó székhely a felsõoktatási alaptevékenységgyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a he-lye, feltéve, hogy legalább nyolc évig – a Kormány általmeghatározottak szerint – a felsõoktatási intézmény fel-adatainak ellátásához rendelkezésre áll.

(3) Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltételakkor teljesül, ha a felsõoktatási intézmény az alaptevé-kenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók leg-alább hatvan százalékát munkaviszony, vagy közalkalma-zotti jogviszony keretében foglalkoztatja.

8. §

(1) A fenntartó – a mûködési engedély kiadásának elõ-feltételeként – igazolja, hogy a felsõoktatási intézménymûködéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésreáll vagy az oktatás és kutatás igényeivel összhangban fo-kozatosan megteremthetõ.

(2) Az oktatási hivatal a mûködési engedélyt azzal a fel-tétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatássalés a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység meg-kezdésére az Országgyûlés állami elismerés megadásárólszóló döntése után, az állami elismerésrõl szóló törvény-


módosítás hatálybalépését követõen kerülhet sor. Az okta-tási hivatal a mûködési engedélyt legalább ötévente köte-les felülvizsgálni.

(3) E törvény 1. melléklete tartalmazza azokat a felsõ-oktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel ren-delkeznek.

(4) A felsõoktatási intézmény alapító okiratát és annakmódosítását a fenntartó fogadja el. Az alapító okiratés a mûködési engedély minimális adattartalmát a 2. mel-léklet határozza meg.

(5) A felsõoktatási intézmény – az alapító okiratábanmeghatározottak szerinti feladatainak ellátásához – intéz-ményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.

(6) A felsõoktatási képzésben részt vevõ hallgatók elhe-lyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) – fel-sõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – el-láthatja a felsõfokú tanulmányok megkezdését elõsegítõfelkészítés feladatait, részt vehet a felsõfokú képzésben is,és szakkollégiumként is mûködhet.

9. §

(1) A felsõoktatási intézmény egyetem vagy fõiskola le-het.

(2) Az „egyetem” vagy „fõiskola” elnevezés, valamintezek idegen nyelvû megfelelõi használatára csak az e tör-vény 1. melléklete szerinti – továbbá az e törvény alapjána Magyarország területén mûködõ külföldi – felsõoktatásiintézmény jogosult.

(3) Egyetem az a felsõoktatási intézmény, amelyika) legalább két képzési területen jogosult mesterkép-

zésre, valamint legalább két tudományterületen dok-tori képzésre és doktori fokozat odaítélésére;

b) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszonykeretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak leg-alább ötven százaléka tudományos fokozattal ren-delkezik;

c) legalább három egyetemi karral rendelkezik;d) tudományos diákköröket mûködtet;e) az általa indított szakok egy részén képzéseit képes

idegen nyelven folytatni.(4) A fõiskola kari struktúrában is mûködtethetõ, mun-

kaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretébenfoglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmadatudományos fokozattal rendelkezik. A fõiskola tudo-mányos diákköröket mûködtethet.

(5) A felsõoktatási intézmény több azonos típusú karaegyüttesen is teljesítheti a kari mûködés feltételeit. A ka-rok által együttesen teljesített mûködési létszámfeltétellegfeljebb húsz százalékkal lehet alacsonyabb az 108. §11. aa) vagy ba) pontjában meghatározottak szerint együt-tesen teljesítendõ létszámkövetelménytõl.

(6) Az egyetem valamennyi képzési ciklusban folytat-hat képzést. A fõiskola alapképzést, – a kormányrendelet-ben meghatározottak szerint mesterképzést, osztatlan kép-zést – valamint felsõfokú végzettségi szintet nem biztosítóképzést (felsõoktatási szakképzés, szakirányú tovább-képzés) folytathat.

(7) Ha a felsõoktatási intézmény hivatalos neve meg-változik, az errõl szóló bejelentést az oktatási hivatal tudo-másul veszi, és kezdeményezi a miniszter útján e törvény1. mellékletének módosítását.

10. §

(1) A Kormány nemzetstratégiai célok megvalósításaérdekében, rendeletében meghatározottak szerint, államifenntartású felsõoktatási intézményt kiemelt felsõoktatásiintézménnyé minõsíthet.

(2) A kiemelkedõ színvonalú képzést nyújtó, a tudomá-nyos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar – a Kor-mány által meghatározott feltételekkel – „kutató” minõ-sítést kaphat.

(3) A több képzési területen képzést folytató, alkalma-zott kutatási területen nemzetközileg elismert fõiskola –a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalma-zott kutatások fõiskolája” minõsítést kaphat.

(4) A miniszter megállapodás alapján az (1)–(3) bekez-désben meghatározott szervezetek, szervezeti egységekmûködését támogatásban részesítheti.

III. FEJEZETA FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNY MÛKÖDÉSÉ-NEK ALAPELVEI

5. Alapvetõ mûködési szabályok

11. §

(1) A felsõoktatási intézménya) meghatározza a mûködésére és szervezetére vonat-

kozó azon rendelkezéseket (a továbbiakban: szerve-zeti és mûködési szabályzat), amelyeket jogszabálynem zár ki vagy amelyrõl jogszabály felhatalmazásaalapján más szabályzatban nem kell rendelkezni,

b) egy – helyben szokásos és egyben akadálymentesmódon nyilvánosságra hozott – szervezeti és mûkö-dési szabályzatot fogadhat el, amelynek részeit a 2.melléklet sorolja fel,

c) tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – külö-nös figyelemmel a fogyatékkal élõ – hallgató beil-leszkedését és elõrehaladását a felsõfokú tanulmá-


nyok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezé-sét követõen segítséget nyújt a karriertervezésben,

d) ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társa-dalmi elismertségének növelésével kapcsolatos fel-adatokat,

e) lehetõséget biztosít arra, hogy az elõadások rendjét –egyenlõ esélyû hozzáférés biztosításával – megis-merhessék és – a szervezeti és mûködési szabályzatáltal meghatározott keretek között – látogathassákazok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban,

f) az e törvényben foglaltak szerint meghatározza ésközzéteszi a hallgatói jogviszony létesítésének köve-telményeit (a továbbiakban: felvételi követel-mények),

g) mûködése során biztosítja, hogy feladatainak végre-hajtásában közremûködõk a hallgatókkal, az okta-tókkal és a felsõoktatásban dolgozókkal kapcsolatosdöntéseik meghozatala során az egyenlõ bánásmódés az egyenlõ esélyû hozzáférés követelményét meg-tartsák.

(2) A felsõoktatási intézménynek az alaptevékenységé-hez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is bele-értve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység meg-szervezését, a könyvtári szolgáltatást, a tudásalapú gazda-sághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anya-nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztését, lehetõséget kellteremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fej-lesztésére.

6. A felsõoktatási intézmény felépítése

12. §

(1) A felsõoktatási intézmény vezetõ testülete a szená-tus. A szenátus elnöke a rektor.

(2) A szenátust illetik meg a felsõoktatási intézményAlaptörvényben rögzített jogosultságai.

(3) A szenátusa) határozza meg a felsõoktatási intézmény képzési és

kutatási feladatait, és ellenõrzi azok végrehajtását;b) állapítja meg saját mûködésének rendjét;c) fogadja el – középtávra, legalább négyéves idõszak-

ra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtásfeladatait – az intézményfejlesztési tervet, illetveannak részeként a kutatási-fejlesztési innovációsstratégiát;

d) véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékelia rektor vezetõi tevékenységét;

e) fogadja el az intézményea) képzési programját,eb) szervezeti és mûködési szabályzatát, doktori sza-

bályzatát,

ec) a minõség és teljesítmény alapján differenciálójövedelemelosztás elveit,

ed) a fenntartó által meghatározott keretek közöttköltségvetését,

ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészítettéves beszámolóját;

f) határozza meg az intézménybenfa) a hallgatói tanácsadás rendszerét,fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rend-

szerét;g) a fenntartó egyetértésével dönt

ga) fejlesztés indításáról,gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervérõl,gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó

szervezetben részesedés szerzésérõl, gazdálko-dó szervezettel történõ együttmûködésrõl;

h) a szenátus dönt továbbáha) együttmûködési megállapodás megkötésérõl,hb) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és

elnökének megválasztásáról,hc) az oktatói, kutatói és vezetõi pályázatok rangso-

rolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról,hd) a doktori iskola létesítésérõl, megszüntetésérõl

és a doktori képzés indításáról,he) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezde-

ményezésérõl,hf) képzés indításának, illetve megszüntetésének

kezdeményezésérõl.(4) Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni

a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsõoktatási intézményrendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, meg-óvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket,a várható bevételeket és kiadásokat.

(5) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve ta-nács hallgatókat érintõ ügyekben is eljár, biztosítani kell,hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatókképviselõi is a kreditátviteli bizottság kivételével. A sze-nátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyei-nek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókatérintõ ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hall-gatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi,vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bi-zottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem le-het kevesebb mint a bizottság tagjainak huszonöt százalé-ka.

(6) A szenátus tagja – a hallgatói és a doktorandusz ön-kormányzat képviselõi kivételével – az lehet, aki a felsõ-oktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalma-zotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyébmunkakört tölt be.

(7) Az állami felsõoktatási intézményben a szenátustagjai – a rektor, gazdasági vezetõ kivételével – választásútján nyerik el megbízatásukat. A szenátus mûködésévelkapcsolatos minden kérdést a felsõoktatási intézmény


szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatározni,a következõk figyelembevételével:

a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc fõnél,továbbá az oktatók és kutatók által választott tagok-nak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak több-ségét kell alkotniuk, a karok, a vezetõi megbízássalnem rendelkezõ oktatók képviseletét biztosítani kell,

b) a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdésb) pontjában meghatározott feltételek szerint a sze-nátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonötszázalékának megfelelõ számban delegál képviselõt,

c) a doktorandusz önkormányzat egy fõ képviselõt jo-gosult delegálni,

d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a rep-rezentatív szakszervezetek képviselõinek létszámanem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-ötszázaléka, de legalább egy-egy fõ,

e) a szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatóiés a doktorandusz önkormányzat képviselõje eseté-ben legalább egy és legfeljebb három év lehet,

f) a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallga-tói számára nyilvánosak,

g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainaklegalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit – hatörvény vagy a szervezeti és mûködési szabályzatmagasabb szavazati arányt nem ír elõ – jelen lévõtagjai többségének egyhangú szavazatával hozza,

h) a szenátus jelen lévõ tagjai több mint ötven százalé-kának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tarta-ni,

i) a szenátus üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni,a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, ésa szervezeti és mûködési szabályzatban meghatáro-zottak szerint nyilvánosságra kell hozni,

j) a szenátus ülésérõl az ülés idõpontja, a napirend meg-küldésével elõzetesen a fenntartó képviselõjét tájé-koztatni kell, a fenntartó képviselõje az ülésen ta-nácskozási joggal részt vehet.

(8) Nem ruházhatók át a (3) bekezdés a–g) és ha)–hb) vala-mint hd–hf) pontban meghatározott jogkörök.

13. §

(1) A felsõoktatási intézmény felelõs vezetõje és képvi-selõje a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben,amelyeket jogszabály, a szervezeti és mûködési szabály-zat, a kollektív szerzõdés nem utal más személy vagy tes-tület hatáskörébe.

(2) A rektor felelõs a felsõoktatási intézmény szakszerûés törvényes mûködéséért, gyakorolja – a gazdasági veze-tõ, belsõ ellenõrzési egység vezetõjére is kiterjedõen –a munkáltatói jogokat.

(3) A rektor az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jog-körét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében he-lyettesére vagy az intézmény más magasabb vezetõ beosz-tású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskörgyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

(4) A gazdasági fõigazgató, ennek hiányában a gazda-sági igazgató felelõs a szükséges gazdálkodási intézkedé-sek és javaslatok elõkészítéséért.

(5) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezé-si, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik,továbbá a felsõoktatási intézménnyel teljes munkaidõreszóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogvi-szonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, fõ-iskola esetén egyetemi tanári, fõiskolai tanári, egyetemidocensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori,illetve tudományos fõmunkatársi munkakörben történõ al-kalmazás szükséges.

(6) A szenátus tagjai kétharmadának igenlõ szavazatá-val kezdeményezheti a rektor visszahívását.

14. §

(1) A felsõoktatási intézményben informatikai, szociá-lis, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyiszolgáltató – kormányrendeletben meghatározottak sze-rint kollégiumi – és egyéb – így különösen köznevelési,gyakorlati képzést biztosító tanmûhely, tanszálloda, tan-gazdaság, mûvészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamittermelõ feladatot ellátó – szervezeti egység hozható létre.Egy szak képzéséért több telephely esetén is csak egyoktatási szervezeti egység lehet a felelõs. A felelõs megne-vezését a képzési program tartalmazza.

(2) A felsõoktatási intézmény könyvtára, könyvtárirendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatásifeladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyûjtemény,amely múzeumi, levéltári funkciót is elláthat. Az államiegyetemi könyvtárak ellátják a muzeális intézményekrõl,a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közmûvelõdésrõlszóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári,valamint szak- és felsõoktatási könyvtári feladatokat.Az egyetemi könyvtárak az országos Dokumentum- ellátá-si Rendszerbõl – jogszabályban meghatározottak szerint –támogatást kapnak.

(3) A felsõoktatási intézmény szervezeti egységei cent-rummá, fõiskolai, egyetemi központtá szervezhetõk.Az állami felsõoktatási intézmény által fenntartott közne-velési intézmény a költségvetési szervek gazdálkodásáravonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy.

(4) Állami felsõoktatási intézményben – a Kormány ál-tal meghatározott keretek között – gazdasági tanácsot kellmûködtetni, nem állami felsõoktatási intézményben gaz-dasági tanács mûködtethetõ.


IV. FEJEZETA FELSÕOKTATÁSBAN FOLYÓ KÉPZÉSRENDSZERE

7. A felsõfokú végzettségi szint és a szakképzettség

15. §

(1) A felsõoktatási intézményben a képzés képzésiprogram alapján folyik. A képzési program részekénta tantervet felsõoktatási szakképzésben, alap- és mester-képzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti kö-vetelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szaba-don készíti el a felsõoktatási intézmény. A tanterveket öt-évente felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányiés vizsgakövetelmények bevezetésére felmenõ rend-szerben kerülhet sor.

(2) Felsõoktatási szakképzésben felsõfokú szakképzett-ség szerezhetõ, melyet oklevél tanúsít. A felsõoktatásiszakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzett-ségi szintet nem tanúsít. A felsõoktatási szakképzésbenlegalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötvenkreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követel-mény tartalmazza a felsõoktatási szakképzésben szerzettkrediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapkép-zésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek számalegalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idõlegfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai uniós jogvalamely képzés tekintetében ennél hosszabb idõt állapítmeg.

(3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, ba-chelor) és szakképzettség szerezhetõ. Az alapfokozataz elsõ felsõfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mes-terképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követel-mények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget le-het szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alap-képzési szakokban legalább egy félévig tartó szakmai gya-korlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervez-ni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgárabocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvankreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettõszáztízkreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehetteljesíteni. A képzési idõ legalább hat, legfeljebb nyolcfélév.

(4) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, mas-ter) és szakképzettség szerezhetõ. A mesterfokozat a má-sodik felsõfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzésiés kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyenszakképzettség szerezhetõ a mesterképzésben. A mester-képzésben – figyelembe véve az (5) bekezdésben megha-tározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebbszázhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idõ leg-alább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot ered-ményezõ képzésre épülõ mesterképzésben hatvan kreditetlehet szerezni, a képzési idõ két félév.

(5) Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditetkell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerez-ni. A képzési idõ legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.

(6) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagya mesterfokozatot követõen további – szakirányú szakkép-zettség szerezhetõ. A szakirányú továbbképzésben leg-alább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditetlehet megszerezni. A képzési idõ legalább két, legfeljebbnégy félév.

16. §

(1) A képzési program része a doktori képzés, amelya mesterfokozat megszerzését követõ képzésben a doktorifokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben leg-alább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idõhat félév. A doktori képzés egységes, harminchat hónaposképzési idõbõl áll, amely felosztható beszámoltatási sza-kaszokra.

(2) Doktori képzésre az a felsõoktatási intézmény sze-rezhet jogosultságot, amelyben mesterképzés folyikaz adott tudományterületen.

(3) A felsõoktatási intézmény doktori képzésre és dok-tori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azonbelül tudományágban vagy mûvészeti ágban szerezhet jo-gosultságot, amelyre a mûködési engedélye kiterjed.A mûvészetek területén a tudományos fokozatszerzésrefelkészítõ PhD-képzésre, illetve a „Doctor of Liberal Arts”mûvészeti fokozatszerzésre felkészítõ DLA-képzésre(a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehetjogosultságot szerezni.

(4) A doktori képzésben szerezhetõ oklevél által tanúsí-tott tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövi-dítve: PhD), a mûvészeti képzésben a „Doctor of LiberalArts” (rövidítve: DLA). Az oklevelet a rektor és a doktoritanács elnöke írja alá.

(5) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozatodaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsõoktatásiintézmény doktori tanácsának joga. Az intézmény doktoritanácsa tudományterületenként – ezen belül a felsõoktatásiintézmény doktori szabályzatában meghatározott tudo-mány-, illetve mûvészeti ágakban – tudomány-, illetve mû-vészeti ági doktori tanácsot hozhat létre. A doktori tanácsvalamennyi tagjának – a doktorandusz képviselõkkivételével – tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

8. A képzés megszervezésének módozatai

17. §

(1) A felsõoktatásban a képzés megszervezhetõ teljesidejû képzésként, részidõs képzésként, továbbá távokta-tásként. A teljes idejû képzés félévenként legalábbháromszáz tanórából áll.


(2) A teljes idejû képzést a nappali képzés munkarendjeszerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munka-napokon kell megszervezni. E rendelkezésektõl a felsõok-tatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetérté-sével el lehet térni.

(3) A részidõs képzés lehet esti vagy levelezõ képzésmunkarendje szerint szervezett képzés. A részidõs képzésidõtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljesidejû képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb öt-ven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés idõtarta-ma a teljes idejû képzés tanóráinak legalább húsz, leg-feljebb ötven százaléka lehet.

V. FEJEZETADATKEZELÉS A FELSÕOKTATÁSIINTÉZMÉNYEKBEN, A FELSÕOKTATÁSINFORMÁCIÓS RENDSZERE

9. Az adatkezelés célja

18. §

(1) A felsõoktatási intézménya) az intézmény rendeltetésszerû mûködéséhez,b) a jelentkezõk és a hallgatók jogainak gyakorlásához

és kötelezettségeinek teljesítéséhez,c) a képzés, kutatás megszervezéséhez,d) a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az okta-

tók, kutatók, dolgozók jogainak gyakorlásához éskötelezettségeik teljesítéséhez,

e) a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokvezetéséhez,

f) a jogszabályokban és a felsõoktatási intézmény szer-vezeti és mûködési szabályzatában biztosított ked-vezményekre való jogosultság megállapításához,elbírálásához és igazolásához

nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különlegesadatokat tartja nyilván.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét,az adatkezelés célját és idõtartamát, valamint a nyilvántar-tott adatok továbbításának feltételeit a 3. melléklet rögzíti.A nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatókés statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikaiszolgálat számára átadhatók.

10. A felsõoktatási információs rendszer

19. §

(1) A felsõoktatással kapcsolatos állami hatáskörökgyakorlásához, a nemzetgazdasági szintû tervezéshez, to-vábbá a felsõoktatásban részt vevõk jogainak gyakorlásá-hoz és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adato-

kat központi nyilvántartás tartalmazza (a továbbiakban:felsõoktatási információs rendszer). Ahol e törvény köz-ponti nyilvántartásról rendelkezik, azon a felsõoktatásiinformációs rendszert kell érteni.

(2) A felsõoktatási információs rendszer elektronikusformában létrehozott, közhiteles nyilvántartás, amelyaz alábbi alrendszerekbõl, illetve alkalmazásokból áll:

a) felsõoktatási intézmény-nyilvántartás, amely a felsõ-oktatási intézmények alapító okiratában és mûködésiengedélyében szereplõ adatokat tartalmazza,

b) felsõoktatási felvételi rendszer, amely a felsõoktatásifelvételi eljárás lebonyolításához szükséges intéz-ményi és személyes adatokat tartalmazza,

c) felsõoktatási személyi nyilvántartás, amely a hallga-tók és a felsõoktatásban alkalmazottak adataittartalmazza,

d) oklevél-nyilvántartás, ami a felsõoktatási intézmé-nyek által a felsõfokú tanulmányok lezárását követõ-en kiadott tanúsítványok, oklevelek, oklevélmellék-letek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adataittartalmazza,

e) a végzett hallgatók pályakövetési rendszere, amelya felsõoktatási információs rendszert alkotó alrend-szerekbõl, valamint az intézményi nyilvántartások-ból – személyazonosításra alkalmatlan módon –szolgáltatott adatokból álló, csoportosított adatokat,kimutatásokat szolgáltat,

f) az állami oktatásirányítást, illetve a fenntartói irányí-tást támogató ágazati vezetõi információs rendszer,amely a felsõoktatási információs rendszert alkotóalrendszerekbõl, valamint az intézményi nyilvántar-tásokból – személyazonosításra alkalmatlan módon– szolgáltatott adatokból álló, csoportosítottadatokat, kimutatásokat szolgáltat.

(3) A felsõoktatási információs rendszerbe – kormány-rendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatotszolgáltatni a felsõoktatási intézmények, az intézmény-fenntartók.

(4) A felsõoktatási információs rendszer mûködéséértfelelõs szerv

a) a mûködési engedéllyel rendelkezõ felsõoktatási in-tézménynek intézményi azonosító számot (a továb-biakban: intézményi azonosító szám);

b) annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munkakör-ben közalkalmazotti vagy más, munkavégzésre irá-nyuló jogviszonyban foglalkoztatnakba) oktatói azonosítót,bb) kérelemre oktatói, kutatói, alkalmazotti igazol-

ványt;c) a hallgatóknak

ca) hallgatói azonosítót,cb) kérelemre diákigazolványt

ad ki.(5) A felsõoktatás információs rendszerében egy sze-

mélynek a (4) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdésc) pontja alapján egy azonosítója és egy igazolványa lehet.


(6) Az oktatói és a hallgatói azonosító, valamint az ok-tatói, kutatói, alkalmazotti igazolvány és a diákigazol-vány-nyilvántartások körében kezelendõ adatok körét,az adatkezelés célját, idõtartamát, az adatok továbbításá-nak feltételeit, valamint az azonosítók és az igazolványokmûszaki-technológiai jellemzõit, felhasználói funkcióita 3. melléklet rögzíti. Az azonosítók és az igazolványokkiadásának rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

VI. FEJEZETA FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYÁTALAKULÁSA, MEGSZÛNÉSE

11. A felsõoktatási intézmények átalakulása

20. §

(1) A felsõoktatási intézmények tevékenységénekösszehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet(a továbbiakban: egyesülés). Az egyesülésrõl a szenátusokelõzetes véleményének ismeretében a fenntartó hozdöntést.

(2) Az egyesüléssel érintett felsõoktatási intézményekazonos számú tagot delegálnak az elõkészítõ bizottságba.A bizottság tagja a miniszter egy képviselõje, továbbá álla-mi fenntartású intézmény esetén az állami vagyonértfelelõs miniszter egy képviselõje.

(3) Az egyesülés eredményeképpen új felsõoktatási in-tézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintettfelsõoktatási intézményeknek. Az új intézmény létesítésé-vel kapcsolatos eljárást le kell folytatni azzal, hogyamennyiben az alaptevékenység keretében ellátott felada-tok köre, továbbá az intézményi mûködés feltétele nemváltozik, a mûködés engedélyezésére szakértõi véleménybekérése nélkül kerül sor.

21. §

(1) Felsõoktatási intézmény szétválása esetén az eredetifelsõoktatási intézmény megszûnik, és új felsõoktatási in-tézmények jönnek létre. A létrejövõ intézmények a meg-szûnõ felsõoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásróla megszûnéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásbankell dönteni.

(2) Kiválás esetén az eredeti felsõoktatási intézmény to-vább folytatja mûködését, a kiváló szervezeti egységet újintézményként lehet megalapítani vagy másik felsõoktatá-si intézményhez lehet csatlakoztatni.

(3) Beolvadás esetén a beolvadó felsõoktatási intéz-mény megszûnik, és a befogadó felsõoktatási intézmény –jogutódként – látja el a beolvadt felsõoktatási intézményfeladatait.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben szabályozott átalakulást kö-vetõen az új intézmény létesítésére vonatkozó eljárást lekell folytatni, azzal, hogy amennyiben az alaptevékenységkeretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményimûködés feltétele nem változik, a mûködés engedélyezé-sére szakértõi vélemény bekérése nélkül kerül sor.

(5) Költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intéz-mény költségvetési szervvel egyesülhet, ilyenhez csatla-kozhat, és költségvetési szervvel olvadhat össze. A költ-ségvetési szervként mûködõ felsõoktatási intézménya Kormány engedélyével a Kormány által külön jogsza-bályban meghatározott eljárásban nem költségvetési szervformájában mûködõ felsõoktatási intézménnyel egye-sülhet, ilyen felsõoktatási intézménybe olvadhat be.

12. A felsõoktatási intézmény megszûnése

22. §

(1) A felsõoktatási intézmény az állami elismerésvisszavonásával megszûnik.

(2) A Kormány kezdeményezi az Országgyûlésnélaz állami elismerés visszavonását, ha a felsõoktatási intéz-mény

a) megszüntetése feltételeinek fennállását a bíróságmegállapította,

b) fenntartója jogutód nélkül megszûnik, illetve meg-szûnt,

c) fenntartójának megszûnik, illetve megszûnt az a joga,hogy felsõoktatási intézményt tartson fenn,

d) fenntartója e jogának gyakorlásával felhagy, illetvefelhagyott, kivéve, ha a fenntartói jog új fenntartóraszáll át.

(3) Az állami felsõoktatási intézmények tekintetébena (2) bekezdés b–d) pontjában foglaltak nem alkalmaz-hatóak.

(4) A Kormány kezdeményezi az Országgyûlésnélaz állami elismerés visszavonását akkor is, ha a fenntartóa felsõoktatási intézmény megszüntetésérõl határozott.

(5) A Kormány kezdeményezi az Országgyûlésnélaz állami elismerés visszavonását akkor is, ha a felsõokta-tási intézmény másik felsõoktatási intézménnyel egyesül,beolvad vagy szétválik.

(6) A (4) bekezdésében meghatározott esetben a meg-szûnésre kifutó rendszerben kerülhet sor, oly módon, hogyazok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikataz adott képzési szinten, azt be tudják fejezni. Megszüntet-hetõ a felsõoktatási intézmény az adott félévet követõ vizs-gaidõszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanul-mányaikat másik felsõoktatási intézményben folytatnitudják.


23. §

(1) A felsõoktatási intézményt megszüntetõ fenntartó-nak döntése meghozatala elõtt megállapodást kell kötnieazzal a felsõoktatási intézménnyel, amelyikben a hallgatóka megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják.

(2) A jogutód nélküli megszûnés esetén a vagyon a fel-sõoktatási intézmény fenntartóját illeti meg.

(3) Az oktatási hivatal a felsõoktatási intézmény, átala-kulásával, kapcsolatos jogerõs határozatát a Kormány általmeghatározottak szerint, továbbá a miniszter által vezetettminisztérium honlapján közzéteszi.

HARMADIK RÉSZA FELSÕOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

VII. FEJEZETA FELSÕOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAKKÖRE ÉS A FOGLALKOZTATÁS ÁLTALÁNOSSZABÁLYAI

13. Munkakörök, munkaviszonyra vonatkozószabályok

24. §

(1) A felsõoktatási intézményben az oktatással össze-függõ feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglal-koztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátásáratudományos kutatói munkakör létesíthetõ.

(2) A felsõoktatási intézmény mûködésével összefüggõfeladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthetõ.

(3) Ha a felsõoktatási intézmény közoktatási, közmûve-lõdési, közgyûjteményi, egészségügyi, szociális, sportvagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egysé-get hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra,feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseketkell alkalmazni [a továbbiakban az (1)–(3) bekezdésbenfelsoroltak együtt: alkalmazottak].

(4) Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetésiszervként mûködõ felsõoktatási intézmény esetén a közal-kalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsõoktatásiintézményekben a Munka Törvénykönyvét az e törvény-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A felsõoktatásban az alkalmazás feltétele, hogyaz alkalmazott büntetlen elõéletû legyen és rendelkezzenaz elõírt végzettséggel és szakképzettséggel.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénya) 40. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a rektor

számára a jutalom meghatározása és a teljesítés érté-kelése e törvény 73. § (3) bekezdésében foglaltakalkalmazásával történhet,

b) 30/A. § (1) bekezdés b–c) pontja, valamint30/B–30/E. §-a szerinti munkakör-felajánlási, illetve

az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségeta költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási in-tézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni.

VIII. FEJEZETAZ OKTATÓKRA, TUDOMÁNYOS KUTATÓKRA,TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

14. Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek

25. §

(1) Az oktatói feladat – a (3) bekezdésben meghatáro-zott kivétellel – oktatói munkakörben látható el, költség-vetési szervként mûködõ felsõoktatási intézménybenaz oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogvi-szonyban, más felsõoktatási intézményben pedig az oktatóimunkakörre létesített munkaviszonyban. Az oktatói munka-körben való foglalkoztatáshoz mesterfokozat szükséges.

(2) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói felada-tok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetbena munkaszerzõdésben, közalkalmazotti kinevezésben kellmeghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás– teljes vagy rész- – munkaidejének milyen hányadábankell ellátni.

(3) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladatakkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi,továbbá a végzett munkára fordított idõ nem haladja mega teljes munkaidõ hatvan százalékát (a továbbiakban: óra-adó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 24. § (5) ése § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbí-zási jogviszony létesíthetõ továbbá az eseti, nem rendsze-res oktatói feladatokra. A felsõoktatási intézmény a veleközalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyela munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátásáramegbízási jogviszonyt létesíthet.

(4) A felsõoktatási intézményben megbízási jogviszonyazzal létesíthetõ, illetve tartható fenn, aki büntetlen elõéle-tû, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozás-tól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszonyirányul.

(5) Azt a tényt, hogy a (4) bekezdésben meghatározottkizáró ok nem áll fenn,

a) a megbízási jogviszony létrejötte elõtt a megbízásijogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személya rektor részére,

b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízotta rektornak – a mulasztás jogkövetkezményeit tartal-mazó – írásbeli felhívására, a felhívástól számított ti-zenöt munkanapon belül, ha e határidõn belül a meg-bízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges,az ok megszûnését követõen haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.


(6) Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem állfenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsõ-oktatási intézmény az igazolás céljából a bûnügyi nyilván-tartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadásairánti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjata megbízott részére megtéríti.

(7) A megbízási jogviszonyt a felsõoktatási intézményazonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a megbízott a (5) bekezdés b) pontjában foglalt köte-lezettségének az ismételt szabályszerû felhívástólszámított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget,és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztásarajta kívül álló ok következménye,

b) ha az (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fenn-állását a rektor az igazolás céljából a bûnügyi nyil-vántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványtartalma alapján megállapítja.

(8) A rektor a (5) bekezdésben meghatározottak alapjánmegismert személyes adatokat – a kizáró ok fennállásánakmegállapítása céljából –

a) a megbízási jogviszony létesítésérõl meghozott dön-tés idõpontjáig,

b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása ese-tén a megbízási jogviszony megszûnéséig

kezeli.

26. §

(1) Az oktató a heti teljes munkaidejébõl – két egymástkövetõ tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órátköteles a hallgatók felkészítését szolgáló elõadás, szemi-nárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiak-ban: tanításra fordított idõ) fordítani. Az oktató tudomá-nyos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalko-zással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidõben– munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései sze-rint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek össze-függnek a felsõoktatási intézmény mûködésével ésigénylik az oktató szakértelmét.

(2) A munkáltató a tanításra fordított idõt – a foglalkoz-tatási követelményrendszerben meghatározottak szerint –hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt száza-lékkal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsõok-tatási intézményben az oktatói munkakörben foglalkozta-tottakra számított tanításra fordított idõ nem lehet keve-sebb két egymást követõ tanulmányi félév átlagában egyoktatóra vetítve heti tizenkettõ óránál. A tanítási idõ meg-határozásának elveit a foglalkoztatási követelményrend-szerben kell meghatározni, azzal, hogy a tanításra fordítottidõ megállapításánál a tanulmányi követelmények szá-monkérésével, a tananyagfejlesztéssel, a tankönyv, a se-gédlet készítéssel, az oktatói felkészüléssel össze-függésben végzett tevékenységet figyelembe kell venni.A csökkentés, emelés összefüggõ idõtartama legfeljebbkét félévre szólhat.

(3) Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsõokta-tási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézménymûködési feltételei meglétének mérlegelése során, illetvea felsõoktatási intézmény támogatásának megállapításánálegy felsõoktatási intézményben vehetõ figyelembe. Az ok-tató, írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogymelyik az a felsõoktatási intézmény, amelyiknél figye-lembe lehet õt venni.

15. Az oktatói munkakör létesítéseés megszüntetése

27. §

(1) A felsõoktatási intézményben létesíthetõ oktatóimunkakörök a következõk:

a) tanársegéd,b) adjunktus,c) fõiskolai, illetve egyetemi docens,d) fõiskolai, illetve egyetemi tanár.(2) Az oktatói munkakörben történõ alkalmazás együtt

jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri címadományozásával és e munkaköri cím használatánakjogával.

(3) A fõiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörbentörténõ alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogvi-szony létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfe-lelõ munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök fõ-iskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanár-rá kinevezze (a továbbiakban: fõiskolai, egyetemi tanárimunkaköri cím adományozása). A miniszterelnöki, illetvea köztársasági elnöki intézkedés a fõiskolai, illetve egyete-mi tanári munkakör betöltéséhez szükséges elõfeltétel,a megfelelõ munkaköri cím adományozását eredményezi.A fõiskolai, illetve egyetemi tanári munkaköri cím haszná-lati jogának biztosítása, megvonása – külön erre irányulómunkáltatói intézkedés hiányában – nem eredményezia foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, megszû-nését. A fõiskolai, illetve egyetemi tanár foglalkoztatásárairányuló jogviszonyt a felsõoktatási intézménybenmunkáltatói jogkört gyakorló rektor jogosult létesíteni,illetve megszüntetni.

(4) Az alkalmazás megszûnésével – a fõiskolai ésaz egyetemi tanári cím kivételével – megszûnik a munka-köri cím használatának a joga. A fõiskolai és az egyetemitanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a minisz-terelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím haszná-latának jogát nem vonja meg.

28. §

(1) Ha a felsõoktatási intézmény foglalkoztatási köve-telményrendszere szigorúbb elõírást nem tartalmaz


a) a tanársegédi munkakörben történõ alkalmazás felté-tele a doktori képzés megkezdése,

b) az adjunktusi munkakörben történõ alkalmazás felté-tele a doktorjelölti jogviszony létesítése, egyetemenbetöltött adjunktusi munkakör esetén a doktorifokozat megszerzése.

(2) A fõiskolai docensi munkakörben történõ alkalma-zás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori foko-zattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek ta-nulmányi, tudományos, illetve mûvészi munkájának veze-tésére, továbbá rendelkezzék megfelelõ szakmai gyakor-lattal.

(3) A fõiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakör-ben történõ alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendel-kezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók,a doktori képzésben részt vevõk, a tanársegédek tanulmá-nyi, tudományos, illetve mûvészi munkájának vezetésére,valamint arra, hogy idegen nyelven elõadást tartson, to-vábbá rendelkezzék megfelelõ, az oktatásban szerzettszakmai tapasztalattal.

(4) Az alkalmazáshoz fõiskolai tanár, egyetemi docensesetében legalább tíz éves felsõoktatási oktatói tapasztalatszükséges. Habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalatidõtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges.

(5) Az egyetemi tanári munkakörben történõ alkalma-zás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori foko-zattal, habilitációval – vagy azzal egyenértékû nemzetközifelsõoktatási oktatói gyakorlattal –, továbbá az adott tudo-mány- vagy mûvészeti terület olyan nemzetközileg elis-mert képviselõje legyen, aki kiemelkedõ tudományos ku-tatói, illetve mûvészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban,kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalataialapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt ve-võk, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve mû-vészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál,szemináriumot, elõadást tart. Az egyetemi tanár jogosulta professzori cím használatára.

29. §

(1) Az egy évnél hosszabb idõre szóló egyetemi és fõis-kolai docensi, egyetemi és fõiskolai tanári munkaköröketnyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. A pályá-zatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási követelményrend-szerben meghatározottak figyelembevételével.

(2) A nyilvános pályázaton a felsõoktatási intéz-ménnyel alkalmazásban nem állók is részt vehetnek. A be-nyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. A szenátus azo-kat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör el-nyeréséhez szükséges feltételeknek, rangsorolja. A rektor– valamennyi oktatói munkakör tekintetében – a rang-sorolt pályázatok közül választva létesíthet munkavi-szonyt, közalkalmazotti jogviszonyt. Fõiskolai, illetveegyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nemrendelkezik a megfelelõ munkaköri címmel, a foglalkozta-

tásra irányuló jogviszony létesítését megelõzõen a rektorkezdeményezheti a fõiskolai tanári, egyetemi tanárimunkaköri cím adományozására irányuló eljárást.

(3) A rektor – a munkaköri cím adományozása céljábólmegfogalmazott – a fõiskolai tanári, illetve az egyetemi ta-nári munkaköri cím adományozására vonatkozó javaslatátmegküldi a felsõoktatási intézmény fenntartójának, abbóla célból, hogy az a miniszter útján továbbítsa a munkaköricím adományozására jogosultnak.

30. §

(1) Az, aki jogosult a fõiskolai tanári vagy az egyetemitanári munkaköri cím használatára, másik munkáltatónális létesíthet azonos oktatói munkakört újabb munkaköricím adományozása nélkül.

(2) Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy továbbimunkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít,a munkáltató az elõzõ munkáltatónál elért vagy annál ala-csonyabb munkaköri címnek megfelelõ munkakörben isfoglalkoztathatja.

31. §

(1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az ok-tatói munkakörben történõ foglalkoztatásának kezdetétõlszámított

a) nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakörb) huszadik év elteltéig a docensi munkakörbetöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette.(2) Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki

az oktatói munkakörben történõ foglalkoztatásának kezde-tétõl számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzetttudományos fokozatot.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidõkbenem számit be az az idõszak, amely alatt a munkaviszony,illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnálhosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozáscéljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresõkép-telen betegség miatt, valamint külföldi felsõoktatási intéz-ményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagyszakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidõ elteltévelaz oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonyamegszûnik.

(4) Az egyetemi, fõiskolai tanári, kutatóprofesszori, tu-dományos tanácsadói munkakörökben az oktató és a kuta-tó a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható.A fõiskolai, illetve egyetemi tanár esetén a foglalkoztatás-ra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult.

(5) A munkáltató rendes felmondással, illetve felmen-téssel – a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazot-tak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl –az oktatói munkakörben történõ foglalkoztatást megszün-tetheti, ha az oktató


a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrend-szerben meghatározottakat,

b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhezszükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató –megfelelõ határidõ biztosításával – a munkaszerzõ-désben vagy a kinevezési okmányban elõírt,

c) a 26. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapjánaz intézmény mûködési feltételeinek mérlegelése so-rán, illetve a felsõoktatási intézmény támogatásánakmegállapítása során az intézményben nem vehetõ fi-gyelembe. E pont esetében a Munka Törvénykönyveés a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénymunkaviszonyra, illetve közalkalmazotti jogvi-szonyra vonatkozó rendelkezései közül a felmondá-si, illetve felmentési idõre, illetve a végkielégítésrevonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A munkáltató megszünteti a fõiskolai tanári, illetveaz egyetemi tanári munkakörben történõ foglalkoztatást,ha a miniszterelnök a fõiskolai tanárt, a köztársasági elnökaz egyetemi tanárt – a munkaköri címhez fûzõdõ jogátmegvonva – felmentette. A fõiskolai tanár, illetve az egye-temi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljá-rást a 29. § (3) bekezdésben meghatározott rend szerinta rektor kezdeményezi.

(7) A rektor köteles kezdeményezni a fõiskolai tanár, il-letve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonásárairányuló eljárást, ha azt az érintett kéri, ha a fõiskolai ta-nárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogerõsen el-bocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, ha a foglalkozásgyakorlásától a bíróság jogerõsen eltiltotta vagy az érintet-tet szándékos bûncselekmény miatt jogerõsen végrehaj-tandó szabadságvesztésre ítélték. A rektor e bekezdés sze-rinti kezdeményezésével egyidejûleg intézkedni kötelesa fõiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történõfoglalkoztatás megszüntetésérõl is.

(8) Ha a fõiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár mun-kaköri cím viselésére jogosult nem áll felsõoktatási intéz-ménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés– a munkaköri cím használati jog megvonásának –kezdeményezésére a miniszter jogosult.

16. Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódócímek

32. §

(1) Annak, aki fõiskolai, illetve egyetemi tanári címmelrendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatásátmegszüntetik, a szenátus Professor Emeritus vagy Profes-sor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus)címet adományozhat. A Professor Emeritus címmel járójogokat, oktatási és más kötelezettségeket, juttatásokat,azok idõtartamát a felsõoktatási intézmény foglalkoztatásikövetelményrendszerében kell meghatározni.

(2) A szenátus az óraadó oktatónak, ha

a) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyete-

mi vagy fõiskolai docens, illetve címzetes egyetemivagy fõiskolai tanár,

c) kiemelkedõ gyakorlati oktató munkát végez: mester-oktatói

címet adományozhat.(3) A felsõoktatási intézményben oktatói vagy tanári

munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedõ gyakorlati okta-tó munkát végzõ oktató, vagy tanár részére a szenátusmestertanári címet adományozhat.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott címmel rendelke-zõ személy – kivételesen, a szenátus döntése alapján – ta-nári munkakörben foglalkoztatható.

(5) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott címek ado-mányozásának és visszavonásának feltételeit, az adomá-nyozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavo-násának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszerbenkell meghatározni.

17. A tudományos kutatók

33. §

(1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoz-tatni azt, aki – a munkaszerzõdésében, illetve közalkalma-zotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljesmunkaidejének legalább kilencven százalékát a felsõokta-tási intézmény tudományos tevékenységének ellátásárafordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként résztvesz a felsõoktatási intézmény oktatással összefüggõtevékenységében is.

(2) A felsõoktatási intézményben létesíthetõ kutatóimunkakörök a következõk:

a) tudományos segédmunkatárs,b) tudományos munkatárs,c) tudományos fõmunkatárs,d) tudományos tanácsadó,e) kutatóprofesszor.(3) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebek-

ben 25. § (1)–(3) bekezdésben, 26. § (3) bekezdésében,27. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 30. §(2) bekezdésében kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogynyilvános pályázati eljárás alapján az egy évnél hosszabbidõre szóló kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tu-dományos fõmunkatársi munkaköröket kell betölteni,az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni.A felsõoktatási intézmény az általa kutatói munkakörbenfoglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra meg-bízási, vagy más polgári jogi szerzõdéssel jogviszonytcsak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kuta-tó munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külsõmegbízás, megrendelés keretében valósul meg. A nemmunkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóvalmegbízási szerzõdést kell kötni.


18. A tanári munkakörök

34. §

(1) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsõ-fokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(2) A tanári munkakörben foglalkoztatottakra a 25. §(1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Ese-tükben a tanításra fordított idõ két tanulmányi félév átlagá-ban heti húsz óra. A munkáltató a tanításra fordított idõt –a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározot-tak szerint – tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csök-kentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsõoktatási intéz-ményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számí-tott tanításra fordított idõ egy tanárra vetítve nem lehetkevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolcóránál.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a pedagó-gusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató ta-nár esetében a tanításra fordított idõ két tanulmányi félévátlagában heti tizenkét óra. A munkáltató a tanításra fordí-tott idõt tizenöt százalékkal emelheti, illetve csökkenthetiazzal a megkötéssel, hogy a felsõoktatási intézménybena pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertantoktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számítotttanításra fordított idõ egy tanárra vetítve nem lehet keve-sebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettõ óránál.

19. Az oktatói feladatokat ellátó foglalkoztatottakjogai és kötelezettségei

35. §

(1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilletiaz a jog, hogy világnézete és értékrendje szerint végezzeoktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kény-szerítené vagy késztetné a hallgatót, a képzési program ke-retei között meghatározza az oktatott tananyagot, megvá-lassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszere-ket. Az e bekezdésben foglalt jog megilleti a tanári munka-körben foglalkoztatottakat, az oktatói feladatokat ellátódoktoranduszokat, továbbá az óraadó oktatókat.

(2) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó köteles-sége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúanközvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és érté-keljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletbentartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembea hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát.

(3) Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott sze-mély, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása so-rán a hallgatókkal összefüggõ tevékenységével kapcsolat-ban büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatotellátó személy.

(4) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszony-ban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató oktatói igazolvá-nya felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részé-re biztosított kedvezményeket. Az igazolvány közokirat.

(5) Az oktatói, tudományos kutatói, tanári munkakör-ben foglalkoztatott az oktatási jogok biztosának az eljárá-sát kezdeményezheti.

20. Munkabér, illetmény

36. §

(1) A felsõoktatási intézményben oktatói, illetve tudo-mányos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét,illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeresjárandóság) az éves költségvetésrõl szóló törvénybenmeghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési foko-zatának garantált illetménye alapján kell megállapítani,a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számúmellékletének alkalmazásával.

(2) A tanári munkakörben foglalkoztatottak díjazásáta Kormány a pedagógus életpályáról szóló – külön tör-vényben meghatározott – fizetési fokozatok alapul vételé-vel rendeletben határozza meg.

(3) A költségvetési szervként mûködõ felsõoktatási in-tézmény alkalmazottjának tárgyév március 1-jétõl a követ-kezõ év február végéig terjedõ idõszakra vonatkozó havijárandósága (munkabére, illetménye) nem haladhatja mega Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett,a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó nemzetgazdaságihavi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

IX. FEJEZETVEZETÕI ÁLLÁSOK ÉS VEZETÕI MEGBÍZÁSOK

21. A vezetõi megbízás létesítése

37. §

(1) A felsõoktatási intézményekben – a szervezeti ésmûködési szabályzatban meghatározottak alapján – a kö-vetkezõ magasabb vezetõi megbízások adhatók:

a) rektor,b) rektorhelyettes,c) fõigazgató,d) dékán,e) gazdasági fõigazgató, ennek hiányában gazdasági

igazgató,f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetõje (fõtitkár

vagy a szervezeti és mûködési szabályzatban megha-tározott más megnevezéssel).

(2) A felsõoktatási intézményekben – a szervezeti ésmûködési szabályzatban meghatározottak alapján


az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – a következõvezetõi megbízások adhatók:

a) az (1) bekezdésben felsoroltak – az a) és b) pont kivé-telével – helyettesei,

b) szervezeti egység vezetõi és vezetõhelyettesei.(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vezetõi meg-

bízások határozott idõre – három-öt évre – adhatók, ésaz (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt megbízások egy,az (1) bekezdés e)–f) pontjában, továbbá a (2) bekezdés-ben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszab-bíthatók. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vezetõimegbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályá-zatot a szenátus véleményezi. A fenntartó dönt a rektorje-lölt személyérõl.

(5) A magasabb vezetõi és vezetõi megbízásokra be-nyújtott pályázatok rangsorolásáról – a (4) bekezdésbenfoglalt kivétellel – a szenátus dönt. Döntését a (4) bekez-désben meghatározott kivétellel megküldi a rektornak.A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönta vezetõi megbízás kiadásáról. A rangsorolt gazdasági fõ-igazgatói, belsõ ellenõri pályázatokat a rektor továbbítjaa fenntartónak. Ha a 73. § (3) bekezdés f) pontja szerinta gazdasági fõigazgatói, illetve belsõ ellenõrzési vezetõimegbízás esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony lé-tesítésére jogosult személy nem azonos a megbízási jogkörgyakorlójával, a kinevezési jogkör gyakorlójának a meg-bízott személlyel közalkalmazotti jogviszonyt kell létesí-tenie.

(6) A magasabb vezetõi és a vezetõi megbízás a hatvan-ötödik életév betöltéséig szólhat.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat a Munka Tör-vénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatónál azzal az el-téréssel kell alkalmazni, hogy a vezetõi megbízás alatt ve-zetõ állású munkavállalót kell érteni.

(8) A fõiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízásá-val és felmentésével kapcsolatos eljárásra a 29. § (3) be-kezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a fõis-kolai rektor megbízására, felmentésére a miniszterelnökjogosult.

X. FEJEZETÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKEGYEZTETÉS

22. A Felsõoktatási, valamint az IntézményiÉrdekegyeztetõ Tanács

38. §

(1) A felsõoktatás ágazati jelentõségû munkaügyi, szo-ciális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyijuttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek egyeztetésére Fel-sõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács keretében kerül sor.A Felsõoktatási Érdekegyeztetõ Tanács munkájában

az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviselõi,a Magyar Rektori Konferencia képviselõje, a miniszter ésa képzésben érdekelt miniszterek képviselõi vesznek részt.

(2) A felsõoktatási intézményekben az intézményi szak-szervezet és a munkáltató részvételével Intézményi Érdek-egyeztetõ Tanács (a továbbiakban: Tanács) mûködhet.A Tanács szervezetét és mûködési rendjét a felsõoktatásiintézmény és az intézményi szakszervezet megállapo-dásban rögzíti.

(3) A felsõoktatási intézményben mûködõ reprezentatívszakszervezet kezdeményezésére a Tanács létrehozása ésmûködtetése kötelezõ.

NEGYEDIK RÉSZA HALLGATÓ

XI. FEJEZETA HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE,JOGOSULTSÁGOK, KÖTELEZETTSÉGEK

23. Felvétel, beiratkozás

39. §

(1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e tör-vényben meghatározott feltételek szerint felsõoktatási in-tézményben tanulmányokat folytasson, magyar államiösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott[a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj]vagy önköltséges képzésben. Ez a jog megilleti továbbá

a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózko-dás jogával rendelkezõ személyeket,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország te-rületén élõ menekültet, menedékest, befogadottat,bevándoroltat, letelepedettet,

c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állam-polgárokkal azonos elbírálás alá esõ külföldit,

d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyek-ben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapjánigénybe veheti az adott állam felsõoktatási szol-gáltatásait,

e) a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló tör-vény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatályaalá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a sza-bad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkezõszemélyt,

f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról éstartózkodásáról szóló törvényben meghatározott –magát magyar nemzetiségûnek valló – harmadik or-szágbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a ked-vezménytörvény hatálya alatt és magyar állam-polgársággal sem rendelkezik


g) a magas szintû képzettséget igénylõ munkavállalásés tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EUKék Kártyával) rendelkezõ harmadik országbeli ál-lampolgárt.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett személy tanulmá-nyait kizárólag önköltséges formában folytathatja.

(3) A hallgatói jogviszony a felvételrõl vagy az átvétel-rõl szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A bei-ratkozást megelõzõen a hallgatóval – a Kormány általmeghatározott feltételekkel – hallgatói szerzõdést kell köt-ni.

(4) A felvételre jelentkezõ egy felvételi eljárásban leg-feljebb öt jelentkezést nyújthat be. Amennyiben ugyan-azon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott ésönköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egyjelentkezésnek minõsül.

(5) Felsõoktatási szakképzésre, alapképzésre, mester-képzésre és osztatlan képzésre történõ jelentkezés eseté-ben a felvételrõl a felsõoktatási intézmény a jelentkezõkteljesítménye és az adott intézményre megállapított felve-hetõ létszámkeretek és maximális hallgatói létszám, vala-mint a jelentkezõk által összeállított jelentkezési sorrendfigyelembevételével – a mesterképzés kivételével – orszá-gosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásróla felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõsszerv besorolási döntéssel gondoskodik. A jelentkezõ egyfelvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.

(6) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre tör-ténõ jelentkezés esetében a felvételrõl a felsõoktatási in-tézmény a jelentkezõk teljesítménye, és a felvehetõ lét-számkeretek, valamint adott intézményre megállapítottmaximális hallgatói létszám, továbbá a magyar állami(rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehetõ létszám-keretek figyelembevételével, a jelentkezõk intézményirangsorolása alapján dönt.

(7) A felvételt nyert jelentkezõ abban a félévben létesít-het hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás soránfelvételt nyert.

40. §

(1) A felsõoktatási szakképzésre történõ felvétel feltéte-le – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel –az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsõoktatási in-tézmény a felvételt ésszerû és hátrányos megkülönbözte-tést nem eredményezõ, egészségügyi, szakmai vagy pálya-alkalmassági követelményekhez – egészségügyi, szakmaialkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsgateljesítéséhez –, a középiskolai tanulmányok során, illetveaz érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez,szakképesítés meglétéhez kötheti.

(2) Alapképzésre és osztatlan képzésre történõ felvétela) feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése,

b) feltétele lehet meghatározott szintû nyelvtudás,c) feltétele lehet egészségügyi –, szakmai –, pályaalkal-

massági vizsgálat.(3) A felvételi eljárást megelõzõen legalább két évvela) a Kormány rendeletben határozza meg a felsõoktatá-

si intézménybe történõ felvételhez egyes alapszakokesetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcso-latos követelményeket,

b) az azonos szakon képzést folytató felsõoktatási in-tézmények szakonként egységes szóbeli felvételivizsgakövetelményeket határoznak meg.

(4) Mesterképzésre az vehetõ fel, aki alapképzésben fo-kozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett va-lamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elis-mert, – középfokú (B2 szintû) általános nyelvi, komplex –vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgával rendelkezik. Mes-terfokozatot eredményezõ képzésre épülõ mesterképzésreaz vehetõ fel, aki mesterképzésben fokozatot és szak-képzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

(5) Szakirányú továbbképzésre az vehetõ fel, aki alap-képzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal ésszakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzésesetében felvételi elõfeltételként meghatározott munkakörbetöltése, meghatározott idõtartamú szakmai gyakorlat,további szakképzettség megléte is kiköthetõ.

(6) Doktori képzésre az vehetõ fel, aki a mesterképzés-ben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint leg-alább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – kö-zépfokú (B2 szintû) általános nyelvi, komplex – vagy az-zal egyenértékû nyelvvizsgával rendelkezik.

(7) A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre ésa doktori képzésre történõ felvétel további feltételeit a fel-sõoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötés-sel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkal-mazni, függetlenül attól, hogy a jelentkezõ mely felsõ-oktatási intézményben szerezte az oklevelét.

41. §

(1) A Kormánya) hátrányos helyzetû hallgatói csoport,b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli sza-

badságon lévõk, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési tá-mogatásban vagy gyermekgondozási díjban része-sülõk,

c) fogyatékossággal élõ jelentkezõk csoportjához tarto-zók,

d) nemzetiséghez tartozó jelentkezõk csoportjához tar-tozók

esélyegyenlõségét a magyar állami (rész)ösztöndíjjaltámogatott hallgatói létszám, a felvételi vizsga teljesítésifeltételeinek meghatározása során biztosítja.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése során nemlehet mentesíteni a jelentkezõt a felsõoktatási szakképzés-ben, alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsítottszakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvetõtanulmányi követelmények teljesítése alól.

24. A jelentkezõ, valamint a hallgatói jogviszonybanálló személy által gyakorolható jogosultságok,hallgatói kötelezettségek

42. §

(1) A hallgatóa) a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok foly-

tatása céljából másik felsõoktatási intézménnyelvendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,

b) kérheti átvételét azonos, illetve másik felsõoktatásiintézmény ugyanazon képzési ciklusba és képzési te-rülethez tartozó szakjára.

(2) A felsõoktatási intézmény a vele hallgatói jogvi-szonyban nem álló felsõfokú végzettségû személyeket –részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony kereté-ben, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – különfelvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti.Az intézmény a tanulmányi teljesítményrõl igazolást köte-les kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítésefelsõfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerintbeszámítható.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott kérelmekteljesítésének feltételeit a fogadó felsõoktatási intézményhatározza meg.

(4) Aki a felsõoktatási intézménybe felvételt vagy átvé-telt nyert, beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíthet.

(5) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beirat-kozásra nincs szükség. A hallgatónak az intézményi sza-bályozásban meghatározottak szerint – a képzési idõszakmegkezdése elõtt – be kell jelentkeznie az adott képzésiidõszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejártfizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

43. §

(1) A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intéz-ményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes kö-rû, pontos és hozzáférhetõ formában információt kapjona tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsatanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsõoktatási intéz-ményben elérhetõ képzési lehetõségeket, kapacitásokat;állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságánakmegfelelõ ellátásban részesüljön.

(2) A hallgató kötelessége, hogya) megtartsa a felsõoktatási intézmény szabályzataiban

foglaltakat,

b) tiszteletben tartsa a felsõoktatási intézmény hagyo-mányait.

25. A hallgatói munkavégzés szabályai

44. §

(1) A hallgató hallgatói munkaszerzõdés alapján végez-het munkát:

a) a képzési program keretében, illetve a képzés része-ként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakor-lati képzés során az intézményben, az intézmény ál-tal alapított gazdálkodó szervezetben vagy külsõgyakorlóhelyen,

b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó-an a felsõoktatási intézményben vagy a felsõoktatásiintézmény által létrehozott gazdálkodó szerve-zetben.

(2) A hallgatói munkaszerzõdés alapján munkát végzõhallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvéneka rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

(3) A hallgatóta) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás il-

letheti, illetve a hat hét idõtartamot elérõ egybefüggõgyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke leg-alább hetente a kötelezõ legkisebb munkabér (mini-málbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérõ megállapo-dás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felekmegállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellené-ben a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dol-gok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fû-zõdõ vagyoni jogok – eltérõ megállapodás hiányá-ban – a felsõoktatási intézményre, illetve az általalétrehozott gazdálkodó szervezetre az átadássalátszállnak.

(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles fele-lõsségbiztosítást kötni a felsõoktatási szakképzésben résztvevõ hallgató javára.

(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységéreaz e § (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérések-kel kell alkalmazni:

a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek ke-retében a heti teljes munkaidõ húsz százalékánakmegfelelõ idõtartamban az intézmény oktatási, tudo-mányos tevékenysége körében munkavégzésrekötelezhetõ,

b) a doktorandusz által végzett munka ideje – az a) pontszerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagá-ban nem haladhatja meg a heti teljes munkaidõ ötvenszázalékát,

c) a doktorandusz munkaidõ-beosztását oly módon kellmeghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történõfelkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,


d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidõ ötvenszázalékának megfelelõ idejû foglalkoztatás eseténnem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezõ mun-kabér (minimálbér), eltérõ idejû foglalkoztatásesetén ennek idõarányos része.

26. A hallgatói jogviszony szünetelése

45. §

(1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következõ képzésiidõszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván elegettenni, illetve, ha a hallgató a soron következõ képzési idõ-szakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szüne-tel. A hallgatói jogviszony egybefüggõ szüneteltetésénekideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a ta-nulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerinttöbb alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyánakszüneteltetésével.

(2) Az intézmény a hallgató kérelmére engedélyezhetia hallgatói jogviszony szünetelését

a) az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, egy-befüggõ idõtartamban is vagy

b) az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedõrendelkezése hiányában az elsõ félév teljesítése elõttis,

feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredõkötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagymás váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud elegettenni.

(3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fe-gyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

XII. FEJEZETA MAGYAR ÁLLAMI (RÉSZ)ÖSZTÖNDÍJASÉS AZ ÖNKÖLTSÉGES HALLGATÓ

27. A költségviselés formái

46. §

(1) A költségviselés formája szerint a felsõoktatási kép-zésben részt vevõ lehet

a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,b) magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,c) önköltséges hallgató.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók számá-

ra – kormányrendeletben meghatározottak szerint – az ál-lam biztosítja a hallgatói hitel igénybevételének lehetõ-ségét.

(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóképzésének teljes költségét, a magyar állami részösztön-díjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az ál-lam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli.

Bármely képzési ciklusban, felsõoktatási szakképzésben,szakirányú továbbképzésben részt vevõ hallgató lehet ma-gyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenülannak munkarendjétõl.

(4) A Kormány a felvétel idõpontját megelõzõ évben –a 41. §-ban foglaltakra is figyelemmel – határozattal álla-pítja meg a felvehetõ magyar állami (rész)ösztöndíjjal tá-mogatott hallgatói létszámkeretet, és dönt ennek képzésiszintek, képzési területek és képzési munkarendek közöttimegosztásáról. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támo-gatott képzésbe felvehetõ hallgatói létszám megállapításá-val kapcsolatos kormány-elõterjesztést véleményezia Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjá-ról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adottvéleményérõl a Kormányt tájékoztatni kell.

(5) A miniszter a Felsõoktatási Tervezési Testület véle-ményének kikérése után határozatban dönt a (4) bekezdés-ben meghatározottak szerint megállapított hallgatói lét-számkeretnek a felsõoktatási intézmények közötti meg-osztásáról.

(6) A Kormány és a miniszter a (4)–(5) bekezdésekbenmeghatározott döntéseinek meghozatalakor figyelembekell venni

a) a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiaicélokat,

b) a közép- és hosszú távú munkaerõ-piaci elõrejelzé-seket,

c) a végzett hallgatók pályakövetési adatait,d) a képzési területen alap- és osztatlan képzésben indí-

tott szakok arányát.(7) A miniszter évente, a felvétel idõpontját megelõzõ

év december 31. napjáig teljes körû tájékoztatást tesz köz-zé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmazminden, a jelentkezések benyújtásához szükségesinformációt.

28. Az állam által támogatott tanulmányok idõtar-tama.

Besorolás, átsorolás.

47. §

(1) Egy személy – felsõoktatási szakképzésben, alap-képzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét félévenát folytathat a felsõoktatásban tanulmányokat magyar álla-mi (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támoga-tási idõ). A támogatási idõ legfeljebb tizennégy félév, haa hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzésikövetelmények szerint a képzési idõ meghaladja a tízfélévet.

(2) A doktori képzésben részt vevõ hallgató támogatásiideje legfeljebb hat félév.

(3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igény-be vehetõ támogatási idõ legfeljebb két félévvel lehethosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje.


Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon koráb-ban igénybe vett támogatási idõt be kell számítani. Haa hallgató az így meghatározott támogatási idõ alattaz adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a ta-nulmányait e szakon önköltséges képzési formában foly-tathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatásiidõt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogyaz intézmény rendelkezik szabad kapacitással.

(4) A fogyatékossággal élõ hallgató támogatási idejéta felsõoktatási intézmény legfeljebb négy félévvelmegnövelheti.

(5) A hallgató által igénybe vett támogatási idõnek mi-nõsül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentke-zett.

(6) A támogatási idõ számításakor nem kell figyelembevenni

a) a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más,a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerültbefejezni a félévet,

b) a támogatási idõ terhére teljesített félévet, ha meg-szûnt a felsõoktatási intézmény anélkül, hogy a hall-gató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve,hogy tanulmányait nem tudta másik felsõoktatásiintézményben folytatni,

c) azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánála felsõoktatási intézmény a megszûnt intézménybenbefejezett félévekbõl nem ismert el.

(7) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott kép-zésben való részvételt nem zárja ki a felsõoktatásban szer-zett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egyképzési ciklusban magyar állami (rész)ösztöndíjas képzés-ben tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusbatartozó további (párhuzamos) képzés folytatása eseténa támogatási idõbõl félévente a párhuzamosan folytatottállami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzések számánakmegfelelõ számú félévet le kell vonni.

(8) Ha a hallgató kimerítette az e §-ban meghatározot-tak szerint rendelkezésére álló támogatási idõt, csak ön-költséges képzési formában folytathat tanulmányokata felsõoktatásban.

48. §

(1) A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjas vagyönköltséges képzési formára kell besorolni.

(2) A felsõoktatási intézmény tanévenként köteles ön-költséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösz-töndíjjal támogatott képzésben részt vevõ hallgatót, akiaz utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszo-nya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlotttantervben elõírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetveaz intézmény szervezeti és mûködési szabályzatában aján-lott tanulmányi átlagot. A felsõoktatási intézményaz átsorolástól kivételes méltánylást érdemlõ esetbeneltekinthet.

(3) Ha a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatotthallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányaibefejezése elõtt megszûnik a hallgatói jogviszonya, vagya hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges for-mában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelemesetén – a felsõoktatási intézményben önköltséges formá-ban tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolás-ról a felsõoktatási intézmény a magyar állami (rész)ösz-töndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérõ önköltségeshallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt.

(4) Egy adott szakon a tanulmányok elvégzéséheza hallgatónak – a képzés finanszírozási formájától függet-lenül – legfeljebb a felsõoktatási intézmény által – az adottszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottképzési idõre tekintettel – meghatározott tanulmányi idõáll rendelkezésére. A rendelkezésre álló tanulmányi idõaz adott tanulmányok képzési és kimeneti követelményei-ben meghatározott képzési idejét legalább két félévvelmeghaladó idõszaknál rövidebb nem lehet. Azt a hallgatót,aki ez idõ alatt az adott képzésben nem tudja megszereznia tanulmányok lezárását igazoló végbizonyítványt,a szakról el kell bocsátani.

XIII. FEJEZETA TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍ-TÉSE

29. A tanulmányi követelmények és a hallgatókteljesítményének értékelése

49. §

(1) A felsõoktatási intézményben folytatott tanulmá-nyok során a tanulmányi követelmények teljesítését –az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – ta-nulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejez-ni és érdemjeggyel minõsíteni. A hallgatónak az adott kép-zésben történõ elõrehaladását a megszerzett kreditekösszege, minõségét az érdemjegye fejezi ki.

(2) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmá-nyai során az oklevél megszerzéséhez elõírt összes kreditlegalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és mûkö-dési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakatvehessen fel – vagy e tárgyak helyett teljesíthetõ önkéntestevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes kredi-tet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékû tan-tárgy közül választhasson. Biztosítani kell, hogy a hallgatóegyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve té-rítési díj fizetése nélkül – az összes elõírt kreditet tízszázalékkal meghaladó kreditértékû tárgyat vehessen fel.

(3) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakatannak a felsõoktatási intézménynek, amellyel hallgatóijogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mintvendéghallgató is felveheti.


(4) A felsõoktatási intézmény ajánlott tantervet ad kia hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A felsõokta-tási intézménynek biztosítania kell, hogy minden hallgatószámot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelenszámonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételtszámonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelésebiztosított legyen.

(5) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalom-mal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul)elõírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kreditmegállapításának alapjául szolgáló tudás összevetéséveltörténik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudáslegalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudásösszevetését a felsõoktatási intézmény e célra létrehozottbizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi.

(6) A kreditátviteli bizottság az elõzetesen megszerzetttudást, munkatapasztalatot – e törvényben, valamint kor-mányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányikövetelmény teljesítéseként elismerheti.

(7) A 49. § (3)–(6) bekezdésben meghatározottak vég-rehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizs-gaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel,hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) meg-szerzéséhez – a felsõoktatási intézményben folytatott, il-letve más korábbi tanulmányok, továbbá az elõzetesenmegszerzett tudás kreditértékként való elismerése eseténis – a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti kreditet, delegalább a képzés kreditértékének harmadát az adottintézményben köteles teljesíteni.

(8) A fogyatékossággal élõ hallgató részére biztosítanikell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgázta-tást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogyteljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredõ kötele-zettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantár-gyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötele-zettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizs-ga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biz-tosítani kell a hosszabb felkészülési idõt, az írásbeli beszá-molón lehetõvé kell tenni a segédeszköz – így különösenírógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írás-beli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli be-számoló írásbeli beszámolóval történõ felváltását. Az e be-kezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítésalapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosít-ható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevéláltal tanúsított szakképzettség, illetve felsõoktatásiszakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképe-sítés megszerzéséhez szükséges alapvetõ tanulmányikövetelmények alóli felmentéshez.

50. §

(1) A felsõoktatási intézmény annak a hallgatónak, akia tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelményeketés az elõírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele,

a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével –teljesítette, és az elõírt krediteket – a szakdolgozathoz ren-delt kreditek kivételével – megszerezte, végbizonyítványtállít ki (abszolutórium).

(2) A hallgató tanulmányait felsõoktatási szakképzés-ben, alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzés-ben záróvizsgával fejezi be.

(3) A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követõ-en bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyít-vány megszerzését követõ vizsgaidõszakban a hallgatóijogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony meg-szûnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidõszakban,az érvényes képzési követelmények szerint letehetõ. A ta-nulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a vég-bizonyítvány kiállításától számított második év eltelteután feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony meg-szûnését követõ ötödik év eltelte után záróvizsga nemtehetõ.

(4) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükségesismeretek, készségek és képességek ellenõrzése és értéke-lése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kelltennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záró-vizsga a tantervben meghatározottak szerint több részbõl –szakdolgozat vagy diplomamunka megvédésébõl, továbbiszóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekbõl – állhat.

(5) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a fel-sõoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötele-zettségének nem tett eleget.

30. Az oklevél

51. §

(1) A felsõfokú tanulmányok befejezését igazoló okle-vél kiadásának elõfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá –ha e törvény másképp nem rendelkezik – az elõírt nyelv-vizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szi-gorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásáhoza hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amelyigazolja, hogy

a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általánosnyelvi vagy középfokú (B2 szintû) általános nyelvi,komplex,

b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelmé-nyekben meghatározott

államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgáttett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsõok-tatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvek-bõl tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogya középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illet-ve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát álta-lános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfo-gadni.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivé-telével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nema magyar nyelv.

(3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgátigazoló okirat bemutatásától számított harminc napon be-lül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgáttett. Ha a hallgató a záróvizsga idõpontjában már bemutat-ta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározottkövetelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikereszáróvizsga napjától számított harminc napon belül kellkiállítani és kiadni számára.

(4) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tar-tozó felsõoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megne-vezést csak a felsõoktatási intézmények által e törvényalapján kiállított szakképzettséget és – a felsõoktatásiszakképzés és a szakirányú továbbképzés kivételével – fel-sõfokú végzettségi szintet igazoló okiratra lehet használni.

(5) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közok-irat, amely tartalmazza a kibocsátó felsõoktatási intéz-mény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sor-számát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét,születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetveaz odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezé-sét, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevéláltal tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Ma-gyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képe-sítési Keretrendszer szerinti besorolását. Tartalmaznia kelltovábbá a felsõoktatási intézmény vezetõjének (illetõlega tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottvezetõnek) eredeti aláírását, a felsõoktatási intézmény bé-lyegzõjének lenyomatát.

(6) A kiadott oklevelekrõl központi nyilvántartást kellvezetni.

52. §

(1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyarés latin nyelven, nemzetiségi képzés esetében magyarnyelven és a nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven fo-lyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kellkiadni.

(2) Az alapképzésben és mesterképzésben, felsõokta-tási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adniaz Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatáro-zott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamintnemzetiségi képzés esetében – a hallgató kérésére –az érintett nemzetiség nyelvén. Az oklevélmelléklet köz-okirat.

(3) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetveaz osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben, fel-sõoktatási szakképzésben kiállított oklevél – jogszabály-ban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére,tevékenység folytatására jogosít.

(4) A felsõoktatási szakképzésben az oklevél kiadásá-nak elõfeltételeként a képzési és kimeneti követelményelõírhatja a nyelvvizsga letételét.

(5) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsítottvégzettségi szintek angol és latin nyelvû jelölése:

a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövi-dítve:. BA, BSc),

b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítveMA, MSc).

(6) A mesterfokozattal rendelkezõk az oklevelük általtanúsított szakképzettség elõtt az „okleveles” megjelölésthasználják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, ok-leveles tanár stb.). A mesterfokozatot eredményezõ jo-gászképzésre épülõ második jogi mesterszakon okleveletszerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws”(rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. A tanár-képzésben oklevelet szerzettek a „Master of Education”(rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.

(7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos,a jogász szakon oklevelet szerzett személyek a doktori címhasználatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med.,dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur.

(8) A felsõoktatási intézmény rektora – a köztársaságielnök elõzetes hozzájárulásával – „Promotio sub auspiciispraesidentis Rei Publicae” kitüntetéssel avatja doktorráazt, akinek a középiskolában és a felsõoktatási intézmény-ben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányaisorán a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték,feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás so-rán is kiemelkedõ teljesítményt nyújtott. A kitüntetésesdoktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítjameg.

XIV. FEJEZETA TEHETSÉGGONDOZÁSRA, A DOKTORIKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

31. A doktori képzés és a doktori fokozatszerzésieljárás

53. §

(1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihozés a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csopor-tos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszá-molási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, akimesterfokozatot szerzett.

(2) A doktori képzést követõen a doktori fokozatot kü-lön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni.A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevõ a doktorje-lölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktoriképzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, felté-ve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktoriképzés követelményeit. Ha a doktorandusz a képzési idõn


belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hall-gatói jogviszonya mellett egyidejûleg doktorjelölt is.

(3) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzésieljárásra történõ jelentkezéssel és annak elfogadásával jönlétre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsõoktatási in-tézmény annak, aki az adott felsõoktatási intézményben si-keresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogvi-szony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meg-határozott követelményeket.

(4) A doktorjelölti jogviszony megszûnik a fokozat-szerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorje-lölt a jogviszony létesítésének napjától számított két évenbelül nem nyújtotta be a doktori értekezését. A doktorjelöltjogaira és kötelezettségeire – ha jogszabály másként nemrendelkezik – egyebekben a hallgatói jogokra és kötele-zettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:a) a doktori szabályzat alapján elõírt kötelezettségek

teljesítése, továbbá a doktori szigorlat – legalább há-romtagú – vizsgabizottság elõtt történõ eredményesletétele;

b) két idegen nyelv – ideértve a nem magyar jelnyelvelfogadásának a lehetõségét siket doktorjelölt eseté-ben, valamint a tudományterület mûveléséhez szük-séges – ismeretének a doktori szabályzatban meg-határozottak szerinti igazolása;

c) az önálló tudományos munkásság bemutatása cik-kekkel, tanulmányokkal vagy más módon, mûvésze-ti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként ön-álló mûvészeti alkotótevékenység eredményeinekbemutatása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illet-ve mûvészeti feladat önálló megoldása; értekezés,alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyil-vános vitában.

(6) Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilván-tartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Biztosítanikell a nyilvántartás internetes hozzáférhetõségét. A dokto-ri képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályaita felsõoktatási intézmény doktori szabályzata állapítjameg.

(7) A PhD-fokozattal rendelkezõ személyek nevük mel-lett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést,a DLA-fokozattal rendelkezõk pedig a „DLA” vagya „Dr.” rövidítést.

32. Tehetséggondozás, tudományos diákkörök,szakkollégiumok

54. §

A felsõoktatási intézmény feladata a tantervi követel-ményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, ki-emelkedõ képességû és hozzáállású, valamint a hátrányos,illetve a halmozottan hátrányos helyzetû hallgatók felkuta-

tása, felismerése, és szakmai, tudományos, mûvészeti éssport tevékenységének elõsegítése. Ennek érdekében a fel-sõoktatási intézmény önállóan vagy más felsõoktatási in-tézménnyel együttmûködve tehetséggondozó és felzár-kóztató rendszert, illetve programokat – így különösen tu-dományos diákköröket, szakkollégiumokat, tehetségpon-tokat és felzárkóztató, illetve roma szakkollégiumokat –mûködtet. Felzárkóztató, illetve roma szakkollégiumokatfelsõoktatási intézménnyel együttmûködve egyházi fenn-tartó is létesíthet. A felsõoktatási intézmény mentorprog-ram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetû hall-gató tehetségének kibontakoztatásához.

XV. FEJEZETA HALLGATÓ FELELÕSSÉGE, A HALLGATÓIJOGVISZONY MEGSZÛNÉSE

33. A fegyelmi eljárás és a kárfelelõsség

55. §

(1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosanmegszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattalfegyelmi büntetésben részesíthetõ.

(2) A fegyelmi büntetés leheta) megrovás,b) szigorú megrovás,c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott

kedvezmények és juttatások – legfeljebb hat hónapidõtartamra szóló – csökkentése, illetõleg meg-vonása,

d) határozott idõre – legfeljebb két félévre – szóló eltil-tás a tanulmányok folytatásától,

e) kizárás a felsõoktatási intézménybõl.(3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény

összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenve-dettek körére, a következményekre, a jogsértõ magatartásismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figye-lemmel lenni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottfegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nemlehet. A (2) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott bün-tetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal össze-függõ juttatások, kedvezmények végleges, illetve idõsza-kos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatá-rozott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszonyszünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetvea fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi telje-sítménye nem befolyásolja.

(4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmivétségrõl való tudomásszerzés óta egy hónap, illetõlega vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. E rendelkezé-sek alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárás-ra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindításárajogosult tudomására jutott.


(5) A fegyelmi eljárás rendjét a Kormány szabályozza,azzal, hogy a fegyelmi bizottság tagjainak legalább egy-harmadát a hallgatói önkormányzat delegálja, valamintaz eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, de a fegyel-mi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató sza-bályszerû értesítés ellenére sem jelent meg.

56. §

(1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek telje-sítésével összefüggésben a felsõoktatási intézménynek, il-letve a gyakorlati képzés szervezõjének jogellenesen kártokoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel – a Ptk.szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, gondat-lan károkozás esetén, a kártérítés mértéke nem haladhatjameg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelezõ mun-kabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát.Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kelltéríteni.

(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismer-vénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezett-séggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért tel-jes kártérítési felelõsséggel tartozik, feltéve, hogy azt ál-landóan õrizetében tartja, kizárólagosan használja vagykezeli. Mentesül a felelõsség alól, ha a hiányt elhárít-hatatlan ok idézte elõ.

(4) A felsõoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szer-vezõje a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlatiképzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezé-sei szerint köteles megtéríteni. A felsõoktatási intézmény,illetve a gyakorlati képzés szervezõje a felelõssége alólcsak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködésikörén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ, vagy azta károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

34. A jogorvoslat joga

57. §

(1) Jogainak megsértése esetén a hallgatóa) a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítség-

nyújtásért,b) igénybe veheti az oktatásügyi közvetítõi szolgálatot,c) jogorvoslati kérelmet terjeszthet elõ, melyet a felsõ-

oktatási intézmény a jelen törvényben írtak szerintköteles elbírálni,

d) az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdemé-nyezheti, feltéve, hogy az e törvényben szabályozot-tak szerint jogorvoslati jogát – a bírósági eljáráskivételével – kimerítette.

(2) A felsõoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatosdöntéseit – e törvényben, kormányrendeletben és a szerve-zeti és mûködési szabályzatban meghatározott esetben, va-

lamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval.A felsõoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntésejogerõs, ha a hallgató a (3) bekezdésben meghatározott ha-táridõn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagya kérelem benyújtásáról lemondott.

(3) A hallgató a felsõoktatási intézmény döntése vagyintézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továb-biakban együtt: döntés) ellen – a közléstõl, ennek hiányá-ban a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül –jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésévelkapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok érté-kelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nema felsõoktatási intézmény által elfogadott követelmények-re épült, illetve a döntés ellentétes a felsõoktatási intéz-mény szervezeti és mûködési szabályzatában foglaltakkal,vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozórendelkezéseket.

(4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshoza-

talt elmulasztotta,b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátar-

tozója,c) akitõl az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

(5) A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsõoktatási in-tézmény a következõ határozatokat hozhatja:

a) a kérelmet elutasítja,b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,c) a döntést megváltoztatja,d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás

lefolytatására utasítja.(6) A tényállás tisztázására, a határidõk számítására,

az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére,a döntés kérelemre vagy hivatalból történõ kijavítására, ki-cserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavo-nására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta-lános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kellmegfelelõen alkalmazni.

(7) A másodfokú döntés a közléssel jogerõs és végre-hajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatátkérte.

58. §

(1) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozotthatározat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésé-tõl számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, il-letve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekmegsértésére hivatkozással. E rendelkezések alkalmazásá-ban hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a jog-szabályban, valamint az intézményi dokumentumokbantalálható olyan rendelkezések, amelyek a hallgatórajogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

(2) A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szólótörvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell


alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíró-ság az ügyet soron kívül bírálja el.

(3) A 57. §-t, és az (1)–(2) bekezdésben foglaltakatmegfelelõen alkalmazni kell

a) a felsõoktatási intézménybe jelentkezõt,b) a doktoranduszt és a doktorjelöltet, továbbác) az idõközben megszûnt hallgatói jogviszonnyal ren-

delkezett hallgatótérintõ döntésekre, illetve mulasztásokra.(4) A jogorvoslati eljárás rendjét a felsõoktatási intéz-

mény szervezeti és mûködési szabályzatában – a jelen tör-vényben és a Kormány rendeletében meghatározott keretközött – szabályozza.

35. A hallgatói jogviszony megszûnése

59. §

(1) Megszûnik a hallgatói jogviszony,a) ha a hallgatót másik felsõoktatási intézmény átvette,

az átvétel napján,b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói

jogviszonyát, a bejelentés napján,c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait magyar

állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben, ésönköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni,

d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú tovább-képzés, felsõoktatási szakképzés esetén az utolsóképzési idõszakot követõ elsõ záróvizsga-idõszakutolsó napján, illetve a doktori képzés képzésiidejének utolsó napján,

e) felsõoktatási szakképzésben, ha a hallgató tanulmá-nyainak folytatására egészségileg alkalmatlannávált, és a felsõoktatási intézményben nem folyik má-sik, megfelelõ felsõoktatási szakképzés, vagy a hall-gató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanu-láshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhattovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntésjogerõre emelkedésének napján,

f) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátra-lék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszó-lítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálataután megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozottdöntés jogerõre emelkedésének napján,

g) a kizárás fegyelmi határozat jogerõre emelkedéséneknapján,

h) ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez elõírt e tör-vényben meghatározott feltétel a továbbiakban márnem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntetõdöntés jogerõre emelkedésének napján.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint nemszûnik meg az alapképzésben részt vevõ hallgató hallgatóijogviszonya, ha az alapfokozat megszerzését követõena soron következõ félévre mesterképzésre felvételt nyert.

(3) A felsõoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattalis megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszo-nyát, aki

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tan-tervben rögzített, a tanulmányokban való elõrehala-dással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,

b) egymást követõen harmadik alkalommal nem jelent-kezik be a következõ tanulmányi félévre,

c) a hallgatói jogviszony szünetelését követõen nemkezdi meg tanulmányait,

feltéve, hogy a hallgatót elõzetesen írásban felhívták ar-ra, hogy kötelezettségének a megadott határidõig tegyeneleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeirõl.

(4) A felsõoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattalmegszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát,akinek az azonos tanegységbõl tett sikertelen javító, és is-métlõ javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt.

XVI. FEJEZETA HALLGATÓK KÖZÖSSÉGEI, A HALLGATÓIÖNKORMÁNYZATOK, A HALLGATÓKORSZÁGOS KÉPVISELETE

36. A hallgatói önkormányzat

60. §

(1) A felsõoktatási intézményekben a hallgatói érdekekképviseletére – a felsõoktatási intézmény részeként – hall-gatói önkormányzat mûködik. A hallgatói önkormányzat-nak minden hallgató tagja, választó és választható. A hall-gatói önkormányzat az e törvényben meghatározottjogosítványait akkor gyakorolhatja, ha

a) megválasztotta tisztségviselõit, és jóváhagytákaz alapszabályát, és

b) a hallgatói önkormányzati választásokon a felsõok-tatási intézmény teljes idejû nappali képzésben résztvevõ hallgatóinak legalább huszonöt százalékaigazoltan részt vett.

(2) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozzameg a hallgatói önkormányzat mûködésének a rendjét.Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyûlésefogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé.Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésõbba beterjesztést követõ harmincadik nap eltelte utáni elsõülésen nyilatkoznia kell.

(3) Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadhatómeg, ha az jogszabálysértõ vagy ellentétes a felsõoktatásiintézmény szervezeti és mûködési szabályzatával.Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kelltekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidõn belülnem nyilatkozott.


(4) A hallgatói önkormányzat mûködéséhez és a felada-tai elvégzéséhez a felsõoktatási intézmény biztosítja a fel-tételeket, amelynek jogszerû felhasználását, a hallgatóiönkormányzat törvényes mûködését ellenõrizni köteles.A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítés-mentesen használhatja a felsõoktatási intézmény helyisé-geit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsõoktatásiintézmény mûködését.

(5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatá-rozott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, haaz alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közlés-tõl számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagyintézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivat-kozással bírósághoz fordulhat.

(6) A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz.A határidõ jogvesztõ. A bíróság a döntést megváltoztathat-ja. Az eljárásra a Fõvárosi Törvényszék az illetékes. A ké-relem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztóhatálya van.

(7) A hallgatói önkormányzat dönt mûködésérõl, a mû-ködéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatásés saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásá-ról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról ésmûködtetésérõl. A hallgatói önkormányzat részére érdek-képviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható.

61. §

(1) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyako-rol a szervezeti és mûködési szabályzat elfogadásakor ésmódosításakor, az alábbi körben:

a) térítési és juttatási szabályzat,

b) az oktatói munka hallgatói véleményezésénekrendje,

c) tanulmányi és vizsgaszabályzat.

(2) A hallgatói önkormányzat közremûködik az oktatókoktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében,továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai éshallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhaszná-lásakor.

(3) A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat,javaslattal élhet a felsõoktatási intézmény mûködésével ésa hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsõ-oktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzata ha-tározza meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói ön-kormányzat véleményét ki kell kérni, illetve amelyügyekben dönt.

(4) A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályá-ban rögzített módon gyakorolja.

(5) Az intézkedésre jogosult személy vagy szervezeta hallgatói önkormányzat javaslatára harminc napon belül– a szenátus esetén a harmincadik napot követõ elsõ ülésen– érdemi választ köteles adni.

37. A Hallgatói Önkormányzatok OrszágosKonferenciája

62. §

(1) A hallgatók országos képviseletét – a 63. §-banmeghatározott kivétellel – a Hallgatói ÖnkormányzatokOrszágos Konferenciája látja el.

(2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenci-ája a hallgatói önkormányzatok képviselõibõl álló testületáltal elfogadott alapszabállyal rendelkezõ jogi személy,székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult.A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájajogosult Magyarország címerének használatára.

(3) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenci-áját az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A HallgatóiÖnkormányzatok Országos Konferenciája felettaz ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A Hall-gatói Önkormányzatok Országos Konferenciája beszámo-lási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szerve-zetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

38. A doktorandusz önkormányzat,a Doktoranduszok Országos Szövetsége,az Országos Tudományos Diákköri Tanács

63. §

(1) A doktori képzésben részt vevõk intézményi képvi-seletét a felsõoktatási intézmény részeként mûködõ dokto-randusz önkormányzat látja el. A doktorandusz önkor-mányzatnak minden doktorandusz a tagja, választó és vá-lasztható. A doktorandusz önkormányzat mûködéséreegyebekben a 60. § (1)–(6) bekezdésében foglaltakat kellmegfelelõen alkalmazni.

(2) A felsõoktatási intézmények doktori képzésbenrészt vevõ hallgatóinak országos képviseletét a Doktoran-duszok Országos Szövetsége látja el. A DoktoranduszokOrszágos Szövetsége a doktorandusz önkormányzatokképviselõibõl álló testület által elfogadott alapszabállyalrendelkezõ jogi személy, székhelye Budapest, képvisele-tére az elnök jogosult. A Doktoranduszok Országos Szö-vetsége jogosult Magyarország címerének használatára.A Doktoranduszok Országos Szövetségét az oktatásihivatal veszi nyilvántartásba.

(3) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenci-ája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire ta-nácskozási joggal meg kell hívni a Magyar RektoriKonferencia képviselõjét.

(4) A tudományos diákköri tevékenységet végzõ hall-gatók és az õket támogató oktatók szakmai szervezeteaz Országos Tudományos Diákköri Tanács. Az OrszágosTudományos Diákköri Tanács feladata a felsõoktatási in-tézményekben folyó hallgatói tudományos és mûvészeti


tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete ésösszehangolása, valamint az országos jellegû tudományosés mûvészeti diákfórumok szervezése. Az Országos Tudo-mányos Diákköri Tanács mûködését – az általa meg-alkotott – szervezeti és mûködési szabályzat határozzameg.

ÖTÖDIK RÉSZA FELSÕOKTATÁS SZERVEZÉSEÉS IRÁNYÍTÁSA

XVII. FEJEZETA FELSÕOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYESÁLLAMI HATÁSKÖRÖK

39. Az ágazati irányítás

64. §

(1) A miniszter az e törvényben meghatározottak szerintellátja a felsõoktatás ágazati irányítását.

(2) A miniszter felsõoktatás-szervezési feladatai:a) mûködteti

aa) a felsõoktatás információs rendszerét, a felsõok-tatási információs rendszer mûködéséért felelõsszervet, az oktatási hivatalt, a külföldi bizonyít-ványok és oklevelek elismeréséért felelõs szer-vet,

ab) az oktatási jogok biztosának hivatalát,b) meghatározza a pedagógusképzés irányait,c) megküldi a fõiskolai rektor megbízására és felmenté-

sére, a fõiskolai tanár kinevezésére és felmentésérevonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, az egyete-mi rektori megbízásra és felmentésre, az egyetemi ta-nár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javas-latot a köztársasági elnöknek;

d) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;(3) A miniszter felsõoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos

feladatai:a) a felsõoktatás rendszere fejlesztési terveinek elké-

szíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet,b) a felsõoktatásban jelentkezõ képzési, oktatási prob-

lémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása,c) a felsõoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges

szervezeti és anyagi feltételek biztosítása,d) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szerve-

zeti formák elterjedésének, az intézményi hálózatfej-lesztések támogatása,

e) a felsõoktatási szakképzésben, az alapképzésben ésa mesterképzésben a képzési szakok szerkezeténekfelülvizsgálata,

f) a felsõoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalábbháromévenkénti értékelése.

(4) A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében ho-zott döntéseihez beszerzi az Országos Kisebbségi Bizott-ság véleményét. Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvényalapján az országos kisebbségi önkormányzat kezdemé-nyezi az anyanyelvû vagy anyanyelvi felsõfokú oktatásfeltételeinek a megteremtését, a miniszter – az igényekmérlegelése után – nemzetközi megállapodás megkötésé-nek kezdeményezésével, munkaterv létesítésével, illetveaz anyaországban folytatott felsõfokú tanulmányokbanvaló részvételre vagy hazai felsõoktatási intézményekbena szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal bizto-sítja a feltételeket.

(5) A miniszter a szenátus kezdeményezésére köztársa-sági ösztöndíjat adományoz a kimagasló teljesítménytnyújtó hallgatók részére.

(6) A miniszter, különösen az állami hatáskörök ellátá-sában közremûködõ testületek, az oktatási hivatal indítvá-nyára – a 65. §-ban meghatározottak szerint – kezdemé-nyezi a bíróságnál a felsõoktatási intézmény által megszer-vezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak,oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását.

65. §

(1) A miniszter törvényességi ellenõrzést gyakorola nem állami felsõoktatási intézmények fenntartói tevé-kenysége felett.

(2) A miniszter a törvényességi ellenõrzési jogkörében– megfelelõ határidõ biztosításával – felhívja a fenntartót,hogy fenntartási kötelezettségének tegyen eleget. Haa fenntartó a megadott határidõn belül nem intézkedett,a miniszter kezdeményezheti annak bírósági megállapítá-sát, hogy a fenntartó nem tett eleget kötelezettségének.

(3) A pert a megadott határidõ lejártától számított har-minc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság meg-állapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság általmegállapított határidõn belül nem szünteti meg, a bíróság– a miniszter kezdeményezésére – megállapítja, hogyfennállnak a felsõoktatási intézmény megszüntetésénekfeltételei.

(4) A miniszter a törvényességi ellenõrzés eredménye-képpen felfüggesztheti a felsõoktatási intézmény vizsga-szervezési jogát, ha a (2) bekezdésében szabályozott felhí-vása nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel egyide-jûleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mu-lasztásának megállapítását. A miniszter döntésének ki kellterjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folyta-tásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre.

(5) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a közigazgatá-si hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairólszóló törvényt kell megfelelõen alkalmazni. Az eljárásban


közremûködik az oktatási hivatal. A (3) és a (4) bekezdés-ben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrend-tartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell al-kalmazni. A bíróság a soron kívül elbírált döntést megvál-toztathatja.

66. §

(1) A miniszter törvényességi ellenõrzést gyakorola Magyarország területén természetes személy, jogi sze-mély vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetáltal – az e törvényben meghatározott (engedélyezési, mû-ködési) feltételek hiányában – folytatott felsõoktatási ok-tatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett.Az ellenõrzésben miniszteri döntés alapján az oktatásihivatal közremûködik.

(2) Az engedély nélküli felsõoktatási tevékenységetfolytatókat a miniszter e tevékenységtõl eltiltja és – az ltil-tásról szóló döntés közzététele mellett – a teljes munkaidõ-re megállapított kötelezõ legkisebb munkabér (minimál-bér) ötszörösétõl a minimálbér kétszázötvenszereséigterjedõ mértékû bírsággal sújthatja.

(3) A miniszter döntésének meghozatala, a bírság mér-tékének megállapítása során különösen az (1) bekezdésszerinti

a) tevékenységaa) folytatásának idõtartamát,ab) területi kiterjedtségét,ac) ismételt – eltiltás ellenére történõ – elkövetését,

b) tevékenységgel érintett személyek létszámátköteles mérlegelni.

40. A felsõoktatási intézmények mûködéséhezkapcsolódó nyilvántartási feladatok és eljárások

67. §

(1) Az oktatási hivatala) közhiteles nyilvántartást vezet a felsõoktatási intéz-

mények alapító okiratában, valamint a 3. mellékletII/A. részében megjelölt közérdekbõl nyilvános sze-mélyes – valamint jogszabályban meghatározott sze-mélyes adatnak nem minõsülõ egyéb – adatokról,

b) dönt a nem költségvetési szervként mûködõ felsõok-tatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásbavételérõl, továbbá

c) nyilvántartásba veszi a Felsõoktatási Tervezési Tes-tületet, a Magyar Rektori Konferenciát, a MagyarFelsõoktatási Akkreditációs Bizottságot (a további-akban: MAB), és a Hallgatói Önkormányzatok Or-szágos Konferenciáját, a Doktoranduszok OrszágosSzövetségét.

(2) Az oktatási hivatal látja el a felsõoktatási intézmé-nyek létesítésével, nyilvántartásba vételével, tevékenysé-gének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartás-ban bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartás-ból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat.

(3) Az oktatási hivatal jár ela) a felsõoktatási intézmény mûködésének engedélye-

zésével,b) az alapító okiratban szereplõ adatok változásaival,c) a képzések indításával,d) a felvehetõ maximális hallgatói létszám megállapítá-

sával és módosításával,e) a doktori iskola létesítésével, megszûnésével,f) egyház, egyházi jogi személy vagy alapítvány által

fenntartott diákotthonok nyilvántartásba vételévelkapcsolatos ügyekben.(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjaiban meghatározott el-

járásokban, valamint az alap- és mesterképzés indításaesetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban, továbbá– a tudományos és ehhez kapcsolódó oktatási, kutatási kér-dések tekintetében – a (3) bekezdés b) pontjában meghatá-rozott eljárásban az oktatási hivatal köteles beszereznia MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal a (3) bekezdése) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazottMAB szakértõi véleményhez kötve van. Az oktatási hiva-tal döntésével szemben elõterjesztett fellebbezést a mi-niszter bírálja el. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmaz-ni akkor is, ha a magyar felsõoktatási intézményMagyarország területén kívül kíván székhelyen kívüliképzést folytatni.

(5) Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárás-ban – Magyarországon folytatott alap- vagy mesterképzés-ként – csak a felsõoktatási intézmény székhelyén vagy te-lephelyén folytatott képzés indítása engedélyezhetõ.

(6) Az oktatási hivatal, illetve a miniszter döntéseinekmeghozatalához független szakértõi véleményt is besze-rezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokatkészíttethet.

(7) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelembenyújtójának külön jogszabályban meghatározott igazga-tási szolgáltatási díjat kell fizetnie.

68. §

(1) Az oktatási hivatala) hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja a nyilvántar-

tásában szereplõ felsõoktatási intézmények mûködé-sének jogszerûségét,

b) részt vesz a miniszter törvényességi ellenõrzési vizs-gálatának lefolytatásában.

(2) Az oktatási hivatal az (1) bekezdés a) pontjábanmeghatározott hatósági ellenõrzése eredményeként

a) kezdeményezheti a fenntartó intézkedését,b) javasolhatja, hogy a miniszter a 65. § alapján folytas-

son le törvényességi ellenõrzési eljárást,


c) a teljes munkaidõre megállapított kötelezõ legkisebbmunkabér (minimálbér) száz százalékától a minimál-bér ötvenszereséig terjedõ mértékû felügyeletibírságot szabhat ki,

d) külföldi felsõoktatási intézmények esetében ellenõr-zésének eredményérõl tájékoztatja az intézmény ho-nos országának illetékes szerveit.

(3) A magyarországi felsõoktatási intézmények általkötelezõen használt, központilag kibocsátásra kerülõnyomtatványok elõállítását és forgalomba hozatalát az ok-tatási hivatal engedélyezi. Az engedély a jogszabályi elõ-írásoknak történõ megfelelés hiányában tagadható meg.

(4) A 67. §-ban és e § (1)–(3) bekezdésében szabályo-zott eljárásokra, hatósági ellenõrzésekre a közigazgatásihatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szólótörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

69. §

(1) A felsõoktatási intézmény rektora az egyetemi tanárimunkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatánakelkészítése elõtt beszerzi a MAB szakértõi véleményét.

(2) A felsõoktatási intézmény rektora a szakértõi véle-ményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatátaz egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértõi véle-ménnyel együtt megküld a felsõoktatási intézmény fenn-tartójának. A nem állami felsõoktatási intézmény fenntar-tója a rektor javaslatát a MAB szakértõi véleményével ésa saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldia miniszternek.

(3) A miniszter beszerzi a MAB újabb szakértõi véle-ményét abban az esetben, ha a felsõoktatási intézmény rek-torának javaslata nincs összhangban a MAB szakértõi vé-leményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a MABszakértõi véleménye összhangban áll, a miniszter kezde-ményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági el-nöknél. Ha a rektor javaslata és a MAB szakértõi vélemé-nye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogykezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a MAB a jogsza-bályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudomá-nyos, illetve mûvészeti eredményeit.

XVIII. FEJEZETAZ ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK ELLÁTÁSÁBANKÖZREMÛKÖDÕ TESTÜLETEK

41. A Magyar Felsõoktatási AkkreditációsBizottság

70. §

(1) A MAB a felsõoktatásban folyó képzés, tudomá-nyos kutatás, mûvészeti alkotótevékenység tudományos

minõségének ellenõrzését, biztosítását és értékelését elõ-segítõ országos szakértõi testület, amely e törvényben sza-bályozott módon közremûködik a felsõoktatási intézmé-nyekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettela doktori iskolákra.

(2) A MAB-nak gondoskodnia kell a közérdekbõl nyil-vános adatnak minõsülõ szakmai bírálati szempontrend-szerének, az általa elfogadott szakértõi vélemények és ál-lásfoglalások tartalmának, a közremûködõ szakértõk sze-mélyének megismerhetõségérõl. A MAB bírálati szem-pontrendszere a magyar felsõoktatás egészére egységes,fenntartótól függetlenül érvényes.

71. §

(1) A MAB-nak tizennyolc tagja van. Kilenc tagot dele-gál a miniszter, kettõ tagot a Magyar Tudományos Akadé-mia, egy tagot a Magyar Mûvészeti Akadémia, három ta-got a Magyar Rektori Konferencia, kettõ tagot a felsõokta-tási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy ta-got a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak –a Doktoranduszok Országos Szövetsége delegált tag kivé-telével – tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A de-legálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobbtudományterületek arányos képviselete érdekében. Nemlehet a MAB tagja, aki a Felsõoktatási Tervezési Testülettagja, rektor vagy kormánytisztviselõ.

(2) A MAB elnökének személyére a bizottság tagjai kö-zül a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnö-ke tesz egyeztetett javaslatot. Az elnököt a miniszterelnöknevezi ki.

(3) A MAB tagjai közül tisztségviselõket választ, vala-mint meghatározza mûködésének rendjét.

(4) A delegált tagokat – a miniszter elõterjesztésére –a miniszterelnök bízza meg. A megbízás egy alkalommalmeghosszabbítható. A tagok megbízatása – a Doktorandu-szok Országos Szövetsége által delegált tag kivételével –hat évre szól. A Doktoranduszok Országos Szövetsége ál-tal delegált tagot a miniszterelnök kettõ évre bízza meg.

42. A felsõoktatási intézmények szakmai testületei

72. §

(1) A Magyar Rektori Konferencia a felsõoktatási intéz-mények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosultkonzultatív testület, amely jogi személy, székhelye Buda-pest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar RektoriKonferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességiellenõrzést. A Magyar Rektori Konferenciát az oktatásihivatal veszi nyilvántartásba. A Magyar Rektori Konfe-rencia beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére


az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkal-mazni. A Magyar Rektori Konferencia – közhasznúságinyilvántartásba vétel nélkül – közhasznú szervezet.

(2) A Magyar Rektori Konferencia tagjai a felsõoktatásiintézmények rektorai.

(3) A Magyar Rektori Konferencia – alapszabályában –meghatározza mûködésének rendjét, megválasztja tiszt-ségviselõit és a képviseletére jogosultakat. A Magyar Rek-tori Konferencia jogosult Magyarország címerének hasz-nálatára.

(4) A Magyar Rektori Konferencia mûködésének gaz-dasági, igazgatási feltételeit a felsõoktatási intézményekbiztosítják.

(5) Az Országos Doktori Tanács a felsõoktatási intéz-mények doktori tanácsai elnökeibõl álló testület, amely ál-lást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatoskérdésekben. Az Országos Doktori Tanács határozza mega doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztön-díjjal támogatott hallgatói létszámkeret felsõoktatási in-tézmények közötti minõség- és teljesítményalapú elosz-tásának elveit.

XIX. FEJEZETA FENNTARTÓI IRÁNYÍTÁS

43. A fenntartói jogok gyakorlása

73. §

(1) A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e tör-vényben meghatározottaknak megfelelõen a felsõoktatásiintézmény mûködéséhez szükséges feltételekrõl gondos-kodik. A fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettsé-gei – ha e törvény másképp nem rendelkezik – azonosak,függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt.

(2) A felsõoktatási intézmény fenntartói joga – az okta-tási hivatal bejegyzõ határozatának jogerõre emelkedéseidõpontjától kezdõdõen hatályos – megállapodással má-sik, a fenntartói jog gyakorlására jogosultnak átadható. Haaz átadás nem érinti a felsõoktatási intézmény tevékenysé-gét és mûködését, az oktatási hivatal azt vizsgálja, hogyaz új fenntartó rendelkezik-e a felsõoktatási intézmény fo-lyamatos mûködéséhez szükséges feltételekkel. A fenntar-tói jog változása nem érinti a felsõoktatási intézmény álla-mi elismerését, a hallgatók jogait és kötelezettségeit.

(3) A fenntartóa) saját hatáskörben kiadja, illetve módosítja a felsõok-

tatási intézmény alapító okiratát;b) közli a felsõoktatási intézmény költségvetésének ke-

reteit (fõösszegeit) és értékeli a számviteli rendelke-zések alapján elkészített éves beszámolóját;

c) megvizsgáljaca) a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési

szabályzatát,cb) a felsõoktatási intézmény intézményfejlesztési

tervét,cc) a felsõoktatási intézmény költségvetését;

d) ellenõrzida) a felsõoktatási intézmény gazdálkodását, mûkö-

désének törvényességét, hatékonyságát,db) a szakmai munka eredményességét;

e) kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését,továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

f) megbízza a gazdasági vezetõt – költségvetési szerv-ként mûködõ felsõoktatási intézmény esetén a belsõellenõrzési egység vezetõjét –, illetve a rektor kezde-ményezésére, vagy saját hatáskörben visszavonhatjaa megbízását. Állami felsõoktatási intézmény eseté-ben e pont vonatkozásában a fenntartói döntést –a miniszter elõzetes tájékoztatását követõen – az ál-lami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter hozzameg;

g) gondoskodik a költségvetési szervként mûködõ fel-sõoktatási intézmény éves költségvetési beszámoló-jának ellenõrzésérõl.

(4) A fenntartó a szervezeti és mûködési szabályzategységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyság-nak való megfelelõségét vizsgálja.

(5) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenõriz-ni az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartá-sát, jogszerûségét, a felsõoktatási intézmény mûködésé-nek és a döntéshozatalnak a jogszerûségét.

74. §

(1) Ellenõrzése eredményeképpen a fenntartó – megfe-lelõ határidõ tûzésével – felhívja a felsõoktatási intézményvezetõjét a jogszabálysértõ döntés orvoslására, a szük-séges intézkedés meghozatalára.

(2) A fenntartó a szakmai munka eredményességét ésaz intézmény mûködésének hatékonyságát a felsõoktatásiintézmény által az éves gazdálkodásáról – a számvitelirendelkezések szerint – készített beszámoló alapján érté-keli és indokolt esetben – megfelelõ határidõ tûzésével –intézkedést kezdeményez.

(3) A felsõoktatási intézmény a szervezeti és mûködésiszabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését,kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemter-vét, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétõl szá-mított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Haa felsõoktatási intézmény a költségvetésétõl, a kötelezett-ségvállalási tervétõl eltérõ döntést kíván hozni, azt elõ-zetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartóa szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kér-


heti. Az állami felsõoktatási intézmény esetén az intéz-ményfejlesztési tervet, költségvetést, kötelezettségvállalá-si tervet és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek mó-dosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügye-letéért felelõs miniszternek, valamint az államháztartásértfelelõs miniszternek is meg kell küldeni.

(4) A fenntartó a felsõoktatási intézmény költségvetésé-vel, kötelezettségvállalási tervével, a költségvetés végre-hajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a meg-küldéstõl számított harminc napon belül, a szervezeti ésmûködési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a meg-küldéstõl számított hatvan napon belül, az intézményfej-lesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven naponbelül közölheti a felsõoktatási intézménnyel. Ez a határidõegy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszab-bítható. Ha a fenntartó a felsõoktatási intézmény költség-vetésével, kötelezettségvállalási tervével és végrehajtásá-nak ütemtervével, vagy a szervezeti és mûködési szabály-zatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglal-takkal nem ért egyet – megfelelõ határidõ tûzésével –visszaküldi azt a felsõoktatási intézménynek, kezdemé-nyezve annak átdolgozását.

(5) A felsõoktatási intézmény a fenntartó felhívásának,kifogásának köteles eleget tenni. A felsõoktatási intéz-mény kifogásolt intézkedése, döntése nem hajtható végre.

44. A fenntartói irányítás keretei

75. §

(1) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsõoktatási in-tézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával éstartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított –önállóságát. A felsõoktatási intézmény szenátusának dön-tése alapján a rektor a fenntartói intézkedéssel szembena közléstõl számított harminc napon belül bírósági eljárástkezdeményezhet, kérve annak megállapítását, hogya fenntartó döntése sérti a felsõoktatási intézmény e tör-vényben biztosított önállóságát. A bíróság nemperes eljá-rásban, soron kívül határoz. A határidõ jogvesztõ. A bíró-ság a fenntartó döntését megváltoztathatja. Az eljárásraa Fõvárosi Törvényszék az illetékes.

(2) Állami felsõoktatási intézmény esetén a fenntartóa) határozza meg a rektor juttatásait,b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói,

kutatói feladatoktól elkülönülõ részét.(3) Állami felsõoktatási intézmény esetén az oktatási

hivatal határozata ellen a 67. § (3) bekezdés b) és d) pont-jában felsorolt ügyekben fellebbezésnek nincs helye.

(4) Állami felsõoktatási intézmény esetén a 12. § (3) be-kezdés g) pontjában foglalt fenntartói egyetértési jogotaz állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter jogosultgyakorolni.

HATODIK RÉSZNEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚRENDELKEZÉSEK

XX. FEJEZETKÜLFÖLDI FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKMAGYARORSZÁGON, MAGYARFELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN

45. A külföldi felsõoktatási intézményekmagyarországi mûködése

76. §

(1) Magyarország területén külföldi felsõoktatási intéz-mény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenysé-get, ha a származási ország szerinti államilag elismert fel-sõoktatási intézményként történõ mûködését engedélyezõkülföldi döntést az oktatási hivatal elismerte és mûködésétengedélyezte. Az oktatási hivatal a külföldi döntést elis-meri, ha az adott állam felsõoktatási rendszerének elveiösszhangban vannak az Európai Felsõoktatási Térség fel-sõoktatási alapelveivel. Az oktatási hivatal az egyenérté-kûségre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyibena felsõoktatási intézmény mûködését engedélyezõ külföldidöntés ezt indokolja.

(2) A mûködési engedély megtagadható az oktatási hi-vatal által beszerzett szakvélemény alapján. A szakvéle-mény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeirõl,a képzés minõségérõl, valamint a magyarországi mûködé-si és képzési feltételek és a székhely szerinti országbankiadott mûködési engedély közötti megfelelõségrõl.

(3) A mûködési engedély megtagadható, ha a külföldioklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismeré-sére nincs lehetõség. A külföldi felsõoktatási intézménytaz oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A külföldi felsõ-oktatási intézmények mûködése felett a miniszter gyako-rolja a 65–66. §-ban meghatározott jogkörét. A mûködésiengedélyt az oktatási hivatalnak legalább ötévente felülkell vizsgálnia.

(4) Az oktatási hivatal eljárásában kérheti, hogy a kül-földi felsõoktatási intézmény a (1)–(2) bekezdésben meg-határozott feltételek fennállását igazoló okiratokat hitelesmásolatban, illetve hiteles magyar fordításban nyújtsa be.Az oktatási hivatal honlapján közzéteszi azon nyelvek lis-táját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hitelesmagyar fordítását is elfogadja.

(5) Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, a külföldi fel-sõoktatási intézmény alapítására, az intézményben folyóoktató és kutató munkára, valamint annak ellenõrzésére,az intézmény mûködésére, a felvételi feltételek meghatá-rozására az intézmény székhelye szerinti állam elõírásaitkell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet ki-bocsátó felsõoktatási intézmény Magyarországon nemzet-


közi szerzõdés alapján is létrejöhet és mûködhet. Ezen fel-sõoktatási intézményeket az oktatási hivatal hivatalból fel-veszi nyilvántartásba, és az intézmények törvényességi el-lenõrzésére vonatkozó rendelkezéseket a törvényben ki-hirdetett nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezésénekhiányában kell alkalmazni.

(7) A Magyarország területén mûködõ külföldi felsõok-tatási intézmény részére – ha törvényben kihirdetett nem-zetközi szerzõdés másképp nem rendelkezik – magyar ál-lami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói hely nembiztosítható.

(8) Az e §-ban szabályozott felsõoktatási intézményekkötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a felsõokta-tás információs rendszerének. Az oktatási hivatal a Ma-gyarország területén engedéllyel mûködõ külföldi felsõ-oktatási intézményekrõl nyilvántartást vezet, melyet éven-te – december hónapban – közzé kell tenni Magyarországhivatalos lapjában, valamint a miniszter által vezetettminisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

77. §

(1) Az EGT-államban székhellyel rendelkezõ felsõok-tatási intézményekre a 76. §-ban foglaltak az e §(2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkezõ felsõ-oktatási intézmény mûködésének megkezdéséhez szüksé-ges engedély kiadása a 76. § (3) bekezdésben foglaltegyenértékûségi feltétel alapján nem tagadható meg. Haa más EGT-államban székhellyel rendelkezõ felsõoktatásiintézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségiszintjének magyarországi elismerésére nincs lehetõség,akkor erre az intézménynek egyértelmûen és igazolhatóanfel kell hívni a képzésre jelentkezõ figyelmét, amelynekteljesülését az oktatási hivatal ellenõrzi.

(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és foly-tatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti sza-bad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatóMagyarország területén végzett határon átnyúló szolgálta-tásnyújtás keretében történõ felsõoktatási tevékenységé-nek folytatására irányuló szándékát köteles az oktatási hi-vatalnak bejelenteni. A szabad szolgáltatásnyújtás jogávalrendelkezõ szolgáltatót az oktatási hivatal akkor veszinyilvántartásba, ha a szolgáltató a 76. § (1) bekezdésbenmeghatározott feltételt teljesíti.

46. Magyar felsõoktatási intézményekMagyarország területén kívül folytatott képzésitevékenysége, valamint a közös képzés szabályai

78. §

(1) Magyar felsõoktatási intézmény – ha az adott országjogrendje lehetõvé teszi – Magyarország területén kívül –

kormányrendeletben meghatározottak szerint – székhe-lyen kívüli képzést szervezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felsõoktatási intézménymûködéséhez a magyar állam – jogszabályban meghatáro-zott normatív támogatással, nemzetközi szerzõdés, mun-katerv szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodásalapján – hozzájárulhat. A pályázatot a miniszter írhatja ki,megállapodást a miniszter köthet.

(3) Magyar felsõoktatási intézmény külföldi felsõokta-tási intézménnyel a következõ feltételek együttes fennállá-sa esetén folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevélkiállításához vezetõ közös képzést:

a) az érintett felsõoktatási intézmények abban az állam-ban, amelyben a székhelyük van, államilag elismertfelsõoktatási intézménynek minõsülnek,

b) a kiállított oklevél az érintett országok belsõ jogaszerint felsõoktatásban kiállított oklevélnek minõ-sül,

c) a magyar és a külföldi felsõoktatási intézmény ren-delkezik jogosultsággal arra a képzésre, amelynekképzési és kimeneti követelményei megegyezneka megállapodás tárgyát képezõ képzés képzési és ki-meneti követelményeivel,

d) a magyar felsõoktatási intézmény kreditátviteli bi-zottsága nyilatkozik arról, hogy a szakindítási enge-déllyel rendelkezõ képzés és a megállapodás tárgyátképezõ képzés közötti kredit-egyenértékûség eléria hetvenöt százalékot,

e) a hallgató legalább harminc kreditet a szakindításiengedéllyel rendelkezõ magyar felsõoktatási intéz-ményben teljesít.

(4) A (3) bekezdésben foglalt képzés esetében nemszükséges a külföldi felsõoktatási intézmény magyaror-szági mûködésének engedélyezése.

(5) Az oktatási hivatal a megállapodást és a képzéstnyilvántartásba veszi, amennyiben a magyar intézményszenátusa határoz a (3) bekezdésben meghatározott felté-telek fennállásáról. Ennek hiányában a szakindításra vo-natkozó általános szabályokat kell szabályozni.

XXI. FEJEZETMAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK KÜLFÖLDITANULMÁNYAI, A KÜLFÖLDIÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGITANULMÁNYAI

47. A külföldi tanulmányok támogatása

79. §

(1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat ta-nulmányokat külföldi felsõoktatási intézményben.


(2) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi fel-sõoktatási intézményben folytatott képzéséhez a miniszteráltal vezetett minisztérium – pályázati úton elnyerhetõ –ösztöndíjjal nyújthat segítséget.

(3) Ha a magyar állampolgár nemzetiséghez tartozik,a miniszter által vezetett minisztérium – pályázati úton el-nyerhetõ – ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelvenfolytatott felsõfokú tanulmányokban való részvételhez.

(4) A magyar állampolgár – ha valamely EGT-állam-ban, államilag elismert felsõoktatási intézményben okle-vél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt – hallga-tói hitelt vehet igénybe.

(5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott kül-földi tanulmányokban résztvevõk jogosultak a diák-igazolványra.

(6) A (2)–(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának éselbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósí-tását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és ki-adását a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel,hogy a (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az or-szágos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírniés elbírálni.

48. A hallgatói jogviszony létesítésének,a tanulmányok folytatásának szabályai

80. §

(1) A külföldön vagy Magyarországon mûködési enge-déllyel rendelkezõ külföldi oktatási intézményben szerzettoklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizo-nyítványok elismerésére a külföldi bizonyítványok és ok-levelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény (a továb-biakban: elismerési törvény) rendelkezéseit kellalkalmazni.

(2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanul-mányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a kö-vetkezõ eltérésekkel:

a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel,a hallgatói jogviszony létesítése elõtt be kell szerez-nie a külön jogszabályban meghatározott beutazásraés tartózkodásra jogosító engedélyt,

b) ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató– a 39. § (1) bekezdés b–c) pontjában felsoroltak ki-vételével – magyar állami (rész)ösztöndíjjal támoga-tott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerzõ-dés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alap-ján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociálistámogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra,lakhatási támogatásra,

c) a költségvetés pályázati úton elnyerhetõ ösztöndíjfolyósításával nyújthat segítséget a tanulmányokfolytatásához,

d) a felsõfokú tanulmányok megkezdése elõtt legfel-jebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony ke-retében – elõkészítõ tanulmányokat folytathatnak.

(3) A 39. § (1) bekezdés f) pontja szerinti – a miniszteráltal kiírt pályázatot elnyert – személyek a miniszter általmeghatározott keretszám terhére jogosultak magyar állami(rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt venni.

(4) A kedvezménytörvény hatálya alatt álló – külföldifelsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló –személy magyar felsõoktatási intézményben magyar álla-mi (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében alkal-manként legfeljebb fél évig tartó részképzésben vehetrészt.

(5) A külföldi állampolgárságú – magát magyar nemze-tiségûnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelke-zõ – személy – magyar állampolgárságára tekintet nélkül –felsõfokú tanulmányainak megkezdése elõtt legfeljebb kétféléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében –magyar nyelvû elõkészítõ tanulmányokat folytathat.

(6) A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó magyarállami részösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges kép-zésben részt vevõ hallgatók magyarországi tartózkodásuk-kal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részbenvagy egészben történõ megtérítését, külön jogszabályszerint, pályázat útján igényelhetik.

(7) A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyarállampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rend-jét a Kormány határozza meg, ennek során az elõkészítõtanulmányokat folytató személyek tekintetében az e tör-vényben meghatározott támogatási idõt – legfeljebb kétfélévvel – meghosszabbíthatja.

HETEDIK RÉSZA FELSÕOKTATÁS FINANSZÍROZÁSAÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSA

XXII. FEJEZETA DÍJMENTESEN ÉS A TÉRÍTÉSI DÍJÉRTIGÉNYBE VEHETÕ SZOLGÁLTATÁSOK

49. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatottképzés díjmentes szolgáltatásai

81. §

(1) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott kép-zés keretében a hallgató által igénybe vehetõ szolgáltatá-sok a következõk:

a) a képzési programban meghatározott oktatási és ta-nulmányi követelmények teljesítéséhez, az oklevél,illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szük-séges elõadások, szemináriumok, konzultációk, gya-korlati foglalkozások, terepgyakorlatok elsõ alka-lommal történõ felvétele, a beszámolók, vizsgák és


a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alka-lommal történõ megismétlése, a záróvizsga letétele,továbbá a fokozatszerzési eljárás a hallgatóijogviszony fennállása alatt, az 53. § (2) bekezdésbenfoglaltak szerint,

b) szakkollégiumi foglalkozások,c) a felsõoktatási intézmény létesítményeinek – könyv-

tár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium,számítástechnikai, sport- és szabadidõs létesítmé-nyek –, eszközeinek használata az ingyenes szol-gáltatásokhoz kapcsolódóan,

d) a felsõoktatási szakképzésben a gyakorlati képzés-hez biztosított munkaruha, egyéni védõfelszerelés(védõruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésbenaz egyéni védõfelszerelés (védõruha) és tisztál-kodási eszköz,

e) a hallgatói tanácsadás,f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcso-

latos valamennyi okirat elsõ alkalommal történõkiadása.

(2) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott kép-zés keretében – jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányá-ban – a felsõoktatási intézmény nem kérhet igazgatásiszolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj).

(3) Ha magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott kép-zésben részt vevõ hallgató valamely EGT-államban olyanrészképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányaia hazai felsõoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók,a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – a (4) bekezdés-ben meghatározottak szerint – attól a felsõoktatási intéz-ménytõl, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjatkaphat.

(4) A hallgató akkor jogosult az (3) bekezdésben meg-határozott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsõok-tatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg.

50. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatottképzés térítési díj fizetése mellett igénybe vehetõszolgáltatásai

82. §

(1) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott kép-zés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellettigénybe vehetõ:

a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyel-ven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismere-teknek – a hallgató választása alapján – nem magyarnyelven történõ oktatása,

b) a felsõoktatási intézmény eszközeivel elõállított,a felsõoktatási intézmény által a hallgató részére biz-tosított, a hallgató tulajdonába kerülõ dolog (pl.sokszorosított segédletek),

c) a felsõoktatási intézmény létesítményeinek (könyv-tár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és sza-

badidõs létesítmények), eszközeinek használataaz ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben,

d) a kötelezõ, illetve e törvény alapján a felsõoktatásiintézmény által kötelezõen biztosítandó mértéken fe-lül felvehetõ kreditértéket eredményezõ képzés.

(2) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgasza-bályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és to-vábbi vizsgát, elõadások, szemináriumok, konzultációk,gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvé-telét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizs-gaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztá-sát vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghezkötheti. A fizetési kötelezettség mértéke esetenként nemhaladhatja meg teljes munkaidõre megállapított kötelezõlegkisebb munkabér (minimálbér) öt százalékát.

(3) Az (1)–(2) bekezdés alapján kérhetõ térítési díj meg-állapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatbankell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak ku-mulált összege nem lehet magasabb, mint az önköltségfele.

(4) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hall-gató a vendéghallgatói jogviszonyának keretében isa 81. §-ban és az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakszerint vehet részt az oktatásban.

XXIII. FEJEZETA ÖNKÖLTSÉG-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

51. A önköltséges képzés önköltség-fizetés,illetve térítési díjfizetés ellenében igénybe vehetõszolgáltatásai

83. §

(1) Ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt,a 81. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakért önköltsé-get, a 82. § (1)–(2) bekezdésben felsoroltakért térítési díjatkell fizetnie.

(2) A térítési díj megállapításának és módosításánakrendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatá-rozni, amely alapján a hallgató és a felsõoktatási intéz-mény megállapodásban rögzíti a térítési díj összegét.

(3) Vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezetiés mûködési szabályzatban meghatározott arányos részét,ha a hallgató a szervezeti és mûködési szabályzatban meg-határozott idõpontig bejelenti, hogy megszünteti vagyszünetelteti hallgatói jogviszonyát.

(4) A szervezeti és mûködési szabályzatban kell megha-tározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektordönt az önköltséges képzésben részt vevõ hallgató eseténa tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális hely-zet alapján adható kedvezményekrõl, a részletfizetésengedélyezésérõl.


(5) A felsõoktatási intézmény a szerzõdõ fél által meg-jelölt személyekkel hallgatói jogviszony létesítése céljá-ból megállapodást köthet. Ilyen megállapodás alapjánhallgatói jogviszony azzal létesíthetõ, aki egyébkéntaz e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzé-sével kapcsolatos valamennyi költséget a szerzõdõ félfizeti ki.

XXIV. FEJEZETA FELSÕOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAKELVEI

52. A felsõoktatás támogatásának célja

84. §

(1) A felsõoktatási intézmény mûködéséhez a fenntartóbiztosít támogatást. Az éves költségvetésrõl szóló törvényállapítja meg a felsõoktatás állami támogatását. A felsõok-tatási intézmények mûködéséhez biztosított állami támo-gatás rendszerét a Kormány határozza meg. A felsõoktatá-si intézmény részére pályázati úton, valamint megálla-podás alapján is adható támogatás.

(2) Az állami támogatás céljaa) a hallgatói juttatások,b) a képzési tevékenység,c) tudományos fejlõdés,d) fenntartási feladatok,e) a hallgatói sport,f) egyes speciális felsõoktatási feladatok ellátásánakbiztosítása.(3) Az állami támogatásra – a (2) bekezdés d) pontjában

meghatározott állami támogatás kivételével – az államifelsõoktatási intézmények azonos feltételek, az egyházi ésmagán felsõoktatási intézmények – törvény eltérõ rendel-kezése hiányában – a Kormánnyal kötött megállapodásalapján válnak jogosulttá.

(4) A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:a) a határon túli kihelyezett magyar nyelvû képzéshez,b) a kis létszámú szak indításához, fenntartásához,c) a felsõoktatási intézmények könyvtári feladatainak

ellátásához,d) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, Szakkollégi-

umi Kiválósági Központok tevékenységének elõ-mozdítására,

e) kutatási, fejlesztési feladatok végrehajtásához, a ku-tatási eredmények hasznosításához,

f) a hallgatók elhelyezését szolgáló szervezetek mûkö-déséhez,

g) a hallgatói sport fejlesztéséhez, szervezéséhez,h) a felsõoktatási intézményi sportlétesítmények fej-

lesztéséhez, mûködtetéséhez,

i) az esélyegyenlõség elõmozdítására, valamint a BursaHungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj-pályázat keretében

nyújtott támogatás.(5) A magyar felsõoktatási intézmények részére kiírt

pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvûképzést folytató nem magyar felsõoktatási intézmények is.

(6) A (4) bekezdésben szabályozott pályázatok benyúj-tásának feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg, az-zal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hall-gatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsõoktatá-si intézmények hallgatói létszámának öt százalékát. A kislétszámú szakokra a hozzájárulásra való jogosultságotadott felsõoktatási intézmény tekintetében öt-nyolc évrekell biztosítani.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulások,támogatások fedezetét a miniszter által vezetett minisztéri-um fejezetében kell megtervezni.

53. A felsõoktatás mûködésének támogatásátszolgáló külön rendelkezések

85. §

(1) A Kormány a képzés és kutatás minõségének emelé-se céljából a hallgatók, az oktatók és a kutatók támogatásá-ra ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztön-díj – külön törvény szerint – mentes a közterhektõl.

(2) Az ösztöndíj odaítélésének, feltételeinek rendjéta Kormány határozza meg.

(3) Gyakorlatigényes szaknak minõsül a Kormány általa többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárá-sát meghatározó jogszabályban megjelölt – képzési és ki-meneti követelményei alapján legalább hat hétig tartószakmai gyakorlatot is tartalmazó – szak.

XXV. FEJEZETAZ INTÉZMÉNY VAGYONGAZDÁLKODÁSA

54. Általános vagyongazdálkodási szabályok

86. §

(1) A felsõoktatási intézmény gazdasági tevékenységekörében minden olyan döntést meghozhat, intézkedéstmegtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában megha-tározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzelnem veszélyezteti az alapfeladatainak végrehajtását,a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását, ígykülönösen: szerzõdést köthet, társulhat, gazdálkodó szer-vezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont (a to-vábbiakban: felsõoktatási intézmény rendelkezésére


bocsátott vagyon) használhatja és a vagyonkezelési szer-zõdésében foglaltaknak megfelelõen hasznosíthatja.

(2) A felsõoktatási intézmény kötelezettsége a rendel-kezésére álló források rendeltetésszerû, gazdaságos fel-használása, a szellemi és egyéb vagyon védelme.

(3) Az állami felsõoktatási intézmény vagyongazdálko-dására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és fel-tételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók.

(4) Ha az állami felsõoktatási intézmény bármilyen jog-címen vagyont szerez, annak tulajdonjoga az államot illetimeg, azonban arra a felsõoktatási intézménnyel határozat-lan idõre szóló vagyonkezelõi szerzõdést kell kötni.

87. §

(1) Az állami felsõoktatási intézmény a vagyonkezelõ-je, a nem állami felsõoktatási intézmény pedig – kivéve, haa vagyon tulajdonjogát a fenntartó átengedi – a használójalehet a feladatai ellátásához a fenntartó által rendel-kezésére bocsátott vagyonnak.

(2) A felsõoktatási intézmény vagyonát, valamint a ren-delkezésére bocsátott ingó – ideértve szellemi terméket ésmás vagyoni értékû jogot is – és ingatlan vagyont az alapí-tó okiratban meghatározott feladatainak ellátásához hasz-nálhatja.

(3) Az állami felsõoktatási intézmény a rendelkezésérebocsátott vagyonnal a 86. §. (3) bekezdésben, valamintaz államháztartásról szóló törvényben, és az e törvénybenmeghatározottak szerint rendelkezhet.

88. §

(1) Az állami felsõoktatási intézményi által alapítottgazdasági társaság alapítására, részesedésszerzésre, mû-ködésére, illetve a vezetõ tisztségviselõjének felelõsségéreaz állami részesedéssel mûködõ gazdasági társaságravonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a felsõoktatási intézmény szellemi alkotás jogo-sultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi tár-saság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célúhasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre.A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve mû-ködtetett intézményi társaságra egyebekben a kutatás-fej-lesztésrõl és a technológiai innovációról szóló törvénytkell alkalmazni.

55. A felújítás, beruházás sajátos szabályai

89. §

(1) Az állami felsõoktatási intézmény intézményfej-lesztési tervének keretei között

a) látja el fejlesztési feladatait,

b) a rendelkezésére bocsátott nemzeti vagyonnalaz Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiak-ban: MNV Zrt.) elõzetes hozzájárulásával beruhá-zást indíthat és részt vehet beruházás közös meg-valósításában.

(2) Az állami felsõoktatási intézmény a vagyonkezelé-sében lévõ állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben,a magyar állam nevében eljárva átruházhatja, ami

a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általánosrendelkezések betartásával,

b) a vagyon valós piaci értékének megfelelõ ellenértékefejében,

c) az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter elõ-zetes hozzájárulásával,

d) a miniszter elõzetes értesítése mellett,e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési

– fõvárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi –önkormányzat elõvásárlási jogának biztosításával

történhet.(3) Az átruházásról szóló kérelmet a felsõoktatási intéz-

mény részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeleté-ért felelõs miniszter hozzájárulásáról az átruházási szán-dék írásbeli bejelentésétõl számított hatvan napon belüldönt. A hozzájárulás száznyolcvan napig érvényes.

(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszterdöntéséhez – amennyiben az értékesíteni kívánt vagyoningatlan – kikéri a MNV Zrt. tájékoztatását abban a tekin-tetben, hogy az ingatlan szükséges-e valamely államiszerv, költségvetési szerv elhelyezésére vonatkozó, az ál-lami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter hozzájárulásairánti kérelem beérkezésekor a Magyar Nemzeti Vagyon-kezelõ Zrt.-hez már bejelentett igényének kielégítéséhez.A felsõoktatási intézmény az állami vagyon felügyeletéértfelelõs miniszter döntése szerint, a döntéstõl számított hat-van napon belül az elhelyezési igény kielégítése érde-kében az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési szerzõ-dését megszünteti, és az ingatlant átadja az MNV Zrt.-nek.

(5) Az átruházási eljárás befejezését követõ harminc na-pon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámo-lás végett megküldi a szerzõdést, illetve az eljárás soránkeletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelõsminiszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2) és(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésévelkötött szerzõdés semmis.

90. §

(1) Az állami felsõoktatási intézmények kezelésében lé-võ állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából szár-mazó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítésétkövetõen fennmaradó részét a 89. § (3) bekezdés szerintijóváhagyással a felsõoktatási intézmény a vagyonkezelé-sében lévõ állami tulajdonú ingatlanok állagmegóvási, fel-újítási, beruházási – beleértve a korábban kötött szerzõdésszerinti PPP (az állami és a magánszektor közötti fejleszté-


si, illetve szolgáltatási együttmûködés, Public PrivatePartnership program) keretében megvalósuló fejleszté-seket is – célra használhatja fel.

(2) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt célaz állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter jóváha-gyásában megjelölt idõpontig nem valósul meg, akkora fenntartó szerv az értékesítés ellenértékét a felsõoktatásiintézménytõl elvonja, vagy ha ez akadályba ütközik, meg-teszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogya bevétel harminc napon belül az állam részére megfize-tésre kerüljön.

(3) Az állami felsõoktatási intézmény kincstári körbenem tartozó befektetõvel végzett közös beruházás eseténcsak az állami vagyonért felelõs miniszter elõzetes enge-délyével jogosult a vagyonkezelésében lévõ ingatlant –versenyeztetés nélkül – a befektetõ használatába adni,vagy arra vonatkozóan földhasználati jogot biztosítanilegfeljebb húsz évre.

(4) Az oktató, illetve kutató foglalkoztatási jogviszonyakeretében létrehozott szellemi alkotásra a munkaviszony-ban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemialkotás munkáltató részére történõ átadására vonatkozórendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az állami felsõoktatási intézmény rendelkezésérebocsátott nemzeti vagyont az állami vagyonról vezetett va-gyonnyilvántartásban nyilván kell tartani, ennek érdeké-ben a felsõoktatási intézményt külön jogszabályban meg-határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

NYOLCADIK RÉSZSAJÁTOS MÛKÖDÉSI RENDELKEZÉSEK

XXVI. FEJEZETA NEM ÁLLAMI FENNTARTÁSÚFELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MÛKÖDÉSÉREVONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

56. Az egyházi felsõoktatási intézmények

91. §

(1) Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudo-mánnyal összefüggõ képzést (a továbbiakban együtt: hit-életi képzés) az egyházi jogi személy által fenntartott fel-sõoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsõok-tatási intézmény) folytathatnak.

(2) Az egyházi felsõoktatási intézmények e törvény ál-talános rendelkezései szerint nem hitéleti képzést isfolytathatnak.

(3) Az egyházi felsõoktatási intézménybena) a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenlõ

bánásmódról szóló törvény 22. §-ában foglalt kere-tek között foglalkoztatási feltételek határozhatókmeg,

b) a jelentkezõk között különbséget lehet tenni vallási,világnézeti meggyõzõdés alapján, amennyibenaz a felsõoktatási intézmény szervezeti jellegét alap-vetõen meghatározó szellemiségbõl közvetlenüladódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagytermészete miatt indokolt, arányos és valós köve-telményen alapul,

c) a fenntartó a munkáltatói jogok gyakorlásában, a va-gyoni, gazdálkodási feladatokban a 13. § (2)–(3) be-kezdésében foglaltaktól eltérõen rendelkezhet,

d) nem kell alkalmazni a 38. § (2) bekezdésének rendel-kezéseit.

(4) Hitéleti képzést folytató felsõoktatási intézmény– a 6. § (2) bekezdésben, a 9. § (3) bekezdésben foglaltak-tól eltérõen – az egyetem elnevezést akkor is használhatja,ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatásá-ra, valamint legalább egy tudományterületen vagy mûvé-szeti területen doktori képzésre és doktori fokozatodaítélésére.

(5) A hitéleti képzést folytató felsõoktatási intézmény– a 6. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – állami elis-merést kaphat és a fõiskola elnevezést akkor is használhat-ja, ha egy képzési területen egy szakon jogosult alap-képzés folytatására.

(6) A hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a kép-zésben részt vevõ oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos kö-vetelmények meghatározása az egyházi felsõoktatási in-tézmény joga.

(7) A hitéleti képzés tekintetében a 6. § (5) bekezdésa) pontjában szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgál-ni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsõ-oktatási intézmény határozza meg továbbá a felvételi eljá-rás rendjét és – az érettségi vizsga meglétét kivéve –a felvétel követelményeit.

92. §

(1) A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék kö-zött létrejött megállapodás alapján a Magyar KatolikusEgyház, továbbá a Kormánnyal a felsõoktatási feladatokellátására megállapodást kötõ egyház által fenntartott fel-sõoktatási intézmény, kollégium és diákotthon a magyarállami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevõhallgatói arányában jogosult a 84. § (2) bekezdés d) pont-jában meghatározott fenntartási feladatokhoz biztosított ál-lami támogatásra, továbbá eseti és egyedi támogatásokra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jo-gosulttá válhat az az egyház által fenntartott felsõoktatásiintézmény, kollégium és diákotthon is, amelynek fenntar-tójával a miniszter felsõoktatási feladatok ellátására meg-állapodást köt.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt egyházak által fenntar-tott felsõoktatási intézményekben nem hitéleti képzésrefelvehetõ hallgatói létszámot a miniszter az érintett egyhá-zi jogi személyekkel kötött megállapodás alapján határoz-


za meg, azzal a megkötéssel, hogy az évente államilag tá-mogatható hallgatói létszámhelynek az összes állami ösz-töndíjjal támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetõkhözviszonyított aránya nem lehet kevesebb, mintaz 1997/1998-as tanévben az adott egyház valamennyi fel-sõoktatási intézményébe államilag finanszírozott hallgató-ként felvett hallgatóknak az összes államilag finanszíro-zott hallgatóhoz viszonyított aránya.

(4) A hitéleti képzésben magyar állami ösztöndíjjal tá-mogatott képzésre felvehetõ hallgatói létszámot az (1) be-kezdésben felsorolt megállapodásban foglaltak szerint kellmeghatározni, oly módon, hogy a mesterképzésre az alap-képzéssel megegyezõ számú hallgató vehetõ fel.

(5) A hitéleti képzéshez biztosított magyar állami ösz-töndíjjal támogatott hallgatói létszámhelyre, hitéleti kép-zésre felvehetõ a határon túl élõ magyar nemzetiségû je-lentkezõ is, akkor is, ha nem tartozik a 39. § (1) bekez-désének hatálya alá.

(6) A hitéleti képzéssel összefüggésbena) a jelentkezés elfogadásának elõfeltételeként kiköthe-

tõ valamely vallás, világnézet elfogadása és annakigazolása,

b) az egyházi felsõoktatási intézmény szervezeti és mû-ködési szabályzataba) a 11. § (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott

foglalkoztatási követelményrendszer tartalmá-hoz képest,

bb) – a politikai meggyõzõdésre vonatkozó kivétel-lel – a 11. § (1) bekezdés f) pontjában szabályo-zottakhoz képest,

bc) a 12. §-ban, a 13. § (2)–(6) bekezdésében foglal-taktól

eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg,c) a munkakörök létesítését, a munkáltatói jogok gya-

korlását, a fõiskolai és az egyetemi tanár kivételévela munkaköri és egyéb cím adományozását a fenn-tartó magához vonhatja,

d) a 26. § (3) bekezdést, 65. § (4) bekezdést, továbbáaz intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelke-zéseket nem kell alkalmazni, az állami elismerésrõlszóló szabályokat azonban meg kell tartani,

e) egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nemszükséges a MAB elõzetes szakértõi véleménye,

f) az egyetemi, fõiskolai kar létesítéséhez elvárt mini-mális oktatói létszámra vonatkozó rendelkezést nemkell alkalmazni, [108. § 11. aa) és ba) pont]

g) tanárképzõ központ létrehozása nem kötelezõ.

93. §

(1) A kizárólag hitéleti képzést folytató felsõoktatási in-tézmény jogosult mûködésének szüneteltetésére. A szüne-teltetésre csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek nin-csen hallgatója. A szüneteltetésre és annak megszüntetésé-

re a fenntartó bejelentése alapján az oktatási hivatal általtörténõ nyilvántartásba vétel idõpontjától kerül sor. Az ötévet meghaladó idõtartamú szünetelés esetén, a tevékeny-ség újraindítását megelõzõen, az oktatási hivatal hatóságiellenõrzés keretében vizsgálja a mûködési engedélybenfoglalt feltételek teljesülését.

(2) Az egyházi felsõoktatási intézmény hitéleti képzé-sére biztosított támogatás megegyezik a bölcsész, böl-csész-tanár képzéshez nyújtott támogatással. Az egyházifelsõoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülõhallgatóinak képzésére fordított elõirányzatot külön költ-ségvetési elõirányzatként kell megtervezni.

(3) Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon egyházifelsõoktatási intézmények esetén az egyházi személy jog-viszonyt is érteni kell.

(4) A miniszter az alap- és mesterképzés képzési és ki-meneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti kép-zés tekintetében az egyházi jogi személy kezdeménye-zésére szabályoz.

(5) A felsõoktatási intézményeket fenntartó egyházi jo-gi személyek kezdeményezésére a MAB-on belül hittudo-mányi kérdésekkel foglalkozó bizottságot kell mûköd-tetni.

(6) Az egyházi felsõoktatási intézmények mûködésérea) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint

az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségekjogállásáról szóló törvény és az egyházak hitéleti ésközcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó rendelkezé-seit,

b) a 94. § (2)–(3) és (8) bekezdésben, valamint a 95. §(2)–(3) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseketkell alkalmazni.

57. A magán felsõoktatási intézmények

94. §

(1) A 4. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározottszemély, szervezet által fenntartott felsõoktatási intéz-mény (a továbbiakban: magán felsõoktatási intézmény)vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intéz-ményként is mûködhet, és a képzési programjába beépít-heti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelõ fi-lozófiai, etikai, kulturális ismereteket.

(2) A magán felsõoktatási intézmények a 12. § (7) be-kezdésben, a 12. § (8) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés-ben, a 37. § (3), (5)–(6) bekezdésben, a 83. § (1) és (5) be-kezdésben foglalt rendelkezésektõl a szervezeti és mûkö-dési szabályzatukban eltérhetnek.

(3) A magán felsõoktatási intézmények – feltéve, hogya Kormány a támogatásra megállapodásban vállalt kötele-zettséget – a megállapodásban foglalt feltételek mellett jo-gosultak a 84. § (2) bekezdésének a)–c), valamint e) pont-


jában meghatározott támogatásokra. Az e bekezdésbenfoglaltakat az országos kisebbségi önkormányzat általfenntartott felsõoktatási intézmény tekintetében is alkal-mazni kell.

(4) A magán felsõoktatási intézmény a 2. § (1) és (3) be-kezdésében meghatározott feladatok szerinti tevékenysé-get folytathat, ennek megvalósítása érdekében – e törvény-ben és a Kormány által meghatározottak szerint – gazdál-kodik (a továbbiakban: magán felsõoktatási intézménygazdálkodási rendje).

(5) A magán felsõoktatási intézmény alapító okiratábanfel kell tüntetni, hogy tevékenységét közhasznú szervezet-ként mûködõ felsõoktatási intézményként vagy vállal-kozásként végzi.

(6) Ha a magán felsõoktatási intézményben magyar ál-lami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevõhallgatók létszáma – öt év átlagában – nem éri el a felsõok-tatási intézménybe felvett összes hallgatói létszám ötvenszázalékát, a 73. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat azzalaz eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó hagyja jóváa felsõoktatási intézmény költségvetését, a számviteli ren-delkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szer-vezeti és mûködési szabályzatát, intézményfejlesztésitervét.

(7) A felsõoktatási intézmény a 75. § (1) bekezdés sze-rint jogosult bírósági eljárást kezdeményezni.

(8) A magán felsõoktatási intézmény, e törvény általá-nos rendelkezéseitõl eltérõen, állami elismerést kaphat ésa fõiskola elnevezést akkor is használhatja, ha nem karistruktúrában mûködik.

95. §

(1) Ha a magán felsõoktatási intézmény nem közhasznúszervezetként mûködik, akkor a 2. § (1) és (3) bekezdésé-ben meghatározott feladatait vállalkozási tevékenységkéntlátja el.

(2) Az alapító okiratban a fenntartó meghatározhatja,hogy a felsõoktatási intézmény által elért eredmény milyenmódon kerül felosztásra, továbbá a fenntartó milyenmódon részesedik abból.

(3) A magán felsõoktatási intézmény a rendelkezésérebocsátott vagyonnal – az alapító okiratában meghatározot-tak szerint, illetve ha állami vagyonnal rendelkezik, az ál-lamháztartásra vonatkozó elõírások megtartásával – költ-ségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik.

(4) A magán felsõoktatási intézmény bevétele lehet:a) a fenntartó által biztosított pénzeszköz,b) állami támogatás,c) egyéb bevétel.(5) A magán felsõoktatási intézmény költségei, kiadásai

lehetnek:a) a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott felada-

tokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség,

b) a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetettköltsége,

c) egyéb kiadás.(6) A magán felsõoktatási intézmény bevételeit és ki-

adásait a számviteli elõírások szerint tartja nyilván. A ma-gán felsõoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, ame-lyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó ke-zesként felel. Ha a magán felsõoktatási intézmény jogutódnélkül szûnik meg, jogai és kötelezettségei a fenntartóraszállnak.

(7) A magán felsõoktatási intézmény évente kötelesnyilvánosságra hozni a gazdálkodási tevékenységérõlszóló mérleget, beszámolót.

XXVII. FEJEZETA KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT MÛKÖDÕFELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKREVONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

58. A közhasznú szervezetként történõ mûködtetésrendje

96. §

(1) A nem állami felsõoktatási intézmény, ha alapító ok-irata, belsõ szabályzata lehetõvé teszi és az oktatási hivataljogerõs határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi,közhasznú szervezetként is mûködhet. A felsõoktatási in-tézmény közhasznú szervezetté minõsítése, illetve a köz-hasznú nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet az in-tézmény fenntartója az oktatási hivatalnál jogosult benyúj-tani. A felsõoktatási intézmény közhasznú szervezetté mi-nõsíthetõ abban az esetben is, ha közhasznú szervezettéminõsítését a reá irányadó szabályok szerinti létesítésieljárásban kérik.

(2) A felsõoktatási intézmény – ha közhasznú szerve-zetként történõ nyilvántartásba vételét kéri – alapító okira-tában közhasznú (cél szerinti) tevékenységként a 2. § (1) és(3) bekezdés szerinti tevékenységet, illetve tevékeny-ségeket jelölheti meg.

(3) A felsõoktatási intézmény alapító okiratában kötele-zõen feltüntetendõ alaptevékenysége a közhasznú szerve-zetként mûködõ felsõoktatási intézmény esetében meg-egyezik közhasznú (cél szerinti) tevékenységével. A köz-hasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intézményvállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti te-vékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetébena közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási intéz-ményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyetaz egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valaminta civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szólótörvény 36. § (2) bekezdés meghatároz.


(4) Közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatási in-tézmények esetében e törvény 37. § (2) bekezdés f)–g) ési)–j) pontját nem kell alkalmazni.

(5) A közhasznú szervezetként mûködõ felsõoktatásiintézmény mûködése nyilvános, a szenátus ülései – ha tör-vény eltérõen nem rendelkezik – nyilvánosak. A nyilvá-nosság az intézmény szabályzatában foglaltak szerint kor-látozható, ha az a személyiségi jogokat, az intézmény vál-lalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatosüzleti titkokat, illetve a szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jo-gos érdekeket veszélyezteti vagy sérti.

(6) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, vala-mint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásárólszóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) közhasznú szer-vezetekre vonatkozó rendelkezéseit a közhasznú szerve-zetként mûködõ felsõoktatási intézményekre a következõeltérésekkel kell alkalmazni,

a) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének a)–b) és d) pontjá-ban, valamint 37. § (3) bekezdésének a)–d) pontjai-ban foglalt rendelkezéseket a felsõoktatási intéz-mény szervezeti és mûködési szabályzatában kellrögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két al-kalommal tart ülést,

b) a Civil tv. 37. § (2) bekezdésének c) pontja esetébena felügyelõ szerv mûködésére, hatáskörére vonatko-zó szabályokat a fenntartó határozza meg az intéz-mény alapító okiratában, ahol kötelezõ gondoskod-nia a felügyelõ szerv létrehozásáról is.

(7) A közhasznú jogállás megszerzését követõen a szer-vezeti és mûködési szabályzat valamennyi módosításáta rektor küldi meg az oktatási hivatalnak. Az alapító okiratmódosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglalta-kat az oktatási hivatal jogerõs határozatával nyilván-tartásba vette.

XXVIII. FEJEZETAZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI,ILLETVE AGRÁRTUDOMÁNYI KÉPZÉSTFOLYTATÓ FELSÕOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKREVONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

59. Az egészségügyi felsõoktatási intézménymûködése

97. §

(1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytatóegyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsõoktatásiintézmény) részt vesznek az egészségügyi ellátásban,e célból egészségügyi szolgáltatót létesítenek és tartanakfenn, vagy egészségügyi szolgáltatóval társulnak.Az egészségügyi felsõoktatási intézmény gyakorlati kép-zés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhatoktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatokellátására.

(2) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény – különtörvényben meghatározottak szerint – ellátja az igazság-ügyi szakértõi tevékenységet. Ha a felsõoktatási intéz-mény nem egészségügyi felsõoktatási intézmény, azonbanrészt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekez-désben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezésetekintetében alkalmazni kell.

(3) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény – a felsõ-oktatási intézmény részeként képzési és kutatási feladatai-nak ellátása érdekében – egészségügyi szolgáltató mûköd-tetésére jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az egész-ségügyi felsõoktatási intézmény részeként (a továbbiak-ban: klinikai központ) mûködhet. A klinikai központkincstári számlával rendelkezik.

(4) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény egészség-ügyi szolgáltatója – megállapodás alapján – részt vesz a te-rületi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a prog-resszív betegellátásban, amely ellátásra vonatkozóanaz egészségbiztosítási szerv az egészségügyi felsõoktatásiintézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozásiszerzõdést köt. Az egészségbiztosítási szerv által az egész-ségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összegcsak a szerzõdésben meghatározott feladatokra használ-ható fel.

(5) Az egészségügyi felsõoktatási intézmény közremû-ködhet a térségi egészségfejlesztési tevékenységben, ésmegállapodás alapján részt vehet a szervezet-átalakítási ésfinanszírozási modellkísérletekben.

98. §

(1) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató központiköltségvetési szerv részeként mûködik, az egészségügyifelsõoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásánakközponti beruházási és felújítási, valamint fejlesztési for-rásait az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett mi-nisztérium fejezeti költségvetésében kell megtervezni.Az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett minisz-térium jogosult az általa biztosított költségvetési elõirány-zatokkal kapcsolatos gazdálkodás ellenõrzésére. Elõzetestájékoztatást, beszámolót kérhet, illetve kezdeményezhetiaz egészségügyi szolgáltatással összefüggõ kérdésekegyetemi fórumokon történõ megvitatását.

(2) Az egészségügyért felelõs miniszter szakmai irányí-tásával és koordinálásával az egészségügyi felsõoktatásiintézmény szervezi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szak-gyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészség-ügyi szakemberképzést, a más felsõfokú végzettséggelrendelkezõk egészségügyi szak- és továbbképzését, továb-bá közremûködik e feladatok ellátásában. Az egészség-ügyért felelõs miniszter irányítja és koordinálja az egész-ségügyi felsõoktatási intézményekben folytatott tancélúgyógyító-megelõzõ tevékenységet, ágazati kutató-fejlesz-tõ tevékenységet.


(3) Annál, aki az egészségügyi felsõoktatási intézményképzési feladataiban és egészségügyi szolgáltatássalösszefüggõ feladataiban is – munkaköri feladataként –részt vesz, meg kell határozni, hogy a teljes munkaidõmekkora részét kell az oktatói, illetõleg az egészségügyiszolgáltatással összefüggõ feladatokra fordítani. Ilyen fog-lalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozófoglalkoztatási és munkaidõ-megosztáshoz igazodódíjazási szabályokat alkalmazni kell.

99. §

(1) A betegellátási feladatok koordinálására az egész-ségügyi felsõoktatási intézmény orvos- és egészségtudo-mányi centrumot (a továbbiakban: centrum) hozhat létre.A centrum a felsõoktatási intézmény klinikáit és az egész-ségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit,egyéb szervezeti egységeit foglalja magába. A centrum el-nöke – a felsõoktatási intézménnyel kötött vagyonkezelésiszerzõdésben foglaltak szerint – gyakorolja a vagyonkeze-lõi jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében,amelyek az egészségügyi, gyógyító-megelõzõ feladatai-nak ellátásához rendelkezésére állnak. Az Egészségbizto-sítási Alap terhére beszerzett, illetve mûködtetett vagyonértékesítése, hasznosítása esetén az egészségügyért felelõsminiszter által kijelölt szerv jóváhagyását be kell szerezni.

(2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, akimagasabb vezetõi megbízás keretében végzi munkáját.Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és mûkö-dési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetõjeellátja a (3) bekezdésében meghatározott vezetõi feladataitis. Az egészségügyi centrumot illetõen az egyetemeta centrum vezetõje képviseli. A centrum vezetõje gyako-rolja a 97. § (3) bekezdésében és 98. § (1) bekezdésbenmeghatározott feladatok ellátását szolgáló elõirányzatokfelett a rendelkezési jogot.

(3) Az egészségügyi felsõoktatási intézményben – hacentrum nem jön létre – az egészségügyi szolgáltatás irá-nyításáért felelõs magasabb vezetõi megbízással rendelke-zõ vezetõt a szervezeti és mûködési szabályzatban kellmeghatározni (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatá-sért felelõs vezetõ). Az egészségügyi szolgáltatásért fele-lõs vezetõ önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatásmegszervezését, e feladatok tekintetében gyakoroljaa munkáltatói jogokat. Ha az egészségügyi szolgáltatásértfelelõs vezetõ nem a rektor, feladatait, kötelezettségeit éskötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és mûkö-dési szabályzatban kell meghatározni.

(4) A felsõoktatási intézmény által biztosított egészség-ügyi szolgáltatáshoz – jogszabályban meghatározott felté-telekkel – az egészségügyért felelõs miniszter költségveté-si támogatást nyújt. Az egészségügyi felsõoktatási intéz-mény által végzett egészségügyi tevékenységre, továbbáaz egészségügyi kutatásra, egészségügyi fejlesztésekre,egészségügyi szak- és továbbképzésre is alkalmazni kell

az egészségügy szakmai irányítására és szervezésére,az egészségügyért felelõs miniszter szakmai irányítási jog-körére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá mindazokata jogszabályokat, amelyek meghatározzák az egészség-ügyi szolgáltatás megszervezését, a feladatellátásbanközremûködõk szakképzettségét, az egészségügyi szolgál-tatás finanszírozását.

60. Az agrártudományi centrum

100. §

(1) Az agrártudományi képzést folytató egyetemenaz elkülönült gyakorlóhely, tangazdaság, kutatóintézet,múzeum, arborétum agrártudományi centrum keretében ismûködtethetõk. A szervezeti és mûködési szabályzatbankell meghatározni az agrártudományi centrum részére biz-tosított költségvetési keretet és az ahhoz kapcsolódógazdálkodási jogosultságokat.

(2) Az agrártudományi centrum ellátja az agrártudomá-nyi feladatok koordinálását, közremûködik az ágazati ku-tató-fejlesztõ, innovációs tevékenység, a területi szakta-nácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés fel-adatainak ellátásában, amelyhez a feladatarányos költség-vetési támogatást az agrárpolitikáért felelõs miniszterbiztosíthat.

(3) Az agrártudományi centrum tekintetében a 99. §(2) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.

XXIX. FEJEZETA MÛVÉSZETI FELSÕOKTATÁSRA,PEDAGÓGUSKÉPZÉSRE VONATKOZÓKÜLÖN RENDELKEZÉSEK

61. A mûvészeti felsõoktatási intézmény

101. §

(1) Ha a felsõoktatási intézmény kizárólag a mûvészetiképzési ág valamelyikében folytat képzést (a továbbiak-ban: mûvészeti felsõoktatási intézmény), az e törvénybenfoglaltakat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mûvészeti felsõoktatási intézmény mûvészetigyakorlóhelyet létesíthet és tarthat fenn.

(3) A táncmûvészeti képzési ágban a felsõfokú tanul-mányok a középiskolában folytatott tanulmányok alatt,az érettségi vizsgát megelõzõen is megkezdhetõk oly mó-don, hogy a tanulói jogviszony mellett a felsõoktatási in-tézménnyel hallgatói jogviszony jön létre. Ebben az eset-ben a felvételhez szükséges, a 40. § (2) bekezdésében meg-határozott, nyelvvizsga-követelményt nem kell teljesíteni.A hallgató egyidejûleg sajátítja el az érettségi vizsga leté-teléhez szükséges követelményeket és a mûvészeti képzés


követelményeit. Az e bekezdésben szabályozott hallgatóktekintetében alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvéneka fiatal munkavállalók munkaközi szünetére, pihenõ-idejére vonatkozó külön rendelkezéseit.

(4) A mûvészeti felsõoktatási intézmény az egyetemvagy fõiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy kép-zési területen jogosult alap- vagy mesterképzésre, illetveegy tudományterületen doktori képzésre és doktori foko-zat odaítélésére. Az intézmény – alapító okirata szerint –eltérhet a karok számára és típusára vonatkozó általánosfeltételtõl.

(5) Ha a képzési területen nem folyik legalább tíz évemesterfokozatot nyújtó képzés, oktatói munkakört, vala-mint tanári munkakört tölthet be az is, akinek alapképzés-ben szerzett oklevele és szakképzettsége van, feltéve, hogyaz oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozatmegléte nem elõfeltétele.

(6) Mûvészeti alap- és mesterképzésben a 50. § (4) be-kezdésében foglaltak mellett a záróvizsgának része mûvé-szeti alkotás elkészítése, elõadás létrehozása, bemutatásaés megvédése.

(7) A mûvészeti felsõoktatási intézmény alapfokú mû-vészeti nevelés és oktatás, valamint mûvészeti szakképzésfeladatait közoktatási intézmény létrehozásával láthatja el.A mûvészeti felsõoktatási intézmény a középiskolába járótanulót elõkészítheti a mûvészeti felsõoktatási intézmény-be való belépésre. A tanulót a felsõoktatási intézmény –hallgatói jogviszony létesítése nélkül – nyilvántartásba ve-szi (a továbbiakban: elõkészítõ jogviszony). Az elõkészí-tõi jogviszonyban lévõ tanuló után az alapfokú mûvészet-oktatásban részt vevõ tanulóra számított hozzájárulás illetimeg a felsõoktatási intézményt. Az elõkészítõ jogviszonyalapján a tanuló részére legalább heti négy tanórát kell biz-tosítani, amely teljesíthetõ az oktató, illetve a tanármunkaköri kötelezettségeként. A képzésben résztvevõtmegilletõ jogokat és kötelezettségeket a felsõoktatásiintézmény szervezeti és mûködési szabályzata határozzameg.

(8) Ha a felsõoktatási intézmény – anélkül, hogy mûvé-szeti felsõoktatási intézménynek minõsülne – mûvészetiképzést folytat, mûködésére a (2)–(3), valamintaz (5)–(7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

62. A pedagógusképzés szervezése

102. §

(1) A pedagógusképzés típusai:a) a csecsemõ- és kisgyermeknevelõ képzés,b) az óvó- és tanítóképzés, valamint a konduktor és

gyógypedagógus-képzés,c) az általános iskolai tanárképzés,d) a középiskolai tanárképzés.(2) A képzések idõtartama és szintje:

a) a csecsemõ- és kisgyermek-nevelõ, óvodapedagógusképzés alapképzésben szervezhetõ, az alapfokozatoteredményezõ képzés idõtartama hat félév;

b) a tanítóképzés és a konduktor képzés alapképzésbenszervezhetõ, az alapfokozatot eredményezõ képzésidõtartama nyolc félév, amelyet követõen – hallgatóijogviszony keretében – két félév iskolai gyakorlatotkell teljesíteni; a tanító-, a konduktor képzés soránmesterfokozat szerezhetõ;

c) a gyógypedagógus-képzés alapképzésben szervez-hetõ, az alapfokozatot eredményezõ képzés idõtarta-ma nyolc félév, amire három féléves mesterfokozatoteredményezõ képzés épül;

d) az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésbenszervezhetõ, a képzés idõtartama nyolc félév, ame-lyet követõen – hallgatói jogviszony keretében – kétfélév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni; az általánosiskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhetõ;

e) a középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben –a Kormány által meghatározott esetben osztott kép-zésként – szervezhetõ, a képzés idõtartama tíz félév,amelyet követõen – hallgatói jogviszonyban – kétfélév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni, a középisko-lai tanárképzés során mesterfokozat szerezhetõ.

(3) A képzésben részt vevõket a Kormány – az államiösztöndíj mellett – pályázati eljárásban odaítélt pedagógusösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételénekrendjét, feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A pedagóguspályára jelentkezõknek a felvételi eljá-rás keretében alkalmassági vizsgán kell részt venniük.

(5) A Kormány határozza meg a pedagógusképzésbenaz alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzésszakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpár-jait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodásirendszerének általános szabályait. A miniszter rendeletbenhatározza meg az egyes tanári szakok képzési és kimenetikövetelményeit.

103. §

(1) Azokban a felsõoktatási intézményekben, ahol álta-lános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább kettõszakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezetiés tudományos feladatainak összehangolását, valamintaz elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképzõközpont biztosítja, amelynek vezetõje fõigazgató. Intéz-ményenként egy tanárképzõ központ létesíthetõ.

(2) A tanárképzõ központ koordinálja különösen a hall-gatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kre-ditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letéte-lének folyamatát, és szervezi, ellenõrzi, valamint értékeliaz iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói elõre-menetelt, pályakövetést végez.

(3) A pedagógusképzést folytató felsõoktatási intézmé-nyek – a tanárképzõ központon keresztül – részt vesznek


a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatások-ban, a pedagógusok minõsítési eljárásában.

(4) A pedagógusképzést folytató felsõoktatási intéz-mény köznevelési intézményt (gyakorló intézmény) tart-hat fenn, amely részt vesz a hallgatók gyakorlati képzésé-ben. A gyógypedagógus-képzést folytató felsõoktatási in-tézmény által fenntartott köznevelési intézmény (gyakorlóintézmény) elláthat a nevelõ és oktató munkáhozkapcsolódó nem köznevelési tevékenységet is.

(5) Ha a felsõoktatási intézményben – alapító okirataszerint – nemzetiségi pedagógusképzés folyhat, a felvételikövetelményeknek megfelelõ jelentkezõ esetén a képzéstmeg kell szervezni.

(6) A kisebbséghez tartozást a kisebbségi nyelvbõl tettérettségi vizsga igazolja.

(7) A nemzetiségi pedagógusképzésben a kisebbségnyelvét a képzés teljes idõtartama alatt oktatni kell.

(8) A nemzetiségi pedagógusképzés a finanszírozásszempontjából kis létszámú szaknak minõsül.

XXX. FEJEZETVEGYES RENDELKEZÉSEK

63. Az igazgatási, rendvédelmi,katonai felsõoktatás, illetve egyes intézményeksajátos szabályozása

104. §

(1) E törvény rendelkezéseit az igazgatási, rendvédel-mi, katonai felsõoktatásra, valamint az ilyen képzést foly-tató felsõoktatási intézményre, az intézményben foglal-koztatottakra, hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Köz-szolgálati Egyetemrõl szóló törvényben meghatározotteltéréssel kell alkalmazni.

(2) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapjána foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályoz-ni, a felsõoktatási intézmény kollektív szerzõdése isszabályozhatja.

(3) Magyarország címere elhelyezhetõ a felsõoktatásiintézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségek-ben, címtábláján, épületeinek homlokzatán, továbbá fel-tüntethetõ a körbélyegzõjén és a felsõoktatási intézményáltal kiadott okleveleken, oklevélmellékleteken.

(4) A Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Ne-velõintézete fõiskolaként mûködõ felsõoktatási intéz-mény.

(5) Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egye-tem egyetemként mûködõ felsõoktatási intézmény, amely– alapító okiratában foglaltak szerint – térhet el a 6. §(2) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésben a felsõoktatási in-tézményekre elõírt feltételektõl, azzal, hogy a 15–16. §szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

(6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör-vény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja nem al-kalmazható a Budapesti Német Nyelvû Egyetemért Köz-alapítvány esetében.

(7) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény7. § (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti fenntartó által mû-ködtetett 2011. december 31-én egyetemként mûködõ fel-sõoktatási intézmény

a) alapító okirata szerint eltérhetaa) a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésben

a felsõoktatási intézményekre elõírt feltételektõlazzal, hogy a 15–16. § szerinti képzési rendszertmeg kell tartania,

ab) a rektori megbízás személyi képesítési feltételei-re vonatkozó általános feltételtõl,

b) eseténba) az intézményben folytatott oktatási, tudományos

kutatói vagy mûvészeti alkotó tevékenységheznem szükséges munkavállalási engedély a har-madik országbeli állampolgárok beutazásáról éstartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénybenmeghatározott harmadik országbeli állampol-gárok számára,

bb) – a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl –az e törvényben elõírt alkalmazási, foglalkozta-tási, képesítési feltétel teljesítése szempontjábólaz Európai Gazdasági Térségrõl, illetve a Gaz-dasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet-rõl (OECD) szóló szerzõdésben részes állambanszerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok) kan-didátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatota felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködé-si szabályzatában a tudományos fokozattalegyenértékûként határozhatja meg.

64. Rendelkezés korábban szerzettés egyéb külföldi címekrõl

105. §

(1) Az 1984. szeptember 1-je elõtt doktori cselekmé-nyek alapján szerzett, illetõleg e nap elõtt engedélyezettdoktori cselekmények alapján késõbb megszerzett egyete-mi doktori cím továbbra is viselhetõ.

(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egye-temi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett,továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.

(3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-jeelõtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra isviselhetõ.

(4) Az 1997. december 31-ig az egyetem által odaítéltdoktori fokozat, illetõleg megállapított doktori fokozattalvaló egyenértékûség továbbra is érvényes.


(5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatá-si, képesítési elõírásként tudományos fokozatot említ,azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tu-domány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és hono-sított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.

(6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkezõszemély a „doktori fokozat” megjelölést használhatja.

106. §

(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényalapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e tör-vény szerint mûvészeti területen adományozható DLAfokozatnak.

(2) Azok, akika) e törvény hatálybalépése elõtt szereztek magyar

egyetemen vagy fõiskolán oklevelet, jogosultaka következõ címek használatára:aa) az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek

az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászokesetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med.,dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.),

ab) az a) pontban nem említett egyetemi végzettség-gel rendelkezõk az okleveles mérnök, oklevelesközgazdász, okleveles tanár, illetõleg – a szaktólfüggõen – a képesítési követelményekben meg-határozott más cím,

ac) a fõiskolai végzettséggel rendelkezõk – a tanul-mányi iránytól függõen – a mérnök, közgazdász,tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagó-gus, szakoktató, illetõleg a képesítési követel-ményekben meghatározott más cím,

b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításá-ról szóló 2008. évi CVI. törvény hatálybalépése elõttmagyar felsõoktatási intézményben gyógyszerészioklevelet szereztek, jogosultak az egyetemi végzett-séget igazoló doktori cím (amelynek rövidítettjelölése: dr. pharm.) használatára.

(3) Az oklevelet kibocsátó felsõoktatási intézmény(vagy annak jogutódja) az (2) bekezdésben említett jogo-sultságról igazolást állít ki.

(4) A honosított (elismert) oklevelekre az (1) és (2) be-kezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel,hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamelykorábbi, irányító minisztérium végezte, az igazolásta miniszter adja ki.

(5) Az e törvény hatálybalépése elõtt szerzett következõcímek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használ-hatók:

a) címek:aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,ab) doctor honoris causa,ac) habilitált doktor;

b) rövidítések:ba) a PhD fokozattal rendelkezõ személyek esetén

a „PhD” vagy „Dr.” rövidítés, DLA fokozattalrendelkezõk esetén „DLA” vagy a „Dr.”rövidítés,

bb) az ab) pont esetén a „Dr. h. c.” rövidítés,bc) az ac) pont esetén „dr. habil.” rövidítés.

(6) Az 1996. szeptember 1-je elõtt a felsõoktatási in-tézményekben létesített szakosító továbbképzési szako-kon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanú-sított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglal-kozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenér-tékû az e törvényben meghatározott szakirányú tovább-képzésben szerezhetõ szakképzettséggel.

(7) Azok a fõiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalé-pésekor jogosultak a professzori cím használatára, e tör-vény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet.

(8) A felsõoktatási intézmény a szenátus döntése alap-ján az oklevél kiadását követõen e törvénytõl eltérõ külföl-di címet is adományozhat, feltéve, hogy az adományozástaz adott ország jogrendje lehetõvé teszi, valamint az intéz-mény a cím adományozására – a képzés helyszíne szerintiországban folytatott képzésére vagy az azt követõ továbbifeltételek teljesítésére tekintettel – megfelelõ egyedi jogo-sultsággal rendelkezik. Az adományozás feltételeit,eljárásrendjét, a felsõoktatási intézmény szervezeti ésmûködési szabályzata tartalmazza.

65. Nyelvvizsgák, ösztöndíjak

107. §

(1) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésénekaz elõfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követel-mény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akiktanulmányaik elsõ évfolyamon történõ megkezdésénekévében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Eza rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akika 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

(2) Ha a felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködésiszabályzata így rendelkezik az (1) bekezdésben meghatá-rozottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszer-zéséhez elõírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesí-tése alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres zá-róvizsga napjától számított három éven belül nem mutat-ták be a felsõoktatási intézménynek az általános nyelv-vizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyít-vány megszerzéséhez elõírt általános nyelvvizsga-köve-telmény teljesítése helyett a felsõoktatási intézmény általszervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezésazoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanév-ben tesznek záróvizsgát.

(3) Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakereté-ben ajánlott hatfokozatú nyelvvizsgarendszer és az alap-,közép-, illetve felsõfokú államilag elismert vagy azzal


egyenértékû nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az ide-gennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizs-gáztatás rendjét a Kormány határozza meg.

(4) A Kormány és a helyi önkormányzatok együttmûkö-désében mûködtetett Bursa Hungarica Felsõoktatási Ön-kormányzati Ösztöndíj keretében kezelt személyes és kü-lönleges adatok felsorolását, az adatkezelés rendjét a 4.melléklet tartalmazza.

(5) A felsõoktatási ösztöndíjak odaítélésének rendjét,mértékét, az ösztöndíjra jogosultak körét, valamint e tör-vény bevezetésével összefüggésben további átmenetiszabályokat a Kormány határozza meg.

66. Értelmezõ rendelkezések

108. §

E törvény alkalmazásában:1. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írás-

mû, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt – a dokto-ri fokozatszerzési eljárás során – bizonyítja, hogy a foko-zat követelményeihez mért tudományos feladat önállómegoldására képes,

2. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgá-lat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyéntesti adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felké-szülni a választott tevékenység ellátására, ennek soránnem kerül-e veszélybe egészsége,

3. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezésirend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi idõ-szakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a hetipihenõnapon kerül sor,

4. felmenõ rendszer: képzésszervezési elv, amely alap-ján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetel-ményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a be-vezetését követõen kezdték meg tanulmányaikat, illetveazokra, akik azt megelõzõen kezdték meg tanulmányaikat,de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi ésvizsgakövetelmények alapján készülnek fel,

5. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési idõszak,6. fogyatékossággal élõ hallgató (jelentkezõ): aki testi,

érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és vi-selkedés fejlõdési rendellenességû,

7. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az elõadói ké-pesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményimegítélése,

8. hátrányos helyzetû, vagy halmozottan hátrányos

helyzetû hallgató (jelentkezõ): az, aki a beiratkozás idõ-pontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és aki kö-zépfokú tanulmányai során a közoktatásról, vagy a közne-velésrõl szóló törvényben meghatározottak szerint hátrá-nyos helyzetû, vagy halmozottan hátrányos helyzetûtanulónak minõsült,

9. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagytöbb tanszék feladatait ellátó szervezeti egység,

10. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbáaz e törvényben elõírt szabályzatok, programok, tervek,így a szervezeti és mûködési szabályzat, képzési program,intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alap-szabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendeleteszerinti belsõ szabályzat,

11. kar: egy vagy több képzési területen, tudományte-rületen több, a képzési programban rögzített szakmailagösszetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illet-ve alkotó mûvészeti tevékenység feladatait ellátó szer-vezeti egység,

a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyenaa) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók lét-

száma eléri a 40 fõtab) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók és

kutatók legalább fele rendelkezik tudományosfokozattal; a tudományos fokozattal rendelkezõoktatók rendszeres kutató tevékenységet foly-tatnak

ac) az egy teljes munkaidõben foglalkoztatott, tudo-mányos fokozattal rendelkezõ oktatóra jutó tel-jes idejû nappali képzésben részt vevõ hallgatókszáma nem haladja meg a 35 fõt

ad) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók éskutatók közül legalább három az egyetem dokto-ri iskolájának a törzstagja.

b) fõiskolai kar az a szervezeti egység, amelyenba) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók lét-

száma eléri a 35 fõtbb) a teljes munkaidõben foglalkoztatott oktatók

legalább harmada rendelkezik tudományosfokozattal,

12. képesítési keretrendszer: a többciklusú képzésegyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vo-natkozó általános jellemzõi,

13. képzési ág: a képzési terület azon szakjainakösszessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kez-deti szakaszában azonos,

14. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az is-mereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességek-nek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amely-nek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható,

15. képzési idõ: az elõírt kreditek, a végzettségi szint,szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges,jogszabályban meghatározott idõ,

16. képzési idõszak: a képzési idõ tagolása szorgalmiidõszakra és a hozzá tartozó vizsgaidõszakra,

17. képzési program: az intézmény komplex képzésidokumentuma, amely

a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsõok-tatási szakképzés, a szakirányú továbbképzési szakrészletes képzési és tanulmányi követelményeit


b) a doktori képzés tervéttartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen

a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyiprogramokkal, valamint az értékelési és ellenõrzési mód-szerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt,

18. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzésiágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége,amelyek hasonló vagy részben megegyezõ képzésitartalommal rendelkeznek,

19. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségválla-lás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított kép-zés, amelynek éves, magyar állami (rész)ösztöndíjjal tá-mogatott felvehetõ létszáma országosan nem haladja mega húsz fõt, továbbá a nemzetiségi képzés,

20. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely a fel-sõoktatási intézmény szervezeti egységeként közremûkö-dik az orvosképzéssel összefüggõ képzési és kutatásifeladatok ellátásában,

21. konzultáció: a felsõoktatási intézmény oktatója ál-tal a hallgató részére biztosított személyes megbeszéléslehetõsége,

22. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysé-ge, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásá-ban kifejezi azt a becsült idõt, amely meghatározott isme-retek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szük-séges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórátjelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítmé-nyét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgatóa tudására milyen értékelést kapott,

23. levelezõ képzés munkarendje: olyan oktatásszerve-zési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött el-térõ megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira töm-bösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagya heti pihenõnapon az intézményben, valamint a képzésfennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalma-zásával kerül sor,

24. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája,amelyben a hátrányos helyzetû hallgató felkészítéséhez,felkészüléséhez a felsõoktatási intézmény hallgatója,oktatója segítséget nyújt,

25. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizs-gálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a je-lentkezõ rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel,tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésbenvaló részvételre, a megszerzett szakképzettségnek,szakképesítésnek megfelelõ tevékenység ellátására,

26. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másikfelsõoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszonykeretében szerez kreditet,

27. specializáció: az adott szak részét képezõ önállószakképzettséget nem eredményezõ, speciális szaktudástbiztosító képzés,

28. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhezszükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, kész-ségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés,

29. szakirány, az adott szak részét képezõ önálló szak-képzettséget eredményezõ, speciális szaktudást biztosítóképzés,

30. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozat-tal egyidejûleg, valamint a szakirányú továbbképzésben,illetve a felsõoktatási szakképzésben megszerezhetõ,a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meg-határozott, a szakma gyakorlására felkészítõ szaktudás ok-levélben, felsõfokú szakmai oklevélben történõ elis-merése,

31. szakmai alkalmassági vizsga: a felsõoktatási intéz-mény által meghatározott ellenõrzési forma, amely a vá-lasztott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szüksé-ges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-eaz egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményeselvégzéséhez optimálisan kifejleszthetõ képességekkel,

32. szakmai gyakorlat: felsõoktatási szakképzésben,alap-, mester- és osztatlan képzésben, külsõ gyakorlóhe-lyen vagy felsõoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesí-tendõ részben önálló hallgatói tevékenység,

33. székhelyen kívüli képzés: a felsõoktatási intézménymûködési helyén (székhely, telephely) kívüli településenrészben vagy egészben folyó felsõoktatási képzés,

34. székhelyen kívüli képzési hely: az alapító okiratbanmeghatározott, a székhelyen kívüli képzésnek (ide nemértve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település,

35. tanegység: egy félév alatt teljesíthetõ, kredittel elis-mert tantervi egység vagy tantárgy,

36. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési idõszak,37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi kö-

vetelmények teljesítéséhez az oktató személyes közremû-ködését igénylõ foglalkozás (elõadás, szeminárium, gya-korlat, konzultáció), amelynek idõtartama legalábbnegyvenöt, legfeljebb hatvan perc,

38. tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelmé-nyeknek megfelelõen összeállított képzési terve, amely-nek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak,tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterva követelmények teljesítésének ellenõrzési, értékelésirendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységektantárgyi programja,

39. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja leg-alább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudomá-nyos kutatás, az oktatásszervezés feladatait,

40. távoktatás: sajátos információ-technológiai éskommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-ta-nulási módszerek, digitális tananyagok használatávalaz oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önállóhallgatói munkára épülõ képzés, amelyben a tanórák szá-ma nem éri el a teljes idejû képzés tanóráinak harmincszázalékát,

41. telephely: az alapító okiratban meghatározott,a székhelyen kívül mûködõ szervezeti egység elhelyezésétszolgáló település,


42. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hit-tudomány, az agrártudományok, a mûszaki tudományok,az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudomá-nyok, a természettudományok és a mûvészetek, amelyektudományágakra tagozódnak,

43. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben elõ-írt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételé-nek és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivé-telével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illet-ve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kredit-pontok kivételével a képzési és kimeneti követelmények-ben elõírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely mi-nõsítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgatóa tantervben elõírt tanulmányi és vizsgakövetelménynekmindenben eleget tett,

44. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsa-játításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött –ellenõrzési formája.

KILENCEDIK RÉSZZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXXI. FEJEZETHATÁLYBA LÉPTETÕ,FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

67. A törvény hatálybalépése

109. §

(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott ki-vétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1–69. §, a 72–108. §, a 110. § (1) bekezdés 1–18. és20–22., valamint 24–27. pont, a 110. § (2)–(4) bekezdés,a 111. § (1)–(5) bekezdés, a 112–114. §, a 115. § (1)–(4) és(6)–(7) bekezdés, a 117. § (1)–(4) és (6) bekezdés,a 118–119. §, a 120. § (1) bekezdés, az 1–4. melléklet2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

68. Felhatalmazó rendelkezések

110. §

(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelet-tel szabályozza

1. a kiemelt felsõoktatási intézmény, a kutatóegyetem,kutató kar, az alkalmazott kutatások fõiskolája minõsítésfeltételeit, rendjét, a minõsítésre tekintettel megállapítotttámogatás felhasználási feltételeit,

2. a ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzésekszerkezetét,

3. a felsõoktatási intézmény, valamint az egyház, egy-házi jogi személy vagy alapítvány által fenntartott diákott-honok minimális, létesítési és mûködési feltételeit, az ala-pítással kapcsolatos eljárás rendjét és díját, a gyakorlóközoktatási intézmény, a nem Magyarország területénfolytatott székhelyen kívüli képzés létesítésének feltételeit

4. a képesítési keretet, a doktori képzés szabályait,a) az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési

ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát,valamint az indítással összefüggõ eljárási rendet, to-vábbá azokat a szakokat, amelyekben külsõ, nem fel-sõoktatási intézményi keretek között folyó gyakorla-ti képzést kell szervezni,

b) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és felté-teleit, a doktori iskola tagságára és szervezetére,a doktori tanács számára biztosított hatáskörre,a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságá-ra, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó ál-talános szabályokat, a doktori fokozat megszerzé-sének feltételeit,

5. az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszerét,ezen belül az Európa Tanács Közös Európai Referenciake-retében ajánlott hatfokozatú nyelvvizsgarendszer ésaz alap-, közép-, illetve felsõfokú államilag elismert vagyazzal egyenértékû nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbáaz idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelv-vizsgáztatás rendjét,

6. a felsõoktatási információs rendszer mûködtetésé-vel, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal,az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal ésa hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási szabá-lyokat, a diákigazolvány és az oktatói igazolvány kibocsá-tásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azokmértékét, a felsõoktatási intézmények által kötelezõenhasznált, központilag kibocsátásra kerülõ nyomtatványok– az oklevél megszerzését megelõzõen kiállítható, a tanul-mányok sikeres befejezését és a záróvizsga megszerzéséttanúsító igazolás kiadásának feltételei – tartalmi és formaikövetelményeit és engedélyezési rendjét, a támogatási idõnyilvántartásának, a magyar állami (rész)ösztöndíjas ésaz önköltséges hallgatók közötti átsorolásnak a rendjét,

7. a felsõoktatási szakképzés rendjét, a felsõoktatásiszakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait,az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítássalösszefüggõ eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzésfeltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói jutta-tásokat, valamint a külsõ, nem felsõoktatási intézményikeretek között folyó gyakorlati képzés megvalósításáraköthetõ hallgatói képzési szerzõdésre vonatkozó szabá-lyokat,

8. a felvételhez szükséges érettségi vizsga teljesítésé-vel kapcsolatos követelményeket, az érettségi vizsgatár-gyakat, a jelentkezõk eredményeinek megfeleltetését, a je-lentkezések elbírálási rendjét, a többletteljesítmények, be-számítása, a jelentkezõk rangsorolásának, valamint felsõ-


oktatási intézménybe való besorolásának elveit és módjáta felsõoktatási felvételi tájékoztatás módját, ezen belüla felvételi feltételek, illetve az alkalmassági követelmé-nyek a felvételt legalább két évvel megelõzõen történõközzétételének rendjét, a felvételi eljárások igazgatásiszolgáltatási díjainak mértékét, befizetésének módját ésvisszatérítésének feltételeit, azon alapszakokat, amelyekesetében a felvétel gyakorlati vizsga, egészségügyialkalmassági vizsgálat alkalmazásával történik, továbbáazt, hogy a felsõoktatási intézmények milyen feltételekkelszervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát,

9. a felvételi eljárás azon feltételeit, amelyeka) hátrányos helyzetû hallgatói (jelentkezõi) csoport,b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli sza-

badságon lévõk, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési tá-mogatásban vagy gyermekgondozási díjban része-sülõk,

c) fogyatékossággal élõ jelentkezõk csoportjáhoztartozók,

d) nemzetiséghez tartozó jelentkezõk csoportjáhoztartozók

esélyegyenlõségét biztosítja.10. a hallgatók esélyegyenlõségének elõmozdítása ér-

dekében az elõnyben részesítés követelményeit; a mentor-program megszervezésének szabályait,

11. a fogyatékosság megállapításának és igazolásánakrendjét, a fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmányaivalkapcsolatos elveket, az elõnyben részesítési szempontokatés eljárási szabályokat,

12. a tehetséggondozás rendjét, így különösena) a tudományos diákköri tevékenység országos szintû

rendszerét,b) a szakkollégiumok szervezésének elveit,c) a tehetséggondozási tevékenység elõmozdítását ösz-

tönzõ támogatási rendszert,d) a felsõoktatási intézmény tehetséggondozó rendsze-

re elveit,13. a hallgatói juttatások, támogatások és egyéb ked-

vezmények igénybevételi rendjét,14. a hallgatói lakhatási feltételek, jóléti szolgáltatások

biztosításával kapcsolatos szabályokat, intézményi felté-teleket,

15. a kreditrendszerû képzés általános szabályait, ezenbelül különösen

a) a tanulmányi tájékoztatás módját,b) a tanulmányi elõrehaladás kereteit, a kötelezõen

megszerzendõ kreditek minimumát,c) a kreditek és a tanulmányi eredmények dokumentá-

lásának és nyilvántartásának rendjét,d) a tanulmányi idõszakokat és ezek beosztását,e) a hallgatók teljesítményének értékelése elveit és

módját,

f) a fogyatékos hallgatók számára biztosítandó támoga-tás elveit és módját, az esélyegyenlõség és egyenlõesélyû hozzáférés biztosításának eszközeit,

g) a záróvizsgák szervezésének rendjét és értékelésé-nek elveit,

16. a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait,17. a foglalkoztatással, kedvezményekkel, a foglalkoz-

tatással összefüggõ pályázati rendszerrel, vezetõi megbí-zással, összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat,a kutatói munkakörök létesítésének, betöltésének feltéte-leit, a tanári munkakörben történõ foglalkoztatás beso-rolási, fizetési szabályait,

18. a felsõoktatási intézmények nyilvántartását vezetõszerv vagy szervek eljárását, mûködési, felügyeletirendjét,

19. a MAB mûködésével, hatáskörével, a FelsõoktatásiTervezési Testület létrehozásával, mûködésével kapcso-latos kérdéseket,

20. a felsõoktatási intézmény finanszírozásával, gaz-dálkodásával kapcsolatos kérdéseket, a magán intézmé-nyek gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket,

21. felsõoktatási ösztöndíjak alapítását, odaítélésükfeltételeit, rendjét, így különösen a köztársasági ösztöndíj,az esélyegyenlõségi ösztöndíj, valamint a Bursa Hungari-ca Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíj adományozá-sának rendjét és feltételeit,

22. a pedagógus ösztöndíj igénybevételének feltételeit,a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamintaz osztatlan képzés szakjait, választható egyenrangú szak-párjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerénekáltalános szabályait,

23. a hallgatói szerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit,a szerzõdés nem teljesülése esetén követendõ eljárást,a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató által igénybevett szakos képzés éves költségét,

24. az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettségMagyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolásirendjét,

25. a habilitációs eljárás rendjét,26. felsõoktatási intézmény volt oktatójának, óraadó

oktatójának adományozható címeket, az adományozásfeltételeit,

27. a gazdasági tanács létrehozásának, hatáskörének,mûködésének általános szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogya) a felsõoktatási intézmények nyilvántartását vezetõ

szervet vagy szerveket,b) a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért fe-

lelõs szervet.rendeletben jelölje ki.(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

szabályozzaa) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait és

mûködésének szabályait,


b) a felsõoktatási szakképzés, az alapképzés és a mes-terképzés képzési és kimeneti követelményeit,

c) a szakirányú továbbképzés szervezésének általánosfeltételeit,

d) az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a felsõ-oktatási információs rendszer mûködtetéséhez kap-csolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mér-tékét, valamint a felsõoktatási hatósági eljárási díja-kat és azok mértékét.

(4) A miniszter a (3) bekezdés d) pontjában kapott sza-bályozási jogkörét az adópolitikáért felelõs miniszteregyetértésével gyakorolja.

XXXII. FEJEZETÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

69. A képzési tevékenység feltételeire vonatkozóátmeneti rendelkezések

111. §

(1) Az e törvényben meghatározott felvételi rendszertelsõ alkalommal a 2013/2014. tanévre történõ felsõoktatá-si jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásbankell alkalmazni. E törvény 40. § (2) bekezdésével megha-tározott, a felvételi vizsga feltételeként meghatározottnyelvi követelményt a 2016 szeptemberében elsõ évfolya-mon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezõk tekinte-tében, illetve azt követõen kell alkalmazni. A 40. § (3) be-kezdés b) pontjában elõírt egységes szóbeli felvételi vizs-gakövetelményeket a felsõoktatási intézmények 2012. de-cember 31-ig határozzák meg. Ez egységes szóbeli vizsga-követelmények alapján elsõ alkalommal a 2014/2015. tan-évre történõ felsõoktatási jelentkezéssel kapcsolatos álta-lános felvételi eljárásban szervezhetõ szóbeli felvételivizsga.

(2) Az e törvény hatálybalépésének idõpontjában öt évevagy hosszabb ideje nem módosított, felülvizsgált tanter-vek vonatkozásában a 15. §-ban elõírt idõtartam 2012. de-cember 31-én jár le. Az e törvény hatálybalépését megelõ-zõ ötéves idõszakon belül módosított, vagy felülvizsgálttantervek vonatkozásában a 15. §-ban elõírt idõtartam szá-mítása 2012. szeptember 1-jén kezdõdik.

(3) Ha a ciklusokra bontott, osztott képzés az adott sza-kon a továbbiakban osztatlan formában szervezhetõ meg,az adott alapképzési szakon és a teljes alapképzési szak be-számításával indított mesterszakon szakindítási enge-déllyel rendelkezõ felsõoktatási intézmény – kormányren-deletben meghatározottak szerint – osztatlan képzés indí-tását kezdeményezheti.

(4) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény(a továbbiakban: 2005. évi felsõoktatási törvény) 106. §(7) bekezdése alapján nyilvántartásba vett, indított képzé-sek elsõ évfolyamára 2012 szeptemberét követõen nemvehetõ fel hallgató. A megkezdett képzések változatlan

feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebba 2016/2017-es tanévben – fejezhetõk be.

(6) Az e törvény 39. § (3) bekezdése, 46. § (1) bekezdé-se szerinti – a Kormány által meghatározott tartalmú –hallgatói szerzõdést elsõ alkalommal a 2012/2013. tanévelsõ évfolyamára történõ beiratkozást megelõzõen kellmegkötni.

112. §

(1) Az 1993. évi felsõoktatásról szóló törvény (a továb-biakban: 1993. évi felsõoktatási törvény) alapján megkez-dett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlanszakmai követelmények, változatlan vizsgarend kereté-ben, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.

(2) A 2005. évi felsõoktatási törvény alapján megkez-dett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlanszakmai követelmények, és vizsgarend keretében, válto-zatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kellbefejezni. A 2005. évi felsõoktatási törvény alapján a fel-sõoktatási információs rendszer keretében nyilvántartottszemélyes adatokat – ha e törvény eltérõen nem rendelke-zik – a felsõoktatási információs rendszer mûködtetéséértfelelõs szerv a 2005. évi felsõoktatási törvény 35. § (4) be-kezdésében meghatározott határidõig jogosult kezelni.

(3) E törvény 67. § (5) bekezdésében foglaltakat a 2010.január 1-jén már folyamatban lévõ székhelyen kívüli alap-és mesterképzések tekintetében olyan módon kell alkal-mazni, hogy a képzésre felvett hallgatók a felsõoktatási in-tézményben tanulmányaikat változatlan feltételek mellettfejezhetik be, a székhelyen kívüli képzésre új hallgatóazonban már nem vehetõ fel.

(4) Azok a hallgatók, akik a felsõoktatásban a tanulmá-nyaikat 2006. szeptember 1-je elõtt kezdték meg, azt a fel-sõoktatási intézmények által elfogadott tantervi követel-mények alapján a korábbi képesítési követelmények sze-rint fejezhetik be, és az 1993. évi felsõoktatásról szóló tör-vény rendelkezései alapján fõiskolai szintû végzettségettanúsító, illetve egyetemi szintû végzettséget tanúsító ok-levelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmá-nyi idõt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetéséta hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelke-zéseknek megfelelõen kell meghatározni. E rendelke-zésektõl a felsõoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jé-tõl eltérhet.

(5) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szep-tember 1-je elõtt kezdték meg, de tanulmányaikat – a ta-nulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti ren-delkezések figyelembevételével – az 1993. évi felsõokta-tásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be,a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e tör-vény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.

(6) Ahol jogszabály fõiskolai szintû végzettségrõl ésszakképzettségrõl rendelkezik, azon alapfokozatot ésszakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfoko-


zatról és szakképzettségrõl rendelkezik, azon fõiskolaiszintû végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(7) Ahol jogszabály egyetemi szintû végzettségrõl ésszakképzettségrõl rendelkezik, azon mesterfokozatot ésszakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfo-kozatról és szakképzettségrõl rendelkezik, azon egyetemiszintû végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.

(8) Az e törvény alapján indított mesterképzésbe bekap-csolódhatnak a fõiskolai szintû végzettséggel és szakkép-zettséggel rendelkezõk. Az e törvény alapján indított szak-irányú továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a fõiskolaivagy egyetemi szintû végzettséggel és szakképzettséggelrendelkezõk.

113. §

(1) A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsõokta-tásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél ki-adásának elõfeltételeként akkor kell megkövetelni, haa képzés indításakor annak meglétét elõírták.

(2) E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogya felsõoktatási intézményben költségtérítéses, önköltségesképzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe vennia magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azok-nál, akik 2006. január 1-je után felsõoktatásban szerzettoklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsõfokútanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányai-kat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, –bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogyhét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzés-ként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozástmegelõzõen igazolással élhet.

(3) A felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottságahatározza meg a 49. § (5)–(6) bekezdése alapján, hogya felsõoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezéseialapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleketaz e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételekmellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összeve-tését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgatóa korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányaisorán kreditrendszerû képzésben vagy nem kreditrend-szerû képzésben vett részt.

(4) A 2005. évi felsõoktatási törvény rendelkezései sze-rint felsõfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alap-ján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit értékbenszámítható be az azonos képzési területhez tartozó alap-képzésbe. E keretek között a felsõoktatási intézmény kre-ditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)–(6) bekez-dése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e tör-vény alapján induló képzésben milyen feltételek mellett,hány kredittel számítja be. A 2005. évi felsõoktatási tör-vény alapján nyilvántartásba vett felsõfokú szakképzés2012 szeptemberét követõen nem indítható. A már meg-kezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rend-szerben – de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejez-hetõk be.

114. §

(1) Ha a doktorandusz a doktori képzést az 2005. évifelsõoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján kezdtemeg, azt az elõírt követelmények szerint fejezheti be.A doktori képzés és fokozatszerzés eljárási kérdéseiree törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A doktori kép-zésben résztvevõknek az e törvényben meghatározott fo-kozatokat kell odaítélni. Az 1993. és a 2005. évi felsõokta-tásról szóló törvény alapján odaítélt doktori fokozatokegyenértékûek az e törvény alapján kiadott doktori foko-zatokkal.

(2) E törvény 53. § (2) bekezdés harmadik mondatánaka doktori képzés követelményeinek teljesítésére vonatko-zó fordulatát a doktori fokozatszerzési eljárásra benyújtottjelentkezések elfogadására 2013. szeptember 1-jét követõ-en kell alkalmazni azon felsõoktatási intézmények jelent-kezõi tekintetében, amely intézményeknek a 2010. január1-jét megelõzõen elfogadott doktori eljárásról alkotott sza-bályzata az abban meghatározott körülmények fennállásaesetén a doktori képzés követelményeinek teljesítését nemírja elõ.

70. Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések

115. §

(1) E törvénynek a felsõoktatási intézmények mûködé-séhez kapcsolódó eljárási szabályait a 2012. szeptember1-jét követõen indult ügyekben és megismételt eljárá-sokban kell alkalmazni.

(2) Az oktatási hivatala) a 2010. január 1-jén már nyilvántartásba vett felsõ-

oktatási intézményt – ha az nem kapott mûködési en-gedélyt – 2015. január 1-jén törli a nyilvántartásából,

b) a 2010. január 2-án kezdõdõ és e törvény hatálybalé-pésének idõpontjával záródó idõszakban nyilvántar-tásba vett felsõoktatási intézményt – ha az nem ka-pott mûködési engedélyt – a nyilvántartásba vételidõpontjától számított öt év elteltét követõen – delegkésõbb 2017. szeptember 1-jén – törli a nyil-vántartásából,

c) a 2012. szeptember 1-jén hatályos mûködési enge-déllyel rendelkezõ felsõoktatási intézmények mûkö-dési engedélyét 2015. szeptember 1-jéig felülvizs-gálja és e törvénynek megfelelõen módosítja.

(3) Ha az e törvény hatálybalépésekor mûködõ felsõok-tatási intézmény szenátusának összetétele nem felel mege törvény elõírásainak, összetételét 2012. december 31-igkell e törvénynek megfelelõen átalakítani.

(4) Az e törvénynek megfelelõ fenntartási rendszert, in-tézményi, szervezeti felépítést, személyi feltételeket – hae törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz – a felsõokta-tási intézményeknél 2015. szeptember 1-jéig kell kialakí-tani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, elõmeneteli fel-tételeket a 2012. szeptember 1-jét megelõzõen már felsõ-


oktatási intézményben foglalkoztatott oktatók tekinteté-ben is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesí-tése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelõzõ idõ-szakot is figyelembe kell venni. 2015. szeptember 1-jét kö-vetõen a 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel tel-jesítése alól a fenntartó – legfeljebb 2017. szeptember1-jéig terjedõ idõszakra – egyedi felmentést adhat.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljábóla felsõoktatási intézmény önállóan vagy más felsõoktatásiintézménnyel, illetve felsõoktatási intézmény alapításárajogosulttal együttmûködve új négyéves intézményfejlesz-tési tervet fogad el Az intézmény a tervben javaslatot teheta fenntartónak a felsõoktatási tevékenység más intézményikeretek között történõ folytatására is. Az elõkészítésbea fenntartó képviselõjét be kell vonni. Az intézmény-fejlesztési tervet legkésõbb 2012. június 30-ig meg kellküldeni a fenntartó részére.

(6) E törvény 9. § (6) bekezdésében foglaltakat 2013.szeptember 1-jétõl kezdõdõen kell alkalmazni. A fõisko-lák a 2013 szeptemberében induló doktori képzésük – va-lamint kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában –mesterképzésük, osztatlan képzésük elsõ évfolyamárahallgatót nem vehetnek fel, a képzést már megkezdett hall-gatók (doktoranduszok) tanulmányaikat változatlan felté-telek mellett – a képzési és kimeneti követelményben meg-határozott képzési idõ, illetve a 16. § (1) bekezdésbenmeghatározott idõtartam alatt – fejezhetik be.

(7) A 2005. évi felsõoktatási törvény szerint nemzetközijogállású felsõoktatási intézményként mûködõ intézmé-nyek mûködési engedélyét az oktatási hivatal 2017. szep-tember 1-jéig köteles felülvizsgálni, módosítani, illetveaz e törvénynek megfelelõ mûködési feltételek teljesülésehiányában a miniszternél kezdeményezni az állami elis-merés visszavonását.

(8) A 14. § (3) bekezdés második mondata alapjána törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, de 2012.szeptember 1-jén még nyilvántartásba nem vett törzsköny-vi jogi személy 2012. november 30-ig köteles kezdemé-nyezni a nyilvántartásba vételt.

116. §

(1) A 2005. évi felsõoktatási törvény alapján létrehozottMAB tagjainak megbízása 2012. február 29-én megszû-nik. Az e törvény szerinti jogosultak 2012. február 15-igdelegálják a MAB új tagjait. A MAB 2012. március 1-jéntartja meg alakuló ülését.

(2) A Felsõoktatási és Tudományos Tanács és tagjainakmegbízása 2012. február 29-én megszûnik.

(3) A Felsõoktatási és Tudományos Tanács általánosjogutódja a Felsõoktatási Tervezési Testület.

(4) A Felsõoktatási Tervezési Testületet 2012. március1-jéig meg kell alakítani.

117. §

(1) 2013. június 30-án megszûnik a 2005. évi felsõokta-tási törvény 96. § (5) és (10) bekezdése alapján második al-kalommal hosszabbított vagy a hatvanöt éves életkorontúlnyúló magasabb vezetõi megbízás.

(2) A miniszterrel kötött, 2011. december 31-én hatá-lyos megállapodás alapján támogatott egyház, egyházi jo-gi személy vagy alapítvány által fenntartott diákotthon ki-vételével a 2005. évi felsõoktatási törvény rendelkezéseiszerint nyilvántartásba vett diákotthonokat, valamintaz azokra vonatkozó az információs rendszer által kezeltadatokat az oktatási hivatal 2013. szeptember 1-jén törlia nyilvántartásából, és kezdeményezi a felsõoktatási in-formációs rendszerbõl való törlést.

(3) A 2005. évi felsõoktatási törvény rendelkezései sze-rint nyilvántartásba vett tanulói jogviszonyban folytatottfelsõfokú szakképzéseket, valamint az azokra vonatkozóaz információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hi-vatal a képzés kifutó rendszerû befejezésével, de legké-sõbb 2016. szeptember 1-jén törli a nyilvántartásából.

(4) A 2005. évi felsõoktatási törvény 106. § (7) bekez-dése alapján nyilvántartásba vett képzéseket valamintaz azokra vonatkozó az információs rendszer által kezeltadatokat az oktatási hivatal a képzés kifutó rendszerû befe-jezésével, de legkésõbb 2017. szeptember 1-jén törlia nyilvántartásából, és kezdeményezi a felsõoktatási in-formációs rendszerbõl való törlést.

(5) A 2011. december 31-én egyházként mûködõ szer-vezetek által fenntartott államilag elismert felsõoktatásiintézmények 2012. január 1-jét követõen is folytathatnakhitéleti képzést, valamint változatlan feltételek és államitámogatás biztosítása mellett mûködtethetõk tovább.

(6) A 2005. évi felsõoktatási törvény 2. számú mellékletII/C. rész 1. ah) és ai) pontjai alapján nyilvántartott szemé-lyes adatok a hallgatói jogviszony megszûnését követõ ötévig – e törvény hatálybalépését követõen – továbbra isnyilvántarthatók.

(7) Az e törvény 84. §-ban meghatározott finanszírozásirend szerint elõször a 2013. évi költségvetést kell összeállítani.

71. Az Európai Unió jogának való megfelelés

118. §

Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak valórészleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. no-vember 25.) a harmadik országok huzamos tartózko-dási engedéllyel rendelkezõ állampolgárainak jogál-lásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irány-elve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és csa-ládtagjaiknak a tagállamok területén történõ szabadmozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamintaz 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá


a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK,a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK,a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGKirányelv hatályon kívül helyezésérõl, 24. cikk;

c) A Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.)a harmadik országbeli állampolgárok magas szintûképzettséget igénylõ munkavállalás céljából való be-lépésének és tartózkodásának feltételeirõl, 14. cikk(1) bekezdés c) pont.

XXXIII. FEJEZETMÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

119. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, és e szolgáltatások fedezetérõl szóló1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontja he-lyébe a következõ rendelkezés lép:

[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvényszerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyiszolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki]

„i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozóalapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsõokta-tásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsõoktatási intéz-ményben nappali rendszerû oktatás keretében tanulmá-nyokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamintaz a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerzõdés vagyaz oktatásért felelõs miniszter által adományozott ösztön-díj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,továbbá az a szomszédos államokban élõ magyarokrólszóló törvény hatálya alá tartozó – magyar állampolgár-sággal nem rendelkezõ – személy, aki a felsõoktatásrólszóló törvény hatálya alá tartozó felsõoktatási intézmény-ben nappali rendszerû oktatás keretében államilag támo-gatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatottképzési formában hallgatói jogviszonyban áll,”

120. §

(1) Hatályát veszti1. a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló

2001. évi LXII. törvény 9. §-a.2. a felsõoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény,3. a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

módosításáról szólóa) 2006. évi LXXIII. törvény,b) 2007. évi CIV. törvény,c) 2008. évi XCVII. törvény,

d) 2009. évi CXXXVIII. törvény,4. az állami vagyonnal való felelõs gazdálkodás érde-

kében szükséges törvények módosításáról, valamint egyestörvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. éviLII. törvény 33. §-a,

5. a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. éviLVIII. törvény 72. § f) pontja,

6. az érettségi vizsga és a felsõoktatási intézménybevaló felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló2010. évi LXXII. törvény,

7. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényekmegalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. tör-vény 64. §-a, 66. § (1) bekezdés f) pontja, (2) bekezdésé-nek „„az Ftv. 16. § (1) bekezdésében az „– és kiegészítõ”szövegrész, 23. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 30. §(1) bekezdésének utolsó mondata, 115. § (2) bekezdésb) pontjában az”– állami hozzájáruláshoz nem kötött in-tézkedésével –„ szövegrész, 135. § (2) bekezdésének utol-só mondata és 136. § (6) bekezdésében a „valamint100. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész”” szövegrésze.

(2) Hatályát veszti a felsõoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény 109–113. §-a, 153. § (1) bekezdés19. pont „Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság,a Felsõoktatási és Tudományos Tanács, valamint” és„110. § (8) bekezdés, 113. § (8) bekezdés” szövegrésze.

(3) Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költség-vetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló2011. évi CLXVI. törvény 36. § (5) bekezdése.

(4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény121. § (1) bekezdése a következõ 48. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„48. önkormányzati feladatellátás: önkormányzati fel-adatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati tár-sulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában mûkö-dõ nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami,nem helyi önkormányzati fenntartású – ide nem értveaz országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nem-zeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. éviLXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országoskisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási in-tézményt az átvétel idõtartama alatt – nevelési-oktatási in-tézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerintiközoktatási megállapodás keretében közremûködik a helyiönkormányzat kötelezõ feladatának ellátásában, illetvea 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenn-tartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormány-zathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelõs miniszterrelközoktatási megállapodást kötött.”

Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke


1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismertfelsõoktatási intézményei

I. EgyetemekI/A. Állami egyetemekBudapesti Corvinus Egyetem, BudapestBudapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BudapestDebreceni Egyetem, DebrecenEötvös Loránd Tudományegyetem, BudapestKaposvári Egyetem, KaposvárLiszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem, BudapestMagyar Képzõmûvészeti Egyetem, BudapestMiskolci Egyetem, MiskolcMoholy-Nagy Mûvészeti Egyetem, BudapestNemzeti Közszolgálati Egyetem, BudapestNyugat-magyarországi Egyetem, SopronÓbudai Egyetem, BudapestPannon Egyetem, VeszprémPécsi Tudományegyetem, PécsSemmelweis Egyetem, BudapestSzegedi Tudományegyetem, SzegedSzent István Egyetem, GödöllõSzéchenyi István Egyetem, GyõrSzínház- és Filmmûvészeti Egyetem, Budapest

I/B. Egyházi egyetemekDebreceni Református Hittudományi Egyetem, DebrecenEvangélikus Hittudományi Egyetem, BudapestKároli Gáspár Református Egyetem, BudapestOrszágos Rabbiképzõ – Zsidó Egyetem, BudapestPázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

I/C. Magán egyetemekAndrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem, BudapestKözép-európai Egyetem, Budapest

II. FõiskolákII/A. Állami fõiskolákBudapesti Gazdasági Fõiskola, BudapestDunaújvárosi Fõiskola, DunaújvárosEötvös József Fõiskola, BajaEszterházy Károly Fõiskola, EgerKároly Róbert Fõiskola, GyöngyösKecskeméti Fõiskola, KecskemétMagyar Táncmûvészeti Fõiskola, BudapestNyíregyházi Fõiskola, NyíregyházaSzolnoki Fõiskola, Szolnok

II/B. Egyházi fõiskolákA Tan Kapuja Buddhista Fõiskola, Budapest


Adventista Teológiai Fõiskola, PécelApor Vilmos Katolikus Fõiskola, VácBaptista Teológiai Akadémia, BudapestBhaktivedanta Hittudományi Fõiskola, BudapestEgri Hittudományi Fõiskola, EgerEsztergomi Hittudományi Fõiskola, EsztergomGál Ferenc Fõiskola, SzegedGolgota Teológiai Fõiskola, VajtaGyõri Hittudományi Fõiskola, GyõrPápai Református Teológiai Akadémia, PápaPécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola, PécsPünkösdi Teológiai Fõiskola, BudapestSapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola, BudapestSárospataki Református Teológiai Akadémia, SárospatakSola Scriptura Teológiai Fõiskola, BudapestSzent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola, NyíregyházaSzent Bernát Hittudományi Fõiskola, ZircSzent Pál Akadémia, BudapestVeszprémi Érseki Hittudományi Fõiskola, VeszprémWesley János Lelkészképzõ Fõiskola, Budapest

II/C. Magán fõiskolákÁltalános Vállalkozási Fõiskola, BudapestBudapest Kortárstánc Fõiskola, BudapestBudapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola, BudapestEdutus Fõiskola, BudapestGábor Dénes Fõiskola, BudapestIBS Nemzetközi Üzleti Fõiskola, BudapestKodolányi János Fõiskola, SzékesfehérvárMozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete, BudapestTomori Pál Fõiskola, KalocsaWekerle Sándor Üzleti Fõiskola, BudapestZsigmond Király Fõiskola, Budapest


A mûködési engedély, egyes intézményi dokumentumok kötelezõ tartalmi elemei

I. A felsõoktatási intézmény létesítése1. Az alapító okirat kötelezõen tartalmazza,1.1. a felsõoktatási intézménya) hivatalos nevét,b) fenntartójának nevét és címét,c) székhelyének és valamennyi telephelyének címét,d) székhelyen kívüli képzés címét,e) kari, szervezeti tagolását, fenntartott intézményeit,f) alaptevékenységét és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokatg) a vállalkozási tevékenység megjelölését, költségvetési szerv esetén annak felsõ határát,h) közmûvelõdési, közgyûjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, egyéb feladatait,i) maximális hallgatói létszámát,j) rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát,


1.2. azokat a képzési területeket, tudományterületeket, képzési szinteket, amelyeken a felsõoktatási intézmény kép-zést folytat, illetve folytathat.

2. Mûködési engedély az 1. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsõoktatási intézménya) által folytatható képzések képzési területét, illetve tudományterületét, képzési szintjét,b) – figyelemmel a hallgatók fogadásához és az oktatási tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi felté-

telekre, helyiségekre és eszközökre – valamennyi évfolyamra számítva, teljes kihasználtsággal mûködve, a képzésmunkarendjére, szakra meghatározva mekkora maximális hallgatói létszámot fogadhat,

c) milyen képzéseket indíthat,d) mely tudományterületen, tudományágban folytathat doktori képzést.

II. A szervezeti és mûködési szabályzat1. Szervezeti és mûködési rendA szervezeti és mûködési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsõoktatási intézmény szervezeti felépíté-

sét, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, mûködését, az intézményen belülikapcsolattartás rendjét.

2. A foglalkoztatási követelményrendszerA foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen:a) az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét,

az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggõ pályázatok rendjét –kormányrendeletben meghatározott keretek között – a habilitációs eljárás követelményeit, rendjét,

b) a felsõoktatási intézmény által adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit,c) az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követel-

ményrendszert, a minõség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesí-tésének értékelését és annak nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének követ-kezményeit,

d) az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendjét,e) az oktatók részvételét a felsõoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazot-

tak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét.3. A hallgatói követelményrendszerA hallgatói követelményrendszerben kell meghatározni különösen:a) e törvény keretei között a felvételi eljárás rendjét,b) a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan be-

nyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét,c) a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenõr-

zésének rendjét (tanulmányi és vizsgaszabályzat),d) a hallgatót terhelõ fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásá-

nak rendjét (térítési és juttatási szabályzat),e) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét,f) a hallgatói balesetek megelõzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendõ elõírásokat.


I. A felsõoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

I/A. Az alkalmazottak adatai1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:a) név, nem, születési név, születési hely és idõ, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;b) állandó lakcím és tartózkodási hely;c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok:

ca) a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése, megjelölve, hogy mely munkáltatóval léte-sített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt,

cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelvtudás, tudományos fokozat,cc) munkában töltött idõ, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idõ, besorolással kapcsolatos adatok,cd) kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,


ce) munkakör, vezetõi megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történõ megbízás, munkavégzésre irányulótovábbi jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelõ tartozás és annakjogosultja,

cg) szabadság, kiadott szabadság,ch) az alkalmazott részére történõ kifizetések és azok jogcímei,ci) az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei,ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, mûvészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, a doktori képzés-

ben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minõségben történõ részvételre vonatkozó adatok,cl) a 26. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat,cm) a felsõoktatási intézmény mint megbízó által megbízási jogviszonyban történõ foglalkoztatás – a gazdasági ta-

nács elnöke és tagja – esetén a 25. § (4) bekezdésében elõírt feltétel igazolására vonatkozó adatok ;d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei;e) habilitációs eljárás eredménye;f) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.2. Az adatkezelés célja: az 18. § (1) bekezdés szerint. A felsõoktatási intézmény a személyes és különleges adatokat

csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan,nemzetbiztonsági okból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, célnak megfelelõ mértékben,célhoz kötötten kezelheti.

3. Az adatkezelés idõtartama: a foglalkoztatás megszûnésétõl számított öt év4. Az adattovábbítás feltételeiAz 1. pontban felsorolt adatok – az 1. cm) pont szerinti adatok kivételével – továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi

adat, a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges mértékben; a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy másjuttatás kifizetõhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításá-hoz, igénybevételéhez szükséges; a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szervnek minden olyan adat,amelyet e törvény szerint a felsõoktatási információs rendszer kezelhet; a MAB-nak minden olyan adat, amely ahhozszükséges, hogy megállapíthassa a felsõoktatási intézmény mûködéséhez szükséges feltételek meglétét; a bíróságnak,rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükségesadatok; a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenõrzésére jogosultaknak a foglalkoztatással összefüggõ adatok,a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat; az oktatói munka hallgatói véleményezése eredményeit a felsõoktatá-si intézménnyel hallgatói, foglalkoztatási jogviszonyban állók számára az intézményi szabályzatban meghatározott mó-don; valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény(a továbbiakban: Avtv2.) 28. § alapján a felsõoktatási intézményhez intézett adat-megismerési kérelem teljesítésecéljából a kérelmezõnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekbõl nyilvános adatnak minõsülõ adatok.

5. A gazdasági tanács tagja esetén a cm) pontban foglaltak igazolására, az adatkezelés rendjére a 25. § (5)–(8) bekez-dést kell megfelelõen alkalmazni.

I/B. A hallgatók adatai1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:a) felvétellel összefüggõ adatok:

aa) a jelentkezõ neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásá-nak és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területénvaló tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartóz-kodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma,

ab) az érettségi vizsga adatai,ac) a középiskola adatai,ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok,ae) a felvételi eljárás adatai;

b) a hallgatói (doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggõ adatok:ba) a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének,

tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgáresetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvényszerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazolóokmány – megnevezése, száma,


bb) a hallgatói (doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszony típusa, keletkezésének és megszûnésének idõpontja ésmódja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a képzés befeje-zésének várható idõpontja, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybevett támogatási idõ, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,

bc) a külföldi tanulmányok helye, ideje,bd) az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok,be) a hallgatói juttatások adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet,

szülõk adatai, tartásra vonatkozó adatok),bf) a hallgatói munkavégzés adatai,bg) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,bh) a fogyatékossággal élõket megilletõ különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok,bi) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma, a törzslap azonosító száma,bk) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele,bl) a szakmai gyakorlat teljesítésére, az abszolutóriumra, a záróvizsgára (doktori védésre), a nyelvvizsgára, vala-

mint az oklevélre vonatkozó adatok,bm) a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok;

c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok;d) a hallgató adóazonosító jele;e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok;f) a hallgató által fizetett díjak és térítések adatai;g) hallgatói támogatásban gyermekellátási segélyben, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támo-

gatásban, lakhatási támogatásban részesülés esetén e támogatások adatai.2. Az adatkezelés célja: az 18. § (1) bekezdés szerint. A felsõoktatási intézmény a személyes és különleges adatokat

csak a jogviszonnyal, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan,nemzetbiztonsági okból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, célnak megfelelõ mértékben,célhoz kötötten kezelheti.

3. Az adatkezelés idõtartama: a hallgatói jogviszony megszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított nyolcvan évig.4. Az adattovábbítás feltételei: Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással

összefüggõ feladatok ellátásához; a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatásiszervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsõokta-tási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a hallgatói hiteljogszerû folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggõ adatok.

II. A felsõoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

II/A. Felsõoktatási intézménytörzsE törvény alapján nyilvántartott adatok:a) a felsõoktatási intézmény

aa) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselõje neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail),ab) tisztségviselõinek (rektor, gazdasági fõigazgató vagy igazgató, belsõ ellenõrzés vezetõje, gazdasági tanács el-

nöke és tagjai, a vezetõ testület elnöke és tagjai, az elõkészítõ testület elnöke – ideiglenes intézményvezetõ – éstagjai, a karok vezetõi, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetõje) neve, értesítési címe, elérhetõsége (tele-fon, telefax, e-mail),

ac) a felsõoktatási intézmény által – az alaptevékenysége körében – kötött együttmûködési megállapodás, és az ab-ban szereplõ adatok,

ad) a felsõfokú képzések szakfelelõsének neve, oktatói azonosítója,ae) közhasznú szervezetként való mûködés esetén a felügyelõ bizottság tagjainak neve és értesítési címe;

b) a Magyarországon mûködõ külföldi felsõoktatási intézményba) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselõje és magyarországi képviselõje neve, értesítési címe, elérhetõ-

sége (telefon, telefax, e-mail),bb) tisztségviselõi neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail),


bc) a felsõfokú képzések szakfelelõsének neve, oktatói azonosítója;c) A MAB, a Felsõoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Orszá-

gos Konferenciája esetébenca) szervezet neve, székhelye,cb) vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ bizottsága tagjainak neve és értesítési címe,

d) a 67. § (3) bekezdés f) pontja szerinti diákotthonda) fenntartójának neve, székhelye, címe, képviselõjének neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax,

e-mail),db) vezetõjének neve, értesítési címe, elérhetõsége (telefon, telefax, e-mail)

e) a 8. § (6) bekezdése szerinti megállapodás és az abban szereplõ adatok.

II/B. Alkalmazotti személyi törzs1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:a) név, nem, születési név, születési hely és idõ, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;b) lakóhely, értesítési cím;c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok:

ca) a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése (intézményi azonosító száma),cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat,cc) munkakör, vezetõi megbízás,cd) munkavégzés ideje,ce) kutatói tevékenység, tudományos munka, mûvészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, kitüntetések, díjak

és más elismerések, címek,cf) a 26. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat;

d) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.2. Az 1. pontban fel nem sorolt személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván.3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifi-

zetõhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igény-bevételéhez szükséges; a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervneka konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat, a felsõoktatási intéz-ménynek az alkalmazottjával kapcsolatos minden adat, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy egy személynek csakegy azonosító száma legyen – a közoktatási információs rendszernek az 1. a) és b) pont szerinti adat.

II/C. A hallgatói, doktorjelölti személy törzs1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:a) a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggõ adatok:

aa) a hallgató (doktorjelölt) neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, neme, lakó-helye, tartózkodási helye, értesítési címe,

ab) nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosítóokirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek esetén a tartózko-dási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma,

ac) a jogviszony típusa, keletkezésének és megszûnésének idõpontja és módja,ad) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és munkarendje, megkezdett félévek,

a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés befejezésének várható idõpontjaae) a képzés során, illetve azt megelõzõen igénybe vett támogatási idõ,af) a külföldi felsõoktatási résztanulmányok helye, ideje,ag) az elõnyben részesítési követelmények teljesülésére vonatkozó adatok,ah) a fogyatékossággal élõket megilletõ különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok,ai) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,aj) a hallgató diákigazolványának sorszáma,ak) a törzslap azonosító száma,al) a hallgató azonosító száma, adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele,am) a szakmai gyakorlat teljesítésére, az abszolutóriumra, a záróvizsgára (doktori védésre), a nyelvvizsgára, a ko-

rábban megszerzett oklevélre vonatkozó adatok,an) a kiadott okiratok tartalmára és azonosítására vonatkozó adatok,ao) a külföldi állampolgárságú hallgató miniszteri ösztöndíjára vonatkozó adatok,


ap) a képzés során megszerzett, illetve elismert kreditek száma;b) a kiadott oklevél, bizonyítvány adatai,

ba) az igazolt szakképzettség, szakképesítés megnevezése,bb) az oklevél, bizonyítvány kelte, aláíróinak neve,bc) az oklevél, bizonyítvány kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,bd) a hallgató törzskönyvi száma,be) az oklevél, bizonyítvány egyéb adatai,bf) oklevélmelléklet adatai;

c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok;d) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok;e) a hallgató által fizetett díjak és térítések adataif) hallgatói támogatásban, gyermekellátási segélyben, gyermekgondozási díjban, rendszeres gyermekvédelmi támo-

gatásban, lakhatási támogatásban részesülés esetén e támogatások adatai.2. Az 1. pontban fel nem sorolt személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván.3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási

szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a DiákhitelKözpontnak a hallgatói hitel jogszerû folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggõ adatok; a társadalombiz-tosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; a felsõoktatási intézmény-nek a hozzá jelentkezõ és vele hallgatói (doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; a fel-sõoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat, a közoktatási információsrendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkezõ személyekre vonatkozó valamennyi adat, továbbá – a 35. § (4) bekez-désben foglaltak jogszerû biztosítása érdekében – az 1. aa) pont szerinti adat, a miniszter által vezetett minisztériumnaka statisztikai célú adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat.

II/D. Felvételi személyi törzs1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:a) felvétellel összefüggõ adatok:

aa) a jelentkezõ neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelye és tar-tózkodási helye, értesítési címe; nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodásjogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren-delkezõ személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma,

ab) az érettségi vizsga adatai,ac) a középiskola adatai,ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok,ae) a felvételi eljárás adatai.

2. A vallási, világnézeti elkötelezettségre, annak igazolására mint jelentkezési feltételre vonatkozó személyes adatotnem lehet nyilvántartani. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.

3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendõrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatásiszervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsõokta-tási intézménynek a hozzá jelentkezõ személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsõoktatási intézménynek a hozzáfelvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat.

III. Az adatkezelésnek és az adattovábbításnak a felsõoktatási információs rendszer mûködéséhezkapcsolódó egyes kérdései

1. A felsõoktatás információs rendszerébõl – törvény eltérõ rendelkezésének hiányában – személyes adat csak az érin-tett kérése, illetve írásbeli hozzájárulása esetén, az érintett egyidejû értesítése mellett adható ki. A felsõoktatási informá-ciós rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerûségéért a miniszter felelõs. A felsõoktatási információs rendszerbeaz érintett – saját adatai tekintetében – jogosult betekinteni és kérni adatainak helyesbítését – a jogszabályban elrendeltadatkezelések kivételével – törlését. Az információs rendszerbe történõ betekintés, az adatok helyesbítése, törléseminden esetben ingyenes.

2. A felsõoktatási információs rendszer mûködtetéséért felelõs szerv a felsõoktatási információs rendszerben nyilván-tartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcímérõl – azonosítás céljából – térítésmentesen, elektro-nikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántaratásból.


3. A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munka-körben foglalkoztatnak, oktatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a tanári, az oktatói, illetve a kutatói munka-körben történõ foglalkoztatás figyelemmel kísérésére szolgál. A felsõoktatási információs rendszer tartalmazza azoknaka nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek, továbbá azokét, akik a 25. § (3) bekezdése szerint megbízásijogviszonyban oktatói feladatot látnak el. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a fog-lalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerû igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatástnyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenõrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintettfoglalkoztatásának megszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idõ alattaz érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

4. A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki.Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggõ jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kíséré-sére szolgál. Nem kell új azonosító számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsõokta-tás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat – az érintet-ten kívül – csak hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetõleg a hallgatói hitel jogszerû igénybevételének megál-lapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenõrzésére hivatott részére.A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megszûnésére vonatkozó bejelentéstõl számított nyolcvanévig lehet kezelni.

5. A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató vagy munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató kérelmére a munkáltató oktatói, kutatói, tanári iga-zolvány (a továbbiakban: oktatói igazolvány) kiadását kezdeményezi a felsõoktatási információs rendszer mûködéséértfelelõs szervnél.

5.1. Az oktatói igazolvány elkészítésérõl a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv gondosko-dik, amelyet adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére. Az oktatói igazolvány tartalmazza az igazolvány számát,a jogosult nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, a munkáltatója nevét, címét, a jogosult fényképét és aláírá-sát, valamint az oktatói igazolvány lejáratának idõpontját és érvényességére vonatkozó adatot. A felsõoktatási informá-ciós rendszer mûködéséért felelõs szerv az oktatói igazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatotaz oktatói igazolvány érvényességének megszûnését követõ öt évig kezelheti.

5.2. Az oktatói igazolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik –a) a jogosult vagy munkáltatója elektronikus úton terjeszti elõ az igazolvány iránti kérelmet és tesz jogszabályban

meghatározott más eljárási cselekményeket,b) a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv elektronikus úton tart kapcsolatot.5.3. Az oktatói igazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.5.4. A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv az oktatói igazolvány igényléséhez és elõállításá-

hoz szükséges személyes adatokat, az oktatói igazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítõ matrica sorszámát,valamint a jogosultság ellenõrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minõsülõ adatottartalmazó nyilvántartást vezet.

6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsõoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsõokta-tási információs rendszer mûködéséért felelõs szervnél. A diákigazolvány elkészítésérõl a felsõoktatási információsrendszer mûködéséért felelõs szerv gondoskodik, amelyet adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.

6.1. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a hallgató nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, alá-írását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsõoktatási intézmény nevét, cí-mét a diákigazolvány lejáratának idõpontját, az érvényességre vonatkozó adatot, a diákigazolvány típusának megjelölé-sét. A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomásárajutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszûnését követõ öt évig kezelheti.

6.2. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha kormányrendelet eltérõen nem rendelkezik –a) a hallgató vagy a felsõoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elõ a diákigazolvány iránti kérelmet és tesz

jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket,b) a felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv elektronikus úton tart kapcsolatot.6.3. A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.6.4. A felsõoktatási információ rendszer mûködéséért felelõs szerv a diákigazolvány igényléséhez és elõállításához

szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítõ matrica sorszámát, valaminta jogosultság ellenõrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minõsülõ adatottartalmazó nyilvántartást vezet.

7. A felsõoktatási információs rendszer mûködéséért felelõs szerv kezelheti a felsõoktatási intézmények felvételi eljá-rásával összefüggõ adatokat. A közoktatás információs rendszere szolgáltathatja a felsõoktatási információs rendszermûködéséért felelõs szerv részére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges érettségi adatokat. Ehhez kapcsolódóan


megküldi a tanulói azonosító számot is. A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot – ha az eljáráseredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor – a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított egyévig lehet kezelni.

8. A felsõoktatási információs rendszerbõl személyes adat az adatok pontosságának, teljességének, idõszerûségénekbiztosítása céljából rendszeresen, valamint az oktatói és diákigazolvány igénylés keretében továbbítható a személyi éslakcímnyilvántartás szerve részére.

9. A közoktatási információs rendszer szolgáltathatja a felsõoktatás információs rendszer mûködéséért felelõs szervrészére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges adatokat, valamint a jelentkezõ, hallgató tanulói azonosító számát.


A Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázati eljárása keretébennyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény által nyilvántartott adatok, az ösztöndíjra pályázó személya) természetes személyazonosító adataib) adóazonosító jelec) lakóhelyed) elérhetõségee) a felsõfokú képzésére vonatkozó adatokf) érettségi éveg) a pályázó szociális rászorultságát igazoló – a pályázóra, a pályázó közeli hozzátartozóira, illetve a pályázóval egy

háztartásban élõkre vonatkozó – személyes és különleges adatokh) a pályázó felsõoktatási intézménybe történõ felvételének eredményei) a pályázó hallgatói jogviszonyának állapotára vonatkozó adatok2. Az 1. pontban megjelölt adatok kezelésére jogosulta) a miniszter vagy a miniszter által a pályázat lebonyolítására kijelölt szervezet (továbbiakban: pályázatkezelõ

szervezet),b) az ösztöndíjrendszerhez csatlakozott helyi önkormányzat,c) az ösztöndíjat folyósító felsõoktatási intézmény.3. Az adatkezelés célja:az ösztöndíjpályázat lebonyolítása, és az ösztöndíjra való jogosultság ellenõrzése.4. Az adatkezelés idõtartama:az ösztöndíj idõtartamának lejártától számított 5 év.5. Az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben kezelt személyes és különleges adatok továbbítására jogosultak köre és

feltételei:a) a 2. pontban meghatározott adatkezelõk kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó 1. pontban meghatáro-

zott valamennyi adatát,b) a felsõoktatási információs rendszer mûködtetéséért felelõs szerv a pályázatkezelõ szervezetnek valamint a támo-

gatást nyújtó helyi önkormányzatnak a pályázó felsõoktatási intézménybe történõ felvételének eredményét,c) a felsõoktatási intézmény a pályázatkezelõ szervezetnek, valamint a támogatást nyújtó helyi önkormányzatnak

a hallgatói jogviszony állapotára vonatkozó adatot.


A Kormány 275/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletea bölcsõdék és a közoktatási intézmények

infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabbhelyzetû kistérségekben támogatás igénybevételének

részletes feltételeirõl szóló206/2008. (VIII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megha-tározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány35. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkör-ében eljárva a következõket rendeli el:

1. §

(1) A bölcsõdék és közoktatási intézmények infrastruktu-rális fejlesztése a leghátrányosabb helyzetû kistérségekbentámogatás igénybevételének részletes feltételeirõl szóló206/2008. (VIII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ren-delet) 12. §-a az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A támogatásból megvalósuló fejlesztéssel érintettfeladatellátási hely intézményfenntartói jogának átadásátegyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelõsminiszter engedélyezheti azzal a feltétellel, hogy a fenn-tartónak a támogatási célnak megfelelõ, a beruházás meg-valósítását követõ 5 éves rendeltetésszerû használatotbiztosítania kell.”

(2) A Rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébea következõ rendelkezés lép:

[A támogatást – a támogatási szerzõdésben foglaltak-

nak megfelelõen részben vagy egészben – kamattal növelt

összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, ha]

„a) a pályázó a 4. § d) pont, illetve a 7. § e) pont szerintvállalt kötelezettségét megszegi, kivéve a 12. § (2a) bekez-dés szerinti esetet,”

(3) A Rendelet a következõ 17. §-sal egészül ki:„17. § E rendeletnek a bölcsõdék és közoktatási intéz-

mények infrastrukturális fejlesztése a leghátrányosabbhelyzetû kistérségekben támogatás igénybevételének rész-letes feltételeirõl szóló 206/2008. (VIII. 26.) Korm. rende-let módosításáról szóló 275/2011. (XII. 20.) Korm. rende-lettel (a továbbiakban: Módosító Rendelet) megállapított12. § (2a) bekezdését a Módosító Rendelet hatályba-lépésekor már hatályos szerzõdésekre is alkalmazni kell.”

2. §

E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, ésa hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,miniszterelnök

A Kormány 301/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletea Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi

Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti iskolaiegyüttmûködésrõl szóló, Baján, 2000. december 7-én

aláírt Egyezmény kihirdetésérõl

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 2002.július 22. napján megtörtént.)

1. §

A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és aNémetországi Szövetségi Köztársaság Kormánya közöttiiskolai együttmûködésrõl szóló, Baján, 2000. december7-én aláírt egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. §

Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a követ-kezõ:

„Egyezmény a Németországi Szövetségi KöztársaságKormánya és a Magyar Köztársaság Kormányaközött az iskolai együttmûködésrõl

A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és aMagyar Köztársaság Kormánya

abban a törekvésében, hogy a két állam közötti kapcso-latok erõsödjenek és a kölcsönös egyetértés elmélyüljön,

abban a meggyõzõdésében, hogy a német nyelv és a kul-túra magyarországi jobb megismertetése értékes hozzájá-rulást jelent a két ország kulturális kapcsolatainak el-mélyítéséhez,

attól az óhajtól vezérelve, hogy a német–magyar iskolaitagozatok létrehozása magyarországi iskolákban hozzájá-ruljon ahhoz, hogy a Németországi Szövetségi Köztársa-ság és a Magyar Köztársaság közötti kulturális kapcsola-tok elmélyüljenek, hogy átfogó támogatást nyújtson a né-met nyelv használatához és egymás történelmének éskultúrájának kölcsönös megismeréséhez

az 1994. március 1-jén a Németországi Szövetségi Köz-társaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormányaközötti kulturális együttmûködésrõl szóló egyezményalapján

a következõkben állapodtak meg:

1. CikkEzen egyezmény tárgya a Németországi Szövetségi

Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti iskolaiegyüttmûködés olyan magyar iskolákra vonatkozóan,amelyekben a diákok német bizonyítványokat szerez-hetnek.


2. CikkA Magyar Köztársaság Kormánya a Németországi Szö-

vetségi Köztársaság Kormányával való egyeztetés alapjántámogatja, hogy a Magyar Köztársaságban kiválasztottiskolákban létrejöjjenek

a./ olyan osztályok, ahol a kibõvített német nyelvokta-tásnak az a célja, hogy a diákokat felkészítse a Németor-szági Szövetségi Köztársaság tartományi kultuszminiszte-rei állandó konferenciája (Kultuszminiszteri Konferencia)Német nyelvi diplomájának második fokozatára (II. foko-zatú német nyelvi diploma). A II. fokozatú német nyelvidiploma tanúsítvány a Németországi Szövetségi Köztársa-ságban folytatott felsõfokú tanulmányokhoz szükségesnémet nyelvismeretekrõl.

b./ olyan osztályok, ahol kibõvített német nyelvoktatásés német nyelvû szaktárgyi oktatás valósul meg (a további-akban német–magyar tagozatok) azzal a céllal, hogy a diá-kok a német nyelvi ismeretek mellett német nyelven szak-tárgyi oktatásban is részesüljenek, amely alkalmassá tesz anémet felsõfokú tanulmányokhoz szükséges általánosérettségi képesítés megszerzésére.

3. Cikk(1) A Magyar Köztársaság Kormánya támogatja a szük-

séges helyiségek és szervezeti feltételek megteremtésétahhoz, hogy a német nyelvoktatás és a német nyelvû szak-tárgyi oktatás sikeres legyen a 2 cikkben megnevezettiskolákban.

(2) Támogatja a szükséges német és magyar tanerõk al-kalmazását, és egy német tanerõ, mint vezetõ kinevezéséta német–magyar tagozat élére.

(3) Biztosítja, hogy a német nyelvoktatás, amely a II. fo-kozatú német nyelvi diplomához vezet, a Magyar Köztár-saság iskolai hatóságai által az ezen végzettségek meg-szerzéséhez szükséges német irányelvek szerint kerüljönmegszervezésre. Biztosítja továbbá, hogy a kibõvített né-met nyelvoktatást és a német nyelvû szaktárgyi oktatást,amely a német általános érettségi képesítéshez vezet, aMagyar Köztársaság iskolai hatóságai a mindkét országáltal elismert tantervek alapján szervezzék meg.

(4) Biztosítja ezen felül, hogy a német–magyar tagozatdiákjai a közös vizsga sikeres letételével a német általánosérettségi mellett magyar érettségi bizonyítványt sze-reznek.

4. Cikk(1) A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya

kész arra, hogy a 2. cikkben nevezett iskolákat lehetõsége-ihez mérten pedagógiailag támogatja azzal, hogy tanerõketközvetít és küld, közvetíti a német–magyar tagozatvezetõjét, és kirendeli a vizsgabiztost.

(2) A német fél által felajánlott pedagógiai támogatásezen felül tartalmazhatja

a) a szükséges tantervek kidolgozásához a pedagógiaitanácsadást,

b) tankönyvek és tananyagok biztosítását, valamint atankönyvek létrehozása során az együttmûködést,

c) magyar tanárok részvételét továbbképzési tanfolya-mokon,

d) a német felsõoktatási tanulmányokhoz szükségesösztöndíjak nyújtását a legjobb végzõsök számára,akiknek kiválasztása az iskola igazgatójávalegyeztetve történik,

e) a rádió, televízió és egyéb médiák adta lehetõségekhasználatát a német nyelv megismertetése és terjesz-tése céljából,

f) a 2. cikkben nevezett iskolák diákjainak bevonását anémet–magyar diákcserébe.

5. Cikk(1) A német tanerõk a Magyar Köztársaság iskoláiba

való közvetítésének, illetve kiküldésének részleteit –amennyiben jelen egyezmény és annak szerves részét ké-pezõ melléklet másként nem rendelkezik – a kulturálisegyüttmûködésrõl szóló, a Magyar Köztársaság Kormá-nya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányaközötti Egyezmény 1990. március 24-i KiegészítõEgyezménye szabályozza.

(2) A német tanerõk státuszára vonatkozóan az (1) be-kezdésben említett Kiegészítõ Egyezmény rendelkezéseiérvényesek. A jelen egyezmény hatálya alá tartozó tan-erõknek tevékenységük folytatásához munkavállalási en-gedély szükséges, amelyet a magyar fél illetékes szerve amunkaerõpiac aktuális helyzetének vizsgálata nélkül, le-hetõleg soron kívül ad ki.

(3) A német tanerõk beteg-, baleset- és nyugdíjbiztosítá-sára a Magyar Köztársaság és a Németországi SzövetségiKöztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998.május 2-án, Budapesten aláírt Egyezmény rendelkezéseiaz irányadóak.

(4) A német–magyar tagozat vezetõjének jogállásáravonatkozó részleteket az iskola igazgatója hatáskörétõl va-ló elhatárolás alapján, valamint a német tanerõk jogállásátezen egyezmény melléklete, a személyügyi szabályzattartalmazza.

6. Cikk(1) A 2. cikkben említett osztályokba felvételt nyerhet-

nek német állampolgárok és harmadik ország polgárai is,amennyiben megfelelnek a felvételi követelményeknek.

(2) A német–magyar tagozatra való felvételrõl az iskolaigazgatója dönt a német–magyar tagozat vezetõjével valóegyeztetés alapján.

7. Cikk(1) A német–magyar tagozat 4–6 egymást követõ évfo-

lyamból áll a magyar gimnáziumi tanulmányok végéig.(2) A német–magyar tagozaton a munka két nyelven

folyik. Az oktatás nyelve a német és a magyar.


(3) A német nyelvû szaktárgyi oktatás a német, angol,történelem, matematika, fizika, kémia és biológia tantár-gyakra terjed ki.

(4) A német és magyar nyelven tanított tantárgyak évfo-lyamonkénti heti összóraszámát az Oktatási Minisztérium-mal egyeztetett óraterv tartalmazza.

(5) Az óratervben megjelölt tantárgyakra a két országközött egyeztetett tantervek érvényesek, amelyek követel-ményei minden osztályban megfelelnek a Magyar Köztár-saság és a Németországi Szövetségi Köztársaság tantervikövetelményeinek.

(6) A magyar nyelven folyó oktatást magyarországi ta-nárok végzik.

8. Cikk(1) A II. fokozatú német nyelvi diploma vizsgája eseté-

ben a Kultuszminiszteri Konferencia vonatkozó vizsga-szabályzata érvényes. A német–magyar tagozat közösérettségi vizsgája esetében a Kultuszminiszteri Konferen-cia vizsgaszabályzata, valamint a magyar nyelven vizsgáz-tatott tantárgyak esetében a vonatkozó magyar elõírásokérvényesek, mindenkori hatályos formájukban.

(2) A II. fokozatú német nyelvi diplomához szükségesvizsga a német fél által ezzel megbízott tanerõ vezetésealatt folyik. Az Oktatási Minisztérium képviselõje résztvehet a vizsgán.

(3) A német általános érettségi vizsgán a Kultuszmi-niszteri Konferencia megbízottja a vizsgaelnök.

(4) A német általános érettségi vizsga során a magyarnyelv és irodalom, mint kötelezõ tantárgy az országnyelvszerepét tölti be a vizsgaszabályzat értelmében. A magyarnyelven vizsgáztatott tantárgyak tekintetében a magyar érett-ségi vizsgaszabályzatot kell alkalmazni. Ezt a vizsgát a ma-gyar fél által kirendelt érettségi elnök vezeti, akit a magyarhatóságok a magyar eljárási rend szerint neveznek ki.

(5) A sikeres közös vizsga után a német–magyar tagozatdiákjai megkapják a német általános érettségi bizonyít-ványt, amely feljogosítja õket arra, hogy a NémetországiSzövetségi Köztársaság egyetemein és fõiskoláin tanul-hassanak, és megkapják a magyarországi érettségi bizo-nyítványt, amellyel jelentkezhetnek a Magyar Köztársaságegyetemeire és fõiskoláira.

9. Cikk(1) Ezen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor

a felek jegyzékben értesítették egymást arról, hogy a ha-tálybalépéshez szükséges belsõ jogi feltételeket teljesítet-ték. A hatálybalépés napja az utolsó jegyzék beérkezé-sének napja.

(2) Ezen Egyezmény 10 évre köttetik; idõtartama hall-gatólagosan további 5 évre meghosszabbodik, amennyi-ben azt valamely fél legalább két évvel a lejáratát megelõ-zõen diplomáciai úton írásban fel nem mondja.

(3) Ezen Egyezmény felmondása esetében az Egyez-ményben foglalt intézkedések azon iskolaév végével ke-rülnek megszüntetésre, amelyben az Egyezmény hatályátveszti.

Készült 2000. december 7-én Baján, két eredeti pél-dányban, mindkettõ német és magyar nyelven, mindkétszöveg egyaránt kötelezõ érvényû.

A Németországi Szövetségi Köztársaság

Kormánya nevében

A Magyar Köztársaság

Kormánya nevében

Melléklet a Németországi Szövetségi Köztársaság Kor-

mánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között az isko-

lai együttmûködésrõl szóló Egyezményhez:

I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A melléklet célja, hogy a szoros együttmûködés biztosí-tott legyen a német–magyar tagozattal rendelkezõ iskolákés az ilyen iskolába közvetített tanárok között a munkafel-tételekre és a kölcsönös felelõsségre vonatkozó kiegészítõrendelkezések által.

1. A Németországi Szövetségi Köztársaság Külügymi-nisztériuma megbízásából a Szövetségi Közigazgatási Hi-vatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya németországiszaktanárokat közvetít a német nyelvoktatás és a németnyelvû szaktárgyi oktatás ellátására.

2. A németországi tanárok szerzõdést kötnek az illetõ is-kolák igazgatóival a Magyar Köztársaság Oktatási Minisz-tériuma egyetértésével. Ez a szerzõdés külföldi szolgálatrakiküldött tanárok esetében elsõ alkalommal három,egy-egy programra szerzõdött tanárok esetében elsõ al-kalommal egy évre szól.

3. Új szerzõdéskötések esetén a Szövetségi Közigazga-tási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya megkül-di az illetõ iskola német–magyar tagozata vezetõjének apályázati anyagokat, aki javaslatot tesz az alkalmazásrólaz iskola igazgatójának.

Olyan tanárok esetében, akik egy tartomány közoktatá-sának státusában állnak, a szerzõdéskötés feltétele, hogyaz illetõ tartomány szabadságolja a tanárt. A tanár a sza-badságolásról szóló igazolást a szerzõdése megkötése elõttköteles bemutatni a magyar iskola igazgatójának.

4. A külföldi szolgálatra kiküldött tanárok szerzõdése anémet–magyar tagozat vezetõje javaslatára a magyar isko-laigazgató beleegyezésével, egy évvel a szerzõdése lejártaelõtt, illetve a lehetõ legkorábbi idõpontban újabb 3 évremegköthetõ, indokolt esetben ezen túl is újra megköthetõ.Az egy-egy programra szerzõdött tanárok szerzõdéseévenként hosszabbítható meg, de legfeljebb 6 évig lehet-nek szerzõdéses jogviszonyban.


5. Az újabb szerzõdés akkor érvényes, ha azt a Szövet-ségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatási KözpontiOsztálya jóváhagyja, külföldi szolgálatra kiküldött taná-rok esetében szükséges a német munkáltató által meg-hosszabbított szabadságolás.

6. Amennyiben az újabb szerzõdés megkötését nem kér-vényezik, vagy azt nem hagyták jóvá, a jogviszony meg-szûnik a szerzõdés lejártával.

7. Amennyiben az iskola fenntartója a szerzõdés alapjánhavi illetményt fizet, az a tanítási szünetek idejére is fize-tendõ.

8. A német Szövetségi Külügyminisztérium a né-met–magyar tagozat vezetõjét vagy a német tanerõt a Ma-gyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának értesítésemellett visszahívhatja, ha azt a Szövetségi Külügyminisz-térium indokoltnak tartja, mert nem látja biztosítottnak atovábbi eredményes együttmûködést.

9. A szerzõdések lejárta vagy egy tanár idõ elõtti kiválá-sa esetén a Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Ok-tatási Központi Osztálya igyekszik új tanárt közvetíteni.

10. A tanárok munkaköri kötelezettségei megfelelnek akülföldi szolgálatra kiküldött német tanárokra, illetve azegy-egy programra szerzõdött német tanárokra vonatkozómindenkori elõírásoknak.

11. A németországi tanárokra tevékenységük során aszerzõdésükben megfogalmazott elõírások, valamint aMagyar Köztársaság törvényei, határozatai, szabályzataiés irányelvei vonatkoznak.

12. A németországi tanárok óráit a német–magyar tago-zat vezetõje, a Szövetségi Közigazgatási Hivatal KülföldiOktatási Központi Osztálya képviselõi, a Kultuszminiszte-ri Konferencia képviselõje, valamint az iskola igazgatójaés a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma szak-emberei látogathatják.

13. A Kultuszminiszteri Konferencia megbízottja a né-metországi munkáltató felkérésére szakvéleményt készít-het a tanár tevékenységérõl.

14. Hivatalos ügyekben a német–magyar tagozat veze-tõje és a németországi tanárok a mindenkori hivatali út be-tartásával levelezhetnek a Németországi Szövetségi Köz-társaság, illetve a Magyar Köztársaság hivatalos szer-veivel.

II.A NÉMET–MAGYAR TAGOZAT VEZETÕJE

1. A német–magyar tagozat vezetõje (tagozatvezetõ) aziskola igazgatója után a németországi tanárok felettese.Pedagógiai utasításokat az iskola igazgatójának egyetérté-sével adhat ki.

2. A német Szövetségi Külügyminisztérium javasol aMagyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának kvalifi-kált pedagógust a német–magyar tagozat vezetõjének.

3. A tagozatvezetõ hivatali ideje legalább három év, leg-feljebb 8 év.

III.A NÉMET–MAGYAR TAGOZAT VEZETÕJÉNEKFELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

1. A tagozat vezetõje a németországi és magyar tanárok-kal együtt az érvényes törvényes keretek között azért fele-lõs, hogy a német–magyar tagozat nevelési és oktatási cél-jai megvalósuljanak. Eközben középponti szerepe van anémet nyelvoktatásnak és a német szaktárgyi oktatásnak.

2. A vizsgák során a tagozat vezetõje ellátja az érvényesvizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat.

3. A tagozatvezetõ feladataihoz tartozik az oktatás szak-mai és módszertani, didaktikai koordinálása és az ezzelösszefüggõ feladatok ellátása. Gondoskodik a szükségesegyeztetésekrõl a német–magyar tagozat és az egész iskolaközött.

4. A tantervekkel kapcsolatos munkáknál és vala-mennyi tanterv megvalósításának felügyelete során a né-met oktatási célokat és a Magyar Köztársaság elõírásaitkell figyelembe venni.

5. A német végzettségre felkészítõ tagozatok tanterveita külföldi oktatással foglalkozó Szövetségi- és Tarto-mány-közi Bizottságnak kell engedélyeznie.

6. A németországi tanárok óráit rendszeresen látogatja anémet–magyar tagozat vezetõje, legalább az elsõ szolgála-ti évben és a szerzõdés meghosszabbítása elõtt. A tagozat-vezetõ feljegyzést készít a tanár teljesítményérõl, amit tu-domásul vétel céljából bemutat az iskola igazgatójának.

7. A tagozatvezetõ felelõs az újonnan közvetített taná-roknak új munkaterületükön való beilleszkedéséért.

8. A tagozatvezetõ tájékoztatja a németországi tanáro-kat a Magyar Köztársaság azon hatályos jogszabályairól,amelyek fontosak az itt-tartózkodás és az oktatási tevé-kenység szempontjából, és gondoskodik azok betartásáról.

9. Súlyos kifogás esetén a tagozatvezetõ alapos vizsgá-lat után felszólítja a németországi tanárt viselkedésénekmegváltoztatására. Ha nem történik változás, az igazgatótudomására hozza az ügyet. Súlyos esetekben a tagozatve-zetõ az iskola igazgatójának, az illetékes német külképvi-selet és a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumaegyetértésével ideiglenesen felfüggesztheti a tanárt tevé-kenységének végzése alól. A tanárt mindezek elõtt megkell hallgatni.

10. A tagozatvezetõ az iskola igazgatójának egyetérté-sével a tanárokat sürgõs személyes okból 3 napig terjedõidõtartamra felmentheti a munkavégzés alól.

11. A tagozatvezetõ az iskola igazgatójával egyetértés-ben, kivételes esetekben elrendelheti egyes osztályok vagycsoportok felmentését az oktatás alól.

12. A tagozatvezetõ az iskola igazgatójával közösenképviseli a magyar–német tagozatot a diákok, a szülõk és a


nyilvánosság elõtt. Adott esetben tanácsokat ad a diákokés a szülõk képviselõinek a Magyar Köztársaság hatályosrendelkezéseinek megfelelõen.

13. A tagozat vezetõje az igazgatóval egyetértésbengondoskodik az oktatás megszervezésérõl, a terembeosz-tásról, az ügyeletekrõl és a helyettesítésekrõl.

14. A tagozatvezetõ felelõs a német szervekkel valókapcsolattartásért (Külképviselet, Szövetségi Közigazga-tási Hivatal Külföldi Oktatási Központi Osztálya, Kultusz-miniszteri Konferencia).

15. A tagozatvezetõ átruházhat egyes feladatokat másnémetországi tanárokra, kivéve a tantárgyfelosztást és ateljesítményértékelést. Döntési hatáskörét és felelõsségétez nem érinti. A feladatok átruházásáról a tagozatvezetõtájékoztatja az iskola igazgatóját.

IV.A SZERZÕDÉSEK IDÕ ELÕTTI FELMONDÁSA

1. A szerzõdések felmondása mindkét fél egyetértéséveltörténik.

2. Amennyiben a magyar fél komoly okokat lát egy né-metországi tanár szerzõdésének idõ elõtti felmondására, aziskola igazgatója tájékoztatja a német–magyar tagozat ve-zetõjét az okokról, és kéri õt és az illetõ tanárt, hogy foglal-janak állást az ügyben.

Miután az igazgató figyelmeztette az illetõ tanárt, és akonfliktus megoldására irányuló közvetítési kísérletek akülképviselet – amely a konfliktus megoldása érdekébenbevonhatja a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériu-mát – és a tagozatvezetõ részvételével kudarcot vallottak,az iskola igazgatója kimondhatja a szerzõdés idõ elõtti fel-mondását.

3. Amennyiben a magyar fél komoly okokat lát a tago-zatvezetõ szerzõdésének felbontására, az Oktatási Minisz-térium tájékoztatja az okokról a német külképviseletet.Miután a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumánakés a német külképviseletnek a konfliktus megoldására irá-nyuló törekvései kudarcot vallottak, az iskola igazgatójakimondhatja a szerzõdés idõ elõtti felmondását.

4. Az Iskola igazgatója a III. és IV. fejezet alkalmazása so-rán a hatályos jogszabályokat köteles tiszteletben tartani.

V.EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma nememel kifogást az ellen, hogy a német–magyar tagozat belsõdöntései esetében a Kultuszminiszteri Konferencia kül-földi német iskolákra vonatkozó értekezleti rendjét alkal-mazzák, amennyiben az nem ellentétes a magyar jogszabá-lyokkal.

2. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma nememel kifogást az ellen, hogy a németországi tanárok érdek-

képviselõt válasszanak. Az érdekképviselet tevékenységé-nek összhangban kell lennie a magyar törvényekkel és hi-vatali elõírásokkal.

3. Az ezen Személyügyi Szabályzat alkalmazása soránfellépõ vélemény-különbségek a német külképviselet és aMagyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma között diplo-máciai úton kerülnek tisztázásra.”

3. §

(1) E rendelet a kihirdetést követõ napon lép hatályba.(2) A rendelet végrehajtásáról az oktatásért felelõs mi-

niszter gondoskodik.


A Kormány 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletea nemzeti emlékhelyek használati rendjérõl

A Kormány a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001.évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés e) és f) pontjában ka-pott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) be-kezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a követ-kezõket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) A nemzeti emlékhely a (2) bekezdésben foglalt cé-lokra és az ott meghatározottak szerint használható.

(2) A nemzeti emlékhelya) ünnepi célra Magyarország nemzeti és állami ünne-

pein és a nemzeti emlékhely szempontjából kiemel-kedõ alkalmakkor szervezett országos jelentõségûállami megemlékezés idején;

b) protokolláris célra az állami vezetõk vagy a nemzetiemlékhely tulajdonosa által meghatározott ren-dezvény idején;

c) idegenforgalmi célra a nemzeti emlékhelyet felkere-sõ turisták látogatásakor;

d) köznapi célra az a)–c) pont alá nem tartozó esetekbena kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV.

törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 28. pontja szerintieszmei tartalmat tiszteletben tartva használható.


2. Használati rendre vonatkozó rendelkezések

2. §

(1) A kultúráért felelõs miniszter (a továbbiakban: mi-niszter) a nemzeti emlékhely használati rendjérõl – nemze-ti emlékhelyenként – az adott nemzeti emlékhely sajátos-ságainak megfelelõ, az 1. §-ban meghatározott használaticélok szerint rendszerezett használati tervet (a továb-biakban: használati terv) készít.

(2) A használati tervet – a nemzeti emlékhely vala-mennyi tulajdonosával egyetértésben – a Nemzeti Emlék-hely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)készíti elõ. Amennyiben a nemzeti emlékhely kulturálisörökségi, természeti, vagy más védelem alatt is áll, a hasz-nálati tervet a fennálló védelem elõírásaival összhangban,a hatáskörrel rendelkezõ hatósággal egyeztetve kell elõké-szíteni.

(3) A Bizottság a használati tervre vonatkozó javaslatát– valamennyi tulajdonos egyetértésének bemutatásávalegyütt – a nemzeti emlékhellyé nyilvánítástól számított60 napon belül megküldi a miniszternek.

(4) Amennyiben a használati tervre vonatkozó javaslat-tal a miniszter, a Bizottság létrehozására és felügyeletérea Kormány által rendeletben kijelölt miniszter (a további-akban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) és a turiz-musért felelõs miniszter egyetért, annak megérkezésétõlszámított 30 napon belül a miniszter a használati tervet ki-adja és azt a kormányzati portálon közzéteszi.

(5) Amennyiben a miniszter, a Bizottság felügyeletét el-látó miniszter vagy a turizmusért felelõs miniszter a hasz-nálati tervre vonatkozó javaslattal nem ért egyet, a minisz-ter – a döntés indokolásával – felhívja a Bizottságot az át-dolgozott javaslat 30 napon belüli megküldésére.

(6) A tulajdonos a (4) bekezdés szerint elfogadott hasz-nálati tervet a nemzeti emlékhelyen elhelyezett hirdetõtáb-lán és – amennyiben honlappal rendelkezik – honlapján isközzéteszi.

(7) Amennyiben a nemzeti emlékhelynek több tulajdo-nosa van, a (6) bekezdés szerinti közzétételrõl a maguk kö-zül kijelölt tulajdonos gondoskodik.

3. §

A használati terv a következõ elemeket tartalmazza:a) a nemzeti emlékhely és a hozzá fûzõdõ nemzeti érték

ismertetése és annak bemutatása, hogy mely ténye-zõk indokolták a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást;

b) a nemzeti emlékhely helyrajzi számokkal történõ le-határolása;

c) a nemzeti emlékhely valamennyi tulajdonosánakmegjelölése, elérhetõség megadása;

d) a nemzeti emlékhely jelenlegi állapotának bemuta-tása;

e) a nemzeti emlékhely egyes használati céljaihoz kap-csolódó, a használatra vonatkozó ajánlások, jogsza-bályi rendelkezések, így különösen a fennálló egyébvédettségbõl következõ elõírások ismertetése, vala-mint a nemzeti emlékhely használatával kapcsolato-san kialakult szokások, hagyományok ismertetése;

f) a nemzeti emlékhelyhez fûzõdõ nemzeti érték megõr-zéséhez, fenntartásához és bemutatásához rövid-,közép- és hosszútávon tervezett intézkedések – azokidõbeli ütemezését is bemutató – ismertetése;

g) a nemzeti emlékhely fenntartható használata, fejlesz-tése és bemutatása érdekében meghatározott elsõdle-ges célkitûzések és a rövid-, közép- és hosszútávraelõkészített tervek, programok, projektek – azok idõ-beli ütemezését is bemutató – ismertetése és

h) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban követendõ,jogszabályban rögzített intézkedések és védelmi elõ-írások ismertetése.

4. §

(1) A használati tervet szükség szerint, de legalább hét-évenként felül kell vizsgálni.

(2) A használati terv felülvizsgálata során a 2. § rendel-kezéseit kell alkalmazni.

5. §

(1) A miniszter a Kötv. 61/E. § (2) bekezdése alapján – ahasználati terv 2. § (4) bekezdésében meghatározott köz-zétételétõl számított 60 napon belül – támogatási szerzõ-dést köt a tulajdonossal, melynek célja a használati terv3. § f) és g) pontjában foglaltak szerinti tartalmának meg-valósítása.

(2) Amennyiben a nemzeti emlékhelynek több tulajdo-nosa van, az (1) bekezdés szerinti támogatási szerzõdéstvalamennyi tulajdonossal meg kell kötni.

(3) Amennyiben bármelyik tulajdonos az ingatlan hasz-nálatára korábban szerzõdést kötött, a támogatási szerzõ-dés létrejöttéhez szükséges a használatra jogosult bele-egyezése.

6. §

(1) A miniszter – a nemzeti emlékhellyé nyilvánítástólszámított 90 napon belül – gondoskodik az ismertetõ táblaelkészítésérõl és a tulajdonosnak – több tulajdonos eseténa maguk közül kijelölt tulajdonosnak – történõ megküldé-sérõl. A Bizottság egyidejûleg – a nemzeti emlékhely vala-mennyi tulajdonosával egyeztetve – javaslatot tesz az is-


mertetõ tábla elhelyezésének módjára és közremûködik azismertetõ tábla elkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátá-sában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonos haladéktalanulintézkedik az ismertetõ tábla nemzeti emlékhelyen történõelhelyezése iránt.

(3) A nemzeti emlékhelyen – a használati tervben meg-határozottak szerint – Magyarország zászlaját vagy lobo-góját – a középületek fellobogózásának egyes kérdéseirõlszóló kormányrendeletben foglaltak alkalmazásával – kikell tûzni, illetve fel kell vonni.

3. Felelõsségi szabályok

7. §

(1) A támogatási szerzõdés rendelkezéseinek megvaló-sításáért – különös tekintettel annak a használati terv 3. §f) és g) pontjában foglaltak szerinti tartalmára – a tulajdo-nos felelõs.

(2) A Bizottság szükség szerint, de legalább hétéven-ként megvizsgálja az (1) bekezdésben foglaltak telje-sülését.

(3) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a hasz-nálati tervben foglalt elõírásokat, korlátozásokat megsér-tették, vagy a 3. § f) és g) pontja szerinti intézkedések, ter-vek, programok, projektek megvalósítása – azok használa-ti tervben foglalt ütemezéséhez képest – elmaradásbanvan, haladéktalanul értesíti errõl a minisztert.

(4) A miniszter – a nemzeti emlékhelyben okozott kárvagy a 3. § f) és g) pontja szerint ismertetett intézkedések,tervek, programok, projektek megvalósításában való el-maradás mértékétõl függõen – a Bizottság véleményénekkikérésével dönthet

a) a tulajdonos felhívásáról a támogatási szerzõdésbenfoglaltak teljesítésére,

b) a tulajdonosnak a támogatási szerzõdés szerint nyúj-tott állami támogatás csökkentésérõl vagy

c) az a) pont szerinti felhívás eredménytelensége eseténa tulajdonossal kötött támogatási szerzõdés fel-mondásáról.

4. Záró rendelkezések

8. §

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.


A Kormány 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletea történelmi emlékhelyekrõl

A Kormány a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001.évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés g) pontjában kapottfelhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekez-désében meghatározott feladatkörében eljárva a követke-zõket rendeli el:

1. §

A Kormány e rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvá-nítja az 1. mellékletben foglalt helyszíneket.

2. §




1. melléklet a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Történelmi Emlékhelyek

Történelmi emlékhely megnevezése Cím Helyrajzi szám

1. Balassagyarmat, Vármegyeház Balassagyarmat,Civitas Fortissima tér 6.

Hrsz: 445

2. Budapest, I. kerület,Szilágyi Dezsõ téri Református templom

Budapest,Szilágyi Dezsõ tér

Hrsz: 14431

3. Budapest, V. kerület, Batthyány örökmécses Budapest,Hold utca

Hrsz: 24780

4. Budapest, VI. kerület, Terror Háza Múzeum Budapest,Andrássy út 60.

Hrsz: 28766

5. Budapest, VIII. kerület, Corvin köz Budapest,Corvin köz 1. – Corvin mozi épülete és a Corvin köz(az épületek által közrefogott terület)

Corvin Mozi épülete – Hrsz: 36392Corvin köz – Hrsz: 36401

6. Budapest, IX. kerület,Kálvin téri Református templom és Ráday Gyûjtemény

Budapest,Kálvin tér 7.

Hrsz: 37015

7. Csurgói Református Gimnázium Nagykönyvtára és Ó-kollégiuma

Csurgó,Széchenyi tér 9. ésCsokonai u. 22/B.

Csurgói Református GimnáziumNagykönyvtára – Hrsz: 915Ókollégium – Hrsz: 930

8. Diósgyõr, Vár Miskolc-Diósgyõr,Vár u. 24.

Hrsz: 32818/1; 32827/1

9. Drégelypalánk, Vár Drégelypalánk Hrsz: 058

10. Eger, Vár Eger, Vár 1. Hrsz: 5488

11. Esztergom, Vár Esztergom, Szent István tér 2. Hrsz: 16241; 16242

12. Eszterháza (Fertõd), Esterházy-kastély Fertõd, Joseph Haydn u. 2. Hrsz: 141 (kastély épülete); 142; 143; 327/7; 330/1;330/2; 139

13. Gödöllõ, Királyi kastély Gödöllõ, Grassalkovich Kastély Hrsz: 5852

14. Gyõr, Káptalan-domb (gyõri vár megmaradt része) A gyõri vár megmaradt része:Gyõr, Káptalan domb

Gyõri vár megmaradt része – Hrsz: 7479

15. Gyula, Vár és Honvédtiszti emlékhely Vár:Gyula, Várkert 1.Honvédtiszti emlékhely:Gyula, Várkert

Vár – Hrsz: 2634/2Honvédtiszti emlékhely – Hrsz: 2634/1

16. Hajdúböszörmény, Hajdú kerületi székház Hajdúböszörmény, Kossuth Lajos u. 1. Hrsz: 3718

278O

KT

AT

ÁS

IÉ

SK

UL

TU

RÁ

LIS

KÖ

ZL

ÖN

Y2.szám


17. Jászberény, Jászkun kerületi székház Jászberény, Lehel vezér tér 15. Hrsz: 407

18. Kehidakustány, Deák-kúria Kehidakustány, Kúria u. 6-8. Hrsz :88/2

19. Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon Festetics kastély és a hozzá tartozó park:Keszthely, Kastély u. 1.Georgikon:Keszthely, Bercsényi u. 65.

Festetics kastély és a hozzá tartozó park – Hrsz: 2003;2004; 2005; 2006; 2007; 2008 (a kastély épülete);2009; 2010/1-7; 2011; 1687/1-4Georgikon – Hrsz: 1418/4

20. Komárom, Erõdrendszer Monostori erõd:Komárom, Duna-part 1.Igmándi erõd:Komárom, Térffy Gyula utcaCsillag erõd:Komárom, Sport utca

Monostori erõd – Hrsz: 1948Igmándi erõd – Hrsz: 1171Csillag erõd – Hrsz: 803; 802 (várárok)

21. Kõszeg, Vár Kõszeg, Rajnis József u. 9. Hrsz: 1821; 1822; 1823; 1824/1; 1824/3; 1824/4; 1825;1826 (utóbbi kettõ a várárok)

22. Máriapócs, Kegytemplom és Bazilita monostor Máriapócs, Kossuth tér 25. Kegytemplom – Hrsz: 1Bazilita monostor – Hrsz: 2

23. Mosonmagyaróvár, a Határõr laktanya elõtti tér Mosonmagyaróvár, Határõr u. 10. elõtti tér Hrsz: 5086/15

24. Muhi, Csatamezõ Muhi, a település határában, a 35-ös fõút mellett Hrsz: 024/2

25. Nagycenk, Széchenyi-kastély Nagycenk, Kiscenki út 3. Hrsz: 658/2; 658/5; 658/6 (ez a három az épületegyüttes);658/1; 658/4; 660

26. Nyírbátor, Református templom és fogadópalota Református templom:Nyírbátor, Egyház u. 1.Fogadópalota (ebédlõpalota):Nyírbátor, Vár u. 1.

Református templom – Hrsz: 2031/1Fogadópalota (ebédlõpalota) – Hrsz: 2507

27. Pápai Református Kollégium és Ótemplom Pápa, Szent László u. 12. ésFõ u. 6.

Református Kollégium – Hrsz: 3586Ótemplom – Hrsz: 28

28. Recsk, Nemzeti Emlékpark Recsk, Kõbányai út Hrsz: 0111/7; 0111/8; 0115/4

29. Sárospatak, Vár Sárospatak, Szent Erzsébet út 19. Hrsz: 169

30. Sárospataki Református Kollégium és Nagykönyvtár Sárospatak, Rákóczi Ferenc u. 1. Hrsz: 471; 472

31. Sárvár, Vár Sárvár, Várkerület u. 1. Hrsz: 1

32. Sopron, Tûztorony Sopron, Fõ tér Hrsz: 119/2

33. Szarvas, Történelmi Magyarország és a Kárpát-medencemértani közepeTrianoni békediktátum emlék- és zarándokhely

Szarvas – Mangol-zug Hrsz: 815; 870; 207

2.számO

KT

AT

ÁS

IÉ

SK

UL

TU

RÁ

LIS

KÖ

ZL

ÖN

Y279


34. Szeged, Dóm tér Szeged,Dóm tér

Keleti oldali út – Hrsz: 3733Nyugati oldali út – Hrsz: 3736Díszburkolattal ellátott terület – Hrsz: 3735/2Dóm tér 5. – Hrsz: 3737/4Dóm tér 6. – Hrsz: 3737/2Dóm tér 7-8. – Hrsz: 3728/1Dóm tér 9-12. – Hrsz: 3729Dóm épülete – Hrsz: 3734; 3735/1

35. Szécsény, kastély Kastély:Szécsény, Ady Endre u. 7.

Kastély – Hrsz: 106

36. Szigetvár, Vár Szigetvár, Vár u. 19. Hrsz: 1733

37. Vác, Hétkápolna és Honvéd emlékmû Hétkápolna:Vác, Szent László útHonvéd emlékmû:Szent László út - Stadion utca keresztezõdése

Hétkápolna – Hrsz: 4544; 4546Honvéd emlékmû – Hrsz: 4545

38. Veszprém, Érseki vár Veszprém, Vár utca Érseki Palota – Hrsz: 294Szent Mihály Székesegyház és Szent György-kápolna– Hrsz: 296Gizella kápolna – Hrsz: 294Tûztorony – Hrsz: 238/2Várkapu, Modern képtár-Vass László Gyûjtemény –Hrsz: 286

39. Visegrád, Vár Fellegvár:Visegrád, FeketehegyKirályi palota:Visegrád, Fõ u. 23-41.

Fellegvár – Hrsz: 0125/5Királyi palota – Hrsz: 22; 23; 24; 25; 26; 27/1; 27/2

280O

KT

AT

ÁS

IÉ

SK

UL

TU

RÁ

LIS

KÖ

ZL

ÖN

Y2.szám

A Kormány 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendeletea világörökségi kezelési tervrõl, a világörökségikomplex hatásvizsgálati dokumentációról és a

világörökségi várományos helyszínekrõl

A Kormány a világörökségrõl szóló 2011. évi LXXVII.törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott fel-hatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdé-sében meghatározott feladatkörében eljárva a követke-zõket rendeli el:

1. A világörökségi kezelési terv elkészítése

1. §

(1) A világörökségi terület világörökségi kezelési tervé-nek (a továbbiakban: kezelési terv) szakmai elõkészítéseérdekében megalapozó dokumentációt kell készíteni.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott tartalmú megala-pozó dokumentáció, valamint a 2. mellékletben meghatá-rozott tartalmú kezelési terv elkészítésérõl – a (3)–(5) be-kezdés alkalmazásával – a kultúráért felelõs miniszter(a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(3) A miniszter a természetvédelemért felelõs miniszterrelegyetértésben gondoskodik a megalapozó dokumentációés a kezelési terv elkészítésérõl, ha a világörökségi területvédett természeti területet érint.

(4) Ha a világörökségi helyszín kiemelkedõ egyetemesértéke kizárólag természeti érték, és

a) a világörökségi terület egésze védett természeti terü-leten van, valamint

b) az a) pont szerint országosan védett természeti terü-let nem rendelkezik – a természet védelmérõl szólótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet sze-rinti – természetvédelmi kezelési tervvel,

a kezelési tervet a természetvédelmi kezelési tervek ké-szítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokrólszóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri ren-delet) elõírásai szerint kell elkészíteni azzal, hogy a mi-niszteri rendelet szerinti felterjesztést követõen a termé-szetvédelemért felelõs miniszter a kezelési terv tervezetétmegküldi a miniszternek, aki azt a természetvédelemért fe-lelõs miniszterrel egyetértésben a Kormány elé terjeszti.A kezelési terv elkészítése során e rendelet 2. § (7) bekez-dését, 3. § (2) bekezdését, 6. § (1) bekezdését, valamint2. melléklet I. 1. pontját; I. 2. pont a) és c) alpontjait,II. 1–3. pontjait és III. 1–10. pontjait alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a megala-pozó dokumentációt az országos jelentõségû védett termé-szeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervtervdokumentációjára vonatkozó elõírások szerint kellelõkészíteni azzal, hogy az 1. melléklet II.; III. 1.; IV. 2., 3. és7. pontjait alkalmazni kell.

2. §

(1) A miniszter a megalapozó dokumentáció és a keze-lési terv elkészítésére jogi személlyel vagy jogi személyi-séggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal (a további-akban együtt: a kezelési terv készítõje) köthet vállalkozásiszerzõdést.

(2) A megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elké-szítésére a kezelési terv készítõjével akkor köthetõ vállal-kozási szerzõdés, ha annak tagja vagy vele munkaviszony-ban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állómás személy megfelel a (3) bekezdésben meghatározottfeltételeknek, és ez a tag, személy részt vesz a megalapozódokumentáció és a kezelési terv elkészítésében.

(3) A (2) bekezdés szerinti tagnak vagy személynek ren-delkeznie kell legalább 5 év szakmai gyakorlattal és azalábbiak közül az adott világörökségi helyszín kiemelkedõegyetemes értékének megõrzése szempontjából megfelelõszakképzettséggel:

a) okleveles építészmérnök,b) mûemlékvédelmi szakmérnök,c) okleveles városépítési-városgazdasági szakmérnök,d) terület- és településfejlesztési menedzser,e) okleveles tájépítészmérnök,f) okleveles településmérnök,g) kulturális örökség-menedzser,h) tájrendezõ és kertépítõ mérnök,i) kertészmérnök,j) erdõmérnök,k) természetvédelmi mérnök,l) környezetmérnök,m) geográfus vagyn) az a)–m) pontokban meghatározott szakképzettség-

gel egyenértékû szakirányú felsõfokú szakképzett-séggel.

(4) A kezelési terv készítõje – a vállalkozási szerzõdés-ben foglaltaknak megfelelõen – bevonja az adott világ-örökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szem-pontjából megfelelõ felsõfokú szakképzettséggel rendel-kezõ személyeket – így különösen a (3) bekezdés a), b), c),d), f) vagy g) pontjában meghatározott szakképzettséggelrendelkezõ személyeket, kulturális mediátort, mûvészet-történészt, restaurátormûvészt, történészt, történelemta-nárt, régészt, néprajz szakos bölcsészt, közgazdászt, ide-genforgalmi üzemgazdászt, idegenforgalmi közgazdászt,idegenforgalmi szakközgazdászt –, kivéve ha tagja vagyvele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban álló más személy rendelkezik az adott vi-lágörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazataiszempontjából megfelelõ felsõfokú szakképzettséggel.

(5) Amennyiben a világörökségi terület vagy a világ-örökségi várományos terület részben vagy teljes mérték-ben védett természeti területen vagy Natura 2000 területen


van, a kezelési terv készítõje – a vállalkozási szerzõdésbenfoglaltaknak megfelelõen – bevonja a (3) bekezdés e), h),i), j), k), l) vagy m) pontjában meghatározott szakképzett-séggel rendelkezõ személyeket, biológiatanárt, biológust,alkalmazott növénybiológust, alkalmazott zoológust, föld-rajztanárt, geológust, kivéve ha tagja vagy vele munkavi-szonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonybanálló más személy rendelkezik az adott világörökségi terü-let jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából meg-felelõ felsõfokú szakképzettséggel.

(6) A kezelési terv készítõje a megalapozó dokumentá-ció és a kezelési terv elkészítésébe bevonja

a) a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó köz-ponti hivatalt,

b) táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környeze-ti nevelést érintõ kérdésekben a mûködési területévelérintett nemzeti park igazgatóságot,

c) a területileg érintett helyi önkormányzatot,

d) nemzetiségeket érintõ kérdésekben az érintett orszá-gos nemzetiségi önkormányzatokat,

e) a világörökségrõl szóló 2011. évi LXXVII. törvény(a továbbiakban: Vötv.) alapján a világörökségi terü-letek kezelése körébe tartozó feladatok ellátására lét-rehozott világörökségi gondnokságot (a továbbiak-ban: a világörökségi gondnokság),

f) a kezelési tervvel érintett ingatlan tulajdonosát vagytulajdonosi jogait gyakorló személyt, a földhaszná-lót, az erdõgazdálkodót, valamint

g) az illetékes önkormányzati és állami fõépítészeket.

(7) Az (6) bekezdésben meghatározott szervek és sze-mélyek együttmûködnek a kezelési terv készítõjével.

(8) A megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elké-szítése során a kezelési terv készítõje együttmûködik a vi-lágörökségi területen mûködõ, világörökségi gondnok-sággal.

3. §

(1) A kezelési terv készítõje a megrendeléstõl számított90 napon belül elkészíti és a miniszter részére megküldia megalapozó dokumentációt.

(2) A miniszter a megalapozó dokumentációról – a vi-lágörökségi testület állásfoglalásának kikérésével – 15 na-pon belül véleményt nyilvánít.

(3) A kezelési terv készítõje a miniszter véleményénekfigyelembevételével módosított megalapozó dokumentá-ciót, és az annak alapján kidolgozott kezelési terv terveze-tét a miniszter véleményének kézhezvételét követõ 90 na-pon belül elkészíti.

4. §

(1) A miniszter a kezelési terv tervezetét haladéktalanulmegküldi

a) a világörökségi terület szerinti helyi önkormányzatképviselõ-testülete, valamint közgyûlése ésamennyiben érintett, az országos nemzetiségi önkor-mányzat,

b) az illetékes önkormányzati és állami fõépítész,c) az illetékességgel rendelkezõ és feladatkörükben a

kiemelkedõ egyetemes érték vonatkozásában érintettca) központi államigazgatási szerv területi szerve,

valamintcb) fõvárosi és megyei kormányhivatal szakigazga-

tási szerve, továbbád) a világörökségi területen mûködõ világörökségi

gondnokság,e) amennyiben a helyszín egy vagy több eleme a

Magyar Állam tulajdonában van, és nem tartozik aNemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá, a Ma-gyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.

részére, és közzéteszi azt az elektronikus kormányzatiportálon.

(2) A kezelési terv tervezetérõl – annak kézhezvételétkövetõ 15 napon belül – jogosultak írásban véleménytnyilvánítani az (1) bekezdésben meghatározott szervek ésszemélyek.

(3) Véleménykülönbség fennállása esetén az egységesálláspont kialakítása érdekében egyeztetést kell lefoly-tatni.

(4) Az egyeztetés keretében a véleményezési határidõlejártát követõ 15 napon belül a miniszter tárgyalást hívössze.

(5) A tárgyalásra a hely, az idõpont és a vitás kérdésmegjelölésével a tárgyalás elõtt legalább 8 nappal meg kellhívni

a) a kezelési terv készítõjét,b) a világörökségi testület elnökét,c) a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó köz-

ponti hivatal elnökét,d) amennyiben táj- és természetvédelmet, ökoturizmust

és környezeti nevelést érintõen vitás kérdés maradtfenn, a mûködési területével érintett nemzeti parkigazgatóját, valamint

e) az (1) bekezdésben meghatározott személyeket, szer-vek képviselõjét.

(6) A tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyethaladéktalanul meg kell küldeni a kezelési terv készítõje,valamint a tárgyalásra meghívott személyek részére.

(7) Amennyiben a tárgyaláson vitás kérdés marad fenn,arról a miniszter dönt. Az egyeztetés a miniszter döntésé-vel zárul.


(8) A kezelési terv készítõje az egyeztetés eredményé-nek, a miniszter (7) bekezdés szerinti döntésének, továbbá5. § (6) bekezdése szerinti javaslatának figyelembevételé-vel módosított kezelési tervet az egyeztetés, valamint azegyeztetõ tárgyalás lezárását követõ 15 napon belül meg-küldi a miniszternek.

5. §

(1) A kezelési terv tervezetérõl – a 4. § (1) bekezdés sze-rinti közzétételét követõ 15 napon belül – jogosultak véle-ményt nyilvánítani a világörökségi területen ingatlantulaj-donnal rendelkezõ természetes és jogi személyek, illetõlegjogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek, valaminta világörökségi területen mûködõ egyházi és civil szerve-zetek.

(2) A társadalmi részvétel biztosítása érdekében a véle-ményezési határidõ lejártát követõ 15 napon belül a mi-niszter egyeztetõ tárgyalást hív össze. Az egyeztetõ tár-gyaláson az (1) bekezdés szerint véleményezésre jogosultszemélyek vehetnek részt.

(3) A miniszter az elektronikus kormányzati portálon –az egyeztetõ tárgyalás elõtt legalább 8 nappal – tájékozta-tást tesz közzé az egyeztetõ tárgyalás helyérõl és idõpont-járól.

(4) Az egyeztetõ tárgyalásra a hely és az idõpont megje-lölésével – az egyeztetõ tárgyalás elõtt legalább 8 nappal –meg kell hívni a kezelési terv készítõjét, aki a tárgyalásonrészt vesz.

(5) Az egyeztetõ tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készí-teni, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni a kezelésiterv készítõje részére.

(6) A kezelési terv készítõje az 5. § (2) bekezdése sze-rinti egyeztetõ tárgyaláson elhangzott véleményeket a mi-niszter javaslatára figyelembe veszi.

6. §

(1) A miniszter a kezelési terv tervezetét – a 4. § (6) be-kezdésben és az 5. § (5) bekezdésben meghatározott jegy-zõkönyvvel együtt – az egyeztetést követõen haladéktala-nul megküldi véleményezésre a világörökségi testületnek.A világörökségi testület a véleményét 15 napon belül ala-kítja ki.

(2) A miniszter – a világörökségi testület véleményénekkikérését követõen – a kezelési terv tervezetét – a (3) be-kezdésben meghatározottak figyelembevételével – a Kor-mány elé terjeszti.

(3) A miniszter – a világörökségi testület véleményénekkézhezvételétõl számított 30 napon belül – szükség szerintmódosítási javaslatot fogalmaz meg. A kezelési terv készí-

tõje a javaslat megérkezésétõl számított 30 napon belülmegküldi a miniszter részére a javaslat figyelembevételé-vel módosított kezelési terv tervezetét, aki gondoskodika kezelési terv Kormány elé terjesztésérõl.

7. §

A világörökségi gondnokság a kezelési tervben foglal-tak végrehajtása érdekében a kezelési terv és a megalapozódokumentáció alapján a kezelési terv hatálybalépésétõlszámított 1 éven belül – a 3. mellékletben meghatározotttartalmú – kezelési kézikönyvet készít.

2. A kezelési terv módosítása

8. §

(1) A kezelési terv elkészítésére vonatkozó rendelkezé-seket – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a ke-zelési terv módosítására is megfelelõen alkalmazni kell.

(2) A kezelési tervnek a Kormány döntése alapján szük-ségessé váló módosítása során – amennyiben a világörök-ségi terület megõrzési állapotában a kezelési terv készítéseóta lényeges változás nem következett be – a 3. §-ban fog-lalt, a megalapozó dokumentáció készítésére és egyezteté-sére vonatkozó elõírásokat nem kell alkalmazni.

3. A világörökségi várományosi terület kezelési terve

9. §

Az 1–6. §-ban és a 8. §-ban, valamint az 1. és 2. mellék-letben foglaltakat a világörökségi várományos területekreis megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy a kezelési tervelkészítése során figyelembe kell venni a világörökségivárományos helyszín bejelentéséhez elõírt dokumentációt(a továbbiakban: bejelentési dokumentáció) is.

4. A világörökségi komplex hatásvizsgálatidokumentáció

10. §

A világörökségi területen hatóságként eljáró vagy szak-hatóságként közremûködõ kulturális örökségvédelmi éstermészetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: ható-ság) az ügyben szakértõt rendel ki a világörökségi komp-lex hatásvizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: hatás-vizsgálati dokumentáció) elkészítése érdekében, ha az


ügyben a kiemelkedõ egyetemes érték érintettsége való-színûsíthetõ, és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemel-kedõ egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja meg-ítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül, valamint haaz eljárás tárgya olyan beavatkozás, amelynek

a) nincs kialakult gyakorlata;b) esetében a kezelési terv nem nyújt elegendõ támpon-

tot a döntéshez;c) esetében korábban nem ismert körülményekkel való

együtthatásra is számítani kell vagyd) közvetlen hatása ugyan megítélhetõ, de valószínûsít-

hetõ, hogy idõben és térben olyan járulékos hatásokis felmerülhetnek, amelyek elõzetes értékelése rész-letes és több tudományág általi elemzést igényel.

11. §

A szakértõ a hatásvizsgálati dokumentáció készítése sorána) megvizsgálja az érintett területet, és összegyûjti a vi-

lágörökségi szempontból jelentõs információkat ésdokumentumokat, így különösen a terület állapotvál-tozásáról informáló dokumentációkat, statisztikaiadatokat, hatályos településrendezési eszközöket;

b) összegyûjti a tervezett beavatkozásra vonatkozó in-formációkat és dokumentációkat;

c) feltárja a hazai és nemzetközi analógiákat;d) rövid-, közép- és hosszú távú hatáselemzést készít a

tervezett beavatkozás várható hatásairól, így különö-sen a helyi gazdaságra, valamint az érintett települé-sek lakosságmegtartó képességére gyakorolt hatá-sokról;

e) felméri a hatásviselõket és az azokat érintõ hatásokjellegét és mértékét; valamint

f) látványelemzést készít a történetileg jelentõs rálátá-sokat is tekintetbe véve, ha a beavatkozással össze-függésben a kiemelkedõ egyetemes érték vizuális in-tegritásának kérdése felmerül.

12. §

A hatásvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell:a) a hatásvizsgálati dokumentáció készítése módszeré-

nek, munkafázisainak bemutatását;b) a készítésbe bevont személyek megnevezését szakte-

rületük és megállapításaik megjelölésével;c) a hatásviselõket: a kiemelkedõ egyetemes értéket

hordozó tényezõk, elemek és folyamatok számba-vételét;

d) a hatótényezõket: a tervezett beavatkozás mennyisé-gi és minõségi értelemben is részletes bemutatását –beleértve a beavatkozással kapcsolatos veszélyforrá-sok és a beavatkozással veszélyeztetett értékek

számbavételét is –, kitérve mind a megvalósítás fo-lyamatának, mind pedig a folyamatos fennállás (üze-melés) idõszakára;

e) a hatásokat: a c) és a d) pont szerint bemutatottakegybevetését a biztosan fellépõ, a várható, a lehetsé-ges és a valószínûsíthetõ hatások tételes kimunká-lásával; valamint

f) a szakkérdés megválaszolását a hatásvizsgálat általalátámasztott megállapításokkal és ajánlásokkal,köztük a hatásmérséklõ intézkedésekre vonatkozójavaslatokat.

5. A világörökségi várományos helyszínekkelkapcsolatos eljárás

13. §

(1) Valamely területnek a Világörökségi VárományosHelyszínek Jegyzékébe történõ felvétele a miniszternélkezdeményezhetõ.

(2) A területnek a Világörökségi Várományos Helyszí-nek Jegyzékébe történõ felvétele iránti javaslat tartal-mazza:

a) a javaslattevõ nevét és címét;b) a javaslattevõ képviselõjének nevét és címét;c) a felvételre javasolt helyszín területének megjelölé-

sét [természetben és helyrajzi számmal vagy EOVsíkkoordinátákkal és WGS 84 alapfelületre vonatko-zó földrajzi koordinátákkal fok, perc, másodperc(DMS) formában];

d) a felvételre javasolt helyszín természetvédelmi vagykulturális örökségvédelmi jogszabályok alapjánfennálló védettségének megjelölését;

e) a felvételre javasolt helyszín kiemelkedõ kulturálisvagy természeti értékének megjelölését;

f) a fenntartható használat és kezelés szempontjait, be-leértve az érintett települések vagy településrészekgazdaságát, illetve lakosságmegtartó képességét; va-lamint

g) a javaslat megalapozottságát alátámasztó dokumen-tumokat (különösen fénykép, tanulmány, publikáció).

14. §

(1) A miniszter a beérkezett javaslatok indokoltságánakvizsgálata során a javaslat támogathatósága tekintetébena kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központihivataltól, illetve a javaslat 13. § (2) bekezdés c)–f) pontjá-nak tartalma alapján meghatározott természetvédelmiérintettség esetén a természetvédelemért felelõs minisz-tertõl elõzetes szakmai állásfoglalást kér.

(2) Az (1) bekezdés szerint megkeresettek szakmai ál-lásfoglalásukat a világ kulturális és természeti örökségé-


nek védelmérõl szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tu-dományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenci-ájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfo-gadott egyezmény kihirdetésérõl szóló 1985. évi 21. tör-vényerejû rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) alapjánadják, a megkeresés kézhezvételétõl számított 30 naponbelül.

15. §

Ha a 14. § (1) bekezdés szerint megkeresettek a javasla-tot támogatják, a miniszter azt az állásfoglalással együttvéleményezésre megküldi a világörökségi testületnek.A világörökségi testület a véleményét 30 napon belül ala-kítja ki.

16. §

(1) A miniszter az Egyezmény alapján – a világörökségitestület véleményének figyelembevételével és a javaslat13. § (2) bekezdés c)–f) pontjának tartalma alapján megha-tározott természetvédelmi érintettség esetében a termé-szetvédelemért felelõs miniszter egyetértésével – dönt aVilágörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe törté-nõ felvételrõl, és a felvétel jóváhagyása esetén gondosko-dik a 4. mellékletben meghatározott tartalmú bejelentésidokumentáció elkészítésérõl, továbbá annak az UNESCOVilágörökség Központjához (a továbbiakban: Központ)történõ megküldésérõl, valamint a Vötv. 2. § 7. pontjábanfoglaltak alapján világörökségi várományos helyszín mi-niszteri rendeletben történõ kihirdetésérõl.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott minisz-teri rendelet hatálybalépését követõen haladéktalanul intéz-kedik a bejelentési dokumentáción és megalapozó dokumen-táción alapuló kezelési tervének elkészítése iránt.

17. §

(1) A miniszter a Világörökségi Várományos Helyszí-nek Jegyzékének felülvizsgálatát a Vötv.-ben meghatáro-zott idõközönként, illetve indokolt esetben – így különö-sen névmódosítás, a világörökségi várományos helyszínlehatárolásának módosítása, közös nemzetközi jelöléskezdeményezése vagy ahhoz csatlakozás – hivatalból in-dítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a14–16. §-ban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.

18. §

(1) A miniszter – kiemelkedõ természeti érték esetén atermészetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben –hivatalból vagy a világörökségi testület javaslatára gon-doskodik a világörökségi várományos helyszín Világörök-ség Jegyzékbe történõ felvétele iránti intézkedés meg-tételének elõkészítésérõl.

(2) Amennyiben a miniszter a világörökségi váromá-nyos helyszín Világörökség Jegyzékbe történõ felvételé-nek kezdeményezésérõl hivatalból dönt, az intézkedéstmegelõzõen kikéri a világörökségi testület szakmai véle-ményét.

(3) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott eljá-rása során intézkedik a világörökségi helyszín 5. mellék-letben meghatározott tartalmú – a bejelentési dokumentá-ción és kezelési terven alapuló – felterjesztési dokumentá-ciójának elkészítésérõl, majd annak az UNESCO Világ-örökség Bizottsághoz történõ benyújtásáról.

(4) Amennyiben a világörökségi várományos helyszínkiemelkedõ természeti értékkel bír vagy országos jelentõ-ségû védett természeti területet érint, a világörökségi hely-szín felterjesztési dokumentációjának elõkészítésébe amûködési területével érintett nemzeti park igazgatóságotbe kell vonni.

(5) A miniszter a világörökségi várományos helyszínVilágörökség Jegyzékbe történõ felvételét követõen hala-déktalanul kezdeményezi a Kormánynál a Vötv. 1. mellék-letének módosítását.


19. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel –2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

20. §

A Vötv. 13. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat sorána miniszter megfelelõen alkalmazza a 14–16. § rendelke-zéseit.




A megalapozó dokumentáció tartalmi követelményei

I. BevezetõAlkalmazott fogalmak és módszertan bemutatása.

II. Azonosító adatok1. A világörökségi terület azonosító adatai:

a) a világörökségi helyszín megnevezése, a világörökségi helyszín és a védõövezet határainak leírása és megfelelõméretarányú ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történõ ábrázolása (analóg vagy digitális formá-ban),

b) területi jellemzõk (kiterjedés, méret).2. A kiemelkedõ egyetemes érték összegzése az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott, a Központ által

nyilvántartott alábbi tartalommal:a) rövid leírás,b) a felvétel során elfogadott kritériumok kifejtése,c) az integritás megállapítása,d) a kulturális örökségi védelmet élvezõ világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása,e) védelmi és kezelési elvárások.

III. Leíró rész1. A világörökségi terület leírása:

a) a terület történeti leírása, különös tekintettel a történetében bekövetkezett jelentõs változásokra és a megõrzésicélú beavatkozásokra,

b) a terület védettségségének bemutatása.2. A világörökségi terület használatában és megõrzésében érintett és érdekelt szereplõk (így különösen a világöröksé-

gi gondnokság, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az illetékes önkormányzati és állami fõépítészek, atulajdonosok, a vagyonkezelõk, az egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, az állami szervek, a kutatóintézetek ésegyetemek) felsorolása és bemutatása.

3. A világörökségi terület értékeit és annak kezelését érintõ hatályos jogszabályok felsorolása.

IV. Elemzõ rész1. Társadalmi-gazdasági elemzés (népességi, foglalkoztatottsági, egészségügyi, iskolázottsági, jövedelmi mutatók,

kereslet-kínálat elemzés, az infrastruktúra helyzete, humán kapacitások és pénzügyi források),2. a világörökségi terület ismertségének elemzése,3. turisztikai kínálat és kapcsolatrendszer elemzése,4. a megõrzési állapot elemzése a beavatkozások szükségességének megjelölésével,5. a világörökségi terület megõrzési állapotát fenyegetõ veszélyek és átfogó hatások elemzése (különösen természeti

katasztrófák, klímaváltozás, emberi tevékenység),6. a világörökségi terület értékeivel összefüggõ fejlesztési lehetõségek feltárása, a világörökségi területen hatályos te-

rületrendezési tervek és azok világörökségi kezelési tervvel való összefüggéseinek elemzése a terhelhetõség határainakrögzítésével, ideértve a szellemi kulturális örökséget, kulturális eseményeket, kulturális útvonalakat is,

7. a világörökségi területet, illetve annak kezelését érintõ korábbi és folyamatban lévõ tervek, programok elemzése.

V. Háttéranyagok és elõzmények1. A világörökségi terület értékeivel kapcsolatos történeti és archív adatok, források (szöveges és vizuális), valamint

kutatási eredmények és egyéb dokumentumok felsorolása és elérhetõségük megjelölése.2. Az Egyezmény végrehajtása során az adott helyszínnel kapcsolatban keletkezett hazai vagy nemzetközi dokumen-

tum, így különösen:a) a világörökségi helyszín felterjesztési dokumentációja,b) az UNESCO Világörökség Bizottsága döntései eredeti nyelven és magyar fordításban,c) a tanácsadói és a reaktív monitoring missziók állásfoglalásai,d) az idõszaki jelentéstételek, az állam által a Központnak tett bejelentések, megõrzési állapotjelentések,e) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága és a világörökségi testület döntései,


f) a Kormány és az Országgyûlés részére készített jelentések és beszámolók.3. A helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok világörökségi területet érintõ rendeletei és határozatai.4. Az építészeti-mûszaki tervtanácsok világörökségi területet érintõ jegyzõkönyvei.5. Statisztikai adatok és térképek, különösen a fennálló védettség ábrázolásával.


A kezelési terv részletes tartalmi követelményei

I. Azonosító adatok1. A világörökségi helyszín megnevezése.2. A világörökségi terület határai:

a) a világörökségi helyszín helyrajzi számok szerinti kijelölése vagy határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alap-felületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS),

b) a világörökségi helyszín kiterjedésének megfelelõ méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térké-pen történõ lehatárolása,

c) a világörökségi helyszín védõövezete helyrajzi számok szerinti kijelölése vagy határának EOV síkkoordináták ésWGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában(DMS),

d) a világörökségi helyszín védõövezete kiterjedésének megfelelõ méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topo-gráfiai térképen történõ lehatárolása.

II. A kiemelkedõ egyetemes érték összegzése az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott és a Központ ál-tal nyilvántartott tartalommal:

1. rövid leírás,2. a felvétel során elfogadott kritériumok kifejtése,3. az integritás megállapítása,4. a kulturális örökségi védelmet élvezõ világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása,5. védelmi és kezelési elvárások.

III. A világörökségi helyszín kiemelkedõ egyetemes értéke megõrzésének, fenntartásának és bemutatásának céljai ésstratégiái

A prioritások rögzítése az alábbi területeken:1. kutatás,2. megõrzési állapot javítása (helyreállítás, kezelés, gondozás, felújítás),3. a fenntarthatóság növelése,4. megközelítés, közlekedés,5. bemutatás, látogatók fogadása, turizmus,6. szakmai képzés, továbbképzés,7. oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése,8. környezeti tényezõk, kapcsolatok, klímaváltozás,9. a területrendezési eszközök összhangjának megteremtése,

10. havária,11. kommunikáció.

IV. Kezelési módok, korlátozások, tilalmak részletes leírása1. A világörökségi területet érintõ kezelési módok, különösen az alábbi területeken és esetekben:

a) a megõrzés/védelem,b) a fenntartható/fennmaradást elõsegítõ használat,c) a rendkívüli helyzetek.


2. A kulturális örökség védelmérõl rendelkezõ jogszabályok alapján fennálló védettségbõl eredõ korlátozásoknak éstilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedõ egyetemes értéke szempontjaiból megadott, a világörökségi terület sa-játosságaira figyelemmel megállapított részletes leírása.

3. Amennyiben a világörökségi területen lévõ védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatály-ban, az abban foglalt, a kiemelkedõ egyetemes érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési elõírásokra történõutalások és hivatkozások rögzítése.

V. Társadalmi-szakmai részvétel a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban1. Az érdekeltek és érintettek bevonására szolgáló eszközök (fórumok, mechanizmusok, folyamatok) leírása.2. Eszközök, egyeztetési és kiigazító mechanizmusok:

a) mely esetekben, milyen körben kell az egyeztetést kötelezõen lefolytatni (pl. hatóságok, a tulajdonosok, haszná-lók bevonása stb.),

b) véleménykülönbség esetén milyen további intézkedéseket lehet és kell megtenni.3. Lehetséges konfliktusforrások, konfliktuskezelés.

VI. Finanszírozás1. A világörökségi terület finanszírozási igényét megalapozó

a) sajátos körülmények a IV. pont szerint,b) a világörökségi helyszínhez kapcsolódóan támogatandó elemek, illetve tevékenységek.

2. Az alkalmazandó feltételrendszer definiálása.

VII. Monitoring1. Alapadatok.2. Indikátorok.3. Mechanizmus és folyamatleírás.4. Visszacsatolás.


A világörökségi kezelési kézikönyv tartalmi követelményei

I. A megalapozó dokumentáció, naprakészen frissítve

II. A kezelési tervben foglalt stratégiák és célok elérését szolgáló cselekvési programok, rövid- és középtávú akcióter-vek, különösen az alábbi területeken:

1. kutatás,2. megõrzési állapot javítása (helyreállítás, karbantartás, felújítás),3. a fenntarthatóság növelése,4. megközelítés, közlekedés5. bemutatás, látogatók fogadása, turizmus,6. szakmai képzés, továbbképzés,7. oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelése,8. környezeti tényezõk, kapcsolatok, klímaváltozás,9. havária,

10. kommunikáció.

III. A kezelési terv szerinti folyamatos követõ-figyelés (monitoring) eszközei1. Ellenõrzési listák.2. A 2. melléklet VII. pontja szerinti indikátorok meghatározásával és értékelési szempontjaival kapcsolatos (tudomá-

nyos) elemzés, dokumentáció.3. Egyéb segédletek.


IV. Operatív együttmûködési címlistaNaprakészen vezetett adattár a világörökségi terület kezelésében az állami, az érintett helyi és országos nemzetiségi

önkormányzati, társadalmi, illetve szakmai és tudományos partnerekrõl, beleértve a nemzetközi partnereket is.


A bejelentési dokumentáció tartalma

I. A világörökségi várományos helyszín bejelentési dokumentációja tartalmazza:1. a bejelentési dokumentációt készítõ szerv adatait,2. a bejelentés dátumát,3. a helyszín nevét,4. a helyszín elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal),5. a helyszín leírását,6. a kiemelkedõ egyetemes érték igazolását,7. a kiemelkedõ egyetemes érték kritériumának kiválasztását az alábbi kritériumok közül, valamint a kiválasztott

kritériumok indokolását:a) az emberi alkotószellem mestermûve;b) az emberi értékek egymásra hatásának jelentõs eredménye egy bizonyos idõszakon belül, vagy egy adott kulturá-

lis régióban az építészet vagy a technológia, a monumentális mûvészetek, a várostervezés vagy a tájtervezés terü-letén;

c) egy adott kulturális hagyomány vagy civilizáció egyedi vagy legalább kivételes bizonysága, mely lehet ma is élõvagy már letûnt;

d) kiemelkedõ példája egy épülettípusnak, építészeti vagy technológiai együttesnek vagy tájnak, amely az emberitörténelem jelentõs állomásait vagy állomását illusztrálja;

e) olyan kivételes példája egy hagyományos emberi településnek vagy földhasználatnak, mely reprezentál egy vagytöbb kultúrát vagy ember és környezet egymásra hatását, különösen akkor, amikor ez egy visszafordíthatatlanváltozás eredményeként sérülékennyé vált;

f) közvetlenül összefüggésbe hozható eseményekkel vagy élõ hagyományokkal, eszmékkel vagy hiedelmekkel,mûvészeti vagy irodalmi alkotásokkal, melyek egyetemes jelentõségûek;

g) kiemelkedõ természeti jelenséget vagy különleges természeti szépségû és esztétikai fontosságú területet foglalmagába;

h) kivételes példája a földtörténet nagyobb állomásainak, beleértve a földi élet jeleit, jelentõs, jelenleg is tartó geo-lógiai folyamatokat a földformák vagy jelentõs geomorfikus vagy fiziográfiai tulajdonságok kialakulásában;

i) kiemelkedõ példái jelentõs, jelenleg is tartó ökológiai és biológiai folyamatoknak a földi vagy édesvízi ökoszisz-témák, állat- és növénytársulások kialakulásában és kifejlõdésében;

j) a biológiai sokféleség in situ megõrzésének legfontosabb és legjelentõsebb természeti helyszíne, beleértve a tu-domány vagy megõrzés szempontjából kiemelkedõ egyetemes értékû fenyegetett fajok megõrzését,

8. a hitelesség, illetve az integritás kritériumának való megfelelés meghatározását,9. a hasonló helyszínekkel való összehasonlítást (bemutatva a Vötv.-ben meghatározott Világörökség Jegyzékben

szereplõ vagy nem szereplõ helyszínekkel való hasonlóságokat és azokat a szempontokat, amelyek alapján a javasolthelyszín kiemelkedõ).

II. A várományos nemzetközi sorozatjelölések és a határon átívelõ jelölések esetében a bejelentési dokumentációtartalmazza:

1. a bejelentési dokumentációt készítõ szerv adatait,2. a bejelentés dátumát,3. a Részes Állam nevét,4. a nemzetközi sorozatjelölés vagy határon átívelõ jelölés megnevezését,5. a többi résztvevõ Részes Állam nevét,6. az országonkénti részhelyszínek megnevezését,7. az állam, megye, régió megnevezését,8. a helyszín elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal),9. a nemzetközi sorozatjelölés vagy határon átívelõ jelölés rövid leírását, bemutatását,


10. a részelemek leírását, bemutatását,11. a jelölendõ helyszín egésze tekintetében a kiemelkedõ egyetemes érték indokolását:

a) az I.7. pont a)–j) alpontja szerinti kritériumok kiválasztása,b) a hitelesség, illetve integritás meghatározása,c) a részelemek kiválasztásának indokolása,d) más hasonló helyszínekkel való összehasonlítás.


A világörökségi felterjesztési dokumentáció tartalmaI.Általános leírás:1. a Részes Állam neve,2. az állam, a régió és a megye neve,3. a felterjesztett helyszín neve,4. a felterjesztett helyszín földrajzi koordinátái,5. a felterjesztett helyszín határainak szöveges leírása,6. a felterjesztett helyszín határait és védõövezetét jelölõ, megfelelõ méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topo-

gráfiai térkép, valamint annak A4-es formátumú változata,7. a felterjesztés alapjául szolgáló, a 4. melléklet I.7. pont a)–j) alpontjában meghatározott kritériumok megjelölése,8. a kiemelkedõ egyetemes értékmeghatározás tervezete,9. a helyi szervezet neve és elérhetõsége.

II. Részletes leírás:1. a felterjesztett helyszín beazonosítása (elhelyezkedése, földrajzi meghatározása):a) a felterjesztõ ország neve (és a Részes Állam neve, amennyiben ez eltér),b) az állam, a régió és a megye neve,c) a felterjesztett helyszín neve,d) a felterjesztett helyszín földrajzi koordinátáinak megjelölése [sorozatjelölés esetén a helyszín részeit sorszám

szerint táblázatban kell felsorolni {név, megye vagy kerület, a középpont koordinátái, a felterjesztett terület alap-területe (hektár), a védõövezet alapterülete (hektár), a térkép száma}],

e) a felterjesztett helyszín és a hozzá tartozó védõövezet határait ábrázoló térképek,f) a felterjesztett helyszín és a védõövezet hektárban meghatározott területe.

2. A felterjesztett helyszín leírása:a) a helyszín leírása,b) a helyszín történelme és fejlõdése.

3. A Világörökség Jegyzékbe történõ felvétel iránti kérelem indokolása:a) rövid összefoglalás,b) a 4. melléklet I. 7. pont a)–j) alpontjában meghatározott kritérium megjelölése és annak indokolása,c) az integritás meghatározása,d) a hitelesség meghatározása [a 4. melléklet I. 7. pontjának a)–f) alpontjaiban meghatározott kritériumok eseté-

ben],e) védelmi és kezelési elvárások,f) összehasonlító elemzés,g) javasolt kiemelkedõ egyetemes érték meghatározása.

4. A felterjesztett helyszín megõrzési állapota és a felterjesztett helyszínt érintõ tényezõk bemutatása:a) a felterjesztett helyszín jelenlegi megõrzési állapota (fizikai állapot, fenyegetõ veszélyek),b) a felterjesztett helyszínt érintõ tényezõk

ba) a fejlesztési nyomás (pl. beavatkozások, adaptálások, mezõgazdaság, bányászat),bb) a környezeti terhelések (pl. szennyezés, éghajlatváltozás, elsivatagosodás),bc) a természeti katasztrófák (pl. földrengés, árvíz, tûzvész) és katasztrófa-készültség,bd) a világörökségi helyszín felelõs látogatása,


be) a felterjesztett helyszínen és annak védõövezetében élõ lakosság száma.

5. A felterjesztett helyszín védelme és kezelése:

a) tulajdonviszonyok,

b) a védettség megjelölése,

c) a védettségbõl eredõ intézkedések megvalósításának eszközei,

d) a felterjesztett helyszínre vonatkozó tervek (pl. regionális vagy helyi tervek, megõrzési terv, idegenforgalmi fej-lesztési terv),

e) a felterjesztett helyszín kezelési terve vagy egyéb kezelési rendszer,

f) a finanszírozási források és szintek,

g) a megõrzési és kezelési technikákhoz szükséges szakértelem és képzés, valamint annak forrásai,

h) a látogatók kiszolgálására vonatkozó szolgáltatások és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra,

i) a felterjesztett helyszín bemutatására és népszerûsítésére vonatkozó stratégia és programok,

j) a személyi állomány és szakértelem (szakmai, technikai háttér).

6. Monitoring:

a) a megõrzési állapot mérésének kulcsmutatói (indikátor, periodicitás, a rögzítés helye),

b) a felterjesztett helyszín ellenõrzésére vonatkozó adminisztratív intézkedések,

c) az elõzõ jelentések eredményei.

7. Dokumentáció:

a) fényképek és audiovizuális anyagok és az azok felhasználására vonatkozó meghatalmazás,

b) a védettségre vonatkozó szövegek, a kezelési terv vagy dokumentált kezelési rendszer másolata és egyéb, a fel-terjesztett helyszínre vonatkozó releváns tervek kivonatai,

c) a felterjesztett helyszínre vonatkozó legfrissebb jegyzékek, leltárok, valamint azok tárolásának, archiválásánakhelye, címe,

d) bibliográfia.

8. Az illetékes szervek elérhetõségei:

a) a felterjesztést készítõ szervezet adatai,

b) a hivatalos helyi szervezet,

c) egyéb helyi intézmények,

d) a felterjesztett helyszínhez kapcsolódó hivatalos honlapok elérési útvonala.


A Kormány 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendeleteaz oktatási igazolványokról

A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tör-vény 94. § (3) bekezdés d), i) és p) pontjában, valamint afelsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §(5a), (5d), (6a), (6d) bekezdésében, és a 153. § (1) bekez-dés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptör-vény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörébeneljárva a következõket rendeli el:

1. Az oktatási igazolvány

1. §

(1) Az oktatási igazolvány a Nemzeti Egységes Kártya-rendszer (a továbbiakban: NEK-rendszer) specifikációnakmegfelelõ igazolvány, melynek fajtái

a) diákigazolvány,b) pedagógusigazolvány,c) oktatói igazolvány.(2) Az oktatási igazolvány egyedi azonosítóval kezelt

elektronikus adathordozó egységgel (a továbbiakban:adatchip) ellátott közokirat, amely a biztonsági okmányokvédelmének rendjérõl szóló kormányrendelet hatálya alátartozik.

(3) E rendelet vonatkozásában jogosulton az egyes iga-zolványfajtákra vonatkozó alcímekben meghatározottszemélyek köre értendõ.

2. §

(1) Az oktatási igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza:a) a jogosult arcképét (a továbbiakban: fénykép),b) a jogosult családi és utónevét, születési helyét és ide-

jét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, 14. életévétbetöltött jogosult esetében az aláírását,

c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben(a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) és afelsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény-ben (a továbbiakban: felsõoktatásról szóló törvény)meghatározott azonosító számot,

d) az igazolvány kiállításának napját és az érvényesít-hetõség évét,

e) érvényességre vonatkozó adatot,f) az igazolvány egyedi azonosítóját (igazolványszám,

adatchip azonosító),g) az igazolvány fajtájának megnevezését.(2) A (1) bekezdésben meghatározott adatokon felül az

diákigazolvány tartalmazza:a) azon – legfeljebb két – intézmény nevét és székhelyét

(település nevét), amellyel a jogosult tanulói, hallga-tói jogviszonyban áll,

b) a munkarend megjelölését a 14. § (2) bekezdése sze-rinti felirattal.

(3) Az intézmény székhelye helyett – a jogosult kéré-sére – az a telephely is feltüntethetõ, ahol az oktatás, kép-zés ténylegesen folyik. A nem magyar oktatási intéz-ménnyel tanulói, hallgatói jogviszonyban álló jogosult di-ákigazolványa a „külföldi intézményben tanul” megjelö-lést tartalmazza, azzal, hogy a nem magyar oktatási intéz-mény magyarországi telephelye esetén a telephely címe ajogosult kérelmére feltüntetésre kerül.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott adatokon felül apedagógus- és oktatói igazolvány tartalmazza azon intéz-mény(ek) nevét és székhelyét, amellyel a pedagógus vagyoktató közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonybanáll, azzal, hogy legfeljebb két intézmény tüntethetõ fel.

3. §

(1) Az oktatási igazolványok a kiállítás napjától számí-tott 8. évig érvényesíthetõk.

(2) A kedvezményekre vonatkozó jogosultságot az ér-vényesítés igazolja.

2. Az oktatási igazolvánnyal kapcsolatos feladatokellátói

4. §

(1) Az oktatási igazolványok nyilvántartásával és adat-kezelésével kapcsolatos, e rendeletben meghatározott fel-adatokat az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: adatkezelõ)látja el.

(2) Az adatkezelõ az (1) bekezdésben meghatározottfeladatát az adatfeldolgozókkal és a közremûködõ intéz-ményekkel együttmûködve az e rendeletben foglaltakszerint látja el.

5. §

(1) Az adatfeldolgozók a feladataikat az adatkezelõszakmai felügyelete alatt – külön megállapodásban rögzí-tettek szerint – látják el.

(2) Az oktatási igazolvánnyal kapcsolatos feladatokkalösszefüggésben

a) az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó informatikaifejlesztési és üzemeltetési, továbbá ügyfélszolgálatifeladatokat adatfeldolgozóként az Educatio Társa-dalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt FelelõsségûTársaság (a továbbiakban: Educatio NKft.),

b) az oktatási igazolványok megszemélyesítésével, agyártás, elõállítás koordinációjával, a terjesztéssel ésa logisztikával kapcsolatos adatfeldolgozói feladato-


kat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatá-sok Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH),

c) az oktatási igazolványok és érvényesítõ matricákfizikai elõállításával kapcsolatos adatfeldolgozóifeladatokat a Pénzjegynyomda Zártkörûen MûködõRészvénytársaság (a továbbiakban: Pénzjegy-nyomda Zrt.)

látja el.(3) Az adatfeldolgozók az oktatási igazolványok elõál-

lítási, megszemélyesítési folyamatának nyomon követésételektronikus rendszerben folyamatosan és teljes körûenbiztosítják az adatkezelõ és a közremûködõ intézményekszámára.

(4) Az e rendeletben felsorolt kedvezmények kommuni-kációjáról, továbbá az oktatási igazolványhoz kapcsolódó,állam által nem garantált (kereskedelmi) kedvezményekszervezésérõl, kiépítésérõl és az ehhez kapcsolódó jogokteljes körû hasznosításáról az adatkezelõ a Nemzeti Üdülé-si Szolgálat Korlátolt Felelõsségû Társaság bevonásávalgondoskodik.

6. §

Az oktatási igazolvány igénylésében közremûködõ in-tézmény (a továbbiakban: közremûködõ intézmény):

a) a közoktatásban kiadásra kerülõ oktatási igazolványesetében a közoktatásról szóló törvény szerinti neve-lési-oktatási és fejlesztõ iskolai oktatás feladatát el-látó intézmény,

b) a felsõoktatásban kiadásra kerülõ oktatási igazol-vány esetében a felsõoktatásról szóló törvény 1. szá-mú mellékletében szereplõ intézmény,

c) a nem magyar oktatási intézménnyel tanulói, hallga-tói jogviszonyban álló személy oktatási igazolványaesetében az adatkezelõ,

d) a 19. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultakesetében a fogadó intézmény,

e) a 23. § b) pontjában meghatározott személyek oktatá-si igazolványának cseréje, pótlása és a közoktatásrólszóló törvény 122. § (3) bekezdése szerinti intéz-ményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottszemélyek oktatási igazolványainak kiadása eseté-ben a közoktatási feladatkörében eljáró fõvárosi ésmegyei kormányhivatal.

7. §

(1) Az adatkezelõ oktatási igazolvánnyal összefüggõfeladatai:

a) az oktatási igazolványok igényléséhez, érvényesíté-séhez és adminisztrációjához szükséges nyomtatvá-nyok elektronikus formátumban történõ elérhetõ-ségének biztosítása,

b) a közremûködõ intézmény és az adatfeldolgozókszámára az oktatási igazolvány igénylések nyomonkövetésére alkalmas nyilvántartás biztosítása, azegyes munkafolyamatok felügyelete,

c) a közremûködõ intézmények által megküldött okta-tási igazolvány igények adatfeldolgozókhoz történõtovábbítása,

d) a 8. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetése,e) az oktatási igazolvány jogosulthoz határidõben törté-

nõ eljuttatásának ellenõrzése,f) a fényképet és az aláírást kivéve az oktatási igazolvá-

nyon szereplõ személyes adatok kezelése,g) a közremûködõ intézménytõl beérkezõ oktatási iga-

zolvány igazgatási szolgáltatási díjak kezelése ésnyilvántartása,

h) az oktatási igazolvánnyal kapcsolatos tájékoztatásbiztosítása,

i) az oktatási igazolványhoz kapcsolódó kedvezményeknyújtóinak az igazolványok érvényességére vonat-kozó tájékoztatás nyújtása,

j) az oktatási igazolvány érvényességével vagy érvény-telenségével kapcsolatos hatósági ügyekben történõeljárás,

k) a fenti feladatok ellátásához szükséges fejlesztésekmegvalósítása, különösen az ezekhez kapcsolódóelektronikus rendszerek kialakítása és üzemeltetése,

l) az oktatási igazolványokhoz kapcsolódó, a közremû-ködõ intézményt terhelõ feladatok végrehajtásánakés az oktatási igazolványok igénylésével kapcsolatostanulói, hallgatói panaszok megalapozottságánakvizsgálata, szabálytalanság észlelése esetén a vonat-kozó jogszabályok alapján szükséges intézkedésekmegtétele,

m) az a)–l) pontba tartozó hatósági feladatok és szolgál-tatások folyamatainak minõségfejlesztése, minõség-biztosítása.

(2) A közremûködõ intézmény:a) az adatkezelõ által meghatározott módon adatot kö-

zöl az oktatási igazolvány igénylésének, érvényesí-tésének egyes folyamataival kapcsolatban,

b) a fel nem használt érvényesítõ matricát biztonságo-san, elzárva tárolja,

c) részt vesz az oktatási igazolványok igénylésében, azigazgatási szolgáltatási díjának beszedésében, keze-lésében,

d) érvényesíti a használatban lévõ és bevonja az ér-vénytelen oktatási igazolványokat,

e) vezeti a 9. §-ban meghatározott nyilvántartást,f) belsõ szabályzatban szabályozza az oktatási igazol-

ványok, az érvényesítõ matricák és az egyéb nyom-tatványok kezelésére vonatkozó szabályokat,

g) vezetõje kijelöli az oktatási igazolvány érvényesíté-se, bevonása és a jogszabályban elõírt további fel-adatok megvalósításának végrehajtásáért felelõs sze-mélyt,

h) kiadja a 12. §-ban meghatározott igazolást.


3. Az adatkezelõ és a közremûködõ intézmény általvezetett nyilvántartás

8. §

(1) Az adatkezelõ a közoktatásról szóló törvény 2. szá-mú mellékletének

a) A pedagógusigazolvány,b) A diákigazolványalcímeiben felsorolt adatokról a (3) bekezdésben meg-

határozott nyilvántartást vezet.(2) Az adatkezelõ a felsõoktatásról szóló törvénya) 35. § (5)–(5d) bekezdésében ésb) 35. § (6)–(6d) bekezdésébenfelsorolt adatokról a (3) bekezdésben meghatározott

nyilvántartást vezet.(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott nyilvántartása) az oktatási igazolvány igényléséhez szükséges, a

közoktatásról szóló törvényben és a felsõoktatásrólszóló törvényben meghatározott személyes adatokat,

b) a közremûködõ intézmények adatait,c) az oktatási igazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott

érvényesítõ matrica sorszámát,d) az igénylések beérkezésének tényét és idejét,e) az adatfeldolgozás és elõállítás során végrehajtott va-

lamennyi mûvelet tényét és idejét,f) az érvényesítõ matricák megrendelésére és a megren-

delések teljesítésére vonatkozó adatokat,g) a közremûködõ intézmények által megküldött jelen-

tés alapján a kiadott, bevont és érvénytelenített okta-tási igazolványok egyedi azonosítóját,

h) a 39. § alapján megfizetett díjakat,i) a közremûködõ intézmény által a 12. § szerint kiadott

igazoláson szereplõ adatokattartalmazza.

9. §

A közremûködõ intézmény által vezetett nyilvántartása) az elektronikus igénylésrõl kinyomtatott és a jogo-

sulttal vagy törvényes képviselõjével aláíratott ellen-õrzõ adatlapot,

b) az igénylés elküldésének tényét és idejét,c) az adatfeldolgozó adatszolgáltatása alapján az okta-

tási igazolvány egyedi azonosítóját,d) az érvényesítõ matricák megrendelésének tényét és

idejét,e) a megrendelt érvényesítõ matricák megérkezésének

tényét és idejét,f) az oktatási igazolvány érvényesítésének tényét és

idejét, a kiadott érvényesítõ matrica sorszámát,g) az oktatási igazolvány bevonásának okát, tényét és

idejét,h) az oktatási igazolvány egyedi adatchip azonosítóját,

i) a 39–40. § alapján megfizetett díjakat,

j) a 12. § szerinti igazolás adatait

tartalmazza.

4. Az oktatási igazolvány igénylésére vonatkozóáltalános szabályok

10. §

(1) Oktatási igazolvány

a) az oktatási igazolványra jogosító jogviszony fennál-lásának ideje alatt,

b) az elveszett, megsemmisült, megrongálódott oktatásiigazolvány helyett,

c) a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékleté-nek A pedagógusigazolvány alcímében meghatáro-zott munkakörökbõl nyugállományba helyezett sze-mély által idõbeli korlátozás nélkül

igényelhetõ.

(2) Amennyiben a közremûködõ intézmény adataibanváltozás következik be, és ez a változás az oktatási igazol-ványokhoz kapcsolódó jogokat és kedvezményeket nemérinti, a jogosult nem köteles új oktatási igazolványtigényelni.

11. §

(1) A jogosultnak – figyelemmel az (2)–(5) bekezdés-ben foglaltakra – azonos fajtájú oktatási igazolványbólegyidejûleg csak egy érvényes oktatási igazolványa lehet.

(2) Többes tanulói jogviszony esetén az az iskola a köz-remûködõ intézmény, ahol a tanuló a tankötelezettségétteljesíti. Ennek hiányában a közremûködõ intézményeksorrendjét az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelezõ,más sajátos) határozza meg.

(3) Több oktatási intézménnyel való egyidejû hallgatóijogviszony esetén a közremûködõ intézmények sorrendjéta képzés munkarendje (nappali, esti, levelezõ, távoktatás)határozza meg.

(4) Egyidejûleg fennálló tanulói és hallgatói jogviszonyesetén a közremûködõ intézmények sorrendjét az oktatás,képzés munkarendje (nappali, esti, levelezõ, más sajátos,távoktatás) határozza meg.

(5) Többes pedagógusi vagy többes oktatói jogviszonyesetén az az intézmény a közremûködõ intézmény, amely-ben a pedagógus vagy az oktató a munkaideje nagyobb há-nyadát teljesíti. Ha ez nem állapítható meg, az az intéz-mény a közremûködõ intézmény, amelyikkel a jogosulta foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát korábban létesí-tette.


12. §

(1) Az igényelt oktatási igazolvány kiadásáig a közre-mûködõ intézmény a jogosult kérésére a mellékletbenmeghatározott igazolást (a továbbiakban: igazolás) ad ki,mely igazolja az oktatási igazolványra, valamint ahhozkapcsolódóan

a) a 15. § (1) bekezdésben,b) a 24. §-ban,c) a 29. §-banfoglaltakra való jogosultságot.(2) Az igényelt diákigazolvány kiadásáig kiállított iga-

zolás a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmé-nyekrõl szóló kormányrendelet szerinti ideiglenesdiákigazolványnak minõsül.

(3) Az igazolás – a 21. § (3) bekezdésben meghatározottigazolás kivételével – a kiállításától számított 60 napigérvényes.

5. A diákigazolványra jogosultak köre

13. §

(1) Diákigazolványra jogosulta) a közoktatásról szóló törvény szerinti iskolai felada-

tot ellátó intézmény tanulója, beleértve a fejlesztõfelkészítésben vagy fejlesztõ iskolai oktatásbanrészesülõt is,

b) a felsõoktatásról szóló törvény 1. számú mellékleté-ben szereplõ felsõoktatási intézménnyel hallgatóijogviszonyban álló hallgató,

c) azon magyar állampolgárságú vagy a Magyarországterületén külön törvény alapján szabad mozgás éstartózkodás jogával rendelkezõ, bevándorolt vagyletelepedett személy, aki a Magyarország területénkívüli országban székhellyel rendelkezõ közoktatási,felsõoktatási intézménnyel tanulói, hallgatói jogvi-szonyban áll (a továbbiakban: nem magyar oktatásiintézménnyel jogviszonyban álló tanuló, hallgató),

d) a kormányközi és más oktatási együttmûködési meg-állapodás vagy egyezmény alapján magyarországioktatási intézményben tanuló, részképzésben résztvevõ külföldi tanuló, hallgató,

e) a Balassi Intézetben képzésben részt vevõ személy.(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogo-

sultság feltétele az is, hogy az ott meghatározott oktatásiintézmény azon országban, ahol mûködik, államilag elis-mert oktatási intézmény legyen. Az adatkezelõ hivatalbólvizsgálja, hogy a külföldön mûködõ intézmény államilagelismert oktatási intézménynek minõsül-e.

(3) A tanuló diákigazolványára a tanulói jogviszonymegszûnését követõ október 31-ig jogosult, kivéve,amennyiben a nem tanköteles tanulónak félévkor megszû-nik a tanulói jogviszonya. Ebben az esetben a tanuló diák-igazolványra az adott tanév március 31-ig jogosult.

(4) Abban az esetben, ha a hallgatóa) hallgatói jogviszonya az I. félévben szûnik meg, a

hallgatói jogviszonyának megszûnését követõmárcius 31-ig

b) hallgatói jogviszonya a II. félévben szûnik meg, ahallgatói jogviszonyának megszûnését követõoktóber 31-ig

jogosult diákigazolványra.(5) E rendelet vonatkozásában a Balassi Intézetben kép-

zésben részt vevõ személy – a Diákigazolvány igénylésealcím kivételével – hallgatónak minõsül.

6. A diákigazolvány

14. §

(1) A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelezõ,távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.

(2) A diákigazolványok típusait az igazolványon feltün-tetett felirat különbözteti meg: a nappali oktatás és képzésmunkarendje szerinti diákigazolványt „nappali”, az estioktatás és képzés munkarendje szerinti diákigazolványt„esti”, a levelezõ oktatás és képzés munkarendje szerintidiákigazolványt „levelezõ”, a közoktatásban a más sajátosmunkarend, valamint a felsõoktatásban a távoktatásimunkarend szerinti diákigazolványt „távoktatás” feliratjelöli.

(3) A jogosult részére az oktatás és képzés munkarend-jének megfelelõ – a (2) bekezdésben meghatározott – diák-igazolványt kell kiállítani, azzal, hogy az alapfokú mûvé-szetoktatási intézmény tanulója a levelezõ oktatás munka-rendje szerinti oktatási igazolványra jogosult.

7. A diákigazolványhoz kapcsolódó jogokés kedvezmények

15. §

(1) A diákigazolványa) a tanulói, hallgatói jogviszonynak a diákigazolvá-

nyon jelölt oktatási intézménnyel való fennállását,b) a jogszabályban meghatározott utazási, kulturális és

egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosult-ságot,

c) a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabályszerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosult-ságot,

d) a diákigazolványhoz kapcsolódó, állam által nem ga-rantált (kereskedelmi) kedvezményekre valójogosultságot,

igazolja.


(2) A diákigazolvánnyal igénybe vehetõ, külön jogsza-bályban meghatározott kedvezmények megváltoztatása-kor ki kell kérni a Hallgatói Önkormányzatok OrszágosKonferenciája, valamint az Országos Köznevelési Tanácsvéleményét.

8. A diákigazolvány igénylése

16. §

(1) A felsõoktatásban a diákigazolvány – a (3) bekez-désben foglalt kivétellel – csak elektronikus módonigényelhetõ.

(2) A felsõoktatási intézménybe beiratkozott hallgató adiákigazolvány igénylést a közremûködõ intézmény tanul-mányi rendszerében kezdeményezi.

(3) Amennyiben a jogosult nem rendelkezik tanulmányirendszer hozzáféréssel, abban az esetben a diákigazolványiránti igényét a közremûködõ intézménynek jelenti be.

(4) A jogosult az intézmény által meghatározott módonmegfizeti a 39. §-ban meghatározott díjat a közremûködõintézmény részére.

(5) A közremûködõ intézmény ellenõrzi a (2) és (4) be-kezdésben foglaltak teljesítését – szükség esetén felhívja ahallgatót a hiányok pótlására –, és a hiánytalan igénylésneka közremûködõ intézményhez érkezését követõ 15 naponbelül

a) rögzíti a tanulmányi rendszer vagy az adatkezelõ ál-tal a közremûködõ intézmény rendelkezésére bocsá-tott felület használatával a diákigazolvány igénylé-sének és a díj befizetésének tényét, és

b) az intézmény képviseletére jogosult személy hitele-síti az igénylést és továbbítja azt az adatkezelõrészére.

(6) Az igénylésrõl a (3) bekezdésben meghatározottesetben a közremûködõ intézmény az adatkezelõ általmeghatározott felületrõl ellenõrzõ adatlapot nyomtat,melyet a hallgató aláír.

(7) A diákigazolvány-igénylések csak abban az esetbentekinthetõk érvényesnek, ha a közremûködõ intézményszerepel az adatkezelõ által vezetett intézményi adatbázis-ban. A közremûködõ intézményeket tartalmazó adatbázismódosítása az adatkezelõ felé, az adatkezelõ általmeghatározott módon tett bejelentéssel lehetséges.

(8) Az adatkezelõ a közremûködõ intézmény által azigénylés során feltöltött és továbbított hallgatói adatokatösszeveti a felsõoktatási információs rendszerben (a to-vábbiakban: FIR) szereplõ adatokkal. Amennyiben aFIR-ben tárolt adatok eltérnek az igénylésben és a közre-mûködõ intézmény nyilvántartásában szereplõ adatoktól,a közremûködõ intézmény köteles a 34. §-ban foglaltakszerint eljárni.

17. §

(1) A közoktatásban a tanuló, kiskorú tanuló esetében atörvényes képviselõje a diákigazolvány iránti igényét aközremûködõ intézménynek jelenti be.

(2) A jogosult a közremûködõ intézmény által meghatá-rozott módon befizeti a 39. §-ban meghatározott díjat aközremûködõ intézmény részére.

(3) A közremûködõ intézmény ellenõrzi a (2) bekezdés-ben foglaltak teljesítését, szükség esetén felhívja a jogo-sultat a hiányok pótlására. A közremûködõ intézmény azigényléstõl – hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesíté-sétõl – számított 8 napon belül

a) a diákigazolvány e-igénylés kliens szoftver (a továb-biakban: igénylõ felület) vagy az akkreditált iskolaiadminisztrációs rendszer (a továbbiakban: IAR)használatával a diákigazolvány igénylésének és a díjbefizetésének tényét rögzíti,

b) az elektronikusan rögzített igénylésrõl ellenõrzõadatlapot nyomtat, melyet a 14. éven felüli jogosult-tal, 14. éven aluli jogosult esetében annak törvényesképviselõjével aláírat,

c) az intézmény képviseletére jogosult személy továb-bítja az elektronikus igénylést, aláírja az igénylõ fe-lület vagy az IAR segítségével nyomtatott fedõlapot,és továbbítja azt az adatkezelõ részére.

(4) Az adatkezelõ ingyenesen biztosítja a közoktatás in-formációs rendszere (a továbbiakban: KIR) honlapján azigénylõ felülethez a hozzáférést azon közremûködõ intéz-mény számára, amely a 2011/2012. tanév elsõ napját meg-elõzõen nem volt jogosult IAR állami támogatásból törté-nõ beszerzésére, vagy jogosult volt, de nem szerzett beilyen rendszert. Az igénylõ felületen az adatkezelõ megnem változtatható módon biztosítja a közremûködõ intéz-mény számára a KIR-ben nyilvántartott és a diákigazol-vány elõállításához szükséges intézményi és tanulóiadatokat.

(5) A diákigazolvány-igénylések csak abban az esetbentekinthetõk érvényesnek, ha az igénylést továbbító közre-mûködõ intézmény szerepel az adatkezelõ által vezetett in-tézményi adatbázisban. A közremûködõ intézményekettartalmazó adatbázis módosítása az adatkezelõ felé azadatkezelõ által meghatározott módon tett bejelentéssel le-hetséges.

(6) A közoktatási diákigazolvány igénylése esetén azIAR az igénylés során feltöltött tanulói adatokat összevetia KIR-ben szereplõ adatokkal. Amennyiben a KIR-ben tá-rolt adatok eltérnek az igénylésben és a közremûködõ in-tézmény nyilvántartásában szereplõ adatoktól, az igényléstovábbítását megelõzõen a közoktatási intézmény kötelesaz adatváltozást a külön jogszabályban meghatározott mó-don bejelenteni.


18. §

(1) A nem magyar oktatási intézménnyel jogviszonybanálló jogosult a diákigazolvány iránti igényét az adatkeze-lõnek mint közremûködõ intézménynek jelenti be. A diák-igazolvány igényléséhez be kell nyújtani a tanulói, hallga-tói jogviszony kezdetét és az oktatás, képzés munkarendjétigazoló dokumentumot.

(2) A jogosult az oktatási intézmény által meghatározottmódon megfizeti a 39. §-ban meghatározott díjat a közre-mûködõ intézmény részére.

(3) A közremûködõ intézmény ellenõrzi az (1)–(2) be-kezdésben foglaltak teljesítését, szükség esetén felhívja atanulót a hiányok pótlására. A közremûködõ intézmény azigényléstõl – hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesíté-sétõl – számított 8 napon belül

a) az igénylõ felület használatával a személyi okmá-nyok adatai és a benyújtott dokumentumok alapján adiákigazolvány-igénylést és a díj befizetésénektényét rögzíti,

b) az elektronikusan rögzített igénylésrõl ellenõrzõadatlapot nyomtat, melyet a jogosulttal aláírat,

c) az intézmény képviseletére jogosult személy továb-bítja az elektronikus igénylést, aláírja az igénylõ fe-lület segítségével nyomtatott fedõlapot, és továbbítjaazt az adatkezelõ részére.

19. §

(1) A kormányközi és más oktatási együttmûködésimegállapodás vagy egyezmény alapján magyarországi ok-tatási intézményben tanuló, részképzésben részt vevõ kül-földi tanuló, hallgató, továbbá a Balassi Intézetben kép-zésben részt vevõ személy a diákigazolvány iránti igényéta közremûködõ intézménynek jelenti be.

(2) Az igényléssel egyidejûleg a jogosult a közremûködõintézmény által meghatározott módon megfizeti a 39. §-banmeghatározott díjat a közremûködõ intézmény részére.


a) az igénylõ felület használatával a személyi okmá-nyok adatai alapján a diákigazolvány-igénylést és adíj befizetésének tényét rögzíti,


c) az intézmény képviseletére jogosult személy továb-bítja az elektronikus igénylést, aláírja az igénylõ fe-lület segítségével nyomtatott fedõlapot, és továbbítjaazt az adatkezelõ részére.

(4) Ha az (1) bekezdésben, valamint a 18. § (1) bekezdé-sében meghatározottak szerinti jogosult nem rendelkezikoktatási azonosító számmal, a diákigazolvány iránti igé-

nyét az oktatási azonosító szám megállapítására irányulókérelemmel együtt nyújthatja be. Ebben az esetben a jogo-sult a diákigazolvány iránti kérelemmel hozzájárulásátadja ahhoz, hogy az Oktatási Hivatal a diákigazolvány elõ-állításához szükséges személyes adatait a közoktatásrólszóló törvény 2. számú mellékletében, valamint a felsõ-oktatásról szóló törvény 35. §-ában meghatározott módonés ideig kezelhesse.

20. §

(1) A 17–19. § szerinti diákigazolvány-igénylések ese-tében az igénylõ felület vagy az IAR használatával rögzí-tett igénylések továbbítása kizárólag elektronikus alapon,a közremûködõ intézmény képviseletére jogosult személyáltal elektronikus aláírással hitelesítve történhet. Az elekt-ronikus aláírás – amennyiben a közremûködõ intézmény2013. január 1. napján nem rendelkezett más hitelesítésiszolgáltatással – kizárólag az Educatio NKft. által mûköd-tetett hitelesítési szolgáltatáson keresztül valósulhat meg.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 17. § (3) bekezdésc) pontjában és (4) bekezdésében, a 18. § (3) bekezdésc) pontjában és a 19. § (3) bekezdés c) pontjában meghatá-rozottaktól eltérni csak az adatkezelõ külön írásbeli enge-délyével, az abban meghatározott módon lehet.

21. §

(1) A közremûködõ intézmény a diákigazolványra jogo-sultnak a diákigazolvány igénylése nélkül – a 12. §-banmeghatározott – igazolást ad ki,

a) ha a diákigazolvány nem tartalmazza az oktatás, agyakorlati képzés tényleges helyszínét, ebben azesetben a helyszínt az igazoláson kell feltüntetni,

b) az 6. § a)–b) pontjában meghatározott intézménynem magyar állampolgárságú tanulójának, hallgató-jának, ha tizenkét hónapnál rövidebb idõtartamraszóló ösztöndíjjal folytatja tanulmányait,

c) annak a jogosultnak, aki tanulói, hallgatói jogviszo-nyának megszûnését követõen, de a diákigazolványérvényességi idejének lejárata elõtt elveszíti diákiga-zolványát, vagy diákigazolványa a jogosultságokigazolására alkalmatlanná válik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetbenaz igazoláson az intézmény és a munkarend rovatot a jogo-sult elõzõ diákigazolványa alapján kell kitölteni.

(3) A közremûködõ intézmény a jogosult tanulói, hall-gatói jogviszonya megszûnésekor a diákigazolvány 38. §(1) bekezdésének a) pontja szerinti bevonásával egyidejû-leg a 12. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást ad ki,mely a 13. § (3)–(4) bekezdése szerinti diákigazolványravaló jogosultság megszûnésének idõpontjáig érvényes.


22. §

Amennyiben a jogosult egyidejûleg több oktatási intéz-ménnyel áll tanulói, hallgatói jogviszonyban, és ezen in-tézmények nevét és székhelyét a 2. § (2) bekezdése szerintfel kívánja tüntetni a diákigazolványán, erre irányuló ké-relmét a közremûködõ intézménynél a diákigazolványigénylésével egyidejûleg bemutatott tanulói, hallgatóijogviszony igazolással kezdeményezheti.

9. A pedagógusigazolvány

23. §

Pedagógusigazolványra jogosulta) a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékleté-

nek A pedagógusigazolvány alcímében meghatáro-zott személy,

b) a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékleté-nek A pedagógusigazolvány alcímében meghatáro-zott munkakörökbõl nyugállományba helyezettszemély.

10. A pedagógusigazolványhoz kapcsolódó jogokés kedvezmények

24. §

A pedagógusigazolványa) a közoktatásról szóló törvény 19. § (5) bekezdésében

szabályozott kedvezmények igénybevételére valójogosultságot,

b) a pedagógusigazolványhoz kapcsolódó, állam általnem garantált (kereskedelmi) kedvezményekre valójogosultságot

igazolja.

11. A pedagógusigazolvány igénylése

25. §

(1) A pedagógusigazolvány-igénylések esetében azigénylõ felület vagy az IAR használatával rögzített igény-lések továbbítása kizárólag elektronikus alapon, a közre-mûködõ intézmény képviseletére jogosult személy általelektronikus aláírással hitelesítve történhet. Az elektroni-kus aláírás, amennyiben a közremûködõ intézmény 2013.január 1. napján nem rendelkezett más hitelesítési szolgál-tatással, kizárólag az Educatio NKft. által mûködtetetthitelesítési szolgáltatáson keresztül valósulhat meg.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 26. § (3) bekezdésc) pontjában és (4) bekezdésében meghatározottaktól el-

térni csak az adatkezelõ külön írásbeli engedélyével, azabban meghatározott módon lehet.

26. §

(1) A pedagógusigazolványra jogosult az igazolványiránti igényét a közremûködõ intézménynek jelenti be.

(2) A jogosult a közremûködõ intézmény által meghatá-rozott módon megfizeti a 39. §-ban meghatározott díjat aközremûködõ intézmény részére.


a) az igénylõ felület vagy az IAR használatával a peda-gógusigazolvány igénylésének és a díj befizetésénektényét rögzíti,


c) az intézmény képviseletére jogosult személy továb-bítja az elektronikus igénylést, aláírja az igénylõ fe-lület vagy az IAR segítségével nyomtatott fedõlapot,és továbbítja azt az adatkezelõ részére.

(4) Az adatkezelõ ingyenesen biztosítja a KIR honlap-ján az igénylõ felülethez a hozzáférést azon közremûködõintézmény számára, amely 2011. szeptember 1. napjátmegelõzõen nem volt jogosult IAR állami támogatásbóltörténõ beszerzésére, vagy jogosult volt, de nem szerzettbe ilyen rendszert. Az igénylõ felületen az adatkezelõ megnem változtatható módon biztosítja a közremûködõ intéz-mény számára a KIR-ben nyilvántartott és a pedagógus-igazolvány elõállításához szükséges intézményi és peda-gógus adatokat.

(5) A pedagógusigazolvány-igénylések csak abban azesetben tekinthetõk érvényesnek, ha az igénylést továbbítóközremûködõ intézmény szerepel az adatkezelõ által kar-bantartott intézményi adatbázisban. A közremûködõ intéz-ményeket tartalmazó adatbázis módosítása az adatkezelõfelé, az adatkezelõ által meghatározott módon tett bejelen-téssel lehetséges.

(6) A 23. § b) pontja szerinti jogosult esetében a pedagó-gusigazolvány igénylések csak abban az esetben tekinthe-tõk érvényesnek, ha a jogosult igazolja, hogy pedagógusmunkakörbõl ment nyugdíjba, továbbá ha az utolsó mun-kahelyként megnevezett munkáltató szerepel vagy szere-pelt a KIR adatbázisában.

(7) Ha a 23. § b) pontja szerinti vagy a közoktatásrólszóló törvény 122. § (3) bekezdésében meghatározott in-tézményekben foglalkoztatott jogosult nem rendelkezikoktatási azonosító számmal, a pedagógusigazolvány irántiigényét az oktatási azonosító szám megállapítására irányu-ló kérelemmel együtt nyújthatja be. A kérelem benyújtásá-val egyidejûleg a jogosult munkáltatói igazolással igazol-ja, hogy pedagógus munkakörben foglalkoztatják. Ebben


az esetben a jogosult a pedagógusigazolvány iránti kére-lemmel hozzájárulását adja ahhoz, hogy az adatkezelõ apedagógusigazolvány elõállításához szükséges személyesadatait a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellék-letében meghatározott módon és ideig kezelhesse.

(8) A pedagógusigazolvány igénylése esetén az IAR azigénylés során feltöltött személyes adatokat összeveti aKIR-ben szereplõ adatokkal. Amennyiben a KIR-ben tá-rolt adatok eltérnek az igénylésben és a közremûködõ in-tézmény nyilvántartásában szereplõ adatoktól, akkor azigénylés továbbítása elõtt a közremûködõ intézmény köte-les az adatváltozásokat a jogszabályban meghatározottmódon bejelenteni.

27. §

Amennyiben a pedagógus egyidejûleg több oktatási in-tézménnyel áll pedagógusigazolványra jogosító jogvi-szonyban, és ezen intézmények nevét és székhelyét fel kí-vánja tüntetni a pedagógus igazolványon, erre irányuló ké-relmét a közremûködõ intézménynél a pedagógusigazol-vány igénylésével egyidejûleg bemutatott munkáltatóijogviszony igazolással kezdeményezheti.

12. Az oktatói igazolvány

28. §

Oktatói igazolványra jogosult a felsõoktatásról szólótörvény 35. § (5) bekezdésében meghatározott személy.

13. Az oktatói igazolványhoz kapcsolódó jogokés kedvezmények

29. §

Az oktatói igazolvány igazoljaa) a felsõoktatásról szóló törvény 95. § (3)–(4) bekezdé-

sében szabályozott kedvezmények igénybevételérevaló jogosultságot,

b) az oktatói igazolványhoz kapcsolódó, állam általnem garantált (kereskedelmi) kedvezményekre valójogosultságot.

14. Az oktatói igazolvány igénylése

30. §

(1) A felsõoktatásban oktatói igazolvány – a (3) bekez-désekben foglalt kivétellel – csak elektronikus módonigényelhetõ.

(2) A jogosult – a (3) bekezdésben meghatározott kivé-tellel – az oktatói igazolványigénylést a közremûködõ in-tézmény tanulmányi rendszerében az oktatói igazolványigénylés funkció használatával kezdeményezi.

(3) Amennyiben a jogosult nem rendelkezik tanulmányirendszer hozzáféréssel, abban az esetben az oktató az okta-tói igazolvány iránti igényét a közremûködõ intéz-ménynek jelenti be.

(4) Az igényléssel egyidejûleg a jogosult a közremû-ködõ intézmény által meghatározott módon megfizeti a39. §-ban meghatározott díjat a közremûködõ intézményrészére.

(5) A közremûködõ intézmény ellenõrzi a (2) és (4) be-kezdésben foglaltak teljesítését – szükség esetén felhívjaaz oktatót a hiányok pótlására –, és a hiánytalan igénylésközremûködõ intézményhez érkezését követõ 15 naponbelül

a) a tanulmányi rendszer vagy az adatkezelõ által a köz-remûködõ intézmény rendelkezésére bocsátott felü-let használatával a diákigazolvány igénylésének és adíj befizetésének tényét rögzíti,

b) az intézmény képviseletére jogosult személy hitele-síti az igénylést és továbbítja azt az adatkezelõrészére.

(6) Az igénylésrõl a (3) bekezdésben meghatározottesetben a közremûködõ intézmény ellenõrzõ adatlapotnyomtat, melyet az oktató ír alá.

(7) Az oktatói igazolvány igénylése csak abban az eset-ben tekinthetõ érvényesnek, ha a közremûködõ intézményszerepel az adatkezelõ által karbantartott intézményi adat-bázisban. A közremûködõ intézményeket tartalmazó adat-bázis módosítása az adatkezelõ felé, az adatkezelõ általmeghatározott módon tett bejelentéssel lehetséges.

(8) Az adatkezelõ a közremûködõ intézmény által azigénylés során feltöltött és továbbított oktatói adatokatösszeveti a FIR-ben szereplõ adatokkal. Amennyiben aFIR-ben tárolt adatok eltérnek az igénylésben és a közre-mûködõ intézmény nyilvántartásában szereplõ adatoktól,a közremûködõ intézmény köteles 34. §-ban foglaltakszerint eljárni.

31. §

Amennyiben az oktató egyidejûleg több oktatási intéz-ménnyel áll oktatói igazolványra jogosító jogviszonyban,és ezen intézmények nevét és székhelyét a 2. § (2) bekez-dése szerint fel kívánja tüntetni az oktatói igazolványán,erre irányuló kérelmét a közremûködõ intézménynél azoktatói igazolvány igénylésével egyidejûleg bemutatottmunkáltatói jogviszony igazolással kezdeményezheti.


15. Az oktatásiigazolvány-igénylés feldolgozása,az oktatási igazolvány elõállítása és kiadása

32. §

Ha az igénylésre szolgáló felületen rögzített adatokat aközremûködõ intézmény hitelesítette, az adatkezelõ 15 na-pon belül továbbítja az oktatásiigazolvány-igénylést azEducatio NKft. közremûködésével a KEK KH-nak.

33. §

Az oktatási igazolvány elõállításának ideje az igénylés-nek az adatkezelõhöz történõ beérkezésétõl számított leg-feljebb 45 nap. A KEK KH gondoskodik az igénylés ada-tainak ellenõrzésérõl a személyi- és lakcímnyilvántartásalapján, és az igénylés adataihoz megfelelõ fénykép és alá-írás hozzárendelésérõl, valamint az oktatási igazolvány-nak a jogosult igénylésben megadott címére történõ eljut-tatásáról. A KEK KH az igazolvány megküldésével egy-idejûleg értesíti a közremûködõ intézményt a postázott ok-tatási igazolványok kiküldésérõl az igazolvány számának,egyedi adatchip azonosító számának és a postázás dátu-mának megküldésével.

34. §

(1) Az oktatási igazolvány kiadására irányuló kérelemhiányosnak minõsül abban az esetben, ha

a) a KEK KH nyilvántartásában – a jogosultnak felró-ható okból – nem található az igénylés adataihozhozzárendelhetõ érvényes fénykép vagy aláírás,

b) a közremûködõ intézmény az oktatási igazolványigazgatási szolgáltatási díját határidõben nem fizettemeg,

c) a 16. § (8) bekezdésében és a 30. § (8) bekezdésébenfoglaltak szerint a FIR-ben tárolt adatok eltérnek azigénylésben szereplõ és a közremûködõ intézménytanulmányi rendszerében tárolt adatoktól.

(2) Hiányos igénylés esetén az adatkezelõ a hiány észle-lésétõl számított tizenöt napon belül elektronikus úton– megfelelõ határidõ tûzésével – felhívja a fizetésre kötele-zettet a hiánypótlásra, azzal, hogy

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetbenszólítsa fel a jogosultat, hogy a jogszabályban meg-határozott módon pótolja a KEK KH nyilvántartásá-ban hiányzó fényképet vagy aláírást,

b) fizesse meg az oktatási igazolvány igazgatási szol-gáltatási díját,

c) a külön jogszabályban meghatározott módon jelentsebe az adatváltozásokat.

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja esetében a hiánypótlásaz igénylésnek az igénylésre szolgáló felületen történõ is-mételt rögzítésével és továbbításával teljesíthetõ. Ebbenaz esetben a hiánypótlás a megrendelés teljesítésének ha-tárideje szempontjából új igénylésnek minõsül.

(4) Az igényléstõl vagy a megrendeléstõl eltérõ adato-kat tartalmazó oktatási igazolványt, továbbá a rendeltetés-szerû használatra alkalmatlan állapotban érkezett oktatásiigazolványt (a továbbiakban: hibás oktatási igazolvány) ajogosult eljuttatja a közremûködõ intézménynek újragyár-tás céljából. A hibás oktatási igazolványról a közremûkö-dõ intézmény másolatot készít, majd elektronikus útonmegküldi az adatkezelõnek, mellékelve az igénylés ellen-õrzõ adatlapjának másolatát, valamint az újragyártásra irá-nyuló kérelmet. A hibás oktatási igazolványt az intézményjegyzõkönyv felvétele mellett megsemmisíti és a jogosultkérelmére igazolást ad ki. Az adatkezelõ – az adatfeldol-gozók segítségével – megállapítja az eltérés okát, és gon-doskodik a megfelelõ adattartalmú, hibátlan oktatási iga-zolvány elõállításáról és a jogosulthoz történõ eljuttatásá-ról a kérelem átvételét követõ negyvenöt napon belül.A hibás oktatási igazolvány újragyártásának teljes költsé-gét az viseli, akinek terhére a hiba felróható, ennek eldön-tésére az oktatási igazolvány igénylés ellenõrzõ adatlapjaés az adatok átadásakor rögzített adattartalom szolgál.

(5) A közoktatásban kiadható oktatási igazolvány és atanulmányi rendszerrel nem rendelkezõ felsõoktatási in-tézményben kezdeményezett oktatási igazolvány igénylé-se esetén a közremûködõ intézmény felel azért, hogy azigénylés során továbbított adatok megfeleljenek a szemé-lyi adatokat és a lakcímet igazoló hatósági okiratokbanfoglaltaknak.

(6) A tanulmányi rendszerrel rendelkezõ felsõoktatásiintézmények által továbbított felsõoktatási oktatási igazol-vány igénylése esetén a jogosult felel az oktatási igazol-vány elkészítésének alapjául szolgáló adatok valóságtar-talmáért. A jogosult által szolgáltatott valótlan adatokalapján valótlan adattartalommal elõállított oktatási iga-zolvány kicserélésének teljes költsége a jogosultat terheli.

16. Az oktatási igazolvány érvényesítése

35. §

(1) A közremûködõ intézmény a kiadott oktatási igazol-ványok érvényesítését hologramos érvényesítõ matricafelragasztásával és az elektronikus érvényesítés érdekébenaz adatkezelõ felé tett, a 36. § (6) bekezdésében meghatá-rozott bejelentéssel végzi.

(2) E rendelet hatályba lépését megelõzõen kiadott di-ákigazolványok esetében az oktatási igazolványok érvé-nyesítését a közremûködõ intézmény hologramos érvé-nyesítõ matrica felragasztásával végzi.


(3) Az érvényesítõ matrica tartalmazza érvényességé-nek idõtartamát, valamint a közoktatásban a matrica sor-számát, felsõoktatásban a matrica sorszámát és azintézmény és kar betûkódját.

(4) A pedagógus- és oktatói igazolvány érvényességemegszûnik, ha a jogosult igazolvány használatára jogosítójogviszonya megszûnik.

36. §

(1) Az érvényesítés határidejea) közoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében

október 31. napja,b) felsõoktatásban kiadható oktatási igazolvány eseté-

ben az I. félévre érvényes érvényesítõ matrica eseténoktóber 31. napja a II. félévre érvényes érvényesítõmatrica esetén március 31. napja.

(2) Az oktatási igazolványok érvényesítéséhez szüksé-ges érvényesítõ matricákat a közremûködõ intézmény kö-teles megrendelni az érvényesítõ matrica igénylõlapjánakkitöltésével és annak az adatkezelõ részére elektronikusúton történõ eljuttatásával

a) közoktatási intézmények esetében július 15-ig,b) felsõoktatási intézmények esetében az I. félévi ér-

vényesítõ matricák tekintetében július 15-ig, a II. fél-évre érvényes érvényesítõ matricák tekintetébendecember 15-ig.

(3) Az adatkezelõ gondoskodik a megrendelések teljesí-tésérõl postai úton, a közoktatásban és a felsõoktatásban azI. félévi érvényesítõ matricák tekintetében szeptember 1-igés a felsõoktatásban a II. félévre érvényes érvényesítõmatricák tekintetében február 1-ig.

(4) A közremûködõ intézmény szükség szerint továbbiérvényesítõ matricákat rendelhet megrendelésének elektro-nikus úton az adatkezelõhöz történõ eljuttatásával. Ezeketa megrendeléseket az adatkezelõ az átvételt követõ 30 na-pon belül postai úton teljesíti a közremûködõ intézményköltségén.

(5) A jogosult számára jogviszonya szünetelésének idõ-tartama alatt (kivéve a jogviszony megszûnésétõl az érvé-nyességi idõ lejáratáig terjedõ idõszakot) a közremûködõintézmény nem továbbít oktatási igazolvány igénylést ésnem érvényesíti a jogosult oktatási igazolványát.

(6) Az érvényesítés tényét és a kiadott érvényesítõ mat-rica sorszámát az intézmény köteles az érvényesítés határ-idejétõl számított 10 napon belül az igényléshez alkalma-zott elektronikus felületen keresztül az adatkezelõ feléjelenteni.

(7) Az adott tanévben fel nem használt érvényesítõ mat-ricákat a közremûködõ intézmény a tanévet követõ no-vember 30-ig megsemmisíti. A megsemmisítés tényérõl ésa megsemmisített matricák darabszámáról a közremûködõintézmény jegyzõkönyvet vesz fel, amit köteles irattárábanmegõrizni.

37. §

(1) A tanköteles tanulók diákigazolványa érvényesítõmatrica nélkül is érvényes azon tanévet követõ október31. napjáig, amely tanévben a tanuló a tanköteles kor felsõhatárát betölti.

(2) A nyugállományba helyezett pedagógus pedagógus-igazolványa az igazolvány érvényesíthetõségének évéigérvényes. Az igazolvány az érvényességre vonatkozó adathelyén az igazolvány érvényesíthetõségének évét tartal-mazza.

17. Az oktatási igazolvány bevonása

38. §

(1) A közremûködõ intézmény köteles haladéktalanulbevonni – és ennek érdekében a jogosultat felszólítani akorábban kiadott az oktatási igazolványának beszolgálta-tására – a következõ esetekben:

a) amennyiben az igazolványra jogosító jogviszonymegszûnik,

b) az igazolás kiadásakor.(2) A közremûködõ intézmény köteles a bevont oktatási

igazolványt 30 napon belül megsemmisíteni, és a megsem-misítésrõl készített jegyzõkönyvet megõrizni.

(3) A bevont oktatási igazolványok egyedi azonosítójáta közremûködõ intézmény a bevonást követõ 8 napon be-lül az adatkezelõ által meghatározott módon átadja azadatkezelõnek.

18. Az oktatási igazolvány díja

39. §

(1) Az oktatási igazolványért a jogosult igazgatási szol-gáltatási díjat (a továbbiakban: díj) fizet.

(2) Az oktatási igazolvány díja 1400 forint.(3) Az oktatási igazolvány díja térítési díjat és intézmé-

nyi díjat tartalmaz. A térítési díjat az oktatási igazolvány ésaz érvényesítõ matrica elõállításával, az oktatási igazol-vány igénylés teljesítéséhez kapcsolódó adatkezeléssel,adatfeldolgozással, megszemélyesítéssel és fizikai elõállí-tással kapcsolatban felmerülõ költségek fedezésére kellfordítani.

(4) A térítési díj az oktatási igazolvány esetében 1300 fo-rint, amely az adatkezelõ bevételét képezi. Az adatkezelõés az adatfeldolgozók külön megállapodásban rögzítik adíj megosztásának szabályait.

(5) Az oktatási igazolvány díjából az intézményi díj ok-tatási igazolványonként 100 forint, amely a közremûködõintézmény bevétele. Az adatkezelõ a közremûködõ intéz-mény által elektronikusan továbbított igénylések adatke-zelõhöz érkezését követõ 5 napon belül az oktatási igazol-


ványok díjainak 100 forinttal csökkentett részérõl összesí-tett elektronikus számlát állít ki, és küld meg a közremûkö-dõ intézmény részére, melyet a közremûködõ intézmény10 napon belül köteles kiegyenlíteni.

(6) Az e szakaszban szabályozott díjak az igénylés el-utasítása, visszavonása, érvénytelenítése esetén nem ke-rülnek visszafizetésre a jogosult részére.

40. §

(1) A jogosult a matrica elvesztése esetén 3500 forintotköteles megfizetni a közremûködõ intézmény részére.

(2) A közremûködõ intézmény nem továbbítja az okta-tási igazolványigénylést vagy nem érvényesíti a jogosultoktatási igazolványát, amíg a jogosult a (1) és bekezdés-ben meghatározott díjat meg nem fizeti.

(3) Ha az oktatási igazolvány cseréje – kivéve a 10. §(2) bekezdését – a közremûködõ intézmény fenntartójánaka felsõoktatási vagy iskolai feladatot ellátó intézménytérintõ döntése miatt vált szükségessé, az oktatási igazol-vány díja a fenntartót terheli. Amennyiben az oktatási iga-zolványon szereplõ személyes adatok is megváltoztak, azoktatási igazolvány díja a jogosultat terheli.


41. §

(1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétel-lel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja, a 2. § (3) bekez-dése, a 6. § e) pontja, a 8. § (1) bekezdés a) pontja, a 8. § (2)bekezdés a) pontja, a 10. § (1) bekezdés c) pontja, a 11. §(5) bekezdése, a 12. § b)–c) pontja, a 23–24. §, a 26–29. §,a 30. § (1)–(7) bekezdése, a 31. §, a 35. § (4) bekezdése,valamint a 37. § (2) bekezdése 2012. augusztus 15-én léphatályba.

(3) A 16. § (8) bekezdése, a 20. §, a 25. §, a 30. § (8) be-kezdése, a 34. § (1) bekezdés c) pontja, a 34. § (2) bekez-dés c) pontja, valamint a 43. § 2013. január 1-jén léphatályba.

(4) A 44. § 2014. március 31-én lép hatályba.

42. §

(1) Ezt a rendeletet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel– a hatálybalépését megelõzõen benyújtott, folyamatbanlévõ diákigazolvány igénylésekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépését megelõzõen benyújtottközoktatási diákigazolvány igénylések tekintetében a di-ákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet – azigénylés benyújtásának idõpontjában hatályos – rendel-kezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépését megelõzõen kiadott pe-dagógusigazolványokat a közremûködõ intézmény 2013.szeptember 15-éig köteles hivatalból díjmentesen az e ren-deletben foglaltak szerint kicserélni.

(4) E rendelet hatályba lépését megelõzõen kiadott di-ákigazolványok az arra való jogosultság megszûnéséig aze rendeletben szabályozott módon érvényesíthetõek.

(5) E rendelet hatálybalépését megelõzõen kiadott ide-iglenes diákigazolványok az azokon feltüntetett érvényes-ségi idõig, de legfeljebb 2012. február 29. napjáig érvé-nyesek, ezt követõen a közremûködõ intézmény kötelesazokat haladéktalanul bevonni és megsemmisíteni.

(6) E rendelet hatálybalépését megelõzõen a doktorje-löltek számára kiadott diákigazolványok legfeljebb 2012.március 31. napjáig érvényesek. 2012. március 31. napjátkövetõen azonban a közremûködõ intézmény köteles ezendiákigazolványokat bevonni és megsemmisíteni, valaminte rendeletben foglaltak szerint az adatkezelõ felé jelenteni.

(7) A NEK oktatási igazolványokra vonatkozó specifi-kációjának közzétételéig az oktatási igazolványokra vo-natkozó mûszaki (technikai) elõírásokat a KEK KHhatározza meg.

43. §

(1) E rendelet 17. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a kö-vetkezõ rendelkezés lép:

„c) az intézmény képviseletére jogosult személy a 20. §(1) bekezdés rendelkezései szerint hitelesíti az elektroni-kus igénylést és továbbítja az adatkezelõ felé.”




„c) az intézmény képviseletére jogosult személy a 20. §(1) bekezdése szerint hitelesíti az elektronikus igénylést éstovábbítja az adatkezelõ felé.”



44. §

E rendelet 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ ren-delkezés lép:

„(1) A közremûködõ intézmény a kiadott oktatási iga-zolványok érvényesítését az adatkezelõ felé tett 36. §(6) bekezdésében meghatározott bejelentéssel végzi.”


45. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályátveszti a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm.rendelet.

(2) 2012. április 1. napján hatályát veszti a közforgalmúszemélyszállítási utazási kedvezményekrõl szóló 85/2007.(IV. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „doktor-jelölti”, 3. § (1) bd) pontjában a „doktorjelöltje”, 1. számú

melléklet „Tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszonyalapján igénybe vehetõ utazási kedvezmények” alcímébena „doktorjelölti”, 1. számú melléklet 15. pontjában a„doktorjelölt” szöveg.

(3) 2012. augusztus 15. napján hatályát veszti a közok-tatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásárólszóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 1–3/A. §-a.



Melléklet a 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Igazolás

Igazolás sorszáma: ……………….1) A jogviszonyt igazoló intézmény

a) neve:b) székhelyének címe:c) az oktatás, képzés tényleges helyének címe (ha az eltér a székhely címétõl) 1:

2) Igazolás típusa:diákigazolvány helyett pedagógusigazolvány helyett oktatói igazolvány helyett

kiállított kiállított kiállított

3) A jogosulta) neve:b) születési helye és ideje:c) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben vagy a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott

azonosító száma:d) lakcíme2:e) tanuló/hallgató esetén az igénybevett oktatás, képzés munkarendje 3:

nappali esti levelezõ távoktatás más sajátos

4) Az igazolás kiállításának oka4:a) az oktatási igazolvány kiállítása folyamatban vanb) a tanulói/hallgatói jogviszony megszûnt, de a diákigazolványra való jogosultság fennáll

5) Az igazolás kiállításának célja5: igazolja, hogy a fent nevezett személy az oktatási igazolványokról szóló kormányrendeletben megha-tározott kedvezmények igénybevételére a 6. pontban meghatározott idõpontig jogosult

6) Az igazolás érvényességének ideje6: …... (év) ....... (hó) ...... (nap)

......................(település neve), …... (év) ....... (hó) ...... (nap)

bélyegzõ lenyomataaz intézmény vezetõjének vagy az általa

megbízott személynek az aláírása

1 Az alapító okiratban szerepelõ azon telephely címe, ahol a tanuló iskolai oktatásban részesül. Ha a tanuló több feladatellátási helyen veszi igénybe az okta-tást, akkor azt a telephelyet kell megadni, ahol a legmagasabb óraszámban tanul.

2 Az utazási kedvezmény igénybevétele szempontjából érintett lakcím lehet az állandó lakóhely vagy a tartózkodási hely teljes címe.3 A megfelelõ rész aláhúzandó!4 A megfelelõ rész aláhúzandó!5 Az igazolás kiállításának célja nem változtatható meg! A megfelelõ rész aláhúzandó!6 Az igazolás érvényességi ideje a 4. a) pont esetén 60 nap. A 4. b) pont esetén a kiadott igazolás érvényességi ideje a jogviszony elsõ félév végén történõ

megszûnése esetén a megszûnést követõ március 31. napja, a jogviszony második félév végén történõ megszûnése esetén a megszûnést követõ október31. napja.

A Kormány 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletea Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl, valamint

a közigazgatási, rendészeti és katonai felsõoktatásrólszóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes

rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemrõl, vala-mint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsõoktatásrólszóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdésa)–c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,

a 21. § tekintetében a köztisztviselõk jogállásáról szóló1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjábanés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör-vény 95. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állomá-nyú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. éviXLIII. törvény 342. § (1) bekezdés c) és f) pontjában ka-pott felhatalmazás alapján,

a 23. § tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 3. pontjában kapottfelhatalmazás alapján,

a 24. § és a 29. § c) pontja tekintetében a felsõoktatásrólszóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés2–3., 5., 7–15., 18. és 20. pontjaiban kapott felhatalmazásalapján,

a 25. § tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 12–13. pontjá-ban kapott felhatalmazás alapján,

a 26. § tekintetében a kötelezõ egészségbiztosítás ellátása-iról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésp) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. § tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 20. pontjábankapott felhatalmazás alapján,

a 28. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébenmegállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkot-mány 35. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fel-adatkörében eljárva,

a 29. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló2010. évi CXXX. törvény 10. § (4) bekezdésében kapottfelhatalmazás alapján,

a 29. § b) pontja tekintetében a felsõoktatásról szóló2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 16. és17. pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásárólszóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a) ésf) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. § d) pontja tekintetében az államháztartásról szóló2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontjá-ban kapott felhatalmazás alapján

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapí-tott feladatkörében eljárva a következõ rendeletet alkotja:

I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A felsõoktatásról szóló törvény és a felsõoktatásbanrészt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõegyes térítésekrõl szóló jogszabály rendelkezéseit e rende-letben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

II. FEJEZETA FENNTARTÓI TESTÜLET ÉS HIVATALAMÛKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

2. §

(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban:Egyetem) Fenntartói Testülete (a továbbiakban: FT) szük-ség szerint ülésezik. Az ülés összehívását bármely tagkezdeményezheti.

(2) Az FT ülésén a tagok és az FT hivatalának vezetõjevesz részt. Az FT ülés állandó, tanácskozási jogú meghí-vottja a külpolitikáért felelõs miniszter által vezetett mi-nisztérium képviselõje. Részt vehet továbbá a tag által errefelkért szakértõ, valamint a tagok által közösen meghatá-rozott személy is, ha részvételük elõsegíti a megalapozottdöntéshozatalt.

(3) Az FT ülése akkor határozatképes, ha mindháromtagja jelen van. Valamely tag akadályoztatása esetén, a tes-tület két tag jelenlétében is határozatképes, amennyibena jelen nem lévõ tag vállalja, hogy 3 napon belül elektroni-kus levelezõ rendszeren vagy postai úton megküldi kézzelaláírt szavazatát. Sürgõs döntési helyzetben bármely tagkezdeményezheti az elektronikus levelezõ rendszerenvagy postai úton történõ elõterjesztést és a szavazást.

3. §

Az FT ügyvivõ feladatai:a) ellátja az FT egységes képviseletét,b) az FT által átruházott körben gyakorolja a munkálta-

tói jogokat a rektor és az FT hivatalának vezetõjefelett,

c) vezeti az FT ülését,d) gondoskodik az FT ülésének összehívásáról, a napi-

rend, az elõterjesztések és a határozati javaslatokelõkészítésérõl,

e) gondoskodik a szavazás megszervezésérõl, a határo-zat és a jegyzõkönyv elkészítésérõl, valamint

f) gyakorolja a kiadmányozási jogokat az FT nevében.


4. §

(1) Az FT hivatalának vezetõjét az FT bízza meg.(2) Az FT hivatalának feladatai:a) elvégzi a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges

elõkészítõ és elemzõ munkát,b) elõkészíti az FT döntéseit, az FT határozatait iktatja,

irattárazza, kiadmányozásra elõkészíti és biztosítjaazok biztonságos tárolását,

c) biztosítja az FT ügyvivõ feladatainak szervezését ésadminisztrációját,

d) folyamatos kapcsolatot tart a fenntartó minisztériu-mok e feladatra kijelölt szervezeti egységeivel,az Egyetemmel, amelyek részére a meghozott hatá-rozatokról tájékoztatást ad, valamint

e) az FT mûködéséhez szükséges egyéb kapcsolattartá-si feladatokat lát el.

5. §

Az FT és hivatala mûködésének részletes szabályaitaz FT által elfogadott ügyrend határozza meg.

III. FEJEZETAZ EGYETEM FINANSZÍROZÁSÁNAKSPECIÁLIS SZABÁLYAI

6. §

(1) Az Egyetem költségvetésével összefüggõ irányításijogköröket a közigazgatás-fejlesztésért felelõs minisztergyakorolja.

(2) Az Egyetemre a közigazgatási, rendészeti és katonaiképzési területre vonatkozóan nem alkalmazandók a felsõ-oktatás hallgatói, képzési, tudományos és fenntartási célútámogatásának szabályai.

(3) Az Egyetem mûködéséhez a közigazgatás fejleszté-séért felelõs miniszter által vezetett minisztérium költség-vetési fejezetében meghatározottakon túl a fenntartókmegállapodás alapján biztosítanak támogatást, amely elõ-irányzat-átadással és a fenntartók költségvetésében terve-zett módon is történhet. A megállapodásokat az éves költ-ségvetésrõl szóló törvény Országgyûléshez történõ be-nyújtását megelõzõen meg kell kötni.

(4) Az Egyetem mûködéséhez az oktatásért felelõs mi-niszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezeté-bõl a felsõoktatásról szóló törvényben meghatározottakszerint pályázati úton, illetve megállapodás alapján adhatótámogatás.

IV. FEJEZETAZ EGYETEM HALLGATÓINAK JUTTATÁSAIVALÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ EGYESTÉRÍTÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

7. §

Az Egyetem hallgatónak juttatási és térítési szabályaitekintetében az alábbi fogalmak alatt – a felsõoktatásbanrészt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõegyes térítésekrõl szóló jogszabály értelmezõ rendelkezé-seiben meghatározottaktól eltérõen – a következõket kellérteni:

1. árva: az a hallgató, akinek a szülei elhunytak és el-tartásáról más személy nem gondoskodik;

2. félárva: az a hallgató, akinek egy szülõje elhunyt;3. családfenntartó: az a hallgató, aki legalább egy

gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik,vagy legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja;

4. nagycsaládos: az a hallgató, akinek legalább két el-tartott testvére van, vagy eltartóin (eltartóján) kívül leg-alább két vele egy háztartásban élõ személy havi jövedel-me nem éri el a minimálbér összegét;

5. saját bevétel: az NKE törvény 37. §-a szerinti térítésidíj, továbbá az intézményi szabályzatban meghatározottszolgáltatási díj, valamint az Egyetem vállalkozási tevé-kenységének eredménye, gazdasági társaságtól kapott tá-mogatásból származó bevétele, továbbá a pályázat útjánkifejezetten ösztöndíj fizetésére kapott támogatás;

6. közszolgálati ösztöndíjas hallgató: az Egyetem ren-dészeti képzésben részt vevõ ösztöndíjas hallgatója, vala-mint azon hallgatója, akit nem terhel képzési költségtérí-tés, illetve önköltség fizetési kötelezettség.

8. §

(1) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal – ha jog-szabály másként nem rendelkezik – az Egyetem köt ösz-töndíjszerzõdést.

(2) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra a felsõoktatá-si jogszabályok által az állam által támogatott hallgatókravonatkozó, képzés keretében igénybe vehetõ szolgáltatá-sok szabályai vonatkoznak.

(3) A honvéd tisztjelöltek juttatásaira az e juttatásokatmegállapító jogszabályokat és az azok alapján megkötésrekerülõ ösztöndíjszerzõdést kell alkalmazni azzal, hogy ré-szükre a 12. § a) pont ab), ac) alpontjaiban és a b) pontbc) alpontjában meghatározott támogatások is nyújthatók.

(4) A Magyar Honvédség és a fegyveres szervek hivatá-sos és szerzõdéses állományú hallgatóinak juttatásairaaz e juttatásokat megállapító jogszabályokat kell alkal-mazni azzal, hogy a rendészeti képzésben nappali munka-


rendben részt vevõ hivatásos állományú hallgatók alapil-letményre jogosultak, amelynek kifizetésére az állomány-illetékes rendvédelmi szerv jogosult.

(5) Az Egyetem rendészeti képzésben részt vevõ ösz-töndíjas hallgatóinak juttatásaira – a biztonsági szakirányhallgatói kivételével – az e juttatásokat megállapító jog-szabályokat, az Egyetem térítési és juttatási szabályzatát,valamint a rendvédelmi szervvel kötött ösztöndíjszerzõ-dést kell alkalmazni azzal, hogy e hallgatók részére a pénz-beli juttatást az ösztöndíjszerzõdést megkötõ szerv folyó-sítja. A nappali munkarendben részt vevõ hallgatók részé-re a 12. § a) pont ab), ac) alpontjaiban és a b) pont bc) al-pontjában meghatározott támogatások is nyújthatók.

9. §

(1) Az ösztöndíj magában foglaljaa) a hallgatói juttatást ésb) az Egyetem által térítésmentesen biztosított szolgál-

tatásokat.(2) A hallgatói juttatások számításának szabályait az FT

határozza meg.(3) Az e rendelet szerinti közszolgálati ösztöndíjas jog-

állásban és a honvédtiszti alap- és mesterképzésben eltöl-tött képzési idõ nem számít bele a felsõoktatási jogszabá-lyok szerint számított támogatási idõbe. Az államilag tá-mogatott felsõoktatási képzési idõ nem számít beleaz e rendelet szerinti közszolgálati ösztöndíjas képzésiidõbe, illetve a honvédtiszti alap- és mesterképzés képzésiidejébe.

10. §

(1) A hallgató tanulmányi teljesítménye alapján –az Egyetem térítési és juttatási szabályzatában meghatáro-zottak szerint – mentesíthetõ a fizetési kötelezettség alól.

(2) Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezményvagy halasztott fizetési lehetõség az Egyetem térítési ésjuttatási szabályzatában meghatározott szankciós befizeté-sek alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben valórészvétel alapján.

(3) A fizetési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódókérelmeket az Egyetem szervezeti és mûködési szabályza-ta szerint létrehozott bizottság bírálja el.

11. §

A hallgató részérea) szociális alapú támogatás az Egyetemnek a Nemzeti

Közszolgálati Egyetemrõl, valamint a közigazgatási,

rendészeti és katonai felsõoktatásról szóló 2011. éviCXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE törvény)36. § (1)–(2) bekezdése,

b) teljesítmény alapú támogatás az Egyetemnekaz NKE törvény 36. § (1) bekezdése

szerint nyújtott költségvetési támogatása terhére nyújt-ható.

12. §

Az Egyetem a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre állóforrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel:

a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, amely lehetaa) tanulmányi ösztöndíj,ab) köztársasági ösztöndíj,ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti

ösztöndíj,b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, amely lehet

ba) rendszeres szociális ösztöndíj,bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,bc) a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati

Ösztöndíj intézményi része,bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,be) alaptámogatás,bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása,

c) doktorandusz ösztöndíjra,d) egyéb, az Egyetem térítési és juttatási szabályzatá-

ban meghatározott ösztöndíj kifizetésére, valaminte) az intézményi mûködési költségek finanszírozására,

amely lehetea) a jegyzet-elõállítás támogatása, elektronikus tan-

könyvek, tananyagok és a felkészüléshez szük-séges elektronikus eszközök beszerzése, vala-mint a fogyatékossággal élõ hallgatók tanulmá-nyait segítõ eszközök beszerzése,

eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevé-kenység támogatása,

ec) kollégium fenntartása, mûködtetése,ed) kollégiumi férõhely bérlése, kollégiumi felújítás,

továbbáee) a hallgatói önkormányzat mûködésének támoga-

tása.

13. §

A közszolgálati ösztöndíjas, illetve költségtérítésesképzési forma közötti átsorolásról szóló döntést a tanévvégén a képzési idõszak lezárását követõen, de legkésõbba következõ képzési idõszak kezdetét megelõzõ 40 nappalkell meghozni.


1. A fenntartók által mûködtetett kollégiumok,szállók alapszolgáltatásai, a kérhetõ térítési díjlegmagasabb összege, a kollégium komfortfokozatszerinti osztályba sorolásának feltételei

14. §

(1) A kollégiumi férõhelyeket komfortfokozat szerintkell besorolni. A kollégiumi szabályoknak meg nem fele-lõ, hallgatói elhelyezést szolgáló épület szálló megneve-zéssel mûködik. A szállókra a (2)–(3) bekezdésben foglal-takat nem kell alkalmazni. Szállónak kollégiummá minõ-sítése abban az esetben lehetséges, ha a szállót mûködtetõa (2)–(3) bekezdésben foglaltakat biztosítja.

(2) A komfortfokozat szerinti besorolás során az épületállapotát, a vizesblokkokkal való ellátottságát és az egyhelyiségben elhelyezett hallgatók számát kell figyelembevenni. Az Egyetemen alkalmazott további feltételekrõlaz Egyetem térítési és juttatási szabályzata rendelkezik.

(3) Az egyes férõhelyek besorolásáról az Egyetem rek-tora és az egyetemi hallgatói önkormányzat közötti, a tan-év kezdetét megelõzõ május 30-ig megkötendõ megálla-podás rendelkezik azzal, hogy

a) I. komfortfokozatú az a kollégiumi férõhely, melynéla vizesblokk közös használatú, egy helyiségben4 vagy annál több fõ kap elhelyezést;

b) II. komfortfokozatúnak sorolható a kollégiumi férõ-hely, melynél a vizesblokk közös használatú, egy he-lyiségben 4 fõnél kevesebb kap elhelyezést;

c) III. komfortfokozatú az a kollégiumi férõhely,amennyiben szobánként vagy kétszobánként komp-lett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 4 fõnélkevesebb kap elhelyezést;

d) IV. komfortfokozatú az a kollégiumi férõhely,amennyiben szobánként vagy kétszobánként komp-lett vizesblokk van kiépítve, egy helyiségben 4 fõnélkevesebb kap elhelyezést és az épület 5 éven belülvolt felújítva.

(4) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazása során felújításminden olyan ráfordítás, amely a kollégium komfort foko-zatának megváltoztatását eredményezi, kivéve az állag-megõrzését célzó ráfordítást.

15. §

(1) Az Egyetem térítési és juttatási szabályzatában meg-határozott kollégiumi díj havi összege az államilag támo-gatott képzésben részt vevõ hallgatók és az államilag tá-mogatott doktori képzésben részt vevõ hallgatók esetébenhallgatónként nem lehet magasabb, mint a kollégiuminormatíva éves összegének

a) az I. komfortfokozatba sorolt férõhely esetén 10%-a;b) a II. komfortfokozatba sorolt férõhely esetén 12%-a;c) a III. komfortfokozatba sorolt férõhely esetén 15%-a;

d) a IV. komfortfokozatba sorolt férõhely esetén22%-a.

(2) Az Egyetem rendészeti képzésben résztvevõ hallga-tóinak szálló elhelyezési körletére vonatkozó szabályokatés a térítési díjakat az Egyetem térítési és juttatási szabály-zata állapítja meg.

2. Külföldi állampolgárok tanulmányainaktámogatási rendje

16. §

(1) A kétoldalú nemzetközi szerzõdés alapján az Egye-temen államilag támogatott képzésben részt vevõ külföldihallgató részére az FT ösztöndíjat adományoz. Az adomá-nyozott ösztöndíj évente 10 vagy 12 hónapra szól.

(2) Az ösztöndíj havi összege megfelela) alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgatók eseté-

ben a költségvetési törvényben meghatározott hall-gatói normatíva éves összege 30%-ának,

b) doktori képzésben részt vevõ hallgatók esetébena költségvetési törvényben e célra megállapított nor-matíva éves összege egy tizenketted részének.

(3) Az ösztöndíjat a hallgatónak az Egyetem fizeti ki.(4) Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben,

valamint doktori képzésben az Egyetemen tanulmányokatfolytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinekesetében ezt két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdéselõírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre.

(5) Nemzetközi megállapodás alapján részképzésbenrészt vevõ nem magyar állampolgárok esetébenaz (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzalaz eltéréssel, hogy az adományozott ösztöndíj a rész-képzés idõtartamára szól.

V. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. Hatálybalépés

17. §


4. Átmeneti rendelkezések

18. §

Az Egyetem 2011. december 31-én államilag támoga-tott hallgatója e rendelet hatálybalépésével a 7. §-banfoglaltak szerint közszolgálati ösztöndíjas hallgatónak mi-nõsül.


19. §

A 2012. január 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõ,államilag támogatott doktori képzésben részt vevõ hallga-tót, amennyiben e rendelet hatálybalépése elõtt kollégiu-mi, szállón elhelyezésben részesült, kérelme esetén fel kellvenni a kollégiumba, szállóra.

20. §

A 2012. január 1-je elõtt hallgatói jogviszonyt létesítõés magyar állami ösztöndíjjal tanulmányokat folytató kül-földi hallgatók részére a támogatásokat a velük kötöttmegállapodás elõírásai szerint kifizetni, azzal az eltérés-sel, hogy a Magyar Ösztöndíj Bizottság általadományozott ösztöndíjat az Egyetem folyósítja.

5. Módosító és hatályon kívül helyezõ rendelkezé-sek

21. §

A köztisztviselõk képesítési elõírásairól szóló 9/1995.(II. 3.) Korm. rendelet

a) 1. számú melléklet I. fejezetének 3., 8., 13., 16. pont-jaiban, II. fejezetének 1., 2. és 5. pontjaiban, 2. szá-mú melléklet I. fejezetének 2. pontjaiban, II. fejeze-tének 1–3. és 5. pontjaiban, 3. számú mellékletének1., 36., 42., 43., 46., 48., 51., 52., 62., 64., 67.,78–80., 83., 86., 87., 93–95., 98–101., 109., 117.,127., 128. pontjaiban a „katonai felsõoktatási intéz-ményben” szövegrész helyébe a „katonai felsõ-oktatást folytató intézményben”,

b) 1. számú melléklet I. fejezetének 1., 8., 13. pontjai-ban, II. fejezetének 1. pontjában, 2. számú mellékletI. fejezetének 1. pontjában, II, fejezetének 1. pontjá-ban, 3. számú mellékletének 1., 7., 31., 43., 62., 76.,80., 84., 86., 87., 92., 103., 109., 110., 127–129.,137. pontjaiban a „rendvédelmi felsõoktatásban”szövegrész helyébe a „rendészeti felsõoktatásban”,

c) 1. számú melléklet I. fejezetének 13. pontjábana „Rendõrtiszti Fõiskolán” szövegrész helybe a „ren-dészeti felsõoktatásban”,

d) 1. számú melléklet I. fejezetének 15. pontjábanaz „államigazgatási felsõoktatásban” szövegrész he-lyébe a „közigazgatási felsõoktatásban”

szöveg lép.

22. §

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainakszolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vég-rehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 7. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „katonai és rendvé-delmi felsõoktatási intézménybe” szövegrész helyé-be a „Nemzeti Közszolgálati Egyetemre”,

b) 2/A. számú melléklet „A BM, valamint a BM irányí-tása alá tartozó szervek” megnevezésû táblázat„Központi” sorában az „RTF” szövegrész helyébeaz „NKE”,

c) 2/A. számú melléklet „A BM, valamint a BM irányí-tása alá tartozó szervek” megnevezésû táblázatot kö-vetõ „Rövidítések” címet követõen az „RTF: Rend-õrtiszti Fõiskola” szövegrész helyébe az „NKE:Nemzeti Közszolgálati Egyetem”,

d) 2/A. számú melléklet „A rendõrségrõl szóló törvény-ben meghatározott, általános rendõrségi feladatokellátására létrehozott szerv” megnevezésû táblázatotkövetõ „Rövidítések” címet követõen az „RTF:Rendõrtiszti Fõiskola” szövegrész helyébe az „NKE:Nemzeti Közszolgálati Egyetem”,

e) 2/A. számú melléklet „Büntetés-végrehajtás” meg-nevezésû táblázat „Központi” sorában az „RTF”szövegrész helyébe az „NKE”,

f) 2/A. számú melléklet „Nemzeti Adó- és Vámhivatal”megnevezésû táblázat „Központi szerv” sorábanaz „RTF” szövegrész helyébe az „NKE”

szöveg lép.

23. §

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényegyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006.(IV. 5.) Korm. rendelet

a) 4. számú melléklet 6. pontjában és 6. számú mellék-let „55 346 01 0000” kezdetû sorában a „jogi- ésigazgatási” szövegrész helyébe a „jogi”;

b) 4. számú melléklet 6. pontjában a „nemzetvédelmi éskatonai” szövegrész helyébe a „közigazgatási, ren-dészeti és katonai”;

c) 4. számú melléklet 6. pontjában a „nemzetvédelmi éskatonai” kezdetû sorban az „5%” szövegrészhelyébe a „3%”

szöveg lép.

24. §

A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet

a) 1. számú melléklet I. és II. pontjában a „Nemzetvé-delmi és katonai képzési terület: minden szakon;”szövegrész helyébe a „Közigazgatási, rendészeti éskatonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbizton-sági és a katonai képzési ágak minden szakján;”;

b) 2. számú melléklet „Szakirányú továbbtanulásnakminõsülõ képzési területek, szakok az OrszágosKépzési Jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM


rendelet és az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacso-portok esetében” megnevezésû táblázat „ügyvitel”sorában, a „Szakirányú továbbtanulásnak megfelelõképzési területek, szakok az Országos Képzési Jegy-zékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ fel-vétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006.(II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítések/elága-zások esetében” táblázat „adóigazgatási szakügyin-tézõ” sorában, „emberi erõforrás ügyfélkapcsolatiszakügyintézõ” sorában, „gazdasági idegen nyelvûmenedzser” sorában, „idegen nyelvi titkár” sorában,„iskolatitkár” sorában, „it helpdesk ügyfélkapcsolatiszakügyintézõ” sorában, „jogi asszisztens” sorában,„távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintézõ”sorában, „ügyfélkapcsolati vezetõ” sorában, „ügy-intézõ titkár” sorában, „üzleti kommunikációsszakügyintézõ” sorában a „jogi és igazgatási” szö-vegrész helyébe a „jogi”;

c) 2. számú melléklet „Szakirányú továbbtanulásnakminõsülõ képzési területek, szakok az OrszágosKépzési Jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MüMrendelet és az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacso-portok esetében” megnevezésû táblázat „egyéb szol-gáltatások” sorában, a „Szakirányú továbbtanulás-nak megfelelõ képzési területek, szakok az OrszágosKépzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzék-be történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesíté-sek/elágazások esetében” táblázat „biztonságszerve-zõ i.” sorában, „grafológus” sorában, „honvéd zász-lós” sorában, „katasztrófavédelmi és polgári védelmifõelõadó” sorában, „tûzoltó technikus” sorában,valamint „tûzvédelmi fõelõadó” sorábana „nemzetvédelmi és katonai” szövegrész helyébea „közigazgatási, rendészeti és katonai”

szöveg lép.

25. §

A felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól ésaz általuk fizetendõ egyes térítésekrõl szóló 51/2007.(III. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébea következõ rendelkezés lép:

„(2) E rendelet hatálya – amennyiben jogszabály más-ként nem rendelkezik – nem terjed ki a honvéd tisztjelöl-tekre, a Magyar Honvédség és a fegyveres szervek hivatá-sos és szerzõdéses állományú hallgatóira, valamint a ren-dészeti képzésben részt vevõ ösztöndíjas hallgatókra.”

26. §

Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók általnyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint a külön

meghatározott személyek tekintetében fennálló egészség-ügyi ellátás rendjérõl szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. ren-delet 1. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

„f) a rendvédelmi szervek személyi állománya: a rend-védelmi szerveket felügyelõ minisztériumok, valaminta rendészetért felelõs miniszter irányítása alá tartozó szer-veknél foglalkoztatott hivatásos állomány, az itt foglal-koztatott kormánytisztviselõk, köztisztviselõk, közalkal-mazottak és a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. éviXXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói, a Nemze-ti Adó- és Vámhivatal személyi állományából a hivatásosállományú tagok, valamint Nemzeti Adó- és Vámhivatalszemélyi állományából azok, akik 2010. december 31-éna Vám- és Pénzügyõrség közalkalmazotti állományába tar-toztak, továbbá a BM oktatási intézményeinek (rendészetiszakközépiskolák) tanulói és a Nemzeti KözszolgálatiEgyetem rendészeti képzést folytató karának éskatasztrófavédelmi intézetének hallgatói;”

27. §

A felsõoktatási intézmények képzési, tudományos célúés fenntartói normatíva alapján történõ finanszírozásárólszóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésehelyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) E rendelet hatálya – a közigazgatási, rendészeti, ka-tonai vagy nemzetbiztonsági felsõoktatás körébe nem tar-tozó képzések kivételével – nem terjed ki a NemzetiKözszolgálati Egyetemre.”

28. §

(1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnöksé-get vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésa) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A [belügy]miniszter]

„a) irányítja a rendõrséget, a bûnügyi szakértõi és kuta-tó tevékenységet és gyakorolja a rendészeti középfokú ok-tatási intézmények tekintetében a fenntartót megilletõ jo-gosítványokat, továbbá az érintett miniszterekkel közösenellátja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartóiirányítását,”

(2) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnöksé-get vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 59. § a), e) és f) pontjai-ban az „a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmé-nyek” szövegrész helyébe az „a Nemzeti KözszolgálatiEgyetem” szöveg lép.


29. §

Hatályát vesztia) a katonai oktatási intézmények tényleges katonai ál-

lományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaivalés szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos rész-letes jogosultsági és folyósítási szabályokról szóló173/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. éviXXXIII. törvény felsõoktatásban való végrehajtásá-ról és a felsõoktatási intézményekben történõ foglal-koztatás egyes kérdéseirõl szóló 53/2006. (III. 14.)Korm. rendelet 1. § (2)–(4) bekezdése, 1/C. §b) pontja, 1/D. § (2) bekezdése, 1/E. § (2) bekezdése,7. § (3)–(4) bekezdése és 2. számú melléklete,

c) a felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairólszóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 1. számúmelléklet I. és II. pontjában a „Jogi és igazgatási kép-zési terület: bûnügyi igazgatási és rendészetiigazgatási;” szövegrész, valamint

d) a honvédelmi szervezetek mûködésének az állam-háztartás mûködési rendjétõl eltérõ szabályairólszóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) be-kezdésében az „– ideértve a felsõoktatásról szóló2005. évi CXXXIX. törvény 115. §-a szerintifenntartói irányítást is –” szövegrész.



HATÁROZATOK

A Kormány 1521/2011. (XII. 30.) Korm. határozataa Magyar Állam kulturális javainak gyarapítását szolgáló források felhasználásáról

A Kormány megállapítja, hogy a kulturális és mûvészeti célokkal összefüggésben a nemzet számára kiemelkedõ kulturá-lis jelentõségû javak állami tulajdonba vételéhez a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl szóló 2010. éviCLXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. melléklet XLIII. az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások feje-zet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 5. Fejezeti tartalék terhére biztosított 1 milliárd forintból120,9 millió forint került felhasználásra. A fel nem használt 879,1 millió forintot a Ktv. 7. § (1) bekezdésében biztosítottjogköre alapján a Kormány a Ktv. 1. melléklet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet,2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegû kiadások alcím, 2. Egyéb eszközök vásárlásajogcímcsoportról a XLIII. Az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kap-csolatos kiadások cím, 5. Fejezeti tartalék alcímre visszacsoportosítja a melléklet szerint.

Felelõs: nemzetgazdasági miniszterHatáridõ: azonnal


Melléklet az 1521/2011. (XII. 30.) Korm. határozathoz

2.számO

KT

AT

ÁS

IÉ

SK

UL

TU

RÁ

LIS

KÖ

ZL

ÖN

Y311

A Kormány 1457/2011. (XII. 22.) Korm. határozataa Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány megszüntetésérõl

A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/E. §-a, az államháztartásról szóló 1992. éviXXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-a, továbbá a Kor-mány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos idõszerû intézkedésekrõl szóló 1159/2010. (VII.30.) Korm. határozat által elõírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekrõl szóló1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat 4.22. pontja alapján a következõket határozza el:

1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításárólszóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alapján kezdeményezi a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány(a továbbiakban: Alapítvány) megszüntetését arra hivatkozással, hogy az Alapítvány céljainak megvalósítása, feladatá-nak további ellátása központi költségvetési szerv, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabbanmegvalósítható.

2. A Kormány felhívjaa) a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az állami alapító nevében kérelmezze a Fõvárosi Bíróságnál az

Alapítvány megszüntetését, kérje kérelmének soron kívüli elbírálását, továbbá a megszüntetés kapcsán felmerülõkérdésekben az állami alapító nevében eljárjon, és az ennek érdekében szükséges intézkedéseket megtegye;

b) a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy biztosítsa, hogy az Alapítvány megszûnése napjával mint mérleg-fordulónappal elkészítésre kerüljön az Alapítványnak a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszá-molókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-aszerinti beszámolója;

c) a nemzeti erõforrás minisztert, hogy gondoskodjon a megszûnt Alapítvány azon feladatainak további ellátásáról,amelyek a Magyar Mûvészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény alapján nem tartoznak a MagyarMûvészeti Akadémia feladatkörébe.

Felelõs: nemzeti erõforrás miniszterközigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidõ: 2012. augusztus 31.3. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert vagyonelszámoló, könyvvizsgáló, valamint az átadás-átvételi

eljárásban közremûködõ személyek kijelölésére, és ezen kijelölt személyek tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekbiztosítására. A vagyonelszámoló eljárása során a Magyar Mûvészeti Akadémia érdekeire, és a Pesti Vigadó épületénekmegóvására, közcélú használhatóságára tekintettel jár el.

Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszterHatáridõ: 2012. január 15.4. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az Alapítvány vagyonának számbavételé-

rõl, és – legfeljebb az Alapítvány vagyona értékének erejéig – hitelezõinek kielégítésérõl. A megszûnt Alapítvány jog-utódja a gazdasági társasági üzletrészek tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. Az Alapítvány fennmaradóvagyonát a Kormány az alapítványi célhoz hasonló célra, a Magyar Mûvészeti Akadémia támogatására fordítja.

Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszterHatáridõ: 2012. augusztus 31.5. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy amennyiben a vagyonelszámolás során a védendõ közér-

dekre tekintettel költségvetési forrás bevonása válik szükségessé, errõl készítsen döntési javaslatot a Kormány számára.Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszterHatáridõ: 2012. augusztus 31.6. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az Alapítvány megszüntetésérõl és a 3. pont-

ban foglalt intézkedésekrõl a nyilvánosságot közleményben tájékoztassa.Felelõs: közigazgatási és igazságügyi miniszterHatáridõ: az Alapítvány bírósági nyilvántartásból való törlését követõen azonnal7. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.



A Kormány 1496/2011. (XII. 27.) Korm. határozataa Roma Kulturális Központ létesítésével kapcsolatos feladatokról

A Kormány1. a multifunkcionális roma közösségi és kulturális központ infrastrukturális feltételeinek kialakítása érdekében úgy

dönt, hogy az alábbi táblázatban szereplõ kiemelt projekt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program módosításánakEurópai Bizottság felé történõ benyújtását követõen szerepeltetésre kerüljön a TIOP 2011–2013. évi akciótervében,

Konstrukció kódja Konstrukció neve Keret (Mrd Ft) A konstrukció célja Kedvezményezettek köre

TIOP 1.2.6 VILÁGSÁTOR – Multifunkci-onális roma közösségi és kultu-rális központ infrastrukturálisfeltételeinek kialakítása

1,70 A roma kultúra kincseinekösszegyûjtésére és hozzáférhe-tõvé tételére, a roma kultúráraépítõ nem-formális és informá-lis képzések, valamint közössé-gi tevékenységek és rendezvé-nyek és gyermek- és ifjúságiprogramok lebonyolításáraalkalmas intézmény létrehozása

országos kisebbségi önkor-mányzat

Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszterHatáridõ: a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program módosításának Európai Bizottság felé történõ

benyújtását követõen azonnal

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttmûködve gondos-kodjon arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a vonatkozó felhívást és útmutatót a Társadalmi Infrastruktúra Ope-ratív Program módosítását megelõzõen elõkészítse, és kibocsássa

a) legkésõbb 2012. március 15-ig, amennyiben a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program módosításának EurópaiBizottság általi elfogadása 2012. február 29-ig megtörténik;

b) amennyiben a vonatkozó felhívás és útmutató az Európai Bizottság elhúzódó döntése következtében nem bocsát-ható ki 2012. március 15-ig, úgy a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program módosításának Európai Bizottságáltali elfogadását követõ 5 munkanapon belül.

Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszterközigazgatási és igazságügyi miniszter


A miniszterelnök 109/2011. (XII. 21.) ME határozatafõiskolai tanár kinevezésérõl és fõiskolai rektor megbízásáról

A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkörömben – a nem-zeti erõforrás miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett elõterjesztésére –

dr. Véghseõ Tamást – 2012. január 1-jei hatállyal –

fõiskolai tanárrá kinevezem, és

a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskolán – a 2012. január 4-étõl 2017. január 3-áig terjedõ idõtar-tamra –

a rektori teendõk ellátásával megbízom.



KÖZLEMÉNYEK

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére1

A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõenelõírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási in-tézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyébjogszabályok tartalmazzák.

Rövidítések:

ÁEI: állás elfoglalásának idejePbhi: pályázat benyújtásának határidejePehi: pályázat elbírálásának határidejePc: pályázat címzéseill: illetményp: pótléktp: területi pótlékszl: szolgálati lakásszgy: szakmai gyakorlatv: végzettségvgy: vezetõi gyakorlatétkh: étkezési hozzájárulásom: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerû másolat)b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi)f: felvilágosításön: önéletrajzvp: vezetõi pótlékvpr: vezetõi programadatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatok a pályázati eljárással összefüggõkezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhezKSZK: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési KözpontKözokt.tv.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényKjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényKorm. rendelet: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992.(X. 8.) Korm. rendeletMKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletLf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetõi megbízással járó lényeges feladatok

Óvodavezetõ

A pályázatot meghirdetõ szerv Meghirdetett munkahely Képesítési és egyéb feltételek Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1 2 3 4

Budapest FõvárosXV. kerületiÖnkormányzatKépviselõ-testülete1153 Budapest,Bocskai u. 1–3.

Ákombákom Óvoda1155 Budapest,Tóth István u. 98.

Lf: Óvodai nevelés.Az intézmény tevékenysé-gének irányítása, jogszerûmûködésének biztosítása.

Fõiskola, óvodapedagó-gus, szakvizsgázottpedagógus, óvodapedagó-gus – legalább öt év felettiszakmai tapasztalat,vagyonnyilatkozat-tételieljárás lefolytatása,cselekvõképesség,

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig szól.A közalkalmazotti jogvi-szony idõtartama: határozat-lan idejû közalkalmazottijogviszony.


1 Felhívjuk tisztelt hirdetõink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és KulturálisKözlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatók be, csak a sürgõsséggel történõ közlésre vonatkozó díjfelszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

1 2 3 4

Hartyán-ÁrendásÖsszevont Óvoda1157 Budapest,Hartyán köz 3.


Micimackó Óvoda1156 Budapest,Kontyfa u. 1.


Molnár Viktor Óvoda1158 Budapest,Molnár Viktor u. 94–96.


Mosolykert Óvoda1157 Budapest,Kavicsos köz 6.


Mozdonyvezetõ Óvoda1155 Budapest,Mozdonyvezetõ u. 3–5.


büntetlen elõélet, magyarállampolgárságú, vagy kü-lön jogszabály szerint aszabad mozgás és tartóz-kodás jogával rendelkezõ,ill. bevándorolt vagy lete-lepedett, a magasabb ve-zetõ beosztás ellátásáramegbízást az kaphat, akia munkáltatóval közalkal-mazotti jogviszonyban áll,vagy a megbízással egy-idejûleg közalkalmazottimunkakörbe kinevezhetõ.

A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: 2012. márc. 5.Pehi: 2012. máj. 31.A pályázat elbírálásánakmódja, rendje:Képviselõ-testületi döntés.Illetmény, juttatás: a Kjt. ren-delkezése, valamint a(z)Budapest Fõváros XV. kerü-leti Önkormányzat intézmé-nyeinél munkaviszonybanálló közalkalmazottak jutta-tási szabályzatának rendelke-zései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön., om., b., vpr. aszakmai helyzetelemzésreépülõ fejlesztési elképzelé-sekkel, nyilatkozat arról,hogy a pályázati anyagbanfoglalt személyes adatainak apályázati eljárással összefüg-gésben szükséges kezelésé-hez hozzájárul.A pályázat benyújtásánakmódja: személyesen, kétpéldányban, zárt borítékban(egy példányt nem kérünkösszefûzni) kérjük benyújtaniügyfélfogadási idõben aBudapest Fõváros XV. kerü-leti Önkormányzat Polgár-mesteri Hivatal, OMIS Iroda,1153 Budapest,Bocskai u. 1–3. C II.215.f: Helmajer LászlónéTel: 305-3127A pályázat további megjele-nésének helye, ideje:Kerületi honlap: bpxv.hu2012. jan. 16.;Életképek: 2012. febr. 13.A munkáltatóval kapcsolat-ban további információt abpxv.hu honlapon szerezhet.


1 2 3 4

Napsugár ÖsszevontÓvoda1156 Budapest,Nádastó par 2.


Palotai Vadvirág Óvoda1154 Budapest,Aulich L. u. 42–62.


Pestújhelyi Óvoda1158 Budapest,József A. u. 59–61.


Rákospalotai HetedhétÓvoda1154 Budapest,Klapka u. 27.


Rákospalotai KertvárosiÖsszevont Óvoda1151 Budapest,Szövõgyár u. 24.



1 2 3 4

Gyönk VárosPolgármesteri Hivatal7064 Gyönk,Ady E. u. 562.

Német Nemzetiségi Óvoda7064 Gyönk,Ifjúsági lakótelep 11.

Lf: Német Nemzetiségióvoda vezetõi feladatok el-látása, az intézmény szak-mai tevékenységének irá-nyítása, óvónõi feladatokellátása.

Fõiskola, német nemzeti-ségi óvodapedagógus,Óvodapedagógusi munka-körben – legalább öt évfeletti szakmai tapasztalat,pedagógus szakvizsga,büntetlen elõélet.

ÁEI: 2012. márc. 1.A vezetõi megbízás határo-zott idõre, öt évre szól.A közalkalmazotti jogvi-szony idõtartama: határozat-lan idejû közalkalmazottijogviszony.A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: 2012. febr. 21.Pehi: 2012. febr. 24.Illetmény, juttatás: a Kjt.rendelkezései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:b., szakmai ön., vpr. a fej-lesztési elképzelésekkel, om.,nyilatkozatok a személyesadatok kezelésérõl, nyilatko-zat arról, hogy a pályázat tar-talmát az elbírálásban résztvevõk megismerhetik.A pályázat benyújtásánakmódja: személyesen vagypostai úton, a pályázati adat-bázisban szereplõ azonosítószámmal: (3486/2011.),valamint a munkakör megne-vezésével: „Óvodai intéz-ményvezetõ” ellátva kellbenyújtani.Személyesen:Katz GyulaTolna Megye7064 Gyönk,Ady Endre út 562.Pc: Gyönk VárosPolgármesteri Hivatal7064 Gyönk,Ady E. út 562.f: Katz GyulaTel: (74) 448-117A pályázat további megjele-nésének helye, ideje:www.gyonk.hu2012. január 16.Gyönk Város,Hõgyész Nagyközség,Mucsi Község,Belecske Községhirdetõtáblája:2012. jan. 16.


1 2 3 4

Mosonmagyaróvár VárosÖnkormányzata9200 Mosonmagyaróvár,Fõ u. 11.

Kékcinke Óvoda9200 Mosonmagyaróvár,Gulyás Lajos u. 12.

Lurkóvár Óvoda9200 Mosonmagyaróvár,Lajtaszer u. 27.

A Közokt.tv. 18. §-ánakrendelkezései szerint,cselekvõképesség,büntetlen elõélet.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás öt évreszól.Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ megjelenéstõlszámított 30 napon belül.Pehi: 2012. jún. 30.Illetmény, juttatás. a Kjt.rendelkezései az irányadók.A pályázatnak tartalmazniakell: szakmai ön., vpr., om.

Zalaegerszeg Megyei JogúVáros Közgyûlése8900 Zalaegerszeg,Kossuth u. 17–19.Tel: (92) 502-121

Belvárosi II. sz. IntegráltÓvoda8900 Zalaegerszeg,Radnóti u. 1.

Lf: Intézményvezetõifeladatok ellátása.

Felsõfokú óvodapedagó-gusi, konduktor-óvodape-dagógusi v. és szakkép-zettség, öt év szgy.,pedagógus-szakvizsgavagy pedagógusszakvizsgával egyenértékûjogszabályban meghatáro-zott v. és szakképzettség.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig, öt évre szól.Pbhi: 2012. febr. 28.Pehi: a Korm. rendelet 5. §(13) bekezdés szerint.Illetmény, juttatás: a Kjt.rendelkezései az irányadókA pályázathoz csatolni kell:b., közjegyzõ által hitelesítettom., szakmai ön., vpr., nyi-latkozat az elõírt vagyonnyi-latkozat-tételi kötelezettségvállalásáról, nyilatkozat ar-ról, hogy a pályázat tartalmaharmadik személlyel közöl-hetõ, nyilatkozat arról, hogya pályázati anyagban foglaltszemélyes adatoknak apályázati eljárással összefüg-gésben szükséges kezelésé-hez hozzájárul.A pályázat benyújtásánakmódja: három példányban éselektronikus formában kellbenyújtani.Pc: ZalaegerszegMegyei Jogú VárosPolgármestere8900 Zalaegerszeg,Kossuth u. 17–[email protected]

Iskolaigazgató


1 2 3 4

Békéscsaba Megyei JogúVáros ÖnkormányzatKözgyûlése5600 Békéscsaba,Szent István tér 7.

Petõfi Utcai ÁltalánosIskola5600 Békéscsaba,Petõfi u. 1.

Felsõfokú szakirányúpedagógus v.,és szakképzettség,öt év szgy., pedagógusszakvizsga,

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig szól.


1 2 3 4

ErzsébethelyiÁltalános Iskola5600 Békéscsaba,Madách u. 2.

Andrássy GyulaGimnázium és Kollégium5600 Békéscsaba,Andrássy út 56.

Vásárhelyi PálSzakközépiskolaés Kollégium5600 Békéscsaba,Deák u. 6.

Bartók Béla MûvészetiSzakközépiskolaés AlapfokúMûvészetoktatásiIntézmény,Zeneiskola5600 Békéscsaba,Szabadság tér 4.

vagy azzal egyenértékûszakképzettség aKözokt.tv. 128. § (8) be-kezdése szerint, maga-sabb vezetõi megbízást azkaphat, aki az intézmény-nél közalkalmazotti jogvi-szonyban áll, vagy a meg-bízással egyidejûleg köz-alkalmazotti munkakörbekinevezhetõ.

Egyetemi szintû tanári v.és szakképzettség, öt évszgy., pedagógus szak-vizsga, vagy azzal egyen-értékû szakképzettség aKözokt.tv. 128. § (8) be-kezdése szerint, maga-sabb vezetõi megbízást azkaphat, aki az intézmény-nél közalkalmazotti jogvi-szonyban áll, vagy a meg-bízással egyidejûleg köz-alkalmazotti munkakörbekinevezhetõ.

Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ megjelenéstõlszámított 30 nap.Pehi: 2012. jún. 30.Illetmény, juttatás: a Kjt. és aKorm. rendelet rendelkezéseiaz irányadók.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön., vpr., om., szgy.igazolása, adatvédelmi nyi-latkozat, nyilatkozat arról,hogy a pályázat elnyeréseesetén nem áll fenn a Kjt.41. § szerinti összeférhetet-lenség, b.A pályázat további megjele-nésének helye, ideje:NKI internetes honlap: 2012.február–március.

Edelény VárosÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete3780 Edelény,István király útja 52.

Borsodi Általános Iskola3780 Edelény,Borsodi út 150.Az intézmény tevékenységiköre: Általános iskolai ta-nulók nappali rendszerûnevelése, oktatása.

Lf: Az intézmény vezeté-séhez-irányításához kap-csolódó tevékenységekellátása során gyakoroljaa jogszabályokban és azintézmény Szervezeti ésMûködési Szabályzatábanszámára biztosítottjogköröket.

Pedagógus munkakörbetöltéséhez szükségesfelsõfokú iskolai v.,pedagógus szakvizsga,legalább öt éves szgy.,vagyonnyilatkozat-tételieljárás lefolytatása, bün-tetlen elõélet.

ÁEI: 2012. júl. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig szól.A közalkalmazotti jogvi-szony idõtartama:határozatlan idejû közalkal-mazotti jogviszony.A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: 2012. márc. 31.Pehi: 2012. máj. 31.A pályázat elbírálásánakmódja, rendje: a képviselõ-testület a vezetési programo-kat az országos szakértõinévjegyzékben szereplõszakértõvel véleményezteti.A jogszabályban biztosítottvéleménynyilvánítási joggalrendelkezõ szervezetek véle-ményének beérkezése után


1 2 3 4

a pályázatokat a Humánpoli-tikai Bizottság véleményezi.A pályázat kiírója a pályázateredménytelenné nyilvánítá-sának jogát fenntartja.Illetmény, juttatás: a Kjt.rendelkezései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön., vpr. a szakmaihelyzetelemzésre épülõ fej-lesztési elképzeléssel, b.,nyilatkozatot arról, hogy apályázati anyagában foglaltszemélyes adatainak a pályá-zati eljárással összefüggõkezeléséhez hozzájárul,nyilatkozatot arról, hogya pályázati eljárásban résztvevõk a pályázati anyagátmegismerhetik, om.A pályázat benyújtásánakmódja: személyesen vagypostai úton, a pályázati adat-bázisban szereplõ azonosítószámmal, valamint a munka-kör megnevezésével: „igaz-gató” ellátva kell benyújtani.Személyesen: Borsod-Aba-új-Zemplén Megye3780 Edelény,István király útja 52.Pc: Edelény VárosÖnkormányzat3780 Edelény,István király útja 52.f: Vártás József jegyzõTel: (48) 524-100A pályázat további megjele-nésének helye, ideje:NKI internetes honlap: 2012.febr. 28.

Kiskunhalas VárosKépviselõ-testülete6400 Kiskunhalas,Hõsök tere 1.

Felsõvárosi ÁltalánosIskola6400 Kiskunhalas,Szabadság tér 6.

Jogszabályban elõírt felsõ-fokú, fõiskolai vagy egye-temi szintû pedagógus v.,továbbá pedagógus-szak-vizsga.Elõny: közoktatás-vezetõiszakképzettség.Kiegészítõ feltétel:legalább öt év szakirányúpedagógiai gyak.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig, öt évre szól.Pbhi: 2012. febr. 10.Pehi: a pályázat véleménye-zési határidejének lejártátkövetõ elsõ képviselõ-testü-leti ülés.Illetmény, juttatás: a közal-kalmazotti törvény szerintibesorolás valamint a


1 2 3 4

Bóbita Óvoda, Bölcsõdeés PedagógiaiSzakszolgálat6400 Kiskunhalas,Kuruc vitézek tere 17.

Jogszabályban elõírt felsõ-fokú óvodapedagógusi v.,továbbá pedagógus szak-vizsga.Elõny: közoktatás-vezetõiszakképzettség, vagy óvo-davezetõi v.Kiegészítõ feltétel:legalább öt év szakirányúpedagógiai gyak.

227/2011. Kth. határozatalapján intézményvezetõipótlék.A pályázathoz csatolni kell:szakirányú pedagógiai gya-korlatot igazoló dokumentu-mokat, om., b., nyilatkozatot,amely tartalmazza a hozzájá-rulást a pályázati anyagbanfoglalt személyes adatoknaka pályázati eljárással össze-függésben szükséges kezelé-séhez.A pályázat benyújtásánakmódja: egy példány teljespályázati anyag (vezetõiprogram szakmai életrajzzalkiegészítve a csatolandódokumentumokkal) nyomta-tott formában, egy példányvezetõi program szakmaiéletrajzzal nyomtatottformában, és egy db vezetõiprogram szakmai életrajzzalCD elektronikusadathordozón is.Pc: KiskunhalasVáros JegyzõjePolgármesteri Hivatal6400 Kiskunhalas,Hõsök tere 1.

Nyíregyháza Megyei JogúVáros Közgyûlése4401 Nyíregyháza,Kossuth tér 1.

Bem JózsefÁltalános Iskola4400 Nyíregyháza,Epreskert u. 10.

Lf: Az intézményszakszerû és jogszabályok-nak megfelelõ mûködteté-se, a pedagógiai munkaszakmai irányítása, az in-tézmény versenyképessé-gének növelése, az intéz-mény költségvetésénekbetartása.

Felsõfokú pedagógusi v.és szakképzettség,legalább öt év pedagógusmunkakörben szerzettszgy., pedagógus szak-vizsga, vagy a pedagógusszakvizsga keretébenszerzett intézményvezetõiszakképzettség, másod-szor és további alkalom-mal történõ megbízásesetén a pedagógus szak-vizsga keretében szerzettintézményvezetõi szak-képzettség, a nevelési-ok-tatási intézményben peda-gógus munkakörben fenn-álló, határozatlan idõreszóló alkalmazás, ill. amegbízással egyidejûlegpedagógus munkakörbentörténõ határozatlan idõreszóló alkalmazás,

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig, határozott idõreszól. A közalkalmazotti jog-viszony idõtartama: határo-zatlan idejû közalkalmazottijogviszony.A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: 2012. febr. 28.Pehi: 2012. máj. 31.Illetmény, juttatás: A Kjt. ésa Korm. rendelet 14/C §(1) bekezdésének rendelke-zései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:közjegyzõ által hitelesítettom., b., korábbi munkaviszo-nyokra vonatkozó igazolá-sok, szakmai életrajz, vpr.a szakmai helyzetelemzésreépülõ fejlesztési elképzelés-sel együtt,


1 2 3 4

Vásárhelyi Pál Építõipariés Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola,valamint a Bánki DonátMûszaki Középiskola ésKollégiuma munkavégzés helye:A Vásárhelyi PálÉpítõipari ésKörnyezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskolaesetében:Szabolcs-Szatmár-BeregMegye 4400 Nyíregyháza,Vasvári Pál u. 16.

A Bánki Donát MûszakiKözépiskola és Kollégiumesetében:Szabolcs-Szatmár-BeregMegye 4400 Nyíregyháza,Korányi F. u. 15.

Lf: Az intézményszakszerû és jogszabályok-nak megfelelõ mûködteté-se, a pedagógiai munkaszakmai irányítása, az in-tézmény versenyképessé-gének növelése, az intéz-mény költségvetésénekbetartása.

sikeres pályázónakvagyonnyilatkozat-tételikötelezettség, cselekvõké-pesség,büntetlen elõélet.

Egyetemi szintû tanári v.és szakképzettség, leg-alább öt év pedagógusmunkakörben szerzettszgy., pedagógus szak-vizsga, vagy a pedagógusszakvizsga keretébenszerzett intézményvezetõiszakképzettség, másod-szor és további alkalom-mal történõ megbízás ese-tén a pedagógus szakvizs-ga keretében szerzett in-tézményvezetõi szakkép-zettség, a nevelési-oktatási intézménybenpedagógus munkakörbenfennálló, határozatlan idõ-re szóló alkalmazás, ill. amegbízással egyidejûlegpedagógus munkakörbentörténõ határozatlan idõreszóló alkalmazás, sikerespályázónak vagyonnyilat-kozat-tételi kötelezettség,cselekvõképesség,büntetlen elõélet.

a pályázó nyilatkozata arról,hogy hozzájárul ahhoz, hogya pályázati eljárásban résztvevõk a pályázat tartalmátmegismerhetik,nyilatkozat arra vonatkozó-an, hogy a közgyûlés apályázatot nyílt vagy zártülésen tárgyalja meg.A pályázat benyújtásánakmódja: postai úton, az intéz-mény nevének és a munka-kör pontos megnevezéséneka feltüntetésével kellbenyújtani.f: Polgármesteri HivatalJegyzõi KabinetHumánpolitikai CsoportjaTel: (42) 524-524 103-asvagy a 130-as mellékA pályázat további megjele-nésének helye, ideje:NKI internetes honlap:2012. jan. 10.

Szerencs VárosÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete3900 Szerencs,Rákóczi út 89.Tel: (47) 565-260Fax: (47) 565-209

Rákóczi ZsigmondÁltalános Iskola,Alapfokú MûvészetoktatásiIntézmény,Óvoda és Bölcsõde3900 Szerencs,Rákóczi Zsigmond tér 1.

Bolyai JánosÁltalános Iskola3900 Szerencs,Rákóczi út 100.

Fõiskolai szintû pedagó-gusi v. és szakképzettség,legalább öt éves,pedagógus munkakörbenszerzett szgy.

Elõny: intézményvezetõiszakképzettség, pedagó-gus-szakvizsga vagyannak folyamatban lévõmegszerzése, vezetõi gya-korlat.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig, öt évre szól.Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ megjelenéstõlszámított 30 nap.Pehi: a véleményezésihatáridõ lejártától számított30. napot követõ elsõ képvi-selõ-testületi ülés.Illetmény, juttatás: a Kjt.rendelkezései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:b., részletes szakmai ön.,hiteles om., öt évre szóló


1 2 3 4

vpr., beleértve a szakmaihelyzetelemzésre épülõ fej-lesztési programot, nyilatko-zat arról, hogy a pályázószemélyét érintõ kérdés tár-gyalásakor nyílt vagy zártülést kér, adatvédelminyilatkozatot.A pályázat benyújtásnakmódja: a pályázatot és avezetõi programot postaiúton kell benyújtani hárompéldányban (egy eredeti,egy másolati és egy be nemfûzött példányban), valamintelektronikus adathordozón,az intézmény feltüntetésévelés „Intézményvezetõi pályá-zat” megjelöléssel ellátvakell benyújtani.Pc., f: Szerencs VárosPolgármesteri HivatalKözmûvelõdési Osztálya3900 Szerencs,Rákóczi út 89.A várhatóan 2011.decemberében elfogadásrakerülõ Köznevelési Törvény,illetve más ezzel kapcsolatosjogszabályi változások befo-lyásolhatják a pályázat kime-netelét.

Zalaegerszeg Megyei JogúVáros Közgyûlése8900 Zalaegerszeg,Kossuth u. 17–19.Tel: (92) 502-121

Páterdombi SzakképzõIskola8900 Zalaegerszeg,Báthory u. 58.

Lf: Intézményvezetõifeladatok ellátása.

Pedagógus munkakör be-töltéséhez elõírt egyetemiszintû tanári, vagy a kép-zés szakirányának megfe-lelõ felsõfokú v. és szak-képzettség, öt év szgy.,pedagógus-szakvizsga,vagy pedagógus-szakvizs-gával egyenértékû, jogsza-bályban meghatározott v.és szakképzettség.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig, öt évre szól.Pbhi: 2012. febr. 28.Pehi: a Korm. rendelet 5. §(13) bekezdés szerint.Illetmény, juttatás: a Kjt.rendelkezései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:b., közjegyzõ által hitelesítettom., nyilatkozat az elõírt va-gyonnyilatkozat-tételi kötele-zettség vállalásáról, nyilatko-zat arról, hogy a pályázattartalma harmadik személlyelközölhetõ, nyilatkozat arról,hogy a pályázati anyagbanfoglalt személyes adatoknaka pályázati eljárással össze-függésben szükséges


1 2 3 4

kezeléséhez hozzájárul, szak-mai ön., vpr.A pályázat benyújtásánakmódja: három példánybanés elektronikus formában isbe kell nyújtani:Pc: Zalaegerszeg MegyeiJogú Város Polgármestere8900 Zalaegerszeg,Kossuth u. 17–[email protected]

Egyéb vezetõ


1 2 3 4

Szerencs VárosÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete3900 Szerencs,Rákóczi út 89.Tel: (47) 565-260Fax: (47) 565-209

Szerencsi ÁltalánosMûvelõdési Központ3900 Szerencs,Rákóczi-várIgazgató

Egyetemi szintû pedagó-gusi v., és szakképzettség,legalább öt éves pedagó-gus munkakörben szerzettszgy.Elõny: intézményvezetõiszakképzettség, pedagó-gus-szakvizsga, vagy an-nak folyamatban lévõmegszerzése, vezetõigyakorlat.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás 2017.júl. 31-ig, öt évre szól.Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ megjelenéstõlszámított 30 nap.Pehi: a véleményezési határ-idõ lejártától számított30. napot követõ elsõKépviselõ-testületi ülés.Illetmény, juttatás: a Kjt. ren-delkezései az irányadók.A pályázathoz csatolni kell:b., részletes szakmai ön.,hiteles om., öt évre szólóvpr., beleértve a szakmaihelyzetelemzésre épülõfejlesztési programot, nyilat-kozat arról, hogy a pályázószemélyét érintõ kérdéstárgyalásakor nyílt vagy zártülést kér, adatvédelminyilatkozatot.A pályázat benyújtásnakmódja: a pályázatot és a ve-zetõi programot postai útonkell benyújtani három pél-dányban (egy eredeti, egymásolati és egy be nem fû-zött példányban),valamint elektronikus adat-hordozón, az intézmény fel-tüntetésével és „Intézmény-vezetõi pályázat” megjelölés-sel ellátva kell benyújtani.


1 2 3 4

Pc., f: Szerencs VárosPolgármesteri HivatalKözmûvelõdési Osztálya3900 Szerencs,Rákóczi út 89.A várhatóan 2011. decembe-rében elfogadásra kerülõKöznevelési Törvény, illetvemás ezzel kapcsolatos jog-szabályi változások befolyá-solhatják a pályázat kimene-telét.

Pályázati felhívás pedagógus álláshely betöltésére1

A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõen elõ-írt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási in-tézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyébjogszabályok tartalmazzák.

Rövidítések:

ÁEI: állás elfoglalásának idejePbhi: pályázat benyújtásának határidejePehi: pályázat elbírálásának határidejePc: pályázat címzéseill: illetményp: pótléktp: területi pótlékszl: szolgálati lakásszgy: szakmai gyakorlatv: végzettségétkh: étkezési hozzájárulásom: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerû másolat)b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi)f: felvilágosításön: önéletrajzadatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatok a pályázati eljárással összefüggõkezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhezKSZK: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési KözpontKözokt.tv.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényKjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényKorm. rendelet: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992.(X. 8.) Korm. rendeletMKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletLf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetõi megbízással járó lényeges feladatok


1 Felhívjuk tisztelt hirdetõink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és KulturálisKözlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatók be, csak a sürgõsséggel történõ közlésre vonatkozó díjfelszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

Tanító, tanár


1 2 3 4

Szoboszlói Úti ÁltalánosIskola4031 Debrecen,Szoboszlói út 3.

Tanító,magyar nyelv és irodalommûveltség terület

Fõiskolai v. ÁEI: 2012. márc. 1.A megbízás határozott idõreszól.Pbhi: 2012. febr. 17.Pc: Szoboszlói ÚtiÁltalános Iskolaigazgatója

Közleményközépiskolai bizonyítványok és tanúsítványok érvénytelenítésérõl

A Deák Ferenc Gimnázium (OM-azonosító: 029744, címe: 6723 Szeged, József Attila sgt. 118–120.) az alábbi rontottgimnáziumi, érettségi bizonyítványokat, érettségi tanúsítványokat érvénytelenné nyilvánította és 2011. december 14-énmegsemmisítette:

PTO 008 527 sz. gimnáziumi bizonyítvány,PTO 088 559 sz. gimnáziumi bizonyítvány,PTO 008 632 sz. gimnáziumi bizonyítvány.

PTD 000 577 sz. gimnáziumi bizonyítvány (magyar–angol) két tanítási nyelvû,PTE 000 491 sz. gimnáziumi bizonyítvány (magyar–angol) két tanítási nyelvû,PTE 000 493 sz. gimnáziumi bizonyítvány (magyar–angol) két tanítási nyelvû.

P44 F 073 224 sz. érettségi bizonyítvány,P44 F 073 248 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 368 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 388 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 442 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 466 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 473 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 510 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 514 sz. érettségi bizonyítvány,P44 G 042 515 sz. érettségi bizonyítvány.

P56 F 001 825 sz. két tanítási nyelvû érettségi bizonyítvány (magyar–angol),P56 G 000 709 sz. két tanítási nyelvû érettségi bizonyítvány (magyar–angol).

P45 B 036 761 sz. érettségi tanúsítvány,P45 B 036 769 sz. érettségi tanúsítvány,P45 B 036 786 sz. érettségi tanúsítvány,P45 B 036 788 sz. érettségi tanúsítvány.


Az alábbi érettségi bizonyítványok, érettségi tanúsítványok elvesztek, helyettük új érettségi bizonyítványt állítottunkki a tanulók kérésére:

Elveszett érettségi bizonyítvány: P44 A 053463, új érettségi bizonyítvány száma: P44 G 042516.

Elveszett érettségi bizonyítvány: P44 B 022267, új érettségi bizonyítvány száma: P44 D 068794.

Elveszett érettségi bizonyítvány: P44 B 022383, új érettségi bizonyítvány száma: P44 D 068795.

Elveszett érettségi bizonyítvány: P44 A 053478, új érettségi bizonyítvány száma: P44 B 022441.

Elveszett érettségi bizonyítvány: P44 B 022411, új érettségi bizonyítvány száma: P44 C 012084.Elveszett érettségi tanúsítvány: P45 A 053562, új érettségi tanúsítvány száma: P45 B 036789.

Kis Gábor s. k.,igazgató

Közleményfõiskolai szintû oklevelek érvénytelenítésérõl

1. Diószegi Judit Eszter (szül.: Szeged, 1974. december 13., a. n.: Kovács Jusztina)Törzskönyvi szám: VI-4/1993.A fõiskolai szintû kémia–matematika szakos tanár végzettséget tanúsító oklevél, melyet a Juhász Gyula Tanárképzõ

Fõiskola 367/1997. szám alatt állított ki, elveszett. Helyette 2011. október 27-én másolatot állítottunk ki.Az eredeti oklevél érvénytelen.

2. Pacuk Péter (szül.: Beregovo, 1974. július 24., a. n.: Halász Irén)Törzskönyvi szám: IV-5/1991.A fõiskolai szintû orosz–testnevelés szakos tanár végzettséget tanúsító oklevélben, melyet a Juhász Gyula Tanárkép-

zõ Fõiskola 451/1995. szám alatt állított ki, hibásan szerepelt a születési hely: az eredeti oklevél érvénytelen. Helyette2011. október 28-án másolatot állítottunk ki.

Dr. Dömötör Máté s. k.,egyetemi fõtitkár

Szegedi Tudományegyetem


A közlöny zárása után érkezettpályázati felhívások

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére1

A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidõkkel, a pályázatokhoz kötelezõenelõírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási in-tézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyébjogszabályok tartalmazzák.

Rövidítések:

ÁEI: állás elfoglalásának ideje

Pbhi: pályázat benyújtásának határideje

Pehi: pályázat elbírálásának határideje

Pc: pályázat címzése

ill: illetmény

p: pótlék

tp: területi pótlék

szl: szolgálati lakás

szgy: szakmai gyakorlat

v: végzettség

vgy: vezetõi gyakorlat

étkh: étkezési hozzájárulás

om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerû másolat)

b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi)

f: felvilágosítás

ön: önéletrajz

vp: vezetõi pótlék

vpr: vezetõi program

adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatok a pályázati eljárással összefüggõkezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez

KSZK: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

Közokt.tv.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Korm. rendelet: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet

MKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetõi megbízással járó lényeges feladatok


1 Felhívjuk tisztelt hirdetõink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlönytematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatók be, csak a sürgõsséggel történõ közlésre vonatkozó díj felszámítása mellettáll módunkban megjelentetni.

Bölcsõdevezetõ, óvodavezetõ


1 2 3 4

Budakalász VárosÖnkormányzatKépviselõ-testülete2011 Budakalász,Petõfi tér 1.

Budakalász Bölcsõde2011 Budakalász,Budai út 10.

Lf:A bölcsõdevezetõ felelõsa gyermekek ellátásánakmegszervezéséért,az intézmény mûködéséért,a személyi, tárgyi és anya-gi feltételek biztosításáértés szakszerû irányításáért.Feladata:Az intézmény alapító ok-iratában foglalt tevékeny-ségek magas szakmaiszínvonalon történõellátásnak biztosítása,az intézmény felelõsvezetése, irányítása,a jogszabályokbanmeghatározottak szerintiszakszerû mûködés, magasszínvonalú szakmai munkabiztosítása, szervezése,ellenõrzése.A költségvetési szervekvezetõi számáraa jogszabályokban elõírtpénzügyi-gazdaságifeladatok és jogkörökfelelõsségteljes ellátása,A jogszabályokés a fenntartó által elõírtszabályzatok, tervek,szakmai programokvégrehajtása,az intézmény mûködésétérintõ pályázatilehetõségek figyelése,közremûködés pályázatokkészítésében.

A vezetõi munkakörirányítása alá tartozószemélyek száma:13 fõ

Felsõfokú v. és szakirá-nyú képesítés.A 15/1998. (IV. 30.) NMrendelet 2. számú mellék-letének I. rész 1. táblázat,2.B pontjában, a bölcsõ-devezetõre elõírt képesí-tés és 2013. december31-ig a felsõfokú v.megszerzése,a 257/2000. (XII. 26.)Korm. rendelet 3. §(3) bekezdésébenmeghatározott legalábböt éves szgy.Felhasználói szintûszámítógépes ismeretek(word, excel, internet,egyéb a vezetõitevékenységhez tartozószoftverek, programok).Büntetlen elõélet,cselekvõképesség,vagyonnyilatkozat-tételieljárás lefolytatása.Elõny:Helyismeret.Elvárt kompetenciák:Kiváló kommunikációs,kapcsolatteremtõ, közös-ségépítõ és konfliktus-kezelõ készség,Jó terhelhetõség, aktívegyüttmûködés,igényes, precíz, pontosmunkavégzés.

ÁEI: 2012. jún. 27.A megbízás 2017. jún. 26-ig,határozott idõre, öt évre szól.A közalkalmazottijogviszony idõtartama:határozatlan idejû közalkal-mazotti jogviszony.A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: 2012. márc. 31.Pehi: 2012. máj. 31.A pályázat elbírálásánakmódja, rendje:a vezetõi pályázatokata 257/2000. (XII. 26.) Korm.rendelet 1/A. § (9)–(10) be-kezdéseiben foglaltak figye-lembevételével a bizottságvéleménye alapján a megbí-zásról Budakalász VárosÖnkormányzatKépviselõ-testülete dönt.Illetmény, juttatás:a Kjt, valamint az e törvény-nek a szociális, valamintgyermekjóléti és gyermekvé-delmi ágazatban történõ vég-rehajtásáról szóló Korm.rendelet rendelkezései azirányadók. A magasabb vp.összege a pótlékalap200 %-a.A pályázathoz csatolni kell:részletes – színes fényképpelellátott – szakmai ön.,motivációs levél, vpr, aszakmai helyzetelemzésreépülõ fejlesztési elképzelé-sekkel, om., a személyesmeghallgatások soránaz eredeti okiratok bemutatá-sa mellett, közalkalmazottijogviszony létesítéséhez b.,a pályázó nyilatkozata arról,hogy a pályázati anyagbanfoglalt személyes adatainaka pályázati eljárással össze-függõ kezeléséhezhozzájárul, a pályázónyilatkozata arról,hogy a pályázati eljárásbanrészt vevõk a pályázatianyagát megismerhetik,


1 2 3 4

pályázó nyilatkozata arról,hogy „a gyermekek védel-mérõl és a gyámügyi igazga-tásról” szóló 1997. éviXXXI. törvény 15. § (8) be-kezdésében meghatározottkizáró ok vele szemben nemáll fenn, a pályázónyilatkozata arról, hogy nemáll cselekvõképességetkizáró vagy korlátozógondnokság alatt, a pályázónyilatkozata arról,hogy hozzájárul-e a pályázatnyilvános ülésen történõbizottsági és képviselõ-testü-leti tárgyalásához.A pályázat benyújtásánakmódja: postai úton vagy sze-mélyesen, zárt borítékban, azadatbázisban szereplõ azo-nosító számmal: (860/2011.),valamint a munkakör meg-nevezésével„bölcsõdevezetõ” ellátvakell benyújtani.f: Villám ZsuzsannaosztályvezetõTel: (26) 343-363/108 mellék.A pályázat további megjele-nésének helye, ideje:NKI internetes honlap:2012. jan. 31.Szociális Közlöny:2012. jan. 31.www.budakalasz.hu:2012. jan. 31.Budakalász Hírmondó újság:2012. jan. lapszám.

Budapest, III. kerületBuda-BékásmegyerÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete1033 Budapest,Fõ tér 3.

Óbudai Mesevilág Óvoda1039 Budapest,Bárczi Géza u. 1.

Hétpettyes Óvoda1033 Budapest,Harrer Pál u. 7.

Fõiskolai szakirányú v.,Legalább öt év szgy.büntetlen elõélet,közoktatás-vezetõi szak-vizsga.

ÁEI: 2012. aug. 1.A megbízás 2017. júl. 31-ig,öt évre szól.Pbhi: megjelenéstõl számí-tott 30 nap.Pehi: a pályázat benyújtásihatárideje után háromhónap.Illetmény, juttatás:a Kjt. rendelkezései az irány-adók.


1 2 3 4

A pályázatnak tartalmazniakell: szakmai ön., b.,hitelesített om., nyilatkoza-tot, melyben hozzájárul,hogy a Korm. rendelet 5. §(10) bekezdésében foglaltakszerint véleményük kialakí-tásához a pályázat tartalmátmegismerhetik, szakmaihelyzetelemzésre épülõ fej-lesztési elképzelésekkel, vpr.A pályázat benyújtásánakmódja: öt példányban kellbenyújtani.

Pc: Óbuda-BékásmegyerÖnkormányzatPolgármesteri HivatalOktatási és KulturálisFõosztály1033 Budapest,Laktanya u. 4.Tel: 437-8653f: Tel: (437-8657)

Iskolaigazgató


1 2 3 4

Abda KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete,Börcs KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete,Ikrény KözségÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete9151 Abda,Szent István u. 3.

Zrínyi IlonaÁltalános Iskola9151 Abda,Dózsa u. 1–3.

Lf:A közoktatási törvényszerint az intézményirányítási, ellenõrzési,munkáltatói feladatainakellátása, alapító okiratszerinti feladatok ellátása,kapcsolattartása fenntartóval.

Fõiskola, szakirányúfelsõfokú v., pedagógusszakvizsga.Szakmai gyakorlat-legalább öt év feletti szak-mai tapasztalat,vagyonnyilatkozat-tételieljárás lefolytatása,magyar állampolgárság,büntetlen elõélet,cselekvõképesség.Magasabb vezetõi beosz-tás ellátására megbízástaz kaphat, akia munkáltatóvalközalkalmazottijogviszonyban áll,vagy a megbízássalegyidejûlegközalkalmazottimunkakörbe kinevezhetõ.

ÁEI: 2012. júl. 1.A vezetõi megbízás2017. júl.1-jéig határozottidõre szól.A közalkalmazottijogviszony idõtartama:határozatlan idejû közalkal-mazotti jogviszony.Foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: az NKI internetes ol-dalán történõ megjelenéstõlszámított 30 nap.Pehi: 2012. máj. 31.A pályázat elbírálásánakmódja, rendje:jogszabályban meghatározottvélemények beszerzésétkövetõen együttesképviselõ-testület ülésendöntés.


1 2 3 4

Illetmény, juttatás:a Kjt. rendelkezéseiaz irányadók.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön., szakmai hely-zetelemzésre épülõ fejleszté-si elképzelés a pályázatbanszereplõ iskoláravonatkozóan, vpr.a pályázatbanszereplõ iskoláravonatkozóan, b., végzettsé-get, szakvizsgát igazoló om.,nyilatkozat arról,hogy a pályázati anyagbanfoglalt személyes adatainaka pályázati eljárássalösszefüggõ kezeléséhezhozzájárul, nyilatkozat arról,hogy a benyújtott pályázattartalma harmadikszeméllyel közölhetõ.A pályázat benyújtásánakmódja: személyesenvagy postai úton, a pályázatiadatbázisban szereplõazonosító számmal:(112/2012/A.),valamint a beosztásmegnevezésével: „iskola-igazgató” ellátva kellbenyújtani.Személyesen:Komjáti János9151 Abda,Szent István u. 3.f: Komjáti JánosTel: (96) 553-231A pályázati kiírás továbbiközzétételének helye:www.kozigallas.gov.huwww.abda.hu

Budapest III. kerületÓbuda-BékásmegyerÖnkormányzatánakKépviselõ-testülete1033 Budapest,Fõ tér 3.

Bárczi Géza ÁltalánosIskola1039 Budapest,Bárczi Géza u. 2.

Óbudai Nagy LászlóÁltalános Iskola1032 Budapest,Zápor u. 90.

Fõiskolai szakirányú v.Legalább öt év szgy.,büntetlen elõélet,közoktatási-vezetõiszakvizsga

ÁEI: 2012. aug. 1.A megbízás 2017. júl. 31-ig,öt évre szól.Pbhi: megjelenéstõlszámított 30 nap.Pehi: a pályázat benyújtásaután három hónappal.Illetmény, juttatás:a Kjt. rendelkezéseiaz irányadók.


1 2 3 4

Keve-Kiserdei ÁltalánosIskola1031 Budapest,Keve u. 41.

Zipernowsky KárolyÁltalános Iskola1039 Budapest,ZipernowskyKároly u. 1–3.

A pályázatnak tartalmazniakell: szakmai ön., b.,hitelesített om., nyilatkozat,melyben hozzájárul,hogy a 138/1992. (X. 8.)Korm. rendelet 5. §(10) bekezdésében foglaltakszerint véleményükkialakításához a pályázattartalmát megismerhetik,szakmai helyzetelemzésreépülõ fejlesztésielképzeléseket, vpr.A pályázat benyújtásánakmódja: öt példányban kellbenyújtani.Pc: Óbuda-BékásmegyerÖnkormányzatPolgármesteri HivatalOktatásiés Kulturális Fõosztály1033 Budapest,Laktanya u. 4.Tel: 437-8653f: Tel: 437-8657

Gyomaendrõd VárosÖnkormányzata5500 Gyomaendrõd,Szabadság tér 1.Tel: (66) 386-122Fax: (66) 283-288

Városi AlapfokúMûvészetoktatásiIntézmény5500 Gyomaendrõd,Kisréti u. 27.

A közokt.tv. 17. §és 18. §, valamint a 128. §(22) bekezdésébenelõírtak szerint,öt év szgy.

ÁEI: 2012. aug. 15.A megbízás 2017. aug.15-ig, öt tanévre szól.Pbhi: jogszabály szerint.Pehi: jogszabály szerint,de legkésõbb 2012. jún. 30.Illetmény, juttatás:jogszabály szerint.A pályázathoz csatolni kell:om., b., ön., vpr.A pályázat benyújtásánakmódja: egy példánybanés CD-n, zárt borítékban,postai úton, a pályázatiadatbázisban szereplõ azono-sító számmal: (I. 101/2012.),valamint a munkakör meg-nevezésével:„intézményvezetõi állás”megjelöléssel ellátva kellbenyújtani.Pc: Gyomaendrõd VárosPolgármesteri HivatalVárfalvi AndrásPolgármester5500 Gyomaendrõd,Szabadság tér 1.


1 2 3 4

Gyõr Megyei Jogú VárosKözgyûlése9021 Gyõr,Városház tér 1.

Nádorvárosi KözoktatásiFõigazgatóság, Óvodaés Általános Iskola9024 Gyõr,Baross G. u. 49.

Lf:Az önállóan mûködõés gazdálkodóönkormányzati, többcélúközoktatási intézményszakszerû és törvényesmûködtetése.

Fõiskolai vagy egyetemiszintû pedagógus v.és szakképzettség,pedagógus szakvizsga,a Közokt.tv. 18. § rendel-kezései szerint,Pedagógus munkakörbenszerzett legalább öt évesszakmai gyak.,Vagyonnyilatkozat-tételikötelezettség teljesítésea 2007. évi CLII. törvény6. § (2) bekezdése szerint,Büntetlen elõélet.

ÁEI: 2012. ápr. 1.A vezetõi megbízás2017. júl. 31-ig szól.A közalkalmazottijogviszony idõtartama:határozatlan idejûközalkalmazotti jogviszony.A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõ.Pbhi: 2012. febr. 20.Pehi: 2012. márc. 31.A pályázat elbírálásánakmódja, rendje: az intézmé-nyen belüli véleményezéstkövetõen az Oktatási,Kulturális, Sportés Turisztikai Bizottságállásfoglalása alapjánaz önkormányzat közgyûlésedönt.Illetmény, juttatás:a Kjt. rendelkezéseiaz irányadók.A pályázathoz csatolni kell:szakirányú végzettségettanúsító om., b., részletesszakmai ön., a szakmaihelyzetelemzésre épülõ vpr.fejlesztési elképzelésekkel,az adatvédelmi törvényalapján készült nyilatkozatota pályázati anyag kezelésérevonatkozóan.A pályázat benyújtásánakmódja: négy példányban,postai úton vagy személye-sen a pályázati adatbázisbanszereplõ azonosító számmal:(3383/2012) valamint amunkakör megnevezésével:„fõigazgató” megjelölésselellátva kell benyújtani.Személyesen:Páternoszter PiroskafõosztályvezetõGyõr-Moson-Sopron Megye9021 Gyõr,Városház tér 1.földszint 10.f: Páternoszter PiroskaHumánpolitikai FõosztályvezetõjeTel: (96) 500-235A pályázati kiírás továbbiközzétételének helye:www.kozigallas.gov.huwww.gyor.hu


1 2 3 4

Seregélyes NagyközségÖnkormányzataKépviselõ-testülete8111 Seregélyes,Széchenyi u. 5.

Seregélyesi ÁltalánosIskola, AlapfokúMûvészetoktatási,Pedagógiai Szak-és Szakmai SzolgáltatóIntézmény és Óvoda8111 Seregélyes,Fõ u. 201.

Lf:A fõigazgató felela vezetõi feladatokszakszerû ellátásáértés összehangolásáért, irá-nyítja és ellenõrziaz intézmény szakmai,igazgatási és gazdaságiéletét; gondoskodika nevelési és pedagógiaiprogram megvalósításánakszemélyi, tárgyiés módszertanifeltételeirõl, a szervezetiegységek tevékenységénekkoordinálásáról.

Felsõfokú szakirányú v.és pedagógus szakvizsga,Felsõfokú szakirányúvégzettségénekés szakképzettségénekvagy szakvizsgájánakés egyben az intézményalaptevékenységénekmegfelelõ jogviszonybanlegalább öt év vez. gyak.

ÁEI: 2012. aug. 1.A vezetõi megbízás2017. júl. 31-ig szól.A közalkalmazottijogviszony idõtartama:határozatlan idejû közalkal-mazotti jogviszony.A foglalkoztatás jellege:teljes munkaidõben.Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ megjelenés-tõl számított 30 nap.A pályázat elbírálásánakmódja, rendje: 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet 5. §alapján.Illetmény, juttatás:a Kjt. rendelkezéseiaz irányadók.A pályázathoz csatolni kell:részletes szakmai ön., om.,b., vpr., szakmaielképzeléseket tartalmazóprogram, szakmai gyakorla-tot igazoló dokumentumok,nyilatkozat arról,hogy a pályázatianyagában foglalt személyesadatainak a pályázatieljárással összefüggésbenszükséges kezeléséhezhozzájárul, nyilatkozat arról,hogy a pályázóa pályázatának tárgyalásátnyílt vagy zárt ülésen kéri,nyilatkozat a vagyonnyilat-kozat-tételi kötelezettségteljesítésének vállalásáról.A pályázat benyújtásánakmódja: postai úton kell be-nyújtani.Pc: Seregélyes NagyközségÖnkormányzata Képvise-lõ-testülete8111 Seregélyes,Széchenyi u. 5.f: Horváth SándorpolgármesterTel: (22) 447-002A pályázat továbbimegjelenésének helye:NKI internetes honlap,a helyben szokásos módon.


1 2 3 4

A munkáltatóval kapcsolatosegyéb lényeges információ:a fenntartó a pályázatieljárásban biztosítja,hogy a pályázat irántérdeklõdõk a pályázathozszükséges tájékoztatástmegkapják. A kiíró a pályáz-tatás eredménytelenné nyil-vánításának jogát fenntartja.

Szajol KözségÖnkormányzataKépviselõ-testülete5081 Szajol,Rózsák tere 1.

Kölcsey Ferenc ÁltalánosIskola és NapköziOtthonos Óvoda5081 Szajol,Kölcsey Ferenc út 45.

A közokt.tv., a Kjt., aKorm. rendelet, továbbáaz egyes nevelési-oktatá-

si intézmények mûködé-sérõl szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet

tartalmazza.Egyetemi, illetõlegfõiskolán szerzettpedagógiai képesítés,pedagógus szakvizsga,legalább öt év pedagógusmunkakörben szerzettszgy.,büntetlen elõélet.Elõny:Közoktatás-vezetõiszakvizsga megléte,intézményvezetõi gyak.

ÁEI: 2012. júl. 1.A megbízás öt évre szól.Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ közzétételtõlszámított 30 nap.Pehi: a benyújtási határidõlejártától számított 60. napotkövetõ elsõ képviselõ-testü-leti ülés.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön., vpr. a szakmaihelyzetelemzésre épülõfejlesztési elképzelésekkel,om., b., szakmai gyakorlatotigazoló dokumentummásolata, nyilatkozat arról,hogy a pályázó hozzájárulahhoz, hogy pályázatianyagát a jogszabálybanrögzített bizottságok,testületek megismerjék.A pályázat benyújtásánakmódja: a pályázatot „igazga-tói pályázat” megjelölésselellátva kell benyújtani.Pc., f: Polgármesteri HivatalSzõllösi József polgármester5081 Szajol,Rózsák tere 1.Tel: (56) 446-000A képviselõ-testületa benyújtott pályázatokismeretében megfelelõpályázat hiányábana pályázatot eredménytelen-nek nyilváníthatja.

Kölcsey Ferenc ÁltalánosIskola és NapköziOtthonos Óvoda5081 Szajol,Kölcsey Ferenc út 45.

Kölcsey Ferenc ÁltalánosIskola és NapköziOtthonos Óvoda– közös igazgatású közok-tatási intézmény –

A Közokt.tv., a Kjt.,a Korm.rendelet,továbbá az egyesnevelési-oktatási intézmé-nyek mûködésérõl szóló

ÁEI: 2012. aug. 1.A megbízás öt évre szól.Pbhi: az NKI internetesoldalán történõ megjelenés-tõl számított 30 nap.


1 2 3 4

Napközi Otthonos Óvodaintézményegység5081 Szajol,Szent István király út 70.

11/1994. (VI. 8.) MKMrendelet tartalmazza,felsõfokú óvodapedagó-gusi v. és szakképzettség,pedagógus szakvizsga,legalább öt év pedagógusmunkakörben szerzettszgy.,büntetlen elõélet.Elõny:a közoktatás vezetõiszakvizsga megléte,intézményvezetõi gyak.

Pehi: a véleményezésrefeljogosított testületekállásfoglalásának beérkezé-sétõl számított30 napon belül.A pályázathoz csatolni kell:szakmai ön., vpr. a szakmaihelyzetelemzésre épülõfejlesztési elképzelésekkel,om., b., szakmai gyakorlatotigazoló dokumentummásolata, nyilatkozat arról,hogy a pályázó hozzájárulahhoz, hogy a pályázatianyagát a jogszabálybanrögzített bizottságok,testületek megismerjék.A pályázat benyújtásánakmódja: „Intézményegy-ség-vezetõi pályázat”megjelöléssel ellátva kellbenyújtani.Pc: Némethné Gerecs JuditigazgatóKölcsey Ferenc ÁltalánosIskola és NapköziOtthonos Óvoda5081 Szajol,Kölcsey Ferenc út 45.f: Némethné Gerecs JuditIgazgatóTel: (56) 446-200Az igazgatótanácsa benyújtott pályázatokismeretében megfelelõpályázat hiányábana pályázatot eredménytelen-nek nyilváníthatja.

Paks VárosÖnkormányzata7030 Paks,Dózsa Gy. út 55–61.

I. István Szakképzõ Iskola7030 Paks,Iskola u. 7.Tel: (75) 311-278

Az intézménybenpedagógus munkakörbetöltéséhez szükségesegyetemi szintû tanári v.és szakképzettség,továbbá pedagógusszakvizsga,Másodszor és további al-kalommal történõ megbí-zás esetén a pedagógusszakvizsga keretébenszerzett intézményvezetõiszakképzettség,

ÁEI: 2012. aug. 1.A megbízás 2017. júl. 31.Pbhi: 2012. ápr. 2.Pehi: a pályázat benyújtásihatáridejétõl számított30 napot követõ elsõképviselõ-testületi ülés.ÁEI: 2012. aug. 1.A megbízás 2017. júl. 31.Pbhi: 2012. ápr. 2.Pehi: a pályázat benyújtásihatáridejétõl számított30 napot követõ elsõ


1 2 3 4

Legalább öt év pedagógusmunkakörben szerzettszgy.,Az intézménybenpedagógus munkakörbenfennálló, határozatlanidõre szóló alkalmazás,ill. a megbízássalegyidejûleg pedagógusmunkakörben történõ,határozatlan idõre szólóalkalmazás.

képviselõ-testületi ülés.Illetmény, juttatás:a hatályos jogszabályibesorolás szerint, vp.a jogszabály szerintipótlékalap 300 %-a.A pályázatnaktartalmaznia kell:ön., szakmai életrajz, b.,om., vpr. a helyzetelemzésreépülõ fejlesztésielképzeléssel,a személyes adatokkezelésérõl szólóhozzájáruló nyilatkozatot.Pc: Blazsek Balázscímzetes fõjegyzõPolgármesteri Hivatal7030 Paks,Dózsa György út 55–61.f: Oktatási és KulturálisCsoportTel: (75) 500-579A pályázat továbbimegjelenésének helye, ideje:NKI internetes honlap:2012. jan. 13.



A Ma gyar Közlöny Lap- és Könyvkiadómeg je len tet te

a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK1867–2002

cí mû két kö te tes ki ad ványt.

1867-tõl tör té nel mi ha gyo mány és a par la men ta riz mus lé nye ges ele me, hogy az or szág gyû lés nek fe le lõs kor mány zat leg fon to sabb cél ja it és fel ada ta it cse lek vé si prog ram ba fog lal ja. E prog ra mok át fo gó ké petad nak egy-egy idõ szak ban az or szág hely ze té rõl, po li ti ká já nak irá nyá ról, cél ki tû zé se i rõl, ezért je len tõstör té nel mi, po li ti kai és jo gi for rás anya got ké pez nek. Ke re sé sük ed dig hosszú idõt igé nyelt, ugyan is ezekaz alap ve tõ kor do ku men tu mok össze gyûjt ve még nem je len tek meg.A hi ánypótló mû, amely a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal és az Or szág gyû lé si Könyv tár mun ka tár sa i nak kö zös gon-do zá sá ban je len t meg, azért is út tö rõ vál lal ko zás, mert tör té nel münk utol só más fél év szá za dá nak kor-mány prog ram ja it – 2002-vel be zá ró lag – tel jes ség re tö re ked ve, szö veg hû en pub li kál ja a szé les kö rû nyil-vá nos ság szá má ra. A par la ment ben el hang zott és má sutt fel lel he tõ prog ram szö ve gek, illetve ada ta ik mel lett szá mos egyébtény anyag (a kor mány fõk ko ra be li fo tói, szü le té si–ha lá lo zá si ada tai, a kor má nyok mû kö dé si ide je, tag ja i -nak pon tos név so ra és a mi nisz te ri vál to zá sok idõ pont jai) is hoz zá fér he tõ a két vas kos kö tet ben. A mûhasz ná la tát Rom sics Ig nác tör té nész nek az összes ed di gi ma gyar kormány mû kö dé sé rõl át te kin tést nyúj-tó, szín vo na las be ve ze tõ ta nul má nya, va la mint a kor mány prog ra mok mu ta tói se gí tik.A könyv jog gal szá mít hat a köz élet sze rep lõ i nek, a po li ti kai, jo gi és tör té ne ti ku ta tás nak, a fel sõ ok ta tások ta tói és hall ga tói ka rá nak, to váb bá a köz mû ve lõ dé si in téz mé nyek és a nagy kö zön ség ér dek lõ dé sé re is.

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki a dónál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), il let vemegrendelhetõ a ki adó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: meg [email protected]).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉSMeg ren de lem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK1867–2002

cí mû két kö te tes, 1728 ol dal ter je del mû ki ad ványt

(ár a: 600 Ft áfá val) ........... pél dányban, és kérem, jut tassák el aláb bi cí memre:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: ..........................................................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): .......................................................................................................................................................

Ut ca, ház szám: ...............................................................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ...............................................................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: ...............................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te leután, 8 na pon be lül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal -mi jel zõszámára vagy pos tai úton a fen ti címre.

Kel te zés: ........................................ ...............................................cég sze rû alá írás



Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGEÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE

cí mû ki ad vá nyát

A könyv a bün te tõ ha ta lom gya kor lá sát ab ból a szem pont ból vizs gál ja, hogy a bí ró ság és az ügyész ség füg get len -sé ge és szá mon kér he tõ sé ge ho gyan be fo lyá sol ja az igaz ság szol gál ta tás te vé keny sé gét. Az író há rom, egy más salszo ro san össze füg gõ té ma kört dol go z fe l. Az el sõ a bí rói füg get len ség és szá mon kér he tõ ség kér dé se, va la mintezek szer ve ze ti biz to sí té kai. A má so dik té ma kör az ügyész ség sze re pét és al kot má nyos stá tu sát érin ti. A har ma dika bün te tõ el já rá si tör vény el ké szül té nek fo lya ma tát re konst ru ál ja ab ból a szem szög bõl, hogy mi ként be fo lyá sol taa bí rói és ügyé szi szer ve zet a ko di fi ká ci ót.Hack Pé ter eb ben a kö tet ben azt sze ret né bi zo nyí ta ni, hogy a jog al ko tó ál tal meg fo gal ma zott el já rá si sza bá lyok,illetve az igaz ság szol gál ta tás szer ve ze te it sza bá lyo zó jog anyag csak rész ben ha tá roz zák meg azt, hogy a bün te tõigaz ság szol gál ta tás ho gyan zaj lik. Annak meg ér té sé hez, hogy mi ho gyan mû kö dik ezen a rend sze ren be lül, tisz tá -ban kell len nünk azok kal a szer ve ze ti ér de kek kel is, ame lyek az el já rás egyes sze rep lõ i nek sze rep fel fo gá sát, dön té -se i nek hát te rét meg ha tá roz zák. Ez a meg kö ze lí tés in do kol ja, hogy a szer zõ mû vé ben azon té nye zõk elem zé sé rekon cent rál jon, ame lyek akadá lyozzák, hogy ezek a szer ve ze tek op ti má li san tel je sít sék fel ada tu kat.

A kö tet 382 ol dal ter je del mû, ár a 1000 fo rint áfá val.

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), il let ve meg-rendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS

Meg ren de lem

Hack Péter

A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGEÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE

cí mû, 382 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ár a: 1000 fo rint áfával) ................................ példányban, és ké rem, juttassák elaz aláb bi címemre:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .........................................................................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ........................................................................................................................................................................

Ut ca, ház szám: ...............................................................................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ................................................................................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: ...............................................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 na-pon be lül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ravagy postai úton a fen ti címre.




R. C. van Ca enegem

Be ve ze tés a nyu ga ti al kot mány jog bací mû kö te tét

Ca e ne gem pro fesszor mû vé nek le for dí tá sa mel lett szá mos érv szólt. Nem csak az, hogy az euró pai jog tör té nész-tár sa-da lom egy be hang zó vé le mé nye sze rint a leg jobb, a leg szel le me sebb fel dol go zá sa a té má nak; olyan mun ka, amely anyu ga ti gon dol ko dás nak az ál lam fej lõ dés, az al kot mány és a jog vi szony rend sze ré rõl az egyik leg tel je sebb szin té zi se.Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – to vábbi 15 századon át – ter minus ad qu em – a je lenkorig ter jedõ euró pai vi-lág nagy összehasonlító foglalata a kö tet.A „há rom Euró pa kí sér let bõl” eb ben a ter je del mes idõ di men zi ó ban ket tõ rész le tes ana lí zis sel sze re pel. Az El sõ Euró pa(5–9. szá zad) a 9. szá zad ban bom lott fe l, majd a po li ti kai meg sza kí tott ság ból 1100 kö rül új já éledt. A Fürs tens ta at, a fa mi li a -ri tá son ala pu ló „nem zet ál la mok hoz”, majd a mo nar chia az ab szo lút és a fel vi lá go sult vál to za ta i val a mo dern ál lam formá-cióihoz ve ze tett. En nek gyü möl csét pe dig a 19. szá za di li be rá lis, al kot má nyos, par la men tá ris ál lam to vább ne me sí tet te.S ez a szu ve rén nem zet ál lam – Má so dik Euró pa – mind má ig a leg fon to sabb nagy tár sa dal mi egy ség gé de bü tált.A Har ma dik Euró pa kí sér let, a je len ko ri Euró pai Unió sa já to san sze re pel a mû ben. Rész ben pél dák so ka sá gá val il luszt rál -ja a szer zõ az al kot má nyos, jo gi ér té kek kö te le zõ to vább élé si igé nyét, rész ben pe dig ezek meg ha la dá sa ként a szup ra na -ci o ná lis in téz mé nyek lét re ho zá sá nak szük sé ges sé gét hang sú lyoz za. Ám itt is a böl cses ség, a tu dó si ké tely, a mér ték tar -tás jel lem zi. Egyes tör té ne ti pár hu za mai ap ro pó já ra a jel lem zõ ku ta tá si ha bi tus sal, vi szont kér dé sek kel él. Így pél dá ul mitis kezd he tünk az Euró pai Kö zös ség gel? Hi szen „az EK ép pen olyan meg hök ken tõ dol gok kal tu d szol gál ni ne künk, mint ané met an ci en ré gi me Puf fen dorf nak”. Avagy má sutt D. La sok és Brid ge ér té ke lé sé re hi vat ko zik, mi sze rint az „EU al kot-má nyos struk tú rá ja még min dig a spe ku lá ció szfé rá já ba tar to zik”. Az új Har ma dik Euró pa kí sér let iga zi di lem má ja a jó lé ti ál lam és a gon dos ko dó ál lam kö zöt ti vá lasz tá si al ter na tí va. A Rechts ta at-Ver fas sungss ta at mi lyen for má ci ó vá tör té nõala kí tá sa a je len kor nagy ál lam el mé le ti pro jekt je. Az új euró pai in téz mény rend szer lét re ho zá sa kor ar ra kell tö re ked ni,hogy az EU mint sui generis in téz mény az em ber i jo go kat va ló ban re a li zá ló, azo kat egyen lõ en ki ter jesz tõ, em be ribb tár-sa da lom ként funkcio náljon.Az új ge ne rá ció ki hí vá sa ép pen en nek a kér dés nek a meg ol dá sa. A „Bo lo gna tí pu sú”, két fo ko za tú kép zés ugyan a fel-adat-vég re haj tó ér tel mi sé gi tí pust fa vo ri zál ja, de a mes ter fo ko za tú kép zés ben le he tõ sé get te remt a prob lé ma meg ol dó készség fej lesz té sé re is. E mo no grá fia ma gyar nyel vû vál to za ta a Bu da pes ti Cor vi nus Egye tem Köz igaz ga tás-tu do má nyiKa rá nak mes ter sza kos hall ga tói ré szé re szüle tett egyik tan anyag.


Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6.; tel.: 235-4512/233), il let ve meg ren del he tõa ki adó ügy fél szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: meg ren de [email protected]).

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉSMeg ren de lem a

Be ve ze tés a nyu ga ti al kot mány jog ba

cí mû, 448 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ár a: 800 fo rint áfával) ........... példányban, és ké rem, juttassák el alábbi cí memre:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .........................................................................................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): .......................................................................................................................................................................................

Ut ca, ház szám: ..............................................................................................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ...............................................................................................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: .............................................................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 na pon belül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy pos taiúton a fen ti címre.



A MAGYAR KÖZ LÖNY LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ

meg je len tet te

Har gi tai József

Jogi fogalomtár

cí mû ki ad vá nyát

A jo gi fo ga lom tár a ma gyar jog szak mai fo gal ma i nak gyûj te mé nye és rész ben ma gya rá za ta. Köz el 15 000 szó cikk-ben, a jog for rás ra hi vat koz va, tar tal maz za a ma gyar jog ban hasz nált fo gal ma kat, és ahol in do kolt, ma gya ráz za a fo-ga lom je len té sé nek tar tal mát. Át fog ja va la mennyi jog ág, az euró pai jog, va la mint a nem zet kö zi jog ál tal hasz náltfo gal ma kat is. Elem zi azo kat a fo gal ma kat, ame lye ket a jog ágak, va la mint az egyes jog ága kon be lül is, egy más tólel té rõ tar ta lom mal hasz nál nak (pl. al kal mat lan, el évü lés, ará nyos ság, el is me rés), vagy azo kat a fo gal ma kat, ame-lyek re néz ve több el té rõ tar tal mú leg ál de fi ní ció is lé te zik (pl. kö ze li hoz zá tar to zó, en ge dé lyes, la kó hely). Meg ma-gya ráz za azo kat a mo za ik sza va kat, ame lyek EU-csat lakozásunkkal ke rül tek a jog rend szer be. („DNS-pro fil”,„EMOGA”, „EUROPOL”, „FI FO-módszer”, „EINECS” stb.)

A könyv nem csak a jog al ko tók nak és jog al kal ma zók nak, va la mint a jo gi pá lyá ra ké szü lõk nek hasz nos ké zi könyv,ha nem azok nak is, akik a min den na pi élet ben sze ret né nek el iga zod ni egy szak mai nyelv dzsun ge lé ben.

A ki ad vány 1712 ol dal ter je del mû.

Ára: 1400 Ft áfá val.

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6.; tel.: 235-4512/233), il let ve meg ren -del he tõ a ki adó ügy fél szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: meg ren de [email protected]).

MEGRENDELÉS

Meg ren del jük a Jo gi fo ga lom tár cí mû ki ad ványt (ár a: 1400 Ft áfával) ................. példányban, és kér jük, juttassákel az aláb bi címre:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .......................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ......................................................................................................................

Ut ca, ház szám: ........................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ................................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: ...................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez vétele után, 8 na-pon be lül a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jelzõ számára át utal juk.

Kel te zés: ………………………………………

………………………………………

cég szerû aláírás



A ma gyar jog tu do mány klasszi ku sai so ro za tá ban

Be öt hy Zsig mond

ELEMI MAGYAR KÖZJOG

cí mû kö te tét

Az Ele mi ma gyar köz jog – amely az el sõ ma gyar nyel vû köz jogi összeg zés – 1846-ban lá tott napvilágot.Két rész re ta go ló dik: Ma gyar or szág pol gá ri al kot má nyá ra és köz igaz ga tá sá ra, s ezen be lül a 104 pa rag ra -fus ra tagozódó ins ti tú ci ók vi lá gos szer ke zet ben, ki fe je zõ fo gal mak kal je le ní tik meg az in téz mény rend -szert. Azért is be cses ér té kû e szin té zis, mert a klasszi ku san át me ne ti, pol gá ri át ala ku lás elõt ti mo nar chi átmu tat ja be a szer zõ, Be öt hy Zsig mond (1819–1896), aki kez det ben köz igaz ga tá si pá lyán te vé keny ke dett,majd pálya futását 1883-ban, nyug ál lo mány ba vo nu lá sa kor ki rá lyi táb lai ta nács el nök ként fe jez te be.Szak iro dal mi munkásságáért szá mos ki tün te tés ben ré sze sült. E köz jo gi ku ri ó zu mot a ma gyar jog tör té -net, jo gi kul túr a iránt ér dek lõ dõk fi gyel mé be ajánl juk.


Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), il let vemegrendelhetõ a ki adó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: meg [email protected]).

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS

Meg ren de lem

Be öt hy Zsig mond

ELEMI MAGYAR KÖZJOG

cí mû, 142 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ár a: 800 Ft áfá val) ........... pél dányban, és kérem, jut tassák el aláb bicí mem re:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .........................................................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): .......................................................................................................................................................

Ut ca, ház szám: ................................................................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ................................................................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: ...............................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te leután, 8 na pon belül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal -mi jel zõszámára vagy pos tai úton a fen ti címre.




Bárd Ká roly

Em ber i jo gokés bün te tõ igaz ság szol gál ta tás

Eu ró pá ban

A tisz tes sé ges el já rás bün te tõ ügyek ben– em be ri jog-dog ma ti kai

ér te ke zés

cí mû köny vét

A tisz tes sé ges el já rás el mé le ti kér dé sei és gya kor la ti ér vé nye sü lé se iránt ér dek lõ dõk elõtt – ed dig meg je lent kö te -tei révén – már jól is mert szer zõ a könyv bo rí tó ján ek kép pen ajánl ja az ol va sók fi gyel mé be ta nul má nyát:„A könyv írá sá nak kez de tén el sõ sor ban az fog lal koz ta tott, hogy mennyi ben já rul hat hoz zá a stras bo ur gi Em ber iJo gi Bíróság az európai ál la mok igaz ság szol gál ta tá si rend sze reinek kö ze lí té sé hez. A vizs gá lat so rán az tán olyanalap ve tõ kérdésekkel szem be sül tem, mint az igaz ság szol gál ta tás sze re pe a de mok rá ci á ban, a tisz tes sé ges el já rás-hoz való jog he lye az alap jo gok rend sze ré ben vagy a jo gok ról va ló le mon dás és annak kor lá tai. El sõ sor ban a stras-bourgi eset jog alap ján elem zem a tisz tes sé ges el já rás azon ele me it, ame lyek ér tel me zé sé ben min d a mai na pig bi-zony ta lan ság észlelhetõ a magyar jog gya kor lat ban: mit kí ván a bí rói pár tat lan ság, ho gyan te remt he tõ meg azössz hang a vé le mény nyil vá ní tás szabadsága és a bí ró sá gok te kin té lyé nek meg õr zé se irán ti érdek kö zött, mi le-gyen a tör vény sér tõ en meg szer zett bizonyítékok sor sa, med dig ter jed a hall ga tás jo ga? Nos, ezek rõl a kér dé sek rõlszól a könyv. Meg sok minden másról…..”


Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), il let ve meg-rendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉSMeg ren de lem

Bárd Ká roly

Em ber i jo gokés bün te tõ igaz ság szol gál ta tás

Eu ró pá ban

cí mû, 320 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ár a: 1500 fo rint áfával) .................................. példányban, és ké rem, juttassák elaz aláb bi címemre:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .........................................................................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): .......................................................................................................................................................................

Ut ca, ház szám: ...............................................................................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ................................................................................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: ................................................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 na-pon be lül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ravagy postai úton a fen ti címre.


OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: dr. Polt-Palásthy Marianna.A szerkesztõség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 795-4722, fax: 795-0230, e-mail: [email protected] a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu).Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554,266-9290/240, 241 mellék.Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394Budapest, 62. Pf. 357 (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonyboltinternetcímen.Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék.Példányonként megvásárolható a kiadónál; Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. (tel.: 235-4512/233 mellék).2012. évi éves elõfizetési díj: 50 400 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 26 712 Ft áfával, egy példány ára 2415 Ft áfával.

HU ISSN 2060-5390

Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó12.0033 – Lajosmizse

TARTALOM - kozlonyok.huráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a ta-nuló...

Documents

Transcript of TARTALOM - kozlonyok.huráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a ta-nuló...