TARTALOM

Előszó...................................................................................................... 3

1. lecke

TémaKuka hän on? .................................................................................... 5

Tudod-e...?Az országról, a lakosságról ................................................................ 7A nevekről.......................................................................................... 8

Nyelvtan1.1. A finn magánhangzórendszer...................................................... 91.2. A finn mássalhangzórendszer ..................................................... 91.3. A hangsúly ................................................................................ 101.4. A finn igerendszer..................................................................... 101.5. Az igetövek ............................................................................... 121.6. Az igék csoportosítása a tőtípusok alapján ............................... 121.7. Az I. infinitivus ......................................................................... 131.8. Igeragozás: indicativus presens................................................. 141.9. Az indicativus presens tagadó alakja ........................................ 151.10. A létige ragozása..................................................................... 161.11. A finn névszórendszer............................................................. 161.12. Névszótövek............................................................................ 181.13. Tőtípusok ................................................................................ 191.14. Inessivus.................................................................................. 201.15. Kérdő mondat ......................................................................... 211.16. A fokváltakozás ...................................................................... 22

2. lecke

TémaMistä sinä tulet? ............................................................................... 25Mitä kieltä puhut? ............................................................................ 26

Tudod-e...?A nyelvekről..................................................................................... 29

Nyelvtan2.1. Genitivus................................................................................... 312.2. A névszók többes száma ........................................................... 322.3. Elativus ..................................................................................... 332.4. Illativus ..................................................................................... 342.5. Partitivus ................................................................................... 352.6. Accusativus ............................................................................... 392.7. Szórend ..................................................................................... 39

3. lecke

TémaOmaelämäkerta ................................................................................ 41

Tudod-e...?Az iskolarendszerről ........................................................................ 42A munkakörülményekről ................................................................. 43

Nyelvtan3.1. Imperfectum.............................................................................. 443.2. Participium perfectum............................................................... 453.3. Perfectum .................................................................................. 463.4. Plusquamperfectum................................................................... 473.5. A múlt idejű igék tagadó alakjai ............................................... 483.6. A létige állító és tagadó alakjai ................................................. 483.7. Az igeidők használata ............................................................... 483.8. Essivus ...................................................................................... 503.9. Translativus............................................................................... 513.10. Számnevek .............................................................................. 523.11. Keltezés................................................................................... 54

4. lecke

TémaSää Suomessa .................................................................................. 55

Tudod-e...?Az időjárásról................................................................................... 58

Finnország tavairól, folyóiról........................................................... 58A növényzetről és az állatvilágról.................................................... 59A világörökség része Finnországban ............................................... 60

Nyelvtan4.1. Adessivus .................................................................................. 614.2. Ablativus................................................................................... 624.3. Allativus.................................................................................... 624.4. Névutók és elöljárószók............................................................ 634.5. A helyviszony kifejezése a finnben........................................... 634.6. A földrajzi nevek....................................................................... 654.7. Az időhatározó kifejezése......................................................... 664.8. Adverbiumok ............................................................................ 67

5. lecke

TémaMinun perheeni ............................................................................... 69Kuka kukin on Korhosen perheessä?............................................... 70

Tudod-e...?A családokról ................................................................................... 71Az életkorról .................................................................................... 72

Nyelvtan5.1. Birtokos személyragozás........................................................... 735.2. A birtokos személyrag és az esetrag kapcsolata........................ 745.3. A birtok többese........................................................................ 755.4. A habeo-szerkezet..................................................................... 765.5. A magyar és a finn birtokos szerkezetek összevetése............... 78

6. lecke

TémaJos minulla olisi rahaa...................................................................... 79Katso uudet sanat sanakirjasta! ........................................................ 80

Tudod-e...?A turizmusról ................................................................................... 81A közlekedésről ............................................................................... 82

Nyelvtan6.1. Conditionalis presens................................................................ 826.2. Conditionalis presens tagadó alakja.......................................... 846.3. Conditionalis perfectum............................................................ 856.4. Conditionalis perfectum tagadó alakja...................................... 856.5. Imperativus................................................................................ 856.6. Imperativus tagadó alakja (tiltás) .............................................. 886.7. Accusativus-nominativus.......................................................... 896.8. Potentialis.................................................................................. 896.9. Potentialis perfectum ................................................................ 90

7. lecke

TémaTietoja Pohjoismaista....................................................................... 91

Tudod-e...?A politikai berendezkedésről ........................................................... 94A vallásról........................................................................................ 95A gazdaságról................................................................................... 96

Nyelvtan7.1. A névszók többes töve .............................................................. 977.2. A függő esetek többes száma.................................................... 987.3. Többes illativus......................................................................... 987.4. Többes partitivus....................................................................... 997.5. Többes genitivus ..................................................................... 1017.6. A melléknevek fokozása ......................................................... 1027.7. A középfokú és felsőfokú melléknevek ragozása ................... 1047.8. Az adverbiumok fokozása....................................................... 104

8. lecke

TémaMiten Suomessa eletään?............................................................... 105

Tudod-e...?A szabadidőről ............................................................................... 107A kommunikációról ....................................................................... 108

Nyelvtan8.1. Passivum ................................................................................. 1088.2. Indicativus praesens passivum................................................ 1108.3. Indicativus imperfectum passivum ......................................... 1118.4. Indicativus perfectum pass. és plusquamperfectum pass........ 1128.5. Conditionalis, imperativus és potentialis passivum............... 1128.6. Ritkán használt ragok.............................................................. 1138.7. Partikulák ................................................................................ 114

9. lecke

TémaJuhlat .............................................................................................. 115

Tudod-e...?Az ünnepekről ................................................................................ 117Az ételekről .................................................................................... 118

Nyelvtan9.1. Participiumok.......................................................................... 1199.2. Aktív participiumok................................................................ 1199.3. Passzív participiumok ............................................................. 1209.4. Infinitivusok............................................................................ 120

I. infinitivus............................................................................. 121II. infinitivus ........................................................................... 121III. infinitivus .......................................................................... 122IV. infinitivus.......................................................................... 124

9.5. Mellékmondatokat rövidítő szerkezetek ................................. 1249.6. Szóképzés................................................................................ 1269.7. Szóösszetétel ........................................................................... 128

10. lecke

Országismeret10.1. Finn történelem ..................................................................... 12910.2. Finn irodalom........................................................................ 13110.3. Finn zene............................................................................... 13310.4. Finn képzőművészet.............................................................. 13510.5. Finn építészet ........................................................................ 13710.6. Finn iparművészet................................................................. 13810.7. Finn sport .............................................................................. 139

* * *Ragozási táblázatok

Névszóragozás ............................................................................... 141Igeragozás ...................................................................................... 146

Finn–magyar szójegyzék..................................................................... 151

Bibliográfia (válogatás a magyar nyelvű művekből)1. Finnországról általában.............................................................. 1692. Finn irodalom............................................................................. 170

2.1. Antológiák........................................................................... 1702.2. Prózaírók ............................................................................. 1712.3. Drámaírók ........................................................................... 1762.4. Lírikusok ............................................................................. 1772.5. Gyermekirodalom................................................................ 1782.6. Népköltészet, Kalevala........................................................ 1802.7. Irodalomtörténet, irodalmi és kulturális kapcsolatok.......... 181

3. Finn történelem, politikatörténet................................................ 1824. Néprajz, folklór .......................................................................... 1825. Művészetek ................................................................................ 1826. Finn nyelvkönyvek, oktatási segédanyagok, kétnyelvű szótárak .... 183

Híres finnek.......................................................................................... 185

Tárgymutató ........................................................................................ 205

Rövidítések........................................................................................... 210

Felhasznált irodalom........................................................................... 211

Ízelítő a könyvből

Sää Suomessa

Kesällä Suomessa on hyvin valoisaa. Kesäkuussa aurinko nousee Etelä-Suomessa aamulla neljältä ja laskee illalla puoli yhdeltätoista. Pohjois-Suomessa aurinko nousee noin kolmelta ja laskee puoli kahdeltatoista.Lapissa aurinko ei kesäkuussa ja heinäkuussa laske ollenkaan, keskiyöllä-kin on aivan valoisaa. Kesällä Suomessa lämpötila on yleensä n. 20 astet-ta, mutta joskus voi olla 30 astetta lämmintä. Suomen kesä on hyvin kau-nis, mutta lyhyt. Kesällä hyvin monet suomalaiset menevät maalle kesä-mökille.

Syyskuussa on kaunista, koska luonto on hyvin värikäs. Loka- ja marras-kuussa sataa usein. Talvi on Suomessa tavallisesti kylmä ja luminen. Pak-kasta voi olla -20 tai jopa -30 astetta. Helsingissä ja Turussa ei aina olepaljon lunta, mutta muualla Suomessa lunta voi olla puolitoista tai kaksimetriäkin. Talvella on hyvin pimeää. Aurinko nousee Etelä-Suomessavasta yhdeksän jälkeen ja laskee iltapäivällä kolmen jälkeen. Pohjois-Suomessa aurinko nousee yhdeltätoista ja laskee jo kahdelta. Lapissaaurinko ei nouse joulukuussa ollenkaan.

Kevät on Suomessa hyvin erilainenkuin Keski-Euroopassa. Suomalaisetajattelevat, että kevät alkaa jo maalis-kuussa, vaikka lumi sulaa yleensä vas-ta huhtikuussa. Pohjois-Suomen jär-vet ovat jäässä vielä toukokuussakin.Puut saavat lehdet vasta toukokuunlopussa. Ulkomaalaiset sanovat usein,että Suomen kevät kestää viikon.

Tudod-e...?

Az időjárásról

– A januári középhőmérséklet Dél-Finnországban -6 fok, Lappföldön -13fok. A júliusi középhőmérséklet Dél-Finnországban 17 fok, Lappföldön14 fok.

– Csapadékmennyiség: a déli partvidéken és Közép-Finnországban: 700mm/év. Lappföldön: 400 mm/év.

– A legtöbb csapadék augusztusban esik, a legkevesebb márciusban.

– Lappföldet október végétől, Kuusamo környékét november végétől,Turku vidékét december végétől borítja hó. A hóréteg vastagsága Kuu-samóban 70 cm, Lappföldön 60 cm, Turku környékén 20 cm.

– Finnország legészakibb részén (Utsjoki és Nuorgam vidékén) nyáronmájus 16. és július 28. között nem nyugszik le a nap, télen viszont no-vember 24. és január 17. között nem kel fel.

Finnország tavairól, folyóiról

– Az ország területének 9,9 százalékát borítja víz.

– Az „ezer tó országában” közel 200 000 tó van. A legnagyobb tavak:

Saimaa 4400 km2 (13 700 szigettel)Inari 1102 km2

Päijänne 1054 km2

Oulujärvi 893 km2

Pielinen 868 km2

– A tengerpart 39 000 km hosszú, 80 000 szigettel. Finnországban179 000 olyan sziget van, amelyik nagyobb egy hektárnál.

– Finnország hossza észak–dél irányban (Utsjokitól Hankoniemiig):1170 km.

– Finnország szélessége kelet–nyugat irányban (Ilomantsitól Töjbyig):540 km.

– Finnország legmagasabb pontja: Halti (Lappföld): 1328 m.

– Finnország leghosszabb folyói:

Kemijoki 552 km Vuoksi 150 kmTornionjoki 408 km Paatsjoki 142 kmTenojoki 344 km Kokemäenjoki 120 kmIijoki 300 km Kalajoki 110 kmKymijoki 204 km Oulujoki 107 km

Az ezer tó országa Lappföldön lakik a Mikulás

A növényzetről és az állatvilágról

– Az ország területének 70%-a (23 millió hektár) erdő. A legfontosabbfafajták: erdei fenyő (mänty), lucfenyő (kuusi), nyírfa (koivu).

– Finnországban sok bogyó terem, a legismertebbek: vörösáfonya (puo-lukka), mocsári hamvas szeder (lakka), tőzegáfonya (karpalo), feketeáfonya (mustikka). Európa egyik legnagyobb epertermesztő (mansikka)országa Finnország.

– Finnországban 220 madárfaj él, a leggyakoribb a pinty (peipponen) és afüzike (pajulintu).

– A finnek nagy becsben tartják a halakat, az országban 36 eredeti halfajél. A legismertebb folyami hal a lazac (lohi), tavi hal a sügér (ahven) ésa csuka (hauki), a legfontosabb tengeri hal a hering (silakka).

– A leggyakoribb ragadozó állatok: hiúz (ilves, kb. 1100), medve (karhu,1000), farkas (susi, 150), rozsomák (ahma, 100). A legfontosabb erdeivadak: jávorszarvas (hirvi), nyúl (jänis), vadkacsa (sorsa), süketfajd (met-so) és nyírfajd (teeri).

– Finnország egyik legismertebb állata a félvad rénszarvas (poro). Lapp-földön 7600 rénszarvastenyésztő él, 115 000 km2-en gazdálkodnak.

– Két fókafaj él északon: a szürke fóka (harmaahylje, belőlük a Balti-ten-geren még mintegy 26 000 van) és a saimaai fóka (saimaannorppa, 260).

– Finnország „nemzeti madara” a hattyú (joutsen).

A világörökség része Finnországban

– Sammallahdenmäki bronzkori halomsírjai (i. e. 1500–500)– Rauma óvárosa (a XIV–XVIII. század között épült)– Suomenlinna erődszigete (1748–1791)– Petäjävesi régi fatemploma (1764)– A „Struven ketju” (1816–1855)– A verlai gyármúzeum (1878)– A merenkurkkui szigetvilág

Petäjävesi régi fatemploma

Nyelvtan

4.1. Hol? kérdésre felelő külső helyhatározó (adessivus)

– Az adessivus ragja: -lla/-llä.

– Mivel a rag zárja a szótagot, így az adessivusi alak gyenge fokban áll:katu ’utca’ : kadulla, matto ’szőnyeg’ : matolla, ilta ’este’ : illalla, tunti’óra’ : tunnilla stb.

– Az adessivus ugyanazokhoz a tőváltozatokhoz járul, mint a genitivus(vö. 31. oldal): talvi ’tél’ : talve-lla, kone ’gép’ : konee-lla, ihminen’ember’ : ihmise-llä, kirjallisuus ’irodalom’ : kirjallisuude-lla stb.

Az adessivus fontosabb funkciói:

– hol? kérdésre felelő külső helyhatározó (megfelel a magyar -n/-on/-en/-ön ragnak): pöydällä ’asztalon’, kadulla ’utcán’, asemalla ’állomá-son’, rajalla ’határon’;

– családnevekhez, személynevekhez téve megfelel a magyar -nál/-nélragnak: olen Laurilla ’Laurinál vagyok’, olen Leskisillä ’Leskinenéknélvagyok’;

– néha a magyar hol? kérdésre felelő belső helyraggal egyenértékű: Tam-pereella ’Tamperében’ (a külső és belső helyhatározók megfeleléseirevö. 64. oldal);

– időhatározó:– napszakok: aamulla ’reggel’, illalla ’este’, yöllä ’éjszaka’;

– évszakok: talvella ’télen’, kesällä ’nyáron’;

– ha az időhatározó jelzővel áll, általában essivusi eset haszná-latos: tänä talvena, tänä iltana stb. (vö. 50. oldal), de: tällä vii-kolla ’ezen a héten’, tällä hetkellä ’ebben a pillanatban’;

– eszközhatározó: junalla ’vonattal’, bussilla ’busszal’, kynällä ’ceruzá-val’, lusikalla ’kanállal’, tietokoneella ’számítógéppel’;

– módhatározó: tällä tavalla ’ilyen módon’, kovalla äänellä ’erős han-gon’, hyvällä mielellä ’jó kedvvel’;

– az adessivus használatos a birtoklást kifejező, ún. habeo-szerkezetbenis (vö. 76. oldal).

4.2. Honnan? kérdésre felelő külső helyhatározó (ablativus)

– Az ablativus ragja: -lta/-ltä.

– Mivel a rag zárja a szótagot, a tő gyenge fokot képvisel: katu ’utca’ :kadulta, matto ’szőnyeg’ : matolta stb.

– Az ablativus ugyanazokhoz a tőváltozatokhoz járul, mint a genitivus(vö. 31. oldal): kone ’gép’ : konee-lta, ihminen ’ember’ : ihmise-ltä,vuosi ’év’ : vuode-lta stb.

Az ablativus fontosabb funkciói:

– honnan? kérdésre felelő külső helyhatározó (megfelel a magyar -ról/-rőlragnak): pöydältä ’asztalról’, kadulta ’utcáról’, asemalta ’állomásról’;

– néha magyarra -tól/-től raggal is fordítható: kirje Petteriltä ’levél Pette-ritől’, häneltä ostan auton ’tőle veszek autót’, kysyn Kaisalta ’megkér-dezem Kaisától’, tulen Laurilta ’Lauritól jövök’;

– időhatározó: kuudelta ’hatkor, pontosan hatkor’; viime vuodelta ’amúlt évből’;

– tekintethatározó: tyttö nimeltään Liisa ’a Liisa nevű lány’, ammatilta-ni olen opettaja ’foglalkozásomra nézve tanár vagyok’, luonteeltaanhyvä ’természetét tekintve jó’;

– mértékhatározó: huone maksaa 50 euroa vuorokaudelta ’a szoba ára50 euró/nap;

– valaminek a hiánya, elvesztése: minulta hukkui ajatus ’elvesztettem afonalat’;

– valamiben való akadályoztatás: kielletty alle 18-vuotiaalta ’18 évenaluliaknak tilos’;

– érzékelést kifejező igék vonzata: maistua hyvältä ’ízlik’, haista pahal-ta ’rossz szaga van’, tuoksua hyvältä ’illatozik’, kuulostaa hyvältä ’jólhangzik’, näyttää huonolta ’rosszul néz ki’ stb.

Országismeret – röviden

1. Finn történelem

A finnek őstörténetét számos talány övezi. A mai Finnország délirésze valószínűleg már a jégkorszak végén, kb. 9000 évvel ezelőtt islakott volt. A különböző korokból számos régészeti lelet került elő, ám azitt lakók nyelvéről nem lehet biztosat tudni. A sokáig uralkodó nézet sze-rint az ősfinn lakosság időszámításunk kezdete táján érkezett erre a terü-letre, a mai felfogás szerint viszont már lényegesen korábban élt itt finn-ugor nyelvet beszélő népesség.

A keresztes hadjáratok idején, a XII. században Finnországot – önállótartományként – Svédországhoz csatolták, s ezáltal a nyugati egyház ré-szévé vált. 1323-ban, a pähkinäsaari béke során húzták meg először Finn-ország keleti határait. A nagy svéd király, Gustav Vasa (Kustaa Vaasa)idején Finnországot is elérte a reformáció, s az ország áttért az evangéli-kus (lutheránus) vallásra. Mikael Agricola, a finn reformáció legnagyobbalakja, a finn irodalmi nyelv megteremtője 1548-ban fordította le anya-nyelvére az Újtestamentumot.

A XVI. század végén Finnországban kitört a buzogányháború (nuija-sota) néven ismert parasztfelkelés. A svéd birodalom aranykorában, aXVII. században Finnországban számos várost alapítottak, s ekkor nyitot-ta meg kapuit az első egyetem, a Turkui Akadémia (1640). A kor háborúiugyanakkor mérhetetlen szenvedést okoztak a finn népnek is. A nagy-birodalom korszaka a nagy északi háború (1700–1721) során ért véget,melynek következményeként Finnország keleti részei Oroszországhozkerültek.

1809-ban Finnországot nagyhercegségként az Orosz Birodalomhozcsatolták, s viszonylag széles körű autonómiát kapott a belügyek terén, akülügy és a hadügy viszont Oroszországhoz tartozott. I. Sándor uralkodá-sa idején Helsinkit tették meg fővárosnak (1812), s az egyetemet is áttele-pítették ide, ezzel is hangsúlyozva a Svédországtól való távolodást (1828).

A XIX. század közepe táján Finnországban egyre fontosabbá vált anemzeti kérdés, amely elsősorban a finn nyelv helyzetének javítására tettkísérletekben mutatkozott meg. Az 1860-as években a finn nyelv elvben

a svéddel egyenrangú hivatali nyelvvé vált (a gyakorlatban a finn nyelvhelyzete csak lassan javult), s ugyanebben az időben bevezették az önállófinn pénzt, a márkát is. Megélénkült a gazdaság, fejlődésnek indult a köz-lekedés, s kezdett megszilárdulni a finn nyelvű oktatási rendszer.

Finnország kedvező helyzete 1899-ben megváltozott, amikor II. Mik-lós cár kiadta az ún. februári manifesztumot, amely jelentősen korlátoztaa finnek jogait. Ekkor kezdődött az elnyomás első szakasza, amely az1905-ös nagy sztrájkig tartott. 1906-ban megújították a finn parlamentirendszert, s Európában először a nők is válasz-tójogot kaptak. 1908-ban kezdődött az elnyo-más második szakasza, amely az orosz forrada-lomig, ill. Finnország függetlenné válásáig tar-tott.

Finnország 1917. december 6-án vált füg-getlen állammá. A kezdet egyáltalán nem voltkönnyű: 1918 elején a fehér- és a vörösgárdis-ták között polgárháború tört ki. A fiatal társa-dalomban sokáig mély nyomokat hagyó polgár-háború a Mannerheim vezette fehérek győzel-mével zárult. 1919-ben az ország első elnökévéK. J. Ståhlberget választották. Vezetésével szá-mos fontos törvényt hoztak, s a független Finn-ország helyzete kezdett megszilárdulni.

A második világháború mélyen érintette Finnországot. Az 1939–40-estéli háborúban (talvisota), és a háború 1941–44-es folytatásában (jatkoso-ta) a Szovjetunió ellen viseltek hadat; 1944–45-ben Lappföldön a néme-tek ellen folyt háború, melynek eredményeként kiűzték a német katonákatFinnország területéről. A béketárgyalások során Finnország elvesztetteészaki kikötőjét, Petsamót, valamint a karjalai területei egy részét, s sú-lyos háborús jóvátétel megfizetésére is kényszerült, de végül megszállásnélkül zárta le a háborút.

Finnország és a Szovjetunió 1948-ban barátsági, együttműködési éskölcsönös segítségnyújtási egyezményt (YYA-sopimus) kötött; a finn gaz-daság fejlődésnek indult, s a politikai helyzet is stabilizálódott J. K. Paa-sikivi (1946–1956) és Urho Kekkonen (1956–1981) elnöksége idején.Finnország az északi semleges demokrácia és a jóléti társadalom országá-vá vált. 1952-ben Helsinkiben rendezték az olimpiát (ahol a magyar

Mannerheim tábornoklovasszobra Helsinkiben

csapat minden idők legjobb szereplését produkálva 16 aranyérmet szer-zett), 1955-ben Finnország az ENSZ és az Északi Országok Tanácsa tag-ja lett. 1975-ben Helsinki adott otthont az Európai Biztonsági és Együtmű-ködési Értekezletnek (ETYK).

A 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után Finnország sú-lyos gazdasági válságot élt át, a munkanélküliség soha nem látott mérete-ket öltött. Az ezredfordulóra sikerült felülkerekedni a válságon, nem utol-sósorban a telekommunikációs cégek nagymérvű fejlődése révén – a vi-lágszerte ismert Nokiával az élen.

1995-ben Finnország az Európai Unió tagja lett, 2000 tavaszán pedigTarja Halonen személyében elsőként került az ország élére női köztársa-sági elnök.

Ragozási táblázatok

Névszóragozás

talo ’ház’ puu ’fa’ pankki ’bank’

Nom. talo talot puu puut pankki pankitAcc. talon talot puun puut pankin pankitGen. talon talojen puun puiden* pankin pankkienPart. taloa taloja puuta puita pankkia pankkejaIness. talossa taloissa puussa puissa pankissa pankeissaElat. talosta taloista puusta puista pankista pankeistaIllat. taloon taloihin puuhun puihin pankkiin pankkeihinAdess. talolla taloilla puulla puilla pankilla pankeillaAblat. talolta taloilta puulta puilta pankilta pankeiltaAllat. talolle taloille puulle puille pankille pankeilleTransl. taloksi taloiksi puuksi puiksi pankiksi pankeiksiEss. talona taloina puuna puina pankkina pankeissa

sing. plur. sing. plur. sing. plur.

järvi ’tó’ kieli ’nyelv’ uusi ’új’

Nom. järvi järvet kieli kielet uusi uudetAcc. järven järvet kielen kielet uuden uudetGen. järven järvien kielen kielten*1 uuden uusienPart. järveä järviä kieltä kieliä uutta uusiaIness. järvessä järvissä kielessä kielissä uudessa uusissaElat. järvestä järvistä kielestä kielistä uudesta uusistaIllat. järveen järviin kieleen kieliin uuteen uusiinAdess. järvellä järvillä kielellä kielillä uudella uusillaAblat. järveltä järviltä kieleltä kieliltä uudelta uusiltaAllat. järvelle järville kielelle kielille uudelle uusilleTransl. järveksi järviksi kieleksi kieliksi uudeksi uusiksiEss. järvenä järvinä kielenä kielinä uutena uusina

sing. plur. sing. plur. sing. plur.

* A plur. genitivus alakváltozatai: puitten, kielien.

Híres finnek

Aalto, Alvar (1896–1976), építész, a finn funkcionalizmus legfőbb alakjaTöbb mint 300 épületet tervezett, közel 50 várostervezési munkát végzett, sjelentős pályát futott be az iparművészet terén is. Ő tervezte a párizsi (1937)és a New York-i (1939) világkiállítás finn pavilonját, ő tette világhírűvé a finnépítészetet. Korai munkásságának alkotásai a paimiói tüdőszanatórium (1933)és a viipuri könyvtár (1935). A säynätsalói városháza (1952) a finn építészet újaranykorát jelöli, ezzel kezdődött Aalto „vöröstéglás” korszaka, amelybe a jy-väskyläi egyetem épületei (1956) is beletartoznak. Rovaniemi városképénekkialakítása mellett ő tervezte Seinäjoki központját is. Helsinkiben is jelentősmunkát végzett: Rautatalo (1954), akadémiai könyvesbolt (1969), Kansanelä-kelaitos (1956), Kulttuuritalo (1958) és a műszaki egyetem főépülete (1964).Élete utolsó szakaszában, a „fehér korszakban” készült el a Finlandia-palota(1971), a finn építészet legismertebb alkotása. Külföldi tervezései: a bostoni MITkollégiuma (1949), a bécsi sport- és zeneközpont (1953), a göteborgi város-háza (1957), a bagdadi művészeti múzeum (1958) és az esseni operaház (1959).

Agricola, Mikael (kb. 1510–1557), hitújító, a finn irodalmi nyelv megteremtőjeTurkuban tanult papnak, majd 1536-ban Wittenbergbe ment tanulni Luther-hez. 1538–48 között a turkui egyházi iskola rektora, majd püspökhelyettes,1554-től püspök. A reformáció eszméinek megfelelően sok fontos művet for-dított le anyanyelvére. Nevéhez fűződik az első finn nyelvű ábécéskönyv, azAbckiria (1537–43 között). 1548-ban készítette el az Újtestamentum finn for-dítását (Se Wsi Testamenti). 1549-ben prédikációkat jelentetett meg. Az Ótes-tamentumnak mintegy negyedét tudta lefordítani: zsoltárokat (1551), valaminta próféták könyvének egy részét (1551–52). Voltaképpen ő teremtette meg azírott finn nyelvet. Szókincse javarészt a nyugati nyelvjárásokon alapul, demás dialektusokat is felhasznált – ő maga is keleti nyelvterületről való. Szá-mottevő mértékű új szót alkotott, melyek nagy része ma is él. Az írott finnnyelv ma is Agricola örökségén alapul.

Ahtisaari, Martti (1937–), a Finn Köztársaság tizedik elnöke, Nobel-békedíjasFinnország első közvetlen népszavazáson választott elnöke 1994 és 2000 kö-zött. Az 1970-es években négy afrikai országban – Tanzániában, Zambiában,Szomáliában és Mozambikban – teljesített szolgálatot nagykövetként. Nem-zetközi hírnévre az ENSZ-ben tett szert, itt a főtitkárhelyettesi posztig jutott.Namíbia függetlenné válása során az ENSZ tevékenységét irányította. Az újévezredben közvetítőként dolgozott Indonéziában és Koszovóban. Munkáját2008-ban Nobel-békedíjjal ismerték el.