TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8....
Transcript of TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8....
Bánki István – Radóczné Bálint Ildikó
TANÁRI KÉZIKÖNYV
AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ
irodalom 8 kk kolofonjav.indd 1 2014.06.03. 7:37
Szerzők:Bánki István –Radóczné Bálint Ildikó
© Bánki István, Radóczné Bálint Ildikó, 2010
2. kiadás, 2014
AP–080532ISBN 978-963-465-995-2
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés:TypoStúdió Kkt. (Névery Tibor)
Terjedelem: 13,91 A/5 ívTömeg: 276 g
irodalom 8 kk kolofonjav.indd 2 2014.06.03. 7:37
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
3
Elkészült a megújult irodalom tankönyvcsalád be-fejező kötete. A 8. évfolyamos kompetenciaalapú könyv szerves folytatása az 5., 6. és 7. osztályos iro-dalomkönyveknek, és előkészíti a középiskolai ké-pességfejlesztő tevékenységet.
A tankönyv a korábbi kiadás kronologikus rend-jét követi, ugyanakkor jelentősen kibővült az 1945 előtti irodalmat bemutató rész. Részletesebb és te-ma tikusabb válogatást ad a könyv például Ady End-re, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is.
A tankönyv ugyanakkor tudatosan és átfogóan válogat a 20. század második felének/végének iro-dalmából is: a művek a 14–15 éves korosztály szá-mára jól feldolgozhatóak, megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. Az átdolgozás során jelen-tősen bővült a tankönyvnek és a munkafüzetnek az elsajátítást, a tananyag-feldolgozást, a differenciá-lást segítő és támogató apparátusa.
A szövegértési-szövegalkotási kulcskompeten-cia fejlesztése mellett ugyanakkor az irodalomol-vasás nyújtotta tág lehetőségeket kihasználva más kulcskompetenciák (pl. digitális kompetencia, ma-tematikai kompetencia, szociális és állampolgári kom petencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony önálló tanulás) fej-lesztését is bekapcsoltuk a tanítás-tanulás folyama-tába. A tankönyv nagy hangsúlyt helyez a kiemelt fejlesztési feladatokra is, különös tekintettel a tanu-lás tanítására.
Az irodalomelméleti ismeretek a taneszközben mindig alkalmazás közben, szemléletes magyará-zattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbinál több magyarázat segíti a ta nulók és a pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv az alsóbb évfolyamokon tanultakat koncentrikusan bővíti, táblázatokkal, gondolattérképekkel segíti elő a már tanult ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a munkafüzet sok feladata páros, csoportos, ko-operatív tevékenységformára biztatja a gyerekeket.
Reményeink szerint a tankönyvben és a munka-füzetben található vázlatok, a művek elemzéséhez
készített táblázatok segítik a tanulók órai és otthoni felkészülését.
A fejezetek – az 5., 6. és 7. évfolyamos könyvek-hez hasonlóan – bevezető oldallal és a mottó szere-pét betöltő idézettel kezdődnek. A fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei és feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést segítik elő. A tankönyv hat fejezetből áll: Édes, ékes anya-nyelvünk; Művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében; „Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – válogatás a 20. szá-zad első felének irodalmából; „Modern idők” – drá-ma és film; Irodalom és történelem – szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból; Teremtett vilá-gok – a fantasztikum változatai regényben és filmen. A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel zárul. A kiegészítő anyagokat a tankönyvi résznél és a tar-talomjegyzékben csillaggal jelöltük.
A tankönyvhöz készült munkafüzet felépítése kö-veti a tankönyvét. A házi és ajánlott olvasmányok-hoz kapcsolódó feladatok olyan bőségesek, hogy az olvasmánynapló szerepét is betöltik. A munkafüzet kiválóan alkalmas a különböző munkaformákban végzett tevékenységre, az órai közös, csoportos, pá-ros és egyéni munkára, valamint az otthoni önálló tanulásra is. A munkafüzet melléklete az Irodalmi feladatlapok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó in-teraktív tananyag is.
Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz ta-nulóink műveltségének, világszemléletének kiala-kításához és formálásához. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszeret-tetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősí-tése.
Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert!
A Kiadó és a Szerzők
Bevezető gondolatok„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én.”
(Kosztolányi Dezső)
irodalom 8 kk.indd 3 2010.10.11 12:21:45
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
4
A 2010-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 8. könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a ke-rettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentős szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettanterve részletesen elemzi a 8. évfolyam irodalomtanításának céljait és feladatait, a készség- és képességfejlesztés területe-it, a továbbhaladás feltételeit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba beépítve a kézikönyvben is megtalálják a kedves kollégák.)
A könyv szemelvényanyaga alapvetően a 20. szá - zadi magyar irodalomból építkezik. Mint már a Be- vezetőben is említettem, részletesebb és tema ti-ku sabb válogatást ad a könyv Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is. De „belekósto-lunk” a világirodalom képviselőinek a munkáiba is. E sokszínű anyag elrendezésében a kronologikus és néhány fejezetnél a tematikus motívumokra épülő fejezetek összeállítása mellett döntöttünk.
a 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek
A munkafüzetben a tanulókat először a nyarukról, az akkor olvasott művekről, a televízióban megte-kinthető kedvenc műsorukról, a kulturális intéz-ményekben tett látogatásukról kérdezzük. A rész címe: Nyári barangolások a kultúra világában. Ez-után ismétléssel folytatódik a munkafüzet, amely nemcsak a 7. évfolyam, hanem az elmúlt három év ismereteire épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek és készségek mérése több okból is szük-séges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra
építünk az 8. évfolyamon, feltárhatjuk a fő hiányos-ságokat, a típushibákat. Az Irodalom feladatlapok-ban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mé-rését pedig a 6. osztályos könyvhöz készült Kézi-könyvben található értékelőlap alapján végezhetjük.
A tankönyv és a munkafüzet felépítését, használa-tát reményeink szerint a tanulók hamar megismerik, a fősáv és az oldalsáv beosztását, gondo latmenetét már bizonyára a korábbi években megismerték!
ismétlés, ismerkedés
édes, ékes anyanyelvünk
művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében
Illyés Gyula, Tolnai Ottó és Krúdy Gyula írásával indul a nagy „kalandozás”, ezekkel a művekkel sze-retnénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára.
A szemelvények kiválóan alkalmasak a néma, szövegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlá-
sára. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. Olvasásra és a szövegértés fejlesztésére ajánljuk a kézikönyvben található művet, Móra Ferenc Van-e Petőfi-kultusz? című írása nyomán szerkesztett el-beszélést, A vándorló könyvet.
Irodalmi barangolásunk során fontos feladatunk, hogy egy-egy korszak műveiben mutassuk meg a közöset, a hasonlót, és ezáltal képet adjunk a kor-stílusról, a stílus- és művészeti irányzatokról.
A Lázadás és formabontás alcímet viselő rövid fejezettel két-három órában foglalkozunk. Rövid betekintést nyerhetnek a tanulók a 19. század má-
sodik és a 20. század első felének művészetfelfogá-sába, a századforduló, a megjelenő új művészi tö- rekvések hátterébe. A korszakban megjelenő leg-fontosabb irányzatok rövid jellemzését is adjuk.
Megismerjük a szimbolizmus, az impresszioniz-mus, a szecesszió és az avantgárd fogalmát, az utóbbi legfontosabb irányzatait. Festmények, képzőművé-
irodalom 8 kk.indd 4 2010.10.11 12:21:45
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
5
szeti alkotások bemutatásával még szemléletesebben megismertethetünk tanulóinkkal egy-egy stílus-irányzatot.
A fejezetben megismerjük a képverset, ezt az új művészi kifejezési formát és Guillaume Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút című alkotását.
Biztassuk a tanítványainkat, hogy írjanak képver-set adott vagy szabadon választott témában. (Az in-terneten könnyen megtalálhatják a kedves kollégák a következő képverseket, ajánlom ezek megtekin-tését: Nagy László: Árvácska, Juhász Ferenc: Vers Juhász Balzsamnak).
Ady Endre
A fejezet anyagával mintegy negyvennégy órában foglalkozunk, ebből Ady Endre munkásságával kö-zel tíz órában. (Az óraszámok megadásában heti 2 órával számolok.) Az első részösszefoglalásig a következő felosztással tervezünk:
A Nyugat vonzásában – egy folyóirat születéseAdy Endre életútjaÚtmutató – kalauz az Ady-versekhez
Hitvallás és küldetéstudat 1. Góg és Magóg fia vagyok én Sem utódja, sem boldog őse Kiegészítő anyag: Az Értől az Oceánig
Látomásszerű tájversek2. A magyar Ugaron
Élet-halál versek3. Párisban járt az Ősz
Szerelmes versek4. Lédával a bálban Őrizem a szemed
Forradalmi versek5. Dózsa György unokája Kiegészítő anyag: A Tűz csiholója
Magyarság-versek6. A föl-földobott kő
KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Kis Ady-szö-veggyűjtemény
RészösszefoglalásSzámonkérésI. irodalmi dolgozat írása
Ady Endre életútjának feldolgozása során lehetősé-günk van a hangos olvasási képesség és a szövegér-tési képesség fejlesztésére, valamint a szövegalkotás képességének fejlesztésére a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Ajánlott tevékenységek
az életrajzot megismerő órán: az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, ada-tok kiemelése.
Az Útmutató-kalauz az Ady-versekhez tanköny-vi rész segítséget nyújt tanulóinknak Ady verse-inek a csoportosításához, a lírai én fogalmának a megértéséhez. Az ezt követő órákon Ady Endre pályaképével, költői hitvallásával, küldetéstuda-tával ismerkedünk meg. Fontos feladatunk lesz a tanulókkal megértetni a motívum, a szimbólum költészeti jelenségét és jelentőségét. Felelősségteljes és szép feladatunk a kezdeti lépések megtétele Ady jelképrendszerének a megismertetéséhez.
A magyar Ugaron című vers értelmezése során ismertetjük meg tanítványainkat a metonímiával, amelynek megértetéséhez a munkafüzet és a kézi-könyv is segítségünkre lehet. A vers elemzése során fordítsunk nagy hangsúlyt a gyerekek történelmi ismereteinek a felelevenítésére, a korabeli Magyar-ország elmaradottságának a bemutatására! A vers értelmezéséhez szempontsort nyújtanak a munka-füzet feladatai is. A vers zárlatában található „kaca-gó szél” szókapcsolat tanári munkám során már sok kérdés megbeszélését tette lehetővé:
a) Mit kacag a szél suhanása közben? Goda Imre a következőképpen fogalmaz ta meg a választ: „A virágkeresők meddő fára-dozását, mert minden igyekezetük bukásra ítélt a magyar Ugaron, e hazában.”
b) Mit gondolsz, együtt kacag-e a széllel a lírai én?
c) Milyen változást hoz a „kacagó szél” szókap-csolat a vers hangulatában?Válasz: A panasz elégikus hangoltságát iróni-ába fordítja.
d) Milyen költői képre ismersz a szókapcsolat-ban?
„az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – válogatás a 20. század első felének irodalmából
irodalom 8 kk.indd 5 2010.10.11 12:21:45
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
6
A Párisban járt az Ősz című vers feldolgozása nyo-mán ismerkednek meg tanítványaink a szineszté-ziá val, amelynek teljesebb megismeréséhez a mun- ka füzet és a kézikönyv Ötlettár része nyújt se gít-séget. Ajánlott tevékenységek a vers megismerése so rán: a költői szöveg- és képalkotás vizsgálata; a versben megjelenő képek, alakzatok felismerésé-nek, meg nevezésének, szerepének és hangulati ha-tásának gyakorlása; a versbeli hangulatok (idilli, elé gikus rész) megfigyelése; a stilisztikai eszközök versbeli szerepének felismerése.
A Lédával a bálban című vers feldolgozása so-rán az áthajlás szerepét is megismerjük. De persze kiemelt feladatunk a műelemzés képességének fej-lesztése és az önkifejezés képességének kiteljesíté - se is.
Az első irodalmi dolgozat megírását is Ady End-re költészetéhez kapcsolódva ajánlom: fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben Ady Endre költészetének egyik motívumáról. Tanítványaim a szerelem motívumát szokták választani. A Lédával a bálban és az Őrizem a szemed versek elemzése so-rán az összehasonlító verselemzésre is kiváló lehe-tőségünk nyílik.
Ady forradalmi versei kapcsolódnak a Petőfi-ha-gyományhoz, ezért feleleveníthetjük a romantikus forradalmi látomásköltészet jellemzőit, az elmúlt évben tanult Petőfi-verseket. Feltárhatjuk a bibli-kus és mitologikus elemeket Ady verseiben éppúgy, mint a költemények tanító célzatú mondanivalóját.
A magyarság-versek jellemző darabja, A föl-föl-dobott kő – sok kedves kolléga kérésére – immár szerepel a tankönyvben. Ady verseinek ebbe a tí-pusába mintegy száz vers tartozik, melyek legfőbb kérdése az, hogy fenn tud-e maradni a nemzetek közötti létharcban a magyar nép. A föl-földobott kő című vers értelmezése során felidézzük Vörösmarty Szózatát, a „rendületlen hazaszeretet” gondolatát.
Móricz Zsigmond
Hét krajcár Légy jó mindhalálig
KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Árvácska
Ady Endre költészete után Móricz Zsigmond élet-útjával és munkásságával ismerkedünk meg mint-egy nyolc órában.
Az életút elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével is történhet. Feladatunk a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése, a jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irá-nyítással. De ajánlom az életrajzi óra előkészítésé-hez, hogy a gyerekek ismerjék meg és olvassák el a Móriczról vagy Móricztól való idézeteket, és azo-kat párosítsák az életrajz megfelelő eseményeivel, részeivel. Móricz munkásságának megismerése so- rán érdekes kérdés lehet a „két pólus” elmélete, amelyről Szerb Antal a következőképpen fogalmaz: „A kettősség talán már származásával kezdődik: az okos, kiirthatatlan erejű paraszt apa és a finom, nemesi papleány anya fia két különböző örökséget hordoz magában, a magyarságnak mind a két tör-ténelmi rétegét, az urat és a parasztságot, és kettejük harca, melynek ő a legnagyobb ábrázolója, saját tu-datában mehet sokszor végbe.”
Móricz Zsigmond Hét krajcár című művét két tanítási órán tervezzük feldolgozni. A mű elemzése során ajánlott tevékenységformák:
A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont értel-mezése.
A művek által megjelenített konfliktusok, prob-lémák azonosítása, átélése.
Az elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozá-sa előre megadott szempontok alapján.
A tapasztalatok megbeszélése, vita. A novella elemzését el kell végeznünk a cselek-
mény és a jelentés szintjén is. „Az irodalmi mű… sohasem csak történet. Benne az író az életnek egy problémáját, kérdését veti fel, s ad rá ilyen vagy olyan feleletet. Ennek kifejezésére rendeli alá a történetet.” (Goda Imre)
„Kinek jutna eszébe a végén, hogy anekdotát kez-dett olvasni a szegénységről? Csak embereket lát: az édesanyát, a kisfiát (aki a novella írójával azonos), az öreg koldust és a könnyesen vidám történetet. … a Hét krajcár könnycseppjei alól felkacagó nevetést és a kacagás nyomán kibuggyanó vért. Mosolygó idillt és sötét tragédiát, megrendült lírát és könnyesen mo-solygó humort. Együtt, egyszerre láttatni könnyet és mosolyt, tragédiát és idillt, a legnehezebb művészi feladat.” (Czine Mihály)
A novella elemzéséhez ajánljuk a munkafüzet-ben található szempontsort is:
a) Keletkezési körülményei, az író életútjához kapcsolódó szerepe
irodalom 8 kk.indd 6 2010.10.11 12:21:45
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
7
Mit gondolsz, milyen hatással volt Móricz írói tevékenységére gyermekkorának szűkös anya-gi helyzete?
b) A mű témájaNevezd meg a novella témáját!
c) A mű címe, annak értelmezése, a cím és a téma összefüggése Mutass rá, milyen viszonyban áll a mű címe a témájával!
d) A mű szerkezetének és cselekményének vázlata, alkotóelemei Készítsd el a mű szerkezeti vázlatát!
e) Szereplők, jellemekJellemezd a szereplőket!
f) Ábrázolásmód, stílus, hangnem, műfaj Bizonyítsd be a műfaji jellemzők számbavéte-lével, hogy novellát olvastál!
g) A saját gondolatok, vélemények megfogalma-zása Fogalmazd meg a véleményedet a szövegről! Mi tetszett, mi nem tetszett benne? Mi a vé-leményed a nyelvezetéről? Melyik rész tetszett a legjobban? Eszedbe jut-e a mű kapcsán vala-milyen saját élményed? Olvastál-e már hason-ló történetet (akár könyvben, akár újságban vagy az interneten)?
h) Értelmezés, az író üzenete Fogalmazd meg egy-két mondatban, aján-lanád-e – és ha igen, miért – a mű olvasását másoknak!
A Légy jó mindhalálig című regény feldolgozására mintegy négy órát terveztünk, de mindenképpen adjunk a regény elolvasása előtt feladatokat a tanu-lóknak, ilyen például a munkafüzet egyik feladata:
A regény elolvasása közben készíts jegyzeteket, olvasónaplót!
a) A fejezetekhez kapcsolj néhány pontos vázla-tot!
b) Készíts listát a fontos eseményekről, helyszí-nekről, szereplőkről!
c) A szereplők jellemzéséhez gyűjts adatokat, pl. jegyezd le a külső és belső tulajdonságaikat, a cselekedeteiket!
d) Készíts listát a számodra rokonszenves és el-lenszenves szereplőkről!
e) Jegyezd le a számodra legérdekesebb nyelvi fordulatokat, tájnyelvi szavakat!
Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy a mű cí me eltér az eddig megismert epikai művekétől. Nem megnevező, mint például a János vitéz, a Toldi, a Lú-das Matyi, hanem mondatértékű. A regény értelme-zéséhez is segítséget ad bibliai utalásával. Misi édes-anyja mondja fiának a címbeli mondatot: „Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell: Ímé a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorú-ságtok. Légy hív mind halálig, és néked adom az élet-nek koronáját.” (Jelenések könyve 2. 10)
A mű feldolgozására szánt órák tervezése: 1. óra
Tananyag: A regény műfaja.A regény ideje és tere.
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok: A regény önálló elolvasása előtt megfigyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megneve zése.A mű feldolgozása tanári irányítással. Műrészletek felolvasása.
2. óraTananyag: Szereplők, jellemek. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok:A szereplők viselkedésének a megfigyelése. A főszereplő életútjának nyomon követése. A mellékszereplők főhőshöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a sze replők jel le mé-ről, cselekedetekről, helyzetekről, maga tar tásról. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra, (pl.: be le-képzeléses módszerrel, Ki vagyok én? for má ban.) A szereplők tulajdonságainak értékelése. Az ér-zelmek kifejezésének megfigyelése. Lehetőség szerint a regényből készült film meg-tekintése.
3–4. óraTananyag: A regény cselekménye és szerkezete. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekmény-elemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése.
irodalom 8 kk.indd 7 2010.10.11 12:21:45
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
8
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok: A regény cselekményének és szerkezetének, va-lamint motívumainak, azok szerepének megfi-gyelése változatos munkaformákban.Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos improvizáció a pakk felbontásáról.
KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! ÁrvácskaÖsszefoglalásTémazáró dolgozat
Babits Mihály
Curriculum vitaeMessze… messze…Hazám!
KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Balázsolás
Babits Mihály munkásságával három órán át fog-lalkozunk. Curriculum vitae írását ajánlatos előze-tes olvasásra feladni, melyhez kérdéseket és felada-tokat is adhatunk.
A Messze… messze… című vers feldolgozása során feladatunk az impresszionizmus jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képző-művészeti alkotásban.
A Hazám! című vers feldolgozásához ajánlott te-vékenységformák:
Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével.
Az ismétlés szerepének felismerése.Az állóképszerűség, a rímelés és a verselési mód
felismerésének gyakorlása.
KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! BalázsolásA korábbi évfolyamokon megismert ún. hagyo-
mányos elemzés mellett komplex (többféle szem-pont együttes alkalmazása) elemzést is végezhe-tünk. Nem feledve azt, hogy „Igazi élményt a vers bontatlanul, szétszedetlenül nyújt. Tartalma és for-mája együttesen”. (Csorba Piroska)
A verselemzés másik lényeges szempontja lehet a szubjektivitás, amelyről így ír Weöres Sándor:
„A jó vers élőlény, akár az alma,ha ránézek, csillogva visszanéz,
mást mond az éhesnek s a jóllakottnakés más a fán, a tálon és a szájban,végső tartalma, vagy formája nincs is,csak él és éltet. Vajon mit jelent,nem tudja és nem kérdi. Egy s ezerjelentés ott s akkor fakad belőle,mikor nézik, tapintják, ízlelik.”
Juhász Gyula
Magyar táj, magyar ecsettel. A szonett.Kiegészítő anyag: Milyen volt…Tiszai csönd
Készség- és képességfejlesztési célok: Képesség az irodalmi alkotás felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának felismerésére.
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok:
Gyakorlatok a vers felépítésének, képeinek, nyel-vi megformáltságának vizsgálatára.
A Milyen volt… című vers kiegészítő anyag, de ha lehetőségünk van rá, mindenképpen fedeztes-sük fel az elégia műfaji jellemzőit, a vers impresz-szionista stílusjegyeit, a természeti képek érzéseket, emlékeket felidéző költői technikáját!
1. versszak: A nyári búzamezők a nő hajának szőkeségét
2. versszak: az őszi ég színe Anna szeme kékjét 3. versszak: a tavaszi rét sóhaja a nő hangja sely-
mét idézi fel.
Kosztolányi Dezső
„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan si-kolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy be-szélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeol-vadnak.” (Kosztolányi Dezső)
A szegény kisgyermek panaszai(Mint aki a sínek közé esett…; Kip-kop, kövez-nek…; Mostan színes tintákról álmodom…)A versciklus.
irodalom 8 kk.indd 8 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
9
Tisztelgés prózábanPetőfi Sándorka
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javasla-tok:
Gyakorlatok a különböző idősíkok felismerésére. A versek motívumainak megkeresése és értelmezé-se. A versek szerkezetének vizsgálata. Tisztelgés prózában – Petőfi Sándorka: a novella el-olvasása, feldolgozása insert módszer segítségével. A motívum, a cselekmény idejének, helyének fel-ismerése a mozaikokban. A novella nyelvezetének vizsgálata.
Tóth Árpád
„Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat beírtam? Bolyongott rajtuk bús kezem. A tollra dőlve, mint botra a fáradt vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán ká-romkodó és nyers dalú jelen.” (Tóth Árpád)
Körúti hajnal Kiegészítő anyag: Rozskenyér
A holdkóros apród története
Goda Imre a Körúti hajnal című vers világát ele-mezve megállapítja, hogy ha a kompozíció felől közelítünk, szinte Petőfi versei mellé állíthatjuk a művet. Logikai rendjében a „Nappal lett, indult a józan robot” csattanójára kihegyezett a mű. Szim-metrikus kiegyenlítettségűek a szerkezeti szintjei:
időszerkezetének három tétele:•1. a „vak hajnal” képei2. a „kigyúlt Végtelen Fény” mámora3. a nappallal induló „józan robot” költőiet-
len perspektívája
az érzékterületekre épülő szerkesztési rend:•1. a fényektől2. a bűvölt utca metaforáján át3. a hanghatásokig ível
képszerkezete:•1. középpontjában a Körút, melyet előbb a
Végtelen Fény, később a hangok kavalkád-ja övez
2. az ember és a munkája uralja a képet3. közrefogja a „vak hajnal” üvegszemű, ál-
mos metaforájától a hangulat a Nap mun-káslány kezére dobott csókjáig
(Goda Imre nyomán)
Mutassunk rá a vers impresszionista stílusjegyeire is: a hajnal sajátos fényviszonyaira, a szín- és hang-hatásokra, a szinesztéziákra, azok szerepére!
Karinthy Frigyes
Így írtok ti A paródia. A karikatúra Kiegészítő anyag: Tanár úr kérem A humoreszk
Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevé-kenységformák, módszertani javaslatok:
Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságai- •nak a felismerésére. A műelemzés képességének fejlesztése prózai •mű vek olvasása során.A humor forrásának megfogalmazása.•Az epikus művek elemzésének elmélyítése.• A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, •közös megbeszélése.
Krúdy Gyula
Szegény ember malaca
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javasla-tok:
A novella szerkezetének a vizsgálata a bekezdések szerepének a megfigyelése során. Kifejezések ma gya-rázata.
Összefoglalás: a fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek felidézése különböző munka-formákban.
Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjté-se, a korábbi ismeretek felelevenítése.
irodalom 8 kk.indd 9 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
10
Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gya-korlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában.
Témazáró dolgozat
Tamási Áron
Szép Domokos AnnaKiegészítő anyag: Ábel a rengetegben
A Szép Domokos Anna elemzése során készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységfor-mák, módszertani javaslatok:
Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, szerkezeti szempontok összevetése során.
Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátossága-inak a felismerésére.
Népmesei jegyek keresése a novellában. A mű kifejezésmódbeli, műfaji jellemzőinek a
megfigyelése, összegyűjtése.Az Ábel a rengetegben című regény feldolgozá-
sához részletes feladatsort tartalmaz a munkafüzet, mely szinte az olvasónapló szerepét is betölti.
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok:
Lehetőség szerint a regényből készült film vagy abból részletek megtekintése.
A regény szókincsének megfigyelése páros és önálló munkában. A saját és a regény szókincsének összevetése.
A regény részleteinek dramatizálása. Páros je-lenetek alkotása, amelyben előre meghatározott mondatok hangozhatnak el.
József Attila
„Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.” (József Attila)
József Attila életútjával és munkásságával közel tíz órában foglalkozunk. (Az óraszámok megadá-sában heti 2 órával számolok.) A következő felosz-tással tervezünk:
Szeretném, ha vadalmafa lennék!Kiegészítő anyag: Curriculum vitae
1. A lázadó ifjú
Tiszta szívvel Helyzetdal (szereplíra).
Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevé-kenységformák, módszertani javaslatok:
Képesség az irodalmi alkotás műfajának, balla-dai vonásainak, ritmusának és rímképletének fel-ismerésére.
Gyakorlatok a vers műfajának, balladai vonásai-nak, ritmusának és rímképletének vizsgálatára.
Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a versnek a költő sorsában és az irodalmi életben betöltött szerepéről a Curriculum vitae-ből is képet kapunk!
A vers megismeréséhez segítséget nyújt a tan-könyv és a munkafüzet. A költemény első verssza-kában a negatív leltár, a hiány bemutatása kap hang-súlyos szerepet, majd a versben a jelen bemutatása után a jövő képeit elemezhetjük. Az utolsó versszak-ban a tömör, balladaszerű leírás költői eszközeit fi-gyeltethetjük meg.
2. A Mama-versek
Anyám, Mama
Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevé-kenységformák, módszertani javaslatok:
Gyakorlatok az irodalmi alkotás motívumainak, szervezőelemeinek, költői kifejezőeszközeinek a vizs-gálatára.
Az anyakép, a gyermekkor kínzó látomása mint meghatározó motívum végigkíséri József Attila életét és költészetét. Idézzük fel az életrajz elemeit, a Curriculum vitae képeit! Mindkét költemény „ké-sei sirató”, a szeretett mama halála után keletkezett. Kerestessünk a gyermekkorra utaló motívumokat a versekben, magyaráztassuk meg az egyéni és kö-zösségi sors összefonódását, az anyám-mosónők- proletárok összefüggést az Anyám című versben! Vizsgáljuk meg a szóképek és a nyelvi alakzatok versbeli szerepét, hatását is!
Hallgassuk meg művészek tolmácsolásában is a verseket! Beszéljük meg, milyen értelmezési, ér-zelmi többletet adnak ezek az előadások!
irodalom 8 kk.indd 10 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
11
3. Szerelmes versek
Mikor az uccán átment a kedves Ringató
„Menedéket keresett. Az elképzelt minta lehetett meg benne, annyi csalódás, keserűség, árvaság után még fokozottabban, s erre a kész helyre tett be most, azon-nal engem” – így szólnak József Attila utolsó szerel-mének, Kozmutza Flórának a gondolatai.
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javas-latok:
Mutassunk rá a Mikor az uccán átment a ked-ves című vers meghitt hangulatára, derűs ábrázo-lásmódjára! Ismertessük fel a féltés, féltékenység gondolatának a pillanatnyi megjelenését is, majd a harmónia újbóli helyreállását!
A Ringató című vers elemzésekor ismertessük fel, hogy a költő tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével. Nem tudjuk pontosan, hogy ki beszél, ki dalol, és azt sem, hogy kihez és kiről szól. Mondják el a gyerekek a véleményüket arról, hogy a költemény gyöngéd hangja mögött szerintük milyen szerelmi érzés rejlik! Fogalmaz-zák meg érveiket is a véleményük mellett!
Végeztessünk gyakorlatokat a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepének vizsgálatára az irodalmi alkotásban!
4. Költészet és történelem
Levegőt!
Már a vers címe is bátor hangot sejtet. Valóban, merész hangú vádbeszéddel ismerkedhetnek meg tanulóink, mely a jogtalanság, az önkény légköre ellen szól. Ismertessük fel a gyerekekkel azt is, hogy a versben többször ismétlődik a gyermek motívum: az első, a hetedik és az utolsó strófában is. Mutas-sunk rá ezek formájára és szerepére!
Vizsgáljuk meg és értelmezzük a címet és az in-dító kérdést, mely egy végsőkig elkeseredett ember indulatoktól túlfűtött segélykiáltása.
Jelöljék be a gyerekek a költemény szerkezeti egységeit, húzzák alá a kulcsszavakat, és készítse-nek ezek alapján vázlatot!
Fejtsék ki a véleményüket arról, miért beszélhe-tünk kétféle rendről a költeményben!
5. Lírai számvetés
Születésnapomra
Ajánlott tevékenységformák, módszertani javasla-tok:
József Attila költészetéből vett válogatásunkat a halála évében írt játékos önvallomásával zárjuk. Ekkor írt verseinek hangja már egyre komorabb, a Születésnapomra, erre az önmagának ajándékba írt versre mégis a játékos ritmusok, a tündéri kedv és a csúfolódó irónia jellemző. Bizonyítsuk be ta-nítványainkkal a versből vett idézetekkel ennek a mondatnak az igazságtartalmát!
Végeztessünk gyakorlatokat a vers szerkezeti egységeinek, kulcsszavainak, zeneiségét biztosító tényezőinek, hangvételének a felismerésére!
Fontos feladatunk a vers írásképének a vizsgála-ta. Fogalmazzák meg a gyerekek, miről árulkodik a verssorok eltérő hosszúsága!
KUCKÓ – OLVASSUNK EGYÜTT! Kis József Atti-la-szöveggyűjtemény
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós életútjaNem tudhatomTétova ódaRazglednicákKiegészítő anyag: Hetedik ecloga
Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse a ha-zaszeretetről szóló vallomás. Ismertessük fel a köl-temény szerkezeti egységeit a tanulókkal! (Milyen képekkel jelenik meg a gyermekkori, békés haza? Mely nézőpontból látjuk a tájat? Hogyan vezet át az első egység zárósora a következő részbe? Kinek a nézőpontjából készültek a háborús pillanatképek?)
Kerestessük meg a tanulókkal a Szózatra utaló sorokat! Vonjunk párhuzamot Vörösmarty Szózata és Radnóti verse között! Gyűjtsenek tanulóink a ma gyar irodalomból ún. hitvalló verseket, próza-részleteket! Rendezzék el az anyagot, adjanak cí-met az antológiának, és egészítsék ki a gyűjteményt képzőművészeti alkotásokkal is!
Kiegészítő anyag a Hetedik ecloga című vers. Radnóti a magyar irodalom legismertebb ekloga-
irodalom 8 kk.indd 11 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
12
szerzője. Megismerkedhetünk a műfaj jellemző vo-násaival, feleleveníthetjük a hexameteres versfor-máról tanultakat.
Tétova óda
Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevé-kenységformák, módszertani javaslatok:
A hitvesi líra tárgykörébe tartozó költemény már a címében is jelzi, hogy az óda műfaji jellemzőihez kapcsolódik. Feladatunk az óda műfaji jellemzőinek a vizsgálata.
Végeztessünk feladatokat annak felismerésére, hogy a vers szerkezete, gondolatai, költői képei, ver-selése és rímelése milyen szerepet tölt be a versbeli harmónia és nyugalom megteremtésében! A vers egyetlen versfolyam, nincs strófákra tagolva. Bont-suk részekre mégis aszerint, hogy a lírai én munkája és hivatása vagy a családi boldogság áll-e a közép-pontban!
Razglednicák
Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevé-kenységformák, módszertani javaslatok:
A négy darabból álló képeslap a szörnyű menete-lésnek a tragikus állomásait örökítette meg. Felada-tunk a razglednicákon a reális, az expresszionista és az idillikus vonások megkeresése és felismerése. Az utolsó képeslap eltér az előzőektől, a költő már nem ura teljes egészében erejének. Ismertessük fel tanulóinkkal ennek tartalmi és formai eszközeit! Feladatunk az alliterációk és jelzők hangulati sze-repének a bemutatása is.
ÖsszefoglalásTémazáró dolgozatHázi dolgozat: II. irodalmi dolgozat írása. Fogal-
mazás írása két-három oldal terjedelemben önélet-rajz témában.
Megközelítés Kinek?
A 1–2. óra: a némafilm mint önálló kifejezési forma megisme-rése Chaplin filmjén keresztül3–5. óra: a Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotí-vum továbbélésének bemutatása6. óra: projektmunka (indítás) vagy projektbemutatók
Olyan csoportok számára, amelyekben a tanulók egy jó része könnyen olvas/szeret olvasni, és nyitott az újdonságokra, érdekességekre.
B A Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotívum továbbélésének bemutatása más művek – drámák, regények, filmek – feldolgozásával ( 5 + 1 projekt) órában
Olyan csoportoknak, amelyekben több-ségben vannak a nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok.
C A Rómeo és Júlia feldolgozása önmagában 3–6 órában (mel-lette differenciált projektmunkával egy másik Shakespeare-darab megismerése)
Olyan csoportoknak, amelyekben van-nak nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok a jól (jobban) olvasók mellett.
„modern idők” – dráma és film
A fejezetben a némafilm mint önálló, a színpadihoz közeli kifejezésforma bemutatásán keresztül köze-lítjük meg a drámai, színpadi művek feldolgozá-sát. Utóbbihoz kapcsolódóan bemutatjuk egy több különböző műfajban is visszatérő motívum, „sab-
lon” továbbélését. Ettől a megközelítéstől reméljük, hogy meghozza (vagy ébren tartja) a diákok olva-sási kedvét, és lehetővé teszi számukra, hogy felfe-dezzék, mennyire élő lehet egy 16. századi tragédia világa.
megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.)
irodalom 8 kk.indd 12 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
13
Bajusz, kalap, fogaskerék
A fejezet (modul) feldolgozásának legfőbb problé-mája, hogy általában nincs idő – alkalom, lehetőség – a film órai vetítésére. Emiatt érdemes a feldolgo-zásban egyes diákok önálló (előzetes) munkájára építeni, illetve felfoghatjuk a feldolgozást magát egyfajta kedvcsinálóként, motiváló bevezetőként. Ehhez kívánunk mintát, ötletet adni a közölt óra-tervekkel.
Óratervek (minták, ötletek)
Előzetes feladatok
Tankönyv 130. o. 2., 4., 131. o. 5–6., 1.Egy-két héttel korábban adjuk ki a feladatokat
érdeklődő, vállalkozó tanulóknak; a későbbiekbe n ők lesznek a csoportos feladatmegoldások során a téma „szakértői” (ismerői). Kérjük meg őket/biz-tosítsunk nekik lehetőséget arra, hogy nézzék meg a filmet (közösen vagy egyénileg).
Munkaformák: a diákok az ilyen típusú feladato-kat szívesen vállalják párokban vagy kisebb csopor-tokban. Megoldás lehet az egyéni feladatokra épí-tett kooperatív munka, pl. közös filmnézés után (az egyes feladatoknál megadott szempontok felosz-tása, ezek megbeszélése és az eredmény rögzítése a grafikus szervezők – ábra, táblázat – segítségével).
1. óraRáhangolódás: 130. o. 1. (pl. ötletbörze*) 10 percJelentésteremtés: 130. o. 3.: a gyári jele-net megtekintése – csoportmunka; az előzetes feladatra felkért tanulók veze-tik a csoportok feladatmegoldását, fel-használva munkáikat (módszerek pl. útlevél – kettéosztott „napló”*).
15 perc
Reflektálás: 131. o. 2–3.: előzetes ta-nulói tevékenységre épített csoport-munka; az előzetes feladatra felkért tanulók a grafikus szervezők segítsé-gével ismertetik előzetes feladataikat, megoldásaikat, irányítják a csoportok feladatmegoldását (módszerek pl. kör-forgó/ablakok*).
15 perc
Zárás: pl. kilépőkártya csoportonként. 5 percSzorgalmi házi feladat: 130. o. 3., más jelenetekkel.
2. óraRáhangolódás: felolvasás a 130. o. 3. megoldásaiból (az előző órai csoport-munka vagy szorgalmi feladat produk-tumai).
10 perc
Jelentésteremtés: 132. o. 1–3.: választott jelenetek megtekintése, kreatív csoport-munka, bemutatók.
25 perc
Reflektálás: 132. o. 4–5.: projektindítás (módszer pl. ötletbörze – kreatív cso-portmunka); a folytatása, kifutása lehet pl. projekt megvalósítása az összefog-laló-záró órára (több tanórán keresz-tül beszámolók, lépések vagy az ottani munka előkészítése).
10 perc
A feldolgozás folytatása (tanórákon kí-vül): pl. közös filmnézés, megbeszélés a csoporttal, osztállyal tanórán kívüli „filmklub” keretében, plakát készítése, ajánló írása és bemutatása az osztály-ban, iskolában (érdeklődő tanulók), iskolai szintű vetítés, egyes diákok vi-taindítójával, projektindítás, projekt-munka.
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok130./1.
A párhuzam (hasonlat) értelmezése során ér-demes szétválasztani, tudatosítani a hasonlat két elemét összekötő képi mozzanatokat (vonulás, to-longás, egyformaság stb.) és a hasonlatban rejlő további asszociációs lehetőségeket (a nagyvárosi emberi élet minősége, terelt, irányított volta, egy-formasága, szürkesége stb.).
130./2. Az ábrán megjelölt szempontokat adjuk (elő-
zetes) megfigyelési szempontokként a filmhez ta-nulópároknak/hármas csoportoknak. Az órán a párok/hármas csoportok maradjanak együtt, vá-lasszanak maguk mellé társakat a 3. feladat meg-oldásához! Módszer, pl.: az előzetes feladatot nem kapott diákokat megkérjük, készítsenek néhány szempont alapján „útlevelet” (körözést, adatlapot) a szereplőkről – a feladatuk, hogy ehhez kérdezzék ki azokat, akik már látták a teljes filmet. Az „útle-veleket” kitehetik az osztály egyes pontjaira, ahol a többiek még az óra folyamán/végén megnézhetik,
irodalom 8 kk.indd 13 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
14
véleményezhetik. (Ötletadó, motiváló lehet, ha a filmből kiemelt jelenetekkel illusztrált munkalapo-kat adunk ki a feladathoz.)
130./3. A feladat lényege a nézőpontváltó írás gyakor-
lása (RAFT). A tanulók az ilyen típusú feladatokat szívesebben végzik párban vagy kisebb csoportban az órán, illetve sokszor házi feladatként is. Fontos, hogy írásukról, a szempontoknak való megfelelés-ről visszajelzést kapjanak. Ez lehet tanári – pl. felol-vasás után szóban vagy a csoportmunka közben –, illetve jöhet a tanulóktól, pl. a munkák kicserélése párok/csoportok között, írásos kommentálás, érté-kelés. (Az óratervi mintában kooperatív órai cso-portmunka, illetve otthoni feladat.)
130./4., 131. o. 5–6., 1.A feladatok célja, hogy a film mint lényegében
epikus alkotás első szintű befogadását megkönnyít-sék, megalapozzák interpretációját. (Pl. helyszín, környezetrajz, a cselekmény nyomon követése és összefüggéseinek feltárása, jellemformálás.)
A feladatok az óratervi mintában a tényleges, órai feldolgozást megelőző feladatokként szerepel-nek. A feladatokat végző diákok később meg kell, hogy osszák tudásukat társaikkal. Emiatt különö-sen fontos a grafikus szervezők használata, illetve a jegyzetek készítése.
131./1–3.A feladatsor a film interpretációját („értelmezés”)
célozza, a címből kiindulva, elsősorban a filmben szatirikusan megjelenő kritika irányából. Ebben az összefüggésben némileg a háttérbe szorul a szerel-mi szál, de természetesen erre is érdemes kitérni.
A kiindulást az 1. feladatban adott ábra mint grafikus szervező jelenti, erre építhető mint annak továbbgondolása a 2–3. feladat. (Órai munkavégzés esetén pl. csoportmunkával, a témákat megosztva tanulócsoportok között, pl. „ablakok” módszerrel.) Az óratervi mintában az 1. feladat előzetes feladat-ként szerepel. A feladatot kidolgozó diák(ok) mint „témagazdák” vagy „szakértők” segíthetik a cso-portok munkavégzését. A feladatsorhoz kapcsolha-tó az oldalsáv Modern idők?/1–3. feladata. (Előzetes vagy a továbbgondolásra indító otthoni feladat, pá-rok-csoportok.) Ez a megközelítés összekapcsolja
a megjelenésében, tempójában „régi” filmalkotást a tanulókat körülvevő valósággal.
ÖTLET A 131. oldalsáv két feladatsorától (Modern idők?/Ellenutópiák évszázada) elindítható egy eLLenuTÓpiA pRojeKT. A projekt összekap - csolható a tankönyv utolsó témakörének 2. fejeze-tével (Teremtett világok/Kétes jövő? – Az ellenutópia; 226–227. oldal), illetve lehetővé teszi a differenci-álást, az olvasni szerető, nagyobb ívű társadalmi kérdésekre nyitott tanulóknak többletfeladat meg-oldását és egyfajta motiváló-irányító szerepbe he-lyezését.
A projekt lépései, kivitelezéseA fejezet tárgyalása közben kérjünk meg érdek-
lődő (l. fentebb) tanulókat, lehetőleg párokban/hár-mas csoportokban a 131. és 226–227. oldal szélső sáv feladatainak megoldására. (Egy-egy páros/hármas csoport kapjon egy-egy feladatsort. Kevés vállal-kozó esetén nem kell minden feladatsort kiosztani. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a megoldáshoz el kell olvasni egy regényt, illetve meg kell nézni egy filmet – Huxley: Szép új világ, Bradbury: Fahrenheit 451, film: Mátrix, de sok érdeklődő esetén megad-hatunk további ellenutópiákat is, pl. Orwell: 1984, Burgess: Gépnarancs, filmen Terry Gilliam: Brazil)! Adjunk határidőt a feladatok megoldására, és ad-junk lehetőséget órai keretben vagy tanórán kívül, szervezett formában arra, hogy egymással tapasz-talatot cseréljenek a párok/csoportok. (Mutassák be egymásnak a megoldásaikat, esetleg egy-két egysze-rű kérdésre adjanak választ közösen az ellenutópia műfajával, jellemzőivel a művek hasonlóságaival, különbségeivel kapcsolatban.) Az ellenutópia feje-zet feldolgozásakor ezek a diákok (227. oldal 1–4. feladatok) előzetes információkkal bíró „szakértők-ként”, illetve „kontrollcsoportként” működhetnek közre/kaphatnak önálló feladatot a kooperatív cso-portmunkában.
130. oldal lapszél 1.A feladat megoldása bizonyára nem kevés meg-
lepetéssel szolgál majd a diákoknak – érdekes le-het látni, hogy a már jócskán „régi klasszikusként” elkönyvelt nyugatosok, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila stb. kortársai voltak Chaplinnek, sőt, vannak közöttük, akik láthatták (volna) a filmet.
irodalom 8 kk.indd 14 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
15
Ugyanakkor az is meglepő lehet, hogy jóval későbbi generációk szülöttei (pl. Petri György, Cseh Tamás, Sánta Ferenc, Sütő András stb.), már a mi (akár még a tanulóké is) kortársaink voltak.
130. oldal lapszél 2–4.A kutatási feladatokhoz jól használható a nyom-
tatott lexikonok mellett a Wikipédia (magyar nyel-vű) Chaplin-oldala, illetve a művész hivatalos olda-la (http://www.charliechaplin.com, angol).
130. oldal lapszél 5.A feladat célja a kreatív írás gyakorlása. Fontos,
hogy a szöveg formája és regisztere megfeleljen a műfajnak (beszédhelyzet, közönség...). A feladatot adhatjuk páros, csoportos feladatként. Munkafor-ma lehet pl. „háromlépéses interjú”, szerepjáték. A feladathoz jól használhatók az előzőhöz meg-adott források.
„Örökzöld” témák
Olvasat
A dráma feldolgozásának alapját a mű szövegének értő olvasása, illetve drámai szerkezetének, a sze-replők kapcsolatrendszerének, motivációinak átte-kintése jelenti. Ennél a munkafázisnál (is) érdemes figyelembe venni a tanulók felkészültségében, ol-vasási tempójában, motiváltságában jelentkező kü-lönbségeket a csoportokon belül. Erre – a csoport összetételétől függően – több lehetőséget is kínál a tankönyv és a munkafüzet.
Ötletek, lehetőségek az értő, önálló olvasat kiala-kítására:
A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, megfelelően feladattudatos, jól kommuni-kál.
A munkafüzet 75–90. o. feladatainak kidol-•gozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel („olvasónapló”), a dráma előzetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett.A feladatok, megoldások áttekintése órán (koo- •peratív páros, csoportos vagy frontális mun-ka).
B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő ol-vasási képességekkel bír, egy másik, számottevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas.
A munkafüzet 75–80. o. feladatainak kidol-•gozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel („olvasónapló”), a dráma elő - zetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett – ön-ként vállalkozó/kiválasztott és felkért tanulók.A feladatok, megoldások áttekintése órán (ko-•operatív páros, csoportos vagy frontális mun-ka – „szakértői csoportok” létrehozása azokból a tanulókból, akik előzetesen feladatot vállal-tak.Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejle-•ti jóslatok alkotása (tankönyvi feladatok, pl. tankönyv 134. 1–3. fent) – azok a tanulók, akik nem vállaltak előzetesen feladatot. (Ők a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drá-mát, illetve annak részleteit az órákon.)Kooperatív csoportmunka – a megoldások •bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (pl. tankönyv 134–135. oldal).
C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport na-gyobb része nehezebben, kevésbé szívesen ol-vas. Ebben az esetben a diákok a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drámát, illetve annak részleteit az órákon.
Szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása (tan-•könyvi feladatok, pl. tankönyv 134. 1–3. fent)Kooperatív csoportmunka – a megoldások •bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (munkaforma pl. vándorló csoportok).
Interpretáció
A befogadás második lépése a dráma (önálló) in-terpretációja („értelmezés”) a megismert szövegre, saját olvasatra építve. Ebben a fázisban nem feltétle-nül kell, hogy cél legyen egy a mű egészére kiterjedő „értelmezés” kialakítása. (Általában véve elegendő a cselekmény, a drámai szerkezet ismeretében, ezek előterében a tankönyvben olvasható részletek in-terpretációja, illetve azokra mint „mozaikkövekre” építve egyes, a művön végigvezethető szempontok interpretációja.) Az interpretáció lényeges (talán legfontosabb) része a jelenetek, szituációk átlátása,
irodalom 8 kk.indd 15 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
16
az érzelmek, egyéb motiváló tényezők felfedezése. Ehhez szükséges a kapcsolat megteremtése a saját ismeretekkel, világképpel. (Ebben segítséget nyúj-tanak a tankönyvi 136–143. o. fő- és részben az ol-dalsáv feladatai, illetve a B) és C) típusú csoportok-ban a munkafüzet 81–90. oldal feladatai, grafikus szervezőkként.)
Ötletek, lehetőségek az (önálló) interpretációra.
Reflexió
A közvetlen olvasatra és az önálló interpretációra épülhet harmadik, immár lezáró fázisként az ezekre történő reflektálás. A reflexió többféle irányt vehet, illetve különböző tartalmakat hozhat létre. Egyik formája lehet az önértelmezés, a mű és a tanulók emberi érzelmekről, viselkedésről, élethelyzetekről alkotott képének összevetése (ehhez alapot adnak pl. a munkafüzet 81–85. o., a tankönyv 142–143. o. belső sáv feladatai, illetve a 143. o. szélső sáv fel-adatai). Egy másik formája a motívum megfigye-lése, a mű és a motívum továbbélésének feltér-képezése lehet az irodalomban és az irodalom határterületein. (Ehhez pl. a 134–135., illetve a 138. o. lapszél feladatai szolgáltatnak anyagot, illetve kiin-dulási alapot.) A harmadik irány a darab szüzséjé-nek, részleteinek, illetve főmotívumának újraalko-tása, aktív újrajátszása lehet (pl. tankönyv 141. o. lapszél feladatai).
Óratervek (minták, ötletek)
A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási és kommuni-kációs képességekkel bír.
Előzetes feladatok
Munkafüzet 75–90. o. Kérjük meg megfelelő idővel (2-3 héttel a feldol-
gozás megkezdése előtt) a tanulókat a dráma olva-sására. Alakítsunk párokat/háromfős csoportokat, és osszuk szét közöttük a munkafüzet 75–90. oldal feladatait. (Természetesen nem érdemes minden-áron minden feladatot kiosztani.) Az osztály létszá-mától függően 1-1 pár/csoport több, 1–3 feladatot is kaphat. Ha a párok/csoportok több feladatot is kapnak, érdemes a feladatokat úgy csoportosítani,
hogy a cselekményre (75–80. o.) és a szereplők-re (81–90. o.) vonatkozó feladatok közül egyaránt kapjon minden pár/csoport. Ezután kérjük meg a tanulókat, hogy olvasás közben kiemelten figyel-jenek a feladatukra (feladataikra), beszéljék meg a párjukkal/csoportjukkal, és írásban készítsék el a feladatokat. (Érdemes egy olyan határidőt beiktat-ni kb. 1 héttel a feldolgozás kezdete előtt, amikor be kell mutatniuk, hol tartanak, illetve mondhatjuk azt is, hogy addigra készen kell lenniük, de még utána lesz idő egyeztetni a párjukkal/társaikkal.)
1. óraRáhangolódás: tanári bevezető – érde-kességek a drámáról, előadásokról, fil-mekről/jelenet bemutatása és felisme-rése (rögtönzött szituációs játék), aktív táblás feladatok; FonToS: az óra fel-adatainak, menetének ismertetése.
5 perc
Jelentésteremtés: az információk meg-osztása kooperatív csoportmunkával mf. 75–90. o. (3 megy, 1 marad, variá-ció). – Alkossunk 4 fős csoportokat úgy, hogy minden csoporttag más felada - tot hozzon kidolgozva, előzményként! A cso porttagok ismertessék a megol-dásokat, írásaikat, véleményüket! Min-denki készítsen jegyzeteket (ha van, használja a munkafüzetet)! A csoport-
30 perc
tagok kb. 10 perc múlva szóródjanak szét úgy, hogy hárman üljenek át má-sik asztalokhoz! Nem fontos (nem is megoldható) arra figyelni, hogy olyan diákokkal kerüljenek össze, akik más feladatokat oldottak meg. Ugyanúgy ismertessék, nézzék át a megoldásokat (a csoport igényei szerint, lehetőleg azokat, amelyeknek a megoldása még nem szerepel valakinél, de nézzék meg a többit is). A „szóródást” kb. 10 perc múlva ismételjük meg! Jelezzük, hogy nem baj, ha nem találkozik mindenki minden feladat megoldásával! A cso-portmunka alatt figyeljük, nézzük, ho-gyan haladnak a tanulók a munkafüzet kitöltésével, illetve jelezzük előre, hogy néhány munkafüzetet át fogunk nézni!
irodalom 8 kk.indd 16 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
17
Reflektálás: frontális munka – emel-jünk ki és ismertessünk/bocsássunk vitára néhány szellemes vagy éppen vitatható megoldást.
10 perc
Házi feladatként adhatjuk a hiányok pótlását, a munkafüzet feladatainak kiegészítését pl. tanulópárokban.
2. óraRáhangolódás: pl. „szinkronjáték” (egy- két perces film- vagy színházi jelenet – erkély, búcsú, kripta stb. – levetíté-se hang nélkül, megfelelő számú diák rögtönzött alámondásával); szövegfel-ismerés (ki, mikor, kinek mondta – fel-olvasás/aktív tábla); játék a beszedett feladatokkal (melyik feladat megoldá-sa milyen nézőpontot tükröz, milyen a színvonala, melyik osztálytársad írhat-ta) – értékelés.
5 perc
Jelentésteremtés: csoportmunka, 4 fős csoportokban; feladatok: tk. 134. o. alsó 1–4., tk. 135. o. 1–4., tk. 138. o. 1–4., tk. 140–141. o. 1–5., 142–143. o. 1–6.A csoportok a teljes kérdéssorokat dol-gozzák ki (az osztály/csoport létszámá-tól függően több csoport is dolgozhat egy-egy feladatsoron). Fontos, hogy minden csoport írásos, bemutatható
25 perc
produktumot hozzon létre. (Ahol van ilyen, pl. 135. o. 1., 4., használják a gra-fikus szervezőket; ahol nincs, maguk is készíthetnek ilyet, pl. 134. o. 1–4. a cselekmény menetét, lehetséges elága-zásait szemléltető ábra.)A csoportoknak ajánlhatunk, illetve megadhatunk a feladatok megoldásá-hoz illeszkedő módszereket (ezeket, ha még nem ismerik, érdemes rövid leírással – „használati utasítással” – ki-adni; pl. 134. o. 4. ablakok/körforgó), vagy rájuk bízhatjuk a munkaformát és munkamegosztást.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címs zó alatt.
Reflektálás: a megoldások bemutatása, csoportmunkával (a csoportok mozgá-sa, vándorló csoportok, három megy, egy marad) vagy frontális munkával. Az előbbi esetben kb. 5 perces cserékkel és megfelelő „útvonalon” minden cso-port láthat minden típusú megoldást. A frontális munka esetén kiválasztha-tunk példaértékű megoldásokat, azokat bemutathatjuk és értékelhetjük. (A töb-bit pl. a szünetekben kiállíthatjuk, vagy a következő óra elején bemutathatjuk.)
15 perc
Érdemes önként vállalkozó tanulók-nak szorgalmi házi feladatként vagy kijelölt feladatként kiadni olyan fel-adatokat, amelyek a következő órai munka alapját adhatják/kiegészíthe-tik az órai feldolgozást (pl. tk. 134. o. lapszél 2., 135. o. lapszél 1–3., 138. o. lapszél 1., 140. o. lapszél 1.).
3. óraRáhangolódás: pl. az előző órán leírtak valamelyike (a választott reflexiónak megfelelően, gondolatindítóként), il-letve az előző órai produktumokból vá-lasztott részletek, darabok bemutatása (erre akár több időt is szánhatunk).
5 perc
Jelentésteremtés: csoportos vagy fron-tális munka a reflexió választott irá-nyának megfelelően a tk. 134–143. o. lapszél feladataiból. (Jól használha-tók lehetnek a munkafüzet korábban megoldott, illetve az esetleg erre a cél-ra „meghagyott” feladatai.)A módszerekről bővebben l. a Felada-tok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.
25 perc
Reflektálás: A választott témá(k)nak és munkamódszernek megfelelően a pro-duktumok bemutatása, megvitatása/véleményezése (l. az előző óránál); sze-mélyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. o. „Ha én lennék...”.
15 perc
ÖTLET: a tk. 141. o. lapszél 1–5. fel-adatából projektet indíthatunk, amely- ből komolyabb produktum is kihoz- ható.
irodalom 8 kk.indd 17 2010.10.11 12:21:46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
18
B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, egy másik, számot-tevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas.
Előzetes feladatok
Munkafüzet 75–80. o. Kérjünk fel önként vállalkozó/választott tanulókat
megfelelő idővel (2-3 héttel a feldolgozás megkezdé-se előtt) a tanulókat a dráma olvasására. A további-akban járjunk el úgy, mint az A) típusú feldolgozás-nál, azzal a különbséggel, hogy csak a cselekményre vonatkozó feladatokat (75–80. o.) osszuk ki a párok/csoportok között. (Ha kevés olyan tanuló van a cso-portban, aki megfelelően motivált, vállalkozó, egy-egy tanuló önállóan is kaphat feladatot.)
1. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 1. óráját.
5 perc
Jelentésteremtés: szakértői csoportok létrehozása kooperatív csoportmun-kával (azokból a tanulókból, akik elő-zetes feladatot vállaltak – mf. 75–80. o. – hasonlóan az A) típusú feldolgozás 1. órájának azonos részéhez).Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzé-se tk. 134. o. 1–3. fent (azok a diákok, akik még nem olvasták a drámát). A módszerekről bővebben l. a Felada- tok, módszerek, megoldási vázlatok cím- szó alatt.Reflektálás: csoportmunka, kooperá-ció; tk. 134. o. 1–4. lentAlkossunk új csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyenek olyan ta nulók, akik már olvasták a drámát, és olyanok is, akik még nem. Fon-ToS, hogy a feladatokat úgy adjuk ki, hogy azok, akik már olvasták a mű-vet, ne tudjanak magukban dolgozni/ne maradhasson rájuk a feladat. (Pl. a feladatok, csoportbeli szerepek elosz-tása – kérdező, válaszadó, jegyző stb., olyan munkamódszerek, amelyeknek a
25 perc
20 perc
végén egyéni produktumnak kell lét-rejönnie – kettéosztott napló, jegyző-könyv stb.) A csoportok feladata lehet, hogy készítsenek a cselekmény mene-tét, lehetséges elágazásait szemléltető ábrát.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.FonToS: adjuk ki feladatként, hogy akik még nem olvasták, kezdjék meg a dráma olvasását. Érdemes megjelölni helyet, egységet, ameddig a következő órára el kell jutni.
2. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 2. óráját. Jelentésteremtés: kooperatív csoportmun-ka, „szakértői csoportok”. Alakítsunk 3-4 fős homogén csoportokat úgy, hogy lehe-tőleg olyanok kerüljenek egy csoportba, akik korábban előzetes feladatot vállaltak (vagyis már korábban olvasták a teljes drá-mát, és külön csoportokba szerveződjenek azok, akik csak elkezdték vagy éppen fris-sen olvasták a drámát az órára. Töreked-jünk arra, hogy kb. egyforma számú cso-portot alakítsunk a két típusból. Osszunk ki a csoportok között választott feladato-kat a tk. 135–143. o., illetve mf. 81–90. o.feladatai közül. Nem fontos, hogy minden feladaton két különböző típusú csoport dolgozzon, de szervezhetjük így is a folya-matot, illetve adhatunk több feladatot is egy-egy csoportnak. (Amennyiben meg-jelöltünk egy helyet, ameddig el kellett jutni az olvasásban azoknak, akik az előző óra után kezdték el a drámát, figyeljünk arra, hogy a nem egy szövegre vonatko-zó feladatok közül olyanokat kapjanak, amelyek zömében az olvasott részekre vonatkoznak.) Kb. 15 perc után „keverjükmeg” a csoportokat; pl. 2-2 tanuló üljön át, vagy 3 megy, 1 marad. Nem baj (sőt!), ha a csoportok nem végeztek a feladataik-kal. Az új csoportok tagjai ismertessék és beszéljék meg egymással a megoldásaikat
5 perc
30 perc
irodalom 8 kk.indd 18 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
19
– mindenki használja a munkafüzetét, il-letve a könyv feladatainál a füzetben rög-zítse a maga megoldását –, és folytassák a feladatok végzését. Amennyiben a cso-portok megfelelő tempóban haladnak, il-letve nagyjából befejezik a feladataikat, kb. 10 perc után „újrakeverhetjük” a csopor-tokat, a korábbi szisztémának megfelelő-en úgy, hogy olyanok találkozzanak, akik még nem dolgoztak együtt. FONTOS: a csoportmunkának legyenek szöveges/gra-fikus, értékelhető produktumai.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.Reflektálás: pl. kilépőkártyák, a csopor-tok/diákok önértékelése, vagy kreatív szövegalkotást igénylő egyéni feladatok (pl. mf. 79. o. 2., 82. o. 2., tk. 141. 4–5., 143. 5–6.)Ha kreatív szövegalkotást igénylő fel-adatokat adunk ki az óra utolsó fázisá-ban, jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban kezdik meg a munkát, és ott-hon egyénileg fejezik be. Ebben az eset-ben a következő órán a ráhangolódás választott szövegek felolvasása lehet.
Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 3. óráját, illetve az előző órához fű-zött megjegyzést.Jelentésteremtés: a kooperatív csoport-munka folytatása a fennmaradó felada-tokkal, kiegészítve a kreatív szövegalko-tási feladatokkal (ha a csoport egészében nehezen halad; l. az előző óránál), vagy kooperatív csoportos/frontális munka a reflexió választott irányának megfelelő-en a tk. 134–143. o. lapszél feladataiból. (Jól használhatók lehetnek a munkafü-zet korábban megoldott, illetve az eset-leg erre a célra „meghagyott” feladatai.)A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.
10 perc
10 perc
25 perc
Reflektálás: a feladatok megoldásainak bemutatása, vagy a reflexió választott témájának és munkamódszerének meg-felelően a produktumok bemutatása, megvitatása/véleményezése; személyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. „Ha én lennék...”!
10 perc
ÖTLET: a tk. 141. o. lapszél 1–5. fel-adatából projektet indíthatunk, amely-ből komolyabb produktum is kihozha-tó.
C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport na-gyobb része nehezebben, kevésbé szívesen ol-vas.
1. óraRáhangolódás: szövegolvasás, filmrész-let, a téma bevezetése.
10 perc
Jelentésteremtés: csoportmunka, szö-vegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzése tk. 134. o. 1–3. fent.
25 perc
Reflektálás: frontális, egyéni vagy páros munka a tk. 136–143. o. belső sávból.
10 perc
Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. pá-rokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. Ebben az esetben a következő órán a rá- hangolódás választott megoldások is-mertetése lehet.FonToS: a tanulókat biztassuk a drá-ma olvasására, esetleg megadhatunk pl. tankönyvi részleteket kötelezően elol-vasásra. ÖTLET: érdeklődő tanulókat meg-kérhetünk a dráma elolvasására („szak-értői csoportok), esetleg jelenetek elő-adására. A differenciálás egy formája lehet további, személyre szóló munka-füzetbeli feladatok kiadása („kutatás”, „projekt”).
2. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo- zás 1. óráját, illetve az előző órához fű-zött kiegészítést.
10 perc
3. óra
irodalom 8 kk.indd 19 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
20
Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk. 136–143. o. belső sávból (az előző órán még el nem vég-zett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása).Választott feladatok szövegrészletek ol-vasásához kapcsolva a mf. 81–89. o. fel-adataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok részleteinek elvégzése közösen, frontá-lisan vagy páros/csoportos munkával).A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.
25 perc
Reflektálás: részletekhez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső mono-lóg, átirat stb.) készítése. (Kiindulást je-lenthetnek a tankönyv és a munkafüzet elvégzett feladatai.)
10 perc
Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. pá-rokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be.
3. óraRáhangolódás: l. az A) típusú feldolgo-zás 1. óráját.
10 perc
Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk. 136–143. o. belső sávból (az előző órákon még el nem végzett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása), illetve választott feladatok a szélső sáv feladataiból.Választott feladatok szövegrészletek ol-vasásához kapcsolva a mf. 81–89. o. fel-adataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok egyes részleteinek elvégzése közösen, frontálisan vagy páros/csoportos mun-kával).A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.
25 perc
Reflektálás: ajánló, ismertető, részletek-hez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső monológ, átirat stb.) készí-tése.
10 perc
A csoport haladási tempójának függvé-nyében áttérhetünk a reflexió valame-lyik irányára. (L. fentebb.)Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. pá-rokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. A produktumokat felhasználhatjuk az értékeléskor. ÖTLET: A gyengébb olvasási képes-ségű, esetleg kevésbé motivált csopor-tok esetében is motiváló, sikeres lehet a tk. 143. o. szélső sáv 1–3. feladat elvég-zése, illetve a tk. 141. o. szélső sáv 1–4. feladat vagy ahhoz hasonló kidolgozá-sa, akár projektszerűen, a feldolgozás-sal párhuzamosan. Adott esetben akár ezeket is kiemelhetjük elsődleges fel-adatként, és ehhez kapcsolhatjuk a drá-mafeldolgozást. (Ugyanezt megtehetjük a filmfeldolgozások esetében is; pl. a tk. 134–135. o. szélső sáv feladataiból kiindulva.)
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok134. o. 1–3. (fent)
A verses, drámai szöveg, különösen az egyébként is nehezen, keveset olvasó diákok számára kimon-dottan nehezen befogadható. A feladatsor egyfelől a szövegrészletek (prológus, zárszó) feldolgozását segíti (a prológushoz kapcsolódóan az ábrával). Másfelől a cselekmény kivonatának – lényegében a drámai szüzsé – áttekintése alapot szolgáltat a drá-ma, illetve a részletek olvasásához. Ebből adódóan egyrészt akkor töltheti be a szerepét, ha a diákok nem önállóan, előre olvassák el a drámát, hanem a feldolgozással párhuzamosan, illetve csak rész-letek befogadását tűzzük ki célul. Másrészt viszont a feladat megoldásának akkor is lehet tanulsága, ha a diákok önállóan, előre olvassák a drámát. Ebben az esetben a prológus, az előrevetítés fogalmának tartalommal való megtöltése lehet a célja, illetve át-vezet a „drámai tanulság” (szerzői „intenció”) meg-fogalmazásával az interpretáció szintjére. További felismerési lehetőségeket kínál a prológus, mint a szövegtípus egy jellemző példájának feldolgozá-sa – hogyan ragadható meg a beszédhelyzet, mi a szöveg funkciója, hogyan tölti be ezt; pl. mit mond el és mit nem.
irodalom 8 kk.indd 20 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
21
A feladatsor alkalmat ad kooperatív, csoportos munkára. Az 1. feladat elvégzésére (a szöveg feldol-gozása grafikus szervező segítségével) építve a 2. fel-adat kifejleti jóslat alkotása, a 3. a kifejletet tartalma-zó szöveg olvasása, interpretációja. Az 1–2. feladat egyértelműen összetartozik, elvégezhető valamilyen csoporton belüli együttműködésre építő módszerrel (pl. ablakok, körforgó). Ugyanez igaz a 3. feladatra is. A feladatok elvégzése után lehetséges a csopor-tok közötti kooperáció, ugyancsak meghatározott, a csoportok keveredésére építő módszerrel. (Pl. három megy, egy marad – minden csoportból egy tanuló marad a helyén, a többiek átülnek egy olyan csoport helyben maradó tagjához, amelyik a másik feladatot oldotta meg. A helyben maradó tag felada-ta, hogy ismertesse a megoldást a többiekkel; adott esetben ez jelenti pl. a kifejleti jóslatok és a kifejlet összevetését.) A munka folytatása lehet valamilyen összegzés, illetve kooperatív csoportmunka, amely a cselekmény felépítésére vonatkozik, az olvasás megkönnyítését célozza (pl. az oldal alsó, vagy a következő oldalak feladatsorai; l. az óravázlatokat.) A feladat megszervezését az ábra szemlélteti.
134. o. (fent)
134. o. 1–4. (lent)
A cselekmény feldolgozására, az olvasatra és az in- terpretáció kialakítására irányuló feladatsor. A fel-adatsor előzetes otthoni és órai munka kombináci-ójával történő feldolgozását szemlélteti az ábra.
135. o. 1–4.A feladatsor megoldásának a kulcsmozzanata
a szerepkör és az egyénített „karakter” szétválasz-tása. Ez látszólag nagyon is egyszerű, ugyanakkor a gyakorlatban a diákok számára nem egyköny-nyen elvégezhető, szemléletüknek újszerű feladat. Legalább ennyire fontos, hogy a diákok körében gyakori, egyszavas, tulajdonságokat általánosság-ban megnevező, sematikus „jellemzések” helyébe árnyaltabb, a szereplőket több szempontból, több oldalukról megközelítő, dinamikus, „élő” karakte-rüket bemutató jellemképet készítsünk.A feladatsor az önálló, páros, és kiscsoportos mun-kavégzés, az együttműködés számos módszerére kínál lehetőséget. Az 1–2. feladat jól elvégezhető pl. úgy, hogy pároknak kiosztjuk az ábrán megjele-nített szereplőket, és a párokat megkérjük, hogy vé-gezzék el a két feladatot. (Természetesen mindenki a kapott szereplővel, illetve a szöveggel dolgozzon. Segítségül megjelölhetünk szöveghelyeket is.) Ezek után a párok „vándorlásával” vagy párcserék révén tehetjük teljessé a megoldást, illetve bonthatjuk ki a választ arra a kérdésre, kik a leginkább egyénített szereplők. A 3–4. feladatot hasonlóan végezhet-jük el, illetve itt a „vándorlás”, a párcserék helyett beépíthetünk frontális munkát (bemutatók), illet-ve az eredmények másfajta megosztását, bemuta-tását – pl. „útlevél”, amikor megadott szempontok szerint (l. az ábrán) készítenek ismertetést, leírást adott esetben egy-egy szereplőről. Ezeket az „útle-veleket” kiállíthatjuk a terem különböző pontjain, a diákok körbejárva megnézhetik, kommentálhat-ják, jegyzetelhetik őket. (Ezáltal a készítők vissza-jelzést kapnak a kortárs csoporttól, illetve a kom-mentálók is átgondolják a témát.)
144. o. 1–2. (összefoglalás)A projekt formájában történő összefoglalás(ok)
célja, hogy a tanulók elsősorban a tevékenységek önálló, vagy a folyamatosan zajló, órai munkához képest önállóbb végzésével gyakorolják azokat, il-letve éljenek a fejlesztett képességekkel. Emellett nem lebecsülendő, hogy módjuk nyílik benne az olvasott, tanult információk analógiákra, önálló problémafelvetésre épülő felidézésére.
A projektek végrehajtása nem egy órához kötő-dik. (Többször jeleztük, hogy a projekteket több lé-pésben, a tanórák egy-egy részletében, a tanórai és
1–2.
1–2.
3–4.
irodalom 8 kk.indd 21 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
22
tanórán kívüli munka kombinációival tartjuk meg-valósíthatónak.) A két feladathoz tartozó két pro-jekt egyaránt indítható és végezhető már a művek tárgyalása közben, de akár a téma, illetve témák le-zárása után is, valóban zárásként.
A munkafüzet feladatai (75–90. o.)
A feladatok elvégzésének célja elsősorban a dráma első, szövegszintű befogadásának megkönnyítése, az olvasat pontosítása, a történet egyes összefüggé-seinek feltárása, megfigyelése.
Segédlet: a Romeo és Júlia szerkezete
Első felvonás1. szín Utcai verekedés; Benvolio és Romeo be-
szélgetése (vasárnap reggel, délelőtt).2. szín Capulet, Páris, Páris „leánykérése”, Ca-
pu let ajánlata (nyerje el az igent Júliá-tól); egy szolga ismeretlenül meghívja Ro meót és Benvoliót Capuleték báljára.
3. szín Capuletné elújságolja Júliának, hogy Páris megjelent kérőként (dajka).
4. szín Romeo, Mercutio, Benvolio társaikkal a bál ra mennek; Mercutio ugratja Romeót
5. szín Capuleték bálja (vasárnap este, éjszaka)
Második felvonás1. szín Romeo beugrik Capuleték kertjébe. Ben-
volio és Mercutio keresik, majd otthagy-ják.
2. szín Az erkélyjelenet (Júlia, Romeo; hétfő haj- nal)
3. szín Lőrinc barát cellájában; Romeo kéri, hogy adja össze Júliával (reggel)
4. szín Romeo találkozik az utcán Mercutióval és Benvolióval, akik megint ugratják; meg-jelenik a dajka, megbeszélik a házasság-kötést és a hágcsó (nászéjszaka) átadását (délelőtt)
5. szín Júlia és a dajka, Capuleték kertjében a dajka átadja Romeo üzenetét (délelőtt)
6. szín Lőrinc barát cellájában találkozik Romeo és Júlia (a barát meg fogja esketni őket)
Harmadik felvonás1. szín Kora délután Benvolio és Mercutio egy té-
ren sétál, találkoznak Tybalttal. Mercutio és Tybalt szópárbajt vív. Megjelenik Romeo, Tybalt bele akar kötni, de ő nem áll kötélnek. Tybalt helyette Mercutióval vív, akit ledöf. Tybalt elhagyja a hely-színt. Mercutio belehal a sebébe, amelyért Romeót okolja. Tybalt visszatér, összecsap Romeóval, aki leszúrja, majd Benvolio figyelmeztetésére elmenekül. Megjelenik a herceg, Capuleték és a Montague-család. A herceg meghallgatja Benvolio beszámo-lóját, és száműzi Romeót.
2. szín Júlia a dajkától értesül a történtekről. A daj- ka elindul Romeóért Lőrinc baráthoz.
3. szín Romeo Lőrinc barát cellájában rejtőzik. Megérkezik a dajka, és átadja Júlia üzene-tét, hogy várja (átadja a gyűrűjét is).
4. szín Este Páris meglátogatja Capuletékat. Ca- pulet Párisnak ígéri Júlia kezét, és kitűzi az esküvő napját csütörtökre.
5. szín Romeo és Júlia búcsúja, a nászéjszaka után (kedd hajnal). Capuletné elújságolja Júli-ának a házasság („öröm”-) hírét. Capulet a vonakodó Júliára támad, szidalmazza és fenyegeti.
Negyedik felvonás1. szín Páris gróf meglátogatja Lőrinc barátot a
cellájában. (Őt kéri fel, hogy eskesse ösz-sze Júliával.) Távoztában összefut az érke- ző Júliával (kedd délelőtt). Júlia a barát segítségét kéri a házasság ellen, aki átad- ja neki a tetszhalottá tevő italt.
2. szín Kedd este Capuleték házában. Capulet már az esküvői ünnepséget szervezi. Ha-zaér Júlia, aki engedelmes lánynak mu-tatja magát. Capulet közli vele, hogy még egy nappal előbbre hozta az esküvőt, szer-dára.
3. szín Késő este Júlia szobájában. Júlia kéri any-ját és a dajkát, hogy hagyják magára, majd kiissza a bájitalt.
4. szín Szerda hajnal. Capuleték házában az es-küvőre készülődnek. Közeledik Páris gróf.
5. szín A dajka a szobájában megtalálja a tetsz-halott Júliát. Capulet, Capuletné, az érke-ző Páris és Lőrinc barát siratják. Közjáték (zenészek, szolga).
irodalom 8 kk.indd 22 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
23
Ötödik felvonás1. szín Mantovában Romeot megtalálja Baltazár,
és elmondja neki Júlia halálhírét. Ro meo mérget vásárol. (Szerda délután?)
2. szín Lőrinc baráthoz visszatér a cellájába társa, János, és elmondja, hogy nem tudta eljut- tatni Lőrinc levelét Mantovába, Romeo- hoz. Lőrinc barát úgy dönt, maga megy a kriptába Júliához. (Szerda este?)
3. szín Éjszaka a Júliát sirató Romeo és Páris talál- koznak a Capulet-kriptánál. Összecsapnak, és Romeo megöli Párist. Romeo a kriptá- ba megy, és kiissza a mérget. Érkezik Lő- rinc barát. Júlia felébred, meglátja Romeo holttestét, és a tőrével öngyilkos lesz. Meg-érkeznek az őrök, a herceg, Montague-ék és Capuleték.
75. o. 1. Események, jelenetek(AKTÍV TÁBLA)
1. Páris leánykérése Első felvonás 2. szín2. Capuleték bálja Első felvonás 5. szín3. Romeo és Júlia
házasságaA második felvonás 6. és a harmadik fel-vonás 1. szín között
4. Romeo és Tybalt párviadala
Harmadik felvonás 1. szín
5. Romeo száműzése Harmadik felvonás 1. szín
6. Romeo és Júlia nászéjszakája
A harmadik fel-vonás 5. szín előtt (ezalatt játszódik a 4. szín jelenete)
75. o. 2.A tónussal jelöltek; l. a szerkezeti vázlatot.
A fejezet meglehetősen nagy egységben tárgyalja az 1945 utáni magyar irodalmat. Az áttekintés célja, hogy a diákok képet kapjanak a félmúlt egyes jelen-ségeiről, az irodalom társadalmi szerepéről, hely-zetéről és fejlődési irányairól. Emellett több fontos szempontot tartottunk szem előtt a művek váloga-tásánál és feldolgozásánál. Törekedtünk arra, hogy a választott művek (versek, regények, novellák, fil-mek) reprezentálják a korszak egy-egy jellegzetes műfaját, gondolatát, problémáját, és egyben alkal-masak legyenek valamilyen irodalomértési képesség fejlesztésére, az olvasási, filmnézési szokások alakí-tására. Ezenfelül azt is szerettük volna elérni, hogy a diákok olyan művekkel találkozzanak, amelyek megfelelnek a korosztály érdeklődésének, befoga-dási szintjének, és a bennük felmerülő (társadalmi, emberi, korosztályos, irodalmi stb.) probléma miatt érdekesek vagy érdekessé tehetők számukra.
Ennek megfelelően úgy gondoljuk, itt is nagyon is igaz, hogy nem kell minden kérdést megválaszol-ni, és természetesen nem kell minden művet, sőt, minden témakört sem feldolgozni, amely a tan-
könyvben szerepel. Gyakran jobb megoldás lehet „elidőzni” egy témánál vagy műnél, mely a diákokat jobban érdekli (amelyre „ráharapnak”), akár a többi rovására.
Mind a téma, mind a fejezetek felépítése, s végül (de nem utolsósorban!) a tanulók életkora, szellemi fejlődése megengedi az egyre önállóbb könyvtári, otthoni kutatómunkát, tapasztalatszerzést. Visszaté - rő feladattá válhat pl. a tankönyvi feladatok kap- csán (természetesen a csoport, illetve az egyes diá-kok érdeklődésének, önállóságának függvényében) a könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segéd-könyv, ké zikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektroni kus információhordozóinak felhasználásá-val egyszerűbb témák önálló vagy csoportos feldol-gozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldol-gozás segít séggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozással a forrásra az idézés megfelelő módjával. Ennek része lehet az önálló problémafel- vetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűj- tött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az anyagról szóbeli és/vagy írá-
irodalom és történelem – szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból
irodalom 8 kk.indd 23 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
24
sos beszámoló készítése. Mindezt kiegészíti a tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.
olvasók, írók, politikusok – irodalmi élet Magyarországon a háború után
A korszak határának megvonását elsősorban gya-korlati szempontok indokolják. 1945 után – a szoros összefüggés ellenére a korábbi hagyományokkal – új korszak kezdődött a magyar irodalomban. Ugyan-ez, szinte ugyanazokkal az érvekkel alátámasztva (új politikai, társadalmi szituáció, az olvasói attitűd megváltozása stb.) elmondható a rendszerváltásról is. Míg tehát a Rákosi- és a Kádár-korszak művé-szet- és irodalomszociológiai szempontból szo-rosabb egységnek tekinthető, a rendszerváltással megváltozott a helyzet. Az azóta eltelt (történelmi, irodalomtörténeti léptékben mérve) viszonylag rö-vid időszakot azonban egyelőre nem szokás külön korszakként meghatározni, ugyanakkor érdemes tudatosítani a diákokban, hogy valójában már egy új korszak nyitányát éljük, sőt, ők maguk már egy újabb világba, korszakba születtek bele.
Ebből adódóan végigvezethető szinte az egész fejezeten meghatározó szempontként, fejleszthető készségként jellegzetes konfliktusforrások (pl. kul-turális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből faka-dó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Ehhez köthető a különféle konfliktus-kezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műal-kotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.
Óratervek (minták, ötletek)
Előzetes feladat
A 147. o. 1. feladatát egy-két órával korábban adjuk ki érdeklődő tanulóknak, könyvtári kutató-munkára. (Ha a tanulók nem kellőképpen önállóak, a kutatást végezhetjük közösen, szünetben, dél-után, illetve a könyvtáros irányításával órai külön-munkával.)
1. óra
Ráhangolódás: 146. o. 1–2. a képekhez kapcsolódó, problémafelvető feladat; pl. ötletbörze (frontális) vagy rövid cso - portmunka. (Csoportmunka: ötletek gyűjtése és összevetése írásban, a cso-porton belül – módszerek, pl.: ablakok,„érvek kártyán” stb. Ebben az eset- ben az írásban rögzített gondolatokat, érveket érdemes a tanárnak összeszed- ni, a még az órán, pl. a következő cso-portmunkákkal párhuzamosan vagy a következő órára áttekinteni és pl. T-táb- lázatba rendezve bemutatni. Ez a fel-adat a reflektálás vagy a következő óra elején a ráhangolódás alapja lehet, és alkalmat adhat az óra jelentésterem-tő szakaszában megszerzett ismeretek felidézésére, kontextusban történő el-helyezésére, alkalmazására.) A problé-mafelvetés lényeges eleme az informá-ció, hogy nagy tekintélyű, diktatórikus hatalommal bíró vezetőkről van szó. Ha ebben a szakaszban vetjük fel a prob- lémát, a tanulói ötletek nyilvánvalóan hipotetikusak lesznek. Emiatt fontos az anyagrész tárgyalása után egy gaz - dagabb ismeretanyag birtokában visz-szatérni a témára. (A tartalmi kérdések- ről, illetve a feladat más felhasználásá- ról l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.)
10 perc
Jelentésteremtés: 147. o. 1–5. koope-ratív csoportmunka, kiegészítve a mf. 91–94. o. feladatsorával. A csoportok a feladatokat párhuzamosan végezzék, a csoportokon belüli kooperatív mun-kavégzéssel, illetve a feladatsorokon belül csoportok közötti, csoportkeve-redéses együttműködéssel. A két fel-adatsor „találkozását” megszervezhet-jük a külön-külön feladatsorokat végző csoportok közötti csoportkeveredéssel (kooperáció) órán, vagy hasonlókép-pen páros/kiscsoportos tanórán kívüli feladatokkal. Mindkét esetben fontos,
25 perc
irodalom 8 kk.indd 24 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
25
hető produktumot hozzanak létre a fü-zetükben a tankönyvi feladatsor alap-ján (l. a Feladatok, módszerek, megol dá - si vázlatok címszó alatt), illetve a mun-kafüzetben.A feladatsorok befejezése több órát is igényelhet (ekkor is érdemes közbe-iktatni a reflektálást, illetve ráhango-lódást a bevezető feladat nyomán), il-letve elvégezhető, befejezhető több óra részleteként.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt.Reflektálás: a 146. o. 1–2. a képekhez kapcsolódó, problémafelvető feladat meg oldásaiból kiinduló frontális vagy cso portmunka (l. a ráhangolódásnál) vagy az óra jelentésteremtő szakaszára építve frontális megbeszélés, bemuta-tó, vita, illetve kreatív szövegalkotási feladatok, páros/csoportos munkával (l. a feladatok leírásánál; a munkaszer-vezésre jó megoldás, ha a párok/cso-portok az órán megkezdik a szövegal-kotást, de egyénileg, otthon fe jezik be).A feldolgozást idő (stb.) hiányában itt is befejezhetjük. A 2. (kutatási felada-tokra épített) óra célja az információk, ismeretek perszonalizálása. Amennyi- ben a 2. óra megszervezése mellett dön- tünk, nem kell, hogy az közvetlenül kö- vesse a feldolgozás bevezető, első órá-ját. Feladatok: 148. o. 1–5.A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. ÖTLET: A 2. óra megtartása helyett szervezhetünk önként jelentkező tanu-lók számára projektet a feladatokból, amelynek produktumait bemutathat-ják az osztálynak vagy szélesebb kör-ben, akár az iskolának. ÖTLET: A projektet/projekteket összekapcsolhatjuk a regionális kultú-ra, irodalmi élet megismerésére szánt órával (tanmenet 47. számozott óra).
15 perc
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok
146. o. 1–2.A képekhez kapcsolódó feladatok lényege a prob -
lémafelvetés és továbbgondolás. A problémát felvet-hetjük az anyagrész tárgyalásának bevezetéseként (ráhangolódás a bevezető órára, a témára, illetve az órán a reflektálás, a következő órán a ráhangolódás alapja lehet; l. az óravázlatban), illetve az óra záró, reflektáló szakaszában. Utóbbi esetben egyfelől az ismeretek rendszerezését, a tanulás tudatosítását, másfelől az újabb problémafelvetéssel a továbbgon-dolást szolgálja.
A feladat megoldása során tartalmi szempontból fontos rámutatni, hogy a karikatúra nem mindig, sőt, legalább olyan gyakorisággal nem a kritika, ha-nem éppen a propaganda, az elfogadtatás eszköze. Ezzel az eszközzel a diktatórikus rendszerek, főleg a Kádár-rendszer tudatosan éltek is (gondoljunk pl. a Lúdas Matyi karikatúráira vagy a Rádiókabaré műsoraira). Adott esetben a két karikatúra azzal, hogy a fényképeknél emberibbé, személyessé teszi a vezetőket, megjeleníti, kiemeli (esendő) emberi vonásaikat, tulajdonságaikat, közösséget, közelsé-get teremt velük. Ehhez járul(na) a diktatúrában az a látszólag nagyvonalú gesztus, hogy „engedjük”, „bár megtehetnénk, nem tiltjuk”, amely azt az ér-zést, látszatot kelti, hogy a vezető (és a rendszer, a vezető elit) tűri, bírja a kritikát. Mindez egyébként „szelepként” is működik – működött! –, bizonyos indulatok levezetésére.
ÖTLET: A feladat megoldásához kapcsol- ható (folytatása már az órán, illetve későbbi órá-kon) a 159. o. lapszél 1–2. (fent) és a 166. o. lap-szél 1–3. feladata. Előbbi a karikatúrába (pl. Lúdas Matyi) rejtett propagandatartalomra, utóbbi a hu-mor (vicc) mint a feszültséget oldó, levezető szelep működésére lehet példa.
147. o. 1.Az időszalaghoz adott kutatási feladatokat kiad-
hatjuk az órát megelőzően érdeklődő tanulóknak. Segítségül megadhatunk kézikönyveket, kronoló-giákat (pl.: A magyarok krónikája) a könyvtár ál-lományából.
irodalom 8 kk.indd 25 2010.10.11 12:21:47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
26
Az események:1945. április 4. A szovjet hadsereg kiűzi
Magyarország területéről a megszálló német csapatokat.
1947. augusztus 31. Országgyűlési választások a kommunista párt és szövet ségesei győzelmével.
1949. augusztus 20. Az új, „szocialista” Alkotmány bevezetése.
1956. október 23. Tüntetés a sztálinista diktatúra ellen, majd forradalom Buda-pesten és Magyarországon.
1989. október 23. A köztársaság kikiáltása Magyarországon.
A szimbolikus dátum fogalmához (általában a fo-galmakhoz) nem érdemes „betanulható” definíciót rendelni. Célravezetőbb lehet a fogalom átbeszélé-se, meghatározó elemek (pl. nagy jelentőségű, ön-magán túlmutató esemény, nem egyszeri történé-sek kifejezője stb.) vázlatos összegyűjtése.
A feladat megoldása, még inkább a megoldás is-mertetésének folyamata alkalmat kínál a fogalmak árnyalására, illetve az események minél alaposabb, esetleg több nézőpontú megismerésére. A feladat megoldásához számos szövegalkotási feladat, te-vékenység kapcsolható (pl. fiktív tudósítás, interjú, visszaemlékezés, napló – „kettéosztott” vagy pár-huzamos formában –, levél, lexikoncikk, jelentés stb.). A szövegalkotáshoz, illetve az események több nézőpontú felidézéséhez jól köthető, kiindulá-sul, mintául szolgálhat a munkafüzet 94–98. oldal feladatsora. Ezeket a tevékenységeket végezhetjük házi feladatként, otthoni és órai munka kombináci-óival a következő órák egyes részleteiben.
ÖTLET: Ha a feladat megoldását továbbvisz-szük, készíthetünk (projektszerűen) a korszakot be-mutató tablót (kép- és szövegsorozat), prezentációt, amely kitehető/bemutatható osztályszinten, illetve akár az egész iskolának. (Adott esetben a papír ala-pú, nagyméretű tabló, sorozat praktikusabb lehet – az osztályban kiállítva mindenkor alkalmas a hát-térismeretek felidézésére, kontextus teremtésére.) ÖTLET: Ennek a munkának a folytatása, ki-
egészítése lehet ugyancsak pl. az osztályterem fa-lán, ha a többi tematikus egység záró projektmun-káit hozzá kacsolva kiállítjuk.
147. o. 2–5.A feladatsor lényegében a tankönyvi szöveg fel-
dolgozására irányul. Emellett célja, hogy a diákok-kal a későbbiekben a tanuláshoz, illetve a tanulás folyamatában az ismeretek felidézésére alkalmas grafikus (táblázat, ábra, jelölések, vázlat, címsza-vak) emlékeztetőt készítsünk.
Mivel a megoldás alapját önálló kutatás, illetve a tankönyvi szöveg egységeinek (lényegében szaka-szos) feldolgozása jelenti, a feladatsor számos lehe-tőséget kínál a kooperatív munkavégzésre. Fűrész – egységek, vak kéz?
148. o. 1–4.A feladatsor célja annak tudatosítása a diákokban,
hogy a mai televíziózás (egyáltalán a kereske delmi televíziózás) új jelenség, lényegében a rendszer-váltás utáni korosztályok élménye, világa Magyar-országon. (Az előző korosztályok még nem ebben nőttek fel.) A rendszerváltás előtt, bár már akkor is vitatémát jelentett a televízió előretörése az írott médiumokkal szemben („klasszikus” esti és hétvégi filmnézés, a különféle sorozatok – pl. Rabszolgasors, Nők a pult mögött, Dallas – nézők tömegeit von-zották, a hírújságok helyét átvette a híradó), sokkal kevésbé volt nyomasztó a tévé túlsúlya. Sokáig csak két, „állami” csatorna működött, hétfői adásszünet-tel, erősen „válogatott” híranyaggal és szórakozta- tó kínálattal. A rendszerváltás tette lehetővé a ke-reskedelmi televíziózás megjelenését és felfutását, a sport-, szórakoztató és szórakoztató-ismeretter-jesztő csatornák színrelépését. A rendszerváltás után árasztotta el az országot az egyéb hordozókon terjesztett információ, szórakoztató hang- és film-anyag (videó, CD, DVD, internet stb.)
A 2. feladat (táblázat) célja az információk ren-dezése történeti szempontból – igen látványos „fej-lődési” folyamat rajzolódik ki belőle! –, a 3. felada té az ismeretek perszonalizálása (a személyes tapasz-talatok bevonása, a környezet tudatos megfigyelé-se), a tankönyvi narráció alátámasztása a személyes tapasztalatok, kutatómunka, családi emlékezet ele-meivel; a 4. feladaté az információk egy más típusú és szempontú rendezése (grafikon). Érdemes arra figyelni, hogy a kétféle grafikus szervező más-más típusú megközelítéshez, információszerzési szoká-sokhoz illeszkedik.
irodalom 8 kk.indd 26 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
27
A feladatokat egyéni, páros, kiscsoportos gyűj-tőmunkával végezhetjük, de építhetjük kooperatív munkavégzésre is.
148. o. 5.Ha nem várható a diákoktól önálló kutatómun-
ka, előre fel lehet adni a megnevezett személyiség életútját (pl. Faludy György, Hamvas Béla, Bibó István, Göncz Árpád) –, illetve ha van ilyen, egy a régióból származó költőét, íróét.
A feladatra felkérhetünk párokat, kisebb cso-portokat is. A megoldáshoz mintaként szolgálhat a munkafüzet 100–108. o. feladatsora (Örkény-portré).
148. o. lapszélA versről érdemes szót ejteni, a korszak össze-
függéseiben elhelyezni, illetve esztétikai értékét il-letően a „helyére tenni”.
A vers hátterét a sztálini doktrína a harmadik vi-lágháborúról és a fegyverkezés (a fegyveres erővel való elrettentés) szükségességéről, illetve a kialaku-ló hidegháborús helyzet adja. Ma már mulatságosan hat a cím, „a béke katonája” (paradoxon), mely az ötvenes évek jelszavainak világában jelentéssel bírt (propagandanyelvi evokáció), manapság azonban inkább nevetséges, a kontextus megváltozása miatt (a béke és a katona kognitív jelentésköre kizárja egy-mást). A benne rejlő paradoxon feloldását, egyben a helyén történő értékelését az a háttérinformáció te-szi lehetővé, hogy az ötvenes években, a hideghábo-rús viszonyok között a fegyverkezést, a fegyverkezési versenyt a béke megőrzéséhez feltétlenül szükséges-nek állították be, mert a sztálini dogma értelmében a szocialista tömb demonstrált katonai ereje tarthatta féken az imperialistákat, az erő felmutatása vehette elejét a támadásnak, az újabb világháborúnak. Mu-latságosan hatnak a vers népieskedő (a népdalokra, népies műdalokra utaló) fordulatai, pl. „Kedvesem-től úgy búcsúztam,/piros száját megcsókoltam”, illet-ve az erőltetett, egyszerű rímek.
A személyek (Sztálin, Farkas Mihály) említése köthető a kommunista személyi kultusz és annak magyar változatának gondolatvilágához. A „zúzd a múltat” stb. a kötelező forradalmiságot, a „ret-rográd” múlttal való leszámolás szlogenné csépelt kommunista tézisét idézi. Szlogenek, jelszavak pl. a „békeharc”, „békeharcos” (paradoxonok), „Meg-
védjük a békét”, „Hazánk nem rés, hanem bástya” (l. A tanúban) a béke mint jog megnevezése, hangoz-tatása, a vasoszlop metafora stb. A versben könnye-dén felismerhető a hangsúlyos, felező nyolcas, az egyik legegyszerűbb páros rímmel (aabb, ccdd…).
A vers formája, szövege álságosan egyszerű, az „elképzelt befogadója” a „nép egyszerű fia/lánya”. Jellegzetes előadási vagy hozzá köthető (fiktív) be-szédhelyzet, hogy a nép valahol összegyűl (vásár, népünnepély, falusi sokadalom). A költő a „népi köl-tő” álarcát veszi fel. (Tegyük hozzá: Devecseri Gábor ennél sokkal jobb költő. Az is érdekes problémafel-vetés lehet, ki és miért stb. ír ilyen verset – főleg, ha utána Homéroszt fordít, nem is akárhogyan...)
ÖTLET: A versből kiindulva játékos projek-tet, gyűjtőmunkát indíthatunk – létrehozhatjuk (mi is) a „rossz versek” gyűjteményét. (Ebben a propa-gandaversek mellett komoly teret nyerhetnek pl. a „reklámversek”.)
A munkafüzet feladatai (91–108. o.)
Kortársak, nemzedékek a háború után (91–94. o.)A feladatsor célja, hogy grafikus szervezők, ele-
mek révén áttekintő képet adjon az 1945 utáni korszak (irodalmi szempontból is) jelentősebb ese-ményeiről, illetve egyes szereplők életútjáról, élet-helyzeteiről. (A grafikus szervezők nagy segítséget jelenthetnek a tanulás, memorizálás, emlékeztetők készítésének sorában. Emellett érdemes kiemelni, hogy a keresés–megtalálás kihívása, sikerélménye motivációs erővel bírhat, még az egyébként kevés-bé motivált csoportokban is.) Segít abban, hogy a tanulók megismerjék a tankönyvi fejezet felépí-tését, gyakorolják a taneszköz önálló használatát (a tanulás tanulása), illetve – a felhasználástól füg-gően – előzetesen képet kapjanak a korszakról vagy összegezzék, rendszerezzék a korszakról szerzett ismereteiket. A feladatok egyben továbbvezetnek a problémafelvetés irányába, pl. különböző megol-dások összehasonlítása, megvitatása révén.
A feladatsor felhasználható, kiadható a teljes tankönyvi fejezet feldolgozása előtt – ebben az esetben a cél az előzetes kép kialakítása (viszonylag motiváltabb, nagyobb egységek áttekintésére képes tanulókból álló csoportoknak ezt ajánljuk). Fel-dolgozhatjuk úgy, hogy fejezetenként, a fejezetek
irodalom 8 kk.indd 27 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
28
tárgyalása előtt/után végezzük el az oda vonatkozó feladatokat. Ezzel kisebb egységeket hozunk létre, ami célravezetőbb lehet kevésbé motivált, nehezeb-ben olvasó/tanuló stb. csoportok/diákok számára. Így a tanulás folyamatában „felfűzve”, több lépés-ben, folyamatosan kitöltve rögzíthetünk utólag, illetve alkothatunk előzetes képet a fejezetek anya-gáról, valamint az egyes részlépésekben alkalmas-sá válnak a feladatok a reflektálás megalapozására, a „miről tanultunk?” kérdés megválaszolására. Vé-gül elvégezhetjük a teljes fejezet tanulása után is, egyfajta tartalmi összefoglalásként, a tanultak rög-zítésére, emlékeztetők készítésére.
A tanítás folyamatában a feladatsor megoldása alkalmat kínál a kooperatív, csoportos munkavég-zésre és a differenciálásra. Ha pl. a feladatsort több lépésben végezzük el, kioszthatunk „szerepeket”, amelyekben az egyes szereplők munkája mindig az előzőkére épül, pl:„gyűjtők” 1.a„rendezők” 1.b„rendszerezők” 1.c„problémafelvetők” 1.d„szövegírók” 1.e
A feladat elvégzése során az adott munkafázisban éppen nem dolgozó tanulók az alatt az idő alatt ter-mészetesen más feladatot végezhetnek.
ÖTLET: A feladat elvégzését megszervez-hetjük valamelyik másik, több lépésre bontható, gyűjtő, rendező stb. munkát igénylő tankönyvi vagy munkafüzetbeli feladattal „tükörfeladatként”. (Pl. mf. 94. o. 1., 102. o. 1., 2.) Ebben az esetben a tanulók a két feladatban más-más szerepet kap-hatnak, és több szerepet is betölthetnek (szerepeket cserélhetnek) egy-egy feladat megoldásában, hogy a munka folyamatos legyen. (L. az ábrát.)
A) feladat(pl. 91. o. 1.)
B) feladat(pl. 102. o. 1.)
„gyűjtő” „rendező”„rendszerező”
„problémafelvető”„szövegírók”
ÖTLET: A munkát megszervezhetjük úgy is, hogy párok/csoportok a munkafüzetek körbeadá-sával és a szerepek váltogatásával kooperáljanak azonos feladat elvégzése közben.
Megoldási segédlet – emlékeztetőNevek, évszámok a munkafüzet képeinek sorrend-jében.
Sánta Ferenc(1927–2008)
Örkény István(1912–1979)
Kertész Imre(1929–)
Szabó Pál(1893–1970)
Bacsó Péter(1928–2009)
Weöres Sándor(1913–1989)
Illyés Gyula(1902–1983)
Petri György(1943–2000)
Hajnóczy Péter(1942–1981)
Sütő András(1927–2006)
Cseh Tamás(1947–2009)
Déry Tibor(1894–1977)
Nagy László(1925–1978)
Juhász Ferenc(1928–)
Nemes Nagy Ágnes
(1922–1999)
Gion Nándor(1941–2002)
Lázár Ervin(1936–)
Varró Dániel(1977–)
Áprily Lajos(1887–1967)
(irodalmi portré – Örkény)
102. o. 1.A feladat célja a taneszközök, jelen esetben a
tankönyv önálló használatának tanulása, gyakorlá-sa, illetve a tanult ismeretek felidézése játékos for-mában.
A feladatsor megoldása alkalmat kínál a koope-ratív, csoportos munkavégzésre és a differenciálás-ra. Ha pl. a feladatsort több lépésben végezzük el, kioszthatunk „szerepeket”, amelyekben az egyes szereplők munkája mindig az előzőkére épül. (Bő-vebben l. a mf. 91–94. o. feladatainak leírásánál.) ÖTLET: A feladat elvégzését megszervez-
hetjük valamelyik másik, több lépésre bontható, gyűjtő, rendező stb. munkát igénylő tankönyvi vagy munkafüzetbeli feladattal „tükörfeladatként”. (Pl. mf. 91. o. 1., 94. o. 1., 102. o. 2.; Bővebben l. a mf. 91–94. o. feladatainak leírásánál.)
irodalom 8 kk.indd 28 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
29
Háború után
A háborús irodalom tárgyalásának egyik kiemelt célja az abszurd és a groteszk fogalmainak megis-merése, a jelenségek felismerése, összefüggésben a háborús szituációkkal és a nemzedéki világél-ménnyel. Sánta Ferenc elbeszélése, Örkény klasz-szikus egypercese, Kertész Imre regénye egyaránt a háborús (szép-) irodalmat képviselik. A szöveg-elemzések, az azokhoz kapcsolódó interpretáció és reflexió után a fejezet tanításának kifutása lehet egy „kitérő”, pl. projektmunkával, a tankönyvi össze-foglalás (tk. 176. oldal) révén a népszerű irodalmi és filmes műfajok irányába. (A feladatsor ugyanak-kor megengedi, hogy ne csak, sőt, ne is elsősorban ez az irány legyen jelen a projektben, illetve össze-foglalásban.) Az összefoglaló projekt elindítható a fejezet tárgyalása mellett, illetve „összeérhet” a fan-tasztikus irodalom tárgyalását a népszerű irodalom és film tárgyalásával, összefüggésében tárgyaló fe-jezettel.
Sánta Ferenc elbeszélésének és Örkény „egyper-cesének” feldolgozása során a fő cél a művekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, ér-zelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségé-nek felfogása, értelmezése és megvitatása a fejezet címében megnevezett élethelyzetben. A témához kapcsolható – a korosztály számára már érdekes, ugyanakkor a maga teljességében nehezen befo-gadható problémájával – Sánta Ferenc regénye, Az ötödik pecsét és a belőle készült film is.
Kertész Imre regénye a nyolcadikos diákok szá-mára igen nehéz, korai olvasmány lenne. A részlet ugyanakkor – éppen kultúrtörténeti beágyazottsá-ga miatt, az erre nyitott csoportokban – jól feldol-gozható, értelmezhető. Feldolgozásának egyik, nem elhanyagolható előnye, hogy ennek révén remél-hetőleg valamilyen olvasmányélmény is kötődik a diákok emlékezetében az első magyar Nobel-díjas író nevéhez.
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok
(Sánta Ferenc: nácik)
154. o. 1–2.A novellában kérdéses, van-e a fegyvereseknek
valamilyen tényleges célja (valóban keresnek-e va-
lakit, valakiket, partizánokat, katonaszökevénye-ket stb. – erre utalhatnak a kérdéseik). Viselkedé-sük sokkal inkább „öncélú”, a megfélemlítés és a megalázás elegye. Ugyanakkor ez a viselkedés illik a diktatúrák, a tekintélyuralmi rendszerek fegy-vereseinek viselkedéséhez. (A fegyverek leírása és a helyzet alapján leginkább csendőrök vagy pl. felfegyverzett nyilasok lehetnek.) Ezáltal „nevelik bele” az emberekbe az engedelmességet és oltják beléjük a félelmet, így igyekeznek őket a hatalom alázatos és feltétlen kiszolgálóivá tenni.
A fegyveresek előbb nem mennek közel és nem szólnak, de a fenyegető jelenlétükkel megzavarják a pásztort és a fiút, ezzel előkészítik a saját színre lépésüket, hatásosabbá teszik fellépésüket, „meg-váratva” a „pácienseket”. Ez nyilván hat rájuk – el-bizonytalanodnak, mert nem tudják, mit akarnak tőlük. Az, ahogyan dolgoznak tovább, látszólag tudomást sem vesznek a fegyveresekről, kifejezi, hogy viszont „tudják a szerepüket” – tudják, hogy a fegyvereseknek ki vannak szolgáltatva, és hogy azok a fölényüket kifejezésre is juttatják, és ezt várják el tőlük.
Amikor a pásztort megszólítják, megint csak tud-ja, milyen viselkedést várnak el tőle (leemeli a ka- lapját, meghajol, ezzel kifejezve alázatát). A fegy- vereseknek a színre lépésüket követő első gesztu- sa is fenyegető – egyikük előveszi a gumibotját –, és fölényüket kifejezve odahívják magukhoz, illet- ve letegezik a pásztort. Ez benne nyilván a meg-aláztatás – szégyen –, a tehetetlenség és a kiszol-gáltatottság érzését kelti. Ezeket az érzéseket tart-ják fenn a fegyveresek (a lovak és saját lábaik elé, megalázó, kényelmetlen testhelyzetbe kényszerítik, többször megkérdezik tőle ugyanazt, mintha ér-telmi fogyatékos lenne, elküldik és újra magukhoz hívják).
Ugyanígy tesznek a fiúval, aki hasonlóképpen át-élheti mindazt, amit az öregebb. Őt azonban jobban megalázzák – éppen talán fiatal kora miatt, hogy „betörjék” –, amikor olyan dolgokat mondatnak vele, amelyek nem igazak, és olyan dologra kény-szerítik, ami a józan ésszel ellentétes, ugyanakkor különösen bántó lehet, mert a fiú nyilván szereti a kutyáját.
Fontos, hogy mindkét fél mindvégig ki nem mondottan is tudja, mire megy ki a játék; részben ez magyarázza az öreg és a fiú viselkedését (pl. nyil-
irodalom 8 kk.indd 29 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
30
ván a szégyen – de jórészt a helyzet miatti szégyen – következtében nem mer a fiú a fegyveres arcába nézni; így megmaradnak személytelenül, „fegyve-resnek”).
A diákoktól vélhetően nem várható ilyen réteg-zett válasz, de egyéb film- és olvasmányélményeiken keresztül rávezethetők az indítékok összetettségé-nek meglátására. A feladat megoldása a 149. o. elő-zetes feladatsorának megoldására épül. Az ábra és a táblázat az információk különféle rendezési mód-jait teszik lehetővé, a megismerési, gondolkodási szokásoknak megfelelően. A 2. feladat megoldását kiegészíthetjük a tanulók által készített ábrával.
154. o. 3.A feladat megoldásának lényeges eleme, hogy
az előző két feladat megoldásában kidolgozott ál-láspontot tükrözze. A feladathoz javasolható a cso-portmunka, rendezhető belőle egy kisebb bemuta-tó, „verseny”.
154. o. 5–6.A táblázathoz kapcsolódó módszer lehet a fron-
tális vagy páros/csoportos ötletbörze. (Utóbbi ha-tékonyabb lehet, több ötletet hozhat a felszínre. A megoldásokat itt is összegezhetjük frontálisan a táblán, illetve körbeadhatjuk, keverhetjük a cso-portokat. Utóbbi megoldás előnye, hogy közvetlen visszajelzést, kritikát, elismerést kapnak a tanulók, csoportok a kortársaktól.)
Az olvasmány- és filmélmények nyomán várható számos tipikus szituáció (fogolytábor, fegyenctelep, partizánháború stb.), illetve néhány történelmi kor, helyszín (pl. az egykori Szovjetunió, Kuba, a szo-cialista országok, Kína). Várhatóan előkerülnek az ezekhez illő szereplők is – KGB-sek, bőrkabátosok, ÁVÓ-sok, kegyetlen ázsiai tisztek stb.154. o. lapszél
A helyzet, a hasonló megalázás pl. a börtönök-ben, fogolytáborokban stb. gyakori alapmotívuma filmeknek és regényeknek a lektűr, illetve a „kom-mersz” (ponyva) szintjén, de az igényesebb szin-teken is. (Pl. Rugby: A domb, Lázadás a Bountyn, Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón, Híd a Kwai folyón, A profi Belmondóval, A bosszú bör- tönében, Tango és Cash, a Rambo-sorozat stb.) Ezek-ből várhatóan jócskán olvasnak/látnak a diákok is.
Minél kevésbé igényes az alkotás, annál egyszerűbb (kevésbé összetett) érzelmek jelennek meg benne, a megalázottak válasza szinte mindig a düh és gyű-lölet, illetve a bosszú (a brutalitást, megaláztatást elviselők utóbb többnyire „igazságos” bosszút áll-nak a kegyetlen fegyőrökön, katonákon stb.). Kü-lön, ám ide kapcsolható témát jelenthet a rendőri brutalitás megjelenése. Természetesen tudatosítani kell, hogy a „Nácik” cím mindezektől elválasztja a novellát, egy bizonyos történelmi helyzet és szé-lesebben vett társadalmi jelenség kontextusába he-lyezve azt.
(Örkény istván: in memoriam Dr. K. H. G.)
155. o. 1.A beszélgetés nyilvánvalóan németül folyik (erre
utal az idézett első mondat, amely után a beszélő át-vált magyarra). Arra, hogy dr. K. H. G. nem német, közvetve utal, hogy a beszélő kiemeli az őr német nemzetiségét (kétszer is „német őrnek” nevezi), ez-zel összefüggésben az, hogy dr. K. H. G. Hölderlint a „német romantika legnagyobb alakjának” nevezi (kiemelve a nemzetiségét), illetve teljesen egyér-telművé teszi a kultúrtörténeti kontextusa (a meg-jelenített világháborús helyzet és K. Havas Géza monogramja). A latin cím nemzetközivé vált latin kifejezés, magasztos jelentéstartalommal. Ez jelen-tős stílusértékkel bír a novellában ábrázolt alantas helyzet és indulatok, valamint a szóhasználat ösz-szefüggésében, valamint szélesebb idő- és térbeli összefüggésben (az európai civilizáció horizontján) helyezi el a történetet.
A megoldás a diákok számára nem biztos, hogy ennyire kézenfekvő, fontos felismerés lehet. Ilyen esetben, ha vita bontakozik ki, érdemes az érveket T-táblázatba rendezve összegyűjteni, és amelyek cáfolhatóak, kihúzni, a bizonyító erejűeket kiemel-ni. Ha nincs vita, akkor is érdemes érveket „borí-tékolva” (pl. egyéni munkával a füzetbe) leíratni, felolvastatni, hogy az álláspontjuk tisztázására, át-gondolására bírjuk a diákokat.
155. o. 2.A feladat páros munkával végezhető. A grafikus
megjelenítés szolgáltat alapot a következő feladat megoldásához.
irodalom 8 kk.indd 30 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
31
155. o. 3.A német őr mindvégig fizikai fölényben van a
neki kiszolgáltatott, fegyvertelen munkaszolgála-tossal szemben. A beszélgetés közben, bár nem ez a célja, mindinkább (szellemi) fölénybe kerül mű-veltsége révén dr. K. H. G.
155. o. 4.A német őr átéli az ellentmondást a helyzet adta
fizikai fölény és a műveltségből eredő szellemi fö-lény között, és ez váltja ki az indulatát, a tehetet-lenség és a megalázottság érzéseivel társulva. Tulaj-donképpen a szorító helyzetből menekül, amikor dr. K. H. G.-t lelövi. A beszélgetés számára válik egyre inkább kínossá. Schiller és Rilke nevét nyil-ván nem ismeri (esetleg csak a nevüket?), indulatá-ban és szorultságában mondja, hogy igen.
156. o. 5–6.A két feladat felépítése kézenfekvővé teszi pl. a
„sarkok” módszer alkalmazását. (A tanulók az ál-taluk választott álláspontok szerint csoportosulnak, és valamilyen meghatározott rend szerint érvelnek álláspontjuk mellett. Az érvelés történhet írásban („levelezés” – érvek küldése, cáfolatok, ellenérvek visszaküldése cetliken; a cetliket érdemes össze-gyűjteni, azokból válogatást csinálni és a végén vagy a következő órán bemutatni) vagy szóban („rövidí-tett disputa”, amelyben megadhatunk szempontokat, a kifejtés idejét stb.). Az 5. feladatban az álláspon-tokat az ábra szemlélteti, ezek közül választhatnak a tanulók. (Az álláspontokat nem érdemes „kom-binálni”, ezzel összemosni. Éppen a fontossági sor-rend eldöntése – adott esetben eldönthetetlensége, a motivációs tényezők együttes megjelenése – jelen-ti a feladat lényegét.) A 6. feladatban az előző min-tájára a diákok dolgozhatnak ki saját álláspontokat. Érdemes figyelni arra, hogy ezek markánsak és egy-mástól jól megkülönböztethetőek legyenek. (Érde-mes segíteni a megfogalmazásban.) FonToS: egyik feladat esetében sem az a cél, hogy eldöntsük, kinek van igaza, hanem az, hogy minél több és árnyal-tabban megfogalmazott érvet, gondolatot hozzunk a felszínre! Ennek megfelelően egyik esetben sem kell eldönteni, kinek van „igaza”, hangsúlyozni kell a vélemények, érvek egyenértékű voltát, egymás mellé helyezhetőségét! (A feladat kapcsán utalha-tunk a befogadó jelentésformáló szerepére a műal-
kotás befogadása során – természetesen a korosz-tály, a csoport szintjének megfelelő formában.)
156. o. 1. (lent)A fikció lényege, hogy a háborús lét-határhelyzet
adta erőfölény nélkül valószínűleg inkább a kultu-rális fölény érvényesülne – annak ellenére, hogy a német ember érezhetné magát kínosan vagy meg-alázva, és valamilyen módon (esetleg primitíven) bosszút is állhatna. Ugyanakkor könnyebben el is fogadhatná a helyzetet, vagy éppen elismerését, csodálatát is kifejezhetné dr. K. H. G. műveltsége iránt. (Nem élné át a szituáció okozta feszültséget.)
(Kertész imre: Sorstalanság)
158. o. 1.A feladat megoldása a 157. o. 1–2. feladat meg-
oldására épül (T-táblázat, jelölés).A megoldás kapcsán érdemes felhívni a tanu-
lók figyelmét arra, hogy szinte minden mozzanat jelképes. A színek (a lila és a bíbor) a keresztény szimbolikában a bűnbánat és a megtisztulás, az új élet jelképei. A forgalom csökkenése, az emberek lép-teinek lassulása, hangjuk elcsöndesedése, tekintetük megenyhülése a misztikus pillanatban az önmaguk-ba szállás gesztusainak tűnhetnek, a világiasság, a világba merülés megszűnésének. Ugyancsak ehhez kapcsolódik arcuk látszólagos egymás felé fordulása – az egyetemes emberi szolidaritás, egy-másra odafigyelés látszólagos gesztusa egy ihletett pillanatban. Ugyancsak szimbolikusnak tekinthető maga az alkony, mint a meditáció órája eredetileg a keresztény himnuszok és kolostorok világában, majd általában az európai irodalomban. Mindez a megvilágosodás misztikus élményét, a megváltás tudatát idézi fel. (Ilyen szintű válasz természetesen nem várható azonnal és közvetlenül a diákoktól, de vélhetően fel fogják fedezni a felsorolt mozzanatok egyes szimbolikus vonatkozásait; ennek kapcsán rávezethetők a jelenet szimbolikájának feltárására.)
Az esti elnyugvás, az alkonyat már a regény ele-jén megjelenik, mint a sorsdöntő („végzetes”) elha-tározást követő megnyugvás órája a téglagyárban, miután az elbeszélő németországi munkára jelent-kezett (kiad. 89. o.1).
1 Az oldalszámokat a regénynek a Magvető Kiadónál az életműsorozatban megjelent hetedik kiadása alapján ad-juk meg.
irodalom 8 kk.indd 31 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
32
158. o. 2–4.A két idézett bekezdés formálisan (a DE kötőszó
használata miatt) és tartalmilag is ellentétes egy-mással. Az elsőben még a beszélő bizonytalansága tükröződik, a másodikban a felismerés világossága jelenik meg. Az első bekezdésben a jelen és a felidé-zett múlt a meghatározó, a másodikban a beszélő meglátja (látni véli) személyes jövőjét. A múlthoz kapcsolódik egyfajta furcsa honvágy a tábor iránt, amely fakadhat a beszélő zavarából, abból, hogy nem tud mit kezdeni menekülése után az életével, visszakapott szabadságával. Az első bekezdésben lényegében még a régi, inkább még a táborhoz tartozó, bizonytalan ember, a másodikban már megújult, új, a táborból kikerült és a világba visz-szakerült, életének folytatását, saját küldetését látó ember. Ebben az összefüggésben, illetve a jelképes (a keresztény szimbolikát idéző) motívumok, moz-zanatok összefüggésében a jelenet, a felismerés ér-telmezhető egyfajta elhivatásként, újjászületésként (a szenvedések révén elnyert megváltásként). Így a beszélő lehet az első bekezdésben az elhivatás, megváltás előtti tévelygő ember, míg a másodikban a küldetés felismerése révén újjászületett, „új em-ber”.
A vezérgondolat legtisztább, leginkább egyér-telmű megfogalmazása a második bekezdés utolsó mondata, de természetesen ezt a megfogalmazást készíti elő, vezeti fel közvetlenül az egész második bekezdés (közvetve pedig persze az egész regény). Mondhatni ez a regény végső tanulsága az elbeszé-lő számára.
A végső, megtisztulást, újrakezdést jelentő ta-nulságot még követi egy a beszélő bizonytalanságát kifejező záró mondat (bekezdés). Emiatt a zárlat sokféleképpen értelmezhető. „Optimista” minden-képpen amiatt, hogy a beszélő megtalálja élete ér-telmét, folytatását, a saját küldetését, ezáltal a helyét a világban (ezt támasztja alá a megváltásra utaló szimbolika). A záró mondat azonban már kétféle-képpen értékelhető. A „nem kérdezés” és a „felejtés” lehet a küldetés kudarca (a mondanivaló elsikka-dása) egy azt be nem fogadó, elutasító, lényegében a „régi” világban. Ugyanakkor lehet pozitív irányú változás eredménye is, ha a világ is megváltozik (megváltódik a borzalmak, az emberi szenvedés ál-tal?), és a múltnak, az emberi életnek ez a „tanulsá-ga” feledésbe merül az „új” világban.
Az „ötvenes évek” – görbe tükörben
A fejezet kulcsfogalma a címben megjelölt iroda-lom- és politikatörténeti szakasz kapcsán a szatíra. Természetesen a szatirikus megközelítés meglehe-tősen egyoldalú, nagyon sok lényeges elemét a hát-térben hagyja a korszak történetének, ugyanakkor talán ez az, amelyik a leginkább közel állhat a diá-kokhoz, amely számukra talán leginkább befogad-ható műveket hozott létre.
A szatirikus megközelítés ellen érv lehet, hogy számos ember számára véres valóság volt, ami tör-tént, és ebben ők nyilván semmi vicceset nem talál-nak. Ellene szólhat, hogy egy kissé félrevezető lehet a szatíra által festett kép, mivel a felületes befoga-dó számára egyfajta „kedélyes” világot rajzol meg, amiben vicces dolgok esnek meg az emberekkel, illetve a szatíra túlzásai ugyancsak a felületes befo-gadó szemében hihetetlenné, „mesebelivé” tehetik a benne ábrázolt világot, sőt, ebben a kontextusban, a szatíra világában a megtörtént esetek is hihetet-lennek hatnak. Ezzel szemben felhozható, hogy a felkészült befogadó számára a szatíra legalább olyan hiteles képet fest, mint bármely „komoly” megkö-zelítés. A szatirikus megközelítés éppen a túlzások, a paródia révén képes megvilágítani összefüggése-ket, pontosan bemutatni korabeli figurákat. A sza-tirikus megközelítés nem kelt negatív indulatokat, bosszúvágyat, félelmet, sőt, éppen oldja, segít feldol-gozni ezeket az indulatokat. (A kérdést, a problémát érdemes a diákoknak is felvetni; l. a 169. o. lapszél 3. feladatát.)
A fejezet célja a paródia legfontosabb eszköze-inek felismertetése, a humor társadalmi, irodalmi szerepének bemutatása, illetve a korábban a kor-szakról elhangzó állítások megtöltése tartalommal, a műalkotások megismerésén keresztül. A fejezet végén elhelyezett „Kuckó” feldolgozásának két célja van. Az egyik a sajátos, ötvenes évekbeli élethelyze-tek, tiszteletre méltó magatartási formák (egyfajta belső emigráció) bemutatása a gyermek- és ifjúsági irodalom fellendülésének ténye és Weöres Sándor pályafutása kapcsán. A másik, ezzel egyenrangú célja a versolvasásról tanultak ismétlése, gyakorlása a diákok által (remélhetőleg) jól ismert, igen erőtel-jes ritmusélményt adó verseken keresztül.
irodalom 8 kk.indd 32 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
33
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok
(Bacsó péter: A tanú)
159. o. 1–2. (lapszél)A feladatok megoldása köthető (előre- vagy visz-
szautalás) a 146. o. 1–2. (képes) feladat megoldá-sához.
166. o. 1–4.Pelikán viselkedése az első pillanatban külö nös-
nek tűnhet. Szó nélkül engedelmeskedik, kérdezős-ködik, majd megmagyarázhatatlan jókedv vesz erőt rajta. Viselkedése ugyanakkor lélektani lag hiteles: a sokat próbált kisemberé, akinek a fenyegetések árnyékában már-már úgy tűnhet, minden mind-egy. Komikus maga a helyzet, ahogyan ott ül mo-torosszemüvegben, illetve humorossá teszi Pelikán csattanós, vagány „beszólása” a végén.
A feladat megoldásának előzménye a 165. o. je - löléses feladata. A későbbiek szempontjából is ér- demes kiemelni a leginkább jellegzetes, hírhedt „kellékeket” – a nagy, fekete autó, a bőrkabátok, a neonfény és a csigalépcső stb.
166. o. 3–4.A filmbeli jelenetben pl. a regényben Pelikán
szájából elhangzó, talán már kevéssé humoros kérdés – Már a mamájuk is néma volt maguknak? – Kállay Ferenctől jóval hatásosabb. Ugyanakkor a regényben megírthoz képest a filmben a jelenet egy kicsit halványabb. A feladatok célja, hogy a ta-nulók tapasztalataira építve megmutassuk, milyen kifejezőeszközei vannak a filmnek és a regénynek, illetve gyakoroljuk a kifejezőeszközök használatát.
166. o. 1–3. (lapszél)a regényben megírthoz képest a filmben a jelenet egy kicsit halványabb. A feladatok célja, hogy a ta-nulók tapasztalataira építve megmutassuk, milyen kifejezőeszközei vannak a filmnek és a regénynek, illetve gyakoroljuk a kifejezőeszközök használatát.
166. o. 1–3. (lapszél)A politikai vicc idézésének célja a hangulat „meg-
alapozása” mellett a viccekre jellemző elliptikus kifejezésmód és a kontextus szerepének felismer-
tetése. A poén csak egyfajta háttérismeret birtoká- ban érthető. Tudni kell, hogy a rettegett ÁVO-sok hajnalban mentek az emberekért, és „vadul” csen-gettek. Ehhez képest közli megnyugtatásként a ház-mester, hogy a lehető legnagyobb baj történt, ég a ház. A kontextust a keletkezés időpontja, az „elv-társ” megszólítás, illetve maga a jelenség, a „csen-gőfrász” háttérismerete teremti meg.
A vicc humora jellegzetes „fekete humor”, ameny-nyiben egy képtelen, katasztrofális helyzetben (a ter - ror tombolása) űz tréfát az embereket fenyegető, erőszakos hatalommal, illetve csinál viccet az em- berek (többé-kevésbé jogos) félelméből.
A 3. feladat kérdésére adható válasz egyik lehet-séges eleme, hogy az efféle politikai vicceknek nyil-ván a félelem oldása (amin nevetünk, attól kevésbé félünk), „kibeszélése” volt a szerepe. Más oldalról nézve viszont egy kis „darab” szabadságot, „leve-gőt” jelenthetett ezek mesélése. Talán némi ellenál-lás érzetét is keltették. (A szélsőséges kommunista hatalom nem véletlenül büntette a politikai viccek mesélését, sőt hallgatását is.)
A feladatok megoldása köthető (előre- vagy visz-szautalás) a 146. o. 1–2. (képes) feladat megoldá-sához.
166. o. 4. (lapszél)A leginkább szembetűnő hasonlóság a bőrkabá-
tosok hallgatása – ahogyan a Nácik lovasai, a bőr-kabátosok sem szólnak, ezzel is elbizonytalanítva a „civileket”. (A feladat kapcsán felidézhető a 154. o. 5–6. feladatai, a Nácikban megjelenített szituáció áthelyezése más korszakokba.)
169. o. 1.A feladat megoldása az oldal előző, az olvasáshoz
adott feladatainak megoldására épül. A filmben a Rajk-perre utaló jelenetek (pl.):Dániel Zoli állítólag a Duna partján, a gátőr háza •közelében találkozott a békaemberekkel („csősz-kunyhó”).A vallomásokat előre megírják (Tussinger elv-•társ), betanítják, a szereplőket mint színészeket („karaktereket”) öltöztetik és tanítják be.A regényben szerepel egy fejezet, amely a filmből •kimaradt (Miért van itt ilyen sötét?). Ebben Peli-
irodalom 8 kk.indd 33 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
34
kán találkozik Dániel Zolival, aki „pártérdekek-re” hivatkozva bűnösnek vallja magát.A per egyik vezetője, Virág elvtárs azonnal pon-•tosan megismeri Pelikán zakóját – valószínűleg utalás arra, hogy Péter Gábor (a Rajk-per egyik szervezője, az ÁVH akkori vezetője) polgári fog-lalkozása szabó volt.A per előtt, amikor Virág elvtárs oda akarja ad-•ni Pelikánnak a vallomását, hogy olvassa át még egyszer, véletlenül az ítéleteket adja oda. (Pelikán szól neki.)Bástya elvtárs a filmben hangszórón figyeli •a szobájából a tárgyalást, de más is ezt teszi, mert amikor az ő nevét kimondja Pelikán, rögtön rá-telefonálnak, hogy miről is van szó.
(Kuckó – hogyan olvassunk verset?)
170. o. 1. (lapszél)A gyermek- és ifjúsági irodalom legegyszerűbb
meghatározása, amit kimondottan ezzel a céllal (szépirodalmi igénnyel) írtak, illetve amit a gyer-mekeknek és ifjaknak olvasnak, ők olvasnak. (Utób- binak az ifjúsági regényekké vált művek, pl. a Ro-binson, a Gulliver vagy Verne regényei miatt van jelentősége.) Ennek kapcsán tudatosíthatjuk a diá-kokban, hogy pl. saját korosztályuk is egy befogadói csoportot alkot olvasásszociológiai szempontból.
170. o. 2. (lapszél)Pl. Weöres Sándor a Bóbita-kötet (l. a könyv-
ben), Mándy Iván Csutak-történetei, Nemes Nagy Ágnes Bors nénije, Gazdag Erzsi verseskötetei, többek között Volt egyszer egy mesebolt, Tamkó Si-rató Károlytól Tengerecki Pál, Szabó Magda Tün-dér Lalája, Amalfi kapitánya, Kormos Istvántól Vackor, Varga Katalin Pamacs-meséi, Janikovszky Éva Pöszke-történetei, Csukás Istvánnak a bábfilm révén klasszikussá vált Süsüje és a rajzfilmszerepet kapott Mirr-Murr, Lázár Ervintől Mikkamakka, Dömdödöm, a Szegény Dzsoni és Árnika, Rónasze-gi Miklós Kartal-regényei, továbbá Szepes Mária Pöttyös Pannija, Fekete Istvántól Csí, Lutra, Bo-gáncs, Hú, Vuk és a Tüskevár (Tutajossal és Bütyök-kel) stb.
170. o. 3. (lapszél)Verne, Dickens és Mark Twain regényeinek je-
lentős része nem ifjúsági irodalomként íródott (ahogyan a korábban már említett Robinson és Gulliver sem), de talán leginkább a világkép meg-változása és az ifjúsághoz közel álló témaválasztás (kaland), valamint a regényszövés technikája, az el-beszélésmód (fordulatos cselekmény, könnyen át-látható, lineáris szerkezet stb.) miatt váltak ifjúsági regényekké.
171. o. 1–4.
A béka-király, A tündér
A tündér időmértékben három ütemből álló trochai- kus sorokból áll (az első két versláb a versben végig „szabályosan” daktilus – nem gyermekversben túl-ságosan is szabályos lenne, túlságosan erőteljes lük-tetésű –, a harmadik a sorvégen mindig spondeus), hangsúlyosan az időmértékes verssel való egybe-csengése miatt inkább 3/3/2-es osztásúnak érzékel-hető. (Legalább ennyire jogosult lehet a magyaros verseléssel – Horváth János elmélete szerint – job-ban egybevágó 4/4-es, felező nyolcas osztás.) Az időmértékben az egyetlen „problémás” hely a „Rá-ül, igér neki csókot” sorban az ígér (ejtésben rövid i; nem minden kiadás jelöli). A hangsúlyos felolvasás-nál nehézséget jelenthet, hogy a ritmus megtartása miatt nem minden esetben a szavak első szótagjára kell helyezni a szóhangsúlyt (tulajdonképpen sza-kaszhangsúlyként kerül a szó belsejébe). Ez termé-szetesen igaz mindkétféle ütembeosztásra.
A béka-király időmértékben harmadfeles troche-us, melyben (főleg a második verslábban) spondeus is áll. Hangsúlyosan 4/3-as osztású ütemhangsúlyos vers. (A példákat a jelölésekre l. a tankönyvben.) A csonka sorok (A béka-király):
Dalol Ung király –– ∪ / – ∪ / – // x’ x x x / x’ //
A „természetes” (önmagát kínáló) nyelvi ritmusú felolvasást megkönnyíti az időmértékes és a hang-súlyos ritmusnak a tankönyvben leírt találkozása.
irodalom 8 kk.indd 34 2010.10.11 12:21:48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
35
Ha vihar jő a magasból
A vers szimultán ritmusú, teljesen szabályos jóni- kusz, illetve felező nyolcas, melynek ritmusa (mi-vel a versláb- és ütemhatárok egybeesnek) egymást erősíti. Az első sor példáján:
Ha vihar jő a magasból∪ ∪ – – / ∪ ∪ – – x’ x x x // x’ x x x
időmértékes, jónikusz hangsúlyos, 4/4 (felező nyolcas)
A szimultán verselésnek ez a formai bravúrja meg-jelent Csokonainál, a Tartózkodó kérelem című vers- ben (l. a 7. osztályos tankönyvben). A Bóbita-kö-tetben ugyanilyen verselésű pl. Arany ágon ül a sár-mány...
172. o. 1. (lapszél)A sor: „Szárnyat igéz a malacra”; a nehezen
érthető, kevéssé ismert szó az „igéz” (– varázsol, szavaival); ezt nyilván nem ismerik a kisgyerekek, ráadásul a szöveg ritmusa is sugallja, hogy az első, „i-” szótagot a „szárnyat” szóhoz vonjuk, mert az-zal együtt ad ki egy teljes verslábat (daktilust), és így egy értelmes szó („Géza”) keletkezik.
172. o. 2. (lapszél)Az idézetthez hasonlóan tiszta, szép példa a fél-
reértésre (talán) nem található a versekben, de sok-szor előfordulnak bennük ritkább, a kisgyerekek előtt esetleg még ismeretlen jelentésű, ám igen szép hang- és ritmushatású szavak, illetve olyanok, ame-lyek ritkább kontextuális jelentéssel (nem annyira gyakori szövegösszefüggésben) állnak. Erre példa lehet a Nyári este első szakasza:
Árnyak sora ül a réten.
Az „ül” metaforikus jelentése szokatlan lehet, nem könnyen érthető (irodalmi, és nem köz-nyelvi metafora).
Nyáj zsong be a faluvégen.
A „zsong” tekinthető szineszté-ziának, és nem könnyen érthető az átvitel (az állatok közeledését kísérő hang utal magára a köze-ledésre, mozgásra).
Zúg-dong sürü raj a fákon.
A „raj” szó anélkül, hogy mel-lette állna, milyen állatok rajáról van szó, általában nem könnyen érthető a kisgyerekek számára (ellipszis).
Békák dala kel az árkon.
A „kel” a köznyelvben ritkább je-lentésében szerepel, ez sem biz- tos, hogy első hallásra jól érthe-tő.
vagy pl. ez a sor:Rezgő-fü a feje-alja.
A „feje-alja” kifejezés „vánkos, párna” jelentésben valószínűleg kevéssé ismert.
A feladat megoldása lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók ebben a formában áttételesen, burkoltan feltárják saját szövegértési gondjaikat, illetve ezen keresztül lehetőség nyílik szövegértésük fejleszté-sére.
paripám csodaszép pejkó
A vers ritmusa nagyon hasonlít A tündérére. Hang-súlyosan hasonlóan, sőt, még erőteljesebben 3/3/2-es osztású. Az ütemek határa egybeesik a verslábak határával. A három verslábból álló jambikus sorok első két verslába anapesztus, a harmadik spondeus (így időmértékben éppen A tündérével ellentétes, emelkedő a lejtése). Az első és az utolsó sor példáján:
Paripám csodaszép pejkó∪ ∪ – / ∪ ∪ – / – –x’ x x / x’ x x / x’ x
időmértékes, emelke-dő (jambikus)hangsúlyos, 3/3/2-es osztású
Odanéz a nap is százszor∪ ∪ – / ∪ ∪ – / – –x’ x x / x’ x x / x’ x
időmértékes, emelke-dő (jambikus)hangsúlyos, 3/3/2-es osztású
A vers „természetes” (önmagát kínáló) nyelvi rit-musú felolvasását éppúgy megkönnyíti az időmér-tékes és a hangsúlyos ritmusnak a találkozása, mint A tündér esetében.
irodalom 8 kk.indd 35 2010.10.11 12:21:49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
36
Pl. a Paripám csodaszép pejkóban a vizen, igérsz szavak rövid i-s írása (az ejtés szabályainak, illetve az ejtési szokásoknak mindkettő megfelel).
173. o. 1–2.
nyári este
A versben a költő időmértékben kétféle: ereszkedő (1.) és emelkedő (2.) jónikuszokat (– – ∪ ∪ / ∪ ∪ – –) kapcsolt össze nagyon szabályos formában. Emellett az olvasásban elsőre gyengén érezhető a szintén szabályos (felező nyolcas) hangsúlyos rit-mus. Az első és az ismétlődő sor példáján:
Árnyak sora ül a réten.– – ∪ ∪ / ∪ ∪ – –x’ x x x / x’ x x x
időmértékes, jónikuszhangsúlyos, felező nyolcas
Bim-bam! Torony üregében– – ∪ ∪ / ∪ ∪ – –x’ x x x / x’ x x x
időmértékes, jónikuszhangsúlyos, felező nyolcas
A felolvasásban sokkal inkább dominál az idő-mértékes ritmus, tulajdonképpen ez válik a vers „természetes” vagy elsődleges nyelvi ritmusává, de odafigyelve jól olvasható hangsúlyosan is.
A hangsúlyos ritmus élesebbé teszi a verslábak határát, már-már metszetet érezhetünk a nyomán, így jobban leválasztja a két verslábat, és felerősíti az időmértékes ritmus hatását.
174. o. 1–3.
Kergető
A Kergető címhez illik a vers mozgalmas, mozgást (futást) felidéző ritmusa, illetve a benne megjelenített motívum (a róka futása). A vers felidézi a mágikus, rontást űző ráolvasásokat a formájával, ritmusával, jellegzetes eszközeivel (ismétlés, felsorolás, hangha-tások, hangutánzó szavak, közbeiktatott felkiáltás), rövidségével, valamint képi világával (holdas ég, rét, csillagok, ezüst csengő). A róka mint a mesék külö-nösen ravasz állata szintén jó alanya a tréfás ráolva-sásoknak, átokűző-kergető formuláknak.
A versnek csaknem teljesen szabályos trochaikus ritmusa van, trocheusok és spondeusok váltakoznak benne a hosszabb és rövidebb sorokon keresztül. (Az első két sorban két trocheus egy spondeus, az utol-sóban szintén két trocheus és egy spondeus „meg-toldva” egy csonka ütemmel.) A rövidebb sorokban időnként csak spondeusok állnak, és csak a hangsúly figyelembevételével számíthatnak a kezdő szótagok hosszúnak; pl.: „Ezüst csengőt”, „Csilingelhess”. Így nézve a verselés nem tűnik teljesen szabályosnak, de valójában ez a „lassítás” nagyon jól illeszkedik az ütemhangsúlyos ritmushoz, és mivel a vers egy mondat, nem feltétlenül hoz létre időmértékes szem-pontból sem ritmustalan „sorokat” (egybefüggőnek hangzik az egész). A időmértékes ritmus az első, a harmadik és az utolsó sor példáján:
Róka-róka réten,– ∪ / – ∪ / – – időmértékes,
trochaikus
Házat, erdőt,– ∪ / – – időmértékes,
trochaikus
Azt hiszik, hogy kis csikó.– ∪ / – – / – ∪ / – időmértékes,
trochaikus
175. o. 1–2. (fent)
Kocsi és vonat
A kétféle ritmus váltogatása erőteljesen elkülöní-ti a sorokat. A kétféle sor elütő ritmustempója – a döntően rövid szótagokból álló hangsúlyos sorok gyorsabb, pergőbb és az időmértékes sorok lassúbb tempója – a nagyobb egységek, a sorok szintjén ér-zékelhető ritmust, lüktetést (pergő–lassú–pergő– lassú...) ad az első szakasznak.
A hosszú (1. és 4.) soroknak erőteljes időmérté-kes (szabályos jambikus; egy spondeus és két ana-pesztus) ritmusa van:
Zim-zim, megy a gép, megy a gép, – – / ∪ ∪ – / ∪ ∪ – időmértékes,
jambikus
irodalom 8 kk.indd 36 2010.10.11 12:21:49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
37
A többi sor döntően rövid verslábakból áll (ezt hangsúlyozza-erősíti a „sinen” rövid i-je). Az első és negyedik sor viszonylag lassúbb ritmusa erősíti a rövidülő sorok keltette gyorsuló érzést, illetve a ritmus ismétlésével a szakasznak ad egyfajta na-gyobb egységekben megvalósuló belső ritmust.
175. o. 1–5. (lent)
Építők
A vers nem teljes egészében tekinthető szimultán ritmusúnak, de a hangsúlyos ritmussal keverednek benne az időmértékes ritmus elemei.
A vers hangsúlyos alapformája:
x’ x x x’ x x x’ x x / x’ x / x’ x xx’ x x / x’ x / x’ x x / x’ xx’ x x / x’ x / x’ x x/ x’ xx’ x x x’ x x x’ x x / x’ x / x’ x x
333/2/33/2/3/23/2/2/2333/2/3
Ezt a ritmust egészítik ki az első és negyedik sor anapesztusai és a többi sorok pergő, rövid szótagjai, illetve a bennük fel-feltűnő anapesztusok és jambu-sok. Pl.:Lobog a zászló, repül az ének,∪ ∪ – (a!) / – – / ∪ ∪ – (az!) / – –
A két versszakot egymás mellé szedve két, egymás-nak kezet nyújtó emberke vagy egy függőhíd (pl. Erzsébet híd, Lánchíd) rajzolható ki belőle. A vers-szakokat különbözőképpen igazítva több „kép” is kirajzolható a versből; pl.– mindkettőt balra igazítva két lobogó zászló:
Szív dobban,Szív dobban,Kalapács koppan, tűz lobban.Feszül az új híd, dörög az új gyár,Virul az ország, újra él már!
Hej, rajta,Hej, rajta,Kezet ád új híd két partja!Lobog a zászló, repül az ének,Szivek a légben összeérnek.
Még-szebben,Még-jobbanKalapács koppan, szív dobban.
Mély víznekKét partja,Nagy erős vas-híd döng rajta.
– egyiket balra, másikat jobbra („kifelé”) igazítva egy hídív:
Szív dobban,Szív dobban,Kalapács koppan, tűz lobban.Feszül az új híd, dörög az új gyár,Virul az ország, újra él már!Még-szebben,Még-jobbanKalapács koppan, szív dobban.
Hej, rajta,Hej, rajta,Kezet ád új híd két partja!Lobog a zászló, repül az ének,Szivek a légben összeérnek.Mély víznekKét partja,Nagy erős vas-híd döng rajta.
(A diákok ennél bizonyára több formát is találnak.)
A 4. feladatban a szóban forgó hangok felpattanó zárhangok, hangzásuk utalhat az ütések, jelen eset-ben a kalapácsütések koppanására.
A vers tulajdonképpen nevezhető agitációs vers-nek, de semmiképpen se egy bizonyos politikai cél, eszme vagy párt mellett agitál. A feladat, az építés (a korban még a háború utáni újjáépítés) sokkal általánosabb, közös cél. A vers „aktualitásához”: ekkor építették újjá az ország és Budapest hídjait – a Lánchidat pl. 1949-ben.
(Összefoglalás – projektmunka)
176. oldal 1.A feladatsor elhelyezését az összefoglalásban
a tevékenységi formák szintetizálása, gyakorlása adja. Tartalmi szempontból lényeges szempont, hogy a tanulói tevékenységek révén várható egy - fajta „elmozdulás” a népszerű irodalmi, filmes al-kotások irányába. Ez lehetőséget ad a népszerű irodalom, film típusainak, jellegzetes kifejezőesz-közeinek, sablonjainak megismerésére és rend-szerezésére, illetve az esztétikailag értékesebb és kevésbé értékes alkotások elkülönítésére. Ugyan-akkor már itt, a népszerű irodalom és a szórakozta-tó film változatainak megismerése kapcsán fontos tudatosítani, hogy önmagában nem jelent minősé-gi ítéletet a magasabb irodalmi, illetve művészi és
irodalom 8 kk.indd 37 2010.10.11 12:21:49
38
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
a szórakoztató minősítés – mindkét „kategóriában” születhetnek igényesebb, sikerültebb, és kevésbé igényes, gyengébben kidolgozott művek. Másrészt természetesen az is igaz, hogy más céllal íródnak, készülnek a szépirodalmi alkotások és a művész- filmek: a művészi igénnyel fellépő alkotók nyilván-valóan többet akarnak kifejezni saját világképük-ből, mint a szórakoztató művek szerzői, rendezői.
A feladatsor kiváló alkalmat ad a kooperációra, illetve a projekt indítására.
Film és könyvajánló – filmek
Két félidő a pokolban, magyar, 1961, rendezte: Fábri Zoltán, fsz.: Garas Dezső, Sinkovits Imre, Velencei István, Márkus László, Suka Sándor, Molnár Tibor
A tizedes meg a többiek, magyar vígjáték, 1965, fekete-fehér; rendezte: Keleti Márton, fsz.: Sinkovits Imre, Darvas Iván, Major Tamás
A halál ötven órája, amerikai, 1965, rendezte: Ken Annakin, fsz.: Charles Bronson, Henry Fonda, Telly Savalas, Robert Shaw, Dana Andrews
Kémek a Sasfészekben, angol, 1969, Alistair Mac-Lean azonos című regénye nyomán rendezte: Brian G. Hutton, fsz.: Richard Burton, Clint Eastwood, Patrick Wymark
Kelly hősei, amerikai, 1970, rendezte: Brian G. Hutton, fsz.: Clint Eastwood, Don Rickles, Donald Sutherland, Telly Savalas
Tű a szénakazalban, amerikai, 1981, Ken Follett regénye alapján rendezte: Richard Marquand, fsz.: Donald Sutherland
Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztoga-tói, amerikai, 1981, rendezte: Steven Spielberg, fsz.: Harrison Ford
Menekülés a győzelembe, amerikai, 1981, ren-dezte: John Huston, fsz.: Max von Sydow, Michael Caine, Sylvester Stallone
Ryan közlegény megmentése, amerikai, 1998, rendezte: Steven Spielberg, fsz.: Tom Hanks, Matt Damon, Jeremy Davies, Adam Goldberg
Regények
Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1940; magyar fordítás: Sőtér István; film: Sam Wood, 1943)
Eric Knight: Légy hű magadhoz (1942; magyar fordítás: Nemes László, 1961)
Irvin Shaw: Oroszlánkölykök (1948; m. f.: Vajda Miklós, 1959) – film: u. a., amerikai, 1959
Joseph Heller: A 22-es csapdája (1961; m. f.: Papp Zoltán, 1969; film: Mike Nichols, 1970)
Jorge Semprun: A nagy utazás (1963; m. f.: Réz Pál, 1964)
Cseres Tibor: Hideg napok (film: u. a., magyar, 1966; fekete-fehér, rendezte: Kovács András)
Walter Lord: Hihetetlen győzelem (dokumen-tumregény, 1967; m. f.: Auer Kálmán, 1980)
Regények és filmek
Cornelius Ryan: A leghosszabb nap (1959; m. f.: Révfy Tivadar, 1985 – film: u. a., amerikai, 1962, rendezte: Ken Annakin, Andrew Marton, Bernhard Wicki)
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (1963 – film: Ötö-dik pecsét, magyar, 1976; rendezte: Fábri Zoltán, fsz.: Őze Lajos, Márkus László, Latinovits Zoltán)
E. M. Nathanson: A piszkos tizenkettő (1965; m. f.: Félix Pál, 1982 – film: u. a., amerikai, 1967; rendezte: Robert Aldrich, fsz.: Lee Marvin, Charles Bronson, Telly Savalas, Donald Sutherland, John Cassavettes)
Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965 – film: u. a., csehszlovák, fekete-fehér, 1966, rendezte: Jirí Menzel)
Cornelius Ryan: Messze volt a híd (1974; m. f.: Félix Pál, 1982 – film: A híd túl messze van, ame-rikai, 1977, rendezte: Richard Attenborough, fsz.: Anthony Hopkins, Denholm Elliott, Gene Hackman, Michael Caine, Robert Redford, Sean Connery)
Thomas Keneally: Schindler bárkája (1982; m. f.: Walkóné Békés Ágnes, 1987 – film: Schindler listá-ja, amerikai, 1993, rendező: Steven Spielberg)
irodalom 8 kk.indd 38 2010.10.11 12:21:49
39
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Az 1956-os forradalom nemcsak kiemelkedő fon-tosságú politikai esemény, fordulópont a magyar-országi baloldali diktatúra történetében, hanem egyben irodalmi, irodalomtörténeti téma is. Iro-dalomtörténeti téma, amennyiben az írók, költők személyesen és az Írószövetség mint közéleti fórum részt vállaltak az eseményekben. Irodalomtörténeti téma annyiban is, hogy a forradalom bukása meg-határozta több író- és költőnemzedék világképét: azt sugallta, hogy a rendszer a távoli – a kortár-sak életének távlatán túli – jövőben fog majd talán megváltozni. Irodalmi téma pedig annyiban, hogy számos műalkotásban megjelenik, közvetlenül vagy utalásokon keresztül.
A fejezetet az 1956-os eseményekhez kötődő, emblematikus műalkotás feldolgozásával nyitjuk. (Illyés: Egy mondat a zsarnokságról) A vers maga kétségkívül nehezen befogadható a nyolcadikos korosztály számára, és természetesen gyakran tan-anyag a középiskolában is. Itteni, tankönyvi és órai feldolgozását (a történetiség kontextusa mellett) in-dokolttá teszi, hogy az 1956-os megemlékezéseken igen gyakran hangzik el. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a diákoktól a vers esetében nem várhatunk teljes értékű interpretációt, sem reflexiót. Amit a feldolgozással nyújtani tudunk, illetve elérhetünk, hogy a vers struktúrájának, gondolatmenetének, képi világának átlátásával alapot szerezzenek an-nak későbbi, érettebb fejjel történő újraértelmezé-séhez, befogadásához. (Ez viszont, úgy gondoljuk, nem kevés, és nem lebecsülendő fontosságú lépés az irodalom befogadásának folyamatában.)
Az 1956-tól a rendszerváltásig tartó (Kádár-) korszak egyfelől a diktatúra „új kiadása”, másfelől azonban lényegében is új korszaknak tekinthető. Mint a diktatúra újabb kiadása is, egy új léthelyze- tet teremtett tartósságával és viszonylagos nyugal-mával, változatlanságával. (Ezt a léthelyzetet for-málják élménnyé a szépirodalom művészi eszköztá-rával pl. a „Korképek” cím alatt tárgyalt alkotások.) Emellett olyan folyamatok indultak meg a korszak-ban (a társadalmi, fogyasztási szokások átalakulá-sa, a popzene és egyáltalán a „nyugati” gondola-tok, kultúra megjelenése stb.), amelyek napjainkig
hatnak. A fejezetben megkíséreltük ráirányítani a figyelmet néhány olyan, az irodalomban, irodalmi művekben is megjelenő kérdésre, problémára (pl. a popkultúra léte, a társadalmi tolerancia foka), melyek napjainkig, sőt, véleményünk szerint a ti-zenévesek világában is aktuálisak, élők lehetnek, hogy ezeken keresztül vonjuk be a diákokat az ol-vasás, az irodalom világába.
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok
(Hajnóczy péter: Munkaterápia)
186. o. 1–6.A feladatsor előzménye, megoldásának alapja
a 184. o. 1–2. feladatának elvégzése. A feladatsor elvégzésének egy órai megoldását az ábra szemlél-teti. A 3–5. feladat elvégzését érdemes párhuzamos munkavégzéssel kezdeni úgy, hogy a csoportok kö-zött elosztjuk a három feladatot. (Egy-egy feladaton természetesen több csoport is dolgozhat.) A meg-oldásokat a csoportkeverés valamilyen módszeré-vel oszthatjuk meg, ismertethetjük meg a többi cso-porttal. (Fontos: kooperatívnak akkor tekinthetjük a munkavégzést, ha van valamilyen megfogható eredménye – adott esetben pl. vázlat, szöveg a fü-zetben –, és annak létrehozásában minden együtt-működő fél részt vesz. A jelen esetben ezt pl. úgy érhetjük el, hogy ha azok, akikkel megismertetik az eredményt, nem jegyzetelhetnek, hanem a kérdés birtokában maguknak kell létrehozniuk produk-tumot úgy, hogy visszakérdezhetnek, visszajelzést adhatnak társaiknak.)
nem lehet, hogy ez börtön lenne – 1956-tól a rendszerváltásig
FeladatokPáros/kiscsoportos
Csoprtos, kooperativ
Egyéni/csoportos
Hajnóczy Péter: Munkaterápia
„Insert” (tevékenység,szövegkezelés, egyéni)
Feladatok az olvasáshoz
1–2.
3–5.
6.
irodalom 8 kk.indd 39 2010.10.11 12:21:49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
40
A feladatok és a szövegfeldolgozás szintjei:
Olvasat 184. o. 1–2., 186. o. 1.Interpretáció 186. o. 2–5.Reflexió 186. o. 6.
A feldolgozás elsődleges célja a regionális hovatar-tozás, kötődések tudatosítása és a saját régió kul-túrájának, hagyományainak megismerése, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek bemutatása.
Ország, tájegység, szülőföld – regionális kul - túra és irodalmi élet
Emellett a képességfejlesztés fókuszában az önálló gyűjtés, az információk feldolgozása és a munkák prezentálása áll. Ehhez illeszkednek a tankönyv feladatai, amelyek értelemszerűen általánosságban
adnak feladatokat. A gondolatmenet első lépése a régió fogalmának megtöltése tartalommal a diákok számára. A feladatok (211. o. 1–4.) elsődleges cél-ja nem a definiálás, definíció adása, sokkal inkább a gyakorlat, a tényleges környezet megismerésére építő tapasztalatszerzés. A továbbiakban a feladat-sor (211. o. 5–7.) a kulturális környezet megisme-résére, gyűjtőmunkára, rendszerezésre épül.
Az önálló tevékenységek (gyűjtés, kutatás, az információk megosztásának különböző formái) tekintetében fontos „előtanulmánynak”, előkészí-tésnek tekinthetők a munkafüzet 94–108. o. fel-adatsorai, illetve a tankönyv projekt rendszerű ösz-szefoglalásai. ÖTLET: A feladatokból számos projektjelle-
gű munka indítható. A feladatsor összekapcsolható az Olvasók, írók, politikusok – irodalmi élet Magyar-országon a háború után c. fejezet bevezető órájával, pl. projektmunka formájában (l. az óravázlatot).
A fejezet a tankönyv végére került, ami valamelyest azt sugallja, hogy csak valamiféle, akár elhagyha-tó „maradék”. Ha a szorosan vett irodalomtörténet szempontjait nézzük (amelyen a gyakorlatban a szépirodalmi, pontosabban egy bizonyos, mond-hatni iskolai-szépirodalmi kánonba tartozó művek időrendi bemutatásának folyamatát értjük), talán így is van. Ha viszont az olvasóvá nevelés szem-pontját tartjuk szem előtt, szinte azt is mondhatjuk, ez a fejezet a tankönyv legfontosabb fejezete.
A feldolgozás célja nem elsősorban a műfajok és a művek minél teljesebb megismerése, hanem a fantasztikum és a fantasztikus irodalom fogalmá-nak, lényegi jellemzőinek tisztázása mellett az önál-ló olvasmányválasztás, tájékozódás segítése. Ennek fényében a konkrét részletek, művek feldolgozása is inkább a bemutató, egyes esetekben az ajánlás formáját követi. Ebből adódik a fejezet, a tárgya-lásmód projektjellege. (Ami viszont azt a problé-mát veti fel, hogy tekintettel a tanév – mégpedig a nyolcévfolyamos iskolák esetében az utolsó tan-év! – végére, nagyon oda kell figyelni a projektek időzítésére, befejezésére. Ebből adódóan érdemes lehet – ha ez a megközelítési mód a csoport és a tanár fogadókészségéből adódóan gyümölcsöző-
nek tűnik – előbb elkezdeni a témát, pl. projektek korábbi indításával.)
A fejezetben kimondott szándékunk, hogy a „könnyebb” – ezáltal az átlagos diákokhoz vélhe-tően közelebb álló – irodalmi és filmes műfajok felől indulva jussunk majd el az olvasóvá nevelés folyamatában (nem feltétlenül a fejezet végén vagy éppen a nyolcadik évfolyamon) az önálló művészi igénnyel megírt, lényegében szépirodalmi, „fan-tasztikus” alkotásokhoz. Ettől a megközelítéstől azt reméljük, hogy sikerül felkelteni a tanulók érdek-lődését a közvetlen valóságuktól látszólag távolabb eső kérdések, problémák, illetve az ilyeneket felve-tő, feldolgozó irodalmi alkotások iránt.
A tárgyalás nem szükségszerű, de éppenséggel hasznos felvezetése lehet a lektűr, a ponyva (iroda-lom) és a kommersz (film) fogalmainak tisztázása. (Ez megtörténhetett már korábban is pl. a háborús témájú alkotások bemutatása – tk. 176. o. 1. pro-jektfeladat – kapcsán.) Ennél lényegesebb elem az ilyen típusú alkotások gyakori hatáskeltő módsze-reinek, tipikus elemeinek, szereplőinek megismeré-se a gyakorlatban, művek feldolgozásán keresztül. Elképzeléseink szerint innen (is) vezet tovább egy út az irodalmi művekben, filmekben megjelenő em-
Teremtett világok – a fantasztikum változatai regényben és filmen
irodalom 8 kk.indd 40 2010.10.11 12:21:49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
41
beri kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyu-lások, konfliktusok összetettségének felfogásához, ami azután lehetőséget ad mindezek értelmezésére és megvitatására. Ennek az útnak egy lépcsőfoka az irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése – első megközelítésben a típusszereplők, sablonfigu-rák felismerése és azonosítása, majd az összetettebb, árnyaltabb jellemek lényegesebb vonásainak meg-rajzolása, indítékainak, cselekedeteinek, gesztusai- nak értelmezése. Ez lehetőséget ad a tanulóknak a saját álláspont kialakítására, melyet alá tudnak támasztani a szövegből, filmalkotásból merített ér-vekkel. Így juthatnak el az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos ke-reséséig, e jelentések önálló megfogalmazásához.
Hasonló módon a szépirodalom, az igényes film felé vezető út egy lépése megítélésünk szerint az is métlődő témák, kérdésfelvetések meglátása az irodalmi művekben és filmekben, illetve néhány alapvető, visszatérő irodalmi és filmtéma, motívum
jelentésének elemzése. A fejezet tanításának kifutá-sa lehet az önálló olvasmányválasztás képességének erősítése, fejlesztése, feladatként pedig az olvas-mány- és filmválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.
A mondottak némi megszorítással értelmezhetők az ellenutópia fejezetre. Az abban tárgyalt, illetve ott szóba jöhető (ajánlott) művek nem egyértel- műen, minden megítélés szerint tartoznak a lektűr kategóriájába. (Természetesen ez igaz a sci-fi kap-csán ajánlható művek egy részére is, de a fejezetben tárgyalt szövegek a lektűrhöz sorolhatóak.) Ugyan-akkor ezek a művek is felvonultatnak olyan tartal-mi és formai jellemzőket, amelyek összekötik őket a fantasztikus irodalom tárgyalt példáival.
A film- és regényfeldolgozásokhoz, népszerű re-gény- és filmsorozatok nagyobb ívű, tartalmi és szerkezeti áttekintéséhez további segítséget adnak a munkafüzet feladatai.
Megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.)
Megközelítés Kinek?
A fantasztikus irodalom fogalmának bevezetése után a három jellegzetes típus bemutatása, meg-ismerése 1-1, illetve szükség és lehetőség esetén több órában.
Kevésbé motivált, illetve önálló munkára kevés-bé motiválható, de viszonylag gyors haladási, befogadási tempójú csoportokban.
A fantasztikus irodalom fogalmának bevezeté-se után egy jellegzetes műfaj, típus kiválasztása és bemutatása, megismerése, néhány, a műfajba tartozó mű feldolgozása az adott óraszámban.
Lassúbb haladási tempóra képes, illetve egy-egy témában szívesen elmerülő csoportokban.
A három téma párhuzamos feldolgozása több órában, projekt formájában/kooperációval úgy, hogy a diákok választanak maguknak témát ér-deklődésüknek megfelelően.
Viszonylag gyorsabb haladásra képes, önálló munkavégzésre motiválható, általában véve na-gyobb önállóságot mutató csoportok.
A tankönyvben „összefoglaló” projektekre építve a fantasztikus irodalom változatainak, jellem-zőinek megismerése, kitekintés műfaji példákra (pl. újabb projektmunkával, a projektek korábbi megkezdésével, a tanulási folyamat más témáival párhuzamos végzésével).
Érdeklődésében, motiváltságában megosztott csoportokban differenciált munkavégzéssel, illetve viszonylag gyorsabb haladásra képes, önálló munkavégzésre motiválható, általában véve nagyobb önállóságot mutató csoportok.
irodalom 8 kk.indd 41 2010.10.11 12:21:49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
42
Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok216. o. 1–2.
A feladatokat a feldolgozás elején érdemes ki-adni, részben az olvasott részletekre vonatkozó megfigyelési feladatként, részben pedig a feldol-gozás folyamatában gyűjtő, elemző feladatként. A differenciálás, illetve a motiválás egyik formája lehet, hogy a feladat végzésére felkérünk diákokat („témagazda”), akik szervezik a feladatok végzését, illetve maguk is végzik azokat.
(Verne: nemo kapitány)
219. o. 1–2.Az 1. feladat célja a szöveg mint álszakszöveg
jellemzőinek felfedeztetése. (A megoldás előzmé-nye a 217. o. 1–2., jelöléses feladatok megoldása.) A feladat elvégezhető egyéni vagy páros munkával. Erre épül a 2. feladat szövegalkotása, amelyet szin-tén érdemes párokban vagy csoportokban végezni.
221. 1–3.A feladatsor elvégezhető kooperatív páros/csopor-tos munkával úgy is, hogy az 1. feladat megoldá-sakor a szereplőket elosztjuk a párok/csoportok között. A 2. feladathoz csoportkeveredéssel meg-osztjuk az információkat (páros munka esetén a szereplők számának megfelelően a párok helyett legalább háromfős csoportokat alakítunk), és erre építjük a feladat megoldását. A 3. feladat elvégzésé-hez újrakeverhetjük vagy éppen visszarendezhetjük a párokat/csoportokat, vagy megoldhatják azok a csoportok is, amelyeket a 2. feladat megoldásához alakítottunk.
ÖTLET: A feladatsorokat (főként ha csak egy órát tudunk szánni a téma feldolgozására) érdemes párhuzamos páros/csoportos munkával végezni úgy, hogy a csoportok munkája egymásra épüljön a szerepek, feladatok megosztása és cseréje révén (l. pl. a mf 91–94. o. feladatainak leírását). Ebben az esetben a párok/csoportok egyik fele kezdhet „in-formációgyűjtőként” a 217. o. 1–2. feladataival, a másik fele a 221. o. 1–2. feladataival. Ezek után szöveget cserélnek, írásban átadják az informáci-ókat (mindkét feladat igényli a jelöléseket, illetve a 221. o. 1. ábrát is tartalmaz), és elvégzik a feladat-
sorok következő feladatait (a 219. o. 1–2. és a 221. o. 3. feladatait). A feladatok elvégzése után újra információkat cserélnek, bemutatják egymásnak a megoldásokat, és reflektálásként elvégzik az ere-deti szövegükhöz kapcsolódóan a 219. o. 2. és a 221. o. 5. feladatait. (A megoldás menetét az ábra szemlélteti.)
(nemere istván: elektron-expedíció)
224. o. 1–6. (fent)A feldolgozás folyamán nem az a fontos, hogy
bemutassuk, mennyire sablonokból építkezik ez a regény, mennyire sok benne a visszatérő, megle-hetősen önállótlan motívum, hanem az, hogy felfe-deztessük ezeket, illetve ezekre építve készíttessünk kifejleti jóslatokat. A regény feldolgozása alkalmat ad a természeti idill irodalmi képének megrajzolá-sára (nem szükséges a fogalom tisztázása; középis-kolai tananyag).
224. o. 1–2. (lent)A természeti idill megjelenítése – az utolsó be-
kezdés alapján a természet szépsége, nyugalma, a természetben élő ember harmóniája – teszi von-zóvá Yol számára az elektroni életet.
A feltevés alapja a városiasodás kétségtelen té-nye. Ugyanakkor nagyon is kérdéses a folyamat ki-menetele, nem szabad természetesen készpénznek venni; irodalmi és filmes toposz vagy sablon ren-geteg sci-fiben jelenik meg. A szembeállítás alap-ja leggyakrabban a városban az emberek indulata, intrikái, összeférhetetlensége, a viszonyok kusza-sága; ezzel áll szemben a természet egyszerűsége, a helyzet tisztasága és a magány nyugalma – ennek meglátása a diákok részéről megalapozza a szen-timentalizmus világképének megértését. (Termé-szetesen semmiképpen nem szükséges a fogalom tanítása!)
1–2.
217. o. 1–2. 219. o. 2.
221. o. 1–2. 219. o. 1–2. 219. o. 1–2.
221. o. 3.
irodalom 8 kk.indd 42 2010.10.11 12:21:49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
43
(Összefoglalás – projektmunka)
A filmsorozat és a regénysorozat bemutatását, il-letve az ahhoz kapcsolódó projektmunka feladatait (tk. 232. o. 1–4. fent és tk. 232. o. 1–4. lent, illetve tk. 233. o. 5–8. fent) közvetlenül készítik elő, ala-pozzák meg a munkafüzet 109–115. o. feladatso-rai. A munkafüzet feladatai alkalmat adnak a cso-portos, több esetben a kooperatív munkavégzésre, és grafikus szervezők, segédletek, illetve rövid szö-vegalkotások révén emlékeztető, a későbbiekben a projektmunkában is felhasználható produktumok létrehozására. Emellett a munkafüzet feladatsorai-nak mindkét esetben az is a célja, hogy valamelyest egy szintre hozzuk tanulóink ismereteit a soroza-tokról, illetve hogy felkeltsük azok érdeklődését,
akik még nem olvastak a regénysorozatból, illetve azokét, akik esetleg csak beleolvastak.
Megjegyzés: A Harry Potter-sorozat természe-tesen a lektűr kategóriájába tartozik, divatjelen-ség is. Nem a kánonban elfoglalt helye indokolja a tárgyalását/olvastatását, hanem az, hogy példaér-tékűen felmutat jelenségeket, érdekes lehet sokak számára (motiváció), alkalmas számos téma vé-giggondolására, továbbvezetésére akár az irodalom más szintjeire.
A feldolgozás célja itt sem az, hogy bemutassuk, milyen mértékben építkezik meglévő, világirodal-mi motívumokból a regénysorozat, mennyire sok benne a visszatérő írói megoldás, hanem az, hogy felfedeztessük és az egész sorozat kontextusában elhelyezzük ezeket.
irodalom 8 kk.indd 43 2010.10.11 12:21:49
44
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
iro
da
lom
Ta
nm
EnET
Java
SlaT
– 8
. évf
olya
m
Meg
jegy
zés:
a TA
NM
ENET
JAVA
SLAT
het
i 1,5
, évi
55
óráv
al sz
ámol
, a sz
ámoz
ás n
élkü
li ór
ák k
iegé
szítő
ór
ák, m
egta
rtás
uk o
lyan
isko
lákb
an ja
vaso
lt, a
hol h
eti 2
, évi
74
vagy
több
irod
alom
órát
tart
anak
.
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
1–2.
ÉV
eLe
ji iS
MÉT
LÉS,
iS
MeR
KeD
ÉS, F
eLM
É-R
ÉSIs
mer
kedé
s a ta
nesz
kö-
zökk
el. N
yári
olva
smán
y-él
mén
yek.
Tá
jéko
zódá
s a tu
dás,
a ké
pess
égek
és a
kés
zsé-
gek
szin
tjén.
Vá
loga
tás a
mf.
fela
data
i kö
zül a
tanu
lók
képe
ssé-
gein
ek m
egfe
lelő
en
A 7
. évf
olya
mon
ta-
nult
műv
ek, m
űne-
m
ek é
s műf
ajok
fő
jelle
gzet
essé
gei.
Rend
szer
ezés
, öss
zeha
sonl
ítás,
össz
efüg
gése
k fe
lism
erés
e.
A ta
nesz
közö
k ha
szná
latá
nak
meg
is-m
erés
e. A
köt
elez
ő és
aján
lott
olva
s-m
ányo
k be
mut
atás
a.A
7. é
vfol
yam
on ta
nulta
k re
ndsz
ere-
zése
, ism
étlé
se, a
lkal
maz
ása.
Az e
ddig
tanu
lt iro
dalm
i ism
eret
ek,
mem
orite
rek
felid
ézés
e kü
lönb
öző
mun
kafo
rmák
ban.
A
z ész
lelt
hián
yoss
ágok
pót
lásá
ra
irány
uló
gyak
orla
tok
egyé
ni, p
áros
és
/vag
y cs
opor
tmun
kába
n.
A 7
. évf
olya
m é
v vé
gi fe
l-m
érés
ének
ere
dmén
yeire
és
fela
data
ira é
rdem
es
tám
aszk
odni
és v
issza
-ut
alni
az é
v el
eji i
smét
lés,
felm
érés
sorá
n.
3.D
iagn
oszt
izál
ó m
érés
ek:
külö
nböz
ő m
űfaj
ú sz
ö-ve
gek
hang
os é
s ném
a ol
vasá
sa, é
rtés
e
A h
ango
s olv
asás
ér-
téke
lési
szem
pont
jai-
nak
ismer
ete:
tem
pó,
foly
amat
ossá
g, k
ife-
jező
ség
vagy
egy
han-
gúsá
g, h
ibat
éves
ztés
, írá
sjele
k ér
zéke
lteté
-se
, hal
lhat
óság
.
A h
elye
s és j
ól fo
rmál
t bes
zéd,
a
kiej
tési
képe
sség
fejle
szté
se.
A h
ango
s olv
asás
i kép
essé
g és
a
szöv
egér
tési
képe
sség
fejle
sz-
tése
.
A h
ango
s, ki
feje
ző o
lvas
ás é
s a n
éma,
ér
tő o
lvas
ás g
yako
rlása
és e
llenő
rzé-
se.
A h
elye
s bes
zédl
égzé
s, a
szün
et, a
z ar
tikul
áció
, a h
angl
ejté
s, ha
ngsú
ly,
hang
erő,
bes
zédt
empó
gya
korlá
sa
foly
amat
osan
, min
den
taní
tási
órán
, tr
énin
gsze
rűen
.H
elye
sejté
si gy
akor
lato
k vé
gezt
etés
e:
a m
f. vé
gén
lévő
szöv
egei
kből
vál
o-ga
tás.
Aján
lato
s min
den
gyer
ek-
nek
mér
őlap
ot k
észí
teni
eg
ész é
vre
pl. a
6. é
vfol
ya-
mos
kéz
ikön
yvbe
n ta
lál-
ható
min
ta a
lapj
án.
Aján
lott
szöv
eg a
z ol-
vasá
shoz
: Tol
nai O
ttó:
Gal
ambt
ojás
nyi,
Krú
dy
Gyu
la: F
elhő.
A sz
öveg
érté
shez
fela
dat-
lap
az Ir
odal
om fe
lada
t-la
pban
.
irodalom 8 kk.indd 44 2010.10.11 12:21:49
45
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
ÉDeS
, ÉK
eS A
nYA
-n
YeL
VÜ
nK
Illyé
s Gyu
la: M
agya
r be
széd
, To
lnai
Ottó
: Gal
amb-
tojá
snyi
, Krú
dy G
yula
: Fe
lhő
Tk. 5
–8. o
.
Az e
pika
i műv
ek
form
ai je
llem
zőin
ek
ismer
ete.
Próz
a, té
telm
onda
t.
A sz
öveg
elem
zésb
en v
aló
járt
as-
ság
elm
élyí
tésé
vel a
szöv
egér
tés
szín
vona
lána
k em
elés
e és
a n
yel-
vi él
mén
yek
iránt
i fog
ékon
yság
er
ősíté
se.
Az í
rók,
köl
tők
korá
bban
olv
asot
t,
a ny
elvr
ől sz
óló
műv
eine
k kö
zös f
el-
idéz
ése.
Öná
lló sz
öveg
feld
olgo
zás
kérd
ések
ala
pján
. A ta
nuló
csop
ort
nyel
vi sz
okás
aina
k m
egbe
szél
ése.
A h
ango
s olv
asás
gya
korlá
sa, b
eszé
l-ge
tés a
nye
lvi s
zoká
sokr
ól.
A ta
nkön
yv fe
lépí
tésé
nek,
a
fősá
v és
old
alsá
v sz
ere-
péne
k a
meg
ismer
teté
se
az el
ső ó
ráko
n ki
emel
t fe
lada
tunk
.
4. M
űV
ÉSzi
TÖ
ReK
-V
ÉSeK
A 1
9. S
zázA
D
Má
SoD
iK É
S A
20.
Sz
ázA
D e
LSő
FeL
É-Be
n
Láza
dás é
s for
mab
ontá
sTk
. 10–
11. o
.
A 1
9. sz
ázad
más
odik
és
a 2
0. sz
ázad
első
fe
léne
k m
űvés
zetfe
l-fo
gása
, a sz
ázad
for-
duló
, a m
egje
lenő
új
műv
észi
töre
kvés
ek
hátte
re.
A k
orsz
akba
n m
eg-
jele
nő le
gfon
tosa
bb
irány
zato
k rö
vid
jelle
mzé
se, n
éhán
y al
kotá
s az i
rány
zato
k sz
emlé
lteté
sére
.A
szim
boliz
mus
, az
impr
essz
ioni
zmus
, a
szec
essz
ió é
s az
avan
tgár
d fo
galm
a,
legf
onto
sabb
irán
y-za
tai.
Kap
csol
ódás
i pon
tok
és k
ü lön
b -
sége
k fe
lism
erés
e a
külö
nböz
ő m
űvés
zeti
irány
zato
k al
kotá
sai
közö
tt.A
z ös
szeh
ason
lító
képe
sség
fej
-le
szté
se a
kül
önbö
ző i
rány
zato
k be
mut
atás
ával
.
Érve
k és
elle
nérv
ek m
egfo
galm
azás
a eg
y-eg
y m
űvés
zeti
töre
kvés
jelle
mző
-irő
l. El
lent
étes
vél
emén
yeke
t kép
vi-
selő
csop
orto
k ki
alak
ítása
, a v
élem
é-ny
ek sz
embe
sítés
e.A
z ava
ntgá
rd fo
galm
ának
ért
elm
ezé-
se ta
nári
segí
tség
gel,
a je
llem
zők
áb-
rázo
lása
gon
dola
ttérk
éppe
l. N
éhán
y sa
játo
sság
meg
neve
zése
.
Aján
lott
tevé
keny
sége
k a
tém
akör
pro
jektje
llegű
bő
víté
séhe
z:
– Eg
y av
antg
árd
irá
nyza
t rés
zlet
es
bem
utat
ása
– A
kül
önbö
ző
stílu
sirán
yzat
ok
össz
ehas
onlít
ása.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
irodalom 8 kk.indd 45 2010.10.11 12:21:49
46
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
5.Lá
zadá
s és f
orm
abon
tás
Tk. 1
2–13
. o.
A k
épve
rs m
int
kife
jezé
si fo
rma,
G
uilla
ume
Apol
linai
re: A
meg
-se
bzet
t gal
amb
és
a sz
ökők
út.
A re
aliz
mus
és a
na-
tura
lizm
us fo
galm
a.
Kap
csol
ódás
i pon
tok
és k
ülön
b -
sége
k fe
lism
erés
e a
külö
nböz
ő m
ű vés
zeti
irány
zato
k al
kotá
sai
közö
tt.A
z öss
zeha
sonl
ító k
épes
ség
fej-
lesz
tése
a k
ülön
böző
irán
yzat
ok
bem
utat
ásáv
al.
Képv
ers í
rása
szab
adon
vál
aszt
ott
tém
ában
.A
z ado
tt m
űhöz
köt
ődő
kife
jezé
smód
feltá
rása
, ért
elm
ezés
e.
A k
ülön
böző
irán
yzat
ok b
emut
atás
a cs
opor
tmun
kába
n (p
reze
ntác
iók
ké-
szíté
se, é
rték
elés
e), ö
ssze
haso
nlítá
suk
tábl
ázat
os fo
rmáb
an. A
tapa
szta
lato
k kö
zös m
egbe
szél
ése.
Kieg
észí
tő a
nyag
: Av
antg
árd
alko
tók
vallo
-m
ásai
az í
rásr
ólTk
. 14.
o.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
Szám
onké
rés
A k
ülön
böző
irán
yzat
ok b
emut
atás
a eg
yéni
mun
kába
n, ö
ssze
haso
nlítá
suk
tábl
ázat
os fo
rmáb
an.
6.
„Az
eMBe
Rn
eK, M
ÍG
CSA
K V
An
eM
BeR
, M
eGá
LLn
i neM
Le-
HeT
”– V
áLo
GAT
áS
A 2
0. S
zázA
D e
LSő
Fe
LÉn
eK iR
oD
AL-
Má
BÓL
A N
yuga
t von
zásá
ban
–
egy
foly
óira
t szü
leté
seTk
. 16.
o.
A N
yuga
t arc
ulat
a,
jele
ntős
ége,
legf
onto
-sa
bb a
lkot
ói.
A h
ango
s olv
asás
i kép
essé
g és
a
szöv
egér
tési
képe
sség
fejle
szté
se.
Az a
lkot
ói sz
abad
ság,
a n
emze
dék
foga
lmán
ak é
rtel
mez
ése
taná
ri irá
-ny
ításs
al.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
Ady
End
re él
etút
jaTk
. 17–
19. o
.A
han
gos o
lvas
ási k
épes
ség
és a
sz
öveg
érté
si ké
pess
ég fe
jlesz
tése
.A
szöv
egal
kotá
s kép
essé
géne
k fe
jlesz
tése
a k
öltő
i éle
traj
zból
írt
kise
lőad
ások
kés
zíté
séve
l.
Az é
letú
t elo
lvas
ása,
a tö
mör
ítés é
s a
vázl
atírá
s gya
korlá
sa,
tény
ek, a
dato
k ki
emel
ése.
A je
gyze
tkés
zíté
s mik
éntjé
nek
fej-
lesz
tése
taná
ri irá
nyítá
ssal
.
Térk
épha
szná
lat a
mun
kafü
zet f
el-
adat
a se
gíts
égév
el.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
irodalom 8 kk.indd 46 2010.10.11 12:21:50
47
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
7.Ú
tmut
ató-
kala
uz a
z Ady
-ve
rsek
hez
Hitv
allá
s és k
ülde
tést
u-da
t A
dy E
ndre
: Góg
és M
agóg
fia
vag
yok
énTk
. 20–
22. o
.
Ady
End
re p
álya
ké-
pe, k
öltő
i hitv
allá
sa,
küld
etés
tuda
ta.
A m
otív
um, a
szim
-bó
lum
.G
óg és
Mag
óg fi
a va
-gy
ok én
Az
olva
sotta
k al
kotó
tová
bbgo
n-do
lása
, a
meg
szer
zett
ismer
etek
ön
álló
alka
lmaz
ásán
ak ké
pess
ége.
A m
otív
um, a
szim
bólu
m k
ölté
szet
i je
lens
égén
ek, A
dy je
lkép
rend
szer
é-ne
k m
egbe
szél
ése.
Ady
End
re: S
em u
tódj
a,
sem
bol
dog ő
seTk
. 23.
o.
Sem
utó
dja,
sem
bol
-do
g őse
Nye
lvi a
lakz
atok
, köl
- tő
i kife
jező
eszk
özök
.
Képe
sség
gon
dola
ti eg
ység
ek b
el-
ső sz
erke
zeté
nek
felis
mer
ésér
e.A
gon
dola
ti eg
ység
ek b
első
szer
keze
-té
nek
vizs
gála
ta.
Kieg
észí
tő a
nyag
:A
z Ért
ől a
z Oce
ánig
Tk. 2
4. o
.
8.Lá
tom
ássz
erű
tájv
erse
kA
dy E
ndre
: A m
agya
r U
garo
nTk
. 25–
26. o
.
A m
agya
r Uga
ron
Ady
ver
sesk
ötet
ei.
A m
eton
ímia
.
Az ö
nálló
ism
eret
szer
zés k
épes
-sé
géne
k fe
jlesz
tése
(pl.:
kön
yvtá
ri ku
tató
mun
ka so
rán)
.
A sz
ókép
ek, n
yelv
i ala
kza t
ok, a
rím
elés
és a
ver
selé
si m
ód fe
lis-
mer
ésén
ek fe
jlesz
tése
.
A tö
rtén
elm
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
, a
kora
beli
Mag
yaro
rszá
g el
mar
a-do
ttság
ának
bem
utat
ása.
A sz
ókép
ek, a
lakz
a tok
, a rí
m é
s a
vers
elés
felis
mer
ése.
Mem
orite
r.in
tera
ktív
tana
nyag
.
Élet
-hal
ál v
erse
kA
dy E
ndre
: Pár
isban
járt
az
Ősz
Tk. 2
7–28
. o.
Pári
sban
járt
az Ő
szA
szin
eszt
ézia
.A
szók
incs
bőv
ítése
, árn
yalá
sa,
a ki
feje
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
az
olva
sott
szöv
egbe
n ta
lálh
ató
új
kife
jezé
sek
felh
aszn
álás
ával
.A
z önk
ifeje
zés k
épes
ségé
nek
kite
ljesít
ése.
A k
öltő
i szö
veg-
és k
épal
kotá
s viz
s-gá
lata
. A v
ersb
en m
egje
lenő
kép
ek,
alak
zato
k fe
lism
erés
ének
, meg
neve
-zé
séne
k, sz
erep
ének
és h
angu
lati
ha-
tásá
nak
gyak
orlá
sa.
A v
ersb
eli h
angu
lato
k (id
illi,
elég
ikus
ré
sz) m
egfig
yelé
se.
A st
ilisz
tikai
esz
közö
k ve
rsbe
li sz
ere-
péne
k fe
lism
erés
e.
Mem
orite
r.
9.Sz
erel
mes
ver
sek
Ady
End
re: L
édáv
al
a bá
lban
Tk. 2
9–30
. o.
Lédá
val a
bál
ban
Az á
thaj
lás.
A m
űele
mzé
s kép
essé
géne
k fe
j- le
szté
se.
Az á
thaj
lás s
zere
péne
k vi
zsgá
lata
. A
ver
sbel
i elle
ntét
(ifjú
pár
– fe
kete
pá
r) fe
lism
erés
e.
irodalom 8 kk.indd 47 2010.10.11 12:21:50
48
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
Ady
End
re: Ő
rizem
a
szem
edTk
. 31–
32. o
.
Őriz
em a
szem
edA
műe
lem
zés k
épes
ségé
nek
fej-
lesz
tése
.A
z önk
ifeje
zés k
épes
ségé
nek
kite
ljesít
ése.
Líra
i műv
ek k
özös
és ö
nálló
olv
asás
á-na
k gy
akor
lása
, fel
dolg
ozás
a kü
lön-
böző
mun
kafo
rmák
ban
és fe
lada
ttí-
puso
kkal
.A
hel
yes b
eszé
dlég
zés,
a sz
ünet
, az
artik
ulác
ió, a
han
glej
tés,
hang
súly,
ha
nger
ő, b
eszé
dtem
pó g
yako
rlása
fo
lyam
atos
an, m
inde
n ta
nítá
si ór
án,
trén
ings
ze rű
en.
Mem
orite
r.in
tera
ktív
tana
nyag
.
10.
Forr
adal
mi v
erse
kA
dy E
ndre
: Dóz
sa
Gyö
rgy
unok
ája
Tk. 3
2–33
. o.
Mag
yars
ág-v
erse
kA
dy E
ndre
: A fö
l-föl
do-
bott
kőTk
. 34–
35. o
.
Dóz
sa G
yörg
y un
o-ká
ja
A fö
l-föl
dobo
tt kő
A k
önyv
tári
tájé
kozó
dás,
a kü
-lö
nböz
ő in
form
áció
hord
ozók
ha
szná
latá
nak
képe
sség
e.
A k
ifeje
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
a
mem
orite
rek
ritm
ikus
han
goz-
tatá
sáva
l.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
sz
erke
zeti
sajá
toss
ágai
nak
a fe
lis-
mer
ésér
e.
A v
ers a
lapm
otív
umai
nak
felis
mer
ése
és é
rtel
mez
ése.
Kuta
tóm
unka
a k
önyv
tárb
an: a
Dóz
sa
Gyö
rgy
veze
tte p
aras
ztfe
lkel
és.
Az a
lkot
ások
szer
keze
ti sa
játo
ssá-
gain
ak fe
lism
erés
e, a
jelle
mző
k ös
szeg
yűjté
se é
s köz
ös m
egbe
szél
ése.
Elem
zése
k a
műv
ek re
torik
ai, s
zöve
g-
építk
ezés
i saj
átos
sága
inak
figy
elem
-be
véte
léve
l.
Aján
lato
s az e
gyik
ver
set
előz
etes
olv
asás
ra fe
ladn
i.
Kieg
észí
tő a
nyag
:A
Tűz
csih
olój
aTk
. 33–
34. o
.M
emor
iter.
KU
CKÓ
– O
LVA
SSU
NK
EG
YÜTT
!K
is A
dy-s
zöve
ggyű
jte-
mén
yTk
. 36–
38. o
.
11.
Rész
össz
efog
lalá
sA
mun
kafü
zet f
elad
atai
A re
ndsz
erez
ő-, ö
ssze
haso
nlító
és
elem
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
. A
feje
zetb
en m
egism
ert m
űvek
, iro
-da
lmi i
smer
etek
, a
mem
orite
rek
felid
ézés
e kü
lönb
öző
mun
kafo
rmák
ban.
A
z olv
asot
t műv
ek k
ifeje
zésm
ódbe
li és
műf
aji é
s ver
selé
si je
llem
zőin
ek
a m
egfig
yelé
se, ö
ssze
gyűj
tése
, a k
o-rá
bbi i
smer
etek
fele
leve
níté
se.
KU
CKÓ
– O
LVA
SSU
NK
EG
YÜTT
!K
is A
dy-s
zöve
ggyű
jte-
mén
yTk
. 36–
38. o
.Aj
ánlo
tt te
véke
nysé
gek
a té
mak
ör p
rojek
tjelle
gű
bőví
tésé
hez:
A
dy E
ndre
utó
élet
e (k
or-
társ
ak, u
tódo
k, v
issza
em-
léke
zése
k).
irodalom 8 kk.indd 48 2010.10.11 12:21:50
49
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
12.
Szám
onké
rés
I. iro
dalm
i dol
goza
tírá
saVe
rsel
emzé
s.N
yelv
tani
, hel
yesír
ási,
nyel
vhe-
lyes
ségi
ism
eret
ek a
lkal
maz
ása
a
foga
lmaz
ások
ban,
írás
beli
szö-
vege
kben
.
Szób
eli é
s/va
gy ír
ásbe
li el
lenő
rzés
.A
mem
orite
rek
szám
onké
rése
.Fo
galm
azás
írás
a ké
t-hár
om o
ldal
ter-
jede
lem
ben
Ady
End
re k
ölté
szet
ének
eg
yik
mot
ívum
áról
.Ja
vítá
s nye
lvta
nórá
n.
13.
Mór
icz Z
sigm
ond
élet
-út
jaTk
. 39–
40. o
.
Mór
icz Z
sigm
ond
élet
útja
.A
han
gos o
lvas
ási k
épes
ség
és a
sz
öveg
érté
si ké
pess
ég fe
jlesz
tése
.A
szöv
egal
kotá
s kép
essé
géne
k fe
jlesz
tése
a k
öltő
i éle
traj
zból
írt
kise
lőad
ások
kés
zíté
séve
l.
Az é
letú
t elo
lvas
ása,
feld
olgo
zása
in
sert
mód
szer
segí
tség
ével
. A
töm
öríté
s és a
váz
latír
ás g
yako
rlá-
sa, t
énye
k, a
dato
k ki
emel
ése.
A je
gyze
tkés
zíté
s mik
éntjé
nek
fej-
lesz
tése
taná
ri irá
nyítá
ssal
.
Köny
vajá
nló:
Mór
iczt
ól
Mór
iczr
ól
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
14.
Mór
icz Z
sigm
ond:
Hét
kr
ajcá
rTk
. 41–
45. o
.
Mór
icz Z
sigm
ond
pály
akép
e, no
vellá
i. H
ét k
rajcá
rA
nov
ella
szer
keze
t, az
elbe
szél
ői n
éző-
pont
.
Az ö
ssze
haso
nlító
kép
essé
g fe
jlesz
tése
tem
atik
ai, s
zerk
ezet
i sz
empo
ntok
öss
zeve
tése
sorá
n.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
űfaj
i saj
átos
sága
inak
a fe
lism
e-ré
sére
.A
műe
lem
zésk
épes
ségé
nek
fej-
lesz
tése
pró
zai m
űvek
olv
asás
a so
rán.
A m
űvek
álta
l meg
jele
níte
tt ko
nflik
-tu
sok,
pro
blém
ák az
onos
ítása
, áté
lése
, em
pátia
. A
z elb
eszé
lő m
űvek
öná
lló o
lvas
ása,
fe
ldol
gozá
sa el
őre m
egad
ott s
zem
-po
ntok
alap
ján.
A ta
pasz
tala
tok
meg
-be
szélé
se, v
ita.
A n
ovel
lasz
erke
zet,
az el
besz
élői n
éző-
pont
érte
lmez
ése.
Műv
ek ö
ssze
haso
nlítá
sa ad
ott t
emat
i-ka
i, sz
erke
zeti
szem
pont
ok al
apjá
n.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
15.
Mór
icz Z
sigm
ond:
Lég
y jó
min
dhal
álig
A re
gény
műf
aja
A re
gény
idej
e és
tere
Tk. 4
5–46
. o.
Mór
icz Z
sigm
ond
regé
nyíró
i stíl
usa.
Légy
jó m
indh
alál
ig
A re
gény
fo ga
l mán
ak
bőví
tése
.A
regé
ny k
ora é
s ter
e.A
regé
ny h
elysz
ínei.
Az i
dő és
a té
r moz
za-
nata
i.
Hat
ékon
y, ön
álló
tanu
lás a
szó-
tára
k, a
lexi
kono
k, a
z int
erne
t ke
reső
prog
ram
jain
ak fe
lhas
zná-
lásá
val.
A d
igitá
lis k
ompe
tenc
ia fe
jlesz
-té
se.
A re
gény
öná
lló el
olva
sása
előt
t m
egfig
yelé
si sz
empo
ntok
, fel
adat
ok
adás
a. Je
gyze
tek
kész
ítése
csop
ortb
an
vagy
egy
énile
g.A
regé
ny m
űfaj
i saj
átos
sága
inak
fel-
fede
zése
, meg
neve
zése
.A
mű
feld
olgo
zása
taná
ri irá
nyítá
ssal
. M
űrés
zlet
ek fe
lolv
asás
a.
Aján
lato
s a tk
. és a
mf.
fela
data
it m
ár a
z olv
asás
so
rán
előz
etes
fela
datk
ént
fela
dni.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
irodalom 8 kk.indd 49 2010.10.11 12:21:50
50
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
16.
Szer
eplő
k, je
llem
ek
Tk. 4
6–49
. o.
Szer
eplő
k, je
llem
zé-
sek,
sors
ok.
Érze
lmek
, mag
atar
tá-
sok,
jelle
mek
, kap
- cs
olat
ok,
indí
téko
k be
mu-
tatá
sa a
z olv
asot
t m
űvek
ben.
A sz
öveg
értő
kép
essé
g,
a m
egfe
lelő
hat
ékon
yság
ú m
űve-
letv
égzé
s, va
lam
int
a sz
erze
tt in
form
áció
felh
asz-
nálá
sa k
épes
ségé
nek
fejle
szté
se.
A k
ifeje
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
, a
meg
fele
lő sz
óhas
znál
at e
rősít
ése.
A sz
öveg
értő
és s
zöve
galk
otó
képe
sség
fejle
szté
se.
A sz
ociá
lis k
ompe
tenc
ia fe
jlesz
-té
se m
ások
vél
emén
yéne
k m
eg-
hallg
atás
a, sz
embe
sítés
e so
rán.
A sz
erep
lők
vise
lked
ésén
ek
a m
egfig
yelé
se.
A fő
szer
eplő
élet
útjá
nak
nyom
on
köve
tése
. A
mel
léks
zere
plők
főhő
shöz
fűző
dő
visz
onyá
nak
meg
ítélé
se. V
élem
ény-
al
kotá
s a sz
e rep
lők
jelle
mér
ől,
csel
eked
etek
ről,
hely
zete
kről
, mag
a-ta
rtás
ról.
Gya
korla
tok
a je
llem
zési
eljá
ráso
kra
(pl.:
bel
ekép
zelé
ses m
ódsz
erre
l, Ki
va
gyok
én? f
orm
ában
).A
szer
eplő
k tu
lajd
onsá
gain
ak é
r-té
kelé
se. A
z érz
elm
ek k
ifeje
zésé
nek
meg
figye
lése
. Le
hető
ség
szer
int a
regé
nybő
l kés
zült
film
meg
teki
ntés
e.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
17.
A re
gény
csel
ekm
énye
és
szer
keze
te.
A h
elyz
et, a
hel
yszí
n,
a sz
erep
lők,
a
csel
ekm
énye
lem
ek
ismer
ete,
az id
ő- é
s ese
- m
énys
zerk
ezet
köv
etés
eTk
. 49–
50. o
.
A re
gény
csel
ekm
é-ny
e és
szer
keze
te.
Az o
lvas
otta
k re
pro-
duká
lásá
nak
mód
jai.
Hel
yzet
ek, k
onfli
k-tu
sok.
A d
ram
atik
us fe
ldol
-go
zás l
ehet
őség
ei.
A sz
ókin
cs, a
kife
jező
képe
sség
fe
jlesz
tése
az o
lvas
ott s
zöve
gben
ta
lálh
ató
kife
jezé
sek
felh
aszn
á-lá
sáva
l.
A re
gény
csel
ekm
ényé
nek
és
szer
keze
téne
k, v
alam
int
mot
ívum
aina
k, a
zok
szer
epén
ek
meg
figye
lése
vál
toza
tos m
unka
-fo
rmák
ban.
Lény
egki
emel
és, v
ázla
tkés
zíté
s.A
regé
ny d
ram
atik
us fe
ldol
gozá
sa:
péld
ául e
gész
csop
orto
s im
pro v
i zá c
ió
a pa
kk fe
lbon
tásá
ról.
Kieg
észí
tő a
nyag
:Ré
szle
t a re
gény
ből
Tk. 5
1–52
. o.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
irodalom 8 kk.indd 50 2010.10.11 12:21:50
51
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
18.
Öss
zefo
glal
ásA
mun
kafü
zet f
elad
atai
A re
ndsz
erez
ő-, ö
ssze
haso
nlító
és
elem
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
.
A sz
öveg
alko
tási
képe
sség
fejle
szté
se el
besz
élés
és
leírá
s kés
zíté
se so
rán.
A fe
jeze
tben
meg
ismer
t műv
ek, i
ro-
dalm
i ism
eret
ek, a
mem
orite
rek
fel-
idéz
ése k
ülön
böző
mun
kafo
rmák
ban.
A
z olv
asot
t műv
ek k
ifeje
zésm
ódbe
li,
műf
aji é
s ver
selé
si je
llem
zőin
ek a
m
egfig
yelé
se, ö
ssze
gyűj
tése
, a k
oráb
bi
ismer
etek
fele
leve
níté
se.
Szöv
egal
kotá
si gy
akor
lato
k, (p
l.: sz
ö -
vege
k m
onda
tain
ak id
őren
di so
r-re
ndbe
állí
tása
).A
z ész
lelt
hián
yoss
ágok
pót
lásá
ra
irány
uló
gyak
orlá
sok
egyé
ni, p
áros
és
/vag
y cs
opor
tmun
kába
n.
Aján
lott
tevé
keny
sége
k a
tém
akör
pro
jektje
llegű
bő
víté
séhe
z:
– N
yila
s Misi
élet
rajz
a
(elk
épze
lt)–
A k
ollé
gium
há
zire
ndjé
nek
el
kész
ítése
.
Kieg
észí
tő a
nyag
:M
óric
z Zsig
mon
d: Á
r-vá
cska
Tk. 5
3–55
. o.
19.
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fel
adat
lap
az I
roda
lom
fel
adat
lapo
kban
tal
álha
tó.
20.
Babi
ts M
ihál
y: C
urric
u-lu
m v
itae
Tk. 5
6–58
. o.
Babi
ts M
ihál
y: M
essz
e…
mes
sze…
Tk. 5
9–60
. o.
Curr
iculu
m v
itae
Öné
letr
ajz.
Babi
ts M
ihál
y pá
lya-
ké
pe.
Mes
sze…
mes
sze…
Impr
essz
ioni
sta
stí-
lusje
gyek
.
A h
ango
s olv
asás
i kép
essé
g fe
j-le
szté
se a
z éle
traj
z rés
zein
ek
felo
lvas
ása
sorá
n.Ké
pess
ég sz
öveg
ek k
apcs
olat
á-na
k és
kül
önbs
égén
ek fe
lism
e-ré
sére
.A
műe
lem
zés k
épes
ségé
nek
fej-
lesz
tése
.A
z álló
képs
zerű
ség,
a rí
mel
és é
s a
vers
elés
i mód
felis
mer
ésén
ek
fejle
szté
se.
A h
ango
s olv
asás
gya
korlá
sa k
ülön
- fé
le o
lvas
ási f
ajtá
kban
.A
jegy
zete
lés é
s a v
ázla
tkés
zíté
s gya
-ko
rlása
.A
gon
dola
ti eg
ység
ek b
első
szer
keze
-té
nek
vizs
gála
ta.
Gon
dola
ttérk
ép k
észí
tése
.Sz
öveg
alko
tási
gyak
orla
tok.
Az i
mpr
essz
ioni
zmus
jelle
mző
von
á-sa
inak
bem
utat
ása
néhá
ny ir
odal
mi
és k
épző
műv
észe
ti al
kotá
sban
.A
z álló
képs
zerű
ség,
a rí
mel
és é
s a
vers
elés
i mód
felis
mer
ésén
ek g
yako
r-lá
sa.
Aján
lato
s elő
zete
s olv
a-sá
sra
fela
dni a
z öné
let-
rajz
ot.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
21.
Babi
ts M
ihál
y:
Haz
ám!
Tk. 6
1–63
. o.
Haz
ám!
A m
űele
mzé
s kép
essé
géne
k fe
j-le
szté
se.
Képe
sség
az i
roda
lmi a
lkot
ás
szer
keze
ti sa
játo
sság
aina
k
a fe
lism
erés
ére.
Elem
zése
k a
műv
ek re
torik
ai, s
zöve
g-
építk
ezés
i saj
átos
sága
inak
figy
elem
-be
véte
léve
l.A
z ism
étlé
s sze
repé
nek
felis
mer
ése.
KU
CKÓ
– O
LVA
SSU
NK
EG
YÜTT
!Ba
bits
Mih
ály:
Bal
ázso
lás
Tk. 9
3–94
. o.
irodalom 8 kk.indd 51 2010.10.11 12:21:50
52
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
22.
Juhá
sz G
yula
: Mag
yar
táj,
mag
yar e
cset
tel
Tk. 6
4–65
. o.
Mag
yar t
áj, m
agya
r ec
sette
lA
szon
ett.
Képe
sség
az i
roda
lmi a
lkot
ás
felé
píté
séne
k, k
épei
nek,
nye
lvi
meg
form
álts
ágán
ak fe
lism
eré-
sére
.
Gya
korla
tok
a ve
rs fe
lépí
tésé
nek,
ké
pein
ek, n
yelv
i meg
form
álts
ágán
ak
vizs
gála
tára
.
Kieg
észí
tő a
nyag
:Ju
hász
Gyu
la: M
ilyen
vo
lt…Tk
. 66.
o.
Juhá
sz G
yula
: Tisz
ai cs
önd
Tk. 9
5. o
.in
tera
ktív
tana
nyag
.
23.
Kosz
tolá
nyi D
ezső
élet
-út
jaTk
. 67.
o.
Kosz
tolá
nyi D
ezső
él
etút
ja.
A h
ango
s olv
asás
i kép
essé
g és
a
szöv
egér
tési
képe
sség
fejle
szté
se.
Az é
letú
t elo
lvas
ása,
feld
olgo
zása
. A
töm
öríté
s és a
váz
latír
ás g
yako
rlá-
sa, t
énye
k, a
dato
k ki
emel
ése.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
24.
Kosz
tolá
nyi D
ezső
: A
szeg
ény
kisg
yerm
ek
pana
szai
(Min
t aki
a sí
-ne
k kö
zé es
ett…
; Kip
-kop
, kö
vezn
ek…
; Mos
tan
szí-
nes t
intá
król
álm
odom
…)
Tk. 6
8–71
. o.
A sz
egén
y ki
sgye
rmek
pa
nasz
aiA
ver
scik
lus.
Képe
sség
az i
roda
lmi a
lkot
ások
ké
pein
ek, i
dősík
jain
ak, m
otív
u-m
aina
k fe
lism
erés
ére.
Gya
korla
tok
a kü
lönb
öző
idős
íkok
fe
lism
erés
ére.
A v
erse
k m
otív
umai
- na
k m
egke
resé
se é
s ért
elm
ezés
e.
A v
erse
k sz
erke
zeté
nek
vizs
gála
ta.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
25.
Kosz
tolá
nyi D
ezső
: Ti
szte
lgés
pró
zába
n,Pe
tőfi
Sánd
orka
Tk. 7
1–76
. o.
Tisz
telg
és p
rózá
ban,
Pető
fi Sá
ndor
kaA
han
gos o
lvas
ási k
épes
ség
és a
sz
öveg
érté
si ké
pess
ég fe
jlesz
tése
. Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
otív
umai
nak,
nye
lvi s
aját
ossá
-ga
inak
felis
mer
ésér
e.
A n
ovel
la el
olva
sása
, fel
dolg
ozás
a in
sert
mód
szer
segí
tség
ével
.A
mot
ívum
, a cs
elek
mén
y id
ején
ek,
hely
ének
felis
mer
ése
a m
ozai
kokb
an.
A n
ovel
la n
yelv
ezet
ének
viz
sgál
ata.
26.
Tóth
Árp
ád p
álya
képe
Körú
ti ha
jnal
Tk. 7
7–79
. o.
Körú
ti ha
jnal
Képe
sség
az i
roda
lmi a
lkot
ás
szer
vező
elem
eine
k fe
lism
erés
ére.
Gya
korla
tok
a ve
rs sz
erve
zőel
e-m
eine
k a
meg
figye
lésé
re.
Gyű
jtőm
unka
a sz
ines
ztéz
ia k
öréb
ől.
Kieg
észí
tő a
nyag
:Tó
th Á
rpád
: Roz
sken
yér
Tk. 7
9. o
.A
hol
dkór
os a
pród
tört
é-ne
te T
k. 9
5–96
. o.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
27.
Kar
inth
y Fr
igye
s éle
tútja
Így
írtok
tiTk
. 80–
82. o
.A
par
ódia
. A k
ari k
a-tú
ra.
Képe
sség
az i
roda
lmi a
lkot
ás
műf
aji s
aját
ossá
gain
ak a
felis
me-
résé
re.
A m
űele
mzé
s kép
essé
géne
k fe
j - le
szté
se p
róza
i műv
ek o
lvas
ása
sorá
n.
A h
umor
forr
ásán
ak m
egfo
galm
azás
a.A
z epi
kus m
űvek
elem
zésé
nek
elm
é-ly
ítése
.A
műv
ek k
özös
és ö
nálló
olv
asás
a,
érte
lmez
ése,
közö
s meg
besz
élés
e.
irodalom 8 kk.indd 52 2010.10.11 12:21:50
53
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
28.
Félé
vi sz
öveg
érté
sA
dol
goza
tban
meg
jele
níte
tt te
vé-
keny
sége
k:In
form
áció
k az
onos
ítása
és k
iker
e-sé
se.
Lexi
kai j
elen
tés i
smer
ete/
kikö
vetk
ez-
teté
se.
Az a
nafo
rákh
oz é
s kat
afor
ákho
z ta
rtoz
ó an
tece
dens
ek m
egke
resé
se
(beh
atár
olás
a).
Nem
szó
szer
inti
jele
ntés
síkok
.
A sz
öveg
érté
shez
fela
dat-
lap
az Ir
odal
om fe
lada
t-la
pban
.
29.
Kar
inth
y Fr
igye
s:Ta
nár ú
r kér
emTk
. 82–
88. o
.
A h
umor
eszk
.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
űfaj
i saj
átos
sága
inak
a fe
lism
e-ré
sére
.
A h
umor
forr
ásán
ak m
egfo
galm
azás
a.A
z epi
kus m
űvek
elem
zésé
nek
el-
mél
yíté
se a
tank
önyv
ben
meg
adot
t sz
empo
ntso
r ala
pján
.
Kieg
észí
tő a
nyag
.in
tera
ktív
tana
nyag
.
Krú
dy G
yula
: Sze
gény
em
ber m
alac
aTk
. 89–
92. o
.Sz
egén
y em
ber m
a-la
ca
A m
űele
mzé
s kép
essé
géne
k fe
j-le
szté
se p
róza
i műv
ek o
lvas
ása
sorá
n.
A n
ovel
la sz
erke
zeté
nek
a vi
zsgá
lata
a
beke
zdés
ek sz
erep
ének
a m
egfig
ye-
lése
sorá
n. K
ifeje
zése
k m
agya
ráza
ta.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
30.
Rész
össz
efog
lalá
sTk
. 97.
o.
A re
ndsz
erez
ő-, ö
ssze
haso
nlító
és
elem
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
. A
feje
zetb
en m
egism
ert m
űvek
, iro
-da
lmi i
smer
etek
felid
ézés
e kü
lönb
ö-ző
mun
kafo
rmák
ban.
A
z olv
asot
t műv
ek k
ifeje
zésm
ódbe
li,
műf
aji é
s ver
selé
si je
llem
zőin
ek a
m
egfig
yelé
se, ö
ssze
gyűj
tése
, a k
oráb
-bi
ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
.A
z ész
lelt
hián
yoss
ágok
pót
lásá
ra
irány
uló
gyak
orla
tok
egyé
ni, p
áros
és
/vag
y cs
opor
tmun
kába
n.
irodalom 8 kk.indd 53 2010.10.11 12:21:50
54
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
sme-
rete
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
31.
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fela
datla
p az
Irod
alom
fel
adat
lapo
kban
talá
lhat
ó.
32.
Tam
ási Á
ron:
Szé
p D
o-m
okos
Ann
aTk
. 98–
102.
o.
A n
ovel
la.
Az ö
ssze
haso
nlító
kép
essé
g fe
jlesz
tése
tem
atik
ai, s
zerk
ezet
i sz
empo
ntok
öss
zeve
tése
sorá
n.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
űfaj
i saj
átos
sága
inak
a fe
lism
e-ré
sére
.
Nép
mes
ei, n
épba
llada
i jeg
yek
kere
-sé
se a
nov
ellá
ban.
A
mű
kife
jezé
smód
beli,
műf
aji
jelle
mző
inek
a m
egfig
yelé
se,
össz
egyű
jtése
.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
Tam
ási Á
ron:
Ábe
l a
reng
eteg
ben
Tk. 1
03–1
04. o
.
A re
gény
.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
otív
umai
nak,
nye
lvi s
aját
ossá
-ga
inak
a fe
lism
erés
ére.
Lehe
tősé
g sz
erin
t a re
gény
ből k
é -
szül
t film
vag
y ab
ból r
észl
etek
m
egte
kint
ése.
A re
gény
szók
incs
ének
meg
fi gye
lése
pá
ros é
s öná
lló m
unká
ban.
A sa
ját é
s a
regé
ny sz
ókin
csén
ek ö
ssze
veté
se.
A re
gény
rész
lete
inek
dra
mat
izá l
ása.
Pá
ros j
elen
etek
alk
otás
a, a
mel
y ben
el
őre
meg
hatá
rozo
tt m
onda
tok
han-
go
zhat
nak
el.
Kieg
észí
tő a
nyag
.in
tera
ktív
tana
nyag
.
33.
Józs
ef A
ttila
élet
útja
Tk. 1
05–1
06. o
.
Szer
etné
m, h
a va
dalm
a-fa
lenn
ék!
Tk. 1
07. o
.
A sz
öveg
alko
tás k
épes
ségé
nek
fejle
szté
se a
köl
tői é
letr
ajzb
ól ír
t ki
selő
adás
ok k
észí
tésé
vel.
A
han
gos o
lvas
ási k
épes
ség
és
a sz
öveg
érté
si ké
pess
ég fe
jlesz
-té
se.
Az é
letú
t elo
lvas
ása,
feld
olgo
zása
. A
töm
öríté
s és a
váz
latír
ás g
yako
rlá-
sa, t
énye
k, a
dato
k ki
emel
ése.
A je
gyze
tkés
zíté
s mik
éntjé
nek
fej-
lesz
tése
taná
ri irá
nyítá
ssal
.
Kieg
észí
tő a
nyag
: Cu
rric
ulum
vita
e (a
mun
kafü
zetb
en)
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
34.
A lá
zadó
ifjú
Józs
ef A
ttila
: Tisz
ta sz
ív-
vel
Tk. 1
07–1
09. o
.
Hel
yzet
dal (
szer
ep-
líra)
.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
űfaj
ának
, bal
lada
i von
ásai
nak,
rit
mus
ának
és r
ímké
plet
ének
fe
lism
erés
ére.
Gya
korla
tok
a ve
rs m
űfaj
ának
, bal
la-
dai v
onás
aina
k, ri
tmus
ának
és r
ím-
képl
etén
ek v
izsg
álat
ára.
Mem
orite
r.in
tera
ktív
tana
nyag
.
irodalom 8 kk.indd 54 2010.10.11 12:21:50
55
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
smer
e-te
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
35.
A M
ama-
vers
ekJó
zsef
Atti
la: A
nyám
, M
ama
Tk. 1
09–1
11. o
.
Képe
sség
az i
roda
lmi a
lkot
ás
mot
ívum
aina
k, sz
erve
zőel
emei
-ne
k, k
öltő
i kife
jező
eszk
özei
nek
a
felis
mer
ésér
e.
Gya
korla
tok
az ir
odal
mi a
lkot
ás
mot
ívum
aina
k, sz
erve
zőel
emei
nek,
kö
ltői k
ifeje
zőes
zköz
eine
k
a vi
zsgá
latá
ra.
Mem
orite
r.
Szer
elm
es v
erse
kM
ikor
az u
ccán
átm
ent a
ke
dves
,Ri
ngat
óTk
. 111
–113
. o.
Képe
sség
a ri
tmus
, a h
angz
ás é
s a
játé
koss
ág sz
erep
ének
fe
lism
erés
ére
az ir
odal
mi a
lko-
tásb
an.
Gya
korla
tok
a rit
mus
, a h
angz
ás é
s a
játé
koss
ág sz
erep
ének
vi
zsgá
latá
ra a
z iro
dalm
i alk
otás
ban.
36.
Költé
szet
és tö
rtén
elem
Leve
gőt!
Líra
i szá
mve
tés
Szül
etés
napo
mra
Tk. 1
13–1
17. o
.
Képe
sség
a v
ers s
zerk
ezet
i egy
sé-
gein
ek, k
ulcs
szav
aina
k, ze
neisé
-gé
t biz
tosít
ó té
nyez
őine
k, h
ang-
véte
léne
k a
felis
mer
ésér
e.
Gya
korla
tok
a ve
rs sz
erke
zeti
egy-
sége
inek
, kul
cssz
avai
nak,
zene
iségé
t bi
ztos
ító té
nyez
őine
k, h
angv
étel
ének
a
felis
mer
ésér
e. A
ver
s írá
skép
ének
a v
izsg
álat
a.
KU
CKÓ
– O
LVA
SSU
NK
EG
YÜTT
!K
is Jó
zsef
Atti
la-s
zöve
g-gy
űjte
mén
yTk
. 118
. o.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
37.
Radn
óti M
ikló
s éle
tútja
Tk. 1
19. o
.N
em tu
dhat
omTk
. 120
–121
. o.
A h
ango
s olv
asás
i kép
essé
g és
a
szöv
egér
tési
képe
sség
fejle
sz-
tése
. A
szöv
egal
kotá
s kép
essé
géne
k fe
jlesz
tése
a k
öltő
i éle
traj
zból
írt
kise
lőad
ások
kés
zíté
séve
l.A
z öss
zeha
sonl
ító k
épes
ség
fej-
lesz
tése
.
Az é
letú
t elo
lvas
ása,
feld
olgo
zása
. A
töm
öríté
s és a
váz
latír
ás g
yako
rlá-
sa, t
énye
k, a
dato
k ki
emel
ése.
Párh
uzam
von
ása
Vörö
smar
ty S
zóza
-ta
és R
adnó
ti ve
rse
közö
tt.
Mem
orite
r.
Kieg
észí
tő a
nyag
: Het
edik
ec
loga
Tk. 1
22–1
23. o
.
inte
rakt
ív ta
nany
ag.
irodalom 8 kk.indd 55 2010.10.11 12:21:50
56
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Té
mak
ör,
tana
nyag
Fo
galm
ak, i
smer
e-te
kK
észs
ég- é
s kép
essé
gfej
lesz
tési
cé
lok
Ajá
nlot
t tev
éken
ység
form
ák,
mód
szer
tani
java
slat
okM
egje
gyzé
s
38.
Radn
óti M
ikló
s: Té
tova
ód
aTk
. 123
–125
. o.
Razg
ledni
cák
Tk. 1
25–1
26. o
.
Az ó
da m
űfaj
i jel
-le
mző
i.Ké
pess
ég a
z iro
dalm
i alk
otás
m
űfaj
i saj
átos
sága
inak
a fe
lism
e-ré
sére
.Ké
pess
ég a
ver
s alk
otóe
lem
eine
k eg
ymás
ra te
tt ha
tásá
nak
felis
me-
résé
re.
Az ó
da m
űfaj
i jell
emző
inek
a v
izs-
gá
lata
. Gya
korla
tok
anna
k fe
lis-
mer
ésér
e, ho
gy a
ver
s sze
rkez
ete,
gond
olat
ai, k
öltő
i kép
ei, v
erse
lése
és
rím
elés
e m
ilyen
szer
epet
tölt
be
a ve
rsbe
li ha
rmón
ia é
s nyu
galo
m
meg
tere
mté
sébe
n.A
reál
is, a
z exp
ress
zion
ista
és a
z id
illik
us v
onás
ok m
egke
resé
se é
s fe
lism
erés
e. A
z alli
terá
ciók
és j
elző
k ha
ngul
ati s
zere
péne
k a
bem
utat
ása.
Öss
zefo
glal
ásTk
. 127
–128
. o.
A re
ndsz
erez
ő-, ö
ssze
haso
nlító
és
elem
zőké
pess
ég fe
jlesz
tése
. A
feje
zetb
en m
egism
ert m
űvek
, iro
dalm
i ism
eret
ek fe
lidéz
ése
külö
n-bö
ző m
unka
form
ákba
n.
Az o
lvas
ott m
űvek
kife
jezé
smód
beli,
m
űfaj
i és v
erse
lési
jelle
mző
inek
a
meg
figye
lése
, öss
zegy
űjté
se, a
ko-
rább
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
.A
z ész
lelt
hián
yoss
ágok
pót
lásá
ra
irány
uló
gyak
orla
tok
egyé
ni, p
áros
és
/vag
y cs
opor
tmun
kába
n.
39.
Tém
azár
ó do
lgoz
at
Ház
i dol
goza
t: II
. iro
dal-
mi d
olgo
zat
írása
Öné
letr
ajz í
rása
.N
yelv
tani
, hel
yesír
ási,
nyel
vhe-
lyes
ségi
ism
eret
ek a
lkal
maz
ása
a fo
galm
azás
okba
n, ír
ásbe
li sz
öveg
ekbe
n.
Foga
lmaz
ás ír
ása
két-
háro
m o
ldal
te
rjede
lem
ben
önél
etra
jz té
máb
an.
A fe
lada
tlap
az Ir
odal
om
felad
atla
pokb
an ta
lálh
ató.
Javí
tás n
yelv
tanó
rán.
irodalom 8 kk.indd 56 2010.10.11 12:21:51
57
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
40.
Mo
DeR
n iD
őK
–
DR
áM
A É
S Fi
LMC
hapl
in: M
oder
n id
őkTk
. 130
–131
.
A n
émafi
lm m
int
önál
ló k
ifeje
zési
for-
ma.
N
émafi
lm, a
rcjá
ték,
ge
sztu
sok,
szat
íra.
Film
beli,
kép
i nar
ra tív
ák k
övet
é-se
, bel
ső ö
ssze
függ
ései
nek,
mot
í-vu
mre
ndsz
erén
ek fe
ltárá
sa.
A m
űvés
zi k
ifeje
zésm
ódok
, stí-
luse
szkö
zök
funk
ciói
nak
meg
fi-gy
elés
e, ér
telm
ezés
e.
Ötle
tbör
ze, e
lőze
tes t
anul
ói te
vé-
keny
ségr
e ép
ített
csop
ortm
unka
(pl.
körf
orgó
/abl
akok
), né
zőpo
ntvá
ltó
elbe
szél
és (R
AFT
), ki
lépő
kárt
ya.
Bőve
bben
l. a
z óra
váz-
la
tok
közö
tt.
ÓR
AVá
zLAT
: 13.
old
alFe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si v
ázla
tok:
13
–15.
old
al
Cha
plin
: Mod
ern
idők
Tk. 1
31–1
32.
A „
film
nyel
v” m
egis-
mer
t ele
mei
nek
alka
l-m
azás
a.
Jele
net,
forg
atók
önyv
, m
ozgá
ster
v.
A m
egfig
yelt
műv
észi
kife
jezé
s-m
ódok
, stíl
uses
zköz
ök a
lkal
ma-
zása
kre
atív
fela
dato
kban
.
Kre
atív
csop
ortm
unka
, bem
utat
ók,
proj
ektin
dítá
s (pr
ojek
tmun
ka).
Bőve
bben
l. a
z óra
váz-
la
tok
közö
tt.Aj
ánlo
tt te
véke
nysé
gek
a té
mak
ör p
roje
ktje
llegű
bő
víté
séhe
z az ó
ravá
z-
lato
k kö
zött.
ÓR
AVá
zLAT
: 13.
old
alFe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si v
ázla
tok:
13
–15.
old
al
41.
Shak
espe
are:
Róm
eo
és Jú
liaTk
. 133
–135
.M
f. 75
–80.
Drá
mai
szer
keze
t, fe
l-vo
nás,
szín
, pro
lógu
s, m
otív
um, s
zere
pkör
, ko
mik
um.
Az e
gyes
kom
pozí
ciós
elem
ek
közö
tti ö
ssze
függ
és, s
truk
turá
lis
kapc
sola
t fel
fede
zése
, vég
igkö
ve-
tése
drá
mák
ban.
Öná
lló o
lvas
ás („
olva
sóna
pló”
jelle
gű
feld
olgo
zás)
, koo
pera
tív cs
opor
t-m
unka
/fron
tális
mun
ka; d
iffer
enci
ált
páro
s-cs
opor
tos m
unka
(pl.
„sar
-ko
k”, „
útle
vél”,
jelle
mté
rkép
, abl
akok
, kö
rfor
gó),
a fe
ldol
gozá
s mód
jána
k fü
ggvé
nyéb
en.
A fe
ldol
gozá
s (m
egkö
ze-
lítés
) ala
pelv
eirő
l, a
diffe
-re
nciá
lás l
ehet
őség
eirő
l l.
az ó
ravá
zlat
okná
l.A
mun
kafü
zet f
elad
atih
oz
jól h
aszn
álha
tó a
z akt
ív
tábl
a.Ó
RAV
ázL
AT: 1
6–21
. ol
dal
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
21–2
3. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 57 2010.10.11 12:21:51
58
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Shak
espe
are:
Róm
eo
és Jú
liaTk
. 136
–143
.M
f. 81
–90.
Mon
ológ
, dia
lógu
s, tr
agéd
ia, s
zínp
adi,
rend
ezői
uta
sítás
ok,
átira
t.
A d
rám
ai b
eszé
dhel
yzet
sajá
tos
kife
jező
eszk
özei
nek
inte
rpre
táci
-ój
a és
alk
alm
azás
a.
Kre
atív
írás
(iro
dalm
i lev
él, á
tirat
–
átdo
lgoz
ás, n
ézőp
ontv
áltó
elbe
szél
és,
ketté
oszt
ott n
apló
, „ké
rdez
zük
a sz
erző
t”),
csop
ortm
unka
(pl.
„sar
-ko
k”, „
útle
vél”,
jelle
mté
rkép
), fr
ontá
-lis
meg
besz
élés
(„ak
adém
ikus
vita
”).
A cs
opor
tmun
kák/
fron
-tá
lis m
egbe
szél
ések
ere
d-m
ényé
nek
rögz
ítésé
hez
jól h
aszn
álha
tók
a m
un-
kafü
zetb
en m
egje
lení
tett
grafi
kus s
zerv
ezők
.Ó
RAV
ázL
AT: 1
6–20
. ol
dal
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
21–2
3. o
ldal
42.
Shak
espe
are:
Róm
eo
és Jú
lia (F
. Zeffi
relli
, B.
Luhr
man
, film
ek)
Tk. 1
34–1
43. (
széls
ő sá
v)M
f. 90
.
A tr
agik
us sz
erel
mi
mot
ívum
az i
roda
-lo
mba
n és
film
en.
Irod
alm
i műv
ekbe
n, fi
lmek
ben
meg
jele
nő e
mbe
ri ka
pcso
lato
k,
csel
eked
etek
, érz
elm
i visz
onyu
-lá
sok,
kon
flikt
usok
öss
zete
ttsé-
géne
k fe
lfogá
sa, é
rtel
mez
ése
és
meg
vita
tása
.
Cso
port
os v
agy
fron
tális
mun
ka,
refle
xió
(a v
álas
ztot
t irá
nyna
k m
eg-
fele
lően
; A) é
s B) f
eldo
lg.);
az
előz
ő ór
ákon
alk
alm
azot
t mód
-sz
erek
foly
tatá
sa a
bef
ogad
ás, h
ala-
dási
tem
pó sz
intjé
nek
meg
fele
lően
.
A d
iffer
enci
álás
lehe
tő-
sége
iről,
illet
ve a
refle
xió
form
áiró
l és i
rány
airó
l l.
az ó
ravá
zlat
okná
l.
ÓR
AVá
zLAT
: 16–
20.
olda
lFe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si v
ázla
tok:
21
–23.
old
al
Öss
zefo
glal
ás
Egy
Shak
espe
are-
drám
a be
mut
atás
a pa
pír a
lapú
va
gy d
igitá
lis ta
blón
, va
gy e
gy sz
atiri
kus n
é-m
afilm
ötle
t kid
olgo
zása
Tk. 1
44.
A m
egsz
erze
tt is-
mer
etek
, meg
ismer
t fo
galm
ak a
lkal
maz
ása
egy
más
ik m
ű fe
ldol
-go
zása
vag
y ön
álló
pr
oduk
tum
létr
eho-
zása
sorá
n.Is
mer
teté
s, kö
nyv-
aján
lás,
kriti
ka ír
ása,
ki
selő
adás
tart
ása
iroda
lmi m
űvek
ről,
film
alko
táso
król
.
Öná
lló p
robl
émaf
elve
tés,
forr
á-so
k ki
vála
sztá
sa, t
öbbf
éle
forr
ás-
ból g
yűjtö
tt an
yag
válo
gatá
sa,
feld
olgo
zása
öná
llóan
vag
y cs
o-po
rtm
unká
val,
az ö
ssze
gyűj
tött
anya
gról
szób
eli é
s/va
gy ír
ásos
be
szám
oló
kész
ítése
.
Proj
ektm
unka
– e
gyén
i, pá
ros v
agy
csop
orto
s mun
kavé
gzés
.A
pro
jekt
mun
ka sz
em-
pont
jaih
oz l
. a ta
nkön
yvi
ábrá
t.A
pro
jekt
felö
lelh
et h
osz-
szab
b id
ősza
kot,
tanó
rán
kívü
li és
tanó
rai m
unka
ko
mbi
náci
óiva
l.
irodalom 8 kk.indd 58 2010.10.11 12:21:51
59
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Érté
kelé
sA
tanu
lók
órai
(egy
éni é
s cso
port
ban
nyúj
tott)
telje
sítm
énye
, a ta
nuló
i pr
oduk
tum
ok a
lapj
án (s
zóbe
li be
szá-
mol
ók, h
ázi o
lvas
mán
yoka
t, fil
mek
et
bem
utat
ó rö
vid
olva
só- é
s film
nap-
lók,
foga
lmaz
ások
, kise
lőad
ások
, aj
ánlá
sok,
egy
éni p
ortfó
liók
stb.
, ill
etve
pro
jekt
mun
ka).
Az é
rték
elés
nem
szük
-sé
gsze
rűen
kül
ön ó
ra, l
e-he
t mag
a is
foly
amat
ként
ré
sze
a m
unka
foly
ama-
to
knak
. Érd
emes
figy
e-le
mbe
ven
ni a
tanu
lók
és
a cs
opor
tok
önér
téke
lésé
t, pl
. öné
rték
elő
lapo
k al
kal-
maz
ásáv
al.
43.
iRo
DA
LoM
ÉS
TÖR-
TÉn
eLeM
– S
zeM
eL-
VÉn
YeK
Az
1945
u
Tán
i MA
GYA
R iR
o-
DA
LoM
BÓ
LO
lvas
ók, í
rók,
pol
itiku
-so
k –
iroda
lmi é
let M
a-gy
aror
szág
on a
háb
orú
után
Tk. 1
46–1
47.
Mf.
91–9
4.
A m
agya
r iro
dalo
m
nagy
obb
kors
zaka
ira
vona
tkoz
ó ism
eret
ek
önál
ló ö
ssze
fogl
alás
a.
Ford
ulat
, dik
tatú
ra,
rend
szer
váltá
s.A
kor
szak
tört
énet
é-ne
k rö
vid
átte
kint
ése
(irod
alm
i sze
mpo
nt-
ból);
csom
ópon
tok,
be
lső k
orsz
akol
ás.
Figy
elem
a k
ortá
rsi k
apcs
olat
ok-
ra, a
z iro
dalo
m é
s más
műv
észe
ti ág
ak k
özti
össz
efüg
gése
kre.
Szak
aszo
s szö
vegf
eldo
lgoz
ás, j
elöl
és
(„in
sert
”), g
rafik
ai sz
erve
zők
hasz
-ná
latá
val –
egy
éni,
páro
s vag
y ki
s-cs
opor
tos f
elad
atok
/fron
tális
mun
ka;
az is
mer
etek
meg
oszt
ásár
a ép
ülő
koop
erat
ív cs
opor
tmun
ka.
A té
máh
oz ta
rtoz
ó ta
n-an
yag
korá
ntse
m b
izto
s, ho
gy el
vége
zhet
ő m
inde
n cs
opor
tban
1 ta
nóra
ke-
reté
ben.
Szü
kség
ese
tén
érde
mes
két
(töb
b) ó
rára
te
rvez
ni.
Az i
smer
etek
pe
rszo
naliz
álás
ára
szán
t (s
orsz
ám n
élkü
l meg
-ad
ott)
óra
szer
vezh
ető
proj
ekt k
eret
ében
. (L.
az
órav
ázla
tokn
ál.)
ÓR
AVá
zLAT
: 25–
26.
olda
l
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
26–2
9. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 59 2010.10.11 12:21:51
60
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Olv
asók
, író
k, p
oliti
ku-
sok
– iro
dalm
i éle
t Ma-
gyar
orsz
ágon
a h
ábor
ú ut
ánTk
. 148
.
1960
-as,
’70-
es, ’
80-
as é
vek;
irod
alom
és
más
méd
ium
ok (a
gi-
táci
ós é
s pro
paga
nda-
iroda
lom
); a
tan-
köny
vi is
mer
etek
sz
emél
yess
é té
tele
, el
hely
ezés
e a
csal
ádi,
lakó
hely
i stb
. kör
-ny
ezet
álta
l ter
emte
tt ko
ntex
tusb
an.
Szem
élye
s tap
aszt
alat
ok fe
lhas
z-ná
lása
a ta
nulá
sban
; figy
elem
az
iroda
lom
társ
adal
mi b
eágy
azot
t-sá
gára
.
Öná
lló (e
gyén
i, pá
ros,
kisc
sopo
rtos
) ku
tató
mun
ka, i
nfor
mác
iók
átad
ása
(kise
lőad
ás, b
eszá
mol
ó, cs
opor
tos
mun
ka; t
abló
, pre
zent
áció
kés
zíté
se
stb.
).
Az ó
ra sz
erve
zhet
ő „s
za-
bály
os” t
anítá
si ór
akén
t, de
elos
ztha
tók
egye
s ór
ákra
az o
tthon
i mun
ka
(pro
jekt
) lép
ései
.A
tk. 1
48. o
. 5. f
elad
atá-
hoz m
inta
ként
szol
gálh
at
a m
f. 10
0–10
6. o
. fel
-ad
atso
ra. (
A fe
ldol
gozá
s el
őzm
énye
lehe
t ann
ak
„sor
on k
ívül
i”, k
oráb
bi
elvé
gzés
e, es
etle
g ér
dek-
lődő
tanu
lókk
al, s
zakk
ör
stb.
ker
etéb
en.)
ÓR
AVá
zLAT
: 25–
26.
olda
l
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
26–2
9. o
ldal
Fegy
vere
sek
és fe
gyve
r-te
lene
kSá
nta
Fere
nc: N
ácik
Fasiz
mus
, dik
tatú
ra,
„nác
i”, el
besz
élő.
A
csel
ekm
ény
leg-
font
osab
b sz
erke
zeti
elem
eine
k el
külö
ní-
tése
, azo
nosít
ása,
sze-
repé
nek,
tart
alm
ának
ér
téke
lése
elbe
szél
ő m
űvek
ben.
A b
efog
adás
szin
tje-
inek
(olv
asat
, int
erp-
retá
ció,
refle
xió)
fel-
építé
se é
s tud
atos
ítása
el
besz
élő
műv
ekbe
n.
Irod
alm
i műv
ekbe
n, fi
lmek
ben
meg
jele
nő e
mbe
ri ka
pcso
lato
k,
csel
eked
etek
, érz
elm
i visz
onyu
-lá
sok,
kon
flikt
usok
öss
zete
ttsé-
géne
k fe
lfogá
sa, é
rtel
mez
ése
és
meg
vita
tása
. Kü
lönf
éle
olva
sók
véle
mén
yéne
k,
attit
űdjé
nek
fölis
mer
ése
az el
em-
zett
műv
ekbe
n.
Szak
aszo
s szö
vego
lvas
ás, s
zöve
gfel
-do
lgoz
ás (j
elöl
és, „
inse
rt”)
; öná
lló
kuta
tóm
unka
, az i
nfor
mác
iók
meg
-os
ztás
a az
olv
asat
hoz é
s az i
nter
pre-
táci
óhoz
kap
csol
ódóa
n; je
llem
rajz
(á
bra,
tábl
ázat
); kr
eatív
szöv
egal
-ko
tási
fela
dato
k („
belső
han
gok”
, iro
dalm
i int
erjú
, néz
őpon
tvál
tó el
be-
szél
és (R
AFT
), át
irat)
egyé
ni, p
áros
, ki
scso
port
os m
unká
val,
külö
nböz
ő m
ódsz
erek
kel (
pl. „
vak
kéz”,
abl
akok
, ke
ttéos
ztot
t nap
ló, l
evel
ezés
stb.
).
A ta
nkön
yv 1
49. o
. lap
szél
fe
lada
tai k
iadh
atók
előz
e-te
s fel
adat
okké
nt é
rdek
lő-
dő ta
nuló
knak
.A
z elb
eszé
lés f
eldo
lgo-
zásá
ra a
tank
önyv
i fel
-ad
atok
ra é
pítv
e ér
dem
es
inká
bb k
ét ó
rát s
zánn
i.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
30–3
1. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 60 2010.10.11 12:21:51
61
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Örk
ény
Istv
án: I
n m
emo-
ria
m d
r. K
. H. G
.Tk
. 155
–156
.
Fegy
vere
sek
és fe
gy-
vert
elen
ek, e
rőse
k és
kisz
olgá
ltato
ttak
kapc
sola
ta a
háb
orús
ha
tárh
elyz
etbe
n.A
hum
ánum
meg
jele
-né
se é
s táv
lata
i.A
bef
ogad
ás sz
intje
-in
ek (o
lvas
at, i
nter
p-re
táci
ó, re
flexi
ó) fe
l-ép
ítése
és t
udat
osítá
sa
elbe
szél
ő m
űvek
ben.
Konfl
iktu
sfor
ráso
k (p
l. ku
lturá
lis,
vilá
glát
ás- é
s éle
tform
abel
i, az
él
etko
rból
és a
szem
élyi
ségb
ől
adód
ó kü
lönb
sége
k, e
zekb
ől
faka
dó el
lent
étek
) fel
fede
zése
, m
egfig
yelé
se.
Állá
sfog
lalá
s, pr
oblé
maf
elve
tés,
sajá
t állá
spon
t meg
foga
lmaz
ása
a m
ű in
terp
retá
ciój
a, a
z arr
a va
ló
refle
ktál
ás so
rán;
öná
lló p
robl
é-m
afel
veté
s.
Szöv
egol
vasá
s, ön
álló
olv
asat
és i
n-te
rpre
táci
ó ki
alak
ítása
gra
fikus
szer
-ve
zők
(tan
köny
vi é
s saj
át k
észí
tésű
áb
rák)
segí
tség
ével
, egy
éni,
páro
s, cs
opor
tos v
agy
fron
tális
mun
káva
l; ér
velé
s, vi
ta k
ülön
böző
mun
kafo
r-m
ákba
n, m
ódsz
erek
kel (
fron
tális
vi
ta, e
gyén
i, ki
scso
port
os m
unka
, pl
. „sa
rkok
”); á
llásf
ogla
lás v
itás k
ér-
dése
kben
, eze
khez
kap
csol
ódóa
n ön
álló
pro
blém
afel
veté
s.
Az „
egyp
erce
s” te
rjede
l-m
e az
t sug
allja
, hog
y a
feld
olgo
zás b
elef
érhe
t eg
y ta
nítá
si ór
ába,
ese
t-le
g há
zi fe
lada
tokk
al.
Ugy
anak
kor n
ehez
ebbe
n ol
vasó
, kev
ésbé
mot
ivál
t cs
opor
tokn
ál tö
bb id
őt is
ig
ényb
e ve
het.
Az á
brák
has
znál
atáh
oz
(tan
köny
vi, s
aját
) ige
n ha
szno
s seg
édes
zköz
lehe
t az
akt
ív tá
bla.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
31–3
2. o
ldal
Örk
ény
Istv
án ír
ói p
ort-
réja
M
f. 10
0–10
8.
Port
ré, é
letú
t, m
ű-ve
k, st
ílusir
ányz
at,
egyp
erce
s, gr
otes
zk;
az e
gype
rces
nov
ella
m
űfaj
ának
, jel
lem
-ző
inek
meg
ismer
ése
péld
ákon
ker
eszt
ül;
az él
etra
jzi t
énye
k és
na
rrat
ívák
meg
isme-
rése
, ért
ékel
ése,
has
z-ná
lata
; néz
őpon
tok
felis
mer
ése,
azon
osí-
tása
.
Az o
lvas
ott m
űvek
elhe
lyez
ése
a ko
rban
, néh
ány
font
os ré
szle
t fö
lidéz
ése
az a
lkot
ók él
etra
jzáb
ól.
Ism
erte
tés,
köny
vajá
nlás
, krit
ika
írása
, kise
lőad
ás ta
rtás
a iro
dalm
i m
űvek
ről,
film
alko
táso
król
kü-
lönf
éle
idéz
ési m
ódok
alk
alm
a-zá
sáva
l, pé
ldáu
l egy
enes
és f
üggő
id
ézet
, tel
jes m
onda
t, ku
lcss
zó
stb.
idéz
ésév
el.
Ism
eret
ek fe
lidéz
ése (
egyé
ni, p
áros
va
gy cs
opor
tos m
unka
), ön
álló
kut
a-tó
mun
ka, a
z inf
orm
áció
k m
egos
ztás
a (r
efer
átum
, kise
lőad
ás, b
eszá
mol
ó,
íráso
s köz
zété
tel s
tb.);
szak
aszo
s sz
öveg
feld
olgo
zás,
jelö
lés-c
édul
ázás
; ér
velés
, kre
atív
írás
fela
dato
k –
néző
-po
ntvá
ltás,
szer
epját
ék, á
tirat
; pro
b-lém
afelv
etés
ábra
felh
aszn
álás
ával
, sz
öveg
ek ö
ssze
veté
se áb
ra, t
áblá
zat
segí
tségé
vel,
képi
info
rmác
iók
gyűj
té-
se és
inte
rpre
táci
ója,
refle
ktál
ás ez
ek-
re; r
eflek
tálá
s véle
mén
yekr
e – eg
yéni
, pá
ros é
s cso
porto
s mun
kafo
rmák
ban,
ko
oper
atív
csop
ortm
unká
val k
ülön
fé-
le m
ódsz
erek
felh
aszn
álás
ával
.
Az ó
ra tö
bb h
elyr
e is
beill
eszt
hető
a ta
nulá
si fo
lyam
atba
n. N
em is
fe
ltétle
nül s
züks
éges
„sz
a-bá
lyos
”, te
ljes t
anór
akén
t sz
erve
zni –
meg
való
sítha
-tó
pro
jekt
szer
űen,
ille
tve
a ta
nulá
s fol
yam
atáb
an lé
- pé
sekb
en, t
öbb
óra
rész
e-ké
nt.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k: 2
9,
31–3
2. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 61 2010.10.11 12:21:51
62
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Kert
ész I
mre
: Sor
stala
n-sá
g (ré
szle
t)Tk
. 157
–158
.
A h
olok
ausz
t min
t iro
dalm
i tém
a; a
m
egkö
zelít
és le
hető
-sé
gei.
Koro
khoz
köt
ődő
ismét
lődő
té-
mák
, kér
désf
elve
tése
k m
eglá
tása
iro
dalm
i műv
ekbe
n; e
gy-e
gy ir
o-da
lmi m
ű fo
gadt
atás
ának
ism
ere-
te a
sajá
t kor
ában
, jel
entő
sége
az
utók
or sz
eméb
en.
A b
efog
adás
tapa
szta
lata
inak
tu
dato
sítás
a, a
tém
a, a
z író
i lát
ás-
mód
és á
llásp
ont m
egér
tése
.
Rész
lete
k sz
akas
zos f
eldo
lgoz
ása
T tá
bláz
at se
gíts
égév
el, j
elöl
és (i
nser
t);
„aka
dém
ikus
” (fr
ontá
lis) v
agy
cso-
port
mun
kára
épí
tett
vita
, érv
elés
; fik
tív in
terjú
, rip
ort.
A te
ljes r
egén
y be
foga
dá-
sa jó
val é
rette
bb o
lvas
ók-
nak
is go
ndot
jele
nthe
t, ne
vár
juk
el a
tanu
lókt
ól;
az é
rdek
lődő
ket b
izta
ssuk
az
elol
vasá
sára
. A ré
szle
-te
k ol
vasa
tát,
inte
rpre
tá-
ciój
át u
gyan
akko
r még
a
kevé
sbé
mot
ivál
t diá
kok
szám
ára
is m
egkö
nnyí
tik
a ta
nkön
yvi f
elad
atok
. A
tém
a ké
nyes
, ugy
anak
-ko
r neh
ezen
meg
kerü
lhe-
tő a
mag
yar t
ársa
dalo
m-
ban.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
32–3
3. o
ldal
44.
Az „
ötve
nes é
vek”
–
görb
e tü
körb
en.
Szab
ó Pá
l: Fa
lusi
tört
énet
Tk. 1
59–1
64.
Szat
íra, j
elle
mra
jz,
szat
iriku
sság
, par
ó-di
a, el
besz
élés
, epi
kus
szer
keze
ti el
emek
, cs
atta
nó.
A h
umor
szer
epe
a tá
rsad
alm
i éle
tben
és
az e
mbe
ri ka
pcso
la-
tokb
an.
A b
efog
adás
szin
tje-
inek
(olv
asat
, int
erp-
retá
ció,
refle
xió)
fel-
építé
se é
s tud
atos
ítása
el
besz
élő
műv
ekbe
n.
A k
arik
atúr
a, p
aród
ia e
szkö
zei-
nek
meg
ismer
ése
és a
lkal
maz
ása.
Az o
lvas
ott m
űvek
elhe
lyez
ése
a ko
rban
; kor
okho
z köt
ődő
is-m
étlő
dő té
mák
, kér
désf
elve
tése
k m
eglá
tása
irod
alm
i műv
ekbe
n.Ir
odal
mi s
zere
plők
jelle
mén
ek
meg
ítélé
se, é
rvel
és a
sajá
t állá
s-po
nt m
elle
tt a
szöv
eg fe
lhas
zná-
lásá
val.
Szak
aszo
s szö
vego
lvas
ás, s
zöve
gfel
-do
lgoz
ás (j
elöl
és, „
inse
rt”)
; öná
lló
kuta
tóm
unka
, az i
nfor
mác
iók
meg
-os
ztás
a az
olv
asat
hoz é
s az i
nter
pre-
táci
óhoz
kap
csol
ódóa
n; in
form
áció
-gy
űjté
s, ál
lásp
ont k
iala
kítá
sa, é
rvel
és
(vita
), fr
ontá
lis é
s cso
port
os m
unká
-ba
n, k
ülön
féle
mun
kam
ódsz
erek
kel;
krea
tív ír
ás k
ülön
féle
mun
kafo
rmák
-ba
n és
mód
szer
ekke
l – je
llem
rajz
(„
káde
rlap”
); át
irat,
néző
pont
váltó
el
besz
élés
, fikt
ív fo
lyta
tás.
A sz
öveg
terje
delm
e, ill
etve
az i
nter
pret
áció
és
a re
flexi
ó sz
erte
ágaz
ó le
hető
sége
i ind
okol
ják,
ho
gy a
műv
et tö
bb ta
ní-
tási
órán
ker
eszt
ül is
tár-
gyal
juk,
kül
önös
en o
lyan
cs
opor
tokb
an, a
hol t
öbb
a ne
heze
n ol
vasó
, kev
ésbé
m
otiv
ált d
iák.
irodalom 8 kk.indd 62 2010.10.11 12:21:51
63
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Bacs
ó Pé
ter:
A
tanú
(rés
zlet
ek)
Tk. 1
65–1
68.
A sz
atíra
min
t lát
ás-
mód
; sza
tíra
az ir
oda-
lom
ban
és fi
lmen
.Fi
lm é
s reg
ény
(kap
-cs
olat
a, ö
ssze
haso
n-lít
ása)
.
A k
arik
atúr
a, p
aród
ia e
szkö
zei-
nek
azon
osítá
sa é
s alk
alm
azás
a.A
z egy
es k
ompo
zíci
ós el
emek
kö
zötti
öss
zefü
ggés
, str
uktu
rális
ka
pcso
lat f
elfe
dezé
se, v
égig
köve
-té
se fi
lmbe
n, n
agyo
bb te
rjede
lmű
epik
ai m
űvek
ben.
Irod
alm
i és fi
lmsz
erep
lők
jelle
-m
ének
meg
ítélé
se, é
rvel
és a
sajá
t ál
lásp
ont m
elle
tt a
szöv
eg fe
l-ha
szná
lásá
val.
Koro
khoz
köt
ődő
ismét
lődő
té-
mák
, kér
désf
elve
tése
k m
eglá
tása
iro
dalm
i műv
ekbe
n.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s, kr
eatív
írás
os
fela
dato
k (e
gyén
i, pá
ros,
csop
orto
s m
unka
; pro
jekt
, koo
perá
ció,
dif-
fere
nciá
lás!)
– sz
öveg
kieg
észí
tés,
„bel
ső h
ango
k”, f
orga
tókö
nyv
(moz
-gá
ster
v, re
ndez
ői u
tasít
ások
), át
irat-
válto
zat;
vázl
at, g
ondo
lkod
áste
rv
kész
ítése
ábr
a se
gíts
égév
el.
A fi
lm é
s reg
ény
össz
e-ha
sonl
ítása
, ha
a fil
m-
rész
lete
ket k
özös
en (i
s)
meg
aka
rjuk
nézn
i, tö
bb
órát
is ig
ényb
e ve
het.
Az
érde
klőd
őbb
tanu
lókn
ak
aján
lhat
juk,
vag
y ta
nórá
n kí
vüli
vetít
és k
eret
ében
kö
zöse
n is
meg
nézh
etjü
k a
film
et.
A té
mát
feld
olgo
zhat
juk
proj
ekts
zerű
en, i
lletv
e a
tanu
lás f
olya
mat
ában
lé
pése
kben
, töb
b ór
a ré
-sz
ekén
t. A
mun
kát v
égez
-he
tjük
páro
s/ki
scso
port
os
form
ában
, érd
eklő
dő
tanu
lókk
al.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
34–3
5. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 63 2010.10.11 12:21:51
64
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Bacs
ó Pé
ter:
A ta
nú
(rés
zlet
ek)
Falu
dy G
yörg
y: P
okol
béli
víg n
apja
im (r
észl
et)
Tk. 1
69.
Mf.
94–9
8.
Rajk
-per
, sza
tíra,
na
pló,
levé
l, in
terjú
, em
léki
rat,
lexi
kon-
cikk
, ism
eret
terje
sztő
iro
dalo
m, d
okum
en-
tum
film
. Ese
mén
yek
iroda
lmi é
s nem
iro
dalm
i szö
vege
s, ill
etve
film
es m
egje
-le
níté
se, i
roda
lmi é
s ne
m ir
odal
mi s
zöve
g-m
űfaj
ok k
apcs
olat
a,
válto
zata
i.
Koro
khoz
köt
ődő
ismét
lődő
té-
mák
, kér
désf
elve
tése
k m
eglá
tása
iro
dalm
i műv
ekbe
n és
más
mű-
fajú
pró
zai a
lkot
ások
ban.
Figy
elem
a k
ortá
rsi k
apcs
olat
ok-
ra, a
z iro
dalo
m é
s más
műv
észe
ti ág
ak k
özti
össz
efüg
gése
kre.
Szak
aszo
s szö
vegf
eldo
lgoz
ás, i
nfor
-m
áció
k ki
emel
ése-
rend
ezés
e, sz
ö-ve
gek
és sz
öveg
típus
ok ö
ssze
veté
se:
jelö
lés-
cédu
lázá
s, T
tábl
ázat
kés
zíté
se,
állít
ások
elem
zése
, „sz
öveg
anal
ízis”
; ön
álló
kut
atóm
unka
, pro
blém
afel
ve-
tés,
az in
form
áció
k m
egos
ztás
a áb
ra,
tábl
ázat
felh
aszn
álás
ával
, szö
vege
k ös
szev
etés
e ábr
a, tá
bláz
at se
gíts
égé-
vel.
Kre
atív
írás
fela
dato
k –
érve
lés,
állá
s-po
nt k
ifejté
se, é
rvek
felv
onul
tatá
sa
kuta
tóm
unká
val,
a m
eglé
vő is
me-
rete
k fe
lhas
znál
ásáv
al. K
épi i
nfor
-m
áció
k gy
űjté
se és
inte
rpre
táci
ója,
re
flekt
álás
ezek
re; r
eflek
tálá
s vél
emé-
nyek
re –
egyé
ni, p
áros
és cs
opor
tos
mun
kafo
rmák
ban,
koo
pera
tív cs
o-po
rtm
unká
val,
külö
nfél
e mód
szer
ek
felh
aszn
álás
ával
.
A té
mát
feld
olgo
zhat
juk
proj
ekts
zerű
en, i
lletv
e a
tanu
lás f
olya
mat
ában
lé
pése
kben
, töb
b ór
a ré
-sz
ekén
t. A
mun
kát v
égez
-he
tjük
páro
s/ki
scso
port
os
form
ában
, érd
eklő
dő
tanu
lókk
al.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
34–3
5. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 64 2010.10.11 12:21:51
65
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
KU
CKÓ
– H
OG
YAN
O
LVA
SSU
NK
VER
SET?
Weö
res S
ándo
r: Bó
bita
(r
észl
etek
)Tk
. 170
–175
.
Ifjús
ági é
s gye
rmek
-iro
dalo
m, s
zim
ultá
n rit
mus
, ere
szke
dő é
s em
elke
dő so
rok,
sor-
met
szet
, cso
nka
soro
k és
ver
slába
k, n
yelv
i-kö
ltői s
zaba
dság
.A
gye
rmek
vers
ek
jelle
gzet
essé
gei,
ha-
tásk
eltő
esz
köze
i; rit
mus
form
ák é
s gya
-ko
rlato
k.
A sz
öveg
han
gzás
ának
és í
rott
képé
nek
össz
efüg
gése
, az i
llusz
t-rá
ció,
a ti
pogr
áfiai
esz
közö
k sz
e-re
péne
k át
látá
sa.
(A k
épve
rsne
k m
int s
aját
os fo
r-m
ának
a m
egism
erés
e és
ért
el-
mez
ése.)
Ritm
usgy
akor
lato
k, je
lölé
s – fr
ontá
-lis
, egy
éni,
páro
s vag
y ki
scso
port
os
mun
ka –
„egy
más
taní
tása
”, in
form
á-ci
ó m
egos
ztás
ára
építe
tt ko
oper
áció
; ön
álló
kut
atóm
unka
, az e
redm
énye
k be
mut
atás
a (ír
ásos
bes
zám
oló,
kis-
előa
dás s
tb.);
érv
elés
kül
önfé
le m
un-
kafo
rmák
ban
és m
ódsz
erek
kel.
Az ó
ra n
agyo
n ha
szno
s leh
et a
késő
bbi t
anul
má-
nyok
hoz,
vers
olva
sásh
oz.
Meg
tart
ása l
egin
kább
ta
nóra
i vag
y sz
akkö
ri ke
-re
tben
kép
zelh
ető
el, o
tt-ho
ni m
unka
ként
neh
ezen
vé
gezh
ető.
(Ter
més
zete
sen
elvég
ezhe
tő ú
gy, h
ogy
egy
meg
hatá
rozo
tt id
ősza
kban
eg
y-eg
y ór
a elej
én, v
égén
rá
hang
olás
-leve
zeté
s gya
-ná
nt v
égzü
nk fe
lada
toka
t, és
nem
egyb
en p
róbá
ljuk
meg
elvé
gezn
i az e
gész
et.
A té
ma r
észb
en n
yelv
i té
ma –
az ér
ettsé
gi k
öve-
telm
énye
k pl
. a v
ersta
nt a
ny
elvi t
anan
yagh
oz so
rol -
ják
–, ez
ért a
nye
lvi ó
rákr
a is
bevi
hetü
nk fe
lada
toka
t be
lőle.
)Fe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si vá
zlat
ok:
35–3
8. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 65 2010.10.11 12:21:51
66
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Öss
zefo
glal
ás
Tk. 1
76–1
77.
A m
egsz
erze
tt is-
mer
etek
, meg
ismer
t fo
galm
ak a
lkal
maz
ása
egy
más
ik m
ű fe
ldol
-go
zása
vag
y ön
álló
pr
oduk
tum
létr
eho-
zása
sorá
n.Is
mer
teté
s, kö
nyv-
aján
lás,
kriti
ka ír
ása,
ki
selő
adás
tart
ása
iroda
lmi m
űvek
ről,
film
alko
táso
król
.
Olv
asm
ányv
álas
ztás
indo
klás
a né
hány
szem
pont
felso
rolá
sáva
l.V
izsg
álód
ás a
nép
szer
ű iro
dalo
m
műf
ajai
ban:
a le
ktűr
hat
áske
ltő
eszk
özei
nek
meg
ismer
ése.
Topo
szok
, sém
ák és
sabl
onok
föl-
ismer
ése
és sz
erep
ének
ért
ékel
ése
a sz
órak
ozta
tó ir
odal
mi é
s film
al-
kotá
sokb
an.
Proj
ektm
unka
– e
gyén
i, pá
ros v
agy
csop
orto
s mun
kavé
gzés
.(I
smer
tető
, tör
téne
tpira
mis,
kre
atív
írá
sos f
elad
atok
kül
önfé
le m
unka
for-
mák
ban
és m
ódsz
erek
kel.)
A p
roje
ktm
unka
szem
-po
ntja
ihoz
l. a
tank
önyv
i áb
ráka
t.A
pro
jekt
felö
lelh
et h
osz-
szab
b id
ősza
kot,
foly
hat
párh
uzam
osan
a fe
ldol
go-
záss
al, t
anór
án k
ívül
i és
tanó
rai m
unka
kom
biná
-ci
óiva
l. Fe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si v
ázla
tok:
38
–39.
old
al
Érté
kelé
sTé
maz
áró
dolg
ozat
A te
ljes f
elad
atla
p m
egol
dása
a té
mak
ör
egés
zéne
k fe
ldol
go-
zásá
t igé
nyli.
Más
m
egol
dás e
seté
n ér
-de
mes
a fe
lada
tokb
ól
válo
gatn
i.
A ta
nuló
k ór
ai (e
gyén
i és c
sopo
rtba
n ny
újto
tt) te
ljesít
mén
ye, a
tanu
lói
prod
uktu
mok
(fel
adat
lap,
szób
eli
besz
ámol
ók, ö
nálló
, pár
os v
agy
cso-
port
os p
rodu
ktum
ok, k
iselő
adás
ok,
aján
láso
k, e
gyén
i por
tfólió
k st
b.,
illet
ve p
roje
ktm
unka
).
A fe
lada
tlap
az Ir
odal
om
felad
atla
pokb
an ta
lálh
ató.
A fe
lada
tlap
meg
írath
ató
páro
s, cs
opor
tos m
unká
val,
nem
is fe
ltétle
nül k
ell ó
rán
meg
tenn
i. Eb
ben
az es
et-
ben
font
os, h
ogy a
z érté
-ke
lés ré
sze l
egye
n a p
árok
/cs
opor
tok
önér
téke
lése.
45.
„neM
LeH
eT, H
oG
Y
ez B
ÖRT
Ön
Len
ne”
–
1956
-TÓ
L A
Ren
D-
SzeR
VáLT
áSi
GIll
yés G
yula
: Egy
mon
dat
a zs
arno
kság
ról
Tk. 1
78–1
82.
Líra
i sze
rkez
et, r
eto-
rika,
alak
zato
k, fe
lépí
-té
s, je
lent
és.
A fo
rrad
alom
az ir
o-da
lom
ban;
az ír
ók,
költő
k sz
erep
válla
lása
.A
bef
ogad
ás sz
intje
-in
ek (o
lvas
at, i
nter
p-re
táci
ó, re
flexi
ó) fe
l-ép
ítése
és tu
dato
sítás
a lír
ai m
űvek
ben.
A m
ű fo
gadt
atás
ának
ism
eret
e a sa
ját k
o-rá
ban,
jele
ntős
ége a
z ut
ókor
szem
ében
.
Néz
őpon
tok,
érz
elm
i meg
hatá
-ro
zotts
ág a
zono
sítás
a, n
ézőp
ont-
váltá
sok
meg
figye
lése
.A
műv
észi
kife
jezé
smód
ok, s
tí-lu
sesz
közö
k fu
nkci
óina
k m
egfi-
gyel
ése,
érte
lmez
ése.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s, el
sődl
eges
ol-
vasa
t és i
nter
pret
áció
ábr
a, T
tábl
ázat
se
gíts
égév
el –
fron
tális
, egy
éni,
páro
s va
gy cs
opor
tos m
unka
, diff
eren
ciál
t/ko
oper
atív
mun
kafo
rmák
ban;
vé-
lem
énya
lkot
ás, é
rvel
és k
ülön
böző
m
unka
form
ákba
n, ír
ásba
n és
szó-
ban.
A v
ers t
erje
delm
e és
az
inte
rpre
táci
ó, re
flexi
ó sz
erte
ágaz
ó le
hető
sége
i in
doko
lják,
hog
y a
vers
et
akár
több
órá
ban
dolg
oz-
zuk
fel,
külö
nöse
n ol
yan
csop
orto
kban
, aho
l sok
a
kevé
sbé
érde
klőd
ő, k
e-vé
sbé
jól o
lvas
ó di
ák. A
z ol
vasa
tot é
s az i
nter
pre-
táci
ót se
gítik
a ta
nkön
yv
ábrá
i, tá
bláz
atai
és a
sz
élső
sáv
kieg
észí
tése
i, fe
lada
tai.
irodalom 8 kk.indd 66 2010.10.11 12:21:51
67
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Kork
épek
Petr
i Gyö
rgy:
Mon
doga
t-ni
való
Tk. 1
83–1
84.
Kork
ép, (
iroda
lmi)
kord
okum
entu
m,
epig
ram
ma,
ráol
vasá
s, kö
zéle
ti iro
dalm
iság,
sz
amiz
dat.
A k
özéle
ti iro
dalm
iság
meg
jele
nési
form
ái; a
„k
orké
pet”
adó
műv
ek
jelle
mző
i.Ko
rkép
ek az
197
0-es
év
ekbő
l.A
bef
ogad
ás sz
intje
-in
ek (o
lvas
at, i
nter
p-re
táci
ó, re
flexi
ó) fe
l-ép
ítése
és tu
dato
sítás
a lír
ai m
űvek
ben.
A m
űvés
zi k
ifeje
zésm
ódok
, stí-
luse
szkö
zök
funk
ciói
nak
meg
fi-gy
elés
e, ér
telm
ezés
e.M
űfaj
i vál
toza
tok
sajá
toss
ágai
nak
meg
figye
lése
, a m
űfaj
i jel
lem
zők,
a
lírai
bes
zédh
elyz
et je
lent
ésfo
r-m
áló
szer
epén
ek tu
dato
sítás
a.
Fikt
ív sz
öveg
kieg
észí
tés (
anaf
orák
, be
lső h
ango
k, b
első
mon
ológ
, ma-
gyar
ázat
ábr
a al
apjá
n); s
aját
állá
s-po
nt m
egfo
galm
azás
a, é
rvel
és, v
ita
külö
nfél
e m
unka
form
ákba
n és
mód
-sz
erek
kel.
A m
ű fe
ldol
gozá
sa a
ver
s rö
vids
ége,
illet
ve fo
rmai
, ta
rtal
mi k
ötőd
ései
mia
tt el
hely
ezhe
tő p
l. az
Illy
és-
vers
vag
y a
Haj
nócz
y-no
-ve
lla fe
ldol
gozá
sa „
mel
lé”,
ha e
zeke
t töb
b ór
ában
tá
rgya
ljuk.
46.
Haj
nócz
y Pé
ter:
Mun
ka-
terá
pia
Tk. 1
84–1
86.
Álla
tmes
e, át
irat,
pa-
ródi
a, sz
atíra
.Ko
rkép
ek a
z 197
0-es
év
ekbő
l.A
bef
ogad
ás sz
intje
-in
ek (o
lvas
at, i
nter
p-re
táci
ó, re
flexi
ó) fe
l-ép
ítése
és t
udat
osítá
sa
elbe
szél
ő m
űvek
ben
Egym
ástó
l lén
yege
sen
külö
nböz
ő es
ztét
ikai
nor
mák
hoz k
apcs
olód
ó m
űvek
öss
zeha
sonl
ítása
.Ep
ikus
műf
aji v
álto
zato
k ös
szeh
a-so
nlítá
sa, j
ellem
ző k
ifeje
zőes
zkö-
zeik
meg
figye
lése.
Koro
khoz
köt
ődő
ismét
lődő
té-
mák
, kér
désfe
lvet
ések
meg
látás
a iro
dalm
i műv
ekbe
n.Ko
nflik
tusfo
rrás
ok (p
l. ku
lturá
lis,
vilá
glát
ás- é
s élet
form
abeli
, az é
let-
korb
ól és
a sz
emély
iségb
ől ad
ódó
külö
nbsé
gek,
ezek
ből f
a -
kadó
ellen
téte
k) fe
lfede
zése
, meg
- fig
yelés
e iro
dalm
i műv
ekbe
n.
Szöv
egol
vasá
s, jel
ölés
; inf
orm
áció
k gy
űjté
se a
szöv
egbő
l és e
lrend
ezés
e áb
ra, t
áblá
zat s
egíts
égév
el (fr
ontá
lis
vagy
egyé
ni, p
áros
, cso
porto
s mun
ka,
koop
erat
ív cs
opor
tmun
ka);
önál
ló
gyűj
tő-,
kuta
tóm
unka
, az i
nfor
mác
iók
meg
oszt
ása (
koop
erat
ív cs
opor
tmun
-ka
, bes
zám
oló)
. Öná
lló ál
lásp
ont m
eg-
foga
lmaz
ása,
kons
truk
tív v
ita, é
rvelé
s kü
lönf
éle m
ódsz
erek
kel (
pl. a
blak
ok,
érve
k ká
rtyá
n).
Krea
tív sz
öveg
alko
tási
fela
dato
k (n
é-ző
pont
váltó
elbe
szélé
s, át
irat)
külö
n-bö
ző m
unka
form
ákba
n és
mód
sze-
rekk
el.
A n
ovel
la fe
ldol
gozá
sát
terv
ezhe
tjük
több
órá
ra,
házi
fela
dato
kkal
kie
gé-
szítv
e. Ér
dekl
ődő
csop
orto
kban
m
otiv
áló
lehe
t más
, ha-
sonl
ó típ
usú
Haj
nócz
y-no
vellá
k fe
ldol
gozá
sa
akár
tanó
rán
kívü
l, pl
. pr
ojek
tmun
káva
l.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k: 4
0.
olda
l
irodalom 8 kk.indd 67 2010.10.11 12:21:51
68
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Nye
lvün
k er
dőzú
gása
Sütő
And
rás:
Jön
az er
dő
(rés
zlet
)Tk
. 187
–189
.
Nye
lvm
űvel
és, n
yelv
i hi
ba, n
yelv
i vál
toza
-to
k.A
hat
áron
túli
ma-
gyar
irod
alom
ból
– vá
ltozó
hat
árok
, ki
sebb
ségi
lét,
az
anya
nyel
v őr
zése
.A
bef
ogad
ás sz
intje
-in
ek (o
lvas
at, i
nter
p-re
táci
ó, re
flexi
ó) fe
l-ép
ítése
és t
udat
osítá
sa
elbe
szél
ő m
űvek
ben.
Nye
lvi j
elens
égek
fel fe
de zé
se, t
uda-
tos m
eg kö
zelít
ése.
Az i
roda
lmi m
ű-be
n m
egjel
enő
tar ta
lmak
(kér
dé-
sek,
pro
b lém
afelv
etés
, jelen
sége
k)
pers
zona
lizálá
sa, ú
jraér
telm
ezés
e a
saját
nye
lvi k
örny
ezet
ben,
a kö
rnye
-ze
t, az
anya
nyelv
kon
text
usáb
an.
Az a
dott
műh
öz k
ötő d
ő ki
fejez
és-
mód
néh
ány j
el lem
zőjén
ek ér
tel-
me z
ése a
z egy
éni v
élem
ény n
éhán
y sz
avas
meg
foga
lmaz
ásáv
al.A
szűk
ebb
és tá
gabb
kör
nyez
etbe
n m
egjel
enő
nyelv
válto
zato
k (d
ia-
lektu
sok)
meg
figye
lése,
gyűj
tése
. Pé
ldák
ker
esés
e a n
yelv
helye
sség
ké
rdés
eiben
. Alap
vető
nye
lvhe
lyes-
ségi
hib
ák, h
ibat
ípus
ok m
egne
-ve
zése
, feli
smer
ése i
dege
n és
saját
sz
öveg
ben.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s, sz
öveg
feld
ol-
gozá
s (ol
vasa
t) áb
ra se
gíts
égév
el; e
pi-
kus s
zerk
ezet
feltá
rása
, bem
utat
ása
ábra
ala
pján
; inf
orm
áció
k gy
űjté
se
a sz
öveg
ből é
s elre
ndez
ése t
áblá
zat
segí
tség
ével
, jel
enté
sek
feltá
rása
(in-
terp
retá
ció)
ábra
segí
tség
ével
(fro
n-tá
lis v
agy
egyé
ni, p
áros
, cso
port
os
mun
ka, k
oope
ratív
csop
ortm
unka
).Ö
nálló
állá
spon
t meg
foga
lmaz
ása,
ko
nstr
uktív
vita
, érv
elés
kül
önfé
le
mód
szer
ekke
l (pl
. abl
akok
, érv
ek
kárt
yán)
.Pr
ojek
tmun
ka –
öná
lló g
yűjté
s, ku
ta-
tás,
info
rmác
iók
rend
ezés
e, m
egos
z-tá
sa v
álas
ztot
t for
máb
an (b
emut
ató,
el
őadá
s, be
szám
oló,
por
tfólió
stb.
).
Az i
roda
lmi s
zöve
g fe
lvet
ny
elvi
tém
ákat
is.
A la
pszé
l fel
adat
sorá
nak
elvé
gzés
e na
gyon
tanu
lsá-
gos l
ehet
a ta
nuló
k ny
elv-
szem
léle
téne
k fo
rmál
ásá-
ban,
ille
tve
kapc
solh
ató
a
nyel
vi ta
nany
agho
z.
A fe
lada
tsor
vég
ezhe
tő
több
lépé
sben
, pro
jekt
-sz
erűe
n, tö
bb ta
nórá
n ke
resz
tül,
akár
nye
lvi ó
rák
beép
ítésé
vel.
Cse
h Ta
más
: Had
iösv
ény
(rés
zlet
ek)
Tk. 1
90–1
92.
Leírá
s, sz
abál
y, re
nd.
A b
efog
adás
szin
tje-
inek
(olv
asat
, int
erp-
retá
ció,
refle
xió)
fel-
építé
se é
s tud
atos
ítása
el
besz
élő
műv
ekbe
n.
Irod
alm
i, ku
lturá
lis je
lens
égek
m
egfig
yelé
se fo
lyam
atáb
an; ö
n-ér
telm
ezés
, önr
eflex
ió.
Öná
lló g
yűjtő
mun
ka, i
nfor
mác
iók
rend
szer
ezés
e és m
egos
ztás
a táb
láza
t, je
lölé
s, di
agra
m se
gíts
égév
el; s
zöve
g-ol
vasá
s, je
lölé
s.Ö
nálló
állá
spon
t kia
lakí
tása
, kon
st-ru
ktív
vita
, érv
elés
kül
önfé
le m
unka
-fo
rmák
ban,
mód
szer
ekke
l.Sz
öveg
alko
tás m
egad
ott s
zöve
gműf
aj-
ban
(egy
éni,
páro
s, cs
opor
tos f
elad
at,
koop
erác
ió).
Ötle
tbör
ze, a
z inf
orm
áció
k, ad
atok
re
ndez
ése (
tábl
ázat
kés
zíté
se),
krea
tív
szöv
egal
kotá
s (eg
yéni
, pár
os, c
sopo
r-to
s fel
adat
, kül
önfé
le m
ódsz
erek
kel);
pr
ojek
tmun
ka.
A ré
szle
t fel
dolg
ozás
a a b
enne
rejlő
pro
blém
a ré
vén
össz
ekap
csol
ható
a D
éry-
regé
ny ré
szle
téne
k,
illet
ve az
ahh
oz k
apcs
oló-
dó je
lens
égne
k a m
egis-
mer
ésév
el. E
hhez
kiin
du-
lási
alap
ot k
ínál
a la
pszé
l fe
lada
tsor
a.
A fe
lada
tsor
és a
két m
ű go
ndol
atvi
lágá
nak
ösz-
szev
etés
e elv
égez
hető
pro
-je
ktsz
erűe
n, k
oope
ratív
m
unká
val.
irodalom 8 kk.indd 68 2010.10.11 12:21:52
69
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Men
ni k
éne…
Dér
y Ti
bor:
Képz
elt ri
-po
rt eg
y am
erik
ai p
op-
fesz
tivál
ról (
rész
lete
k)
Tk. 1
92–1
95.
Rock
and
roll,
bea
t, po
p, p
opku
ltúra
, hi
ppi.
A p
opze
ne té
rhód
ítá-
sa a
nyu
gati
vilá
gban
és
Mag
yaro
rszá
gon;
di
vat,
kultu
sz, ö
nki-
feje
zés.
A sz
emély
es, e
gyén
i ízlé
s sze
repé
-ne
k be
mut
atás
a egy
-egy
alko
tás,
jele
nség
meg
ítélé
sébe
n, v
álas
ztot
t pé
ldák
on (k
ritik
ák, c
sopo
rtos
fe
ldol
gozá
s, vi
ta) k
eres
ztül
.Fi
gyele
m a
kort
ársi
kapc
sola
tokr
a,
az ir
odal
om és
más
műv
észe
ti ág
ak k
özti
össz
efüg
gése
kre.
Néh
ány
alap
vető
irod
alm
i tém
a és
mot
ívum
jele
ntés
ének
elem
zése
.A
műv
észi
kife
jezé
smód
ok, s
tílus
-es
zköz
ök fu
nkci
óina
k m
egfig
yelé
-se
, ért
elmez
ése.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s; ön
álló
állá
s-po
nt k
iala
kítá
sa, k
onst
rukt
ív v
ita,
érve
lés k
ülön
féle
mun
kafo
rmák
ban,
m
ódsz
erek
kel.
Kre
atív
szöv
egal
kotá
s (eg
yéni
, pár
os,
csop
orto
s fel
adat
, kül
önfé
le m
ódsz
e-re
kkel
); pr
ojek
tmun
ka.
Öná
lló k
utat
ó- é
s gyű
jtőm
unka
, in-
form
áció
k re
ndsz
erez
ése
és m
egos
z-tá
sa k
ülön
féle
mód
szer
ekke
l.
A té
ma
szer
teág
azó
le-
hető
sége
ket k
ínál
a v
izs-
gáló
dásr
a az
irod
alom
ha
tárt
erül
etei
re so
rolt
(nép
szer
ű) m
űfaj
okba
n (p
l. da
lszöv
egek
). A
hoz
zá
kapc
soló
dó je
lens
égek
(k
once
rt, d
ivat
, vise
lke-
désf
orm
ák) v
élhe
tően
m
inde
n ge
nerá
ció
szám
á-ra
akt
uális
pro
blém
ákat
ve
tnek
fel.
A fe
ldol
gozá
sa
szer
encs
éseb
b le
het a
ta
nkön
yvi r
észl
etek
ből,
fela
dato
kból
indí
tott
pro-
jekt
ek fo
rmáj
ában
.
irodalom 8 kk.indd 69 2010.10.11 12:21:52
70
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
KU
CKÓ
– F
ESTE
TT
VIL
ÁG
Ápril
y La
jos,
Nag
y Lá
sz-
ló, J
uhás
z Fer
enc,
Weö
res
Sánd
or, N
emes
Nag
y Á
gnes
ver
sei
Tk. 1
96–2
01.
Líra
i sze
rkez
et, r
eto-
rika,
ala
kzat
ok, f
el-
építé
s, je
lent
és, i
mp-
ress
zió,
pill
anat
kép,
m
etaf
ora.
A te
rmés
zet a
20.
sz
ázad
más
odik
felé
-ne
k m
agya
r köl
tész
e-té
ben
– m
etaf
orik
us
meg
jele
níté
s és k
ifeje
-zé
smód
.A
tanu
lt fo
galm
ak
(szó
képe
k, a
lakz
atok
) fe
lidéz
ése,
rend
szer
e-zé
se, a
lkal
maz
ása.
Líra
i kép
ek in
terp
retá
ciój
a, k
ép-
alko
tás l
írai j
elle
gű m
egsz
ólal
ás-
ban.
Az a
dott
műh
öz k
ötőd
ő ki
feje
-zé
smód
néh
ány
jelle
mző
jéne
k ér
-te
lmez
ése,
érté
kelé
se a
szük
sége
s fo
galm
ak h
aszn
álat
ával
az e
gyén
i vé
lem
ény
néhá
ny sz
avas
meg
fo-
galm
azás
ával
.
Szöv
egol
vasá
s – sz
erke
zeti
ábra
ké-
szíté
se, j
elöl
és, c
édul
ázás
, rés
zlet
ek
kiem
elés
e. Ér
velé
s, sa
ját á
llásp
ont k
ifejté
se k
ü-lö
nböz
ő m
unka
form
ákba
n, m
ódsz
e-re
kkel
.K
reat
ív sz
öveg
alko
tás á
bra
(„sz
öveg
-pi
ram
is”) f
elha
szná
lásá
val.
Az ó
ra n
agyo
n ha
szno
s le
het a
kés
őbbi
tanu
lmá-
nyok
hoz,
vers
olva
sásh
oz.
Meg
tart
ása
legi
nkáb
b ta
nóra
i vag
y sz
akkö
ri ke
retb
en k
épze
lhet
ő el
, ot
thon
i mun
kaké
nt n
e-he
zen
vége
zhet
ő. (T
erm
é-sz
etes
en el
vége
zhet
ő úg
y, ho
gy e
gy m
egha
táro
zott
idős
zakb
an e
gy-e
gy ó
ra
elej
én, v
égén
ráha
ngo-
lás-
leve
zeté
s gya
nánt
vé
gzün
k fe
lada
toka
t, és
ne
m e
gybe
n pr
óbál
juk
meg
elvé
gezn
i az e
gész
et.
A té
ma
rész
ben
nyel
vi
tém
a –
az é
retts
égi k
öve-
telm
énye
k pl
. a re
torik
ai
alak
zato
kat,
szók
épek
et
a ny
elvi
tana
nyag
hoz
soro
lják
–, e
zért
a n
yelv
i ór
ákra
is b
evih
etün
k fe
l-ad
atok
at b
elől
e.)
irodalom 8 kk.indd 70 2010.10.11 12:21:52
71
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Rend
szer
váltá
s utá
nG
ion
Nán
dor:
Szom
orú
lang
alét
a né
gere
kTk
. 202
–209
.
Irod
alm
i éle
t a re
nd-
szer
váltá
s utá
n, a
ha-
táro
kon
inne
n és
túl.
Az i
roda
lom
, az a
l-ko
tók
meg
válto
zott
hely
zete
, az o
lvas
ás,
az ir
odal
om h
elye
a
méd
iába
n a
rend
szer
-vá
ltás u
tán.
Hős
iess
ég, s
orsv
álla
-lá
s kér
dése
hat
árhe
ly-
zete
kben
.A
bef
ogad
ás sz
intje
-in
ek (o
lvas
at, i
nter
p-re
táci
ó, re
flexi
ó) fe
l-ép
ítése
és t
udat
osítá
sa
elbe
szél
ő m
űvek
ben.
A cs
elekm
ény
legfo
ntos
abb
szer
-ke
zeti
ele m
ei ne
k elk
ülön
ítése
, azo
-no
sítás
a, sz
erep
ének
, tar
talm
ának
ér
téke
lése e
lbes
zélő
műv
ekbe
n.Ir
odal
mi é
s film
szer
eplő
k je
lle-
mén
ek m
egíté
lése,
érve
lés a
saját
ál
lás p
ont m
ellet
t a sz
öveg
fel-
hasz
nálá
sáva
l.Kü
lönf
éle o
lvas
ók v
élem
ényé
nek,
at
titűd
jéne
k fö
lism
erés
e az e
lem-
zett
műv
ekbe
n.Ko
nflik
tusfo
rrás
ok (p
l. ku
lturá
lis,
vilá
glát
ás- é
s élet
form
abeli
, az é
let-
kor b
ól és
a sz
emély
iség b
ől ad
ódó
külö
nbsé
gek,
ez
ekbő
l fak
adó
ellen
téte
k) fe
lfe-
dezé
se, m
egfig
yelés
e kül
önfé
le
szöv
egek
ben.
Külö
nféle
kon
flikt
uske
ze lés
i eljá
-rá
sok
meg
fi gye
l ése é
s gya
korlá
sa
mű a
lkot
ások
és m
in de
n nap
i szö
-ve
gműf
ajok
kapc
sán.
Szak
aszo
s szö
vego
lvas
ás, a
z elb
eszé
-lé
s sze
rkez
etén
ek fe
ltárá
sa, o
lvas
at
kial
akítá
sa –
jelö
lés á
bra
felh
aszn
á-lá
sáva
l.C
sele
kmén
yváz
lat,
ábra
kés
zíté
se;
jelle
m- é
s hel
yzet
rajz
kés
zíté
se sz
e-re
plők
ről á
bra
segí
tség
ével
, ille
tve
ábra
kés
zíté
se a
meg
lévő
min
tájá
ra.
Szöv
egal
kotá
s – h
elyz
et- é
s jel
lem
-ra
jz, é
rvel
és, v
ita, b
első
mon
ológ
.Ö
nálló
gyű
jtő- é
s kut
atóm
unka
, in-
form
áció
k re
ndsz
erez
ése
és m
egos
z-tá
sa, k
ülön
féle
mód
szer
ekke
l; ér
ve-
lés,
sajá
t gon
dola
tmen
et k
iala
kítá
sa,
kons
truk
tív v
ita.
Proj
ektm
unka
– el
besz
élő
szöv
egal
-ko
tás m
egad
ott v
ázra
, ábr
a al
apjá
n.
A h
ősie
sség
foga
lmán
ak
érte
lmez
ése,
meg
tölté
se
tart
alom
mal
jó el
őkés
zí-
tése
lehe
t a 9
. évf
olya
m
iroda
lom
tört
énet
i tan
-an
yagá
nak.
A sz
öveg
terje
delm
e, ill
et-
ve a
z int
erpr
etác
ió és
a
refle
xió
szer
teág
azó
lehe
tősé
gei i
ndok
oljá
k,
hogy
a m
űvet
több
taní
-tá
si ór
án k
eres
ztül
is tá
r-gy
alju
k, k
ülön
ösen
oly
an
csop
orto
kban
, aho
l töb
b a
nehe
zen
olva
só, k
evés
bé
mot
ivál
t diá
k.A
tank
önyv
208
–209
. o.
laps
zél f
elad
atai
kiin
dulá
si al
apot
kín
álna
k eg
y a
té-
mát
szél
eseb
b ho
rizon
ton
látta
tó, p
roje
ktje
llegű
fel-
dolg
ozás
hoz.
A re
ndsz
ervá
ltás u
táni
iro
dalm
i éle
t meg
ismer
é-sé
nek
egy
forr
ása
lehe
t a
félé
vi sz
öveg
érté
s szö
ve-
ge. A
tém
a kö
thet
ő a
regi
-on
ális
iroda
lom
, kul
túra
tá
rgya
lásá
hoz.
irodalom 8 kk.indd 71 2010.10.11 12:21:52
72
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
Lázá
r Erv
in: H
ét sz
ere-
tőm
Tk. 2
09–2
10.
Met
afor
ikus
kife
je-
zésm
ód, h
iány
, csa
t-ta
nó.
A b
efog
adás
szin
tje-
inek
(olv
asat
, int
erp-
retá
ció,
refle
xió)
fel-
építé
se é
s tud
atos
ítása
el
besz
élő
műv
ekbe
n.
A sz
öveg
nem
szó
sze r
inti
jele
n-té
sein
ek k
i bon
tása
elbe
szél
ő sz
ö-ve
gműf
ajok
ban.
A
hiá
ny, a
ki n
em m
on dá
s szö
-ve
galk
otó
szer
e pén
ek fe
lism
erés
e, az
olv
asói
refle
xió
min
t szö
veg-
alko
tó, j
elen
tésfo
rmál
ó té
nyez
ő m
egism
erés
e.Kü
lönf
éle o
lvas
ók v
élem
ényé
nek,
at
titűd
jéne
k fö
lism
erés
e az e
lem
-ze
tt m
űvek
ben.
A b
efog
adás
tapa
szta
lata
inak
tu
dato
sítás
a, a t
é ma,
az ír
ói lá
tás-
mód
és á
llásp
ont m
egér
tése
.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s; sz
öveg
alko
-tá
s – é
rvel
és, v
ita, á
llásp
ont k
ifejté
se
– kü
lönb
öző
mun
kafo
rmák
ban
és
mód
szer
ekke
l. K
reat
ív sz
öveg
alko
tás,
elbe
szél
és, m
etaf
orik
us k
ifeje
zés-
mód
.
47.
Ors
zág,
táje
gysé
g, sz
ülő-
föld
– re
gion
ális
kultú
ra
és ir
odal
mi é
let
Tk. 2
10–2
11.
Iden
titás
, kul
túrk
ör,
táje
gysé
g, ré
gió,
regi
-on
ális
kultú
ra, k
ultu
-rá
lis h
agyo
mán
y.A
régi
ó fo
galm
a és
a
kultu
rális
hag
yo-
mán
y.A
sajá
t rég
ió h
atár
a-in
ak m
egvo
nása
, jel
-le
gzet
essé
gei,
kultú
rá-
ja é
s hag
yom
ánya
i.
Tájé
kozó
dás a
z iro
dalo
m k
ro-
noló
giáj
ában
és „
föld
rajz
ában
”, a
hely
i hag
yom
ányo
k, ir
odal
mi
emlé
kek
ismer
ete.
Öná
lló p
robl
émaf
elve
tés,
forr
ások
ki
vála
sztá
sa, t
öbbf
éle f
orrá
sból
gy
űjtö
tt an
yag
válo
gatá
sa, f
el-
dolg
ozás
a ön
álló
an v
agy
cso-
port
mun
káva
l, az
öss
zegy
űjtö
tt an
yagr
ól sz
óbel
i és/
vagy
írás
os
besz
ámol
ó ké
szíté
se.
Ism
erte
tés,
köny
vajá
nlás
, krit
ika
írása
, kise
lőad
ás ta
rtás
a iro
dalm
i m
űvek
ről,
film
alko
táso
król
kü-
lönf
éle i
dézé
si m
ódok
alk
alm
a-zá
sáva
l, pé
ldáu
l egy
enes
és fü
ggő
idéz
et, t
eljes
mon
dat,
kulc
sszó
st
b. id
ézés
ével
.
Kons
truk
tív v
ita, é
rvel
és á
bra
(dia
g-ra
m) f
elha
szná
lásá
val.
Öná
lló g
yűjtő
- és k
utat
ómun
ka,
info
rmác
iók
rend
szer
ezés
e és
meg
-os
ztás
a kü
lönf
éle
mód
szer
ekke
l; ér
velé
s, sa
ját g
ondo
latm
enet
kia
lakí
-tá
sa, k
onst
rukt
ív v
ita.
Port
ré, m
űvek
bem
utat
ása
– pr
ojek
t-m
unka
, koo
pera
tív cs
opor
tmun
ka.
A te
ljes f
eldo
lgoz
ás k
öny-
nyeb
ben
szer
vezh
ető
több
ta
nítá
si ór
a ré
szek
ént,
foly
amat
osan
vég
zett
gyűj
tő- é
s kut
atóm
unká
-va
l, ill
etve
egye
s pon
toko
n m
ás té
mák
tárg
yalá
sáho
z ka
pcso
lva.
A fe
ldol
gozá
s fo
lyta
tása
lehe
t a sa
ját r
é-gi
óhoz
köt
ődő
műv
ek b
e-m
utat
ása,
alk
otói
por
trék
ké
szíté
se p
roje
ktm
unká
val
vagy
óra
i mun
kavé
gzés
sel.
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k: 4
1.
olda
l
irodalom 8 kk.indd 72 2010.10.11 12:21:52
73
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
KU
CKÓ
– A
MA
SZAT
-H
EGY
ÉS S
ZÖSZ
NÉN
E (R
ÉSZL
ETEK
)Tk
. 212
–213
.
Vers
es e
pika
, elb
eszé
-lő
köl
tem
ény,
műf
aji
variá
ció,
a k
omik
us
hatá
skel
tés e
szkö
zei;
gyer
mek
iroda
lom
, O
lvas
mán
yok
a sz
éle-
sebb
ért
elem
ben
vett
kort
árs i
roda
lom
ból.
Min
denn
api é
leth
elyz
etek
hez,
iroda
lmi o
lvas
mán
yokh
oz k
ap-
csol
ódó
véle
mén
yalk
otás
és
véle
mén
ynyi
lván
ítás á
rnya
lt ki
fe-
jezé
smód
jain
ak is
mer
ete
és h
asz-
nála
ta ö
nálló
foga
lmaz
ásba
n.A
műv
észi
kife
jezé
smód
ok, s
tí-lu
sesz
közö
k fu
nkci
óina
k m
egfi-
gyel
ése,
érte
lmez
ése.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s; in
form
áció
k gy
űjté
se, k
iem
elés
e a
szöv
egbő
l; a
szöv
eghe
z kap
csol
ódó
köny
vtár
i, in
tern
etes
kut
atóm
unka
.K
reat
ív sz
öveg
alko
tás –
ötle
tbör
ze,
epik
us sz
öveg
alko
tás á
bra
felh
aszn
á-lá
sáva
l, kö
nyva
jánl
ás, k
ritik
a (ó
rai,
csop
orto
s mun
kavé
gzés
/pro
jekt
-m
unka
).
A k
önyv
et aj
ánlh
atju
k ér
dekl
ődő
tanu
lókn
ak.
A fe
ldol
gozá
s, ill
etve
az
ahho
z kap
csol
ódó
krea
tív
szöv
egal
kotá
si fe
lada
tok
elvé
gezh
etőe
k pr
ojek
tsze
-rű
en, t
öbb
lépé
sben
, töb
b ór
a ré
szle
teké
nt é
rdek
-lő
dő ta
nuló
kkal
, ille
tve
tanó
rán
kívü
li, sz
akkö
ri m
unká
val.
Öss
zefo
glal
ásTk
. 214
.A
meg
szer
zett
is-m
eret
ek, m
egism
ert
foga
lmak
alk
alm
azás
a eg
y m
ásik
mű
feld
ol-
gozá
sa v
agy
önál
ló
prod
uktu
m lé
treh
o-zá
sa so
rán.
Ism
erte
tés,
köny
vajá
nlás
, krit
ika
írása
, kise
lőad
ás ta
rtás
a iro
dalm
i m
űvek
ről,
film
alko
táso
król
kü-
lönf
éle
idéz
ési m
ódok
alk
alm
a-zá
sáva
l, pé
ldáu
l egy
enes
és f
üggő
id
ézet
, tel
jes m
onda
t, ku
lcss
zó
stb.
idéz
ésév
el.
Proj
ektm
unka
– is
mer
teté
s, kö
nyv-
aján
lás,
kriti
ka ír
ása,
kise
lőad
ás
tart
ása
a ré
gióh
oz k
ötőd
ő iro
dalm
i m
űvek
ről,
film
alko
táso
król
.Pr
ojek
tmun
ka –
kre
atív
szöv
egal
-ko
tás,
önál
ló p
rodu
ktum
kés
zíté
se
koop
erat
ív m
unká
val,
„tör
téne
tpira
-m
is” (á
bra)
ala
pján
.
A p
roje
ktm
unka
szem
-po
ntja
ihoz
l. a
tank
önyv
i áb
ráka
t.A
pro
jekt
felö
lelh
et h
osz-
szab
b id
ősza
kot,
foly
hat
párh
uzam
osan
a fe
ldol
go-
záss
al, t
anór
án k
ívül
i és
tanó
rai m
unka
kom
biná
-ci
óiva
l.
48.
Érté
kelé
s Té
maz
áró
dolg
ozat
A te
ljes f
elad
atla
p m
egol
dása
a té
mak
ör
egés
zéne
k fe
ldol
go-
zásá
t igé
nyli.
Más
m
eg ol
dás e
seté
n ér
-de
mes
a fe
lada
tokb
ól
válo
gatn
i.
A ta
nuló
k ór
ai (e
gyén
i és c
sopo
rtba
n ny
újto
tt) te
ljesít
mén
ye,
a ta
nuló
i pro
dukt
umok
(fel
adat
lap,
sz
óbel
i bes
zám
olók
, öná
lló, p
áros
va
gy cs
opor
tos p
rodu
ktum
ok, k
is-el
őadá
sok,
aján
láso
k, e
gyén
i por
tfó-
liók
stb.
, ille
tve
proj
ektm
unka
).
A fe
lada
tlap
az Ir
odal
om
felad
atla
pokb
an ta
lálh
ató.
A fe
lada
tlap
meg
írath
ató
páro
s, cs
opor
tos m
unká
-va
l, ne
m is
felté
tlenü
l kel
l ór
án m
egte
nni.
Ebbe
n az
es
etbe
n fo
ntos
, hog
y az
ér
téke
lés r
észe
legy
en a
pá
rok/
csop
orto
k ön
érté
-ke
lése
.
irodalom 8 kk.indd 73 2010.10.11 12:21:52
74
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
49.
TeR
eMTe
TT
ViL
á-
Go
K –
A F
An
TASz
-Ti
Ku
M V
áLT
ozA
TAi
ReG
ÉnY
Ben
ÉS
FiL-
Men
Tudo
mán
y és
kép
zele
t –
a sc
i-fiJu
les V
erne
: Nem
o ka
pi-
tány
(rés
zlet
ek)
Tk. 2
16–2
21.
Szép
iroda
lom
és
néps
zerű
irod
alom
; a
sci-fi
foga
lma,
jelle
g-ze
tes t
ípus
ai, i
ro da
lmi
kife
jező
eszk
özei
; a
fan t
aszt
ikus
irod
a-lo
m fo
galm
a, a
tudo
-m
ányo
s-fa
ntas
ztik
us
iro da
lom
jelle
mző
vo
nása
i, 19
–21.
szá-
zadi
vál
toza
tai.
Viz
sgál
ódás
a n
épsz
erű
iroda
lom
m
űfaj
aiba
n:
a le
ktűr
hat
áske
ltő e
szkö
zein
ek
meg
ismer
ése.
Topo
szok
, sém
ák és
sabl
onok
föl-
ismer
ése
és sz
erep
ének
ért
ékel
ése
a sz
órak
ozta
tó ir
odal
mi é
s film
al-
kotá
sokb
an.
Meg
figye
lési,
kut
atás
i fel
adat
ok
(egy
éni,
páro
s, cs
opor
tos)
; inf
orm
á-ci
ók, a
dato
k gy
űjté
se, r
ende
zése
és
meg
oszt
ása k
ülön
böző
mun
kafo
r-m
ákba
n.Sz
öveg
olva
sás,
jelö
lés,
info
rmác
iók
kiem
elés
e a sz
öveg
ből,
és re
ndez
ése.
Szöv
egal
kotá
s meg
adot
t min
tára
(le-
írás,
illus
ztrá
ciók
), m
űfaj
i jel
lem
zők
meg
tart
ásáv
al (ö
tletb
örze
, érv
elés
, vi
ta, k
reat
ív ír
ás k
ülön
féle
mun
kafo
r-m
ákba
n és
mód
szer
ekke
l).Je
llem
rajz
kés
zíté
se áb
ra és
szöv
eg
felh
aszn
álás
ával
; szö
vega
lkot
ás, é
rve-
lés,
bem
utat
ás.
Alte
rnat
ív, n
em li
neár
is ta
nmen
et, a
java
slato
t l.
az ó
ravá
zlat
ok k
özöt
t.A
z órá
hoz r
ende
lt ta
n-an
yago
t töb
b ór
ában
is
tárg
yalh
atju
k, h
a er
re
mód
van
, a ré
szle
tek,
fe
lada
tok
men
nyisé
ge e
zt
min
denk
éppe
n in
doko
l-ha
tja.
A té
ma
bőví
thet
ő ki
teki
n-té
ssel
a m
űfaj
más
(film
es,
iroda
lmi)
péld
áira
.Fe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si v
ázla
tok:
41
–43.
old
al
Civ
ilizá
ciók
talá
lkoz
ása.
Nem
ere
Istv
án: E
lektro
n-ex
pedí
ció (r
észl
etek
)Tk
. 222
–225
.M
f. 10
9–11
5.
Űru
tazá
s, űr
hajó
zás,
civi
lizác
ió, k
alan
d,
ford
ulat
.A
z űru
tazá
s, ci
vili-
záci
ók ta
lálk
ozás
a,
konfl
iktu
sai m
int a
sc
i-fi je
llegz
etes
té-
máj
a.
Nép
szer
ű ep
ikus
műf
ajok
, film
al-
kotá
sok
elem
zése
a h
atás
kelté
s, a
benn
ünk
meg
jele
nő ti
piku
s hel
y-ze
tek
és je
llem
ek sz
empo
ntjá
ból.
Topo
szok
, sém
ák és
sabl
onok
föl-
ismer
ése
és sz
erep
ük é
rték
elés
e a
szór
akoz
tató
irod
alm
i és fi
lmal
-ko
táso
kban
.
Szöv
egol
vasá
s, je
lölé
s, in
form
áció
k gy
űjté
se, k
iem
elés
e a
szöv
egbő
l és
rend
ezés
e tá
bláz
at se
gíts
égév
el.
Öná
lló g
yűjtő
- és k
utat
ómun
ka,
info
rmác
iók,
tapa
szta
lato
k re
ndsz
e-re
zése
és m
egos
ztás
a tá
bláz
at, á
bra
segí
tség
ével
, kül
önfé
le m
ódsz
erek
kel.
Olv
asot
t szö
veg
érte
lmez
ése,
sajá
t ál
lásp
ont k
iala
kítá
sa, é
rvel
és, k
onst
-ru
ktív
vita
, koo
perá
ció
külö
nböz
ő m
unka
form
ákba
n, m
ódsz
erek
kel.
Kre
atív
szöv
egal
kotá
s – ö
tletb
örze
, ep
ikus
szöv
egal
kotá
s pro
jekt
mun
ká-
val;
leírá
s, je
llem
rajz
, bel
ső h
ango
k,
kife
jleti
jósla
tok.
A fe
ldol
gozá
st el
indí
t-ha
tjuk
a m
unka
füze
t fel
-ad
atai
, ille
tve
a ta
nkön
yvi
proj
ektm
unka
felő
l (l.
az
órav
ázla
tokn
ál).
Fela
dato
k, m
ódsz
erek
, m
egol
dási
váz
lato
k:
43. o
ldal
irodalom 8 kk.indd 74 2010.10.11 12:21:52
75
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
50.
Kéte
s jöv
ő? –
az e
llen-
utóp
iaRa
y Br
adbu
ry: F
ahre
n-he
it 45
1 (r
észl
et)
Tk. 2
26–2
27.
Utó
pia,
elle
nutó
pia.
Az e
llenu
tópi
a vi
lág-
szem
léle
te, m
űfaj
i je
llem
zői.
Koro
khoz
köt
ődő
ismét
lődő
tém
ák,
kérd
ésfe
lvet
ések
m
eglá
tása
irod
alm
i m
űvek
ben.
Irod
alm
i és fi
lmsz
erep
lők
jelle
-m
ének
meg
ítélé
se, é
rvel
és a
sajá
t ál
lásp
ont m
elle
tt a s
zöve
g fe
lhas
z-ná
lásá
val.
Konfl
iktu
sforr
ások
(pl.
kultu
rális
, vi
lágl
átás
- és é
letfo
rmab
eli,
az
élet
korb
ól és
a sz
emély
iségb
ől
adód
ó kü
lönb
sége
k, ez
ekbő
l fak
a-dó
elle
ntét
ek) f
elfe
dezé
se, m
egfi-
gyel
ése k
ülön
féle
szöv
egek
ben.
Irod
alm
i műv
ekbe
n, fi
lmek
ben
meg
jele
nő em
beri
kapc
sola
tok,
cs
elek
edet
ek, é
rzel
mi v
iszon
yu-
láso
k, k
onfli
ktus
ok ö
ssze
tetts
é-gé
nek
felfo
gása
, ért
elm
ezés
e és
meg
vita
tása
.
Szöv
egol
vasá
s, in
form
áció
k gy
űjté
se,
kiem
elés
e a
szöv
egbő
l és r
ende
zése
áb
ra se
gíts
égév
el.
Gon
dolk
odás
i tér
kép,
kife
jleti
jós-
lato
k, je
llem
rajz
(ábr
a), ö
tletb
örze
, fik
tív tö
rtén
etvá
z kés
zíté
se k
ülön
bö-
ző m
unka
form
ákba
n, m
ódsz
erek
kel.
Öná
lló g
yűjtő
- és k
utat
ómun
ka,
info
rmác
iók,
tapa
szta
lato
k re
ndsz
e-re
zése
és m
egos
ztás
a kü
lönf
éle
mód
-sz
erek
kel.
A fe
ldol
gozá
s leh
et e
gy
már
kor
ábba
n el
indí
tott
proj
ekt f
olyt
atás
a (l.
Mo-
dern
idők
– E
llenu
tópi
ák
évsz
áda,
tk. 1
31. o
ldal
; l.
az ó
ravá
zlat
okná
l).A
tém
a sz
erte
ágaz
ó és
ig
en é
rdek
es le
het,
akár
eg
yes d
iáko
k, a
kár c
so-
port
ok sz
ámár
a. Il
yen
eset
ben
érde
mes
több
ór
át sz
ánni
rá, k
iteki
n-té
ssel
, más
műa
lkot
ások
be
voná
sáva
l kie
gész
íteni
. H
álás
tém
a le
het s
zakk
ö-ri,
tanó
rán
kívü
li m
unka
-vé
gzés
hez.
51.
Múl
t és j
övő
– a
fant
asy
Tolk
ien:
A G
yűrű
k U
ra
(rés
zlet
ek)
Tk. 2
28–2
30.
Mf.
109–
115.
A fa
ntas
y „m
űfaj
a”,
jelle
gzet
essé
gei.
Néh
ány
alap
vető
irod
alm
i tém
a és
mot
ívum
jele
ntés
ének
elem
-zé
se.
Az e
gyes
kom
pozí
ciós
elem
ek
közö
tti ö
ssze
függ
és, s
truk
turá
lis
kapc
sola
t fel
fede
zése
, vég
igkö
ve-
tése
film
ekbe
n, n
agyo
bb te
rjede
l-m
ű ep
ikai
műv
ekbe
n.
Szöv
egol
vasá
s, in
form
áció
k gy
űjté
se,
kiem
elés
e a
szöv
egbő
l és r
ende
zése
áb
ra se
gíts
égév
el.
Öná
lló g
yűjtő
- és k
utat
ómun
ka,
info
rmác
iók,
tapa
szta
lato
k re
ndsz
e-re
zése
és m
egos
ztás
a kü
lönf
éle
mód
-sz
erek
kel.
Jelle
mra
jz (s
zöve
g), t
örté
netv
áz k
é-sz
ítése
kül
önbö
ző m
unka
form
ákba
n,
mód
szer
ekke
l.O
lvas
ott s
zöve
g (k
ritik
a) é
rtel
me-
zése
, saj
át á
llásp
ont k
iala
kítá
sa,
érve
lés,
kons
truk
tív v
ita, k
oope
ráci
ó kü
lönb
öző
mun
kafo
rmák
ban,
mód
-sz
erek
kel.
A fe
ldol
gozá
st el
indí
t-ha
tjuk
a m
unka
füze
t fel
-ad
atai
, ille
tve
a ta
nkön
yvi
proj
ektm
unka
felő
l (l.
az
órav
ázla
tokn
ál).
irodalom 8 kk.indd 75 2010.10.11 12:21:52
76
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
52.
Öss
zefo
glal
ás
Tk. 2
31–2
33.
Mf.
109–
115.
A m
egsz
erze
tt is-
mer
etek
, meg
ismer
t fo
galm
ak a
lkal
maz
ása
egy
más
ik m
ű fe
ldol
-go
zása
vag
y ön
álló
pr
oduk
tum
létr
eho-
zása
sorá
n.
Az e
gyes
kom
pozí
ciós
elem
ek
közö
tti ö
ssze
függ
és, s
truk
turá
lis
kapc
sola
t fel
fede
zése
, vég
igkö
ve-
tése
film
ekbe
n, n
agyo
bb te
rjede
l-m
ű ep
ikai
műv
ekbe
n.
Info
rmác
iók,
ism
eret
ek re
ndsz
erez
é-se
dia
gram
segí
tség
ével
. Ö
nálló
gyű
jtő- é
s kut
atóm
unka
, in
form
áció
k, ta
pasz
tala
tok
rend
sze-
rezé
se é
s meg
oszt
ása
külö
nfél
e m
ód-
szer
ekke
l.Ko
oper
atív
csop
ortm
unka
/pro
jekt
-m
unka
, kül
önfé
le ö
nálló
pro
dukt
u-m
ok lé
treh
ozás
a (b
emut
ató,
tabl
ó,
leírá
s, ös
szeh
ason
lító
elem
zés,
kriti
-ka
stb.
).
A p
roje
ktet
célsz
erű
az
okta
tás f
olya
mat
ában
el
hely
ezve
, töb
b lé
pésb
en
meg
szer
vezn
i; eb
ben
az
eset
ben
a ta
nítá
si ór
át a
pr
oduk
tum
ok b
emut
atá-
sára
, ért
ékel
ésér
e fo
rdít-
hatju
k.Fe
lada
tok,
mód
szer
ek,
meg
oldá
si v
ázla
tok:
44.
ol
dal
Érté
kelé
s A
tanu
lók
órai
(egy
éni é
s cso
port
ban
nyúj
tott)
telje
sítm
énye
, a
tanu
lói p
rodu
ktum
ok (f
elad
atla
p,
szób
eli b
eszá
mol
ók, ö
nálló
, pár
os
vagy
csop
orto
s pro
dukt
umok
, kis-
előa
dáso
k, aj
ánlá
sok,
egy
éni p
ortfó
-lió
k st
b., i
lletv
e pr
ojek
tmun
ka).
Az é
rték
elés
öss
zeka
p-cs
olha
tó a
z öss
zefo
glal
ás
kapc
sán
létr
ejöt
t pro
duk-
tum
ok b
emut
atás
ával
, ér
téke
lésé
vel.
53.
Év v
égi ö
ssze
fogl
alás
A ta
név
sorá
n m
eg-
szer
zett
ismer
etek
, m
egism
ert f
ogal
mak
re
ndsz
erez
ése,
alka
l-m
azás
a; ö
nálló
pro
-du
ktum
létr
ehoz
ása
a
tané
v ta
nany
agáh
oz
kapc
soló
dóan
(pl.
port
fólió
).
A k
önyv
tár n
yom
tato
tt do
ku-
men
tum
aina
k (s
egéd
köny
v, ké
zikö
nyv,
ismer
ette
rjesz
tő
köny
v, fo
lyói
rat),
elek
tron
ikus
in
form
áció
hord
ozói
nak
felh
asz-
nálá
sáva
l egy
szer
űbb
tém
a ön
álló
va
gy cs
opor
tos f
eldo
lgoz
ása:
pr
oblé
maf
elve
tés,
forr
ásvá
lasz
tás
és -f
eldo
lgoz
ás se
gíts
égge
l, be
-sz
ámol
ó ké
szíté
se sz
óban
vag
y írá
sban
, hiv
atko
zás a
forr
ásra
az
idéz
és m
egfe
lelő
mód
jáva
l.
Egy
tém
a ön
álló
feld
olgo
zása
egy
éni
vagy
koo
pera
tív cs
opor
tmun
káva
l.A
z óra
fela
datá
t érd
emes
el
őre
kiad
ni, m
agát
a ta
-ní
tási
órát
inká
bb
a pr
oduk
tum
ok b
emu-
tatá
sára
ford
íthat
juk.
Ha
páro
knak
, cso
port
okna
k ad
unk
fela
dato
t, az
ér-
téke
lés s
zem
pont
jábó
l fo
ntos
az o
lyan
leos
ztás
a,
hogy
az e
gyén
i mun
ka
önm
agáb
an is
ért
ékel
he-
tő, á
tteki
nthe
tő le
gyen
.
irodalom 8 kk.indd 76 2010.10.11 12:21:52
77
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Óra
Tém
akör
, tan
anya
gFo
galm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s kép
essé
g-fe
jlesz
tési
célo
kA
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
, m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
54.
Érté
kelé
sÉv
vég
i fel
mér
ésA
tanu
lók
egés
z éve
s óra
i (eg
yéni
és
csop
ortb
an n
yújto
tt) te
ljesít
mén
ye,
a ta
nuló
i pro
dukt
umok
(fel
adat
lap,
sz
óbel
i bes
zám
olók
, öná
lló, p
áros
va
gy cs
opor
tos p
rodu
ktum
ok, k
is-el
őadá
sok,
aján
láso
k, e
gyén
i por
tfó-
liók
stb.
, ille
tve
proj
ektm
unka
).
A fe
lada
tlap
az Ir
odal
om
felad
atla
pokb
an ta
lálh
ató.
55.
Év v
égi s
zöve
gért
ésA
dol
goza
tban
meg
jele
níte
tt te
vé-
keny
sége
k:In
form
áció
k az
onos
ítása
és k
iker
e-sé
seLe
xika
i jel
enté
s ism
eret
e/ki
köve
tkez
-te
tése
Az a
nafo
rákh
oz é
s kat
afor
ákho
z ta
rtoz
ó an
tece
dens
ek m
egke
resé
se
(beh
atár
olás
a)N
em sz
ó sz
erin
ti je
lent
éssík
ok fe
lfe-
dezé
se, i
nter
pret
áció
jaA
mon
dat g
ram
mat
ikai
szer
keze
té-
ből a
dódó
jele
ntés
ek fe
lfede
zése
.
A fe
lada
tlap
az Ir
odal
om
felad
atla
pokb
an ta
lálh
ató.
irodalom 8 kk.indd 77 2010.10.11 12:21:52
78
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Útmutató a munkafüzet feladatainak megoldásáhozÉv eleji ismétlés
2. Képzeljétek el, hogy az iskolátok vetélkedőt hirdet nyolcadikosoknak! Az egyik feladat az irodalomhoz kapcsolódik. Válasszatok ki csoportonként az alábbi fogalmak közül egyet-egyet! Írjatok csoportmun-kában három kérdést róluk, majd tegyétek fel őket a másik csoportnak! Kerüljétek az egyszerű rákér-dezést! (pl.: Mi az óda?)műnem: – Mely műnem(ek)be sorolhatók a következő műfajok: regény, elbeszélő költemény, dal, elé-
gia, novella, mese, komédia? – Melyik műnemre jellemzőek a következő ismertetőjegyek: eseménysort, történetet mond
el; a cselekmény sűrítve, párbeszédes formában jelenik meg benne; a költői én önmaga lelki folyamatairól, gondolatairól szól, érzelmileg és hangulatilag telített módon?
– Formailag mi jellemzi az egyes műnemeket?epigramma: – Eredetileg milyen célból készültek az epigrammák?
– Hány részből áll az epigramma, és mi jellemzi az egyes részeket?– Mely epigrammákból idézünk: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”; „Szelle-
mem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!”? metafora: – A szóképek vagy a nyelvi alakzatok közé soroljuk a metaforát?
– Mi a különbség a teljes és a csonka (egyszerű) metafora között?– Min alapulhat a metaforában a két fogalom azonosítása?
óda: – Melyik műnembe sorolható az óda?– Mi jellemzi az óda műfaját?– Melyek A Reményhez című vers ódai vonásai?
3. Jelöld az idővonalon a következő eseményeket! (Csak a betűjelzést írd be!) a) Kölcsey Ferenc befejezi a Himnuszt. (1823-ban)b) Arany János megírja a Toldit. (1846-ban)c) Megjelenik A kőszívű ember fiai című Jókai-regény. (1869-ben)d) Arany János halálának éve. (1882-ben)
1820 1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 a) b) c) d)
Fűzz a feladatban meghatározott eseményekhez egy-egy megállapítást! Ez lehet olyan ismeret, ame-lyet tavaly tanultál vagy egyéb érdekesség is!
a) A vers 1823. január 22-én nyerte el a végső formáját. (Ekkor ünnepeljük A Magyar Kultúra Napját.)b) 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett, erre a felhívásra írta meg Arany János a Toldit. c) A regényt A hon című folyóirat folytatásokban közölte, majd könyv alakban is megjelent a mű még
ebben az évben.d) Budapesten halt meg, hatvanöt éves korában.
4. Idézzétek fel a verslábakról tanultakat! a) Írd a jelölések mellé a versláb nevét!
∪ – jambus – – spondeus – ∪ trocheus – ∪ ∪ daktilus ∪ ∪ pirrichius ∪ ∪ – anapesztus
irodalom 8 kk.indd 78 2010.10.11 12:21:52
79
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
b) Dolgozzatok csoportmunkában! Jelöljétek a rövid és a hosszú szótagokat a következő versrészletek-ben! Állapítsátok meg, és nevezzétek meg a verslábakat is! Írjátok a vonalra a szerző nevét és a mű címét!
daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus - ∪ ∪| - ∪ ∪| - - | - - | - ∪ ∪| - - „Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - ∪ ∪ | - ∪ ∪ | - | | - ∪ ∪ | - ∪ ∪ | - Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.”Kölcsey Ferenc: Husztspondeus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus - - | - ∪ ∪ | - - | - - | - ∪ ∪ | - -„Hajdann egy falubann, a Nyírenn-é, vagy az Erdő-spondeus daktilus spondeus spondeus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - - | - ∪ ∪| - || - - | - - | - ∪ ∪ | -Háton, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe…”Fazekas Mihály: Lúdas MatyiMegjegyzés: A határozott névelő hosszú és rövid is lehet. A sorvégi szünet a szótagot megnyújt-hatja.daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus - ∪ ∪|- ∪∪| - - | - - | - ∪ ∪ | - - „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,spondeus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - - | - ∪∪ | - || - ∪ ∪ | - ∪ ∪| - S most Pannónia is ontja a szép dalokat.daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus - ∪ ∪ | - - | - ∪ ∪| - - | - ∪ ∪| - - Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust. - ∪ ∪ | - ∪ ∪ | - || - ∪ ∪| - ∪ ∪ | - Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!”Janus Pannonius: Pannónia dicséretespondeus anapesztus anapestus anapestus - - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ - | - „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,spondeus anapestus anapestus anapestus - - |∪ ∪ - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ - | Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,jambus anapestus anapestus anapestus ∪ - | ∪ ∪ - | ∪ ∪ -|∪ ∪ - | -De látod amottan a téli világot?spondeus anapestus anapestus anapestus - - | ∪∪ - | ∪ ∪ - |∪ ∪ - |Már hó takará el a bérci tetőt.”Petőfi Sándor: Szeptember végén
irodalom 8 kk.indd 79 2010.10.11 12:21:53
80
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
5. Írd le, milyen rímfajtára ismersz a versekben! „Eldobtam egy gyufát, s legott a „Senki se látta, xHetyke lobogásba fogott, a csak magam csodáltam, aLábhegyre állt a kis nyulánk, b ott a víz partján xHegyes sipkájú sárga láng…” b még sokáig álltam.” a
Rímfajta: páros rím Rímfajta: félrím
„Gyász idők! – így kiált vádolván az eget, – a „A nap is velünk szalad, aLám csak egy rövid nap mennyit elveszteget: a Mint egy őrült, aki véli, bMa csak harminc arany jött bé a kasszába, b Hogy őt, összevissza tépni, bMégis kilencven pénzt adtam ki hiába.” b Űzi egy ördögcsapat.” a
Rímfajta: páros rím Rímfajta: ölelkező rím
„Ez a kislány selyemágyát a „Száll a felhő napnyugatról keletre, aMagasra vetette, b Gyönge rózsám, jutok-e még eszedbe? aBarna legény a kalapját a Nem jutok én soha többet eszedbe, aRajta felejtette.” b Más legényt zársz immár a kebeledbe.” a
Rímfajta: keresztrím Rímfajta: bokorrím
6. Idézzétek fel a költői kifejezőeszközökről tanultakat a példák segítségével! Adjatok róluk rövid foga-lommagyarázatot! Ismerjétek fel a hasonlatok és metaforák elemeit! Elevenítsétek fel a verseket, és mutassatok rá bennük a költői kifejezőeszközök szerepére!
Szóképek nyelvi alakzatokHasonlat Megszólítás
„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél…” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Becstelen teremtés, gyalázatos pára!” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Mint komor bikáé, olyan a járása…” (Arany János: Toldi)
„Óh, áldott természet!” (Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)
„Mint oldott kéve, széthull nemzetünk.” (Tompa Mihály: A gólyához)
„Jaj neked Iluska, szegény árva kislány!”(Petőfi Sándor: János vitéz)
Felkiáltás„Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott…”(Petőfi Sándor: A XIX. század költői)
„Kegyelem, kegyelem, nemes lelkű vitéz!” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág…”
(Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…)
„Itt az idő, most vagy soha!” (Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
Megszemélyesítés Kérdés
„A láng piros nyelve az ég felé szaladt…” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Vannak-e szüleid? Van-e feleséged? (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.” (Arany János: Toldi)
„Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba? Hírvirágot szedni gyöngyös koszorúba?”
(Arany János: Toldi)
irodalom 8 kk.indd 80 2010.10.11 12:21:53
81
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
„Elért az Ősz és súgott valamit…”(Ady Endre: Párisban járt az Ősz) Felsorolás
„Ott, hol a kis Túr siet beléje…” (Petőfi Sándor: A Tisza)
„Hánytak a nagy üstbe békát, patkányfejet,Akasztófa tövén nőtt füvet, virágot,
Macskafarkat, kigyót, emberkoponyákat.” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte…” (Petőfi Sándor: János vitéz)
„Adjon az Isten / szerencsét, szerelmet, forró / kemencét…” (Nagy László: Adjon az Isten)
Metafora ismétlés
„Felség, Valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz…”
(Arany János: A walesi bárdok)
„Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre.”
(Kőmíves Kelemenné)
„Pajkos gyermek a sors…” (Arany János: Toldi) párhuzam
„Kip-kop, zene az élet, muzsika, láng ég a fákon, a bokor zöld oltár.”
(Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek)
„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,Még zöldel a nyárfa az ablak előtt…”
(Petőfi Sándor: Szeptember végén)
„Én drágalátos palotám,Jó illatú, piros rózsám…”
(Balassi Bálint: Hogy Juliára talála, így köszöne neki)
„Elhull a virág, eliramlik az élet…” (Petőfi Sándor: Szeptember végén)
„Mikorra a patak vize tükörré lett…” (Petőfi Sándor: János vitéz) ellentét
„Vár állott, most kőhalom…” (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
7. Az elmúlt években megismert alkotások szereplői üzenetet küldtek nektek. Melyik mű szereplője írhatta a következő üzeneteket? Írd a nevüket a vonalra! a) A tervem nem sikerült. Az öcsém Budán lakik, én pedig Nagyfaluban gazdálkodom. Most egy életre
megfizetek a gonoszságaimért. Toldi György (Arany János: Toldi)
b) A kevés oroszlán hősiesen harcolt. A pogányok csúfosan elvonultak. Nem könnyű az élete a várkapi-tányoknak! Dobó István (Gárdonyi Géza: Egri csillagok)
c) Mindjárt Budán leszünk. Nehezen találtuk meg az utat. Egy paraszt segített. Laczfi nádor (Arany János: Toldi)
d) Ellopták a pénzes ládámat! El kell adnom a házaimat is. Úgy tervezem, pénzért fogom árusítani a levegőt. Zsugori uram (Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram)
irodalom 8 kk.indd 81 2010.10.11 12:21:53
82
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
8. Figyeld meg az alábbi képzeletbeli apróhirdetéseket, hirdetőtáblákat! Melyik felirat melyik műhöz ké-szülhetett? Írd a mű címét és a szerző nevét a táblák alá!
Fakó színű, fanyelű esernyőt vennék. nem leszek szűkmarkú!
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
FÉRFi keresztnevek pontos fordítását vállalom magyarról németre!
Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
Korlátok javítását vállalom rövid határidőre!
Mikszáth Kálmán: A korlátfa
jó hírű orvost keresek férjem gyógyítására nemesdombra.
Kölcsey Ferenc: Huszt
Ügyes kezű szűcsmester foltos báránybőröket keres.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Óvatosan közlekedjenek, rémalakot láttak a düledékeken!
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Ady endre
2. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat!a) Érmindszent, Nagyvárad, Zilah, Nagykároly, Debrecen
Nagyváradon nem járt iskolába Ady Endre, a többi helyen, Érmindszenten, Zilahon, Nagykároly-ban, Debrecenben a tanulmányait végezte.
b) Versek, Március 20. Új versek, Vér és arany, A halottak élén, Az utolsó hajókA Március 20. az egyik verse Adynak, a többi pedig a verseskötetei.
c) Budapesti Napló, Debrecen, Nagyváradi Napló, Szabadság, NyugatA Nyugat irodalmi-művészeti folyóirat volt, a többi pedig politikai mondanivalót, napi híreket is megfogalmazó lap.
irodalom 8 kk.indd 82 2010.10.11 12:21:53
83
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
2. Ki vagyok én? Ki vagy mi írhatta a következő sorokat?a) Erdélyi település vagyok, egyik leghíresebb lakóm Ady Endre volt. A háború rémisztő árnyéka azon-
ban már hatással volt a költő és ifjú felesége mindennapjaira. Nem is maradtak itt sokáig, Budapestre költöztek.Csucsa
b) Édesapám gazdag ember volt, de miután vagyona egy részét elvesztette a tőzsdén, nem szerelmem-hez, hanem egy cégfestő kisiparos fiához mentem feleségül. Szerettem a társasági életet, a környeze-tem szerint okos, művelt asszony voltam. 1903. szeptember 6-án ismerkedtem meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvastam. Kapcsolatunk közel kilenc évig tartott. Végső szakításunkat a hozzám írt verse, az Elbocsátó szép üzenet jelentette. A vers mélyen lesújtott, utána sohasem láttam viszont Adyt.Diósy Ödönné Brüll Adél
c) Egy új korszakot nyitottam a magyar irodalom történetében. Szerzőm erős kritikát kapott miattam. Nem csodálom, hisz verseim merész hangvételűek, ostorozóak, bírálóak. Az irodalomtörténészek szerint új értékrend, új kifejezésmód született 1906-ban, velem kezdődött el a modern magyar köl-tészet időszámítása. Új versek kötet
Hitvallás és küldetéstudat
1. Töltsd ki a Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű vers elemzéséhez készült táblázatot! Írd be a megfelelő helyre a következő szavakat, kifejezéseket is: forradalmi dal; dacos; ősmagyar dal–új dal; kétféle ritmusú; ellentétek; félrím, x a x a!
Keletkezése: 1905-ben, Budapesten, első párizsi útja után.
Műfaja: forradalmi dal Hangneme: gyújtó, dacos, kihívó
Szerkezete-gondolatmenete: 1–3. versszak: A honfoglalással kapcsolatos képek és szavak élesen szemben állnak a honfoglalás utánival. A költőre a pogányok elszántsága jellemző, a halált is vállalja.4. versszak: Az új dal mindezek ellenére győzedelmesen felhangzik, amely már a 20. századé.
Költői kifejezőeszközök: pl. Verecke-Dévény, régi-új, a) ellentétek, ősmagyar dal-új dal metaforák: „b) Góg és Magóg fia vagyok én”, „Legyek az új, az énekes Vazul”költői kérdések: c) „Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?”, „Szabad-e Dévénynél betörnöm /
Új időknek új dalaival?”
Verselése: kétféle ritmusú
Rím- és ritmusképlete: eltérő szótagszámú sorok (8-9-10-11), félrím, x a x a
Értelmezése: a nemzeti múlt vállalása és a haladás sürgetése; új költői program meghirdetése
irodalom 8 kk.indd 83 2010.10.11 12:21:53
84
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Látomásszerű tájversek
2. A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az ugar, az elmaradott, félfeudális Magyarország me-tonímiájává vált. A névátvitel alapja ebben az esetben a térbeli érintkezés. Olvasd el és magyarázd meg a következő metonímiákat: állapítsd meg, hogy térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok-okozati kapcsolaton alapszanak-e!a) „Jöjjön az udvar! apraja, nagyja...
Jöjjön elő Bárc, a falu, mind!” (Arany János: Tetemre hívás) térbeli érintkezés (A falu jelentése itt: a falu népe.) b) „Elővett a zsebéből egy portorikót, s menet közben megropogtatta…” (Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött) anyagbeli érintkezésc) „az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.” (Radnóti Miklós: Töredék) térbeli érintkezés (Az ország jelentése itt: az ország népe.) d) itták a mámort: ok-okozati kapcsolat e) alszik a város (köznyelvi): térbeli érintkezés (A város jelentése itt: a város népe.) f) századunk felfedezései (köznyelvi): időbeli érintkezésg) nincs egy vasa sem (köznyelvi): anyagbeli érintkezésh) asztalt bont (köznyelvi): térbeli érintkezés
Móricz zsigmond: Légy jó mindhalálig
1–3. fejezet2. Dolgozzatok párosával! Összekeveredtek az olvasott fejezetekhez kapcsolódó események és regénybeli
mondatok. Tegyetek rendet köztük! Írjátok a megfelelő helyre a betűjeleket!Első fejezet a) e)
Második fejezet b) d) f) g)
Harmadik fejezet c) h)
a) „Mongyad csak, van festéked? – kérdezte Böszörményi.” b) Nagy úr felajánlotta Nyilasnak, hogy vállalja el helyette a felolvasást Pósalaky úrnál, a vak öregúrnál. c) „Ez is bosszantotta a kis Nyilast: az én szobám!... Mér az ő szobája? Ő építette?”d) Böszörményi bicskáját Misi elrejtette ládája titkos fiókjába. e) „Hát ez a könyv nem az volt, aminek ő gondolta, nem a Csokonai versei voltak benne, hanem valami
fecsegés az életéről.”f) „Két krajcárt kellett fizetni a pedellusnak minden levélért, s előre kikészítette a markába, mikor bement
a nagy pedellusi szobába.”g) Misi pakkot kap otthonról, de a szobatársai felfalják még a benne lévő cipőkenőcsöt is.h) „Te, Nyilas, azt mondta a mamám, hogy ma szombat van, hívjalak meg: gyere el hozzánk.”
irodalom 8 kk.indd 84 2010.10.11 12:21:53
85
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
4–6. fejezet1. Tedd igazzá a mondatokat! Húzd át bennük a helytelen szavakat!
a) Misi számára sok pénz volt a felolvasással és tanítással szerzett havi öt/tíz forint.b) Misi édesapja ács/asztalos volt, a család nagyon szegényen élt, Misiék öten/hatan voltak testvérek.c) A Doroghy család egyetlen reménye a lusta Sanyi volt, akitől édesapja és három/két nővére azt várta,
hogy visszaszerezze a család dicsőségét.d) Misi ellátogatott régi szállásadójukhoz, Törökékhez/Szakácsékhoz, akiknek eldicsekedett azzal, hogy
már tanítványa is van.
2. Ki mondja, kinek mondja a következő szavakat? Fogalmazd meg, milyen módon (hangszín, hangerő, tempó) szólalnak meg a szereplők, majd „szólaltassátok” is meg a mondatokat, és adjátok elő a jelene-teket! Válasszatok szereplőket, készítsetek mozgástervet!„– No, ipse – mondta fojtottan – széna-e vagy szalma?”Török János mondja Nyilas Misinek „– Fúj, disznóláb…, s Viola még malacot akar venni, hát itt van ez!”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak„– Azt mondta, tessék neki megizenni, hogy szívesen?... Vagy sehogyse?...”Nyilas Misi mondja Doroghy Bellának„– Ez az egész?... Hát te olyan szamár vagy, hogy még azt se bírod megtanulni …”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak„– Nízze csak, mondok egyet…, tegyük meg. Isten neki, legfeljebb oda lesz egy hatos. Ott van az asztal sarkán egy ezüst hatos, írja le ezeket a számokat, hónap mennyen el a nagytrafikba, osztán tegye meg lutrira. Ha nyerünk, fele a magáé. Hadd legyünk gazdag emberek. Hogy is mondta maga: nagyurak! Nagyurak!”Pósalaky úr mondja Nyilas Misinek
7–9. fejezet2. Dolgozzatok csoportmunkában! Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöljétek i vagy H betűvel!
I Misi földrajzórán a feleléskor csak egyetlen szót tudott kimondani: Neanderthal nevét, ahol a híres őskori leleteket találták. Mégis jó jegyet, egyest kapott a feleletére Názó tanár úrtól.
I Szüts Istók, a tornatanár majdnem megütötte Misit az órán, mert nem tudta átugrani a bakot.
I Orczy és Gimesi rájött, mi lehet Misi baja: ellopták tőle a reskontót, pedig kihúzták a számait.
I Misi Orczyval és Gimesivel titkos szövetséget kötött, a lutristák alapszabályzatát is megfogalmaz-ták.
H Doroghy Sanyit kedden és szombaton tanítja Misi latinra és számtanra.
Feladatok a regény egészére vonatkozóan2. Misi ismerősei évekkel később így emlékeztek vissza a debreceni kisdiákra. Írd le, kik lehettek a meg-
szólalók!
a) Egyszer meghívtam a lakásunkba, a Kossuth utcába. Elárulta anyukámnak, hogy egy fiú földhöz vá-gott. Kicsit illetlenül és idegesen viselkedett, láttam, hogy kényelmetlenül érzi magát. Orczy Vilmos
irodalom 8 kk.indd 85 2010.10.11 12:21:53
86
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
b) Már nem kínzom a legyeket, talán benőtt a fejem lágya. Latinból és számtanból annyit tudok, ameny-nyit megtanított nekem. Most Pesten tanulok, talán tényleg visszaszerezhetem családom tekintélyét. Bizony elkelne néha a régi tanítóm segítsége. → Doroghy Sanyi
c) A látásom semmit nem javult. Sajnálom, hogy nem jön többet, jól olvasott a fiú. Már elfáradtam, hagy-junk holnapra is a beszédből! → Pósalaky úr
d) Azóta sem találom a késemet. Talán ő tette el? Nem hiszem, jószívű és becsületes volt. → Böszörményie) Szóltak? Mit akarnak?... Neanderthalt … azt is tudta. Eszes gyerek volt. Neanderthaltot is tudta. Mi
van vele? → Názó tanár úr (földrajztanár)
Tamási áron: ábel a rengetegben
Feladatok a regény egészére vonatkozóan1. A regény mely szereplőire ismersz a következő sorokban? Fűzz kiegészítést a szereplők jelleméhez,
emeld ki, változtak-e a történet során! Említs közülük rokonszenves és ellenszenves alakokat! (Válasz-tásodat cselekedeteikkel is indokold meg!)a) „A haja mind el akart futni a fejéről, az arca maszatos volt, s olyan a csuhája is végig, mintha három
nagy vizes fát is megpucolt volna véle. Hervatag volt, és erősen kornyadozott.” → Márkusb) „… olyan szeplős volt, mint amilyen sűrű csillagos szép őszi éjjeleken az ég.” → a pénztárosc) „Elég magos, pecsenyés ember volt, térdben buggyos nadrággal s rézlikú cipőkkel; a fején lapos sapkával
s az oldalán bőrtáskával…Olyan szaga volt, mint a pipereszappannak, s mindegyre vonogatta a száját.” → a szeredai bank igazgatója
d) „… egy alakot pillantottam meg … törpe alak … Kunkori bocskorával játékosan porozta a havat, mi-közben egy nagy bottal biztatta magát. A két kezén posztóból való sutu-kesztyű volt; a fejében irdatlan nagy sapka, a bajuszán pedig s a szemöldökén téli virágok.” → Ábel édesapja
e) „Sapka nélkül volt, megborzadt hajjal és vérmes szemekkel. … testileg is … eluralkodó és készre fejlő-dött ember.” → Surgyelán
2. Fejtsd meg a totót! Karikázd be a helyes válasz jelét!1. Mi volt Ábel édesapjának a foglalkozása?
1. erdőpásztor 2. favágó x. ács
2. Hogyan nevezték el a házban talált kutyát?1. Hegyesnek 2. Bolhának x. Szultánnak
3. Mitől halt meg Ábel „elődje”, a borzsovai vénember?1. betegségtől 2. a vénségtől x. a rossz gombától
4. Dávid Pali bácsi bizony sok ingyen fuvart kicsalt Ábeltől. Mivel „fizetett” a fáért?1. pénzzel 2. könyvvel x. élelemmel
5. Mi a vaskörte vagy vastök?1. állat 2. ritka gyümölcs x. bomba
6. Milyen bűnt követett el Fuszulán? 1. embert ölt 2. verekedett x. lopott, hamisított
irodalom 8 kk.indd 86 2010.10.11 12:21:53
87
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
7. Hogyan került a dögevő sas Ábel szállására?1. a macska fogta meg 2. Ábel hozta magával x. Surgyelán lötte le
8. Hogyan szökött meg Fuszulán az igazgatótól?1. megrúgta a gőzbillentyűt 2. leütötte az igazgatót x. mások szabadították ki
9. Hová temették Márkust?1. a nagy odvas fa alá 2. a két sír mellé x. Csíkcsicsóba
10. Ki vezette jó útra Surgyelánt és Fuszulánt?1. Márkus 2. Ábel édesapja x. az igazgató
11. Ki mondta Ábelnek a következő szavakat? „Gyere már közelebb, te kölyök!”1. az igazgató 2. Surgyelán x. pénztáros
12. Mi ellen készítette Ábel a balzsamírt?1. köhögés ellen 2. szeplő ellen x. láz ellen
13. Melyik évszakban kezdődik a regény cselekménye?1. télen 2. ősszel x. tavasszal
13 + 1. Mit fogadott meg Ábel az édesanyja sírjánál?1. Amerikába megy 2. erdőpásztor marad x. a szegények zászlaját hordozza
józsef Attila
9. József Attila hat versének a címét rejtettük el a betűtáblán. Jegyezd le a címeket, és írj mindegyik vers-ről egy-egy lényeges információt! – Amiért nekem tetszett/nem tetszett…– Amit lényegesnek tartok róla…– Amiért ajánlanám/nem ajánlanám…
B Á L A T Y R I N G A T Ó A P OK Ö T I V A L Á R L N K J H G FA Z Ú K K M M G A Z Y É Y C A IW E R T Z U I O B O Á Ő Ú M E RC S A A T A K A M A M A E M B ER U Z T I S Z T A S Z Í V V E LS S Z Ü L E T É S N A P O M R AE V E K E T E G J L E V E G Ő T!
1. RingatóPl.: A vers szerelmi dal, amelyet a népdalokhoz hasonlóan természeti kép vezet be.A költő a versben tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével.
2. MamaPl.: A költemény kései bocsánatot kérő vers a szeretett édesanya ellen elkövetett vétségek miatt.A versben az apró, törékeny asszony mitikus figurává magasztosul a lírai én képzeletében.
irodalom 8 kk.indd 87 2010.10.11 12:21:53
88
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
3. Tiszta szívvelPl.: A Szeged című lapban jelent meg a vers.A szegedi egyetem nyelvészprofesszora, Horger Antal e verse miatt tanácsolta el József Attilát a tanári pályától.
4. SzületésnapomraPl.: A vers József Attila halála évében, 1937-ben keletkezett játékos önvallomás.A költemény megírásakor a költő már súlyosan beteg, ezért költeményének hangja is egyre komo-rabb, elkeseredettebb.
5. Levegőt!Pl.: A vers bátor hangú vádbeszéd a jogtalanság ellen. A költeményben többször ismétlődik a gyermek motívum.
6. AnyámPl.: A mű a „proletáranya” mítoszát teremtette meg.A vers az édesanyára emlékező, az ő hiányát hangsúlyozó „kései sirató”.
megoldókulcs a feladatlapokhozÉv eleji szövegértés
A nYuGAT
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. Kéthetenkénti periodicitás1 jellemezte, gyakran jelentek meg összevont számok is.
Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Az eredeti kiadásból a teljes sorozat csak néhány helyen található meg, de 2000-től digitalizál-va hozzáférhető mindenki számára.
Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigo- nizmusba2 süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesü-lésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még az I. világháborút is túlélte.
Az avantgárd3 mozgalmaktól azonban igyekezett távol tartani magát, ezt az irányzatot Kassák Lajos A Tett (1915–16) és a Ma (1916–25) című lapjai képviselték.
A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális élettel büszkélkedhetett. A népnemzeti iskola törekvései nem voltak egyeduralkodóak, Vajda János és Reviczky Gyula költészete Ady szimboliz-musa felé mutat. Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan (1908) kiadták Nagyváradon A Holnap című antológiát4 is. Ezek közvetlen előzményei voltak a Nyugatnak.
Az alapításról Fenyő Miksa ezt írja később: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal Kávéházban Osvát
1 periodicitás: időszakosság, szakaszosság2 epigonizmus: olyan irányzat, magatartás, amely valamely korábbi mintát szolgai módon utánoz 3 avantgárd: művészeti mozgalom, eredeti jelentése: előörs4 antológia: versgyűjtemény, szemelvénygyűjtemény
irodalom 8 kk.indd 88 2010.10.11 12:21:53
89
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak.”
Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anya-giakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus al-kotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel.
A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság5 bukásáig, a harmadik a '20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni.
(A Wikipédia nyomán)
1. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a Nyugat folyóiratra jellemzőek!A 20. század második felének nagyhatású folyóirata volt. Magas példányszámú, meghatározó lap volt. Az eredeti kiadás nem férhető sok helyen hozzá. 2010-től digitalizálva már elérhető a folyóirat mindenki számára. A Nyugat előzmények nélkül emelte a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Az első szám – a címlapján feltüntetett évszám ellenére – nem 1907 karácsonyán jelent meg, hanem 1908. január 1-jén.
Megjegyzés: azért is adunk pontot, ha helyesen nem húzta alá az állítást. Összesen 6 pont.
2. Keresd ki a szövegből és foglald táblázatba, mettől meddig tartottak a Nyugat történetének korszakai!
Korszak időszak
1. korszak 1908. január 1-től (vagy 1907 karácsonyától) az I. világháború kezdetéig (1914-ig).
2. korszak Az I. világháború kezdetétől (1914-től) a Tanácsköztársaság bukásáig (1919-ig).
3. korszak Az 1920-as években. (Vagy a Tanácsköztársaság bukásától kezdve az 1920-as években.)
4. korszak Babits főszerkesztősége idején, 1941. augusztus 1-ig.Minden korszak 2-2 pont, összesen 8 pont.
3. Húzd alá a szövegben azoknak a folyóiratoknak a nevét, amelyek az avantgárd mozgalmakat képvisel-ték!
Mindkét aláhúzás 1-1 pont, összesen 2 pont.4. Válaszolj a következő kérdésekre!
a) Melyik három „pillérre” épült a Nyugat induló programja? Az induló program Ady magyarságára, osvát minőségkultuszára és ignotus alkotói szabadság-fogalmára épült.
A válasz 6 pontot ér.
5 Tanácsköztársaság: olyan államforma, amelyben a hatalmat a tanácsok gyakorolják. Hazánk államformája volt 1919. már - cius 21-étől 1919. augusztus 1-jéig.
irodalom 8 kk.indd 89 2010.10.11 12:21:53
90
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
b) Miért ütközött ellenállásba a folyóirat a konzervatívok részéről? A konzervatívok nemzeti veszedelmet láttak benne.
A válasz 1 pontot ér.c) Mely alkotások voltak a Nyugat közvetlen előzményei? Jegyezd le a megjelenésük évét is!
Ady endre Új versek című kötete (1906), A Holnap című antológia (1908). A válasz 4 pontot ér.
d) Melyik nemzedékhez tartozott Móricz Zsigmond? Az első nemzedékhez.A válasz 1 pontot ér.
e) Ki biztosította az anyagiakat a lap számára? (teljes név) Hatvany LajosA válasz 1 pontot ér.
Összesen a feladatra 13 pont adható.
5. Adj más címet a szövegnek!Sokféle megoldás elfogadható (pl. Egy folyóirat születése), a jó címadás 2 pont.
Összesen: 31 pont
Év eleji felmérés
1. Magyarázd meg a következő fogalmakat, majd Petőfi Sándor versei közül írj mindegyikre egy-egy példát!rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükröző, szaggatott szerkezetű és gondolatmenetű, egyenetlen rit-
musú lírai költemény.Cím: Egy gondolat bánt engemet…
elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő, bánatos hangulatú lírai költemény. Cím: Szeptember végén
óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejező lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, az istenekhez vagy Istenhez szóló költemény.Cím: Reszket a bokor, mert…
Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pontot ér.Minden meghatározás 3-3 pont, minden cím 1-1 pont, összesen 12 pont.
2. Tedd időrendbe számozással az eseményeket!4. Jókai Mór megírja A kőszívű ember fiai című regényét. 1. Janus Pannonius halála.3. Petőfi megírja a Nemzeti dalt.2. Balassi Bálint születése.
Összesen 4 pont adható.
3. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert műveknek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj két-két mondatot a művekről!EEINMZTADL: Nemzeti dal Értelemszerűen a bemutatás.AÉAIÁÁNHBRNY: A néhai bárányHEZMÉNYARE: A Reményhez
Minden meghatározás 2-2 pont, minden cím 1-1 pont, összesen 9 pont.
irodalom 8 kk.indd 90 2010.10.11 12:21:54
91
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
4. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!„Vár állott, most kőhalom…” ellentét„Elhull a virág, eliramlik az élet...” párhuzam„Én drágalátos palotám…” metafora (megszólítás)„Lassan hervadni el, mint a virág,Amelyen titkos féreg foga rág…” hasonlat
Minden meghatározás 1-1 pont, a harmadikra pluszpont adható.Összesen 4 (+1) pont adható.
5. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerző, mi a mű címe?„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!” szerző: janus pannonius cím: Pannónia dicsérete
„Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,Fejfámra sötét lobogóul akaszd,Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt…” szerző: petőfi Sándor cím: Szeptember végén
„És annyi balszerencse közt,Oly sok viszály után,Megfogyva bár, de törve nem,Él nemzet e hazán.” szerző: Vörösmarty Mihály cím: SzózatMinden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont. Szerző, cím 1-1 pont. Összesen 15 pont adható.
6. Melyik szereplő, mű stb. írhatta a következő játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kap-csolódó írót, költőt is!
a) A 19. század közepén keletkeztem, egy őszi hónapban. Petőfi Sándor hitvesi költészetének egyik szép verse vagyok. A koltói kastély általam örökre bevonult az irodalomtörténetbe. Szeptember végén – petőfi Sándor
b) Híres vagyok nagy fösvénységemről. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még a levegőt is. Zsugori uram – Csokonai Vitéz Mihály
c) Nemzetközileg elismert regény vagyok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Roosevelt elnök is találkozni kívánt írómmal. Mesébe illő cselekményem két szál összekapcsolódására épül. Szent Péter esernyője – Mikszáth Kálmán
Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 6 pont.Összesen: 50 pont
irodalom 8 kk.indd 91 2010.10.11 12:21:54
92
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
„Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – 1. (Ady endre, Móricz zsigmond)
1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Ady Endre életéhez a következő szavak, kifejezések! (Mindegyik-hez legalább két-két információt jegyezz le!)
Debrecen: Itt tanult egy ideig a jogakadémián, majd a Debrecen című lapnál vállalt állást. Nyugat: A Nyugat első nemzedékének a képviselője volt. A folyóirat enyhítette a költő elszigeteltségét. Az utolsó hajók: Ady utolsó verseskötete, amely halála után, 1923-ban jelent meg. Boncza Berta: 1911-től levelezett a diáklánnyal, aki 1915-ben a költő felesége lett. A hozzá fűződő szerelem óvó, biztonságot adó menedék volt Ady számára a halállal szemben. „Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?” A Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű versének híres sora. A nagyvilágot megjárt, Párizsból hazatérő költő ebben a versben összegzi nemzetszemléletét.
Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók.Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont.
2. Írj a megadott verstípusokhoz egy-egy példát Ady Endre költeményei közül! Mindegyik versről jegyezz le 3-3 jellemzőt! (Gondolhatsz a műfaji jellemzőkre, elméleti ismeretre és tartalmi sajátosságokra is.)
Verstípus A vers címe – jellemzőkHitvallás és küldetéstudat Cím: Góg és Magóg fia vagyok én, Sem utódja, sem boldog őse,
Az Értől az OceánigJellemzők: Értelemszerűen
Látomásszerű tájversek Cím: A magyar UgaronJellemzők: Értelemszerűen
Élet-halál versek Cím: Párisban járt az ŐszJellemzők: Értelemszerűen
Szerelmes versek Cím: Lédával a bálban, Őrizem a szemed Jellemzők: Értelemszerűen.
Forradalmi versek Cím: Dózsa György unokája, A Tűz csiholójaJellemzők: Értelemszerűen
Magyarság-versek Cím: A föl-földobott kőJellemzők: Értelemszerűen
Összesen 24 pont adható.
3. A következő kérdések Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényére vonatkoznak. a) Mikor játszódik, és mennyi időt ölel fel a regény története?
1892-ben játszódik, közel egy hónap történéseiről szól.A válasz 2 pontot ér.
b) Ki mondja, kinek mondja a következő szavakat? „– No, ipse – mondta fojtottan – széna-e vagy szalma?”Török János mondja Nyilas Misinek
„– Ez az egész?... Hát te olyan szamár vagy, hogy még azt se bírod megtanulni …”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak
irodalom 8 kk.indd 92 2010.10.11 12:21:54
93
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
„– Fúj, disznóláb …, s Viola még malacot akar venni, hát itt van ez!”Doroghy Bella mondja Doroghy Sanyinak
„– Azt mondta, tessék neki megizenni, hogy szívesen?... Vagy sehogyse?...”Nyilas Misi mondja Doroghy Bellának
Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 8 pont.
c) Döntsd el, igazak (I) vagy hamisak (H) az állítások!A regény kezdetén Misi másodikos, tizenegy esztendős kisdiák volt. IBöszörményi bicskáját Misi csente el, félelmében azonban nem merte megtartani. IOrczyéknál Misi jól érezte magát, a lányok megjelenése sem feszélyezte. HDoroghyék családján keresztül az író a lecsúszott dzsentrik életét mutatja be. IDoroghy Bellát Török János szöktette meg, vonattal utaztak el. I
A válasz 5 pontot ér.
d) Válaszd ki a regény egyik szerkezeti elemét (pl. expozíció), és írj róla három-négy mondatos ismer-tetőt!Pl. Expozíció: a regény 1–3. fejezete. Nyilas Misi körülményeivel, személyiségével, a kollégiumi élet-
tel, tanulótársaival és tanáraival ismerkedünk meg. Néhány jelentős esemény az expozícióból: Misi pakkot kap otthonról, de szobatársai felbontják, és megeszik azt.Misi ellopja Böszörményi bicskáját, de nem meri megtartani, ezért elrejti.Felolvasást vállal Pósalaky úrnál, a vak öregúrnál, s így keresetre tesz szert.Meglátogatja Orczyt, gazdag barátját, akiknél azonban nem érzi jól magát.Pl. Tetőpont: a regény 11. fejezete, a fegyelmi tárgyalás, melyen négy fő kérdést tárgyaltak. Elő-
ször Pósalaky úrról és a reskontóról, majd Török Jánosról kérdezték. Megvádolták, hogy ő is részt vett az ötödik osztályban tartott tivornyákon, és tanárokat gyalázó nótákat énekelt. Majd azzal vádolták, hogy pénzeket küldözget.
A kisdiák teljes értetlenséggel és rosszhiszeműséggel találkozott.Pl. Megoldás: Misi nagybátyja, Isaák Géza közreműködésével tisztázódnak a félreértések, a ta-
nári törvényszék felmenti a kisdiákot a vádak alól. De Misi elhatározása már megmásíthatat-lan: elmegy Debrecenből, és másutt akarja szolgálni a legnemesebb eszméket.
A válasz 4 pontot ér.A 3. feladat összesen 19 pontot ér.
Összesen: 53 pont
irodalom 8 kk.indd 93 2010.10.11 12:21:54
94
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
„Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – 2. (Babits Mihály, juhász Gyu-la, Kosztolányi Dezső, Tóth árpád, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula)
1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó művek, helyszínek, személyek, motívumok, események, tár-gyak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelő helyére! 1. Magyar táj, magyar ecsettel, 2. Édes Anna, 3. Milyen volt…, 4. Szabadka, 5. Szeged, 6. Körúti hajnal, 7. Curriculum vitae, 8. Sárvári Anna, 9. a klasszikus (görög–római) kultúra nagy tisz-telete, 10. Debrecen, 11. Messze… messze…, 12. Jókai és Mikszáth hagyományát folytatta, 13. az irodal-mi karikatúra mestere, 14. Hazám!, 15. 1883–1937, 16. József Attila atyai jóbarátja
Alkotó Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mű, kifejezés
Babits Mihály 7., 9., 11., 14.
Juhász Gyula 1., 3., 5., 8., 15., 16.
Kosztolányi Dezső 2., 4.
Tóth Árpád 6., 10.
Karinthy Frigyes 13.
Krúdy Gyula 12.
Az 1. feladat 16 pontot ér.
2. Mely költeményekre jellemzőek a következő megállapítások? Nevezd meg az alkotót és a mű címét! Írj legalább még egy-egy ismertetőjegyet a versről!a) A vers egyfajta számvetés, amelyben a lírai én koncentrikus körök mentén jut el a világegyetemkép-
hez.Költő: Babits Mihály Cím: Hazám!Ismertetőjegy: Pl.: A vers megírását az 1920-ban megkötött, Magyarországra nézve súlyos követ-kezményekkel járó trianoni békeszerződés inspirálta.
b) Az elégiában a szerelem elmúlásának mély fájdalma vonul végig. A természet képei segítenek elő-hívni a szeretett nő alakját a költő emlékezetébe. Költő: Juhász Gyula Cím: Milyen volt…Ismertetőjegy: Pl.: Anna alakja tünékeny, s a költőben is már csak egyre halványuló emlékképek-ben él tovább múzsája.
c) Versszakjai állóképszerűek, az igék hiánya, a névszók gyakorisága szinte kiiktatja a versből a moz-gást. Költő: Babits Mihály Cím: Messze… messze…Ismertetőjegy: Kilenc versszakában nyolc ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű jellemzése rajzolódik ki.
Minden költő és cím 1-1 pont, az ismertetőjegy 2-2 pont, összesen 12 pont.
irodalom 8 kk.indd 94 2010.10.11 12:21:54
95
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
3. Kösd össze az idézetet a költői kifejezőeszközzel! „Bús donna barna balkonon alliterációmereng a bíbor alkonyon.”„Angolhon. Hidak és ködök. felsorolásSok kormos kémény füstölög.”„Lelkem madár, tág egek lakója…” áthajlás„Cégérek, kancsók, ó kutak, metaforahízott polgárok, szűk utak”.„A szürke fűzfák egyre komorabban megszemélyesítésGuggolnak a bús víz holt ága mellett.”
Minden jó párosítás 1-1 pont, az első és az utolsó esetén pluszpont adható.Összesen 5 (+2) pont adható.
4. Válaszd ki Karinthy Frigyes egyik művét, és mutasd be azt egy hetedikes iskolatársadnak hat-nyolc mondatban!
Értelemszerűen.
A válasz 8 pontot ér.Összesen: 41 pont
„Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet” – 3. (Tamási áron, józsef Attila, Radnóti Miklós)
1. Válassz ki egy szereplőt Tamási Áron megismert műveiből, és írj róla négy-hat mondatos szócikket a Ki kicsoda az irodalmi művekben? című kislexikon számára!
Értelemszerűen.A válasz 6 pontot ér.
2. Töltsd ki a József Attila életéhez készült vázlatot további adatokkal, információkkal! (Mindegyik pont-hoz legalább két információt írj!)Születése ideje és helye: 1905. április 11., Budapest.Szülei: Pőcze Borbála, édesapja József Áron, szappanfőző munkás.Iskolái: Makón járt gimnáziumba, majd Budapesten érettségizett. 1924 őszén beiratkozott a szege-di egyetem magyar–francia–filozófia szakára. Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nyelvész- professzora, Horger Antal eltanácsolta a tanári pályáról. Bécsben folytatta tanulmányait. 1926-ban Hatvany Lajos támogatásával került ki Párizsba, a Sorbonne-ra.Gyermekkorának meghatározó emlékei: édesapja 1908-ban elhagyta a családját, ezért édesanyja embertelen önkizsákmányolással tartotta el az övéit. Sokat nélkülöztek.
– Ötévesen Öcsödre került nevelőszülőkhöz, még a nevét is megkérdőjelezték, Pistának szólították. – Tizennégy éves volt, amikor meghalt az édesanyja. Egész életében, még a párkapcsolataiban is
elveszett édesanyját kereste. Irodalmi munkássága (pl. indulás, pártfogó, állomások, művek, kötetek): Tizenegy évesen írta első versét, címe: Kedves Jocó!
– Juhász Gyula segítségével jelent meg első verseskötete a Szépség koldusa címmel. – Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták a tanári pályáról. – Verseskötetei: Szépség koldusa; Nem én kiáltok; Nincsen apám, se anyám; Döntsd a tőkét, ne
siránkozz; Külvárosi éj; Medvetánc; Nagyon fáj.
irodalom 8 kk.indd 95 2010.10.11 12:21:54
96
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
– 1936-ban Szép Szó címmel irodalmi folyóiratot szerkesztett.Magánélet (pl. szerelmek): Szerelmi kapcsolatai nem tartottak sokáig, érzelmei is alig találtak vi-szonzásra. 1930-ban megismerkedett Szántó Judittal, akivel hat évig élettársi kapcsolatban élt.
A válasz 12 pontot ér.
3. A következő megállapítások Radnóti Miklós életére, munkásságára vonatkoznak. Döntsd el, igazak-e (I) vagy hamisak (H)! A hamis adatokat húzd alá, és javítsd föléírással!
1909.Budapesten született, 1919. május 5-én. Születése édesanyja és ikertestvére életébe került. HAz avantgárd költőkkel, köztük Kassák Lajos alkotásaival való megismerkedése nagy hatással volt Radnóti stílusának alakulására. I1940-ben vitték először munkaszolgálatra, majd a következő évek során többször is. I1944. november 9-én a Győrhöz közeli településnél huszonkét társával együtt kivégezték. IA Nem tudhatom című vers indítása egyszerű szavakba öntött, mégis gyengéd vallomás a lírai én érzéseiről. I
időmértékesA Hetedik ecloga magyaros, ütemhangsúlyos verselésű mű. H
Az igaz-hamis állítások 1-1 pontot érnek, a hibajavítás 1-1 pont. A feladat 8 pontot ér.
4. Rendezd témakörök szerint a megismert Radnóti-verseket egy-egy találó cím alatt! Adj önállóan nevet a csoportoknak!a) Hűség a szülőföld iránt vagy Vallomás a hazaszeretetről
Verscím: Nem tudhatomb) A halál és az idill költeményei
Verscím: Hetedik eclogac) A hitvesi költészet versei
Verscím: Tétova ódad) A halál költeményei vagy A háború embertelensége
Verscím: RazglednicákA feladat 8 pontot ér.
5. József Attila vagy Radnóti Miklós versei közül válassz ki egyet, és végezd el a vázlatos elemzését a táblázat szempontjai segítségével!
józsef Attila: Tiszta szívvel
Keletkezés 1925. A Nincsen apám, se anyám kötet címe a vers első sorával azonos.Műfaj dal
Szerkezete – gondolatmenete
1–2. versszak: A lírai hős élethelyzetét összegzi. Egyedül a fiatalságával rendelkezik, amelyet el is adhat. 3–4. versszak: Ha az ördögnek adja el a lelkét, a bűn felé fordul a tiszta lelkű ifjú. Ekkor lesújt rá a törvény. Halál vár az egykori tiszta szívű ifjúra.
Hangnem szemrehányó, kihívó, dacosStílus expresszionistaVerselés ütemhangsúlyos (kétütemű hetes)
A feladat 14 pontot ér.Összesen: 48 pont
irodalom 8 kk.indd 96 2010.10.11 12:21:54
97
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Félévi szövegértés
1. Töltsd ki az I. szakasz alapján az interjú alanyáról az adatlapot!Neve: Lőrincz L. László Nemzetisége: magyarIskolai végzettsége: egyetem (mongol szak) Tudományos fokozata: kandidátus
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.
2. A szövegben kiemeltük és megszámoztuk az idegen szavakat. Írd a meghatározások mellé a kockákba a megfelelő idegen szó sorszámát!
3. Választott megjelenés, (öltözködési) stílus.4. Gyakorlatias, célszerű.1. Másképpen, azaz, igazi nevén.2. Tudományos fokozat; olyan kutató, tudós, aki akadémiai fokozatot szerzett.5. Kevésbé igényes, tömegtermelésre és tömeges fogyasztásra szánt (alkotás).
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 5 pont.
3. Írd be a (szövegben ...-tal jelölt) helyükre az V. szakaszból kihagyott és itt felsorolt kötőszavakat! (Ügyelj a mondatkezdő nagybetűkre!)
egyrészt, amikor, inkább, mert, deV. – Úgy veszem észre, hogy hatvan százalékban a nők köréből. egyrészt ők valószínűleg többet ol-vasnak a férfiaknál. Másrészt a főszereplőm, aki, előrebocsátom: nem én vagyok, nos, ő vagány fiú, de nem brutális. Tiszteli a hölgyeket, nem balhézik, inkább a csavaros eszével küzdi le a nehézségeket. Női ideállá igyekeztem formálni a személyiségét. Amikor hölgyekkel beszélgetek, mindig elmondják, hogy az én könyvemet szívesen adják a gyerekek kezébe, mert bűntény és nyomozás ugyan van benne, de sehol sem fordul elő káromkodás. ez az egyik alapelvem. Bánatom, hogy a fiatal olvasók száma csökken, amelyben az elektronikus média nyilván közrejátszik, de szerintem az olvasástanítás módsze-rével is lehetnek problémák. [...]
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 5 pont.
4. Ugyancsak az V. szakaszban azt mondja az író: ez az egyik alapelvem. Mire gondol, mire vonatkozik az „ez” kötőszó? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!
a) Bűntény, nyomozás mindig legyen a regényben.b) Sehol se forduljon elő káromkodás a regényben.c) A regény a gyerekek kezébe adható legyen.
A válasz 1 pontot ér.
5. Döntsd el az állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Tegyél X-et a megfelelő kockába!Igaz Hamis
a) Az író elmondta magáról, hogy igazából nem szeret nyakkendőt kötni, ezért visel zsinórnyakkendőt. X
b) Az író azért változtatta meg az írói nevét, mert nem szerette volna, ha megtudják róla, hogy kalandregényeket is ír. X
c) Az író szerint több nő olvassa a könyveit, részben azért, mert a nők valószínűleg többet olvasnak a férfiaknál. X
d) Az író úgy igyekszik megformálni regényei férfi főszereplőjét, hogy a nők számára rokonszenves legyen. X
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.
irodalom 8 kk.indd 97 2010.10.11 12:21:54
98
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
6. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!Melyik évszakban szokott az író utazni?
a) Általában tavasszal.b) általában télen.c) Nem kötődik évszakokhoz, bármikor.
Mikor, milyen regényeket írt?a) Korábban ifjúsági és tudományos-fantasztikus regényeket, manapság kalandregényeket írt.b) Mindig is kalandregényeket írt.c) Manapság a legszívesebben ifjúsági regényeket ír.
Mit jelent az „elektronikus média” kifejezés?a) Az elektronikus úton működő tömegkommunikáció összességét (pl. rádió, tévé, DVD-k,
internet).b) A számítógépes játékokat.c) A fiatalok körében népszerű hangoskönyveket.
Milyen jelenséggel hozza kapcsolatba az író az elektronikus médiát az V. szakaszban?a) Azzal, hogy a nők olvasnak többet.b) Azzal, hogy a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak.c) Azzal, hogy a fiatalok (gyerekek) egyre nehezebben tanulnak meg olvasni.
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.
7. Jellemezd az író munkamódszerét saját szavai (a IV. szakasz) alapján!Karikázd be a helyes válasz betűjelét!Milyen a munkatempója?
a) Megfontoltan, körülményesen ír új szöveget.b) Átlagos tempóban dolgozik.c) Gyorsan ír.
Mikor, mennyi időt szán naponta az új fejezetek megírására?a) Reggel (nyolc körül), bő két órát.b) Minden délután ezzel kezd.c) A meglévő részek javítgatása után kb. ugyanannyit, mint azokra.
Hányszor vesz elő egy szöveget?a) Mindig csak egyszer, leírja, azután nem szeret rajta változtatni.b) Ritkán megesik, hogy többször is, de általában csak egyszer, amikor megírja.c) Többször (legalább kétszer), sokat bíbelődik a piszkozatokkal.
Milyen szerepet töltött be a VII. szakasz szerint a kéthónapos Srí Lanka-i utazás a munkájában? a) Kipihente magát, hogy újabb lendületet kapjon az íráshoz.b) Megismerte a környezetet, így készült fel a következő regénye megírására.c) Előkészítette vele a következő, kubai utazását.
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.Összesen: 27 pont
irodalom 8 kk.indd 98 2010.10.11 12:21:54
99
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Az 1945 utáni magyar irodalomból – 1.
1. Írd a karikatúrák alá a politikusok nevét, akiket ábrázolnak!
Rákosi Mátyás Kádár jánosMinden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.
1948 (’49)–1956 c) a) b) 1956–1989
d) e) f)
2. A diagram körei a politikusok nevével fémjelzett időszakokat jelképezik.a) Írd melléjük a vonalakra a kezdő és a befejező dátumokat!
Minden évszám 1 pont (1956 egyszer ér pontot!), összesen 3 pont.
b) Helyezd el a fogalmak számát a diagramban!
1. szovjet befolyás, 2. „puha” diktatúra, 3. „csengőfrász”, 4. Államvédelmi Hatóság, 5. „három T”, 6. kommunista diktatúra
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 6 pont.
3. Írd a vonalra a képen látható író nevét és a művének a címét, amelyre a kulcsszavak utalnak!
az auschwitzi munkatábor, holokauszt, Nobel-díjAz író: Kertész imre; a mű: Sorstalanság
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.
irodalom 8 kk.indd 99 2010.10.11 12:21:54
100
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
3. A képeken három írót láthatsz, akiknek egy-egy művéről tanultál.
Örkény istván Szabó pál Bacsó péter
1. Örkény istván____________________
a szerző neve2. in memoriam dr. K. H. G. 3. egyperces (novella)_____________________________________________
a mű címe műfaja
4. dr. K. H. G. 5. munkatábor 6. a világháború_______________________________________________________________
főszereplő helyszín idő
7. német irodalom (Hölderlin...) 8. fölény 9. monogram 10. csattanó___________________________________________________________________________
7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)VAGY:
1. Szabó pál____________________
a szerző neve
2. Falusi történet 3. elbeszélés_____________________________________________
a mű címe műfaja
4. Cseppentő Gergely 5. egy magyar falu 6. az ötvenes évek_______________________________________________________________
főszereplő helyszín idő
7. beszolgáltatás 8. feljelentés 9. leleplezés 10. „káderlap”___________________________________________________________________________
7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)VAGY:
1. Bacsó péter____________________
a szerző neve
2. A tanú 3. regény/film_____________________________________________
a mű címe műfaja
4. pelikán józsef 5. település a Dunánál 6. az ötvenes évek_______________________________________________________________
főszereplő helyszín idő
7. magyar narancs 8. szatíra 9. koncepciós per 10. paródia___________________________________________________________________________
7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)Minden helyes válasz 1 pont, összesen 10 pont.
irodalom 8 kk.indd 100 2010.10.11 12:21:55
101
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
4. Írj rövid, 5-6 mondatos ajánlót/„lebeszélőt” a „piramisban” ábrázolt műről a piramisban szereplő ada-tok, kulcsszavak felhasználásával! Fogalmazásodban figyelj a következőkre:Ne a mű cselekményét próbáld elmesélni, legfeljebb utalj rá! Derüljön ki egyértelműen írásodból, mi-ért ajánlod vagy nem ajánlod a művet! Olyan ismerősödnek írj, aki nem olvasta, nem ismeri a művet! (Ügyelj rá, hogy így is értse, miről beszélsz!)
A feladat 5 pontot ér.
A megoldást a felsorolt szempontok, illetve a nyelvi minőség figyelembevételével értékeljük 5 fokú skálán az osztályozási gyakorlatnak megfelelően. (0 pontot a hiányzó vagy a témában értékelhetetlen megoldás-ra adjunk.)
Összesen: 28 pont
Az 1945 utáni magyar irodalomból – 2.
1. A képen látható költő, író egyik általad olvasott verséből idéztünk. Ki a költő, és mi a vers címe?
„Hol zsarnokság van,ott zsarnokság vannemcsak a puskacsőben,nemcsak a börtönökben,...”
Az író (költő) neve:illyés GyulaA vers címe:egy mondat a zsarnokságról
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.
2. Milyen történelmi eseményekhez kapcsolható a vers első megjelenése?Az 1956-os forradalomhoz.
A feladat 1 pontot ér.
3. Mit jelent az, hogy a vers az esemény előtt és az esemény után is hosszabb időre „a fiókba került”?nem került nyomtatásra, sőt, a nyilvánosság elé sem.
A feladat 1 pontot ér.
4. Írd a versben kihagyott helyekre a hiányzó szavakat!Petri György: MondogatnivalóCipőmre nézek: fűző benne!Nem lehet, hogy ez börtön lenne.
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.
5. Írd le röviden a fogalmak mellé, hogyan kapcsolhatók a vershez!epigramma: A vers rövidsége, tömör, csattanós formája miatt tekinthető epigrammának.ráolvasás: A ráolvasás műfajára utal a vers címe.A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük!
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.
irodalom 8 kk.indd 101 2010.10.11 12:21:55
102
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
6. Fogalmazd meg röviden, miért lehet a verset „korképnek” nevezni! (Emlékeztetőül/gondolatindítóként megadunk néhány fogalmat: történelmi helyzet, tartós helyzet, létállapot. Ezeket nem kell használnod, de használhatod is a magyarázatban.)A versben a költő egy tartósnak megélt, a társadalom egészére értelmezhető létállapotot jelenít meg.A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük!
A feladat 1 pontot ér.
7. A képeken három írót láthatsz, akiknek egy-egy művéről tanultál.
Hajnóczy péter Gion nándor Sütő András
Építs fel „történetpiramist” az egyik író olvasott művéről az alábbiak szerint:– Válogasd ki a felsoroltak közül és írd be a 3., illetve az 5–10. helyre a megfelelő adatokat! – Egészítsd ki a „piramist” a szerző nevével (1.), a mű címével (2.) és a főszereplő nevével (4.)!
1. Hajnóczy péter____________________
a szerző neve
2. Munkaterápia 3. „állatmese” („mesenovella”)_____________________________________________
a mű címe műfaja
4. a csavargó sün 5. egy mesebeli erdő 6. az 1960-as, ’70-es évek_______________________________________________________________
főszereplő helyszín idő
7. kiközösítés 8. példázat 9. korkép 10. csattanó___________________________________________________________________________
7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)
irodalom 8 kk.indd 102 2010.10.11 12:21:55
103
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
VAGY:1. Sütő András
____________________a szerző neve
2. jön az erdő 3. önéletrajzi elbeszélés_____________________________________________
a mű címe műfaja
4. az elbeszélő gyermekként 5. erdély 6. az 1930-as évek_______________________________________________________________
főszereplő helyszín idő
7. anyanyelv 8. felfedezés 9. csalódás 10. kísérlet___________________________________________________________________________
7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)
VAGY:1. Gion nándor
____________________a szerző neve
2. Szomorú langaléta négerek 3. elbeszélés_____________________________________________
a mű címe műfaja
4. M. H. j. 5. a volt jugoszlávia 6. az 1990-es évek_______________________________________________________________
főszereplő helyszín idő
7. délszláv háború 8. hőstett 9. havannai emlék 10. magány___________________________________________________________________________
7–10.: kulcsszavak, jellemzők (tetszőleges sorrendben)Minden helyes válasz 1 pont, összesen 10 pont.
8. Írj rövid, 5-6 mondatos bemutatkozást a „piramisban” ábrázolt mű egyik szereplőjének nevében a pira-misban szereplő adatok, kulcsszavak felhasználásával! Fogalmazásodban figyelj a következőkre:ne a mű cselekményét, a szereplő cselekedeteit próbáld elmesélni, legfeljebb utalj rá! ne írj olyat, amit a szereplő nem tudhat, vagy nem mondana magáról! nevezd meg a szereplőt! Derüljön ki írásodból minél több a szereplőről (jelleméről, gondolatairól), a többi szereplőhöz fűződő kapcsolatairól, véle-ményéről! Olyan ismerősödnek írj, aki nem olvasta, nem ismeri a művet! (Ügyelj rá, hogy így is értse, miről beszélsz!)
A feladat 5 pontot ér.
A megoldást a felsorolt szempontok, illetve a nyelvi minőség figyelembevételével értékeljük 5 fokú skálán az osztályozási gyakorlatnak megfelelően. (0 pontot a hiányzó vagy a témában értékelhetetlen megoldásra adjunk.)
Összesen: 24 pont
irodalom 8 kk.indd 103 2010.10.11 12:21:55
104
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Év végi felmérés
1. Ha helyes sorrendbe teszed a betűket, a tanév során megismert műveknek a címét kapod. Jegyezd le őket, majd írj két-két mondatot a művekről!
MMEEEESSZSSZ: Messze… messze…– Babits Mihály költeményének kilenc versszakában nyolc ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű
jellemzése rajzolódik ki.– A versszakok állóképszerűek, az igék hiánya, a névszók gyakorisága többnyire kiiktatja a versből
a mozgást. AAMGYRAUAGRNO: A magyar Ugaron– A magyar Ugaron című vers központi költői képe, az ugar, az elmaradott, félfeudális Magyarország
metonímiájává vált.– 1906-ban, az Új versek kötet A magyar Ugaron ciklusában jelent meg.
NMTMTDEUAOH: Nem tudhatom– Radnóti Miklós hazaszeretetről szóló vallomása 1944-ben keletkezett.– A költemény indítása egyszerű szavakba öntött, gyengéd vallomás a lírai én érzéseiről.
Minden cím 1-1 pont, az ismertetőjegy 2-2 pont, összesen 9 pont.
2. Ismerd fel az idézetekben található szóképeket!„Elért az Ősz és súgott valamit…” megszemélyesítés„Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága…” hasonlat„Hálót fon az est, a nagy, barna pók…” megszemélyesítés, metafora
Minden szókép 1-1 pont, összesen 4 pont.
3. Melyik szereplő, mű stb. írhatta a következő játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kap-csolódó írót, költőt is!a) Egy új korszakot nyitottam a magyar irodalom történetében. Szerzőm erős kritikát kapott miattam.
Nem csodálom, hisz verseim merész hangvételűek, ostorozóak, bírálóak. Az irodalomtörténészek szerint új értékrend, új kifejezésmód született 1906-ban, velem kezdődött el a modern magyar köl-tészet időszámítása. Új versek – Ady endre
b) Debrecenben játszódom, az 1892-es évben. Kis hősöm szegény, egyszerű szülők gyermeke. Íróm saját önéletrajzi vonásait is beleszőtte történetembe. Légy jó mindhalálig – Móricz zsigmond
c) A II. világháború idején keletkeztem, abban az évben, amikor költőm életét vesztette. Kétszavas cí-mem egy tagadószóból és egy igéből áll. Hazaszeretetről szóló vallomásomat a fa motívum teszi még szemléletesebbé. Nem tudhatom – Radnóti Miklós
Minden cím és költő 1-1 pont, összesen 6 pont.
4. Mutasd be szélesebben vett lakóhelyed, régiód az alábbi szempontok szerint!a) Hol húzódnak a határai, mely tájegységek tartoznak hozzá?b) Mely település(ek) játszik (játszanak) központi szerepet az életében?c) Nevezz meg egyet a régióban található kulturális intézmények közül (pl. felsőoktatási intézmény
– egyetem, főiskola –, színház, múzeum, kutatóintézet, nyomda, könyvkiadó stb.)! (Név + település!)d) Nevezz meg egy irodalmi emlékhelyet a régióban, vagy egy írót, költőt, aki a régióhoz kötődik!
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.
irodalom 8 kk.indd 104 2010.10.11 12:21:55
105
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
5. Mutass be egy a régiódhoz, környezetedhez köthető irodalmi vagy filmes műalkotást a megadott szem-pontok szerint!a) Az alkotó(k) neve:b) Az alkotás címe:c) Az alkotás műfaja:d) Hogyan köthető a régióhoz?e) Melyik időszakban/korszakban keletkezett?f) Melyik időszakban/korszakban játszódik?g) Mi a témája?h) Kik a szereplői?
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 8 pont.
6. Egy barátod/barátnőd azt a feladatot kapta, hogy készítsen tablón portrét egy 20. századi magyar íróról.Segíts neki! Fogalmazz meg neki öt tanácsot arról, mit és hogyan használjon fel a tablón!
Minden szempont megadása 1 pont, a hogyan leírása 1 pont, összesen 10 pont.
Megoldási minta a munkafüzet 100. oldala alapján; természetesen értékeljünk más szempontokat, megoldásokat is, amelyeket a diákok az órai, otthoni munka során figyelembe vettek. a) Fontosabb események, személyek, adatok az életében vázlatosan, ábrán (ne ez legyen az egyetlen).b) 1-2 róla szóló történet, olyan, amelyik elárul valamit emberi, írói karakteréről, a megfelelő kiegészí-
téssel, magyarázattal.c) 1-2 műve, amelyik valamilyen (tartalmi, formai) szempontból jellemző rá, ennek a jellegzetességnek
a bemutatásával.d) 1-2 kép, amelyik jellegzetes eseményen, helyzetben stb. mutatja, magyarázatokkal.e) Kortársaktól, későbbi korokból való idézetek, forrásmegjelöléssel, magyarázattal.
A megfogalmazásnak természetesen ne ezt a szintjét várjuk el a diákoktól; a tartalmában megfelelő választ értékeljük!
Összesen: 41 pont
Év végi szövegértés
1. A beszélgetésre egy színdarab előadása adott alkalmat.Írd a vonalra a darab szerzőjének nevét és a darab címét!(William) Shakespeare: Rómeó és júlia
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 2 pont.
2. Karikázd be a helyes válasz betűjelét! Hol tartották az előadást, amely alkalmat adott a beszélgetésre?
a) Budapestenb) Kiskunfélegyházánc) Valahol külföldön
Hogyan fogadta a közönség az előadást?a) Hangosan fejezte ki a nemtetszését.b) Egykedvűen, csak megszokásból tapsoltak.c) nagy tetszéssel, erőteljes tetszésnyilvánításokkal.
irodalom 8 kk.indd 105 2010.10.11 12:21:56
106
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Hány szereplője volt az előadásnak?a) kettőb) négyc) sok
Hány szereplője van a darabnak?a) kettőb) négyc) sok
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.
3. A szövegben kiemeltük és megszámoztuk az idegen szavakat. Írd a meghatározások mellé a kockákba a megfelelő idegen szó sorszámát!
6. Egy szereplő hosszabb, egyedül elmondott szövege.2. Kétszereplős jelenet.3. A darab mulatságos, gúnyos átirata, paródiája.4. A színpadi mozgások tervezését végző, betanulását segítő szakember.1. A darab előadásának színpadi lehetőségeit bemutató.5. A műben (darabban) megalkotott jellem, szereplő.
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 6 pont.
4. Egészítsd ki a táblázatot a szövegben szereplő adatok alapján! Ha valakiről valamelyik adat nem derül ki, a megfelelő helyen jelöld X áthúzással!
Férfi főszereplő Női főszereplő Dramaturg Koreográfus
Név Rudolf péter nagy-Kálózy eszter Vámos Miklós Horgas ádám
Életkor ötven negyvennégy X X
A dramaturg és a koreográfus életkoránál csak az X-szel kihúzott cellát tekintsük helyes válasznak, az üresen hagyottat ne!
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 8 pont.
5. Döntsd el az állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Tegyél X-et a megfelelő kockába!igaz Hamis
a) Az I. szakaszból kiderül, hogy az előadás a közönség számára egyszerre volt mulatságos és megható. X
b) A III. szakaszban Rudolf Péter azért mondja, hogy a darab „átjáróház”, mert a színészek folyton ki-be járnak a színpadon. X
c) A IV. szakaszból kiderül, hogy Nagy-Kálózy Eszter nem annyira szívesen játssza Júlia dajkáját az előadásban. X
d) A IV. szakaszban Rudolf Péter azért mondja Shakespeare-ről, hogy „olyan dús, olyan gazdag”, mert azt gondolja, hogy nagy vagyona volt. X
Minden helyes válasz 1 pont, összesen 4 pont.
irodalom 8 kk.indd 106 2010.10.11 12:21:56
107
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
7. A szöveg címében szerepel a műfajának a megjelölése, amelyet szándékosan kihagytunk. Karikázd be annak a meghatározásnak a betűjelét, amelyikben az a műfaj szerepel, amelyik a ... helyére kerül hetne!a) A szöveg műfaja interjú, amelyben az újságíró kérdéseire az interjúalanyok válaszolnak.b) Az írás tudósítás, amelyben az újságíró egy érdekes kulturális eseményről ad hírt.c) A részlet hirdetés, amelynek az a célja, hogy minél több ember figyelmét felhívja egy színházi elő-
adásra.A feladat 1 pontot ér.
8. Az olvasott szöveg részlet, nem teljes egész. Mit gondolsz, milyen irányban, hogyan folytatódik a beszélgetés? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!a) Továbbra is az előadás marad a központi téma.b) elkanyarodik a beszélgetés az előadástól, más kérdések kerülnek szóba.c) A beszélgetés vezetője a következő mondatban elköszön a színészektől.
A feladat 1 pontot ér.Összesen: 28 pont
irodalom 8 kk.indd 107 2010.10.11 12:21:56
Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz
Tartalom
Bevezető gondolatok ...........................................................................................................................3A 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek ...................................................................................4Tanmenetjavaslat ................................................................................................................................45Útmutató a munkafüzet feladatainak megoldásához ...................................................................82Megoldókulcs a feladatlapokhoz .....................................................................................................92
irodalom 8 kk.indd 108 2010.10.11 12:21:56