XXVI. SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT 2018. május 7–12.

www.szentistvankonyvhet.hu

SAJTÓANYAG

XXVI. SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT 2018. május 7–12.

3

XXVI. SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT 2018. MÁJUS 7–12., BUDAPEST V., FERENCIEK TERE

(KÖNYVHETI TÁJÉKOZTATÓ)

Megnyitó A május 1-jén 170. születésnapját ünneplő Szent István Társulat szervezésében az idén huszonhatodik alkalommal kerül megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb hazai seregszemléje. A rendezvény ünnepi megnyitó-jára 2018. május 7-én (hétfőn), 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermé-ben (Budapest VIII. kerület, Szentkirályi u. 28. II. emelet, Szent II. János Pál pápa terem) kerül sor. A könyvhetet ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg. A megnyitón bemutatásra kerülnek a könyv-hét újdonságai, majd ERDŐ PÉTER bíboros, valamint SPÁNYI ANTAL székesfehérvári megyéspüspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója, a Stephanus Alapítvány elnöke átadják az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában ROKAY ZOLTÁN profesz-szornak, irodalmi kategóriában pedig VALTER ILONA régésznek. A díjazottakat VINCZE

KRISZTIÁN, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora, és BARNA GÁ-

BOR egyetemi tanár, a Szent István Tudományos Akadémia főtitkára méltatja. A meg-nyitón közreműködik a Gaudete Vonósnégyes.

Kiadók A pesti Ferenciek terén naponta 9–19 óráig 31 könyvkiadó várja az érdeklődőket. Az idei könyvhéttel kapcsolatos hasznos információkat a tavalyihoz hasonlóan a rendezvény saját honlapján, a www.szentistvankonyvhet.hu oldalon is megtalálhatják. A kiállítók hazánk számos térségét képviselik: Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Pomázról, de Erdélyből és Délvidékről is érkezik egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, lelkiségi mozgalmak köre is szerteágazó. A magyarországi szerzetesrendeket képviselő kiadók

01. Agapé Kiadó (ferencesek, Szeged – Újvidék) 02. Don Bosco Kiadó (szaléziak, Budapest) 03. Jezsuita Kiadó (jezsuiták, Budapest) 04. Korda Kiadó (Jézus Szíve Népleányai, Kecskemét) 05. Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó (bencések, Bp. – Pannonhalma) 06. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest)

A protestáns egyházi közösségeket képviselő kiadók

07. Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest) 08. Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest) 09. Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest) 10. Harmat Kiadó (Baptista Egyház, Budapest)

4

Az egyházi sajtó képviseletében részt vevő kiadók, hírportálok 11. Új Ember (Budapest) 12. Magyar Kurír (Budapest) 13. Verbum Keresztény Kulturális Egyesület (Kolozsvár) 14. Vigilia Kiadó (Budapest)

Katolikus egyházi kiadók

15. Ecclesia Szövetkezet (Budapest) 16. Jel Kiadó (Budapest) 17. Marana Tha Alapítvány (Budapest) 18. Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged) 19. Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest) 20. Szent István Társulat (Budapest) 21. Új Város Kiadó (Budapest)

Magánkiadók és terjesztők

22. Etalon Film Kiadó (Budapest) 23. Kairosz Kiadó (Budapest) 24. Kiskapu Kiadó (Budapest) 25. Kráter Könyvműhely Egyesület (Pomáz) 26. Lazi Kiadó (Szeged) 27. L’Harmattan Kiadó (Budapest) 28. Magyar Egyházzenei Társaság (Budapest) 29. Simon Kiadó (Budapest) 30. Tinta Kiadó (Budapest) 31. Xantusz Könyvek (Budapest)

5

Kiadványok

A könyvhétre ellátogató olvasókat idén közel 8000 kiadvánnyal, köztük 65 könyvheti újdonsággal és nagy kedvezményekkel várják a kiadók. Új irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek. Ízelítő a gazdag kínálatból: Szent István Társulat

Rokay Zoltán: Filozófiatörténet III. – Legújabb kor. A Pázmány Péter Katoli-kus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora – az idei teoló-giai Stephanus-díj kitüntetettje – filozófiatörténet könyvének harmadik kötetét vehetjük kezünkbe. A Friedrich Nietzsche halálától (1900) az ezredfordulóig (2000) tartó időszak a filozófiatörténet-írás legnehezebb korszaka. Jellemző a 20. század filozófiatörténetére, hogy száz év alatt a „jeles” gondolkodók töb-bet „összefilozofáltak” és „összeírtak”, mint az azt megelőző 2500 évben (Thalésztől Nietzschéig). Európában még tartja magát az „akadémiai” filozó-fia, ám kérdés, meddig? Kívülállók számára könnyen úgy tűnhet, mintha a fi-lozófusok egyre inkább behúzódtak volna „elefántcsonttornyukba”, tudo-mást sem véve a valóságról. Akik „angazsálták” magukat, könnyen váltak a politika, az ideológiák, a diktatúrák kiszolgálóivá, játékszereivé, és csak nehe-zen tudták magukat elhatárolni az azok által elkövetett tömeggyilkosságoktól. A hívő és vallásos gondolkodókat nehéz megkülönböztetni a teológusoktól vagy vallásfilozófusoktól. Az elmúlt két év migrációja, úgy tűnik, arról beszél, hogy az ún. „Európa” napjai meg vannak számlálva. A 21. század embere azonban továbbra is gondolkodik, reflektál, ítélőképességét igyekszik újból „kiművelni” és talán érvényesíteni – a túlerővel szemben is. Ehhez szeretne ez a kötet hozzájárulni.

Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története. A Stephanus-díj irodalmi kategóriája idei kitüntetettjének munkája az első magyar ciszterci monostor, Cikádor, más néven Szék monográfiája, amely a történe-ti források és az 1994 és 1996 közötti ásatás, valamint a 2000-ben lezajlott teljeskörű régészeti feltárás eredményei alapján készült. A cikádori monos-tort II. Géza magyar király alapította 1142-ben, az ausztriai heiligenkreuzi ciszterci monostorból mint anyaapátságból. A kötet külön fejezetben tájé-koztat az 1994-ben megkezdett és 2000-ben befejezett ciszterci templom ásatási munkálatairól, a következő nagy fejezetben pedig részletesen megis-merkedhetünk az ásatás eredményeivel is.

Diós István (szerk.): XVI. Benedek megnyilatkozásai I–II. Pápai dokumen-tumok 2005–2013. Az alapításának idén 170. évfordulóját ünneplő Szent Ist-ván Társulat (létrejöttekor: Jó s olcsó könyvkiadó társulat) mindenkor külö-nös gondot fordított a római pápák megnyilatkozásainak, üzeneteinek magyar nyelven történő megjelentetésére. Ennek sorába illeszkedik a XVI. Benedek válogatott megnyilatkozásait tartalmazó munka is. A gyűjtemény korántsem teljes, ám a szerkesztő igyekezett közölni az emeritus pápa pontifikátusának legfontosabb dokumentumait. Az első kötetben három enciklikáját, három szinódus utáni apostoli buzdítását és két apostoli levelét, valamint hét eszten-dő szerdai katekéziseit olvashatjuk. A második kötetben – beszédei segítségé-vel – apostoli útjain követhetjük nyomon Benedek pápát, majd pápai üzene-

6

teket olvashatunk a Béke világnapjára, nagyböjtre és a Betegek világnapjára. Ez a kötet néhány beszédet is közöl a 2009 és 2013 közötti időből: így példá-ul a szent zenéről, majd 2010-ben a Papság évét záró beszéd, s végül 2013-ban a lemondó nyilatkozat és a búcsúzások hamvazószerdán a római klérus-tól és a hívők sokaságától a római Szent Péter téren, az utolsó általános ki-hallgatás alkalmával.

Robert Sarah–Nicolas Diat: A csönd ereje. A zaj diktatúrájával szemben. Egy-re hangosabb világunkban, amikor a technika és az anyagi javak egyre na-gyobb teret követelnek maguknak, szinte merészségnek számít könyvet írni a csöndről. Mindamellett annyi zaj zúdul ránk, hogy néhány „csöppnyi” csönd-re nagyobb szükségünk van, mint valaha. Az Istentiszteleti és Szentségi Fe-gyelmi Kongregáció bíboros prefektusa szerint a modern ember azáltal, hogy elfordult Istentől, a zaj pillanatnyi megszűnésével nyomasztó csöndben és ag-gasztó megpróbáltatás közepette találja magát. A bíboros emlékeztetni kíván arra, hogy az élet csöndes kapcsolat Isten és az ember bensője között. A csönd feltétlenül szükséges ahhoz, hogy meghalljuk Istent. A Nicolas Diat-val folyta-tott beszélgetésben a bíboros felteszi a kérdést: „Rátalálhatnak-e az igazságra, a szépségre és a szeretetre, akik nem ismerik a csöndet?” Válasza kétségbevonhatatlan: „A nagy dolgok csöndben teljesednek be. Isten a csöndben cselekszik…”

Beke Margit (szerk.): A magyar katolikus püspökkari tanácskozások történe-te és jegyzőkönyvei 1892–1918 között. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó két és fél évtizedének olyan dokumentumait tarthatjuk kezünkben, amelyekben fény derül a katolikus püspöki kar állásfoglalásainak és határoza-tainak számos érdekes részletére. Történelmünknek ez az időszaka igen sok-rétű és ellentmondásos. A jegyzőkönyvek jelzik azokat a problémákat, ame-lyek ebben a korszakban foglalkoztatták a társadalmat és a főpapokat. A kötet előszavában rövid áttekintést találunk a Magyar Királysághoz tartozó ország-részek politikai és jogi helyzetéről, a püspökök kinevezéséről, szentelésükről, a megyéspüspökök jogállásáról, a címzetes és választott püspökök közötti kü-lönbségekről. Szó esik az egyházmegyék kormányzásáról széküresedés idején, amikor ideiglenes ordinárius vezette az egyházmegyét. A kötet elengedhetet-lenül fontos a történészek munkájához, ugyanakkor érdekes és hasznos ol-vasmány minden kedves érdeklődő számára.

Perendy László (szerk.): Apostoli atyák (Ókori Keresztény Írók 1). A Szent István Társulat 1980-ban indította el Ókeresztény Írók című sorozatát, amelyre igen nagy szükség volt, hiszen az ókeresztény kor irodalmi alkotásai a Keresz-tény Remekírók című sorozat 1944-es megjelenését követően magyar nyelven szinte elérhetetlenekké váltak az érdeklődők számára. A Vanyó László pro-fesszor által szerkesztett sorozat köteteinek megjelenése óta közel négy évti-zed telt el, ám az ókeresztény egyház irodalma iránt töretlen érdeklődés mu-tatkozik, amelyet jól jelez, hogy a keresztény könyvkiadók műhelyeiben új könyvsorozatok indultak, egyre több ókeresztény szerző életműve vált a ma-gyar teológiai irodalom szerves részévé. Ezzel párhuzamosan rendkívül kere-settek maradtak azok a művek is, amelyek korábban az Ókeresztény Írók köte-teit alkották. A Szent István Társulat ezért döntött úgy, hogy az idén tizenöt éve az örökkévalóságba költözött tudós professzor emlékére, Ókori Keresztény Írók címmel új sorozatot indít – Perendy László professzor szerkesztésében –

7

amelyben megjelenhetnek az előző sorozat megújított kötetei és eddig magya-rul még nem olvasható művek is. Az előző két kiadás szövegét jelentősen át-dolgozva és a végjegyzeteket lábjegyzetekké alakítva bocsátjuk útjára az új széria első kötetét, amely az újszövetségi iratok némelyikével egykorúaknak tekinthető ún. apostoli atyák műveit tartalmazza. Ezek az írások azért jelentő-sek, mert megmutatják, hogy az Újszövetségben vázolt egyházkép milyen irányban fejlődött és alakult az első századokban. A megújított fordítások ab-ban a reményben látnak napvilágot, hogy új forrásokat nyitnak meg mindenki számára, aki az ókeresztény kor gazdag hagyománykincséből kíván meríteni.

Szabó Ferenc SJ: Reformáció és katolikus megújulás. Válogatott Pázmány-tanulmányok. A nemzetközi Luther-évben (2016–2017) szerte a világban a reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékeztek a keresztények. A ke-rek évforduló kiváló alkalmat nyújtott Szabó Ferenc jezsuita atyának, hogy előadásaiban és tanulmányaiban felidézze a reformációt és a hozzá kapcso-lódó katolikus megújulást, amelynek egyik vezető magyar alakja Pázmány Péter (1570–1637). Pázmány életművének a közelmúltban két monográfiát is szentelt a szerző: A teológus Pázmány (1990), valamint Krisztus és Egyháza Pázmány Péter életművében (2012). Pázmány Péter jezsuita, esztergomi érsek, katolikus reformátor (nem ellen-reformátor!) írásait tanulmányozva megálla-píthatjuk időszerűségét. Kiegyensúlyozott tanítása napjainkban, az ökume-nikus párbeszéd előrehaladtával is szembeötlő. Fő művében, az Igazságra ve-zérlő kalauz több könyvében – keresztényi szeretettel – igyekszik „gyümöl-csöző párbeszédet” folytatni a hitújítókkal, éspedig a közösen elismert Szentírás helyes értelmezését fogadva el kiindulópontul. A vitatott teológiai kérdésekben lényegében a Trienti Zsinat (1545–1563) tanítását követve, Pázmány az ökumenizmus előfutárának tekinthető. E kötet első részében a Luther-év kapcsán született, a katolikus álláspontot képviselő tanulmányok, második részében történeti, egyháztörténeti és teológiai elemző írások talál-hatók. A harmadik részben olyan írásokat közlünk, amelyek bővebben fej-tenek ki egy-egy lényegi kérdést, és így teljesebb képet nyújtanak Pázmány Péter életművéről, koráról, teológiájáról, lelkiségéről.

Kránitz Mihály: A keresztény hit kialakulása és védelme. Személyek, esemé-nyek és korszakok a teológia fejlődése során. A hit megvallása és kinyil-vánítása a kereszténység lényege. Ennek a meggyőződésnek az alapja Isten Fia, Jézus Krisztus, akiről 2000 év óta tesz tanúságot az Egyház. Az evangéli-um hirdetése mellett feladata a hit tartalmának őrzése, védelme és továbbadá-sa is, mely a keresztény történelem századaiban különféleképpen valósult meg. A folyamat nyomon követése hasznos ismerettel ajándékozza meg a hí-vő és a kereső embert egyaránt. A mai posztmodern világban egyre inkább szükség van a biztos keresztény tanításra, mely tartást, értelmet és helyes meggyő-ződést ad a változó és divatos szellemi irányzatok világában. A tanulmánykötet rávilágít a keresztény hit továbbadásának kezdeteire, fejlő-désére és tisztaságának gondos, gyakran féltő őrzésére. A Pázmány Péter Ka-tolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja, a fundamentális teológia professzora szakavatott módon, magyarázatokkal, elemzésekkel, eredeti szö-vegek és gondolkodásra késztető képek segítségével kalauzolja az olvasót az Egyház belső világának kevésbé ismert területeire.

8

Jürgen Mettepenningen: Nouvelle Théologie – Új teológia. A modernizmus örököse, a II. Vatikáni Zsinat előfutára. Az „új teológia” (nouvelle théologie) kifejezés az Egyházban az 1930-as évektől egyfajta reformtörekvésként je-lentkező teológiai mozgalom. Az irányzat alapvetően különbözött a klasszi-kus teológiától – képviselői nem az addigi skolasztikus bölcseletre építkez-tek. Azt vallották, hogy ez már nem felel meg a „modern” világképnek, ezért a sok helyen jelentkező új eszmék, kissé ugyan módosítva, de össze-egyeztethetők a katolikus hittel. Nézetük szerint a teológiának helyre kell ál-lítania kapcsolatát a hit élő valóságával. Főként neves francia domonkos és jezsuita gondolkodók álltak a nouvelle théologie mellé (Marie-Dominique Chenu, Yves Congar, Jean Daniélou, Henri de Lubac), s törekvéseik lényegi magját végül – elöljáróik és a Tanítóhivatal elutasítása ellenére – magáévá tette a II. Vatikáni Zsinat, ahol a hit forrásai szolgáltattak elsődleges alapot a katolikus teológia számára, és háttérbe szorult a neoskolasztikus irányzat. A kötet célja, hogy felvázolja a nouvelle théologie kibontakozását, történetét, hozzájárulva ezzel a 20. századi teológiatörténet kutatásához, különösen azon teológusok nemzedékének feltérképezéséhez, akik hidat képeztek a modernizmus krízise és a II. Vatikáni Zsinat között; egészen II. János Pálig, aki a régi Szent Tamás-i antropológiára építve, új gazdagsággal magyarázza azt – s az Egyház tanításából teljes harmóniában hoz elő régit és újat.

Seregély István: Örök életre születtünk. Válogatott rádiójegyzetek. A nyugal-mazott főpásztor rádiós jegyzetei segítségével tizenhét éven keresztül, heti rendszerességgel szólt egyházmegyéje híveihez. Gondolatai elsősorban azért találtak könnyen utat az emberi szívekhez, mert a széles látókörű főpap és a Krisztus evangéliumát hirdető lelkipásztor egyszerre mutatkozott meg ben-nük. Seregély érsek úr három-négyperces elmélkedéseit olvasva-elmélkedve Boldog VI. Pál pápa egyik híres mondása juthat eszünkbe: „A mai embert in-kább érdeklik a tanúk, mint a tanítók; és ha mégis hallgat a tanítókra, azért teszi, mert ők egyben tanúk is.”

Pápai Lajos: XII. Piusz és a zsidók. Kiadványunk Pápai Lajos XII. Piusz és a zsi-dók című nagysikerű előadását közli, amely a Szent István Társulatnál a Társu-lati Esték előadássorozat keretében hangzott el 2018. február 26-án Budapes-ten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Róna Tamás–Mezei Mónika (szerk.): A magyarországi zsidóság története. Nem tudjuk igazán szeretni azt, akit nem ismerünk. Ez a könyv arra hív meg minden olvasót, hogy ismerje meg zsidó honfitársaink múltját és jelenét. Is-merje meg mindazt, amit közös hazánk építéséért tettek. Ismerje meg konflik-tusaink igaz történetét és még inkább testvéri együttélésünk történetét. A Ke-resztény–Zsidó Tanács azzal a reménnyel indítja útjára ezt a könyvet, hogy mindannyiunkat segíteni fog abban, hogy tanuljunk múltunk sebeiből és bű-neiből, ismerjük fel egymásban a testvért, és egymást megbecsülve és tisztelve építsük közös hazánkat. Segítse és siettesse ez a könyv annak a kornak az el-jövetelét, amikor majd beteljesednek a próféta szavai: „Ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nem-zet ellen, és nem tanul többé hadviselést. (…) Senki sem árt és nem pusztít szent hegyemen, mert tele lesz a föld az Úr ismeretével” (Iz 2,4; 11,9).

9

Mirtusz kisasszony. Clemens Brentano legszebb meséi. Clemens Brentano (1778–1842) a német romantika kiemelkedő írója, Goethe, Schiller és Herder baráti körének tagja. Az irodalomelméleti értekezéseik ösztönözték írásra Brentanót, miközben maga is inspiráló erővel hatott fiatalabb kortársaira: az ő munkássága nyomán kezdtek a Grimm fivérek a meseírás felé fordulni. Brentano meséi a 20. század első felében nagy népszerűségnek örvendtek ha-zánkban. E történetek eredetileg inkább a felnőttek okulására és szórakozta-tására szolgáltak – ahogyan kezdetben a Grimm-meséket sem gyermekek ol-vasták –, később azonban minden korosztály tetszését elnyerték. A legismer-tebb mesei műfaj a varázsmese, amelynek cselekményében a hihetetlen ese-mények játszanak uralkodó szerepet. Ennek a nyugat-európai és magyar kuta-tásban tündérmese a neve, noha tündérek viszonylag ritkán fordulnak elő benne. Ide sorolhatók Brentano írásai is, aki meséskönyveinek előszeretettel adta a Tündérmesék címet, s amelyek magyar fordítását többek között a fiatal Sík Sándor szorgalmazta az 1920-as évek elején. Reményeink szerint a mai gyermekek és felnőttek ugyanolyan élvezettel olvassák majd ezeket a történe-teket, mint nagy- és dédszüleink egy évszázaddal ezelőtt.

Bárdos Lajos–Kertész Gyula: Motetták és Kodály énekei. A közismert és széles körben elterjedt kottás füzet végre megújult formában, bővített és átdolgo-zott, újrakottázott kiadásban kerülhet a szent zene iránt érdeklődők kezébe. A kottákat forgatva Kodály Zoltán szavai juthatnak eszünkbe: „Aki zenével in-dul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”

Kiss István: Jeruzsálemi utazás. Első alkalommal 1958-ban látott napvilágot a Páter Kiss ferences atya jeruzsálemi élményeit tartalmazó kötet, amely most új kiadásban – szövegét meghagyva réginek, veretesnek, mégis a mai olva-sóhoz közelebb hozva – jelenik meg. Útikönyvében éppen úgy megelevene-dik a táj, melyet beutazott, mint a föld népe, mely közé eljutott. Munkájának jóleső frissességet biztosít, hogy tapasztalatait, benyomásait azonnal felje-gyezte, s útjáról egészen a Szentföld eléréséig napló formájában számol be. A Szentföld leírása során azonban megváltozik előadásmódja, mondanivaló-it már tárgy szerint csoportosítja, függetlenül attól, hogy mikor járt a leírt helyen. Előtérben a tárgy, a szent hely áll, amiről ír, saját személye pedig háttérbe szorul. Ajánljuk minden Szentföld iránt érdeklődő olvasónak.

Agapé Kiadó

Szentmártoni Mihály: Igaz-e, hogy… A családfa-gyógyítás lelkiségi mozga-lom? (Hitvédelmi Füzetek 26). A jezsuita szerző röviden rámutat a csa-ládfa gyógyítása mögött húzódó „tan” egyes tételeire, ezt követően pedig ki-fejti véleményét. Álláspontja szerint a családfa-gyógyítás nem lelkiségi moz-galom, hanem egy vallási fogalmakat tartalmazó, ezoterikus elemekkel ve-gyült alternatív gyógymód…

10

Korda Kiadó

Szentmártoni Mihály SJ: Jézussal kettesben. Szent Ignác-i lelkigyakorlatok mindenkinek. Ezt a lelki olvasókönyvet bárhol ki lehet nyitni; elolvasha-tunk belőle egy elmélkedést, és gondolkodhatunk személyre szóló üzeneté-ről. Elmélkedési segédkönyvnek is használhatja mindenki, aki maga végez lelkigyakorlatot. Akár egy teljes hónapra is találunk benne anyagot az elmél-kedésekhez. A „napok”, vagyis tematikus fejezetek végén feladatok, javasla-tok, szempontok segítik a lelkigyakorlatozót.

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola – L’Harmattan Kiadó

„Új bort új tömlőbe.” A hegyi beszéd és a morálteológia (Sapienzia Füzetek 31). Az egyház történelme folyamán voltak olyan korszakok, amikor jobban előtérbe került a törvény, a meggyónandó bűn, a kötelesség. A mai erkölcs-teológia szeretne megújulni, s ehhez merítenie kell az eredeti források fris-sességéből. Így a morális szisztematikus felépítésében hangsúlyosabban ke-rül elő a Biblia, főként pedig a hegyi beszéd.

Bakos Gergely OSB: Causa Laetitiae. Utak egy szapienciális gondolkodás felé. A kötet Bakos Gergely OSB korábbi tanulmányait gyűjti össze, melyek eredeti alakjukban 2000 és 2017 között jelentek meg különböző könyvek-ben és folyóiratokban. Az itt olvasható írások elsősorban a középkori filo-zófiára összpontosítanak – egyúttal azonban kitekintést adnak a nyugati bölcselet történetének egészére: mind az ókori, mind az újkori és a kortárs gondolkodásra.

Jel Kiadó – (Marosszentgyörgyi Sarutlan Kármelita Nővérek)

Bodor György: Misekönyvem. A kiadvány a szentmise, a keresztelő és az esküvő leírása – színes, vidám, képregényes stílusban. Célja, hogy közelebb hozza a gyerekekhez a szentmise cselekményeit, azáltal, hogy otthon ők is „miséz-hetnek” ebből a könyvből. Elsősorban már olvasni tudó, általános iskolás korú fiúgyermekeknek ajánljuk.

André Vénin–Camille Focaut–Sylvie Germain: Bibliai nők. A kötetben talál-ható portrék bizonyos értelemben vázlatok, melyeknek valójában az a szán-dékuk, hogy meghívják az olvasót: itt-ott fellapozva a Szentírást, hagyja ma-gát meglepni a benne elrejtett nők által. Olvassa figyelmesen – néhány „kulcs” segítségével, melyeknek az a rendeltetésük, hogy megnyissák számá-ra a szöveget és utakat nyissanak…

Herbert Madinger: Maradjatok bennem! Krisztus által valami új kezdődött az emberiség történetében. Ő nem farkasként tanít és él, hanem bárányként, türelmesen, erőszak nélkül és békésen. Nem oltja ki a pislákoló mécsbelet és nem töri le a megroppant nádat. Nem ragad kardot, imádkozik hóhéraiért, a gonoszságot jóval viszonozza, feláldozza életét az igazságért, a szeretetért, az emberekért és a békéért. Ő Isten Báránya, aki megtanítja az embereket levetni farkas mivoltukat és hasonlóvá válni a bárányhoz…

11

Laurinyecz Mihály (szerk.): Erkölcsteológiai Tanulmányok 19. A sorozat leg-újabb kötetének szerzői az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra va-ló készület jegyében készítették írásaikat. Ezekben a tanulmányokban először a teremtett világgal való kapcsolatunkat vizsgálják, majd a vallások közötti fe-szültségek és azok rendezésének lehetőségére tekintenek, foglalkoznak az „új-raházasodottak” szentségi helyzetével, valamint az elmúlással, a szenvedéssel és a halállal kiengesztelődő keresztény ember magatartásával.

Szent Ágoston: Zsoltármagyarázatok IV. 71–91. zsoltár. A hatkötetesre tervezett munka immár negyedik kötetét veheti kézbe az olvasó, Diós István atya for-dításában. Szent Ágoston hívő áhítattal közeledik a zsoltárok szövegéhez, és csak ritkán tesz kritikai megjegyzést a fordításról. Tudja, hogy a Szentlélek művét tárja fel hallgatóságának, amely mélységes misztériumokat tartalmaz.

Ecclesia Szövetkezet

Gyarmati Ildikó: Egyházi protokoll. A hívők és nemhívők közötti hivatalos és nemhivatalos kapcsolattartás az életünk fontos részét képezi, mely csak akkor zökkenőmentes, ha ismerjük egymás szokásait és szabályrendszerét… hogy véletlenül se sértsük meg egymást.

Legeza László: Rágalmak és valóság. A szerző az Egyház ellenségei által leggyak-rabban hangoztatott kritikákat gyűjtötte össze. Ismerteti az Egyház és a tu-domány kapcsolatát az ún. „sötét középkorban”, a teremtéstörténetet, a ke-resztes háborúk és az inkvizíció eseményeit és azok történelmi hátterét, az egyháziak egykor fényűző életvitelének okait, s a napjainkban talán leggyak-rabban hallható cölibátus és pedofília kérdését. Végül a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak tükrében válaszolja meg azt a kérdést, hogy magán- vagy közügy-e a vallásgyakorlás, s politizálhat-e a hívő ember?

Etalon Film Kiadó

Pio atya utolsó szentmiséje. • Veletek vagyok. A DVD-díszdobozban két külön-leges dokumentumfilm található. Az első Pio atya utolsó szentmiséjéről szól, ame-lyet 1968. szeptember 22-én mutatott be. A San Giovanni Rotondó-i temp-lomba mintegy húszezren zsúfolódtak be. Pio atya már rosszul érezte magát, mégis kiszolgáltatta a legszentebb Eucharisztiát. Tudta, hogy elérkezett halá-lának ideje: a szertartás után összeesett… Pio atya gyermeki lélekkel, egysze-rűen, békésen távozott. Fél háromkor vett utoljára lélegzetet, és találkozott Megváltójával, akinek ötven éven át viselte sebeit… A Veletek vagyok dokumentumfilmben láthatjuk, hogy Pio atya hogyan valósít-ja meg szent tervét, mely szerint létrehozza a szegények számára épített kór-házat, a Szenvedés Enyhítésének Házát. A filmben megrendítő felvételeket láthatunk a nagy szentről. Műsoridő: 35+28 perc.

Most és halálunk óráján. A rózsafüzér ima utolsó ereje. A film a rózsafüzérről, az azzal összefonódott világról és egyéni sorsokról szól, melyeket nap mint nap elkísér a sokak által lenézett és kigúnyolt ima, melynek ereje által rend-kívüli dolgok történnek a világban. A több világrészen forgatott lengyel do-kumentumfilmben az alkotók országról országra járva döbbenetes tényeket tárnak fel. Műsoridő: 110 perc.

12

Szent Gellért Kiadó

Ittzés Szilvia: Anyu, figyelsz? Családi történetek Mikulástól Abigélig. Öröm, bánat, játék, féltékenység, gyász, irigység, tanárok, barátok, nagyszülők, testvé-rek és maga a Mikulás is – ezekből állnak össze egy négygyermekes család mindennapjai. De vigyázat, a kötet nem egyszerű napló; hanem negyven de-rűs, néhol szívszorító történet arról, ahogyan négy gyerek felnő…

Habo Márta: Velünk élő angyalkák. Őrangyalok: ők a mi testőreink, barátaink, testvéreink. Róluk szól ez a mesekönyv, és egy családról, akik őrangyalainak sok-sok munkáját és kalandját ismerhetjük meg.

Sík Sándor: Kézen fogva vezet a Mester. Gondolatgyűjtemény. A híres piarista papköltő lírai szépségű gondolatai még soha nem jelentek meg nyomtatásban; csak néhány „titkos”, gépelt példány keringett belőle a kommunizmus évtize-deiben. A kötetben olvashatunk szenvedésről és boldogságról, bűnről és bűn-bocsánatról, öntudatról és alázatról, önismeretről és önnevelésről, hivatásról, munkáról, hitről, szeretetről.

Kálvin Kiadó

Czeglédy Sándor: Jézus, segíts! Válogatott igehirdetések. A kötetben olvas-ható prédikációkból, igemagyarázatokból is előtűnik Czeglédy Sándor meg-győződése: „Nem érdemli meg nevét az a teológia, amely elfelejti, vagy nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy »idegenek és vándorok vagyunk a földön«.” A szerző imádsá-gos lelkületű írásmagyarázó volt, amit azzal is kifejezett, hogy igehirdetései-nek felső sorába mindig kiírta a JJ betűkapcsolatot: Jesu juve – Jézus, segíts! Meggyőződése volt, hogy igei invenció, kreativitás és üzenet nincs Jézus Krisztus segítsége nélkül.

Új Város Kiadó

Mario Iasevoli: Elsőáldozó leszek. Peti most kezdi a készületet az elsőáldozásra. Kíváncsian faggatja nővérét, Gittát, mi vár majd rá a hittanórákon, mit is je-lent az Oltáriszentség és a Jézussal való találkozás. A modern szellemben megírt és illusztrált kis könyv segít közel hozni a gyerekek szívéhez ezt a nagy titkot, és élővé tenni kapcsolatukat Jézussal. A képi világ és a szöveg tudato-san szól a kisfiúkhoz és kislányokhoz egyaránt.

Pasquale Foresi: Mi az ima? Mindenki arra vágyik, hogy az imádság pillanataiban átélje Isten közelségét, szeretetét. De vajon mit kell tennünk ezért? Hogyan függ össze az imádságunk és az életünk? Hogyan hív bennünket Isten, és mi-ért akarja, hogy a felebaráttal együtt menjünk hozzá? Ezekről a kérdésekről ír egyszerű szavakkal és lelki érettséggel a Fokoláre Mozgalom társalapítója.

Giulia Eli Folonari: A kottát a mennyben írták. Ötven év Chiara Lubich mel-lett. Chiara Lubich 10 esztendővel ezelőtt, 2008. március 14-én távozott a földi életből – gazdag szellemi és lelki örökséget hagyva maga után. A kiadó ezzel a kötettel szeretne emlékezni a Fokoláre Mozgalom alapítója halálának 10. évfordulóján. A szerző ötven éven át titkára, sofőrje, de mindenekelőtt fokolártársa volt Chiarának, ezért olyan emberi közelségből ismerte őt, mint kevesen. Elbeszéléseiből megismerkedhetünk örömeivel, fájdalmaival, életé-nek hétköznapi és kiemelkedő pillanataival egyaránt.

13

Tinta Kiadó

Zsák Éva Indira–Petróczi Andrea: Meseszótár. 1400 szó és népmesei szó-fordulat magyarázata példamondatokkal. A kötet évezredes tudást fel-halmozó meséink azon szavait, kifejezéseit gyűjti egybe, melyek a mai gye-rek és felnőtt olvasók szókincsében már nem élnek. Mindezzel olyan hiányt pótol, mely a mai, gyorsan változó világunkban még sürgetőbbé válik, hi-szen nyelvünk, kultúránk jelentős részét hordozzák magukban a szájhagyo-mány útján ránk maradt, roppant színes és változatos népmesék.

Dr. Szabó Erzsébet: Anya–nyelv–tudor. Irodalmi és nyelvi játékok, fejtörők. A könyvben található nyelvi játékok számtalan helyzetben kínálnak hasznos és élvezetes időtöltést, kicsiknek és nagyoknak egyaránt – a tanórákon, egy hosszabb utazás alkalmával, vagy épp a szünidőben. Egy-egy társasági ösz-szejövetelnek is jó programja lehet a különböző feladatok együttes vagy csapatonkénti megoldása, számos feladvány ugyanis éppen csapatjátékra hív, miközben garantáltan jó kedvre derít mindenkit, és hasznos ismeretek-kel is gazdagít.

Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.): A magyar nyelvtörténet kézikönyve. A kö-tet egyrészt kézikönyv, amelyben a magyar nyelv történetének egy-egy felve-tődő kérdésére kap szakszerű feleletet az érdeklődő; másrészt érdekfeszítő olvasmány, mely bemutatja a magyar nyelv történetét mozgató nyelvi válto-zásokat.

Tótfalusi István: Vámmentes gondolatok. A szerző az elmúlt öt évszázadból 344 kiváló angol, francia, német, olasz, spanyol egyéniséget idézett meg, hogy osszák meg velünk legbölcsebb megállapításaikat az emberről: érde-meinkről és hibáinkról, életről és halálról, szerelemről és gyűlöletről, sikerről és kudarcról, művészetről, politikáról, sorsról és mindarról, ami a gondol-kodó embert foglalkoztatja.

Rácz János: Kutyaszótár. 410 kutyafajta nevének eredete és a fajták bemuta-tása. A gyűjtemény 410 szócikkben dolgozza fel az egyes kutyafajták nevét, feltüntetve a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti, kultúrtörténeti isme-reteket. Megtudhatjuk, hogy az adott fajta neve honnan ered, mi a névadás indítéka, melyek az idegen nyelvi megfelelői. Ezt követi a fajta bemutatása, majd néhány kutyatartási, -ápolási tudnivaló. A jellegzetes kutyafajtákat 85 fekete-fehér rajz szemlélteti.

Chaïm Perelman: A retorika birodalma. Retorika és érvelés (Az Ékesszólás Kiskönyvtára 50). Valamennyien a retorika birodalmában élünk. Meg aka-runk győzni másokat, és mások is meg akarnak győzni minket. De hogyan működik ez a folyamat? Mikor hatásos az érvelés? Jelen kötet szerzője nem manipulatívnak tűnő trükköket és tippeket, hanem széles körű műveltség birtokában tudományos alapossággal kidolgozott teljes érvelési rendszert mutat be, amely térképet ad az olvasó kezébe a retorika birodalmának meg-ismeréséhez.

14

Lazi Kiadó

Méhes György: Szép szerelmek krónikája. Egy szépreményű ügyvédbojtár és egy professzor legszebb lánya egymásba szeretnek. A szenvedélyes szerelem egy életre szól, ámde évtizedeken keresztül egy fölöttébb viharos színpadon zaj-lik: a 20. század első évtizedeinek Erdélyében. Az első, emblematikus mondat foglalja össze a legszebben a regény lényegét: „Szüleim nagyon szerették egymást, és ez a legnehezebb napjaikban is megvédte őket.”

Bohumil Hrabal: Gyöngyök a mélyben. Bohumil Hrabal füveskönyve. Ha van közép-európai író, aki igazán közel áll a magyarok szívéhez-lelkéhez, akkor ő Bohumil Hrabal. A hétköznapi élet szereplőiből és apró dolgaiból csodát va-rázsoló cseh író minden – tematikus válogatásunkban szereplő – gondolata megérdemli, hogy azokat olvasva eltöprengjünk a világon és önmagunkon.

Hodász András: Praliné a léleknek. András atya válaszol. Az interneten népsze-rű lelkipásztor elsősorban a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre ad rendszeres, rövid, lényegre törő válaszokat. Számára nincsenek „kényes és ciki” kérdések – András atya röviden, szellemesen, ám komoly elméleti megalapozással nyújt iránymutatást a hozzá bizalommal fordulóknak. A kötet az elmúlt év legérde-kesebb kérdéseiből-válaszaiból ad közre válogatást.

Magyar Bibliatársulat Alapítvány

Christina Goodings: Kicsoda Jézus? Fedezd fel te is azt a kort, amelyben Jézus élt! Ismerd meg, milyen volt a családok élete, mit tanultak az iskolában a gye-rekek! Ez a könyv segít felfedezni, hogyan értették az emberek Jézus tanítását, és miért változott meg azoknak az élete, akik elkezdték követni őt.

Biblia magyarázó jegyzetekkel. Revideált új fordítás (RÚF 2014). A kiadvány a mai igényeknek megfelelően a magyarázatos Bibliák régi hagyományát eleve-níti fel. Ez a kiadás a 2014-ben revideált új fordítású Biblia szövegéhez illeszti az új Stuttgarti Biblia alapján átdolgozott magyarázatokat. Az egyes bibliai könyvek előtt az olvasó történeti és tartalmi bevezetést, a szövegrészek közé tördelt magyarázó jegyzeteket, ezenfelül többféle függelék-táblázatot, bibliai térképet és egy rövid konkordanciát is találhat.

Parakletos Könyvesház

Dávid és Góliát. Aki keres, az talál. Színes bibliai böngésző, lapozó, amelyben az oldalpárokon elrejtett képecskéket keresgélhetnek a kis olvasók. Hat képes oldalpáron képek, szóképek és egy-egy rövid szöveg meséli el a történetet. 2-3 éves kortól ajánljuk közös lapozgatásra, keresgélésre, beszélgetésre és mesé-lésre.

A teremtés. Vizes kifestő. A 3-8 év közötti gyermekeknek készült kifestőkönyv egy varázslatos színező. A kicsik egy vízzel újratölthető ecset-tollal festhetik át a könyv fehér-áttetsző felületeit, melyen a víz hatására előbukkannak és meg-elevenednek a színek. Részletről részletre kelnek életre a történet mozgalmas képei – száradás után pedig ismét kifehérednek, így a könyv sokszor újrafest-hető.

15

Kráter Könyvműhely Egyesület

Döme Zsuzsa: Hatvanon innen és túl. A szerző humorral, öniróniával átszőtt, derűs, az önmagunkra-ismerés élményét nyújtó vallomásai szívből jövő érzé-seket tükröznek; optimizmusa mosolyt fakasztó. Őszinte, életigenlő írásaiból erőt meríthetünk a mindennapok apró bosszúságainak leküzdéséhez.

Harmat Kiadó

Deborah Lytton: Csend. Egy váltott szemszögű lírai történet szerelemről és válto-zásról: a tizenöt éves Stella énekesnői álma darabokra hullik, amikor egy bal-eset miatt elveszíti hallását. Az orvosi beavatkozás előtt tizenhét napot kell „csendbuborékban” töltenie, miközben egyedül – a beszédhibája miatt da-dogva beszélő – Hayden szájáról képes olvasni. A fiúval való találkozása rá-ébreszti arra, hogy létezik olyan hang, amely képes áthatolni a csenden.

Mark Gungor: Férfiagy, női agy. Isten hozott egy jobb házasságban! A könyv szemléletesen mutatja be, miért tartják a nők gyakran érzéketlennek, a férfiak pedig észszerűtlen gondolkodásúnak a másik nem képviselőit. A szerző kerte-lés nélkül, rendkívül szórakoztató módon beszél arról, hogy a sikeres házas-ság a különbözőségeink ellenére bárki számára elérhető, aki kész tenni érte.

Kevin Leman: Péntekre boldog család. Családi csapatépítés 5 napban. Az is-mert szerző gyakorlati bölcsességgel, számtalan történettel és humorral avatja be olvasóját a jól működő családi élet mikéntjébe: hogyan építsen olyan csalá-di csapatot maga köré, amelyben mindannyian jól érzik magukat, ahová szíve-sen mennek haza, ahol lazíthatnak és feltöltődhetnek, és kölcsönösen a leg-jobbat hozhatják ki egymásból.

Révész Szilvia: Keserűből édeset. Istennel a kríziseken át. A krízisekről általá-ban azt gondoljuk, hogy fölöslegesen keserítik meg az életünket. Ám a keserű is válhat édessé – ahogy a Bibliából ismert Noémi és Ruth példája is mutatja. A szerző hitére és gazdag élettapasztalatára építve mutatja be, hogy válság-helyzetben hozott döntéseknek sorsfordító erejük van.

16

Dedikálások, programok A pesti Ferenciek terén hétfőtől szombatig ezúttal is találkozhatnak az olvasók és a szerzők. 54 szerző: író, költő, teológus dedikálja régi és legújabb műveit. Május 7. hétfő 1500–1600 Csókay András, Rokay Zoltán, Valter Ilona 1600–1700 Botos János, Haraszti György, Kovács András, Róna Tamás Tóth Sándor 1700–1800 Frenyó Zoltán Május 8. kedd 1500–1600 Kerényi Lajos SchP, Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem 1600–1700 Csath Magdolna, Kindelmann Győző, Kondor Katalin Kránitz Mihály, Pajor András, Sillye Jenő 1700–1800 Csath Magdolna, Dér Katalin, Juhász Gábor Tamás, Sárközy Péter Május 9. szerda 1500–1600 Beke Margit, Bodor György, Budai Tibor, Dippold Pál

Schmidt Egon 1600–1700 Böjte Csaba OFM, Dolhai Lajos, Marton Gyula, Szappanyos Tamás 1700–1800 Lezsák Sándor, Szabó Ferenc SJ Május 10. csütörtök 1500–1600 Kondor Katalin 1600–1700 Deák Viktória Hedvig OP, Kerényi Lajos SchP, Kránitz Mihály

Versegi Beáta Mária CB 1700–1800 Fazekas Valéria, Guitman Barnabás, Hodász András, Nényei Gáborné Május 11. péntek 1500–1600 Czigány György, Döme Zsuzsa, Kárpáti Frigyes, Paskó Csaba Simon Erika 1600–1700 Bogár László, Tóth Sándor 1700–1800 Benkő László, Bogár László, Czmerk-Prisztács Edit, Ittzés Szilvia Papp Miklós, Siklós Endre, Sinkovits-Vitay András, Várnai Péter Május 12. szombat 1100–1200 Dér Katalin 1200–1300 Baritz Sarolta Laura OP, Józsa Péter 1300–1400 Botos Katalin

17

Programok a Stephanus Könyvesházban (1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1.)

Május 7. hétfő 1600–1700 50 év Chiara Lubich mellett – Könyvbemutató a Fokoláre Mozga-

lom alapítónője halálának 10. évfordulója alkalmából. A kötetet NO-

BILIS MÁRIÓ atya ismerteti. 1700–1800 Az Egy műfaj illegalitásban – Misekompozíciók Magyarorszá-

gon 1949 és 1969 között című kötetet szerzője, HORVÁTH MÁRTON LEVENTE orgonaművész mutatja be.

Május 10. csütörtök 1600–1700 Gianni Chiglione: Szalézi Szent Ferenc című könyvét P. ÁBRA-

HÁM BÉLA SDB tartományfőnök ismerteti. 1700–1800 Most és halálunk óráján – A rózsafüzér ima ereje című lengyel

dokumentumfilmről Dr. TORGYÁN ATTILA, GÓRSKI JACEK OP és KINDELMANN GYŐZŐ beszélget.

18

A STEPHANUS-DÍJ

A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kultu-rális díja. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján ke-rül átadásra a Társulat fővédője és az Alapítvány elnöke által, irodalmi és teológiai kategóri-ában. A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok te-rületén. A díjat 1993-tól napjainkig 54 személy nyerte el az alábbi besorolásban.

ÉV TEOLÓGIA IRODALOM 1993 Gál Ferenc † Erdélyi Zsuzsanna † 1994 Vanyó László † Nemeskürty István † 1995 Csanád Béla † Vidor Miklós † 1996 Franz Kard. König † (Bécs) Tordon Ákos † 1997 Erdő Péter Magyar Ferenc †

Valentiny Géza † (Bécs) „A magyar egyházért és kultúráért”

1998 Joseph Kard. Ratzinger (Róma) Zakar Polikárp OCist † (Róma)

Mészáros István

1999 Nem került átadásra Nem került átadásra 2000 Rózsa Huba

Török József Dékány Endre †

2001 Szabó Ferenc SJ Tarbay Ede 2002 Jakubinyi György (Gyulafehérvár) Molnár Tamás † (New York) 2003 Szentmártoni Mihály SJ (Róma) Dávid Katalin 2004 Kereszty Rókus OCist (Dallas [Irving],

Texas) Czigány György

2005 Joachim Gnilka † (München) Vasadi Péter † 2006 Angelo Card. Scola (Velence) Jókai Anna † 2007 Jelenits István SchP Kalász Márton 2008 Anton Ziegenaus (Augsburg) Rónay László 2009 Gánóczy Sándor (Dauphin, Franciaország) Czakó Gábor 2010

Farkasfalvy Dénes OCist (Dallas [Irving], Te-xas)

Kopp Mária † Skrabski Árpád †

2011 Reinhard Kard. Marx (München) Hárs Ernő † 2012 Dolhai Lajos Barna Gábor 2013 Gianfranco Card. Ravasi (Róma) Adamik Tamás 2014 Bolberitz Pál Fésűs Éva 2015 André-Joseph Léonard (Brüsszel) Kányádi Sándor 2016 Kocsis Imre Michael Hesemann (Düsseldorf) 2017 Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Pierre Riché (Párizs) 2018 Rokay Zoltán Valter Ilona

19

STEPHANUS-DÍJ Teológiai kategória

2018

Rokay Zoltán Rokay Zoltán római katolikus pap, egyetemi tanár, 1947. július 20-án született Szabadkán, szülei ötödik gyermekeként. Középiskolai éveit a szabadkai Paulinum falai között töltötte, itt érettségizett 1966-ban. Az érettségit követően jelentkezett az egyházmegye kispapjai közé, s a zágrábi teológiai fakultáson kezdte meg teológiai tanulmányait. Az első tanév után másfél évnyi katonai szolgálat következett. 1968-tól Innsbruckban folytatta tanulmá-nyait, ahol a Leopold-Franzens Egyetem hallgatójaként teológiát, filozófiát és klasszika-filológiát tanult, s ahol 1971-ben licenciátust is szerzett. Zvenaković Mátyás püspök szen-telte pappá 1973-ban Szabadkán, a Nagy Szent Teréz-székesegyházban. E templomban kezdte meg papi működését, s közben a Paulinumban latin és görög nyelvet, valamint fi-lozófiai propedeutikát oktatott. Hamarosan prefektusként és egyetemi lelkészként is szol-gálhatott, majd az óbecsei főplébánia plébánosa lett.

Lelkipásztori munkája mellett folytatta tovább teológiai és filozófiai tanulmányait, s mindkettőből doktori fokozatott szerzett. Teológiai doktorátusát Innsbruckban szerezte meg 1989-ben, filozófiai doktorátusát pedig hét évvel később, a kieli Christian-Albrechts Egyetemen nyerte el. Teológiai doktori értekezésének címe: Die Nachtgesichte des Propheten Sacharja, a filozófiai doktorátusáé: Die Wissenschaftslehre Nova Methodo von J. G. Fichte.

1997-től egyetemi tanár. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudomá-nyi Karára került, a 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszék élére. 2000-ben habilitált, ugyanekkor a nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést is elnyerte. Tanszéke oktatott tár-gyai: filozófiatörténet, antropológia, etika, tudományelmélet és hermeneutika. A Hittudo-mányi Kar dékáni tisztségét 2002 és 2004, valamint 2004 és 2006 között viselte.

Vendégelőadóként, vendégprofesszorként illetve előadóként ismert Piliscsabán, Veszprémben, Szegeden, Leuvenben, Passauban, Luxembourgban és Zágrábban. Köny-veinek többsége a bölcselettudomány területén helyezkedik el, monográfiái azonban ese-tenként biblikus vagy ikonográfiai kérdéseket dolgoznak fel. Jelentősek fordításai is, hiszen a többi között Diogenész Laertiosz, Fichte, Erasmus, Kierkegaard és XVI. Benedek pápa egy-egy műve neki köszönheti magyar nyelvű megjelenését. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, nemzetközi és hazai szakfolyóiratokban egyaránt publikál.

20

Kitüntetések, pályadíjak: 2002: a Szent István Akadémia rendes tagja 2003: pápai káplán 2003: budafelhévízi Szentháromságról nevezett címzetes prépost 2005: „Litteris et artibus” érdemrend I. osztályú keresztje (az osztrák köztársasági

elnöktől) 2011: Pázmány Plakett Főbb művei: Könyvek, fordítások

01. Die Quellen der frühen Religionsphilosophie Johann Gottlieb Fichtes. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának soro-zata 23). Márton Áron Kiadó, Budapest 1999.

02. Paschasius Radbertus, Ratramnus: Az Úr testéről és véréről. Ford. Rokay Zoltán. Paulus Hungarus–Kairosz, 2001.

03. Egység a különbözőségben: A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése. Szent István Társulat, Buda-pest 2002.

04. Filozófiatörténet I. – Ókor, középkor. Szent István Társulat, Budapest 2002. 05. Johann Gottlieb Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Ford. Rokay Zol-

tán, Gáspár Csaba László. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2003. 06. Rotterdami Erasmus: A szabad döntésről. Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest

2004. 07. Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben, I–V. könyv.

Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2005. 08. Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben, VI–X. könyv.

Ford. Rokay Zoltán. Jel Kiadó, Budapest 2007. 09. XVI. Benedek pápa: A Názáreti Jézus, 1. kötet. A Jordánban való megkeresztelkedéstől

a színeváltozásig. Szent István Társulat, Budapest 2007. 10. Descartes levelei Pfalzi Erzsébet hercegnőhöz 1643–1649. Ford. Rokay Zoltán. Ecclesia, Bu-

dapest 2008. 11. Lanfrancus, Berengarius: Boldog Lanfrancus canterburyi érsek könyve az Úr testéről és véréről

Tours-i Berengár ellen. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbe-cse 2009.

12. Etika – Tudományelmélet. Jel Kiadó, Budapest 2009. 13. Monoteizmus a nyugat-európai gondolkodásban – Die philosophischen Wurzeln des Monotheismus

bei Platon und Aristoteles. Szerzői kiadás, Budapest 2009. 14. Filozófiatörténet II. – Újkor. Szent István Társulat, Budapest 2010. 15. A monoteizmus Friedrich Wilhelm Joseph Schelling művében – Der Monotheismus im Werk von

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling. Szulik József Alapítvány, Szabadka 2010. 16. A zsoltárok Isten-, ember- és világképe. Szulik József Alapítvány, Óbecse 2010. 17. Szólalj meg Mózes. Szulik József Alapítvány, Óbecse 2010. 18. Iszokratész: Iszokratész attikai rétor művei, 1. kötet. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapít-

vány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.

21

19. Pomponius Mela: Három könyv a Föld elhelyezkedéséről. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Ala-pítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011.

20. Die Nachtgesichte des Propheten Sacharja: Eine einzelexegetische Untersuchung zur Bestimmung ihrer Eigenart. Frankfurt am Main; New York; Berlin; Bern; Bruxelles; New York; Ox-ford; Peter Lang Verlag, Wien 2011.

21. Jézus gyermekségtörténete. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2011. 22. Mariahilf: A Segítő Mária kegykép hódító útja. Szulik József Alapítvány, Óbecse 2012. 23. Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Clara: Avagy beszélgetés a természet és a szellemi világ

összefüggéséről. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2012.

24. Pázmány-tanulmányok. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013. 25. Johann Gottlieb Fichte (1762–1814) élete és műve. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing,

Óbecse 2013. 26. Studia Flaciana. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013. 27. Ikonográfiai írások. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2013. 28. Márkpassió. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014. 29. Ikonográfiai írások II. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014. 30. Zwischen Klassik und Romantik: J. G. Fichtes Wissenschaftslehre Nova Methodo und die

gedruckten Schriften seiner spät-jenaer Zeit. Shaker Verlag, Aachen 2014. 31. Jézus Krisztus az eljövendő. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2014. 32. Iszokratész: Iszokratész attikai rétor művei, 2. kötet. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapít-

vány, Lux Color Printing, Óbecse 2015. 33. „Képei áhítatot keltők…” Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2016. 34. Søren Aabye Kierkegaard: Utóirat. Ford. Rokay Zoltán. Szulik Alapítvány, Lux Color

Printing, Óbecse 2016. 35. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) élete és műve. Szulik Alapítvány, Lux Color Print-

ing, Óbecse 2017. 36. Lukácspassió. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2017. 37. 1517, 2017: Rokay Zoltán tanulmányai a reformáció tárgyköréből. Szulik Alapítvány, Lux

Color Printing, Óbecse 2017. 38. Filozófiatörténet III. – Legújabb kor. Szent István Társulat, Budapest 2018. Könyvrészletek

39. A nyugat-európai keresztény „filozófia” az első ezredfordulón. In Kristó Gyula–Makk Ferenc (szerk.): Európa és Magyarország Szent István korában. 403 o. Csongrád megye Ön-kormányzata, Szeged 2000, 11–25. o. (Dél-alföldi Évszázadok 12).

40. Barokk elemek Pázmány Péter filozófiai írásaiban. In Török József (szerk.): Mivégett va-gyunk. Emlékkönyv Bolberitz Pál hatvanadik születésnapja tiszteletére. 519 o. Ecclesia, Budapest 2001, 371–387. o.

41. J. G. Fichte történelemfilozófiájának időszerűsége. In Rokay Zoltán (szerk.): Egység a különbözőségben. A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése. 319 o. Szent István Társulat, Budapest 2002, 167–175. o.

42. Az erkölcsi lény. In Beran Ferenc (szerk.): Emberismeret és etika. 248 o. Szent István Társulat, Budapest 2002, 27–41. o.

22

43. Preszókratikus filozófusok Photiosz Myriobiblonjában. In Kránitz Mihály (szerk.): Az atyák dicsérete. A 60 éves Vanyó László köszöntése. 338 o. Szent István Társulat, Budapest 2002, 195–209. o.

44. Ön dönt! Avagy Luis de Molina időszerűsége. In Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok von-zásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése. 414 o. Új Ember Kiadó, Budapest 2003, 277–286. o. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának sorozata 32).

45. A Phótiosz-féle görög ortodoxia egy korabeli Karoling traktátus tükrében. In Baán István (szerk.): A szent atyák nyomdokait követve: In memoriam Vanyó László. 443 o. Bizantinológia Alapítvány, Budapest 2003, 317–335. o.

46. Tines de kai tón Epikureion kai stoikón filosofón syneballon autó. In Rózsa Huba (szerk.): Az Ige szolgálatában. A 60 éves Tarjányi Béla köszöntése. 410 o. Szent István Társulat, Budapest 2003, 178–201. o.

47. Johann Gottlieb Fichte (Zárótanulmány). In Johann Gottlieb Fichte. Ford. Rokay Zoltán–Gáspár Csaba László. Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. 186 o. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2003, 143–186. o. (Coram Deo Klasszikusok).

48. Rotterdami Erasmus Diartribéje. In Rotterdami Erasmus. Ford. Rokay Zoltán. A szabad döntésről. 177 o. Jel Kiadó, Budapest 2004, 11–76. o.

49. Ein Zeugnis aus der Ungarischen Nationalbibliothek über die Zeitgenossen und Teilnehmer des 2. eucharistischen Streites. In Szuromi Szabolcs Anzelm (szerk.): Parare viam Domino. Commemorative Studies on the occasion of Rt. Rev. Polikárp F. Zakar OCist’s 75th Birthday. 394 o. Szent István Társulat, Budapest 2005, 285–305. o. (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 3).

50. Heidegger „Sein und Zeit”-je és Luther hattyúdala. In Fodor György–Tarjányi Béla (szerk.): „Akik az igazságra oktattak sokakat…” A 65 éves Rózsa Huba köszöntése. 442 o. Szent István Társulat, Budapest 2005, 258–282. o.

51. Pázmány Péter latin nyelvű filozófiai írásainak forrásai. In Hargittay Emil (szerk.): Textológia és forráskritika: Pázmány-kutatások 2006-ban. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK, Piliscsaba 2006, 9–12. o. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok 6).

52. Egy mercedárius szerepe a kegyelmi vitában. In Perendy László (szerk.): Porta patet: A 60 éves Török József köszöntése. Szent István Társulat, Budapest 2007, 190–200. o.

53. „Communicatio” Die Aktualität eines Thomas’schen Terminus. In Cselényi I.–Hoppál B.–Kormos J. (szerk.): Aquinói Szent Tamás nyomában. A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság konferenciái, 2004–2005. 291 o. Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság, Budapest 2007, 285–291. o.

54. A Biblia és az antik világ találkozása. In Bogner István (szerk.): Vajdasági Pax Romana Évkönyv 2008–2009. Vajdasági Pax Romana, Szabadka 2009, 115–128. o.

55. Schelling és a mítosz. In Mód László–Simon András (szerk.): Olvasó. Tanulmányok a 60 esztendős Barna Gábor tiszteletére: [Studies in Honour of Gábor Barna on His 60th Birthday/Beitrage zum 60. Geburtstag von Gábor Barna]. Szeged: Gerhardus; SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék 2010, 350–366. o. (Szegedi Vallási Nép-rajzi Könyvtár 26).

56. Die Philosophie Cardinal Pázmány’s und das veränderte Weltbild – Pázmány Péter filozófiája és a megváltozott világkép. In Maczák I. (szerk.): Jubileumi emlékkönyv Pázmány Péter egye-temalapításának 375. évfordulója tiszteletére. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bu-dapest 2010, 225–240. o.

23

57. Az erénybölcselet múltja és időszerűsége. In Kuminetz Géza (szerk.): A klerikusi életszentség bölcseleti, teológiai alapjai és kánonjogi garanciái. Teológiai tanulmányok. Szent István Társulat, Budapest 2010, 108–121. o. (Varia Theologica 1).

58. Hans Lassen Martensen dogmatikája. In Mányoki János–Pintér Gábor (szerk.): Bivio: Ta-nulmányok az Evangélikus Országos Könyvtár műhelyéből, 2012, Budapest: Evangé-likus Országos Könyvtár, Budapest 2012, 22–54. o.

59. Philipp Melanchthon a tragédiák és komédiák olvasásáról (egy fejezet a tudomány-előtti etikából). In Török József–Windisch István (szerk.): Legeza László köszöntése hatvanadik szü-letésnapján. Mikes Kiadó, Budapest 2012, 73–87. o.

60. A katolikus vallású középréteg és templomi mecenatúra az Óbecsei Nagyboldogasszony Főplébánia példáján a 19. században és a 20. század első felében. In Glässer Norbert (szerk.): Óbecse a polgárosodás útján. Óbecse Község, Óbecse 2013, 293–307. o.

61. A teológia módszertana. In Szuromi Szabolcs Anzelm (szerk.): A tudományos módszer: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem I. Dies Academicus-ának tanulmányai. 106 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2013. április 19. Szent István Tár-sulat, Budapest 2013, 11–19. o. (Pázmány Könyvek 9).

62. Krízis a kritika kezdetén. In Puskás Attila–Perendy László (szerk.): Az ember krízise: vágyódás és megkísértettség között. Antropológiai reflexiók a teológiában (Varia Theologica 4). Szent István Társulat, Budapest 2013, 270–278. o.

63. Adalékok Székács József karlócai tartózkodásához és szerb népdalfordításához. In Mányoki János – Pintér Gábor (szerk.): Bivio 2014: Tanulmányok az Evangélikus Országos Könyvtár Műhelyéből. Evangélikus Országos Könyvtár, Budapest 2015, 83–108. o.

64. Az óbecsei katolikus plébánia kapcsolata a Székesfővárossal a XIX. században. In Fonyó Pál: Módszertani hitelemzések. Szulik Alapítvány, Lux Color Printing, Óbecse 2015.

65. Johann Michael Sailer egyszerűsége. In Takács Gábor (szerk.): Johann Michael Sailer a centrum unitatis újrafelfedezője. 358 p. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs 2016.

Konferenciaközlemények

66. Secundum Scripturas – A 132. zsoltár hagyománytörténeti értékelése. In Benyik György (szerk.): Apokalipszis. Biblikus Konferencia 1991. A föltámadás. Biblikus Konferencia 1992. 164 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Szeged, 1991–1992. JATEPress Kiadó, Szeged 1993, 95–104. o.

67. Zakariás 1–8 és az apokaliptika eredete. In Benyik György (szerk.): Apokalipszis: Biblikus Konferencia 1991. A föltámadás. Biblikus Konferencia 1992. 164 o. Konferencia he-lye, ideje: Magyarország, Szeged 1991–1992. JATEPress Kiadó, Szeged 1993, 29–34. o.

68. Az 1Kor 10,1–3 és a Deuteronomium. In Benyik György (szerk.): Az Apostolok Cseleke-detei. Biblikus Konferencia: Szeged, 1993. augusztus 30. – szeptember 2.; Szent Pál levelei a Korintusiakhoz. Biblikus Konferencia: Szeged, 1994. augusztus 29. – szept-ember 1. 220 o. Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged, 1995, 121–126. o.

69. A királyi zsoltárok és az Izajás-kutatás. In Benyik György (szerk.): A messiási kérdés: Szegedi Biblikus Konferencia. 132 o. Konferencia helye, ideje: Szeged, Magyarország, 1995. szeptember 4. – 1995. szeptember 7. JATEPress Kiadó, Szeged, 1997, 25–31. o.

24

70. Die Aktualität der Geschichtsphilosophie von J. G. Fichte. In Erdő P.–Rózsa H. (szerk.): Eschatologie und Jahrtausendwende: 2. Deutsch–Ungarischer Theologentag, Buda-pest, 2000. március 3., 109 o. Márton Áron Kiadó, Budapest 2000, 101–109. o. (Studia Theologica Budapestinensia. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Ka-rának sorozata 26).

71. Néhány észrevétel Pázmány filozófiai munkássága kapcsán. Pázmány és Suarez. In Hargittay Emil (szerk.): Pázmány Péter és kora. 436 o. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba, 2001, 16–34. o. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok 2).

72. A világi társadalom elfogadása és elutasítása a vallási közösségben. In Benyik György (szerk.): Világi közösség, vallási közösség: Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia. 310 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Szeged, 2003. augusztus 31. – 2003. szeptem-ber 3. JATEPress Kiadó, Szeged 2004, 225–228. o.

73. Die Synopsis des János Baranyai Decsi. In Barna G.–Stemler Á.–Voigt V. (szerk.): Igniculi Sapientiae: Symposium und Ausstellung zum 400. Jahrestag des Erscheinens der Adagia von János Baranyai Decsi in der Széchényi Nationalbibliothek, 1998: János Baranyai Decsi Festschrift. 288 o. Osiris; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 2004, 95–103. o.

74. Immanuel Kant – Karl Rahner: alternatíva nélkül? In Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) Hittudományi Kar – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Buda-pest) (szerk.): In memoriam Karl Rahner. 289 o. Konferencia helye, ideje: Magyaror-szág, Budapest, 2004. október 21. – 2004. október 22. Vigilia Kiadó, Budapest 2006, 106–111. (Sapientia Füzetek 6).

75. Pázmány Péter latin nyelvű filozófiai írásainak forrásai. In Fodor György–Török József–Tusor Péter (szerk.): Felekezetek az Igazság szolgálatában. Történelem – Teológia – Önazonosság (1500–2000). Tanulmányok. 414 o. Konferencia helye, ideje: Magyaror-szág, Esztergom, 2007. október 25. – 2007. október 26. Új Ember Kiadó, Budapest 2009, 99–105. o. (Studia Theologica Budapestinensia 34).

76. Aquinói Szent Tamás De veritate című írásának etikai kérdései és istenérve. In Cselényi István Gábor–Hoppál Kál Bulcsú–Kormos József (szerk.): Aquinói Szent Tamás párbeszéde korunkkal: a 2006–2008. évi konferenciák előadásai. 255 o. Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság, Budapest 2009, 89–92. o.

77. Hans Urs von Balthasar Fichte recepciója. In In memoriam Hans Urs von Balthasar. 396 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2006. február 23. – 2006. február 24. Vigilia Kiadó, Budapest 2007, 354–360. o. (Sapientia Füzetek 10).

78. Die Methoden in der Clavis von Flacius. In Marina Miladinov (szerk.): Matija Vlacic Ilirik III. 420 o. Konferencia helye, ideje: Horvátország, 2010. április 22. – 2010. április 24. Grad Labin, Labin 2012, 58–71. o.

79. Szabadkán használatos 18. századi illir nyelvű lelkiségi könyvek. In Bogár Judit (szerk.): Régi magyar imakönyvek és imádságok. 267 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Pi-liscsaba, 2010. április 10. – 2010. április 11. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsé-szettudományi Kar, Piliscsaba 2012, 201–214. o. (Pázmány Irodalmi Műhely. Lelkiség-történeti tanulmányok).

80. Az ókori erénytan és a „főbűnök” katalógusának kezdete. In Puskás Attila –Perendy László–Hoványi Márton (szerk.): A hét főbűn. Teológiai tanulmányok. 219 o. Konferencia helye, ideje: Magyarország, Budapest, 2015. január 28. – 2015. január 30. Szent István Társulat, Budapest 2016, 13–17. o. (Varia Theologica 7).

Valter Ilona 1938. december 15takon. A Rákóczi Gimnáziumban (ma újra a Református Kollégium Gimnáziuma) éretségizett 1957-ben. Még ebbenKarának régészet–történelem szor tanítványaként A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténetetával, 1962-ben. Diplomamunkáját kibővítette a teljesrogköz településtörténetének feldolgozásávalként. Doktori címét 1967-ben vé

Tudományos fokozatot 1998Dunántúlon című kandidátusi disszertációjával.

Régészeti pályafutását a Zalaegerszegi Göcmegye első régészeként, majd 1964jogutód intézményeiben dolgozott régvonult nyugdíjba 2000-ben.

1962-től folyamatosan végzett régészetiműemlékeken. Érdeklődését kezdettől az egyházi emlékek: román kori, gótikus templmok, elpusztult szerzetesi monosszempontok motiválták, ám tény, hogy az épületek kutatásával jelentős segítséget nyújthat az egyugyanis egy egyházi épület bekerült a Műemléki Felügyelőség kutatási programjába, akor azt az építész tervei alapján a Felügyelőség kivitelezői előbbták. Valter Ilona szabadidejében, hivatali segítsen az egyházközségeke

Már zalai régészként felfigyelt a Nyugatkori templomokra. Mintegy 30 kis templom kutatását végezte Vas, Zala és Somogy mgyében. Ő kutatta az őriszentpéteri templomot, Mindszenty József hefaluja, Csehimindszent római katolikus templomát, de a Borsod

25

STEPHANUS-DÍJ

Irodalmi kategória 2018

Valter Ilona

1938. december 15-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei A Rákóczi Gimnáziumban (ma újra a Református Kollégium Gimnáziuma) éret

ebben az évben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudotörténelem tanári szakára. Itt szerzett diplomát László Gyula profe

A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténeteDiplomamunkáját kibővítette a teljes (ma Szlovákiához tartozó

rogköz településtörténetének feldolgozásával, és ezt nyújtotta be doktori disszertáciben védte meg.

Tudományos fokozatot 1998-ban szerzett az Árpád-kori téglatemplocímű kandidátusi disszertációjával.

Régészeti pályafutását a Zalaegerszegi Göcseji Múzeumban kezdte 1962megye első régészeként, majd 1964-től az Országos Műemléki Felügyelőségen és annak

ményeiben dolgozott régészként és főosztályvezető helyettesként. Innen

folyamatosan végzett régészeti és műemléki falkutatásokat, főleg egyházi rdeklődését kezdettől az egyházi emlékek: román kori, gótikus templzerzetesi monostorok kutatása határozta meg. Ezt

meghatározó szerepet játszott benne keresztény hite, és az z épületek kutatásával jelentős segítséget nyújthat az egyházegyházi épület bekerült a Műemléki Felügyelőség kutatási programjába, a

kor azt az építész tervei alapján a Felügyelőség kivitelezői előbb-utóbb helyre is állítoták. Valter Ilona szabadidejében, hivatali kötelezettségein túl is vállalt kutatásokat, hogy

ken. Már zalai régészként felfigyelt a Nyugat-Dunántúlon megmaradt kis falusi román

kori templomokra. Mintegy 30 kis templom kutatását végezte Vas, Zala és Somogy mgyében. Ő kutatta az őriszentpéteri templomot, Mindszenty József he

római katolikus templomát, de a Borsod-Abaúj

Zemplén megyei Sárospa-A Rákóczi Gimnáziumban (ma újra a Református Kollégium Gimnáziuma) érett-

az évben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi szerzett diplomát László Gyula profesz-

A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete című dolgoza-ma Szlovákiához tartozó) Bod-

doktori disszertáció-

kori téglatemplomok Nyugat-

seji Múzeumban kezdte 1962-ben. Zala től az Országos Műemléki Felügyelőségen és annak

és főosztályvezető helyettesként. Innen

és műemléki falkutatásokat, főleg egyházi rdeklődését kezdettől az egyházi emlékek: román kori, gótikus templo-

zt részben szakmai esztény hite, és az

házközségeknek. Ha egyházi épület bekerült a Műemléki Felügyelőség kutatási programjába, ak-

utóbb helyre is állítot-is vállalt kutatásokat, hogy

Dunántúlon megmaradt kis falusi román kori templomokra. Mintegy 30 kis templom kutatását végezte Vas, Zala és Somogy me-gyében. Ő kutatta az őriszentpéteri templomot, Mindszenty József hercegprímás szülő-

Abaúj-Zemplén megyei

26

Tornaszentandrás különleges, ikerszentélyes templomának, és Gyöngyös hatalmas góti-kus templomának kutatása is az ő feladata volt.

Első műemléki ásatása a bélapátfalvi ciszterci monostorépület feltárása volt 1964–1966 között. Ekkor ismerkedett meg a ciszterci építészettel és magával a renddel, vala-mint annak hazai és külföldi képviselőivel. Igen sok segítséget kapott tőlük a rend életé-nek megismeréséhez. Szeretetteljes kapcsolat alakult ki közte és egyes rendtagok között. Rajeczky Benjamin, akivel a pásztói apátság feltárásánál ismerkedett meg, több mint húsz évig volt a lelki vezetője. Különösen sokat köszönhet Zakar Polikárp atyának, aki a rend generális apátjaként Rómából nyomon kísérte feltárási munkáit, ciszterci kutatásai-ról írt tanulmányait elhelyezte külföldi folyóiratokban. Anyagi támogatást is nyújtott, például az első magyar ciszterci apátság, Cikádor feltárásához. Az egész akkor ismert ciszterci közösség érdeklődése kísérte az elpusztult ciszterci apátságok feltárását. Ugyan-ilyen szeretetteljes öröm nyilvánult meg a ciszterciek részéről, amikor Valter Ilona és a volt ciszterci diák Kubinyi András történész-régész professzor házasságot kötött, termé-szetesen ciszterci templomban. Zakar Polikárp generális apát úr kérésére II. János Pál pápa levélben küldte áldását e házasságra. Valter Ilona, a férje halála után a Brückner Ákos atya által vezetett ciszterci konventben obláta fogadalmat tett.

A bélapátfalvi monostor sikeres feltárása után az ő feladatává vált az elpusztult ciszterci monostorok megkeresése és feltárása: Pásztó (1966–1985), Szentgotthárd (1971, 1982–1984), Bátaszék-Cikádor (1994–2000). Pásztón mintegy 25 évig végzett régészeti feltárásokat. Megtalálta a bencés-ciszterci apátság műhelyépületeit is: a 11. szá-zadi üveghutát és a kovácsműhelyt, a plébániatemplom mellett a Rátót nemzetség 13. századi hatszögű temetkezési kápolnáját, a gótikus iskolamesteri házat, vagyis napvilágra került az elpusztult középkori mezőváros.

Kutatási munkái során kapcsolatba került a bencés renddel is. 1976 és 1982 között ásatást és falkutatást végzett a boldvai református templomban, ahol kibontakozott a 12. század végén épült bencés apátság, mellette egy körtemplom, a falu plébániatemploma. 1990-től 2003-ig folyt a kutatás Jákon. A mai Szent Jakab-kápolna alatt előkerültek egy 11. századi körtemplom, a falu keresztelőegyházának alapjai, a templomdomb nyugati részén a Ják nemzetség 12. századi kúriájának, 13. századi lakótornyának maradványai, vagyis a Ják nemzetség központja. 1997-től P. Hajmási Erika régész közreműködésével feltárták a bencés monostor alapjait, valamint a templom körüli temető 931 sírját, ahol a 10. század végétől az 1780-as évekig folyt temetkezés. Kutató kollégáival együtt a mai napig tartó barátság alakult ki a jáki plébános, Rátkai László, és a falu között. Régész hallgató egyetemisták nemzedékei dolgoztak itt az évekig tartó ásatáson, ahol nem csak szakmai ismeretekhez juthattak, hanem megtapasztalhatták egy összetartó egyházközség ragaszkodását templomához, a körülötte kiásott ősök maradványaihoz. A csontvázakat nem engedték a szabályok szerint a Savaria Múzeumba szállítani. Kialakítottak a bencés templom északi tornyában egy kutatóhelyiséget, és a Múzeum által leltárba vett és letét-ként itt elhelyezett ősök maradványai beszentelt, méltó helyen várják a kutatókat.

Valter Ilona a premontrei renddel is kapcsolatba került. 1986 és 1992 között hitele-sítő feltárást végzett a zsámbéki premontrei prépostsági romtemplomban és környékén. Tisztázódott a korai építéstörténet és feltárásra került 465 középkori sír. E fontos ásatás eredményeinek feldolgozása még fontos feladata lesz a régésznek.

Kutatásait magyar és nemzetközi szakfolyóiratokban és önálló kötetekben publi-kálja.

27

Kitüntetések, pályadíjak: 1980: Kuzsinszky Bálint érem 1987: Madách-díj (Nógrád megye a pásztói kutatásokért) 1989: Magyar Műemlékvédelemért plakett 1993: Pásztó város díszpolgára 2001: Forster Gyula-díj 2002: Rómer Flóris érem (Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság) 2009: A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2014: Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 2015: Möller István emlékérem Főbb munkái (téma szerinti csoportosításban): Bodrogköz

01. Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglalás kori településtörténetéhez. In A Herman Ottó Mú-zeum Évkönyve 4. Miskolc 1964, 131–141.

02. Egyházas helyek és templomok a középkori Bodrogközben. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8. Miskolc, 1969. 115–142.

03. A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. In Agrártörténeti Szemle 16. 1974, 1–55.

Falusi, mezővárosi templomok

04. Az ácsi református templomok feltárása. In Archaeologiai Értesítő 90. 1963, 282–289. 05. Pusztuló középkori műemlékek Zala megyében. In Műemlékvédelem 8. 1964, 74–76. 06. Pusztuló román kori kerektemplom Bagodvitenyéden (Zala megye). In Műemlékvédelem 11.

1967, 72–75. 07. A Becsehely-Polai r. k. templom. In Magyar Műemlékvédelem 5. Budapest 1970, 335–

344. 08. A bucsúszentlászlói r. k. (volt ferences) templom helyreállítása. In Műemlékvédelem 18.

1974, 16–21. 09. A zalaszentmihályfai r. k. templom kutatása. In Magyar Műemlékvédelem 7. Budapest

1974, 145–160. 10. Román kori templomok kutatása Zala megyében. In Műemlékvédelem 20. 1976, 82–86. 11. A Zalalövő-zalamindszenti r. k. templom kutatása. In Zalai Gyűjtemény 6. 1976, 171–

198. 12. A Salomvári család és a salomvári római katolikus templom. In Horler Miklós hetvenedik

születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 1993, 61–83. 13. Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. In Zalai Gyűjtemény 6. Zalaegerszeg, 1976, 171–

198. 14. Egyházszervezés, kolostorok, templomok a 11–13. században. In Zala megye ezer éve. Zala

Megye Önkormányzata, Zalaegerszeg 2001, 61–65. 15. Szenyéri r. k. templom. In Műemlékvédelem 19. 1975, 92–94. 16. A somogyvámosi templomrom. In Építés-Építészettudomány 15. 1983, 469–500. (társ-

szerző: Erdei Ferenc építész).

28

17. Előzetes beszámoló az őriszentpéteri r. k. templom 1963. évi kutatásáról. In Savaria 2. Szom-bathely 1964, 129–141.

18. Őriszentpéter, plébániatemplom. Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, 1986, 16. (má-sodik kiadás 1994, 232. sz.).

19. Az őriszentpéteri római katolikus templom kutatása. In Savaria 22/4. Szombathely 1999, 51–63.

20. Bibliai idézetek az őriszentpéteri római katolikus templom falán. In Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Budapest 2006. 601–620.

21. Az őriszentpéteri középkori téglaégető kemence. In ComArchHung. 1987, 139–155. 22. Die Güssinger als Bauherren und als Kirchepatrone. Die Güssinger. In Beiträge zur

Geschichte der Herren von Güns/Güssing und ihrer Zeit, (13/14. Jahrhundert). Ei-senstadt 1989, 473–495.

23. Pfarr- und Wallfahrtskirche von Mariasdorf. Edition Salat, Graz 1990, 48. 24. Der Wirkungskreis von Johannes Aquila als architekturgeschichtliche Landschaft. (Johannes

Aquila működési köre mint építészettörténeti tájegység.) In. Johannes Aquila und die Wandmalerei des 14. Jahrhunderts. (Johannes Aquila és a 14. század falfestésze-te). Tanulmányok és dokumentumok a budapesti Országos Műemléki Felügyelőség gyűjteményéből. Budapest 1989, 24–28.

Az előbbi témakörökben megjelent könyvei

25. Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt 1985, 340. p. 26. Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest 2004, 330 p. (2. kiad. 2005.) 27. A bélletes kapun túl. Gyöngyszemek. Kultúrtörténeti Értékek Nyugat-Pannoniában. Szombat-

hely 2005, 43–94. 28. A balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása. (A templom története + A bala-

tonfüredi román kori körmeneti kereszt.) In A Veszprém megyei Múzeumok Közlemé-nyei 11. Veszprém 1972, 149–175.

29. La croix processionnelle romane de Balatonfüred. In Acta Arch. Academiae Scientiarum Hungaricae 24(1972), 215–232, XVII–XXVI. tábla.

30. A mátraszőlősi (Nógrád megye) r. k. templom kutatása. In Műemlékvédelem 18. 1974, 151–159.

31. A tornaszentandrási r. k. templom kutatása. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. Miskolc 1980, 99–130.

32. A gyöngyösi Szent Bertalan-templom építéstörténete a város történetében. In Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Budapest 2002, 89–104.

33. A gyöngyösi Szent Erzsébet – volt ispotály – temploma. In „Quasi liber et pictura.” Tanul-mányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Budapest 2004, 607–614.

34. A Győri Egyházmegye műemléki templomai. In A Győri Egyházmegye 1000 éve. Győr 2000, 116–127.

35. A magyar keresztény államiság emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében. In Kereszténység és államiság. Pécs 2000, 111–137.

Ciszterci témájú tanulmányok

36. A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben. In A Herman Ottó Múzeum Év-könyve 6. Miskolc 1966, 199–226.

37. Die archäologische Erschließung des Zisterzienserklosters von Bélapátfalva. In ActaArchHung 33. Budapest 1981, 179–200.

29

38. Die archäologische Erschließung der Abtei Bélapátfalva. In Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 153–166.

39. Kisebb régészeti kutatás a bélapátfalvi volt ciszterci apátsági templom mellett. In Műemlékvéde-lem 49. 2005, 336–342.

40. Előzetes beszámoló a szentgotthárdi ciszterci monostor ásatásáról. In ArchÉrt. 102. 1975, 88–100.

41. Szentgotthárd története a mohácsi vészig. In Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstör-téneti, helyismereti tanulmányok. Szombathely 1981, 29–80.

42. Die archäologische Erschließung des ungarischen Zisterzienserklosters Szentgotthárd. In Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 139–153.

43. A szentgotthárdi ciszterci monostor és a Művelődési Központ. In Műemlékvédelem 29. 1985, 80–88.

44. Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Lövei P.-vel és Faragó J.-vel). In Lapidarium Hungaricum. Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye. 6. Vas megye II. Budapest 2002, 223–327.

45. A pásztói monostor feltárása. In ComArchHung 2. 1982, 167–206. 46. Das Zisterzienserklosters Pásztó. In Analecta Cisterciensia XXXVIII. Roma 1982, 129–

138. 47. Quelques établissements proto-industriels en Hongrie. In L’espace cistercien. Ed. Léon

Pressouyre. Paris 1994, 391–400. 48. Adatok a pásztói monostor gazdasági életéhez. In Historia est… Írások Kovács Béla kö-

szöntésére. Eger 2002, 425–435. 49. Árpád-kori (11–13. századi) üveghuta és kovácsműhely a pásztói monostorban. In

ArchÉrt 140. 2015, 195–227. 50. Die Ausgrabungen in der ehemaligen Zisterzienserabtei Cikádor. In Analecta Cisterciensia

LII. Roma 1996, 251–264. 51. Die Erforschung der ungarischen Zisterzienserkloster mit besonderer Berücksichtigung der Abtei

Cikádor. In Beiträge zur Mittelarchäologie in Österreich. 12. 1996, 227–237. 52. A cikádori ciszterci apátság kutatása. In Hermann Egyed Emlékkönyv. Budapest 1998,

155–166. 53. A cikádori ciszterci monostor feltárása. In Műemléki Szemle 11. 2001, 198–201. 54. A cikádori, más néven (Báta)széki ciszterci apátság története. Budapest 2015, 152. p. 55. Sprechende Mauern. Die Erforschung der Zisterzienserklöster in Ungarn. 800 Jahre Zisterzienser

im Pannonischen Raum. Katalog. hrsg. von Jakob Pershy. Amt Burgenländischen Landesregierung, Eisenstadt 1996, 43–64.

56. A középkori magyar ciszterci monostorok alaprajzi és építészeti sajátosságai. In A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában. Piliscsaba 2009. 127–145.

57. Reform szerzetesrendek a Magyar Királyságban. In Vigilia 67. 2002/7, 492–502. Pásztó mezőváros

58. Műemléki feltárások és helyreállítások Pásztón. In Műemlékvédelem 13. 1969, 226–230. 59. Pásztó, középkori oppidum. In Városépítés 1976, 25–26. 60. Pásztó, egy Zsigmond-kori mezőváros. In Művészet Zsigmond király korában 1387–1437.

Katalógus. Budapest 1987, 271–282. 61. Mezővárosi kutatások újabb eredményei Észak-Magyarországon. In Régészet és várostörté-

net – tudományos konferencia, Pécs, 1989. márc. 16–18. Kiadvány: Pécs 1991, 195–209.

30

62. Pásztó, Oskolamesteri ház. Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, Budapest 1985. 16 p. (Tájak, korok, múzeumok Kiskönyvtára 219).

63. Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban. A magyar iskola évszázadai (966–1526). Ka-talógus. Xantus János Múzeum, Győr 1996, 61–68.

64. A pásztói XIII. századi hatszögű kápolna. In ArchÉrt 118. 1991/1–2, 17–31. 65. Újabb adatok a pásztói Szent Lőrinc plébániatemplom építéstörténetéhez. In Arcana tabularii.

Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Budapest–Debrecen 2014. 349–366. 66. Pásztó a középkorban. Várostörténeti monográfia. Megjelenés alatt a METEM Köny-

vek sorozatban. Bencés rendi tanulmányok

67. A boldvai bencés apátság. In Művészet, 25, 1984/4, 43–45. 68. Boldva, református templom. Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület, 1991. 16 p. (Tájak,

korok, múzeumok Kiskönyvtára 399.) 69. A boldvai református templom (volt bencés apátság). In Myskovszky Viktor és a mai műem-

lékvédelem Közép-Európában. Bratislava–Budapest 1999, 162–169. 70. 16. századi, késő reneszánsz öltözetű leányka sírja Boldván. In ArchÉrt 133. 2012, 77–96. 71. Ják, bencés apátság. Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest 2002, 211–212. 72. Ják – Szent György-templom. Az épület körül végzett ásatás. In Műemlékvédelmi Szemle

13. 2003, 173–174. (társszerző P. Hajmásy Erika). 73. A Ják nemzetség Árpád-kori lakóhelye Jákon. In ComArchHung 2005, 537–564. Premontrei prépostsági emlék: Zsámbék kutatása

74. Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban (1986–1990). In Műem-lékvédelmi Szemle 1991/2, 24–28.

75. Schambek im Mittelalter. Schambek/Zsámbék. I. Hrsg. von Martin A. Jelli., Heimatverein in Zsámbék, Zsámbék 1996, 40–69.

Rómer Flóris

76. Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém, és Zala megye (1861). Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta Valter Ilona, Velladics Márta. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest 1999, 316. p. (Forráskiadványok 2).

77. Rómer Flóris Ferenc. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest 2006. 35. p. (A magyar műemlékvédelem nagyjai. Életrajzok, visszaemlékezések.)

78. Szóval, tettel. Rómer Flóris Ferenc élete és munkássága (1815–1889). Budapest 2015.

A XXVI.

Szent István Könyvhét támogatói

***

***

***

***

***

***

Szent István Könyvhét támogatói