PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM

VITÉZ JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ESZTERGOM

2007

Tartalom 1. Iskolánkról 31. 1. Az iskola története 31. 2. Az iskola értékrendje 31. 3. Az iskola feladatai 51. 4. Az iskola követelményei 61. 5. Az iskola működésének eredményessége 81. 6. A Pedagógiai program törvényi háttere 81. 7. Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító okirat (1. sz. melléklet)

Az iskolánk irányítási, szervezeti rendszere (2. sz. melléklet)

9

2. Nevelési program 102. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei 102. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai 102. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai 112. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 122. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18

2. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 212. 7. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását

szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 252. 7. 1. A tanítási órák 252. 7. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 262. 7. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 302. 7. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 322. 7. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 332. 7. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 372. 7. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 392. 8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 402. 9. Iskolai egészségnevelési program 432. 10. Iskolai környezeti nevelési program 61A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 68

1. Iskolánkról

1.1. Az iskola története

Iskolánkat, mint a Mesterképző Intézet Gyakorló Iskoláját Vaszary Kolos hercegprímás

alapította meg 1893. augusztus 31-én a 4732-es szám alatt kiadott rendeletével. Az 1868-ban

megjelent népoktatási törvény kimondta, hogy minden képző mellett gyakorló iskolát kell

létrehozni.

A Gyakorló Általános Iskola alapítása óta arra hivatott, hogy a Tanítóképző

növendékeinek tanítási gyakorlatai végzéséhez gyakorlóhelyül szolgáljon. Az eltelt több, mint

110 év alatt az iskola életében több név és helyszínváltozás is történt. A Vitéz János Római

Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája nevet 1989 óta viseli. 1978-79-

ben került sor az új gyakorló iskola felépítésére jelenlegi helyén a Prímás-szigeten.

A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola rektora 2006 februárjában kelt

levelében arról értesítette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát, hogy a főiskola

szenátusa egyhangú döntéssel támogatja azt a fenntartói elképzelésnek is megfelelő

intézményvezetői kezdeményezést, amely az egyetemmel való integrációt célozza.

Az integráció alapvető célkitűzése, hogy az integrálódó intézmények közösen tudjanak

megfelelni mindazon kihívásoknak, amelyek a bolognai folyamattal, ill. az európai

felsőoktatási térséghez történő csatlakozással az intézmények előtt állnak.

Az integráció módja a beolvadás (Ftv. 36§ (9) bekezdés), amely szerint a beolvadó

felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény –jogutódként- látja

el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.

A főiskola az egyetem Vitéz János Karaként működik tovább 2008. január 1-től.

A Gyakorló Általános Iskola fenntartója 2008. január 1-től a Pázmány Péter Katolikus

Egyetem (Budapest Szentkirályi u. 28).

Az intézmény új neve: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Vitéz János Gyakorló Általános Iskola

Az iskola olyan jogi személy, amely szakmai önállósággal bír az Alapító Okiratban

meghatározott pedagógiai, nevelési-oktatási tevékenységet illetően. A munkáltatói jogok

gyakorlása a PPKE hatályos Statutuma és SZMSZ-e szerint történik. A PPKE a VJK

költségvetésén belül biztosítja az intézmény zavartalan működését. A törvényességi

felügyeletet a PPKE rektora által írásban kijelölt személy látja el.

Küldetésünk, olyan társadalmi szükséglet kielégítése mely:

• Azon szülők igényeit elégíti ki, akik katolikus szellemű nevelést kívánnak

gyermekük számára biztosítani. Iskolánk nyitott a más vallású, vagy nem

vallásos tanulók előtt is. Tőlük is elvárjuk azonban, hogy iskola szellemiségét

fogadják el, tartsák tiszteletben s az általunk közvetített értékek szerint éljenek.

Lehetőséget nyújt a német nemzetiségi osztályok indításával a német

nemzetiségi nyelv és kultúra elsajátítására is.

• Olyan társadalmi elvárások szerinti célokat is szolgálunk, mellyel a katolikus

szellemiségben oktatott hallgatók gyakorlati képzését valósítjuk meg.

1. 2. Az iskola értékrendje

A keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét.

Pedagógiai munkánkban a nevelő jelleg dominál a színvonalas oktatás mellett. Nevelő-oktató

munkánk a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szánva az egyházi és nemzeti

hagyományoknak. Az emberi élet általunk vallott értékei, melyek iskolánk katolikus szellemi

nevelését és munkatársaink értékrendjét, magatartás és tevékenység módját alapvetően

meghatározzák, a hit, a remény és a szeretet. Jézus példamutatása alapján a szeretetre, a hitre,

az önzetlenségre, az áldozatvállalásra, a mértéktartásra, a megértésre, az együttműködésre, a

tiszteletre, a kötelesség teljesítésére és a szerénységre nevelünk. A türelmet, az elesettek és

rászorulók támogatását alapvető értéknek valljuk. A fenntartható jövő érdekében meghatározó

értéknek tartjuk az önmagunk, embertársaink, a természeti és társadalmi környezetért érzett

felelősségünket.

Az emberi élet általunk vallott alapértékei

az igazságkeresés és igazságra törekvés,

a rend és szabadság egyensúlya,

az igényesség és alázat a vállalt tevékenységek során,

az emberi méltóság tisztelete, a másik ember elfogadása,

az „ember”-ség, a nemzethez tartozás felelőssége és értéktudata,

az élet, élet céljának tisztelete és védelme,

együttérzés és segítségnyújtás,

a tudásra, szépre, jóra törekvés, permanens igénye,

a bizalom, őszinteség, becsület és együttműködés igénye, mint a folyamatos

önfejlesztés értéktartalmának alapelemei.

1. 3. Az iskola feladatai

Az iskola feladatait egyrészről az általános emberi, keresztényi és a nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, másrészről a

főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása.

Feladatunk, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra

építve a személyiségük keresztény szellemű formálásával az alábbi értékeket tanulóink

elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg

viselkedésüket, magatartásukat:

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és

növények védelme, szeretete. Fogékonyság a teremtett világ, az élő és az

élettelen természet szépsége iránt.

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az

egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az

önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés,

környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros

szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés,

önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás,

szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az

esztétikum befogadására és létrehozására.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés,

tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség,

mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és

önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-

mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, az

alázatosságra.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti

kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek,

hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges

nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A

hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete,

kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek

egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.

Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a

közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia, a közjó érvényesítésére.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását

elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program és a helyi tanterv különböző fejezeteiben később

meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e

tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

1. 4. Az iskola követelményei

1. 4. 1. A pedagógustól elvárt szakmai - etikai követelmények

a Közoktatási törvény előírásainak,

az intézményünk Minőségirányítási Programjában, Szervezeti és Működési

Szabályzatában, a munkaköri leírásokban az Iskolai élet házirendjében leírtak betartása.

A Helyi Pedagógiai Programunk megvalósítását szolgáló követelményeink az alábbiak:

A pedagógus:

• Tisztelje, és tevékenysége során biztosítsa a katolikus szellemiség

érvényesülését.

• Aktívan vegyen részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi

programokban.

• Erkölcsi értékrendje és együttélési morálja legyen példaadó.

• Emberi tartása, hiteles személyisége, szakmai felkészültsége és

eredményessége, pedagógus személyiségjellemzői alapján; gyakorló iskolai

státusza szerint: példaértékű minőségben lássa el választott hivatását.

• Szeresse tanítványait, legyen meggyőződve arról, hogy tanulói: tudásban és

emberségben növelhetők”! Biztosítsa a gyermeki jogok elismerését,

érvényesülését!

• Tisztelje kollégáit: személyükben és munkavégzésük terén. Ismerje el

eredményeiket úgy is, mint a közös munka sikerének megnyilvánulási

formáit.

• Ápolja és terjessze az iskola jó hírét.

• A műveltségtartalom időszerű változásait kísérje figyelemmel és igényelje

szakmai képzéseken való részvételét.

• Tevékenysége során legyen: nyitott, újító szellemű;

• Feladatvállalásában: aktív és minőségorientált;

• Szociálisan érzékeny; tapintatos és felelősségteljes; tanóráin biztosítson

oldott - erőszak és indulatmentes - légkört a magas szintű tudás

megszerzése és a kiegyensúlyozott személyiség alakítása érdekében.

1. 4. 2. Tanulóink számára támasztott követelményeink

• Tanulóink alapvető kötelessége a tanulás. A tudás megszerzése és képességeik

fejlesztése során: önállóságra, folyamatosságra, igényességre kell törekedniük.

• Magatartásuk, viselkedéskultúrájuk, szorgalmuk feleljen meg az iskolai élet

házirendjében megfogalmazott kívánalmaknak.

• Az általuk vagy szüleik által az adott tanítási évre választott iskolai

foglalkozásokon a tanév végéig vegyenek részt.

• Vegyenek részt az iskolai és az iskola által szervezett egyházi programokban.

• Az iskolai értékrendnek és az illem előírásainak, normáinak megfelelően

jellemezze őket:

a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság,

a társak elfogadása, megbecsülése,

a kulturált, szép magyar beszéd,

megjelenésük: legyen mértéktartó, tiszta, gondozott,

a durvaságtól mentes társas kapcsolatok,

környezetük rendjének, tisztaságának megóvása,

életmódjuk harmóniája, művelődési és szórakozási igényességük,

étkezési, higiéniai előírások betartása,

a közösségi és személyes tulajdon védelme.

• A nemzetiségi német nyelv oktatásában részt vevő tanulóink:

ismerjék a helyi német kisebbség kultúráját, hagyományait, életmódját,

vegyenek részt a helyi kisebbség rendezvényein,

tanulják meg, és mindennapjaikban is használják a német nyelvet.

1. 5.Az iskola működésének eredményessége

Az iskola működését akkor tekintjük eredményesnek, ha minden végzős diákunk

• Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek.

• Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel

és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás

követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

• Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint

a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

• Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát

illetően.

• Ha hozzájárultunk személyiségének keresztény szellemű formálásához.

• Ha az iskolánk megtartja eddig vonzerejét a város és a környék tanulói, szülei

számára.

• Ha partneri elégedettségvizsgálataink során jó minősítést kapunk.

• Ha a gyakorlati képzésben végzett hallgatóink megállják helyüket a

mindennapi nevelő-oktató munkájukban.

1. 6 .Pedagógiai program törvényi háttere

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) a) és b) pontja

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2006.évi LXXI.

Törvény.

A Kormány 202/2007. (VII. 31) számú rendelete amely módosította a Nemzeti Alaptanterv

kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet.

Egyházi törvény

A Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet,

58/2002. (XI. 29.) OM rendelethez kiadott 2. sz. melléklet

A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv.

1. 7. Az iskola működésének törvényi alapja az Alapító Okirat (1. sz. melléklet)

Iskolánk irányítási , szervezeti rendszere (2. sz. melléklet)

2. Nevelési program

2. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

• Az ember, a gyermek, a természet tisztelete szeretete.

• A nevelői példaadás, érdeklődés, nyitottság, pályaszeretet, türelem,

igazságosság, empátia.

• Tevékenységünkben a fegyelem, a következetesség a tanulói-tanári

szabadság optimális arányainak folyamatos szem előtt tartása.

• Igényesség önmagunk és mások iránt.

• Ismernünk kell önmagunkat, egymást, tanítványainkat, a szülőket,

hallgatóinkat.

• Együttműködő partneri kapcsolat a tanulókkal, szüleikkel, a főiskola

dolgozóival, hallgatóival.

• A pozitív jellemzők elismerése, a fejlesztendő személyiségjegyek és

képességek felismerése és korrekciója.

2. 2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai

Az iskolai nevelő-oktató munkánk céljait az általános emberi, nemzeti, katolikus

értékek tanulókkal, hallgatókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza

meg.

Célunk a gyermek – tanuló – hallgató személyiségének középponti szerepét kiemelve

biztosítani:

• A gyermek szeretetén alapuló, ember léptékű és – érdekű, a tudás szerepét

preferáló, a magatartást – jellemformálást sokoldalúan és hatékonyan

fejlesztő, katolikus szellemű és értékrendű szemlélet kialakítását.

• Az egyetemes emberi értékké vált, katolikus értékek és kultúra elemeinek

elsajátíttatását.

• A nemzethez tartozás hitének és tartásának fejlesztését, tudatosítani az

áldozatvállalás természetességét, szükségességét, a helyes

magyarságtudatot és hazafiságot.

• A más nemzetek és etnikumok tiszteletének kialakítását, hagyományaik

megismerésén, őrzésén keresztül..

• Az uniós csatlakozás lényegének, fontosságának, jelentőségének

megismertetését.

• A tanulók, a hallgatók személyiségének, képességeinek, az életkori

sajátosságaikhoz igazodó fejlesztését.

• A tanulók intellektuális képességeinek fejlesztését..

• A tanulási – művelődési képességek fejlesztését, az ismeretszerzési

készségek, jártasságok beépülését.

• A társas kapcsolatok rendszerében a verbális és nem verbális önkifejezés,

a kommunikációs és beleérző (empátia) képesség, a türelmesség, a

tolerancia, az önmagunk és mások elfogadása, az adni és elfogadni tudás, a

megbízhatóság és az együttműködés képességeinek kialakítását.

• Tanulóink egyéniségének, személyes „én”-jének figyelembe vételét és

tiszteletét. Az általánosan emberi, a korosztály és az individuum jellemző

jegyeinek ismeretében szerveződő tevékenységeket, figyelembe véve a

helyi társadalom elvárásait és a környezeti jellemzőket is.

• Hogy tanulóinkat semmilyen okból se érje hátrányos megkülönböztetés.

2. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai:

• Folyamatosan értékeljük és fejlesztjük a kulturált magatartási és együttélési

normák elsajátítását, a kötelességtudat és felelősségteljes cselekvés, valamint a

személyes erőfeszítések útján kialakult teljesítőképesség jellemzőinek

alakulását.

• Biztosítjuk a tanulói készenlét és befogadóképesség tudatos bővítését, a belső

motivációs bázis, a beállítódások, a gondolkodási struktúrák fejlesztése útján.

• Személyre szóló feladatokat, megbízatásokat adunk tanulóinknak, melyek

feltételeit biztosítjuk, eredményességét folyamatosan értékeljük.

• Gondoskodunk a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű tanítványok

célirányos fejlesztéséről, a nehezen nevelhető és veszélyeztetett tanulók

személyiségfüggő neveléséről.

• Alapértékként elvárjuk és fejlesztési feladatként fogalmazzuk meg a

környezetbarát szemlélet és tevékenységjellemzőket, az egészséges életmód

igényét és képességét.

• Gondoskodnunk kell arról, hogy tanítványaink elsajátítsák az önálló tanulás

technikáit, rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, felhasználható tudással, az

alkalmazni tudás képességeivel. Váljanak tanult és a permanens művelődést

igénylő ifjakká, felnőttekké.

• Felelősséggel vállaljuk, hogy az alapműveltség elemeiként elsajátítják

tanulóink a helyi tanterveinkben meghatározott követelménytartalmat, melyben

kiemelt súllyal van jelen a környezettudatos magatartás és életmód, az

informatika, a magyar és idegen nyelvi kommunikációs készségszint magas

szintű fejlesztése. Iskolánk feltételrendszere felhasználásával optimális

lehetőséget biztosít az idegennyelv-tudás és az olvasóvá – könyvtárhasználóvá

nevelés céljainak eléréséhez.

• Biztosítjuk a hatékony-eredményes oktatást és nevelést, mely alapja a

továbbtanulási lehetőségek közül történő választásnak, illetve a sikeres

továbbhaladásnak.

• Feladatunk, hogy tanítványaink szocializációs szintje biztosítsa számukra a

társadalmi beilleszkedést, a demokrácia szabály és tevékenységrendszere

ismeretét és azzal való élni tudást, a fejlesztő részvételt e folyamatok során.

• Biztosítjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, s e

biztonságérzetük erősítse felkészülésük - felkészítésük eredményességét.

• Elvárjuk és erősítjük, hogy tanulóink legyenek büszkék iskolájukra, annak

hagyományaira és lehetőséget biztosítunk arra, hogy vállaljanak maguk is

olyan célokat, tevékenységeket, melyekkel ennek öregbítése elérhető.

• Megismertetjük iskolánk, városunk, hazánk jelképeit (címer, zászló, jelvény),

erősítjük tanulóink szűkebb, illetve tágabb környezetük iránti hazaszeretetét,

fejlesztjük magyarságtudatukat, bővítjük honismeretüket.

2. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra).

2. Közvetett (indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül).

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

példamutatása.

- A nevelő részvétele a

tanulók közösség

tevékenységében.

- A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

munkája.

- Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

- Vita.

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori

sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez,

felkészültségéhez.

Az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. A

tanítási folyamatban a diákok aktív részvételére helyezzük a hangsúlyt, ami a kompetencia

alapú oktatás módszereinek alkalmazását jelenti:

Differenciált tanulásszervezés

A gyermek teljesítőképességét nagyban befolyásolja az iskolai környezet, illetve a családi

háttér. Minden gyerek más és más, így eltérőek a képességeik is. Vannak egészen kiemelkedő

képességűek, tehetségesek, és vannak olyan tanulók (számuk egyre nő), akik bizonyos

hátrányok miatt egyéni képességfejlesztésre szorulnak. Ezért, ha azt akarjuk, hogy munkánk

sikeresen elérje célját, a tanításban feltétlenül differenciálni szükséges.

A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai

szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei

iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció)

próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel.

A differenciálás célja, hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó

tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket.

A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg:

1. a tanulócsoportok és osztályok szervezése;

2. a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása

A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik.

Megmutatja mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók

képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka

igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a

tanulási folyamatban.

A differenciált fejlesztés lehetőségei az iskolában

A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók

személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének

megfelelő fejlesztést.

• Differenciálás a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó,

képességek, problémák feltérképezése és javítása képezze. A differenciálás

szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója

vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága

nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének

ütemén mérhető.

• A párban történő tanulás lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek

közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó

együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban

magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló

megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorlóórán

is alkalmazható, mint segítő akció.

• A részben egyénre szabott tanulás több tanuló kap azonos feladatot a tanulás

folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere.

A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik.

Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre

szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer

alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell

győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni.

• A csoportmunka a pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot.

Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek

alkalmas csoportmunkára.

• A szervezés célja a tudás gyarapítása: a „több és többet tud” elv érvényesülése.

Azaz a tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk kialakítása,

továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók

képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a

tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának.

• A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális

kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a

tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös

tapasztalatszerzés során.

• Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív

reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során.

• A kooperatív tanulás Az ismeretszerzésnek ebben a formájában gyerek nem

úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása, hanem a csoport

valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megismerjen és a megszerzett

ismeretet megossza társaival a csoportban.

• Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési

képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük.

Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s e közben fejlődnek

kommunikációs képességeik, technikáik.

A kooperatív tanulás általános hatásai:

- együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan

használt csoportosan végzett munka kifejezéssel;

- egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és/vagy lassabban haladóknak

is a munkában való részvételre;

- toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen, háttérbe

helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását;

- négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a

párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál

megtalálható;

- örömmel és kedvvel végzett munkát eredményez,

- feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az

alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak,

- elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen

olyan feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a

diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés,

kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia;

- alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv

és sikerélmény és eredményesség biztosítására;

- olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a

tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is;

• A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a

kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei,

képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez.

Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává

válik.

A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a

megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a

projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat

részeként és eredményeként valósítja meg.

A módszer lényege, hogy a tanulók a lehető legtöbb összefüggést és

kapcsolódási pontot felfedjenek. A diáknak lehetősége van saját meglévő

képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására.

A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme maga a

munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett.

A projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságában

felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati

tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi

és érzelmi hatása.

A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett

inkább az együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és

tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe.

Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A

projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik

lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva intellektuális

kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló felelősségvállalásra, önálló

tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben megváltozhat a

tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket

szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet.

A Projekt módszer kompetencia elemei

• Kommunikáció-központúság

• A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és

gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem

módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés

folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között.

• A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a

tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül,

kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.

• Tevékenység-centrikusság

• A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem az önálló

ismeretszerzés közben a különböző információk alapján – akár maguk által elgondolt

–, műveleteket kell végezniük.

• Rendszeresség

• A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A

felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A

mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák

szintjének meghatározását szolgálják.

• Partnerség

• A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-

tanácsadóként irányítja az ismeretszerzést, nem pedig a hierarchikus tanár-diák

kapcsolatot képvisel.

• Kutatószemlélet

• Feloldani az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a

tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos

eleme a kérdésfeltevés.

2. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, a keresztény

értékrendre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül.

Alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai és tanórán kívüli

tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik

évfolyam végéig tart, és négy részre tagolódik.

•az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

•a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

•az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

•a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz.

A bevezető, a kezdő és az alapozó szakasz feladatai végrehajtásának megtervezésénél jelentős

szerepet játszik a közoktatásról szóló törvénynek az a rendelkezése, amely az itt folyó oktatást

felosztja szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatásra. A nem szakrendszerű oktatás

megszervezésének elveit, óratervét a Helyi tanterv tartalmazza.

Képzésünk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a

technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori és

fejlettségi szintjének megfelelő tananyag kiválasztásával és elrendezésével.

A tanulói személyiségfejlesztés alapelvei:

• A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja.

• Az erkölcsi, szellemi, fizikai és mentális fejlesztés szükségessége.

• A kötelező és választható tevékenységek szinkronjának megteremtése.

• A bármilyen okból való hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos célunk, hogy nevelő-oktató munkánk

alapozza meg a tanulók:

műveltségét.

keresztény világszemléletük, világképük, nemzeti öntudatuk formálódását.

közösségi társas kapcsolatát.

önismeretét.

egészséges életmód iránti igényük kialakítását.

tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

a helyes cselekvésre késztető érzelmük kialakítását.

A helyi tanterveket magában foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges

szempont volt a tanulók képességeinek fejlődését elősegítő személyiségfejlesztő, kompetencia

alapú oktatás meghatározása. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi

feladatoknak adtunk prioritást: az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási–tanulási

folyamata adjon teret a keresztény szellemiség jelenlétének, a színes, sokoldalú iskolai

életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési

készségét, eddze akaratát, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, a keresztény

értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítás, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

• Megismerési vágy fejlesztése.

• Megismerési képességek fejlesztése:

- megfigyelői képesség,

- emlékezeti képesség,

- alkotó-gondolkodás,

- problémamegoldás;

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és

kommunikáció elsajátítása

• Kommunikációs képességek fejlesztése:

- beszédforma, szókincs,

- stílus, olvasásmód, íráskép,

- biztonságos írásbeli és szóbeli nyelvhasználat;

• Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.

A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: az alapvető erkölcsi, keresztény értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása. Ezen feladatunk megvalósítását szolgálja a hittan, emberismeret

tantárgy tanítása is. A tantárgyak keretében hangsúlyozottan foglalkozunk az emberi élet

olyan területeivel, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, erőszakmentes

konfliktusmegoldás, környezettudatos életmód, boldogság, szeretet, vallás és az önnevelés

kérdéseivel.

A tanulók akarati nevelése terén elvégzendő feladatok:

- céltudatosság,

- határozottság,

- akaraterő,

- önismeret,

- önértékelésre való képesség,

- felelősségtudat, kitartás.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális

szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, (akadályozottak, kisebbség) elfogadására

nevelés. A helyes cselekvésre késztető érzelmek, együttműködési készség kialakítása.

A tanulók egészséges és kulturált életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem

fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Felvilágosító tevékenység hatékonyságának növelése, pozitív példák erősítése, a test és a lélek

harmonikus fejlesztése.

A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására

és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

Nevelő-oktató munkánk szervezésében, irányításában, műkötetésében a gyermek

mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett

álló érdeke, hogy a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsuk számára, minden

segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez,

ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.

2. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja.

A közösségfejlesztés céljai:

• Az önismeret fejlesztése.

• Egyéni és közösségi érdekek összehangolásának, képességének fejlesztése.

• Egyéni felelősség szerepe a közös folyamatokban.

• Szerepvállalás és kritika-önkritika a csoportműködés folyamatában.

• A közösségfejlesztés folyamatának differenciált kezelése.

A közösségfejlesztés feladatai:

• Egymás értékeinek tiszteletben tartása.

• A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat

megalapozása, fejlesztés.

• A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, megismertetése.

• A keresztény értékek elfogadása, megbecsülése.

• A nemzetközi kapcsolatok ápolása.

• Szűkebb (iskolai) és tágabb (városi, hazai) környezetük értékeinek

megőrzésére, gyarapítására szoktatás.

• Az együttműködés megtanulása, a konfliktusok közös kezelése és

megoldása

• Kommunikációs kultúra kialakítása.

• Az önkifejezés képességének fejlesztése.

• Az új információs környezetben való eligazodási képesség fejlesztése.

• Beteg, sérült, akadályozott embertársak iránti elfogadó és segítőkész

magatartás kialakítása.

Az iskolai közösségek

A tanulók közösségei:

- diákönkormányzat

- évfolyam (ok)

- osztály (ok)

- napközisek

- nemzetiségi nyelvet tanulók

- hittanosok

- szakkör (ök)

- cserkészek

- énekkar

- sportkör

- táborozók

- egyéb, alkalmi

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskola tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)

kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői

fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral

változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak

megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és

irányítani képes – személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy

nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt

módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség

által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a

közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat

gyűjthetnek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Alkalmazotti közösségek

Pedagógusok

Megalkotják, elfogadják, alkalmazzák a pedagógiai program közösségfejlesztéssel

kapcsolatos téziseit. Szakterületükön folyamatos önképzéssel, a nevelési célokban

megfogalmazott elvek szerint járnak el.

Szakmai munkaközösségek

Szakmai hátteret teremtenek éves – konkrét – programjaikkal a pedagógiai-nevelési program

megvalósításához. Vezetőjüket a kompetencia figyelembevételével választják. Gondoskodnak

a szakterületük folyamatos megújulásáról a magas szintű szakmai munkavégzésről.

A pedagógusok szakmai munkaközösségei

alsós:

- pedagógiai

felsős:

- pedagógiai

iskolai szintű:

- természettudományi

- humán

Alsó tagozaton tanító nevelők

A tanulói közösségteremtés első vezetőiként tudatos programmal, eljárások és eszközök

alkalmazásával teremtik meg a korosztály képességeihez igazodó, fejlesztő tanulócsoportokat.

Felső tagozaton tanító nevelők

A csoport átvétele előtt megismerkednek annak jellemzőivel, aktuális helyzetével, ennek

megfelelően végzik osztályfőnöki, szaktanári munkájukat.

Oktatást segítő intézményi dolgozók

Megismerik az intézmény nevelési alapelveit. Elfogadják, és maradéktalanul alkalmazzák a

közösségfejlesztésben rájuk háruló feladatokat:

- munkájuk szakszerű és kultúrált elvégzésével mintaként

szolgálnak,

- megjelenésükkel, kommunikációs és

munkakultúrájukkal az intézményi célokat szolgálják.

Szülők közössége

Iskolaszék

Háromoldalú érdekegyeztetési fórum az intézmény, a tanulók, a szüleik és a fenntartó között.

Érdekeit ennek megfelelően háromoldalú együttműködés keretében érvényesíti. Témától,

feladatoktól függően kibővül az osztályok által delegált szülőkkel.

2. 7. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását

szolgáló

tevékenységi rendszer és szervezeti formák

2. 7. 1. A tanítási órák

A tanulók személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják

a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

• A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,

amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a

tanulás végéig fenn is tartsuk.

• A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják.

• Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás.

A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez,

képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A

nevelők az egyes szaktantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az

egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a

gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára

támaszkodnak.

A fenti ismeretek, tapasztalatok szerzése valamennyi tanórai foglalkozás kiemelt

tevékenységét jelenti. Hangsúlyozottan kell a fenti tartalmaknak a hittan-emberismeret órán

megjelenniük. Hiszen ezen órák tanításának célja a keresztényi szeretet örömhírének átadása.

Az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.

Tanórákhoz kapcsolódó tevékenységek:

Ismeretek, tapasztalatok szerzése:

° a természeti, társadalmi környezetről,

° különböző szokásokról, kultúrákról, életmódokról, másságról,

° az együttműködésről, a konfliktusok kezeléséről és megoldásáról,

véleményformálás és kifejezés, egymás elfogadása és megbecsülése.

2. 7. 2. Tanítási órán kívüli tevékenységek

Hagyományőrző tevékenységeink:

- tanévnyitó ünnepség,

- Veni Sancte – tanévnyitó szentmise,

- diákönkormányzati ülések, programok,

- szeptember 24. Szt. Gellért – a Katolikus Iskolák Napja,

- október 6. – Aradi vértanúk gyásznapja, koszorúzás a

Honvédtemetőben,

- október 23. megünneplése, tablók készítése, kiállítás rendezése,

- környezetvédelmi programok: Víz napja, Föld napja, Madarak és fák

napja,

- világnapok (az éves munkaprogramban megjelöltek szerint),

- tanulmányi kirándulások,

- Halloween,

- kiállítások a Sziget Galériában,

- gyertyagyújtás halottak napján,

- Magyar Tudomány Napja,

- mikulásjárás, ajándékozás,

- adventi gyertyagyújtások,

- karácsonyi lelki nap,

- karácsonyi ünnep és koncert,

- farsangi bál gyerekeknek,

- szülők – nevelők bálja,

- sí tábor,

- Hamvazó szerda,

- március 15. megünneplése, részvétel a városi ünnepségeken,

- Húsvét ünnepe, húsvéti lelki nap,

- iskola-előkészítő óvodás foglalkozások,

- szakköri, énekkari foglalkozások,

- Természettudományok Hete,

- Magyar nyelv Hete,

- hangos olvasási verseny,

- Anyák napján az édesanyák köszöntése,

- Városi Dalos ünnep az énekkar szereplésével,

- papírgyűjtés,

- Nemzetiségi nap – Gizella nap,

- Pünkösd ünnepe,

- Gyakorlós Nap,

- mozi, színház, múzeumlátogatások

- 8. osztályosok búcsúztatása,

- tanévzáró ünnepély,

- Te Deum – tanévzáró szentmise,

- nyári táborok.

A nevelőtestület, az osztályfőnökök szervező tevékenységei:

- szakmai napok, továbbképzések szervezése,

- lelki nap, lelki gyakorlat,

- szülői értekezletek, fogadónapok tartása,

- nyílt napok szervezése,

- szülők – nevelők bálja,

- nőnapi köszöntő hagyománya,

- nevelők szakmai kirándulása,

- színházi, kiállítási programok, zenei – és sportrendezvények szervezése

(a diákönkormányzattal közösen),

- tanulmányi – és sportversenyek szervezése, részvétel a városi, megyei,

országos versenyeken,

- környezetvédelmi programok szervezése (Föld és Víz napja),

- folyamatos pályázatírás,

- a napközis csoportok munkájának, tanulást segítő és kultúrált

szórakoztató tevékenységeinek megszervezése,

- iskolai kiállítások a Sziget Galériában,

- szükség esetén családlátogatások,

- az újonnan érkezett gyerekek és kollégák beilleszkedésének segítése,

- az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak folyamatos építése.

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók

tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat

működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott, arra

érdemes, példamutató magatartású küldöttekből álló vezetőség irányítja. A képviselőt

hiányzás esetén az osztályfőnök által jóváhagyott tanuló helyettesítheti. A diákönkormányzat

tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, -

amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4.

évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. A

tanítási szünetekben a munkanapokon az előzetes igényfelmérés szerint összevont napközi

otthont szervezünk.

Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi kétszeri étkezésben (tízórai, ebéd)

részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít

az intézmény.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb

kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az

egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások segítik.

Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését

szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról

– a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején

– a fenntartóval történt egyeztetés után – az iskola nevelőtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a

különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában

évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken

való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók

felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok

végzik.

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb

teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kettő-három napos

tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Sí tábor: Január utolsó heteiben szervezzük. A részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük. Az itt maradó tanulókkal az érvényes tanrend szerint foglalkozunk,

és/vagy tanítás nélküli munkanapot szervezünk az adott tanév munkaterve alapján.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy

tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle

közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. E

foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket

a szülőknek kell fedezniük.

Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi

helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások,

táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A

szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható

iskolai könyvtár segíti.

Énekkar: tanulóink képességeinek felmérése alapján: részvételi lehetőség felajánlásával

szervezzük.

Az énekkar tagjai sorában résztvevő tanulóktól elvárjuk: az aktív, képességeik szerinti

rendszeres részvételt és biztosítjuk számukra: az eredményességükkel arányos elismertséget

és a jutalmazási módokat. (tantárgyi dicséret, iskolagyűlés és iskolaközösség előtti elismerés,

jutalom stb.)

E szabadidő-szerveződési forma olyan érzelmi, esztétikai és kognitív jellemzőkkel gazdagítja

a tanulói személyiségjellemzőket, melyet a jellemformálás más formái nem pótolhatnak, így

indítását, működtetését alapfeladatnak tekintjük.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók

igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit,

illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett

– egyénileg vagy csoportosan használják. (A használat módját külön szabályzatok

tartalmazzák.)

2. 7. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

Célunk: hogy az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű intézményi megvalósulását

sokféle szociális és pedagógiai feladat megoldásával, fejlesztő tevékenység végzésével

valósítsuk meg,

- hogy az elsődleges családi és a másodlagos iskolai szocializációs

folyamat összetevőit felismerjük.

- hogy a szocializáció során a tanuló elsajátítsa a társadalom értékeit,

viselkedési normáit.

Az iskola a személyiségfejlesztés műhelyeként működik.

Feladatunk: A tanulási kudarcok és a viselkedési nehézségek szocializációs zavarainak

felismerése.

Már az iskolába lépéskor folyamatosan törekszünk információt szerezni a tanulók fejlődését

befolyásoló tényezőkről:

- a család életkörülményeiről,

- a tanuló egészségi állapotáról,

- az óvodában kialakított viselkedéskultúrájáról,

- képességeiről,

- szorgalmi, akarati tulajdonságairól,

- az őt ért érzelmi megrázkódtatásokról.

A magatartási zavarok formái:

- beilleszkedési zavar,

- magatartási rendellenesség,

- nehezen nevelhetőség,

- feltűnő viselkedés,

- érzelmi zavar.

A gyermek alkalmazkodási nehézsége egyszerre biológiai, pszichológiai és szociális jellegű.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat segíteni kell, hogy ők is teljes

értékű tagként vegyenek részt a közösségben. Az ilyen tanulók másképpen viselkednek, mint

kortársaik. Nem tudják a koruknak megfelelő szintet nyújtani tanulásukban, figyelmükben,

szociális magatartásukban, finom motorikájuk fejlettségében.

A magatartási problémák főbb jellemzői:

- tekintéllyel szembeni lázadás,

- agresszivitás,

- immorális,

- tisztességtelen,

- visszahúzódó,

- nagyon félénk.

A nehezen nevelhető gyermek problémái alapvetően három területet érintenek:

- észlelés,

- motoros koordináció,

- pszichikus funkciók.

Észlelés: A gyermek nem tud egyidejűleg különböző feladatokat végrehajtani. Mindent

megfigyelni, amit egy időben lát, hall és érez. A tapintás és mozgás észlelése hiányos.

Motoros koordináció: A gyermek nem tud nyugodtan ülni, gyakran hiperaktív. Mindez kihat

mozgására és beszédére.

Pszichikus funkciók: Gyakran kifejezetten túlérzékenységet mutat, nehezen tud uralkodni

magán. Rosszul tűri a várakozást, stressz szituációban a pszichés elmaradás tünetei

erősödnek. (fáradság, szorongás)

Feladataink:

• Ismerjük meg a gyerek egész személyiségét minél alaposabban.

• A probléma felismerése után azonnal keressük az okokat, a megoldási

módokat.

• Konkrét segítségnyújtási tevékenység megtervezése.

• Családlátogatás.

Alapelvünk, mindenképpen el kell kerülni, hogy a valami miatt nehézségekkel küzdők az

iskolában sorozatos elmarasztalásban részesüljenek, s a hátrányos helyzetük fokozódjék.

Elsősorban értékeiket kiemelve kell őket minősíteni, s be kell kapcsolni őket a közös

rendezvényekbe, megbízva őket fejlesztő és szocializációs feladatokkal.

Súlyos és sorozatos fegyelemsértés esetén a házirendben megfogalmazott intézkedéseket kell

alkalmazni.

A súlyos beilleszkedési problémákkal küzdő gyermeknek javasoljuk az integrált nevelést is

felvállaló általános iskolát.

A magatartási, beilleszkedési problémák enyhítését szolgáló tevékenységeink:

• A tanulóval történő gyakori elbeszélgetések.

• Az osztálytársak kisebb-nagyobb körében történő beszélgetések

• A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.

• Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a Pedagógiai Szakszolgálat és

Gyermekjóléti Szolgálattal.

• A gyermekvédelmi felelőssel történő nyilvántartásba vétel.

• Differenciált foglalkoztatás.

• A napközi otthon, tanulószoba.

• Családlátogatások.

2. 7. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A képességek kibontakoztatásának kiindulópontja a tanulók alapos megismerése.

Valamely tevékenységben kimagaslóan tehetséges tanulók korai felismerése rendkívül fontos,

hiszen a tehetséggondozás folyamata a tanuló egész életére hatással lehet.

A tehetségesekkel való foglalkozás színterei:

A tanórán:

- gondoskodni kell a folyamatos motiválásukról, az

érdeklődésüknek, képességüknek megfelelő feladatok adásával,

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás

megszervezése, differenciált foglalkoztatás,

- a választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása.

A tanórán kívüli foglalkozások:

- tehetséggondozó foglalkozások,

- levelező versenyekre felkészítő kiscsoportos foglalkozások

(matematika, természetismeret, környezetvédelem, magyar

nyelv és irodalom, fizika, kémia, történelem, földrajz, biológia),

amelyek indítása tanulói igény alapján szerveződik,

- szaktárgyi vetélkedőkre (iskolai, városi, megyei, országos,

nemzetközi) felkészítő konzultációk. A jelentkező kiválasztása

tanári felajánlás és tanulói aktivitás összhangjára épül,

- szabadidős foglalkozások (színház, mozi, múzeumlátogatás),

- énekkar,

- szakköri foglalkozások (szaktárgyi, sport, kulturális)

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

- a továbbtanulás segítése,

- rendszeres sportolási lehetőséget biztosításával (úszásoktatás,

sportversenyek, természetjárás,

- felkészülés és részvétel a városi, területi, megyei, országos

sportversenyekre.

Tehetséges tanulóink elért eredményei köteleznek bennünket a felkészítés folyamatosságának

biztosítására.

2. 7. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatások, valamint a negatív társas kapcsolatok,

érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési probléma miatt

növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Ez legtöbbször otthon

érezteti hatását s gyakran a gyerekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az

iskolában a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában.

Gyermekvédelem célja a prevenció.

Veszélyhelyzetben lévő gyermekek megsegítése, védelme. A nehéz helyzetbe kerülő és

különböző fejlődési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek nyújtott speciális

gondozás, segítés.

Ezen problémák enyhítése, megszüntetése szükséges, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek

ne károsodjanak tovább, a veszélyeztetettség ne is alakulhasson ki.

A gyermekvédelmi gondoskodásra rászorulók (a gyermekvédelem alanyai):

• Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok.

• Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok.

• Beteg gyermekek és fiatalok.

• Fogyatékos gyermekek és fiatalok.

• Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok.

• Szociálisan ínadaptált gyermekek és fiatalok.

• Deviánsviselkedésű gyermekek és fiatalok.

• FI – MO – TA tünetcsoport (figyelemzavar-motoros nyugtalanság,-

tanulászavar).

Az iskolai gyermekvédelem:

A problémamegelőző gyermekvédelem egyik első, legfontosabb jelző intézménye az iskola.

A gyermekek testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változása, fejlődésük

minden hibája, zavara megjelenik az iskolában. Először csak, mint tünet, amelyet a

pedagógusnak észre kell vennie, és keresni kell a tünet mögött meghúzódó okokat.

A tünetek lehetnek:

- teljesítményzavarok,

- viselkedészavarok,

- kapcsolatzavarok.

Feladataink:

• Foglalkozás az intézmény valamennyi gyermekével, minden esetben a

gyermekek érdekeinek képviselete.

• A rászoruló tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével:

nyilvántartásba vétel, a rászorultság típusának és súlyosságának mérlegelése,

ez alapján javaslattétel a további teendőkre; egyeztetés a Majer István

Pedagógiai és Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.

• A rászoruló gyermekek szabadidő eltöltésének és tanulási előmenetelének

figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra.

• A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos

helyzetű tanulók esetén.

• Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.

• Szociális ellátások számbavétele (például étkeztetés, ingyenes tankönyv,

reggeli ügyelet).

• Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális-társadalmi

környezet függvényében.

• A mentálhigiénés programok bevezetésének szervezése.

• A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.

• Drog és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése.

• A nevelők a tanulókkal történő személyes kapcsolataik és a családlátogatások

során egyik fő célként a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő

problémák feltárását, megelőzését tartsák szem előtt. Minden- az érintett

gyermekkel foglalkozó - pedagógus közreműködik a gyermek- és

ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető

körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

• Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető

feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

- a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről,

személyekről, intézményekről, amelyhez problémáik megoldása

érdekében fordulhatnak,

- családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása

érdekében,

- a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

- segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

- a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi,

- tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős

programokról.

• Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek

fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola

a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel

súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

- fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

- meg kell keresni a problémák okait,

- segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

- jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat

szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

- nevelési tanácsadóval,

- gyermekjóléti szolgálattal,

- családsegítő szolgálattal,

- polgármesteri hivatallal,

- gyermekorvossal,

- továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

- a felzárkóztató foglalkozások,

- a tehetséggondozó foglalkozások,

- a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

- a pályaválasztás segítése,

- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

- a családi életre történő nevelés,

- a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

- az iskolai étkezési lehetőségek,

- az egészségügyi szűrővizsgálatok,

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek),

- a szülőkkel való együttműködés,

- tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

• Iskolánk reggeli tanulói felügyeletet biztosít 7.30-tól.

• Napközis ellátásunk tízórait és ebédet biztosít minden tanulónk számára, aki az

ellátást igénybe kívánja venni.

• Menzát minden igénylő számára biztosítunk. (A tanulók ebédelési felügyeletét

nevelőink látják el.)

• Minden tanulónknak biztosítjuk a logopédusi, iskolaorvosi, fogászati szűrés és

ellátás lehetőségét a városi szakszolgálatok útján.

• A mentálhigiénés problémák megjelenését a szaktanárok az osztályfőnöknek

jelzik. A problémák mélységétől függően iskolai szinten, illetve

szakpszichológus igénybevételével gondozzuk e tanulóinkat.

• A gyermek és ifjúságvédelmi felelősünk gondoskodik tanulóink gondozási,

családi problémáinak folyamatos ellátásáról.

Problémamegelőző gyermekvédelmi feladatok megoldásában az iskolán kívül a prevenciós,

rehabilitációs szakszerű foglalkozásokon is segítenek.

A minél korábban elkezdett prevenció a leghatékonyabb formája a segítségadásnak.

2. 7. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Tanulóink előképezettségében nem csak a megszerzett ismeretek, készségek terén

mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt

jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban az udvariassági

szabályok ismeretében, a személyi higiénia területén is.

Alapelveink:

• Az esélyegyenlőtlenség csökkentése e téren is fontos feladatunk.

• Megkülönböztetett törődésben, figyelemben részesítjük a súlyosan hibás

nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket.

• A felzárkóztatás komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és

áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának

és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre

nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai

differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.

• Minél hamarabb sikerül felfedezni a problémákat, megelőzhetjük, hogy az

elsődleges tünetekre rakódjanak a várható követelmények: a

magatartászavar, agresszió, regresszió, önértékelési probléma, iskolai

kudarcok stb.

Célunk: A személyiség kibontakoztatását akadályozó környezeti tényezők felismerése.

(Ingerszegény környezet, elhanyagoltság, rossz családi körülmény, helytelen

nevelési eljárás.)

- a gyermek és a felnőtt környezet közötti kontaktus, javítása,

- a hátrányos helyzetű és/vagy személyiségfejlődési hátrányokkal küzdő

tanulóink számára alkalmankénti, fejlesztő, esetelemző beszélgetések

biztosítása az osztályfőnökök, az igazgatóhelyettesek, az igazgató,

külső szakember részvételével.

Feladatunk: Az alábbi tevékenységek szervezésével a tanulási kudarcnak kitett tanulók

felzárkóztatása.

• Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

• A városi szakszolgálat szakképzett logopédusa segíti a beszédhibák személyre

szóló korrekcióját.

• Tanulóink könnyített és gyógytestnevelés foglalkozásokon vesznek részt,

melyre iskolai védőnőnk és orvosi javaslat alapján történik felvételük.

• A napközi otthon.

• A tanulószoba.

• A felzárkóztató foglalkozások.

• Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata.

• A továbbtanulás irányítása, segítése.

2. 7. 7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Célja: a szociális körülményeiket tekintve a család mikrokörnyezetéből adódó családi házon

kívüli környezet miatt hátrányos helyzetű tanulók nevelésének-oktatásának, egészséges

személyiségfejlődésének, felzárkóztatásának, a szociális hátrányának enyhítése.

Körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű gyermekek:

• Csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva

gyermekek).

• Munkanélküli szülők gyermekei.

• Átmenetileg hátrányos helyzetűek (a család negatív életmódjából adódóan);

• Áttelepült, költözött tanulók.

• Tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek stb.

Feladatok:

• A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik

megismerése.

• Helyzetfelmérés a hátrányosság, veszélyezettség okának megállapítása (anyagi

természetű, erkölcsi-neveltetési jellegű, környezeti).

• Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató, intézménnyel (Pedagógiai Szakszolgálat és

Gyermekjóléti Szolgálat) együttműködés a hátrányok enyhítésében.

• A támogatási rendszer, a szociális juttatások, a tankönyvtámogatás elveinek

kidolgozása.

• Felvilágosító munka a szülők részére: a feltárt okok megszűntetéséről, a

szociális juttatások lehetőségeinek igénybe vételéről (szülői értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatásokon).

• Az alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, elfogadtatása.

• A kultúrált élet iránti igény felkeltése, kialakítása, gyakoroltatása.

• Felzárkóztató, tehetséggondozó, drog- és bűnmegelőző, mentálhigiénés

programok szervezése.

• Alkalmankénti fejlesztő, esetelemző beszélgetések biztosítása.

• Az iskola által nyújtott szociális juttatások igénybevételének biztosítása.

• Családlátogatások.

Tevékenységformák, foglalkozási színterek:

• Tanítási órákon differenciált foglalkozásokon a tanulás, az önálló tanulás, a

feladatmegoldó képességek fejlesztése.

• Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások igénybevétele.

• Diákétkeztetés.

• Motiválás a napközi otthoni és tanulószoba részvételre, itt segítségnyújtás a

felzárkóztatásban, és fejlesztésben.

• Szabadidős foglalkozások programjai adta lehetőségek kihasználása:

• Szakköri, énekkari tagság, tömegsport, könyvtár, klubfoglalkozások a

napköziben.

• Közösségi programok (kirándulások, különböző táborok, színházlátogatás). Az

ezeken való részvétel támogatása az Érted? Érted! Alapítvány és a

Diákönkormányzat segítségével;

• Egyéni könyvtárhasználat.

• Fejlesztő, esetelemző beszélgetéseken, tanácsadásokon való részvétel

(osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató) a problémák feltárására,

megoldásának segítésére.

• Drog- és bűnmegelőző programon való részvétel. Az egészséges életmódra, a

kultúrált életvitelre vonatkozó ismeretek megszerzése, gyakorlása.

• A szülők, a családok életvezetési gondjainak segítése. Szülők Akadémiájának

szervezése külső szakemberek, (pszichológus, jogász, bíró, drogprevenciós)

meghívásával.

• A továbbtanulás irányítása, segítése.

2. 8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formáinak alapelve: a kölcsönös

bizalom, tisztelet, a segítőkészség, az együttműködés.

A szülők és az iskola együttműködésének fórumai:

A szülőket az iskola egészének életéről: a szellemiségéről, nevelési alapelveiről, a

Pedagógiai programról, az iskolai munkatervről, a házirendről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén vagy az

iskolai szintű szülői értekezleten,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

Szülői értekezlet:

Évente legalább háromszor (szeptember – február - május) tartunk szülői értekezletet.

Rendkívüli esetben akár az osztályfőnök, akár a szülők is kezdeményezhetik összehívását.

Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az

osztályban tanító valamennyi pedagógust.

Feladata:

• A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.

• A szülők tájékoztatása:

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a tanév rendjéről,

- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről,

- az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról

- az osztály (a gyermek) tanulmányi munkájáról, magatartásáról.

A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola vezetése felé.

Fogadóóra

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként három alkalommal tart fogadóórát (Az éves

munkaprogramban rögzített időpontban.).

Feladata:

• A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,

szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,

továbbtanulás stb.)

Amennyiben a szülő/gondviselő fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke

pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kérhet az érintett pedagógustól.

Nyílt tanítási nap

Feladata:

• A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, az elért eredményeket,

tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Családlátogatás

Feladata:

• A gyerekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás

a gyermek optimális fejlesztése érdekében.

Írásbeli tájékoztató

Feladata:

• A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést

az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is bejegyezni.

A szülők részéről elvárjuk:

- aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

- ötletnyújtást az előadások témáihoz,

- őszinte véleménynyilvánítást,

- együttműködő magatartást,

- nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való

törekvést,

- érdeklődő, segítő hozzáállást,

- lehetőségük szerint szponzori segítségnyújtást.

A pedagógusok és a tanulók együttműködése

Az iskolai diáktanács a diákönkormányzatot segítő pedagógus irányításával végzi feladatát az

SZMSZ alapján.

A tanulókat az iskola életéről: szellemiségéről, nevelési alapelveiről, Pedagógiai

programjáról, az iskolai munkatervről, a házirendről, illetve az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója iskolagyűlésen, diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

- a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órán, vagy órák előtt.

A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban, illetve a

tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel,

a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A szülők, tanulók és pedagógusok választott képviselői alkotják az iskolaszéket, amely az

SZMSZ alapján végzi munkáját.

2. 9. Iskolai egészségnevelési program

Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a

lehetségesig kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelő-oktató

munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak

érdekében, hogy tanulóink:

• Önmagukat (lehetőségeiket és korlátaikat) világosan lássák.

• Érdeklődésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat.

• Legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra.

• A tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen

számukra a legfontosabb emberi érték.

• Az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért

tenni tudó és akaró felnőtt válhasson belőlük.

Az egészségnevelés alapelvei:

• A legszélesebb értelemben vett megelőzést szolgálja.

• Tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység.

• Tömegméretű, mely kiterjed az intézmény minden tagjára.

A tanulók megismerik:

- az életkorral járó biológiai, pszichés és életmódbeli tennivalókat,

- a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit,

- az egészségre káros szokásokat (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás).

Az egészségnevelés céljai

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésére

tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való

tiszteletére is nevel.

• Az egészségkultúráltság emelése (egészséges étkezés, testedzés, szabadidő

hasznos eltöltése).

• Hasznos információk átadása.

• Olyan készségek kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás

hasznosításához.

• Az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

• Együttműködés kialakítása, megerősítése és közös programok szervezése

pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek és a szülők, diákok

között.

Szakmai program

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők és feladataik.

Belső erőforrások

Humán

erőforrások

Feladat, szerepkör Erősségek

Iskolavezetőség Támogatja az

egészségnevelési

programokat. A minőségi

munka részeként értékeli az

ilyen tevékenységet. Anyagi

forrásokat teremt. Ösztönző

rendszert dolgoz ki. Aktívan

Hiteles személyiségek a

pedagógusok és a diákság

számára. Hasznosítható

kapcsolatrendszer.

részt vesz az egyes

programokban.Egészségnevelő,

(egyben az iskola

drogügyi

koordinátora) aki

célirányos

továbbképzésen vett

részt.

A munkacsoport

közreműködésével, kidolgozza

az egyes tantárgyakban

megvalósítható

egészségnevelési tartalmakat,

és segíti a tantestület

munkáját. Különös tekintettel

az állapotleírásban felmerülő

problémák megoldását

irányítja.

Valamennyi szakos belátja,

hogy minden tanár feladata az

egészségnevelés.

Iskolaorvos, védőnő,

pszichológus,

fogorvos

Elvégzi a szükséges

felméréseket, Előadások

tartása az egészséges életmód

megvalósításáról annak

fontosságáról, a környezeti

ártalmakról.

Segíti a tantestület szakmai

munkáját, Szakmai

kompetencia, személyes

ráhatás.

Testnevelő

Gyógytestnevelő

Az iskola mindennapos

testnevelési programját

összeállítja. Egészség fejlesztő

testmozgás minden nap.

Irányítja a tanulócsoportok

munkáját

Pedagógiai közösség Évfolyamokra lebontva

foglalkozik az

egészségneveléshez kötődő

tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások

azonnali „kibeszélésére”

osztályközösségi szinten.

Összehangolja versenyek,

akciók, jeles napok eseményeit.

Szülők, iskolaszék,

szülői szervezetekDiákönkormányzatot

segítő tanár

Lehetőségük van a környezeti

nevelés egészségnevelési

területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal, az

egyedi problémák azonnali

kezelése, szelektív

hulladékgyűjtés.Gyermek- és Feltérképezi, számon tartja a A pedagógusok terheinek

ifjúságvédelmi

felelős

segítségre szorulókat,

Segíti a programok

előkészítését.

csökkentése, gyakorlati

szakértelem.

Osztályfőnöki

munkaközösség

vezetője

A külső és belső kapcsolatok

szervezése,

Egészségvédő program,

szervezése, jó hagyományaink

összegyűjtése és ápolása.Diákok A tervezett éves programban

sokoldalúan vesznek részt

(hallgatóság, tevékeny

szerepvállalás, önálló

kutatások és

kezdeményezések.

Valamennyi diák érintett, nagy

a jelentősége a helye, az

egészséges életmód

ismérveinek elterjesztésében.

Partnerség a felnőtt

résztvevőkkel. A fő hangsúly a

szemléletformáláson van.

Külső erőforrások

• más közoktatási intézmény,

• felsőoktatási intézmények,

• határon túli iskolák,

• megyei Pedagógiai Intézet,

• önkormányzat egészségvédő referense,

• egészségügyi intézmények, kábítószer egyeztető fórumok,

• megyei ÁNTSZ,

• regionális és helyi egészségvédő civil szervezetek,

• média,

• rendőrség,

• helyi, regionális üzemek,

Szűrővizsgálatok

Az iskola-egészségügyi gondozási munkaterv az iskola-egészségügyről szóló 26/1997. (IX.

3.) NM rendelet, valamint az 51/ 1997. (XII. 18. ) NM rendelet figyelembevételével készült.

Szűrővizsgálatokra kötelezettek:

Státusz vizsgálat: 1., 3., 5., 7. osztályosok.

Érzékszervi szűrővizsgálatok: látásélesség vizsgálat: 2., 5., 7. osztályosok

színlátás vizsgálat: 5. osztályosok

hallásvizsgálat: 4.,7. osztályosok

Golyvaszűrés: 5., 7. osztályosok

Mozgásszervi szűrővizsgálatok: 1., 3., 5., 7. osztályosok

Vérnyomásmérés: 1., 3., 5., 7. osztályosok

Obesitás szűrése: 1., 3., 5., 7. osztályosok

Tisztasági vizsgálat: minden tanuló negyedévenként.

Védőoltások: Di-Te: 6. osztályosok

MMR: 6. osztályosok

Hepatitis B: 8. osztályosok

Baleseti ellátás a szakrendelőben.

Krónikus -, fertőzőbeteg ellátás a háziorvosnál.

A problémás eseteket szakorvosi vizsgálatra utalják, a legsúlyosabb elváltozásban

szenvedőknek gyógytestnevelést javasolnak.

Az egészségnevelési program beépülése a tantervbe az egyes nevelési

területeken:

Egészséges táplálkozás

Célok:

• Egészségnevelés az oktató-nevelő munka valamennyi területén.

• Az egészséget és környezetet védő szemléletmód kialakítása.

• A legfontosabb emberi értékek között szerepeljen az egészség.

• Tantárgyközi kapcsolat fejlesztése, megerősítése.

• Valósuljon meg együttműködés diák, szülő és pedagógus között.

• Legyen igényük a gyerekeknek az egészséges táplálkozásra és életmódra.

• Büfé választéka – a továbbiakban is - feleljen meg az egészséges táplálkozás

normáinak.

• Iskolai étkeztetés – a továbbiakban is - feleljen meg az egészséges táplálkozás

normáinak.

• A már működő egészséggel kapcsolatos programok továbbvitele.

Tanórai keretek

Alsó és felső tagozaton a testi-lelki egészség megőrzését, fejlesztését szolgálja a hittan,

emberismeret helyi tantervünk. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek az

emberi viselkedés lelki, közösségi, társadalmi alapjaival. A megtanulható ismereteken

túlmenően a tantárgy jelentős segítséget kíván nyújtani a tanulók személyiség és

jellemfejlődéséhez, valamint a helyes társadalmi magatartásformák kialakításához.

Ismereteket ad, készségeket fejleszt a helyes életvezetéshez, a balesetek elkerüléséhez, a

segítségnyújtáshoz. Harmonikus kapcsolat kialakítását célozza meg a természeti és társadalmi

környezettel, a nemzeti kultúránk értékeivel – az egyetemes emberi, keresztény - kultúrákból

kiindulva.

Alsó tagozat

Az egészséges táplálkozás témakörét alsó tagozatban elsősorban természetismeret órákon

tananyagba beépítve, a napközis foglalkozásokkal kiegészítve lehet megvalósítani.

Matematika órák lehetőséget teremtenek a szöveges feladatokon keresztül számítások

elvégzésére. A kívánt magatartásformák kialakításához erős érzelmi kötődést kell létrehozni,

melyre jó lehetőséget teremtenek a magyar nyelv és irodalom órák. Költők és írók

alkotásaikon keresztül személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Az érzelmi kapcsolat

létrejöttét segíthetjük rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Gyümölcsök, zöldségek

rajzolása és festése jó lehetőséget teremt az egészséges ételek megismerésére. A technika és

életvitel órákon a természetes anyagok felhasználásával tovább mélyíthetjük ismereteiket.

Felső tagozat

• Az osztályfőnöki órákba kötelezően beépített egészségnevelési órák.

• Életvezetési ismeretek.

• Egészségtan tantárgy 6. és 8. évfolyamon.

• Egészséges táplálkozási program 5. évfolyamon.

• Drogprevenciós foglalkozás 5 óraszámban 5-8. évfolyamokon.

• A technika tantárgy keretében iskolai tankonyha foglalkozásokat tartanak 5-8.

évfolyamokon.

Tanórán kívüli keret

• A nyári táborozás kötetlenebb, de irányított formában a különböző

korosztályok csapatmunkájával teremt alkalmat az egészséges táplálkozás

gyakorlására.

• A védőnői szolgálat és a gyermekorvosi hálózat segítségével rendezzük meg

minden tanévben az egészségnapot, amely az iskola apraja-nagyját

megmozgatja. Kreatív, mókás feladatokon keresztül ízlelhetnek meg

egészséges ételeket, alkothatnak gyümölcsökből és zöldségekből.

• Terveink között szerepel, hogy a nyári szünetben egészségtábort szervezünk az

iskolába járó gyerekeknek, akik gyakorlati feladatok által, vegyes

csoportokban foglalkozhatnának ezzel a témával. A helyes étkezési szokások

mellett az egészségnevelés minden területét szeretnénk felölelni.

• Szeretnénk a jövőben az egészségnapot témahétté bővíteni, ahol még több

lehetőség nyílna gyakorlati tevékenységekre. Ételkóstoló, ételkészítés,

asztalterítési verseny, étkezési illemszabályok versenye, szoborkészítés

zöldségekből, gyümölcsökből, receptverseny, plakátkészítési verseny, vásárlási

technikák, tanácsadás –egészségtelen ételek átváltása egészségessé.

• A KPSZTI vizsgálata szerint, az iskolában működő, frissen felújított konyha és

ebédlő kultúrált környezetben, átlagon felüli minőségű és mennyiségű ebédet

biztosít az iskolai étkezésben résztvevők számára. A hátrányos helyzetű,

rászoruló tanulóink különböző mértékű támogatást kapnak az önkormányzattól

és az iskolától.

Egészségfejlesztő mozgás minden nap:

Célok:

• A gyerekek szükségletévé váljék a rendszeres testmozgás.

• Épüljön be életükbe a mozgás.

• Örömmel sportoljanak.

• Érezzék a közös mozgás örömét.

• Minden tanuló tanuljon meg úszni.

Tanórai keretek

• Évfolyamonként a tanterveknek megfelelően.

• Gyógytestnevelés úszással a mozgásszervi problémák orvoslására.

Testnevelési besorolás:

• Könnyített testnevelés javasolt

• Gyógytestnevelésen kell részt vennie

• Testnevelés alól felmentett gyógytorna javasolt

Tanórán kívül

• Mindennapos testnevelés.

• Iskolai diáksport:

• futball,

• tömegsport foglalkozások.

• Sítábor.

• Nyári táborok.

Lelki egészség védelme, személyiség fejlődés

Cél:

• Boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit és lehetőségeit

kihasználó reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni.

• Törekedjenek a lélek és a test harmóniájára.

• Ismerjék önmagukat (korlátaikat és lehetőségeiket).

• Ismerjék társaikat.

• Tájékozódjanak környezetükben.

• Megbizonyosodjanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről.

• Felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit.

• Legyenek képesek megújulásra, önművelésre.

• Felvértezni őket az életre, azaz a felmerülő nehézségeket, ne problémaként,

hanem megoldandó feladatként kezeljék.

• Törekedjenek mindig a toleranciára, empátiára.

• Képességeik, érdeklődésük vezérelje továbbtanulásukat.

Alsó tagozat

Alsó tagozatban a tanító egész személyisége hat a gyerekek lelkére. Az első pillanattól kezdve

fontos a nyugodt, szeretetteljes és bátorító légkör, amely biztonságot ad az iskolába kerülő

kisgyermekek számára. Minden órán lehetőség nyílik a nevelési feladatokon keresztül a

gyermekek személyiségének fejlesztésére.

A témák tematikusan beilleszthetők a napközis foglalkozásokba és a szakórákba.

Életkoronként egymásra épülnek a foglalkozások anyagai.

Témakörök:

• Önismeret

• Én és helyem a környezetemben

• Egészséges és biztonságos élet

• Veszélyeztető tényezők

• Óvd, védd magad!

1. osztály

Téma: A méreg

Veszélyes tényezők otthon, utcán, iskolában.

Téma: Testünk, érzékszerveink

Egészséges táplálkozás

2. osztály

Téma: Mennyi a túl sok?

Egyensúly, mérték fogalma.

Téma: Testünk, érzékszerveink

Milyen testrészünkkel milyen érzéseket tudunk kifejezni?

3. osztály

Téma: Az alkohol.

Interaktív foglalkozás keretében.

Téma: Jól érzem magam a környezetemen. Olyan jó, hogy szeretnek!

4. osztály

Téma: Drogokról alapfokon.

Játék. Az elutasítás formái. A reklámok hamissága. Szokásaim. Aktív pihenés. A

humor és művészetek gyógyító ereje.

Felső tagozat

Felső tagozatban elsősorban az osztályfőnöki és emberismeret órák keretében valósítható meg

ez a feladat, kiegészítve a többi tárgyban rejlő lehetőségekkel. Minden tanítási óra hozzájárul

önértékelésük, személyiségük fejlődéséhez. Az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van.

Oktató-nevelő munkánk alapelvei közé tartozik: a bizalom, a megértés, a következetesség és a

tanulók személyisége iránti tisztelet. Éppen ezért nevelési programunkban egyre általánosabb

az aktív, interaktív és cselekedtető módszer. Ezek az ismeretszerzési formák a tanórai és

tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósíthatók.

A védőnő az Irányított Betegellátási Rendszer keretében rendszeres foglakozásokat tart

osztályfőnökök bevonásával, korosztályoknak megfelelő témakörökben. Jelenleg futó

programok: életvezetési ismeretek, drogprevenció, nemi és szexuális felvilágosítás,

egészséges táplálkozás. Ezen kívül részt vesz az iskolában történő egészségnevelésre irányuló

tevékenységekben. A védőnő empatikus személyisége meghatározó a gyerekek bizalommal

fordulnak hozzá kérdéseikkel. A gyerekekkel a gyerekekért, a jövőjükért folytatott

tevékenységünket át kell szőnie a munkánkba vetett hitnek az élet, az emberek szeretetének.

Küldetésünk, hogy a ránk bízott gyerekek életében, céljaiban a pozitív gondolkodásmód, s

egy erre épülő jövőkép alakuljon ki. Erős önbizalomra és annak hitére kell nevelnünk, hogy

az ember minden jóra képes.

Témakörök

A témák beilleszthetők az osztályfőnöki tanmenetbe és a szakórákba, illetve a nem

hagyományos tanórai keretekbe.

5. osztály

Téma: A drog fogalma, hatása az emberi szervezetre.

Legális-illegális szerek.

Téma: Az egészség értéke.

Jól érzem magam kívül, belül (rajz készítése).

Lelki gondjaink fizikai megnyilvánulásokat okozhatnak (fogorvosnál, vizsgadrukk).

6. osztály

Téma: Dohányzás, alkohol.

Interjú-táblázat. A leszokás lehetőségeiről.

Téma: A testi és lelki változás jelei.

7. osztály

Téma: Kritikus helyzetek.

Elektromos drogok.

Problémamegoldás.

Kihez fordulhatok?

8. osztály

Téma: Az én életösvényem.

Teendőim a teljes életért.

Példaképek, szerepmodellek.

Családi életre nevelés, szexuális nevelés

Cél:

• A pozitív családmodellek legyenek az irányadók.

• Ismerjék a családi szerepeket.

• Ismerjék meg korosztályuknak megfelelően a családtervezési lehetőségeket

• Ismerjék testük változásait.

• Legyenek tisztában a korai szexuális élet hátrányaival.

• Tudják, hogy hová fordulhatnak nemi élettel kapcsolatos kérdéseikkel.

• Nemi identitás kialakítása.

• Legyen természetes a mindennapi tisztálkodás, tudjanak nemet mondani

idegenek csábításaira.

• Ne legyen meghatározó a médiából szerzett felszínes információ a

szexualitással kapcsolatban.

Az értéket reprezentáló család a gyermekek nevelésének legkedvezőbb színtere. A

harmonikus családi légkörben tud a gyermek kiteljesedni.

A család formái:

- teljes család

- formálisan teljes család

- csonka család

Az iskolában azért szükséges a családi modellekkel, szerepekkel foglalkozni, mert egyre

kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évről évre emelkedik a válások száma és egyre több

a csonka vagy formálisan teljes család.

A baráti közösségek hatása a családi életre nevelésre:

- pozitív

- negatív

Tinédzser korban a gyerekek a legtöbb információt a médiából és a barátoktól szerzik. Fontos,

hogy ne érezzék magukat kirekesztettnek, az iskolában keressenek elsősorban barátokat, így

hatni tudunk pozitív értékrendjük, önértékelésük megerősödésére. A szoros iskolai barátságok

megelőzhetik, hogy a negatív mintákkal szolgáló társaságok (banda) magával ragadják

tanulóinkat. Érdeklődésük felkeltése és fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltése elősegíti a

pozitív értékeket képviselő barátok, közösségek megválasztását.

Alsó és felső tagozatban meghatározók a tanórán kívüli foglalkozások, ahol megismerhetik

egymást, kialakulhatnak barátságok, társaságok. Kiemelkednek a nyári szaktáborok,

amelyekben azonos érdeklődésük hozza össze a gyerekeket, a különböző sport és művészeti,

nyelvi foglalkozások, illetve az erdei iskola, ahol a tanulás kötetlenebb formája

továbberősítheti a kapcsolatokat.

Témakörök

A foglalkozásokat célszerű minden alkalommal kommunikációs játékkal kezdeni, így a

gyerekek felszabadultabbak, oldottabbak és nyitottabbak lesznek.

5. osztály

- serdülőkori változások, érzelmi reakciók kezelése,

- serdülőkori változások biológiája,

- test higiéné (kiemelve a kóros elváltozásokat is),

- szexuális átalakulás (érzelmi kötődések) azonosságok és különbségek

6. osztály

- egészséges életmód, személyi higiéné (védőnő),

- öltözködés serdülő korban

7. osztály

- hormonális hatások következményei

8. osztály

- családi életre nevelés, párválasztás, párkapcsolat,

- korai szexuális élet veszélyei (fiatal korban szedett fogamzásgátló

hatásai),

- nem kívánt terhességek megszakításáról és veszélyeiről,

- nemi élettel összefüggő betegségek (AIDS)

Elsősegélynyújtás oktatása a felső tagozaton

Cél:

• A gyerekek baleseteknél a helyzet megoldását segítve intézkedjenek.

• Ne essenek pánikba.

• Tudjanak segítséget hívni és megfelelő adatokkal szolgálni.

Fontos feladat az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása, amelyet csak tanulással és

módszeresen végrehajtott gyakorlással lehet elsajátítani. Ha a gyerekek tudják, hogy mit kell

tenniük a balesetnél, akkor ijedtségükön felülkerekedve segíthetik a helyzet megoldását. A

felsős tanulóknak javasolt ismereteket lehet osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra keretein

belül oktatni. A tanórán kívüli keretek is alkalmasak az elsősegélynyújtás oktatására, nyári

szaktábor, kirándulások, katasztrófa védelmi oktatás és szakkör programjában szerepelhet,

amelyek háziversennyel zárulhatnak.

Elsősegélynyújtás tematikája

5. osztály

- az elsősegélynyújtás célja

- Mi a seb?

- sebek fajtái

- sebellátás szabályai

6. osztály

- a mentőhívás szabályai, mentősök munkája

- vérzések fajtái, felismerése

- vérzéscsillapítás

- ellátás fajtái

- törések fajtái

- törések ellátása

- rögzítések bemutatása

7. osztály

- életműködések vizsgálata

- légzésvizsgálat

- keringésvizsgálat

- eszméletlenség fogalma

- teendők eszméletlen beteg ellátásáról

8. osztály

- fektetési módok

- stabil oldalfektetés (eszméletlen betegnél)

- eszméleténél lévő beteg fektetése

- műfogások

Iskolai drogprevenció

Bevezetés

Az elmúlt évtizedben a kábítószer-probléma sokkal súlyosabbá és komplexebbé vált, mint

bármikor. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy városunkban is jelentős a drogprobléma.

A feketepiacon megjelent az összes „lágy” és „kemény” drog, amelyekkel a gyerekek egyre

fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba. A szenvedélybetegségek már nem csak a dohányzásra

és az alkoholfogyasztásra korlátozódik.

Helyzetelemzés

• Iskolánkban minden társadalmi réteg képviselteti magát. Nagy számban vannak a

délutánjaikat céltalanul eltöltő, csellengő tanulók. 7.- 8. osztályosok közül néhányan

discoba, kocsmába járnak hétvégenként, ahol lehetőségük nyílik a legális drogok

(alkohol, cigaretta) kipróbálására. Ismereteik a drogokról hiányosak, éppen ezért nem

érzékelik annak veszélyét. Ezért szükségesnek tartjuk a primer prevenciót.

Tanulóink igénylik, hogy komplex tájékoztatást kapjanak a veszélyeztető tényezőkről,

és segítséget azok elhárításának módjairól. Nagyon fontossá vált az iskola szerepe a

témával kapcsolatban, mivel már a biztos családi hátteret sem találjuk meg minden

tanulónál. Sok esetben a szülők is problémákkal küszködnek, amely gondok

rávetítődnek a gyerekek magatartására, sok a szorongó, depressziós, agresszív tanuló.

Célok:

• Tantestület meggyőzése paradigmaváltás.

Aktív részvétel az egész tantestület részéről.

A pedagógus személyes példamutatása.

• Szülők figyelemfelkeltése, együttműködésre való buzdítása. Legyenek aktív

résztvevői az iskolai életnek.

• A gyerekek:

- legyenek tisztában önmaguk értékeivel,

- ismerjék meg a pozitív értékeket,

- ismerjék fel a veszélyeztető tényezőket,

- kortársaikkal való kapcsolata megfelelő legyen,

- merjenek segítséget kérni a felnőttektől,

- tudjanak feldolgozni a kudarcot,

- alakítsanak ki egészséges életszemléletet,

- szociális kötődése erősödjön az iskolához,

- alakítsanak baráti társaságokat,

- kreativitása fejlődjön a művészeti oktatással,

- merjenek érzelmeket kifejezni,

- álljanak ellen a reklám nemkívánatos hatásainak,

- rendelkezzenek pozitív jövőképpel.

Hosszú távú feladataink:

Pszichológussal tudjon bármelyik gyerek beszélni, ha kell az iskolában (pl. heti

egyszeri ügyelet).

Stabil értékrend alakuljon ki.

Javuljanak a kapcsolatteremtő képességek.

A primer prevenció már az első osztálytól jelenjen meg.

Folyamatos továbbképzéseken való részvétel.

Pályázatok.

Internet és egyéb média folyamatos figyelemmel kísérése.

Tűnjön el a tanulók szemléletéből az előítéletes gondolkodás.

Forrásaink:

Humán:

• Szakirányú képzettség.

• Tantestület pozitív hozzáállása.

• Továbbképzések.

• Előadások.

• Jól működő kapcsolat a rendőrséggel.

• Egészségtan tantárgy tanítása.

• Hittan, emberismeret tantárgy tanítása.

Anyagi:

• Alapítványi pénz.

• Pályázatok.

Tárgyi:

• Könyvek, videó, szórólap, plakátok.

Az egészségnevelés módszerei, értékelési formái

A tantárgyak rendszerének kialakítása, a tanulásszervezési módok eldöntése a nevelőközösség

joga és feladata. A törvény 19.§ (1) b/ értelmében a pedagógus alanyi joga az alkalmazott

módszerek megválasztása. Különösen azok a módszerek kedveznek az egészségnevelésnek,

amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat:

együttműködő (kooperatív) tanulási formák, a páros, csoportos feladatok, megfigyelési

gyakorlatok. A kooperatív tanulási technikák segítő kölcsönösségen alapulnak. A tanulók

közötti közvetlen gondolatcserére, funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésekre,

együttműködő magatartásra épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszervezésének

képességét, teret adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes

siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a

személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. A módszerek megválasztása és változatos

alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy helyes és követendő viselkedési mintákat

tanuljanak a gyerekek, valamint élményközpontú és empátiát fejlesztő tevékenység legyen a

környezettudatos nevelés.

Hagyományos módszerek

• Megfigyelés.

• Elemzés.

• Modellezés.

• Kísérlet.

• Tanulói beszámolók.

• Tanári előadás.

• Szemléltetés.

• Gyűjtőmunka.

Kooperatív tanulási módszerek

• Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása.

• Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás.

• Témához kapcsolódó ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása.

• Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása.

• Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése.

• Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés.

• Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.

• Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.

• Információrögzítés együttműködéssel.

• Csoportos asszociációs feladatok.

• Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok

• munkamegosztással).

• Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas

• munkamegosztásban.

• Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok

• megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.

• Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.

• Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.

• Esetmegbeszélés valós események alapján.

Aktív és interaktív módszerek

Az aktív és interaktív módszerek átfedésben vannak a kooperatív módszerekkel. A három

módszer közül kiemelten kezeljük a következőket, amelyek során mindig valós helyzetből

kell kiindulni.

• Riport módszer: adott témakörben előzetes információgyűjtés után interjúk

készítése.

• Játékok:

– szituációs: mindig valós helyzetre kell épülnie,

– kommunikációs játékok.

Értékelési formák

Nevelő tevékenységünk során csökkenteni szeretnénk a passzív befogadás gyakorlatát. Fontos

a tapasztalás, az önálló élményszerzés és véleményalkotás, helyzetfelismerés. Érték legyen az

egészség fogalma, amelyért tenni is kell. Az értékelési formák közül kiemelkedik a szóbeli,

amelynél hangsúlyos a pontos megfogalmazás, lényegkiemelés. Elsősegélynyújtásnál a

gyakorlatban végrehajtott feladatokra irányuljon az értékelés. Az ellenőrzés bizalomra

épüljön. Fontos az összefüggések megláttatása, az egészségnevelés eredménye nem mérhető

egzakt módon, mint a tantárgyi tudás.

Minőségfejlesztés

Az iskola egészségnevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. A többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít

egy viselkedési módot és értékrendszert az embernek a világban elfoglalt helyéről. A

szülőktől és a középfokú intézményektől kapott visszajelzések határozzák meg a további

feladatokat. A program egy-egy fázisában a szülők, tanulók és a pedagógusok véleményéről

az eddigi és a jövőbeni feladatok alapján összeállított kérdőívek alapján tájékozódnánk. Ezek

meghatározhatják az előttünk álló feladatokat, kijelölhetné az újabb célokat. A mérésekről

minden esetben dokumentációt készítünk majd.

Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell

tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Mindez az iskola

továbbképzési programjába beépítve valósul meg. A szakmai fórumok egy része belső

szervezésű és valamennyi tanítót és tanárt érint, külső intézményi keretben mindenki egyénre

szabottan és érdeklődésének megfelelően képezheti magát.

2. 10. Iskolai környezeti nevelési program

Környezetvédelemre, a környezetkultúra fejlesztésére, az egészséges életmód alakítására

irányuló szemlélet és magatartásformálási koncepciónk.

A környezeti nevelés iskolaprogramunk céljai:

• Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak

érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT)

• Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely

váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.

• Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt.

• Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

• Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség

vállalása.

• Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.

• Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni

a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

• Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség

- az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása

és javítása,

- az általános emberi egészségvédelem,

- az ökológiai egyensúly fenntartása,

- a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,

- minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez,

- képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

Iskolai közösségünk feladatai:

Biztosítani azt, hogy tanulóinkban alakuljon ki, illetve fejlődjön tovább:

A környezetük iránti érzékenység.

A környezet értékeinek felismerése, megőrzése és átadási szükséglete.

A környezetükkel kapcsolatos állampolgári jogaik gyakorlásának ismerete és

tevékenységköre.

Tanulóink számára tevékenységünk során biztosítjuk, hogy:

- bátorító és vonzó jövőképük alakuljon ki, és ezek a közös és személyes

távlatok biztosítsák, hogy aktív résztvevőként éljenek,

- az egészséges életmód szerinti és a harmonikus környezet alakítására

irányuló életviteli jellemzőkkel rendelkezzenek,

- a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk, tudásuk és erkölcsi

tartásuk legyen természetes belső erőforrásuk.

Környezeti nevelési iskolaprogramunkat 1992. szeptembere óta a KÖRLÁNC program

szellemében alakítottuk.

Iskolánk egésze a tanulás, fejlesztés, formálás színtere.

Tevékenységünk során szakítottunk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás

egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás hagyományaival”. Az értékmegőrzésre, az

értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk; a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

Tevékenységrendszerünk jellemzőiként: a nevelés-oktatás folyamatában komplex szemlélettel

valósítjuk meg a tanórai, tanórán kívüli és iskolai foglalkozáson túli feladatainkat.

Eredményességünk kulcsa a pedagógus, így a szemléletmód jellemzőit a nevelői feladatellátás

egyes fázisaiban vizsgáljuk.

• A tanulói tevékenységek tervezése során:

Nevelőink rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai felkészültséggel

és személyiségjellemzőkkel, melyek a környezettudatosság és együttélési morál

alakítása során mintaként szolgálnak.

- felkészülésüket áthatja az együttműködésre törekvés; a

személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje egyensúlyának

fenntartási igénye,

- tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak

sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségeket és

kommunikációs helyzeteket,

- lehetőséget teremtenek az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói

megfogalmazásának,

- olyan lehetőségeket biztosítanak, melyben a tananyag természetes

valóságában tanulmányozható és élményt biztosít,

- megszervezik az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják

a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztési

folyamatában.

• A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítják:

- a tanulói kíváncsiság megőrzését,

- az aktivitás fenntartását és megerősítését,

- a tanulói belső motivációs bázis fejlesztését,

- az általános értelmesség és különleges adottságok felismerését,

fejlesztését,

- a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák folyamata

felismerését, lehetőségeit, ezek kiválasztásának és kidolgozásának

módjait,

- az időt és lehetőséget: a meggondolásra, az új utak keresésére, a

tévedések jogára és felülvizsgálatára,

- az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a

problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére,

megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére

is.

• Ellenőrző-értékelő tevékenységük jellemzői:

- a bizalomra építve, az elért tudásszint megismerésére irányul az

ellenőrzés, mely alapján biztosítható a további célmeghatározás: a

tanulói feladat-ellátási kötelezettség magasabb foka,

- mindig biztosított a javítás lehetősége, mely tükrözi a tanári lojalitást és

a következetes igényességet is,

- az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos

egyértelmű információkat ad, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát,

minősíti a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat ad a

továbblépéshez.

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai:

Egyes tanulók esetében

- az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,

- a szociális képességek alakulása,

- a beállítódások és értékorientáció fejlődése,

- a csoporthelyzet megismerése,

- a konfliktuskezelés módjai.

Osztályközösségek esetében

- a csoportviszonyok alakulása,

- a közvélemény, a morális gondolkodás változása,

- az informális kapcsolatrendszerek alakulása,

- a tevékenységrendszer megismerése.

Tevékenységformák melyek céljaink megvalósítását szolgálják.

A tanórák során:

- egyéni, páros és csoportmunkát szervezünk a tanórák döntő

hányadában (életkor - tantárgy - téma függő szervezésben),

- tanulmányi sétákon természeti megfigyelések és állapot-elemző

megbeszélések történnek,

- múzeumi órákon, intézménylátogatásokon az ismeretszerzés tanári,

illetve nem tanár-szakértői vezetéssel folyik,

- osztályfőnöki órákon megemlékezünk a környezetvédelem jeles

napjairól,

- iskolakertben végzett tevékenységeink: növénygondozás, faültetés,

komposztálás megfigyelése,

- tanteremben: növénygondozás, kisállattartás (hal, teknős, madár,

hörcsög stb.) szelektív hulladékgyűjtés a környezeti tisztaság és

esztétikum biztosításának folyamatos tevékenységei,

- versek, mesék, rajzok, bábok készítése, kiállításokra, versenyekre

való felkészülés,

- önálló bemutatkozó programok: irodalmi összeállítások, színdarabok,

tánc és ének bemutatók,

- újrahasznosítással ajándéktárgyak készítése - ünnepségekre történő

felkészülés (Anyák napja, Mikulás, karácsony, névnapok stb.),

- gyűjtemények, albumok, pályázatok készítése, élménybeszámolók

összeállítása: Levél.........-nak” címmel.

Tanórán kívüli tevékenységek:

• A környezetvédelmi jeles napok megünneplése

- Víz világnapja, Föld napja, Föld hete, Gyakorlós napok

iskolaprogramjaiként,

- heterogén csoportszerveződés szerint, érdeklődés alapján, választott

programokon vesznek részt tanulóink.

Kínálatunk igen sokrétű:

- a tudományok területéről: csillagászat, régészet, várostervezés,

múzeológia, geológia, kertépítést, stb.

- a művészetek sorából: szépirodalom, képzőművészet, ének, zene,

tánc, építészet, film, videó, színjátszás,

- a sporttevékenységek közül az: íjászat, evezés, barlangászat,

hegymászás stb. ismertetése,

- foglalkozások megismertetése: virágkötő, állatorvos, kosárfonó,

fazekas, kisállatkereskedő, kovácsmester, kozmetikus, matróz,

- divatáru-kereskedő, sporteszköz-kereskedő, dietetikus, stb.

meghívásával,

- feladatellátásra szerveződő csoportok alakulnak: hidegtálkészítők,

salátabár kínálat készítése, virágkötés, csuhéfonás, makettkészítés,

aszfaltrajzverseny, sportversenyek, tanár-diák meccsek,

divatbemutató, irodalmi színpad, táncbemutató stb.

A tudományok, művészetek, sport és a foglalkozások megismertetése a terület kiváló

művelőjének meghívásával, személyes tanuló (nem pedagógus) felnőtt találkozás során

történik. Ezek a találkozások meghatározó élményeket jelentenek, és új ismereteket adnak

tanulóink és pedagógusaink számára is.

Az egész napos, változatos programkínálat biztosítja:

- tanulóink számára: a „nem iskolás” ismeretszerzést; az élmény által

megerősített gyors, tartós befogadást; az aktivitás természetes

élethelyzeteinek megismerését, elismerését és elvárását,

- nevelőink ezekben az oldott, nevelő-tanító helyzetekben módot

teremtenek és találnak: tanítványaink személyiségjellemzőinek

sokrétű megismerésére és a tanító-tanulói kapcsolat személyessé,

elmélyültté tételére.

A meghívott személyiségekkel olyan tartós, tanórán kívüli programszervezésekre nyílik

alkalom, melyek a tananyag feldolgozása során és az osztályok életében új lehetőségeket

teremtenek: - múzeumi órák, irodalom óra író meghívásával, történelem óra régész

részvételével, osztálydíszítés dekoratőr szülő instrukcióival stb.

A feladatellátásra szerveződő csoportok megélik az alkotás és az elismertség örömét; az

iskolaközösség előtti bemutatkozás az igényességre, felelősségre, fegyelemre buzdítja és edzi

tanulóinkat.

E programjaink olyan nevelő és tanító élethelyzeteket biztosítanak iskolaközösségünk

számára, melyek feltétlenül szükségesek és mással nem helyettesíthetők.

A programokat a szervező nevelő: a tanulók és a kollégák javaslatainak figyelembevételével

állítják össze. Gondosan elkészített forgatókönyv biztosítja a látszatra kötetlen, valójában

sokrétű szervezőmunkát megkívánó, minden kollégát mozgósító programokat.

• Bekapcsolódás városi, megyei, országos, regionális természetismereti

vetélkedőkbe, versenyekbe

• Környezetvédelmi akciók szervezése:

- papírgyűjtés évi két alkalommal (őszi, tavaszi)

- veszélyes hulladékok elszállítása (száraz elem)

- hasznos tevékenységek az iskolaudvaron a Takarítási

Világnap alkalmából

• Egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása:

- előadások szervezése meghívott előadókkal (fogápolás; tisztálkodás; a

dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzése; szelektív

hulladékgyűjtés; komposztálás; alumínium újrahasznosítás stb.)

• Bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe

- részvétel az önkormányzat által szervezett városszépítési, takarítási

akciókon (Tiszta környezettel az Európai Unióba; Föld napi

nagytakarítás, városvédő tábor stb.)

• Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel

- Belvárosi Plébánia, hittantábor, cserkésztábor,

múzeumi órák a Duna Múzeumban,

tanösvény látogatása a Duna- Ipoly Nemzeti Parkban,

a víztisztítás megfigyelése a VÍZMŰ-nél,

részvétel a Környezetkultúra Egyesület programjain.

• Kiállítások rendezése:

- nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi

kiállításokat rendezünk az iskola Sziget Galériájában

• Az osztálykirándulások - gyalogtúrák, kerékpártúrák:

- a természeti és épített környezet megismerését szolgálják,

- védelmének módjait tudatosítják és gyakoroltatják is.

Emellett:

- az osztályközösség összetartó erejét növelik és

- a tanulói személyiség fejlődését oldott légkörben, a társas-

kapcsolatok rendszerében biztosítják.

• Nyári táborok:

- sporttábor: 30-40 fő számára, melyre a jelentkezés önkéntes.

A sportban fejleszthető testi és technikai képességeken túl, az

életmód alakítására is kiváló lehetőséget biztosít,

- nyelvi tábor,

- képzőművészeti tábor,

- szemléletformáló és közösségfejlesztő tábor (Mogyoróhegy).

2. 11. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzéke

1. Alapfelszerelések és eszközök:

- írásvetítő

- diavetítő

- televízió

- kazettás magnetofon

2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és

taneszközök:

- Képek betűkártyák - Bábok (saját készítésű síkbábok)- Hívóképek - Betűsín- Írott és nyomtatott ABC (falikép) - Gyermeklexikonok - Helyesírási szótár (3 db) - Értelmező kéziszótár- Írói arcképcsarnok - Szólások közmondások könyve

• Fali tablók

• Szavak alakja, jelentése

• A szó

• A mondat

• Igék

• A teljes hasonulás

• Az állítmány fajtái

• Szófajok

• A hangok felosztása

• Fogalmazási műfajok

• Írói életrajzok

• Történelmi időegyenes

• Történelmünk eseményei, nagy

alakjai

- Helyesírási szabályzat és szótár

- Szép- és ismeretközlő irodalom

- Szerepjátékokhoz jelmezek, eszközök

- Nyelvtani applikációs készlet

- Applikációs képek

- Főnév oktatócsomag

- Idegen szavak és kifejezések szótára

- Szinoníma szótár

- Képes történelem sorozat

- Saját készítésű falitáblák (szófajok)

- Kis és nagybetűs írott ABC (falikép)

- Bábok

- Saját készítésű képek, táblázatok

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

• Űrmértékek

• Számkártyák

• Színes rudak

• Demonstrációs óra

• Logikai készletek

• Pálcikák és korongok

• Szöges lyukas táblák

• Babilon

• Kéttányéros mérleg súlysorozattal

• Mértékátváltások (falitáblák)

• Szorzótáblák (faliképek)

• Táblai vonalzó, körző

• Számfogalom kialakításához

használt képsor

• Méterrúd

• Saját készítésű számegyenesek,

képek

• Hőmérők

• Kockamozaik

• Síkmértani modellező készlet

• Dienes készlet

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Oktatótáblák (térképszerű, függeszthető)

• Idő

• Erdő

• Vízpart

- Földgömb (tanulói, tanári)

- Ásványok

- Vízhőmérő

- Tanulói kísérleti tálca (1 db)

Szobai hőmérő

Borszeszégő

Nagyító

Homokasztal

Saját készítésű szemléltető eszközök

Iskolai iránytű

Magyarország domborzati térképe

Környezetismeret transzparens készlet

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Ritmuseszközök

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Diapozitívek

Óváriné- Furján Rita: Képek

könyve

Diavetítő

Vetítővászon

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Olló, kés, vonalzó Szövőkeret (30 db)

Építőkocka

Csiszolópapír

Kalapács

Harapófogó (20)

LEGO készlet (10 db)

Mintázó eszközök (20 db)

Építőelemek (30 db)

Kúpos fogó (20 db)

Laposfogó (20 db)

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Síp

Ugrókötél 20 db

Kislabda 20 db

Gumilabda 20 db

Tornapad 3 db

Tornazsámolyok 6 db

Medicinlabda 10 db

Karika 20 db

Jelzőszalagok 10 db

Ugrószekrény 1 db

Dobbantó 1 db

Tornaszőnyeg 4 db

Bordásfal 10 db

Mászókötél 5 db

Mérőszalag 1 db

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és

taneszközök:

Térkép (irodalomtörténeti)

(3 db)

Írói arcképsorozat (3 db)

Magyar értelmező szótár

(5 db)

Szinoníma szótár (5 db)

Helyesírási tanácsadó szótár (5db)

Videofilmek:

Heltai: Néma Levente

Katona József: Bánk,bán

Toldi

Moliere: Képzelt beteg

Tüskevár

Jókai Mór: Aranyember

Életrajzi lexikon (5 db)

Helyesírási szabályzat és szótár

(20 db)

Világirodalmi lexikon 1 db

Hanganyag (hangkazetta, CD)

Mitológia és bibliai történetek

Versek (Petőfi, Arany)

Egri csillagok (részletek)

Móricz Zsigmond: Hét

krajcár, Légy jó mindhalálig

Könyv:

Igeidők – igemódok –

Szórakaténusz

Költőink válogatott verses

kötetei

Így élt … sorozat

Magyar nyelvemlékek

A Pál utcai fiúk

Arany: A walesi bárdok

Lúdas Matyi (rajzfilm)

Egri csillagok (film)

Mikszáth: Szent Péter

esernyője (film)

Mikszáth prózája

Liliomfi (film)

Petőfi: Percei átváltozások

Egy magyar nábob (film)

Kárpáti Zoltán (film)

A kőszívű ember fiai

Légy jó mindhalálig (film)

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Falitérkép:

Az ókori Kelet

Az ókori Görögország

A Római Birodalom

Magyarország X-XI. sz.

A magyar népvándorlás és a

honfoglalás

Európa Nagy Károly korában

Az 1848/49-es szabadságharc

Európa a XIX. Században

Európa 1815-1849.

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben

Európa a II. világháború idején

Videokazetta:

Az ókori Hellász I-VIII.

Középkor I-V.

Magyarország a korai

feudalizmus idején

A feudális Magyarország a

XIII. sz. közepétől a XV.

Sz. elejéig

A tatárjárás Magyarországon

1241-42.

Magyarország 1526-1606.

A feudális Magyarország a

XV. Században

A népvándorlás

A trianoni béke

következményei

Rákóczi szabadságharc

Jézus élete

Kiegyezés

Honfoglalás I. II. III.

Alattvalók és királyok I-V.

Fejezetek a Rákóczi

szabadságharcból

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Tanári Kincsestár

Saját készítésű szemléltető

eszközök

Gyerekek által készített poszterek,

plakátok

2 db CD-s sztereó magnó

Tankönyvek, tanári kézikönyvek,

kazetták (Chatterbox 1-4,

Open Doors 1-2)

12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Tematikus képek

Nyelvtani táblázatok:

A névelő

A főnév szótári alakja

Időbeli, módbeli segédigék

Erős ige ragozása

A személyes névmás

Az elöljárószó

Tanári Kincsestár – német

Saját készítésű szemléltető

anyagok

Magnók, kazetták, CD-k

A melléknév ragozása

A főnév ragozása

A birtokos névmás

13. A felső tagozat matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Színes rudak készlete

Színes rudak applikációs készlete

(saját készítésű)

Korongok az egész számok

tanításához (saját készítésű)

Számegyenes (saját készítésű)

Koordináta-rendszer (fólia)

Helyiérték-táblázat (fólia)

Sík és mértani modellező készlet

(saját készítésű)

Síkidomok kerülete, területe

(falikép- saját készítésű)

Kétkaros mérleg+súlysorozat

Űrmérték sorozat

Kocka, téglatest (saját készítésű)

Szögpárok (falikép-saját

készítésű)

Testek (hasábok,henger,kúp,gúla)

Testek felszíne, térfogata (falikép-

saját készítésű)

Pitagorasz tétele+bizonyítása

(applikációs képek-saját

készítésű)

Táblai vonalzók

Táblai körző

Táblai szögmérő

14. Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

- Számítógép (15 db)

AMPTRON 3755 MR alaplap

133 MHz, VGA

(64bit)TNT2 32 MB, SND,

56Kmod, 100LAN alaplap.

Intel celeron 667 MHZ

FCPGA CPU

RAM 256MB

Linux server (1db)

AMPTRON 3755MR alaplap

133 MHz, VGA (64bit)TNT2

32 MB, SND, 56Kmod,

100LAN alaplap

Intel PIII 866 MHz FCPGA

CPU

RAM 1GB

1,44 MB floppy

Ház minitorony

Billentyűzet magya

Egér

Monitor Belinea 15” 102010

Server számítógép (1 db)

ABIT VIA 694 VP6 RAID

dual S370proceszoros

alaplap

CPU 2x850 MHz celeron

Winchester 60GB Maxtor

7200rpm

LG 16/40 IDE DVD

LG 112/8/32 CD író

VGA (64bit) 32 MB

Greative SB Live 5.1

100LAN hálózati kártya

Monitor Belinea 15” 102010

CD ROM 52x

1,44 MB floppy

Winchester 60GB Maxtor 7200

rpm

Ház minitorony

Billentyűzet magyar

Egér

Monitor Belinea 15” 102010

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Falitérképek

Magyarország

A Föld domborzata

A föld felszíne

Afrika domborzata

Ausztrália és Óceánia

Észak-Amerika

Dél-Amerika

Ázsia domborzata

Homokasztal

Földgömbök (5 db)

Diafilm sorozat 5-8. oszt.

Írásvetítő fólia – sorozat 5-8.

osztály

Kőzetgyűjtemény

Iránytűk (15 db)

Térképjelek

Vaktérkép sorozat 5-8. osztály

Európa domborzata

Európa országai

Közép-Európa

A Föld országai

16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Mágnes rúdpár fatokban

Táblai mágnes 25 mm-es

Fizikusok arcképcsarnoka

(faliképek)

Mechanikai eszközkészlet

(tanulói)

Hőtani eszközkészlet (tanulói)

Elektronosságtani eszközkészlet

(tanulói)

Fénytani eszközkészlet (tanulói)

Alapkészlet a fizika tanításához

(6-8. osztály)

Elektron

Csengőreduktor

Dugaszos ellenállásszekrény

Írásvetítőfólia-sorozat (saját

készítésű)

Mikolacső

Rugós erőmérő

Kétkarú emelő

Karos mérleg + súlysorozat

Hőmérő

Elektrovaria (tanári bemutató

készlet)+áramátalakító

Optikai pad (lencsékkel,

tükrökkel)

Mérőműszer (VOLTAX)

Transzformátor modell

Emeltyűs pirométer (hőtágulást

bemutató tanári eszközkészlet)

Motorminták (kétütemű,

négyütemű)

Részecske modell (saját készítésű

17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

kézi nagyító (15 db)

mikroszkóp (10 db)

metszettároló, metszetek

juhkoponya

sertéskoponya

macskakoponya

lábtípusok

Falitablók:

A lomblevél működése

A növények élettartartama

Falitérképek:

Nemzeti parkjaink

A Föld domborzata

Magyarország domborzata

Emberi csontváz

Emberi torzó

Szem modell

VHS kazetták:

Élet a Földön

Az élet kialakulása

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Kézi nagyító (15 db)

Mikroszkóp (10 db)

Metszettároló – metszetek

Juhkoponya

Madárcsontváz

Emlős csontváz

Hal csontváz

Béka csontváz

Szarvas, őz agancs

Szarvasmarha koponya

Lábtípusok

Rovarok felépítése – (dobozos)

Falitabló:

Növények élettartama

Megporzás,

megtermékenyítés, mag

Kőzetgyűjtemény

Iránytű (15)

Hőmérő (2)

Földgömb (3)

Életközösségek:

Kis növényismeret (Reflektor

kiadó)

Erdő mélyén (Reflektor kiadó)

Vadvirágos réten (Reflektor

kiadó)

Falitérképek:

Magyarország

A Föld domborzata

Európa domborzata

Európa országai

Kárpát-medence domborzata

Nemzeti parkjaink

Ázsia domborzata és vizei

Afrika domborzata és vizei

Észk- és Dél Amerika

domborzata és vizei

Ausztrália és Új Zéland

domborzata

VHS kazetták:

Földrajz I. (televideo)

Magyar tájak (körösök vidéke,

Hortobágy és környéke)

Magyar tájak (Mecsek,

Ormánság, a Villányi hg.)

Magyar tájak ( Mátra,

Dunakanyar, Aggteleki karszt)

Ki lakik itt? (Iskola video)

Jó étvágyat! (Iskola video)

Születések I-II. (Iskola video)

Ki van a tojásban? (Iskola

video)

Vizek mentén (Reflektor kiadó)

Magyarország állatvilága

(Televideo)

Ragadozók és áldozatok

(Iskola video)

19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Kémcsövek

Főzőpoharak

Óraüvegek

Borszeszégők

Kémcsőfogók

Lombikfogók

Vasháromlábak

Azbesztes dróthálók

Kísérletező tálcák

Dörzsmozsár törővel

Analitikai mérleg súlysorozattal

Kémcsőállvány

Bunsen állvány

Szűrőkarika

Bothőmérő

Üvegtölcsér

Mérőhenger

Gázfelfogó henger

Erlenmeyer lombik

Égető kanál

Frakcionáló lombik

Csiszolatos gázfejlesztő készülék

Gumicső

Gumidugó

Gyújtópálca

Kalapács

Acélszike

Kémcsőmosó kefe

Kristályosító csésze

Óraüveg

Porüveg

Mágnes patkó

Törlő ruha

Acél spatula

Védő

Szemüveg

4 db a törvényi előírásoknak

megfelelő hulladékgyűjtő

Üvegkád

Üvegcsövek

20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pianínó

A kerettantervben szereplő

zenehallgatási anyag

hangkazettán vagy CD

- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek,

eszközök

lemezen

21. Felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Műanyagtestek: szögletes és

forgástestek

Képsíkrendszer: vetületi

ábrázoláshoz

Táblai körző

Táblai vonalzó

Fa kocka és téglatestek

Diaképek: V-VIII. osztály

Diakereketek

Konyhai edények (5 db)

Videofilmek:

A román stílus

A gótika

Reneszánsz kor

XIX. Sz. művészete

XX. Sz. művészete

Pásztorkodás a Hortobágyon

Kaleidoszkóp

Színkörök (2 db)

Kancsók és vázák (10 db)

22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Fareszelő lapos 25x200 (20 db)

Fareszelő gömbölyű 10x200 (4

db)

Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15

db)

Vasreszelő félgömbölyű 25x200

(15 db)

Vasreszelő ∆ alakú (15 db)

Laposfogó (20 db)

Illesztőfűrész (20 db)

Vasfűrész

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó

(15-15 db)

Fafűrész (illesztő), vasfűrész

(15-15 db)

Kézi fúró (amerikáner) (8 db)

Lemezvágó olló (15 db)

Faliképek a fa megmunkálásáról

(5 db)

Szerelő készlet, gépelemek

tanításához (10 db)

Elektromos szerelőkészlet I-II.

Fonalfűrész + asztalka

Forrasztópálca (3 db)

KRESZ oktató tábla (1 db)

(10-10 db)

Pontozó (15 db)

Csavarhúzó (15 db)

Papírvágó olló (15 db)

23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ugródomb (1 db)

Magasugrómérce (1 pár)

Magasugróléc (1 db)

Maroklabda (10 db)

Súlygolyó 3 kg (1 db)

Súlygolyó 4 kg (1 db)

Tornaszekrény (1 db)

Gyűrű (1 db)

Dobbantó (1 db)

Medicinlabdák (20 db)

Ugrálókötél (20 db)

Kézi súlyzók (10 db)

Mászókötél (5 db)

Kézilabda (5 db)

Focilabda (5 db)

Kosárlabda (15 db)

Gerenda (1 db)

Tornazsámoly (4 db)