Személyiség

a Kokas

Magánének tanári szakirány

MŰVÉSZETI KAR

Személyiség- és készségfejlesztés zenével

a Kokas-pedagógia tükrében

Süttő Ildikó

Magánének tanári szakirány OMA

Szakdolgozat

Témavezető:

Erdő-Schaffer Rita

Farnadi Tamara

Győr, 2019

és készségfejlesztés zenével

Köszönetnyilvánítás

Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a tanároknak, barátoknak, ismerősöknek,

akik az elmúlt 5 év alatt segítségemre voltak. Köszönöm családomnak, férjemnek, hogy

tudásra törekvő egyetemi éveim alatt minden vonatkozásban támogatott, mellettem állt.

Köszönettel tartozom Dr. Deszpot Gabriellának és Dr. Antal-Lundström Ilonának, akik

készségesen segítették diplomamunkám megírását a témámmal kapcsolatos irodalmak

ajánlásával.

Köszönöm témavezetőmnek, Erdő-Schaffer Ritának, hogy figyelemmel kísérte és segítette a

dolgozatom megírását.

Végül, de nem utolsó sorban hálával tartozom külső konzulensemnek Farnadi Tamarának, aki

a rengeteg elfoglaltsága ellenére odaadóan részt vett a munkám Kokas - pedagógiával

kapcsolatos részének koordinálásában.

1

Tartalom

Bevezetés .......................................................................................................................... 3�

I. Személyiségfejlesztés .................................................................................................... 4�

I.1 A személyiség fogalma ............................................................................................ 4�

I.2 A személyiség komponensei, ,,összetev�i": öröklött tulajdonságok és a környezet

hatása ............................................................................................................................ 4�

Szocializáció fogalma és színterei ............................................................................ 5�

I.3 Személyiségfejlesztés .............................................................................................. 7�

I.3.1 A személyiségfejlesztés célja ........................................................................... 8�

II. Készségfejl�dés .......................................................................................................... 10�

II.1 A készség fogalma ............................................................................................... 10�

II.2 A készséggel rokonságban álló szavak definiálása: ismeret, jártasság, képesség 10�

II.4 A hét alapkészség ................................................................................................. 11�

II.6 Készségfejlesztés .................................................................................................. 13�

III. Készség- és személyiségfejlesztés zenével ............................................................... 15�

III.1 Zene és az emberiség .......................................................................................... 15�

III. 2 Zenei nevelés ..................................................................................................... 16�

Kilenc hónappal az anya születése el�tt.... ............................................................. 17�

III.3 A személyiség fejlesztése zenével ...................................................................... 18�

III.3.1 A zene és az adaptivitás ............................................................................... 18�

III.3.2 Zenével a kreativitás felé ............................................................................. 19�

III.3.3 Zenével a pozitív egyéni értékrend felé ....................................................... 20�

III.4 A zene készségfejleszt� hatása ........................................................................... 21�

Zene hatása a 7 alapkészségre ................................................................................ 25�

IV. A Kokas-pedagógia .................................................................................................. 27�

IV. 1. Kokas Kláráról .................................................................................................. 27�

IV.2 Kokas Klára filozófiája és zene-pedagógiája ..................................................... 31�

IV.3 A Kokas-foglalkozás menete .............................................................................. 33�

Köszönt� éneklés, névéneklés ................................................................................ 34�

Lecsendesítés .......................................................................................................... 35�

Szabad mozgás a zenére ......................................................................................... 36�

2

Ábrázolás, Képi megjelenítés ................................................................................. 39�

Elbúcsúzás .............................................................................................................. 40�

Interjúk jelent�sége ................................................................................................. 40�

IV. Személyiség-, és készségfejlesztés Kokas-pedagógiával ......................................... 41�

IV.1 A személyiség fejlesztése Kokas-módszerrel ..................................................... 41�

Kokas-módszer és az adaptivitás ............................................................................ 41�

Kokas-módszerrel a kreativitás felé ........................................................................ 41�

Kokas-módszerrel a pozitív egyéni értékrend felé ................................................. 43�

IV.2 A Kokas-módszer készségfejleszt� hatása ......................................................... 44�

Dalba foglalt éneklés és szabadon költött névéneklés ............................................ 44�

Szabad mozgások énekre, illetve zenére ................................................................. 44�

Lecsendesítés .......................................................................................................... 45�

Zenehallgatás .......................................................................................................... 45�

Narratív felidézés, elmesélés .................................................................................. 45�

Képi ábrázolás ......................................................................................................... 46�

V. Interjú Farnadi Tamarával, a gy�ri Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Artisjus

díjas énektanárával, Kokas-pedagógusával .................................................................... 48�

Összegzés ........................................................................................................................ 55�

Irodalom .......................................................................................................................... 57�

Felhasznált folyóiratok ................................................................................................... 59�

Internetes források .......................................................................................................... 61�

Ábrajegyzék .................................................................................................................... 62�

Melléklet ......................................................................................................................... 63�

3

Bevezetés

A zene személyiség- és készségfejleszt� hatása mindig is az érdekl�désem

középpontjában állt. Ez a tudásvágy, kislányom megszületése után er�södött meg

bennem. Ekkor ismerkedtem meg a Kokas-pedagógiával. A Kokas-képzésen

tanultaknak, hallottaknak és látottaknak köszönhet�en egy teljesen új szemléletmód

nyílt meg el�ttem, mint leend� zenepedagógus el�tt.

Az, hogy hogyan is támogatja ez a komplex m�vészet pedagógiai foglalkozás az egyén

személyiség- és készségfejlesztését, különböz� szakirodalmak által igyekszem

dolgozatomban alátámasztani.

Célom volt, hogy egy átfogó összképet adjak a zenével - azon belül is a Kokas-

pedagógiával - történ� személyiség és készségfejlesztésr�l.

A zene személyiség- és készségfejleszt� hatása évezredek óta köztudott. Viszont

arra, hogy konkrétan mik azok az elemei, melyek a személyiséget és mik azok, amik az

egyes készségeket fejlesztik, nem találtam összefoglaló munkát.

Dolgozatomban el�ször magáról a személyiség- és készség fogalmáról és annak

fejl�désér�l és fejlesztésér�l írok. Az általam átolvasott tanulmányok segítségével

kifejtem, hogy milyen hatással van a zene az emberre és ez hogy segíthet az el�z�

fejezetekben leírt személyiség,- és készség (azon belül is a hét alapkészség)

fejl�désében, fejlesztésében. Ezekben a fejezetekben tudatosan igyekeztem elkerülni a

Kokas-pedagógiával kapcsolatos irodalmakat Ennek oka, hogy más tudományos

kutatások alapján is alá szeretném támasztani a Kokas Klára által kidolgozott

foglalkozás hatékonyságát.

Szakdolgozatom befejez� részében az eddig leírtak tükrében mutatom be, hogy a

Kokas-pedagógia segítségével, hogyan fejl�dik az egyén személyisége és hét

alapkészsége. Ennél a fejezetnél a felhasznált irodalmakon és a továbbképzésen

tanultakon túl segítségemre volt egy több évtizedes tapasztalatokkal rendelkez� Kokas-

pedagógus, Farnadi Tamara is, aki tudásával és tapasztalataival gazdagította a

munkámat.

4

I. Személyiségfejlesztés

I.1 A személyiség fogalma

Miel�tt magáról a személyiségfejl�désr�l írok, fontosnak tartom kifejteni, mit is

jelent maga a személyiség kifejezés.

Ez a kérdés, már az ókortól foglalkoztatta a tudósokat, filozófusokat és gondolkodókat.

Amilyen összetett egy ember személyisége, olyan komplex magának a szónak az

értelmezése. Napjainkban körülbelül 40, többé- kevésbé tudományos

személyiségelmélet létezik.1 Ezek közül általában Allport definícióját szokták idézni:

„A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szervez�dése az egyénen

belül, amelyek meghatározzák jellemz� viselkedését és gondolkodását.”2

Nagy József az alábbiakat írja a személyiségr�l:

,,A személyiség az ember bioszociális komponensrendszere.(...) A funkcióit szolgáló

m�ködése, viselkedése a komponensek által valósul, miközben a komponensek

módosulhatnak, új komponensek keletkezhetnek, maga a személyiség is fejl�dhet."3

Ahogy a definíciókból is kivehet�, személyiség csak emberre értelmezett,

viszont fontos tisztázni, hogy az ember és a személyiség nem azonos. Általában a

legtöbb személyiségelmélet a személyiség egyik sajátosságának az önazonosság tudatát

tekinti. Mivel ez 2-3 éves kor körül kezd kialakulni, csak innent�l beszélhetünk

személyiségr�l.4

I.2 A személyiség komponensei, ,,összetev�i": öröklött tulajdonságok és a

környezet hatása

A személyiségünk az öröklött és tanult tulajdonságainkból tev�dik össze. Ez a

születésünk pillanatától kezdve életünk végéig, a szocializáció folyamatában a megélt

élményeink során állandóan fejl�dik és alakul. Minden ember egyedi, saját mintázatú

1 Dr. Barta T, - W. Barna E. Személyiség, kommunikáció, etika. (Budapest: Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2005) 2 G. W. Allport. A személyiség alakulása. (Budapest: Kairosz, 1997) 39. 3 Nagy József. XXI. század és nevelés. (Budapest: Osiris 2000)27-28. 4 Nagy József. XXI. század és nevelés. (Budapest: Osiris 2000)

5

személyiséggel rendelkezik. Már világrajövetelünkkor rendelkezünk bizonyos örökletes

(genetikai) tulajdonságokkal, melyek egész életünkben kihatással lesznek ránk. Fontos

leszögezni, hogy a tudomány kimondja, egyetlen tulajdonság sem kizárólag öröklött,

viszont olyan sincs, ami csak környezeti eredet� volna. A gének hatását nagyon nehéz

különválasztani a környezet hatásától. Az eredmények azt mutatják, hogy az

örökl�désnek inkább a személyiség ,,nyersanyagának" kialakításában van nagy szerepe.

Allport szerint ezek a ,,nyersanyagok";a fizikum, a vérmérséklet, illetve az intelligencia,

melyekb�l nevelés és tapasztalatok hatására kifejl�dik a teljes, érett személyiség.5

A személyiség fejl�dését tehát három tényez� befolyásolja: örökl�dés, környezet

és nevelés. Az ember aktív befogadója a környezet személyiségformáló hatásainak. A

bels� feltételek és a küls� ingerek kölcsönösen hatnak egymásra és összm�ködésük

hozza létre a lelki folyamatokat, illetve az egyén személyiségtulajdonságait.6

Szocializáció fogalma és színterei

Szocializáció fogalma

Velünk született adottságaink kimunkálása társas feltételekhez kötött, ehhez

pedig emberi együttélésre, vagyis szocializációra van szükség.

A szocializáció ,,[...]a társas-társadalmi érintkezések egész életen át tartó folyamata,

amely révén az egyén bevezet�dik egy adott társadalomba, miközben kialakítja

személyes identitását."7

Ennek során humanizálódunk: megtanulunk emberi módon élni és viselkedni.

Gyakorlatilag a szocializáció lélektani szempontból a személyiségfejl�dés társadalmi

vetülete.8

A gyerekkorban végbemen� szocializáció a társadalom által tudatosan tervezett

és szervezett. Ezt az eljárást nevelési folyamatnak hívják, mely a személyiségformálás

legnagyobb eszköze.

A társas kapcsolatok hatásai meghatározóak a személyiség biológiai, pszichés és

szociális szintjeire egyaránt. A társaknak jelent�s szerepe van az ember fejl�désében.

Ennek hiánya, - f�ként a fejl�dés korai szakaszában- visszafordíthatatlan

következményekkel járhat: Azok a gyerekek, akik születésük után nem sokkal

5 G. W. Allport. A személyiség alakulása. (Budapest: Kairosz, 1997) 6 Dr. Nádassy Lászlóné Karres Magdolna. Az intenzív zenei nevelés hatása a gyermek személyiségének fejl�désére. (Szeged: Kézirat. SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék, 1981,- doktori értekezés) 7 N. Kollár K., Szabó É. (Szerk.). Pszichológia pedagógusoknak. (Budapest: Osiris, 2004) 8 Bagdy Em�ke. A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés. (Budapest: Helikon, 2014)

6

elszakadtak az emberek világától és állatokkal vagy teljes izolációban n�ttek föl, majd

kés�bb visszakerültek a civilizációba, nem tudtak beilleszkedni a társadalomba

(összesen 36 ilyen esetr�l tudunk). Szókincsük nehezen fejleszthet� (a 6,5 éves koráig

állatok között él� Kamala, mindössze 110 szót volt képes megtanulni, míg a 12 éves

koráig vadon él� aveironi ember már egyáltalán nem volt nevelhet�). Magatartásuk

csekély mértékben formálható, szocializációjukra való törekvések pedig

eredménytelenek. Ebb�l következik, hogy egy kihagyott fejl�dési szakaszt bepótolni

nagyon nehezen vagy - ilyen korai id�szak kihagyása esetén - egyáltalán nem lehet.9

Szocializáció színterei

Az el�z� példa jól szemlélteti, hogy mekkora jelent�sége van mind személyiség-

, mind pedig készségfejl�dés terén a korai fejl�désnek. Ennek színtere az els�dleges

szocializációs közeg mely nem más, mint a társadalom legkisebb egységét képz� család.

,, A család egészsége a felnöv� gyerek lelki egészségének dönt� tényez�je."10Itt

kezd�dik a,,személyes én" kibontakozása.

A családon belül is fontos kiemelni az anya-gyerek kapcsolatot, hiszen ez jelenti a

személyiség testi-lelkifejl�désének megalapozását, illetve ez az els� szociális

kontaktust. A csecsem� az anya által közvetített tapasztalatok és benyomások alapján

ismeri meg a világot. Ekkor alakul ki a személyiségünk egyik alapköve az éntudat, más

néven öneszmélés.11

A gyerek közösségbe, intézménybe kerülésével, megjelenik a másodlagos

szocializációs közeg. Ide tartozik minden egyéb szocializációs impulzus, mely új

ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagítja az embert és annak személyiségét. Míg egy

családba választásunktól függetlenül beleszületünk, addig a másodlagos szocializáció

helyszíneit mi választhatjuk, alakíthatjuk. A család mellett megjelenik és egyre nagyobb

szerepet kap a kortárscsoportok jelent�sége.12

9 Bagdy Em�ke. A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés. (Budapest: Helikon, 2014) 10 Bagdy Em�ke. A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés. (Budapest: Helikon, 2014) 44. 11 Bagdy Em�ke. A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés. (Budapest: Helikon, 2014) 12 N. Kollár K., Szabó É. (Szerk.). Pszichológia pedagógusoknak. (Budapest: Osiris, 2004)

7

I.3 Személyiségfejlesztés

A nevelés egyik kulcsfeladata a személyiségfejl�dés segítése. Az, hogy mit is

jelent pontosan a személyiségfejl�dés, számtalan gondolkodó kutatta. Az általuk

létrejött elméletek alapján két nagy vonulatot különböztetünk meg. Az egyik a

szakaszos személyiségfejl�dés, melynek fontosabb képvisel�i közé tartozik többek

között Freud, Piage, és Erikson. Az elméleteik lényege, hogy életkori szakaszokra

bontja le a személyiség fejl�dését (1. ábra).

1. ábra - A fejl�dés életkori szakaszokra való bontása

/Forrás: N. Kollár K., Szabó É. (Szerk.): Pszichológia pedagógusoknak c. könyve/

Napjaink kutatásai megkérd�jelezik ezt a szakaszolást és a folyamatos fejl�dést

preferálják.

A különböz� fejlettségi szintek életkori szakaszolása azért problémás, mert az azonos

életkorú személyek fejlettsége nagyon eltér� lehet. Például: intellektuális fejl�désben 6

év körüli gyerekeknél az egyéni különbségek elérhetik akár az 5 évet is, kora ifjúkorban

8

pedig ez a szakadék a 8-10 évet is jelenthet13. Gyakorlatilag a szakaszon kívüliek

többen vannak, mint a besorolhatók. Ennek köszönhet�, hogy ma már a fejl�déskutatás

területén a folyamatos fejl�dés elmélete kezd általánossá válni. Természetesen itt is

kitüntetett szerepet kap a gyerekkor, mint a személyiségformálás meghatározó

id�szaka14, viszont szemben a szakaszos elméletekkel, nem tekinti sorsdönt�nek.

Hangoztatják, hogy a személyiségfejl�dés nem zárul le a serdül�korral, hanem egész

életen át tart a szociális közegt�l és a lehet�ségekt�l függ�en. E szemléletmód szerint a

személyiség egy hierarchikus szintekkel jellemezhet� feltételrendszer, ahol a fels�bb

szintek magukba foglalják az alsóbb szinteket, mindeközben az alsóbb szintek relatív

önállósága megmarad. A személyiség m�ködése ezeknek a szinteknek a

kölcsönhatásával, hatékony együttm�ködésével valósul meg. A pedagógia feladata

személyiségfejlesztés szempontjából az, hogy az alsóbb szintek meger�sítésével a

hierarchia fels�bb szintjeinek kiépülését el�segítse.15

I.3.1 A személyiségfejlesztés célja

Arra, hogy mi is a személyiségfejlesztés célja és funkciója a

személyiségelméletek azt a választ adják, hogy egyre adaptívabbá, kreatívabbá,

kompetensebbé és életképesebbé kellene, hogy váljunk.16

Alkalmazkodás jelent�sége

Az adaptív szó, alkalmazkodást jelent. Jelent�sége napjainkban egyre jobban

növekszik, hiszen manapság a globalizációnak köszönhet�en, az egyén fejl�déséhez

gyakorlatilag elengedhetetlen a rugalmasság és az új helyzetekhez, környezethez való

alkalmazkodás.

Kreativitás jelent�sége

A kreativitás a XXI. század egyik kedvelt, sokszor alkalmazott kifejezése. Míg

korábban els�sorban tudósokra, felfedez�kre, zeneszerz�kre és más olyan személyekre

használták ezt a fogalmat, akik valami új, formabontót alkottak, ma már tudjuk, hogy a

kreativitás mindenkiben benne van bizonyos fokig és mindenkiben fejleszthet�. A

13 Egy 6 éves gyerek értelmileg lehet, akár egy 8 éves gyerek szintjén, de olyan is el�fordul, hogy csak egy 3 éves kisgyerek értelmi intelligenciájával rendelkezik. 14 Az ember személyisége az els� tíz évben fejl�dik a leghatékonyabban. 15 Nagy József. XXI. század és nevelés. (Budapest: Osiris 2000) 16 Nagy József. XXI. század és nevelés. (Budapest: Osiris 2000)

9

személyiségfejl�dés egyik elengedhetetlen elemét képezi. Egyfajta gy�jt�fogalom, mely

több pozitív személyiségi jegyet foglal magába (pl.: ingerérzékenység, a flow-élmény17

megtapasztalásának képessége, érzelmi stabilitás, szorgalom, kitartás, jó önbizalom,

kíváncsiság, nyitottság, jó problémamegoldó készség, kötetlenség tudat, önálló

gondolkodás, fizikai és mentális aktivitás).

Pozitív egyéni értékrend kialakulásának fontossága

A nevelés egyik alapvet� célja a pozitív egyéni értékrend kialakulásának,

meg�rzésének, megszilárdulásának, pozitív irányú változásának el�segítése. A pozitív

értékrend nem egyéni megítélés eredménye, nem azon múlik, hogy az egyén eldönti, mi

a jó s mi a rossz és annak megfelel�en jót cselekszik.

Az értékrenden belül beszélhetünk szociális-, illetve perszonális értékrendr�l.

A szociális értékrend szempontjából valaki lehet proszociális, vagy antiszociális. A

pozitív szociális értékrend a proszociális értékrend. Egy proszociális személyiség a

másik ember, a másik csoport, a másik társadalom az emberi faj létérdekeit figyelembe

veszi, szükség szerint azt szolgálja, segít� magatartás, cselekvés, illetve az erre késztet�

egyéni motívumrendszer jellemzi.

A perszonális értékrend szerint valaki lehet önpusztító és hátrányos, vagy el�nyös és

önfejleszt�. A pozitív perszonális értékrend (el�nyös, önfejleszt�), az egyén túlélését,

életmin�ségének javítását szolgálja.18

17 flow-élmény: A kifejezés Csíkszentmihányi Mihály pszichológus nevéhez f�z�dik. Azt jelenti, hogy valaki képes teljesen elmerülni abban amit éppen csinál, ez örömmel tölti el. 18 Nagy József. XXI. század és nevelés. (Budapest: Osiris 2000)

10

II. Készségfejl�dés

II.1 A készség fogalma

Készségnek nevezzük, amikor egy adott tevékenység automatizálódik, a tudat

közvetlen ellen�rzése nélkül funkcionál.19

Egy készség megszerzéséhez szükséges az adott készség szabályainak ismerete,

illetve azok rendszeres, sokszori alkalmazása (pl: éneklési készség: énekes esetén,

éneklés közben a hangképzés, mélylégzés automatizálódik).

II.2 A készséggel rokonságban álló szavak definiálása: ismeret, jártasság,

képesség

A készség szó definiálása során sokszor kerül bizonyos fogalomzavarokkal

szembe az ember. Számtalanszor tapasztalható, hogy egyes szerz�k szinonimaként

használják, f�ként a képesség és a készség kifejezést. Az ismeret, jártasság, készség,

adottság, illetve képesség egymásra épül�, egymással szoros kapcsolatban álló

fogalmak, így fontos letisztázni, hogy pontosan mit takarnak az egyes kifejezések és

azok milyen kapcsolatban állnak egymással.

Ismeret

Tanulás segítségével a valóságról megszerzett tények, információk, ismeretek

összessége, melyet a tanuló képes magában felidézni, elmondani.

Például: Évszámok, fogalmak, adatok, szabályok ismerete.

Jártasság

Egy adott feladatsor (algoritmus) megoldása során felmerül� problémát vagy

hiányosságot a meglév� ismereteink alapján képesek vagyunk áthidalni, megoldani (pl.:

ha valaki klarinétozik, hamarabb megtanul szaxofonozni, hiszen jártas a nádas

hangszerek megszólaltatásában).

19 https://www.hrportal.hu/hr/szemelyugyi-fogalomzavar-20080111.html 2019.03.15.

11

Adottság

Olyan öröklött vagy veleszületett sajátosság, mely a természetes fejl�dés, a

nevel�i hatások és a gyakorlás által képességgé válhat (pl.: valaki szép, er�teljes

hanggal születik, az nem jeleni azt, hogy operaénekes lesz, még számtalan más

adottság, jártasság és készség szükséges, hogy képességgé váljon).

Képesség

,,Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke;

tehetség. Min�ségét, fokát részben az emberrel veleszületett adottságok, hajlamok,

részben a környezeti hatások együttesének befolyására szerzett tapasztalatok (ismeretek,

készségek) határozzák meg. (...)"20 Vannak általános- (pl.: intelligencia, tudás), illetve

különleges képességek (pl: zenei képesség, kézügyesség).

II.4 A hét alapkészség

Az eredményes iskolakezdéshez 7 kritikus alapkészségnek kell meglennie. Ezek

a következ�k: írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs, elemi

számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés,

szocialitás. A 7 alapkészségek a Nagy, Vidákovich, Józsa és Fazekasné 2004: Az elemi

alapkészségek fejl�dése 4-8 éves életkorban cím� könyv alapján a következ�képpen

írhatóak körbe:

Írásmozgás-koordináció:

Ez az egyik leglassabban fejl�d� készség. A készség elsajátításának vannak

bizonyos el�feltételei. Megfelel� fejlettségi szinten kell, hogy legyen a pontos észlelés,

a szem-kéz koordináció és a finommozgások.

Fejlesztésében segít minden olyan játékos tevékenység, amely az ujjak, a kéz

kismérték� mozgásával valósulhat meg. Ez az érési folyamat általában az els� 5-8 év

alatt valósul meg.

20 Zakárné Horváth Ida. Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése. (Budapest: MODINFO Kft, 2003) 10.

12

Beszédhallás:

A beszédhanghallás egy spontán fejl�d� készség. Fogalma alatt egyrészr�l a

beszédhangok tulajdonságainak felismerését, megkülönböztetését, másrészr�l a

hangsorrend mennyiségi és orientációs megítélését értik. Ennek alapfeltétele a hallás.

A készség a beszédértésben, az olvasott szöveg tartalmának értésében,

helyesírásban és nyelvek tanulásában is szerepet játszik.

Fejlesztésével orvosolhatóak a beszédhibák, az olvasási nehézségek, illetve javul a

helyesírás.

Relációszókincs

Minden nyelv alapját a relációszókincs képezi, mely néhány száz relációszót

foglal magába. Olyan szavak, melyeket mindennap használunk. Mennyiséget, helyet és

helyzetet, id�beli relációkat, viszonyokat fejez ki. Reláció szavak pl.: alá, fölé, mellé,

benne, több, kevesebb, délel�tt, délután, este, rövidebb, hosszabb, id�s, fiatal. Általában

a gyerekek nagy része ezeket elsajátítja, mire iskolába megy. E nélkül nem vagy csak

nehezen érti meg, hogy mit mond a pedagógus vagy a társai.

Elemi számolási készség

Kutatók szerint ez a legkönnyebben fejleszthet� készség. Kialakulásának 4

feltétele van:

• a százas számkörbeli számlálás növekv� és csökken� sorrendben

• manipulatív m�veletek végrehajtása húszas számkörben

• számkép felismerés

• százas számkörben való számolvasás

Tapasztalati következtetés

A készség kialakulásához szükséges a kijelentés21- és predikátumlogika22

alapvet� deduktív sémáinak használata.

21 A kijelentéslogika csak olyan következtetési sémákat vizsgál, amelyekben egyszer� állítások, illetve ezekb�l alkotott összetett állítások szerepelnek. 22 A predikátumlogika lehet�vé teszi, hogy a logikai elemzés mélyebbre hatoljon, az állítások bels� szerkezetét is feltárja, és ezeket a részleteket is figyelembe vegye a következtetések logikai vizsgálata során

13

A tapasztalati következtetés esetében a m�veletvégzés kizárólag a gyermek személyes

tapasztalataira és a mindennapi szituációk nyelvhasználatára épít. Ha ez a készség nem

elég fejlett, akadályozza �t a hallott és olvasott szöveg megértésében.

Tapasztalati összefüggés-megértés

Ez egy komplex készség. Az összefüggések feltétellel, annak velejárójával és a

közöttük lév� viszonnyal jellemezhet�ek. Fontos, hogy megvan az adott összefüggés

tartalmára és m�ködésére vonatkozó tudás.

Szocialitás

,,A szocialitás Nagy József (2002) értelmezésében a személyiség szociális

értékrendje23, szociális kompetenciája (szociális motívum-, készség-, képesség- és

ismeretrendszere), valamint szociális aktivitása (szociális magatartása, viselkedése)."24

A szocialitás tehát nem csak a személyiség fejl�dés szerves része, hanem részét

képezi a 7 alapkészségnek is.

II.6 Készségfejlesztés

,,A készségfejlesztés valamely képességterületre irányuló fejleszt� hatású

tevékenységfolyamat, ami magában foglalja a folyamat tervezését és irányítását, a

hozzá kapcsolódó tevékenységek tudatos egymásra építését is."25

A készségfejlesztés célja, hogy az egyénben kialakuljanak azok az alap-, illetve

speciális készségek, melyek birtokában el tudja végezni a hozzá tartozó tevékenységet.

Ezt a célt csak akkor érhetjük el, ha két fontos dolgot figyelembe veszünk. Az egyik,

hogy az adott feladatok feleljenek meg a célcsoport életkori sajátosságainak, hiszen az

egyén más-más tevékenységre képes az egyes életkori szakaszokban. Ha a gyerek nem a

fejlettségi szintjének megfelel� elvárással szembesül, akkor mind a tanulás, mind pedig

a tanítási folyamat sikertelen lesz.

A másik fontos feltétel, ami a sikeres készségfejlesztéshez szükséges, az a megfelel�,

fokozatos, egymásra épül� hierarchikus építkezés: Alul helyezkedik el az ismeretek

23 Err�l B�vebben az I.4.1-es fejezetben olvasható 24 Zsolnai Anikó. ,,A szocialitás fejlesztése 4–8 éves korban." In: Új Pedagógiai Szemle 2006/6 25 Dr. Makádi Mariann. Kompetenciafejleszt� földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. (Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Földrajztudományi Központ, 2015) 6-10.

14

szintje, ezt követi a jártasság szintje, azt pedig a készség szintje. A magasabb szint

feltételezi az alatta lev� birtoklását.26

Az egyén tehát csak akkor képes elsajátítani bizonyos ismereteket, készségeket,

ha megérett rá, viszont ezt az érési folyamatot egy jó szül�, jó pedagógus képes

serkenteni. Ha fejleszteni akarjuk a gyerek készségeit, segíteni akarjuk fejl�dését,

fontos, hogy arról a szintr�l kell elindulnunk, ahol a gyermek éppen tart, s�t Vigotszkij

szerint a környezet akkor a legtámogatóbb, ha egy lépéssel a gyerek fejlettségi szintje

alatt jár (ezt hívják a legközelebbi fejl�dési zónának).27

Ehhez az kell, hogy tisztában legyünk, hogy milyen meglév� ismeretekkel rendelkezik a

növendék. Ezt követ�en történik az esetleges problémák, hiányosságok feltárása.

Nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy tudatosítsuk diákjainkban a meglév�

er�sségeket és gyengeségeik megoldására, kiküszöbölésére segítséget nyújtsunk. Erre a

segítségnyújtásra különböz� stratégia terveket kell biztosítani, figyelembe véve a

gyerek adottságait és a saját pedagógiai tapasztalatainkat.

26 Dr. Makádi Mariann. Kompetenciafejleszt� földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. (Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Földrajztudományi Központ, 2015) 27 Bagdy Em�ke. A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés. (Budapest: Helikon, 2014)

15

III. Készség- és személyiségfejlesztés zenével

Az elmúlt évtizedekben egyre jobban az érdekl�dés középpontjába került, hogy

a zenetanulás milyen hatással van az egyén személyiségére- és kognitív képességeire.

Számtalan hazai és nemzetközi kutatás született ebben a témában mind a pedagógia,

mind a fejl�déslélektan, mind pedig az agykutatás területén.28

III.1 Zene és az emberiség

A zene az emberiség történetének kezdetét�l fontos szerepet töltött be. A hallás,

illetve hangadási képesség a túlélés egyik fontos alapfeltétele volt az �sembereknél.

Ezek segítségével sikerült kikerülni a veszélyeket, illetve lehet�ség nyílt egymással

kapcsolatot teremteni.29

Mivel anatómiai és fiziológiai szempontból könnyebb hangmagasságot

artikulálni, mint mással- és magánhangzókat képezni, feltehet�en az �semberek

kommunikációja inkább éneklésre, mint beszédre emlékeztetett (Ezt az utat járja be a

csecsem�k beszédfejl�dése is. El�ször, csak dallamszer� hangokat formálnak, melyb�l

hónapok alatt fokozatosan kialakul a beszéd.). Ezt a feltevést er�síti az a tény, hogy az

el�emberek mimikai izmai nem voltak elég fejlettek.30 Ennek alapján a beszéd

kialakulását körülbelül 80 000 évvel ezel�ttre teszik, míg az énekét 500 000 évre

datálják. Ezek után joggal tehet� fel a kérdés, hogy miért van ennyi ,,botfül�? Ennek

nagyon egyszer� oka van: míg a beszéd fejl�dést a családok jelent�s hányada fontosnak

tartja, a zenével, énekléssel nincs így. Ha az ember nem kapja meg a kezdetekt�l a zenei

nevelést, annak alapészségei nem fejl�dnek.31

Az els� emberi közösségekben a zene volt az az eszköz, mely segítségével

meg�rizték és továbbadták a hagyományokat, szokásokat. Az els� fuvola

megközelít�leg 35 000 éves, melynek nem csak a megszólaltatása, hanem elkészítése is

mutatja az emberi tudat fejl�dését. A legfrissebb kutatások azt mondják, hogy az

28 Maczák Ibolya. ,,Neuromuzikológia. Tudományosan a zenér�l." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 32-34. 29 Antal-Lundström Ilona. A zene ajándéka. (Budapest: IE Vismusik HB, 2011) 30 Maczák Ibolya. ,,Neuromuzikológia. Tudományosan a zenér�l." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 32-34. 31 Marton Árpád. ,,Zenei készségfejlesztés kisgyermekkorban." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 36-37

16

esztétikai tevékenységeknek köszönhet�en az emberi agy egyre fejlettebbé vált.32 Ezt

támasztja alá D. Hodger agykutató is, aki azt mondja, hogy a zene jóval komplexebb

módon szervezi az agym�ködését, mint eddig gondoltuk. A zenei folyamatok olyan

modulokat aktivizálnak, melyek mind két agyi féltekén használatosak. Ez arra enged

következtetni, hogy a zenei gyakorlatok fontos szerepet játszanak az agy biológiai

alakításában. Az így bekövetkezett agyi változások hatással vannak a génekre is,

melyek nemzedékr�l-nemzedékre továbbörökl�dnek. 33

III. 2 Zenei nevelés

Az el�z� fejezetben leírtak alapján elmondhatjuk, hogy a zenének, illetve a más

esztétikai jelleg� tevékenységeknek (képz�- iparm�vészet, tánc) meghatározó szerepe

volt és van az egyén és a társadalom tudatának, személyiségének formálásában,

fejlesztésében.34

A zene nevel�, fejleszt� hatását már a korai kultúrákban is felismerték. ,, Emberi

kultúránk gerince a jellem. A zene a jellem virágzása."35 (Konfucius).

Platón ,,Az állam" cím� munkájában is felhívja a figyelmet a zene m�velésének

jelent�ségére. „Azért a legfontosabb a zenei nevelés, mivel a ritmus és összhang merül

alá leginkább a lélek mélyébe, és a leger�sebben ragadja meg azt, szépalakúságot

támasztva benne; ez teszi a lelket szépalakúvá, feltéve ha valaki helyesen nevel�dik. Ám

ha nem, az ellenkez�jévé.”36

Platón gondolatai Kodályt is megragadták, aki az ókori görög kultúrát tartotta

követ� példának. Err�l a Visszatekintés cím� munkájában a következ�t olvashatjuk:

„Eddig a görög nevelés érte el legjobban a test és lélek harmonikus kim�velését. Benne

a zene központi helyet foglalt el. Mostanában nagy sikerrel próbálják világszerte

utánozni a görög nevelés testi részét. De ha teljes embert akarunk, a lelki rész sem

maradhat el, s abban a zene ma még meg se közelíti a görög világban volt

jelent�ségét."37

32 Antal-Lundström Ilona. A zene ajándéka. (Budapest: IE Vismusik HB, 2011) 33 Antal-Lundström Ilona. ,,A kiválóság titka. Esztétikai alapú pedagógia." In: Új Pedagógiai Szemle, 2008/11-12.sz., 67-91. 34 Antal-Lundström Ilona. A zene ajándéka. (Budapest: IE Vismusik HB, 2011) 35 Antal Antal-Lundström Ilona. A zene ajándéka. (Budapest: IE Vismusik HB, 2011) 44. 36 Maczák Ibolya. ,,Mindennapos Örömforrás." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 30-31. 37 Kodály Zoltán. Visszatekintés I. Összegy�jtött írások, beszédek, nyilatkozatok. (Budapest: Zenem�kiadó Vállalat 1964) 306.

17

Az el�bb olvasottakból látható, hogy a zene készség- és személyiségfejleszt�

hatása évezredek óta köztudott. Viszont fontos kiemelni, hogy a fejlesztés csak akkor

lesz tartósan eredményes, ha aktív, hosszú távú (minimum 2-3 év) és folyamatos,

pedagógus által gondosan felépített zene m�velés mellett történik.

Az aktív zenélés alatt nem feltétlenül a hangszeres játékot értik. Aktív zenélés az

éneklés, a ritmusjátékok, körjátékok, tánc és zene közbeni szabad mozgás is. A passzív

zenehallgatás, sokakat közönyössé tesz, ezért fontos, hogy a gyerekek aktívan vegyenek

részt a muzsikálásban.38

Az énekkel, zenével, mozgással történ� tevékenységek érzelmekkel serkentik az agy

m�ködését. A zene általi ingerhatások változatossága és az érzelemtelítettség együtt

teremti meg a transzferhatás39 élettani alapját.40

Kilenc hónappal az anya születése el�tt....

1948-ban Párizsban Kodály Zoltán a következ�ket nyilatkozta egy gyermeknapi

konferencián: „Arra a kérdésre, hogy mikor kezd�djék a gyermek zenei nevelése, azt

találtam felelni: kilenc hónappal a születése el�tt. Els� percben tréfára vették, de

kés�bb igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból

építi fel, még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése el�tt kilenc hónappal

kezd�dik a gyermek zenei nevelése”41.

Kodály gondolatát ma már számtalan tudományos ténnyel alá lehet támasztani:

A zenei nevelést a gyermek, illetve az anya születése el�tt 9 hónappal kell elkezdeni,

mert a korai zenei nevelés és fejlesztés által bekövetkezett pozitív agyi változásokat az

utód már örökölheti szüleit�l, felmen�it�l.42

A születés el�tti kilenc hónap is meghatározó, hiszen már méhen belül a magzat

hallja az �t körülvev� hangokat, az anyja szívverését, beszédét, énekét. Körülbelül a 24.

terhességi hétt�l a zene és más zajok hatására szívritmus-változással, pislogással reagál

a baba. Ezek születésük után emlékké válnak, mely emlékek a zenei neveléssel

felidézhet�k és fejleszthet�k tovább.

38 Marton Árpád. ,,Zenei készségfejlesztés kisgyermekkorban." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 36-37. 39 Transzferhatás: A megszerzett tudás más helyzetben, más környezetben való alkalmazása. 40 Kokas Klára. Képességfejlesztés zenei neveléssel. ( Budapest: Zenem�kiadó, 1972) 41 Gállné Gróh Ilona. ,,Zenei nevelés az óvodáskor el�tt. „Ringató”kisgyermekkori zenei nevelés a kodályi elvek alapján" In: Parlando 2008/3. 42 Antal-Lundström Ilona. ,,A kiválóság titka. Esztétikai alapú pedagógia." In: Új Pedagógiai Szemle, 2008/11-12.sz., 67-91.

18

Fontos leszögezni, hogy bár egész életünkben képesek vagyunk fejl�dni, a

kutatások azt támasztják alá, hogy a gyerekeknél a zene segítségével 7 éves kor el�tt

lehet elérni a leghatékonyabb szellemi- és lelki fejl�dést. Az agy hallási rendszere már 3

éves korra kifejlett. A hallás finomítása és az agy fejl�dése az els� 7 életévünkben a

leghatékonyabb. Ez alapján a zene kulcsszerepet tud betölteni a korai fejlesztésben. Ez

nem azt jelenti, hogy a 7 éves kor utáni a zenével való fejlesztés hatástalan, csak azt,

hogy a kés�bbi fejlesztések nem mutatnak olyan magas eredményeket, mint a korai

fejlesztésé.43 Magának a zenei készségeknek a kialakulása és fejlesztése is az el�bb

említett id�szakban a leghatékonyabb.

III.3 A személyiség fejlesztése zenével

A zenei nevelés az egész személyiséget formálja. A zenei és a többi esztétikai

jelleg� tevékenység képes megváltoztatni az ember viselkedését és gondolkodását.

Személyiségfejleszt� hatása kézzelfogható.

Kodály azt mondja, hogy a muzsika nélkülözhetetlen a személyiségfejl�déshez,

az ember kiteljesedéséhez. A zenének, a mindennapos éneklésnek fontos pszichológiai

és szociokulturális hatása van. Hazánkban 1960-70 között végzett pszichológiai

hatásvizsgálatok, - melyek Kokas Klára, Pléh Csaba és Bárkóczi Ilona nevéhez

f�z�dnek- egyöntet�en bebizonyították, hogy a Kodály elv szerinti mindennapos

zeneoktatás és nevelés fejleszti a kreativitást és jó hatással van a növekv� nemzedékre.44

Ezért a zene nem cél, hanem eszköz, amit mindenki számára elérhet�vé kell tenni.45

III.3.1 A zene és az adaptivitás

Az els�sorban társakkal való együttzenélés segíti az egyén alkalmazkodó

képességének kialakulását, fejl�dését. Például: Egy kórusban, vagy zenekarban

elengedhetetlen a többi taghoz való alkalmazkodás (pl.: hanger�ben, tempóban,

próbákban stb.).

A különféle stílusú, m�fajú és nemzetiség� zenéknek a megismerése, elfogadása

és megszeretése is adaptívabbá teszi az embert.

43 Antal-Lundström Ilona. ,,A zene mindenkié- de hogyan tegyük azzá? Kodály-születésnapi megemlékezés 2014 decemberében" In: Parlando, 2014/6.sz. 44 Marton Árpád. ,,Zenei készségfejlesztés kisgyermekkorban." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 36-37. 45 Stöckert-Kozák Annamária. ,,Legyen a zene mindenkié!- Bemutatkozik a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Bartók Béla Zenem�vészeti Szakközépiskola." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 24-30.

19

A zene által kialakulhat és fejl�dhet az egyén adaptivitása, ezzel tovább növelve

az esélyünket arra, hogy egy folyamatosan változó környezetben sikeresek,

eredményesek tudjunk maradni.

III.3.2 Zenével a kreativitás felé

A kreativitás egy gy�jt�fogalom, személyiségjegyek összessége. A zene által a

kreatív elmében megtalálható személyiségjegyek többsége fejleszthet�, indukálható.46

A kreatív elmére jellemz� személyiségjegyek47 közül csak néhányat emelnék ki,

amelyekre az aktív zenélés különösen nagy hatással bírhat.

A zene, legyen szó éneklésr�l, hangszer játékról, táncról, szabad mozgásról,

vagy akár passzív zenehallgatásról, ingereket vált ki az emberb�l. Halljuk, látjuk,

érzéseket hoz ki bel�lünk, hatással van ránk. Ha mindennapi életünk részévé válik az

értékes zene, az kialakítja, fejleszti az ingerérzékenységet. A zenélés érzékenyebbé tesz,

segít az emóciók megélésében, hordozásában. Megtapasztalhatjuk általa a flow-

élményét.

A zene képes csökkenteni az agressziót, a stresszt, érzelmileg stabillá tesz. Segíti a

szorgalom, kitartás és a jó önbizalom erényének megszerzését is (például, ha van egy

m�, amit nagyon szeretne valaki megtanulni, viszont még nincs meg a megfelel�

technikai tudása, motiválhatja arra, hogy szorgalmasan, kitartóan gyakoroljon az álma

megvalósítása érdekében. Önbizalmat ad, hogy képes és megtudja csinálni).

Képes kiszakítani a komfortzónából (pl.:fellépések által), kíváncsivá és nyitottá tesz

(pl.: megtetszik egy kortárs m�, ezáltal érdekl�dést mutat más modern zene

megismerésére). Fejleszti a problémamegoldó készséget (pl.: Egy m� eltáncolása

közben kiesik a következ� koreográfiai mozdulat, nem blokkol le az el�adó, hanem azt

mással helyettesíti). Fejl�dhet a kötetlenség tudat és az önálló gondolkodás (pl.:

improvizáció által). Er�södik az egyén fizikai és mentális aktivitása (pl.: tánc:

mozgás+koreográfia, vagy éneklés, hangszerjáték: mélylégzés, állóképesség +

koncentrálás a helyes technika használatára, a m� pontos felidézésére).

Az el�bb felsorolt példák - melyeket még oldalakon keresztül lehetne folytatni -

jól tükrözik, hogy az aktív zenélés milyen sokrét�en hat m�vel�jére. Egy eszköz lehet

46 Fodor László. ,,A kreatív személyiség." In: Magiszter,2007/2., 16-26. 47 Dr. Fodor László Magiszter cím� folyóiratban megjelent cikkében, mintegy negyven tulajdonságot hoz fel példaként a kreatív személyiség kapcsán. Ezek szinte mindegyike elérhet� a zene által.

20

arra, hogy általa kreatívabbá váljon az ember, ezzel pedig a személyisége gazdagodjon,

fejl�djön.

III.3.3 Zenével a pozitív egyéni értékrend felé

A zene és más m�vészeti ágak m�velése és megélése gazdagítja az egyén

személyiségét. Segíti az egyéni értékrend pozitív irányú változását. Ezzel Kodály is

tisztában volt, így fontosnak tartotta, hogy értékes m�veket kapjanak a gyerekek, hiszen

a jó zenének erkölcsi mondanivalója van.48 Értékes zene m�velésével a személyes

(perszonális) értékrend is pozitív irányba tolódik. A zene képes az ember lelkét

megnyugtatni, feszültségeit feloldani, motiválni.

A zenei nevelés csökkenti az agressziót, empátiára, mások elfogadására nevel.

Kodály 1927-ben járt Angliában, ahol ráeszmélt arra, hogy a kóruséneklésnek mekkora

közösségfejleszt� hatása van. Összeköti és lebontja a korlátokat különböz� társadalmi-

anyagi és m�veltségi szint� emberek között. Megtanulunk általa koncentrálni,

együttm�ködni és figyelni a másikra.49

Egy közösségben proszociális, aktívan zenél� személy le tud mondani arról,

hogy � legyen a középpontban, képes akár idegenekkel, akár idegen népcsoportokkal is

együttm�ködni, megtanul a másikra figyelni. Nem törekszik mások elnyomására. Egy

antiszociális személy képtelen lenne zenekarban vagy kórusban együtt zenélni.

Mivel minden kisgyerek eredend�en az antiszociális viselkedést preferálja, az

aktív zenélés alkalmas eszköz lehet arra, hogy a proszociális viselkedés irányába terelje

�ket.

A zene által lehet�ség nyílik más népek, kultúrák megismerésére. Ezzel nyitottabbá,

elfogadóbbá válhat az ember.

A fenti példák alapján láthatjuk, hogy az aktív zenei élmények alkalmasak a

személyiség fejlesztésére. Általa adaptívabbá, kreatívabbá, életképesebbé válhat az

egyén. Segít a pozitív egyéni értékrend kialakításában, meg�rzésében, pozitív irányú

változásában. Ezáltal képes az ember a személyiség fels�bb szintjeire lépni, fejl�dni.

Ebb�l következik, hogy a zenei nevelésnek fontos és kiemelked� feladata a személyiség

48 Stöckert-Kozák Annamária. ,,Legyen a zene mindenkié!- Bemutatkozik a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Bartók Béla Zenem�vészeti Szakközépiskola." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 24-30. 49 Maczák Ibolya. ,,Mindennapos Örömforrás." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 30-31.

21

fejlesztésére való törekvés. Mivel az ember személyisége az els� évtizedben fejl�dik a

leghatékonyabban, különös hangsúlyt kell a korai zenei fejlesztésre fektetni.

III.4 A zene készségfejleszt� hatása

Az aktív zenélés kétszer akkora agyi aktivitást produkál, mint a beszéd. Egy

hangszerkíséretes ének szinte az egész agykérget m�ködésbe hozza. A modern

technológiáknak köszönhet�en azt is sikerült bebizonyítani, hogy az ún. corpus

callosum50 azoknál a zenészeknél, akiknek a zenei fejlesztése már a gyermekkor korai

szakaszában elkezd�dött, jóval fejlettebb az átlagemberénél. Ez azt jelenti, hogy sokkal

könnyebb az egyes agyféltekék által irányított készségek között az átjárhatóság (pl.:

beszéd-érzelmi intelligencia).51

Az agykutatáson belül megjelent egy új tudományág, mely kifejezetten a zene

agyra gyakorolt hatásával foglalkozik, ez a neuromuziológia. Hazánkban még kevésbé

m�ködik önálló tudományként, viszont f�ként a nyugati országokban számos elismert

kutató tevékenykedik ezen a területen. Magyarországon Papp István nevét emelném ki.

Az � nevéhez f�z�dik a következ� gondolat:

,,Az éneklésnek és a beszédnek igen sok közös komponense van, ám a beszéddel

foglalkozó agyterületet jóval könnyebb lokalizálni, az ének (és a zene) ugyanis jóval

több területet mozgat meg. Amikor éneklünk, akkor a beszédközpontok mellett számos

más agyi terület is m�ködésbe lép. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az ének (és a

zene) sokkal több érzelmi töltést vonz magával, s ezeket ugyancsak az agyunk

segítségével dolgozzuk fel."52 Ez a magyarázat arra is, hogy miért van az, hogy egyes

afáziások, akik nem tudnak egy mondatot sem elmondani, képesek lehetnek énekelni.53

Korábban úgy tartották, hogy a muzikalitás a jobb agyfélteke képessége. Ma már

képesek a tudósok az agy aktivitását mérni, így tudjuk, hogy a hangmagasság, hangszín

és harmóniák érzékelését a jobb agyfélteke; a ritmikusságot, az id�érzékelést a bal

agyfélteke vezérli. Altenmüller (nemzetközileg elismert német zene fiziológus) és

munkatársainak kutatásai azt bizonyítják, hogy a zenének nincs az agyban kifejezetten

50 corpus callosum: A két agyféltekét összeköt� idegrostköteg 51 Marton Árpád. ,,Zenei készségfejlesztés kisgyermekkorban." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 36-37. 52 Maczák Ibolya. ,,Neuromuzikológia. Tudományosan a zenér�l." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 32-34. 53 Maczák Ibolya. ,,Neuromuzikológia. Tudományosan a zenér�l." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 32-34.

22

központja, területe a zenei neveléssel folyamatosan n�.54 D. Hodger agykutató szerint

ezek a tények alátámasztják, hogy a zenei aktivitás fontos a tanulási képességek

serkentésében és az agy biológiai alakításában.55

Számos nemzetközi és hazai kutatás fényt derített arra, hogy hosszútávon

alkalmazott zenepedagógiai program képes megváltoztatni az agy m�ködését és fejleszti

a gyerekek különböz� kompetenciáit. Az is bebizonyosodott, hogy minél fiatalabb

korban kezdik el a vizsgált alany zenei nevelését, annál magasabb szintet lehet vele

elérni.

A zenélés fejleszt� hatással van a tanulási képességekre és számtalan készség

kialakulását, fejlesztését segíti el�.

Az, hogy az egyes agyi modulok miként aktivizálódnak zenélés közben, Antal-

Lundström Ilona 2008-ban56 megjelent cikkében, egy hangszeren játszó gyerek bels�

folyamatainak részletezésével mutatta be:

1. érzékszervek, percepció57: hallás, auditív, vizuális, ütemes és mozgásos

gyakorlás;

2. kognitív, szimbolikus transzferálás, a zenei kódrendszer átalakítása

cselekvéssé, a partitúra lejátszása a kottaolvasás megértésével és hanggá

formálásával;

3. tervezés a hosszú távú és kitartó cselekvés végrehajtására;

4. mozgásos, motorikus aktivitások, részben kis/finom mozgás, valamint

izomkoordináció az egész testben;

5. érzelmi, motivációs differenciáltság;

6. tanulási folyamat, a zenei szöveg elsajátítása;

7. az emlékezet kapacitásának növekedése a gyakorlással;

8. reflektáló, kritikus, önkritikus gondolkodás a saját zenélési eredmény

értékelésével.

54 Palatin Krisztina. ,,Az aktív zenélés helyzete és szerepe a m�vészeti nevelésben. Napjaink kihívásaira és megoldási lehet�ségeire fókuszálva." In: Parlando, 2008/1 55 Antal-Lundström Ilona. ,,A kiválóság titka. Esztétikai alapú pedagógia." In: Új Pedagógiai Szemle, 2008/11-12.sz., 67-91. 56 Antal-Lundström Ilona. ,,A kiválóság titka. Esztétikai alapú pedagógia." In: Új Pedagógiai Szemle, 2008/11-12.sz., 86. 57 Percepció=észlelés

23

Ezek a különböz� résztevékenységek valóságos helyzetben legalább másodpercenként

folyamatosan ismétl�dnek.58

Az el�bb felsorolt 8 bels� folyamatot összevetettem a II. fejezetben kidolgozott

7 alapkészséggel. Kíváncsi voltam arra, hogy melyek azok a készségek, melyek

hangszerjáték által fejl�dnek. Ennek szemléltetésére készítettem el a 2. ábrát.

58 Antal-Lundström Ilona. ,,A kiválóság titka. Esztétikai alapú pedagógia." In: Új Pedagógiai Szemle, 2008/11-12.sz., 67-91.

2. ábra - Hangszeren játszó gyerek egyes bels� folyamatai, mely alapkészségre lehetnek fejleszt� hatássa

/Saját készítés� ábra/

24

25

A 2. ábrán azt igyekeztem szemléltetni, hogy hangszeres játék közben az összes

alapkészség fejl�dik annak ellenére, hogy itt csak a bels� folyamatok voltak figyelembe

véve.

Zene hatása a 7 alapkészségre

Írásmozgás-koordináció

Az írásmozgás-koordinációt leginkább a hangszerjáték és a kottaírás fejleszti.

Beszédhanghallás

A beszédhanghallást bármilyen aktív zenei tevékenység (hangszerjáték, ének,

tánc) fejleszti. Kiemelném ezek közül is az éneket, ahol nem csak a dallam

tulajdonságait kell felismerni és megjegyezni, hanem a szövegét is.

Reláció szókincs

A reláció szókincset fejleszti az éneklés, ahol a dallam szövegének

megtanulásával, azok megbeszélésével újabb szavakat sajátít el a gyerek. A

kottaolvasás szintén javítja a készséget, hiszen megtanulják vele a zene tulajdonságait

(hangmagasság: magasabb-mélyebb hang; kottaérték: hosszabb-rövidebb; dinamika;

halkabb-hangosabb; tempó / karakter: gyorsabb-lassabb)

Elemi számolási készség

Az aktív zenebefogadás fejleszti a ritmusérzéket. Mind a táncban, mind az

éneklésben és a hangszerjátékban elengedhetetlen a számolás (mikor kell belépni, hány

lépésb�l áll egy koreográfiai elem, meddig tart egy adott hang stb.). A kottaolvasáson

belül a kottaértékek, az ütemmutató, mind hatással van az adott készségre.

Tapasztalati következtetés, Tapasztalati összefüggés megértés

Mivel az aktív zenére történ� tevékenység komplex cselekvést, odafigyelést

igényel, a tapasztalati következtetést, illetve tapasztalati összefüggés megértését

egyértelm�en serkenti. A végtelen példalehet�ség közül csak egy-egy példát írnék le:

• A kezd� klarinétos növendék rájön, hogy ha az ajkával er�sebben rászorít a

fúvókára, magasabb lesz az adott hang. (Tapasztalati következtetés)

26

• A növendék tudja, hogy ha rászorít a fúvókára, akkor magasabbra intonál, ebb�l

kikövetkezteti, hogy ha gyengébben szorítja, akkor alacsonyabb lesz az adott

hang. (Tapasztalati összefüggés megértés)

Szocialitás

Az aktív, els�sorban társas zenei tevékenység növeli az egyén szocialitását.

Tánckarnál, kórusnál, zenekarnál nagyon fontos a tagok közötti összhang. A közös siker

érdekében figyelni kell a másik emberre, emberekre, szólamra, hogy tökéletes legyen a

harmónia. A zene által kiváltott érzelmek szintén segítik a készség fejl�dését. Ez utóbbi

feltevésemet e a ,,Zene kognitív transzferhatásai" cím� el�adáson - MTA-LFZE Aktív

Zenetanulás Kutatócsoportja 2019.03.21-én tartott Budapesten a BMC Magyar Zenei

Információs Központ és Könyvtárban - er�sítettem meg. Dr. Honbolygó Ferenc59 azt

mondta, hogy az aktív zenélés közben fellép� számtalan érzelmi hatásnak

köszönhet�en, gyakorlatilag társas kapcsolatoktól függetlenül is fejl�dik az egyén

szocialitása.

59 Dr. Hobolygó Ferenc: Kognitív pszichológus, az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában tudományos f�munkatárs, ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán egyetemi adjunktus. Kutatási területe: hallásészlelés, beszéd, nyelv és zene agyi háttere, valamint ezek fejl�dése, fejl�dési zavarainak tanulmányozása

27

IV. A Kokas-pedagógia

,,Láttam, milyen er�t ad bátortalan, elnyomott gyerekeknek, hogy alkotó ötleteikre

figyelünk. Láttam, milyen egyensúlyt teremt az egyéni vélemények tisztelete a

megnyilvánulások szabadságában. Láttam, milyen személyiség kibontakozást

tapasztalhatunk bajba jutott gyerekek között, akik el�ször élhették át tulajdonságaik

megbecsülését, egyáltalán: a felfedezését."60 (Kokas Klára)

Két évvel ezel�tt az internetet böngészve rátaláltam egy videóra, aminek a címe:

,,A Zene felemeli a kezeimet". Ez a film Kokas Kláráról, az � elveir�l, módszerér�l szól.

Annyira megragadott karizmatikus személyisége, az, amilyen szeretettel, szenvedéllyel

beszél a gyerekekr�l és a zenér�l, hogy elkezdtem komolyabban érdekl�dni módszere

iránt. Így jutottam el a ,,Kokas Klára akkreditált zenei képességfejleszt� tanfolyamra",

ahol Demel Eszter és Garamszegi Valéria mentorálása alatt 2018. novemberében Kokas

pedagógus lettem.

Az itt tanultak és látottak alapján bátran kimerem mondani, hogy a Kokas-

módszer hosszú távú alkalmazása személyiség-, illetve készségfejleszt� hatással bír. Az,

hogy miért és hogyan, arra a következ� fejezetekben kívánok választ adni, Kokas Klára

munkásságát, illetve módszerének bemutatását követ�en.

IV. 1. Kokas Kláráról

Kokas Klára, zenepedagógus, pszichológus, kutató, író, a magyar kreatív

zenepedagógia meghatározó képvisel�je, az aktív gyermekközpontú zenetanulás

megteremt�je.61

1929-ben született Szanyban egy zeneszeret� család gyermekeként. Els� zongora

leckéit anyjától vette62. Édesapja aki amellett, hogy a helyi templom kántora volt,

csatlakozva Kodály és Bartók tanítványaihoz, népdalokat, táncokat szokásokat gy�jtött.

60 https://kokas.hu/media/KOKAS-KODEX_vegl.pdf 2019.03.30. 61https://kodaly.hu/data/articles/107/1073/article-107347/GereneKitti_Dg_Debreceni_kivonat.pdf 2019.03.30. 62 Kokas Klára. Öröm, b�vös égi szikra. Multimédiás DVD-ROM tanításaimról. (Agape Zene - Életöröm Alapítvány által kiadott DVD-ROM, 2007)

28

Kokas Klára zenetanári és

karvezet�i diplomáját 1950-ben szerezte a

budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián.

Legmeghatározóbb tanára Kodály

Zoltán volt. Az � elveit vette alapul fiatal

tanárként és � volt az, aki támogatta és

ösztönözte kutatásaiban és hivatásában63.

Így emlékezett rá : „A Tanár úr halkan

beszélt, nem is emelvényr�l. A lehet�

legközelebbi ülésre ültem, ott kuporogtam

és minden hangját beittam, a b�römmel is.

Nem arra emlékszem, amit tanított, hanem

amit bennem keltett. Felkeltette a lelkem

titkait, megéreztem �t, és érteni kezdtem

magamat.”64

1954-65 között Szombathelyen

kórust vezetett általános- és

középiskolában, illetve tanítóképz�

f�iskolán. Kodály megbízásából � tartotta

a mindennapi énekórákat a helyi Hámán Kató Utcai Ének- Zene Tagozatos Iskolában.

Itt kezdte el alkalmazni azokat a gyakorlatokat, melyek akkor egészen újszer�nek

hatottak, és kipróbálásukra mentora, Kodály Zoltán is buzdította. Kés�bb egész

pedagógiáját ezekre a tapasztalataira építette.

A mindennapos zenetanításnak néhány éven belül meglett az eredménye: ,,Az ott

tanítók és a tanulók szül�i felfedezték, hogy a mindennapos énekórától a tanulók egyéb

képességei is javultak, pl. a matematikában, az anyanyelvi helyesírásban. Jobb lett a

tanulási kedvük, önállóbbakká, öntudatosabbakká váltak."65

Ennek örömére vizsgálatokat kezdett a zenei nevelés transzferhatásairól.

Összehasonlította a mindennapos ének-zenei oktatásban résztvev� tanulók

teljesítményeit a kontrollosztályéval. Az eredmények jelent�s különbséget mutattak a

63 Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996) 64 Kokas Klára. Öröm, b�vös égi szikra. Multimédiás DVD-ROM tanításaimról. (Agape Zene - Életöröm Alapítvány által kiadott DVD-ROM, 2007) az idézett szöveg a Magamról magamnak cím� fejezetben olvasható 65 Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996)11.

3. ábra - Kokas Klára (1929-2010)

/Forrás:Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra c.

könyve/

29

zenei osztály javára. Ezt a kutatás bemutatásra került az 1964-es budapesti- és az 1966-

os amerikai ISME66 - konferencián.

,,Számomra a legnevezetesebb el�adás a Kokas Kláráé volt, aki párhuzamos csoportok

megfigyelése alapján, kísérletekkel bebizonyította, hogy a zenél�, énekl� gyerekek már

az óvodában is sokkal jobban fejl�dnek testileg is, szellemileg is, mint a nem énekl�k,

vagy keveset énekl�k. Ez is rendkívül fölkeltette a külföldiek figyelmét; nagyon

ajánlották másoknak is, maguknak is az ilyen kísérletek alapos folytatását. Ez volna az

egyetlen eszköz, amivel több teret lehetne biztosítani az általános iskolákban a zenének.

A zenét nem ért�, zenegy�löl� pedagógusok zárt sorait csak azzal lehetne áttörni, ha

bebizonyítanánk, hogy nem zenét terjesztünk, vagy nem csak a zene kedvéért er�ltetjük,

hogy több zene legyen a népiskolákban, hanem az egész ember fejl�dését javítjuk

ezzel."67 (Kodály Zoltán)

1965-70 között terápiás foglalkozásokat indított szül�kt�l elhagyott gyerekek

számára Budapesten. A mindennapos zenei nevelésnek itt is meg lett az eredménye. Az

alacsony szociális közegb�l álló osztály a harmadik évre túlszárnyalta a magasabb

szociális környezetb�l való kontrollosztályt. Itt ébredt rá arra, hogy a zene és a szabad

mozgás nemcsak felszabadító, de gyógyító erej� is.68

Doktori címét pszichológia, pedagógia szakon szerezte az Eötvös Lóránd

Tudományegyetemen (1970). Disszertációja a zenei nevelés hatásairól szól, melyet

1972-ben Képességfejlesztés zenei neveléssel69 címen könyvként is kiadtak.

1970-73 az els� amerikai Kodály Intézet kutatási programjának vezet�je

(Boston, Mass. USA). Az USA-ban lehet�sége nyílt különféle környezetb�l származó

gyerekek oktatására, új tanítási formák megismerésére, illetve a korszer� pszichológia

felfedezésére.70

Az itt töltött évek élményét, tapasztalatait Az ,,Amerikában tanítottam"71 cím�

könyvében örökíti meg.

1973-89 A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet docense Kecskeméten. Ezzel

egy id�ben komplex esztétikai nevelési kísérletet vezetett a Magyar Tudományos

Akadémia által szervezett iskolareform-kísérletben (1973-1988).

66 ISME=International Society of Music Education 67 Kodály Zoltán: Visszatekintés III. (Budapest: Zenem�kiadó, 1989) ISME Budapesti konferenciájáról. Nyilatkozat 68 Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996) 69 Kokas Klára. Képességfejlesztés zenei neveléssel. ( Budapest: Zenem�kiadó, 1972) 70 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992) 71 Kokas Klára: Amerikában tanítottam. (Szombathely: B.K.L. Kiadó és Reklám Kft., 1978)

30

1990-ben alapította a ma is m�köd� Agape Zene- Életöröm Alapítványt.

Missziójuk Kokas Klára szellemi örökségének meg�rzése, továbbadása és tudományos

feldolgozása.

Élete végéig tanított. 1990-1996 terápiás foglalkozást indít Budapesten vak

gyereknek. 1999-t�l egészen haláláig (2010) személyesen tartott akkreditált kurzust

számtalan érdekl�d� óvón�, tanító, zenetanár, zenész, gyógypedagógus és nevel�

részére.

Úgy, mint Kodály Zoltán, � is hangoztatta, hogy a zenei nevelést nem lehet elég

korán elkezdeni. 2003-ban várandós kismamák és kisgyerekes családok számára indított

foglalkozás-sorozatot. 2006-ban pedig rendhagyó múzeumpedagógiai kísérletbe

kezdett.

Négy magyar, egy nemzetközi, valamint egy görög kitüntetést kapott a zenei

nevelésben és terápiáiban elért eredményeiért. Szenvedélyes természetvéd� volt.

Sokszor tartotta foglalkozásait a szabad ég alatt.

Európa összes országán kívül Ausztráliában, Kanadában és az USA-ban négy idegen

nyelven tartott el�adásokat, bemutatókat és kurzusokat.

Négy könyve72, közel száz publikációja és számtalan filmje és bemutató videója jelent meg.

2010-ben halt meg az egyesült államokbeli Arlingtonban.73

72 Könyvei:

1. Kokas Klára. Képességfejlesztés zenei neveléssel. ( Budapest: Zenem�kiadó, 1972) 2. Kokas Klára: Amerikában tanítottam. (Szombathely: B.K.L. Kiadó és Reklám Kft., 1978) 3. Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 4. Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996)

73 Kokas Klára. Öröm, b�vös égi szikra. Multimédiás DVD-ROM tanításaimról. (Agape Zene - Életöröm Alapítvány által kiadott DVD-ROM, 2007)

31

IV.2 Kokas Klára filozófiája és zene-pedagógiája

A Kokas-módszer egy ének-zenei alapú komplex m�vészetpedagógiai

foglalkozás. A Kokas Klára általa kifejlesztett metódus nincs korhoz kötve. �

els�sorban gyerek csoportokat vezetett (csoportok mindegyike mindig egy-egy

virágnevet kap), de óráinak gyakori résztvev�i voltak a szül�k is.

A Kokas-módszer olyan csoportos foglalkozás, ahol a pedagógus feladata, hogy

mindenkire egyéni figyelmet szenteljen, akinek nehezebb napja van, azt észrevegye,

annak segítsen. ,,Noha csoporttal dolgozunk, sok gyerekkel, mégis mindig egyénekben

gondolkodom."74

Szemben a mai teljesítményorientált oktatási rendszerünkkel, a Kokas - módszer

egy folyamat orientált pedagógiai irányzat. Itt nem az eredmény, hanem az út, a megélt

élmények a meghatározóak. Itt nincsenek szigorú elvárások. Nincs olyan, hogy valaki

jobb a másiknál.

,,..az én terápiám nem azonos a szakmai értelmezés�vel, amelyben – ahogy a krétai

zeneterápiai konferencián megfogalmazták – adva van a beteg, akit a terapeuta kezel,

adott fázisokban, orvosi kontroll mellett, diagnózis alapján. ,,Csoportjaimban ép,

egészséges gyerekekkel dolgozom, ép szül�kkel és ép tanítókkal, de befogadunk

sérülteket is, mert szükségünk van egymásra. Ha elbúsulunk, ha megfáradunk, ha

széthullajtjuk az életkedvünket, a reményünket, akkor egymást részesítjük terápiában."75

A módszer célja a személyiségek kibontakoztatása a zene segítségével. Ez egy

hosszú, több éves folyamat. Szükség van a tanár türelmére, empátiájára. Arra, hogy

próbáljon a gyerekek szemével látni.

Kokas Klára válogatás nélkül vett fel gyerekeket csoportjaiba, és soha senkit

nem küldött el. Azok, akik éveken keresztül aktív résztvev�i voltak, mer�ben

különböznek egymástól, viszont egy közös bennük: mindannyian életvidámak,

empatikusak és amit csinálnak, szenvedéllyel csinálják.

A zenei nevelés kezdetekor nem célja a közvetlen zenei ismeretek oktatása,

hanem érzelmileg és élményszer�en alapozza meg a zenebefogadást.

Kokas Klára évek, évtizedek hosszú kísérletezése, kutatása alatt felismerte, hogy a zene

mély befogadása gyerekek esetén mozgás és az alkotó cselekvés által indítható el

74 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 35. 75 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 59.

32

igazán. A zene aktív megéléséhez, a gyerekek életkori sajátosságaiból fakadó mozgás

energiát használja fel.76

A Kokas-pedagógia Kodály elveire épül, annak egyfajta kibontása,

továbbgondolása. Az egyik fontos alappillére: zenét zenével kell tanítani. ,, Csakis

m�vészi érték való a gyerekeknek"77. A zene nem szórakozás, hanem a lélek mindennapi

tápláléka.

Másik elv, hogy a zenei anyanyelvet tanítsuk az anyanyelvvel egy id�ben, hiszen ,,A

zenei anyanyelv szorosan kapcsolódik az anyanyelvhez ritmusában, hangsúlyaiban,

logikájában, szerkezetében, képalkotásában."78 A gyermekdalaink, népdalaik hangsúlya

megegyezik a magyar nyelv hangsúlyaival, segítve a beszéd kialakulását és a helyes

kiejtést.79 A tanítás egyik legf�bb eszköze az éneklés, hiszen a gyerek számára a

zenem� azért lesz valóságos, mert saját éneklésével élte át. A Kokas-foglalkozás

elengedhetetlen része a magyar népdalok, gyerekdalok közös, variáló éneklése, a

körjátékok, gyerekjátékok egyéni adaptációja. 80

A közös játék és éneklés tovább folytatódik a zenei részlet aktív, kreatív, szabad

mozgással összekapcsolt befogadásával, mely történhet egyénileg, vagy csoportosan

egyaránt. Az itt született mozgáskompozíciók, érzések, a történetek elmesélésével

szóban, majd különféle ábrázolás által vizuálisan is felelevenednek.

76 https://kokas.hu/media/Deszpot.tan.pdf 2019.03.30. 77 Kodály Zoltán. Visszatekintés I. Összegy�jtött írások, beszédek, nyilatkozatok. (Budapest: Zenem�kiadó Vállalat 1964) 41, 105, 156. 78 Kokas Kokas Klára. Képességfejlesztés zenei neveléssel. ( Budapest: Zenem�kiadó, 1972) 10. 79 Forrai Katalin. Ének a bölcsödében. (Budapest: Móra Könyvkiadó, 2016) 19-20. 80 https://kokas.hu/media/Deszpot.tan.pdf 2019.03.30.

33

IV.3 A Kokas-foglalkozás menete

A Kokas foglalkozás bevezet� énekkel kezd�dik. A lecsendesedés után fontos,

hogy teljes figyelemben tudják a foglalkozáson résztvev�k végighallgatni a kiválasztott

zenei részletet. A zenére el�bb szabad mozgással, majd vizuális ábrázolással reagálnak.

Az óra csúcspontját a katarzis élmény jelenti. 2 katarzis élmény lehetséges, az egyiket a

tánccal, a másikat a képz�m�vészeti alkotással lehet elérni.

4. ábra - A Kokas-módszer menete

/Dr. Deszpot Gabriella ábrája/

34

Köszönt� éneklés, névéneklés

,,Hiszek abban, hogy valamennyiünket nevén szólítanak földre érkezésünk - nem

megszületésünk, hanem fogantatásunk- pillanatában„81(Kokas Klára)

A foglalkozás akkor kezd�dik, amikor felcsendül a bevezet� dal, amellyel a

résztvev�k egymásköré gy�lnek. A rávezet� éneklés átfordul névéneklésbe, ahol

mindenkinek a neve el fog hangzani. Ezt én a Kokas-foglalkozás ,,nyitányának"

neveztem el. Nyitány, mert a foglalkozás elején helyezkedik el. Nyitány, mert nem csak

fizikailag, de lelkileg, szellemileg is ezzel érkezik meg és hangolódik rá a foglalkozásra

a résztvev�. Nyitány, mert sok olyan elemet tartalmaz, mely kés�bb bontakozik majd ki

igazán (pl.: csoportos foglalkozás, de az egyénen van a hangsúly; dramatizálás;

átváltozás; kapcsolatteremtés)

Miért fontos a névéneklés? Mi a célja?

A névéneklés segíti önmagunk és adottságaink elfogadását, a görcsök feloldását,

ezáltal segítve a pozitív én kép kialakulását: ,, A nevem a magam dallamán, a magam

hangján zeng� névjegy, bemutatkozom, íme, én már vagyok, és így hívnak. Akik

megismétlik körülöttem, azok elfogadnak, dallamostul, nevestül."82

A pozitív énkép, illetve az, hogy itt nincs büntetés és megszégyenítés, kialakul

egy fesztelen, szabad légkör. A névénekléssel megkezd�dik a kapcsolatfelvétel

egymással, a társ/társak kiválasztása, illetve kapnak egy motivációs alapot egy új népdal

megtanulására.

A névéneklésnek két típusa jelenhet meg a foglalkozáson. Az egyik a dalba

foglalt éneklés. A Kokas pedagógus, olyan népdallal, gyerekdallal készül a

foglalkozásra, melynek szövege variálható. A dallal lehet�ség van a játékra (tempó

váltás, mozgás, hangsúllyal, hanger�vel játék stb.)

Példa dalba foglalt névénekléshez :

81 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 29. 82 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 29.

35

1. A dal átköltése:

• alma helyett valami más (pl: biciklit, körtét, szeretetet, id�t stb..)

• egy asszony helyére név

• áldott helyett valami más

• mennyiség is változhat

2. Hogyan lehet a fenti dallal játszani?

A számtalan kreatív lehet�ség közül csak néhányat sorolnék fel:

• Mozdulattal játszani (pl: ha biciklit vesz valaki, eljátszani, hogy biciklizünk /

egymás nonverbális köszöntése / a dallamív lerajzolása a kezünkkel stb.)

• Hanger�vel játszani (pl: két oszlopba állni, egyik oszlop a hangos, másik a halk

oszlop, elkezdi az egyik, majd miután a foglalkozás vezet�je jelez, folytatja a

másik oszlop)

• ritmus játék (mér� tapsolása, dobolása csettintése stb., / az éneklés helyett a

ritmust ütjük)

A névéneklés másik típusa a szabadon költött névéneklés. Mindenki egyéni

dallamba foglalja a nevét. Az improvizált dallam közben verbálisan, és/vagy

nonverbálisan köszöntik egymást a résztvev�k.

Mire az összes jelenlév�t beleénekelték, kialakul egy szabad, bizalmi légkör,

átadva ezzel teljes valójukat az önfeledt éneklésnek. Egymást inspirálják a dalok

átlényegít� játékára, dramatizált improvizációira. Ilyenkor jön a dalok szabad mozgásos

feldolgozása, ahol egy-egy instrukció segítségével elindul a képzeletbeli átváltozás. 83

Lecsendesítés

A foglalkozás elején létrejöv� pozitívan telített érzelmi állapotot egy lenyugvás,

csend követi, melyet a fokozatosan elhalkuló ének készíti el�. Ezalatt egymáshoz közel

ülve vagy fekve helyezkednek el a gyerekek. Amikor a csend a ,,tet�pontjára" ér, akkor

kezd�dik a zenerészlet els� közös meghallgatása.84

83 Deszpot Gabriella: Elvek, személyiség és módszertan szerepe a Kokas-pedagógiában. (Budapest: Liszt Ferenc Zenem�vészeti Egyetem, 2014) 84 Deszpot Gabriella: Elvek, személyiség és módszertan szerepe a Kokas-pedagógiában. (Budapest: Liszt Ferenc Zenem�vészeti Egyetem, 2014)

36

,,A tanulás csak akkor igazán eredményes, ha a test és a lélek pihen. Zaklatott, feszült

állapotban nagy er�feszítések is csak törmelékeredményeket hoznak. Ezért

zenebefogadásunk el�készületéhez a pihen�t mindig megtervezem. A zenefigyelem els�

fogódzói a kezd�hang és a befejezés; egyik a várakozásé, másik a megpihenésé. E kett�

között feszül a selyemszál, a zenéhez kapcsolódó, a zenével el�hívott mozdulat, a

kompozíció." 85 (Kokas Klára)

Szabad mozgás a zenére

A foglalkozás egy zenem� részlet meghallgatásával folytatódik, mely többször

szólal meg egymás után. Eközben a csoport tagjai csendben elmerülnek a hanganyagban

és annak ihletésére mozdulatokat improvizálnak. Az �szinte, szabad mozdulatok segítik

a zene mély átélését. Ezt a folyamatot ,,átváltozásnak" hívják. A mozdulat lehet�ség,

nem kötelez�, hiszen tökéletes mozdulatlanságban belülr�l is lehet táncolni, írja Kokas

Klárai ,,A Zene felemeli a kezeimet" cím� m�vében.

Az ,,átváltozás" általában egy-egy történetet szül, amelyben a résztvev�k egymásért és

együtt cselekednek, de számtalan egyéni történet is születik. A jelenetek kidolgozásához

körülbelül ötszöri - tizenkétszeri lejátszás szükséges.

,, A jeleneteket a zene hívja el� és a képzelet. A mozdulatokból sz�tt mesét átváltozásnak

nevezzük. Az átváltozás olykor történetes, azaz szavakkal is elmondható (utólag, mert a

jelenet a zenével alakul), olykor tánc, amelyhez nincs történet. Akár történetes, akár

szavakba nem foglalt tánc, a kommunikációs eszközei nonverbálisak, hiszen szavakat

zene közben sem használhatnak. Nem is szoktak, régi gyerekeink még ajakmozgással

sem. A témájukat megbeszélhetik a zene el�tt és után, de ezek inkább vázlatos

egyezségek. Az átváltozást a jelenetükben alakítják, a zenével."86 (Kokas Klára)

A végén, akik szeretnék külön bemutathatják produkciójukat a többieknek

(Szólók). A bemutatók után elmesélik szavakkal is a „m�alkotásukat”. Ezek az interjúk

monológ vagy párbeszéd formájában valósulnak meg.

Milyen zenére történik az átváltozás?

Kokas Klára tanítása során él�- és felvételekr�l szóló zenével egyaránt

dolgozott. Számtalan neves zenész jött el önkéntesen, szeretetb�l a foglalkozásokra

muzsikálni.

85 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 16. 86 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 23.

37

Kokas Klára általa összegy�jtött darabok csaknem fele idegen népek népzenéje.

,,A páros lüktetés alaplépéseit az óvodában tanítják. A hangszeres magyar tánczene

ugyanezeket a sztereotip lépéseket hívta el�."87 Ezért olyan zenét kellett keresni, ami

ett�l messze áll. Példaként sorolja fel az Öröm, b�vös égi szikra cím� könyvében

Afrika, India, vagy Kelet-Ázsia távoli szigeteinek zenéjét. Minél szokatlanabb,

idegenebb, különlegesebb, annál jobb. Fontos, hogy a pedagógus kerülje el a

mindennapjaink szokásos zenevilágát: a páros vagy hármas lüktetést. Az idegen népek

zenéjével nemcsak a szabad mozgást érte el Kokas Klára, hanem segített a gyerekeknek

abban is, hogy nyitottabbak legyenek más személyekkel, kultúrákkal,

kifejezésmódokkal szemben.

A zeneválogatásuk másik részét a leírt kompozíciók alkotják a kora

reneszánsztól egészen a kortárs zenéig. Olyan kompozíciók, amik alkalmasak a

gyerekek mozdulataihoz.

Fontos, hogy kiválasztott darabok ne legyenek túl hosszúak: kezd�knek 20 mp-

1,5 perc, haladóknak a 2-3 perc ajánlott. Az a m�, amit alkalmasnak talál a Kokas-

pedagógus a foglalkozásokra, de az ajánlottnál hosszabb, meg kell kurtítani egy olyan

ponton, ami nem ront a darab értékén. Ez egy nagyon felel�sségteljes, nehéz munka.

Itt nincsen tanterv, nincsen megadva, hogy melyik zenét hányadik órára kell

vinni. Fontos, hogy a tanár felismerje tanítványai igényét, érezze azt, hogy mivel tud

nekik segíteni, mivel tudja �ket kibontakoztatni.

,,Tanításomban nem rendezem egymásra a darabokat a ritmuselemeik, a

dallamfordulataik és az elméleti ismeretek alapján. Szabadon rendelkezem a

darabokkal a hangulatuk, a képzelet- vagy figyelemfejleszt� adottságaik szerint. Nem

lépcs�zetesen haladunk, inkább intuícióból, amelyet a gyerekek preferenciája vagy

eredményei befolyásolnak. Fokozatos fejl�dést várok és serkentek a figyelmükben és

önálló ötleteikben. Ha szétszórtak, akkor s�r� figyelemre, összeszedettségre nevel�zenét

keresek. Ha képzeletük akadozik, és silány ötletekkel untatnak, képzeletserkent� darabot

keresek. Például izgalmas marokkóit, mert az távoli és idegen. Vagy fürgén perg�

Chopin-et�döt, vízesésnek."88

A Kokas-pedagógus választhat egyfel�l a már meglév� zenei gy�jteményb�l, de

ajánlott a friss saját zenei válogatása. Ehhez viszont nem csak zenei felkészültség, de

türelem és pontosság is szükséges.

87 Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996) 42. 88 Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996) 40.

38

,,Csak az ihletett, értékes, számomra is fontos darabokat vettem a programomba.

El�ször a mozdulatok felszabadítására, a képzelet fejlesztésére valókat kerestem.

Tempó- vagy dinamikai ellentétek, a felt�n� változások segítik a kicsiket. Ahogy

növekednek, mind érzékenyebbé válnak finom változásokra, árnyalatokra.(...) Óráink

zene-el�készülete soklépcs�s m�velet. Az elibém hozott darabokat egy ideig napi

érlelésben hallgatom."89

Kokas Klára hosszú éveken keresztül jegyzetet is írt az adott darabokhoz (ezt

,,elemzésnek" nevezte90), melyek hasznos eligazításként szolgálhatnak munkatársainak,

kurzusai résztvev�inek.91

Fontos, hogy a névénekl� dal, illetve a csend után következ� zenei részlet valamilyen

módon köt�djön egymáshoz. Ez történhet asszociáció-, (pl.: Nekem a Bizet: Arles-i

lány 2. szvit 4. tétel (farandole) részletér�l a piaci sokadalom jutott eszembe, ezt

összekötöm a Hej a sályi piacon kezdet� népdallal), vagy zenei összefüggés által. Ez

utóbbival kapcsolatos példákat, Farnadi Tamara - a gy�ri Bartók Béla ének-zenei

Általános Iskola énektanára - el�adásából gy�jtöttem:

• Névéneklés egy leveg�vel és a Bach prelúdiumok összekapcsolása

o Bach prelúdiumait egy ,,lélegzetvétellel" írta meg. Jellemz� rájuk a

megállás nélküli folyamatos inspiráció. Érdemes a névénekl� dallal azt

játszani, hogy egy leveg�vel kell elénekelni. Ezzel kapcsolja össze a

népdalt és a m�dalt.

• 2X2 ütemes gyerek dalok és a Beethoven zongora m�vek összekapcsolása

o Beethoven zongoram�veinek nagy részénél 2X2 ütemes tagolást

figyelhetünk meg (hangsúlytól hangsúlyig). Ezt hívjuk motívumoknak.

Egy ilyen m� elé ajánlott gyerekdalt vinni, hiszen azok is 2X2 ütemesek

• Klasszikusokhoz például

o a klasszikus zenére jellemz�, hogy a karakterek gazdagon váltogatják

egymást. Az ezt megel�z� névénekl�s dallal különböz� karakteres

játékok segítségével vezethetjük be a szabad mozgás zenéjét (piano-

forte, legato-staccato stb.)

89 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 37. 90 Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 37. 91 Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996) 39-42.

39

• Barokk concerto- hoz

o A concertóban hangszerek, vagy hangszer csoportok válaszolgatnak

egymásnak. Ehhez kit�n�en illenek a kérdez�s-válaszolós

gyermekdalok.

• Parlando - Rubato és a romantika összekapcsolása

o A szenvedélyes romantikus zenével összekapcsolhatóak a parlando

rubato stílusú népdalaink. Parlando esetén mindig az adott lelkiállapot,

érzelmi világ befolyásolja, hogy hogyan énekelik el az adott dalt.

• Változó ütem mutató és Bartók bolgár ritmusának92 összekapcsolása

o A balkáni népzene ,,sánta", asszimetrikus ritmusú. Ezt a váltakozó

ütemmutatójú dalokkal lehet bevezetni. Ezeket a dalokat tapssal,

csettintéssel lehet játékosabbá tenni.

Az el�z�ek csupán néhányak abból a számtalan lehet�ségb�l, ahogy össze lehet

párosítani egy kreatív dalosjátékot az azt követ� zenei részlettel. Viszont jól tükrözi,

hogy egy Kokas pedagógusnak komoly zenei tudással, el�történettel kell rendelkeznie

ahhoz, hogy fel tudjon készülni egy-egy foglalkozásra. Tisztában kell lennie az egyes

zenetörténeti korszakok egyedi vonásaival, a zeneszerz�k egy-egy stílusbeli sajátos

jellegzetességével. A választás nem spontán, hanem tudatosan történik tudva azt, hogy

az adott csoport hol tart, mik az igényeik és mi az adott foglalkozással a pedagógus

célja.

Ábrázolás, Képi megjelenítés

A gyerekek képzeletük által született dramatizálása után következik a zene által

keltett képek ábrázolása. Rajzolnak, mintáznak, különböz� képz�m�vészeti

technikákkal dolgoznak ugyanarra a zenei részletre. Ilyenkor a zenei-mozgás élményeit

jelenítik meg vizuálisan, vagy újra alkotják az egész benyomást, ami eddig bennük és

velük történt. Az ábrázolás lehet: asszociációs és/vagy figuratív Eszköz: festék, szén,

grafit, ceruza stb.. (a kéz meghosszabbítása)

Nem az eredmény, hanem a folyamat a lényeg: nincs rossz, hibás munka.

Viszont f� az �szinteség a pedagógus oldaláról: csak dicsérni, de nem elvtelenül!

Ezek után újra interjú következik, ahol szavakkal beszélnek az alkotásukról.

92 Bolgár ritmus esetében egy ütemen belül is ,,sánta ritmus". Ennek az asszimetrikus ritmusnak az alapértékei 2:3, illetve 3:2 viszonyban vannak egymással. Ezekb�l az alapegységekb�l két vagy három tagú egységek formálódnak. Ezekb�l az egységekb�l jön létre az ütem.

40

Miért fontos, hogy képi ábrázolás is legyen?

A m�vészetet komplexitásában lehet leginkább átadni: a zenét

képz�m�vészettel, képz�m�vészetet zenével lehet megszerettetni. A vizualitás és a zene

kiegészíti egymást. A komplexitás el�nye, hogy az aki például nem szeret táncolni,

lehet, hogy a vizualitásban könnyebben meg tud nyílni.

Elbúcsúzás

A foglalkozás vége a búcsúéneklés. Ez általában a résztvev�k által kért kedvenc

énekekb�l, illetve lecseng�, lenyugtató népdalokból áll.

A zárást egy közösen elfújt gyertyaláng jelképezi.93

Interjúk jelent�sége

A narratív felidézés, a szóló táncok, illetve a képz�m�vészeti alkotások

megszületése után történik. Ez történhet monológ, vagy párbeszéd formájában. Itt

nagyon fontosak a Kokas-pedagógus befolyásolás-mentes kérdései. Ezek az

élménybeszámolók a zenei cselekvést, az itt átélt érzéseket tartalmazzák, melyek a

legegyszer�bb formáktól egészen a transzcendens síkig is elmen� történetek lehetnek. A

szóbeli megnyilvánulások azért fontosak, mert sok olyan dologra is fény derülhet, amit

a pedagógus, esetleg a szabad mozgásukban nem vett észre. (1. melléklet)

93 Deszpot Gabriella: Elvek, személyiség és módszertan szerepe a Kokas-pedagógiában. (Budapest: Liszt Ferenc Zenem�vészeti Egyetem, 2014)

41

IV. Személyiség-, és készségfejlesztés Kokas-pedagógiával

Korábban leírtam, mi is a személyiség- ,illetve a készségfejlesztés célja, feladata

és ebben hogyan segíthet a zene. Ennek köszönhet�en könnyebb rávilágítani arra, hogy

az el�z�ek tükrében a Kokas-pedagógia mind az egyén személyiségére, mind pedig az

egyes készségeire pozitív hatást gyakorol. Már a pedagógiai metódus bemutatása alatt is

számos párhuzamot lehetett észrevenni a foglalkozás és annak fejleszt� hatásai között.

A következ� fejezetben ezt a párhuzamot igyekszem összefoglalni, bebizonyítva

azt, hogy a Kokas pedagógia hosszú távú alkalmazása jelent�s eredményeket mutathat

személyiség-, és készségfejlesztés terén.

IV.1 A személyiség fejlesztése Kokas-módszerrel

Kokas-módszer és az adaptivitás

Kokas Klára egyik f� eszménye közé tartozik a másik ember elfogadása. A

csoportos énekléssel, egymás köszöntésével, a közös tánccal segíti a pedagógia, hogy

könnyebben elfogadjuk önmagunkat és társainkat. Ezt a Kokas-pedagógus tudatosan

fejlesztheti, különböz� instrukciókkal (pl.: köszöntsenek mindenkit egy kedves

nonverbális gesztussal).

A színes zenei válogatásnak köszönhet�en a gyerekek nyitottabbá válnak a

különféle stílusú, m�fajú és nemzetiség� zenék iránt.

A szólók, illetve az interjúk alatt a foglalkozás résztvev�i, teljes figyelmükkel tisztelik

meg az éppen akkor középpontban lév� társaikat. Az egymás iránti türelem és tisztelet

szintén növeli az egyén adaptivitását.

Kokas-módszerrel a kreativitás felé

A Kokas-módszer szinte összes eleme növeli az egyén kreativitását. A dalba

foglalt éneklés és a névéneklés, a zenére való szabad mozgás és ábrázolás, fejleszti az

egyén kötetlenség tudatát, illetve az önálló gondolkodását, melyek az interjúk által

tovább javulhatnak. Annak köszönhet�en, hogy aktívan történik a zenebefogadás,

kialakul és állandóan fejl�dik az ingerérzékenység. Az újabb dalok és m�vek

42

segítségével kinyílik egy láthatatlan kapu a zene világába, mely kíváncsivá, nyitottá

teszi a gyerekeket újabb énekek, darabok megismerésére, elsajátítására.

Az improvizatív éneklés, a kötetlen mozgás és alkotás, segíti a résztvev�ket

kiszakítani a komfortzónájukból. A foglalkozások által er�södik az egyén fizikai és

mentális aktivitása (szabad tánc, mozgás, átkölteni egy dal szövegét, saját dallam

improvizálása, egyéni mozgássor, történet kitalálása stb.). A Kokas-foglalkozás

rendszeres, hosszú távú látogatásával sikerül a résztvev�knek a flow-élményt is

megtapasztalni, egy foglalkozáson belül, akár kétszer is. Egyszer tánc-, másodszor

pedig a képi ábrázolás közben. (5.ábra)

A Kokas pedagógia fontos alapelve, hogy mindenki egyformán értékes. Itt nincs

rossz el�adás, vagy alkotás, a pedagógus a gyerekek munkájából csak a pozitív

elemeket emeli ki. Ennek köszönhet�en a Kokasos csoportok tagjai érzelmileg stabillá

válnak, megtanulják elfogadni önmagukat és társaikat. Kialakul bennük a jó önbizalom.

5. ábra - Kokas foglalkozás tevékenységi görbéje

/Pállay József rajza/

43

Kokas-módszerrel a pozitív egyéni értékrend felé

A III.3.3-as fejezetben részletesen kifejtettem, hogy az egyes m�vészeti ágak

m�velése és megélése gazdagítja a személyiséget és segíti az egyéni értékrend pozitív

irányú változását. A Kokas pedagógiában jelen van az aktív éneklés, a zenére történ�

aktív, szabad mozgás és a képi ábrázolás egyaránt. Komplexitásának köszönhet�en, ha

valaki valamelyik részben nem szeret részt venni, akkor, még mindig ott van más,

amiben kibontakozhat (pl.: nem szeret megmozdulni, táncolni, de szeret rajzolni).

Kokas Klára Kodály elveire építette módszerrét. Többször kiemeli írásaiban,

hogy csak és kizárólag értékes zenével ajándékozza meg a foglalkozás résztvev�it. A

gyerekdalaink, népdalaink szerves részét képezik a nemzeti öntudatunknak és ezáltal az

énképnek is. Ennek következtében értékük nem megkérd�jelezhet�. A klasszikus-,

illetve más népek zenéje utat nyitnak más értékes kultúrák megismeréséhez. A szabad

mozgás, a képi ábrázolás képes az ember lelkét megnyugtatni, csökkenti az agressziót,

oldja a feszültséget és motivál. A csoportos éneklés, tánc megtanítja a gyerekeket a

másik elfogadására, összeköt, elmélyít kapcsolatokat. Képessé válnak együttm�ködni

másokkal (pl.: a közös mozgás, éneklés által). Tánc közben nem zavarják egymást,

figyelnek a másikra. Amikor valaki/valakik szólózik/szólóznak, a többi figyeli �t/�ket,

ezzel képesek lemondani arról, hogy saját maguk legyenek a központban. Megtanulják

az önfegyelmet.

Egy Kokasos csoporton belül mindenki figyel a másikra. Nem bántják, hanem segítik

egymást. Ha valakinek rossz kedve van, azt észre veszik, odamennek és

megvigasztalják.

A fentiek alapján egyértelm�, hogy a foglalkozás el�segíti a proszociális értékrend

kialakulását.

A pozitív perszonális, azaz az önfejleszt�, el�nyös értékrend kialakítása szintén

er�södik a mások általi elfogadás és a pedagógus pozitív értékelése következtében.

A Kokas-módszer egyik f� célja, a Kodály koncepcióhoz hasonlóan, hogy zenei

neveléssel részt vállaljon a teljes személyiségfejl�désben.94 A többszörösen aktív

zenebefogadással, képes a személyiség legmélyebb rétegeit megérinteni. A Kokas-

foglalkozások alatt, a személyiség fejl�dés mind három alappillérje - adaptivitás,

kreativitás, pozitív egyéni értékrend- egyaránt fejl�dik.

94 Kokas Klára. Képességfejlesztés zenei neveléssel. ( Budapest: Zenem�kiadó, 1972)

44

IV.2 A Kokas-módszer készségfejleszt� hatása

A Kokas-módszer aktív zenei tevékenység, mely a zenei készségeken túl számos

egyéb készségre is hat. Ezek közül, a korábbi fejezetekben már említett 7 alapkészséget

fogom megvizsgálni. A saját készítés� táblázatomban (6. ábra) azt szemléltetem, hogy

a foglalkozás egyes elemei, melyik alapkészséget fejleszthetik. A következ�kben ezt

fogom részletesebben taglalni.

Dalba foglalt éneklés és szabadon költött névéneklés

A gyerekeknek a dal megtanulásával, megjegyzésével fejl�dik a

beszédhanghallásuk, egyrészr�l a dallam, másrészr�l pedig a szöveg elsajátításával. Az

énekléssel az esetleges beszédhibák is javulhatnak. A szabadon költött dallam, mellyel

eléneklik saját nevüket a résztvev�k, szintén fejleszti az említett alapkészséget.

A dal szövege b�vítheti a gyerekek szókincsét, ezzel együtt a reláció szókincsét

is. Ez utóbbit különböz� játékok is fejlesztik (pl.: a dal hangerejével való játék

(hangosabban-halkabban), a dal tempójával való játék (gyorsabban-lassabban)stb.) A

ritmus gyakorlatok segítségével közvetett módon az elemi számolási készségek is

javulhatnak. A dal szövegének átköltése, a pedagógus által vezetett improvizatív játék, a

módszer elemeinek és sorrendjének, illetve az íratlan ,,szabályoknak" az ismerete

(pl.:nem zavarjuk a másikat, a dal lehalkulása után a csend következik, ha szól a zene

nem beszélünk stb.) a tapasztalati következtetés és a tapasztalati összefüggés-megértés

készségére gyakorolnak pozitív hatást. Azzal, hogy egy csoportos foglalkozásról van

szó, és a résztvev�k közvetlen kontaktusban vannak egymással (egymást a nevükön

éneklik, megérintik, nonverbálisan gesztust tesznek a másik felé stb.) a szocialitás is

fejl�dik.

Szabad mozgások énekre, illetve zenére

Ahogy korábban részletesebben kifejtettem, az éneklést szabad mozgásos játék

teszi színesebbé. Ez, illetve a zenére történ� kötetlen ,,tánc" fejleszti a kifejez� mozgást,

a nagymozgást, de pozitív hatással van a finommotorikára is (els� sorban taktilis

élmények által), ezzel közvetett módon segíti az írásmozgás-koordinációt.

Az énekre, zenére történ� mozgás közben figyelnek egymásra a ,,kokasosok",

együtt m�ködnek a másikkal (szocialitás)

45

A teljes figyelem képességének elsajátításával képesek elmélyülve figyelni a

zenére, ezzel kialakítani egy egyéni, vagy csoportos koreográfiát. Tudják, mikor jön a

zenei váltás, vagy a m�nek a vége. Ezek mind fejlesztik a tapasztalati következtetés,

illetve a tapasztalati összefüggés-megértés készségét. Hosszútávon tudattalanul is

megérzik a zene ritmusát, lüktetését, mely az elemi számolási készségre lehet jótékony

hatással.

Lecsendesítés

Napjainkban szinte ismeretlen a csend fogalma. Az állandó zaj folyamatosan

körbevesz minket. Ehhez szoktunk hozzá, így a csend sokszor talán bánthatja is a fület.

Késztetést érez rá az ember, hogy megtörje. A csend elérése talán az egyik legnehezebb

dolog. Nagy önuralomra és tiszteletre van szükség, hogy ez megszülessen. A

foglalkozáson résztvev�k tudják, hogy az énekelt dal lehalkulását csend követi, a

csendet pedig a zenei részlet. Azzal is tisztában vannak, hogy ez a rövid id� teremti meg

önmaguk és társaik számára a ráhangolódást a zenére történ� szabad mozgásra. A csend

ezek alapján három alapkészségre, a tapasztalati következtetésre, tapasztalati

összefüggés-megértésre, illetve a szocialitásra gyakorol pozitív hatást.

Zenehallgatás

A zenehallgatás a csend után következik. A csend rávezeti a résztvev�ket a teljes

figyelemre, ami elengedhetetlen az elmélyült zenehallgatáshoz. A teljes koncentráció

érzelmeket szabadít fel, mely még társak nélkül is hatással van a szocialitásra. A zene

elmélyült hallgatása finomítja a gyerekek hallását és ezzel a beszédhallását is. Fejl�dik

a zenei memória, a ritmusérzék, mely a szabad mozgás, illetve a képi megjelenítések

által további készségekre fog pozitívan hatni.

Narratív felidézés, elmesélés

Az interjúk által 4 alapkészség fejl�dik. A beszédhallás, hiszen azzal, hogy

elmesélik a táncolt, vagy rajzolt élményt, fejl�dik a kommunikációs képességük. Az

interjút vezet� pedagógus kérdéseivel segíti a gyerekeket, mellyel a reláció szókincsük

is b�vül. A tapasztalati következtetés, illetve a tapasztalati összefüggés-megértés is

javulhat a kommunikáció és a segít� kérdések által.

46

Képi ábrázolás

A képi ábrázolás zene hallgatás közben történik. Mivel ez is aktív

zenebefogadásnak tekinthet�, hat a beszédhallásra, szocialitásra, a tapasztalati

következtetésre és a tapasztalati összefüggés-megértésre. A foglalkozás ezen része

segíti leginkább a finommotoros mozgást, ezzel pedig az írásmozgás-koordináció

fejl�dését.

25

6. ábra - Kokas-foglalkozás egyes elemei, mely alapkészségek fejlesztésében segíthetnek

/Saját készítés� ábra/

47

48

V. Interjú Farnadi Tamarával, a gy�ri Bartók Béla Ének-zenei

Általános Iskola Artisjus díjas énektanárával, Kokas-pedagógusával95

A Kokas-pedagógiát két éven keresztül tanultam egy akkreditált kurzus keretein

belül. Számos könyvet,tanulmányt, filmet és cikket olvastam a témával kapcsolatban.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy hitelesen csak egy olyan ember tud a hatásairól

beszélni, aki évek óta ebben él és dolgozik.

Farnadi Tamara egy évvel ezel�tt tartott el�adást az egyik továbbképzésünkön.

Ekkor ismerkedtem meg vele. A Kokas-pedagógus képesítésem megszerzése után,

készségesen felajánlotta segítségét szakdolgozatom Kokas-pedagógiáról szóló rész

megírásának koordinálásával kapcsolatban. Lehet�séget nyújtott arra is, hogy

látogassam óráit. Úgy gondolom,hogy évtizedes tapasztalatainak, magas szint� zenei- és

pedagógiai képesítésének köszönhet�en a vele készített interjú hiteles, teljes képet tud

adni a Kokas-pedagógia szellemiségér�l, hatásáról és jelent�ségér�l.

1. Mesélj egy kicsit magadról. Mióta tanítasz? Mikor kezdtél el a Bartók Béla

Ének-zenei Általános Iskolában tanítani? Hol és mikor ismerkedtél meg a Kokas -

pedagógiával?

Két feln�tt korú gyermek édesanyja

vagyok. A gy�ri Richter János

Zenem�vészeti Szakközépiskola,

Általános Iskola, Alapfokú

M�vészetoktatási Intézmény és

Kollégium tanára vagyok, ahol annak

idején érettségiztem szolfézs és zongora

szakon. A Zeneakadémián szereztem

diplomát iskolai énektanár és karvezet�

szakon, utána visszajöhettem a konziba és

a Bartók Béla Ének-zenei Általános

95 Az interjú, illetve a fénykép szakdolgozatba kerülésével és megjelenésével kapcsolatos beleegyez� nyilatkozat a mellékletben megtalálható.

7. ábra. - Farnadi Tamara

/forrás: Farnadi Tamara/

49

Iskolába tanítani. Jelenleg ének-zenét tanítok alsó tagozaton, két iskolai kórust vezetek

és zeneovit tartok leend� els�söknek. Iskolánk emelt szint� ének-zenei általános iskola.

Az alsósoknak heti négy énekórájuk és két kóruspróbájuk van.

Egy énektanárnak „paradicsomi állapot” olyan helyen tanítani, ahol a tantárgyak

közül az ének-zene a legfontosabb. Olyannyira megszerettem ezt a helyet, hogy a

gyermekeim is itt tanultak 8 éven át. Az évek alatt egyre inkább az alsós osztályokba

kerültem, éreztem, mennyire vonz ez a korosztály, mennyi érdekes kihívást ad, mennyi

szeretet áramlik a gyerekekb�l, mennyi �szinte rácsodálkozás, megnyilatkozás. Úgy

éreztem, otthon vagyok náluk.

2002-ben Sári László Kreatív Zenei Gyakorlatok cím� továbbképzése indította el

bennem a változás és megújulás iránti vágyat. Így nem véletlen, hogy hamarosan

rátalálhattam els� mesteremre: Kokas Klárára, akinek továbbképzéseire kezdtem járni.

Addig is kutattam azokat a módszereket, melyek a nehezebben kezelhet�

gyerekekhez könnyebben odavezettek, a problémás helyzeteket segítették megoldani.

Illetve mindig is érdekelt, hogy milyen új dolgok születnek, amik színesítheti a

tanításomat. Mindig szeretek tanulni, és ha látok valami újdonságot, megnézem, nálam

m�ködhetne-e. Ha igen, megtanulom. Amikor a Klári nénivel els� alkalommal

találkoztam, szíven ütött; én ilyen gyönyör�séget még soha nem tapasztaltam: zenével

ennyire össze lehet forrni, eggyé lehet válni. A másik legfontosabb, amit

megtapasztaltam, az a fajta figyelem, amivel Klári néni fordult a többi pedagógus felé,

és a többi tanítványa, gyerekei felé. Ez a teljes figyelem: minden zsigerével rád figyel és

bármit elmondhatsz neki, ott van veled abban a pillanatban. Én ezt a figyelmet soha

nem tapasztaltam még, és rögtön tudtam, hogy ez az, amire egész életemben vártam.

Ekkortól fordult át bennem minden, az életem is fokozatosan megváltozott.

Tulajdonképpen, én magam változtam meg. Egy lökést adott, egy kinyílást. Klári

nénit�l hazaérve rögtön elkezdett hiányozni az egész közeg, ahová nála tartozhattam.

Mentem vissza a második alkalomra és mondta a Klári néni: „Tudtam, hogy jössz

Tamara, te ide tartozol!” Akkor éreztem, hogy kinyílt az egész lényem. Elindult a zene,

felemeltem a kezem és éreztem, hogy lélegzem, éreztem a testemet. Fantasztikus érzés

volt, és tudtam, hogy ezt a gyerekeknek is érezni kell, hogy itt kezd�dik a zene. A zene

nem csak kottaírás és kottaolvasás, az egy bal agyféltekés megtanulandó dolog. Ám az,

hogy a m�vészetben a gyermek által is megtapasztalható a katarzis, az élmény, az

érzékenység, a sírás, a nevetés, ezt nem tapasztaltam sehol. Már másnap, ahogy

50

beléptem az osztályba tudtam, hogy most elkezdem ezt a szemléletet beépíteni a

tanításomba.

2. A Kokas-pedagógia hogyan jelent meg a tanításodban?

Egész tanításomat áthatja. Évr�l évre lépésenként haladtam a módszerben,

figyeltem a gyerekek reakcióját. Évek alatt csiszolódott bennem a Kokas-pedagógia,

míg pár éve megszületett az énekóráimon az ún. dinamikus énekzene-tanulás, mely már

egy szakmódszertani fejlesztés modellje is egyben.

3. Miben más egy általad vezetett ,,Kokasos óra" egy általad vezetett

,,általános ének órához" képest?

A képzelettel, a fantáziával játszunk. Kreativitás, élmény, öröm, teljes figyelem

és csend: ezek a legfontosabb szavaim. A mozgás, a tánc mindennapjaink része.

Énekelve meséljük el lelkünk titkait. Belebújunk a zenékbe, a dalokba és megfürdünk

benne. Átmossuk magunkat a hangok rezgésével, felfrissülünk, megújulunk nap mint

nap. Én magam is. Ez éltet, ad er�t a hétköznapokban.

4. Hogyan tudod megoldani azt, hogy egy 1,5 órás foglalkozás beleférjen 45

percbe?

Nem fér bele egy énekórába. De kett�be, háromba már igen. Vannak kreatív dalos-

játékos óráim, ahol mozgásos zenebefogadás nincs, de zenei hallás és írásfejlesztés,

kottaolvasás annál több. És van zenemozgásos órám, ahol a zenebefogadásé az óra

legnagyobb része. Így a Kokas-pedagógia összes eleme általában két-három énekóra

alatt teljesül.

5. Miért jobb így tanítani? Mi az a plusz, amit egy ,,Kokasos-diák" kap egy

,,nem Kokasos diákkal" szemben?

Engem feltölt, újabb ötletekre sarkall, közelebb hoz a tanítványaimhoz, közelebb

hoz a zenem�vekhez, dalokhoz. Nyitottá, kíváncsivá tesz. De ugyanezt teszi a

gyermekekkel is, áthatja �ket ez a szellemiség

51

6. Te vezeted az iskola Kicsinyek Kórusát. Tudod alkalmazni a Kokas

szellemiséget a kóruspróbák folyamán? Ha igen, hogyan?

2000-t�l vezetem a Bartók Kicsinyek Kórusának, ami nagyon sok örömöt és szakmai

kihívást jelent nekem. Ide a 3. és 4. osztályosok járnak, heti 2-szer 45 perces próbákkal.

Évente 3 fellépésünk van, m�sorainkat minden évben más-más téma köré f�zöm

(Tavasz, Altatók, Tánc stb.), sok mozgással, játékkal f�szerezve, ami motivációt és

inspirációt ad a kórustagoknak és nekem is. Hangszerek, gyermeki ötletek színesítik

m�sorainkat, fellépéseink nekünk is élmények, nem csak a közönségnek. A Kokas

szellemiség áthatja kórusmunkámat is.

7. Vannak esetleg olyan visszajelzések kollegáktól, amik azt mutatják, hogy

akár magatartásukban, akár szorgalmukban, jellemükben, tanulmányaikban

pozitív irányú változás figyelhet� meg a gyerekeknél?

Igen, a közösségben való megnyilvánulásukban pozitív változásokról számolnak be.

Az, hogy a tanulmányukban, jellemükben tapasztalt fejl�dés a Kokas-pedagógiának

köszönhet�-e, ezt nem bizonyíthatjuk, csak több éves kutatással.

8. Tapasztalataid alapján van-e olyan készség, alapkészség, amit a Kokasos-

óra látványosan fejleszt?

Kokas Klára egész életm�vét a Kodálytól kapott szellemi irányt� alapján határozta

meg és módszereivel a teljes embernevelést, mint komplex személyiségfejlesztést

valósította meg, amely megegyezik a Kodály-koncepció lényegével.

A Kokas-módszer természetesen fejleszti a zenei képességek jó részét (pl. éneklési,

hallási, ritmikai képességek, tempóérzet, formaérzék, hangszínhallás, többszólamú

hallás, zenei memória, énektechnika), de ugyanilyen hangsúllyal fordít figyelmet az ún.

nem-zenei képességek (pl. képzelet, testtudatosság, empátia, társas együttm�ködés,

kreativitás, fogalomalkotás) megjelenésére, fejlesztésére. A zenei képességek és a nem-

zenei képességek egymást segítve, kart-karba öltve hozzák létre a személyiség

harmonikus kibontakozását, amelyben az ének és a zene szervesen épülhet be a

gyermek átfogó képességfejl�désébe a mozgás kiemelt szerepének is köszönhet�en.

52

9. Mi a meglátásod, mik azok a személyiségjegyek, amiket a Kokas-pedagógia

a legjobban fejleszt?

Érzékenység, empátia, kreativitás, kíváncsiság, nyitottság, �szinteség, határozottság,

önfelvállalás

10. Folyik ezzel kapcsolatban (Kokas pedagógia hatása a készségekre,

személyiségjegyekre) valamilyen kutatás?

Igen, egy szakmódszertani kutatás folyik a Magyar Tudományos Akadémia keretein

belül. A pályázati anyag az alábbi linken elérhet�:https://mta.hu/tantargy-pedagogiai-

kutatasi-program/mta-lfze-aktiv-zenetanulas-kutatocsoport-1070872019.04.20.

11. Nagyvonalakban le tudnád írni, hogy mir�l szól ez a kutatás?

A 2016 és 2020 közötti id�szakban a Magyar Tudományos Akadémia

Szakmódszertani pályázatának köszönhet�en, két új szemlélet�zenetanulási modell

kialakítására került sor az „Aktív zenetanulás énekléssel és mozgással – módszerek és

hatásvizsgálatuk” (SZ-009/2016.) kutatás keretében. A projektre szervez�dött

interdiszciplináris kutatócsoport alapfeladata az újszer�, a mozgást az énekléshez és a

zenehallgatáshoz kreatívan és szervesen kapcsoló zenepedagógiai modellek módszertani

kifejlesztése volt és ezzel párhuzamosan hatásvizsgálatok végzése is.

Az innováció 2. modellje a „Kreatív zenebefogadás szabad mozgással. A Kokas-

módszer adaptációja a megújuló ének-zenetanításban” címmel indult. A kutatócsoport

tagjai már az els� évben szükségesnek tartották, hogy egy rövidebb kifejezéssel

nevesítsék az új aktív zenepedagógiai modellek egyikét, amely a dinamikus énekzene-

tanulás modell elnevezést kapta.

A dinamikus jelz� több tulajdonságot is takar. Egyrészt azt jelenti, hogy váltogatja a

hagyományos énekzene-tanítás módszereit a Kokas Klára szemléletén alapuló

pedagógiai megoldásokkal a tanév egészének ütemezését nézve a tanmenetben.

Másrészt magát a Kokas-módszert is adaptívan alkalmazza általános iskolai keretek

között is kivitelezhet� óraszervezési lehet�ségekre, továbbá az érvényes alaptantervvel

is egyeztetve.

A módszertani innováció, a koherens kidolgozás több vonalon futott a pályázati

szakaszban. Egy részt adaptálnia kellett a Kokas-módszert, s�t a Kokas-pedagógiát a

köznevelési keretrendszerbe, annak tantárgyai közül (jelen esetben) az ének-zene

53

tantárgyba továbbá ezt más zenepedagógusoknak és tanítóknak is követhet�vé kellett

tennie pontos leírással, szemléltetéssel, mint egy módszertani útmutatással. Másrészt

illesztenie kellett a megszokott, sztenderd ének-zenetanítást a Kokas-zenepedagógiával

az érvényes NAT, ill. Kerettanterv(ek) fényében. Példákat kellett mutatni arra, hogy mi

az, amit meg kell tartani az elmúlt 50 év tradícióiból, megszokásaiból és mi az, amit a

21. században másra kell cserélni vagy átalakítani.

A dinamikus énekzene-tanulás modell módszertani innováció bázis iskolája a gy�ri

Bartók Béla Ének - zenei Általános Iskola volt. Ebben az intézményben a Kokas-

módszer beillesztése tantárgyi keretbe és a megszokott ének-zene órákba nem új kelet�,

mivel 2005 óta rendszeresen alkalmazom a Kokas-elemeket énekóráin az alsó

tagozatban, valamint annak el�készít�jeként óvodásoknál.

Szakmódszertani fejlesztésünk keretében ez a modell az élményközpontú testi tanulás,

az élményalapú mozgás bekapcsolását vezeti be az énekzene-tanításba. Ez voltaképpen

Kokas Klára pedagógiájának beillesztését jelenti az általános iskolai énekzene-órák

módszertanába, a Kodály-koncepció szokásosan értelmezett kereteibe foglalt zenei írás-

olvasástanítás formáinak megtartása mellett.

A kérdés azonban az, hogy ez az integrált kreatív zenepedagógia, hogyan adható át a

zenepedagógusok számára, mint tantárgy-pedagógia.

E kiadvány szerz�i arra tesznek kísérletet, hogy egy tanári kézikönyv és fontos

függelékei segítségével bevezessék az ének-zenét tanítókat a dinamikus énekzene-

tanulás rejtelmeibe.

12. Rengeteg dolgot csinálsz! Csak az el�bb említett kutatás teljes embert

kívánó feladat. A tanításról és a családról nem is beszélve. Amit eddig elértél és

amin jelenleg is dolgozol,elismerésre méltó. Van olyan dolog/dolgok amit ezeken

túl még elszeretnék érni Kokas- pedagógusként?

Úgy érzem, eljutottam abba a korba, amikor már az a feladatom, hogy az évek

során megszerzett tudásomat és tapasztalataimat továbbadjam az utódoknak.

Eddigi tanításaimban a gyerekek voltak központban. Most már az a vágyam,

hogy minél több feln�ttnek is segíthessek: nagy álmom, hogy ha ez a kutatás véget ér,

akkor ténylegesen a pedagógusképzést segíthessük a dinamikus ének-zene tanulás

modellel, mely a Kokas pedagógiának egy 45 percre adaptált módszere Ezzel egy

lehet�séget adnánk a kollégáknak arra, hogy a Kokas foglalkozás esszenciáját

háromnegyedórába is beletehessék.

54

A távoli cél, hogy ezt a munkát kiadványokkal, videókkal, tanmenetekkel,

óravázlatokkal segítsük és bekerülhessünk a közoktatásba, bekerülhessünk a

pedagógusképzésbe. Azt is szeretném, ha nem csak énektanárokhoz jutna el ez a fajta

énektanítás, hanem a hagyományos iskolákban tanítók mindennapjaiba is. Oda, ahol

hetente mindössze csak egy, maximum két énekóra van. Számukra, akik alsóban, szinte

az összes tantárgyat tanítják, ez a dinamikus énekzene-tanulás kinyithatná, színesebbé,

kreatívabbá tenné a délel�ttöket, átsz�né a hétköznapokat. Ezzel teljesülhetne a

mindennapos ének-zene, a mindennapos éneklés is, ami rajtam kívül még sok-sok

kolléga vágya.

Ám úgy gondolom, leend� tanítóinknak kevés lenne a Kokas-pedagógia

elsajátításához egy egyéves kurzus. Milyen szép lenne, ha a pedagógusképzés els�

évében már szakosodhatnának, és a tanulmányaik végén Kokas-pedagógiából

diplomázhatnának. �k lennének a Kokas-tanítók. Fantasztikus lenne...

Ez egy nagyon szép cél. Kívánom neked, hogy sikerüljön beteljesíteni ezt az álmodat is!

Kedves Tamara, köszönöm szépen, hogy id�t és energiát szántál rám kérdéseim részletes

megválaszolásával!

55

Összegzés

A zenének, - illetve más esztétikai jelleg� tevékenységeknek - meghatározó

szerepe volt és van az egyén és a társadalom tudatának és személyiségének

formálásában, fejlesztésében.

A személyiségfejlesztés az egyén adaptívabbá, kreatívabbá és életképesebbé

tételét t�zi ki célul, melynek egy hatékony eszközeként szolgálhat az aktív zenélés.

Rengeteg hazai és nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy a hosszútávon alkalmazott

zenepedagógiai programok pozitív hatással vannak az egyén kompetenciáira is.

Számtalan készség és képesség kialakulását és fejl�dését segítheti el�. Ezek közül is

fontos kiemelni az iskolakezdéshez elengedhetetlen hét alapkészséget (írásmozgás-

koordináció, beszédhallás, relációszókincs, elemi számolási készség, tapasztalati

következetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás) melyek mindegyike

fejleszthet� aktív zenélés segítségével.

Kokas Klára a XX. század második felének egyik meghatározó, nemzetközileg

is elismert zenepedagógusa. Aktív, odaadó munkásságának köszönhet�en alakult ki

egyéni látásmódja és pedagógiája. A Kodály elveire épül� összetett m�vészeti

foglalkozás segíti az egyén személyiségének formálását, kibontakozását. A közös

énekléssel, idegen népek zenéjének megismerésével, a másik elfogadásával

adaptívabbá-, a zenei, mozgásbeli improvizációkkal, történetek létrehozásával, illetve a

képz�m�vészeti tevékenységekkel kreatívabbá-, az el�bbieknek köszönhet�en, pedig

életképesebbé válnak a ,,kokasos" növendékek.

A Kokas-foglalkozás komplexitásának köszönhet�en (aktív éneklés, zenére történ�

szabad mozgás, interjúk, zenére történ� képz�m�vészeti alkotás) akár közvetlenül (pl.:

éneklés-beszédhallás), akár közvetetten (pl.: ritmus gyakorlatok-elemi számolási

készség), de az összes alapkészség kialakulásában és fejl�désében részt vállal.

Szakdolgozatom megírása során sikerült egy mélyebb, átfogó tudást

elsajátítanom a zene és a Kokas-pedagógia személyiség- és készségfejleszt� hatásáról.

Az egyre fejl�d� tudománynak, az agykutatásnak, a folyamatosan megjelen� újabbnál

újabb tanulmányoknak, illetve annak köszönhet�en, hogy a dolgozatom egy hatalmas

témát ölel fel, munkám csak egy átfogó képet ad arról, hogy mire képes az aktív zenélés

a készség és a személyiségfejlesztés terén.

56

Célul t�ztem ki, hogy a jöv�ben, ha már megfelel� tapasztalattal rendelkezem, a

diplomamunkámból kiindulóan egy önálló kutatást és egy részletesebb munkát hozzak

létre.

57

Irodalom

1. Antal-Lundström Ilona. A zene ajándéka. (Budapest: IE Vismusik HB, 2011)

2. Bagdy Em�ke. A személyiség titkai. Család, nevelés, önértékelés. (Budapest:

Helikon, 2014)

3. Deszpot Gabriella: Elvek, személyiség és módszertan szerepe a Kokas-

pedagógiában. (Budapest: Liszt Ferenc Zenem�vészeti Egyetem, 2014)

(Megtalálható:http://www.kokas.hu/index.php/2-uncategorised/44-deszpot-

gabriella-elvek-szemelyiseg-es-modszertan-szerepe-a-kokas-pedagogiaban

2019.03.29.)

4. Dr. Barta T, - W. Barna E. Személyiség, kommunikáció, etika. (Budapest:

Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2005)

5. Dr. Budai Béla. A személyiségfejl�dés és a nevelés szociálpszichológiája.

(Budapest: Tankönyvkiadó, 1988)

6. Dr. Makádi Mariann. Kompetenciafejleszt� földrajztanítás. Összefoglaló

szakmódszertani tanulmány. (Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK

FFI Földrajztudományi Központ, 2015) 6-10. (Megtalálható:

http://geogo.elte.hu/images/downloads/3_Kepzeshez_kapcsolodo_anyagok/3.2_

Szakmodszertani_felkeszules_segedanyagai/kompetenciafejleszto_foldrajztanita

s/Kompetenciafejleszto_foldrajztanitas.pdf 2019.03.29.)

7. Dr. Nádassy Lászlóné Karres Magdolna. Az intenzív zenei nevelés hatása a

gyermek személyiségének fejl�désére. (Szeged: Kézirat. SZTE BTK

Neveléstudományi Tanszék, 1981,- doktori értekezés) (Megtalálható:

http://doktori.bibl.u-szeged.hu/3642/1/1981_karres_magdolna.pdf 2019.03.29.)

8. Forrai Katalin. Ének a bölcsödében. (Budapest: Móra Könyvkiadó, 2016) 19-20.

9. G. W. Allport. A személyiség alakulása. (Budapest: Kairosz, 1997)

10. Kodály Zoltán. Visszatekintés I. Összegy�jtött írások, beszédek, nyilatkozatok.

(Budapest: Zenem�kiadó Vállalat 1964) 41, 105, 156.

11. Kodály Zoltán: Visszatekintés III. (Budapest: Zenem�kiadó, 1989)

12. Kokas Klára: Amerikában tanítottam. (Szombathely: B.K.L. Kiadó és Reklám

Kft., 1978)

13. Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.)

58

14. Kokas Klára. Képességfejlesztés zenei neveléssel. ( Budapest: Zenem�kiadó,

1972)

15. Kokas Klára. Öröm, b�vös égi szikra. Multimédiás DVD-ROM tanításaimról.

(Agape Zene - Életöröm Alapítvány által kiadott DVD-ROM, 2007)

16. Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest: Akkord Zenei Kiadó Kft.,

1996)

17. Kokas Klára: Amerikában tanítottam. (Szombathely: B.K.L. Kiadó és Reklám

Kft., Szombathely, 1978)

18. N. Kollár K., Szabó É. (Szerk.). Pszichológia pedagógusoknak. (Budapest:

Osiris, 2004)

19. Nagy József. XXI. század és nevelés. (Budapest: Osiris 2000) 27-61.

20. Nagy, Vidákovich, Józsa és Fazekasné. Az elemi alapkészségek fejl�dése 4-8

éves életkorban Az eredményes iskolakezdés kritikus alapkészségeinek országos

helyzetképe és pedagógiai tanulságok.(Szeged: Mozaik Kiadó, 2004)�

21. Sz�kéné Halász Éva. Pszichológia és pedagógiai ismeretek. (Budapest: Raoul

Wallenberg Humán Szakképz� Iskola és Gimnázium, 2010)

22. Zakárné Horváth Ida. Készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése.

(Budapest: MODINFO Kft, 2003)6-11.

(Megtalálható:http://www.knok.adatpark.hu/letoltesek/dokumentumok/Modinfo

_Keszsegek_kepessegek_kompetenciak_fejlesztese.pdf 2019.03.29.)

59

Felhasznált folyóiratok

1. Antal-Lundström Ilona. ,,A kiválóság titka. Esztétikai alapú pedagógia." In: Új

Pedagógiai Szemle, 2008/11-12.sz., 67-91.

2. Antal-Lundström Ilona. ,,A zene mindenkié- de hogyan tegyük azzá? Kodály-

születésnapi megemlékezés 2014 decemberében" In: Parlando, 2014/6.sz.

(Megtalálható:https://www.parlando.hu/2014/2014-6/Antal-Lundstrom.pdf

2019.03.29.)

3. Dobi Ildikó. ,,A MÁV Szimfonikus Zenekar 2016/2017-es évadja és

zenepedagógiai tevékenysége." In: Parlando, 2016/4. (Megtalálható:

http://www.parlando.hu/2016/2016-4/MAVSzimfonikus.htm 2019.03.29.)

4. Dr. Deszpot Gabriella. ,, Zenei átváltozás. Kokas Klára komplex m�vészeti

programja, mint pedagógia és terápia." In: Parlando, 2009/6 (Megtalálható:

http://www.parlando.hu/2009-6-02-03-Kokas-Klara-1.htm 2019.03.29.)

5. Farnadi Tamara. ,, Hagyomány és megújulás az alsó tagozatos énektanításban.

Betekintés a kerettantervekbe" In: Parlando, 2014/4 (Megtalálható:

http://www.parlando.hu/2014/2014-4/2014-4-02-Farnadi.htm 2019.03.29.)

6. Farnadi Tamara. ,,Zenében lelt öröm." In: Parlando, 2012/3 (Megtalálható:

http://www.parlando.hu/2012/2012-3/FarnadiTamara.htm 2019.03.29.)

7. Fodor László. ,,A kreatív személyiség." In: Magiszter,2007/2., 16-26.

8. Gállné Gróh Ilona. ,,Zenei nevelés az óvodáskor el�tt. „Ringató”kisgyermekkori

zenei nevelés a kodályi elvek alapján" In: Parlando 2008/3. (Megtalálható:

http://parlando.hu/Ringato-Gallne20083.htm 2019.03.29.)

9. Maczák Ibolya. ,,Mindennapos Örömforrás." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4.

sz., 30-31.

10. Maczák Ibolya. ,,Neuromuzikológia. Tudományosan a zenér�l." In: Új

Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 32-34.

11. Marton Árpád. ,,Zenei készségfejlesztés kisgyermekkorban." In: Új Köznevelés,

72. évf., 2016/4. sz., 36-37.

12. Palatin Krisztina. ,,Az aktív zenélés helyzete és szerepe a m�vészeti nevelésben.

Napjaink kihívásaira és megoldási lehet�ségeire fókuszálva." In: Parlando,

60

2008/1 (Megtalálható: http://www.parlando.hu/2018/2018-

1/Palatin_Krisztina.htm#_ftn2 2019.03.29.)

13. Stöckert-Kozák Annamária. ,,Legyen a zene mindenkié!- Bemutatkozik a

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Bartók Béla Zenem�vészeti

Szakközépiskola." In: Új Köznevelés, 72. évf., 2016/4. sz., 24-30.

14. Zsolnai Anikó. ,,A szocialitás fejlesztése 4–8 éves korban." In: Új Pedagógiai

Szemle 2006/6 (Megtalálható:http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-

szocialitas-fejlesztese-4-8-eves-korban 2019.03.29.)

61

Internetes források

3. https://www.hrportal.hu/hr/szemelyugyi-fogalomzavar-20080111.html

2019.03.15.

4. http://www.mfpi.hu/data/cms94762/kompetencia_ea.pdf 2019.03.16.

5. http://fejlesztok.hu/modszerek/90-szenzomotoros-fejlesztes?showall=&start=1

2019.03.16.

6. http://goliat.eik.bme.hu/~molnargy/Didaktika_1_EA_vazlat.pdf 2019.03.16.

7. http://adattar.vmmi.org/cikkek/2653/letunk_1983.06_09_sandor_geza.pdf

2019.03.17.

8. http://szolnokiovodak.hu/pdfs/Irasmozgas-koordinacio_fejlesztese-

tovabbkepzesre.pdf 2019.03.17.

9. http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tukacs_ink_int/docbook/index.html

2019.03.17.

10. http://www.edu.u-szeged.hu/difer/?pid=keszsegek 2019.03.17.

11. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-

526_margitay_az_erveles/ch06.html 2019.03.17.

12. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-

526_margitay_az_erveles/ch08.html2019.03.17.

13. https://naturagyoma.webnode.hu/l/szavak-amelyekre-szuksegunk-van/

2019.03.17.

14. https://kodaly.hu/data/articles/107/1073/article-

107347/GereneKitti_Dg_Debreceni_kivonat.pdf 2019.03.24.

15. https://kokas.hu/media/Deszpot.tan.pdf 2019.03.24.

16. http://www.parlando.hu/2009-6-02-03-Kokas-Klara-1.htm 2019.03.24.

17. https://kokas.hu/deszpot-gabriella-elvek-szemelyiseg-es-modszertan-szerepe-a-

kokas-pedagogiaban/ 2019.03.24.

18. https://kokas.hu/media/Farnadi.pdf 2019.03.24.

19. https://kokas.hu/media/KOKAS-KODEX_vegl.pdf 2019.03.30.

20. https://kodaly.hu/data/articles/107/1073/article-

107347/GereneKitti_Dg_Debreceni_kivonat.pdf 2019.03.30.

21. http://zti.hu/sipos_gyujtesek/pdf/130.pdf 2019.04.20.

62

Ábrajegyzék

1. ábra. A fejl�dés életkori szakaszokra való bontása / N. Kollár K., Szabó É. (Szerk.).

Pszichológia pedagógusoknak. (Budapest: Osiris, 2004) /

2. ábra. Hangszeren játszó gyerek egyes bels� folyamatai, mely alapkészségre lehetnek

fejleszt� hatással / Saját készítés� ábra /

3. ábra. Kokas Klára (1929-2010) /Kokas Klára. Öröm, B�vös égi szikra.(Budapest:

Akkord Zenei Kiadó Kft., 1996) /

4. ábra. A Kokas-módszer menete / Dr. Deszpot Gabriella: Elvek, személyiség és

módszertan szerepe a Kokas-pedagógiában. (Budapest: Liszt Ferenc Zenem�vészeti

Egyetem, 2014) /

5. ábra. Kokas foglalkozás tevékenységi görbéje /Pállay József el�adásának anyagából/

6. ábra. Kokas-foglalkozás egyes elemei, mely alapkészségek fejlesztésében

segíthetnek /Saját készítés� ábra/

7. ábra. Farnadi Tamara /Portréfotó Farnadi Tamara fényképeib�l/

63

Melléklet

I

1. melléklet: Példa egy interjúra/óramondásra

Szivárványból lett a nevünk1

1988. január 21. Rezedák Steve Reich: Zene 18 hangszerre

Bori, Orsi, Rozi kilencévesek.

Rozi: Három vízcsepp voltunk. Egy vízcseppből születtünk. Vízitündérek lettünk, és

nagyon sokat táncoltunk, mert szerettünk táncolni. Minden vízitündér száz évet é1

fiatalon, és aztán szivárvány válik belőle.

Orsi: Nemcsak ugráltunk, hanem a hasunkkal is táncoltunk, meg mindenünkkel, belül

is.

Kokas Klára: Mi történt veletek?

Bori: Mikor leéltük a száz évünket, szivárványok lettünk.

Orsi: A végén úgy omlottunk össze, hogy a szivárványból lett a nevünk.

Kokas Klára: Hogyan?

Orsi: Összeomlott a szivárvány, és kék betű volt az első, sárga a második, így.

Kokas Klára: Ott is maradt az égen?

Rozi: Csak míg a nap lement Akkor a csillagok mögé bújtak.

1 Az óramondás szövege megtalálható: Kokas Klára. A zene felemeli a kezeimet. (Budapest: Akadémia Kiadó, 1992.) 38.