1

Asszertív tréning

Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai és Mentálhigiéniai Szakpszichológus Szakképzés

III. évfolyam

Kiss ZsófiaSE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék

2014. Október 15.

2

Az asszertivitás meghatározása, jelentısége

Önérvényesítı viselkedés

asserere (lat): állítani, kijelenteni(ad+serere=to join)

to assert (ang): 1. magabiztosan és határozottan kijelenteni egy tényt vagy véleményt2. magabiztos és határozott viselkedéssel elérni, hogy mások elfogadják bizonyos jogát vagy hatalmát (Oxford American Dictionary)

3

Asszertivitás: a gondolatok, érzések kifejezése ıszinte, nyílt kommunikáció útján

(Alberti és Emmons, 1986. In: Perczel Forintos és Tringer, 1994.)

Mire jó az asszertív viselkedés?A szorongást keltı, nehéz helyzetek

eredményesebb kezelésére, önbizalom növelésére, érzések spontánabb kifejezésére, hibázás és kritika elfogadására, nemet mondásra való képesség fejlesztésére, hatékonyabb konfliktuskezelésre.

4

Asszertivitás és szociális kompetencia

Szociális kompetencia: „Az egyénnek az a képessége, hogy személyes igényei között elfogadható kompromisszumot kössön.” (Argyle, 1967, Id. Perczel Forintos és Tringer, 1994. 584.o.)

Összetevıi: a környezeti ingerekre való válaszkészség és a társas hatékonyság.

Asszertivitás: a szociális kompetencia interperszonális helyzetekben megnyilvánuló formája

Asszertív viselkedés: önérvényesítés mellett a kölcsönösségre és a kapcsolat fenntartására is törekszik.

5

A szociális kompetencia kialakulása

• Kompetencia és effektancia motívum (White): 3-4 hó: hatást, változást elıidézni a környezetben.

• Az önhatékonyság (Bandura) az egyén azon elvárása, hogy hatást tudjon gyakorolni a környezetése. Kudarca az önértékelést negatívan befolyásolja

• A csecsemı rendkívül „asszertív” (legalábbis perzisztens). A szocializáció során a környezet természetes módon korlátozza a kompetencia motívumot

6

Az asszertivitás jelentısége

• A lelki egészség szempontjából alapvetı, hogy azt érezzük, hogy hatással vagyunk a környezetünkre, el tudjuk érni, amit szeretnénk

• Kompetens viselkedés → siker → önértékelés nı → pozitív önkép → alacsony szorongási szint → magabiztosság, kompetens viselkedés

• Inkompetens viselkedés → kudarc → önértékelés csökken →negatív önkép → magas szorongási szint → bizonytalanság,inkompetens viselkedés

• Depresszióhoz (Seligman: tanult tehetetlenség), súlyos szorongáshoz, pszichoszomatikus tünetek kialakulásához (pl. fekély) vezethet.

Asszertivitás tanulható, fejleszthetı! (készségfejlesztés, szociális tanulás elvein)

7

Rathus Asszertivitás Kérdıív (Rathus, A., 1973., ford. Perczel Forintos D., In: Perczel Forintos és mtsai, 2012.)

Az interperszonális helyzetekben való asszertív viselkedés, ill. szociális készségek mérésére, valamint azok változásának felmérésére szolgál

Önkitöltıs papír-ceruza teszt 30 tételbıl áll, egyenes és fordított tételekÁllításokat +3 (nagyon jellemzı rám) és -3 (teljesen idegen tılem)

között kell értékelniMagasabb pontszám asszertívebb viselkedést jelez (max. 90 pont)Valid, megbízhatóPszichometriai elemzése során 5 faktor:- Bizonytalanság, önértékelési zavar- Érzések kimutatása- Fogyasztói helyzetekben megjelenı önérvényesítés- Nemet mondás- Személyes részvétel a kapcsolatban

8

Asszertivitás különbözı személyekkel

- Család - Párkapcsolat- Barátok- Munkahely (kollégák, fınök)- Idegenek (szolgáltatók, utca embere)- Nık / férfiak- Idısebbek / fiatalok / gyerekek- Tekintélyszemélyek

Van, akinek egyformán könnyő v. nehéz, és van, akinek bizonyos emberekkel v. helyzetekben könnyebb asszertívnak lenni, másokban nehezebb.

9

Asszertív tréningCsoportos készségfejlesztı módszerKognitív-viselkedésterápiás megközelítés

Elemei- Pszichoedukáció (ismeretek átadása)- Modellálás, szerepjáték, modelltanulás- Házi feladatok (pl. viselkedési kísérletek)- Kognitív változás

6-12 ülés, hetente, 3 órás foglalkozásokKettıs vezetés

10

Agresszív viselkedés

Jellemzıje: véleményét, igényeit nyíltan, de erıszakosan képviseli, mások jogait megsértve: gyıztes-vesztes helyzet

- Háttérben: ált. önértékelési probléma – túlkompenzálás- Tanult viselkedésminta- Konfliktus esetén a másik fél fizikai vagy erkölcsi

bántalmazására törekszikCél: dominancia megszerzése bármilyen eszközzel, nem a konfliktus megoldásaSzándék: a másik legyızése, megalázása

- Verbális eszközök: parancs, követelés, vádló és címkézı „te-üzenetek”

- Nem verbális: fensıbbséges, hangos, éles hang, bámul, csípıre tett kezek stb.

11

Passzív viselkedés

• Jellemzıje: Érzéseit, igényeit, véleményét nem fejezi ki, konfliktuskerülı

• Háttere: alacsony önbizalom – családi minta, feltételhez kötött elfogadás, negatív érzések vagy ellenvélemény gátlása

• Tanult tehetetlenség• Nem tud kiállni a jogaiért• Önrontó folyamat• Verbális: védekezı szavak, „talán”, „esetleg”, célozgatások• Nem verbális: alárendeltséget fejez ki, esdeklı hang és

arckifejezés, lehajtott fej stb.

12

Agresszív viselkedés Passzív viselkedés

negatív pozitív pozitív negatív

Nyers, támadó, félelmetes

İszinte Tisztelet-teljes

Túlzottan engedelmes

Destruktív, támadó

Akaratot fejez ki Meghall-gatja a másikat

Könnyen elhallgat

Nem hallgat meg

Világos a szándékait illetıen

Empátiás Nem fejez ki akaratot

Minısít Eredmény orientált Kapcsolat nem sérül

Nem éri el a célját

Bőntudat Célirányos

Kapcsolat sérül

13

Az asszertív magatartás alaplépései

1. Aktív figyelem és jelzés a másiknak, hogy megértettük a közlését.

2. Mondjuk el, hogy mit érzünk és mit gondolunk.

3. Mondjuk el, hogy mit szeretnénk.

14

Asszertív viselkedés jellemzıi• Igények, jogok nyílt, ıszinte kifejezése és

érvényesítése úgy, hogy közben mások jogait is figyelembe veszi – nyertes-nyertes helyzet

• Önérvényesítés a kapcsolat sérülése nélkül• Szociálisan elfogadható• Fontos: Érzések felismerése, és tudni, hogy mit

szeretnénk, mi a célunk, ill. mi a probléma! • Megfelelı önértékelés, önbizalom - igények és

érzések szorongásmentes közlése• Érzések elfogadása (pl. lehetek dühös)• Egyenes, egyértelmő közlések – idı, félreértések

lehetısége csökken• Aktív hallgatás: tisztázom magamban, hogy mit is

hallottam

15

• Verbális: érzések, igények nyílt kommunikációja, tárgyszerő szavak, „én-üzenetek”, egyenes, világos állítások

• Nem verbális: odafigyelés, határozott, nyugodt és meleg hang, szemkontaktus, egyenes tartás stb. Metakommunikáció tudatos használata (kézfogás, testtartás, stb.)

• Konfliktus esetén megoldásra törekszik• Tanult, nem veleszületett• Konkrét célra, helyzetre, személyre irányul• Esetleges negatív következmények

elkerülhetetlenek, ezzel számolni kell (lehet, hogy nem fog mindenki szeretni)

16

Indirekt/passzív-agreszív viselkedés (manipulatív)Jellemzıje: Érzések, igények közvetett, nem ıszinte kifejezéseHáttere: alacsony önértékelés, gyakran megfelelési vágy

- Az érzés, amit kifejez, nem ıszinte (Pl: „Örülök, hogy már megint elmosogathatok helyetted”)Cél: bőntudatkeltés, hibáztatás, megalázás

- Nem fejezi ki nyíltan a negatív érzést, igényt, hanem pl. célozgat, félhangosan megjegyzést tesz stb.

- Dühöt, bőntudatot, védekezést vagy tehetetlenséget vált ki- Egymásnak ellentmondó közlések: VK és NVK inkongruens - Manipulatív, nem vállalja fel a konfliktust – pl. megteszi, amire

kérik, de úgy, hogy nincs benne köszönet, utolsó pillanatban lemondja ami valójában kezdetektıl nem akar, halogat stb.

- Kevéssé hatékony a célok elérése szempontjából- Vesztes-vesztes helyzet

17

Problémahelyzet – Barátnıjét várja, aki késik

• Agresszív• Passzív • Indirekt agresszív• Asszertív

18

Asszertív jogok listája

1. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet.

2. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled.

3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek.

4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem.

5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bőntudatot éreznél.

6. Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van.

19

7. Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél.8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj

szakemberektıl, beleértve az orvosokat is.9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald

a következményeket.10. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az

érdekeidet.11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a

véleményedet.12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj.13. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom.

20

Az asszertivitás típusai

1. Alap asszertivitás: igények, érzések, vélemény egyenes közlése, információ adása egy adott helyzetben.

Pl.: „4 órakor el kell mennem.” „Szeretném, ha elmosogatnál.” „Legyen szíves, fizetni szeretnék.”

21

2. Empatikus asszertivitás

Alap asszertivitás mellett az empátia elemeit is tartalmazza a közlés – felismerjük, reagálunk a másik érzéseire, állapotára is.

(≠sajnálat)

Pl.: „Megértem, hogy csalódott vagy amiért nem sikerült letenned a jogosítványt (én is az lennék a helyedben), mégis arra bíztatlak, hogy próbáld meg újra.”

„Látom, hogy fáradt vagy már, mégis arra kérlek, magyarázd el nekem még egyszer röviden, hogy megértsem.”

22

3. Diszkrepancia (különbségre utaló) asszertivitás

Az aktuális vélemény, esemény, viselkedés eltér a korábbi megállapodástól.

Cél: Annak tisztázása, hogy valóban ellentmondás van-e, vagy félreértés történt. → eldönthetjük, hogy ragaszkodunk-e az eredeti megállapodáshoz, vagy új megoldást keresünk.

Pl. „Abban maradtunk, hogy a hétvégén küldöd az e-mailt, de nem kaptam meg. Mi ennek az oka?” „Megbeszéltük, hogy hétkor találkozunk, de nem jöttél el/nem vagy itt.”

Ellentmondást észlelünk valakinek a szavai és cselekedetei között.

„Azt mondtad, szeretnél futni járni velem, mégis lemondtad már kétszer.” „Azt mondod, hogy segítesz a vacsora elkészítésében, mégis a gép elıtt ülsz órák óta.”

23

4. Tisztázó asszertivitás

Célja, hogy megtudjuk, mi a másik véleménye, célja, mit gondol, mit érez.

Pl.: „Mit gondolsz errıl.” „Mit szeretnél?” „Mit gondolsz, mivel tudok neked segíteni?”

24

5. Negatív érzésekhez kapcsolódó asszertivitás

A közlés célja: felhívni a másik figyelmét arra, hogy viselkedése bennünk negatív érzéseket kelt, nincs ránk jó hatással.

4 lépcsıs technika:- Ok megjelölés: Amikor így viselkedsz, beszélsz… stb.- Annak kifejezése, hogy ez hogyan hat rám: nekem ezt és ezt

okozod- Ennek kapcsán milyen érzéseim keletkeznek: én azt érzem…- Mit várok el, mit kéne tenni, hogy ezek a jövıben ne

jöjjenek elı: a jövıben ezt várom el tıled.Pl.: „Ha folyton megzavarsz munka közben, nem tudom

befejezni, amit kitőztem mára és ez nagyon frusztrál engem. Kérlek, várd meg, amíg befejezem és utána tedd fel a kérdéseidet.”

25

6. Következményre utaló/ konzekvencia asszertivitás

A közlés célja, hogy tájékoztassa a másik személyt arról, hogy milyen következményei lesznek annak, ha nem változtat a viselkedésén.

Pl.: „Ha továbbra is ilyen hangon beszél velem, le fogom tenni a telefont.” „Ha továbbra is rendszeresen az utolsó pillanatban lemondja az idıpontot, nem fogunk tudni együtt dolgozni.”

Fontos, hogy indulatmentesen, nyugodtan közöljük. A asszertivitás legerısebb formája, csak utolsó lehetıségként

alkalmazzuk! Fenyegetésnek tőnhet. Különbségek:Arányos, közvetlenül kapcsolatban van a következmény a

másik viselkedésével, módunkban és szándékunkban áll élni vele. Nem az az elsıdleges cél, hogy ártsunk a másiknak.

(Pl. „Ha nem pakolod el a játékokat 1. nem megyünk nyaralni 2. megnyúzlak 3. nem olvasok neked mesét.”)

26

Asszertív készségek

1.) Pozitív érzések kifejezéseCél: visszajelzés, megerısítés ill. a kapcsolat erısítése- A másikra nézve, meleg hangtónusban közlöm, hogy- konkrétan milyen viselkedése/tettei szereztek örömet ésmit éreztem akkor- Pl.: „Nagyon jól esett, hogy megvártál.” „Örülök, hogy

felköszöntöttél a névnapomon.”

2.) Elismerés fogadásaKifejezem a dicséret okozta örömöt (és megköszönöm).Ha elhárítom, azzal a másik kedvességét utasítom vissza.Pl. „De szép ez a blúz.” – „Örülök, hogy tetszik.”

27

3.) Pozitív kérés kivitelezése

- NVK: a másikra nézve, felé fordulva, határozottan, de meleg hangtónusban

- Konkrét közlés: pontosan mi az, amire kérem, mit tegyen

- Én-közlés: mit fogok érezni, ha ı megtettePl.: „Szeretném/Örülnék neki/Hálás lennék, ha…”

28

4.) Negatív érzések kifejezése, konstruktív kritika adása

- A másikra nézve, határozottan, de indulatmentesen közlünk - Én-közlés, saját érzések nyílt kommunikációja a másik konkrét

viselkedésével kapcsolatban. („Kellemetlen ilyet mondanom, de nagyon zavar…”)

- A viselkedésre, ne a személyre irányuljon! („Elkéstél.” Nem pedig: „Pontatlan/Megbízhatatlan vagy.”)

- Konkrét viselkedésbeli változtatás kérése („Kérlek, ha te érsz elıbb haza, készíts vacsorát” Légy rám jobban tekintettel” helyett.)

- A másik meghallgatása, motívumainak megértése, tisztázó asszertivitás

- Diszkrepancia asszertivitás - Következmények, konzekvencia-asszertivitás- Kritikánál: ha lehet, valami pozitívumot is tegyünk hozzá („PNP

szendvics”). Ne mindig és minden áron, mert az erıltetett.

29

5.) Kritika asszertív fogadásaA. Konstruktív, jogos, egyetértek vele

Hatástalanító helyeslés: hiba vagy tévedés elismerése a bírálat helyeslésével. „Igaz, mostanában késın értem be.” (Nem kell magunkról elítélıen beszélni!)

Annak kifejezése, hogy mit fogok tenni ennek érdekében.„Törekedni fogok rá, hogy korábban beérjek.” „Elindulok

korábban.”Ha nem tudom, hogyan változtathatnék: segítségkérés – „Igazad

van. Lenne ötleted, hogy hogyan tudnám gyorsabban csinálni?”

Konstruktív bírálat megköszönéseHa van valami oka, azt nyíltan közöljem (ne mentegetızés,

magyarázkodás legyen!) „Pl. Mostanában úgy érzem, túl sok munkát kapok.”

30

B. Ha nem jogos a kritika, bírálat

- Határozott és magabiztos visszautasítás („Nem értek egyet ezzel.”, „Ez nem igaz”)

- Nyugodt hangtónus, testbeszéd- Én-közlés („Teljesen rosszul látod” helyett: „Azt

gondolom, félreértés történt”)- Tisztázó asszertivtás („Pontosan mire gondolsz?”)- Esetleg megkérhetjük, hogy ismételje meg („Nem

egészen értem, megismételnéd?” – lehetıséget ad arra, hogy a másik átgondolja, esetleg átfogalmazza, már nyugodtabban)

- Negatív érzésekhez kapcsolódó asszertivitás(„Elszomorít”, „Megdöbbent” stb.)

31

Váratlan kritika esetén

Pl. 1. Megjegyzés a külsıre„Levágattad a hajad!” – „Igen.” (Nem érdemes

megkérdezni, hogy tetszik-e)„Nem gondolod, hogy ez a szoknya túl rövid?” –

„Nem”.„Ez a hajszín öregít.” – „Szerintem nem.”

Pl. 2. Lekicsinylı megjegyzés (munkára, külsıre stb.)- Negatív érzésekhez kapcsolódó asszertivitás- Tisztázó asszertivitás- Humor

32

6.) Nemet mondás

• Fontos, hogy tudjam, mit akarok, mi a célom: a kérés visszautasítása

• Közlés egyértelmő és konkrét megfogalmazása – érdemes a „nem”-mel kezdeni.

• Empatikus asszertivitás („Megértem, hogy fontos lenne…”, „Sajnálom” – csak 1x!)

• Elakadt lemez technika – perzisztencia a védekezés, kifogások helyett. (Egy érv néha több, mint a sok.)

• Bőntudat nélkül – nem vagyok felelıs azért, hogy másoknak minden vágya teljesüljön

• Megvalósítható kompromisszum felajánlása, ha van rá lehetıség(pl. Nem tudom kölcsönadni a hétvégére, de lefénymásolhatod azt a két fejezetet.”)

• Ha nem tudunk nemet mondani, háttérbe szorulnak az igényeink, nem mi hozzuk a döntéseinket, a környezeti elvárások irányítanak

33

7.) Konfliktuskezelés

- A másik meghallgatása – odafordulás, figyelem- Visszajelzés – értem amit mond, jól értem-e, megértem az

érzéseit (Tisztázó asszertivitás, Empatikus asszertivitás)- Saját érzések kifejezése (én-közlések, negatív érzésekre

vonatkozó asszertivitás)- Annak kifejezése, hogy én pontosan mit szeretnék (alap

asszertivitás, diszkrepancia s., konzekvencia a.)- Visszajelzés kérése a másiktól- Megoldáskeresés, kompromisszum(≠megalkuvás)

34

IrodalomHadfield, S., Hasson, G. (2012): Asszertivitás – Hogyan

érvényesítsük sikeresen az érdekeinket? Scolar Kiadó, Budapest.

Perczel Forintos D., Tringer L. (1994): Az asszertív tréning alkalmazása a mentálhigiénés ellátásban. Psychiatria Hungarica. 6: 515-533.

Perczel Forintos D., Tringer L. (1994): Az asszertív viselkedés fejlesztésének lehetıségei, elméleti áttekintés. Psychiatria Hungarica. 6: 583-596.

Perczel Forintos D., Tringer L. (1995): Asszertivitást vizsgáló kérdıívek pszichometriai elemzése. Psychiatria Hungarica. 3: 251-267.

Perczel Forintos D. és mtsai (2012): Kérdıívek, becslıskálák a klinikai pszichológiában, Semmelweis Kiadó, Budapest

35

Köszönöm a figyelmet!