Rutin- és egyéb feladatok - Mandala Jógastúdiók · terhelés állóképesség fejlesztő...

Rutin- és egyéb feladatok

1

0082-06 Rutin és egyéb feladatok 0082-06/2 A munkakörrel együtt járó rutinfeladatok és tevékenységek

bemutatás

1. Önnek egy előadást kell tartania egy sportszakmai konferencián a rekreációs sport értelmezéséről. Elemezze a „rekreáció”, „testkultúra”, „mozgás”, „fizikai aktivitás”, „testedzés”. „sport”, „rekreációs sport” kifejezéseket! Ismertesse a rekreációs edzés típusait!

A rekreáció fogalma, értelmezése A rekreáció Az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája, az életminőség tana.

A jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtése.

A (munkában elfáradt) ember aktív kikapcsolódása, pihenése, felfrissülése.

Munkaerejének, munkavégző képességének újratermelése.

Az optimális fizikai-lelki-szellemi közérzet és teljesítőképesség megteremtése.

Harmonikus életvitel kialakítása, ezáltal jól megélt hosszú élet; alkotókedv

Pozitív élménnyel jár. Totális értelmezésben a civilizációs fejlődés kihívásaira adott választevékenység, amit elsősorban szabadidőnkben végzünk. Minőségi élet: a rekreációnak elsősorban az érzelmi hozadéka a fontos, mely a különböző szellemi és fizikai tevékenységek következtében élhető át. A gazdaságilag fejlett országokban, és társadalomban, ahol az átlagemberek igényei is magasabbak, már évek óta ismert fogalom a rekreáció. Az igényes emberek lehetőségeikhez mérten, mindenhol folyamatosan törekednek az életük minőségének javítására, és az egészségük megőrzésére. Társadalmi funkció: a munkavégző képességének újrateremtése Egyéni motiváció: az ember felfrissülése, felüdülése, jó közérzet megteremtése Feladata: a szabadidő kulturált eltöltése; Eredménye: társadalmi méretekben és az egyén szintjén is a jól megélt minőségi élet. Feltétele: a szubjektív, személyes, tudatosult szükséglet (igény, szemlélet, lehetőség) Eszközei: az egyéntől függően szinte bármi lehet, rendkívül széles skálán helyezkednek el a lehetőségek, pl.:

szórakozás különböző formái, társas szórakozások

tánc

művészetek

ünnepek

játék

hobbi tevékenység

turisztika, utazás

sport változatai Szellemi rekreáció: szellemi és lelki feltöltődés, kulturális program vagy otthoni tevékenység

Passzív: olvasás, zenehallgatás, TV, mozi, színház stb.

Aktív: szellemi játékok, kártyázás, zenélés, éneklés, festés stb. Fizikai rekreáció: fizikailag aktív tevékenységek

Hobbi: kertészkedés, horgászat, barkácsolás

Tánc: testmozgás, művészet egyaránt

Játék: fogócska, bújócska

Turisztika: kirándulás, utazás

Rekreációs sport: cél a jó kondíció, felfrissülés, és nem a fizikai korlátok feszegetése


2

Testkultúra Nem szűkíthetjük le az ember fizikumának tökéletesítésére, az egyetemes kultúra része. A testkultúra az emberi tevékenység azon sajátos formája, amely magába foglalja az egészség megóvását szolgáló testgyakorlást (testedzés, rekreáció stb.), az iskolai testnevelést, valamint a versenysportot, illetve tartalmazza ezen tevékenységek tárgyi objektivációit, anyagi eszközeit és szellemi (elméleti) tükröződését. A Testkultúrába sorolható fogalmak:

testi nevelés

testnevelés: céltudatos, tervszerűen irányított nevelési folyamat. Előírt iskolai tantárgy.

rekreáció

sport rekreáció: önkarbantartó aktivitás, elsősorban fizikai mozgás- sportágak, játékok, kirándulás.

Sport: érzelmi töltésű, feszültségkeltő és levezető, főként vetélkedés jellegű cselekvésforma, normái, teljesítményfokozatai vannak. Segíti az ember mozgásműveltségét. Meghatározott szabályok szerint, időtöltésként vagy versenyszerűen folytatott testedzés.

Mozgás: Az ember biológiai szükséglete, melynek mennyisége egyre csökken (mozgásszegény életmód). A mozgásigény kielégítésének alapvetően három formája van: fizikai aktivitás, testedzés és sport.

Fizikai aktivitás: Minden olyan tevékenység, amelyet az ember a harántcsíkolt izmaival végez. Ide tartozik a fizikai munkavégzés, a mindennapos tevékenység a háztartási munkától a kertészkedésig, a sétától a bevásárlásig. A testedzés A rendszeres testedzés az egészséges táplálkozás mellett az egyik legfontosabb kockázatcsökkentő módszer az egészségünk hosszú távú megőrzésében. A fizikai aktivitás növeli az önbizalmat és az állóképességet. Javítja az általános közérzetet, az alvást, nagyon jó alkalmat nyújt a stressz levezetésére, így csökkenti a feszültséget és a depresszió előfordulását. Sport Idegen szavak szótára szerint - Szabályok szerinti testedzés. A sport tulajdonképpen gyűjtőfogalom. Mindazon szervezett vagy szervezetlen, csoportos vagy egyéni testedzési tevékenységek gyűjtőfogalma, amelyekben az ember ma biológiai mozgásigényét, szükségletét, társadalmi körülmények között kiélheti. Rekreációs sport – Rekreációs edzés Olyan sporttevékenység, melyet rekreációs céllal végzünk. A rekreációs tevékenységek (így a rekreációs sport lényege) és eredménye az egészséges, kulturált életmód, a hosszú és tartalmasan megélt minőségi élet. Hazai félreértelmezés a rekreáció sport rekreációra szűkítése. Minden sporttevékenység testgyakorlaton alapszik, de nem minden testgyakorlat sporttevékenység. A teljesítményfokozás nem idegen a rekreációs felfogástól, de kizárólag a fiatal-felnőtt korosztállyal bezárólag.

A rekreációs edzés típusai 1. Rehabilitációs edzés: egészség helyreállító, gyógyító edzés

Célja: mozgás funkció, mozgásterjedelem és izomerő visszaállító, keringési funkció helyreállító Eszközei: gyógygimnasztika, aqua fitnesz úszás, séta, kocogás, spec. gyógyító eszközök pl.: izomstimuláló készülék

2. Egészség edzés Egészség megőrző, ill. megszilárdító – így betegség megelőző Célja: felüdülés, felfrissülés, jó közérzet megteremtése Eszközei: aerobik, aqua fitnesz, kerékpár, úszás, séta, túra, élménysportok, kaland és extrém sportok.


3

3. Fittségi edzés Egészség fejlesztő Típusai: - komplex v. klasszikus. Cél: keringés, alakformálás és koordináció. Eszközei: komplex fitnesz, aerobik, kondicionáló programok

4. Sport(ági) edzés Egészség fejlesztő Szabályokkal rendelkező sportág űzése. Teljesítményelvű.

2. Állítsa össze egy ideális fitnesz klub alap és kiegészítő szolgáltatás kínálatát! Mutassa be az egyes szolgáltatások sajátosságait! Nevezze meg az óratípusokat! Milyen szakképesítések szükségesek az egyes szolgáltatások nyújtásához?

Fitnesz klub alapszolgáltatásai:

1. Aerobik terem órák kezdő, középhaladó, haladó szinten eszközök: csoportos teremkerékpár (spinninghez), futball, súlyzók, Flexibar, stb.

2. Fitneszterem / edzőterem eszközök: gumiszalag, fitball, súlyzók stb. Kardió részleg: kardió gépek: futópad, ellipszis tréner, lépcsőzőgép, ülő-és fekvőkerékpár

3. Személyi edzés

4. Masszázs: Nyugati technikák (svéd, gyógy, sport, talp stb.) Keleti masszázs technikák

(Shiatsu,Thai,Hang), Alakformáló masszázs, fogyasztó,narancsbőr elleni

5. Táplálkozási tanácsadás

6. Egészségügyi fittségi állapotfelmérés

7. Fitnesz szakemberek: az óratípusoknak megfelelő képzettségű szakemberek, aerobikedzők, személyi edző, masszőr

Kiegészítő szolgáltatások:

Szauna

infrakabin

szolárium

Turmix-bár

shop

gyermekmegőrzés Óratípusok: Alakformáló óra Az óratípus magába foglalja azokat az erő-állóképességet fejlesztő gyakorlatokat, melyekkel a teljes test átmozgatása valósítható meg. Az óra 10 - 15 perces intenzív bemelegítéssel indul, majd nyújtással előkészítjük a foglalkoztatásra kerülő izomcsoportokat. Ezután következik 35 - 40 percben az egész testre kiterjedően, valamennyi izomcsoport megmozgatásával az erőfejlesztő program. A gyakorlatok végrehajtásához használunk segédeszközöket, step lépcsőt, core-board-ot, flexi-bar-t, x-co trainert, kézi súlyzót, gumikötelet. Az eszközhasználat az edzők személyiségétől függően változhatnak. Az erőfejlesztést különböző kiinduló helyzetekben hajtjuk végre, izomcsoportonként 2-3 gyakorlatot. Zsírégető óra Az aerobic típusú órákat nagy számban olyan hölgyek látogatják, akiknek célja a meglévő zsírszövet csökkentése, a fogyasztás. A rendszeres aerobik tréning lehetőséget ad e cél elérésére. A szervezet 45 - 50 perc kis, közepes intenzitású mozgás után a munkavégzéshez szükséges energiát főként


4

zsírból nyeri, ezért a zsírégető órán a terhelés ideje alatt a résztvevők pulzusszámát a maximális pulzusszám 60 – 70 %-a (zsírégető zóna) közötti tartományban szükséges tartani, hogy elkerüljük a szervezet idő előtti elfáradását. Ennek megvalósulásáért szükséges a tréning során többször a pulzusszám ellenőrzése. Pulzusmérő órák segítségével az egyén optimális terhelése érhető el, ami pontos visszajelzést ad a résztvevők aktuális állapotáról. Az óra gyakorlatanyaga lépéseket, lépéskombinációkat, közepes intenzitású alap koreográfiát is tartalmazhat. Legkiválóbb formái: step, flexi-bar Kondi óra Mint ahogy a neve is jelzi, ez az óratípus a kondíció javítására, a jó kondíció megszerzésére szolgál. A terhelés állóképesség fejlesztő hatása mellett az intenzitástól függően zsírégető hatású is lehet. Az óra gyakorlatanyaga egyszerű lépések, lépéskombinációk sorozata. Felhasznált eszközei: kangoo, boxzsák, spinning, step, core-board, flexi-bar, xco-trainer, gumikötél. Kondi step Egyszerű step pados koreográfia. Változatos és nagy ismétlésszámban végzett gyakorlatok hatékonyan és gyorsan formálják az izomzatot, javítják az állóképességet. Gyors látványos fejlődés. Az óra elsődleges eszköze a súlyzó, de más eszköz is előfordulhat az órán. ¾ step A ¾ step a zene ¾-es üteméről kapta a nevét. Az alap steppel ellentétben itt a zenei tempó lassabb, könnyedebb a mozgás végrehajtása. Fontos megemlíteni, hogy ez a Waltzer alapjaira épülő zene lágyabb, nyugtató hatású, mely sodor magával. A mozgásanyag könnyen követhető, szinte keringőzünk a steppen. Kezdőknek, haladóknak egyaránt élvezetes kikapcsolódást nyújt és egyben a napi stressz levezetésének kiváló módszere. A mozgás intenzitásából következik zsírégető hatása, a megszokott kemény aerobikos mozgással ellentétben itt a finom mozdulatok dominálnak, ami hozzájárul a helyes testtartáshoz. Aerodance Zsírégető óratípus, ahol az óraadó minden órán egy adott koreográfiát tanít meg az aerobik alaplépéseit a tánc szabad lépéseivel kombinálva. Az újabb részek betanulása előtt az instruktor a lépésről lépésre felépített blokkot többször átismétli. Jóga: a test és a lélek harmóniájáért...

+ lsd. 1.19-es tétel (fitnesztermi óratípusok)

3. Munkahelyén egy nagy wellness részleg létrehozását tervezik. Tegyen javaslatot a kialakítandó szolgáltatások típusaira és jellemezze azokat! Értékelje a wellnesst, mint egy új rekreációs irányzatot! Részletezze a hazai szállodákra vonatkozó wellness előírásokat! Ismertesse az OKJ-s wellness szakmákat és az azokhoz kapcsolódó munkaköri feladatokat!

A wellness, mint új rekreációs irányzat értékelése A wellness az egészséges életmód újszerű megközelítése, tudatosan választott életforma. Az egyén belső igénye az életmódváltás és nem mások által “ráerőszakolt” tevékenység.

Well-being + Fittness = Wellness

azaz a jól-lét és fizikai teljesítőképesség együttese határozza meg a Wellness fogalmát, melynek megalkotása Halbert L. Dunn nevéhez fűződik (1950, USA). Tehát a test és lélek harmóniáját hangsúlyozza. Más szóval, a fizikai fittségre alapozottan: nézz ki jól, érezd magad jól, és élvezd az életet! A wellness hat legfontosabb ismérve Dunn H. Travis szerint

1. Az egyén egészséghez kapcsolódó felelősségtudata 2. rendszeres testmozgás 3. egészséges táplálkozás


5

4. káros szenvedélyek kerülése 5. rendszeres ellazulás és stresszkezelés 6. környezettudatosság

+ Kovács Tamás szerint (2004) 7. szabadidőtudat 8. megjelenésbeli és megnyilvánulásbeli igényesség

Célcsoportja: közép-és érett felnőtt, valamint az idős korosztály

Wellness központ minden érzékszervet érintő, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított hely, mely az egészség megőrzésére és fejlesztésére alkalmas eszközökkel és létesítményekkel felszerelt. Élményszolgáltatásai: termálfürdő, aromafürdő, távolkeleti gyógymódok, szauna, gőzfürdő, jaquzzi, masszázs, hangterápia, fényterápia, szépségszalon, „wellness-bár” Egészség-szolgáltatások: kardió gépek, uszoda, vízi torna, stb. Sportolási és mozgás lehetőségek (tenisz, squash, bowling, teke, lovaglás, túrázási lehetőség. Munkahely wellness részleg:

Aerob edzés lehetőség (kardió gépek)

Szauna, Masszázs

Táplálkozási tanácsadás

Állapotfelmérés (BMI) Hazai szállodákra vonatkozó wellness előírások

megfelel minimum 3 csillagos szálloda követelményeinek

szakképzett személyzettel látja el a szolgáltatásokat

egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs, wellness szolgáltatásokat nyújt, közösségi programlehetőségeket biztosít.

Min. 1 beltéri medence

2 -féle szauna vagy gőzfürdő

legalább 4 -féle szépségápolási lehetőség

-”- 6 -féle masszázs, relaxációs, egyéb közérzetjavító szolgáltatás

reform, vegetáriánus ételajánlat

kardiógépekkel felszerelt fitnesz-terem sportedzővel

min. 4 -féle szabadidős sport v. keleti mozgásprogram + min. 1 -féle aerobik

min. 3 -féle közösségi, kulturális program, ill. környék nyújtotta lehetőség folyamatos ajánlása

nappali és délutános műszakban legalább 1 fő wellness végzettségű dolgozó OKJ-s wellness szakmák és munkaköri leírásaik

személyi edző

egyéni vagy kis közösségi edzésvezetés specialistájaként a különböző sportlétesítményekben megszervezi vendégkörét, és segíti őket az ideális edzések tervezésében és végrehajtásában, egészséges életvitelük kialakításában.

animátor

elsősorban az idegenforgalomban dolgozó szakember, aki összeállítja, megszervezi és felügyeli szállodák, üdülők, szanatóriumok sportos, szórakoztató, aktív kikapcsolódást célzó programjait.

Az aqua tréner

Uszodákban, medencével rendelkező szállodákban, aqua-parkokban vízi rekreációs foglalkozásokat tervez, szervez és vezet.

A fitnesz instruktor

Fitnesztermekben, táncklubokban, szabadidőközpontok sportos létesítményeiben a legújabb és legnépszerűbb fitnesz programokat szervezi és vezeti.

A gyermekkori mozgásprogram-vezető


6

a gyerekek (kiemelten 4-8 éves korosztály) tanórán kívüli és szünidei sport rekreációs foglalkozásainak, tanfolyamainak és táborainak mozgásprogramjait szervezi és vezeti. Megismerteti a mozgást, mint alapvető örömforrást.

Az orientális táncoktató

Táncklubok, fitnesztermek, szabadidőközpontok, művelődési házak orientális tánctanfolyamainak programját szervezi és vezeti.

A szenior tréner

Idősek klubjában, fitnesztermekben, civil szervezeteknél, szabadidős programszervező cégeknél, vállalkozásoknál a testedzés és a sportolás eszközrendszerének alkalmazásával életminőség-javító, közösségteremtő foglalkozá-sokat szervez és vezet.

A wellness tanácsadó

Elsősorban a wellness turizmus és az egészségorientált szolgáltató ipar területén működik. Szakértőként közreműködik modern, közérzetjavító és élmény gazdag szolgáltatásokat nyújtó sport rekreációs létesítmények tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében.

sportmasszőr:

sportegészségtani, sportélettani ismereteket alkalmaz. Felismeri a sportsérüléseket, sportmasszázst végez.

sportedző

célirányosan tervezi, szervezi és irányítja a sportolók, csapatok rövid távú felkészítését és versenyeztetését. Megtanítja a sportág alapvető technikai, taktikai és játékrendszer-ismereteit, játék- és versenyszabályait.

aerobik sportedző

fitness-wellness asszisztens

Meggyőződéssel érvel a mozgás, a rendszeres testedzés és sportolás egészségre gyakorolt kedvező hatása mellett (személyes példamutatással, publikációkkal, előadások, szakmai fórumok és egyéb programok szervezésével, értekezletek és beszélgetések alkalmával). Részt vesz minden olyan feladat megvalósításában, amely hozzájárulhat környezetének, sportágának és az általa foglalkoztatottak személyiségének fejlődéséhez.

jóga oktató

4. Ön egy amatőr sportolókat foglalkoztató sportegyesület vezetője! Ki minősül amatőr sportolónak? Ismertesse, hogy milyen jogviszony alapján versenyezhet a sportoló az egyesület színeiben! Ismertesse a sportszerződés legfontosabb jellemzőit! Mely juttatások nem minősülnek díjazásnak amatőr versenyző esetében? Ismertesse az átigazolás jogi hátterét?

Amatőr sportoló

= rendszeres anyagi ellenszolgáltatásban nem részesülő sportoló,

Milyen jogviszony alapján versenyezhet a sportoló az egyesület színeiben? sportegyesület keretében tagként sportszerződés alapján (tagsági viszony), sportvállalkozás keretében sportszerződés alapján, sportiskola tanulója- az iskolai sportkör tagja, aki tanulói jogviszony alapján végzi a

sporttevékenységet.

Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatőr sportoló, mint sportegyesületi tag vagy mint a sportszervezettel szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg.


7

Sportszerződés legfontosabb jellemzői: A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a

sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 5 évre köthető. Tartalmazza:

egyesület adatait

sportoló adatait Részei: I. Szerződés tárgya II. A sportoló kötelezettségei - (edzésen részt vesz, tagdíjat fizet, versenyszabályok, dopping tilalom betartása) III. Az egyesület kötelezettségei - (milyen személyi, anyagi feltételeket, szolgáltatásokat biztosít) IV. Szerződés megszűnése - (kötelezettségek nem teljesítése, lejár) V. Átigazolás - (a szerződés érvényessége alatt egyesület hozzájárulásával, nevelési költségtérítéshez köthető, ha nevelési költségtérítés nem, akkor 1 év után versenyezhet új színekben) VI. egyéb rendelkezések

Díjazásnak nem minősülő juttatások: A sportoló sporttevékenységért díjazásra nem jogosult, a sportegyesület azonban a Sporttörvény alapján a sportoló részére az alábbiakat biztosítja:

1) a személyi, tárgyi feltételeket pl. edző, edzéslehetőség, kifizeti a versenyengedélyt;

2) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése (nevezési díj, utazási költség, stb.), illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás;

3) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés,

érem, ajándéktárgy stb.);

4) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás.

Átigazolás jogi háttere

1. Az amatőr sportolót, aki versenyszerűen működik, az átigazolási időszakban lehet másik egyesülethez átigazolni.

2. Szükséges annak a sportegyesületnek az aláírása, honnan eligazol 3. Az átigazolás tényét nyilvántartja a sportág szövetsége, és ő engedélyezi azt, hogy másik

egyesületben folytassa a tevékenységét az amatőr sportoló.

4. Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. (A költségtérítés mértékét a sportszövetség meghatározhatja szabályzatban, ennek hiányában a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó.)


8

5. Ha az amatőr sportoló NEM sportszerződés alapján sportol, (vagy sportszerződésének

időtartama már lejárt, illetve a sportszerződés jogszerűen megszűnt), a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethető.

5. Ön egy sportvállalkozás indítását tervezi. Milyen törvények vonatkoznak a sportvállalkozások megalapítására? Milyen gazdasági társasági formák léteznek Magyarországon? Ismertesse a megalapításukra vonatkozó legfontosabb szabályokat! Mely társasági formák megalapításához elegendő egyetlen személy is? Mely társasági formákban alapítható sportvállalkozás?

A sportvállalkozások megalapítására vonatkozó törvények A SPORTVÁLLALKOZÁS jogszabályi hátterét a 2006.évi IV. törvény gazdasági társaságokról szóló törvény és a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról adja. Magyarországi gazdasági társasági formák és a megalapításukra vonatkozó legfontosabb szabályok A sporttörvény szerint sportvállalkozás Kft és Rt. formájában alapítható. Fogyatékos sportvállalkozás közhasznú társaság formájában is alapítható.

Ha gazdasági társaság formájában hozták létre a sportszervezetet: szükség van akkor a Gt-ben meghatározott szervezetek létrehozására, a gazdálkodásról, vagyon gyarapításáról beszámoló készítésére (az üzleti év lezárását

követően) ez lehet munkaviszonyban történő könyvelő alkalmazásával illetve könyvelőiroda

megbízásával. Mely társasági formák megalapításához elegendő egyetlen személy is? Kft. és Rt. formában lehetséges egyszemélyes társaságot alapítani, de nem ismeri minden ország. Mely társasági formákban alapítható sportvállalkozás? Társasági formák: A társaságokról szóló törvény szerint: Korlátolt felelősségű társaság – KFT – minimális saját tőke előírt értéke 500 000 FT, cégbírósági bejegyzés szükséges az alapításhoz, kettős könyvvezetés vezetése kötelező, taggyűlés a legfőbb fórum , mely dönt a beszámoló elfogadásáról , az adózott eredmény felosztásáról, az új tagokról, a tulajdonosok felelőssége korlátolt, csak a bevitt vagyon mértékéig felelnek , egyetemlegesen , a társaság vagyona elkülönül a tagok személyes vagyonától, jogi személyiségű társaság, ügyvezető illetve a tulajdonos is vezetheti a vállalkozást. Rt – részvénytársaság lehet zárt vagy nyílt formában, a zárt Rt. alapításához 5 000 000 FT saját tőke szükséges a nyílt Rt-nél 20 millió forint. Részvények kibocsátásával jön létre, legfőbb szerve a közgyűlés (küldöttgyűlés), aki gyakorolja a legfontosabb jogokat a beszámoló elfogadását, az új részvényük kibocsátását, - felügyelő bizottságot is kell működtetni valamint a társaságot az igazgatóság irányítja. Kettős könyvvezetésre kötelezettek, jogi személyiségű társaság. Betéti társaság Bt.– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, alapítása cégbírósági bejegyzéssel történik, a tulajdonosok betét formájában bocsátják a vállalkozás rendelkezésére a szükséges tőkét, nincs meghatározott mértéke, egy beltag és egy kültag szükséges, ahol a beltag felelőssége korlátlan saját személyes vagyonával is felel, míg a kültag csak a bevitt vagyon mértékéig felel, nincs a társaságnak elkülönült vagyona, nincs külön ügyvezetése. Egyszerűsített cégalapítás: szerződésmintával akár 2 nap alatt is bejegyzésre kerülhet. KKT Közkereseti társaság - társasági szerződéssel jön létre, arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen haszonszerzés céljából. Nem jogi személy a társaság – legfőbb szerv a taggyűlés, a tagok közreműködéséért díjazás illeti meg őket. Családi v. kisvállalkozásokra jellemző.


9

6. Ön az egyik ismerősét szeretné meggyőzni a rendszeres sportolás előnyeiről, melyhez minden kommunikációs formát felhasznál! Ismertesse az adott kommunikáció fajtákat az adott szituációra vonatkoztatva! Sorolja fel a hatékony kommunikáció tényezőit?

Mi a kommunikáció?

A kommunikáció információcsere az adó és a vevő között.

Dinamikus és kölcsönös folyamat

A kommunikációnak mindig két síkja van: tartalmi és emberi kapcsolatok síkja

folyamata: Az adó, vagy kommunikátor kezdeményezi kommunikációt, így ő lesz a kommunikáció forrása. Ő kódolja az üzenetet, amely a csatornán keresztüljut el a vevőhöz. A vevő vagy befogadó dekódolja az üzenetet Amennyiben válaszol, a vevőből adó lesz, és a folyamat kezdődik elölről.

A kommunikációt fajtái

akaratlagos

= meta-kommunikáció

nincs visszacsatolási lehetőség (pl.

TV)

van visszacsatolási

(feedback) lehetőség (pl. beszélgetés)

adó és vevő egyszerre nincs

jelen (pl. levelezés)

adó és vevő egyszerre van

jelen (pl. beszélgetés)

ha a felek „rangja”

megegyezik

ha a felek rangja eltérő

Mi a metakommunikáció? A szó jelentése: kommunikáció a kommunikációról.

Mindig a direkt kommunikáció tartalmáról mond valamit, minősíti (a közlő személy érzelmi viszonyát és attitűdjét fejezi ki a kommunikáció tartalmához, szituációjához vagy a kommunikáció partnerhez).

A metakommunikáció az egész személyiség üzeneteit hordozza, míg a direkt kommunikáció az én terméke.

Befolyás a direkt közléstartalomra: 1. Kifejezheti, hogy a verbális közlés-tartalom igaz-e vagy nem (pl. őszinteség) 2. Kifejezheti a partnerrel kapcsolatban érzett rokon- vagy ellenszenvet. 3. Kifejeződhet a helyzethez való viszony (pl. ünnepélyesség). 4. Megjelenhet az interakció valamilyen sajátos kommunikációs modalitásának jeleként (pl. játék).

∑: A metakommunikáció a direkt közléstartalmakat megerősítheti vagy ellentmondhat nekik. Ha megerősíti a verbális, lexikális közlés tartalmát, akkor a kommunikációt kongruensnek, ellenkező esetben inkongruensnek nevezzük.


10

gesztusok, mimika (egy mosolygó ember könnyebben tud kapcsolatot teremteni)

Tekintet, szemkontaktus (szemkontaktus tartása közvetlenséget és az őszinteséget jelzi)

Testtartás, fejtartás, kezek, karok, lábak helyzete (az egyik oldalra billenő fej figyelem, érdeklődés, esetleg agresszió), (a szemtől-szembe helyzet az egyetértés, az elfordulás az ellenkezője)

távolságszabályozás (0-45 cm intim zóna, 46-120 cm személyes zóna, barátok, ismerősök, 121-350 cm szociális zóna, idegenek)

vokális (38%) - hangszín, hangerő, hanglejtés

Hatékony kommunikáció (=meggyőző közlés) A meggyőző közlés nem más, mint „az egyén tudatos törekvése arra, hogy valamilyen közlemény továbbításával megváltoztassa a másik egyén, vagy egyénekből álló csoport viselkedését. célja: lehet a másik ember attitűdjeinek, véleményének, észlelésének, érzelmeinek, vagy viselkedésének a megváltoztatása. sajátosságai:

• A kommunikáció forrása. A legfontosabb, hogy mennyire hiteles a befogadó számára az, akitől az információ származik. Fontos a hozzáértés, de bármennyire hozzáértőnek tűnik azonban a kommunikátor, ha egy a kommunikáció befogadója által előítélettel sújtott csoport tagja, a meggyőző ereje csökkenni fog. A hitelességet a hozzáértésen kívül az is fokozhatja, ha azt gondoljuk, a másik nem akart befolyásolni bennünket. De fokozza az is, ha a kommunikátor a saját érdekei ellen érvel. A fizikai vonzerő is fokozhatja a befolyásoló képességet, nem véletlenül szoktak a reklámokban csinos, szép emberek szerepelni.

• Az embereket könnyebb meggyőzni, ha a közlés több érzelmi elemet tartalmaz, mint logikai

elemet.

• Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi a meggyőzőbb, ha mindkét fél, vagy ha csak az egyik fél érvei hangzanak el. Minél intelligensebb a hallgatóság, annál fontosabb a kétoldalú érvelés, mivel annál inkább rosszul reagálnak az emberek a túlságosan direkt meggyőzési kísérletekre.

• A meggyőzhetőség függ a befogadó tulajdonságaitól is. Általában az alacsony önértékelésű

emberek, akik nem bíznak magukban könnyebben befolyásolhatóak, mint a nagy önbizalommal rendelkező, pozitív önértékelésű emberek.

• jól kell ismerni önmagunkat és helyesen kell értékelni másokat. Fontos, hogy „jól tudjunk kérdezni”

7. Ismertesse a megjelenés-kultúra alapszabályait! Mutassa be a sportszakmában dolgozókra vonatkozó speciális követelményeket! Mutassa be, hogy választott szakterületén hogyan érvényesülnek ezek a szabályok!

A megjelenés-kultúra alapszabályai Az emblémák körébe tartozik a külső megjelenés. Elsősorban a ruha, öltözködés, hajviselet, ékszerek, ill. a megjelenés passzív elemei (testtartás, mimika, gesztusok, stb.). Környezetünk tudatos vagy nem tudatos befolyásolása a megjelenés révén. Az emblémákat mindig az adott kor kultúrája határozza meg. Árulkodik a viselő személyiségéről, érdeklődéséről. Az öltözködés sajátosságai: évszaktól, időjárástól, hőmérséklettől, nemtől, ízléstől, divattól, a végzett tevékenység fajtájától, (sportágtól,) a tevékenység helyszínétől (kültér, beltér) függ.


11

A sportruházat a sportági igényeknek megfelelő legyen. A rosszul megválasztott ruházat sérülések forrása lehet. Bizonyos sportágaknál védőfelszerelés kötelező. Az időjárásnak megfelelően öltözni.

A kiegészítők funkciói: figyelemfelkeltés, egyediség, egyéniség hangsúlyozása, érdeklődés felkeltése. A frizura üzenetei: ápolt haj, ami nem takarja el az arcot, a szemet. Hajszín. A smink üzenetei: mennyire erős, mennyire fedi el az eredeti vonásokat, ízléses és tetszetős vagy durva, eltúlzott. Tetoválás, testékszer: ízlés, mérték, divat. Ha túlzó, akár „elriasztó” is lehet. A megjelenés passzív elemei: testtartás, gesztusok, arc mimikája. A másik emberről alkotott kép kialakításában ezeknek az elemeknek nagy szerepe van.

A sportszakember megjelenés kultúrája: a sportágnak megfelelő ruházat, ami példát mutat adott sportág iránt érdeklődők számára, ne legyen sérülésveszélyes a ruházat. Nem a divat követése az elsődleges célpont!

A szakterületre vonatkozó egyéb elvárások

Fitneszteremben az edzésekhez: tiszta sportruházat, ami nem akadályozza a szabad mozgást, csak edzőteremben használt edzőcipő (balesetek elkerülésére)

versenyen: Ruházat: ízléses, tiszta, hasizmot, hátizmot nem takaró, nem lehet tanga. Nőknél fordulónként egyrészes fürdőruha, ill. bikini. Női Fitnesz forma kategóriában magassarkú cipőben, testépítés kategóriában mezítláb. Nem szabad, hogy a hajviselet, vagy egy kirívó frizura elvonja a figyelmet az izomzatról, és annak bemutatásáról. A női versenyzők többségének hosszú haja van, nekik arra kell figyelni, hogy a hajuk ne takarja az éppen bemutatott izomcsoportokat. Szőrzet eltávolítása a verseny előtt. A kirívó és nagyméretű tetoválások hátrányos helyzetbe hozzák a versenyzőt, mivel takarja az izmokat, kevésbé látható a részletgazdagság, valamint nem stílusos.

8. Ismertesse a nem-verbális testi kommunikáció sajátosságait és fajtáit a szakmájára jellemző szituációk esetében!

A kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Eszerint elkülönítünk verbális, vokális és non-verbális kommunikációt. A teljes közlésrendszer mintegy 7%-a verbális, 38%-a vokális, 55%-a non-verbális. A nem verbális közlésrendszer értelmezése: A kommunikációnk akkor hiteles, ha a verbális és a non-verbális kommunikációnk összhangban van egymással, mindkettő ugyanazt fejezi ki. Ha mást mondunk a szavainkkal, és mást mutatunk a mozdulatainkkal, a tekintetünkkel, a mimikánkkal, akkor a kommunikációban disszonancia keletkezik. A non-verbális kommunikáció eszközei megerősítik vagy megváltoztatják, nyomatékot adnak a szavainknak, megerősíthetik vagy gyengíthetik a szóbeli üzenetünk értelmét. Gesztusok

• szerepük: gesztusok segítségével lehet szabályozni a kommunikációs folyamatot, (pl. kérhetjük a partnerünket gyorsításra, vagy lassításra, kifejezhetjük, ha a kommunikáció folyamatában zavar támad.)

fajtái: o A gesztusokhoz soroljuk a fej, a kar és a kéz mozgásait. Ezek bár lehetnek

akaratlanok, mégis viszonylag könnyen lehet őket szándékosan befolyásolni. Számtalan egyezményes gesztusjel van, például a bólogatás, az integetés stb.

o Érintés. A másik ember megérintése kifejezhet intimitást, de a dominanciát, fölényt is. Számtalan kulturális előírás szabályozza az emberek közötti fizikai érintéseket.


12

o Poszturális csatorna. Ide a testtartás tartozik. Ezt is befolyásolhatjuk szándékosan,

de szándéktalanul is kifejezheti a másik emberhez való viszonyt, vagy a személy álláspontját a kommunikáció tárgyával kapcsolatban. Megfigyelhető, hogy az érzelmileg egymáshoz közel álló emberek gyakran öntudatlanul átveszik a másik testtartását. Testtartás a belső érzelmi állapotot is kifejezi. Például valaki büszkén kihúzhatja magát, vagy összegörnyedhet a gondok súlya alatt stb.

o Térközszabályozás. Hall vizsgálta az amerikai kultúrában milyen fizikai távolságok

figyelhetőek meg az emberek között a kommunikáció alatt. A fizikai távolság attól függ, hogy a személyek mennyire szoros, közeli kapcsolatban vannak egymással.

Nagyon közeli Közeli Viszonylag közeli Ebből a távolságból még (kb. 0.5 méter) (kb.1 méter) a halk suttogás is hallható. Itt a suttogás még A halk beszéd hallható. hallható.

∑:Az alapelv, minden kultúrára érvényes, azonban a távolságok kultúránként változnak, az arab

kultúrákban például sokkal kisebb távolság már nyilvánosnak számít, mint az európai kultúrkörben. A kommunikációban a gesztusok mellett fontosak még a kulturális szignálok. Ilyen például a ruházat, a hajviselet, a különböző kitüntetések, rangjelzések, testdíszítő elemek stb. Ezek kifejezik az illető értékrendjét, társadalmi hovatartozását, identitását, ízlését stb. Gesztusok sajátosságai, legfontosabb esetei és azok jelentése:

Fej

Bólintás: egyetértés, bátorítás Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés Fej félredöntése: érdeklődés Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés Fejtámasztás: fáradtság, unalom

Haj

Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális felhívás Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség Hajcsavargatás: idegesség Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció

Szemek

Szem meresztése: meglepetés vagy sokk Minimális szemkontaktus: becstelenség vagy félénkség Tekintet elfordítása: unalom, hazugság Pislogás: idegesség Bámulás: dominancia, álmodozás Szempillák alóli leskelődés: szerénység, félénkség, flörtölés

Száj

Nyitott száj: meglepetés, sokk Kéz a száj előtt: hazugság Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség

Áll Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat Áll dörzsölgetése: kétségek


13

Álltámasztás: mély gondolkodás Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány

Karok és kezek Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom Kezek a fej mögött: magabiztosság, arrogancia Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás Közvetlen testkontaktus, érintés:

1. Kézfogás: Két személy kezeinek fizikai érintkezése sok kívánt és nem kívánt üzenetet közvetíthet. Ennek a testkontaktusnak sok eleme van: a szorítás ereje, távolság, elfordultság, kézrázások száma, mosoly, szemkontaktus, arckifejezés, verbális és helyzeti kontextus.

2. Közvetlen kézfogás: a jobb kéz a test mellett van, a könyék derékszögben behajtva, ami automatikusan meghatározza a két személy közötti ideális távolságot, ami kb. 45 cm

A kezet határozottan kell nyújtani, éspedig az egész tenyeret. A tenyér függőleges, nem fordul sem lefelé, sem felfelé. Mértékletes szorítás – se túl erős, se túl gyenge. Mosoly, szemkontaktus, megtisztelő szavak („Örvendek“, „Hogy tetszik lenni“, ismerkedésnél a bemutatkozás).

3. Ölelés, csókolás, vállveregetés: A leggyakoribb kézfogás mellett találkozunk más testkontaktussal is, mint pl. a társadalmi csók, társadalmi ölelés és kollegiális vállveregetés. A leggyakoribb helyzetek, amikor az ilyen testkontaktusok létrejönnek: gratulálás (előléptetés, születésnap, ünnepek, boldog esemény a munkahelyen vagy a családban...), találkozás hosszú idő után, illetve részvét kinyilvánítása elhalálozás esetén.

Észre kell venni, ha a testi kontaktus esetleg feszélyezi a másikat.

Testtartás:

1. A testtartásból is nagyon sok mindenre következtethetünk. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel a másik felé fordulunk (a testünk is figyeli egymást). A test tartása az érzelmi állapotra is utalhat, például, ha valaki boldog, akkor kihúzza magát, ha viszont szomorú, akkor összehúzza magát (magába roskad).

2. A test mozgása, tartása olykor társadalmilag meghatározott. Vannak olyanok, akiknek egyenes háttal, emelt fővel kell járniuk (pl.: katona, pap).

Mimika:

1. Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által. Ezek az érzelmek valamit kifejeznek, minősítenek.

2. többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele. (Pl.: a szemöldök összevonása a szigort jelenti; a száj elhúzása, a nem tetszés kifejezője; a nyelv kinyújtása csúfolódást jelent; a pupilla a saját izgalmi állapotunkról sokat elárul, ugyanis heves érzelmi hatásokra kitágul).


14

Tekintet:

1. A tekintettel foglalkozó kutatók megállapították, hogy a tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de a különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és a tartalma (Pl.: bizonyos társadalmakban (araboknál), nők társas helyzetekben idegen férfira nem nézhetnek, szemérmesen kell viselkedniük).

2. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, a kapcsolatfelvétel szerepét is betöltheti.

Mosoly: A mosoly egy gesztusa a nonverbális kommunikációnak és a legjobb üzeneteket éppen ezáltal tudjuk továbbítani. Tükrözés: Tükrözéskor vagy igazodáskor mi követjük a másik viselkedését, hogy összhangot teremtsünk. Amikor az összhang megvan, átvesszük a vezetést, hogy meggyőzzük, felvidítsuk, befolyásoljuk vagy bármi mást - azaz: elérjük a kommunikációnk célját vagy a kívánt eredményt.

A sportszakmai kommunikációt segítő és gátló gesztusok: A fentiekben felsorolt nem verbális kommunikációs eszközök tudatos használata szükséges! Segítő gesztusok: ha a nem verbális komm.-os eszközök összhangban vannak a mondandó tartalmával. Pl.: Biztató szavak, mosoly, tekintet, tükrözés alkalmazása, érintésnél az intim zóna figyelembe vétele. Bizalmat, határozottságot áraszt minden gesztusa, testtartása a sportszakembernek. Gátló gesztusok: minden olyan helyzet, amikor a non verbális jelek nem egyeznek meg a verbális tartalommal: hiteltelenség. Bizalomkeltés hiánya, sportszakember határozatlan fellépése, bizonytalankodása.

9. Ön sportszakmai munkakörben szeretne dolgozni. Ismertesse azokat az image elemeket, melyek az álláskeresés fázisaiban fontosak lehetnek! Készítse el önéletrajzát, indokolja meg a választott formát és tartalmat! Elemezze az álláskeresés folyamatát és a kapcsolódó tartalmi felkészülés lehetőségeit!

Image elemek álláskeresésnél Az image fogalma, kialakítása, változása Az image (imázs vagy imidzs) azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről kialakul.

spontán kialakult image tudatosan kialakított image előzetes, tényimage: Tevékenységünk adott időpontjában létező, ill. az azt megelőzően

kialakult, formálódott tudati képek és azok különböző összetevőinek összessége és adott állapota. Általános, már meglévő képmás: „mások véleménye”.

jövőbeni, kívánt image: Imázs fejlesztési törekvéseink viszonyítási alapja, olyan imázs, amilyennek szeretnénk, hogy mások lássanak bennünket.

önimage: Önimázs alakulását befolyásoló tényezők: Szociális környezet, Egyéni helyzet, Életkor, Nem, Műveltség, Csoport-hovatartozás. Önimázs könnyen összeomolhat környezet különféleképpen ítéli meg az egyén cselekedeteit

tükörimage: Szembesít a valósággal. Az alanyról, az imázs tárgyáról annak környezetében, a közönségben, a célcsoportokban kialakult nézet- és véleményrendszer

Egyéni image jellemzése sportszakmai álláskeresés során: Saját arculat kialakítása, pozitívumok előtérbe helyezése. Önmagam reklámozása, egyedi módon. A szakmai rátermettségen túli személyes jellemzők kidomborítása. Az első benyomás kialakulása három forrásból táplálkozik:

1. megfigyelt jellegzetességek (viselkedés, ruházat), 2. előzetes tudásunk az illetőről (önéletrajz!), 3. metakommunikációs jelzések


15

Önéletrajz fogalma, típusai: Az önéletrajz nem más, mint egy önmagunkról készített "hirdetés", amely tartalmazza a szükséges információkat a leendő munkaadó számára. Önéletrajz típusok

• Funkcionális önéletrajz: Teljesítmény önéletrajz, részletes leírást ad a megcélzott álláshoz kapcsolódó képességekről, teljesítményekről

• Pályakezdő önéletrajz: A funkcionális önéletrajzok egy fajtája. A hangsúly az iskolában szerzett ismerteken, gyakorlatokon van.

• Kronologikus önéletrajz: Az iskolai végzettségeket és a munkaviszonyokat összegzi. Hosszabb munkaviszonnyal és tapasztalattal rendelkező munkavállalók számára ajánlott.

• Kombinált önéletrajz: Az előbbi típusok kombinációjával, azok legjobb részeinek összehangolt bemutatása.

Főbb részei: - cél meghatározás, - gyakorlat, munkatapasztalat bemutatása, - képzettségek összegzése

• Európai típusú önéletrajz: Általában előre megszerkesztett nyomtatvány, melyet kitöltve csak

a lényeget tartalmazza.

• Speciális önéletrajzok: - előre elkészített táblák és kérdések - sajátos igényt kielégítő információk rendszerezett halmaza - pályázati önéletrajzok jelentős része speciális információt igényel - nem használható fel a korábban elkészített önéletrajz teljes egészében - egy – egy speciális cél, feladat ellátására készül - szelektál, szűrt információt közvetít a felhasználó számára - megkönnyíti az értékelést

Az önéletrajz készítés tartalmi és formai elemei: A tartalmi elemek:

személyes adatok (név, lakcím, telefonszám, e-mail cím, születési hely és idő)

képzettségi adatok (iskolai végzettség mindig csak a legmagasabb) és sohasem keverendő össze a szakmai végzettséggel! Szakirányú végzettség, tanfolyamok, jogosítvány, nyelvtudás - bármilyen szintű nyelvismeretet érdemes kiemelni, számítógép ismeret.

munkatapasztalataim, szakmai tapasztalatok, gyakorlatok leírása,

személyes jellemzőim

ajánlások, referenciák (bárki, aki ismeri a munkámat adhat számomra referenciát) A formai elemek:

legyen áttekinthető

strukturált,

könnyen olvasható

pontos helyesírású

egyszerű, világos, tiszta stílusú

tiszta külalakú

számítógéppel írott (kivéve, ha a munkaadó kézzel írott formát kér) akkor is legyen

mellette a géppel írott

legyen benne a név a pontos cím, telefonszám, e-mail és a végén újra ezek, mint a mintákból láthatók!

szerepeljen az alján a saját kezű aláírás (egyes ajánlások szerint dátum is legyen, máshol tiltják)


16

Az álláskeresés menete: • Informális kapcsolatok felkutatása, segítségkérés • Hirdetések széleskörű tanulmányozása • Munkaügyi központokban, kirendeltségeken tájékozódás • Internetes keresés • Magánmunka-közvetítők, „fejvadász” cégek

Állásinterjú: - az interjú előtt: az interjú célja, felkészülési stratégiák, öltözködés; Az interjú során nem az önéletrajz tartalmát kell megismételni: annak lényegét kell megragadni (a legfőbb erősségeket) és részletesebben ismertetni. A munkaadót az érdekli, hogy mi késztet bennünket gondolkodásra, mi inspirál, vagyis hogy miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk. - az interjú alatt: értékesítési technikák, felkészülés a kérdésekre, jó és gyilkos megjegyzések, empátia, testbeszéd, hanghordozás, hangszín, az interjú lezárása; - az interjú után: az interjú értékelésének kritériumai, az interjú eredménye, visszajelzések.

10. Edzőként milyen jogviszony keretében vállalhat munkát? Mi minősül illegális munkavégzésnek? Hasonlítsa össze a két leggyakoribb jogviszony sajátosságait! Részletezze a munkaszerződés lényegi elemeit!

Edzőként milyen jogviszonyban lehet munkát vállalni? 1. Munkaviszony keretében 2 .Megbízásos jogviszony keretében 3. Egyéni vállalkozás keretében,(alkalmazottként munkaviszony) 4. Vállalkozás alapítása keretében), (alkalmazottként munkaviszony) 5. Egyesületi forma eseten megbízásos jogviszony, munkaviszony Általános jellemzője az edzői tevékenység végzésének: Munkaviszony és megbízásos jogviszony keretében – a munkatörvénykönyv az irányadó 1.a. Munkaviszony keretében – Munkatörvénykönyv irányadó. Lehet, hogy a munkaköri leírás részét

képezi, illetve részmunkaidős foglalkoztatás esetén a részmunkaidő másik része az edzői tevékenység ellátása (A szükséges járulékok, adok levonása, bevallása, befizetése, és nyilvántartása)

1.b. Megbízásos jogviszony keretében – Munkatörvénykönyv az irányadó. Meghatározott feladat

ellátására létesített határozott idejű megbízás, (melyet terhelnek adók, járulékok, levonás, bevallás, befizetés, nyilvántartás), a fenti jogviszonyokban: kiköthető a munkaidő, irányítás: utasítással, felelősség: csak a szándékos károkozás esetén, teljes kártérítés, alá és fölé –rendeltség.

2. Vállalkozás alapítása esetén – ha nem alkalmazottként foglalkoztatják az edzői tevékenység

végzése már nem a munkaviszony keretében történik, akkor a tevékenység végzése, teljesítése és elszámolása polgári jogi szerződés keretein belül, adásvételi szerződés, vállalkozási szerződés keretein belül történik. Ebben az esetben a szerződésre vonatkozó szabályok a mérvadóak. Munkaidő: nem köthető ki. Irányítás: csak a szerződésben foglaltaknak megfelelően. Felelősség: teljes kártérítés. Egyenrangú felek

Az illegális munka fogalma: Feketemunka minden olyan munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony, melynek valamely vagy minden körülményét elleplezik a hatóságok előtt az adó- és járulékfizetési, valamint nyilvántartási kötelezettségek alóli teljes vagy részleges kibújás szándékával. A legális munkavégzés alapformái:

- munkaszerződés - alkalmi munkavállalói kiskönyv


17

A munkaszerződés jellemzői:

∑: A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben létrejött megállapodásukat rögzíthetik. A

munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A munkaszerződés tartalma (az alábbiakat kötelezően tartalmazza!):

1. a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait, 2. a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, illetve 3. a munkavégzés helyét. 4. a munkavégzés feltételeit, 5. munka ellenértékének a díját (fizetés, megbízási díj, stb.) 6. béren kívüli juttatásokat, 7. kártérítési és balesetvédelmi kérdéseket (mikor kié a felelősség), 8. munkaviszony megszüntetésének eseteit,

A munkaviszonyt „leplező” szerződések: Nem a szerződés elnevezése számít, hanem a szerződés valós tartalma. Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása színlelt szerződésre utalnak?

a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai,

a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatok,

a tényleges munkavégzés jellege,

a munkáltató és a munkavállaló jogai, illetve kötelezettségei A színlelt szerződések tipikus esete az úgynevezett kényszervállalkozás, amikor a foglalkoztató erőfölényével visszaélve munkaviszony helyett vállalkozási jogviszony létesítését kényszeríti ki, és ettől teszi függővé a foglalkoztatást. Munkaszerződés lényegi elemei: Személyi alapbér:

A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - személyi alapbérének megfelelő mértékű munkabér illeti meg. A munkabér nagyságáról a felek a munkaszerződésben állapodnak meg.

Az Mt. kimondja, hogy a személyi alapbért időbérben kell meghatározni. (Időbérnek = a munkában töltött idő hosszától függően járó bér).

ha a napi munkaidő 8 óra – legalább minimálbér jár (kisebb megállapodás érvénytelen!) ha a napi munkaidő 8 óránál kevesebb, akkor munkavállaló órabérét a munkaidővel

arányosan csökkenteni, ha hosszabb, arányosan növelni kell. Munkakör:

A munkakör leírása tartalmazza az ellátandó munka jellegét és a részletes feladatokat. Munkaköri leírás nem tartozik a munkaszerződés kötelező elemei közé!

Munkaviszony időtartama:

- határozott időre szóló - határozatlan időre szóló

Próbaidő:

• A próbaidő fennállása alatt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. A próbaidő tehát kevesebb biztonságot nyújt mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére.

• A próbaidő tartama alapból 30 nap, max. 3 hónap. • A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

A munkaviszony megszüntetése:

A munkaviszony megszüntethető:

1. a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével (így bármikor felmondható a munkaviszony),

2. rendes felmondással,


18

3. rendkívüli felmondással, 4. azonnali hatállyal próbaidő alatt, 5. a munkáltató megszüntetheti a határozott időre alkalmazott munkavállaló

munkaviszonyát (azonban a munkavállalót egyévi, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb)

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell

foglalni.

A munkáltatói rendes felmondásban meg kell jelölni a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a felmondást alapozta a munkáltató. (pl. nem elegendő leírni, hogy a munkavállaló munkaköri alkalmatlansága alapozta a meg a felmondást, konkrétan le kell írni, hogy az miben nyilvánult meg.)

A munkáltatónak kell bizonyítani a felmondás indokának valóságát és okszerűségét is.

Valós indok csak a munkavállaló képességei, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve a munkáltató működése lehet.

A munkavállaló képességeivel összefüggő felmondási ok lehet: - az egészségügyi, vagy szakmai alkalmatlanság, - az összeférhetetlenség, - a minőségi csere, - ha a munkavállaló valamely munkaviszonyából folyó kötelezettségét megszegi (pl. a munkaidő be nem tartása, munkavállaló magatartása miatt kialakult konfliktushelyzet, az együttműködési kötelezettség megszegése), - vagy a munkáltató működésével összefüggő ok (pl. átszervezés, létszámleépítés).

11. Ön edzésvezetés közben balesetet szenved: elszakad a bokaszalagja az edzőtermi talajborítás meghibásodása miatt. Ön edzés közben nem viselt sportruházatot, így sportcipőt sem. Elemezze az adott szituációt jogi szempontból és részletezze a balesettel kapcsolatos adminisztratív teendőket!

Baleset, foglalkozási megbetegedés, munkahelyi baleset meghatározása: Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérülést, mérgezést, esetleg más egészségkárosodást, vagy halált okoz. A definíció valamennyi jelzője nagyon fontos a baleset tényének megállapítása során. Munkahelyi baleset: A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A munkáltató felelőssége: A munkáltató felelőssége az üzemi balesetért objektív felelősség, azaz a kárért vétkességére tekintet nélkül felel. A munkavállaló felelőssége: Akkor mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bebizonyítja a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult munkavállaló magatartása okozta. (Ez utóbbira példa, amikor a munkavállaló nem viseli a kötelező védőeszközöket, vagy nem a szabályoknak megfelelően használja a munkagépeket. )G Munkabaleseti jegyzőkönyv

1. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.


19

2. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (például tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.

3. A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

Baleseti napló / Baleseti nyilvántartás:

1. A Baleseti Naplóba minden sérüléssel járó balesetet be kell vezetni, függetlenül a sérülés mértékétől

2. Tartalmazza: a sérült személyi adatai és munkaköre, a sérülés időpontja, helyszíne, jellege, az esemény leírása, a sérült ellátására tett intézkedés, illetve az, hogy a sérült folytatta-e a munkáját, a tanúk neve, lakcíme, a bejegyzést tevő neve, munkaköre.

Kárigény bejelentése, rendezése:

1. kárigény bejelentése: 15 napon belül 2. Ha a munkáltató a kárigény -felhívást nem teljesíti, vagy azt részben vagy egészben

elutasítja, a munkavállaló a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Világos különbséget kell tehát tenni a két eljárás között.

A munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére irányuló eljárásban a keresetindításra a munkáltató jogosult,

a kárigénnyel kapcsolatos követelésnek a munkáltatóval szembeni érvényesítése érdekében a munkavállaló jogosult.

Milyen vagyoni károkat köteles a munkáltató megtéríteni? A kárigény lényege, hogy a sérült, a kárt szenvedett munkavállalót lehetőség szerint olyan helyzetbe kell hozni, mintha a kár nem következett volna be, vagy ha erre nincs lehetőség, a baleset következményeit a legkisebb mértékre kell csökkenteni.

1. dologi kár: a sérült ruhájában, személyi használatú vagy egyéb tárgyaiban a munkabalesettel összefüggésben bekövetkezett kár,

2. ápolási költség: ha otthoni ápolásra szorul a sérült, ennek igazolt költsége,

3. feljavított élelmezés: ha a sérülésből következően az átlagostól eltérő az élelmezés,

4. keresetveszteség: keresőképtelenséget eredményező munkabaleset esetén a jövedelem és a táppénz közötti különbség,

5. jövedelemveszteség: a táppénz és a sérült által elért teljes jövedelem (másodállás, egyéb munkával megkeresett jövedelem), azon rendszeres kereset közötti különbözet, amelynek bizonyított összegével már előre számolni lehet,

6. járadék: ha a sérült a munkabalesetből következően felépülése után – a munkabaleset

következtében – nem éri el a baleset előtti keresetét, a különbözetet a munkáltató köteles a munkavállalónak rendszeresen, vagy ha a felek megállapodnak egy összegben megtéríteni.

∑: A munkáltató tehát a sérült mindazon kárát köteles megtéríteni, ami máshonnan nem térül meg.


20

12. Ön egy sportegyesület munkaviszonyban álló alkalmazottja. Mutassa be konkrét példákon keresztül, hogy milyen írott és íratlan szabályok határozzák meg munkahelyi tevékenységét! Elemezze a munkája során kialakuló személyközi kapcsolatok fajtáit, és az azokban rejlő lehetséges konfliktusokat és kezelési módjait!

Munkahelyi viselkedés írott és íratlan szabályai:

- pontos munkavégzés - vezető és beosztott viszonya - problémák kezelése - Munkaköri leírás – mely tartalmazza az öltözködésre, munkavégzésre irányuló

szabályokat - SZMSZ – Szervezet Működési Szabályzat – mely tartalmazza a munkahelyen történő

viselkedési szabályokat, általános dolgokat, mint az ügyfélfogadásra vonatkozó protokollt, a dokumentálás menetét, a megszólítás mikéntjét

- Irányelvek – melyek tartalmazzák a cég íratlan szabályait

Konkrét példák: íratlan pl. zenehallgatás, hangos beszéd, stb. Munkahelyi személyközi kapcsolatok alaptípusai:

- főnök-beosztott: pl. nem megfelelő teljesítmény, stb. - beosztott-beosztott, főnök-főnök viszony: pl. munkatársak közötti érdekellentétek - ügyfél-beosztott vagy főnök viszony: pl. elégedetlen ügyfél - külső szervezettel való konfliktus

Konfliktus megoldási stílusok és tárgyalási technikák

Konfliktusmegoldás:


21

Tárgyalási technikák:

pozícionális érdekeken alapuló taktikázó, bizalmatlan légkör bizalmas, partneri viszony

Problémamegoldás 6 lépésben:

1. probléma, konfliktus meghatározása (mindkét fél részvételével) 2. lehetséges megoldások keresése 3. a megoldások értékelése 4. a legjobb megoldás kiválasztása, döntéshozatal (jó, ha mindkét fél egyetért benne) 5. a döntés végrehajtási módjának meghatározása, végrehajtás 6. a megoldás sikerességének utólagos értékelése

13. tétel: Ön egy sportszakmai területen vállalkozást indít. Ismertesse a vállalkozás beindítása előtti és utáni időszak fő feladatait és az azokon belüli teendőket!

A cég beindítása előtti szakasz:

1. Az ötlet, a vállalkozási lehetőség felismerése és realitásának vizsgálata Az első és legfontosabb, az ötlet nem azonos az üzleti lehetőséggel. Az ötlet, potenciális üzleti lehetőség. Az induló cég első és meghatározó lépés az ötlet megtalálása. Az ötlet forrásai:

- fogyasztók, fogyasztói szokások megfigyelése; - működő vállalkozások megfigyelése; - a forgalmazásban dolgozók tapasztalatainak feldolgozásával.

Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az ötlet üzleti lehetőség-e? Ezt piackutatással, vagyis a piacra vonatkozó információk gyűjtésével tehetjük meg. A piackutatás célja: Meg kell határoznia a termék vagy szolgáltatás számításba jöhető vevőinek számát és meg kell mondania, hogy ezek a vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. A piackutatás után feltétlenül piacelemzést kell végeznünk, mely válaszol nekünk a következő kérdésekre:

- Mit termelünk? - Hogyan fog ez eljutni a fogyasztókhoz? - Lesz-e konkurencia? - Melyek az erősségeink és gyengeségeink? - Tudjuk-e valamilyen aktív módon (reklám) befolyásolni a piacot?

Két mozzanat mely a piacelemzés során nem nélkülözhető: piacszegmentálás (potenciális vevők kategorizálása) és konkurenciaelemzés.

2. Az üzleti terv kialakítása Általános jellemzők:

- Az üzleti terv a cég rövid, de információgazdag bemutatása, melyben (reális adatokra építve) kibontakoztathatók a vállalkozás üzletmenetével kapcsolatos tervek, elképzelések.

- Fontos tudni, hogy készítésének nincsenek szabályai (azaz törvényi szabályozás nincs mögötte). Akik kérnek üzleti tervet, azok általában megadják azokat a szempontokat, melyek alapján a tervet el kell készíteni.


22

- Jelentősége: A minden fontos mozzanatra kiterjedő üzleti terv, szinte rákényszeríti készítőjét arra, hogy valamennyi a vállalkozás szempontjából lényeges tényezővel és rizikófaktorral számoljon.

- Lehetővé tesz annak tesztelését a tulajdonos számára, vajon életképes-e a vállalkozása a célzott piacon

- Az üzleti terv különböző fejezetekből épül fel, ezek mind összetartoznak, együtt, egységes rendszert kell alkotniuk.

- Az üzleti terv részei: Tartalomjegyzék (ebből gyorsan áttekinthető, milyen felépítésű az üzleti terv- sok mindent

elárulhat) Bevezető oldal Vezetői összefoglaló (Legutoljára kell megírni. Ez egy rövid összefoglaló magáról a tervről,

nem hosszabb pár oldalnál.) A vállalkozás, szolgáltatás általános bemutatása Marketing Terv Működési terv Emberi erőforrás terv Pénzügyi terv Mellékletek

3. A cég beindításának közvetlen feltételei

a) Cégalapítás (TB, adó, KSH, kamara)

A sporttörvény szerint sportszervezeti tevékenység végezhető sportegyesület illetve sportvállalkozás formájában. Sportegyesület:

Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő olyan társadalmi szervezet, melynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, illetve a sportolási tevékenység végzéséhez szükséges feltételek megteremtése.

Szervezeti keretei: legfőbb fórum a közgyűlés, küldöttgyűlés, melyet évente egyszer össze kell hívni, ahol döntenek az előző évi pénzügyi terv teljesítéséről, az éves pénzügyi tervről, valamint a 2000. évi C. számviteli törvény alapján készítendő beszámoló elfogadásáról.

Kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként végezhet, alaptevékenységnek minősül a sportlétesítmény használata.

Sportvállalkozás

A 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, illetve a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.

A sporttörvény szerint sportvállalkozás Kft., Rt formájában alapítható. A sportszervezetek alapítása mindkét esetben bírósági bejegyzéssel történhet és mindkét esetben szükséges alapszabály (alapító okirat) megfogalmazása, melyet legjobban jogi végzettségű személy készíthet el. A szervezet vagyonában bekövetkezett változásokról beszámoló készítése kötelező, ehhez szükséges nyilvántartás vezetése, vagyonváltozások nyomon követése, megköveteli szakember könyvelő alkalmazását.

b) Engedélyek beszerzése

c) Kapcsolatépítés (szállítók, vevők stb.)

Sportszergyártókkal, karbantartókkal és üzemeltetőkkel Sportlétesítményekkel – kapcsolt programok működtetése Imázs kialakításához helyi, civil fórumokkal való kapcsolatkialakítás, vevőkör keresése, PR


23

4. A cég beindítását követő szakasz (irányítás)

Az irányítás alapvető elemei

a) Szervezeti munkamegosztás: Tárgyi, funkcionális és regionális munkamegosztás – elsődleges szervezeti koordináció. Tárgyi: különböző szolgáltatás típusok (aerobic, személyi edző, kondi, szauna, masszázs) Funkcionális: tevékenység jellege alapján történő munkamegosztás – pénzügyi, marketing, szakmai, logisztikai, termelési (vendégekkel való foglalkozás, kiszolgálás) Regionális: tevékenység területi megosztása (területen belüli, különböző helyszínek közötti, ha több helyszín van) b) Munkaerő és munkakörtervezés: Milyen feladatokra, milyen kvalitású munkaerőt, milyen létszámban, hol, mikor, milyen módon, milyen elrendezésben – várható kereslet és forgalom alapján kell megtervezni c) Termelés szervezése: Szolgáltatásnál is kapacitáskorlát elemzési kérdések – meg kell tervezni a minimálisan szükséges, és a maximálisan kiszolgálható forgalmat, és a kettő közötti ideális terhelési szintet. d) Pénzügyi irányítás (lásd 16. tétel – finanszírozás) Pénzügyi stratégia lényege, hogy kiszolgálja a többi területet, lehetővé tegye, hogy a megfelelő mennyiségű tőke a megfelelő folyamatokra rendelkezésre álljon – pénzgazdálkodás – fontos a likviditás, gazdaságosság, függetlenség (külső és saját források ideális kombinációja)

4. A működés zavarmentessége és stabilitása

Anyagbeszerzés, együttműködés az alvállalkozókkal Gyakorlati marketing (a fogyasztók viselkedésének, reagálásainak figyelése, versenytársak lépéseinek figyelése, új piaci lehetőségek észlelése) Konfliktuskezelés

5. Működés-elemzés és változáskezelés

Üzleti terv és teljesítése Változástényezők és változáskésztetések Van-e fejlődés? Igen: profilbővítés, cégépítés, minőségi, mennyiségi növekedés Nem: veszteségek csökkentése, válságkezelés

+ Mozzanatok: Értékesítés ellenőrzése: A bevétel az üzleti terv ktg- és jövedelemszámítása szerint alakul-e. Ha az értékesítés a vártnál alacsonyabb szinten mozog, felül kell vizsgálni a termelési stratégiát. A termelési adatok ellenőrzése: Ha a termelési adatok napi szinten a tervezettnél alacsonyabbak, azonnal fel kell tárni az okokat. Ezek főként az eszközök kihasználásával, hiányával, az emberi erőforrással függhetnek össze. A problémafeltárást a baj azonnali lokalizációja kell, hogy kövesse. A pénzmozgások és a készpénzállomány ellenőrzése: Napi szinten ellenőrizni kell a pénz be- és kiáramlását a törvényszerű likviditási zavarok mérséklésére, elhárítására. Fontos a jó nyilvántartási rendszer kialakítása és működtetése. Fokozottan oda kell figyelnünk a kintlevőségek gyors, illetve lehetőleg minél gyorsabb behajtására, a pénz egyenletes beáramlására. Készletszintek ellenőrzése: A készletek jelentékeny mértékben hatnak a forgóeszközök alakulására, ezért napi szintű kontrollfeladatnak kell tekintenünk a készletek mozgását. Az eltérések esetén az okfeltárás mindig komplex legyen. Az árbevételi eredmények alakulása és a fedezeti diagram összhangja: Lényeges pont az árbevétel és a ktg. viszonyának alakulása. Megfelelő szinten tudjuk-e tartani a különféle ktg-eket. Minél gyakrabban ellenőriznünk kell. Árpolitika elemzése, ellenőrzése: A versenyképesség meghatározó eleme. Rendszeresen össze kell hasonlítanunk konkurensünk árait a sajátunkkal. Az esetleges eltérések okainak feltérképezése is nagyon fontos. Tudunk-e a ktg.szerkezet átalakításával kedvezőbb árakat kialakítani?


24

Az üzletpolitika és propaganda hatásossága: Itt inkább a tapasztalatainkra, a józan észre, szakértelemre támaszkodhatunk. Vagy egy-egy reklámkampányt össze lehet vetni az értékesítési volumen alakulásával is.

14. Ön egy kezdő kisvállalkozást működtet. Milyen stratégiai lépéseket (felülvizsgálatokat, számításokat, elemzéseket) kell megtennie a vállalkozás sikere érdekében? Mi a stratégiai megfontolások célja és menete? A cégeknek mikor kell elkezdeniük stratégiai kérdésekkel foglalkozniuk?

Fontos, hogy a kezdő kisvállalkozás minimum egy év elteltével felülvizsgálja a működésének feltételeit. Ennek főbb szempontjai:

A nyilvántartás, a számvitel megfelelő kialakításának felülvizsgálata és elemzése Az egész nyilvántartási rendszer felülvizsgálata, akkor is, ha a könyvelést szakértő végzi.

A cég üzletpolitikájának felülvizsgálata, a növekedés lehetőségének elemzése Áttekinteni, helyes volt-e az üzletpolitika kialakítása. Akkor is, ha nem akarunk cégépítésbe fogni.

A humán erőforrásokkal való gazdálkodás és a személyzeti politika Mindent meg kell tenni, hogy a vállalkozás tulajdonosi és alkalmazotti közösségében mind a munkaerő felkészültsége és kihasználása, mind az emberek közötti munkakapcsolatok egyre jobban szolgálják a hatékonyságot, a vállalkozás sikerét.

A pótlólagos eszközigények, beruházási döntések Gondos gazdaságossági számításokat kell végezni. Egy elhalasztott beruházás sokszor éppen olyan káros lehet, mint egy nem kellő körültekintéssel végzett, megalapozatlan beruházás. Érdemes elemezni a különféle anyagok beszerzési forrásainak elégséges és megfelelő voltát, lehetséges új beszállítók körét. Átgondolni az eladás, az értékesítés kondícióit, lehetséges új variációit is.

Az állandó ktg-ek lényeges elemének: az üzlethelység, céghely, telephely megválasztásának és esetleges bérleti viszonyainak elemzése Érdemes-e esetleg saját ingatlant vásárolni, vagy inkább telephelyet bérelni a saját fenntartása helyett.

A cég formájának megváltoztatása, új társasági forma választása Esetleg induláskor nem érzékeltük azt, hogy milyen előnnyel és hátránnyal jár egy bizonyos társasági forma, vagy esetleg kinőjük a jelenlegit. Ekkor érdemes váltani.

Átfogó elemzés – az üzleti terv teljes felülvizsgálata A részkérdések elemzése nem helyettesítheti az átfogó elemzés szükségességét. A különféle tényezők együttes kezelése tehát az egyetlen módja annak, hogy a tendenciákról, az egész vállalkozás irányválasz-tásáról, annak helyességéről képet kapjunk és a jövőbeni irányok kijelölése is sikeres lehessen.


25

15. tétel: Mutassa be – konkrét példán keresztül – egy adott sportszolgáltatás marketing stratégiáit a bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás szakaszaiban!

A termékéletciklus-koncepció azon a felismerésen alapul, hogy egy áru forgalmazás-történetében jellegzetes szakaszok különíthetők el.

A piaci bevezetés: E szakaszban a termék forgalma csak lassan emelkedik. A termék bevezetésének nagy költségei

miatt ekkor még nincs profit.

A piaci növekedés: A piac egyre inkább elfogadja a terméket, a gyors forgalomnövekedés jelentős profitot hoz.

A piaci érettség: A termék eléri forgalmának maximumát. A nyereség is stabilizálódik, majd az érettség vége felé

csökkenni kezd.

A piaci hanyatlás: A forgalom erőteljes csökkenésével a nyereség is fokozatosan erodálódik. Marketingstratégiák a termék-életciklus különböző szakaszaiban 1. A bevezetési szakasz Ebben a szakaszban a jövedelmezőség a kis forgalom és a magas elosztási és promóciós költségek miatt negatív vagy legfeljebb enyhén pozitív. Az árak ekkor még inkább magasak. Ha csak az árakat és a promóciót vesszük figyelembe, akkor egy vállalkozás a következő négy stratégia közül választhat.

Promóció Magas Alacsony

Ár Magas Gyors lefölözés Lassú lefölözés

Alacsony Gyors behatolás Lassú behatolás

A gyors lefölözés stratégiája szerint a terméket magas áron, magas promócióval kell piacra vinni.

A lassú lefölözés stratégiája azt jelenti, hogy a terméket magas áron, alacsony promóciós szinten hozzák forgalomba.

A gyors behatolás stratégiája szerint a terméket alacsony áron, magas promócióval visszük piacra.

A lassú behatolás stratégiája szerint a terméket alacsony áron, csekély promócióval dobják piacra.

2. A növekedési szakasz A növekedési szakaszt a termék forgalmának (lassú vagy gyors) növekedése jellemzi. Új versenytársak lépnek piacra, amelyek vonzónak találják a bővülő és jövedelmező piacot. A versenytársak új termékjellemzőket vezetnek be, több elosztási csatorna jelenik meg, valamint egyre finomabb és eltérő igényű fogyasztói szegmensek keletkeznek. A forgalom gyorsabban nő, mint a promóció, ezért a fajlagos promóciós költségek csökkennek. Az árak a korábbi szinten maradnak vagy enyhén csökkennek. Az alkalmazandó marketingstratégiák a következők lehetnek:

A cég javítja a termék minőségét, új termékjellemzőket vezet be a piacra.

Új termékváltozatokkal vagy kapcsolódó termékekkel lép piacra.

Új piaci szegmentumokba lép be.

Bővíti a termék elosztását, új csatornákba lép be.

A reklámok a figyelemfelkeltés helyett a termék megvásárlására helyezik a hangsúlyt.

Az árérzékeny vevők megnyerése érdekében árcsökkentéseket alkalmaznak.


26

3. Az érettség szakasza E szakasz normális esetben hosszabb ideig tart, mint az eddigi szakaszok. Az érettség három szakaszra osztható: még növekvő érettség, stabil érettség, késői érettség. E szakaszban a versenytársak már nem találnak jövedelmező új szegmenseket, gyakran kényszerülnek árengedményre. Növelik a reklámkiadásokat, valamint javítják a közvetítőkkel és a vevőkkel a kapcsolatokat. Meggyorsítják a termékjellemzők javítását és bevezetését (hatékonyabb K+F). Ebben az időszakban lépnek piacra a kereskedelmi márkák. A felsoroltak mind többletkiadással járnak, amelyek valamelyest csökkentik a profitot. Ebben az időszakban csak a stabil cégek maradnak talpon. Az alkalmazandó marketingstratégiák az érettség szakaszában a következők lehetnek:

A piac bővítése a márkát használók számának emelésével - A nem használók megnyerése. - Belépés új piaci szegmentumokba. - Megnyerni a vetélytárs fogyasztóit.

A piac bővítése a terméket már használó vevők gyakoribb fogyasztásra ösztönzésével - Gyakoribb használat. - Alkalmankénti gyakoribb mennyiség fogyasztása. - Új és változatosabb felhasználási módok.

Termékmódosítás A forgalom növelését a gyártók elérhetik a minőség, a termékjellemzők vagy a stílus javításával.

A marketingmix módosítása A vállalat egy vagy több marketingeszköz módosításával is elérheti a forgalom élénkítését. 4. A hanyatlás szakasza A legtöbb termék és márka forgalma előbb-utóbb csökkenésnek indul. A hanyatlás bekövetkezhet gyorsan, vagy lassan, de a forgalom alacsony szinten évekre is stabilizálódhat. A kereslet-csökkenés hatására a piacot kapacitásfelesleg, nyomott árak és fokozatosan romló jövedelmezőség jellemzi. Ahogy a forgalom és a profit csökken, egyre több cég dönt a piacról történő kivonulás mellett. A piacon maradó cégek racionalizálják termékkínálatukat, kivonulnak a kisebb szegmensekből és a gyengébb értékesítési csatornákból. Ezzel együtt csökkentik a promóciós kiadásokat és az árakat. Követendő marketingstratégiák és feladatok a hanyatlás szakaszában:

A vállalat beruházásainak növelése a piaci vezető szerep megszerzése érdekében.

A korábbi beruházási szint megtartása, „hátha a forgalomcsökkenés csak átmeneti jelenség”.

A nem jövedelmező fogyasztói csoportok elhagyása, ugyanakkor a beruházások növelése a jövedelmező piaci szegmensekben (szelektív visszavonulás).

A gyenge, hanyatló termékekkel kapcsolatos költségek gyors csökkentése.

Kivonulás az iparágból a lehető leggyorsabban és a legkisebb áldozattal.


27

16. tétel: Ismertesse a vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez felhasználható finanszírozási forrásokat, a finanszírozás alapelveit, stratégiáit és szabályait!

1.) Finanszírozás fogalma A befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti.

Vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez használható források

A belső finanszírozási forrást önfinanszírozásnak is szokták nevezni, mert azt a vállalkozás maga hozza létre

ez lehet a nyereség visszaforgatása (mérleg szerinti eredmény)

lehet a realizált amortizáció (csak az eladott termékek után lesz pénzünk)

lehet vagyon átrendezésből A külső finanszírozás a pótlólagos források igénybevételét jelenti. Lehet: hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, új részvények kibocsátása.

2.) Finanszírozási alapelvek:

Illeszkedés elve: azt jelenti, hogy a tartós eszközöket tartós forrásból, az átmeneti eszközöket rövidlejáratú kötelezettségből kell finanszírozni. Likviditás elve: azt jelenti, hogy úgy kell megoldani a finanszírozását a cégnek, hogy ne legyenek fizetési nehézségei. Likviditás fizetőképességet jelent, a tartozások rendezéséhez elegendő pénz áll rendelkezésre. Fizetőkészség azt jelenti, hogy valakinek lehetősége van fizetni, de nem akar. Normativitás elve: azt jelenti, hogy a finanszírozás során be kell tartani a norma előírásait. Ehhez szükséges annak megvizsgálása, hogy a finanszírozási forrást honnan szerezze be a vállalkozás és az mekkora költséggel jár. Rentabilitás: azt, hogy adott időben a vállalkozó beruházási elképzeléseiből mennyit valósít meg, a beruházáshoz rendelkezésre álló tőke költségei határozzák meg. Biztonság: a beruházás gazdaságilag hasznos üzemideje és a kölcsöntőke visszafizetési ideje, továbbá az össztőke jövedelmezősége és az idegen tőkével kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettség között az összhang biztosított legyen. Rugalmasság: abból a tényből adódik, hogy a tőkeszükségletet többek között a konjunkturális és szezonális ingadozások erősen befolyásolhatják. 3.) Finanszírozási stratégiák:

1. Szolid A szolid stratégia lényege, hogy valamennyi tartósan lekötött eszközt tartós forrásokkal – saját tőkével, hosszú lejáratú- és hátrasorolt kötelezettségekkel – kell finanszírozni. A vállalkozás elvileg folyamatosan megfelel az illeszkedés elvének. A gyakorlatban ez a megfelelés persze csak időről-időre biztosítható. A nettó forgótőke éppen a tartós forgóeszköz-lekötést finanszírozza.

Befektetett eszközök + Tartós forgóeszközök = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettség Tartós eszközök Tartós források

2. Agresszív

Az agresszív stratégia esetén a rövid lejáratú kölcsönforrásokkal finanszírozott sáv nemcsak az átmeneti eszközök egészét finanszírozza, hanem a tartós eszközlekötés egy részét is. Előnye az olcsóság. Negatívuma, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása az egyszerű újratermelést is lehetetlenné teszi. Csak addig követhető, míg a lejáró rövid távú hiteleket rendszeresen sikerül újakkal pótolni. Csak azon cégeknek érdemes választani, amelyek gazdálkodása annyira stabil, piaci helyzete annyira kedvező, hogy kölcsönforráshoz jutásuk ilyen tőkeszerkezet mellett is folyamatosan biztosított.

Tartós eszközök > Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettség


28

Nettó forgótőke = Forgó eszközök – Rövid lejáratú kötelezettség

3. Konzervatív A konzervatív stratégiát a fokozott óvatosság jellemzi: még az átmeneti eszközlekötés egy részéhez is tartós forrásokat rendel hozzá. Előnye a biztonság. Költségesebb a többinél, mivel a rövid lejáratú kötelezettségek többnyire olcsóbbak a tartós forrásoknál.

Befektetett eszközök + Tartós forgóeszköz ≤ Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek

Átmeneti forgóeszköz = Rövid lejáratú kötelezettség + Hosszú lejáratú kötelezettség

17. tétel: Ismertesse a sportlétesítmények tervezésének ergonómiai szempontjait! Mutassa be az ember közérzetét és teljesítőképességét befolyásoló környezeti tényezőket! Mondjon konkrét példákat saját szakterületéről (fitnesz klub, atlétikai sportszakosztály, uszoda stb.) a helyes ergonómiai megoldásokra!

A sport- és szabadidő egységet tervezési program és sporttechnológiai terv alapján kell tervezni és megvalósítani

1. Munkahelyi klíma A munkahelyi klíma több összetevő együttes hatása alapján alakul ki. Ezek a tényezők a következők:

- A levegő hőmérséklete - A levegő páratartalma - A levegő mozgása - A sugárzás útján megvalósuló hőcsere - A levegő nyomása

2. Vizuális környezet

a) Munkahelyi világítás kialakítása

Miután az ember elsősorban optikailag orientálódik - az összes információ mintegy 80-90%-át látás útján szerzi -, a munkahely világításának megfelelő kialakítása alapvetően fontos. A munkahely megvilágításának két alapvető fajtáját különböztetjük meg: Természetes világítás:

- Biológiai szempontból a napból származó természetes világítás az ember számára a legelőnyösebb,

- üvegtető, illetve a magas, széles ablakok, melyek segítségével egyenletes, káprázatmentes világítás hozható létre.

- Ügyelni kell az üvegfelület elérhetőségére is a tisztítás szempontjából. - A gyakorlatban a természetes megvilágítás alkalmazása számos nehézségbe ütközik.

Egyre több precíziós munka technológiai követelményei válnak olyan szigorúvá, hogy építészetileg bármilyen ablak alkalmazása lehetetlenné válik.

- Természetes bevilágítással egyenletes, szórt fényű, káprázásmentes küzdőtéri megvilágítást kell kialakítani azonos minőséggel az egyterű és az osztott részekben is. A követelményt a tájolás, a bevilágító felületek helyzetének és mennyiségének, illetve ezek szükség szerinti árnyékolásának összhangjával kell teljesíteni. Általában a bevilágító felületek összessége legalább az alapterület 1/6-a, felülvilágítás esetén legalább 1/10-e legyen.

Mesterséges megvilágítás: - Előnye: függetleníti a munkahelyek elrendezését az ablak közelségétől, és az egész

munkaidő alatt egyenletes világítást ad. - Mesterséges világítást, szellőzést, fűtést a mozgatható térelválasztás(ok) különböző

állapotainak figyelembevételével kell megoldani úgy, hogy minden térrész jó közérzetet adó légállapotot és egyenletes világítást kapjon.

A világítástechnikai kutatások egyébként ma már annyira előrehaladtak, hogy világosság és színösszetétel tekintetében egyaránt a mesterséges világítással, a nappali fénnyel csaknem egyenértékű megvilágítást tudunk elérni olyannyira, hogy a nappali fény és a mesterséges világítás alig különböztethetők meg egymástól.


29

b) Színek felhasználása - Aszerint, hogy visszavert fényről, vagy egy fényforrás fényéről van szó, felületi vagy fény-

színekről beszélünk. - A felületi színek érzéklete változik a felülettípusok szerint. - A fény különbözőképpen verődik vissza a fényes, sima illetve érdes, tompa, matt felületekről.

Ugyancsak változnak a színek diffúz és koncentrált megvilágítás esetén. - A színeknek érzelmi hatása is van. A színek használatánál mindig figyelembe kell venni, hogy

a színek nem egymagukban hatnak, hanem mindig a szomszédos színekkel keveredve, illetve az építészeti kialakítással összhangban.

3. Az Akusztikai környezet A nagy intenzitású zajok elleni védekezés néhány módszere:

- A zajforrás csökkentése - A mennyezet megfelelő kiépítése, a falak burkolása, a tetőtérbe belógatott hangelnyelő falak

elhelyezése.

4. Berendezés - A határoló falak legalább 3,0 m magasságig tömör sima, függőleges, sík felületűek legyenek. - Küzdőtér padlóburkolatának csak pont vagy felület rugalmas, sport céljára kifejlesztett

padlóburkolat alkalmazható. Többcélú használat esetén a padlóburkolatot az összetett funkcionális igénynek megfelelően kell kialakítani.

- A rögzített, rögzíthető és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére.

- A műszaki kiviteli terveknek a sportberendezések beépítéséhez, megvalósításához szükséges szerelvények elrendezését tartalmazni kell.

Konditerem Létesítés: ÁNTSz- és műszaki engedélyhez kötött, csak szakképzett személyzettel üzemeltethető (testnevelő tanár, gyógytornász, gyógytestnevelő, személyi edző, fitneszedző, stb., OKJ-s szakképesítéssel, minimum sportoktatói végzettséggel) Infrastruktúra:

- minimum 2, egymástól függetlenül megközelíthető öltöző, WC, zuhanyzó (hideg – meleg vízzel),

- 18 fokos hőmérséklet, szellőztetési lehetőség (ajánlott a klimatizálás), - megvilágítás (a nyitvatartási idő alatt balesetmentes közlekedést és szerhasználatot

biztosítson), - a talaj borítása lehet hideg- vagy melegburkolat is, de sérülésmentes legyen, és a takarítása

megoldható - méret: a gépek rendeltetésszerű használat mellett körüljárhatók legyenek - ajánlott tükrök elhelyezése az optimális térérzet kialakítása céljából - az utcai cipős-sportcipős útvonalakat kényszerútvonalként célszerű kialakítani, hogy az öltöző

és tornaterem között csak sportcipős forgalom legyen.

18. tétel: Sorolja fel, és konkrét példákon keresztül mutassa be egy választott sportlétesítménnyel és kiszolgáló helységeivel szemben támasztott alapvető biztonsági, környezetvédelmi és esztétikai követelményeket!

1. Funkcionális méretezés

A fitneszterem legyen legalább 120- 150 nm, ha lehet egy kicsit nagyobb. A leendő fitneszterem tulajdonos mérje fel, hogy mire vágynak a vendégek. El kell dönteni, milyen szolgáltatások legyenek ebben a teremben, hiszen ha nagyobb helyet hagy az aerobic-nak, több aerobic órát szeretne, akkor kevesebb jut, mondjuk, az úgynevezett gépes részre. A fitnesztermek kialakításának egyik sarkalatos pontja az eszközpark meghatározása, hiszen a mérlegelés több szempont alapján történik: rendelkezésre álló terület, típus, funkció, ár, praktikusság, vendégkör stb.

http://www.erg.bme.hu/emania/1999/bara0001/berend.html


30

A fitnesztermekben található eszközök az alábbi csoportokra oszthatók: Kardio gépek, Súlyzós gépek, Kiegészítő eszközök. A kiegészítő eszközök jellemzője, hogy egységáruk olcsóbb, mint a súlyzós vagy kardio gépeké, és az, hogy ezen eszközök segítségével nagyobb darabszámban és kisebb helyigénnyel biztosítható az, hogy a vendégek a kívánt edzéscélt elérjék. Ökonómiai méretezés Ökonómiai kérdés: 50-60 %-os kapacitáskihasználtságnak meg kell lennie, ahhoz, hogy megérje működtetni

2. Alapvető biztonsági szempontok

- Biztonsági távolságokat meg kell tartani a gépek között (1, akár 2 méter) - Csúszásmentes padló - Világítás vibrálásmentes, természetes (hatású) megvilágítás - A rögzített, rögzíthető és mozgatható sportszerek fajtáját, mennyiségét a tervezési program és

sporttechnológiai terv szerint kell meghatározni, fokozott figyelemmel a balesetek elkerülésére.

- Hőmérséklet: ne legyen se túl hideg, se túl meleg (tompul a figyelem) - Egyes mozdulatok kivitelezéséhez leírás felhelyezése - Biztosítani a vendégeknek, hogy a terembe behozott vizet, törölközőt biztonságosan el tudják

helyezni, más ne tudja a vizet felrúgni. Ehhez tároló fakkok, falban mélyedés kialakítása, italtartók kihelyezése

- Gépek mozgó alkatrészei fedett, vagy részben fedett legyen, védőhálók a súlyoknál - Légkondicionálás: álmennyezeten sok ponton egyszerre kivezetni a légkondicionált levegőt,

ne direkt menjen a levegő a vendégre. - Konnektor nem lehet fűtőtest mellett.

3. Környezetvédelmi szempontok

- Lehetőség szerint légkondicionálás csak végszükség esetén, inkább szellőztetés - Fűtés: hőszivattyúval (talajból veszi ki a hőt, falba vezeti végig, vagy léghőszivattyú -

levegőből veszi ki) - Minél több természetes fény (nagy ablakok), ne kelljen világítani - Napkollektorok alkalmazása - Szelektív hulladékgyűjtés - Veszélyes hulladék szelektív gyűjtése (gyógyszer maradvány) – gyűjtő helyeken leadni - Vegyszerek külön tárolása (takarítószerek), ne tudjon kiömleni - Környezetbarát anyagok alkalmazása – padlózat, festékek, tapéták, biológiailag lebomló

takarítószerek - Elektromos berendezéseknél alapvető érintésvédelem (földelt)

4. Esztétikai szempontok:

- Szimmetria, harmónia (feng shui), arányosság szabályai - Színvilág kialakítása, pszichikailag nem megterhelő színek és mintázatok alkalmazása (ne

vibráló, bonyolult mintázat), komplementerek alkalmazása (színekben) - Térérzékelést sértő képek, poszterek alkalmazásának mellőzése (túl kicsi, túl nagy,

aránytalan) - Egységes stílusirányzat (ne eklektikus) - Vízlepergető, szagközömbösítő anyagok, kellemes tapintású legyen a gépeken - Olyan sportberendezések beszerzése, amely speciális anyaggal van bevonva (oxidált anyag),

érdesített felület, amely, kellemes, melegebb tapintást biztosít - Zene – lágyabb, dallamos, hangerő éppen érzékelhető szinten


31

19. Fejtse ki véleményét az illemszabályok szükségességéről! Ismertesse azokat az általános viselkedési szabályokat, melyeket munkája során be kell tartania!

Az illemszabályok szinte minden helyzetben meghatározzák a helyes viselkedést. o Az illemszabályok minden emberre egyformán vonatkoznak o Nincsenek külön illemszabályok a felnőtteknek, és külön gyerekeknek, legfeljebb az

alkalmazásukban lehet különbség o Senki és semmi nem kötelez bennünket a megtartásukra, ha megszegik őket, nem vonnak

felelősségre érte. Vannak azonban másféle következményei, amelyeket vállalnunk kell Munkahelyi alapszabályok (fitneszterem): Munkahelyre érkezzünk pontosan, munkára kész állapotban Köszönés: az emberi érintkezés legmindennapibb formája

o az udvariasság általános szabályai érvényesülnek: tehát a férfi köszön előre a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, beosztott a vezetőnek, fiú a leánynak, belépő a bent lévőknek

Öltözködés: o Nem illik mindig ugyanabban a ruhában járni o A ruha legyen tiszta, nem kihívó, ne akadályozza a mozgást o Kerüljük a túl ékszerezést o Legyen nálunk törölköző

Viselkedés: o Ne beszéljünk, nevessünk túl hangosan o Kerüljük a szélsőséges érzelmi kitöréseket (dühöngés, káromkodás)

Munkahelyi szituációk: Új vendéggel mindig ismertessük az edzőtermi szabályokat:

o Edzés cipőben, nem papucsban o Ahol ezt a gép lehetővé teszi, terítsük le törülközőnket és arra üljünk vagy feküdjünk. o Ha már tudjuk, melyik gépen szeretnénk dolgozni, alaposan mérjük fel, hogy használja-e

éppen valaki. Lehet, hogy a mellette állók épp pihenőidejüket töltik, de még nem végeztek. o Várjuk ki a sorunkat, egyeztessünk, hogy mikor következhetünk. o A bocsánatkérés nem szégyen!

Ha véletlenül a meglöktünk valakit, vagy bármi módon akadályoztuk, kérjünk elnézést. Ne akarjuk megismerni az illető erőnlétét.

o A gépeket ne sajátítsuk ki. Pihenőidőnkben mást is hagyjunk hozzáférni.

o Ne dobáljuk, és ne hagyjuk szétszórva a súlyzókat! Az ejtéstől mind a padló, mind pedig a súlyzó károsodhat. Senki nem szeret “lelakott” helyen és eszközökkel edzeni, vigyázzunk ezekre!

o Ha pedig képesek voltunk több sorozatot csinálni velük, nem lehet nehéz a helyükre tenni őket. Minket is bosszant, ha nem találjuk a helyén, amit épp keresünk.

o Tudjuk meg milyen időbeosztással használják a gépeket! Vannak termek, ahol bizonyos gépeket, melyeket hosszabb időn keresztül szokás használni előre le kell foglalni. Az ilyen gépek általában húsz-harminc percnél tovább nem használhatók.

o Ismertessük a vendéggel az étel, italfogyasztási szabályokat o Ha bármit nem tudunk, bátran kérdezzük meg! Mindenhol van egy recepciós, akinek az a

feladata, hogy nekünk segítsen. Edző feladata:

Használat előtt és után töröljük le a gépeket, mert mindenki izzasztani megy oda A többieket zavarókat udvariasan meg kell kérni a helyes viselkedésre


32

20. Ismertesse a pénzforgalommal kapcsolatos tudnivalókat! Részletezze a készpénzkezelés

szabályait, a pénztári nyilvántartások és bizonylatok kiállítására vonatkozó előírásokat! Milyen

alapszabályok vonatkoznak a pénzintézeti pénzforgalomra, illetve a vevői és szállítói számlákra?

Pénzforgalommal kapcsolatos tudnivalók Pénzforgalom általános szabályai A pénzforgalom a pénz szakadatlan körforgása, amely során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket.

1. A pénzforgalom lehet

nemzeti és

nemzetközi fizetési forgalom

2. Fizetési módok a pénzforgalomban:

készpénzfizetés

készpénz nélküli fizetés.

3. Pénztári forgalom: A készpénz be- és kiadások vállalkozáson belüli bonyolítása, az azzal összefüggő bizonylatok forgalma, a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelése.

4. Házipénztár: A vállalkozás működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, illetve egyéb

értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség. Készpénzkezelés sajátosságai • kézpénzkezelés:

o házipénztár kötelező működtetése o a forgalomhoz szükséges készpénz biztosítása o készpénz biztonságos tárolása (pl. páncélszekrény) o sérült, vagy hamis (vagy hamisnak látszó) érme, bankjegy kezelése

• készpénzfizetés teljesítési módjai:

o készpénz átadása o a jogosult bankszámlájára teljesített készpénz-befizetés

pl. készpénz átutalási megbízással: „sárga csekk” o belföldi postautalvány: „rózsaszín csekk” o készpénzfelvételi utalvány átadása o postai küldemény utánvételezése

• A pénztári forgalom lebonyolítása: o pénztár ellátása készpénzzel o pénzszállítás o befizetések a pénztárba o kifizetések a pénztárból o személyi juttatások kifizetése o pénztárzárlat o pénztári nyilvántartások o pénztárjelentés o nyilvántartás az elszámolásra kiadott összegekről o értékpapír-nyilvántartás o szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Pénzforgalmi nyilvántartások és bizonylatok kiállítására vonatkozó előírások 1. minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében pénztári

nyilvántartásba fel kell jegyezni


33

2. a pénztári nyilvántartás szigorú számadás alá vont bizonylat,1 amely formáját tekintve lehet:

o előre nyomtatott időszaki pénztárjelentés o számítógéppel vezetett táblázat o kézzel készített nyomtatvány

3. a pénztári befizetések és kifizetések csak pénztárbizonylatok alapján számolhatók el

4. a pénztárbizonylatokat az alapbizonylat alapján lehet kiállítani

5. a pénztári bevételezés alapbizonylatai:

o banki készpénzfelvételt igazoló átvételi elismervény o egyéb pénzátvételi elismervény o vevőnek adott nyugta második példánya o egyéb bizonylat

6. a pénztári kiadások alapbizonylatai:

o készpénzfizetési számlák o kapott nyugták o banki igazolás (bankszámlára történő befizetésnél) o egyéb bizonylat

7. a pénztárba készpénzt csak bevételi pénztárbizonylat alapján lehet bevételezni, amelyet

három példányban kell kiállítani o eredeti példányt a pénztárjelentéshez, vagy a számlához kell csatolni o második példány elismervényként a befizetőnek kell adni o a harmadik példány a tömbben kell hagyni

8. a pénztár kiadási bizonylatot két példányban kell kiállítani:

o eredeti példányt a pénztárjelentéshez, vagy a számlához kell csatolni o második példányt a tömbben kell hagyni

9. a pénztári nyilvántartást hetente, vagy kisebb forgalom esetén havonta le kell zárni

Pénzintézeti pénzforgalom alapszabályai 1. a társaság köteles a pénzeszközeit – a készpénzben történő fizetések

kivételével - bankoknál vezetett bankszámlán tartani

2. a bankszámláról egyenlíti ki tartozásait, és ezekre folynak be követelései

3. egy társaság több pénzintézettel is köthet bankszámlaszerződést (adóhatóság tájékoztatása)

4. a bankszámláról való rendelkezéshez a képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges

5. a pénzintézeten keresztül történő fizetési módok: o átutalás o beszedési megbízás o csekk o bankkártya

6. a fizetés módjáról a felek szabadon állapodhatnak meg, ha nincs külön

megállapodás, a fizetést átutalással kell teljesíteni

7. az átutalást formanyomtatványon, vagy elektronikus úton is lehet teljesíteni

1 Szigorú számadás alá vont bizonylat olyan bizonylat, amely a készpénz kezeléséhez, a

számlázáshoz, az értékkel bíró nyomtatványok (pl. bélyeg, illetékbélyeg, stb.) köréhez tartoznak, illetve illetéktelen felhasználás esetén visszaélésre adhatnak lehetőséget.


34

Vevői számlák

1) a társaság köteles az általa teljesített termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásáról kiállítani: i) számlát ii) egyszerűsített számlát (készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő

fizetés esetén kérésre) iii) számlát helyettesítő okmányt kiállítani (ha az ellenérték nem pénzben kifejezett)

2) a számlát alá kell írni (ügyvezető, vagy arra kijelölt személy) 3) a számla szigorú számadású nyomtatvány, de lehet gépi számla is. 4) a szállítói számlákat az ügyvezető aláírja (jobb felső sarokban) és ezzel utalványozza 5) A vevői és szállítói számlák előírásait a számviteli és az általános forgalmi adó

törvény rögzíti. 6) Kiállítható számlatömbben – lehet nyomtatványboltban vásárolni, csak akkor, ha a

vállalkozás adószámmal rendelkezik és a nyomtatványboltban felírják a vásárolt számlatömb sorszámát, és azt, hogy melyik cég vásárolta.

7) A számla esetében a javítás csak az azonosító adatok esetén lehetséges, szabályos áthúzással és javítás tényét szignóval kell ellátni, a tartalmában a számlának nem lehet javítani, akkor érvénytelenné kell tenni és új számlát kibocsátani.

8) Számítógéppel is lehet számlát kiállítani számlázó program segítségével, melyet a törvények úgy szabályoznak, hogy olyan program legyen, amibe ne lehessen utólag javítani.

9) Számlának tartalmaznia kell:

számla szót,

kiállítás keltét,

kiállító szerv nevét, székhelyét, adószámát,

a vevő nevét, címét, székhelyét, adószámát, esetleg mindkét fél uniós (=közösségi) adószámát

eladott termék mennyiségét, egységárát, értékét, áfa kulcsát, áfa értékét

aláírásokat. 10) A számla lehet: számla (ezt nevezik áfás számlának) és készpénzes számla

(egyszerűsített számla, mely nem, tartalmazza külön sorban az áfát, hanem jelöli a számla áfa tartalmát.)

Rutin- és egyéb feladatok - Mandala Jógastúdiók · terhelés állóképesség fejlesztő...

Documents

Transcript of Rutin- és egyéb feladatok - Mandala Jógastúdiók · terhelés állóképesség fejlesztő...