Restyánszki Design Studio

●T

EM

PU

S II

I ●

PÁ

LYÁ

ZA

TI

TÜ

KÖ

R 1

999

●A

TE

MP

US

INST

ITU

TIO

N B

UIL

DIN

G M

AG

YAR

OR

SZÁ

GO

N ●

TO

VÁ

BB

I P

ÁLY

ÁZ

AT

I LE

HE

TÔ

SÉG

EK

A 2000. év a Tempus program történetében is mérföldkô: a program új, az eddigieknél egységesebbcélrendszerrel és tevékenységekkel jellemezhetô szakaszba lép. A 2000-tôl 2006-ig tartó Tempus III

szakaszban Magyarországnak a programban betöltött szerepe is alapvetô változásokon megykeresztül.

Elöljáróban: a legfontosabb változásról

Az EU tagjelölt országok csatlakozási folyamatának felgyorsulásával a Tempusprogram célkitûzései is egyre határozottabban különváltak a tagjelölt és a nemtagjelölt országok esetében. Ennek megfelelôen a program legutóbbi, Tempus IIbis szakaszát már nyilvánvaló kettôsség jellemezte, mind a célokat, mind atevékenységeket illetôen. A 2000. évtôl azonban megszûnik ez a ket-tôsség: a tagjelölt országok – köztük Magyarország – a továbbiakban nemtartoznak a program kedvezményezett országai közé. A tagjelölt orszá-gok felsôoktatásának korszerûsítését és felzárkóztatását tehát nem segé-lyezi tovább az Unió – a felkészülés idôszaka lezárult; ezek az államoka közösség oktatási programjaiban (SOCRATES, Leonardo) immáronteljes jogú partnerként, önrész befizetésével vehetnek és vesznekrészt.

Az Európai Bizottság tehát a továbbiakban nem támogat olyan Tempuspályázatokat, amelyek kifejezetten a magyar felsôoktatás, illetvemagyar felsôoktatási intézmények hasznosulását tûzik ki célul. Ezazonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság a továbbiakban nemszámít Magyarország aktív részvételére a programban. Jelentôsenmegváltozik viszont a magyar résztvevôk szerepe és a részvételfinanszírozásának módja. Ezekre a változásokra és a részvétellehetôségeire a késôbbiekben részletesen is kitérünk, elôbb azonbanismerkedjünk meg magával a Tempus III-mal.

Tempus III – jó szomszédi együttmûködés a felsôoktatásban

A Tempus III elmélete

Célok

A Tempus III kedvezményezettjei tehát Közép- és Kelet-Európa nem tag-jelölt Phare és Tacis1 országai lesznek, vagyis Albánia, Bosznia-Hercego-

vina és Macedónia (a közeljövôben Horvátország bevonása is várható!),illetve a Tacis programban résztvevô volt szovjet tagállamok2 (jelenleg: Azer-

bajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Orosz Föderáció,Örményország, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán) és Mongólia. A tagjelölt

országok kedvezményezetti státuszának megszûnésével a Tempus immáronegységes célja az Unió és kedvezményezett országok közötti “jó szomszédi”,

kiegyensúlyozott és kölcsönösségen alapuló felsôoktatási együttmûködés támogatása,valamint a kedvezményezett országokbeli felsôoktatási rendszerek fejlôdésének, a fel-

sôoktatás, a civil társadalom és a gazdasági szféra interakciójának elômozdítása. A célokmegvalósítását szolgáló Tempus projektekben a kedvezményezett országok és az Európai

Unió tagállamain kívül továbbra is részt vehetnek Közép- és Kelet-Európa EU tagjelöltországai, a nem EU tag fejlett országok, valamint Ciprus, Málta és Törökország – az ezeket

az országokat képviselô intézmények részvétele azonban nem fedezhetô Tempus támogatásból.

Tempus III és Magyarország –új programszakasz, új szerep,

új lehetôségek2

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

A

TEMPUS Hírlevél 1999

3

Már itt megjegyezzük, hogy a magyar szakemberek egyéni részvételefedezhetô a projektek által kapott Tempus támogatásból, sôt, a TempusMagyarországi Iroda keresi a nem Tempus-os forrásokat a magyar intéz-ményi részvétel pénzügyi hátterének megteremtéséhez is (a részleteket ld.késôbb).

Tevékenységi területek

A Tempus harmadik szakaszában a program az alábbi terü-leteken járul hozzá a kedvezményezett országok felsôoktatásá-nak fejlesztéséhez:

● a felsôoktatási struktúrák, intézmények és azok menedzs-mentjének megreformálása;

● tantervfejlesztés a nemzeti prioritásokban meghatározottterületeken;

● az adminisztratív és intézményi struktúrák fejlesztése (institutionbuilding) – módja: megfelelô keretek és források biztosítása azországos/helyi közigazgatás, közhasznú szervezetek és másnon-profit szervezetek, valamint ipari és szolgáltató vállala-tok szakembereinek továbbképzéséhez;

● a gazdasági reform véghezviteléhez szükséges, még hiányzómagas szintû jártasságok, készségek megszerzését biztosítógyakorlati jellegû képzések kidolgozása, elsôsorban a gaz-dasági szférával való együttmûködés fejlesztése és kiter-jesztése révén; valamint

● a regionális együttmûködés fejlesztése – különösen Délkelet-Európában, de a Tacis országok között is – több Phare,illetve több Tacis ország részvételével megvalósítandó pro-jektek támogatásán keresztül.

Tempus III a gyakorlatban

Az egységes célkitûzéshez és tevékenységi területekhezilleszkedôen a Bizottság a pályázati formákat is egységesítette,ennek megfelelôen a 2000. évtôl kezdôdôen egységes pályázatiútmutató vonatkozik a Phare és a Tacis országokra.

A megszokott Tempus gyakorlatnak megfelelôen a program har-madik szakaszában is csak az adott pályázati fordulórameghatározott nemzeti prioritásoknak megfelelô pályázatokattámogat az Európai Bizottság. Ha regionális pályázatról van szó,akkor a pályázat az összes résztvevô kedvezményezett országnemzeti prioritásainak meg kell, hogy feleljen. A 2000/2001-esés 2001/2002-es tanévekre meghatározott nemzeti prioritások alegújabb pályázati útmutató III. sz. mellékletében olvashatók (azangol változatban: Annex 3 – Priorities for the partner countries).

A 2000/2001-es és 2001/2002-es tanévre szóló pályázati út-mutató és a pályázati ûrlapok letölthetôk a Tempus Magyar-országi Iroda honlapjáról (www.tpf.iif.hu/tempus). Továbbiinformációkért, kérjük, forduljanak az Irodához levél-ben, telefonon vagy személyesen (kapcsolatfelvételiadataink a kiadvány végén találhatók).

Pályázati típusok

Tempus III tevékenységeket a következô 3 projekttípuskeretében támogat az Európai Bizottság:

● Közös Európai Projekt (angolul: Joint European Project -rövidítve: JEP)

● Hálózati Projekt (angolul: Networking Project – rövidítve: NP)● Egyéni Mobilitási Ösztöndíj (angolul: Individual Mobility

Grant – rövidítve: IMG)

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a magyar érdeklôdôszámára legfontosabb tudnivalókat az egyes projekttípusokról.

Közös Európai Projekt

A magyar Tempus-osok számára jól ismert pályázati formaTempus III-as változata.

Konzorcium-összetétel: a magyar részvételû Tempus JEP-eknél megszokott gyakorlatszerint + min. 1 felsôoktatási intézmény/kedvezményezett ország + min. 1 EU felsôoktatási intézmény + min. 1 intézmény egy másik EU országból+ a célkitûzés megvalósításához szükséges EU és kedvezmé-

nyezett országbeli nem felsôoktatási partnerek+ mobilitási projektek esetében a minimális követelményeken

felül további kedvezményezett és EU országok (felsôoktatási)intézményei

+ A projektben részt vehetnek magyar intézményi partnerek is, de amagyar intézmények részvételét nem lehet a Tempus támogatásbólfedezni. A Tempus Magyarországi Iroda azonban keresi a forrá-sokat a magyar intézményi részvétel pénzügyi hátterének meg-teremtéséhez. (A forráskeresés eredményérôl tájékoztatni fogjuk amagyar felsôoktatási intézmények vezetôit és a Tempus Hálózattagjait, de kérjük, látogassák rendszeresen internetes oldalainkat is.)

+ Bevonhatók azonban egyénileg olyan magyar szakértôk, akikmagyar Tempus projektek megvalósítása során szerzetttapasztalataikkal aktívan segítik a konzorcium munkáját.A magyar szakértôk egyéni részvétele fedezhetô a Tempustámogatásból (részleteket ld. késôbb). (Hasonló feltételekkelvehetnek részt a többi EU tagjelölt ország, az Unión kívülifejlett országok, Ciprus, Málta és Törökország intézményeiés szakértôi is).

A konzorcium tisztviselôi: ● a kontraktor csak EU tagállambeli intézmény lehet;● a koordinátor lehetôleg valamely kedvezményezett országbe-

li partner legyen, ha azonban ez nem megoldható, ezt aszerepet bármely résztvevô intézmény vállalhatja.

A Közös Európai Projekt 4 altípusa: ● Egyetemigazgatási JEP (angolul: University Management JEP

– rövidítve: UM JEP)● Tantervfejlesztési JEP (angolul: Curriculum Development

JEP – rövidítve: CD JEP)● Intézményrendszer-fejlesztési JEP (angolul: Institution

Building JEP – rövidítve: IB JEP)● Mobilitási JEP (angolul: Mobility JEP – rövidítve: M JEP) –

csak a kedvezményezett Phare országok, Grúzia, az OroszFöderáció és Ukrajna számára

1 A Tempus Tacis-ról ld. külön cikkünket.2 Kivéve a balti államokat, amelyek eddig a Tempus Phare programban vettek

részt, a Tempus III-ban pedig – EU tagjelölt országként – nem tartoznak a ked-vezményezett államok közé.

A TEMPUS III ÉS MAGYARORSZÁG – ÚJ PROGRAMSZAKASZ, ÚJ SZEREP, ÚJ LEHETÔSÉGEK

4A 4 altípus csak részleteiben tér el a magyar Tempus-osok számára jól ismert korábbiJEP típusoktól. Az IB JEP-ek például a Tempus III-ban értelemszerûen nem az EUcsatlakozásra való felkészüléshez, hanem a demokrácia és a jogállam megszilárdításáhozkapcsolódnak.

A projekt idôtartama: 2 vagy 3 év, de● az UM JEP-ek esetében csak 2 év lehet;● Azerbajdzsán, Grúzia, Kirgizisztán, Moldova, Mongólia, Örményország és Türk-

menisztán csak 2 éves idôtartamú projektben vehet részt.

A projekt költségvetése:● 3 éves JEP-ek esetében: max. 500 000 EUR● 2 éves JEP-ek esetében: max. 300 000 EURA pénzügyi szabályok egy-két jelentôsebb kivételtôl eltekintve nagyjából hasonlóak amagyar JEP-ek esetében megszokottakhoz.

Hálózati Projekt

Hálózatépítéssel, hálózati együttmûködéssel és a korábbi – elsôsorban Tempus-os –eredmények disszeminációjával foglalkozó projektek. Célkitûzésüket, tevékenységeikettekintve emlékeztetnek a magyar disszeminációs CME-kre, de inkább a JEP-ekhezhasonló, nagyobb volumenû projektek.

A Hálózati Projektek céljai: ● korábbi – elsôsorban Tempus-os – eredmények, tapasztalatok, gyakorlatok disz-

szeminációja (csak a legjobbakra koncentrálva); ● országos és nemzetközi felsôoktatási hálózatok kialakítása; a kedvezményezett orszá-

gok közötti regionális együttmûködés fejlesztése; ● átfogó felsôoktatási reformok támogatása a nemzeti prioritásokban megjelölt terü-

leteken.

A hálózatok lehetnek országos vagyregionális hálózatok attól függôen, hogy egy

vagy több kedvezményezett ország felsôok-tatási és nem felsôoktatási intézményeit

tömörítik (Phare-Tacis együttmûködés azonbannem lehetséges).

A hálózatok együttmûködhetnek ERASMUS TematikusHálózatokkal is. A hálózati együttmûködés során

létrejövô kiegészítô eredmények, pl. tantervek, kurzu-sok, hosszútávú hatást kell, hogy gyakoroljanak az adott

tudományterületen tevékenykedô intéz-mények széles körére.

Konzorcium-összetétel:

Összesen min. 5 partnerintézmény bevonása szükséges, ezen belül:+ min. 1 felsôoktatási intézmény/kedvezményezett ország+ min. 1 EU felsôoktatási intézmény+ min. 1 intézmény egy másik EU országból+ ajánlatos megfelelô nem felsôoktatási partnerek bevonása is a

kedvezményezett országokból, különösen a széleskörû disz-szemináció biztosítása érdekében

+ a célkitûzés megvalósításához szükséges további EU felsôok-tatási és nem felsôoktatási partnerek

A kedvezményezett országbeli és EU felsôoktatási partnerek közülösszesen legalább 2 rendelkezzen Tempus projektek keretében szerzetttapasztalatokkal.+ ajánlott a partnerek számának bôvítése a projekt megvaló-

sítása során+ minden hálózatba ajánlott egyénileg bevonni olyan EU tag-

jelölt állambeli (pl. magyar) felsôoktatási és, ahol szükséges,Tempus Institution Building szakértôket, akik Tempus-ostapasztalataikkal aktívan segítik a konzorcium munkáját,esetleg részt vettek a disszeminálandó eredmények kidolgo-zásában. A magyar szakértôk egyéni részvétele fedezhetô aTempus támogatásból (részleteket ld. késôbb). További lehetôség a magyar érdeklôdôk számára, hogy aHálózati Projektek keretében a magyar intézmények,szervezetek fogadhatnak valamely kedvezményezett országbe-li partnertôl tanulmányútra érkezô képviselôket; a tanul-mányutak keretében ezek a szakemberek a korábbi Tempusprojektek eredményeként létrejött struktúrákat, illetve külön-bözô hálózatok mûködését tanulmányozhatják.

+ A projektben részt vehetnek magyar intézményi partnerek is, de amagyar intézmények részvételét nem lehet a Tempus támogatásbólfedezni (például fogadóintézményként sem kaphatnak pénzt, aTempus támogatás csak az ideutazó szakember költségeitfedezi). A Tempus Magyarországi Iroda azonban keresi a forrá-sokat a magyar intézményi részvétel pénzügyi hátterének meg-teremtéséhez. (A forráskeresés eredményérôl tájékoztatni fogjuk amagyar felsôoktatási intézmények vezetôit és a Tempus Hálózat tag-jait, de kérjük, látogassák rendszeresen internetes oldalainkat is.)(Hasonló feltételekkel vehetnek részt a többi EU tagjelöltország, az Unión kívüli fejlett országok, Ciprus, Málta ésTörökország szakértôi és intézményei is).

A konzorcium tisztviselôi: ● a kontraktor csak EU tagállambeli intézmény lehet;● a koordinátor lehetôleg valamely kedvezményezett országbe-

li partner legyen, ha azonban ez nem megoldható, ezt aszerepet bármely résztvevô intézmény vállalhatja.

Segítség a hálózatok szervezéséhez: a pályázók kérésére a lehet-séges partnerek megkeresésében és tájékoztatásában aktívszerepet vállalnak az érintett kedvezményezett országokNemzeti Tempus Irodái és Tempus Információs Pontjai,valamint az érdekelt EU tagállamok nemzeti Tempus összekötôi(National Contact Point; NCP). A Tempus Magyarországi Irodais készséggel közvetít a magyar szakértôk és a szervezôdôhálózatok között.

A projekt idôtartama: 2 évA projekt költségvetése: max. 300 000 EURA pénzügyi szabályok egy-két jelentôsebb kivételtôl eltekintvenagyjából hasonlóak a magyar Tempus JEP-ek esetében meg-szokottakhoz.

Egyéni Mobilitási Ösztöndíj

Az IMG pályázati forma sem sokat változott. A legfontosabbtudnivaló az IMG-kkel kapcsolatban: magyarok ugyan nemutazhatnak IMG keretében, viszont fogadhatnak a kedvezmé-nyezett országokból érkezô ösztöndíjasokat.

Az Egyéni Mobilitási Ösztöndíjak célja és helye a Tempuspályázati struktúrában:

Az IMG lényegében a Hálózati Projekteket kiegészítô pályáza-ti forma. Ez azt jelenti, hogy az IMG célja is a hálózatépítés,-fejlesztés, illetve az eredmények disszeminációja, nem jelentiviszont azt, hogy csak Hálózati Projektekhez kapcsolódó IMG-ket támogat a Bizottság.

Az Egyéni Mobilitási Ösztöndíjak a célkitûzések alapján 3 altí-pusba sorolhatók:● Az 1. altípusba (Strand I) tartozó projektek célja a háló-

zatépítés és -fejlesztés, például különbözô felsôoktatásiszövetségek, illetve SOCRATES/ERASMUS Tematikus Háló-zatok tevékenységeiben történô részvétel útján. (ASOCRATES/ERASMUS Tematikus Hálózatokról részletesen az"ERASMUS – egyenrangú partnerként Európában" c. cikkbenírunk).

● A 2. altípusba (Strand II) sorolható projektek keretében nyí-lik lehetôség arra, hogy azok a Tacis országok is bekap-csolódhassanak bármely Hálózati Projekt munkájába, ame-lyek csak minden második évben pályázhatnak projektbenvaló részvételre (ld. a “Beadási határidôk” c. fejezetben).

● A 3. altípus (Strand III) keretében az uniós, közép- és kelet-európai Tempus-os szakemberek a korábbi Tempus projek-tek eredményeit, tapasztalatait cserélhetik ki. A legered-ményesebb gyakorlat megismerése mellett a látogatás soránkésôbbi Tempus projekteket is elô lehet készíteni.

Kutatási tevékenységek IMG keretében továbbra sem támogat-hatók.

A magyar intézmények bármely altípusú projekt keretében fogadhat-nak bármely kedvezményezett országból látogatót (az EU-ból azon-ban nem érkezhetnek hozzánk kollégák IMG ösztöndíjjal).

A támogatás alapvetô feltétele, hogy az IMG-t támogassa apályázó anyaintézményének vezetése (ezt valamelyik vezetôaláírásával igazolja), illetve, hogy a projekt várhatóan jelentôs,intézményi szintû hatást gyakoroljon az anyaintézményre. Már apályázathoz csatolni kell a fogadóintézmény meghívólevelét is.

Pályázati fordulónként és kedvezményezett országonként 10-50IMG kerül elfogadásra, a nemzeti Tempus költségvetés nagy-ságától függôen.

Kik kaphatnak IMG ösztöndíjat?Az EU és a kedvezményezett országok felsôoktatásának alábbiszereplôi:● az államilag elismert felsôoktatási intézmények oktatói● az államilag elismert felsôoktatási intézmények adminisztrá-

torai (pl. könyvtárosok, nemzetközi kapcsolatokkal foglal-kozó és pénzügyi tisztviselôk)

● magas beosztású minisztériumi tisztviselôk● oktatástervezéssel foglalkozó szakemberek● posztgraduális diákok az intézmény képviseletében (pl.

asszisztensként)Csoportos pályázat nem fogadható el.


5


Honnan hová lehet IMG támogatással utazni?Bármely kedvezményezett országból bármely EU tagállamba és fordítva. A kedvezményezett országokbeli pályázók ezenkívülutazhatnak egy másik kedvezményezett országba, vagy a közép és kelet-európai EU tagjelölt országokba, így például Magyarországra is.(Ez azonban fordítva nem lehetséges, Magyarországról nem lehet IMG ösztöndíjjal utazni).

Az egyéni mobilitás idôtartama: 1-8 hét; általában 1-2 hét

Mire fordítható az ösztöndíj?A magyar IMG-khez hasonlóan az ösztöndíjas utazási és megélhetési költségei fedezhetôk az ösztöndíjból. Továbbképzéseken valórészvétel díja és konferenciadíjak továbbra sem számolhatók el.

Beadási határidôk

Fontos különbség a Phare-ban megszokott gyakorlathoz képest, hogy a Tacis országok nagyobbik része csak minden második évbennyújthat be Közös Európai Projekt vagy Hálózati Projekt pályázatot. A kedvezményezett Phare országok (Albánia, Bosznia-Herce-govina, Macedónia és várhatóan rövidesen Horvátország) minden évben pályázhatnak, csakúgy, mint a Tacis országok közül azOrosz Föderáció és Ukrajna.

Az Egyéni Mobilitási Ösztöndíj pályázati forma (IMG) minden évben, minden kedvezményezett ország számára nyitva áll.

A pályázati beadási határidôk tehát a következôképpen alakulnak a különbözô kedvezményezett országok számára 2000-2002-ben:

Magyar részvétel a Tempus III-ban:gyakorlati tudnivalók

A Tempus III ismertetésébôl kitûnik, hogy az Európai Bizottság továbbra is számít Magyarország aktív részvételére a programban,bár a magyar részvétel finanszírozását erôsen korlátozta. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy a magyar érdeklôdôk hogyan ésmilyen feltételekkel vehetnek részt a Tempus III projektekben, valamint részletesen kitérünk a magyar részvétellel kapcsolatosgyakorlati tudnivalókra.

6

Pályázati Beadási Tevékenységi Értesítés az Lehetséges résztvevôforma határidô idôszak eredményekrôl kedvezményezett országok

Közös 2000. március 1. A projekt A Bizottság a Albánia,Európai kezdete: 2000. kontraktort Bosznia-Hercegovina,Projekt; november 1. várhatóan 2000 Macedónia,Hálózati A projekt vége: októberében, Orosz Föderáció, Ukrajna,Projekt 2002. október 31. levélben értesíti Azerbajdzsán, Grúzia, Mongólia,

vagy az eredményrôl. Örményország, Üzbegisztán2003. október 31.

2001. március 1. A projekt A Bizottság a Albánia,kezdete: 2001. kontraktort Bosznia-Hercegovina,november 1. várhatóan 2001 Macedónia,A projekt vége: októberében, Orosz Föderáció, Ukrajna,2003. október 31. levélben értesíti Kazahsztán, Kirgizisztán, vagy az eredményrôl. Moldova, Türkmenisztán2004. október 31.

Egyéni 2000. április 3. 2000. november 1. A Bizottság a minden kedvezményezett országMobilitási és 2001. pályázókatÖsztöndíjak október 31. várhatóan 2000

között bármikor. szeptemberében,levélben értesítiaz eredményrôl.

2001. április 3. 2001. november 1. A Bizottság a minden kedvezményezett országés 2002. pályázókatoktóber 31. várhatóan 2001között bármikor. szeptemberében,

levélben értesítiaz eredményrôl.

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

Hogyan vehetnek részt magyarszakértôk a Tempus III projektekben?

A Tempus harmadik szakasza nagyban épít a program elsô évtizede során elért ered-ményekre, tapasztalatokra. Az EU tagjelölt közép- és kelet-európai országok nagy utattettek meg a felsôoktatási reform terén ez alatt a tíz év alatt – részben a Tempus segít-ségével –, hiszen ma már egyenrangú partnerként vesznek részt az Unió oktatási prog-ramjaiban. A Bizottság ezért a tapasztalatok átadását, az eredmények dissze-minációját végzô magyar szakemberek egyéni részvételét a projektekbenanyagilag is támogatja.

A magyar felsôoktatási és nem felsôoktatási (elsôsorban institution building) szakértôkleginkább a Hálózati Projektekbe kapcsolódhatnak be, de a különbözô típusú KözösEurópai Projektek munkáját is segíthetik, amennyiben erre igény mutatkozik. (EgyéniMobilitási Ösztöndíjat magyar pályázó sajnos nem nyerhet el.)

Gyakorlati tudnivalók:● A magyar szakértôk részvételét már a pályázatok beadása elôtt meg kell szervezni.

A megfelelô projektkonzorcium megkeresése során a kedvezményezett országok-beli szakmai kapcsolatok mellett kiemelten érdemes az EU kapcsolatokra építeni,hiszen a Tempus III-as projektek kontraktora csak EU tagállambeli intézmény lehet.A kontraktori szerep mellett az EU intézmények a koordinátori teendôk ellátását isvállalhatják – különösen az ilyen EU partnerek tevékenyen részt fognak venni aprojektek szervezésében.

● Az érdeklôdôk saját szakmai kapcsolataik mozgósítása mellett számíthatnak - az EU tagállamok nemzeti összekötôinek (National Contact Point), - a kedvezményezett Phare országok Nemzeti Tempus Irodáinak (National Tempus

Office), - a kedvezményezett Tacis országok Tempus Információs Pontjainak (Tempus

Information Point),- és természetesen a Tempus Magyarországi Irodának a segítségére a partnerkeresés során.Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal akár személyesen, akár telefonon, akáre-mailben (elérhetôségi adataink a hírlevél végén találhatók).

● Ha a megfelelô konzorcium már megvan, gondoskodni kell arról, hogy a Hálózativagy Közös Európai Projekt pályázat, amelynek megvalósításában a magyar szakértôrészt kíván venni, megfeleljen az alábbi feltételeknek:- a magyar szakértô a projektben az egyik konzorciumi partnerintézmény

meghívására vehet részt (javasoljuk, hogy a konzorciumi partner jogilag felhatal-mazott képviselôjének meghívólevelét csatolják a projektpályázathoz; a levélbenszerepeljen a szakértô szerepének, projekttevékenységeinek leírása);

- a projekt leírásánál a projektpályázatban részletesen indokolják, hogy miért von-ták be a magyar szakértôt

- a többi tevékenységekhez hasonló részletességgel, a projekt szerves részekéntismertessék a magyar szakértô tevékenységeit

- a projektpályázathoz mellékelni kell a résztvevô magyar szakértô szakmai élet-rajzát

A magyar szakértônek ezen kívül nincs pályázati kötelezettsége, részvételi szándékátaz Európai Bizottság felé külön jelezni nem kell.

Hogyan vehetnek részt magyar intézmények TempusIII projektekben?

Bár Tempus forrásból a magyar intézmények részvételének költségeit semelyik típusú projektbensem lehet fedezni, a Tempus Magyarországi Iroda keresi a Tempus-on kívüli forrásokat a magyarintézményi részvétel pénzügyi hátterének megteremtéséhez. A forráskeresés eredményérôl tájékoz-tatni fogjuk a magyar felsôoktatási intézmények vezetôit és a Tempus Hálózat tagjait, de kérjük,látogassák rendszeresen internetes oldalainkat is.

Konzorciumi tag – nem Tempus-os forrásból

A Tempus III projektekben a Bizottság szívesen látja – különösen a Tempus korábbiszakaszaiban már tapasztalatokat szerzett – magyar felsôoktatási és nem felsôoktatásiintézmények részvételét, elsôsorban disszeminációs, hálózatépítési és -fejlesztési céllal.A Bizottság azonban az intézményi részvételt Tempus pénzbôl nem támogatja, ehhez amagyar intézményeknek saját forrásokat kell elôteremteniük.


7

Gyakorlati tudnivalók:● A megfelelô konzorcium

megkeresésében készséggelsegít az érdeklôdô magyar in-tézményeknek a Tempus Ma-gyarországi Iroda. Kérjük, for-duljanak hozzánk bizalommal akárszemélyesen, akár telefonon, akár e-mailben (elérhetôségi adataink a hír-levél végén találhatók).

● A konzorcium munkájában saját forrásból részt-vevô magyar intézményeknek a többi partnerhez hasonlóancsatlakozó levelet (levél vagy fax) kell adniuk a pályázathoz.Ennek tartalmaznia kell:- az adott partner intézményi szintû részvételi szándékának

kinyilvánítását, amelyhez az erre jogilag felhatalmazottszemély (felsôoktatási intézmények esetében a rektor, afôigazgató, a dékán, vagy ezek helyettesei) aláírása szük-séges (tanszékvezetô, könyvtáros, intézetvezetô aláírásanem elégséges)

- a levél keltezését- az intézmény projektben vállalt feladatait- az intézményi összekötô (contact person) adatait (név, cím,

beosztás)- nem felsôoktatási partnerek esetén pedig az intézmény

rövid bemutatását is.Kérjük, hogy a csatlakozó levélben ismertessék azt is, hogy arészvételt milyen forrásból fedezik, és térjenek ki arra, hogy ezta pénzt még csak igényelték, vagy már meg is kapták.

A projektben egyénileg résztvevôszakértô anyaintézménye –Tempus támogatás nélkül

Bár a magyar intézmények Tempus III projektekben valórészvételének fedezéséhez Tempus támogatás nem igényelhetô,mégis érdemes intézményi szinten a lehetô legalaposabbankihasználni a magyar szakértôk egyéni részvételének lehetôségét(a részleteket ld. fent). ● A partnerkeresés során az egyéni szakmai kapcsolatok mellett

jó az intézményi kapcsolatokra is építeni – a Tempus Ma-gyarországi Iroda is készséggel segít intézményi szinten ispartnereket találni a magyar szakértôk egyéni részvételéhez.

● Mindenképpen érdemes intézményi szinten is kiaknázni aszakértôk egyéni részvételében rejlô disszeminációs éshálózatépítési lehetôségeket.

Az egyéni mobilitási ösztöndíjasokfogadóintézménye

A Tempus III keretében Egyéni Mobilitási Ösztöndíjra (IMG)pályázó kedvezményezett Phare és Tacis országokbeli szakem-berek egyik lehetséges célországa – Magyarország. A magyar fel-sôoktatási és nem felsôoktatási intézmények bármely típusú

IMG projekt keretében vállal-hatják a fogadóintézmény sze-repét, a legfontosabb lehetô-ségek mégis a hálózatépítésben

(pl. ukrán kollégák részvétele egymagyarországi ERASMUS Tema-

tikus Hálózat-i konferencián), illetvea korábbi Tempus eredmények disz-

szeminációjában (pl. a korábbi TempusJEP keretében kialakított korszerû, európai

elvárásoknak megfelelô tanulmányi nyilvántartásmegismertetése a szarajevói egyetem felelôs szakemberével)rejlenek.

Gyakorlati tudnivalók:● Csak intézményvezetôi támogatást élvezô IMG pályázatokat

támogat a Bizottság, ezért mindenképpen érdemes mozgósí-tani a magas szintû intézményi kapcsolatokat.

● Szívesen segítenek a partnerkeresésben - a kedvezményezett Phare országok Nemzeti Tempus

Irodái (National Tempus Office), - a kedvezményezett Tacis országok Tempus Információs

Pontjai (Tempus Information Point),- és természetesen a Tempus Magyarországi Iroda.Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal akár személyesen,akár telefonon, akár e-mailben (elérhetôségi adataink a hír-levél végén találhatók).

● A pályázat elôkészítésében a magyar fogadóintézménynektevékenyen részt kell vennie, hiszen a pályázó csak komolyegyeztetések után tudja a munkatervet kialakítani és a pro-jekt várható hatását felmérni. A részletes, konkrét munkaterva támogatás elengedhetetlen feltétele – kialakulatlan,általánosságok szintjén mozgó együttmûködési terveket aBizottság nem finanszíroz.

● A magyar intézmény fogadási szándékát igazoló meg-hívólevelet (levél vagy fax) kell csatolni a pályázathoz; ennekutólagos beküldésére nincs lehetôség, ha hiányzik a pályáza-ti anyagból, a pályázatot elutasítják. Csak + a fogadóintézmény hivatalos, fejléces papírjára nyomta-

tott/gépelt, + a pályázónak címzett, + a fogadóintézmény jogilag felhatalmazott képviselôje (pl.

rektor, dékán) által aláírt,+ keltezéssel ellátott levél fogadható el. A levélben szerepeljen:+ a fogadóintézményi összekötô (contact person) neve és címe;+ a látogatás célja és pontos idôpontja (-tól -ig).

● A fogadóintézmény nem részesül a Tempus támogatásból, azta pályázó kapja meg, kezeli és költi a látogatással összefüggôutazási és megélhetési (szállás, étkezés, biztosítás, vízum,helyi közlekedés, dokumentáció, stb.) költségei fedezésére.Tanfolyami és konferenciadíjak, bérleti és kölcsönzési díjaknem finanszírozhatók az IMG ösztöndíjból.

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

8


Hálózati Projektek keretében megvalósulótanulmányutak fogadóintézménye

A különbözô tudományterületeken mûködô magyar intéz-mények, hálózatok fogadhatnak tanulmányútra érkezô szakem-bereket a projekthálózat valamelyik kedvezményezett országbe-li tagintézményétôl. A hazánkba látogató szakemberek célja akorábbi Tempus projektek keretében létrejött, sikeresenmûködô struktúrák, illetve a Hálózati Projekthez köthetô ma-gyar, illetve magyar részvételû hálózatok mûködésének helyszínitanulmányozása.

Gyakorlati tudnivaló:● A fogadóintézmény nem részesül a Tempus támogatásból, azt

a hozzánk látogató szakember és anyaintézménye kezeli éskölti a látogatással összefüggô utazási és megélhetési (szállás,étkezés, biztosítás, vízum, helyi közlekedés, dokumentáció,stb.) költségek fedezésére. Tanfolyami és konferenciadíjak,bérleti és kölcsönzési díjak nem finanszírozhatók a Tempustámogatásból.

Bár a Tempus Phare párja, a volt szovjet tagállamok ésMongólia számára kidolgozott Tempus Tacis programmár 1993-ban elindult, a magyar Tempus Phare világmégis keveset tud róla. Ennek elsôsorban az az oka, hogya Tempus Phare és a Tempus Tacis program adminisztrá-ciója és pénzügyi háttere kezdettôl fogva elkülönült. Akét testvérprogramra más pályázati útmutató és máspályázati feltételek vonatkoztak, még közös TempusPhare - Tempus Tacis regionális projektek támogatásárasem nyílt lehetôség az elkülönülô Phare és Tacis pénzügyialap miatt.

A Tempus III szakaszában azonban Magyarország márnem tartozik a kedvezményezett Phare országok közé,így – bár Phare-Tacis regionális együttmûködés továbbrasem valósulhat meg Tempus pénzbôl – a magyar szak-értôk a Tempus Phare projektek mellett Tempus Tacisprojektekben is részt vehetnek.

Mit kell tudnia Tempus Tacis-ról?

A kedvezményezett országokrólA program 1993-ban indult, és – a Tempus Phare-hozhasonlóan – a kedvezményezett országok felsôoktatásireformját, korszerûsítését támogatja. A kedvezményezettországok a volt szovjet tagállamok* – jelenleg Azer-bajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova,Orosz Föderáció, Örményország, Türkmenisztán, Ukraj-

na, Üzbegisztán – és Mongólia (Fehéroroszország ésTádzsikisztán támogatását a Bizottság a cikk írásánakidôpontjában felfüggesztette).

A pénzügyi háttérrôlA Tempus Tacis programot a Tacis program költ-ségvetésébôl finanszírozzák. A Tacis program szintén1993-ban indult, célja a piacgazdaságra való áttérés és ademokratikus társadalom kiépítésének támogatása a ked-vezményezett országokban, azok világgazdasági integrá-ciójának elôsegítése, valamint harmonikus és gyümöl-csözô politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítése ésfenntartása a kedvezményezett országok és az EU között.

A tevékenységekrôlA Tempus Tacis tevékenységek mindig is sok hasonlóvonást mutattak a Tempus Phare tevékenységekkel. A pro-jekteket többoldalú felsôoktatási együttmûködésekkeretében valósítják meg különbözô EU tagállamok éslegalább egy Tacis ország bevonásával. A különbözô pro-jektek keretében eddig elsôsorban tanterv- és tananyag-fejlesztésre, oktatói továbbképzésekre, hallgatói mobilitá-sokra és az egyetemigazgatás fejlesztésére került sor – eza kör a Tempus III-ban intézményrendszer-fejlesztési(institution building) és hálózatépítési (networking)tevékenységekkel is bôvül. A Tempus Phare-hoz hason-lóan a Tempus Tacis is “alulról felfelé” építkezik, vagyis anemzeti hatóságok és a Bizottság által évente meghatáro-zott nemzeti prioritások keretein belül a pályázóintézmények saját, egyedi igényeik kielégítésére pályáz-nak a helyi adottságokat figyelembe vevô akciótervekkel.

A költségvetési keretekrôlA Tempus Tacis pályázati formák, az egyes projektekköltségvetése és a fôbb költségvetési szabályok már akorábbi pályázati fordulók során is nagyban hasonlítottaka Tempus Phare elôírásaira, az egyes Tacis országok – ésösszességében a Tacis – költségvetése azonban mindig isjóval szerényebb volt a hasonló Phare költségvetéseknél.1993 és 1998 között például a teljes Tempus Tacis költ-ségvetés 108,76 millió ECU volt, míg azonos idôszakbana Phare országok közül csak Magyarország 72,33 millióECU-t költött Tempus projektekre.

Az eredményekrôlA fent említett 108, 76 millió ECU-bôl 142 Közös Euró-pai Projektet, 65 Kiegészítô Projektet (a Tempus PhareJEP és CME között elhelyezhetô típus) és 316 ElôkészítôProjektet valósítottak meg. A Tempus Tacis projektekkeretében több mint 5 000 oktató és hallgató cseréje való-sult meg az EU tagállamok és a kedvezményezett orszá-gok között. Ebben az idôszakban a legfontosabb TempusTacis prioritások a következôk voltak: közgazdaságtan,jog, nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok,társadalomtudományok, egyetemigazgatás, az ered-mények disszeminációja.

A program adminisztrációjárólA Tempus Phare-hoz hasonlóan a Tempus Tacis programközponti adminisztrációját is az Európai Bizottság XXII.Fôigazgatósága végzi az Európai Képzési Alapítványsegítségével. A kedvezményezett országokban kijelöltTempus Információs Pontok (TIP) szerepe azonban jóvalkorlátozottabb a Phare tagjelölt országok Nemzeti TempusIrodáiénál – a TIP feladata nagyrészt valóban az informá-cióáramlás biztosítása, a pályázatok bírálatában ésnyomonkövetésében (monitoring) nem vesz részt.


empus Tacis:a Tempus Kelet-Európában ésÁzsiábanT

* Kivéve a balti államokat, amelyek eddig a Tempus Phare programban vet-tek részt, a Tempus III-ban pedig – EU tagjelölt országként – nem tar-toznak a kedvezményezett államok közé.

9

Bevezetô gondolatok

Az idei, utolsó pályázati fordulóban összesen 47 magyar részvételû pályázatot nyújtot-tak be, ami a tavaly beérkezett pályázatoknak mindössze a felét teszi ki. A pályázatokszámában mutatkozó nagymértékû visszaesés a Tempus program irányelveibenbekövetkezett döntô fókuszváltással magyarázható. Míg a program korábbi fázisaiban afelsôoktatási intézmények saját igényeik szerint pályázhattak a különbözô oktatásiterületeken általuk szükségesnek ítélt tevékenységek elvégzésére, a tavalyi pályázatifordulóval megkezdôdött Tempus II bis szakaszban a felsôoktatási intézményeknek márelsôdlegesen a küszöbön álló EU-csatlakozás képzési igényeit szem elôtt tartva kellett a pro-jekteket megtervezniük. A bírálatnál abszolút elsôbbséget élvezô Tempus InstitutionBuilding Közös Európai Projekt-pályázatok már nem a hagyományos célcsoport, vagyisa hallgatók, hanem a pályázó egyetem vagy fôiskola hatósugarában mûködô és a csat-lakozási folyamatban tevékeny szerepet vállaló intézmények számára íródtak.

A hagyományos tantervfejlesztési tevékenységek már a tavalyi pályázati fordulóban isrendkívül korlátozott arányban nyertek támogatást – a benyújtott 40 pályázatból csakkettôt fogadtak el –, és ez egyéb támogatási lehetôségek keresésére sarkallta apályázókat.

Az 1998-as és az 1999-es pályázati fordulóra érkezett magyar részvételûpályázatok típus szerinti megoszlása

1. ábra

Bár az utolsó fordulóban a szokásosnál jóval kevesebb pályázat érkezettbe, a pályázatok projekttípus szerinti eloszlása jobban megfelelt a priori-tások közti fontossági sorrendnek: 22 Tempus Institution Building(TIB), 14 egyetemigazgatási (UM) és 11 hagyományos tantervfej-lesztési (CD) JEP-pályázatot nyújtottak be. Ez az arány mutaja, hogya pályázók megértették a Tempus programban bekövetkezettirányváltozást, és elsôsorban olyan célok megvalósításához kértektámogatást, amelyek megfelelnek a csatlakozási folyamat igényeinek.

A bírálati folyamatrólAz idén benyújtott 47 magyar részvételû Közös Európai Projekt-pályázat bírálata a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan több lép-csôben valósult meg, a Tempus Magyarországi Iroda és az Európai KépzésiAlapítvány munkatársai, egy nemzetközi szakértôi csoport, valamint azEurópai Bizottság illetékeseinek közremûködésével. A szakértôi csoportösszetételét illetôen lényeges változást jelentett, hogy míg a korábbi évekbenaz akadémiai bírálatot kizárólag itthoni és európai uniós országokbeli szakem-

empuspályázati forduló1999T

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

10

50 -

40 -

30 -

20 -

10 -

0 -1998 1999

TIB

UM

CD

pályázati év

%-o

s m

egos

zlás

JEP típus


berek végezték, idén az Európai Bizottság más társult országokfelsôoktatásának képviselôit is bevonta a magyarországi szelek-ciós folyamatba. A többi társult ország szakértôi csoportjánakpedig tagja volt egy a Tempus programban nagy tapasztalatokkalrendelkezô elismert magyar szakértô.

A tavalyitól eltérôen alakult a Tempus Magyarországi Iroda és azakadémiai bírálók szerepe a szelekciós folyamatban: a TempusMagyarországi Iroda munkatársai idén csupán formai vizsgálatotvégeztek, hogy kiszûrjék a minimális követelményeknek megnem felelô pályázatokat, vizsgálatuk eredményét pedig az Euró-pai Bizottság képviselôi ellenôrizték. A szakértôi véleményezésezzel párhuzamosan kibôvült a prioritás- és technikai vizsgálat-tal. A minimális formai követelményeknek eleget tevô pályáza-tokat tehát a kibôvített szakértôi bírálat szempontjai szerintrangsorolták, majd az Európai Bizottság illetékesei ez alapjánhozták meg a végsô döntést arról, hogy mely pályázatok fognakrészesülni támogatásban.

A bírálati folyamat elsô szakaszát tehát a Tempus MagyarországiIroda által végzett formai vizsgálat jelentette, amelynek során abírálók azt ellenôrizték, hogy a pályázat teljesíti-e az alapvetôformai követelményeket.

A formai szûrôn átjutott 38 pályázat ezt követôen a nemzetköziszakértôk elé került, akik a pályázatokat három különbözôszempont alapján értékelték.

A szakértôk elôször azt vizsgálták meg, hogy a pályázatokösszhangban vannak-e a magyar Tempus prioritásokkal. Ennek akövetelménynek öt pályázat nem tett eleget. Ezután a pályáza-tok technikai színvonalát, vagyis egyes részeinek kidolgo-zottságát és belsô logikai összefüggéseit értékelték. A harmadikbírálati szempont pedig a pályázat szakmai relevanciájáravonatkozott, vagyis arra, hogy a pályázatok témájukban és cél-kitûzéseikben mennyire felelnek meg az adott szakterületenjelentkezô igényeknek.

Minden pályázatot egy magyar és egy külföldi szakértô vizsgáltmeg külön-külön, majd együttesen döntöttek a pályázat végsôminôsítésérôl. Az egyenletes színvonalú bírálat biztosításaérdekében a szakértôk a szelekciót megelôzôen az EurópaiBizottság és az Európai Képzési Alapítvány által szervezettszelekciós tréningen vettek részt.

A formai és a szakértôi bírálat egyaránt Magyarországon zajlottle, a Tempus Magyarországi Iroda szervezésében.

A bírálati folyamat zárópontját az Európai Bizottság XXII.Fôigazgatósága által vezetett június 28-30-i ülés jelentette, ame-lyen végsô döntést hoztak az elôterjesztett pályázatokról a szak-értôi minôsítés és az 1999-es évi pályázati fordulóban Ma-gyarország számára meghatározott 4 millió eurós Tempus költ-ségvetési keret figyelembevételével.

A szelekciót követôen került sor idén is az ún. belsô egyeztetésitárgyalásokra, amelynek során az Európai Bizottság Fôigaz-gatóságai azt vizsgálják, hogy nem szerepelnek-e a pályázatok-ban olyan tevékenységek, amelyek támogatására az EU többféleoktatási programjánál is benyújthattak pályázatot, és ennekfolytán nem kerülhet-e sor kettôs, ill. többszörös EU-finan-szírozásra.

A pályázók októberben hivatalos értesítést is kapnak az ered-ményekrôl, és a szerzôdéskötést követôen kezdhetnek hozzá aprojekt megvalósításához.

Tempus pályázati forduló 1999:a nyertes magyar részvételûprojektek listája

■ A pályázat száma: IB_ JEP-14028-99

■ Koordinátor intézmény: Kossuth Lajos Tudomány-

egyetem

Közgazdasági és Üzleti

Tudományok Intézete

■ A koordinátor neve: Dr. Muraközy László

■ A projekt célkitûzése: A hajdú-bihar megyei önkor-

mányzat és a debreceni

polgármesteri hivatal

köztisztviselôinek, közigazgatási

szakembereinek szakmai,

interkulturális és nyelvi tovább-

képzése az EU csatlakozás szol-

gálatában.

■ A pályázat száma: UM_ JEP-14054-99

■ Koordinátor intézmény: József Attila Tudományegyetem

■ A koordinátor neve: Bata Ágnes

■ A projekt célkitûzése: Az egyetemigazgatás és az

egyetemi adminisztráció

minôségének fejlesztése a

Szegedi Felsôoktatási Szövetség

tagintézményeiben; a Szegedi

Egyetem adminisztratív struk-

túrájának és menedzsment

gyakorlatának kialakítása,

különösen a nemzetközi kapcso-

latok és az EU projektek meg-

valósítása területén.

■ A pályázat száma: CD_ JEP-14067-99

■ Koordinátor intézmény: Semmelweis Orvostudományi

Egyetem

I. sz. Pathológiai és Kísérleti

Rákkutató Intézet

■ A koordinátor neve: Dr. Jeney András

■ A projekt célkitûzése: Oktatási hálózat létrehozása az

onkológia területén; az onko-

lógiai oktatás egységesítése és új

tantervek kidolgozása az oktatás

három szintjén.


■ Koordinátor intézmény: Debreceni Agrártudományi

Egyetem

Mezôgazdasági Víz- és

Környezetgazdálkodási

Fôiskolai Kar, Szarvas

■ A koordinátor neve: Dr. Iványi Ildikó

11

■ A projekt célkitûzése: Vidékfejlesztési,

környezetvédelmi és turisztikai

regionális továbbképzô központ

létesítése a DATE szarvasi

fôiskolai karán; 180-240 órás

továbbképzô tanfolyamok kidol-

gozása és lebonyolítása a dél-

alföldi régió 140-180 szak-

embere számára.


■ Koordinátor intézmény: Pázmány Péter Katolikus

Egyetem

■ A koordinátor neve: Prof. Botos Katalin

■ A projekt célkitûzése: Kb. 100 agrár-közigazgatási

szakember EU konform tovább-

képzése az agrártámogatás

területén: 3 hónapos (200 órás)

továbbképzô program kidol-

gozása és lebonyolítása.


■ Koordinátor intézmény: Debreceni Orvostudományi

Egyetem

Közegészségtani és Járványtani

Intézet

■ A koordinátor neve: Dr. Ádány Róza

■ A projekt célkitûzése: A közegészségügyben dolgozó

szakemberek felkészítése a

területre vonatkozó EU

irányelvek és szabályozások

hatékony érvényesítésére, alkal-

mazására.


■ Koordinátor intézmény: Államigazgatási Fôiskola

■ A koordinátor neve: Máténé Dobos Ágota

■ A projekt célkitûzése: 4 megye összesen 380 magas

beosztású közigazgatási szak-

emberének felkészítése az EU

integrációra szakmai, nyelvi és

számítógépfelhasználói modulok

segítségével.


■ Koordinátor intézmény: Budapesti Mûszaki Egyetem

■ A koordinátor neve: Dr. Péter Tamás

■ A projekt célkitûzése: 150-200 közlekedési szakember

átfogó, EU konform tovább-

képzése.



Egyetem

Mezôgazdasági Fôiskolai Kar,

Hódmezôvásárhely

■ A koordinátor neve: Szûcsné Dr. Péter Judit

■ A projekt célkitûzése: A dél-alföldi régió 180 közigaz-

gatási és agrárszakemberének

felkészítése közösségi agrár-

joganyag alkalmazására; a 360

órás program a szakmai rész

mellett szaknyelvi, marketing,

PR, menedzsment és

számítógépfelhasználói

ismereteket is nyújt.


■ Koordinátor intézmény: Semmelweis Orvostudományi

Egyetem

Kútvölgyi Klinika

■ A koordinátor neve: Dr. Szócska Gábor

■ A projekt célkitûzése: 150 magas beosztású egészség-

ügyi szakember továbbképzése;

témája: az EU egészségügyi gya-

korlatának jogi, gazdasági és szak-

mai vonatkozásai. A 8 modulból

álló (564 órás) képzés nyelvi és


ismereteket is tartalmaz.


■ Koordinátor intézmény: Soproni Erdészeti és Faipari

Egyetem

Földmérési és Földrendezôi

Fôiskolai Kar

■ A koordinátor neve: Dr. Márkus Béla

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

12

TEMPUS PÁLYÁZATI FORDULÓ 1999

■ A projekt célkitûzése: 220 földhivatalnok felkészítése a

közösségi joganyag és szabályo-

zás alkalmazására; rugalmas

továbbképzési program kidolgo-

zása és lebonyolítása; szakmai

hálózat kiépítése EU felsôok-

tatási és szakmai

intézmények/szervezetek

részvételével.


■ Koordinátor intézmény: Pénzügyi és Számviteli Fôiskola

Távoktatási Központ

■ A koordinátor neve: Sándorné Dr. Kriszt Éva

■ A projekt célkitûzése: Állami, önkormányzati és non-

profit szervek 150-200 hivatal-

nokának EU konform pénzügyi

és számviteli továbbképzése

(5 modulból álló képzés, 3 hó-

napos intenzív és 6 hónapos

sztenderd változatban).


■ Koordinátor intézmény: Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola

■ A koordinátor neve: Novák Ágnes

■ A projekt célkitûzése: 120, állami és civil

szervezeteket képviselô dön-

téshozó továbbképzése, témái:

energiatudatos és környezetbarát

építészet, építészet az esély-

egyenlôségért, szaknyelvi

ismeretek. A célcsoport

3 különbözô régiót képvisel.


■ Koordinátor intézmény: Budapesti Közgazdaság-

tudományi Egyetem

■ A koordinátor neve: Dr. Simon Judit

■ A projekt célkitûzése: Az agrárszektor döntéshozóinak

és szakembereinek tovább-

képzése az EU piacpolitikai és

piacfejlesztési szabályozásáról; a

szakmai modulok szaknyelvi és


ismeretekkel egészülnek ki.



Egyetem

■ A koordinátor neve: Dr. Kárpáti László

■ A projekt célkitûzése: 150 közhivatalnok és közhasznúszervezeteket képviselô szak-ember felkészítése az EU csat-lakozásra; továbbképzô tan-folyamok kidolgozása és le-bonyolítása 3 különbözô témá-ban: ökoturizmus; élelmiszerfel-dolgozás és minôségbiztosítás;EU kereskedelmi szabályozás éselektronikus kereskedelem.

■ A pályázat száma: UM_ JEP-14369-99■ Koordinátor intézmény: Bessenyei György Tanárképzô

Fôiskola■ A koordinátor neve: Dr. Filep László■ A projekt célkitûzése: Egységes “teljes körû minôsé-

girányítási ” (TQM) rendszerkialakítása az integrálódóNyíregyházi Fôiskolán; azintézményi vezetôk tovább-képzése; az egységes pénzügyi-számviteli informatikai rendszeralapjainak megteremtése és azadminisztrátorok felkészítése arendszer üzemeltetésére.

■ A pályázat száma: IB_ JEP-14385-99■ Koordinátor intézmény: Janus Pannonius

TudományegyetemPollack MihályMûszaki Fôiskolai Kar

■ A koordinátor neve: Dr. Ásványi József■ A projekt célkitûzése: 210 építô-, villamos- és

gépészmérnök EU integrációstovábbképzése 14 hetes tan-folyamok keretében, 3 külön-bözô tudásközpontban; a szak-mai modulok szaknyelvi, PR ésszámítógépfelhasználóiismeretekkel egészülnek ki.

■ A pályázat száma: IB_ JEP-14404-99■ Koordinátor intézmény: Haynal Imre Egészségtudományi

EgyetemDietetikai Tanszék

■ A koordinátor neve: Prof. Barna Mária■ A projekt célkitûzése: 150-200 egészségügyi és

élelmiszeripari szakembertovábbképzése az ételallergiárólés az étel-intoleranciáról; aMagyar Étel-intolerancia Adat-bank létrehozása ésmûködtetése.

Gratulálunk a nyertes projektpályázatok valamennyi részt-vevôjének, és sok sikert kívánunk a pályázatban foglaltak meg-valósításához!


13

A tavalyi pályázati fordulóban a magyar TIB pályázatokat a legjobbak közé sorolta az Európai Bizottság, ezirányú véleményénektöbb nemzetközi fórumon is hangot adva. Pozitív véleménye nem csak a minôségi/kidolgozottságbeli szempontokra vonatkozott,hanem a TIB koncepció megértésére és az annak megfelelô projekt menedzsment struktúrákra és konzorciumi összetételekre is. Ter-mészetesen mutatkoztak még hiányosságok, téves értelmezések is, amelyekre elôzô hírlevelünkben fel is hívtuk a figyelmet, és talánennek is köszönhetô, hogy idén szinte minden szempontból további javulásról számolhatunk be.

Az 1999-es pályázati fordulóra a pályázók jobban megértették acélcsoportok bevonásának kiemelt fontosságát, és azt, hogy atémában érintett célcsoportok minél nagyobb részére ki kell ter-jeszteni a TIB hálózatot. Ennek eredményeképp idén átlagosan30 százalékkal magasabb volt a pályázatok célszervezeteinek aszáma. A twinning koncepció értelmében a célcsoportok pro-filjának megfelelô EU nem felsôoktatási intézmények bevonásárais szükség van, a magyar célcsoportok számához hasonló szám-ban, biztosítva ezáltal a létezô EU gyakorlat sokszínûségénekmegismerését. Habár a tavalyi eredményekhez képest itt is 28százalékos növekedés volt tapasztalható, az EU nem felsôoktatásipartnerek száma még mindig elmarad a magyar célcsoportokszámához képest, igaz, a célcsoportok tevékenységi profiljainagyobb mértékben bizonyultak lefedettnek.

A benyújtott pályázatokra EU országokból idén átlagosan 3 fel-sôoktatási és 2 nem felsôoktatási intézmény jutott. A felsôok-tatási intézmények vonatkozásában ez a szám ideálisnak mond-ható, a nem felsôoktatási intézmények száma továbbra sincsegyensúlyban a magyar testvérszervezetek számával. Konzultá-ciós tevékenységünk során azt tapasztaltuk, hogy a célcsopor-toknak megfelelô EU társintézmények bevonása komolynehézségekbe ütközött, mivel az Institution Building koncep-cióval eddig még kevés EU intézmény azonosult. (Az EurópaiKözösség korábbi bôvítéseikor egyrészt kisebb volt a gazdaságikülönbség a már meglévô és a csatlakozni kívánó országokközött, másrészt kevesebb volt még az új tagállamokban beveze-tendô közösségi jogszabályok száma, így az Unió jelenlegi álla-maiban nem volt szükség olyan nagyarányú átszervezésekre,amilyen elé a most csatlakozni kívánó országok néznek.) A kon-zorcium bôvítésére a projekt elindulása után is van lehetôség, ésa Tempus Magyarországi Iroda monitoring tevékenysége soránszeretné a megfelelô társintézmények számának bôvítésétösztönözni.

Mint azt fentebb már említettük, a Tempus Institution Buildingnagy elônye, hogy a több különbözô EU országbeli partnerrelvaló kapcsolat és együttmûködés eredményeként a magyarintézmények és szervezetek különbözô tapasztalatok, módszerekösszehasonlító értékelése révén tudják kialakítani saját mód-szereiket. A két év tapasztalatai alapján látható, hogy a felsôok-tatási partnerek tekintetében megvalósul a diverzitás, hiszenLuxemburg kivételével mindegyik uniós tagországból szerepel-nek felsôoktatási intézmények a konzorciumokban, bár eltérôszámban. A nem felsôoktatási partnerek viszonylatában megfi-gyelhetô, hogy fôleg olyan uniós országokból (EgyesültKirályság, Hollandia, Németország, Ausztria) szerepeltek part-nerek a konzorciumokban, amely országokkal hagyományosanszorosabbak Magyarország kapcsolatai, ugyanakkor üdvözlendôa svéd részvétel kimagasló növekedése is.

empus Institution Buildingszelekciós tükör1998/1999T

14

Az egy TIB pályázatra jutó magyar és EU nemfelsôoktatási intézmények száma 1998-ban és 1999-ben

5,5 -5 -

4,5 -4 -

3,5 -3 -

2,5 -2 -

1,5 -1 -

0,5 -0 -

3,1

4,4

1,31,8

magyar nemfelsôoktatási partnerek

EU nem felsôoktatásipartnerek

1. ábra

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

Az egy TIB pályázatra jutó EU felsôoktatási és EUnem felsôoktatási intézmények száma 1998-ban és 1999-ben

3 -

2,5 -

2 -

1,5 -

1 -

0,5 -

0 -

2,3

2,9

1,3

1,8

EU felsôoktatásipartnerek

EU nem felsôoktatásipartnerek

2. ábra

3. ábra

Az egy TIB pályázatra jutó EU felsôoktatási és EU nemfelsôoktatási intézmények száma EU tagállamok szerint1998-ban és 1999-ben

0,80 -

0,60 -

0,40 -

0,20 -

0,00 -

EU felsôoktatásipartnerek 1 TIBpályázatra jutószáma 1998-ban

UK D NL

GR AT B F

IRL E FI SE

EU nemfelsôoktatásipartnerek 1 TIBpályázatra jutószáma 1998-ban

EU nemfelsôoktatásipartnerek 1 TIBpályázatra jutószáma 1999-ben

EU felsôoktatásipartnerek 1 TIBpályázatra jutószáma 1999-ben

1998

1999

1998

1999


4. ábra

A célcsoportok összetételében történt változások (4. ábra) is a TIB koncepciószellemében alakultak, melynek megfelelôen jelentôsen csökkent a vállalatok részvételiaránya, ugyanakkor a minisztériumok, kamarák, területfejlesztési, közigazgatási,egészségügyi szervek aránya nagymértékben megnövekedett a tavalyi évhez képest.Az EU nem felsôoktatási intézményeknél hasonló tendenciákat állapíthatunk meg(5. ábra), bár itt az önkormányzatok részvétele kimagasló, a vállatok jelenléte pedigtovábbra is meghatározó maradt, melynek elsôsorban az az oka, hogy idén mûszakitémákban is születtek TIB pályázatok.

Az egy TIB pályázatra jutó EU nem felsôoktatási partnerektevékenység szerinti megoszlása 1998-ban és 1999-ben

0,57

0,5

0,2

0,27

0,14

0,05

0,11

0,5

0,06 0,06

0

0,090,06

0,050,06

0,14

0,03 0,030,05

0,18

válla

lato

k

okta

tásü

gyi/

mun

kaüg

yi s

zerv

ek

segé

lysz

erve

zete

k

önko

rmán

yzat

ok

fegy

vere

s er

ôk

körn

y. v

édel

mi/

terü

letf

ejl.

sze

rvek

kam

arák

min

iszt

ériu

mok

szak

szer

veze

tek

kuta

tóin

téze

tek

0,6 -

0,5 -

0,4 -

0,3 -

0,2 -

0,1 -

0 -

5. ábra

Az egy TIB pályázatra jutó magyar nem felsôoktatási partnerektevékenység szerinti megoszlása 1998-ban és 1999-ben

0,510,45

0,40

0,68

0,37

0,14

0,34

1,05

0,29

0,41

0,29

0,5

0,26

0,09

0,20

0,050,09 0,09

0,14

0,41

önko

rmán

yzat

ok

min

iszt

ériu

mok

válla

lato

k

kam

arák

körn

y. v

édel

mi/

terü

letf

ejl.

sze

rvek

közi

gazg

atás

isz

erve

k

egés

zség

ügyi

szer

vek

fegy

vere

s er

ôk

segé

lysz

erve

zete

k

kuta

tóin

téze

tek

1,2 -

1 -

0,8 -

0,6 -

0,4 -

0,2 -

0 -

15

1998

1999

1998

1999

A tavaly decemberben elindult projektekszervezôinek elsô feladata a tevékeny-ségek újratervezése volt, amit egyrészrôla projektkezdet 3 hónapos csúszása, más-részrôl pedig az tett szükségessé, hogy atámogatásként megítélt összeg rend-szerint nem érte el a megpályázott támo-gatást.

Az ütemezés további ismételt átgondolá-sait tette szükségessé az a tény, hogy atámogatás elsô fele féléves késésselérkezett meg a konzorciumokhoz. Ez anehéz átmeneti idôszak különlegeselkötelezettséget és nagyfokú találékony-ságot követelt a résztvevôktôl, akiknek atámogatás késése ellenére hozzá kellettkezdeniük a projekt megvalósításához.Legtöbb esetben a koordinátor intézmény,

ill. az EU és a magyar partnerek hite-lezték meg az ebben az idôszakban fel-lépô költségeket.

Az elsô 4 hónap munkájára vonatkozóidôközi jelentések, valamint a személyesprojektlátogatások során tájékozódtunk amegvalósított tevékenységekrôl és elérteredményekrôl. A beszámolókból ki-derült, hogy a konzorciumok megtartot-ták a projekt nyitó ülését, amelyen apartnerek meghatározták és felosztottákegymás között a küszöbönálló felada-tokat. Sok konzorcium úgy hidalta át azutazási költségekhez szükséges forrásokhiányát, hogy a tudásközpont által átdol-gozott munkatervet juttatták el írásban apartnerekhez véleményezésre. A konzor-ciumüléseken tovább pontosították a

célcsoportok képzési igényeit, és közösenalakították ki a kurzusok végleges tan-tárgyszerkezetét, és határozták meg atananyagfejlesztési feladatokat. Helyen-ként a pályázatban szereplô tananyag-szerkezetet jelentôsen át kellett alakítania célcsoport kifejezett elvárásai szerint,pl.: a nyelvórák számát emelték azelméleti tárgyak rovására, miközben arrais ügyelni kellett, hogy a szerzôdésbenfoglalt célok megvalósítása se szenvedjencsorbát. A TIB modulokért felelôsoktatók a legtöbb esetben már ellátogat-tak az EU-partnerekhez, ahol tovább-képzésen vettek részt, és a külföldi kol-légákkal konzultálva az oktatáshoz szük-séges szakirodalmat tanulmányozták ésdolgozták fel, majd ennek alapján hoz-zákezdtek a tananyagok megírásához.

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

16

A magyar TIB-tudásközpontok száma és földrajzi eloszlása

● 1998-ban indult TIB projektek

■ 1999-ben induló TIB projektek*

z elsô TIB projektektapasztalataiA

BUDAPEST

DEBRECENGYÔR

SZOMBATHELY

GÖDÖLLÔ

MISKOLC

SZARVAS

PÉCS

*Megjegyzés: Az IB-14385-számú projektben3 tudásközpont alakul

6. ábra

SZÉKESFEHÉRVÁR

HÓDMEZÔVÁSÁRHELY

TEMPUS INSTITUTION BUILDING SZELEKCIÓS TÜKÖR 1998/1999

Megtörtént a tanfolyami résztvevôkkiválasztása, és beindultak az elsô, kísér-leti csoportok. Az uniós ismeretekhatékony és széleskörû terjesztésénekérdekében sok helyen kifejezetten olyanbeosztású résztvevôket választottak ki,akik késôbb multiplikátorként fognakmûködni saját intézményükben, vagyistovábbadják kollégáiknak a kurzusokonelsajátított ismereteket.

Számos igen fontos, de nagyobb költ-séggel járó tevékenységet, mint példáulaz oktatók külföldi továbbképzését,eszközök beszerzését, a támogatás hiá-nyában el kellett halasztani, és ezáltal mástevékenységek megvalósítása is késedel-met szenvedett, ill. lelassult. A csúszásokmiatt valószínûleg néhány elsô évestevékenység át fog nyúlni a második pro-jektévbe, és ez az ütemezés továbbimódosításait tette szükségessé. Az elha-lasztott vagy be nem fejezett tevékeny-ségekre igényelt támogatást át lehet vinnia következô évre, lényeg, hogy az összesmegtervezett tevékenység és eredménymegvalósuljon még a projekt élettartamaalatt.

Elôfordult, hogy személyi változáskövetkeztében egyes partnerintézményekrészvételi szándéka megszûnt a projekt-ben, de minden esetben sikerült az illetôintézmény profiljának megfelelô partnerttalálni és ezáltal a konzorcium eredetiegyensúlyát helyreállítani.

Több konzorcium partnerként felvett aprojektbe további EU-s és magyar nemfelsôoktatási szervezeteket, pl.: minisz-tériumokat, szakmai testületeket, ame-lyek hatáskörük és tapasztalataik révénfontos segítséget nyújthatnak az európaiközösségi vívmányokkal kapcsolatosismeretek átadásában, és akik oktatókéntvagy hallgatóként szívesen résztvesznek akurzusokban.

Üdvözlendô volt egyes konzorciumokrészérôl az a kezdeményezés is, hogyfelismervén a hasonlóságot képzési prog-ramuk témájában és a célcsoportokösszetételében, egyeztetéseket folytatnakegymással a tevékenységek összehan-golásáról és az eredmények kölcsönös fel-használásáról és terjesztésérôl.

A konzorciumoknál tett látogatásainkalkalmával azt tapasztaltuk, hogy a kezde-ti nehézségek és a többletmunka ellenérea tudásközpontok és a célcsoportokegyaránt lelkesen és elkötelezettenvesznek részt a TIB projektekben,érdekes kihívásnak tekintik a hagyomá-nyostól eltérô feladatot és együtt-mûködést, és sok reményt fûznek az újtípusú képzési programokhoz.

A szombathelyi Berzsenyi DánielTanárképzô Fôiskola egyike annak a 12magyar felsôoktatási intézménynek,amely a tavalyi fordulóban sikerrel pályá-zott Tempus Institution Building projekttámogatására. Arról kérdeztük SzûcsMáriát, a Tempus projekt tevékeny-ségeinek koordinátorát, hogy milyenneklátja a TIB projekt hatását a Fôiskolára 9hónappal a projekt elindítása után.

Hogyan foglalná össze az Institution Buildingprojekt koordinálásával kapcsolatos tapaszta-latait?

Szûcs Mária: Vegyesnek mondhatomôket. Ôszintén szólva, a TIB projekt elsô3 hónapja után meg voltam rólagyôzôdve, hogy bárki találta is ki azInstitution Building programot, sikerültfeltalálnia a biztos bukás receptjét. Gon-doljunk például a tanárokra, akik elôzô-leg csak fôiskolai kollégákkal és hall-gatókkal dolgoztak együtt, és akiknek átkellett állniuk a “mindent jobbantudok”-szemléletrôl a “neked is igazadlehet”- kiindulási alapra. Arra is rá kellettjönnünk, hogy egy ilyen sok tagot tömö-rítô konzorciumban ritka szerencse akonszenzus, és sokszor meg kell eléged-nünk a kompromisszummal. Mivel ez atovábbképzési kezdeményezés jellegébenmultidiszciplináris, magasabb szintûegyüttmûködést követel a különbözôtanszékeken dolgozó kollégák között, ésily módon elôkészítheti a terepet továbbiházon belüli inter-/és multidiszciplinárisprogramok számára. Az idáig felmerültnehézségek dacára a projekt résztvevôiszámára a legnagyobb elônyt az jelenti,hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezhet-

nek egy olyan tanfolyam kidolgozásárólés lebonyolításáról, amely kezdettôlfogva átfogó minôségbiztosítási rendszer-ben mûködik.

Ami a Fôiskolát illeti, a projekt két-ségkívül az egyik legnagyobb kihívás,amely a térség igényeinek megfelelnikívánó oktatási kínálat kialakítása soránidáig felmerült. Folynak a tárgyalásokarról, hogy hogyan lehetne a programfenntartását biztosítani, és a Fôiskolaszerves részeként mûködô EurópaiKépzési Központ létrehozása is napirend-re került.

A képzés iránt tanúsított óriási általánosérdeklôdés és a lelkesítô érzés, hogy atámogatás végre megérkezett a Fôiskolaszámlájára, azt az érzetet kelti bennünk,hogy már “látszik a fény az alagútvégén”.

Hogyan ítéli meg a helyzetet az Önök szem-szögébôl? - kérdeztük meg KelemenMáriát, a Vas Megyei Rendôrfôkapi-tányság Személyzeti Osztályának veze-tôjét.

Kelemen Mária: Csak megerôsíthetemazt, amit Szûcs Mária mondott arravonatkozólag, hogy úgy tûnik, mégis vanráció a káoszban. A továbbképzési prog-ram elsô 4 hetébôl leszûrtük a tanulsá-gokat, hogy mi az, amin változtatni kellmajd a második menetben, de végüliskísérleti tanfolyamról van szó. Elôször is,a résztvevôk kiválasztásánál nem elég arraügyelni, hogy hasonló legyen a munka-


17

„Így látjuk mi…” –Tempus Institution Building a tudásközpontés a célcsoport szemével

PROJEKTSZÁM: IB_ JEP-13538-98Koordinátor: Berzsenyi Dániel Tanárképzô Fôiskola (BDTF)

Célkitûzés: Rendvédelmi szervek továbbképzése a magyar-EU határtérségben - európai integrációs modulok kidolgozása és lebonyolítása

Célcsoportok:Vas Megyei Rendôrfôkapitányság, SzombathelySzombathelyi Határôr Igazgatóság, SzombathelyVas Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, SzombathelyMagyar Honvédség, Dunántúli Kiképzô Központ, Szombathely

AZ ELSÔ TIB PROJEKTEK TAPASZTALATAIT

EM

PUS

Hírl

evél

199

9

18körük, hanem elôképzettségük szerint is össze kell válogatni ôket, hogy a tanároknakne kelljen egy csoporton belül a szakképesítést nyújtó középfokú képzéstôl a poszt-graduális szintig minden igénynek megfelelô ismeretátadás lehetetlen feladatával küz-deniük. Ezen kívül úgy tûnik, naívak voltunk, amikor azt feltételeztük, hogy arendôrség kapva kap majd a munkaidô alatt, helyben megszervezett, ingyenes EU-integ-rációs képzés lehetôségén. Igaz, hogy ellentétben a szomszédos Ausztriával, ami a nép-szavazást követôen hamarosan a kibôvült Európai Unió tagja lett, számunkra hosszabbidô áll rendelkezésre, hogy Magyarország csatlakozását elôkészítsük, de ezzel az idôvelokosan kell gazdálkodnunk és nem szabad elpazarolnunk. A másik gond a csoport-összetételnél, hogy a csoportdinamikát erôsen gátolja a korkülönbség és a résztvevôkeltérô rangja (fônökök és beosztottak ülnek egy padban), stb. Remélem, ez a problé-ma magától megoldódik jövôre, amikor a ranglétra alacsonyabb fokain álló, egyformamunkakörû és képzettségû altiszteket, ill. törvényvégrehajtói alkalmazottakat képezzükmajd tovább.

Összefoglalva azt mondhatom, hogy a projekt a legjobb úton halad elôre, és biztosravesszük, hogy vagy a jelenlegi partnerekkel, vagy más konzorciális formában folytatnifogjuk az együttmûködést a Fôiskolával.

TIB projektek a nagyító alattA Tempus Institution Building projektek a program történetében különleges szerepettöltenek be: egyfelôl a Tempus közel tíz éves múltja alatt kifejlesztett tananyagra, pro-jektvezetési tapasztalatra, kiépített kapcsolathálózatra, infrastrukturális fejlesztésre, stb.építenek, másfelôl egy nemcsak a magyar felsôoktatást, hanem egész Európa jövôjétérintô politikai folyamatot, az Unió keletirányú bôvítését mozdítják elô. Érthetô tehát,hogy az Európai Bizottság különleges figyelemmel fordul e projektek felé, amelyek ahasonló intézményrendszerben mûködô EU-s és közép-kelet-európai szervezetek,intézmények közti kapcsolatfelvétel és együttmûködés révén olyan kapcsolódásifelületeket hoznak létre az EU és a csatlakozó országok között, amelyek a csatlakozásszakmai és társadalmi hátterét teremtik meg.

Miben tér el a TIB projektek nyomonkövetése a többi Tempus projektétôl?

A Tempus program sosem korlátozódott a pillanatnyi, rövidtávú igények kielégítésére,hanem kezdettôl olyan célok megvalósításához biztosított támogatást, amelyek tartósanbôvítették és színvonalasabbá tették a felsôoktatási intézmények által nyújtott oktatásikínálatot. A TIB projektek esetében ez az elvárás tovább körvonalazódik: a tananyag-bôvítés irányát szigorúan az Európai Közösségnek a célcsoportot érintô területénreleváns jogszabályok határozzák meg. A TIB projektek keretében nyújtott tovább-képzési kurzusok eredménye nem lehet általános ismeretterjesztés, hanem az új sza-bályzásrendszer alkalmazására való megfelelô felkészítés. A nyomonkövetésnek egyrésztaz a célja, hogy a projektet segítse ennek az új és összetett feladatnak a megvalósí-tásában, másrészt pedig, hogy a kimagasló eredményeket felmutató intézményeket jö-vôbeni megbízásokra javasolja.

Melyek a nyomonkövetés legfôbb szempontjai?

A pályázati célok megvalósításaA projekt követésénél alkalmazott elsôdleges mérce maga a pályázat, a benne foglalt cél-kitûzésekkel. A TIB projektekre fordított magasabb támogatás arányában az EurópaiBizottság tüzetesebben ellenôrzi a szerzôdés feltételeinek betartását, a könyvelésszabályszerûségét, a projekteredmények megvalósulását. Szükség esetén pedig tanácsotad a pályázatból hiányzó, vagy nem teljesen kidolgozott részek pótlásához,kiegészítéséhez.


IgényfelmérésA TIB projekt keretében végzett tananyagfejlesztés elsôdleges szerepe nem az, hogy afelsôoktatási intézmény oktatási kínálatában mutatkozó esetleges hiányt pótolja, hanemhogy a szakemberek munkájához elengedhetetlen európai közösségi ismereteket össze-foglalja. (Természetesen elônyös, ha a kifejlesztett tananyag az alapképzésbe is bekerül,hiszen a hallgatóknak szintén szükségük lesz az uniós ismeretekre, amikor el fognakhelyezkedni.) A tanfolyamprogram összeállításánál ezér t elengedhetetlen az egyeztetésa kurzust kidolgozó felsôoktatási intézmények, a célcsoport szervezetek és az illetékeshatóságok között, különösen a képzés megkezdése elôtt és a kísérleti kur zus tapaszta-latainak kiértékelésekor. A konzorcium tagjainak közösen kell elkészíteniük a képzésiigény-felmérést, amire a tananyagfejlesztés épül. A projekt értékelésében mérvadó lesz,hogy a tanfolyamok mennyiben felelnek meg a feltár t igényeknek, mennyire voltmélyreható és részletes ezek tanulmányozása, beépítették-e a kísérleti kurzusravonatkozó visszajelzéseket, tapasztalatokat a végleges programba, hiszen ezektôl függ aprogram sikere.

A projekteredmények fenntarthatóságaA képzési program hosszútávú mûködtetéséhez, fenntarthatóságához ezen kívül

szükséges az oktatói bázis, az infrastrukturális háttér és a gazdaságosmûködéshez elegendô számú résztvevô, amirôl már a projekt élettar-

tama alatt gondoskodni kell. Csak így érhetô el, hogy atudásközpont régiójában az érintett szakterület valamennyi

szakemberének a közeljövôben lehetôsége legyen részt-venni a TIB-továbbképzésen.

DisszeminációAhhoz, hogy az új típusú képzési kínálat ismerttéváljon minden potenciális megrendelô számára, atudásközpontnak szakmai fórumokon be kellmutatnia a képzési programot. A disszeminációkülönféle eszközei lehetnek például a szakmaifolyóiratokban, kiadványokban megjelenô cikkek,tanulmányok, a médiákban elhangzó nyilatkozatokvagy konferenciákon, mûhelyeken, tájékoztató-

napokon tartott elôadások. A tudásközpontnakérdemes egyeztetnie a saját régióján kívül esô, hozzá

hasonló típusú intézményekkel, amelyek szintén képe-sek a tanfolyam megszervezésére és lebonyolítására, a

program országos szintû terjesztésérôl.

Hogyan zajlik a nyomonkövetés?

A projektek nyomonkövetése egyrészt írásban, a jelentések értékelésével,másrészt szóban, a telefonos vagy személyes konzultációk, projektlátogatások

alkalmával történik. Minden TIB projektet szeretnénk évente legalább egyszer meglá-togatni, hogy betekinthessünk a projektmunkába és az elért eredményekbe, és válaszol-hassunk a felmerülô kérdésekre. A látogatások célja elsôsorban nem az ellenôrzés,hanem a tájékoztatás, tanácsadás és segítségnyújtás. Mivel szeretnénk a projektekrôlminél sokoldalúbb tapasztalatokat gyûjteni, arra kérjük a tudásközpontokat, hogy alátogatásra mindig hívják meg a többi partnerintézmény és célcsoport képviselôit is,hogy ôk is be tudjanak számolni benyomásaikról, esetleges problémáikról. A projekt-látogatásokat a Tempus Magyarországi Iroda képviselôi végzik az Európai Bizottságfelkérésére. A látogatások tapasztalatairól és a projekt mûködésével kapcsolatosjavaslatairól az Európai Bizottság írásban jelez vissza a koordinátoroknak az észlelthiányosságok kiküszöbölésének és a projekt hatékony megvalósításának érdekében. AzEurópai Bizottság a szerzôdés pontjainak, illetve a módosítási javaslatok figyelmenkívül hagyásának esetén a projekt leállítását is kilátásba helyezheti. A hatékonyegyüttmûködés kialakításának érdekében kérjük a projektek résztvevôit, forduljanakhozzánk bizalommal kérdéseikkel, problémáikkal, hogy a nehézségeket idejébenelhárítva együtt biztosíthassuk a projektek sikerét.

19

Újabb kihívásoka felsôoktatás számára a 2000. évtôl

A Phare 2000 program irányelvei szerint, a felsôoktatásnaktovábbi lehetôségei nyílnak a társadalmi szerepvállalásra és azEurópai Unióhoz való csatlakozás elôsegítésére.

A csatlakozási tárgyalások megindulásával az Európai Unióátértékelte a tagjelölt kelet- és közép-európai országoknaknyújtott támogatások szerepét. A segélyprogramok legfontosabbirányelve a tagjelölt országok felkészülése az Európai Unióhozvaló csatlakozásra. A Phare program ezért a továbbiakbankizárólag a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódóintézményrendszer-fejlesztési és beruházási projektekhez nyújttámogatást, biztosítva ezzel, hogy a jelölt országok a csatlakozásután hatékonyan részt tudjanak venni a közösségi politikák al-kalmazásában és alakításában.

A közösségi politikák közül Magyarország szempontjából aregionális politika kiemelt fontosságú, mivel a csatlakozás utánMagyarország kedvezményezettje lesz az ún. StrukturálisAlapoknak. (Az EU regionális politikájának célja az eltérôfejlettségû területek közötti gazdasági és szociális kohézió,eszközrendszere pedig az ún. Strukturális Alapok (Európai SzociálisAlap, Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Euró-pai Regionális Fejlesztési Alap, Halászati Orientációs PénzügyiEszköz), valamint a Kohéziós Alap). A Strukturális Alapokbólszármazó támogatások adminisztrálásához, hatékony fel-használásához fejlett intézményi háttér, valamint jól mûködôadminisztratív és pénzügyi eljárások szükségesek.

A megfelelô intézményi háttér és szakértelem kialakításánakelôsegítése érdekében az Európai Unió két új támogatási eszköz- az infrastruktúra és környezetvédelem céljait szolgáló ISPA,valamint a mezôgazdaságot és vidékfejlesztést támogatóSAPARD – révén igyekszik a felkészülést elôsegíteni. E két újtámogatási eszköz jelentôsége, hogy ezek keretében már azEurópai Unió Strukturális Alapjainak szabályrendszere szerintkell pályázni.

Az Európai Unió harmadik pénzügyi eszköze, a Phare programminden területen segíti a csatlakozásra való felkészülést, azon-ban a program új szakaszában, a Phare 2000-ben is kiemeltfontosságú terület a gazdasági és szociális kohézió, vagyis aregionális különbségek csökkentése.

A felkészülést támogató eszközök (ISPA, SAPARD, Phare 2000)adminisztrálásához szükséges intézményrendszer kialakításánakelôsegítése érdekében az EU elindította a Strukturális Ala-pokra Felkészítô Speciális Programot (Special PreparatoryProgramme for the Structural Funds – SPP-SF).

Az SPP-SF keretében többek között tréningek, szemináriumok,mûhelymunka, twinning programok segítik az intézményrend-szer-fejlesztést és az érintett magyar hatósági szervek alkalma-zottainak felkészülését.

A felsôoktatásra a Tempus Institution Building projektekhezhasonlóan az intézményrendszer-fejlesztés keretében megvaló-suló képzések, általánosabban a humánerôforrás fejlesztésterületén fontos feladat hárul.

A Tempus Közalapítvány megbízást kapott az Európai Szo-ciális Alapról (European Social Fund – ESF) és az arra felkészí-tô speciális programról (Special Preparatory Programme forthe European Social Fund – SPP-ESF) szóló szeminárium ésnemzeti, valamint regionális konferenciák megszervezésére. Anemzeti konferenciára az Európai Szociális Alappal, foglalkoz-tatás-politikával, területfejlesztéssel, szakképzéssel és munkaerô-átképzéssel kapcsolatos témákban érintett hatóságok, regionálisfejlesztési szervek, helyi- és megyei önkormányzatok, kamarák,munkaügyi szervek képviselôi mellett, a Tempus InstitutionBuilding és az Európai Tájékoztatási Központok hálózatainakérintett képviselôit is szeretnénk meghívni.

A konferencia-sorozat után egy kiadványt jelentetünk meg, amely-ben bôvebb tájékoztatást adunk a Phare 2000-rôl és az SPP-ESF-rôl(az Európai Szociális Alapra Felkészítô Speciális Program), valaminta felsôoktatási intézményeket érintô kérdésekrôl.

ályázati mozaik

Átalakulás és folytonosság:a SOCRATES programII. szakasza

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügymegújult programjaiA "Tudás Európája felé" címû, 1997 novemberében megjelenteurópai oktatáspolitikai dokumentumban meghatározottirányelvek, az Agenda 2000 által megadott ajánlások, illetve aprogram elsô szakaszának tapasztalatai alapján az EurópaiBizottság újrastruktúrálja a közösségi oktatási (SOCRATES), szak-mai képzési (Leonardo da Vinci) és ifjúsági (Fiatalok Európáért)programokat. Ezen programok egyik stratégiai területe 2000-tôla minden európai polgár számára elérhetô élethosszig tartó ta-nulási szolgáltatások támogatása.

A programok közös általános célkitûzései:1. a foglalkoztatottság növelése a készségek fejlesztése révén2. a tudás kihasználásnak növelése, melynek távlati célja, hogy

társadalmilag és technikailag megalapozza a jövô Európájá-nak versenyképességét

3. elmélyítse az Európához tartozás érzetét a polgárokban.

PP-ESF(az Európai Szociális Alapra FelkészítôSpeciális Program)S

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

20

P

KöltségvetésA 3 programban induló pályázatok támogatására az Európai Bizottság 3 milliár d euróköltségvetést javasol, a következô elosztásban: 1,4 milliárd euró a SOCRATES program-ra, 1 milliárd euró a Leonardo da Vinci programra, illetve 600 millió euró a FiatalokEurópáért programra.3

A SOCRATES program második szakaszának céljaiA SOCRATES program elsô, hatéves szakasza tehát 1999. december 31-ével jár le.A program 2. szakasza 2000. január 1-jével lép majd életbe, és 2006.december 31-én jár le.Az Európai Bizottság által támogatott tevékenységek a jövôben 4 cél köré csoporto-sulnak. Ezek:1. az oktatás európai dimenziójának erôsítése;2. az európai nyelvek ismeretének fejlesztése;3. a mobilitás támogatása az oktatás minden területén és minden szintjén;4. az új oktatási kezdeményezések bátorítása.

A megújult SOCRATES akciókAz Európai Bizottság néhány – fôleg a közoktatást érintô – SOCRATES akciót újrastruk-túrált vagy más alprogramok alá helyezett (COMENIUS 1, COMENIUS 2, COMENIUS 3.2,LINGUA A, LINGUA B, LINGUA C), illetve néhány akció – a költségvetés növelésével –nagyobb hangsúlyt kapott (Felnôttoktatás ➜ Grundtvig, Nyitott és Távoktatás ➜

Minerva).

Jellemzô változás lesz még a bírálati folyamat és szerzôdéskötések mind nagyobbmértékû decentralizálása, azaz, hogy több pályázattípus bírálatát az egyes országoknemzeti irodái végzik, és ôk is kötnek szerzôdést a nyertes pályázókkal. Ez utóbbi vál-tozás leginkább a mobilitási tevékenységek esetében igaz (pl. az ERASMUS program2000-ben beadott Intézményi Szerzôdés pályázataiban nemcsak a hallgatói mobilitás,hanem a tanári mobilitás nemzeti szintû koordinációját is a SOCRATES Nemzeti Irodavégzi majd; az összes SOCRATES akció Elôkészítô Látogatásait is).

Fontos, és a program eddigi adminisztrációs feladatait csökkentô tényezô lesz még atöbbéves szerzôdések rendszerének bevezetése. Többéves szerzôdéseket valószínûlega COMENIUS 1.2 (Tanárok alap- és továbbképzése) akció; az ERASMUS Tanterv-fejlesztési projektek és Tematikus Hálózatok; a Grundtvig, a LINGUA, a Minerva és aKiegészítô Tevékenységek akciók keretében fog kötni az Európai Bizottság a támoga-tott pályázókkal.

Az újrastruktúrálás célja, hogy az egyes programok közötti együttmûködést a lehetôlegnagyobb mértékben érvényesítse, illetve, hogy a támogatási összegek célzott fel-használását biztosítsa.Ennek az újrastruktúrálásnak semmiképpen nem az a következménye, hogy bizonyostevékenységekre már nem lehet 2000-tôl pályázni, sôt, inkább kiszélesedik alehetôségek köre (például a mobilitás terén), illetve az adható támogatás sokkal célzot-tabban jut el bizonyos fontos oktatási területekre (pl. tanárképzés vagy felnôttoktatás).

A SOCRATES program második szakaszának bevezetéseA SOCRATES 2. szakasza 2000. január 1-jén lép életbe, ettôl az idôponttól kezdve tehátcsak az új program akcióira lehet pályázatot benyújtani. Az új program elsô, 2000-eséve azonban átmeneti év lesz, hogy az elsô szakaszból a második szakaszba “lépés”gördülékenységét biztosítani lehessen.

Ebben az átmeneti évben a legtöbb eddig pályázható tevékenység pályázati feltételeiazonosak maradnak az 1998-as pályázati útmutatóban leírtakkal - természetesen azegyes projekttípusokra már az új név alatt lehet majd pályázni.

Azon programok esetében, ahol jelentôs változás tapasztalható az 1998-as “helyzethez”képest (ez leginkább a Grundtvig és a Minerva programoknál jellemzô), a pályázókeligazítását az 1998-as pályázati útmutató kiegészítése, az ún. Addendum 2000segíti. A 2000-es évben tehát ez utóbbi két dokumentum lesz az irányadó a pályázatokelkészítésénél.


21

3 Természetesen az itt felsorolt összegekbôlcsak a 15 EU és a 3 EFTA (Norvégia, Izlandés Liechtenstein) ország oktatási intézményeikaphatnak támogatást. A programokbanrészt vevô társult országok és Ciprus évente aprogram költségvetésével arányos befizetésttesz, amely fedezi az adott társult országbólszármazó pályázó intézmények támogatását.

ERASMUS – egyenrangú partnerkéntEurópában

A felsôoktatási intézmények oktatói és hallgatói számára ma már valószínûleg egyformánismerôsen cseng a Tempus és az ERASMUS program neve. Míg a Tempus segélyprogram egyikcélja a nem EU országok felkészítése volt az uniós programokban való részvételre, addig aSOCRATES/ERASMUS programban Magyarország már teljes jogú tagként vehet részt. A programfô célkitûzései: a résztvevô országok oktatási szereplôi közötti együttmûködések támogatása, azeurópai dimenzió elmélyítése és az oktatás minôségének fejlesztése.

Az ERASMUS program a felsôoktatás számára kínál pályázati lehetôségeket. A támoga-tott tevékenységek sok esetben nagymértékben hasonlítanak a Tempus-ban megszo-kottakhoz.

Mobilitási tevékenységek

Hallgatói mobilitás – hallgatók kölcsönös cseréje a partnerintézmények között.

1998/99 1999/2000Hallgatók száma 1102 2050Hónapszám 5315 10681

A hallgatói mobilitásban a támogatást az intézmények a pályázott hónapszám utánkapják, s ez a támogatás az 1999/2000-es tanévben a Phare végfelhasználói támogatás-sal együtt 350 EUR/hónap volt. A tervezett mobilitási tevékenységek megvalósulásiaránya kb. 90%.

Oktatói mobilitás – célja: rövid- és középtávú vendégtanítás valamelyik partner-intézményben. A tevékenység elôsegítheti új tanítási technikák megjelenését és azeurópai dimenzió elmélyítését a hallgatók széles rétege számára elérhetô formában.

1998/99 1999/2000Rövidtávú oktatói mobilitás 507 803Középtávú oktatói mobilitás 2 0

A rövidtávú oktatói mobilitás támogatása az idei tanévben átlagosan 308 euró leszoktatónként.

Az európai kreditátszámítási rendszer bevezetése – célja: az ERASMUS program-ban végzett tanulmányok elismerésének megkönnyítése. A tevékenység célkitûzéseegybecseng a magyar felsôoktatási törvénnyel, mely elôírja a kreditrendszer bevezetéséta hazai intézményekben.

Közös oktatási projektek

Tantervfejlesztési projektek – ezek keretében a partnerintézmények közösen kidolgozzákvagy jelentôsen átalakítják egy szak, program vagy tantárgycsoport tantervét. Atevékenység által megvalósítható, hogy az egyes tématerületeken a legkiválóbb szak-értôk hozhassanak létre olyan szellemi értéket, mely érintheti a felsôoktatás legszéle-sebb területeit.

Intenzív programok – a tevékenység célja: rövid, nemzetközi kurzusok megszervezése,amely során a résztvevô hallgatók és oktatók közösen dolgoznak fel valamilyen speciálistananyagot.

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

22

PÁLYÁZATI MOZAIK

Tematikus Hálózati Projektek

A Tematikus Hálózatok célja az adott tématerületen tör ténôtudományos együttmûködés, a kutatási eredmények és publiká-ciós anyagok terjesztése, az oktatás minôségének fejlesztése. ATempus III Hálózati Projektjei jó, ha szorosan kapcsolódnak azERASMUS Tematikus Hálózatokhoz, illetve részt vesznek azoktevékenységeiben.

Az ERASMUS programban csak intézményi szinten nyújtható bepályázat, minden év november 15-ig. A programban mindenmagyar akkreditált felsôoktatási intézmény részt vehet.

További információért, kérjük, forduljanak a SOCRATES

Nemzeti Irodához (e-mail: [email protected]).

Leonardo da Vinci II –a szakmai képzés európai programjaúj szakaszba lép

A felsôoktatási intézmények viszonylatában a szakmai alapképzés, aszakmai továbbképzés és az akkreditált, iskolai rendszerû felsôfokúszakképzés minôségének fejlesztésére irányul a Leonardo da Vinciprogram. A program folytatja az olyan, már a Tempus programban isprioritást élvezô, a pályázók körében népszerû hagyományokat, mintaz ipar és a felsôoktatási intézmények közötti együttmûködésfejlesztése – ez többek között a szakmai képzés gyakorlati jellegénekerôsítését szolgálja.

A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság 1994-benindult szakmai képzési programja. Az 1999-ben lezáruló elsôszakaszt, melynek célja az európai uniós szakmai képzési politi-ka megvalósítása volt, a jövô évtôl kezdôdôen új szakasz követi.

A 2000 január 1-tôl 2006 december 31-ig tartó második sza-kaszban a program hármas célt igyekszik megvalósítani:● a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai

alapképzésben résztvevôk, különösen a fiatalok körében –fôként gyakorlati képzés segítségével;

● a szakmai továbbképzés és az élethosszig tartó tanulásminôségének és hozzáférhetôségének fejlesztése;

● a szakmai képzéssel kapcsolatos újítások támogatása –különösen a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedvbátorítása.

A Leonardo da Vinci II-ben a következô öt tevékenységtípuspályázható:● a mobilitási projektek keretében Európa-szerte legalább

negyedmillió ember számára nyílik majd lehetôség arra, hogykülföldi képzési vagy munkatapasztalatot szerezzen;

● az újítások támogatását és a minôség fejlesztését szolgálják akísérleti projektek;

● a nyelvi készségek fejlesztése önálló projekttípus keretébenvalósulhat meg;

● a jó példák és gyakorlatok terjesztését nemzetközi hálóza-tok végzik;

● pályázható még referencia-anyagok kidolgozása az EurópaiUnió számára.

A program tevékenységeire a szakképzéssel, illetve szakmaiképzéssel foglalkozó minden köz- vagy magánintézmény, szer-vezet pályázhat.


23

PÁLYÁZATI MOZAIKT

EM

PUS

Hírl

evél

199

9

24A Leonardo da Vinci II-ben az EU tagállamok, az EFTA országok (Norvégia, Izland ésLiechtenstein), a közép- és kelet-európai társult országok, valamint Málta és Ciprusvehetnek részt.

A Leonardo II-ben három pályázati felhívást tesznek majd közzé: 2000-ben, 2002-benés 2004-ben. Az egyes tevékenységekre, projekttípusokra évente egyszer lehet majdpályázni.

További információ: Tempus Közalapítvány – Leonardo Nemzeti Iroda (e-mail: [email protected])

CEEPUS – a közép-európaiországok felsôoktatásicsereprogramja

A Tempus harmadik szakaszában a magyar felsôoktatás elsôsorban az EU-hoz nem társultPhare és Tacis országokkal mûködhet együtt, hallgatói mobilitásra pedig már a program koráb-bi szakaszában sem pályázhattunk. Így a közép-európai EU tagjelölt országok felsôoktatásiintézményei közötti együttmûködés, és különösen a hallgatói mobilitás legfontosabb támogató-ja jelenleg a CEEPUS program, amelyet itt, a Tempus Hírlevélben is szíves figyelmükbe aján-lunk.

A CEEPUS program célja, hogy lehetôvé tegye a résztvevô országok (Ausztria, Bul-gária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia,Szlovénia) felsôoktatási intézményei számára vendégtanárok fogadását, diákcseréket,nyelvi és szakmai kurzusokon, valamint nyári egyetemeken való közös részvételt, hogyezáltal is erôsítse a közép-európai értelmiség szakmai kapcsolatait.

A közép-európai országok korábban is részt vettek ugyan európai oktatási (mobilitási)programokban, mint pl. a Tempus, mégis egyre nagyobb igény mutatkozott egy aregionális jellegzetességeket hangsúlyozó, nem az Európai Unió forrásaiból finanszírozottmultilaterális alapú regionális program létrehozására.

● A CEEPUS program a résztvevô országok felsôoktatási intézményeinekmunkakapcsolatára épül, hivatalos munkanyelve az angol.

● A program költségeit a CEEPUS országok kormányai finanszírozzák oly módon,hogy az országba érkezô CEEPUS ösztöndíjasok tartózkodási költségeit ésösztöndíját a fogadó ország fedezi. Minden egyes ország deklarálja, hogy az adottévben hány ösztöndíj-hónapot finanszíroz, azaz összesen hány hónapra fogadkülföldi hallgatókat és oktatókat. Minden ország meghatározza az általa fogadottoktatók és diákok havi illetményét, az ország saját pénznemében. Ebbôlkövetkezôen az ösztöndíjak mértéke országonként változó, pl. Ausztriában azegykori Tempus-ösztöndíjakhoz hasonló, a többi országban azonban jóval ala-csonyabb (természetesen a megélhetési költségek is alacsonyabbak). Az ösztöndíjmellé a legtöbb ország valamilyen plusz juttatást, pl. szállást, étkezést vagy bizto-sítást is ad. (Az aktuális támogatási összegeket és egyéb juttatásokat lásd a CEEPUSMagyarországi Iroda honlapján: www.tpf.iif.hu/ceepus/)

Pályázati lehetôségek, pályázati határidôk

A CEEPUS programban a pályázatok beadásának elsô lépése egy ún. "hálózat" (network)létrehozása, vagy egy már mûködô hálózathoz való csatlakozás. A hálózat az a


25

szervezeti keret, amelyben az oktatók és hallgatók mobilitása megvalósul. A hálózatipályázat bírálata során megítélt hónapkereten belül a hálózati tagok maguk pályáztatjákoktatóikat és hallgatóikat.

● Egy hálózat legalább három partner (lehet egy intézmény, egy kar, vagy akár egytanszék) bevonásával alakul ki, amelybôl legalább kettô két különbözô CEEPUSország tagja. Fontos kiemelni, hogy mivel – a Tempus projektekhez hasonlóan -kari és tanszéki szinten is lehet pályázni, ugyanaz az intézmény több pályáza-tot is beadhat.

● A hálózati pályázatok beküldési határideje január 15.● Az 1999/2000-es tanévre támogatást nyert hálózati pályázatok listája a Köz-

ponti CEEPUS Iroda Internet honlapján található meg: http://wwwc.oead.ac.at/CEEPUSPublic/. Itt nemcsak partnereket találhatnak új projekt-jeikhez, hanem olyan hálózatokat is, amelyek munkájába szívesen bekapcsolódná-nak.

● A hálózati együttmûködések keretében a tavaszi félévben megvalósuló hall-gatói/oktatói mobilitási jelentkezési lapok kitöltési és feladási határidejenovember 15.

Ha a pályázni szándékozó hallgató/oktató az intézményében nem talál megfelelôCEEPUS-hálózatot, akkor november 15-i határidôvel ún. freemover-kéntpályázhat. Freemover: nem partnerintézmények közötti csereprogramban résztvevô hall-gató/oktató. Freemover-ként kiutazásra csak akkor van lehetôség, ha a hálózatok amegpályázott országban nem használják ki a rendelkezésre álló teljes hónapkeretet.

A beadott pályázatok számának növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a nyáriegyetemek, intenzív nyelvi és szakmai kurzusok szervezése iránt. A hallgatói/oktatóimobilitáshoz hasonlóan e programok is elsôsorban az elfogadást nyert hálózatokbanrésztvevôk számára nyitottak. A költségek finanszírozási alapja a szokásos mobilitá-sokhoz hasonlóan az ösztöndíjhónap. A nyári egyetemek és az intenzív nyelvi ésszakmai kurzusok esetében azonban részletes költségterv készítendô. A tavaszi fél-évben megvalósuló programok esetében a pályázati ûrlapok beadási határideje szinténnovember 15.

Beadási határidô Pályázati forma

1999. 11. 15. Elfogadást nyert hálózati együttmûködés kereté-ben megvalósuló hallgatói/oktatói mobilitás

1999. 11. 15. Egyéni mobilitás – Freemover

1999. 11. 15. Nyári egyetem, intenzív nyelvi és szakmai kurzus

2000. 01. 15. Hálózati pályázat

További információ: Tempus Közalapítvány – CEEPUS Magyarországi Iroda (e-mail: [email protected])

Milyen pályázati lehetôségeket kínála Tempus Közalapítvány a magyar felsôoktatásszámára?

A Tempus Magyarországi Irodát is mûködtetô Tempus Közalapítvány mára Ma-gyarország legnagyobb európai oktatási programokat menedzselô szervezetévé nôtte kimagát. Sajnos, terjedelmi okok miatt itt még a kifejezetten a felsôoktatás számáralehetôségeket kínáló programok részletes bemutatására sem vállakozhatunk. Az alábbiábra azonban némi ízelítôt nyújthat a kínálat sokszínûségébôl – programjaink a fel-sôoktatás szinte minden területét és szereplôjét lefedik. További tájékoztatásért, kérjük,forduljanak a Tempus Közalapítványhoz akár telefonon, akár személyesen, akár e-mail-ben vagy levélben, de internetes oldalaink is sok hasznos információt tartalmaznak aprogramokról (http://www.tpf.iif.hu).

TE

MPU

S H

írlev

él 1

999

26

PÁLYÁZATI MOZAIK

Egyéni pályázati lehetôségek

OKTATÓK - FELSÔOKTATÁS

FELSÔOKTATÁSIINTÉZMÉNYEK

HALLGATÓK

LINGUA B

CEEPUS

CEEPUS

COMENIUS 3.2

ERASMUS IC

ERASMUS hallgatói ösztöndíjak

LINGUA B

CEEPUS

COMENIUS 3.1

ERASMUS IC

LINGUA A

COMENIUS 2

NYITOTT ÉS TÁVOKTATÁS

ERASMUS TNP

LINGUA D

FELNÔTTOKTATÁS

LINGUA C

Általános információ:Erény Ágnes - [email protected]

Intézményi pályázati lehetôségek

Tempus Közalapítvány/Tempus Magyarországi Iroda

1143 Budapest, Ida u. 2.Postacím: 1438 Budapest 70., Pf.: 508.Tel.: 1-343 0012, 1-343 0013Fax: 1-343 0164

E-mail: [email protected]: www.tpf.iif.hu


27

Regionális Tempus Irodák

INTÉZMÉNY KOORDINÁTOR TELEFON TELEFAX E-MAIL

Kossuth Lajos Dr. BORBÉLY 52-316-185 52-316-007 [email protected]ányegyetem Györgyné 52-316-666/2086

Miskolci Egyetem Dr. SZAKÁLY 46-566-111/1197 46-360-172 [email protected]ô 46-565-000/1730

Janus Pannonius FEKETE 72-251-481 72-251-527 [email protected]ányegyetem Szabolcs 72-501-509

Soproni Egyetem CZEGLÉDY 99-311-100/338 99-311-103 [email protected]án 99-312-240 99-312-240

József Attila BALOGNÉ 62-311-895 62-311-895 [email protected]ányegyetem MOLNÁR 62-454-009 62-310-412

Gabriella 62-311-998

Veszprémi Egyetem ILLÉSNÉ Dr. 88-425-694 88-425-196 [email protected]ÉNYINoémi

Szerkesztôk: Ispánki György, Kellermann Éva

Kiadványszerkesztô: Holczheim Valéria

Szerzôk: Besze Szilvia, Hermándy B. Judit, Fazekas Anita,Ispánki György, Kurucz Katalin, Kellermann Éva,

Ruszthy Lívia, Vörös Andrea

Felelôs kiadó: Kemény Gabriella, megbízott igazgató

Grafikai tervezés, tördelés: Restyánszki László grafikusZOLART BT.,

Nyomdai kivitelezés: RECTO Nyomda

Felelôs vezetô: Szamos Tamás

Készült az Európai Unió támogatásával

© Tempus Közalapítvány/Tempus Magyarországi Iroda, 1999

Restyánszki Design Studio

Documents

Transcript of Restyánszki Design Studio