Pályázat A „Fény Nemzetközi Éve” - fenyeve.mta.hu¡lyázat...evezetés Tíz évvel a fizika...
Transcript of Pályázat A „Fény Nemzetközi Éve” - fenyeve.mta.hu¡lyázat...evezetés Tíz évvel a fizika...
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
1071 Budapest, Városligeti fasor 17–21.
Porta: +36-1/321-1200; Titkár: +36-1/322-4406; Fax: +36-1/342-2985;
E-mail: [email protected]
Pályázat
A „Fény Nemzetközi Éve”
Fényed az életed!
Készítette:
Dr. Palágyi Györgyné
Szalmássy Júlia
fizika-matematika szakos tanár
Budapest 2015. november
Tartalomjegyzék
Bevezetés
1. A Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium története
2. Fény és tudomány a fények városában
Látogatás az Akadémiára
3. Wigner-ünnepség
Wigner Jenő a fasori diák
4. Napfogyatkozás távcsöves bemutatása
5. Kutató tanárok konferenciája
6. A Fasori Gimnázium napórájának felújítása
7. Természettudományos tábor
Mogyoróhegy
8. Nagykárolyi testvériskola természettudományos osztályának
fogadása
9. Természettudományos tábor (Club Aliga)
10. A Fényre várva
Természettudományi tábor alsósoknak
11. Kutatók éjszakája (Fényed az életed - Soha többé Hirosimát)
12. Régebbi programok
13. Emlékezés a Fizika Nemzetközi Évére
Bevezetés
Tíz évvel a fizika nemzetközi évét követően az Európai Fizikai társulat kezdeményezésére, az UNESCO
támogatásával a 2015-ös évet a fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ.
E világhírű kezdeményezés célja, hogy hangsúlyozza a fénynek és az optikai technológiának az egyének
életében, valamint a társadalom fejlődésében való fontosságát. Hazánkban a Fény apostola Kroó
Norbert Professzor Úr indította útjára.
Iskolánk, a Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium is csatlakozott ehhez a nagyszerű, világot
meghódító mozgalomhoz. Szívügyemnek tekintettem, hogy elődeinkhez, a fasori tudósokhoz méltóan
ünnepeljük meg a Fény Évét. Diákjaim határtalan lelkesedésére számítva és kollegáim segítségével
rendkívül színes programokat valósítottunk meg. Kísérletek, tudományos előadások, tanulmányi
kirándulások sora követte egymást, amelyek ebben a pályázatban tekinthetők meg. Hamarosan a Fény
Éve véget ér, úgy érzem a vállalkozás sikeres volt iskolánkban. Tanulóink egymást segítve, lelkesen
vettek részt a programokon.
Elbúcsúzunk a Fény Évétől, de természetesen a fény mindig jelen lesz életünkben. Karácsony
közeledtével kigyúlnak házaink ablakaiban az ünnepi fények. Nem is gondolnánk, de ezekhez
nélkülözhetetlenek a fizika törvényei.
„Nagyon fontos ,hogy soha se hagyjuk abba a kérdezést. Hogy miért létezik, a kíváncsiság megvan az
oka. Csak tisztelni lehet azt, aki az örökkévalóság titkát, az életet, a valóság csodás szerkezetét
fürkészi. Elég, ha valaki mindennap csupán egy piciny darabot felfog ebből a csodából. Soha ne
veszítsd el a jámbor kíváncsiságot.”
William Miller
1. A Budapest - Fasori Evangélikus Gimnázium története
Az intézmény a főváros VII. kerületében, a Városligeti fasor 17-21. szám alatt található.
Intézményünk elődjét a Pesti Evangélikus Gyülekezet (V. ker. Deák tér) alapította 1823-ban a mai
Sütő utcában. Az épületet a XIX. század végére kinőtte az iskola, így új intézmény felépítésére volt
szükség. Az új épület 1904. szeptemberére épült fel a mai helyén, szorosan egybeépítve a Fasori
Evangélikus templommal. A két világháború között az ország egyik leghíresebb iskolájaként írta be
nevét a magyar oktatástörténetbe, a legtöbb magyar Nobel díjast adva a világnak.
Egykori szakdolgozatomban, amelynek címe: Az Érettségi története, tanulmányoztam,
hogy ebben az időben csak a Fasori Evangélikus Gimnáziumban volt nemzetközi érettségi rendszer.
Az iskolát a Rákosi féle kommunista diktatúrában megszüntették, az épületet az Országos Pedagógiai
Intézet használta egészen 1989-ig.
A híres gimnázium újraindításának szervezése 1985-ben indult meg a Magyarországi Evangélikus
Egyház és a volt Fasori Öregdiákok szövetsége kezdeményezésére, Dr. Gyapay Gábor vezetésével.
Az iskola 1989.szeptember 1-jén nyílt meg újra, 37 évi kényszer szünet után, az evangélikusok elsőként
visszakapott intézményeként.
Az országos ünnepélyes tanévnyitót itt tartotta meg Dr. Glatz Ferenc akkori művelődésügyi miniszter.
Azóta a gimnázium több ezer jól felkészült diákot bocsátott útjára az érettségi vizsgákon.
Az iskola az elmúlt évtizedekben különösen az 1990-es évek és a 2000-es évtized első felében élte
fénykorát. A következő időszakban visszaesett az iskola népszerűsége és eredményessége,
köszönhetően a magas tanári fluktuációnak és a gyakori igazgatóváltásoknak. Néhány évvel ezelőtt Dr.
Roncz Béla vezetése alatt a gimnázium eredményes pályázatának köszönhetően beindult a
természettudományos tagozat. 9. osztálytól matematika, fizika, biológia és kémia tagozatra lehet
jelentkezni.
A gimnáziumban jelenleg 20 osztályban 524 diák tanul négy és nyolc évfolyamos képzésben.
„Minden kornak meg vannak a gyönyörű pillanatai”
(Albert Einstein)
Wigner Jenő, a fasori diák
„ A tudomány sosem képes a természet rejtélyeit megoldani, mivel a rejtélynek mi magunk is
részesei vagyunk.” -Max Planck
Az Európai Fizikai Társaság (EPS) a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumot a volt
tanítvány, Wigner Jenő emlékére 2015. április 23-án fizikai emlékhellyé nyilvánította,
Európában huszadikként. Az emlékhely avatási ünnepélyén, és az azt követő Wigner
Konferencián köszöntőt mondott, illetve előadást tartott többek között Luisa Cifarelli az EPS
előző elnöke, dr. Kroó Norbert akadémikus, az EPS tiszteletbeli tagja, iskolánk igazgatója,
Hajdó Ákos, valamint jelenlétükkel megtisztelték az eseményt dr. Liptay György a Budapesti
Evangélikus Gimnázium Volt Növendékek Egyesületének tiszteletbeli elnöke, az Egyesület
más tagjai, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere valamint iskolánk érdeklődő
tanárai és diákjai.
A sors különös kegye folytán abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy
megemlékezhetem Wigner Jenőről, a tudósról, az emberről, a tanárról. Úgy döntöttem, nem
törekszem a teljes életút, a teljes munkásság bemutatására, hiszen ez megvalósíthatatlan.
Csupán érzékeltetném a tudós életében bekövetkezett változásokat, amelyek hatással voltak
munkásságára, és kiemelném életművéből a tudomány alapvető fundamentumait,
amelyekből a modern fizika építkezett, és építkezik a mai napig.
Ki is volt Wigner Jenő?
A New York Times szellemes megfogalmazása szerint Wigner egyike volt azoknak a
Budapesten született és nevelkedett tudósoknak, akik azért mentek Nyugatra, hogy
átalakítsák a modern fizikát. És valóban.
Wigner Jenő szerencsés ember volt. Abban a XX. században született, „a téridő egyik
legalkalmasabb helyén”, Budapesten, amely a fizika tudományát szédítő sebességgel emelte
a magaslatokba.
Wigner Jenő 1902. november 17-én született Budapesten. A Király utcai szülőházán
emléktábla található. Abba a Fasori Gimnáziumba járt (eredeti nevén Budapesti Ágostai
Hitvallású Evangélikus
Főgimnázium), amelyik akkor „Magyarország egyik legjobb iskolája” volt, ahogy Harsányi
János Nobel-díjas tudósunk írta emlékirataiban. (Talán a világon is az egyik legjobb.)
Wigner Jenő Neumann fölött járt egy évvel. Középiskolai tanulmányait követően a
Műegyetemre iratkozott be, amely nem elégítette ki egyre növekvő tudásvágyát.
Édesapjával megbeszélve (aki szintén fasori diák volt) 18 évesen a Berlini Műszaki Egyetem
hallgatója lett.
„Igen én, élni s hódítani fogok” írta Ady Endre az Ifjú szívekben élek c. versében. Ez a
törekvés jellemezte Wigner Jenőt is. Bár a Vegyészmérnöki Karra iratkozott be, érdeklődése
a fizika felé fordult. Következő kivételes szerencséje, hogy akkor Berlin volt a fizika
világközpontja. A Berlini Egyetemen tartotta heti üléseit a Német Fizikai Társulat, ahol
egymás mellett ült Einstein, Max Planck, Heisenberg és Pauli, hogy csak a legnagyobb
neveket említsem. Itt ismerkedett meg Szilárd Leóval, akihez élete végéig hű barátsággal
kötődött.
A berlini évek után Hitler hatalomra jutását nem várva meg barátaival együtt Amerikában
telepedett le. Wigner néhány év kitérővel Princetonban élt és kutatott 1995. január 1-jén
bekövetkezett haláláig. Még nyolcvanéves korában is a fizika több területén önálló
tudományos kutatást folytatott. Munkásságát 61 éves korában, 1963-ban Nobel-díjjal
jutalmazták. Amikor barátai értesítették az örömteli eseményről, a közismerten szerény
tudós csak ennyit mondott: „a butáknak szerencséjük van.” Ed Howe író aforizmája szerint:
„a szerény embert csodálják, feltéve, ha tudomást szereznek létezéséről”. Wigner Jenőt, a
végtelenül szerény tudóst nem lehetett nem észrevenni.
Wigner, Heisenberg, Dirac és Neumann, ők négyen végezték el a kvantummechanika
klasszikus fizikától immár független megalapozását, amely bevéste nevüket a tudomány
történetébe.
Érdekességképp megemlítem, hogy a – ma is működő – Fasori Arany János Önképzőkörben
1919-ben 17 évesen már ugyanezen témán dolgozott. Beadott házi dolgozatára
érdemkönyvi (bizonyítványba kerülő) dicséretet kapott tanáraitól, Mikola Sándortól és Rátz
Lászlótól.
A fasori tanárok a legkiválóbb diákokat szombat délutánonként kávéházba hívták, ahol nem
a pesti pletykákról, hanem a differenciálszámítás rejtelmeiről beszélgettek. A kávéházi
mulatságok kiegészítéseként a diákok a mai 309-es számú előadóban fizikagyakorlatra jártak,
ahol Mikola Sándor pipával pöfékelve figyelte diákjai fáradozásait. Érdemes megemlíteni,
hogy a fizika elméleti oktatása mellett Mikola Sándor vezette be a fizikai gyakorlatokat is. Az
Ő tankönyvéből merítette középiskolai ismereteit: ebben Newton tehetetlenségi törvénye
“tétlenség” törvényeként szerepelt. Sem ő, sem kollégái nem fukarkodtak a diákok
dicséretével, amit Wigner hazalátogatásaikor is meleg szívvel emlegetett. Rátz László a
gimnázium főigazgatói címéről is lemondott azért, hogy minden idejét tehetséges diákjainak
szentelje.
Wigner Jenő a kvantummechanikán túl a csoportelméletben, a részecskefizikában, az
energetikában, a szilárdtest-fizikában és az asztrofizikában egyaránt maradandót alkotott. A
II. világháború alatt részt vett az első atomreaktor tervezésében.
Magyarországi látogatásai közül két eseményt szeretnék kiemelni. Az Eötvös Loránd
Tudományegyetem 1987-ben avatta díszdoktorává, míg a Magyar Tudományos Akadémia
tiszteletbeli tagjává 1988-ban választották. Az ő sok szerencséje mellett én is szerencsésnek
érezhetem magam, hiszen személyesen találkoztam vele. Pontosan emlékszem a dátumra,
1987. november 18. Egyetemi előadásaink a Múzeum körúti TTK D épületében voltak, az
akkori Elméleti Fizika Tanszéken. „Fénysebességgel” terjedt a hír, hogy Wigner előadást tart,
így a teljes Fizika Tanszék tanárostul, diákostul gyorsuló mozgással vette be a Gólyavárat,
hogy helyet szerezhessen a tudós közeli gravitációs terében. Az őszi nap lágy sugarai csendes
érdeklődéssel hatoltak át a hatalmas ablaktáblákon. A makro- és a mikrovilág találkozásáról
volt szó, és ennek kutatására lelkesített minket, hallgatókat. Az ekkor 85 éves Wigner friss, a
legújabb kutatási eredményeket is magába foglaló már-már szónoki beszéde úgy hatott a
hallgatóságra, mint a hosszú őszi délután csendjében a mélyhegedű hangja.
Úgy éreztem, hogy valóban találkozott a mikro- és makrovilág.
Ezután került sor díszdoktorrá avatására a Jogi Egyetem dísztermében rendkívül ünnepi
hangulatban.
A Szózat hangja meghatotta a tudóst, aki látható érdeklődéssel kutatta emlékeiben a dal
forrását.
Wigner Jenő magyar voltát soha nem tagadta meg, de érezte, elszakadt szülőföldjétől.
Tudományos munkássága örökös büszkesége gimnáziumunknak és nemzetünknek egyaránt.
Befejezésként álljon itt Wigner ars poeticája:
„Igazi boldogság tudni, hogy fizikus vagyok. Mi más mérhető ehhez, mint a szerelem?”
Dr. Palágyi Györgyné, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
2015. június 26.
Napfogyatkozás távcsöves bemutatása
2015.03.20-án a Magyarországról látható részleges napfogyatkozás észlelésére került sor az
iskola udvarán Zombori Ottó csillagász vezetésével. A diákok távcső és megfelelő szűrők
segítségével követhetek végig az eseményt. A napfogyatkozás során távcső segítségével
kivetített képen lehetőség volt napfoltok megfigyelésére is. Az eseményen az iskola diákjai és
tanárai közül 140-150 fő vett részt.
Kutató tanárok konferenciája
2015.03.24
Harmadik alkalommal került sor a konferencia megrendezésére a Fasori Gimnázium
dísztermében.
A plenáris előadások a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódtak
Elnök: MAJOROSNÉ LASÁNYI ÁGNES
Idegsejtek és idegpályák a fény szolgálatában DR. RÉTHELYI MIKLÓS
A fény motívuma Kosztolányi Dezső Hályogműtét című novellájában DR. ÉRFALVY LÍVIA
A gyertyafénytől a LED-ig DR. JESZENSZKY SÁNDOR
Az előadások az orvostudomány, irodalom és fizika oldaláról világították meg a tudomány
területet.
Wigner emlékkonferencia
2015.04.23.
Köszöntő (fordítással): Luisa Cifarelli az EPS előző elnöke
Előadók:
Érfalvy Lívia - A fény motívuma Kosztolányi írásművészetében
Zombori Ottó - Fizika és csillagászat a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban
Murányi Zoltán - Fényes Kémia
Szegô Károly - A Rozetta Misszió
Horváth Zoltán – Mitől lézer a lézer
Bíró Tamás – Szimmetriák a fizikában, bozonok és fermionok
Moderátor: Lévai Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója
Az előadásokkal egy időben Palágyi Györgyné tanárnő szervezésében a gimnázium diákjainak
a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódó munkáit is megtekinthették a konferencia résztvevői.
A Fasori Gimnázium napórájának felújítása 2015.04.23.
A napóra az udvarra néző DK-i homlokzaton, az igazgatói lakás falán látható. Erre a kiugró
5x2,5 m-es falrészre egy freskót készített Kölber Dezső festőművész 1904-ben. 2015. április
23-án a gimnázium alapításának 110., újraindításának 25. évfordulójára és a Fény
nemzetközi évének emlékére kisebb felújítás történt a napórán, amelynek szervezője
Zombori Ottó csillagász, tanár volt, kivitelezője pedig Marton Géza napórakészítő. Ekkor
került elhelyezésre az időegyenlítés grafikonját ábrázoló réztábla.
Az eseményről cikk jelent meg a Természetvilága 2015. júniusi számában.
Természettudományos tábor 2015.05.28-30.
Több éve megrendezésre kerül Mogyoró-hegyen a természettudományi tábor amelyben az
5. és 9. évfolyam természettudományos osztályai vettek részt. Az idei alkalommal Palágyi
tanárnő vezetésével az 5.-es osztály diákjai fénytani kísérleteket végeztek.
Nagykárolyi testvériskola
természettudományos osztályának
fogadása
2015.06.05.
Második alkalommal fogadtuk a nagykárolyi testvériskolánk természettudományos osztályát.
A gimnáziumunk 5. évfolyamos diákjaival közösen vettek részt Palágyi tanárnő fénytani
előadásán, majd ezt követően fénytani és elektromosságtani kísérletein. Az alkalom
befejezéseként Kátai Balázs 8.b osztályos tanuló csillagászati előadást tartott.
Club Aliga, a Fény tábora
2015. 07. 25-én a 6.a és b a Déli pályaudvarról az Aligai vasútállomásra érkezett ahol
azonnal meg is kezdődtek a programok a CLUB ALIGA üdülőközpont területén. Dr.
Palágyi Györgyné (a gimnázium fizika és matek tanára) és Teleki András (a gimnázium
természetismeret és földrajz tanára) minden éjjel csillagász órákat is adott nekünk.
Egyik éjjel 7 nyári csillagképet is láttunk, melyeket megtanultunk felismerni. Kis
medvét, nagy medvét, hattyút, nagy nyári háromszöget, Cassiopeiát, a Kis Göncölt és
a Nagy Göncölt. A napok folyamán elsajátítottuk a morze abc-t, melyet tükrök
segítségével adtunk tovább egymásnak. Esténként Palágyi Tanárnő a társastánc
lépéseivel bővítette az ismereteinket.
Jajecnik Marcell
A Fényre Várva
Természettudományi tábor, a fény tábora
Tíz évvel a Fizika Nemzetközi Évét követően az Európai Fizikai Társulat
kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi
Évének nyilvánította az ENSZ. A Fény Nemzetközi Éve egy világméretű
kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fénynek és az optikai technológiának az
egyének életében, valamint a társadalom fejlődésében való fontosságát
hangsúlyozza.
Ehhez a világméretű kezdeményezéshez iskolánk is csatlakozott. A sok színes
program egyik állomása volt a Vértesboglári tábor. Szeptember 12-én – az indulás
napján – nehéz fellegek borították be az eget, a reggelt egyfajta szürkületté
változtatva a Fasori Gimnázium felett. Úgy éreztük, cserbenhagyott a fény.
Egy órás utazás után, megérkeztünk a XXI század modern elektronikai zajától távoli
világba. A Vértes közelében a csillagképek földi megfelelői fogadták az ötven fasori
diákot, a Hattyú, a Sas, és a Lant képében. A biológiai foglalkozást a tábor vezetője,
Hámor tanár úr tartotta meg.
Mivel a Nap sugarai nem tudtak áthatolni a felhőkön, ezért a mesterséges
fényforrások váltak kísérleteink alapjává. Tanulóink gyertyákat adtak át egymásnak,
ezzel demonstrálva a fény útját. A gyertyafény keringőt követően mécsesek váltak a
Morse jelek generátoraivá, megjelenítve a 6. b osztályos tanulók: Heiczienger Bence
és Nagy Regina jelmondatát „A fényed az életed”.
„Isten fénye a Fasorban”.
A késő esti csillagászati programot felváltotta Hámor Endre tanár úr kalandos éjszakai
túrája.
A nehéz nap éjszakáját követően, a 7. b osztályos tanulók kölcsönhatási kísérleteket
végeztek. Közben Teleki Tanár Úr természetismereti foglalkozást tartott a saját
osztályának. A hazaindulást megelőző percekben az őszi nap sugarai áttörték a
barátságtalan fellegeket lehetővé téve az utolsó fénytani kísérlet elvégzését.
Tanulóink tükrök segítségével SOS jeleket továbbítottak az ismeretlen világegyetem
távoli világába.
Dr. Palágyi Györgyné
Fényed az életed
A novemberi ködös, borús napokon jóleső érzéssel gondolunk vissza a Kutatók
éjszakája programsorozat keretében 2015. szeptember 25-én a Budapest - Fasori
Evangélikus Gimnáziumban tartott előadásra, amely a Fény éve jegyében zajlott.
Dr. Kroó Norbert akadémikus, kutató fizikus figyelemfelkeltő előadása után az iskola
tanulói Dr. Palágyi Györgyné fizika-matematika szakos tanárnő irányításával
emlékezetes műsort adtak elő: Fényed az életed – Soha többé Hirosimát! címmel.
Az előadás fő gondolata a fény mindent betöltő, éltető erejének a sötétséggel való
szembeállításán alapult - szimbolikus értelemben a fény az életet, a békét, a sötétség a
háborút és a halált jelenti – így utalva a II. világháború borzalmas végkifejletére: a
hirosimai atombomba pusztítására.
A diákok előadása rámutatott annak a fontosságára, hogy ezek az események örök
mementóként a jövő nemzedékek kulturális emlékezetének részévé váljanak. Arra is
felhívta a figyelmünket, hogy a tudomány mindenkori feladata az élet értékeinek
védelme és a felelősségteljes gondolkodás kialakítása.
A lelkes szereplők: a 6. A és B valamint a 9. osztály tanulói komplex műsort adtak
elő: a fizika, a zene, a tánc, a vers és a film eszközeivel fogalmazták meg az előadás
üzenetét. Műsoruk első részében a sötét teremben mécseseket gyújtottak, és az előttük
tartott papírlapok mozgatásával morze-jeleket adtak, így vizuális úton mutatták be,
hogyan lehet a fény a kommunikáció eszköze. Ezután mozgásszínházi elemekkel
gazdagított csoportos táncot adtak elő, amellyel a béke, a boldogság, illetve a háború
és pusztítás ellentétét mutatták be. Az előadás „mélypontját” a halált megidéző két
fekete köpenyes alak megjelenése, a földön fekvő szereplők és Nagy László Poklok
tinója c. költeményének tolmácsolása jelentette Vida Enikő 12.c osztályos tanuló
előadásában, Beethoven V. Szimfóniájának zenei aláfestésével. A következő
jelenetben a fény visszatérésének katartikus élményét élhettük át: a szereplők
világosság felé kitárt karja az újjáéledő természet örök körforgását szimbolizálta.
Ekkor szólalt meg Smetana Moldva c. csodálatos szimfonikus költeménye, amelynek
áradó dallama a szélesen hömpölygő folyót, a vizet, az élet teljességét és örömét idézi.
A műsor befejező részében igényes képválogatást láttunk az esti fényárban ragyogó
fővárosunkról, Budapestről.
Az előadás véget ért, mi pedig átélhettük, hogy a szépség, a fény és a béke
elválaszthatatlanul összetartoznak életünkben, ahogyan Radnóti Miklós Himnusz a
békéről c. költeményében megfogalmazta:
„Te tünde fény! futó reménység vagy te, / forgó századoknak ritka éke:
zengő szavakkal s egyre lelkesebben / szóltam hozzád könnyűléptű béke!”
Kuklis Éva
tanár
Ógyalla
Az egész úgy kezdődött, hogy az iskola előtt elkezdett összegyűlni a Mikola Sándor
önképzőkör. Palágyi tanárnővel és Zombori tanár úrral rögtön el is indultunk.
Zombori tanár úr az útközbe eső műemlékekről és tájakról elmondott mindent.
Amikor elérkeztünk az ógyallai Csillagvizsgálóhoz, nagy szeretettel fogadtak minket.
Az első program egy kivetítős előadás volt, ami az ógyallai Csillagvizsgáló történetéről
szólt és Konkoly Tegéről. Ezután megnéztük a kiállítást és most jött a mini
planetárium. Ahogy láttam, mindenkinek ez tetszett a legjobban. Mielőtt elindultunk
volna, még ehettünk és játszhattunk egy kicsit. Ezek után elindultunk Komáromba,
igaz nem voltunk ott túl sokat, de sokat tanultunk az ott látható szobrok alapján. De
már késő volt, ezért haza kellett indulnunk. Amikor hazaértünk, mindenki
élményeivel halmozta el szüleit.
Komjáthy Hanna Zoé 5.a
„Közelebb az éghez”
Nagyon élménydús, kihelyezett szakköri foglalkozás keretében látogattak el a fasori
Mikola Sándor Csillagászati-Űrtani Önképzőkör és a Kis Fizikusok Baráti Köre (vezetője
dr. Palágyi Györgyné tanárnő) diákjai, valamint Lovas Eszter tanárnő (aki a nyári
csillagászati és űrtáborok szakmai segítője) az Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Természettudományi Karának épületében (Budapest, 11. kerület Pázmány Péter
sétány 1/a.), annak is a tetején (10. emelet!) található digitális Planetáriumba. A
legmodernebb audiovizuális technikát is alkalmazó planetáriumi előadást Belucz
Bernadett végzős doktorandusz, a Csillagászati Tanszék munkatársa tartotta, aki
fáradhatatlanul válaszolt a hallgatóság kíváncsi kérdéseire.
Zombori Ottó, az önképzőkör vezetője
Rosetta űrszonda leszállása
Amikor az autóban utazva hallottam a rádióban, hogy a tudományos élet számára
milyen fontos dátum lesz 2014. november 12-e, nem gondoltam volna, hogy én is
jelen lehetek a TIT Budapesti Planetáriumban a Rosetta űrszonda részeként leszálló
Philae leszállóegység 67P/Csurjumov—Geraszimenko üstökösre való landolásakor.
Palágyi tanárnőnek, és Zombori tanár úrnak kö- szönhetôen azonban néhány
társamnak és nekem lehetőségünk nyílt, hogy a helyszínen követhessük végig a
leszállást érdekes előadásokkal együtt. Az űrszonda 2004. március 2-án indult el.
Hogy miért is olyan fontos nekünk, magyaroknak ez az esemény? A válasz egyszerű…
A tíz leszálló műszer, tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez,
valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak. Működése során sok
képet és adatot kaphatunk a Philae-tôl. A Planetáriumban jártak a Fizika szakkörösök
valamint a Mikola Csillagászati Önképzőkörösök.
Czapek Áron 8.b
Fizika szakkör
Mindenki rohan haza, de mi a fizika szakkörre megyünk! Októberben indult a
Legkisebb Fizikusok Baráti Köre nevezetű fizikaszakkör. A szakkör minden héten,
pénteken van, és amint a címben írtuk, mindenki rohan haza az utolsó óra után, de
mi a fizika szakkörre sietünk! Akik részt vesznek ezen az összejövetelen, néhány
tonna tudománnyal többel mennek haza. A tanárnő mindig új kísérletekkel vár
minket, aminek nagyon örülünk. Hadd említsek meg néhányat: homorú és domború
tükör, erőtani kísérlet, villámgerjesztő, mozgástan, Miki bubi (Mikola-cső). Ezen kívül
beszéltünk nagy tudósok életéről is, pl. Wigner Jenő, Einstein, Neumann János, Nikola
Tesla, Mikola Sándor. Az órarendünkben még nincs fizika óra, de reméljük, minél
hamarabb lesz. Addig is alig várjuk a következő fizika szakkört!
Jajecnik Marcell és Rawelhoffer Antal 5.b
Felcsillan a fény
Miközben azon gondolkoztam mit is írjak a cikkben, felidéztem, melyik előadás
tetszett, melyik keltette fel leginkább érdeklődésemet az előadássorozat alatt.
A választásom az első előadásra esett, amit Barna Dániel tartott a drónokról, és bár
Budapesten lakom, bámulatos volt ez az „összegzés” az esti fényekről. Hihetetlen volt
a különbség, amikor megmutatta és elmagyarázta a kisfilm képének korrigálásait. De
ez csak egy volt, a kedvencem, a sok zseniális előadás közül. Továbbá lehetőségünk
nyílt egy rövid előadást meghallgatni az iskolánkban tanító polihisztor csillagásztól
Zombori Ottó Tanár Úrtól.
Czapek Áron 8.b.
Budapest- Fasori Evangélikus Gimnázium
Látogatás az Akadémiára
Volt egyszer egy átlagos fizika órának induló 45 perc. Mindenki nyugodtan ült a
teremben, amikor megérkezett Palágyi tanárnő azonban minden megváltozott. Egy
nagy hírrel jött: meghívták a Fasort a Magyar Tudományos Akadémiára a Fény Éve
alkalmából szervezett előadássorozatra. Erre az egész osztály örömünneplésbe tört ki
és nagyon fellelkesült. Természetesen mindenki szeretett volna menni, rengeteg
jelentkező volt.
Június 9., délután: Elérkezett a várvavárt nap, az Akadémiára való csodálatos látogatás
napja. Órák után Palágyi tanárnő és Zombori Ottó tanár úr vezetésével elindult a
borongós, szeles koranyári napon az 50 fasoros diák, a tudományok világába. Az 50
diák mind Palágyi tanárnő osztályaiból jöttek és más-más korosztályúak. Voltak 7.-
esek és 8.-osok, de akadtak 10.-esek és 11.-esek is javával. Mindenki izgalommal telve
indult útnak ,még mintsem sejtve a nagy eseményekről , még a rossz idő sem
tántorított el bennünket. Mikor megérkeztünk az Akadémia épületéhez, tátva maradt a
szánk az ámulattól, hatalmas és gyönyörű épület volt, és alig vártunk, hogy
beléphessünk. Amikor bementünk elképesztő érzés fogott el minket. Ha csak már
belegondolunk, hogy hány tudós ember lépett be ebbe az épületbe már az elképesztő,
nem is beszélve arról a látványról ami fogadott minket diákokat az Akadémia
Dísztermébe. Legszívesebben örökre ott akartunk volna maradni. És hát igen, az
előadások hol is kezdjem annyi érdekes, tanulságos és zseniális előadást láthattunk
aznap, hogy azt hiszem ritkán lesz ilyen élményben részünk az életünkben. Az
előadók között volt Lovász László, ő tartotta a megnyitót. Ott volt Barna Dániel, aki
egy lehengerlő filmet mutatott be a mi drága városunkról, Budapestről, ahogy az
éjszakai fényeket láthattunk a város különféle pontjairól, különböző nézőpontból
felvéve. Hogy ne csak a mesterséges fényekről beszéljünk, eljött Antal Z. László, aki a
Nap, mint égitest és mint természetes fényforrás-ról mesélt a hallgatóknak.
Meglepetésvendégként felkérte az előadó Zombori Ottó (polihisztort és egyben a
Fasor tanára), hogy mgválaszolja egy igen vitatható kérdést: Egy hét miért 7 napból
áll? Nagyunk büszkék voltunk rá mi fasorosok. Utánuk jött Varró Sándor, aki a
kvantummechanika nagyjairól és azok munkásságáról/elgondolásaikról említett szót.
Ezután jött az én személyes kedvencem, Horváth Zoltán György lézeres előadása, ami
mindenki számára hatalmas élményt nyújtott. Ezután Darvas Györggyel
bepillanthattunk a szimmetria csodálatos világába. Végül, de nem utolsósorban Varga
Viktor zárta a nagyszerű délutánt, aki megismertette velünk, hogy a fény milyen
remekül használható az idegsejtek célzott aktiválására, illetve gátlására. Egy szóval ki
sem fejezhető mekkora élménnyel lettünk gazdagabbak, ez az itt szerzett tudás, nagy
hatással lesz életünkre. De, hogy a hazafele vezető utunk se teljen el izgalmak és a
fény csodálatos világa nélkül, ki érve az épültből jócskán ránk szakadt az ég. Hatalmas
villámok cikáztak a Duna felett. De mi tudtuk, hogy mit kell tenni, hisz Palágyi
tanárnő már ötödikes korunktól kezdve készít fel minket az efféle égi jelenségek
veszélyeiről és hogy ebben az esetben mit kell tennünk. Gyorsan bemenekültünk egy
fedett ház kapujába, hogy baj ne érjen bennünket, itt vészeltük át az óriási vihart.
Ez a délután a fény nagy kalandja volt számunkra. Örökké emlékezni fogok erre az
izgalmakkal teli, kalanddús és elképesztő kiruccanásra. Mindenkinek kívánom az
osztálytársaim nevében is, hogy minnél több ilyen élményben legyen részük. Azok
akik meg nem voltak aznap velünk, szívből kívánom, hogy eljusson egyszer legalább
az életében, ebbe a zseniál is épületbe. Lehet, hogy nem mindent értettünk még meg
egy-egy előadásból, de egy életreszóló élményben volt részünk. Örvendek, hogy ebbe
a csodálatos városban élhetek. Hatalmas köszönetettel tartozunk az Akadémiának,
hogy eljuthattunk erre a délutánra és természetesen Palágyi tanárnőnek és Zombori
Ottó tanár úrnak, akik nélkül nem valósulhatott volna meg a látogatás.
Köszönöm az élményt és a lehetőséget mindenki nevében!
Éljen 2015, a Fény Éve!
Budapest, 2015.július 11.
Türkösi Éva 7.a
Látogatás az Akadémiára
Egy órakor indultunk el a gimnázium elől, hogy biztosan oda érjünk, és hogy
jó helyet tudjunk foglalni. Meglepetés ért bennünket, hogy már majdnem
tele volt a terem fél kettőkor. Máris látható volt, hogy senki sem akart
lemaradni, mert ez egy nem mindennapi esemény volt. Mindenki várta, hogy
elkezdődjön az előadás. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója
mondott beszédet, rendkívüli csend lett a teremben, és mindenki a kivetítőre
szegezte a szemét. A megnyitó után elkezdődött az előadássorozat, ahol
megismerkedhettünk egy nem mindennapi kamerázási módszerrel, azaz a
drón-nal. Megismerhettük a működési elvét, és a vele felvett kisfilmet, ami a
fénnyel volt kapcsolatos. Nagyon sok utómunkával káprázatos felvételeket
láthattunk. Ezután folytatódtak az előadások.
:) (Bánszky Norbi)
Befejezés
Köszönet a pályázathoz nyújtott értékes segítségéért dr. Érfalvy Lívia
Igazgatóhelyettesnek, Varga Tamásné Igazgatóhelyettesnek, valamint Kuklis Éva
tanárnőnek.
Diákjaimnak: Blaskó Mirának, Daróczi Dánielnek és Jajecnik Marcellnek.
Külön köszönet: Hámor Endre Igazgatóhelyettes Úrnak, aki egész évben maximálisan
támogatta a munkámat és technikai segítséget adott.
Kátai Balázs 9.c osztályos tanuló, a Soha többé Hirosimát műsör technikusa volt és a
pályázat megvalósításának legfontosabb szereplője.
Megtisztelve érzem magam, hogy Zombori Ottó csillagász kollegámmal valósíthattam
meg szinte az összes programot.
Köszönet illeti még Teleki András Tanár Urat, akivel hatodik éve együtt
táboroztatunk.
Ez az év tele volt élményekkel. A kedvenc élményünk a „Club Aliga ” tábor volt.
Ezalatt az idő alatt nagyon sokat tanultunk, például a Morse abc-t, amit utána elő is
adtunk a Kutatók Éjszakáján, a Soha többé Hirosimát műsorban. Részt vehettünk
Kroó Norbert Professzor Úr előadásán is.
Komjáthy Hanna Zoé és Szabó Eszter 6. osztályos
tanulók
A fény személy szerint mindig is egy olyan téma volt számomra, ami rendkívül
érdekelt. de kérdésekkel töltött el. Úgy vélem egész életemen át nagyon lényeges
lesz számomra a fény mivolta, mivel akármilyen sokat is tudunk róla egyes
tulajdonságai még mindig érthetetlenek a modern fizika számára. Így hát nagyon
örömmel töltött el, hogy ez az év ennek a „csodának” lett szentelve.
Daróczi Dániel 8.a
Nagyon örülök, hogy 2015-t a Fény Nemzetközi Évének nyilvánították, ugyanis a fény
meghatározó szerepet tölt be életünkben. Fény nélkül nem lenne élet. Úgy
gondolom, erre fel kell hívni mindenki figyelmét, hogy megbecsüljük ezt az ajándékot.
Szerintem ez sikerült is a különböző programoknak köszönhetően.
Blaskó
Mira 8.a
„Az eredményesebb jövő abban rejlik, ha újrafogalmazzuk az „együtt”, a „mi” és a
„közösen” fogalmakat, és háttérbe szorítjuk az „én”, a „nekem”, az „enyém”
fogalmakat.
„A legfőbb tennivaló itthon vár ránk. Önnön tudatunkat kell felemelnünk, hogy mi,
akik, atomok és csillagok egyenes leszármazottainak valljuk magunkat, méltóak
legyünk a kozmikus örökségünkre. Szeretnünk kell itt a Földön ezt a bolondos piros
lángot, mert ő az élet. Vidám lobogását meg akarjuk őrizni hosszú időre. Nem úgy
akarjuk óvni, hogy kalitkába zárjuk. Inkább feltárjuk előtte a Világmindenséget.”
Marx György