Philips közvélemény - kutatás CATI – telefonos interjúk eredményei

Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció | Fogyasztói Magatartás Kutató IntézetTrendinspirációs Műhely

7625 Pécs, Kaposvári u. 4. | Tel./Fax: 72/511-699 [email protected] | www.trendinspiracio.hu

Philips közvélemény-kutatásCATI – telefonos interjúk eredményei

2010. április-május

a kutatás háttere és módszertana

A kutatásA kutatás a Philips Magyarország megbízásából készült, amely cég a magyar

egészségügyi diagnosztikában is érdekelt. A kutatás célja, hogy friss adatokkal szolgáljon a magyar felnőtt lakosság véleményéről a diagnosztika, a prevenció és a lakosság egészségügyi állapota témájában.

A kutatás során az alábbi témákat illetve kérdéseket vizsgáltukI a saját egészségi állapot értékelése,I tartós (kóros) betegség megléte,I a hazai egészségüggyel kapcsolatos legfontosabb elvárások,I az önkéntes szűrővizsgálatok fontossága, illetve azok

látogatottsága,I a belátható közeljövőben fenyegető egészségügyi problémák,I a magyar egészségügy mai eszközellátottságának érzékelése.

a feldolgozás módszertana

MódszertanA kutatás módszere számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI) volt. A kutatás keretein belül összesen 701 fő megkérdezésére kerül sor, mely minta a

magyar, felnőtt korú lakosságot reprezentálja az alábbi ismérvek szerint, a KSH irányadó statisztikái alapján:

I nem,I életkor,I végzettség,I régió.

A demográfiai háttérváltozók szerinti feldolgozás során azokat az eredményeket emeltük ki, amelyek statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak (95%-os hibahatár mellett).

Az adatfelvételkor rögzítettük a válaszadók gazdasági aktivitását is, amely változó szintén felhasználásra került egyes kérdések háttérelemzésekor. Az eredmények értelmezhetőségének érdekében azonban a kisebb létszámú csoportokat összesítettük: az inaktívak egyes csoportjai (GYED-en, GYES-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek, egyéb inaktív keresők, egyéb eltartott) így az egyéb kategóriába kerültek.

demográfiai adatok% fő

nemférfi 46,4% 325nő 53,6% 376

korcsoport18-39 éves 39,4% 27640-59 éves 34,1% 23960 év vagy felette 26,5% 186

legmagasabb iskolai végzettségmax. 8 általános 14,0% 98szakmunkásképző 19,3% 135érettségi 35,9% 252felsőfokú 30,5% 214nem válaszol 0,3% 2

gazdasági aktivitásaktív fizikai dolgozó 21,3% 149aktív szellemi dolgozó 28,1% 197GYES, GYED 4,0% 28nyugdíjas 32,5% 228tanuló 8,7% 61háztartásbeli 0,9% 6munkanélküli 3,4% 24egyéb inaktív kereső 0,7% 5egyéb eltartott 0,1% 1nem válaszolt 0,3% 2

lakóhely településtípusaBudapest 17,0% 119megyeszékhely 22,3% 15610.000 lakos feletti 22,1% 15510.000 lakos alatti 38,7% 271

régióKözép-Magyarország 25,0% 175Közép-Dunántúl 14,4% 101Nyugat-Dunántúl 9,4% 66Dél-Dunántúl 11,1% 78Észak-Magyarország 14,1% 99Észak-Alföld 14,0% 98Dél-Alföld 12,0% 84

a minta – demográfiai adatok

A telefonos megkérdezés során 701 válaszadó adott érvényes válaszokat. A minta reprezentatív volt az országos arányokat tekintve az alábbi ismérvek szerint:

I nem, I korcsoport,I iskolai végzettség,I régió.

n = 701

eredményekaz egészségi állapot

értékelése

az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – nemek szerinti értékelés

Megkértük a válaszadókat, értékeljék egészségi állapotukat. A megkérdezettek kétharmada (66,4%) legalább jó egészségnek örvend saját bevallása szerint.

A kérdés demográfiai háttérváltozókkal történt vizsgálata során minden elemzés szignifikáns különbséget mutatott.

Ennek megfelelően jelentős különbségek vannak a nemeket tekintve. Összességében a férfiak 70,4%-a érzi jónak egészségi állapotát, nekik legfeljebb kisebb panaszaik vannak. A nők 63,0%-a sorolta magát ezekbe a kategóriákba.

Ι A férfiak körében nagyobb arányban vannak azok, akiknek nincs semmilyen egészségügyi problémája (32,6% szemben a nők körében mért 20,7%-kal).

32,6%

20,7%

37,8%

42,3%

20,9%

24,5%

8,6%

12,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

férfi

nő

26%

40%

23%

11% Kitűnő, nincs semmikülönösebb bajom

Egészen jó, de vannéhány kisebb panaszom

Megfelelő, de vannakkomolyabb panaszaim is

Rossz, komolypanaszaim vannak

n = 701

az egészségi állapot értékelése- „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett kora (korcsoportok) és iskolai végzettsége

A megkérdezettek korcsoportok szerint is jelentős különbségeket mutatnak az egészségi állapot értékelésében. Nem meglepő módon minél idősebb valaki, annál inkább küzd egészségi problémával, illetve az annál komolyabbnak tekinthető. A 40 év alattiak körében vannak a legtöbben azok, akik jó egészségi állapotban vannak (88,4%), illetve értelemszerűen a legkevesebben, akiknek komoly panaszaik vannak (10,6%). Az idős korosztály közel negyede rossznak tartja állapotát.

n = 701

n = 699Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb azok aránya, akik rossznak vélik egészségi helyzetüket. A jó egészség azonban nem a felsőfokú végzettség függvénye: az érettségizettek körében is hasonlóan magas azok aránya, akik nem szenvednek komolyabb panaszoktól (73-74%). (Az érettségizők 51,2%-a a 18-39 évesek közé tartozik).

Kitűnő, nincs semmikülönösebb bajom




47,8%

15,5%

40,6%

43,5%

35,5%

9,8%

30,1%

32,8%8,1%

10,9%

23,7%

1,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

17,3%

27,4%

28,6%

27,1%

23,5%

33,3%

45,6%

45,8%

31,6%

23,7%

18,7%

22,9%

27,6%

15,6%

7,1%

4,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

max. 8 általános

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokú

az egészségi állapot értékelése- „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett gazdasági aktivitása

A gazdasági aktivitást tekintve is szignifikánsak az eredmények. Ugyan a minta reprezentatívnak tekinthető, a kisebb létszámú csoportokat összesítettük. Az inaktívak egyes csoportjai (GYED-en, GYES-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek, egyéb inaktív keresők, egyéb eltartott) így az egyéb kategóriába kerültek. Megmutatkozott, hogy a fiatalabbak jobban értékelik egészségi állapotukat az inaktívaknál. Az aktív dolgozók közül a szellemi munkát végzők jobbnak értékelték egészségüket a fizikai munkát végző társaiknál.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

aktív fizikai dolgozó

aktív szellemi dolgozó

GYES-en, GYED-en lévő

nyugdíjas

tanuló

háztartásbeli

munkanélküli

egyéb inaktív kereső

egyéb eltartott

nem válaszol


Egészen jó, de vannéhány kisebbpanaszom

Megfelelő, devannak komolyabbpanaszaim is


n = 149; 21,3%

n = 197; 28,1%

n = 228; 32,5%

n = 61; 8,7%

n = 64; 9,2%

28,9%

32,5%

67,2%

34,4%

44,3%

49,2%

27,9%

42,2%

35,5% 25,4%6,1% 32,9%

23,5%

14,7%

3,3%

18,8%

3,6%

4,7%

3,4%

1,6%

0% 20% 40% 60% 80% 100%


aktív szellemidolgozó

nyugdíjas

tanuló

egyéb

az egészségi állapot a tartós betegségek tükrében- „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – Van-e tartós betegsége?

Evidensnek tekinthetjük, hogy szignifikáns különbségek vannak az egészségi állapot és a tartós betegség megléte között. Az adatok közötti összefüggések azonban mutatnak érdekességeket is. Azok, akik jónak ítélték meg egészségi állapotukat, és nincsenek komolyabb panaszaik, közel 30%-uk később úgy nyilatkozott, hogy van valamilyen tartós (krónikus) betegsége. És fordítva: akik előzőleg úgy nyilatkoztak, hogy ugyan megfelelő az egészségi állapotuk, de vannak komolyabb panaszaik is, egynegyedük szerint nincsen tartós, krónikus betegségük.

n = 184; 26,2%

n = 282; 40,2%

n = 160; 22,8%

n = 75; 10,7%

29,8%

75,6%

97,3%

92,4%

70,2%

24,4%

7,6%

2,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kitűnő, nincs semmi különösebbbajom

Egészen jó, de van néhánykisebb panaszom

Megfelelő, de vannak komolyabbpanaszaim is

Rossz, komoly panaszaim vannak

van tartós betegsége nincs

az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett régió szerinti lakóhelye

A lakóhely településtípusa szerint nincsenek jelentős különbségek a válaszadók egészségi állapotát illetően. A régiók szerinti bontásban az egyes kategóriák mintaelemszáma jelentősen lecsökkent, ezért ennek az eredményei is fenntartásokkal kezelhetők.





n = 175; 25%

n = 101; 12,4%

n = 66; 9,4%n = 78; 11,1%

n = 99; 14%

n = 98; 14%

n = 84; 12%

21,7%

27,7%

36,4%

22,2%

38,8%

26,2%

39,4%

41,6%

50,0%

43,6%

46,5%

30,6%

33,3%

28,6%

21,8%

33,3%

19,2%

17,3%

21,4%

12,1%

13,3%

19,0%

15,4%

12,1%

10,3%

8,9%1,5%

0,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

tartós (krónikus) betegség megléte- „Van-e tartós (krónikus) betegsége?”

Megkérdeztük a résztvevőket, hogy van-e valamilyen tartós, krónikus betegségük. A megkérdezettek 41,7%-a, vagyis 292 fő nyilatkozott úgy, hogy valamilyen tartós betegségben szenved. A demográfiai adatokkal végzett elemzések szignifikáns különbségeket mutattak korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és régió között. Ezen felül megvizsgáljuk a nemek közötti különbségeket is.

nincs58,3%

van tartós betegsége

41,7%

n = 701

tartós (krónikus) betegség megléte- „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” – a megkérdezett neme, kora

A nők körében többen válaszoltak úgy, hogy van valamilyen tartós, illetve krónikus betegségük. Ez összefügg a korábbi megállapításunkkal, miszerint a férfiak általában jobbnak ítélik egészségi állapotukat.

36,3%

46,3%

63,7%

53,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

férfi

nő


n = 701

A korosztályok között szignifikáns különbségek figyelhetők meg. Nem okoz meglepetést, hogy a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy valakinek tartós betegsége van.

19,2%

49,0%

65,6%

80,8%

51,0%

34,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

van tarós betegsége nincs

Az iskolázottabbak bizonyára jobban odafigyelnek az egészségükre, így kisebb valószínűséggel kell valamilyen tartós betegséggel együtt élniük. Az alacsonyabb végzettségűek közel kétharmada szenved tartós betegségben, magasabb iskolázottság esetén az arány megfordul – csak egyharmaduknak van tartós betegsége.

tartós (krónikus) betegség megléte- Van-e tartós (krónikus) betegsége? – a megkérdezett iskolai végzettsége és a lakóhelye szerinti régió

n = 701

n = 175; 25%

n = 101; 12,4%n = 66; 9,4%n = 78; 11,1%

n = 99; 14%

n = 98; 14%

n = 84; 12%

A régiók szerinti különbségek ugyan szignifikánsak, mégis óvatosan kell bánni az eredményekkel, mert az egyes országrészekből adódó mintaelemszám rendkívül lecsökkent.

62,2%

45,9%

34,1%

38,8%

37,8%

54,1%

65,9%

61,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem válaszol

max. 8 általános

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokú

van tartós betegsége nincs100,0%,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem válaszol

max. 8 általános

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokú

42,3%

45,5%

22,7%

56,4%

44,4%

36,7%

39,3%

57,7%

54,5%

77,3%

43,6%

55,6%

63,3%

60,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld


tartós (krónikus) betegség megléte- „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” – a megkérdezett gazdasági aktivitása

A fiatalabb csoportok és a szellemi munkát végzők kevésbé betegek tartósan, mint a többi csoport. Értelemszerűen kiugróan magas a nyugdíjasok között a tartósan betegek aránya.

n = 701

32,9%

27,9%

68,9%

11,5%

35,9%

67,1%

72,1%

31,1%

88,5%

64,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

aktív fizikaidolgozó


nyugdíjas

tanuló

egyéb


n = 149; 21,3%

n = 197; 28,1%

n = 228; 32,5%

n = 61; 8,7%

n = 64; 9,2%

eredményekaz egészségüggyel

szembeni elvárások

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?”

A válaszadók egészségüggyel szembeni elvárásainak megismerésére nyitott kérdés szerepelt a kérdőívben, tehát a megkérdezettek saját szavaikkal fogalmazhatták meg azt.

A válaszok az ábrán látható nagyobb kategóriákba sorolhatók. A legmagasabb arányban az egészségügyi ellátás gyorsaságával, hatékonyságával szemben fejezték ki elvárásukat (27%).

Szintén magas arányban fejezték ki egy általános, megfelelő ellátás iránti igényüket, amit azonban nem fejtettek ki bővebben, pontosabban.

A harmadik legjellemzőbb kategóriába sorolt vélemények az egészségügyi dolgozók megfelelőbb hozzáállását, az emberséges, ember- és nem pénz- vagy juttatásközpontú ellátást kívánnák a közeli jövőre.

orvosok, alkalmazottak hozzáállása

13%

gyorsaság, hatékonyság

27%

megfelelő ellátás16%

NT/NV3%

általános színvonalemelkedés

8%

árak, anyagi kérdések7%

kórházak állapota5%

egyéb10%

nincs elvárása11%

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” – a megkérdezett kora

A korcsoportok között szignifikánsak az egészségüggyel szembeni elvárások különbségei. A megfelelő ellátás iránti igényt legalacsonyabb arányban a legidősebbek említették. Ellenben körükben voltak a legtöbben, akiknek nem volt elvárásuk az egészségüggyel kapcsolatban. A fiatalabb generáció a legkevésbé érzékeny az anyagiakra. Minden generációnak egyformán fontos lenne a gyorsaság és hatékonyság színvonalának növekedése.

11,9% 6,0% 4,9%

3,7% 11,2% 7,7%

28,7% 28,3%26,9%

5,2% 6,0%

19,8% 18,9%9,9%

8,2% 9,4%17,6%

12,3% 12,9%13,7%

10,1% 9,0% 13,2%

4,3%

0%

20%

40%

60%

80%

100%18-39 éves 40-59 éves 60 - éves

egyéb

orvosok, alkalmazottakhozzáállása

nincs elvárása

megfelelő ellátás

kórházak állapota

gyorsaság, hatékonyág

árak, anyagi kérdések

általánosszínvonalemelkedés

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” – a megkérdezett egészségi állapota

A rossz egészségi állapottal rendelkezők, akik már rendelkeznek valamilyen komoly egészségi problémával, kevésbé emelték ki a megfelelő ellátást, esetükben a gyorsaság és hatékonyág is kisebb szerepet játszik elvárásként. Az árak viszont az ő esetükben a fontosabbak, mint a fiatalabb generációk esetében. Kiugróan magas az orvosok és egészségügyi dolgozók felé megfogalmazott elvárások aránya, amely a betegcentrikusságot és empátiát is magában foglalja.

13,6% 6,5% 5,8% 5,3%4,5%

6,2% 9,6% 13,3%

29,4% 30,2% 28,2% 17,3%

4,0% 5,5%1,3%

16,9% 17,8% 17,9%

10,7%

7,9% 10,5% 14,1%

14,7%

11,9% 13,1% 7,1%26,7%

11,9% 9,6% 10,7%

7,7%

10,2%

0%

20%

40%

60%

80%

100%Kitűnő,nincs

semmikülönösebb

bajom

Egészen jó,de vannéhánykisebb

panaszom

Megfelelő,de vannakkomolyabbpanaszaim

is

Rossz,komoly

panaszaimvannak

egyéb

orvosok, alkalmazottakhozzáállásanincs elvárása

megfelelő ellátás

kórházak állapota

gyorsaság, hatékonyág

árak, anyagi kérdések

általánosszínvonalemelkedés

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – gyorsaság, hatékonyság- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?”

A megfogalmazott elvárások jórészt a sok várakozást, a sorban állást és a várólistákat, előjegyzéseket kifogásolták. De több alkalommal megjelent az ellátórendszer, a betegirányítás hatékonyságának kifogásolása is.

A gyorsaság, hatékonyság minden területen elvárás. A háziorvosoktól kezdve a mentők, a sürgősségi ellátás megérkezéséig és a vizsgálatok, műtétek esetenként több hónapos előjegyzéséig terjedtek a válaszok.

A demográfiai adatokat tekintve a gyorsaságot és hatékonyságot minden generáció közel azonos gyakorisággal említette. A többi változót tekintve nincsenek szignifikáns különbségek a teljes minta adataihoz képest.

A felhőkben a szavak mérete az előfordulási gyakoriságukat jelzi.

A legfontosabb kategóriák tartalmát, jelentését részletesebben is ismertetjük.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – megfelelő ellátás- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?”

A kategóriába azokat a válaszokat soroltuk, amelyekben általános elvárásokat fogalmaztak meg a válaszadók magával az ellátással szemben. A gyakorisági szófelhőből kitűnik, hogy a megfelelő ellátás szókapcsolat milyen erősen tért vissza újból és újból a válaszok között, ugyanakkor ide tartozónak vettük az általánosan vett magasabb minőségre vonatkozó kijelentéseket is.A megfelelő ellátást azok fogalmazták meg valamivel nagyobb arányban a válaszadók között, akik feltehetően nem veszik túl gyakran igénybe a szolgáltatásokat – egészségi állapotukat legalább megfelelőnek értékelték. Az idős generációnak mérsékeltebbek az elvárásai ilyen téren a többi korcsoporthoz képest.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – orvosok, alkalmazottak- „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?”

Számos elvárás fogalmazódott meg az egészségügyi alkalmazottak magatartásával, motiváltságával kapcsolatban is. Sokan nem érzik kellőképpen emberközpontúnak a gyógyítást, hiányolják az odafigyelést az orvosok, asszisztensek részéről.További, a véleményeket jól jellemző szavak, kifejezések: humánus, lelkiismeretes, futószalag, empátia, becsületes, türelem, megértés…Az orvosok és egészségügyi alkalmazottak hozzáállása iránti elvárások az idős generációnál a legkiemelkedőbb. Számukra ez a témakör az első helyen is szerepel az elvárások között.

eredményekszűrővizsgálatok

a szűrővizsgálatok jelentősége - „Fontosak-e az egészségügyi szűrővizsgálatok?”

Megkérdeztük a válaszadóktól, hogy fontosnak tartják-e az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Az egyes vizsgálatok között nem tettünk különbséget, így bármely szűrővizsgálatot ide érthették a válaszadók. A megkérdezettek 98,4%-a fontosnak tartja a szűrővizsgálatokon való részvételt, mindössze 1,6% felelt úgy, hogy nem tartja ezt fontosnak.

n = 701

Fontos a szűrő-

vizsgálat 98,4%

Nem fontos 1,6%

a szűrővizsgálatok látogatottsága- „Jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra?”

Annak ellenére, hogy a válaszadók fontosnak tartják, nem jár mindenki rendszeresen szűrővizsgálatra: a megkérdezettek csupán kb. háromnegyede jelezte ezt. Az elmaradók - a vizsgálat szerint - elsősorban időhiányra (8,3%), érdektelenségre (4,9%), illetve egyéb okokra (5,7%) hivatkoznak.

Akik nem tartják fontosnak a szűrővizsgálatokat (11 fő) jellemzően nem is járnak vizsgálatokra – 1 fő kivételével. Többségük az érdektelenségre hivatkozik.

n = 701

0,1%

1,3%

2,3%

8,3%

4,9%

5,7%

22,5%77,5%

Rendszeresen járokszűrővizsgálatraNem járok anyagi okokmiattNem járok, mert félekelmenniNem járok, nincs ráidőmNem járok, mert nemérdekelNem járok egyéb okból

Nt/ nv

A nemek esetében eltérő hajlandóságot tapasztalhattunk a szűrővizsgálatok látogatottságát tekintve. Itt is visszaköszönnek a korábbi részeredmények, miszerint a nők valamelyest egészségtudatosabbak a férfiaknál. A nők közel 10%-kal magasabb arányban járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra.

a szűrővizsgálatok látogatottsága- „Jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra?” – a megkérdezett neme

n = 701

72,3%

82,1%

27,7%

17,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

férfi

nő

rendszeresen járok szűrővizsgálatra nem járok szűrővizsgálatra

eredményekfenyegető egészségügyi

problémák

fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?”

Megkérdeztük a válaszadókat, mely kiemelt betegségcsoportoktól tartanak leginkább a közeli jövőjüket tekintve. Az egyes válaszadók több betegségcsoportot is megjelölhettek, így először érdemes megvizsgálni az egyes betegségcsoportok összes említésen belüli arányát.

A 701 válaszadó összesen 941 választ adott. A legfenyegetőbbek a szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi gyulladások és a látásromlás. A daganatos betegségek és a kóros túlsúly tekintetében kevésbé érzik magukat érintettnek a megkérdezettek.

n = 941 (összes említés)

25,8%25,5%

9,6%9,0%

3,2%

26,9%

Szív- és érrendszeribetegségekIzületi gyulladások

Látásromlás

Kóros túlsúly

DaganatosmegbetegeedésekEgyéb

fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” - gyakoriságok

A válaszadók jelentős aránya, 19%-uk egyetlen betegséget sem említett, mint a jövőben fenyegető problémát. Összesítve a megemlített betegségek számát, a legtöbben, vagyis a válaszadók majdnem fele egy betegséget említett (sorrendben: szív- és érrendszeri betegségek, látásromlás, izületi gyulladások, daganatos megbetegedések, kóros testsúly, illetve említettek még egyéb betegségeket is).

A válaszadók 20%-a két betegséget említett, hármat már csak 5,4% emelt ki egymás mellett.

egyet említett; 50%

kettőt említett; 20%

nem em lített betegséget; 19%

hármat, vagy többet említett;

12%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

fő % (n=701)egy betegségcsoport fenyegeti 347 49,5%két betegségcsoport 141 20,1%három betegségcsoport 38 5,4%négy betegségcsoport 23 3,3%öt betegségcsoport 20 2,9%hat betegségcsoport 1 0,1%

fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?”

4,3%12,1%12,8%

34,2%34,7%36,1%

0%10%20%30%40%

Szív- ésérrendszeribetegségek

Izületigyulladások

Látásromlás Kóros túlsúly Daganatosmegbetegedések

Egyéb

n = 701

A válaszadók arányában vizsgálva látható, hogy legmagasabb arányban a szív- és érrendszeri problémáktól tartanak az emberek. Ugyanakkor az ízületi problémák és a látásromlás is közel azonos mértékben jelent számukra fenyegetettséget.

A három fő probléma közül egytől a válaszadók 49%-a, kettőtől pedig 16% tart.

fenyegető egészségi problémák- „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” – együttes előfordulások gyakoriságai

Kódok:1 – Látásromlás2 – Kóros testsúly3 – Izületi gyulladások4 – Szív-és érrendszeri

betegségek5 – Daganatos megbetegedések6 – Egyéb betegségek

említés %Nincs említés 130 18,5%4 108 15,4%1 93 13,3%3 89 12,7%1+3 38 5,4%3+4 33 4,7%5 26 3,7%1+4 20 2,9%1+2+3+4+5 19 2,7%2 18 2,6%1+2+3+4 16 2,3%1+3+4 13 1,9%6 13 1,9%5+6 10 1,4%2+4 9 1,3%1+2+3 7 1,0%1+5 7 1,0%1+2 6 0,9%3+5 6 0,9%4+6 5 0,7%2+3 4 0,6%1+4+5 3 0,4%1+3+4+5 3 0,4%1+3+6 3 0,4%1+3+4+6 3 0,4%1+2+4 2 0,3%2+3+4 2 0,3%1+2+5 2 0,3%3+4+5 2 0,3%4+5+6 2 0,3%2+5 1 0,1%1+3+5 1 0,1%1+2+3+5 1 0,1%2+4+5 1 0,1%1+6 1 0,1%3+6 1 0,1%1+2+3+4+6 1 0,1%1+2+3+4+5+6 1 0,1%Nt/nv 1 0,1%


összes említés = 941

válaszadó = 701

nincs említés = 130 fő

Leggyakrabban említett betegség: szív-és

érrendszeri betegségek

108 fő; 15,4%


fenyegető egészségi problémák - a demográfiai adatok tükrében

Bináris változót képeztünk aszerint, hogy a válaszadó említettek-e valamilyen fenyegető betegséget vagy sem. Elemezve a demográfiai változókkal, a korcsoportok között találtunk különbségeket. Nem meglepő, hogy a fiatalabb korosztály tagjai között nagyobb arányban voltak, akik nem tartanak egyik betegségcsoporttól sem. Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel említette valamelyik betegséget.

25,4%

15,9%

11,8%

74,6%

84,1%

88,2%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

nem említett betegséget legalább egy betegséget említett

n = 701

fenyegető egészségi problémák1. látásromlás – gyakoriság és korcsoportok közötti különbségek

A résztvevők harmada, 34,2%-a említette a látásromlást, mint saját egészségi állapotát a közeljövőben fenyegető betegséget.

A teljes minta 34,2%-a mondta azt, hogy számára a látásromlás fenyegető tényező.A demográfiai adatokat vizsgálva szignifikáns különbségek csak a korcsoportok szerinti bontásban vannak (5% a hibahatár). E szerint a fiatalabb korosztály sokkal kevésbé érzi magát fenyegetettnek a látásromlás tekintetében, mint az középkorúak, illetve idősek. Ugyanakkor legtöbben a középkorúak említették ezt a problémát (40,2%-uk, míg az idősek 37,1%-a).

fenyegeti a látásromlás

34,2%nem

fenyegeti65,8%

n = 701

72,8%

59,8%

62,9%

27,2%

40,2%

37,1%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

nem fenyegeti a látásromlás fenyegeti

fenyegető egészségi problémák2. kóros túlsúly – gyakoriság és a válaszadók korcsoportok szerint

A kóros testsúly az egyik legkevésbé fenyegető egészségi probléma a megkérdezettek szerint. Csupán 12,8%-uk érzi annak. A kóros túlsúlyt érzik az egyik legkevésbé fenyegető egészségi problémának a válaszadók. nem

fenyegeti87%

fenyegeti a kóros túlsúly12,8%

Szignifikánsnak mutatkoztak a különbségek a korcsoportok között. A fiatalabbak kevésbé érzik magukat fenyegetettnek a kóros túlsúlyt tekintve (7,2%). Leginkább a középkorúak tekintik problémának, közülük minden ötödik ember.

n = 701

92,8%

79,9%

88,2%

7,2%

20,1%

11,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

nem fenyegeti kóros túlsúly fenyegeti

fenyegető egészségi problémák2. kóros túlsúly – a válaszadó tartós betegsége

A tartós betegségek tekintetében is szignifikánsak a különbségek. Akik szenvednek valamilyen tartós betegségben, közülük közel kétszer annyian érzik magukat fenyegetettnek a kórós túlsúlytól, mint társaik. Ennek hátterében azt feltételezhetjük, hogy a krónikus túlsúly számos egészségügyi problémában és betegségben megnyilvánul, illetve oka lehet azoknak.

17,8%

9,3%

82,2%

90,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

van tartósbetegsége

nincs

fenyegeti a kóros túlsúly nem fenyegeti

n = 292; 41,7%

n = 409; 58,3%

n = 701

fenyegető egészségi problémák3. ízületi gyulladások – gyakoriság és a válaszadók korcsoportok szerint

A megkérdezettek egyharmada (34,7%) érzi magát fenyegetettnek az ízületi gyulladások okozta megbetegedésektől. nem

fenyegeti65,3%

fenyegeti az izületi gyulladás

34,7%

n = 701

Megvizsgáltuk a kérdést a demográfiai változókkal is, vannak-e különbségek az egyes csoportok között. Nem okoz nagy meglepetést, hogy a kor előrehaladtával egyre nagyobb arányban említették a válaszadók.

77,5%

57,7%

57,0%

22,5%

42,3%

43,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

nem fenyegeti ízületi gyulladás fenyegeti

fenyegető egészségi problémák3. ízületi gyulladások – a válaszadók egészségi állapota

Az iskolai végzettséget tekintve is szignifikáns különbségek mutatkoznak. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a fenyegetettség valószínűsége.

80,4%

65,6%

54,4%

50,7%

19,6%

34,4%

45,6%

49,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Kitűnő, nincs semmi különösebbbajom

Egészen jó, de van néhány kisebbpanaszom

Megfelelő, de vannak komolyabbpanaszaim is

Rossz, komoly panaszaim vannak

nem fenyegetik az izületi gyulladások fenyegeti

n = 701

Az egészségi állapot értékelését tekintve sem meglepőek az eredmények. Minél rosszabb valakinek az egészsége, annál inkább fenyegetettnek érzi magát. Ugyanez érvényes a tartós (krónikus) betegség meglétére. Akik tartósan betegek, azok inkább érzik magukat fenyegetettnek (45,2% szemben a 27%-kal).

51,0%

55,6%

71,0%

71,0%

49,0%

44,4%

29,0%

29,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem válaszol

max. 8 általános

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokúnem fenyegetik az izületi gyulladások fenyegeti

100,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem válaszol

max. 8 általános

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokú

fenyegető egészségi problémák3. ízületi gyulladások – a válaszadók gazdasági aktivitása

A fiatalabbakat és az aktív szellemi dolgozókat kevésbé fenyegetik az ízületi gyulladások saját bevallásuk szerint. A másik oldalon a nyugdíjasok és aktív fizikai dolgozók vannak.

n = 701

n = 149; 21,3%

n = 197; 28,1%

n = 228; 32,5%

n = 61; 8,7%

n = 64; 9,2%

59,7%

73,6%

53,9%

83,6%

75,0%

40,3%

26,4%

46,1%

16,4%

25,0%

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nyugdíjas

tanuló

egyéb

nem fenyegeti ízületi probléma fenyegeti

fenyegető egészségi problémák4. szív- és érrendszeri betegségek – gyakoriság és korcsoportok közötti különbségek

A szív- és érrendszeri megbetegedések a gyakran emlegetett betegségek közé tartozik. A megkérdezettek 36,1%-a említette önmagában, vagy valamilyen más betegséggel együtt.

nem fenyegetik

63,9%

fenyetetik a szív- és

érrendszeri betegségek

36,1%

n = 701

80,4%

57,7%

47,3%

19,6%

42,3%

52,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

nem fenyegetik szív-és érrendszeri betegségek fenyegeti A korcsoportok közötti különbségek szignifikánsnak mutatkoztak. A tendencia jól látható, a legidősebb korosztály érzi magát leginkább veszélyeztetettnek (52,7%).

fenyegető egészségi problémák4. szív- és érrendszeri betegségek – megkérdezettek gazdasági aktivitása

Leginkább érintettnek a nyugdíjasok érzik magukat, az aktív munkaviszonyban lévők sokkal kevésbé tartják magukat fenyegetettnek a szív- és érrendszeri megbetegedésektől. Az aktív fizikai és szellemi dolgozók között is vannak különbségek, előbbi csoport inkább érzi magát fenyegetettnek. Legkevésbé a tanulók érzik magukat érintettnek.

n = 701

n = 149; 21,3%

n = 197; 28,1%

n = 228; 32,5%

n = 61; 8,7%

n = 64; 9,2%

63,1%

71,1%

48,2%

86,9%

76,6%

36,9%

28,9%

51,8%

13,1%

23,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nyugdíjas

tanuló

egyéb

nem fenyegeti szív- és érrendszeri betegség fenyegeti

fenyegető egészségi problémák5. daganatos megbetegedések – gyakoriság és a megkérdezettek gazdasági aktivitása

A daganatos betegségek sem tartoznak a leginkább fenyegető megbetegedések közé, a megkérdezettek csupán 12,1%-a emelte ki.

A középkorúak inkább érzik magukat fenyegetettnek, mint az idősek. Értelemszerűen a fiatal korcsoport a legkevésbé érintett.

fenyegetik a daganatos betegségek

12,1%

nem fenyegetik

87,9%

n = 701

92,0%

83,7%

87,1%

8,0%

16,3%

12,9%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

nem fenyegeti daganatos betegség fenyegeti

fenyegető egészségi problémák5. daganatos megbetegedések – a megkérdezettek gazdasági aktivitása

Szignifikánsak a különbségek a gazdasági aktivitást tekintve. Az inaktívak (egyéb csoport) nagyobb arányban érzik magukat fenyegetettnek (munkanélküliek, háztartásbeliek, egyéb inaktív keresők). A fiatalok, vagyis a tanulók csoportja nem érintett a kérdésben.

89,9%

87,3%

86,8%

96,7%

81,3%

10,1%

12,7%

13,2%

3,3%

18,8%

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nyugdíjas

tanuló

egyéb

nem fenyegeti daganatos betegség fenyegetin = 149; 21,3%

n = 197; 28,1%

n = 228; 32,5%

n = 61; 8,7%

n = 64; 9,2%

n = 701

fenyegető egészségi problémákegyéb említett betegségek - gyakoriság

A válaszadók kis része, csupán 4,3%-a említett egyéb betegségeket. Közülük a legtöbben a cukorbetegséget érzik fenyegetőnek, ezt követik a gerincproblémák, illetve idegrendszeri problémák és csontritkulás.

egyéb betegségek fenyegetik

4,3%

nem fenyegetik

95,7%

n = 701

egyéb betegségek

említlésszámcukorbetegség 5gerincproblémák 4idegrendszeri betegségek 3csontritkulás 3magas vérnyomás 2nőgyógyászati problémák 2vérnyomásproblémák 2allergia, asztma 1asztma 1egyensúlyprobléma 1hallásromlás 1kullancsos megbetegedés 1májprobléma 1memóriazavar 1prosztata problémák 1visszatérő Chron-betegség 1

eredményekaz egészségügy

technológiai ellátottsága

A megkérdezettek többsége szerint nem jellemzi megfelelő eszközellátottság az egészségügyet – sem a diagnosztikában, kezelésben, sem rehabilitációban. A válaszadóknak csak valamivel több mint harmada (34,8%) gondolja úgy, hogy megfelelő az ellátottság. Közel 13% határozottan állítja, hogy nem megfelelő, ellenben 8,3% nem tudja eldönteni a kérdést.

eszközellátottság - „Ön szerint rendelkezésre állnak-e minőségi eszközök az egészségügyben?” – gyakoriság és a megkérdezettek kora

nem mindig44,4%

nem12,6%

nem tudja8,3% rendel-

kezésre állnak34,8%

A fiatalabb korosztály (18-39) kritikusabb a többieknél, jóval alacsonyabb elégedettséget mutatott a technológiai ellátottság terén.

29,0%

37,7%

39,8%

49,6%

43,5%

37,6%

14,5%

11,3%

11,3%

6,9%

7,5%

11,3%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

18-39 éves

40-59 éves

60 - éves

rendelkezésre állnak minőségi eszközök nem mindig nem nem tudja

eszközellátottság - „Ön szerint rendelkezésre állnak-e minőségi eszközök az egészségügyben?” – legmagasabb iskolai végzettség és gazdasági aktivitás

Minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevésbé elégedettek a válaszadóak az eszközellátottsággal és azok minőségi színvonalával.

50,0%

37,8%

32,5%

29,0%

31,6%

37,8%

47,6%

50,9%

13,3%

10,2%

11,1%

7,1%

6,1%

8,2%

14,0%

12,7%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

max. 8 általános

szakmunkásképző

érettségi

felsőfokú

rendelkezésre állnak nem mindignem nem tudja

A nyugdíjasok és aktív fizikai dolgozók a legelégedettebbek. A tanulók válaszolták a legnagyobb arányban, hogy nem mindig megfelelő az eszközellátottság. A szellemi dolgozók közül tudtak a legnagyobb arányban állást foglalni a kérdésben.

42,3%

28,9%

40,8%

26,2%

21,9%

35,6%

52,3%

39,5%

57,4%

46,9%

12,8%

13,7%

10,5%

9,8%

18,8%

9,4%

5,1%

9,2%

6,6%

12,5%

0% 20% 40% 60% 80% 100%



nyugdíjas

tanuló

egyéb

rendelkezésre állnak minőségi eszközök nem mindig nem nem tudja

eredményeka egyes korcsoportokra vonatkozó eredmények

fiatal generáció

Egészségi állapotI A fiatalok közel fele kitűnőnek értékelte egészségét, illetve

elenyésző volt azok aránya, akik azt rossznak értékelték. I A generációk közül a fiatalok jeleznek legkevesebben – egyharmaduk -

valamilyen tartós betegséget.

FenyegetettségI Feltehetően a viszonylagos jó egészségi állapot az oka annak, hogy

kevésbé érzik magukat fenyegetettnek – körükben fordult elő a legnagyobb arányban, hogy semmilyen betegséget sem említettek, amely a közeljövőben fenyegetné egészségi állapotukat.

I Általános az eredmény, hogy minden egészségi probléma esetén a legkisebb arányban jelezték fenyegetettségüket

I Legnagyobb arányban a látásromlást és az ízületi problémákat említették őket fenyegető betegségként.

I A többi generációhoz viszonyítva a legnagyobb kontrasztot a szív- és érrendszerei betegségek esetén tapasztaltunk – itt a legnagyobb a különbség a fiatal és idős generáció között.

a fiatalok elvárásaiElvárások

I A fiatalok legnagyobb arányban a gyorsaságot és hatékonyságnövekedést fogalmazták meg elvárásként az egészségüggyel szemben.

I Magas arányban említették a megfelelő ellátást is, melynek keretében megbízhatóságot, szakszerűséget és minőséget fogalmaztak meg.

I A fiatalok körében említették legnagyobb arányban az általános színvonal emelkedést, amely a rendelkezésre álló eszközök, technikai és infrastrukturális feltételeket foglalja magában. Ez a generáció bizonyult a legkevésbé árérzékenynek az egészségügyi szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatban.

I Körükben van a legnagyobb arányban véleménye az embereknek – esetükben volt a legkevésbé jellemző, hogy ne tudtak volna valamilyen elvárást megfogalmazni. Ez azt is mutatja, hogy ez a generáció bizonyul a legkevésbé elégedettnek az egészségügy kapcsán.

EszközellátottságI Ugyan valószínűleg a legkevesebb kapcsolata és tapasztalata ennek a

generációnak van az egészségüggyel, mégis, vagy talán épp ezért ők voltak azok, akik a legkritikusabban közelítették meg az eszközellátottság kérdését: ők gondolják legkisebb arányban hogy mindig rendelkezésre állnak a szükséges technológiai feltételek.

középgeneráció

Egészségi állapot│ A generáció egészségi állapotát értelemszerűen a másik két

generáció között értékelte

Fenyegetettség│ A középkorúak leginkább az ízületi problémáktól és a szív- és

érrendszeri betegségektől tartanak a közeljövőt illetően, ettől nem sokkal marad el a látásromlás az említések arányában.

│ A látásromlás és kóros túlsúly és daganatos megbetegedések tekintetében érzi magát leginkább érintettnek ez a generáció.

│ A kóros túlsúly esetében mutatkoztak a legnagyobb különbségek a többi generációhoz viszonyítva – a középgeneráció tagjai tartanak ettől legnagyobb arányban.

a középgeneráció elvárásai

ElvárásokI A fiatal generációhoz hasonlóan első helyre a gyorsaságot és

hatékonyságot helyezték, ezt követi a megfelelő ellátás igénye. Valamelyest kisebb arányban voltak azok, akik a többi korcsoporthoz képest a kórházak állapotának javítását fogalmazták meg elvárásként

I Ez a generáció a leginkább érzékeny az árakat tekintve.

EszközellátottságI Az idős generációhoz hasonlóan elégedettnek tekinthető a

középgeneráció az egészségügyi rendszer eszközellátottságát illetően.

idős generáció

Egészségi állapotI Az idős korosztály van a legrosszabb egészségi állapotban saját

értékelésük szerint. Majdnem minden negyedik ember rossznak találja azt, és komoly panaszaik is vannak.

I Közel kétharmaduk rendelkezik is valamilyen tartós, krónikus betegséggel.

Fenyegetettség I Viszonylagos rossz egészségi állapotuk mellett a jövőbeni betegségektől is a

leginkább ez a fenyegetett korosztály – legnagyobb arányban válaszoltak úgy, hogy fenyegetettnek érzik magukat valamilyen egészségi probléma által

I Nem jellemző, hogy a korosztály túlzottan veszélyeztetettnek érezné magát a jövőben az egyes betegségcsoportok esetében – aminek hátterében az is állhat, hogy őket már jelenleg is jobban érintik az adott problémák.

I Az ízületi problémák, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések esetén azonban kiemelkedő arányban jelezték várható érintettségüket.

az idős generáció elvárásai

ElvárásokI A legfontosabb elvárás körükben is a gyorsaság és hatékonyság, ugyan

valamelyest kisebb arányban a fiatalabb generációkhoz képest. I Magas arányban fogalmazták meg azt is, hogy nincsen semmilyen

többletelvárásuk az egészségüggyel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan ők említették a legkisebb arányban a megfelelő ellátás igényét.

I Az általános színvonallal is a elégedettebbnek mutatkoztak a többi korcsoportnál.

I Valamelyest magasabb körükben azoknak az aránya, akik az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak hozzáállását kifogásolják. Az emberséges, emberközpontú bánásmód felértékelődik azok körében, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba az egészségügyi intézményrendszerrel.

EszközellátottságI A idősek, mivel ők a leginkább érintettek, már más szemmel tekintenek az

egészségügyre, mint a fiatalok, más elvárásaik vannak azzal szemben. Az eszközellátottsággal szemben kevésbé kritikus véleményt fogalmaztak meg.

I Ugyanakkor körükben jellemző leginkább, hogy nem is tudtak véleményt formálni a kérdésről.

eredményeka nemekre vonatkozó

eredmények

nemek közötti különbségek

Férfiak

Jellemzően többen értékelik egészségi állapotukat kitűnőnek, minden harmadik férfi úgy nyilatkozott, hogy nincsen semmilyen egészségi problémája.

Nők

A nők körében kisebb arányban voltak azok, akik kitűnőnek érzik egészségi állapotukat, illetve nagyobb arányban voltak azok, akik egyenesen rossznak tartják azt.

Körükben nagyobb arányban voltak azok, akik rendelkeznek valamilyen tartós, krónikus betegséggel.

Ugyanakkor valószínűleg nagyobb figyelmet fordítanak saját egészségükre a férfiaknál, körükben ugyanis nagyobb azok aránya, akik rendszeresen járnak valamilyen szűrővizsgálatra.

Közös jellemzők

Az eltérő egészségi állapot, és a tudatosság eltérő mértéke mellett nem találtunk szignifikáns különbségek a nemek között a fenyegető betegségeket vizsgálva, valamint az eszközellátottság esetében sem.

megállapítások

megállapítások

І a kutatásból világosan kiderült, hogy a nők egyrészt jobban odafigyelnek az egészségükre, többet törődnek a prevencióval, mint a férfiak. Ebből részben az is következik, hogy aggodalmaskodóbbak, több problémát észlelnek, szubjektív értékítéletük szerint egészségi állapotuk rosszabb, mint a férfiaké.

І a megkérdezettek által jelzett várható egészségromlás területei közül kiemelhető a túlsúly problémájának alulértékelése. Világszerte egyik legsúlyosabb egészséget fenyegető tényező a túlsúly, ami sajnos a magyar lakosság nagy részére is jellemző. Érdekes módon nem észlelik ezt a problémakört a válaszadók, sőt kiemelhető az is, hogy a nemek válasza sem mutat szignifikáns különbséget. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy nincsenek tisztában a túlsúly következményeivel.

І korosztályok, generációk válaszainak értékelése rámutat arra, hogy a fiatal generáció jelentősen magasabb elvárásokat támaszt a jövőben az egészségügyi ellátással kapcsolatosan, mint a többi korosztály. Ez a fajta kritikus hozzáállás karakteresen fog megjelenni véleményformálásuk alkalmával.

І aki tartós betegségben szenved – ez nagyon szoros összefüggést mutat az idősebb korral -, az egyre kevésbé kritizálja az egészségügyi szolgáltatásokat. Valószínűleg nagyobb empátiát mutat az ott dolgozókkal kapcsolatosan, közelebbről látja a jelenlegi lehetőségeket. Ők elsősorban a megértőbb, emberibb bánásmódot, kommunikációt igénylik és sajnos hiányolják.

І az egészségügyi rendszerben működő eszközök megítélése a szolgáltatásokon keresztül történik, kevéssé tudják függetleníteni magukat az emberek a felkínált lehetőségektől. Az eszközökben mutatkozó hiányt egyrészt közvetítők magatartásán keresztül érzékelik, másrészt a hozzájutás problémáiban.

Philips közvélemény - kutatás CATI – telefonos interjúk eredményei

Documents

Transcript of Philips közvélemény - kutatás CATI – telefonos interjúk eredményei