Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…

Látomásvers, műfaja rapszódia

Rapszódia: szélsőséges érzelmeket kifejező, eltérő versformákat válogató lírai műfaj.

A vers két kulcsszava a halál és a világszabadság.

Szerkezete: három részre osztható:

1. rész: 1-12. sor

2. rész: 13-30. sor

3. rész: 31-36. sor

1. rész (1-12. sor) Témája a halál.

Kétfajta halálról szól: a természetes, lassú, hétköznapi,

és az önként vállalt mártírhalálról.

1-8. sor természetes halál - metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál,

ezeket elutasítja - kétszeres tiltó felkiáltással

(„Ne ily halált adj, istenem,Ne ily halált adj énnekem!)

9-12. sor: az előzővel ellentétes halál,

gyors, erőszakos

metaforái: villám sújtotta fa, vihar kicsavarta fa, mennydörgés ledöntötte szikla.

Legyek ismétlése nyomatékosítja a lírai én vágyát.

Az első részt három ponttal és gondolatjellel zárja, ez is jelzi, hogy látomás következik.

2. rész (13-30. sor) Egyetlen feltételes összetett mondat.

Egy látomás jelenik meg, melyben a világ népei küzdenek a szabadságért,

Amiért a lírai én életét adja.

Gazdag képi és hanghatásokban. („pirosló arccal és piros zászlókkal”, „elharsogják kelettől nyúgatig”, „ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam örömteli végszava zendül”, „hadd nyelje el azt az acéli zörej, a trombita hangja, az ágyudörej”, „fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra”.)

Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…)

3. rész (31-36. sor)

A harmadik szerkezeti egység is része a látomásnak.

A csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,a vörös színt a fekete,a vers ritmusa is megváltozik, lelassul.

A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával , (világszabadság) jelszavával fejezi be.

Verselése időmértékes: jambus –U, anapesztus UU-.