Program

2012. november 30. (péntek)

12.00-től regisztráció13.00–13.10 Megnyitó (Font Márta, PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Középkortörténet Program vezetője)

I. szekció: Elbeszélő források (elnök: Veszprémy László, MTA-HIM-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport)

13.10–13.30 Somogyi Andrea: Az államalapítás ábrázolása Cosmas Pragensis krónikájában

13.30–13.50 Miszler Tamás: „Játvarðar saga – A keleti utazás leírása”

13.50–14.00 Vita, hozzászólások

II. szekció: Egyház, jog, társadalom I. (elnök: Zsoldos Attila, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet)

14.00–14.20 Farkas Péter: A veszprémi káptalan egyházi nemessége a 14. században

14.20–14.40 Reich Szabina: Székesfehérvár egyházi topográfiája a középkorban

14.40–14.50 Vita, hozzászólások

14.50–15.10 Kávészünet

Doktorandusz konferencia PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkortörténet Program

[ 2 ]

III. szekció: Egyház, jog, társadalom II. (elnök: Koszta László, Szegedi Tudományegyetem)

15.10–15.30 Barabás Gábor: Et maxime mediante viro venerabili – Pápai legátusok Magyarországon a 13. század első felében, teljhatalom és korlátozott felhatalmazás

15.30–15.50 Kovács Viktória: Causae coram nobis ventilatae. Adalékok Gentilis de Monteflorum pápai legátus magyarországi egyházi bíráskodási tevékenységéhez

15.50–16.10 Győrfy Eszter: A pannonhalmi apátság saját egyházi intézményeinek jogállása a 11–13. században

16.10–16.30 Vita, hozzászólások

IV. szekció Diplomácia, kormányzat (elnök: C. Tóth Norbert, MTA-HIM-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport)

16.30–16.50 Árvai Tünde: A házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben

16.50–17.10 Kondor Márta: Luxemburgi Zsigmond magyarországi vikáriusai

17.10–17.30 Wittmann Katalin: „A brandenburgi Achilleusz és a magyar Mars” Albert Achilleusz brandenburgi fejedelem és Corvin Mátyás magyar király kapcsolata

17.30–17.50 Vita, hozzászólások

18.00– Fogadás (Paulus Café és Étterem)

2012. november 30. – 2012. december 1. PTE BTK-TTK, Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság útja 6.

[ 3 ]

2012. december 1. (szombat)

V. szekció Eszmetörténet és politikai gondolkodás (elnök: Kontler László, CEU)

9.00–9.20 Bótor Tímea: Hatalmi szimbólumok a moszkvai nagyfejedelmi végrendeletekben

9.20–9.40 Orsós Julianna: „Övék a mennyek országa?” – bolondság a 15. századi Német-római Birodalomban

9.40–9.50 Kávészünet

9.50–10.10 Molnár Dávid: Politikai tartalmú jelképek Henry Peacham Minerva Britanna című művében

10.10–10.30 Pálffy Margit: Az eskü kötelez? Kortársak véleménye az alattvalói hűségeskü érvényességéről a dicsőséges forradalom idején

10.30–10.50 Farkis Tímea: Államrezon-elméletek a 17. századi itáliai politikai gondolkodók műveiben. Boccalini, Zuccolo, Settala, Leti

10.50–11.10 Vita, hozzászólások

11.10–11.30 Kávészünet

VI. szekció Társadalom, gazdaság a 16–17. században (elnök: Gecsényi Lajos, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet)

11.30–11.50 Glück László: A nemesi jogállás változásai az öt máramarosi városban a 16. század végétől

Doktorandusz konferencia PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkortörténet Program

[ 4 ]

11.50–12.10 Kuzma Dóra: Végrendeletek a 16. századi Besztercebányán

12.10–12.30 Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi nemesérc-bányászat igazgatása Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613–1629)

12.30–12.50 Vita, hozzászólások, zárszó

13.00-tól Ebéd (Paulus Café és Étterem)

2012. november 30. – 2012. december 1. PTE BTK-TTK, Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság útja 6.

[ 5 ]

Rezümék

ÁRVaI TünDEa házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben

A Dorozsma nembeli Garai család nádori ágának történetét tárgyaló doktori disszertációban a politika- és birtoktörténeti vonatkozások mellett a társa-dalomtörténeti vizsgálatok eredményei is helyet kapnak. A középkori Magyar Királyság egyik leghatalmasabb családja kapcsolati hálózatának feltárására a házasság és a familiaritás intézményén keresztül nyílik lehetőség. A családfők által tudatosan kialakított rokoni kapcsolatok a família presztízsét, egziszten-ciáját és politikai befolyását hivatottak erősíteni.

BaRaBÁs GÁBoREt maxime mediante viro venerabili –

Pápai legátusok Magyarországon a 13. század első felében, teljhatalom és korlátozott felhatalmazás

A tanulmány célja a pápai legáció magyarországi történetének rövid áttekinté-se a 13. század első felében. A vizsgálat fő célja a kutatott időszakban a király-ságban járt pápai küldöttek tevékenységében és megbízásuk jogi természeté-ben fellelhető hasonlóságok és eltérések feltárása, valamint az ezek alapján levonható következetések bemutatása. A vizsgálat külön kitér egy eddig ke-véssé vizsgált szempontra, az oklevelek (pápai, legátusi, királyi) formuláinak, megfogalmazásainak lehetséges (kölcsön)hatásaira is.

BóToR TíMEaHatalmi szimbólumok a moszkvai nagyfejedelmi végrendeletekben

A végrendeletekben felsorolt értéktárgyak alapos vizsgálata során arra a meg-állapításra jutottam, hogy a későbbi autokratikus jellegű politikai hatalom

Doktorandusz konferencia PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkortörténet Program

[ 6 ]

szimbólumai (aranysapka, barmi, karneol doboz, aranylánc kereszttel) elsőként II. Vaszilij 1462-ben keletkezett testamentumában kerültek a legidősebb fiú hagyatékába. II. Vaszilij uralkodása alatt kaptak kiemelt szerepet és váltak az elsőszülött fiú, a leendő nagyfejedelem uralkodói jelvényeivé.

FaRkas PéTERa veszprémi káptalan egyházi nemessége a 14. században

A tanulmány célja a veszprémi káptalan Veszprém, Somogy és Zala vármegyei birtokain élő egyházi nemességének (nobilis iobagiones, prediales) bemuta-tása a XIII-XIV. század során, az adózás, bíráskodás és birtoklás szempontjai-nak figyelembe vételével. A veszprémi káptalan egyházi nemesei kezdetben az egyház saját népeiből kerültek ki leginkább, később viszont már az intézmény keretein kívülről érkezők vannak többségben. Az egyházi nemesek között jogi és gazdasági különbség is tapasztalható.

FaRkIs TíMEaÁllamrezon-elméletek a 17. századi itáliai politikai gondolkodók

műveiben. Boccalini, Zuccolo, settala, Leti

Az itáliai politikai írók az állam működéséről szóló elemzéseinek fő iránya jól követhető, ha azokat az államrezon, államérdek, politika terminusok jelentés-módosulásának szempontjából vizsgáljuk.

1685-re, Gregorio Leti művének megjelenésekor már a politikai kérdésekkel foglalkozó értelmiség megtalálta a közös nyelvet, a jog nyelvét, amely egyfor-mán elfogadhatóvá vált a különböző vallási nézetekkel rendelkező gondolko-dók számára. Előadásomban az itáliai politikai gondolkodásnak azt a folyamatát szeretném vázlatosan áttekinteni, amelynek jeles képviselői Alberico Gentili, Giovanni Botero, Traiano Boccalini, Lodovico Zuccolo, Lodovico Settala.

2012. november 30. – 2012. december 1. PTE BTK-TTK, Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság útja 6.

[ 7 ]

GLück LÁsZLóa nemesi jogállás változásai az öt máramarosi városban

a 16. század végétől

Az előadás egy öt településre kiterjedő átfogó társadalomtörténeti kutatáson alapul. A települések a latin nyugati civilizáció részét képezték, nagyjából az általános mintákat követő rendi intézményrendszerrel. A 16. század végétől ez az intézményrendszer gyökeres átalakuláson ment keresztül, a témát illetően azzal összefüggésben, hogy a dolgozó réteg körében is megindult a tömeges státusváltás, azaz a közrendűek nemességszerzése. A nemesi státus deformá-lódása a rendiség alapjait ásta alá.

GyőRFy EsZTERa pannonhalmi apátság saját egyházi intézményeinek jogállása

a 11–13. században

Kutatásom során a pannonhalmi apátságnak alárendelt egyházak jogállását igyekeztem – a vonatkozó teljes korabeli forrásbázis adatainak meghatározott szempontok szerinti elemzése nyomán – meghatározni. Az eredmények első-sorban arra hívják fel a figyelmet, mennyire fontos egy kiváltságos intézmény és az általa alapított vagy bekebelezett egyházak helyzetének megkülönböz-tetése. A kettő között természetesen van kapcsolat, ám egy-egy intézmény és az „anyaegyház” jogállása nem volt feltétlenül azonos.

konDoR MÁRTaLuxemburgi Zsigmond magyarországi vikáriusai

A magyar medievisztika az uralkodó helyettesítésének problémáját, különösen pedig a királyi vikáriusok kinevezésének kérdését általában mostohán kezeli, s a témát – a néhány kivételtől eltekintve – mindeddig csak ritkán érdeme-

Doktorandusz konferencia PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkortörténet Program

[ 8 ]

sítette vizsgálatra. Luxemburgi Zsigmond (†1437) német királlyá választása után (1410/1411) a birodalmi kormányzati hagyományoknak megfelelően pár év leforgása alatt tíznél is több vikáriust nevezett ki, elsősorban az itáli-ai részekre érvényes hatáskörrel. Előadásomban azt kívánom vizsgálni, hogy érvényesülhetett-e a birodalmi kormányzati rendszer hatása Garai Miklós ná-dor és Kanizsai János esztergomi érsek, birodalmi kancellár 1414. január 6-i gubernator-rá és vicarius generalis-szá történt kinevezésénél, illetve hogy a magyar királyi vikáriusok felhatalmazásának körülményei, valamint a rájuk ru-házott jogok mennyiben mutatnak – mutatnak-e – hasonlóságot a birodalmi vikáriusi intézménnyel.

koVÁcs VIkTóRIaCausae coram nobis ventilatae.

adalékok Gentilis de Monteflorum pápai legátus magyarországi egyházi bíráskodási tevékenységéhez

A tanulmány a pápai legáció magyarországi történetéhez szolgál adalékokkal a 14. század elején. A vizsgálat fő célja az 1308–1311 között Magyarországon tartózkodó kardinális-legátus, Gentilis de Monteflorum egyházi bíráskodásá-nak bemutatása, különös tekintettel a különböző ügyek kezelésében megmu-tatkozó esetlegességre, az ügyek típusára, sajátosságaira, jelentőségére és az eldöntésükre kirendelt legátusi személyzetre.

kuZMa DóRaVégrendeletek a 16. századi Besztercebányán

Az elmúlt esztendőkben egyre többet kerültem kapcsolatba kora újkori besz-tercebányai, polgári végrendeletekkel, örökösödési szerződésekkel, hagyatéki leltárakkal. Jelen írás csak egy vázlat, egy készülő tanulmányhoz.

A besztercebányai polgár, ha végintézkedést kívánt tenni, akkor városi könyv-be jegyeztette be azt. Az iratok német nyelvűek, és hasonló szerkezeti elemeket mutatnak fel, bár esetek sokféleségét ölelik fel a rendelkezéstől a teljesülésig.

Ez az elemzés jogi irányt követ, de lehetőség adódik gazdasági, családszer-kezeti vagy anyagi kultúrát érintő vizsgálatokra is.

2012. november 30. – 2012. december 1. PTE BTK-TTK, Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság útja 6.

[ 9 ]

MÁTyÁs-RauscH PETRaaz erdélyi nemesérc-bányászat igazgatása

Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613–1629)

Az Erdélyi Fejedelemség területén a nemesérc-bányászat legfontosabb tele-pülései Abrudbánya, Offenbánya és Zalatna voltak, itt folyt a legjelentősebb kitermelés. Zalatna volt a bányavidék központja, itt székelt a prefektus, aki-hez a bányászattal kapcsolatos szakmai és adminisztratív kérdések tartoz-tak. Zalatnán volt található a bányakamara is, bár egy kisebb beváltó hely Abrudbányán is üzemelt. A tárgyalt időszakban a bányavárosok élén bérlők álltak, a prefektusi címet is ők töltötték be.

MIsZLER TaMÁsJátvarðar saga – a keleti utazás leírása

A magyar történetírásba az 1930-as évek második felében Fest Sándor emelte be a Saga Játvarðar konungs hins helga címen ismert izlandi sagat, amely Hit-valló Edvárd (1042–1066) angol király életével foglalkozik. Az elmúlt évtize-dekben magyar kutatók újra és újra felfigyeltek az ún. „Edvárd saga” magyar vonatkozású részére. Előadásomban az angol-szász lovagok ún. keleti utazá-sának egyéb, más izlandi sagakban fellelhető leírásaiban megjelenő párhuza-mait szeretném bemutatni és elemezni.

MoLnÁR DÁVIDPolitikai tartalmú jelképek

Henry Peacham Minerva Britanna című művében

Témám Henry Peacham 1612-es Minerva Britanna című emblémás könyvében található politikai tartamú jelképek vizsgálata, amelyek révén betekintést nyerhetünk I. Jakab angol király államának szimbolikájába. Peacham művét sokáig az Angliában íródott legkifinomultabb jelképkönyvnek tekintették, ezenfelül az isteni jogalapú monarchia koraújkori ikonográfiai vizsgálatához

Doktorandusz konferencia PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkortörténet Program

[ 10 ]

is kitűnő alapot ad. A korszakban ugyanis a jelképek népszerű kifejeződési formát szolgáltattak a politikai és vallási tanok számára.

oRsós JuLIanna„Övék a mennyek országa?”

Bolondság a 15. századi német-római Birodalomban

Az előadás Sebastian Brant és kortársai műveire alapozva próbálja megfejte-ni a kora újkori Német-római Birodalom „deviancia-fogalmát”. Elsősorban a Bolondok Hajója című műben meghatározott csoportokra fókuszál, különös tekintettel a zsidókra és az Európát fenyegető oszmánokra.

PÁLFFy MaRGITaz eskü kötelez?

kortársak véleménye az alattvalói hűségeskü érvényességéről a dicsőséges forradalom idején

Az 1688–89-es angliai uralkodóváltás során trónra jutó Orániai Vilmos király legitimitását többen megkérdőjelezték, ezért azt is kétségbe vonták, hogy az alattvalók hűségesküt tehetnek-e neki. A kortársak számos politikai írásban ér-veltek amellett, hogy az új uralkodónak le lehet, sőt le kell tenni az esküt, és az-zal nem szegik meg a korábbi, II. Jakab királynak tett ígéretüket. Az előadás az alattvalói hűségeskü eredetére, tartalmára és annak érvényességére fókuszál.

REIcH sZaBInaszékesfehérvár egyházi topográfiája a középkorban

A város középkori topográfiájával, egyházi intézményhálózatával kapcsolat-ban több tanulmány is született, így jelen előadásomban a korábbi ismere-teket felhasználva, újabb kutatási eredményekkel kiegészítve tekintem át a középkori Székesfehérvár egyházi topográfiáját. Az írott források mellett a térképek, metszetek, városalaprajzok és a régészeti jelenségek nyújtanak in-formációkat.

2012. november 30. – 2012. december 1. PTE BTK-TTK, Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság útja 6.

[ 11 ]

soMoGyI anDREaaz államalapítás ábrázolása cosmas Pragensis krónikájában

A kelet-közép-európai első történeti szintézisek esetében összehasonlítási szempont lehet az államalapítás ábrázolása, a dinasztia legitimációja, vala-mint a birodalomhoz való hozzáállás kérdésköre is, mivel ezekről az esemé-nyekről is találunk a krónikákban információt. Jelen dolgozat ezt a kérdéskört kívánja tárgyalni Cosmas krónikájának a középpontba állításával.

WITTMann kaTaLIn„a brandenburgi achilleusz és a magyar Mars” albert achilleusz

brandenburgi fejedelem és corvin Mátyás magyar király kapcsolata

Albert Achilleusz, Brandenburg fejedelme és Corvin Mátyás, Magyarország ki-rálya mindketten a reneszánsz Közép-Európa nagy alakjai voltak, akik kapcso-latukat elsősorban a diplomácia területén bonyolították, miközben személyes találkozásukra soha nem került sor. Kapcsolatuk katonai jellegű volt, amely-nek fő eseményét a glogaui örökösödési háború jelentette. Mindketten nagy formátumú hadvezérek voltak, emellett pedig koruk politikai életének művelt, jelentős és aktív résztvevői, először ellenségek, majd szövetségesek, végül po-litikai értelemben vett barátok.

Doktorandusz konferencia PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkortörténet Program

[ 12 ]

Jegyzetek