panoramainforegio

hu

Kohéziós politika 2014 és 2020 között

Befektetés Európa régióiba

402011/2012. tél

4-11

12-15

16-19

20

21

22-23

24

25

30-33

34

35

26-29

3

Az olvAsókhoz Johannes Hahn

különleges témA– kohéziós politikA 2014 és 2020 közöttA jövő befektetési stratégiája Növekedés és versenyképesség az EU-ban

interjúkAlain ROUSSET, a Francia Régiók Szövetségének elnökeAnders KNAPE, a Svédországi Helyi Hatóságok és Régiók Szövetségének elnöke

reAkciók A jövőbeli kohéziós politikávAl kApcsolAtos jAvAslAtokrA

A nAgy természeti kAtAsztrófák hAtékonyAbb kezelése

közös strAtégiAi keret A 2014 és 2020 közötti időszAkbAn

térképek A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya az Európai Unióban A 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya 2010-ben az Európai Unióban

A kohéziós politikábAn fellépő hibák elemzése

sikeres befektetések A turizmus területén

fenntArthAtó városfejlesztés

regiostArs

A közösségi médiA Az eu kohéziós politikájábAn

példák projektekre frAnciAországbAn, Az egyesült királyságbAn, romániábAn és észtországbAn

Fényképek (oldal):Borító: © ShutterstockOldalak: 3, 7, 8, 9, 10-11, 31, 33, 34 © Európai BizottságOldalak: 16-19 © Philip Lange/Shutterstock21. oldal: © Johannes WachterOldalak: 25, 32-33, 35 © Shutterstock

Ez a magazin angol, francia és német nyelven újrahasznosított papírra nyomtatva jelenik meg.Elektronikus változata 21 nyelven az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/regional_policy/information/panorama/index_hu.cfmA kiadványban szereplő szövegek a szerzők személyes nézeteinek adnak hangot, amelyek nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét.

http://ec.europa.eu/regional_policy/information/panorama/index_hu.cfm

panorama 40 3

Az olvAsókhoz

Októberben a Bizottság ismertette a 2013 utáni kohéziós politikára vonatkozó javaslatait. A Panorama mostani számában áttekintést nyújtunk a javaslatokról, valamint néhány

fontos szereplő megjegyzéseiről.

A kohéziós politika új megközelítésére most nagyon nagy szükség van, amikor az EU minden tagállamában kiemelt fontosságot kap a gazdasági növekedésre való törekvés. Soha nem volt még

ennyire fontos, hogy Európa minden szinten megvalósítsa a szükséges befektetéseket, amelyek serkentik gazdasági potenciálját, és segítik a munkahelyek teremtését.

A kohéziós politika több mint 350 milliárd euró felett rendelkezik – ez az EU teljes költségvetésének egyharmadát jelenti –, és úgy gondoljuk, hogy ezért jelentősen hozzájárulhat ezen célok eléréséhez.

Már bebizonyosodott, hogy milyen nagy szerepet tud vállalni a kohéziós politika ezen a területen. A 2000 és 2006 közötti időszakban körülbelül 1,4 millió munkahely jött létre a kohéziós politikának hála. Mintegy 34 millió európai állampolgár él most jobb életkörülmények között annak köszönhetően, hogy régiójában jelentősen nőtt a gazdasági termelés.

Európának fokoznia kell versenyképességét a javuló tendenciát mutató nemzetközi piaccal szemben. Ez az Európa 2020 stratégia elvi alapja, amely nem más, mint az EU 2010-ben indított nagyszabású cselekvési programja a még versenyképesebb, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítése és ösztönzése érdekében. Ennek megvalósításában kulcsfontosságú szerepet játszik az ésszerűbben kidolgozott és a kiemelt célokra összpontosító kohéziós politika. Arra törekszünk, hogy 2013 után a kohéziós politika az Európai Unió legfőbb beruházási stratégiája legyen, és központi szerepet játsszon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében.

Eközben azt szeretnénk, hogy a kohéziós politika továbbra is az összes régió összes polgárának politikája maradjon – olyan beruházási program, amely mindenki számára biztosítja a növekedést és a munkalehetőséget.

Célzottabb működés

Minőségi ugrásra van szükségünk az új kohéziós politika megvalósításában. Soha nem volt még ekkora nyomás az államháztartáson – ezért nagyon fontos a megfontolt és hatékony költekezés megvalósítása. Az állami beruházások egyre inkább néhány, a növekedést elősegítő befektetési prioritásra irányulnak. Ezt tematikus fókusznak neveztük el.

A tematikus fókusz azt jelenti, hogy rangsoroljuk a beruházásokat annak érdekében, hogy azok a maximális hatást és hozzáadott értéket érjék el. Nagyon fontos, hogy a beruházások illeszkedjenek az adott régióhoz. Éppen ezért javaslatainkban nagy szerepet kap a rugalmasság, amelynek köszönhetően a régiók a rájuk jellemző fejlesztési igények és nehézségek alapján ki tudják választani a megfelelő beruházási stratégiát. Ezt az üzenetet hordozza az általunk javasolt partnerségi megközelítés is, amely a Bizottság és a tagállamok között valósulna meg.

Erről a következő oldalakon olvashat részletesebben.

Johannes HahnAz Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagjai

4 panorama 40

Különleges téma

Megerősödő régiók

A kohéziós politika rendelkezésére álló források (a teljes

EU-költségvetés több mint egyharmada) alapján a Bizottság

arra számít, hogy a politika döntő tényező lehet Európa

gazdasági versenyképességének fokozásában, erősítve

a társadalmi kohéziót, és elősegítve a munkahelyek számá-

nak növelését és minőségének javulását.

„Arra törekszünk, hogy a kohéziós politika az Európai Unió

legfőbb beruházási stratégiája legyen, és kiemelt szerepet

játsszon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésé-

ben” – jelentette ki Johannes Hahn, az EU regionális politi-

káért felelős biztosa. „Minőségi ugrásra van szükségünk

a kohéziós politika megvalósításában, ha azt szeretnénk,

hogy az továbbra is az összes régió összes polgárának poli-

tikája maradjon – olyan beruházás, amely mindenki szá-

mára biztosítja a növekedést és a munkalehetőséget.”

A kohéziós politika eredményei

Az előző, 2000 és 2006 közötti programciklus ex post értéke-

lései alapján kijelenthető, hogy a kohéziós politika befekte-

téseinek hatása igen kiterjedt volt. Körülbelül 230 000 kis- és

középvállalat jutott pénzügyi támogatáshoz (főként szub-

venciók, de kölcsönök és kockázati tőke formájában is),

és további 1,1 millió kkv kapott tanácsot és támogatást

a hálózatépítéshez, ami megközelítőleg egymillió munka-

hely létrehozását eredményezte uniós szinten. A kohéziós

politika 38 000 állandó foglalkoztatást biztosító, magas

szintű képzettséget igénylő állást teremtett a kutatás terü-

letén. Emellett mintegy 8 400 km vasút és 5 100 km közút

építésére vagy fejlesztésére került sor, és közel 20 millió uniós

állampolgár élvezhette a tiszta ivóvízhez való hozzájutás

előnyeit.

Az EU kohéziós politikájának köszönhetően az újonnan

csatlakozott tagállamok 5 %-os növekedést értek el az egy

főre jutó GDP tekintetében.

Az Európai Bizottság 2011. október 6-án is -mertette az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának új megközelítésére vonatkozó javaslatait. Ezek a következő célokat jelölik ki: a kohéziós politika keretében igénybe vehető források működésének modernizálása, vala-mint a regionális források munkahelyterem-tésre történő felhasználásának és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek – tehát az „Európa 2020 stratégia” célkitűzéseinek – az összehangolása.

A 2014 és 2020 között lebonyolítandó programok javasolt

költségvetése 336 milliárd euró (a jelenlegi, 2007 és 2013

közötti időszak költségvetése 350 milliárd euró). Ennek

az összegnek csaknem a felét a kevésbé fejlett régiókban

történő több mint 160 milliárd eurós befektetések teszik ki.

Az Európai Szociális Alapnak (ESZA) legalább 84 milliárd

euró áll rendelkezésére a foglalkoztatási lehetőségek javí-

tására, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére, valamint

a társadalmi befogadás elősegítésére.

A Bizottság bejelentette egy új európai összekapcsolódási

eszköz létrehozását is a kiemelt szállítási, energetikai és

információtechnológiai infrastruktúrák fejlesztésének fel-

gyorsítása érdekében. Az európai összekapcsolódási eszköz

javasolt költségvetése 40 milliárd euró, és további 10 milliárd

eurót különítenek el erre a célra a Kohéziós Alapon belül.

Kohéziós politiKA 2014 és 2020 Között – a jövő befektetési stratégiája Növekedés és verseNyképesség az eU-baN

5panorama 40

Egyszerűsített keretrendszer: két kiemelt cél – három regionális kategória

A 2014 és 2020 közötti időszakra a Bizottság egy egyszerű-

sített keretrendszer létrehozását javasolta, amelynek célja

egyrészt a „növekedés és foglalkoztatás élénkítése” lenne

a tagállamokban és régiókban, másrészt az „Európai Területi

Együttműködés”. Ezek a célok összhangban állnak az Európa

2020 stratégiával, amelynek megfelelően minden régió

hozzájárul az általános célként kitűzött növekedés- és

foglalkoztatásélénkítéshez, de ez esetben a beavatkozás

módja és mértéke az adott régió gazdasági fejlettségének

szintjétől függne.

Miért van szükség új megközelítésre?

A gazdasági válság idején fontos, hogy a költségvetés növe-

lése nélkül tudjunk többet nyújtani. Ez hatékonyabb, ambi-

ciózus politikával érhető el, amit határozottabb irányítással

és egyszerűsített teljesítési rendszerben kell megvalósítani

annak érdekében, hogy a bürokrácia jelentősen mérsékel-

hető legyen a kedvezményezettek számára.

Ennek érdekében a forrásokat koncentrálni kell, és hatéko-

nyabban, a célok tisztább megjelölésével kell felhasználni. Így

a források nagyobb hatást és jobb eredményeket biztosíta-

nak. Megfontoltan költekezve, a kohéziós politika eszközei

révén ugyanazzal az összeggel több minden valósítható meg.

Célok és célkitűzések

Az új megközelítés elsődleges célja az Európa 2020 straté-

gia legfontosabb beruházási stratégiájaként működő kohé-

ziós politika konszolidálása.

A legfontosabb változások

A Bizottság több fontos módosítást is javasolt a kohéziós

politika tervezésével és megvalósításával kapcsolatban,

amelyek a következők:

• fókuszban az Európa 2020 stratégia céljai; • a teljesítmény jutalmazása; • az integrált programok kidolgozásának támogatása

(kombinált beruházások);

• összpontosítás az eredményekre és az előrehaladás szigorúbb ellenőrzése;

• a területi kohézió megerősítése; • a teljesítés egyszerűsítése.

Az EUrópA 2020 strAtégiA mEgvAlósításA – fókUszBAn A strAtégiA témAkörEi

A kohéziós politika elősegíti az Európa 2020 céljai-nak megvalósítását a következő témakörök közép-pontba helyezésével:

• Kutatás és innováció• Információs és kommunikációs technológiák (IKT)• A kis- és középvállalatok (kkv-k)

versenyképessége

• Áttérés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre

• Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, valamint kockázatmegelőzés és -kezelés

• Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása

• Fenntartható közlekedés/szállítás, valamint a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek megszüntetése

• A foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása

• A szegénység elleni küzdelem és társadalmi befogadás

• Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás

• Az intézményi képességek és a közszolgálat hatékonyabbá tétele

6 panorama 40

Különleges téma

Régiókategóriák

A Bizottság új támogatási kategória létrehozását tervezi

azon régiók számára, amelyekben az egy főre jutó GDP

az EU átlagának 75-90 %-a között van. Ezek az átmeneti

régiók fokozottabb támogatást kapnak az Európa 2020 stra-

tégia energiahatékonysággal, innovációval és versenyké-

pességgel kapcsolatos céljainak teljesítéséhez.

A három támogatásra alkalmas kategóriát a következőkép-

pen határozták meg:

• „Kevésbé fejlett” régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb mint 75 %-a az EU átlagának;

ezek továbbra is a politika első számú prioritását

képezik. A maximális társfinanszírozási arány

75-85 %-os a kevésbé fejlett és a legkülső

régiókban;

• „Átmeneti” régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75-90 %-a között van; a társfi-

nanszírozási arány ez esetben 60 %-os lesz;

• „Fejlettebb” régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU átlagának 90 %-a felett van. A társfinan-

szírozási arány a fejlettebb régiók esetében

50 %-os lesz.

Az új „átmeneti” kategória – amelybe várhatóan 51 régió és

több mint 72 millió ember tartozik majd – azon régiók támoga-

tását célozza, amelyek az utóbbi években versenyképesebbé

váltak, de még célzott befektetésekre van szükségük.

A fair system for all EU regions(eligibility simulation)

Canarias

Guyane

Réunion

Guadeloupe/ Martinique

Madeira

Açores

Malta

GDp/capita*< 75 % of EU average75-90 % > 90 %

*index EU27=100

three categories of regionsLess developed regionsTransition regions More developed regions

© EuroGeographics Association for the administrative boundaries

7panorama 40

Az összes alap egységes szabályozása

Az új javaslatok legfontosabb jellemzői az egyszerűsített

működési szabályok, valamint a teljesítményarányos felté-

telek és díjazások – ezek célja a regionális befektetések

hatékonyságának fokozása.

Az öt strukturális alap * szabályozása egységes lesz, amely

koherensebb és hatékonyabb működést tesz lehetővé.

A Bizottság javaslatot tett három specifikus szabályozásra

is az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap működésének irányí-

tására vonatkozóan. Ezek a kohéziós politika szerepével

és célkitűzéseivel, a pénzügyi kerettel, konkrét program-

és jelentéskészítési teendőkkel, a főbb projektekkel, vala-

mint a közös akciótervekkel kapcsolatosak. Meghatározzák

a projektvezetés és az ellenőrzés részletes követelményeit,

valamint a pénzügyi irányítás előkészítő lépéseit. Az admi-

nisztratív folyamat felgyorsítása érdekében bevezetik

az online adatbevitelt.

Számos érdekelt kérésének megfelelően a Bizottság külön

szabályozást javasolt az európai területi együttműködés-

hez (a határokon átívelő, transznacionális és interregionális

együttműködéshez egyaránt), valamint az európai területi

együttműködési csoportosulás (EGTC) működéséhez.

* Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).

EUrópAi tErülEti Együttműködési CsoportosUlás

A Bizottság a jelenlegi EGTC-szabályozás alábbi területein javasol módosításokat:

• európai területi együttműködési csoportosulások egyszerűbb létrehozása;

• a tevékenységek hatókörének felülvizsgálata;

• európai területi együttműködési csoportosu-lások megnyitása a nem EU-tag régiók előtt;

• átláthatóbb működési szabályok a munka-társak alkalmazásában, a költségnyilvántar-tásokban és a hitelezők védelmében;

• gyakorlati együttműködés a közszolgáltatá-sok és a helyi szolgáltatások nyújtásában;

• nagyobb rugalmasság a tagságot illetően;• nem EU-tagok részvételének lehetősége;• egyszerűsített szabályok;• meghatározzák azok a feltételeket, amelyek

alapján a nemzeti hatóságok jóváhagyhatják vagy elutasíthatják egy európai területi együttműködési csoportosulás működését;

• egy időkorlát is bekerül a szabályozásba, amely az ehhez szükséges vizsgálatra és döntésre vonatkozik.

EUrópAi tErülEti Együttműködés

• A kohéziós politika egyik célterülete, amely keretet biztosít a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű szereplői közötti tapasztalatcseréhez, valamint a közös problémák megoldását célzó közös cselekvéshez.

• Jelentősen hozzájárul a Lisszaboni Szerződés területi kohézióra vonatkozó új célkitűzésének teljesítéséhez.

• A javasolt szabályozás hatására a több országban megvalósított programok átlát-hatóbbá válnak, ami specifikusabb feltétele-ket biztosít az együttműködéshez.

• Egyszerűsített szabályok.• Fókuszban a stratégia témakörei.• A transznacionális együttműködés támogat-

hatja a makrorégiókra vonatkozó stratégiák kialakítását és megvalósítását.

8 panorama 40

Különleges téma

Az EU kiemelt prioritásait tartalmazó CSF minden alapra

érvényes lesz, beleértve a vidékfejlesztést, valamint a tenger-

és halászati politikát is. A több alap (ERFA, ESZA és a Kohéziós

Alap) forrásaira támaszkodó programok javítják a koordiná-

ciót a gyakorlatban és az integrált fejlesztések esetében.

okos befektetés

Annak érdekében, hogy a kohéziós politika még hatéko-

nyabban teljesíthesse az uniós prioritásokat, a Bizottság egy

keretrendszer kialakítását javasolja a stratégiai és intelligens

befektetésekhez.

Ez a következőket foglalja magában: egy közös stratégiai keret

(CSF) bevezetése, partnerségi szerződések, valamint egy lista

azokról a tematikus célokról, amelyek mentén az Európa 2020

stratégia célkitűzései átültethetők a gyakorlatba.

A Bizottság a regionális beruházások integráltabb megkö-

zelítésére tesz javaslatot (többek között közös jogosultsági

szabályokkal), továbbá javasolja a több alap (például ERFA,

ESZA, Kohéziós Alap) forrásaira támaszkodó programok

lehetőségének bevezetését.

Az uniós prioritások ERFA segítségével történő érvényre jut-

tatásának főbb tényezői a következők:

• energiahatékonyság és megújuló energiaforrások;• kutatás és innováció;• a kkv-k versenyképessége.

A kevésbé fejlett régiók szélesebb körű fejlesztési szükség-

leteiknek megfelelően több beruházási prioritás közül

választhatnak; míg a fejlettebb és az átmeneti régiókban az

ERFA-források 80 %-át kell energiahatékonyságra és meg-

újuló energiaforrásokra, valamint kutatásra, innovációra

és a kkv-k versenyképességének javítására fordítani.

A teljesítmény jutalmazása

A teljesítmény és az eredmények javításához új feltételrend-

szert vezetnek be annak biztosítása érdekében, hogy az uniós

befektetések erős ösztönzést jelentsenek a tagállamoknak az

Európa 2020 stratégia céljainak és célkitűzéseinek elérésében.

E „feltételességi” intézkedések a következők: elfogadott felté-

telek, amelyek teljesülése előfeltétele a források lehívásának

(ex-ante feltételek), valamint olyan feltételek, amelyek az elért

eredményektől teszik függővé a további finanszírozás bizto-

sítását (ex-post feltételek).

tElJEsítmény-kErEtrEndszEr Az okos BEfEktEtésEkHEz

• A közösségi stratégiai iránymutatások helyébe lépő közös stratégiai keret – amely átülteti az EU legfontosabb prioritásait a gyakorlatba – minden alapra érvényes lesz, beleértve a vidékfejlesztést, valamint a ten-ger- és halászati politikát is, és elősegíti az EU befektetéseinek jobb koordinációját.

• A Bizottság és a tagállamok között az indu-láskor megkötött partnerségi szerződések határozzák meg nemzeti szinten a teljes hozzájárulást a tematikus célkitűzésekhez, valamint a konkrét lépésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében. Egy teljesítmény-keretrendszer határozza meg a tiszta és mérhető célokat.

• Az egyes tagállamok regionális fejlesztési szükségleteinek és prioritásainak nemzeti szintű értékelésén alapuló szerződések. Az előzetesen elfogadott teljesítménymuta-tókról vagy mérföldkövekről meg kell álla-podni, és a támogatásra való jogosultság megszerzéséhez ezeket teljesíteni kell.

9panorama 40

Befektetés a közlekedésbe és a környezetvédelembe

Azon tagállamok esetében, amelyekben az egy főre jutó

bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI)

kevesebb mint 90 %-a az EU átlagának, a Kohéziós Alap

továbbra is támogatja a környezetvédelem kiemelt terüle-

teit (például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással

és a kockázatmegelőzéssel, valamint a víz- és hulladékkeze-

lési infrastruktúrákkal kapcsolatos projekteket). Az energia-

hatékonyságba és a megújuló energiába való befektetések

szintén jogosultak lesznek a támogatásra.

A transzeurópai szállítási hálózat (TEN-T) fejlesztésének

támogatása mellett a Kohéziós Alap az alacsony szén-dioxid-

kibocsátású szállítási rendszerek és a városi közlekedés

fejlesztéseit is támogatja.

Az ex-post feltételek célja a teljesítményre való összponto-

sítás erősítése, valamint a partnerségi szerződésekben (lásd

a keretes szöveget) rögzített, Európa 2020 stratégiához kap-

csolódó célok mérföldköveinek elérése.

A költségvetés körülbelül 5 %-át különítik el – ehhez az

összeghez csak azok a tagállamok juthatnak hozzá, amelyek

hiánytalanul teljesítik a program mérföldköveit.

Az oktatás és a társadalmi befogadás támogatása

Az Európa 2020 stratégia prioritásaival összhangban az ESZA

forrásai a következőkre összpontosítanak: a foglalkoztatás

fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása; befek-

tetés az oktatásba, a készségfejlesztésbe és az élethosszig

tartó tanulásba; a szegénység elleni küzdelem; valamint az

intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.

A társadalmi dimenzió erősítése érdekében az ESZA kiadá-

sainak 20 %-a a társadalmi befogadást elősegítő intézkedé-

sekre irányul. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap a fiatalkori

munkanélküliség enyhítése, valamint a nemi egyenlőség

és a diszkriminációmentesség támogatása.

tElJEsítmény-kErEtrEndszEr

• Összpontosítás az eredményekre – közös és programspecifikus indikátorok, jelentéské-szítés, monitorozás és értékelés.

• Teljesítmény-keretrendszer minden program-hoz – tiszta és mérhető mérföldkövek és célok.

• Teljesítménytartalék – 5 % a nemzeti allokáci-ókból (tagállamonként, alaponként és régiókategóriánként).

• Ex ante feltételek – a befektetés hatékonysá-gához szükséges előfeltételek meglétének ellenőrzése.

• Makroökonómiai feltételek – összhangban az új gazdasági kormányzással.

10 panorama 40

Különleges téma

A szabályok és a teljesítés egyszerűsítése

A jogosultsági szabályok egyszerűsödnek, ami hozzájárul

a bürokrácia mérsékléséhez, valamint az adminisztratív

költségek csökkentéséhez.

A teljesítés terén szabványos előírások vonatkoznak például

a pénzügyi eszközök használatára, az egyszerűsített költ-

ségkezelésre, valamint a működés tartósságára.

Az egyszerűsített költségopciók (például az egységes díj-

szabás és az átalánydíjak) lehetővé teszik a tagállamok szá-

mára, hogy teljesítményorientált irányítást vezessenek be

az egyéni műveletek szintjén.

Bevezették az „egyablakos rendszer” fogalmát is a végső

kedvezményezetteknek.

Fenntartható területfejlesztés

A javaslatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható

városfejlesztésre. A városok munkahelyteremtésben és növe-

kedésben betöltött szerepét figyelembe véve az ERFA forrása-

inak mintegy 5 %-át a fenntartható városfejlesztésre különítik

el (lásd a keretes szöveget). Az új városfejlesztési platform lét-

rehozása lehetővé teszi a kapcsolattartást a városok között,

valamint a tapasztalatcserét a városszervezési kérdésekben.

A javaslatok között a közösség által irányított helyi fejlesztés

integrált megközelítése is szerepel. Ez elősegítené a helyi fej-

lesztési stratégiák közösségi csoportok általi megvalósítását

(például helyi hatóságok, nem kormányzati szervezetek,

valamint gazdasági és szociális partnerek bevonásával),

a LEADER vidékfejlesztésben bevált módszereit követve.

Fokozott figyelemben részesülnek a különleges ter-

mészeti vagy demográfiai jellemzőkkel – például

alacsony népsűrűséggel – bíró területek, megha-

tározott pluszforrásokat biztosítva a legkülső

és a gyéren lakott régiók fejlesztéséhez.

A tElJEsítés EgyszErűsítésE

Az EU kohéziós politikájával kapcsolatos új megkö-zelítés a teljesítés egyszerűsítését és a bürokrácia mérséklését helyezi a középpontba.

A Csf pénzeszközeire vonatkozó egységes szabályok

• Kohéziós politika, vidékfejlesztés, valamint tenger- és halászati politika

• Egyszerűbb kezelhetőség a jogosultsági szabályok jobb harmonizálásának köszönhetően

lehetőség több alap forrásaira támaszkodó programokra

• ERFA, ESZA és Kohéziós AlapEgyszerűsített teljesítési rendszer

• Az egyszerűsített költségnyilvántartás szélesebb körű használata

• A kifizetések összekapcsolása az eredményekkel

• E-kohézió: „egyablakos rendszer” a kedvezményezetteknek

• Arányos ellenőrzési erőfeszítések• A megvalósításban kevesebb hatóság

vesz részt, a szerepkörök meghatározása egyértelműbb

• Egyszerűbb pályázati rendszer a főbb projektekhez

11panorama 40

A következő lépések

A jelenlegi regionális finanszírozási programok 2013-ig

futnak. A 2014-ben induló programokhoz új szabályozási

kereteket kell kialakítani. A Lisszaboni Szerződés hatályba

lépése óta a kohéziós politika minden szabályozása a megszo-

kott törvényhozási eljáráson ment keresztül, így az Európai

Parlament nagyobb szerepet kapott az általános rendelet

társtörvényhozójaként. A kohéziós politikával kapcsolatos

javaslatokat jelenleg a Tanács és az Európai Parlament vizs-

gálja; elfogadásukra várhatóan 2012-ben, megvalósításukra

pedig 2014-ben kerülhet sor.

2012 elején a Bizottság javasolni fog egy tervezetet a Közös

stratégiai keretre (CSF) vonatkozóan, amely teljesen össz-

hangban áll az Európa 2020 stratégiával, és annak célkitűzé-

seit fontos lépésekké alakítja át. Széleskörű konzultációs

folyamat elindítására kerül sor, amely minden szereplő:

a tagállamok, a régiók, a városok, az EU intézményei, a gaz-

dasági és társadalmi partnerek, a civil szervezetek, az egye-

temi oktatók és a polgárok számára egyaránt nyitott lesz.

A keretrendszer iránymutatást ad a tagállamoknak működési

programjaik kialakításához, és segítséget nyújt a nemzeti és

regionális hatóságoknak világos, megvalósítható és mérhető

célok kijelöléséhez a prioritást élvező területeken.

Ezzel párhuzamosan a következő többéves pénzügyi keret-

ről is folytatódnak a tárgyalások.

fEnntArtHAtó városfEJlEsztés

• A városok szerepének felismerése serkenti Európa növekedését és a foglalkoztatást.

• Fókuszban a fenntartható városfejlesztés: az egyes tagállamoknak az ERFA források legalább 5 %-át „integrált lépésekre” kell előirányoznia (a különböző prioritásokból és programokból származó források egyesí-tésével; a megvalósítás a városok feladata).

• Az URBACT elnevezésű, fenntartható városfej-lesztést ösztönző korábbi európai program-mal kapcsolatos tapasztalatok alapján egy városfejlesztési platform létrehozására kerül sor, amely támogatja a kapacitásbővítést és a tapasztalatcserét az Európai Unión belül.

• A Bizottság emellett a költségvetés egy részének (az ERFA erőforrásai 0,2 %-ának) elkülönítését is javasolja a városi környezet-ben megvalósított innovatív lépések finanszírozására.

• A fix és az emberi tőkébe történő városi befektetések közötti jobb koordináció szintén támogatást élvez majd.

12 panorama 40

Alain rousset, a franciaországi régiók szö-vetségének elnöke elmondja véleményét a Panorama olvasóinak az EU kohéziós politi-kájának jövőjével kapcsolatos javaslatokról.

„A francia régiók úgy gondolják, hogy a jövőbeni kohéziós

politika és az új Európa 2020 stratégia közötti szoros kapcso-

lat alapvető fontosságú a jelenlegi programperiódus erőfeszí-

téseinek hasznosításához és fokozásához” – nyilatkozta Alain

Rousset, a Franciaországi Régiók Szövetségének (ARF) elnöke.

„Soha nem volt még azonban ennyire fontos a gazdasági

fejlesztésre vonatkozó irányelvek kialakításának és kezelé-

sének decentralizálása, mert így bevonhatóak azok a szemé-

lyek, akik a hatásokat legjobban értékelni tudják” – mondja.

„A szorosabb közelség megszilárdítja a választott képvise-

lők és a vállalatok között kapcsolatot. Ez a kohézió kulcsa.

Emellett fontos szerepet játszik az Európa 2020 stratégia

sikerében is” – teszi hozzá.

több alap forrásaira támaszkodó programok

Bár támogatják az új, több alap forrásaira támaszkodó regio-

nális programok kidolgozását az Európai Regionális Fejlesztési

Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) integrációjá-

nak előmozdítása érdekében, a francia régiók ragaszkodnak

ahhoz, hogy – az állami beavatkozás eredményessége és

hatékonysága miatt – ők legyenek az irányító hatóságok.

„Úgy véljük, hogy a régióknak közvetlenül kell irányítaniuk

a valódi, több alap forrásaira támaszkodó regionális progra-

mokat [ERFA (1), ESZA (2) és EMVA (3)]. Így a politikai célkitűzé-

seket szigorúan az érintett területek érdekeivel összhangban

tudnánk finanszírozni. Enélkül az európai finanszírozás csu-

pán a nemzeti szinten kijelölt politikai célokhoz hozzárendelt

állami forrásokat helyettesíti, és e célok iránt a régiók egyre

kevésbé elkötelezettek” – mondja Rousset.

„Véget kell vetnünk ennek a megkülönböztető anomáliának,

amelynek következtében a többi európai régiótól eltérően

a francia régiók nem tölthetik be az irányító hatóságok szere-

pét a strukturális alapokkal kapcsolatban” – mutat rá Rousset.

(1) ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap(2) ESZA – Európai Szociális Alap(3) EMVA – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

„ Ma senki sem vitatja, hogy a kohéziós politika eredményesnek bizo-nyult a pénzügyi válság kezelésében. ”

alaiN roUsset A Francia Régiók Szövetségének elnöke

13panorama 40

A francia régiók támogatják azt a javaslatot, amely pontosan

kidolgozott, kölcsönös elkötelezettségen alapuló partner-

ségi szerződések kialakítását szorgalmazza a tagállamok

és az Európai Unió között, de úgy vélik, hogy a partnerségi

szerződéseknek teljesen integrált háromoldalú szerződések

formájában kellene létrejönniük, mivel így biztosítható, hogy

a kohéziós politikában kiemelt szerepet játszó helyi érdekel-

tek szempontjait is teljes mértékben figyelembe veszik.

Makroökonómiai feltételek

A francia régiók azonban elítélik azt a francia és néhány más

kormányzat által megfogalmazott törekvést, miszerint a kohé-

ziós politikát a teljesítményhez kellene kötni a Stabilitási

és Növekedési Egyezmény keretében.

„Kategorikusan elutasítjuk, hogy mi legyünk az áldozatai

azoknak a hibáknak, amelyeket az állam a közösségekkel

szemben fennálló kötelezettségeivel kapcsolatban elkövet” –

emeli ki Rousset.

Az ARF és a francia régiók tevékenyen részt vesznek a pénz-

ügyi keretrendszerrel és a kohéziós politikát alátámasztó sza-

bályozásokkal kapcsolatos tárgyalásokban, és felszólítják

a francia kormányt, hogy egyértelműen támogassa az új javas-

latok által képviselt „valódi” kohéziós politikát.

Az ERFA és az ESZA helyi szinten történő hatékony alkalmazása

nagymértékben hozzájárul mind a régiók, mind az Európa

2020 stratégia céljainak eléréséhez, erősíti meg Rousset.

A válság kezelése

Rousset, aki az Aquitaine Régió Regionális Tanácsának elnöki

tisztét is betölti, emellett még elmondta, hogy az intelligens

növekedés igen közel áll a szívéhez; a francia régiók támogatják

a Bizottság azon főbb javaslatait, amelyek a strukturális alapok

megvalósítása, az ERFA és az ESZA irányítására, a tudásgazda-

ság támogatására, valamint az európai intelligens, inkluzív

és fenntartható növekedés előmozdítására vonatkoznak.

„Ma senki sem vitatja, hogy az EU kohéziós politikája eredmé-

nyesnek bizonyult a pénzügyi válság kezelésében. A 2007

és 2013 közötti programperiódus fordulópontot jelentett

a francia régiók számára. A finanszírozási megközelítés létfon-

tosságú volt ebben az időszakban, jelentős befektetéseket

lehetővé téve a kutatás, a fejlesztés és a technológiatranszfer

terén” – teszi hozzá.

„Mivel mindez regionális szinten történt, és a finanszírozás

a Lisszaboni Stratégiával kapcsolatos témákra összpontosult,

minden francia régió – nem csak a nagyvárosok és az ipari

központok – érintett volt a gazdasági tevékenység diverzifi-

kálásában, az iparági versenyképesség fokozásában, vala-

mint a kis- és középvállalatok növekedésében.”

Ennek legfőbb hatásaként megerősödtek a regionális poli-

tikai kezdeményezések, és fokozódott az innovatív cégek

létrehozásának és fejlesztésének támogatása a fontos ipari

szektorokban és a szolgáltatások területén.

„A kohéziós politika lehetővé tette számunkra egy dinamikus

gazdasági alap megteremtését és megszilárdítását a franciaor-

szági és európai területeken, valamint csökkentette a jövőbeli

pénzügyi és gazdasági válságoknak való kiszolgáltatottságun-

kat. A kohéziós politika befektetés a jövőbe, és továbbra is ezen

az úton kell haladnunk” – hangsúlyozza Rousset.

Az átmeneti régiók támogatása

A speciális „átmeneti régiók” kategória létrehozását az ARF erő-

teljesen támogatta, és a szervezet örömmel veszi tudomásul,

hogy a kohéziós politika minden európai régióban folytatódik,

és a legkülső régiók is kiemelt figyelemben részesülnek.

„ …a partnerségi szer-ződéseknek teljesen

integrált háromoldalú szerződés formájában

kellene létrejönniük, így a helyi érdekek sem sérülnének. ”

14 panorama 40

A panorama Anders knape-t, a svédországi Helyi Hatóságok és régiók szövetsége (sAlAr) elnökét kérdezi arról, hogy milyen hatással lesz az EU 2013 utáni kohéziós politikája a svédor-szági régiókra.

„Azzal, hogy az EU jövőbeli kohéziós politikája egyre inkább

közeledik az új növekedési és foglalkoztatási stratégiához –

az Európa 2020 stratégiához –, a kohéziós politikán belül

nagyobb hangsúly helyeződik az EU gazdasági céljaira,

illetve a kohéziós politika egyre szorosabban kötődik ezek-

hez a célokhoz” – mondja Anders Knape, a SALAR elnöke.

A SALAR örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság nem-

csak a kohéziós politika fenntartására, hanem annak fejlesz-

tésére is törekszik egész Európában.

„A kohéziós politikának Európa minden régiójára ki kell ter-

jednie, így közösen valósíthatjuk meg céljainkat a foglalkoz-

tatás és az oktatás, a szegénység felszámolása, a klímaváltozás

kezelése és a kutatás területén” – teszi hozzá.

Rugalmas prioritások

A SALAR támogatja azt a javaslatot, amely szerint nagyobb

hangsúlyt kell fektetni a kezdeményezésekre, és csökkenteni

kell a prioritások számát a kohéziós politikán belül. A szövetség

szerint ezáltal a politika hatékonyabbá és ésszerűbbé tehető.

Ezeknek a prioritásoknak azonban mindig számításba kell

venniük a változó regionális előfeltételeket és igényeket.

„Ha egy adott régióban a legfontosabbnak ítélt kihívások

nem kezelhetők a túl merev prioritások miatt, csökkenhet

a regionális szintű energia és a régió fejlesztési projektjeiben

való részvétel iránti érdeklődés, ami nemkívánatos jelen-

ség” – figyelmeztet Knape.

többszintű irányítás

A kiindulópontként használt regionális fejlesztési források

segítségével a kohéziós politikának törekednie kell a szekto-

rok erőteljesebb integrációjára a növekedést serkentő célori-

entált munka támogatása érdekében. A SALAR véleménye

szerint ezt többszintű irányítással kell megvalósítani, ahol

a helyi és a regionális szintek elismert szerepet játszhatnak

a politika alakításában és megvalósításában egyaránt.

A szövetség ezért örömmel fogadja a Bizottság közelmúlt-

ban tett javaslatát a fontos alapok koordinálására a közös

stratégiai kereten belül. Így hatékonyan erősíthető a Szociális

Alap regionális dimenziója és annak kapcsolata a regionális

növekedést célzó munkával.

A svéd szövetség azonban kritikusan szemléli a svéd kormány

véleményét, miszerint a kohéziós politika forrásait csökkenteni

kell, és a kevésbé fejlett európai régiókba kell átirányítani.

„A kohéziós politika elsődlegesen nem redisztribúciós esz-

köz, hanem lehetőséget arra, hogy Európa minden régiója

megvalósíthassa az EU gazdasági, társadalmi és területi

kohézióval kapcsolatos célkitűzéseit” – mondja Knape.

„ A kohéziós politika elsődlegesen nem redisztribúciós eszköz, hanem lehetőség arra, hogy Európa minden régiója megvalósíthassa az EU gazdasági, társa-dalmi és területi kohé-zióval kapcsolatos célkitűzéseit. ”

aNders kNapeA Svédországi Helyi Hatóságok és Régiók Szövetségének elnöke

15panorama 40

Knape kiemelte, hogy nagyon fontos pontosan meghatá-

rozni a „várostérség” kifejezést, amelynek összhangban kell

állnia az egyes tagállamok előfeltételeivel. A svédországi

önkormányzatok például a közszolgáltatások jóval nagyobb

arányáért felelősek, mint ahogyan ez más országokban jel-

lemző, mutat rá.

A vidékfejlesztést szerinte a regionális fejlesztés szerves

részének kell tekinteni, és ennek megfelelően a helyi ható-

ságoknak kell érte felelősséget vállalni.

A függőség veszélye

Knape arra figyelmeztet, hogy az új kategória, az átmeneti

régiók kategóriájának létrehozására vonatkozó javaslat fokoz-

hatja a korábban kevésbé fejlett régiók uniós finanszírozástól

való függőségét. (Az átmeneti régióba azon régiók tartozná-

nak, amelyekben a GNP az EU átlagának 75-90 %-a.)

„Az is előfordulhat, hogy az új kategória létrehozása miatt

a kevésbé fejlett és a fejlettebb régiók számára nem állnak

majd rendelkezésre megfelelő források. Egy ilyen költséges

új kategória bevezetése helyett inkább a rugalmasabb, foko-

zatosan csökkenő támogatási jogosultságok rendszerét

(phasing-out) kellene alkalmazni ezekben a régiókban.”

„Örömmel fogadjuk a Bizottság fejlesztési és befektetési

partnerségi szerződésre vonatkozó javaslatát, amely az EU

és a tagállamok között valósulna meg. Ez azt feltételezi

azonban, hogy a szerződés kialakítása szoros helyi és regi-

onális szintű együttműködéssel valósuljon meg” – mondja

Knape. „A Bizottság vajon igényt tart-e egy ilyen együttmű-

ködésre?” – teszi fel a kérdést.

A növekedés városi dimenziója

Anders Knape kiemeli, hogy a programoknak figyelembe

kell venniük a várostérségek növekedésben és fejlődésben

betöltött szerepét, valamint a kohézió harmadik dimenzió-

jának – a területi dimenziónak – a bevezetését.

A várostérségek növekedése és versenyképessége nem

csupán a környező régiók, hanem az egész nemzet növeke-

désének és fejlődésének előfeltétele, hangsúlyozta.

„A várostérségek a munkaerőpiac régióinak, a termékek

és szolgáltatások piacának, valamint a tudás, az információ

és a döntéshozatal középpontjaként működnek. Ezért szí-

vesen fogadjuk a városi platform kialakítására vonatkozó

javaslatot. Kiemelt figyelmet kell azonban fordítani a városi

és a vidéki területek közötti kapcsolatra.”

„ A várostérségek növekedése és verseny-képessége nem csupán

a környező régiók, hanem az egész nemzet növekedésének és fejlő-

désének előfeltétele. ”

16 panorama 40

REAKCióK a jövőbeli kohéziós politikával kapcsolatos javaslatokra

Az EU 2013 utáni kohéziós politikájára vonat-kozó javaslatok kidolgozása során a Bizottság széleskörű konzultációkat folytatott. 2011 elején több mint 440 szervezet fejtette ki részletes véleményét azon a tanácskozáson, amelynek témája a Bizottság gazdasági, tár-sadalmi és területi kohézióval kapcsolatos 5. jelentése volt, értékes gondolatokkal és pozitív észrevételekkel egészítve ki az új javaslatokat.

A tagállamok hivatalos álláspontjai mellett 225 regionális és helyi hatóság, 66 gazdasági és társadalmi partner és 37 európai érdekelt-ségű szervezet tette meg észrevételeit a terü-leti kérdésekkel kapcsolatban.

A Bizottság javaslatainak októberi közzété-tele után a Panorama megkérdezett néhány érdekeltet, hogy miként vélekedik az új jog-szabálycsomagról.

A Transznacionális Együttműködési Programok üdvözli azo-kat a pozitív változásokat, amelyeket a Bizottság a javasla-taiban figyelembe vett az ebbe a programcsoportba bevont szakértőkkel folytatott konzultációk alapján.

A Transznacionális Együttműködési Csoport, amely az északi határoktól a MED programig bezárólag 13 programot működ-tet Európa-szerte, kiemeli, hogy a kohéziós politika „B” prog-ramcsoportja köztudottan igen hatékony volt. A rendelkezésre álló nagyon kis összegből (a kohéziós politika költségvetésé-nek 0,5 %-a) számos olyan intézkedés valósult meg, amelynek célja a magasabb szintű területi integráció megteremtése és az emberek életminőségének javítása volt.

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások közül felte-hetően az kapja a legtöbb dicséretet, amelyik a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi forrásait 1,8 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra növeli.

Emellett a finanszírozás az Európai Szomszédsági Eszköz (ENPI) és az IPA által lefedett harmadik országokra is kiter-jedhet külső eszközök segítségével. Ez nagyszerű hír, most már csak a megvalósítás módját kell kidolgoznunk.

Sok program esetében felmerül azonban a kérdés, hogy transznacionális együttműködés esetén szükség van-e tema-tikus koncentrációra és arra, hogy négy célt ki kell választani a tizenegyből.

Más témákkal együtt ezek is szóba kerülnek majd az Európai Parlamenttel és az Európa Tanáccsal folytatott tárgyalások során. Ez azért fontos kérdés, mert a transznacionális együttműködés lehetővé teszi, hogy a különböző országok régiói közös és elfogadott megoldásokat dolgozzanak ki olyan problémákra, amelyek ugyanazt a területet érintik, legyen az folyómeder, hegyvonulat vagy partszakasz.

mercedes Acitores franzónKapcsolattartó MED-ENPI MBKapcsolattartó iroda MED-ENPI MBwww.programmemed.eu

Transznacionális együttműködéswww.transnational-cooperation.eu

MED PROGRAM„szükség van-e tematikus koncentrációra a transznacionális együttműködés terén?”

http://www.programmemed.eu/https://registration.livegroup.co.uk/transnational-cooperation/

17panorama 40

EURÓPAI NŐI LOBBIkohéziós politika: megvalósul-e a nemek közötti esélyegyenlőség európában?

UEAPMEstrukturális alapok, kis- és középvállalkozások: út a valódi lehetőségekhez?

körülményekhez való alkalmazkodásának támogatására vonatkoznak, a nemzeti és regionális kisvállalkozások újból be szeretnének fektetni a strukturális alapokba.

Ennek az új politikának a sikere azonban három alapvető feltételtől függ:

• a hatóságok képesek legyenek a hatékony irányítási partnerség kialakítására;

• a vállalkozások, de főként a kisvállalkozások, vegyék igénybe a közvetítő szervezetek támogatását és segítségét;

• a kisvállalkozói intézkedéscsomag és annak prioritásai szolgáljanak alapul a stratégiákhoz európai, országos és helyi szinten.

Andrea BenassiFőtitkárEuropean Association of Craft, Small and Medium-sized entrepriseswww.ueapme.com

A kohéziós politika magában rejti annak a lehetőségét, hogy az EU minden tagállamában megszüntesse a nemek közötti egyenlőtlenségeket úgy a magánéletben, mint a munkaerőpiacon. Erre a feladatra azonban jelenleg még nincs felkészülve. A nemek közötti esélyegyenlőség meg-valósítására szánt célzott finanszírozás összege csökken, általános érvényesítése pedig nem megfelelően történik. A Bizottság jövőbeli kohéziós politikára vonatkozó javaslata a helyes irányba tett fontos lépést jelent.

A javasolt általános rendeletek kiemelten foglalkoznak a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésé-vel, és előírják a tagállamok számára, hogy dolgozzák ki és valósítsák meg a nemek közötti esélyegyenlőség meg-teremtésére szolgáló stratégiákat. Az Európai Szociális Alap egyértelműbb felhatalmazást kapott a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség támogatására, a tagállamok pedig

Az UEAPME, (európai kézművesek, kis- és középvállalkozá-sok szervezete) tagjai szerint Európa kisvállalkozásainak kevesebb mint 5 %-a részesült a strukturális alapokból, míg ők alkotják az EU-ban működő vállalatok 95 %-át, és kiemelt szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi stabilitást célzó intézkedések megvalósításában.

A bonyolult adminisztráció, az európai, nemzeti és helyi szintek közötti kohézió hiánya, a kifizetéssel kapcsolatos nehézségek és az ismétlődő ellenőrzések, az egymásnak ellentmondó információk stb. mind oda vezettek, hogy a kisvállalkozások és szervezeteik elveszítették érdeklődésüket a strukturális alapok iránt. Pedig az eredményeik figyelemre méltók: számos területen a mikrovállalkozásokba befektetett 20 000 eurós összeg két vagy három munkahely létrehozását és a helyi munkaerő jobb kihasználását eredményezte.

Az új javaslatok hatására, különösen amelyek az irányítási partnerségre, az ex-ante feltételek elvére, az egyszerűsí-tésre, a kkv-k versenyképességének és foglalkoztatásának kiemelt kezelésére, valamint a kisvállalkozások új közösségi

kötelesek meghozni a megfelelő intézkedéseket ezen a területen. Gondoskodniuk kell arról, hogy ezek az új lehe-tőségek maradéktalanul megvalósuljanak.

A javaslatból hiányzik egy fontos dolog: a gondoskodás. Európának erős és megbecsült ápolási/gondozási ágazatra van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a demográfiai kihívá-soknak, teljesítse a 2020-ig szóló stratégia céljait, és olyan tár-sadalmat hozzon létre, amelyben megvalósul a nemek közötti esélyegyenlőség. A „gondoskodó gazdaság” létrehozásának fontos szerepet kell kapnia a jövőbeli kohéziós politikában.

Anna ElomäkiSzakpolitikai munkatárs Európai Női Lobbiwww.womenlobby.org

http://www.ueapme.com/http://www.womenlobby.org/?lang=en

18 panorama 40

EAPN„…határozottan érvelünk a kötelező partnerség elve mellett”

• a makroökonómiai kondicionalitás bevezetése, ami a gyengébb régiókat és a sérülékenyebb társadalmi csoportokat kétszeresen is hátrányos helyzetbe hozza;

• a kellő eltökéltség hiánya a társadalmi befogadás általános érvényesítésére a strukturális alapokban.

Annak érdekében, hogy a strukturális alapok a kisebb civil szervezetek számára is elérhetőek legyenek a gyakorlatban, az EAPN határozottan érvel a kötelező partnerség elve mellett (az általános rendelet tervezetéről szóló kedvező beszámoló alapján), és a nemzetközi támogatások jobb hozzáférhető-sége, a technikai támogatás, a kapacitásfejlesztés, valamint a transznacionális projektek mellett.

fintan farrellIgazgatóEurópai Szegénységellenes Hálózat (EAPN)www.eapn.eu/en

Az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) üdvözli az Európai Szociális Alap megerősödött szerepét a szegény-ség csökkentésére irányuló törekvésekben, amelyek jelen-tősebb költségvetést és 20 %-os forráselkülönítést tűznek ki célul a szegénység visszaszorítása érdekében. További pozitív elmozdulást jelent az „alulról építkezés” elvének fokozottabb támogatása a strukturális alapok megterem-tése során, ami közösségi kezdeményezések, valamint egy-szerűsített és a civil szervezetek számára is átlátható teljesítési mechanizmusok révén valósulna meg.

Az EAPN ennek ellenére aggodalommal szemlél néhány stratégiai változást, amelyek komolyan veszélyeztethetik a szegénység csökkentésére irányuló cél teljesülését. Ilyen változások például a következők:

• 5 %-os csökkentés a strukturális alapok költségvetésében;

• az élelmiszersegély-akciók integrálásának módja az ESZA-ba;

AER„…támogatja a megvalósítási szabályok és eljárások további egyszerűsítését…”

Az AER elvárja az EU minisztereitől, hogy a tárgyalási időszak alatt határozottan álljanak ki amellett, hogy a partnerség és a többszintű irányítás a politika minden szintjén valósuljon meg. Emellett erősen támogatja a strukturális alapok megva-lósítási szabályainak és eljárásainak további egyszerűsítését. Magán a kohéziós politikán túlmenően határozott lépések megtételét szorgalmazza az EU-szakpolitikák integrált terü-leti megközelítésének teljes körű megvalósítása terén is.

francine HuhardeauxSajtókapcsolatok és kommunikációs osztály vezetőjeEurópai Régiók Közgyűlése (AER)www.aer.eu

Az Európai Régiók Közgyűlése (AER) a javasolt jogszabály-csomagot biztató első lépésnek és megfelelő tárgyalási alapnak tekinti. Az AER azonban több olyan vitás pontot is kiemel, amely további mérlegelést igényel, így például a makroökonómiai kondicionalitást, valamint a tematikai hangsúlyok és a területi prioritások egyesítésére való törekvést.

Az AER ragaszkodik ahhoz, hogy a régiók részt vegyenek a folyamatokban annak érdekében, hogy tudásuk, szakér-telmük és a jövőbeli politikában való részvételi szándékuk minden döntéshozatali és megvalósítási eljárásban teret kapjon. Ez az egyetlen módja annak, hogy a kohéziós poli-tika valódi hatást gyakoroljon az európai területfejlesztésre, és segítse az EU-t abban, hogy megerősödve lábaljon ki a válságból.

http://www.eapn.eu/enhttp://www.aer.eu/

19panorama 40

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy hogyan biztosít-ható a strukturális alapok territorialitása. A Bizottság által javasolt fokozottan stratégiai és tematikus megközelítés nem helyezheti háttérbe a területi programok használatát, amelyek révén az uniós finanszírozás a regionális és helyi kihívások figyelembevételével és ugyanilyen szintű partne-rek bevonásával valósítható meg. A kohéziós politika haté-konysága attól függ, hogy a prioritások és a megvalósítás módjának azonosításában az „alulról építkezés” elve érvé-nyesül-e, továbbá hogy racionalizált-e az adminisztráció, különösen a kisebb programok esetében.

sally HardyVezérigazgatóRegional Studies Associationwww.regional-studies-assoc.ac.uk

RSA„a kohéziós politika hatékonysága attól függ, hogy az «alulról építkezés» elvét érvényesíti-e…”

Az Európai Bizottság jövőbeli kohéziós politikára vonatkozó javaslata komoly szándékot jelez a strukturális alapok és a Kohéziós Alapok hatékonyságának és eredményességének javítására. A regionális kutatások és elemzések felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós források elosztásával kap-csolatban még inkább stratégiai jellegű megközelítésre van szükség, hogy számos beavatkozás esetében mérsékelni kell a támogatások elaprózódását, és hogy biztosítani kell a politikai támogatást és az intézményes környezetet a strukturális alapokból finanszírozott projektek számára. A közös stratégiai keretre (CSF), tematikus koncentrációra, partnerségi szerződésekre, kondicionalitásra és eredmény-orientált finanszírozásra vonatkozó javaslatok ezeknek a kérdéseknek a megoldását célozzák.

EUROCITIES„…az új munkamódszerek erősíthetik az integrált városfejlesztési megoldásokat alkalmazó városok szerepét…”

Annak érdekében, hogy a stratégiák koherensek, a beruházá-sok pedig hatékonyak legyenek, a nagyobb európai városok vezetőinek a partnerségi szerződések és működési progra-mok kialakításának, megvalósításának és kiértékelésének minden fázisában részt kell venniük.

Európa nagyobb városainak politikai platformjaként tisztá-ban vagyunk azzal, hogy nagy jelentősége van az értelmes párbeszéd folytatásának a Bizottság és azon városok között, amelyek az Európa 2020 stratégiát az új eszközökkel valósít-ják meg. Szakmai tapasztalatainkra támaszkodva szeretnénk elősegíteni az új városfejlesztési platform létrehozását.

paul BevanFőtitkárEurocitieswww.eurocities.eu

Az EUROCITIES véleménye szerint a Bizottság jövőbeli kohéziós politikára vonatkozó javaslatai szilárd kiinduló-pontul szolgálnak egy ambiciózus városfejlesztési stratégia megvalósításához. Az új munkamódszerek erősíthetik az integrált városfejlesztési megoldásokat alkalmazó városok szerepét. A nagyvárosok Európája ösztönözheti az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, ami nem csupán a városlakók, hanem mindenki számára előnyös.

„A holnap városainak” (Cities of Tomorrow) felépítéséhez azonban növelnünk kell befektetési erőfeszítéseinket is. Európa gazdaságfejlesztési, mobilitási és klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseinek elsősorban a városokra kell összpontosulniuk. Üdvözöljük azt is, hogy a költségvetés-nek legalább 5 %-a fordítódjon integrált városfejlesztésre és a városok nagyobb mértékű támogatására.

http://www.regional-studies-assoc.ac.uk/

panorama 4020

közös stratégiai keret a 2014 és 2020 Közötti időszakbaN

A CSF által nyújtott hozzáadott érték emellett iránymutató-

ként is szolgál a tagállamok számára, és a programmal kap-

csolatos eljárások minden stratégiai elemét biztosítja, így

többek között az Európa 2020 legfőbb céljait és elsődleges

kezdeményezéseit, a területi dimenziót, a horizontális alap-

elveket, az alapok közötti koordinációt stb.

A még inkább stratégiai és integrált jellegű megközelítés

másik újdonsága a partnerségi szerződéssel kapcsolatos.

A szabályozásra vonatkozó javaslatok előrevetítik, hogy

a közös stratégiai keret alapján minden tagállamnak a part-

nerekkel együttműködve és a Bizottsággal egyeztetve

partnerségi szerződést kell készítenie. A partnerségi szer-

ződésnek (valamint a működési programoknak) a közös

stratégiai keretben szereplő elemeket nemzeti szintre kell

átültetniük. A CSF-alapokkal kapcsolatos programok kidol-

gozásával a szerződésnek ki kell fejeznie az EU célkitűzése-

inek teljesítése iránti erős elkötelezettségét is.

A CSF a következőket rögzíti:

• a támogatás legfontosabb területeit; • a megoldandó területi problémákat; • a politikai célokat; • az együttműködési tevékenységek kiemelten

kezelt területeit;

• a koordinációs mechanizmusokat és a gazdasági irányelvekkel való koherenciát és egységességet

biztosító mechanizmusokat a tagállamokban

és az EU-ban.

A következő lépések

A Bizottság 2012 elején javasolni fog egy tervezetet a Közös

stratégiai keretre vonatkozóan. Ezt kiterjedt konzultáció

és egyeztetés követi az Európa Tanáccsal és az Európai

Parlamenttel. A közös stratégiai keretet hivatalosan csak

azután fogadják el, miután a Tanács és az Európai Parlament

elfogadta az általános rendeletet.

Az Európa 2020 stratégia szükségessé teszi, hogy minden közös politika, beleértve a kohé-ziós politikát is, egymást kiegészítve és köl-csönösen támogatva járuljon hozzá a stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. így bizto-sítható, hogy a politika saját céljai és az európai strukturális politika céljai egymást erősítsék.

Ez a politikák közötti összhang iránti alapvető igény hozta

létre a közös stratégiai keretet, amely az EU prioritásainak

intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcso-

latos célkitűzéseit alakítja át gyakorlati intézkedésekké

az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai

Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a jövőbeli

Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) számára.

Ez biztosítja a CSF-alapok integrált alkalmazását a közös

célok megvalósítása érdekében. Integrált befektetési

keretrendszerükkel, kipróbált és tesztelt teljesítési rend-

szerükkel, valamint a helyi szintű tulajdonjogok és a prog-

resszív partnerségi és ágazatokon átívelő módszerek

révén a CSF-alapok hozzájárulhatnak az Európa 2020 stra-

tégia sikeréhez azáltal, hogy megszilárdítják a helyi és

regionális érdekeltekkel folytatott együttműködést.

A CSF hozzáadott értékét három összetevő alkotja.

A jelenlegi közösségi stratégiai iránymutatásokkal össze-

hasonlítva a CSF is tartalmaz tematikus célkitűzéseket

és befektetési prioritásokat, de emellett egyéb elemeket

is tartalmaz:

• hatékonyabb koordináció a források, valamint az EU többi pénzügyi eszköze és politikája között;

• az integrált területi megközelítés fokozottabb hangsúlyozása;

• koherencia és összhang a nemzeti reformprogramokkal.

panorama 40 21

SzolidaritáSi alap

2011. október 6-án az Európai Bizottság elfoga-dott egy közleményt az Európai Unió szolidari-tási Alapjának (EUszA) jövőjéről. A közlemény rámutat az Alap működésének hatékonyabbá tételére, ami a katasztrófákra való gyorsabb reagálással, jobb átláthatósággal, és a műkö-déssel kapcsolatos kritériumok egyértelműbb meghatározásával valósítható meg.

2005-ben a Bizottság célul tűzte ki a Szolidaritási Alap sza-

bályozásának javítását: többek között szélesebb körű

beavatkozást, valamint a természeti katasztrófák okozta

károkkal kapcsolatos beavatkozások küszöbértékének

csökkentését javasolta. A módosítások elfogadhatatlannak

bizonyultak az EU tagállamainak többsége számára,

és különösen a költségvetést érintő további követelmé-

nyekkel kapcsolatban merültek fel aggályok. A javaslatot

ezért a közeljövőben visszavonják.

A javaslat helyett várhatóan a közelmúltban elfogadott köz-

lemény szolgál majd a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel

és a többi érdekelttel való kapcsolattartásra. A közlemény

áttekintést nyújt az EUSZA működéséről a 2002-ben történt

létrehozása óta, kiemeli az azonosított fontosabb ügyeket,

és megoldásokat javasol a felmerülő problémákra.

A Bizottság úgy látja, hogy a jelenlegi szabályozás minimá-

lis módosításával – megtartva annak hatályát, alapvető

értelmét és jellegét, és változatlanul hagyva a pénzügyi

vonatkozásokat és a kiadások engedélyezett mértékét –

jelentős mértékben javítható az Alap működése. A javasolt

kiigazítások nem változtatnák meg az Alap általi finanszíro-

zásra jogosult műveletek körét (ide tartozik például a létfon-

tosságú infrastruktúrák azonnali kijavítása), valamint

a problémák kezelésére elkülönített források felhasználásának

költségét. A fontosabb javasolt kiigazítások a következők:

• az EUSZA hatáskörének egyértelműbb meghatáro-zása a tagállamokban, valamint a csatlakozási tár-

gyalásokat folytató államokban fellépő természeti

katasztrófákkal kapcsolatban;

• a regionális katasztrófák új, egyszerűbb meghatáro-zása a regionális GDP és a károsodási küszöbérték

aránya alapján;

• előlegfizetések bevezetése, valamint a kifizetések felgyorsítása az Alap reakcióképességének javítása

érdekében;

• átláthatóbb keretrendszer a lassan kialakuló katasztrófák – például aszály – kezeléséhez;

• egyszerűsített adminisztráció a támogatással kap-csolatos döntések és a megvalósítási szerződés

összevonásával, ezáltal a kifizetések rövidebb idő

alatt történő teljesítése.

A megbeszélések eredményétől függően a közleményt

új jogszabályjavaslat követheti a 2012-es időszakban.

a nAGy tERMészEtiKAtAsztRóFáK hatékoNyabb kezelése

2009, földrengés, l’Aquila, olaszország

panorama 4022

Ez a térkép a 30 és 34 év közötti, felsőfokú végzettség-

gel rendelkező lakosok megoszlását mutatja az EU

27 tagállamában. A lakosság iskolai végzettsége az egyik

legfontosabb gazdasági növekedést elősegítő tényező. A fel-

sőoktatási végzettséggel rendelkezők könnyebben jutnak

munkához, magasabb a jövedelmük, és jobbak az életki-

látásaik. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés

elérésére létrehozott Európa 2020 stratégia egyik célja, hogy

a 30-34 évesek között a felsőoktatási végzettséggel rendel-

kezők aránya 40 %-os legyen. 2010-ben ez az arány 34 % volt

az EU-ban.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya tág határok

között mozog Európában. A 2007 és 2010 közötti időszak

átlagos szintjeit tekintve a legmagasabb arányokat a fővárosi

térségekben és az azokkal határos térségekben mérték.

Skócia, Dél-Ciprus, valamint az észak-spanyolországi régiók

szintén jól teljesítenek. A legalacsonyabb arányt felmutató

régiók a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Portugáliában

és Romániában találhatók. Az európai átlagnál alacsonyabb

arányt felmutató területek találhatók még Bulgáriában,

Németországban, Görögországban, Magyarországon,

Ausztriában és Szlovákiában.

térképek

a FElsőFoKú véGzEttséGGEl REnDElKEző 30-34 évesek aráNya az eUrópai UNióbaN, a 2007-10-es időszakbaN

% of population aged 30-34

< 20 35 - 40

40 - 45

> 45

20 - 25

25 - 30

30 - 35

© E

uro

Geo

gra

ph

ics

Ass

oci

atio

n fo

r th

e ad

min

istr

ativ

e b

ou

nd

arie

s

EU-27 = 31.8 | The European 2020 target for the share of population aged 30-34 with a tertiary education is 40 % | Source: Eurostat

panorama 40 23

A legmagasabb foglalkoztatottsági aránnyal rendelkező régiók

az EU északnyugati részén találhatók. Az ottani foglalkozta-

tottsági arányok valószínűleg a jövőben sem emelkednek

majd jelentősebben. Különösen Dániában, Németországban

és Hollandiában, valamint Svédországban és az Egyesült

Királyságban magas a foglalkoztatottsági arány. A 60 % alatti

foglalkoztatottsági rátával rendelkező régiók csaknem mind-

egyike az EU déli, keleti vagy legkülső részein található. Néhány

északnyugati régióban is alacsony azonban az arány, például

az Egyesült Királyság nyugat-walesi és völgyvidéki területein,

Írország határvidékén, középső és nyugati részén, vagy a bel-

giumi Hainaut-ban és Brüsszel Főváros Régióban.

Ez a térkép a 20-64 éves korcsoport foglalkoztatottsági

arányát mutatja az Európai Unióban (a 20 és 64 év közötti

foglalkoztatottak és az azonos korcsoport teljes népes-

ségének hányada). Az Európa 2020 stratégia célul tűzte

ki a 20-64 évesek foglalkoztatottsági arányának legalább

75 %-ra történő emelését 2020-ig. 2010-ben az átlagos arány

68,5 % volt EU-ban. A foglalkoztatottsági arány növelése hoz-

zájárulna a szegénység és a társadalmi kirekesztettség mér-

sékléséhez. Ez az időskorúakkal kapcsolatos költségek

fedezését is megkönnyítené, különösen azokban az országok-

ban, ahol a nyugdíjrendszer a felosztó-kirovó elven alapul.

a 20 és 64 év közöttiek FoGlAlKoztAtottsáGi ARányA 2010-beN az eUrópai UNióbaN

% of population aged 20-64

< 60 75 - 80

> 8060 - 65

65 - 70

70 - 75

© E

uro

Geo

gra

ph

ics

Ass

oci

atio

n fo

r th

e ad

min

istr

ativ

e b

ou

nd

arie

s

EU-27 = 68.5 | The Europe 2020 employment rate target is 75 % | Source: Eurostat

panorama 4024

A számszerűsíthető hibák típusai (2006 és 2009 közötti dAs audit alapján)

Támogathatóság 58 % Ellenőrzési nyomvonal 35 % Pontosság 7 %

A számszerűsíthető hibák típusai (2006 és 2009 közötti dAs audit alapján)

Közbeszerzés 41 % Támogathatóság 39 % Ellenőrzési nyomvonal 11 % Jövedelemtermelő projektek 6 % Egyéb 3 %

A kohéziós politika az EU költségvetésének körülbelül egyharmadát teszi ki; 2010-ben ez az összeg közel 40 milliárd euró volt. A tag-államok és az Európai Bizottság közös felelős-séget vállal a pénzügyek megfelelő kezelésért; a körültekintő programkezelés ellenére azon-ban előfordulhatnak hibák, és esetenként kor-rekciós intézkedéseket kell végrehajtani.

A Bizottság 2011 októberében megjelentetett tanulmánya

elemzést közöl a kohéziós politika végrehajtása során elkö-

vetett azon hibákról, amelyeket maga a Bizottság, illetve

az Európai Számvevőszék 2006 és 2009 között észlelt; emellett

a tanulmány tartalmazza a javítást célzó lépéseket, és a jövő-

ben alkalmazott ellenőrző intézkedések keretrendszerét is.

A kohéziós politikával kapcsolatos kiadások döntő többsége

az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál (ERFA), az Európai

Szociális Alapnál (ESZA) és a Kohéziós Alapnál keletkezik.

Mivel a kohéziós programokat számos szervezet teljesíti

egy sor különböző projekt keretében, meglehetősen nagy

a hibák előfordulásának valószínűsége. Az Európai Bizottság

és az EU tagállamai ezért ellenőrző mechanizmusokat alakí-

tottak ki az előírásoknak való megfelelőség biztosítása és

a politikák céljainak teljesítése érdekében.

Ha rendellenességek lépnek fel, a kifizetések leállnak, és a hibák

kijavítására még az újbóli előfordulások előtt sor kerül. Fontos

megjegyezni, hogy a hibák nem a források elvesztését, elherdá-

lását vagy csalás elkövetését jelentik.

hol fordulhatnak elő hibák?

A hibák általában négy kategóriába sorolhatók: közbeszerzés,

támogathatóság, ellenőrzési nyomvonal és jövedelemtermelő

projektek. A hibák közé tartozik a tenderekkel kapcsolatos

szolgáltatásokra tett ajánlatok téves értékelése, a nem megfe-

lelő projektek kiválasztása és a dokumentumok megtartásának

elmulasztása.

Az elemzés kimutatta, hogy a közbeszerzés (41 %) és a támo-

gathatóság (39 %) adta együttesen az ERFA és a Kohéziós Alap

2006 és 2009 között jelentett hibáinak többségét. Az ESZA-

hibák többsége (58 %) a támogathatósággal kapcsolatos.

A 4 éves tesztelési időszakban ezek a hibák három tagál-

lamban koncentrálódtak (a hibák csaknem 60 %-a) – ez azt

jelzi, hogy a tagállamok többségében megbízható rendsze-

rek működnek.

A legmagasabb hibaarányt felmutató országokban különle-

ges eljárásokat vezettek be, így a helyzet várhatóan javulni

fog. Az Európai Bizottság folyamatos iránymutatást nyújt

a nemzeti hatóságoknak, képzést biztosít a nyilvános közbe-

szerzéssel kapcsolatban, a támogathatóságra vonatkozó sza-

bályzásokat pedig egyszerűsítette. A 2014 és 2020 közötti

pénzügyi időszakban a Bizottság ezekre az intézkedésekre

támaszkodik, és továbbra is kiemelt figyelmet fordít a gyen-

gébb teljesítményt nyújtó hatóságok ellenőrzésére.

BővEBB informáCióhttp://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/doc/errors_analysis_2011_en.pdf

Public procurement 41 %

Eligibility 39 %

Audit trail 11 %

Revenue generating projects 6 %

Miscellaneous 3 %

Eligibility 58 %

Audit trail 35 %

Accuracy 7 %

Public procurement 41 %

Eligibility 39 %

Audit trail 11 %

Revenue generating projects 6 %

Miscellaneous 3 %

Eligibility 58 %

Audit trail 35 %

Accuracy 7 %

az EURópAi szoCiális AlApnál jeleNtkező hibák legiNkább a táMogathatóság teréN észlelhetők

az EURópAi REGionális FEJlEsztési AlApnál és a kohéziós alapNál jeleNtkező hibák legiNkább a közbeszerzés és a táMogathatóság teréN észlelhetők

a kohéziós politikábaN fellépő hiBáK eleMzése

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/doc/errors_analysis_2011_en.pdfhttp://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/doc/errors_analysis_2011_en.pdf

panorama 40 25

A jelentés számos ajánlást tartalmaz az ERFA által biztosított

támogatás hatékonyságának fokozásával kapcsolatban. Ezek

között az is szerepel, hogy az Európai Bizottságnak ösztönöz-

nie kell a tagállamok irányító hatóságait arra, hogy biztosít-

sák a megfelelő célok, célkitűzések és mutatók alkalmazását

a pályázatbenyújtási és döntéshozatali fázisokban.

A „Were Erdf co-financed tourism projects effective?” (Az ErfA közös finanszírozásban megvalósuló turisztikai projektjeinek hatékonysága) című jelentés a következő webhelyen található:http://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/ 1/8746728.PDF

A turizmus nagymértékben hozzájárul a gaz-dasági növekedéshez és a foglalkoztatottság növeléséhez Európa régióiban. Az Európai számvevőszék (ECA) által végzett könyvvizs-gálat kimutatta, hogy az Európai regionális fejlesztési Alap (ErfA) turisztikai befekteté-sei pozitív eredményeket hoztak.

2011 szeptemberében az ECA jelentést tett közzé annak az

ellenőrzésnek az eredményeiről, amely a közös finanszírozású

turisztikai projektek hatékonyságát vizsgálta a 2000 és 2006

közötti programidőszakban. Az ellenőrzés a turizmusba tör-

ténő tárgyieszköz-befektetéseket helyezte a középpontba –

ezek közé tartoznak például az információs központok,

a szállások és a vendéglátó-ipari egységek. Az ellenőrzést

véletlenszerű mintavétellel végezték 206 közös finanszírozású

turisztikai projekt esetében. Az ellenőrzés kilenc tagállam

26 régiójára terjedt ki, és főként azt vizsgálták, hogy a projek-

tek teljesítették-e a várt eredményeket, fenntartható eredmé-

nyeket hoztak-e, és EU-támogatás keretében valósultak-e meg.

A jelentés számos sikerről is beszámol: a projektek 58 %-a hoz-

zájárul a munkahelyteremtéshez vagy a munkahelyek meg-

tartásához, 73 %-a növeli a turizmus kapacitását, 74 %-a pedig

a turizmus aktivitását. A projektek csaknem fele (44 %) mind

a három kategóriában sikeresnek bizonyult. Az ellenőrzés

időpontjában a teljesített projektek 98 %-a még mindig

működött; a létrehozott vagy megtartott állások 94 %-a

pedig még mindig létezett.

Az ERFA-támogatás a projektek 74 %-ának

megvalósítását tette lehetővé; a projektek

20 %-át a ámogatásoknak köszönhetően

módosították, és a projekteknek csak

6 %-a jöhetett volna létre e pénzügyi

segítség nélkül is. Bár a projektek részt-

vevőinek 92 %-a úgy érezte, hogy a támo-

gatás az adott projekt minőségének

elismerése, 42 % úgy nyilatkozott, hogy

a támogatás növelte az adminisztratív

terheket.

A tUrizmUs számokBAn

• A turisztikai szektor állítja elő az EU GDP-jének több mint 5 %-át.

• 1,8 millió vállalat 9,7 millió munkahelyet biztosít.

• 2000 és 2006 között az ERFA keretein belül 4 623 millió euró állt rendelkezésre turisztikai célú tárgyieszköz-befektetésekre.

Uniós finAnszírozásBól szülEtEtt úJJá Egy BEzárt vAsútszAkAsz

A franciaországi Bretagne-ban egy régi, használaton kívüli vasútszakasz átalakításával 26 km-es sétányt hoztak létre gyalogosok és kerékpárosok számára. Az utat 2003-ban még senki nem használta, 2008-ra viszont 23 000-re emelkedett a rajta közlekedő gyalo-gosok és biciklisek száma. Az út használóit elektroni-kus számlálórendszerrel regisztrálják, és a felhasználási statisztikákat rendszeresen továbbítják a helyi idegen-forgalmi irodának. A projekt teljes költsége 1,6 millió euró volt, ennek 39 %-át az ERFA biztosította.

sikeres befektetések a tUrizmUs területéN

http://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/1/8746728.PDFhttp://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/1/8746728.PDF

panorama 4026

Egy digitális projekt keretében a délkelet-franciaországi rhône-Alpes régió kevésbé fejlett részein 2 000 km hosszú száloptikás hálózat kiépítésére került sor, így 360 000 háztartásba, az Ardèche és a drôme megyék (département) lakosságának 96 %-ához jut el a szélessávú internet.

Az Ardèche Drôme Numérique (ADN) projekt elősegíti a vál-

lalatok létrejöttét és növekedését a tudásgazdaság területén,

és támogatja a hosszú távú munkahelyteremtést. A széles-

sávú internet lehetővé teszi az új szervezeti megoldások –

például az otthonról történő munkavégzés – bevezetését,

amely fokozott rugalmasságot és sokféle lehetőséget kínál

a vállalatoknak és a munkavállalóknak.

„A nagysebességű internetkapcsolatnak köszönhetően

az Ardèche és a Drôme megyék (département) vonzóbbá

válnak a cégek számára, mivel sokkal innovatívabb és ver-

senyképesebb üzleti környezetet fognak nyújtani” – mondja

Bernard Soulage, a Rhône-Alpes régió küldöttségének euró-

pai és nemzetközi alelnöke.

„Az új infrastruktúra kiváló minőségű internetszolgáltatásokat

nyújt, hozzáférést biztosít az általános online szolgáltatásokhoz,

és jobb közszolgáltatásokat kínál minden felhasználónak” –

folytatja Soulage.

Az ADN projekt azzal a céllal jött létre, hogy megszüntesse

az interneteléréssel kapcsolatos kedvezőtlen körülménye-

ket, különösen a ritkábban lakott területeken, ahol a szol-

gáltatók által realizálható haszon is kisebb. Ezek a területek

gyakran korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkeznek

internetkapcsolattal, vagy magasabb díjat kell fizetniük

a szolgáltatások igénybevételéért.

„Mostantól 36 000 háztartásba jut el a szélessávú internet,

emellett 2 000 vállalat és 11 000 szociális lakhatási központ

is kihasználhatja előnyeit” – fejti ki Mr. Soulage.

A projekt mögött az ADN szakszervezeti szövetség áll, ame-

lyet Ardèche megyei önkormányzata (Conseil Général)

és Drôme megyei önkormányzata (Conseil Général) hozott

létre, és amelyet a Rhône-Alpes régió támogat.

A projekt jelentős mértékben hozzájárul a régió területi

és társadalmi kohéziójához, mert segítségével az elszigetelt

területeken élők vagy dolgozók is hozzá tudnak férni az

új szolgáltatásokhoz, főként az egészségügy, a kultúra,

az oktatás, a képzés, a biztonság, a közszolgáltatások és

a kapcsolatépítés terén.

BővEBB informáCiówww.ardechedromenumerique.fr

a szélEssávú intERnEt MéG töBB háztARtás száMáRA EléRhEtő a rhôNe-alpes régióbaN

projektek

„ Mostantól

360 000 ház-tartásba jut el a szélessávú

internet, emel-lett 2 000 vállalat és

11 000 szociális lakhatási központ is kihasználhatja előnyeit.

”

„ ArdèCHE drômE nUmériqUE ” (Adn)

program

erfa (2007-2013-as programidőszak)

teljes összeg

123 000 000 eUr

EU-hozzájárulás

14 000 000 eUr

http://www.ardechedromenumerique.fr/

panorama 40 27

a skóciai közpoNt összeUrópai együtt-Működést ösztöNöz a MEGúJUló EnER-GiáKKAl KApCsolAtos MEGolDásoK MEGvAlósításához

„Végül is olyan projekteket támogatunk, amelyek sikeresen

pályázhatnak e támogatásokra, és amelyek csökkentik a költsé-

geket, valamint megkönnyítik ezen technológiák kereskedelmi

bevezetését a megfelelő iparágakban” – fejti ki Mr Bronsdon.

„Az EU által biztosított támogatásnak és finanszírozásnak

köszönhetően a tagállamok technológiai előnye egy önfenn-

tartó iparággá alakítható, amely hozzájárulhat az Európa 2020

stratégia céljainak eléréséhez, és elősegítheti a gazdasági fejlő-

dést” – teszi hozzá.

„Ezek a projektek és a többi támogatott program számos helyi

állást teremtenek, helyi ellátási láncokat építenek ki, megköny-

nyítik a projektek teljesítése során megszerzett értékes tudás

elterjesztését, és jelentősen hozzájárulnak Európa megújuló

energiával kapcsolatos céljainak eléréséhez”– foglalja össze

Mr Bronsdon.

A SEGEC az intézményekkel, hálózatokkal és technológiai plat-

formokkal közösen törekszik a különböző iparágak közötti

együttműködési lehetőségek feltérképezésére. A SEGEC eddig

a következőkhöz szerzett támogatást: 17 megújuló energiával

kapcsolatos kutatási projekt, 28 hálózati együttműködés, ame-

lyek az ötödik kutatási és technológiafejlesztési keretprogra-

mon belül valósultak meg, valamint 43 vállalat egyesült

királyságbeli és európai partnerekkel.

Ezek a projektek jelentős segítséget nyújtanak az EU-nak

az Európa 2020 stratégiában rögzített, intelligens, fenntartható

és inkluzív gazdasággal kapcsolatos céljai eléréséhez.

BővEBB informáCiówww.segec.org.uk

A skót Európai zöldenergia-központ (scottish European green Energy Centre, sEgEC) célja olyan innovatív, együttműködésen alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó infra-struktúra-projektek uniós finanszírozással történő megvalósítása, amelyek jelentős elő-nyöket biztosítanak skóciának, az Egyesült királyságnak és Európának.

Az égetés során keletkező CO2 befogása és tárolása (CCS), a ten-

gerből nyert energia, az intelligens és szuperhálók, a megújuló

hőenergia, valamint a partmenti szélenergia hatékonyságának

középpontba való helyezésével a SEGEC 2009-es bevezetése óta

több mint 110 millió eurós uniós finanszírozást szerzett az ala-

csony szén-dioxid-kibocsátású projektekhez.

„A SEGEC nem finanszírozással foglalkozó ügynökség, hanem

egy olyan támogató mechanizmus, amely elősegítette az uniós

források megszerzését (40 millió euró értékben) az Európai

Partmenti Szélenergia-hasznosító Központ (European Offshore

Wind Deployment Centre, EOWDC) létrehozásához Aberdeen

partjainál, valamint támogatást szerzett (74,1 millió euró érték-

ben) az új Moray Firth Offshore HVDC Hub projekt megvalósítá-

sához, amely hatékonyabb megoldást nyújt a partmenti

és a szárazföldön található megújuló energiák összekapcsolásá-

hoz” – magyarázza Chris Bronsdon, a SEGEC vezérigazgatója.

A SEGEC azonosítja az együttműködésen alapuló projekteket,

és a befektetésekhez állami és magánfinanszírozást próbál meg

biztosítani, beleértve a piac- és technológiafejlesztésre szánt

uniós finanszírozási csatornákat is.

skót EUrópAi zöldEnErgiA-központ

program

erfa – skót síkság és felföld program (lowlands and Uplands scotland programme) (2007-2013-as programidőszak)

teljes összeg

2 895 900 eUr

EU-hozzájárulás

1 303 100 eUr

„ Ezek a projektek és a többi támogatott

program számos helyi állást teremtenek […],

és jelentősen hozzájárul-nak Európa megújuló

energiával kapcsolatos céljainak eléréséhez.

”

http://www.segec.org.uk/

panorama 4028

A high-tech anyagokkal kapcsolatos kutatás gyorsan fejlődik romániában, mióta létre-hozták a CEUrEmAvsU elnevezésű, fejlett anyagok, felületek és interfészek kutatásával foglalkozó európai regionális központot. A központ úttörő szerepet tölt be az anyagku-tatás egyik részterületén, és hatalmas lehető-ségeket rejt magában.

„A központ a legmélyebb, tehát az elemi szinten, az angström-

nél kisebb méretetekben folytatott kutatásokra összpontosít,

újfajta anyagokat keresve a fejlett technológiákhoz” – mondja

Dr. Cristian-Mihail Teodorescu, tudományos főmunkatárs és

projektvezető.

A CEUREMAVSU projekt keretein belül létrehozott központ

két teljesen új és öt korszerűsített laboratóriumból áll.

A kutatási központ az Országos Anyagtudományi Intézet

támogatásával üzemel.

A központ legfontosabb speciális berendezése egy atomi

szintű felbontást biztosító, több célra használható transz-

missziós elektronmikroszkóp (0,8 angström felbontással,

egyszerre többfajta felbontással a különböző kémiai elemek-

hez), amely a ma elérhető legfejlettebb minta-el