Ezeréves állami történelmünk erős példa mindannyiunk ...kasza. A támogatási szerződést...

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIV. évfolyam 13. szám • 2013. augusztus 28. • Ingyenes

Ezeréves állami történelmünk erős példa mindannyiunk számára, olyan tény,

ami mellett kishitűségnek nincs helye!

Megújulnak a lakótelepi utak,az önkormányzat megnyerte a HU-RO pályázatot!

Jövőre megújulnak a lakótelepi utak és több utca aszfaltburkolata. Nyert Püspökladány. Az önkormányzat által a romániai Szentmárton településsel közösen benyújtott HU-RO határon átnyúló pályázaton 200 millió forintnak megfelelő euró támogatást kapott városunk, s ugyanennyit a határon túli partner. Önerőként 15 millió forintot kell biztosítani Püspökladány önkormányzatának.Dombi Imréné polgármester arról informálta lapunkat, hogy megújul a Damjanich, Jog utca, a Honvéd utca egy része, a Szigligeti utca, Gábor Áron utca, a Dózsa György, a Nép és a Nagy Sándor utca egy-egy sza-kasza. A támogatási szerződést októberben írja alá Dombi Imréné, aki lapunk-nak elmondta: régi adósságot törleszt a jelenlegi városvezetés a lakótele-pen élők és közlekedők számára, hiszen az utak többsége már csaknem járhatatlan.Az önkormányzat kiemelten fontos feladatnak tekintette, hogy ezek az utak megújuljanak, s ezért az önrész biztosítása sem fog problémát okoz-ni. Ám a beruházás megvalósításának pénzügyi ütemezése komoly elő-készítést igényel, hiszen a pályázat utófinanszírozott.A projektben megtörténik az út megerősítése, padkarendezés és a meglé-vő parkolók helyreállítása, mely elősegíti a közlekedési feltételek javítá-sa mellett a közlekedésbiztonságot is.

Augusztus 20-án, Államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepén sokszínű városi programmal készült Püs-pökladány. Az ünnepi istentiszteletet a Karacs Ferenc Múzeumban Karászi Judit festőművész kiállítása követte, majd 15 órától kezdődött a városi ünnepség az István-szobor előtt, a katolikus templom előtti téren.Az ünnepi megemlékezés egy hagyományteremtő, új momentum-mal gazdagodott, melyet most láthattak először a püspökladányi-ak. Az ország 17 történelmi zászlajának bevonulásával, melyet azzal a céllal vásárolt az önkormányzat, hogy ezzel is erősítse a nemzettudatot, nemzeti jelképeink ismeretét és tiszteletét. Így Dombi Imréné polgármester ünnepi gondolatait már a csodálatos történelmi zászlók gyűrűjében hallgathatták meg a város lakói.Emelte az esemény hangulatát Sasvári Sándor színművész lovas-dalos előadása, a Kossuth Olvasókör énekkara, valamint Tódor György Emánuel és a Smidróczki Zsolt zenetanár vezette fúvósok közreműködése is.Az új kenyeret a két történelmi egyház lelkipásztora szentelte és áldotta meg. Ugyancsak új eleme volt az ünnepségnek, hogy az önkormányzat egy-egy névre szóló emléklappal köszöntötte az óvodától búcsúzó, iskolába készülő gyerekeket.Augusztus 20-a minden évben fontos ünnep Püspökladányban. Mutatja ezt az érdeklődők száma, azok jelenléte, akik fontosnak érzik, hogy részesei legyenek az ünnepi eseményeknek. Nagyon fontos ez a nap mindannyiunk számára, hiszen a több mint ezer évvel ezelőtt alapított államunk ma is létezik, miközben nálunk nagyobb népek és nemzetek tűntek el a történelem süly-lyesztőjében – hangsúlyozta beszédében Dombi Imréné polgár-mester, aki arról is szólt, hogy államalapításunk, szent királyunk, ezeréves állami történelmünk erős példa mindannyiunk számára, olyan tény, ami mellett kishitűségnek nincs helye. Szent István a király volt, a magyar állam első királya, az az em-ber, aki a pogány magyarságot keresztény hitre térítette. Ő volt az az ember, aki fiának, Imre hercegnek írott intelmeiben

más népek és nemzetek hozzánk érkező tagjainak befogadásá-ra szólított föl, és csodálatos, hogy a mai magyarság különböző népek és nemzetek tagjaiból sokszínű és egységes nemzet, a vi-lágtörténelemben is példaértékű befogadó és megértő nép. Szent István királyunk volt az, aki már ezer évvel ezelőtt megmutatta, hogy nem a szabadosság, nem a félreértett liberális egyenlősdi-ség, nem a törvények föllazítása vezet a szabadság felé, hanem a határozott kormányzás, mások megbecsülése és a haza gyarapítá-sa – mondta beszédében Dombi Imréné polgármester.

D. Sári Andrea(Folytatás a lapban)

2 Püspökladányi Hírek 2013. augusztus 28.

Ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, Püspökladány Város Önkormányzata és a Segítő Kezek Szociális Szolgálta-tó Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 2012-ben pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi terv Társadalmi Operatív Prog-ram részére „Segítsünk többen, többet!” Szociális és gyermek-jóléti alapellátások innovációja a helyi erőforrások összehan-golásával Püspökladányban címmel. Ennek a pályázatnak az ünnepélyes projektindító rendezvényére várták az intézmény dolgozóit, illetve a város vezetését július 15-én, a Polgármeste-ri Hivatal házasságkötő termébe. A rendezvényen Dombi Imréné, városunk polgármestere köszön-tötte a megjelenteket, s elmondta, a projekt hosszú távú célja a Püspökladányban működő szociális és gyermekjóléti alapellátá-sokat működtető szervezetek szolgáltatásainak fejlesztése úgy, hogy az ellátotti célcsoport szociális helyzete javuljon, illetve a problémamegoldó szolgáltatásnyújtás egészében adjon választ az ellátott és családja problémáira. A projektindító rendezvényen Rácz Csilla projektmenedzser elő-adásából kiderült, létrehoznak a jövőben egy Krízis Házat Püs-pökladányban, illetve szakmai és diagnosztikai munkacsoportot is kialakítanak.

Ezt követően Ráczné Hegedűs Ilona, a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai veze-tője osztott meg néhány hasznos információt a megjelentekkel. Előadásában kitért arra, hogy a felmérések során a közvetett cél-csoportnál ingyenes szabadidős, kulturális rendezvények, egész-ségügyi problémák, szociális ellátórendszer, családi problémák megoldása, idős személyek helyzetével kapcsolatos programso-rozatok merültek fel igényként. A közvetlen célcsoportnál pedig a szociális tréningeken, szociális témájú programsorozaton, szak-mai témájú továbbképzésen való részvétel fogalmazódott meg szükségletként.A sikeres pályázat eredményeképpen nemcsak a szociális szol-gáltatásokat nyújtó szervezetek között erősödik majd a kapcso-lat, hanem a Püspökladány területén tevékenykedő szervezetek és közintézmények között is. Tovább javul a lakosság szociális állapota, a társadalmi aktivitás, valamint a szakmai továbbkép-zésekkel nő a szociális és egyéb szférában dolgozó szakemberek szakmai, illetve módszertani ismerete is. A következő hónapok-ban tehát táborok, előadások, családi programok várják majd az érdeklődőket.

Erdei Anett

Projeknyitó rendezvénnyel jelezte a Segítő Kezek: elindult a projekt!

Ma Magyarországon egyre többen ismerik fel, hogy az ingatlanok ener-getikai korszerűsítése számtalan előnnyel bír, többek között azonnal és jelentősen csökkenti a rezsiköltségeket. Hozzájárul az ingatlant haszná-lók életminőségének javításához, és komfortosabbá teszi az ingatlant. Hazánkban és városunkban is egyértelműen van igény az ingatlanok energetikai korszerűsítésére, azonban sokan nem mernek belevágni. Éppen ezért július közepén egy tájékoztatót tartottak városunkban a Fenntartható zöldOtthon Programról, ami teljes körű energetikai kor-szerűsítési programot nyújt a megrendelői számára. A tájékoztatón Dombi Imréné köszöntötte a megjelenteket és elmondta: a város vezetése folyamatosan keresi és biztosítja a püspökladányi la-kosok számára a különböző adósságrendezési és költséghatékonyságot biztosító szolgáltatásokat.– Részt veszünk az E.ON Háló programban, melyhez Püspökladány elsőként csatlakozott, hogy segítsen a rászoruló embereknek. 2012-ben elindult az adósságkezelési szolgáltatás is, amelynek köszönhetően egyre több család tudja rendezni felhalmozott díjhátralékait. Nemrégi-ben pedig felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel is. Polgármester asszony beszéde után Maár Zsuzsa túlélési tanácsadó ismertette a jelenlévőkkel az újabb pénzmegtakarítási lehetőséget. A

Fenntartható Otthon Zrt.-t 2011-ben hozták létre olyan szakemberek és vállalkozások, amelyek több évtizedes tapasztalattal bírnak az épüle-tek energetikai korszerűsítése terén. A Fenntartható Otthon Zrt. célja, hogy teljes körű energetikai korszerűsítési programot nyújtson első-sorban társasházi lakások számára, így jelentősen csökken az ott élők rezsiköltsége. A beruházásnak természetesen költségei is vannak. Ha azonban egy társasházi lakóközösség vállalja az energetikai korszerűsí-tési programot, akkor a helyszínre érkező szakemberek készítenek egy műszaki felmérést a lakóház állapotáról. A műszaki felmérés eredmé-nyeképpen építész, gépész és energetikus szakemberek kialakítanak az ügyfelek számára két különböző korszerűsítési ajánlatot, amelyekben javaslatokat tesznek a felújítás műszaki tartalmára vonatkozóan. Mind-kettő műszakilag megalapozott, reális megoldásokat javasol, és a két korszerűsítési ajánlat egymásra épül, ezért az ügyfelek pontosan látják, hogy mit és milyen költséggel tudnak majd korszerűsíteni – tudtuk meg a tájékoztatón. A programra tehát lehet jelentkezni városunkban a helyi képviselőnél, Bökönyi Éva adósságkezelési tanácsadónál.

Tüdősné

Csökkenthető a társasházak energiaköltsége

Július eleje óta zajlanak felújítási munkák a petritelepi Nyitnikék Óvoda konyháján. A konyha igen elhasználódott állapotban mű-ködött már. A tavalyi évben két új üstöt vásárolt az önkormányzat, s azok beszerelésekor észlelték a szakemberek a padozat alatti csőtörést. A biztonságos működés érdekében már nagy szükség volt a felújításra, mellyel új padlóburkolatot, új szennyvízvezeté-ket kapott a konyha, valamint a fűtésrendszer is megújult. A konyhába a tavalyi évben két főzőüst, néhány évvel ezelőtt pe-dig villanysütő érkezett, de az egyéb konyhafelszerelések nagy része elavult – tudtuk meg Papp Lászlónétól, aki azt is elmondta, bízik abban, hogy ezek cseréje is megtörténhet a közeljövőben.Általában 5 fő végzi a konyha felújításának munkálatait, s a ter-vek szerint augusztus végére befejezik azt – tájékoztatta lapunkat Tóth Bálint, a karbantartók csoportvezetője.A Nyitnikék Óvoda konyháján 6 fő dolgozik: 2 szakács, valamint 4 konyhalány. Nagy Istvánné elmondta: az is indokolta a felújí-tást, hogy nemcsak az óvodásoknak, hanem a Petritelepi Általá-nos Iskolai Tagintézmény diákjainak is főznek a konyhán.

Erdei Anett

Megújult a Nyitnikék Óvoda konyhája Tojásból sok van Bihartordán, így ezt kínálják cserére Püspökladánnyal

Püspökladány Város Önkormányzata az elmúlt időszakban több településsel is kötött együttműködési megállapodást a Start mun-kaprogram keretein belül előállított, illetve megtermelt termékek cseréjét illetően. A napokban egy újabb szerződést írt alá váro-sunk, valamint Bihartorda polgármestere, mellyel tovább folyta-tódik a csere a települések között, mindkét helység számára elő-nyös módon.Az előállított termékeket, valamint a megtermelt terményeket elsősorban városunkban a közétkeztetésben használják fel, csök-kentve ezzel az önkormányzat beszerzési költségeit. S nem utol-sósorban a visszajelzések is igen pozitívak a cserekereskedelmet illetően – tudtuk meg polgármester asszonytól. Módos Imre, Bihartorda polgármestere lapunknak úgy nyilatko-zott, tojást kínálnak Püspökladánynak az itt megtermelt zöldség-félékért cserébe.

Erdei Anett

3Püspökladányi Hírek 2013. augusztus 28.

(Folytatás az első oldalról)Részlet Dombi Imréné ünnepi beszédéből:„Győrfi Lajos szobra hűen ábrázolja, mire volt szüksége szent királyunk-nak ahhoz, hogy abban a zűrzavaros, ellenségekkel teli világban új rendet teremtsen, és nemzetünket egy több mint ezer éve tartó úton elindítsa. Az erőt jelképezi a kard. Azt a cselekvő akaratot, amivel István királyunk végigment azon a nehéz úton, míg a törzsi szövetségből az akkori szem-mel modern királyságot hozott létre. A kard lefele mutat, a keresztet pedig felfelé tarja Szent István, ami jól mutatja, hogy a cselekvő erőnél van egy sokkal fontosabb dolog is, ami a nagy tettek véghezviteléhez szükséges, ez pedig a hit! Hinni céljainkban, hinni abban, hogy jót és jól cselekszünk! És hinni, bízni Isten segítségé-ben, ami nélkül nem lehet igaz dolgokat elérni. A megalázkodás, behódolás, a nemzeti érdek feladása soha sem vezetett erős országhozMa nekünk is ugyanazokra a dolgokra van szükségünk a sikeres ország-hoz, a sikeres városhoz, mint István királyunknak. Mert most is a cse-lekvő erő, a tenni és változtatni akarás kell, hogy munkálkodjon ben-nünk ahhoz, hogy sikeres nemzet legyen a magyar. A sikerhez most is ugyanúgy szükséges az erős, cselekvő és határozott nemzeti kormányzás, mint egy évezreddel ezelőtt. A megalázkodás, behódolás, a nemzeti ér-dek feladása soha sem vezetett erős országhoz. Láthattuk, hova vezetett nyolc éven keresztül 2002 és 2010 között. Elszegényedés, eladósodás, kiszolgáltatottság. Ma viszont éppen ennek az ellenkezőjéről szólnak a hírek. Magyaror-szág kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, kifizettük az előző kormány ál-tal felvett IMF-hitelt, úgy, hogy közben sikerült csökkenteni a lakosságra nehezedő rezsi terheit is. Ezt csak határozott nemzeti érdekvédelemmel lehetett és lehet elérni és megtenni. És úgy, hogy belőlünk sem hiányoz-hat az a hit, ami István királyunkból. Hit abban, hogy céljaink nemesek, az emberek, a nemzet érdekeit szol-gálják, és hit magunkban, hogy el is tudjuk érni a kitűzött célokat!

Hinni kell, ha ajtókat zártak is be előttünk az elmúlt kormányok ideje alatt, képesek vagyunk arra, hogy úja-kat nyissunk ki!Legyünk büszkék, mert 2013. augusztus 20-án, ma úgy állhatunk itt az Államalapító szobra előtt, hogy Magyarország megharcolta az igazát, nem hagyja rabigában tartani magát, és van olyan erőskezű, de józan fejű vezetése az országnak, a nemzetnek, mely tiszteletreméltó módon irányí-totta hazánkra a figyelmet. Úgy, hogy a nagy európai országok is tőlünk tanulnak ma hitet, elszántságot és bátorságot!Én büszke vagyok minderre. Büszke vagyok, mert új írott és íratlan tör-vények születtek, születnek ma, amelyek egy igazságos, békés Magyar-ország pillérei, ahol az összefogás hazára talált. Egy nemzet ereje és hite a jövőben korántsem csak gazdagságától függ. Azon nemzeteknek állampolgárai vallják magukat legboldogabbnak, ahol békesség van, és az emberek igazságosnak ítélik az ország működését. Magyarország nagy lépéseket tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy az évtizedekig velünk élő igazságtalanságokkal őszintén szembe-nézzen. Reménnyel, erővel és cselekedetekkel teli új korszakot élünk, s olyan alapvető írott és íratlan erkölcsi törvényeket rakunk le, amelyek fontosak szűkebb közösségünkben, itthon, Püspökladányban is.Nekünk itt hinnünk kell abban, hogy városunk továbbfejleszthető, hogy

építhető még több út, és fejleszthetőek intézményeink, és hinni abban, ha ajtókat zártak is be előttünk az elmúlt kormányok ideje alatt, képesek vagyunk arra, hogy újakat nyissunk ki!És a hit és cselekvő akarat a siker záloga ma is, nem csak Szent István idejében. Hiszen sikerült megnyerni pályázatainkat, megépült a belvízel-vezető rendszer, a napokban kezdődik a gyűjtőút aszfaltozása, több kilo-méter kerékpárút és szennyvízhálózat is építés alatt van. És egy régóta sokak által várt beruházás is elkezdődik hamarosan, hiszen városunk egy határon átnyúló pályázat segítségével le tudja aszfaltozni a lakótelepi utak jelentős részét, az elmúlt héten érkezett hozzánk a jó hír: nyert Püspökladány pályázata.De a cselevő akarat ékes példája annak az átmeneti ellátást nyújtó otthon-nak az építése is, amivel a bezárt kiskórházat próbáljuk pótolni. Tudom, hogy kezdetben sokan kétkedőek voltak, hogy ezt nem lehet megcsinálni, erre nem lehet összegyűjteni a forrásokat. De ha lépésről lépésre végigvisszük a terveinket, és nem hátrálunk meg a nehézségek előtt, akkor egy ilyen közösség, mint Püspökladány, bármire képes le-het. Sokan azt sem hitték el – tudom – két évvel ezelőtt, hogy a város földjein csodálatos zöldségültetvények lesznek majd, hogy értékteremtő munkát végeznek azok a közmunkások, akik az előző kormányok idején nem jutottak munkához. És így lett. Kemény munka árán, de nekünk terem a határ, miénk a jó minőségű zöldségféle, és visszakapták az önbecsülésü-ket azok, akik dolgozhatnak. A saját sorsunk alakítói mi magunk vagyunk!Úgy kell hinnünk és bíznunk magunkban, mint ahogy Szent István ki-rályunk is hitt egy modern európai állam létrehozásában. Hinnünk kell abban, hogy Püspökladányban, itt élő emberekként mi is tudunk tenni a hazáért, sorsunk jobbra fordulásáért. Mindenkinek van ebben része, mindenkinek van ebben feladata, és ez tulajdonképpen nagyon egyszerű. Mindenkinek csak annyi, hogy saját munkáját, hivatását tisztességesen végezze: a szülő járassa iskolába gyerekét, a tanár jó szívvel tanítson, az orvos legjobb tudása szerint gyógyítson, a rendőr védje a rendet, a lelkipásztor ne mást, mint a békesség, a szeretet és az elfogadás igéjét hirdesse, a hivatalnok legyen segítségünkre, a vállalkozó végezze el tisz-tességesen a rábízott a munkát, az eladó forduljon figyelmesen hozzánk! De természetesen azok is, akiket a nép választ, tegyék a dolgukat tisz-tességgel: a honatyák, akik bizalmat kaptak az emberektől, képviseljék őket, jó és igazságos törvényeket hozzanak, képviselőink pedig itt az önkormányzatban Püspökladány gyarapodásán fáradozzanak! Ne azon, hogyan tudják saját politikai érdekeiknek megfelelően besározni a sike-res és törekvő munkát, vagy hátráltatni, kritizálni –mert sajnos erre is van példa.

Nem engedünk a zavarkeltésnek, a kirekesztő és gyűlö-letkeltő eszmék lélek- és közösségromboló hatásának!A jó szándékú munkához kell – úgy vélem – mindenkinek komoly példát vennie Szent István király tetteiből.Ő törvényeket alkotott, és nemcsak alkotott, de be is tartotta. Meghonosította a kereszténységet, és azt az állam támaszává tette. Rendet alkotott, és be is tartotta. Mi is ezt tesszük. Nem engedünk a za-varkeltésnek, a kirekesztő és gyűlöletkeltő eszmék lélek- és közösség-romboló hatásának. Ahogy István király sem engedett.Mi is úgy érezzük, hogy a szabadság felé a határozott önkormányzati vezetés, mások megbecsülése és – Püspökladányon keresztül – a haza gyarapítása vezet. Ezt üzeni számunkra Szent István király ünnepe, és Püspökladány veze-tése ma ezek szerint akar dolgozni. Hiszem azt, hogy csak ilyen elvek mentén tudunk életképes, erős és fej-lődő településsé válni, így tudunk támasza lenni országunk fejlődésének is. Szent István király ünnepén minden püspökladányi lakosnak e gondo-latok tükrében kívánok kellemes további napot! Kérem, vigyék magukkal innen István királyunk szobra elől ma a követ-kező üzenetet: Ami létrejött, amit megvalósítottunk, vagy amit elmulasz-tottunk, az már a múlt. Az visszafordíthatatlan. Azzal csak a tanulságok miatt kell foglalkozni. Ami még az időből előttünk van, az a jövő. Hogy milyen lesz, az rajtunk is múlik. Mi is felelősek vagyunk érte. Jót tenni, alkotni, jövőt építeni mindig lehet és kell. Higgadtan, józanul, indulatok nélkül, őszinte odaadással.”

A városi ünnepség után a főtéren egész estét betöltő zenés, szórakoztató műsor várta a lakosságot, mely tűzijátékkal zárult.

DSA

Ezeréves állami történelmünk erős példa mindannyiunk számára, olyan tény, ami mellett kishitűségnek nincs helye!


Július végén újabb elemmel bővült az közmunkaprogram palettája. Baromfitartásba kezdett az önkormányzat a Start mintaprogramon belül. A volt Költségvetési Üzem területén alakították ki az állatok számára a helyet, ólakat, fedett részeket, ahol ülőrudak, itatók, ete-tők vannak minden szabvány szerint, ahogy az előírás megkövetel-te.

A program dolgozói kialakítottak egy kifutót is, a nagyrábéi mintaprog-ramból cserélt drót és a helyben gyártott betonoszlopok felhasználásá-val. – A baromfitartás során betartunk minden EU-s szabványt. Vannak ár-nyékolók, védett helyek, ha vihar jönne, minden megfelel az előírások-nak – tájékoztatta lapunkat Magyari Bernadett kapcsolattartó.Városunkba 500 baromfi érkezett Baracskáról. Ezeket elsősorban ha-szonállatként, a tojás miatt tartják majd a programban dolgozók, de ha

igény van az állatok húsára, akkor vágnak is belőlük a város konyhái számára. A mintaprogramban 9 fő dolgozik 3 műszakban, így az állatok 24 órás megfigyelés és felügyelet alatt vannak. Jelenleg a Nagisz Zrt. szállítja a takarmányt az állatok számára, de a későbbiekben a mezőgaz-dasági mintaprogramban megtermelt takarmánynövényekkel etetik majd a jószágokat. Jelentősége pedig a baromfitartásnak az, hogy így nagyobb választékkal látják el a város intézményeit. Veress Péterné a brigádvezető a baromfitartóknál. Lapunknak elmond-ta: nagyon várták már az állatok érkezését, és a tartásuk során minden-féle állategészségügyi előírást betartanak, ugyanis Magyarországon a tojótyúktartásnak törvényi szabályozása van. Például tilos minden olyan tartási mód, amely az állatnak szenvedést vagy sérülést okozna. Tilos az állatok mozgási szabadságának korlátozása, és az istállókban szavatolni kell a kedvező környezeti feltételeket is. A csirkék most 6 hetesek. A gondozó elmondta: ezeknek a tojóhibrideknek a tojástermelése háztáji viszonyok között kiváló lesz. Jellemző a fajtára, hogy extra mennyiségű takarmányt is felvesz, és a takarmányozás és a tojástermelés hatékonysá-ga nemcsak a nevelési periódusban, hanem a teljes tojástermelési időszak alatt is javítható. Egy újabb lehetősséggel élt tehát településünk és önkormányzatunk önfenntartó képességének növelése érdekében – a Start mezőgazdasá-gi mintaprogramon belül –, hiszen a baromfitartással egy újabb termék kerül előállításra: a tojás. A tojás, ami szinte nélkülözhetetlen kelléke a magyar konyhának, és a háziszárnyasaink közül a tyúk tojik a legtöbbet, tojására szinte egész éven át lehet számítani. S számíthatnak majd idén novembertől a püspökladányi intézmények konyhái is a friss és jó minő-ségű alapanyagra.

Tüdősné Rábai Sarolta

Megérkeztek a csirkék, elindult a baromfitelep munkája

Javában zajlanak a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének munkálatai Püspökladány újtelepi városrészén. A kivitelezési szerződést április 2-án írták alá, a munkaterület átadása április 10-én megtörtént, a kivitelezési munkálatok pedig július 11-én kezdődtek. Ennek apropóján tartott nyil-vános sajtótájékoztatót a napokban Püspökladány Város Önkormányzata a Bólyai és a Gárdonyi Géza utca sarkán, ahol a kivitelező cég képviselő-je, a projekt műszaki ellenőre, valamint menedzsere is részt vett. A kivitelező cég, a KEVIÉP Kft. pénzügyi igazgatóhelyettese, Dede Tibor a sajtótájékoztató előtt tájékoztatta lapunkat arról, ha az időjárási viszonyok kedvezőek lesznek, akár 100 métert is haladhatnak egy nap alatt. A cél az, hogy a csatornázási munkálatokat novemberre befejezzék – tudtuk meg.

A munkaterületen jelenleg három 6-7 fős brigád dolgozik. A munkálatok a Bólyai utcán kezdődtek, ahol az ütemterv összeállítása után a feltárás, illetve kutatóárkok készítése már megtörtént. Dede Tibor azt mondja, egy jó minőségű csatornafektetést fognak látni a püspökladányi lakosok. A sajtótájékoztatón Dombi Imréné, városunk polgármestere osztott meg néhány gondolatot a beruházásról, ugyanis a projekt két részből áll. Egy-részt a szennyvíztisztító telepet alkalmassá kell tenni az új és a meglévő hálózaton beérkező szennyvízből a foszforeltávolításra, valamint a tisz-títási technológia során keletkező szennyvíziszap ideiglenes tárolására. Másrészt pedig meg kell valósítani az újtelepi városrész csatornahálóza-tának kiépítését, illetve annak a városi szennyvíztisztító telepre történő

bekötését is.A beruházás során a Kövite-Plusz Kft. munkatársai ellenőrzik a műsza-ki paramétereket. Szántai László, a Kft. munkatársa a sajtótájékoztatót megelőzően lapunknak elmondta, céljuk, hogy a kiviteli tervnek, vala-mint a helyi igényeknek leginkább megfelelő műszaki beruházás való-suljon meg. Megtudtuk azt is, hogy a Kft. műszaki ellenőrei az eddigi ellenőrzések során nem tapasztaltak eltérést a szükséges műszaki meg-valósításhoz képest.A Profektus Global Tanácsadó Iroda Kft. munkatársa is jelen volt a saj-tótájékoztatón, ugyanis cégük látja el jelenleg a menedzseri feladatokat, többek között a koordinálást, valamint a kapcsolattartást a támogatóval. A tervezett gyűjtőhálózat gerincvezetékeinek hossza 7.370 folyóméter. A hálózaton 4 darab átemelő beépítése szükséges, a kiépítendő szenny-vízcsatorna-hálózat teljes hossza 14.351 folyóméter. A tervezett gyűjtő-hálózatra összesen 597 db ingatlan kerül bekötésre, melyből 581 helyen a szennyvíz elvezetése gravitációsan biztosítható, a fennmaradó 16 in-gatlan házi átemelők segítségével épül ki. A bekötések telekhatáron belül 1 m-re épülnek, házi tisztító idommal, melyhez csatlakoztatni lehet az ingatlanon belüli szennyvízvezetéket – tudtuk meg Kiss Zsigmond al-polgármestertől, aki hozzátette, korábban jelentős problémát okozott az Újtelepen egy nagyobb esőzés is. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság el-nöke, Tóth László úgy véli: a legfontosabb az, hogy a fejlesztés révén korszerű, környezetvédelmi, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások valósuljanak meg, illetve a tervezett létesítmények folyamatos, szakszerű üzemeltetésének és fenntartásának feltételei hosszú távon biztosítottak legyenek. A lakosság nagyon örül annak, hogy az évek óta tartó előkészítő tevé-kenységek után végre elkezdődtek a tényleges munkálatok az Újtelepen, illetve örömmel nyugtázzák azt is, hogy a munkálatok alatt folyamato-san tájékoztatva vannak, és a fogadóórákon, sajtótájékoztatókon választ kapnak felmerülő kérdéseikre. A kivitelezési munkálatok tehát néhány hete elkezdődtek, épül a szennyvízcsatorna-hálózat az Újtelepen, mellyel 100%-os lesz Püspökladány szennyvízhálózatának lefedettsége. Ezen kí-vül javul a felszíni és a felszín alatti vizek minősége, hiszen az új rendszer által összegyűjtött szennyvíz tisztítótelepi kezelést követően káros anya-goktól mentesen kerül vissza a természetbe. Kisebb lesz a belvízveszély, s várhatóan a város lakóinak komfortérzete mellett növekszik az ingatla-nok értéke is. A beruházás teljes elszámolható költsége 531.962.052 Ft, az önkormányzat összesen 79.794.308 Ft-tal járult hozzá.

Erdei Anett

Év végére elkészülhet az újtelepi szennyvízhálózat


Öt püspökladányi utca neve változott meg július elsejétől város-unkban. A hatályos jogszabály értelmében azon utcák esetében kellett névmódosítást kezdeményezni, melyekben a névadó po-litikai szerepe aggályosnak bizonyul. Az önkormányzat és a kép-viselő-testület egy 2013-ban életbe lépett törvénynek tett eleget az utcanevek megváltoztatásával. Ez a törvény kimondja, hogy közintézmény, illetve közterület nevét nem viselheti olyan sze-mély, aki köthető volt a huszadik századi önkényuralmi politikai rendszerekhez, azoknak részt vett a kialakításában, azok fenntar-tásában. Az utcanévváltozás további részleteiről Keserű László jegyző tájékoztatta lapunkat:

– A városban ez a törvényi rendelkezés öt utcát érintet, a Hámán Kató, a Zalka Máté, a Mező Imre utcát, a Rózsa Ferenc és a Ságvári utcát. Ezek kerültek átkeresztelésre. Az új utcanévtáblák az áthúzott régi tábla mellé lettek kihelyez-ve. Az érintett utcák lakóit levélben értesítette az önkormányzat a változásokról, valamint több szerv és szolgáltató is tájékoztatva lett. – Az önkormányzat tájékoztatta a Járási Hivatal Okmányirodáját az utcanevek átvezetése érdekében. Tájékoztattuk a Járási Föld-hivatalt az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés érdekében, illetve megkerestünk egy sor szervezetet. Többek között a Nyug-díjbiztosító Igazgatóságot, a Mentőszolgálatot, az önkormányzati intézményeket, az önkormányzatban működő háziorvosokat, a postát, rendőrséget, tűzoltóságot, tehát mindenkit, akiknek tud-niuk kell arról, hogy a városban utcanévváltozások történtek. Az érintett utcákban élők házszámai változatlanul maradtak. A lako-soknak a fentiek értelmében a teendője annyi csak, hogy felkeres-sék a helyi okmányirodát, és az új lakcímigazolvány kiállításával kapcsolatosan aláírják a szükséges nyomtatványokat a régi lak-címigazolványok leadásával egyidejűleg. Mi azt kérjük a tisztelt lakosságtól, hogy egy éven belül szíveskedjenek felkeresni az ok-mányirodát, és akkor díjmentesen megtörténnek az okmánycse-rék – mondta el lapunknak Keserű László jegyző. A változtatás előtt májusban megalakult egy három fős munka-csoport – tudtuk meg Rásó Jánostól, a Püspökladányi Városvédő és Szépítő Egyesület elnökétől. – A feladatuk az volt, hogy azokat a javaslatokat, amelyeket a lakosság tett az új utcanevekre, meg-vizsgálják, véleményezzék, értékeljék, valamint előterjesszék a képviselő-testület elé. A névváltoztatásnál számos tényezőt kel-lett figyelembe venni. Törvényi előírás szabályozza, hogy kiről és miről lehet közterületet, teret vagy intézményt elnevezni hazánk-ban. Például valakinek a halála után húsz évvel lehet róla utcát elnevezni, másrészt pedig tíz éven belül nem lehet utcát átkeresz-telni. Az utcanévváltozás több száz lakost és néhány közintéz-ményt érint városunkban. A legegyszerűbb dolga a bizottságnak az Újtelep vonatkozásában volt, hiszen itt az utcák elnevezései, olyan személyek, írók, költők, olyan közéleti személyek, akiknek a tevékenysége a nemzetünk szellemi gyarapodását segítette elő. Így a Mező Imre utca esetében a beérkezett javaslatok alapján és a kritériumoknak megfelelően a Gárdonyi Gézát választotta a munkacsoport. A Rózsa Ferenc utca esetében pedig a Kazinczy Ferenc nevet kapta. A Petritelepen található Hámán Kató utca ese-tében egy kicsit több probléma merült fel. Hiszen maga a közeg, a szomszédos utcák meglehetősen vegyes közeg. Vannak híres személyek, illetve vannak olyanok, akik Püspökladány életében

meghatározóak, de van semleges forma is. Ezek közül választott a munkacsoport: a Hámán Kató utca neve Tölgyfa utca lett, ez né-miképp utal arra, hogy településünk határában és igen fontos te-rületen találhatók a meglehetősen híres kocsányos tölgyek, ame-lyek több száz éves egyedekből áll. A Darányi-telepen található az egykori Zalka Máté utca, ami egy elég hosszú utca. Úgy vélte a munkacsoport, hogy megfelelő tiszteletadás lenne Darányi Ignác előtt, ha az ő nevét venné fel az utca, hiszen abban, hogy a telep létrejöhetett, igen komoly szerepe volt, az egykori Ságvári utca pedig a településünkön élő és tevékenykedő egykori testnevelő tanár, Bene Gyula nevét kapta, tisztelegve az ő munkássága előtt – tájékoztatta lapunkat Rásó János.A rendszerváltás egyik hozadékaként 1990 után tömeges utcanév-csere-hullám indult el hazánkban és városunkban is, a táblákról pedig eltűntek a mára már sokak által feledésbe merült Lenin, Vörös Hadsereg vagy a Kun Béla nevek. Városunkban tehát 5 utca lett átkeresztelve 2013. július elsejétől: a Darányi-telepen így mostantól található Bene Gyula és Darányi Ignác utca, a Pertitelepen található Tölgyfa utca, az Újtelepen pedig Gárdonyi Géza és Kazinczy Ferenc nevét viselik mostantól az átkeresztelt utcák.

Tüdősné Rábai Sarolta

Gárdonyi Géza, Bene Gyula, Darányi Ignác, Kazinczy Ferenc és Tölgyfa utca is található július 1-jétől a püspökladányi utcanévjegyzékben

Városvédő szemmel

Elfeledett határneveink – Farkas-érhátA Makkod-csatornától egészen a Meggyes-érig húzódó szinte minden évben szárazon maradt területet hívták egykor így. A mai Farkassziget erdő területén található meg jó része. Az erdőtelepítés befejeződésével egyre inkább feledésbe merültek az erdőt alkotó területrészek sajátos ne-vei, és a lakosság az egészet Farkassziget néven kezdte nevezni. Holott a tulajdonképpeni Farkassziget csak egy kis része az erdőnek. Közte és a Farkas-érhát között kanyargott, és egyes részei még ma is felfedezhetők az egykori Farkas-ér, amely a Salamon-laposból vezette ki a Hortobágy-folyón lecsorgó Tisza vizét a Makkod-csatornába, ott, ahol az a szőlős-kertekkel találkozva délnyugatra fordult.A Farkas-érhát elnevezéssel már a 18. századi iratokban is találkozha-tunk, mert kiváló legelő és kaszáló terület volt, ugyanakkor meglehető-sen nagy is – több mint 60 hektárnyi területével.A későbbi időkben gyakran említették együtt egészen a Göréig lenyúló területtel. Ekkor már a feljegyzések említést tesznek tanyáról, szántóról is. Ám a Farkas-érhátnak valójában mégis csak a mai Farkassziget terü-letén található partosabb területet nevezhetjük. A nevét egyébként – ugyanúgy, mint a Farkassziget, vagy a többi „Far-kas-” elnevezésű hely – a Farkas-érhát is a rajta egykor élő réti farka-sokról kapta. Ezek az állatok még a 19. század utolsó éveiben is gyakori „vendégek” voltak a pásztorszállások környékén, sőt a település utcáin is. Azonban az eltűnő rétséggel nekik is nyomuk veszett, és ma már csak néhány terület őrzi nevében őket, amíg ezek is feledésbe nem kerülnek.A Farkas-érhát ma a farkasszigeti erdő egyik legszebb része. Gyönyö-rű magas kőrissel, vadcseresznyével, mezei juharral elegyes kocsányos tölgy állományokat találhatunk rajta. Farkassal ugyan nem, de rókával gyakran összefuthatunk, ha óvatosan, rejtve „cserkelünk” a lombok alatt. Ugyanígy szemünk elé kerülhet az őz vagy a mezei nyúl is, valamint számtalan madárfaj, amelyek nyugodt fészkelő helyet találnak a fák ágai között.

Rásó János

HELYESBÍTÉS2013. július 2-án megjelent lapunkban egy elírás történt, téves információt adtunk közre a Karacs Ferenc Múzeum gyűjtemé-nyi feldolgozottságával kapcsolatban, melyet Dr. Szűcs Ernő olvasónk jelzett.A helyes adat -Kiss Istvánné igazgató felvilágosítása alapján a következő-: a Múzeum műtárgyi-gyűjteményi tárgyainak szá-ma 35.000. Ebből a feldolgozottság különböző mértékét tekintve: kb. 20.000 tételt számlál. 2013-ban összesen 200 tételt sikerült az intézmény dolgozóinak leírókartonra vinni, vagyis feldolgoz-ni.


Nyáron sem pihentek honatyáink azért, hogy az őszi parla-menti időszakra szakmailag megfelelően előkészített jogsza-bályjavaslatok kerüljenek a Tisztelt Ház elé. Számos intézke-dést fogalmazott meg a Kormány, amelyek célja a társadalom legfontosabb kérdéseinek a megválaszolása, és megnyugtató rendezése volt. Ezekről az intézkedésekről beszélgetett szer-kesztőségünk Bodó Sándor úrral, térségünk országgyűlési képviselőjével.– Valóban, a nyári időszak sem volt munka nélküli, bár a parla-ment nem ülésezett, de sok döntést elő lehetett készíteni. Jó né-hány döntésnek megvan a jogi háttere, vagyis már kormánydöntés vagy minisztériumi döntés szinten is kivitelezhető. Ezek közül az egyik legfontosabb a családtámogatási rendszer átalakítása volt – jól érzékelhetően térségünkben is.Nagyon sokan jelentkeztek nálam fogadóórán azzal a problé-mával, hogy ők igazából a családi adókedvezményből nem sok mindent tudnak igénybe venni, mert a jövedelmük olyan szinten van, hogy tulajdonképpen ez azt nem teszi lehetővé. Ezért aztán kormányzati döntésre volt szükség, ami lehetővé teszi azt, hogy akinél a befizetett adó összege nem éri el azt a szintet, amivel az adókedvezményt igénybe vehető, az kiterjeszthető más járulékok-ra, nyugdíjjárulékra, más járulékokra. Így aztán azok a hellyel-közzel 80-100 ezer forintot kereső, kétgyermekes szülők, akik ezt eddig nem tudták igénybe venni – ez térségünkre nagyon jellemző – ők ősztől erre majd jogosultak lesznek. Ez kiterjeszthető a há-rom vagy több gyerekesekre is. Tudom, hogy erre nyomban van reakció az olvasók részéről, de fontos tisztázni egy tényt, hogy ez adókedvezmény, adójóváírás, tehát azt, hogy ezt valaki igénybe tudja venni, ahhoz munkahellyel, jövedelemmel, kell rendelkez-ni. Egyébként még több tárgyalási szakasza van, tehát tulajdon-képpen még nincs teljesen kész. De szerintem már érzékelhető az egyik legfontosabb üzenete – ami térségünk lakóit is érinti –, hogy a kétgyermekes, dolgozó szülők számára ez havonta 4-12 ezer forint plusz jövedelmet jelenthet a jövőben.

– Igen nagy problémaként jelentkezik, hogy a magyar lakosság lakáshitel-állományának nagysága, és ezen belül is a deviza-adósság mértéke óriási, és folyamatosan növekszik a bajba jutott hitelesek száma. Ez talán az egyik legsúlyosabb gazdasági, pénz-ügyi, és társadalmi probléma, melyet a kormány megalakulása óta folyamatosan és kiemelten figyelemmel kísér.– Így van, a másik nagyon fontos döntés, ami tulajdonképpen még nincs végleges formába öntve, a devizahitelesekről való gondos-kodás. Tudjuk nagyon jól, hogy az elmúlt időszakban a kormány-nak több intézkedése volt arra vonatkozóan, hogyan lehet a de-vizahiteleseken segíteni. Mindig elértünk egy bizonyos réteget, de sajnos még nem mindenkit, hiszen a lakásalapú hitelek terén óriási mennyiségben és lélekszámmal vettek fel az emberek hitelt. Tudjuk nagyon jól, ez felelőtlen gazdaságpolitika volt az előző kormány részéről, hiszen hagyta ezeket az embereket eladósod-ni. Mindenféle jelzálog nélkül, vagy ha jelzáloggal is, de olyan feltételekkel hagyta őket hitelt felvenni, ami már a svájci nemzeti banknak az ingerküszöbét is elérte, ugyanakkor Magyarországon még ekkor sem állt le ez a történet. Tehát óriási gondok és bajok vannak, és ez is érzékelhető térségünkben, hiszen nem mindenki tudott élni az árfolyamgát vagy az eszközkezelő adta lehetősé-gekkel. Nem mindenki tudta problémáit megoldani, ezért indo-kolt a devizahiteleseknek a további megsegítése. Természetesen az éremnek itt is van egy másik oldala, mert sokan mondják, hogy ő vette fel, és akkor is tudta, hogy nem forint alapú, vagy miért nem addig nyújtózkodott, amíg a takaró ér. Ezek ilyen általános igazságérzetek, amit azért figyelembe kell venni, és nem lehet azt mondani, hogy minden hitel el van felejtve, el van engedve. Ezeken a családokon ahhoz, hogy ne legyenek hajléktalanok, ne

az utcára kerüljenek, mégiscsak segíteni kell, de természetesen a társadalmi igazságérzést megtartva. Ennek a – remélem – vég-leges megoldást nyújtó mentőcsomagnak az a lényege, hogy a devizahiteleket valamilyen szinten forintosítják. A forintosítás mindenképpen egy fontos és megnyugtató üzenet, a valódi kérdés az, hogy milyen szinten. Erről még a bankkal tárgyal az ezért fe-lelős kormányzati tisztviselő, és valamikor szeptember közepére lehet végső stádiumban az egyeztetés. Természetesen a parlament összehívása is elkerülhetetlen, mert ez olyan horderejű döntés. Érzésem és véleményem szerint az fog majd történni, hogy egy háromoldalú megállapodás lesz a bank, a kormányzat és az adós között, aminek az a lényege, hogy a bankoknak egy újabb en-gedményt kell letenniük. Egyébként nekik is érdekük, mert most már olyan állapotok uralkodnak a devizahitelesek körében, hogy mondjuk az egyszer fölvett 16 millió most 32 milliónál jár, és le-hetetlen ezeknek a visszafizetése. Nyilvánvaló a bankok is látják, hogy ez nem vezet sehova, ugyanakkor nevezzük nyugodtan ext-raprofitnak, amire szert tettek ezen az üzleten, ebből valamilyen szinten engedniük kell. Nyilván a bank és a hiteles nem tud eb-ben a problémában megállapodni, ezért fontos, hogy kormányzati szinten legyen beavatkozás. Szeptember közepén-végén itt már konkrét alternatívák várhatók.

– Teljes egészében, jóval a határidő előtt visszafizette a kor-mány a 2008-ban felvett IMF-hitelt, melyet még a Gyurcsány-kormány igényelt biztonsági tartalékként. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi államtitkára jelentős sikerként értékelte, hogy a pénzügyi válság ellenére a magyar kormány törlesztette a 2008-as hitelt.– Nagyon fontos döntés volt, és szerintem az előző két döntés-nek a pénzügyi hátterét biztosíthatja, hogy az IMF-el, ezzel az európai pénzintézettel, sikerült véglegesen lezárni a kapcsolatun-kat. Ismerjük ennek a pénzintézetnek a működési rendjét: az át-lagos piaci kamattól talán valamivel alacsonyabban ad hitelt, ez kétségtelen, de cserébe olyan gazdasági intézkedéseket kér egy-egy országtól, ami már-már az önállóságot veszélyezteti. Olyan feltételekkel hitelt adni egy országnak, hogy „jó, adok én hitelt, de majd a nyugdíjakat csökkentsd x %-kal; jó, adok én hitelt, de a minimálbér ennyi legyen, vagy, jó, adok én hitelt, de a köz-alkalmazotti létszámban ennyi elbocsátást kell meglépni”. Erre azt kell mondani, hogy ilyen feltétekkel az olcsó hitel sem ol-csó, ez így nem kivitelezhető. Sajnos Magyarországon volt olyan időszak 2007-2008 környékén, amikor hellyel-közzel 6 milliárd eurós IMF-hitelt kellett az ország napi működéshez felvenni, mert a szabad piacról már nem kapott pénzt, és nem tudta magát finan-szírozni. Abban az időszakban elég „ügyesen” tárgyalt az akko-ri kormányzat, mert úgy ítélte meg, hogy ennek a visszafizetése 2010-től kell, hogy kezdődjön, tehát jócskán egy másik kormány-nak a nyakára vállalta föl ezt a hitelt. Nyilvánvalóan ezen is már utólag sopánkodni kár, azokat a tárgyalásokat – amik végigkísér-ték az Orbán kormánynak ezt az időszakát – az IMF-fel le kellett bonyolítani, és nyilvánvalóan számtalan intézkedést kellett hozni annak érdekében, hogy a magyar gazdaság eljusson olyan szintre, hogy állampapírok formájában, illetve más hitelnyújtókkal való tárgyalás során legyen lehetőség arra, hogy a szabad piacról is be-szerezhesse ezt a hitelt az ország. Nyilvánvalóan ez egy óriási do-log, hiszen a nyugati pénzügyi világ jóformán minden héten vagy kéthetente leminősítette a magyar gazdaságot. Ezzel szemben azt követően, hogy az állam állampapírokat bocsátott ki, akkor napok alatt rekord mennyiségűt vásárolt fel szintén ugyanez a nyugati pénzvilág. Tehát azt kell mondanom, hogy vagy a minősítés járt tévúton, vagy a saját pénzét költhette rossz helyre ez az említett pénzügyi irányzat. Ahhoz nem kell túl fényes logika kideríteni, hogy a minősítéssel lehetett valami – vélhetően szándékos – té-

Segítséget jelentenek az új kormányzati intézkedések


vedés, nem pedig az, hogy a saját pénzét egy olyan gazdaságba teszi be, ami megítélése szerint háromszoros mínusz előjellel le-het jellemezni. Én azt gondolom, hogy fontos dolog az is, hogy mit mond egy pénzintézet, de az még fontosabb, mit cselekszik. Amikor ezeket az állampapírokat megvásárolták, minden koráb-bi pénzügyi minősítésüket, amelyeket Magyarország felé tettek, erősen zárójelbe lehet tenni vagy megkérdőjelezni, mert ha saját pénzüket biztonságban érzik Magyarországon befektetni – akkor miről beszélünk?Nos, tehát a kormányzatnak megvolt az a lehetősége, hogy eb-ből az ország önállóságát erősen veszélyeztető hitelcsomagból kilépjen. Olyannyira, hogy tulajdonképpen előtörlesztés történt, mivel nagyjából két-három év lett volna még arra, hogy ezt az összeget folyamatában törlessze az ország. Rendelkezésre állt az a fedezet, és a visszafizetésnek nem volt semmi anyagi vagy jogi akadálya. Annak, hogy a kormányzat visszafizette ezt a 2,2 milli-árd eurós hitelt, van egy olyan üzenete is, hogy az ország erős, és meg tudta ezt tenni. Másrészről egy ésszerű megtakarítás is, hi-szen a hátralévő időszakban nem kell több kamatot fizetni. Nyil-ván más szempontból is jelent értéket, mert innentől fogva sem a nyugdíjakat, sem a fizetéseket, sem az alkalmazotti létszámot sem követelheti senki annak fejében, hogy „kérem én hitelezek az országnak” – tehát egy rendkívüli nagy önállóságot is jelent. Nyilván felelőséggel, mert az viszont nem működik, hogy bár most ebben az anyagi helyzetben megoldottuk ezt a problémát, és mondjuk félév múlva visszamegyünk, hogy bocsánat, mégis kérünk ebből a hitelkeretből. Tehát erről nem lehet szó. Felelős-séggel kell gazdálkodni, és vélhetően akkor látható és érzékelhető eredmények lesznek majd az államadósságban. Nyilvánvalóan, amit látunk és érzékelünk, hogy az eurónak a mozgása hogyan és miképp alakul, bár az utóbbi időben már megnyugodni is látszik. Ezekre már a pénzügyi szakemberek fel vannak készülve és a po-litikusok is, hiszen gyakran érzékelhettük riportokban, amikor a miniszterelnök úr vagy valamelyik pénzügyekért felelős minisz-ter már bejelentette, hogy vélhetően x időszakban újra támadás éri a forintot, és az euró újra elmozog…Nyilván minél sebezhetőbb, minél kiszolgáltatottabb egy ország, ez annál gyakrabban megtör-ténhet. Azt kell mondjam, hogy ebben a csatában Magyarország nem ért el olyan szélsőséges határokat, mint akár beszélhetnék a szomszédos országokról, de akár Spanyolország, Portugália vagy akár Izlandról, ahol egész hajmeresztő dolgok is történtek. Egyébként az IMF-nek a praktikáját a szomszédos Romániában is jól lehet érzékelni, hiszen látható, hogy ugyanaz történik, ami itt történt volna az IMF-hitelkeretért cserébe. Amikor bevezették a nyugdíjak megadóztatását, és a közalkalmazotti fizetéseket 20-25 %-kal csökkentették. Ez nem egy légből kapott propaganda, hogy az IMF ezt kéri cserébe. Persze gyakran mondják, hogy ez nincs leírva sehol. De le van! Ténylegesen megtörtént a szomszédos országban, nem szabad ezért ennyire naivnak lenni!

– A pedagógusok bérét 2013 szeptemberétől jelentősen növeli a kormány, szemben azzal, hogy több európai országban csök-ken vagy változatlan. A pedagóguspályán kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése hozzájárul a nevelő-oktató munka magas minőségének megteremtéséhez, és ezzel együtt a pedagó-gusmunkának a társadalmi elismeréséhez.– Ezt az évet jócskán felölelte a pedagógusok életpályájának a bevezetése. Nyilvánvaló itt szakmai kérdések soráról is lehet be-szélni: Hogyan és miképpen működik az új iskolarendszer? A fel-sőoktatásról talán nyugvópontra értek az álláspontok, és az általá-nos iskolák területén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is lassan fél éve végzi a munkát. Én azt hiszem, hogy igazi vizs-gamunkája az most fog eljönni, amikor már a tanéveket ő fogja indítani. Itt, Püspökladányban úgy érzékelem, hogy nyugalom és higgadtság van. Tény, hogy a város részéről erős szándék van arra, hogy a három iskola a saját profiljában tudjon önállóan dolgozni.

Sajnos ebben a meglehetősen zsúfolt átalakulási időszakban erre már nem volt idő ennek a tanévnek az előkészítéséig. Nyilván ez a tanév alkalmas lesz arra, hogy ezt a szétválást szakmailag is elő lehessen készíteni, hiszen egy szétválás nem annyi, hogy csinál-tatok három új bélyegzőt, megfelelő pedagógiai dokumentumok kellenek. Ez nem játék, itt fontos, hogy nyugalom és higgadtság legyen a döntéshozatalban és a kivitelezésében is.A pedagógus életpályamodell másik része annak a fizetésemelés-nek a bevezetése, ami a mai világban már meglehetősen indokolt-nak tűnik, mivel a közalkalmazotti pedagógusszférában 5-6 éve nem volt semmiféle fizetésemelés. És amikor egy új pályára állít-juk ezt a szférát, akkor a megfogalmazódott igények serpenyője mellé a másik serpenyőbe egy javadalmazást is kell biztosítani. Erről augusztus végén fog dönteni a Parlament. Egyébként nem igényel nagy horderejű változtatást a költségvetésben, mert erre a fedezet tulajdonképpen biztosítva van. Azoknak a lépéseknek a kivitelezése, amely szeptembertől az oktatási szakemberektől elvárható, az könnyebb lesz ebben az értelemben, ha ehhez a fize-tésemelés is hozzátartozik. Ez egyébként nem egy egyszeri, 30% környéki, hanem minden évben 10 %-os fogja követni, ami az eu-rópai átlaghoz történő felzárkóztatásra lehetőséget ad. Folyama-tosan pontosítjuk, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál dolgozók, a pedagógiai munkát segítők is bekerüljenek e körbe.

– Brüsszelben lezárult a következő hétéves uniós ciklus forrásai-nak felhasználásáról szóló egyeztetések első szakasza. A Nemzet-gazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitká-ra szerint a Magyarország számára 2014–2020 közötti ciklusban lehívható mintegy hétezer milliárd forintos uniós forrás 60 szá-zalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország, valamint a jelenlegi tervek szerint mintegy 1200 milliárdot a foglalkoztatás ösztönzésére különítenek el.– Nagyon fontos kérdések közé tartozik a fejlesztési források lehí-vása. Ez óriási feladat, hiszen a 2013 végéig tartó európai ciklus-ban is, a támogatások lehívásához szerkezetátalakítási feladatokat kellett végrehajtani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyele-tét államtitkári szintre kellett emelni. Az európai szabványoknak megfelelő pályázati rendszer annyira bürokratikus, hogy nagyon nehéz lekezelni. Szerintem nagyon fontos, hogy a következő 2014-2020-as időszakra ennek egyszerűsítése történjen meg, mi-vel ez már annyira bonyolulttá vált, hogy szinte a pályázók ked-vét veszi el. Illetve csak komoly pályázati csapattal lehet indulni, de erre a kis és közepes vállalkozások nem képesek, de nem is kell, hogy képesek legyenek erre. Püspökladány vonatkozásában is van néhány pályázat, amelynek van esélye, hogy támogatásra kerülhet. A helyi döntésekben nagyon fontos a következő időszakra, hogy tervezés szintjén fogalmazódjon meg, hogy melyek azok a projek-tek, amelyeket Püspökladány meg szeretne valósítani. Itt alapve-tően nagy dolgokra kell gondolni, mint pl. elkerülő út, egészség-ügyi hálózat, stb. És ha ezeket be tudjuk tenni a 14-20 csomagba, akkor – mivel a cél az, hogy szakítva a korábbi gyakorlattal, nem egy kiíráshoz kell pályázatot kitalálni – teljesen ésszerűen ezek-ből a jelzésekből szűrnek le egy igénylistát a számunkra fontos fejlesztésekről. Ez lehet a gazdálkodószervezeteknek is az előre vivő út. Ehhez nyilván kell egy megfelelő kamatozású banki hitel, ami biztosít-hatja az anyagi forrást. Van érdeklődés, és kiváló konkrét elkép-zelésekkel kerestek már meg Püspökladányból is. Ebbe a körbe bekerülhetnek a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások, vagy családi vállalkozások is, akik nem igényelnek több tíz millió fo-rintot, hanem csak néhányat a terveik megvalósításához. Ehhez a következő uniós ciklusban a támogatások 60 %-a gazdaságélén-kítési támogatás lesz.

Rásó János


A püspökladányi Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör 2013. június 29-én rendezte meg a Dorogi Márton Művelődési Köz-pont színháztermében a „VII. Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor-Emlékdíjas Népzenei Versenyt”.A rendezvény megnevezése módosult az előzőekhez képest, tar-talma azonban változatlan, továbbra is a betyár-pásztor, és borda-lok előadói, hagyományőrzői vonultak fel. Népdalkörünk tagsága úgy döntött, hogy emlékezzünk méltóképpen fiatalon elhunyt első művészeti vezetőnkre-elnökünkre. Az ő tiszteletére emlékdíjat alapítottunk, melyet most első alkalommal adunk át. Minden al-kalommal az a fellépő fogja megkapni, aki a zsűri döntése alapján azt leginkább megérdemli teljesítményével. Ez az értékes tárgy – márványból készült citera – a műsor kezdetén bemutatásra ke-rült. Az egész napi műsor is ünnepélyesen indult. Köszöntőt mondott Bodó Sándor országgyűlési képviselő, a rendezvény fővédnöke; Kiss Zsigmond alpolgármester, aki egyben bemutatta ifj. Vigh Sándor életét, művészeti tevékenységét, e műfaj iránti elhivatott-ságát. Verssel emlékezett Tóthné Szabó Mária, a Magyar Kultúra Lo-vagja és Bokor Gábor sárrétudvari költő. Az ünnepélyes megnyitó után 26 résztvevővel – együttesekkel és szólistákkal – indult a műsor. Elsőként, versenyen kívül a Törő Gábor Népdalkör lépett fel, azzal a szép hortobágyi dalcsokorral, amit 2004-ben ifj. Vigh Sándor elsőként tanított meg a népdalkörrel: „Kösílyszegi híres tanya…”A szűri elnöke, Dr. Joób Árpád nyugalmazott főiskolai tanár mel-lett két helyi zsűritag: Kiss Istvánné múzeumigazgató és Tányér József művelődésiközpont-igazgató foglalt helyet.

A műsort végig vezette és konferált Hadházi Andrásné, népdalkö-rünk művészeti vezetője, egyesületünk elnöke, nem kevés munkát vállalva ezzel magára.Másfél órás ebédszünet közbeiktatásával az egész napos műsor 17.30 órakor ért véget. Utolsónak – most is versenyen kívül – népdalkörünk lépett színpadra, elénekelni ifj. Vigh Sándor leg-kedvesebb dalát, amit ő maga is sokszor adott elő: „Ha felülök a fekete halomra…” A zsűri eredményhirdetésénél, a díjak átadásánál színpadon volt és közreműködött Sándor édesanyja és felesége, Ildikó is. Az apa, id. Vigh Sándor a nézőtéren foglalt helyet. Lánya, Vigh Anett – édesapja nyomdokát követve – citeraműsorá-val lépett fel, ezüst fokozatot ért el. Az ifj. Vigh Sándor-Emlékdíjat a határon túlról, a délvidéki Csó-káról érkezett „II. Rákóczi Ferenc Férfikórus” érdemelte ki és vi-hette haza. Ezen kívül átadásra került még 6 db különdíj. Arany fokozatot 13, ezüst fokozatot 10, bronz fokozatot 3 fellépő ért el. Népdalkörünkből három egyéni fellépő volt: Romhányi Ist-ván arany, Rácz Dóra –13 éves „arany-hangú” kislány – arany és Tóth József ezüst fokozatot kapott. A most már hagyományosnak mondható betyárdalversenyt ifj. Vigh Sándor álmodta meg és kezdeményezte 2007-ben, első al-kalommal. Úgy érezzük, ez a mostani, VII. alkalom sikeres volt, méltó ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy mostantól ez a rendez-vény az ő nevével legyen fémjelezve.

Bagdány Benjáminvez. tag

Betyárdalverseny hetedik alkalommal

A katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai fokozatosan alakultak ki a korabeli légoltalmi feladatokból, és váltak a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló intézkedési rendszerré. A rendszer működése abból az alapelvből indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, de annak megte-remtésében nekik maguknak is tevékenyen részt kell venni-ük. Éppen ezért a napokban közel 300 püspökladányi lakos kapott értesítést Püspökladány Polgári Védelmi Szervezetébe való beosztásról.Papp Gergely, Püspökladány közbiztonsági referense lapunk-nak elmondta, a polgári védelmi szolgálat mindenkinek ál-lampolgári kötelessége, azonban a kötelezettség alól van né-hány mentesítő tényező is. – Mentesül a polgári védelmi kötelezettség alól a 18 éven aluli személy, illetve aki elérte a mindenkori öregségi nyugdíjkorha-tárt. Mentesül továbbá az állapotos, gyermekét saját háztartásban nevelő anya a gyermeke 6 éves koráig, amennyiben egyedül ne-veli, akkor a gyermek 14 éves koráig. Emellett mentesül az a szü-lő, akinek 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermeke van, illetve aki vele közös háztartásban élő, egyenes ági rokonát gondozza, ápolja, valamint aki a munkaképességét legalább 60%-ban elve-szítette.A szervezet alapfeladata a lakosságvédelem, tehát az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felké-szítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. Emel-lett hozzájárul a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazda-

ság biztonságosabb működéséhez is. Többféle feladat ellátására kaptak beosztást a lakosok, azonban minden esetben figyelt arra az önkormányzat, hogy a Polgári Védelmi Szervezetbe történő beosztás megegyezzen vagy hasonló területű legyen a beosztot-tak mindennapi munkájával. Így például van településvédelmi, egészségügyi, logisztikai, lakosságvédelmi, valamint műszaki és infokommunikációs egység is.A korábbi években is volt olyan alkalom, amikor riasztani kellett a szervezet tagjait, főként nagyobb havazáskor kellett bevonni a tagokat.Megkerestük Lövei Csaba tűzoltó alezredest, a Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjét, aki elmondta, a pol-gári védelmi szervezet munkája szorosan kapcsolódik a kataszt-rófavédelem munkájához. Püspökladány, illetve a Berettyóújfalu járása összesen 2005 fő Polgári Védelmi Szervezet tagot számlál. Megtudtuk azt is, a szervezet célja, a hazai települések veszélyez-tetettségén alapuló rendszeres kockázatértékelése és katasztrófa-védelmi osztályba sorolása, valamint a lakosság sebezhetőségére összpontosító veszélyelhárítási tervezés. Akik értesítést kaptak a polgári védelembe való beosztásról, egy rövid képzésen kell majd részt venniük, melyet a Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékesei tartanak majd a kö-vetkező hónapban. Mi, városlakók pedig biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen bármiféle katasztrófahelyzet esetén az állami szervek segítségére vannak a településünk polgári védelmi szer-vezetének új tagjai is.

Erdei Anett

300 püspökladányi lakos kapott beosztást a polgárvédelmi rendszerbe


Magyarok keleten és nyugatonKeletnek, nyugatnak vannak pontjai, amik mintha összeérnének, olyan egyformák. Ugyanakkor vannak egymástól különböző, egymástól távol eső pontjai.Ezen a nyáron tanítványom és barátaim jóvoltából mind a két tájat meglátogathattam: keleten Erdélyt, nyugaton Franciaországot és Svájcot.A Kárpátok – ahogy az Petőfi Sándor verséből ismeretes – Er-délynek „fenyvesektől vadregényes tája”, szemet gyönyörködtető látvány, de ugyanúgy csodálatos az Alpok is. A levegő ezekben a hegységekben oly tiszta, hogy amikor beszívjuk, szinte érezni lehet a vérben frissítő szétáramlását.Egyszóval a táj szépsége itt is, ott is lenyűgöző. A kint élő magyarok szorgalmas emberek.Szívet melengető volt azt tapasztalni, hogy aki magyar – akár ke-leten, akár nyugaton él –, édesanyanyelvéhez hű, és őrzi azzal, hogy nemcsak ő beszéli, hanem gyermekeinek is továbbadja.Sajnálatos különbség azonban kelet és nyugat között: a környe-zethez való viszony. Keleten a környezettudatos életmódról még alig-alig beszélhetünk.

Ha megállunk Erdélyben, főleg autóutak mentén, iszonyatos a szemét látványa és a bűz, ami riasztja az odaérkezőt. Ezzel szem-ben nyugaton nemhogy lépten-nyomon kukák vannak elhelyezve, de még a szelektív hulladékgyűjtésre is lehetőséget teremtenek. Hozzáteszem: nem csak köztereken, de magánlakásokban is ez a jellemző.A nyilvános mosdókról nem is beszélve. Nyugaton azok minden kisvárosban könnyen elérhetők, tiszták és ráadásul ingyenesek. Míg keleten ugyanez úgy néz ki, hogy alig lehet találni, ha van, az is fizetős, és ráadásul piszkos. A Genfi-tónál könnyen találtunk olyan helyet, ahol ingyenesen fürödhettünk, és még a szórakoztatásunkról is gondoskodtak. Ugyanakkor, ha az erdélyi Medve-tóban akar valaki fürödni, meg-lehetősen borsos árat kell érte fizetni. Ez a sok- sok fizetős hely fölvet egy kérdést: kinek is adnak lehetőséget itt emberhez méltó életre? A helyzet meglehetősen ellentmondásos, ugyanis keleten az emberek többsége szegény.Nemcsak a természetes környezetet érdemes szemügyre venni, hanem az emberlakta vidéket is.Mindenféle elfogultság nélkül mondhatom, hogy az épületek nyugaton nem előzik meg, néhol utol se érik szépségükben, erősségükben az erdélyi építményeket. Azok, akik jártak már pl. Gyergyószentmiklóson vagy Székelyudvarhelyen, biztosan egyetértenek velem.Gyönyörűség volt hallani a magyar szót bármerre jártunk Erdély-ben.Beszélgetve az ottani magyarokkal kiderült, hogy mindenféle politikai hovatartozás nélkül megtisztelőnek tartják a jelenlegi magyar kormány döntését a magyar állampolgárságra vonatko-zólag.Elgondolkodtató volt számomra, hogy a keleti ember ugyanolyan csodálatos természeti környezetet és vele együtt lehetőségeket kap az Úristentől, mint a nyugati, mégsem él úgy vele. Gondo-lok itt életmódra is. Genfben és Evianban is lépten-nyomon futó,

bicikliző, edzésben lévő embereket láttunk, akiknek nyilván az egészséges életmód elsőrangú. Szoktam mondani a nyugatért rajongóknak, hogy nyugaton már a dohányzás rég nem trendi. Konkrétan a néhány hét alatt egy dohányzót se láttam, se Francia-országban, se Svájcban. A vendéglátóim közül pl. Franciaország-ban senki sem dohányzott, Erdélyben pedig mindenki. A magyar helyzet az erdélyihez áll közelebb. Reméljük, változtat nálunk is ezen az elkeserítő helyzeten az új törvény, miszerint csak Nemzeti Dohányboltban árulnak cigarettát. Bizonyára azt gondolhatja a kedves olvasó, hogy fölöslegesen írom le ezt az összehasonlítást, hiszen mindenki tud sokéves le-maradásunkról a nyugathoz képest. Elmaradottságunk nyilvánva-ló tény. Miért fogtam hát bele az összehasonlításba, ha nem (csak) azért, hogy újra szembesítsem magunkat saját hibáinkkal. Azért, kedves barátaim, hogy elmondjam: mégsem reménytelen itt a Kárpátok vidékén élni, mert annyi gyönyörűség van itt. So-kaknak mégis oly keserves az életük. Joggal kérdezi Ady Endre is: „Szabad e sírni a Kárpátok alatt?” Mégis azt mondom: nem reménytelen! Mindaddig, amíg találkozhatunk olyan talpraesett, ügyes, lelkes magyar 14 éves fiatalokkal, mint amilyen a szalma-kalap múzeumban az idegenvezetőnk volt. Egy erdélyi magyar kislány, aki nem volt rest visszajönni – bár munkaideje lejárt –, bemutatni a múzeum tárgyait, amely a helyiek, kőrispatakiak munkáját dicséri. Nem reménytelen! A kislány elevenségét, len-dületét talán Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiája tudja vissza-adni. Nem reménytelen, amíg magyar népviseletben indulnak a templomba vasárnap délelőtt Istent dicsérni. Magyarországon is látunk hasonló tendenciát, egyre több kö-zépiskolás diák vállal munkát, hogy édes szüleiken lévő terhet enyhítsék. És egyre többen megértik, hogy az életünk ajándék, és hogy a kapott talentumokkal el kell számolni, és okosabb nem elherdálni. És egyre több azoknak a fiataloknak a száma is, akik értik, hogy mit jelent értelmesen, emberhez méltóan élni, még ak-kor is, ha körülmények miatt nehéz; és tudják, mit érdemes nyu-gatról átvenni, amivel keleti létünket erősítik, építik.Nem reménytelen, mert a magyar fiatal ha elindul szerencsét pró-bálni nyugatra, keleten szerzett kincseit kamatoztatja, és jöhet vele szembe bármilyen erős vihar „mégis győztes, mégis új és magyar” (Ady Endre).

Tódor Györgyné

„Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le,essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!”

(Zsoltárok 95/6)


„Zene csak, zene csak, zene..” (Illyés Gy.)

II. Harmonikás Találkozó Püspökladányban

Sokan az idegen ajkúak közül is elfogadják azt az állítást, hogy a magyar nyelv az egyik leggazdagabb szókincsében, és a leg-árnyaltabban tudja kifejezni érzéseinket, gondolatainkat, nyelvi eszközeivel. Vegyük mindjárt ezt a szót: kötelesség, és tegyük mellé az elkötelezettség szavunkat. Ugyanabból a szógyökből származtathatóak. Érdekes, hogy a kötelesség szóhoz többnyire társul valamiféle terhelő érzés, mintha azt kívülről raknák ránk. Az elkötelezettségnek is van súlya, de azt mi magunk választjuk többnyire, akkor, ha rajongással vagyunk egy dolog iránt. Az el-kötelezettség, ha a munkára vonatkozik, magában foglalja a szak-értelmen túl a komoly, felelősségteljes hozzáállást, az áldozatot és végül, de nem utolsósorban: a hitet. A kötelesség annál könnyebb lesz az embernek, minél inkább belsővé válik. Kant kategorikus imperativusról szóló morálfilozófiájában ezt fejtegeti. No de ne menjünk olyan messzire. Lássuk inkább, mit jelent ez a gyakor-latban, mindennapjainkban. Egy meleg nyári napon csengettek a lakásomban. Sárosi Károly tanító bácsi várt a kapuban, meghívóval a kezében. A Harmoni-kás Találkozóra invitált. Kérdeztem tőle, hogy ebben a melegben miért így, biciklivel hordja körbe a szórólapokat és a meghívókat. A válasz az volt, hogy „Tudod te azt nagyon jól, hogyha valamit meg akarunk valósítani, csak személyes megszólítással lehetsé-ges.” Míg később megtudtam, nem egyetlen meleg nap volt fára-dozásának ideje, de a rendezvény előtt legalább 2 hónappal már a találkozó megszervezésén dolgozott. Még ha csak szervező lett volna, de főszereplője, irányítója is ő volt a rendezvénynek. Az egészet ő maga menedzselte.

Azután elérkezett a nap, augusztus 17-e, délután 3 óra. Sosztakovics II. keringője volt a megnyitó. Azután pedig sorba következtek a komolyzene nagyjainak művei mellett kedvelt régi slágerek. Két harmonikaművész is megtisztelte játékával a ren-dezvényt: Hajdú Váradi Aranka és Tóth László. Külön értéke a rendezvénynek, hogy a Tiszántúli Harmonika Klub tagjaiként be-mutatkozhattak a fiatal harmonikások: Fülöp Zsombor és Keserű Árpád. Karcsi bácsi mellett még az együttes tagjai: Kárai Lajos és Tóth László. Karcsi bácsinak külön érdeme, hogy igyekszik az élő zenét értékes szabadidős tevékenységként terjeszteni a fia-talok között. A műsör közreműködői közt Püspökladány elismert zenetanárai: Szabóné Bojtor Éva és Bánsághy Kálmán léptek fel tanítványukkal, Gombos Balázzsal. Mondhatom, hogy Ilona-nap estéjén szép köszöntő volt minden névnaposnak, de rajtuk kívül kitűnően szórakozott minden jelenlévő.Karcsi bácsinak ahhoz is volt energiája, hogy minden támogató-nak ott a helyszínen megköszönte virággal és emléklappal a segít-séget. Fő támogatók: Dombi Imréné polgármester asszony, Püs-pökladány Önkormányzata, a Közművelődésért Közalapítvány, a Csenki Imre Művészeti Iskola, DMVMK vállalatok és természe-tesen magánszemélyek.Karcsi bácsi a 70. életévét betöltötte. Régen nyugdíjas. Élhetne saját örömére békés nyugdíjas napokat. Ehelyett a püspökladá-nyiak és az idelátogatók szórakoztatásán fáradozik, hiszen a talál-kozó után még a Ladányi Nyár c. programsorozat résztvevőjeként muzsikált szombat este a főtéren.Kedves Tanárok, Kollégáim!Kezdődik az új tanév. Úgy gondolom, szinte minden tanárban van némi szorongás, hiszen alapvető változások várhatók a tanügy-ben. Példaként álljon előttünk és bátorítson Sárosi Karcsi bácsi, aki most is rendkívüli energiával dolgozik. Nincs más titok, mint az elkötelezettség.

Tódor Györgyné

Elődeink nyomában

A sárréti pásztorrend belső tagozódásaAz egykori sárréti pásztortársadalom rang szerinti belső tago-zódása alapvetően a foglalkozások szerinti rangsort jelentette. A Sárrétre általánosan érvényes volt, hogy tekintély dolgában első helyen áll a vagyont jelentő marha őrzője, a gulyás, s csak utána következett a csikós. A juhász tekintélye nagyobb volt, mint a disznót őrző kanászé vagy kondásé. A szilajnyáj őrzője is többnek számított, mint a kezes nyáj pásztora, vagy a csordás, a csürhés.A csikósok és gulyások között mindig is vetélkedés folyt az el-sőségért, de a legnagyobb érték, a szarvasmarha őrzője mindig is előrébb volt vidékünkön. Abban viszont egyetértettek, hogy tőlük alább való volt a juhász, akit mindkettő mélyen lenézett.Általánosan elterjedt az is, hogy „ki milyen pásztorságot tanult, abban lehetőleg meg is kellett maradnia.” Csikós vagy gulyás „szégyenlett volna juhásznak vagy kanásznak szegődni.” Inkább felcsapott betyárnak, ha nem tudott elszegődni. Az egyik pász-tori foglalkozásból a másikba történő átállás csak a legutóbbi fél évszázadban vált gyakoribbá.Változást jelentett, hogy a nagy folyamszabályozás után létre-jövő óriási legelőterületeken, a Nagykunságban és a Hortobágy környékén a csikósszámadók lettek a pásztorok legelőkelőbb ré-tege. Így a gulyások mögéjük sorolódtak, de a további rangsor megmaradt: a juhászok következtek, majd a külső legelőn élő disznópásztorok, a kondások, és egészen hátul álltak a sorban a belső legelőre naponta kihajtó csordások és csürhések.A 19. században már megkülönböztették a magyar juhot őrző juhászt és a nyugati fajtákat, főként a merinói juhot őrző birkást. Kettejük közül az alföldi pásztor- és gazdatársadalom a birkát és

a birkást csak maga mögé sorolta.A pásztorok között is kialakult egyfajta munkaszervezés, amely szinte katonai függelmet jelentett. Egy-egy mezőváros, nagy-község vagy uradalom nyájainak pásztorlásáért felelős személy volt a számadó, akinek tucatnyi pásztor szolgált a keze alatt. Az állatfajták, pásztorfélék és legeltető társaságok, a gazdakö-zösségek szerint szerveződtek a pásztorlási egységek, alakult a pásztori munkaszervezet. A számadó, aki lehetett csikós, gulyás, juhász vagy kondás, maga is jószágtulajdonos volt. Meghatáro-zott számú saját jószágot legeltethet a rábízott nyáj között, és kár esetén a saját jószágából volt köteles kárpótolni a gazdákat. Nemcsak a jószágállományért, hanem az általa felvett, fizetett és élelmezett bojtárokért is felelt. A számadók, a hozzájuk tartozó nyájak nagyságától, szükségletétől függően tartottak több boj-tárt is, akik szintén tarthattak néhány jószágot a nyájban, hogy azzal feleljenek az esetleges károkért.A pásztorok között rend, fegyelem, és szoros munkamegosztás is volt. A számadó korlátlan hatalommal rendelkezett az általa fogadott pásztorok fölött. A bojtárok létszáma az állatok, nyájak számához igazodott. Vidékünkön egy-egy csikósbojtár legfel-jebb 200 lovat, a gulyásbojtár maximum 300 marhát őrizhetett.A pásztorok közösen étkeztek, végezték az itatás és vízhúzás nehéz munkáját. Volt olyan pásztortanya, amihez tartozott ta-nyás is, aki a tüzet táplálta, napjában legalább kétszer főzött. A pásztorok élelmezéséhez szükséges mértékig tejet fejt, túrót készített, őrizte és rendben tartotta a cserényt, s az egész pász-tortanyát. Környékünkön a talyigásé volt ez a munkakör, aki a vasalónak nevezett építmény szabad tűzhelyén főzött társaira. Ő járt a városba élelemért, amit lovas pásztortalyigán szállított ki a pusztára. Nagyobb legeltető pásztorközösség esetében ezt a munkakört nem valami fiatal bojtár, hanem inkább tapasztalt, meglett férfi látta el. RJ.


Előzmények: városunkban a „Kosárdzsembori” néven futó rendezvényt minden évben megrendezik, sőt a nagy népszerű-ségnek köszönhetően már nyári és téli dzsemborit is tartunk. A verseny alapja az volt, hogy kosármérkőzéseken és hárompon-tos versenyszámokban indulhatnak a fiatalok.A tavalyi rendezvényre meghívtak minket is, hogy tartsunk egy kis triálbemutatót. A közönséget Pusztai Zsombornak egy-kerekűjével és jómagamnak triálkerékpárral sikerült lenyűgöz-ni. A bemutatónak óriási sikere volt, ezért a rendezvény után a szervező megkért, hogy a téli dzsemborin újra fellépjünk. Télen egy fővel bővült a létszám: Vígh Tamással, aki szintén triálkerékpárral mutatta be tudását.A bemutató után Tóth Imre főszervezővel beszélgettünk, és beugrott az a gondolat, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy egy-kerekű és egy biketrial-versenyt? Elkezdtünk gondolkozni, tervezni, hogy miként tudnánk megvalósítani ezt az ötletet…Gyorsan telt az idő, és hamarosan elérkezett június. Érdeklőd-tünk cégeknél, hogy támogatnák-e az eseményt raklapokkal, betonelemekkel, talpfákkal. Szerencsére minden gördüléke-nyen ment, és elérkezett a július elseje. Szabó Zsigmond Ádám leutazott hozzánk, hogy segítsen nekünk a pályákat megter-vezni, megépíteni. Sok rajzolgatás után kezdtek összeállni a pályák. Július 3-án elkezdtük a pálya építését.Így készültek a pályák:- Július első napjaiban megterveztük a pályákat.- Július 3-án este mi is kint sátoroztunk az elemekkel, hogy – véletlen – reggelre nehogy eltűnjenek. Reggel leszállították a raklapokat. Nagyjából szétosztottuk őket, hogy minden pá-lyához jusson megfelelően, ezzel be is fejeződtek a mai napra tervezett munkák.- Július 4-én megérkeztek a betonelemek és a rönkök. Itt már kezdtek alakot ölteni a pályák.- Július 5-e reggel leszállították a talpfákat és a gumikat. Végre minden pályaelem megérkezett! Összeraktuk a pályákat egy-két szakember segítségével. A rögzítés, lefogatás éjfélig tar-tott.- Július 6-án kicsit lemaradásba éreztük magunkat a nap kezde-tén. Estefelé elkezdtük kinyilazni és szalagozni a pályákat.Elérkezett a verseny napja: július 7-e. Reggel átnéztük a pá-lyákat, hogy minden rendben van-e. Elkezdtek megérkezni a monociklisek és a biketrialosok is. Szinte minket is meglepett, hogy folyamatosan érkeztek a versenyzők, egyre többen és többen vették elő a bringákat, és kezdtek bemelegíteni. Ennek nagyon örültünk! A verseny folyamán jó volt nézni a verseny-zőket, hogy kicsit megszenvedtek a pályákkal, de mégis, telje-síthető szintet sikerült építeni.A versenyről: a versenyen 4 szekciót kellett teljesíteni 3 kör-ben. Rendhagyó módon az amatőr és a junior, valamint az elite és senior versenyzők mentek egy időben. A versenyszámokban nem volt különbség: 20” és 26”-os bringákkal is ugyanazokat a pályákat kellett teljesíteni. Minden kategóriában elmondható volt, hogy nagyon jól sikerült a nehézségi szintek belövése, mivel az első helyen végzettek is szép számmal gyűjtöttek hi-bapontokat, és az utolsóknak sem volt maximális hibapontjuk, tehát egy-egy pályát szinte mindenkinek sikerült teljesíteni. Ez annak köszönhető, hogy nagy odafigyeléssel és alapossággal készítettük el a pályákat.Szinte egyedülálló, hogy verseny közben sem kellett reparálni egy akadályt sem, kiválóan állták a versenyzők olykor nem éppen finom ugrásait.A kezdőknek alacsony, biztonságos, de sok helyen igen tech-nikás, főként az egyensúlyt igénybe vevő pályákon kellett vé-gigmenni. Az alapugrások szinte mindenkinek mentek, de az egyensúlyon és a pontosságon még van mit csiszolni a me-zőnynek.A junior kategóriából nem hiányoztak a már elithez közelítő nagy ugrások sem, ami nem állt távol a versenyzők tudásá-tól, de a rutin hiánya azért szembetűnő még a fiataloknál. Így még a senior kategóriában mindenből jutott egy kicsi: ugrások,

egyensúly, technika: ahogy azt egy „öreg motorosnak” kisujj-ból ki kellene ráznia… A pályák itt is igazán jók voltak, min-denki becsülettel helyt állt. Vicces volt megállapítani, hogy ebben a kategóriában már külön technikai variációk léteznek a „fellábazásra” is.És végül jött az elite! Szerintem azok a nézők, akik eddig el sem tudták képzelni, miért ágaskodnak 2-3 m magas beton-csövek a placc közepén, most ámulhattak csak igazán! (Egyes versenyzőket még a kosárdzsembori pom-pom lányai is jól megnéztek maguknak). Úgyhogy nemes egyszerűséggel, az elite olyan volt, mint bárhol máshol: nagy és veszélyes ugrá-sok, magas akadályok, és mindenre kiterjedő technikai tudást igénybe vevő szituációk. A tikkasztó hőség ellenére az elite versenyzők nem hagyták magukat kizökkenteni a versenyből, és szinte minimális pihenővel teljesítették egymás után a pá-lyákat.És végül a szervezők véleménye, és pár szó a jövő terveiről:Összességében szerintem nagyon jól sikerült a verseny, úgy láttam, mindenki jól érezte magát, annak ellenére, hogy retten-tő meleg volt!Nagy köszönet azoknak, akik segítettek szerda óta minden egyes nap építeni a pályákat: Pusztai Zsombor, Szabó Zsig-mond Ádám, Vígh Tamás és nem utolsósorban a bíróknak.Köszönöm a versenyzőknek, hogy eljöttek és részt vettek a versenyen.Nagyon nagy köszönet Tóth Imrének, aki nélkül nem jöhe-tett volna létre ez a verseny. Célunk, hogy jövőre minél több versenyző jöjjön el, és jól érezze magát ezen a hangulatos kis versenyen.És az eredménylista: Elit Leskó József 29 Lahosi Levente 39 Tóth Sándor 39 Fekete Viktor 42 Junior Szabó Péter 45 Rási Richárd sérült Senior Tutór Csaba 15 Dórkó Zsolt 25 Takács Zoltán 26 Amatőr Dombi Viktor 27 Gugyella István 39 Szendrei Péter 48 Vígh Tamás 60

Az összefoglalót írta: Karacs Ádám Gábor

Karacs Ádám beszámolója a Püspökladányban megrendezett biketriál és egykerekű versenyről

Rekord harcsafogás a IV-es számú horgásztavon

2013. július hó 27-én a Hamvas Horgász Egyesület IV-es szá-mú taván az éjjeli órákban Elek Rudolf horgásztag egy 37 kg-os folyami harcsát fogott. A horgásztag a folyami harcsát egyedül fogta ki, a hal piócára és mocsári gilisztára kapott. A hal kifogása után kért segítséget az ott horgászó és lakó sze-mélyektől, akik segítettek a hal megmérésében és leigazolásá-ban. A horgásznak már több sikeres harcsafogása volt, de ilyen nagyméretű folyami harcsát még nem fogott! A horgásztag el-mondása és megfigyelése alapján feltehető, hogy a tóban még ennél nagyobb súlyú ragadózó halak is vannak.

Szabó László


Hej diófa, hej diófaHosszabb távollét után, mikor hazatértem, örömmel láttam, mek-korára terebélyesedett a diófa az udvarunkon. Dús árnyéka hívo-gatott hűsölni, menekülni a károsnak mondott ultraibolya sugarak elől. Micsoda gyönyörű fa! Juglans regia a neve latinul. Valóban királyi, ahogy a régi rómaiak nevezték. Id. Plinius adta neki a ki-rályi (regia) nevet. És milyen hasznos! A termésétől a fájáig, a levelétől a kérgéig minden része felhasználható. Termésének, a diónak fogyasztása, mondhatnánk, egyidős az emberiséggel. A legősibb táplálékok közé tartozik. Az ember által fogyasztott dió leletei több mint 50 000 (ötvenezer!) évesek – észak-iraki barlangokban találták. A kőkorszak emberei számára a dió biztosan része volt a táplálékuk-nak, amit ásatások leletei bizonyítanak. Az i.e. 6000 körüli időből való tűzhelyek körül pörkölt diómaradványokat találtak. A hazai, Kárpát-medencei jelenléte visszanyúlik a miocén korig. Körülbe-lül 20 millió évvel ezelőtt itt is élénk vulkáni jelenségek zajlot-tak. Ezt bizonyítják az ipolytarnóci leletek. A vulkáni hamu alatt felismerhetően megmaradtak az akkori növények, melyek között azonosították a diófát is (hasonlóan a Vezúv kitöréséhez, mely bár elpusztította, de meg is őrizte, mintegy konzerválta Pompeji városát). Történetéhez tartozik, hogy a legkorábban termesztésbe vont gyümölcsfák közé tartozik egy sorban a kajszibarackkal, olaj-fával, fügével, mandulafával, datolyával. Mezopotámiában Ha-murabi, az első írásos törvények megalkotója, megszabta a dió tárolásának, elosztásának, fogyasztásának rendjét. E szerint a dió az uralkodót illeti, mint királyi táplálék, s rajta kívül csak a papok ehettek még belőle, de az egyszerű nép, a lakosság többi része már nem. A klasszikus görög korban a perzsa uralkodó, Nagy Kürosz a perszepoliszi könyvtár tanúsága szerint diónemesítésbe kezdett. Valóban nagy király volt, aki a Perzsa Birodalom határait kiter-jesztette az Indus folyótól a Nílusig, és hatalma egyetlen elven nyugodott, hogy mindig a jónak kell győznie! Ismerve a diófa jó tulajdonságait, hasznát a görögök már a ho-méroszi korban, sőt már előbb is szent fának tekintették. De a magyaroknak is szent fája – Jéki László szerint –, lévén a bölcses-ség és erő szimbóluma, s mint ilyen, számos magyar legendában szerepel. Az ótestamentumban is történik említés a dióról. Mózes I. köny-vében ezt olvashatjuk: „Vegyetek e föld válogatott gyümölcseiből a ti edényeitekbe, és vigyetek ajándékot … fűszerszámokat, mir-hát, diót, mandulát.” Salamon király pedig így énekel: „A diófás kertekbe mentem vala alá, hogy a völgynek zöld füveit lássam;” (ford. Károli Gáspár.) Tehát Mózes idejében a dió már értékes ajándék volt. Az ókori rómaiak Jupiternek szentelték, melynek árnyéka mene-déket ad az embereknek a nap tüze ellen. Maga a név – „Juglans” – egy szóösszetételt rejt magában: „Jovis glans”, azaz Jupiter makkja. A népi hagyományok az ókori szokásokat megőrizték – termé-kenységgel kapcsolatos varázslatokban a dió fontos szerephez jut, így például a fiatal házasokat egyes vidékeken dióval dobálták meg, hogy a fiatalasszony termékeny legyen. Máshol a vadházas-ságra azt mondták, hogy „diófa levelén keltek egybe”, azaz egy diófa alatt kötötték egybe az életüket. Az ősi néphitben a halha-tatlanság jelképe, régebben ezért ültették a halott vőlegény vagy menyasszony sírjára. Titus Livius római történetíró érdekes történetet említ a dióval kapcsolatban. Történt, hogy Hannibál körülzárta Casilinumot arra számítva, hogy kiéhezteti a bent levőket, és azok majd megadják magukat. A rómaiak úgy segítettek a bennrekedteken, hogy a vá-roson átfolyó folyóba diót szórtak, amit a városiak kihalásztak, és azt fogyasztották, amíg felszabadult a város. Dió pedig elegendő állt rendelkezésre, hiszen a közeli hegyoldalakon, a Vezúv lejtőin hatalmas diófás kertek terültek el. Ezután a kissé hosszúra sikerült bevezető után lássunk neki mai témánknak: „Mire jó a diólevél?” Talán a legrégebbi felhasználása féregűző tulajdonságához köt-hető. A kutyák, macskák fekhelyére, az alomba diólevelet tettek, hogy elűzze a bolhákat. Emlékszem, gyermekkoromban mi is tet-

tünk a lepedő alá diólevelet ugyanezen célból. Ma is érzem kelle-mes, fanyar illatát. Ehhez köthető az angliai népi szokás, hogy fejtetű és atka ellen használták, valamint az a megfigyelés, miszerint a szárazbab zsi-zsikesedését megakadályozhatjuk, ha szellős zsákban, diólevelek közé tesszük.Külsőleges felhasználása azonban leginkább tea formájában tör-ténik. Erre a célra így készül a tea: egy púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk. Miután lehűlt, használhatjuk borogatásra, lemosásra. Csersavtartalma miatt jótékony hatású felületes bőrbetegségek, kiütések, gyulladások esetén – ekcéma, akné, tejkiütés, fejkosz-mó, pattanás, gennyes kiütés, visszérseb. A népi gyógyászat ide sorolja még a pikkelysömört is, ami napfénykúrával kiegészít-ve látványos eredményt hozhat. Hatásos lábizzadás ellen is a diólevélteával történő lemosás. Ezt naponta többször érdemes megismételni, de legalább reggel és este. Vigyázzunk, hogy le-mosás után legyen a láb szárazra törölve.Borogatás formájában jó hatású a fagydaganatok esetén, erre a célra erősebb diólevélfőzetet készítsünk. Hasonló módon járjunk el körömgyulladásnál is. Ugyancsak eredményesen használható aranyér kezelésére ülőfürdőnek.A külsőleges használathoz sorolom az öblögetést is. Mivel an-tibiotikus hatással is rendelkezik, valamint összehúzó hatású, gyógyítja a szájpenészt, a szájnyálkahártya- és fogínygyulladást. Gargarizálás enyhíti a torokgyulladás tüneteit.Külön említem a hajápolást, mint a diólevéltea egyik régóta is-mert területét. A hajas fejbőr bántalmairól, a korpáról, hajhullás-ról és a hajfestésről lesz néhány mondatban itt szó. Az elkészített, lehűtött diólevélteát hajmosás után alkalmazzuk. Mosás után jól leöblítjük, majd egy törülközővel felitatjuk a hajról a vizet, ezután bemossuk a teával, és rajta hagyjuk tíz-tizenöt percig. Ezt alapos öblítés és szárítás követi. Kétnaponta meg lehet a műveletet ismé-telni, ameddig a gyógyulás igényli.A festéssel kapcsolatos tudnivalókat elmondja a kérdés jeles szak-értője: „Diófa levelével hajat is színeznek. A teát úgy készítik, hogy egy csésze forró vízhez két kanál diólevelet tesznek, és hagyják állni egy napig. Egy másik csésze forró vízbe egy evő-kanál orosztea levelet tesznek, és szintén hagyják állni egy napig. Másnap felforralják, és leszűrik mind a kettőt, majd összekeverik és egy üvegbe öntik, utána pedig, ha kihűlt, beteszik a hűtőbe. Hajmosás után törülközővel kissé felitatják a hajról a vizet, majd korábban a festéshez használt hegyes szájú üvegbe téve ugyanúgy festik vele a haj tövét, mint a hajfestékkel.A beáztatott hajat olyan régi törülközőbe csomagolják, amiért nem kár, majd kissé leöblítik és szárítják. Ez a hajfesték különösen a rákos, vagy egyéb súlyos betegeknek felel meg, mert nem tartal-maz veszélyes vegyszert. Hajöblítéshez egyszerű teát használnak, ami csak diólevélből készül, s egy csészéhez egy evőkanál levelet tesznek.” (Pethes József)Belsőleg is használható rövidebb kúrákra a diólevéltea.Forrázatát gyomor és bélhurut kezelésére, bélférgesség, székre-kedés ellen és étvágyserkentőként ajánlják a füvesemberek. Tény, hogy erősítő, élénkítő hatása van, elősegíti az emésztést, serkenti a máj működését és a vérkeringést. Antibiotikus hatása régóta is-mert a népgyógyászatban. A cukorbetegség elleni gyógytea ké-szíthető belőle – szabályozza az anyagcserét, csökkenti a vércuk-rot, enyhíti a szomjúságérzetet, csökkenti a vizelések számát, és megakadályozza a szövődmények kialakulását. Bár a diólevél hivatalosan is elismert gyógynövény, huzamosabb ideig való belsőleges használata esetén mindenképpen kérjük ki a kezelőorvos tanácsát, véleményét!Gyuri bácsi megfogalmazása szerint a teljesen kifejlődött, meg-vastagodott szövetű, a szárról lefosztott, szárított levelei adják a drogot (Juglandis folium).A fenti követelménynek a június végétől augusztusig gyűjtött le-velek felelnek meg, mikor már szép sötétzöld a színe, de még nem jelennek meg rajta rozsdafoltok. Az ép, nem foltos leveleket a levélnyéltől megfosztva, többször átforgatva megszárítjuk, ösz-szevágjuk és száraz, szellős helyen tároljuk, papírtasakban (!).Fontos megjegyeznem, hogy elkerülendő a fa károsodása, a leve-lek gyűjtését szakaszosan végezzük.

- ge


A fiatal szobrászművész Győrfi Ádám neve ismerősen csenghet vá-rosunk lakói számára. Édesapja, Győrfi Lajos életútját látta példaér-tékűnek gyermekként, így nem is volt kérdés, hogy maga is a képző-művészet felé fordult már fiatalként, aztán később felnőttként is.Ádámnak még egy éve van hátra tanulmányai befejezéséig a Ma-gyar Képzőművészeti Egyetemen, de kortársaihoz képest már most kiemelkedő pályát ír le munkássága: kiállítások sora és több köztéri alkotás színesíti eddigi életútját.A végtelenül kedves, visszafogott, ám mégis határozott Ádámról első-re kevesen gondolnák, hogy egyike a kortárs képzőművészet kiemel-kedő fiatal alkotóinak. Nem hivalkodik, nem mesterkélt, egyszerű-en tehetséges, és ami még fontosabb: alázattal viseltetik mestersége iránt. A fiatal egyetemista szívet melengetően beszélt gyermekkori vágyairól, mostanában kibontakozó terveiről, családról, Erdélyről és a mindenekfelett álló szerelméről: a szobrászatról.

– Lelki szemeim előtt látlak, amint apró gyermekként édesapád körül tüsténkedsz a műteremben…– Ez abszolút így volt. Óvodáskorom óta bennem volt az alkotás iránti vágy, így jellemzően mindig ott voltam apa mellett a műteremben, kipró-báltam és megcsodáltam körülötte mindent. Na és persze a folyamatot, ahogy dolgozik.– Mikor ébredtél rá, hogy amivel a délutánjaidat töltöd a műteremben – kvázi játékként –, nagyon is komolyan, akár egy életen át érdekelhet?– Bennem van egy kép, úgy ötéves korom körül élhettem át: egy apró érmet készítettem, teljesen könnyedén, kötöttségek nélkül, felszabadul-tan – tudtam, hogy édesapámnak ez a foglalkozása, és azt is pontosan tudtam, hogy egyszer én is szobrász leszek. Nem volt véletlen idáig az utam, meggyőződésem és célom volt ebben a munkában kiteljesedni.– Az idősebb testvérekre mindig felnéznek a kisebbek; nem befolyásolt, hogy a bátyád másfelé orientálódott?– Mindig is felnéztem a testvéremre, hiszen édesapám után ő volt az egyik példaképem gyerekfejjel, és még a mai napig is. Ő másban lát-ta a jövőjét, más dolgok érdekelték – szerencsére ez engem egyáltalán nem zavart össze. Mivel bennem igen hamar eldőlt, hogy mi az, aminek az életemet szeretném szentelni, úgy vélem semmi nem tudott volna el-tántorítani, hogy a szobrászaton kívül mással foglalkozzam. Azt hiszem, bajban is leszek, ha mást kell csinálnom. (nevet)– Ami számodra természetes volt, a korcsoportod számára teljesen is-meretlen, idegen terep. Volt felfogásban vagy az alkotás mivoltában szembetűnő különbség a többi gyerekhez mérten?– Érdekes, de akkoriban számomra nem tűnt fel semmilyen különbség a többiekkel szemben. Igazán bele sem gondoltam, hogy másoknak délutá-nonként nem az a program, ami nekem: előttem az anyag, ami kívánja, hogy hozzányúljak és alkossak.A szüleimmel utólag persze szóba került ez, és azt mondták, mindig is látszott, mi lesz a történet vége: hogy tényleg ez lesz a hivatásom, és hogy az álmaim nem csak egy kisgyerek kósza gondolatai, hanem hatá-rozott tervek.– Mikor kezdtél el igazán komolyan foglalkozni a szobrászattal?– A helyi Petőfi Sándor Általános Iskolában tanultam, amikor azt mond-tam magamnak: erre most komolyabban rá kell erősíteni, fejlesztenem kell magam. Tizenkét évesen kezdtem el tudatosan készülni, édesapám és Ferenczy Zsolt festőművész segítségével.Nyolcadikban felvételiztem a budapesti Képző- és Iparművészeti Szak-középiskolába, szobrász szakra. 2004-ben nyertem felvételt a középisko-lába, első próbálkozásra.– Hogyan éli meg a fővárosba költözést egy tizennégy éves, tehetséges gyerek? Nagy volt rajtad a nyomás az iskola elvárásai miatt?– Szerencsés voltam, hiszen a bátyám abban az évben kezdte meg az egyetemi éveit, amikor én a középiskolába kerültem, így nem szakadtam ki nagymértékben a család oltalmazó öleléséből – Lalival együtt laktunk a kezdetektől.Akkoriban az iskolában az volt a legfontosabb, hogy lássák a diákokon, hogy akarják ezt a pályát, és hogy erejükhöz mérten igyekeznek kihasz-

nálni és kamatoztatni a tehetségüket. – Hogyan emlékszel vissza a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolá-ban töltött hosszú, alkotással és tanulással teli évekre?– Mivel mindenképpen ebben az iskolában akartam elsajátítani a szakma alapjait, nagyon örültem és hálás voltam, amiért ott tölthettem a diákéve-imet. Egyedül az volt a nehéz, hogy igen keveset tudtam hazajönni, mivel szombatonként is erőteljes szakmai oktatás folyt.Rengeteg időt töltöttünk az iskolai falain belül, többet, mint egy átlagos gimnazista. Heti negyven fölötti óraszámunk volt, sokszor előfordult, hogy reggel nyolctól este hatig bent voltunk.Tény, hogy nem volt egyszerű; szobrásznak kilencen tanultunk, ám mire befejeztük a középiskolát, csak öten maradtunk. Ennek ellenére hiszem, hogy akiben megvan a hivatás iránti szeretet, tisztelet és elhivatottság, az végig tudja csinálni, amire vágyik.Rengeteget tanultam mestereimtől, Orr Lajostól és Kubisch Jánostól, akiknek nagy hálával tartozom, amiért előremutató kritikáikkal és támo-gató szavaikkal segítették tanulmányaimat és fejlődésemet.Negyedikben aztán természetesen ugyanúgy leérettségiztem, mint bárki más, majd ötödévben tettem még egy szakmai érettségit, amivel díszítő-szobrász szakmát szereztem.Az érettségi után felvételiztem a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, ahová elsőre nem sikerült bekerülnöm. Azt mondták, túl fiatal vagyok. Utólag nem is bánom, hiszen az ötödév nagyon jót tett nekem.– Sokakat megtörne és kiábrándítana egy elutasítás, te mégis hű ma-radtál önmagadhoz, nem adtad fel, és újra megpróbáltad. Honnan me-rítettél erőt és kitartást az újrakezdéshez?– A családom erőn felül tartotta bennem a lelket, nem engedték, hogy akár egy pillanatra is elcsüggedjek. Tudtam én is, hogy ez azért nem tra-gédia, de tény, hogy nagyon csalódott voltam.Tisztában voltam vele, hogy egy évfolyamra tíz embert vesznek fel, és arra koncentráltam, hogy a következő évben egy legyek a tíz közül – ez ösztökélt a második próbálkozás alkalmával.– Miből állt a felvételi, és mennyire teljesítettél másként, mint egy évvel korábban?– A felvételi három fordulóból állt. Első körben a jelentkezőknek a rajz-tudásukról kellett tanúbizonyságot tenniük, valamint eddigi munkákat kellett reprezentálni. A második fordulóra már csak a jelentkezők fele jutott el, ahol a felvételiztetők által meghatározott modellt örökítettük meg.

Az alma és az ő fája…Beszélgetés Győrfi Ádám szobrászművésszel


A harmadik forduló volt számomra a legérdekesebb, ugyanis mindany-nyian kaptunk egy témát, amitől kissé el kellett rugaszkodni, modernebb dolgot kellett rá alkotni, ami kevésbé ábrázoló, jóval eltérőbb azoktól, amiket eddig tanultunk, készítettünk.A felvételi elbeszélgetésen is rutinosabb voltam már, átéreztem az egye-tem szellemét, és tudtam, éreztem, hogy be kell kerülnöm.Ugyanúgy, ahogy az előző évben, ekkor sem adtam be máshová az egye-temi jelentkezésemet, hiszen az volt az álmom, hogy ezen az egyetemen tanulhassak. Igazán elszánt voltam, hiszen ötéves korom óta erre vágy-tam – nem tudom mikor adtam volna fel, mert tényleg csak ez lebegett a szemeim előtt.– 2009-ben sikeresen bejutottál a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, szobrász szakra. Azon túl, hogy megkönnyebbültél és visszaigazolást kaptál, hogy igenis ott a helyed a legjobbak között, mit éreztél az itt eltöltött évek alatt? Hogyan élted meg az elmúlt négy évet, és mennyire nagy a hajrá most, két félévvel a vége előtt?– Az egyetemet az első pillanattól rendkívül élvezem. Idén voltam ne-gyedéves, és most, hogy már csak egy év van hátra, valahol én is számot vetettem magammal a félév lezárása után. Rengeteget alkottam, sokat tanultam, próbáltam mindig fejlődni, kiteljesedni.Azért jelentkeztem erre az egyetemre, és azért küzdöttem érte, mert ta-nulni akartam, tudni szerettem volna, min kell változtatnom, hogyan kell dolgoznom, hogy jó szobrász lehessek. Minél sokoldalúbban akartam magamba szívni a tudást, azt a fajta gondolkodásmódot, amit az iskola és az oktatók képviselnek és tudnak átadni – azt hiszem ennek mindmáig eredményesen megfeleltem.A mesteremtől, Karmó Zoltántól nagyon sok mindent megtanultam, hall-gatok a javaslataira, hiszen arra törekszem, hogy igazán jó lehessek. A tanulás nyilván merevíti az embert, ez ellen a tökéletességre való törek-vésre próbálok is küzdeni, hiszen az a lényeg, hogy a szobrász felszaba-dultan alkosson – csak akkor születik meg a műben az a bizonyos plusz, ami értékessé, varázslatossá teszi.– Mennyire szól bele az egyetem vagy a mestered abba, hogy mit al-koss?– Szerencsére az első évtől fokozatosan engedték el a kezünket, nagyrészt azt alkotok, amiben fantáziát látok, amihez kedvet, lelkesedést érzek. Ne-kem nagyon fontos, hogy a természetből induljak ki, abból táplálkozzak, hiszen a természettől jobb nincs, szebbet pedig nem lehet alkotni, esetleg utánozni és átírni.

Az absztrakt évet is így oldottam meg: vettem a tájat, mint lehetséges eszközt, és átalakítottam. Mindig vonzott a fény, a horizont, az ég, a víz és ezeknek a csodálatos viszonya. Borsos Miklós – aki édesapámnak mestere volt – világa mélyen megérintett és megfogott, absztrakt irány-ban feltétlenül az egyik példaképem.– Bizonyára büszkék rád a szüleid, hogy megállod a helyed ebben a nehéz, összetett, ám annál varázsosabb szakmában. Édesapáddal meny-nyire beszédtéma köztetek a másik munkája?– Sokat szoktunk beszélgetni, ő is megkérdez engem, és én is őt az aktu-ális munkámról, kölcsönös ez köztünk. Szerencsére édesapám az egyik legnagyobb kritikusom, az egyetemen nincs olyan tanár, aki kritikusabb lenne nála. Azért mondom, hogy szerencsére, mert ő mindig felismeri az értéket, és ezért nagyon megbízom benne.Előfordul, hogy segítek neki egy-egy munkában, jól össze tudunk dol-gozni. Elmondhatom, hogy van már közös munkánk is: Kunok vándorlá-sa dombormű, Kisújszálláson.Igen, én is úgy érzem, hogy büszkék rám. Nemcsak azért, mert szobrász lettem, hanem azért is, mert kezdem magam megtalálni. Kicsit más a stí-lusom, mint a legnagyobb példaképemé, Apáé, de talán nem is kell, hogy olyan legyen, mint az övé. Tudom jól, hogy részükről sosem volt elvárás, hogy szobrász legyek, így még sokkal jobb érzés, hogy én is ebben teljesedtem ki.– Mi az a munkád, amely a legközelebb áll a szívedhez?– Szeretek érzelmet vinni az alkotásaimba, hogy a szobor elmondhassa azt az érzelmet, amit én éreztem annak készültekor, akkor is, ha nem lehetek ott, hogy tolmácsoljam.Régebb óta foglalkoztatott, hogy gyerekszobrokat alkossak, hiszen a gyerekek még annyira őszinték és érzelmesek, amelyet élmény vissza-adni. A barátnőm révén, aki óvónő, alkalmam nyílt óvodáskorú gyerekek megmintázására az előző félévben. A szobrok igen jól sikerültek, hatal-mas élmény volt velük dolgozni.Az egyik kislányt teljesen emlékezetből kellett megformálnom, annyira meg volt szeppenve. Ez a megszeppentség, ez az aranyos riadtság átragadt a szoborra is, ettől gondolom ezt az alkotásomat az egyik kedvencemnek – úgy érzem, teljesen sikerült visszaadnom a kislány lelkiállapotát.Az ovisokról készült munkáimat júniusban ki is állították, erre tudatosan készültem, már év közben folytak a munkálatok a szobrokkal. Nagyon jó, hogy sorozatot készítettem a gyerekekről, hiszen így a szemlélődőnek rögtön annyi darabhoz lehet viszonyítani, ami megtölt egy termet.– Ritkaságszámba megy, ami neked ilyen fiatalon sikerült, miszerint több köztéri alkotással is büszkélkedhetsz már, az elnyert díjaidat és kiállításaidat pedig felsorolni is nehéz…– Édesapámmal van egy közös alkotásom Kisújszálláson, amely a Kunok vándorlása címet viseli. Hajdúdorogon (1912/2012 Christifidéles Graeci dombormű) és Ebesen (Harcsa – ivókút) is találhatóak munkáim. A leg-utóbbi felkérésem városunkból érkezett, a helyi Karacs Ferenc Gimnázi-umba készítettem el Pénzes Lajos domborművét.A díjak és kiállítások mind-mind nagy örömet jelentenek számomra, hi-szen ebből is tudom, jó az út, amin elindultam, és amit még sokáig foly-tatni szeretnék.– Mivel telik egy szobrászművész nyara? Ilyenkor is lelkesen alkotsz?– Sokat gondolkodom, mit lehetne megalkotni, hogyan lehetne megva-lósítani, kivitelezni. Most van egy megrendelésem, úgyhogy elmondha-tom, ki vannak töltve a napjaim.Idén is megyek a kötelező művésztelepre, ahol inspirációt gyűjthetek a következő, utolsó évemre.Nem is olyan régen jöttem haza Erdélyből, ahová, amikor csak tehetem, kilátogatok. Mind a természetben, mint az emberekben meg van az a fajta tisztaság és szeretet is, amire nekem szükségem van, ami feltölt és össze-tart. Szeretek ott bolyongani, ihletet meríteni a tájból, az egyszerűségből, a kedves emberekből.– Mik a terveid a jövőre nézve? Hol lesz Győrfi Ádám egy év múlva?– Az utolsó évre tervezem, hogy jobban megismerem és magamba szí-vom a lengyel kultúrát. Ismerem a nyelvet, de a táj, a művészet, az ottani emberek és életvitelük még hiányzik ahhoz, hogy teljes képet kaphas-sak.Amint lediplomáztam, haza szeretnék jönni – fogalmazhatunk úgy is, visszatérek az anyaföldre. Itthon szeretném elkezdeni az életem, hiszen vidéki gyerek vagyok, az is szeretnék maradni.

Dombi Katalin


JELES NAPOK SZEPTEMBERBENSzeptember 1.Egyed napja, őszkezdő nap. (Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.) Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdély-ben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni, e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező eset-ben szárazra.

Szeptember 5.Lőrinc napja, úgynevezett „rontónap”. Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), be-leesik (máshol belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos, vízízű.

Szeptember 8.Kisasszony napja, Szűz Mária születésének napja. Magyaror-szágon kedvelt búcsúnap. A hívő asszonyok kimentek a szabad-ba napfelkeltét várni. Úgy tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Bizonyos vidékeken ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra kitet-tek a szabadba, hogy a harmat érje, „az Úristen szentelje meg”. Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szol-gálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezd-ték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.

Szeptember 15.Hétfájdalmú Szűzanya napja. Mária anyai fájdalmára – melyet meg-feszített fia halálát látván érzett – emlékezés napja. Nagyon régi kul-tusz, egyike első nyelvemlékeinknek, az Ómagyar Mária-siralom is erre utal. A Pieta mint az egyetemes emberi szenvedés szimbóluma vonult be a művelődéstörténetbe. Számos ábrázolása létezik a halott fiát ölében tartó Szűzanyának. Egerben ismert szőlőműves terminus a „fájdalmasra szed”, azaz a szüretet erre a napra befejezi.

Szeptember 21.Máté apostol és evangélista napja. Egyes vidékeken Máté hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle rituálék kötődnek. A vetőmagot megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat, tiszta ruhába öltöztek, így mentek ki a földekre. Egyes vi-dékeken a magvető a nyelve alá három búzaszemet tett, és a műve-let közben nem volt szabad beszélnie. Miután a vetést elvégezték, a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi abrosz) a magasba dobták, hogy nagyra nőjön a gabona.

Szeptember 29.Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túl-világra költöző lelkek kísérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják. Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (novem-ber 25.). Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” Ezután már tilos volt az ágy-neműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották, ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli idő-járásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé fe-küdtek, hosszú, kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották, a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak. A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gaz-dához.


SPORTHÍREKKeller Elek immár kétszeres „vasember”Tavalyi ígéretéhez híven az idén is rajthoz állt Keller Elek a Nagyatádon megrendezett Ironman országos hosszútávú triatlon bajnokságon, ahol 571 induló közül összesítésben az 55., korosztályában pedig a 3. helyen végzett. A táv – mint mindig – 3800 méter úszásból, 180 kilométer kerék-pározásból, végül 42 kilométeres maratonfutásból állt. Elek a csaknem négy kilométeres tempózás után 161. helyen ért partot 1 óra 16 perc 44 mp-es eredménnyel.A kerékpározás során erejét kiválóan beosztva tekert, a 36 fokos meleg sem zavarta meg, s végül 5 óra 33 perc 21 másodpercet töltött a nye-regben. Ezzel a 84. helyen kezdhette meg a záró számot, a maratoni 42 km-es futást, amelyen kiváló iramot diktálva – 32 pozíciót javítva – a 52. helyre „futotta” fel magát. Az időeredménye 11 óra 7 perc 33 másodperc lett, s 14 másodperc híján 1 órát javított a 2012. évi eredményén.

Két ladányi sportlövő a dobogónKét ladányi sportlövő is dobogóra állhatott a Dabason megrendezett Hunter Field Target Magyar Kupa sorozat 5. fordulójában. A győzelmet Sass Ferenc szerezte meg, míg a harmadik helyen Szilágyi Sándor vég-zett.

Kilenccsapatos a női kézi mezőnyA tavalyi 11 csapatos bajnoksággal szemben az idén csak 9 csapat vesz részt a szeptember 7-én rajtoló megyei női kézilabda-bajnokságban, köz-tük a PKE alakulatával. A tavalyi mezőnyből hiányzik az NB II-be fel-jutott Balmazújváros, valamint a nem nevező Hajdú Rendészeti SE és a legutóbbi ezüstérmes Nagyhegyes. Ez utóbbi csapat azonban más néven indul, ám lapzártakor még nem volt ismert az elnevezése. A mieinket továbbra is Győriné Hollósi Ildikó irányítja, ám – megint csak lapzárta-kor – igencsak sok volt még a kérdőjel a játékoskeretet illetően. A veze-tők még nem kaptak választ Tóth Gabriellától a folytatásról, mint ahogy az sem volt egyértelmű a számukra, hogy Károlyi Anikó folytatja-e a játékot. Székely Anna ugyanakkor bejelentette a visszavonulását, míg Szabó Gertrúd a családja elköltözése miatt távozott. Együttesünk a baj-nokság első fordulójában, szeptember 7-én Nádudvar alakulatát fogadja. Újdonságnak számít a szakosztály életében, hogy a fiúkhoz hasonlóan a lányoknál is lesz OSB csapat, azaz a kicsik is állandó játéklehetőséghez jutnak.

Továbbra is az NB II-ben a PKE!Kiesett, ennek ellenére mégis megtarthatta NB II-es tagságát a PKE férfi kézilabdacsapata. Igaz, nem volt egyszerű a történet, s bizony a szeren-csére is szükség volt hozzá. Kezdődött minden azzal, hogy az indulási szándéknyilatkozatot benyújtották a PKE vezetői. Ám a nevezési határ-idő lejárta után csapatunk neve nem szerepelt a hat NB II-es csoportban, s úgy tűnt, hogy ősztől a megyei bajnokságban szerepelhet a társaság. Aztán teljesen váratlanul augusztus 5-én Nádudvar – a sportcsarnokuk átépítése miatt – visszalépett az észak-keleti csoportból, így ott egy hely felszabadult. Még azon a napon a Magyar Kézilabda Szövetség verseny-bizottsága telefonon jelezte a mieinknek, hogy megnyílt az út, ám nem az észak-keleti csoportba, ahová időközben a Berettyóújfalu átkérte ma-gát, hanem az újfaluiak helyére, a dél-keletibe. A mieink természetesen éltek az indulás lehetőségével, s igent mondtak a felkérésre. A következő nagy feladat az edzőkérdés megoldása volt, mivel az előző szezon végén Koncz Tibor lemondott. Így erre a posztra sürgősen kellett egy szakem-bert keresni. Ehhez a nádudvariak visszalépése éppen kapóra jött, onnan hívtak a vezetők trénert, jobban mondva egy trénerpárost. A csapat hiva-talos edzője mostantól Dr Koroknai-Bokor Erzsébet, ám a szakmai mun-kát, így az edzéseket és a mérkőzéseket is teljes egészében Rásó Tibor irányítja a felnőtt és a junior csapatnál egyaránt. Némi magyarázatként szolgálva el kell mondani, hogy a különböző baj-noki osztályokban különböző végzettségekre, úgynevezett licenszekre van szükségük az edzőknek, s csak ilyen végzettség meglétével lehet va-laki szakvezető. Ennek kikerülésére azonban van egy kiskapu, amelyet nagyon sok, még NB I-es csapatnál is alkalmaznak. Nevezetesen, hogy egy megfelelő edzői licensszel bíró szakember a nevét, no meg meccsen-ként a jelenlétét adva teszi hivatalossá a poszt betöltését, ám a szakmai munkát egy másik ember irányítja. Így volt ez tavaly pl. a DVSC NB I-es női csapatánál is, ahol hivatalosan Győrvári Viktor volt a vezető edző, ám mégis Biró Imre felelt a csapatért. De számos más példát is említhet-nénk. Nálunk tehát a csapat hivatalos edzője a nádudvari női csapat egyik játékosa, a megfelelő edzői licensszel is rendelkező Dr. Koroknai-Bokor

Erzsébet – aki nem mellesleg ladányi születésű –, ám a szakmai munkát teljes egészében Rásó Tibor irányítja. De nemcsak az edzői poszton, hanem a játékoskeretben is történt vál-tozás. Kóti Győző, Fekete István és Cseke Zoltán már nem tagjai a csa-patnak, ők befejezték a játékot. A fiatal kapus, Duró Tamás az NB I/B-s Balmazújvárosba igazolt, ám ő kettős játékengedéllyel továbbra is pá-lyára léphet a PKE színeiben. Rajta kívül még további két fiatal érkezik ugyanígy kettős játékengedéllyel Újvárosból, valamint amint várható volt, nemcsak edző, hanem három játékos is érkezik Nádudvarról. Így egy megfiatalított, felfrissült kerettel vághat neki a szeptember 22-én rajtoló pontvadászatnak az együttes. Végül, de koránt sem utolsósorban meg kell említeni, hogy lesz még egy csapata a férfi szakosztálynak, egy még fiatalabb korosztályú gárda, amely az országos serdülő bajnokság-ban, az úgynevezett OSB-ben fog indulni, s ezt a társaságot Koncz Tibor irányítja.

Győzelem a kupában és a bajnokságbanMennyiségileg és minőségileg is nehezebbnek ígérkezik a PLE számára az augusztus 17-én elrajtolt megyei II. osztályú focibajnokság. A tavalyi 12 csapattal ellentétben most 16 gárda szerepel a pontvadászatban, azaz négy meccsel többet kell majd játszani ősszel és tavasszal is. A tavalyi csapatok kivétel nélkül ott vannak a mezőnyben, s hozzájuk jött még a DEAC II., a Hajdúszovát, a Hajdúszoboszló II. és a megye I-ből kiesett Kaba. Mindebből jól látszik, hogy az idén sokkal nehezebb lesz az élme-zőnybe jutni. A színvonal is várhatóan magasabb lesz, hiszen az MLSZ bajnoki rendszerének átszervezése folytán főként lefelé áramoltak a já-tékosok a nyári átigazolási időszakban. Így a mieink ellenfelei között is számos olyan gárda van, amely megye I-es játékosokkal erősített. Együt-tesünk július elején kezdte meg a felkészülést, s a korábbi szokásokkal ellentétben rögtön az első héttől kezdve edzőmeccsek is szerepeltek a heti programban. Így a bajnoki rajtig többek között Bucsa, Karcag, Nád-udvar, Sárrétudvari, Nagyhegyes, Hajdúsámson, valamint a felkészülés utolsó előtti hetében – egy balatongyöröki edzőtábor keretein belül – Vonyarcvashegy ellen is megmérkőztek a fiúk. A játékoskeretben nagy volt a mozgás a holt szezonban: Faragó Ádám Sárrétudvariba, Petrovics Gergely és Pandur István Biharnagybajomba, Vígh Norbert és Csegedi Attila Bárándra, Rostás Mihály Szerepre igazolt el. Érkezett Katona Nor-bert (kapus) és Szabó Zsolt Sárrétudvariból, Gyöngy Zoltán Bárándról, Kovács István Biharnagybajomból. Mellettük az utánpótláscsapatból a felnőttekhez került fel a kapus Tóth Sándor és Pintér Ádám. Az augusz-tus 17-i bajnoki nyitányt megelőzően már a Magyar Kupa megyei selej-tezőjének az 1. fordulójában is pályára kellett lépni, csapatunk a megye III-as Hortobágy vendégeként 7-1-re nyert, s jutott tovább. A bajnokság első fordulójában, Biharkeresztesen sem maradt el a siker, magabiztos, 3-0-s diadallal nyitottak a fiúk.

A PLE őszi menetrendje Augusztus 17. 17.30: Biharkeresztes – PLE Augusztus 24. 17.30: PLE – Kaba Szeptember 7. 16.30: PLE – Hajdúszoboszló II Szeptember 14. 16.30: Szerep – PLE Szeptember 21. 16.00: Kismarja – PLE Szeptember 28. 16.00: PLE – Komádi Október 2. 18.00: DEAC II. – PLE Október 5. 15.00: Földes – PLE Október 12. 15.00: PLE – Pocsaj Október 20. 14.30: Szentpéterszeg – PLE Október 26. 14.30: PLE – Biharnagybajom November 3. 13.30: Báránd – PLE November 9. 13.30: PLE – Nagyrábé November 16. 13.00: Körösszegapáti – PLE November 23. 13.00: PLE – Hajdúszovát

A Túri-kupán futottak a ladányiakA Sárréti SE és a Futó Daru SE tagjai is rajthoz álltak Mezőtúron a 11. alkalommal megrendezett Túri-Kupa utcai futóversenyen. A Sárréti SE fiataljai közül Tomka Boáz első lett a gyermek korcsoport viadalán, a serdülők távján Tomka Joel a 4., Bagi László a 10. helyen ért célba, míg az ifjúságiak között Papp János Bence a második helyet szerezte meg. Valamennyi táv 4000 méter volt. A Futó Daru SE versenyzői – Csató Ferenc, Molnár Zoltán és Rácz Krisztián – a 21 km-es félmaratoni távot teljesítették, közülük Molnár Zoltán 9. lett.

www.ladanytv.hu

Ezeréves állami történelmünk erős példa mindannyiunk ...kasza. A támogatási szerződést...

Documents

Transcript of Ezeréves állami történelmünk erős példa mindannyiunk ...kasza. A támogatási szerződést...