Our Neighbourhood

17
Our Neighbourhood Research on the local environment Report 2009 Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary

description

Szent József Katolikus Általános Iskola Kiskunhalas, Hungary. Our Neighbourhood. Research on the local environment Report 2009. - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Our Neighbourhood

Page 1: Our Neighbourhood

Our Neighbourhood Research on the local

environmentReport2009

Szent József Katolikus Általános Iskola

Kiskunhalas, Hungary

Page 2: Our Neighbourhood

Levegő

Kiskunhalas és környéke, az egyik nagy tájunk, az Alföld mérsékelten szennyezett levegőjű területeihez sorolható. A legfőbb szennyező-forrás az 53. számú főút, ahol nitrogén-oxidok, szén-dioxid, ólom és illékony szerves anyagok kerülnek a levegőbe, a szálló por koncentrációja pedig megnő. Az utak menti emisszión kívül meg kell említeni a lakosság téli fűtését is, ennek során jelentős mennyiségű kén-dioxid, nitrogén-dioxid és korom kerül a levegőbe.Kiskunhalason a Környezetvédelmi Felügyelőség méri az ülepedő por mennyiségét, melynek féléves átlagai jóval kisebbek a határértéknél, a 30 napos időszakokban azonban előfordul, hogy meghaladják azt.

Szent József Katolikus Általános IskolaKiskunhalas, Hungary

Page 3: Our Neighbourhood
Page 4: Our Neighbourhood

Térkép készítése az iskola környékéről.

Page 5: Our Neighbourhood

Munka közben…

Page 6: Our Neighbourhood

A zuzmók a negatív indikátorok közé tartoznak, jelenlétük arra utal, hogy nincs, vagy nagyon alacsony a SO2 koncentrációja.

A zuzmók nagyon érzékenyek a légköri kéndioxid-terhelésre. Lassú növekedésük és folyamatos élettevékenységük miatt télen-nyáron felhalmozzák - akkumulálják magukban a szennyező anyagokat, így szervezetük csekély légköri koncentráció esetén is károsodik, elpusztul.

További anyagokra érzékenyek: SO2, NOX, ózon, fluorid, növényvédő szer, műtrágya, radioaktív anyag, klór.

Közönséges sárgazuzmó – Xanthoria parietina

Page 7: Our Neighbourhood

Az iskolánk környékén szinte minden fán találtunk zuzmót.

Page 8: Our Neighbourhood

Zuzmó az iskola udvarán.

Page 9: Our Neighbourhood

Víz

Kiskunhalas az ország középső részén, két nagy folyó a Duna és a Tisza közötti területen helyezkedik el. Egykoron, a lecsapolások és vízrendezések, Dongéri-főcsatorna megépítése előtt a XX. század közepéig az egész Duna-Tisza közén, ennek értelmében Kiskunhalason is, kiterjedt mocsárvilág volt. Városunk vízrajza napjainkban azonban igen szegényes képet mutat. Kiskunhalas területén mára már csak a Sóstó, valamint a Fejeték láprétje maradt fenn. Nyílt vízfelülettel azonban csak a Sóstó rendelkezik.

Szent József Katolikus Általános IskolaKiskunhalas, Hungary

Page 10: Our Neighbourhood

Víz• Az első mintavételi helyünk

a Sóstó: A város északi részén

elhelyezkedő szikes tó a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Deflációs tó, vagyis természetesen szélfújta mederben keletkezett. A területet homoktalaj borítja, amelyre északkelet-délnyugati irányú lösztakaró rakódott le.

Page 11: Our Neighbourhood

• A Sóstó területe 53,3 ha, ennek kb. a fele 28,7 ha nyílt vízterület, a maradék terület náddal borított. A tó átlagos mélysége 1 – 2 m. A csapadék és a talajvíz pótolja elpárolgott vízét, de két mesterséges kutat is fúrtak, melyekre az aszályos időszakokban van szükség.

Sóstó

Page 12: Our Neighbourhood

• A tó zöldes színű, megszagolva halak, növények szaga érezhető. A tó vízének szűrőpapíron való átszűrése után a szűrőpapíron többnyire ásványi anyagok és növények maradtak fenn. A tó vize enyhén lúgos kémhatású, ph-ja 8,5-ös.

Sóstó

Page 13: Our Neighbourhood

• A XX. század elején a gyógyhatásnak köszönhetően a Sóstó Európa-hírű fürdővíz volt.

• 2005-ben helyi jelentőségű védett területté nyilvánították. A tó és környezete védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Ilyenek a növények közül a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a mocsári aggófű (Senecio paludosus), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), az állatok közül pedig 72 védett, 5 fokozottan védett faj fordul elő a Sóstón és környékén.

Sóstó

• A tavat és élővilágát veszélyeztető tényezők közé tartoznak az emberi székletből származó baktériumok, illegális szennyvízelvezetők, intenzív horgászat, mezőgazdasági művelésből származó növényvédőszerek.

Page 14: Our Neighbourhood

Víz• A második mintavételi helyünk: Dongéri-főcsatorna Az 1940–42-es évek különösen magas vízállása jelentős károkat okozott,

és ezért az 1950-es évek első felében megépült a csatorna. A város déli részéről indul először északra, majd a települést megkerülve

északkeleti, illetve délkeleti irányba halad tovább és a Tiszába torkollik. Hossza 84 km, vízgyűjtő területe 930 km2. A Dongéri-csatorna a megépítést követő néhány évtized alatt

eliszaposodott, csekély esése miatt a csapadékvizet már alig tudta elvezetni. Ezért még napjainkban is folytatódik a vízrendezés.

A GLOBE-csoport folyamatos méréseket végez a csatornán folyamatosan ellenőrizve a víz minőségét.

Page 15: Our Neighbourhood

Dongéri-főcsatorna

Page 16: Our Neighbourhood

Dongéri-főcsatorna• A csatornából két helyen vettünk

mintát: az iskola közelében fekvő Vásártér mögötti szakaszból és a Kántor-kaszáló előtti részből, ahol a csatornába engedik a termálfürdő melegvizét.

• A két helyen a Csatorna képe rendkívül eltérő képet mutat.

Page 17: Our Neighbourhood

Dongéri-főcsatorna• A mintavételi helyek eredményei megegyeznek. A víz színe szabad

szemmel vizsgálva sötét zöldnek volt mondható. A csatorna vízének a növényi eredetű szagok mellett enyhén szennyvíz szaga volt. A vízminták szűrése után, a szűrőpapíron főként moszatok maradtak fent és némi ásványi anyag. A csatorna vizének ph-ja 8-as volt.