Özönnövények Magyarországon 3.
description
Transcript of Özönnövények Magyarországon 3.
Özönnövények Magyarországon 3.
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőrisAngol neve: Green ash, német neve: Rotesche
Morfológiai jellemzés:Akár 25m magas
Páratlanul szárnyasan összetett, 7-10 cm hosszú, nyeles levélkéből áll
április, kétlaki, virágtakarója redukált, buga virágzat
lependéke hengeres
Északi vörös kőris (var. austini)Zöld kőris (var. subintegerrima)
♠
Származás, elterjedés– Atlantikus Észak-Amerika– Európába a 1780 körül került– Első hazai adatai 1800-as évek
végéről származnak: ligeterdőkbe, nemes nyárasokba, szikre próbálták telepíteni
Életciklus, életmenet– Már 6-7 éves korban teremhet– Magassági növekedése kezdetben
évi 1 m– Lombfakadás előtt virágzik– Jól regenerálódik (tuskó, tő és
gyökfősarjak)– A tüzet jól tolerálja
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Termőhelyigény – Főleg síkvidéken– Melegkedvelő, sótűrő– Tápanyagigénye kicsi, az elöntést
jól viseli, fényigényes
Biotikus interakciók– Allelopatikus– Kumarint tartalmaz, kevés
rovarfogyasztója van, hajtásait a szarvas rágja
Gazdasági jelentőség– Dekoratív dísznövény – Jó várostűrő– Bútor- és sportszergyártásban
használható
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Természetvédelmi jelentőség– Átalakítja a természetközeli
társulásokat
Kezelése– Főleg mechanikai úton
történik, termős egyedek eltávolítása
– Vegyszeres védekezés– Leárnyékolás honos fajokkal
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Fraxinus pennsylvanica – amerikai kőris
Acer negundo – zöld juharAngol neve: Box elder, német neve: Eschen-Ahorn
Morfológiai jellemzés:Akár 21 m magas (12-15 m), főgyökere mélyre hatoló, talajra fekvő ágai legyökeresedhetnek
Páratlanul szárnyasan összetett, 3-7 levélkéből áll
Március – május, kétlaki, virágtakarója redukált
Ikerlependéke hegyesszöget zár be
Észak-Amerikában 6 változata van
♠
Acer negundo – zöld juhar
Származás, elterjedés– Észak-Amerika (Kanadától
Kaliforniáig)– Európába a 17. században került– Hazánkba 1770-ben érkezett
Életciklus, életmenet– Csírázás áprilistól szeptemberig– A magok sokáig megőrzik
csírázóképességüket– Minden évben sok magonca kel– Lombfakadás előtt virágzik– Jól regenerálódik– Fiatalkori növekedése gyors
Acer negundo – zöld juhar
Termőhelyigény – Főleg síkvidéken– Elöntést és a szárazságot is tűri– Tápanyagigénye kicsi, – Mérsékelten árnytűrő– Jó várostűrő
Biotikus interakciók– Allelopatikus– Az amerikai fehér medvelepke
tápnövénye
Gazdasági jelentőség– Dekoratív dísznövény, kertészeti
változatok, jó várostűrő– Méz és szirupnyerés– Bútor- és papírgyártásban
használható (dobozok, stb.)
Acer negundo – zöld juhar
Természetvédelmi jelentőség– Átalakítja a természetközeli
társulásokat– Harkályok kedvelik a fáját– Háziállatokra mérgező lehet– A zöld juhar poloska
gazdanövénye– Épületek szerkezetét
rongálhatja
Kezelése– Főleg mechanikai úton
történik, termős egyedek eltávolítása
– Gyökérnyak átfúrása– Vegyszeres védekezés– Leárnyékolás honos fajokkal
Acer negundo – zöld juhar
Acer negundo – zöld juhar (kőrislevelű juhar)
Acer negundo – zöld juhar (kőrislevelű juhar)
Acer negundo – zöld juhar
Acer negundo – zöld juhar
Ámorfa, kinincs, víziakácAngol neve: False indigo, német neve: Gemeiner Bleibusch
Morfológiai jellemzés:3-4 m magas cserje, terpénszagú, mély gyökerű
Páratlanul szárnyasan összetett, 11-25 levélkéből áll
június – július, 8-11 cm hosszú, felálló füzér
Görbült, nem felnyíló hüvely
♠
Amorpha fruticosa – gyalogakác
Származás, elterjedés– Észak-Amerika keleti része– Európába a 1750-ben került
dísznövényként– Első hazai adata 1907– Az 1. vh. után a Duna és a Tisza
völgyében telepítették– Legtömegesebb: Nagyalföld, Tisza
és mellékfolyói mente
Életciklus, életmenet– Lombfakadás május, virágzás
június – július, termésérlelés augusztustól
– A magtúlélés hosszú– Tőről jól sarjad
Amorpha fruticosa – gyalogakác
Termőhelyigény – Főleg síkvidéken– Laza talajú, időszakos elöntést
kapó, tápanyagban gazdag, nem túl árnyékos helyeken
– Ligeterdők, nemes nyárasok, magaskórósok, csatornák mente
– Telepítve homokon, sziken is
Biotikus interakciók– Rovarmegporzású, allelopatikus– Gyökérkonkurenciája erős– Mérgező / taszító a rovarok
számára, ezért kevés fogyasztója van, háziállatok legelhetik, a vad nem eszi, termését madarak terjesztik
Amorpha fruticosa – gyalogakác
Természetvédelmi jelentőség– Gyengíti a töltéseket– Átalakítja a természetközeli
társulásokat, kaszálókon, legelőkön is uralkodó lehet
– Fészkelő madarak és a nagyvad számára is káros
Amorpha fruticosa – gyalogakác
Gazdasági jelentőség– Homok és erózióvédelem, tűzifa,
rekultivációs cserje, nitrogénkötő, alom, zöldtrágya, komposzt, dísznövény, mézelőnövény
– Gátolja az erdőfelújítást
Kezelése– Mechanikai úton nehezen
irtható, jól sarjadzik– Megelőzés: rendszeres
kaszálás, legeltetés– Szárzúzás, erdészeti cserjeirtó– Természetes elegyarányú
második lombkorona- és cserjeszintű erdő telepítése
– Vegyszeres kezelés (glifozát), permetezés, kenés
Amorpha fruticosa – gyalogakác
Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)
Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)
Amorpha fruticosa – gyalogakác (kinincs, ámorfa)
Angol neve: Black cherry, német neve: Spätblühende Traubenkirsche
Morfológiai jellemzés:Közepes termetű fa, 24-25 m
Elliptikus vagy tojásdad, fűrészes, fonáka a középér mentén rozsdabarnán szőrös
május – június, 8-14 cm hosszú, fehér virágú fürt
Fényes, fekete, csonthéjas termés, maradó csészével
♠
Prunus serotina – kései meggy
Származás, elterjedés– Észak-Amerika keleti része– Európába a 1620-as években
került dísznövényként, erdőgazdasági célból a 19. században kezdték telepíteni
– Első hazai adata 1897– Terjedése elsősorban bolygatott
erdőrészletekben figyelhető meg
Életciklus, életmenet– Fiatalkori növekedése gyors– Lombfakadás április, virágzás
május, termésérlelés szeptember– Magjait madarak terjesztik– Tőről jól sarjad
Prunus serotina – kései meggy
Termőhelyigény – Észak-Amerikában 24
erdőtársulásban előfordul– Az időszakos elöntést is elviseli,
de üde és száraz élőhelyeken, a kötöttebbtől a laza talajokon át sokféle talajtípuson megjelenhet
– Hazánkban homoki kultúrerdőbe, erdei és fekete fenyvesbe, akácosban, nemes nyárasba telepítették
Biotikus interakciók– Sűrű újulata túlnőheti és
leárnyékolhatja a honos fajokat– „Magoncbankot” képez– Termését sok madárfaj és számos
kisemlős fogyasztja, a hajtások mérgező anyagokat tartalmaznak
Prunus serotina
– kései meggy
Természetvédelmi jelentőség– Akadályozza a honos fafajok
felújulását, csökkenti az aljnövényzet fajgazdagságát
Gazdasági jelentőség– Fája kemény, csavarodva reped,
nehezen megmunkálható– Alsó lombkoronaszint
kialakítására használták– Gátolja az erdőfelújítást, és a
fakitermelést– A honos és telepített fafajok víz-
és tápanyagkonkurense– Őszi lombszíneződése miatt
parkokba, fasorokba ültetik
Prunus serotina – kései meggy
Kezelése– További terjedése a bolygatás
csökkentésével részben megakadályozható
– Leghatásosabb a kémiai és a mechanikai kezelés kombinációja: a kivágott egyedek tuskóit glifozáttal kezelik
– Kisebb magoncok kézzel eltávolíthatók
Prunus serotina – kései meggy
Prunus serotina – kései meggy