Nyírő Gyula kh

7/28/2019 Nyr Gyula kh

1/40

XI I I .

K

ER

U

LET

362 S 21

-,4. Saska J anos: A Nyiro Gyula K6rhaz torteneteA privat elmek6r~ntezettol a maganklinikaig

.." ..HE L Y T ORT E NE T I F UZ E T E K


2/40

I ~. -'t'..,


3/40

XIII.

KE

R

U

L

ETI

t'r,\ " \ '

.' (~'., 0-- "1


4/40


5/40

dr. Robert Peter

XIII. kerUleti Helytorteneti Klub elnoke

Kedves Olvas6k!

Nagy orommel ajanlom szives figyelmtikbe a XIII. kertileti HelytOrteneti ftizetek sorozatanak most

megjelent legujabb tagjat, szam szerint inmar a 14-et.

Saska Janos: A Nyiro Gyula K6rhaz tOrtenete cimii munkaja felhivja a figyelmet Angyalfold k6rhazara,

amelyben nagy atalakulasok tOrtentek es most is valtozas elOtt all.

Szerzonk nemcsak kertileti lakos es lelkes lokalpatri6ta, han em a XIII. kertilet multjanak lelkes kutat6ja,

a HelytOrteneti Klub regi, oszlopos tagja. Ez a ftizet elso miive, de gyiijtomunkaval, eloadasokkal mar sokattett.

Elvezet minket a kornyek multjaba a legregibb idoktol, szinte napjainkig. Bizony a tarsadalom sokaig

nagyon mostohan Mnt azokkal a tagjaival akiket lelki betegsegek tamadtak meg. Gy6gykezelesrol szinte nem

is beszelhettink egeszen a XIX. szazad derekaig. Elktilonites es Mntalmazas volt a sorsuk a "bolondoknak",

akiket egyszeriien bebOrtOnoztek. Pedig sokszor epp a tarsadalom igazsagtalansagait nem tudtak elviselni.

Ezen az allapoton segitett az AngyalfOldon letesitett intezmeny, amelynek kr6nikajeit Saska Janos tarjaelenk.

Adatok impozans mennyisege vezet be a k6rhaz rrtultjaba, kepek sora mutatja be a regi orvosokat,

helyszineket. Nagyon ertekes olvasmany, hidat epit a multb61 a jelenhez, sok ismert orvos neve bukkan fel

lapjain, a hatterben zajlik a Wrtenelem, viharai erintik kertilettinket, valtoznak az idok, de meg az utccikelnevezesei is.

Tobb szempontb61 erdekes olvasmany ez a ftizet. OrvostOrteneti es helytorteneti szempontokat egyarant

ervenyesit, megfelelve alcimenek: A priveit elmek6rintezettol a maganklinikaig.

Kertileti lakosok - es nem csak ok - oromtiket talalhatjak Saska Janos miiveben. Fogadjak es olvassak azzal

a szeretettel, amellyel 0 a kertiletet szereti.


6/40


7/40

5

A NYIRO GYULA Korhaz tortenete

A privat elmek6rintezettol a maganklinikaig

Nyir6 Gyula Erdelyben, Desen 1895-ben sZiiletett (apja jogalkalmaz6, bir6 volt) a kolozsvari MagyarKiralyi Ferenc J6zsef Egyetemen 1918-ban orvos doktorra avattak.

A kolozsvari egyetem I. vh. utan kenyszeriien Szegedre telepiilt at. Professzoraval, Lechner

Karo11yal 1922. evi halalaig dolgozott egyiitt. A lip6tmezei intezeti munka utan Szegedre visszatert

tanarsegednek. Adjunktussaga idejen "Elmek6rtan"-cimii 600 oldalas munkaja kesziilt el Szab6

J6zsef professzor


8/40

Nezzuk a kezdeteket: a he1y- fo1dWrteneti szempontb61- az Os Duna medre. A k6rhaz ta1aja agyagos,

kavicsos, tozeges, 1apos, fut6homokos, buckas szerkezetii-je11egii. A mainal ketszer nagyobb teriileten

he1yezkedett e1,a XIX. szazad kozepen k6rhaz volt, de1en es ke1eten es a nyugatra eso utak kia1akitasa

(a1u1jar6epites) teriiletet csokkentette, maj d eszakon r6mai katolikus temp 10m,a keriileti onkormanyzat

po1garmesteri hivata1a, kertjeben a szakorvosi rende10 intezet keriilt fe1epitesre. Eszaki resze

a mai Orszagbir6 utcaig tartott, aho1 altiszti 1akasok, tiizo!t6szertar, termenytaro16 es kocsiszin volt.

A 1egkorabbi fe1jegyzes Flavius Va1entinianus, I. Valentini anus r6mai csaszar (e1t 321-375, mint

ura1kod6 364-375 kozott) 374-375-os evekben 1ezaj1ott quadok e11eni megtor16 hadjaratanak

idejere teheto, amikor j6spapja ajan1asara a tamadasanak idopontjat a hirte1en megvaltozni vart

szeliranyra volt tekintettel. A szabalyos csatarendbe a116, quad harcosok szemebe flij6 - igen ritka

- deli sze1, a finom homok, me1y a csatat dontoen befo1yasolta, a r6maiak f01enyes gyoze1met hozta.

6


9/40

7

ElOzmeny: Gabinius quad uralkodo es kiseretenek Hadrianus palotajaban megtartott diszlakomaja

utan Mareellinus, romai felsapannonia paranesnoki utasitasara a vendegeket levagtak, amit a romai-

ak is "tlilkapasnak" es indokolatlannak tartottak esaszari korokben. 374. nyaran a quadok


10/40

1. Lajos (1342-82) kozkeletii neven Nagy Lajos kiraly ezt a kornyeket a Szt. Laszl6 altaI alapitott

Mogyor6di Apatsag birtokaba adja.

1541-ben 1. Ferdinand katonai ele a kor legnagyobb hadserege elen Budanak varaba behivott

II. Szulejman torok csaszar hadai Szt. Laszl6 jobbagyfalut es kornyeket kifosztja es felgyujtja es

lerombolja, koveit szethordjak, a kornyeket a tOrok, kaszal6nak hasznalja.

1686-ban az oszi budavari sikeres visszavivas utan (szept. 02.) Szt. Laszl6 pusztanak emliti

e helyet (Nyirpalotat - a mai Ujpalota elodteleptileset - mar meghagytak epen az ostrom elott a to-

rokok, mert az mar messze esett a budai vart61.)

1695. szept. 26-an kerillt sor az uj hatalom altali hatarok, dUlok kijelOles.ere, a telekkonyvezes

megkezdesere, melynek eredmenyeken a "Kerepesi utt61 eszakra (fele meno)" birtok, illetve

kivaltsaglevel felmutat6janak hianyaban - korabban az egyhazi leveltarak megsemmisilltek, -

egysegesen Pest yaros tulajdonaba kerillt, melyen egy majorsag sem maradt fenn.

1703-ban mar a Szt. Laszl6 majort, 1. Lip6t csaszar es kiraly, kivaltsag leveleben Pest varosanak

adomanyozta.

A Duna kozepes vizallasahoz merten 12 meter magassagban leva fut6homokbuckak es lege10k

ket volgy koze estek: a pesti varfal elotti Nagy, vagy Varosarkot es ahogy akkor hivtak:

"Rackosfoly6cska", Rakos arkot, a temerdek sok folyami rak utan. A k6rhaz tertileterol 1715-ben

a Varosligeti-t6b61- is - erkezo hOforrasok vize a Dunahoz kozeli Ordog malom ele folyt Ie.1717-el vette kezdetet a dUlok felparcellazasa es kiosztasa. Ekkor gyalogutakkal elvalasztott retek,

legelok, kertek, erdok, szolok, szant6k stb. alakultak ki, a Rakos-arok es a pesti varosfal kozott.

8


11/40

9

A XVIII: szazadban a mocsarat - csator-

naval az arkokba lecsapoltak.

H60lvadasnal ill. felh6szakadas utan a

tertileten alIt a viz. A k6rhaznal az un.:

Csikos-arok volt, melynek a vize a

Varosligeti-t6b6l a mai R6bert Karoly

koruton at a Beke ut vonalanak kozepen

eltertil6 hatalmas Csikos t6ba jutott, ahol

h6forrasos melegvizes, iszapos kornyek

volt, amelynek vize a leirasok szerint - telen

sem fagyott be es a legnagyobb telben is

zoldelltek part jan a novenyek - a viz, a mai L__~---:..l""'''.Fay utea vonalaban a Teve utcanal, az Ordog Pesti felsokertek, 1739.

malom e16tt kertilt a Rakos patakba es a Duna folyamba. A hely az itt megszamlalhatatlan szam-

ban e16fordult reti, vag6-, tOrpe-, kovi, (Noemacheilus Barbatulus) csikhalr6l kapta elnevezeset,

melyek 10-12 em hosszusagu, er6sen szalkas vedett halfajaink.

A jobbagysag sz6l6 venyigekb6l, gallyakb6l osszeallitott vityi1I6kban, gunyh6ikban e kellemes he-

lyen - ingyen - kuraltak magukat, kozben a halakat bekesen eszegetve eltek elettiket. A k6rhaz koze-

pen 1929-30-ban vegzett epitesi munka1atok soran hOforrasra ta1altak, melyet lefojtottak 1931-ben.II. J6zsef (1780-90 kozott ura1kodott) 1781-ben kiadott ttirelmi rendelete, mely a szemle16d6 egy-

hazi szervezeteket fe1osz1atasa utan, Pali Szent Vince Irgalmas-rendi Szeretet Leanyai Tarsu1at

fogadalmas n6verei ingyen vallaltak el a betegek apolasat, gondozasat hazankban is.


12/40

dr. P6lya J6zsej

10

Tabb, mint 225. eve Vizgy6gyintezet alakult a spontan

m6don alIapotjavu16k vizgy6gyhelyi tapasztalatai utan.

Az l838-as jeges arviz utan az olcs6 telkekb6l tObbet

vasarolt meg l839-ben dr. P6lya J6zsef (Nagyszecseny,

Bars vm. 1802. jan. 1. - Pest, 1873. jun. 10.) tekintetes

tud6s orvosdoktor ur, a kor jeles elmeorvosa, tanara, ki

mez6gazdasz, kertesz-pomo16gus (fasszaru navenyek es

, cserjek, gyiimalcsfak nemesit6je,) grafikus, ilIusztr


13/40

11

Szegenysorsu, varadi P6lya Andras es Oroszi Sara fOldmiivesek alacsony, vekonydongaju gyermeke

nem birta volna a gazdalkodas fizikai reszet a Garam part jan, ezert sziilei akarata ellenere rajzolassal

es illusztnihissal, majd a nyelvujitasi ~ozgalom orvosi agaval kezdett foglalkozni. Hazitanit6skodast

vallalt azzal a kikotessel, hogy felkeszitett tanitvanyaval egyiitt Pesten kezdik meg tanulmanyaikat,

mely szerz6des nem teljesedett, ezutan 1828-30 kozott orvosi tanu1manyait elvegezte, melyet kovet6en

sziilei megbekeltek vele. 1831-ben mar a Pesti Kolera K6rhaz igazgat6ja lett ajarvanyiigyi szakember,majd a mai horvatorszagi Dalmaciaban koleraiigyi kormanybiztos volt.

Id6s koraban Rakoson lev6 birtokan r-===========:;n:==============~~~~n""""'ll.1 ,,1 1 . '" 1 l1

kerteszkedett. J.. = ; - ; J C kUtaEl6szor, 1841-ben dr. Bugat Pal jeles orvo- ~ .1.bn_.&l..Jl.c4l~fl.-_---'-':;-;~::-::7__ -I

sunk az Orvosi Tarban, irt az uj vallalko-

zasr61 Orjintezet Pesten cimmel. Erdekes

megemliteni, hogy kovetkezetesen beteca-

poknak nevezik meg a szakszemelyzetet. f===--------...4========J''OIj,

Orjintezetenek leirasat az 1842. febr. 6-an 1 J ~ , ; ; : ~ f ~ . f J 4(Dr. Bugat Pal altaI szerkesztett) Orvosi Tar I----------r------j;:~1. kotet 6. szamanak 81. lapjan adja kozre:

Elmek6rintezet Pesten-cimmel. Ezek sze-

rint hidroterapiara - meleg es hideg vizes L-------R-e-lytsz~i~n~ra~lj~z~1~8:z67=-=b{O.....1

L . . : : : : : : dkiils6 kezelesre alapitott vizgy6gyaszati,a hideg iv6viz, mint gy6gyszer - elvere, illetve pszichikai, gy6gyszer nelkiili gy6gyformat tartotta

alapvet6nek dr. Ivanocsics Andras kortarsa-kollegaja szerint iidvozit6nek.

_ .w . K.t .J.

1J1'hut P.~(1


14/40

12 beteg I-IV. osztaly szerinti minosegi kateg6riakban kiil6n-kiil6n szobakban va16 elhelyezesben

evi 1000.- pengo forint, 800, 600, 400 - ellenertek fejeben, melyben a nyoszolya, a mosas es a fiites

nem foglaltatik benne. Egy segedorvos es negy apol6 szolgalata 0-24 6raig biztositott volt,akik

az etkezesuket napi 20 krajcarral egyenlitettek ki. 40 paragrafus szerint miik6d6tt az intezet hivata-

losan l845-ig, mivel a vagyonos tehetos paciensek ezt nem fizettek meg, es csaladjaik sem aldoztak

rajuk ennyit. A helytart6tanacshoz l84l-ben P6lya dr. a k6vetkezo beadvannyal fordult: " ...az intezetnektekintete fenntartassek, vegtere azirant esedezik, hogy az intezetbe vezeto titon a Varosligetben

ertsd - Varoserdon - a Varosliget felol az arkon keresztlil, egy, a folyamod6 altaI keszitendo es zar

alatt is tartand6 korlat mellett megengedtessek (megj. 7,5 hold f61det) az intezet alatt leva homokbuckak

egyengetesevel a homok fog6 magvak vetesevel tovabbra is partoltassek. .." (Megkapta az engedelyt.)

Kindlovics Pal szerint - a korabban fegyintezetekben elhelyezett - elmebetegek a napf6ldi, a mai

Madridi tit - Szt. Lasz16 utca - R6bert Karoly krt., Lehel utca - Beke tit altaI bezart teriilet egy reszen

kerultek megfigyelesre, apolasra zart rendszerben kenyszerito eszk6z6k alkalmazasa nelkul, terapias

nihilizmus mellett.

l848-ban Stahly Ignac - orszagos fOorvos tir - tervet keszitett e helyre a pragai elmegy6gyintezet

mintajara, melyet a forradalom es az azt k6veto szabadsagharc miatt megvitatni es kivitelezni nem

lehetett.

l852-ben az osztrak szemsz6gbol latott rebelli6 leWrese keyes hijan 12.000 szellemileg zavarodottembert talalt az akkori Magyarorszag teriileten, ezert gr6f Szechenyi Franciska vezetesevel -

gr. Szechenyi Istvan testvere - a grazi Pali Szt. Vince Irgalmasrend Szeretett Leanyai Tarsulatanak

fogadalmas noverei megkezdtek a tevekenyseguket a betegek apolasaban, t6bbek k6z6tt az l850-ben

12


15/40

fegyhazza atalakitott maria-nosztrai (Mi Mariank) Palos rendhazban. fgy az Invalidusok Hazaban -

a mai F6polgarmesteri Hivatalban - 1784. marcius 22-en a Szt. Gyorgy templomban a szervitak altaI

megtartott Irgalmasrendi bucsu mise utan 68 evvel hivatalosan folytat6dott a szolgalat. A Hist6ria

D6mus 1782. december 4-en kertilt Pesten lezarasra, Joan Csaky es ket tarsa altaI.

1881-ben dr. Fodor J6zsef ur kozegeszseg- / ..._.._... _... ~~..r ....t .,,~ ...._ .I I--m~::-----,

tigyi szempontb61 a fOvarosi vezetes meg-:,,/ 0 '/ 2bizasab61 szakert6kent miikodott kozre, aki / /

, I

a falak nedvesedese es a nem megfelel6 I I

sze1l6zes miatt a fejlesztest nem javasolta. ':J,/

'J "1878-83 kozott ozv. Braun Lajosne (sztiI.: :..1 ; - /; ; . ,

Szentivanyi Franciska) es tarsai tulajdonlasa ~ ,/I

utan a magyar allam vette meg a telket az in- /

gatlanokkal, melyre a F6varosi Kozmunka / ~

Tanacsa altaI Weber Antalur kapott elmek6r- ~' lJ

haz tervezesere megbizast, melyet 1884-ben ..-- ---- .. -.-.-~----.- --.- -.-..-.- -- .

300 fO reszere atadtak. r---.-.-------------. ...._.--.,..t.A"x,1d8. 3.Iqe.Uj8l6sdgi eptileJ; 6.MlIn~p"Yil1on.

A kivitelezes alatt dr. Lechner Karoly elme- 2. Prlh6'nqok - 4. ~d8$agt epiileJ:; 'f. Or'/I'sJclll'.tIi=hAzoszlcilYd 5. Kony.!ul epii.lel 8. :H4.Jol# 1c8./7U'fJorvos urat fOigazgat6 f60rvosnak neveztek ki. L-.. ::..----:-__ ----:-~_:_'--:---- __ ......;..;.......:..:---"~:;....J

Az angyafoldi apolda alaprajza 1884-b61Helyettese a tObb evtizedig - harom foigaz-

gat6t kiszolgaI6 - dr. Rottenbiller Janos elmeorvos volt, aki jobb 01dalara benakent(!) te1jesitette

hivatasat AngyalfOldon. A fOigazgat6i eves fizetes 1.200.-, he1yettesi 600.- Ft. volt, mely rna, ha tor-

zitva is 3,6 milli6 es 1,8 milli6 forintnak fe1elt meg aranyban szamolva.

4:

13


16/40

Az Irgalmas-rend kezeh~seben

. 1 leva 100 agyas pozsonyi k6rhaz

. elmeosztalyab6l 1884. novem-,...:.......,. ber ll-en es l2-en erkeztek

szobaikba a 40 fos, sarokban pa-

ravan nelkiili .arnyekszekes

Az apolda keleti homlokzata zart termeikbe az elso betegek,

akiket 19-en kora reggel sippal felszerelkezett katonai kiserettel 200 apolt kovetett, fuvaroztak at

szekerekkel Lip6tmezorol az AngyalfOldi KiraIyi Tebolydaba, melyet 300 beteg ellcitasara tervez-

tek meg. A dr. P6lya-fele epiilet igazgat6sagi szallaskent keriilt igenybevetelre, melytol eszak fele

10 meterre negyallasos l6ista1l6, tehenek, diszn661, tragyaszarvas es megszamlalhatatlan baromfi

szamara udvar volt.

l887-ben negyszaz fOs atlagletszamot kimutatva - magas halalozasi arany mellett - a deszkakerite-sen konnyu volt citjutni, igy a heti szokesi napl6 folyamatosan vezetve volt es nyilvantartva a vissza-

szallitas is - egy harmaduk a feMr pestis (a TBC), a tiidogyulladas, az altalanos testi gyengeseg es

az agysorvadas szedte aldozatait.

A k6rhazi teriiletbol 300 magyar vizsla kutya tenyesztesere es vadaszatra val6 betanitasara kertek,

azonban nem kaptak engedelyt. A kornyeken val6 vadaszas, agyag-galamb lOveszet es az uri-muri

gyakran fordult elo, mely az apoltakat zavarta, kiilonosen a puskalOvesek zaja.

A tebolyda vizellcitasa problematjelentett, annal is inkabb, mert az egyszeri 2-300 sertes ber-hizlalasa,

moslekolasa, valamint az intenziv bolgarkerteszkedes a vizkeszletet igenybe vette es elszennyezte

azt. Ezert a vezetekes viz alland6sitasar61 gondoskodni kellett.

14


17/40

15

1889 novembereben a foigazgat6 ur elfoglalta egyetemi tamiri kinevezeset Kolozsvaron. Ut6da

dr. Olah Gusztav elmeorvos ur lett szinten a Lip6tmezorol.

1895-ben 1. Ferenc J6zsef csaszar es kiraly, szerzodest kotott a "koznep e1nevezesevel": Szeretet

leanyaival, a P,Ui Szt. Vince Irgalmas-renddel, mely szerint mar a vilagi noverek fizetesenek

3,5-4-szereset kaptak meg havonta az ejjeli es a hetvegenkenti szakadat1an apo16i szolgalataikert,

me1yeket a betegek kortil te1jesitettek. Elhelyezesukrol a k6rhazban letesult noverotthonban gon-doskodtak, ezeken kivtil kapolnat es sekrestyet epitetek szamukra. Letszamuk 1902-ben 13 fogadal-

mas nover volt, akik minden ev marciusaban tettek. vagy nem megerosito elhatarozast ugyukben,

fogadalmat.

A puritan, kaszarnyaszerii epiteszet mindenfajta kenyelmet kizart, sot a cellaszeriien, a magasban

kialakitott zart racsozott ablakok, az egyiranyu kezelOfolyos6s rendszer, a csapviz hianya, a vastag

ajt6ju es uvegfalu duhongobeli apolti elhelyezes a teljes elszigetelesre Wrekedett.

Egy apoltra evi 6.000.- Ft. eloleget vettek fel az allamkincstart6l, mely 250 db., arany.huszkoronas

ertekenek felel meg akkor.

A szakmailag eloirt megfigyeles utan a beteget atkisertek az egy eptiletben leva apolda valamelyik

termeben leva szalmazsakjara.

Az apoltakat az Irgalmasrend masik k6rhazaba is szallitott


18/40

Azapolda fOldszintjen 200 fO befogadasara alkalmas e16ad6te-

rem volt, ahol id6kozonkent a betegek szamara villanyorgonas

koncertet rendeztek.

Az akkori k6rhaz terUleten - tObbek kozott - tekepalya, tenisz es

koresolyapalyak, jatek es tornater, valamint egy kis termeszetest6 is volt.

191O-ben az apolda - rosszul hangz6 elnevezeset dr. Epstein Lasz16

elmeorvos ur igazgatasa alatt, javaslatara, elmegy6gyintezetre

valtoztatta, melyet 1923-ban bekovetkezett halalaig vezetett.

Az I. vh. el6tti id6ben mar a varosi kozlekedes nagyot javult.

Ez nyomatekkal szuksegesse valt, hiszen a Figye16 utea tuloldalan

tuzerlaktanya es kUlonfele hadianyag raktarak, az atellenes sar-kon az eloallatokat is forgalmaz6 mindenes "Kis Lehel" piae mii-

kodott, a mai "DOMUS" butoraruhaz helyen, a k6rhaz konnyen

megkozelithet6ve. valt minden iranyb61.

dr. Epstein Laszl6 A haborus hianygazdasag kovetkezteben a kozel haromszaz beteg

j6igazgat6, elmeorvos ellatasahoz szaraz bab kiutalasat kertek a katonasagt6l 1917-ben.

A korabban veletlenszeriien e16fordu16 apoltak altaI keszitett miialkotasok minden fajtajanak tudat-

os gyiijtese 1921-t6l kezd6dott meg, mely kiegeszitest nyert a betegek altaI lenyelt targyak, eszko-

zok pszichiatriai gyiijtemenyevel, melynek kialakitasa Namenyi Lajos doktor ur nevehez fiiz6dik,

melyet dr. Selig Arpad elmeorvos ur orszagos es sajat gyiijtemenyevel egeszitett es allitott ki.

16


19/40

1924. febrmir l2-tol dr. Nyeki Karoly elmeorvos fOigazgat6 ur vezetesenek ideje alatt Budapesti

Angyalf61di Magyar KiraIyi A.llami Elmegy6gyintezetkent jegyzik be az intezmenyt. Teriiletebol uj

elvek szerint, 1,2 hektart munkaterapias cellal alakitottak at.

1926-t61 dr. Selig A.rpad elmeorvos ur iranyitasanak ideje alatt

ezt a helyet immar Ideg- es Elmegy6gyintezetnek nevezik, mely

szemIeletvaItozast mutat.

Befejeztek a II. pavilont, felujitottak a parkot es hivatalosan

is megalakitottak az Intezet Muzeumat, mely a diszterembol

nyil6 nagyszobaban volt lathat6. Megjegyezni sZiikseges, hogy

a muzeum fogalma nem a mai ertelmeben volt haszmilatos akkor.

1928-ban epiilt a jelenlegi Addiktiol6gia epiilete.

A k6rhaz munkajat rovid ideig itt vegzo dr. Meduna Laszl6 elme-

szakorvos ur, itt kezdte meg kutat6i, praktizaI6 tevekenyseget"

melyet az USA-ban fejlesztett ki es az egesz vilagon elterjedte

val6 legkorszenlbbnek akkor szamit6 - tObbek kozott - az

ELEKTROSHOCK kesziileket, stb.

A 480 agyszamu intezetben 330 ferfi es 300 nobeteg zsufolt

befogadasara kenyszeriiltek a harmincas evekben. Ujabb terapiasmuhelyek pI.: szabadfoldi es intenziv iiveghazas kerteszettel,

f61dmuvelessel egesziilt ki a foglalkoztatas hasznos rendszere,

hiszen a termelvenyeket onellatasra is fordithattak.

dr . Selig ..4rpcid

j6igazgato, elmeorvos

17


20/40

Elodje hahil


21/40

19

Orvosi es tisztviselOi kar 1934-ben

1940-ben angol kertet es szok6kutat epittetett meg. A vizesed6 falu es dohos leveg6jii, stillyed6

eptiletek alipincezeset vegeztek el, mely nem jelenthetett vegs6 megoldast a leirhatatlan allapotokra.

1944-ben ket uj szemelyzeti eptiletet huztak fel es megkezdtek az ambulansan erkez6 beiegek felve-

telet az intezetbe, melyre meg korabban nem volt pelda.


22/40

1944. julius 2-an a kertet a1dozat ne1kii1i bombatalalat erte, azonban szeptember 17-en a f6epiilet

negy bombatalalatot celzottan kapott, melynek kovetkezteben nyolc beteg szornyethalt.

A betegek es a szemelyzet a tarthatat-

Ian koriilmenyekre val6 tekintettel

Lip6tmez6re koltozott at, aki kepes

volt d, hazament. A betegek szama\ 63-ra csokkent. A k6rhaz sok szemelyt

menekiiltkent fogadott be, akik az

eletiiket sz6 szerint az orvosaiknak

~ koszonhetik... Egy munkatars volt

a nyilas id6kben felfegyverkezve a

k6rhazban, aki tObbszor intezkedesre

hivta be a k6rhazba a hat6sagokat,azoknak a nyilvanval6 helyzet dacara

sem lett bant6dasuk... igy elhurcolva

Kormenet, kozepen a Vinces noverek csoportja senki nem lett innen!

Nyir6 Gyula dr. ur - a biztonsagaval es eletevel j


23/40

Harman: dr. Nyir6 Gyula f6igazgat6 fOorvos, egy fOorvos aki nem elmeorvos es dr. Nyir6 Laszl6

sebesz segedorvos urak, a helyben lak6 f6igazgat6 fia lattak el az els6segelyt a lehet6segeiknekmegfele16en.

1945. januar 13-an kerUlt sor az els6 sebesUlt voros katona

ellatasara.

A kozelharc megsziinte utan keriilt sor a II. Pavilon helyre-hozatalara. A n6i betegek ide, a voros katonak a foldszintre,

a ferfi apoltak a pinceben maradtak.

A II. vh. utan kialakuJt berendezkedes dr. Nyir6 Gyula f6-

igazgat6 urat, kozk6rhazza atalakult intezet elere allitotta.

Az 1945-46-os beszamol6 jelentes szerint: "Az elmepavilon

(bejaratt61 jobbra) j6reszt, gazzal ben6tt romhalmaz.

Relative ep a sarokepiilet, mely akkor az igazgat6sagnak,

az adminisztraci6nak, a konyvtarnak es a bentlak6 sze-

melyzetnek adott otthont. Balra a kerteszet iiveghazai,

a Szegedi utig kukoricas es egyeb vetemenyek, haszon-

novenyek voltak miiveles alatt." ...

1945. julius h6t61 alland6sitva lett az aramszolgaltatas.

Ekkort61 valt lehet6ve az aktiv kezeles. igy folyamatosanfogadhattak Lip6tmez6r61 es otthonaikb61 visszaszivarg6

betegeket es jottek vissza a megmaradt munkakepes kollegak

is az 511 agyas romos k6rhazba. Dr. Nyiro Gyula

21

A k d ti h k j ll h b t l k6 G6 G l d k k d


24/40

A kezdeti nehezsegekre jellemzo, hogy a bent lak6 - G6czan Gyula gondnok ur - kezdemenyezesere

ifj. Nyiro Laszl6 seged sebeszorvos ur, valamint egy miitosfiu a Honved K6rhaz romjai koziil kiemelt

rontgen gepet huztak el ide negykerekii kezikocsijukkal... es helyeztek uzembe. Az ona116 Rontgen

Osztaly csak 1951-benjott letre.

Magyarorszagt61 masodszor is elcsatolt orszagreszeibol kiemelkedo tudasu es gyakorlottsagu szak-

fOorvosok kerultek Nyiro professzor ur hivasara, vezeto foorvosi beosztasokPa az Angyalfoldi

AUami K6rhazba. Dr. Doleschal Frigyes (a kesobbi egeszsegugyi miniszter), dr. Csia Pal,

dr. Udvarhelyi Agoston, dr. Kalitzy Geza voltak segitsegere. .

Prof. dr. Nyiro Gyula 1947-1950 kozott az angyalf01di Frangepan u-i reformMus gyUlekezet vilagi

vezetoje volt.

A gyerekellatas 1945 es 60 kozott volt a k6rhazban 36 aggyal.

1950-ben az Elmeosztalyok epUletenek elso emeleten nyilt meg az intezeti gy6gyszertar, mely valtoz6

helyeken fennmaradt a k6rhazban.

1949 es 1950 kozott epitettek alacsonyabb belmagassaguva, mar harom szintesse az apoldM, melybe

meg 110 ev eltelte utan sem epitettek be betegszallit6 liftet.

1950-ben a Vinces novereket eltavolitottak az Allamvedelmi Hat6sag katonai a k6rhazb61, akik kozUl

a fiatalabbakat foorvosi keresre a munkaba civilkent visszahivtak az osztalyokra. Szallashelyuket

a II. Belosztaly betegei foglaltak el.

1951-ben Dr. Nyiro Gyula fOigazgat6 fOorvos ur igazsagugyi elmeszakertoi vizsgaja utan az Orvos-tudomanyi Egyetem Pszichiatriai Klinikajanak vezetojeve es egyetemi tanarra neveztek ki. 1958-ban

kiadott "PszychiMria" tankonyve ma is szakmai alapmiinek szamit. Eletmiivenek tekintett k6rhazaval

szorosan tartotta a kapcsolatot halalaig, 1966-ig.

22

K 39 l l k b l 6 k U j D K i I l


25/40

23

Keresere 39 evesen az elso nem elmeszakorvos - belgy6gyasz - koUegaja, Dr. Krasznai Ivan lett

a fOigazgat6, aki nyugdijba vonulasaig 1974-ig aUt betegei, munkatarsai es a Bp., Fov. XIII. keriileti

Tanacs Vegrehajt6 Bizottsaganak rendelkezesere.

A kapolnab6l es a sekrestyebOl a terjeszkedo II. Bel-

osztalya sarokeptiletbe k6lt6z6tt at, a tObbi harom bel-

osztaUyal egytitt.

1957-ben lehet talalkozni elosz6r a R6bert Karoly k6r-

uti K6rhaz elnevezessel, egy boncolasi jegyzok6nyv-

ben.

1959-ben a Bp., Fov. XIII. ker. Tanacs v.B. 742 agy-_ .wI.&V

asra bovitette ki a k6rhazat, melyet 1970-re nO-re

fejlesztettek fel, mert a keriilet lakosai es a videkrol

az iparba be6z6nlo keriileti munkasok jelenlete ~te1lY1meghaladta a 160.000 fOt, mely az eddigi legnagyobb

szam keriilettink tOrteneteben.

1960-63 k6z6tt 271 aggyal, a mar emlitett- volt igaz-

gat6sagi eptilet - atalakitasa soran a belosztalyok ke-

rtiltek elhelyezesre olyan m6don, hogy a IV. osztaly az

Istvan K6rhazb6l ideiglenesen befogadasra keriilt.

1961-ben az elso koronaria orzo es intenziv terapias ~~,.~i;~-:-:-osztaly alakult'meg az orszagban dr. Braun Pal fOor- ~~~~---- ---l

vos ur iranyitasa alatt. K6rhdz reszlet, 1960-as evek

1963 b l k lt N l6 i i O t l d S b Alb t fO t l


26/40

1963-ban alakult meg a szaz agyas Neurol6giai Osztaly dr. Szobor Albert fOorvos ur vezetesevel,

letrehoztak a Fiatal Orvosok Forumat, es atvette a K6rhaz Tudomanyos Kornek szervezeset.

1974-ben Dr. Selmec Imre szUlesz-nogy6gyasz ur lett a fOigazgat6 fOorvos. Ekkor mar 1088 volt

az agyszam, mely a k6rhaz tOrteneteben az eddigi legnagyobb. Noversza1l6 es gy6gyszertar epUlt.

1977. januar I-vel megszUletett a Bp., Fov. XIII. ker. Tanacs V. B. Egyesitett Gy6gyit6 Megelozo In-

tezete az - EGYMI - szervezet tagkent a R6bert Karoly koruti K6rhaz-Rendelointezet. Ennel fogvaeves forgalma soha nem latott mertekben - ugrasszeriien - emelkedett meg.

1978-ban tObb epiilet siillyedese es egyidejii dolese miatt eletveszelyesse valt. A labort, az "It:' es

"C" epiileteket azonnal ki kellett iiriteni. A betegek 10%-at a szomszedos Honved K6rhaz vette at.

1979. aprilisat6l 1980. februar 15-ig Dr. Kadar Tiborne latta el a megbizott fOigazgat6i feladatot.

1980-ban a sarokepiiletet felrobbantottak es elbontottak.

1981-tol a Bp. Fov. Tanacs v.B. igazgatasa es feliigyelete ala keriilt a k6rhaz az atmeneti idoszakban

1980. februar l6-t61 1991-ig, Dr. Gyetvai Istvan fiil-orr-gegesz szakorvos volt a fOigazgat6 helyettes,

dr. Fovenyi Mihaly fOigazgat6saga alatt. Szakorvosi rendelointezet reszere kertjebol valasztottak Ie a

teriiletet.

Majd ujabb tiz evig 1991-tol 2001-ig Dr. Takacs Gabor ur volt a fOigazgat6, ki sziilesz nogy6gyasz

szakorvos.

2001. december I-to12007. januar 3l-ig dr. Falus Ferenc ur volt a fOigazgat6i munkakorben.

2007. februar l-tol Dr. Vadnai Marianna gasztroentero16gus fOorvos asszony a megbizott fOigazga-

t6ja a Nyiro Gyula K6rhaznak a mai napig.

24

1981 j li 26 { li ik i i k i i b i


27/40

1981. julius 26-{m a Klinikai Biokemiai Kutato Laboratorium

kezdte meg tevekenyseget a reszere emelt pavilonban a Robert

Karoly koruti oldalon, mely a Chinoin Gyar kezdemenyezesere

a gyogyszergyar es az egeszsegtigy probahazassaganak szantak.

Ma a SZEN-ZA blitorszalon kinaIja itt termekeit ber16kent.

1982-ben valt lehetsegesse el6szor, hogy kozvetlentil es nem a koz-ponton kereszttil hivhassak az osztaIyok egymast telefonon a kor-

hazban.

1984-85-ben a korhazat kozponti szarnyeptilettel egeszitik ki.

Letrehozzak a Hajdani Alkoholistak Barati Koret - a volt HABKO I'. ';;;,~

- Klubkent, az 55 agyas elfekv6 osztalyt, a nappali szanatoriumot,

az apoltak bermunka terapias foglalkoztatasat, ahol "bels6

fogyasztoi" szamlajukra dolgozhattak a betegek a kolcsonose16nyok alapjan. Vedett ejszakai alkoholmentes szorakozohely

letestilt a tagok szamara klub formaban, ahogy 1945 utani evek-

ben k6rhazi enekkar, szini es neptanccsoportjai is miikodtek itt.

Dr. Kiss Csaba - dr. Meszaros Zoltan iranyitasaval megsztiletett

Budapest els6 medd6segi-Iombikbebi centruma. 1989. januar 7-en

Budapest els6 lombikbebije sztiletett itt meg.

1987-ben uj belgy6gyaszati "B" eptilet kertilt atadasra.

PaIyazat eredmenyekent 1992-ben vette fel a k6rhaz Nyir6 Gyulanevet.

25

"B" epii!et f6bejarata

1995 ben Pato16giai Osztaly hatalmas epUlete kerult atadasra melyet rna a Med~erv Kft berel


28/40

1995-ben Pato16giai Osztaly hatalmas epUlete kerult atadasra, melyet rna a Med~erv Kft., berel.

1997-ben adtak at az Uj EpUletet, melybe a regi apoldab6l koltoztek at es Pszichiatrianak hivnak.

A fObejarat a Lehel uton kerult kialakitasra. Ezzel egy id6beri kerult a k6rhaz terUleter6llevaIasztasra

tOmor teglakeritessel es 99 eyre berbeadasra a duhong6 es apolda epUletegyuttese, mely irodai celokra

va16 atalakitasanak folyamata a mai napig is tart.

2007. aprilis l-t6l 666 agyas keretszam mellett harom aktiv (aIt. belgy6gyaszat, gasztr6entero16gia,

neuro16gia) es ket rehabilitaci6s, kr6nikus (pszichiatria, addikto16gia) osztaIya van a Nyir6 Gyula

K6rhaznak, mert nem lett kiemelt k6rhaz, igy a kerUlet mas betegei a kijelOlt es ujnak epitett, atadott

Allami Egeszsegugyi Kozpontba, a R6bert Karoly korutra kerUlnek beutalasra, felvetelre es kezelesre.

A szUleszet-n6gy6gyaszat, sebeszet osztaIyai helyein, rna n6gy6gyaszati es plasztikai sebeszeti

maganklinika tevekenykedik.

A k6rhazban mukod6 laborat6rium tevekenysege orszagos es budapesti viszonylatban is jelent6steljesitmenyt es eredmenyt ert el az elmult 70 ev soran, 6s nelkulOzhetetlen napjainkban is.

A k6rhaz multjaban es jeleneben, alland6 oktat6 es tovabbkepz6 helykent szerepel. Orvostanhall-

gat6k, gyakorl6 es tud6s orvosok tovabbkepzeseben mukodik kozre szervezete folyamatosan.

A megszuntetesre es kiUritesre itelt Lip6tmez6, Orszagos Pszichiatriai es Neuro16giai Intezet (OPNI)

betegeinek egy hanyada a Nyir6 Gyula K6rhazba kerUlt atiranyitasra, a Pszichiatriai Osztalyra

felvetelre, ugy mint az 125 evvel ezelOtt a kezdetekben egyszer mar a feltOltesnel megtOrtent...

A k6rhaz mukodeset es szervezeti felepiteset jelent6sen megvaltoztathatja az a tervezet, mely

nagyaranyu k6rhazi osszevonasokat helyez kilatasba a kozeli jov6ben, a megfogalmazas kovet-

kezteben pl.: holdingba va16 szervez6des, tervezese soran ...

26

A N i G l k h t k t k l i


29/40

A Nyiro Gyula korhazat kornyezo utcak elnevezesei,

azok sorrendje a kezdetektOl 2008-ig tarto idoszakban.

Eszaki oldalon: TerUletebol megszakitotta 1879-ben a Szt. Laszl6-majorb6l a Duna fete, a mai

Gomb utca, tart6 hatalmas tujafakkal szegelyezett (szegett) foldut, mely a szegett,Szegedi lit nevet kapta.

Keleti oldalon: Jasz utca olvashat6 az 1884-es terkepen. Magyarorszagba XlV. sz.-ban betelepiilt

irani eredetii allattart6 lovas nep tiszteletere. Jasz huszarok. ..

Deli oldalon: 1. Belso, II. Nagy, III. KUlso korlit, Viehtreib Weg- Marha hajt6 lit a vagoallatokat

a megyeri rev fete vezeto litvonalon, 1860-t6l Hajtsar lit, 1879-tol Hungaria lit,

1893-t6l Felso Hungaria korlit, 1937-tol R6bert Karoly korlit. 1. Karoly (1307-1342)

Karoly R6bert Anjou kiraIyunk emtekere.

Nyugati oldalon: Gorsse Pulverturm Gasse 1850-tol, Nagy Loportorony utca 1860-t6l a j6l l


30/40

A Nyiro Gyula K6rhaz teriiletevel osszefiiggo gy6gyit6 szervezetek elnevezesei

XVIII. sz. k6zepeto1 a szegenyek me1egvizes gy6gyhe1ye,

1784-to1 Vizgy6gyintezet,

1840-43 k6z6tt Orjintezet a vizgy6gyaszatra a1apozva, hivata10san 1845-ig,

1884-to1 Angya1f61di KiraIyi Tebo1yda, az Orjintezetre tamaszkodva, Apo1da,1896-t61 Angya1f61di KiraIyi Apo1da,

191O-tOlMagyar Kira1yi E1megy6gyintezet,

1924-to1 Budapesti Angya1f61di Magyar KiraIyi Allami E1megy6gyintezet,

1926-t61 Budapesti Angya1fOldi Magyar Kira1yi Allami Ideg es E1megy6gyintezet,

1938-t61 Budapesti Magdo1navarosi Magyar Kinilyi Allami Elme es Ideggy6gyintezet,

1945-to1 Angya1f61di Allami E1megy6gyintezet, Angya1f61di Allami K6rhaz,

1950-to1 R6bert K6rhaz,

1951-to1R6bert Karoly K6rhaz,

1957-to1R6bert Karoly k6ruti K6rhaz,

1977-to1 Budapest Fovaros XIII. kertileti Tanacs Vegrehajt6 Bizottsaga,

R6bert Karoly k6ruti K6rhaz-Rende10intezet,

1981-to1,Budapest Fovarosi Tanacs Vegrehajt6 Bizottsaga R6bert Karoly k6rllti K6rhaz,

1992-to1 Fovarosi Onkormanyzat Nyiro Gyu1a K6rhaz (paIyazat utjan e1nyert nevve1),

2008-t61 R6bert Karoly Magank1inika (is a) a "C" epuletben.

28

Dr HAITSCH EMIL emlekszoba


31/40

29

Dr. HAITSCH EMIL emlekszoba.

Sok ezer orvos milli6nyi beteg es hitogat6 nem hallgathatja el es nem fe-

ledkezhet meg azokr6l a peldaerteku szakemberekr6l, szakorvosokr6l,

n6verekr6l, mut6sokr6l, gondnokokr6l stb. akik ezt a helyet felemeltek

a magasba ... Angyal Lajos, Vajda Akos, Fenyvesi Tamas, Simk6 Alfred,

Szobor Albert, Farag6 Andras, Varkonyi Sandor, Garam Tamas doktorurak es meg nem nevezett tarsaik, a magasban tartottak, a koz jav


32/40

A "muzeum" e s a "konyvtar" ilgyei


33/40

A muzeum e s a konyvtar ilgyei

Az apoltak gyomrab61 es mas eset-el6fordulasok targyi eredmenyeinek okulas es tanulas celzatu

gyiijtese mint erdekesseg kezd6dott meg az esettanulmanyok es k6rrajzi szempontok es leirasok

celjara. Ezt a kezdetekt61 fogva feltehet6en vegeztek, a tebolyda szakemberei.

Az els6 emlites a targyak rendszerezesere Namenyi Lajos dr. elmeorvos ur nevehez kothet6, aki azo-

kat feldolgozta. Ezeket kiegeszitettek a gondozottak altaI keszitett miialkotasok csoportjaival is.

Dr. Nyeki Karoly es Dr. Selig Arpad kovette el6djuk Dr. Epstein Laszl6 ur f6igazgat6 ilyen iranyu

tOrekveseit, oly annyira, hogy Selig dr. a maga altaI Lip6tmez6n gyiijtOtt targyait is ebbe a rendbe

egyesitette es orszagos gyiijtes megszervez6je es kivitelez6je lett!

Dr. Zsak6 Istvan fOigazgat6, f6orvos a diszterem meUetti nagyteremben aUand6 kiallitast alakitott

ki az epiiletben. - Dr. Haitsch Emil fOigazgat6 helyettes f6orvos ur 1967-es halal


34/40

y gy

ott.

A szakorvosi tevekenyseg jelen korban mar nem tartja olyan jelentosnek az ebbol kiindu16 elemzese-

ket a paciens es a szakma szamara. Alland6 kiallitasnak tekinthetoek azonban a foly6sokon llithat6

plakatok a regi esemenyek beharangozasar6l, a betegek munkaib6l a mai gyakorlatban.

A konyvtar elso emlitese 1930-b6l Dr. Zsak6 Istvan ur idoszakara esik, amikor annak 2.500 db-os

allomanyar6l, nem reszletezve tesz emlitest. Ma az igazgat6sagi epiiletben iiveges konyvespolcokon

modern szakmai konyvek sorakoznak, olvas6jukra varva. A katalogizalas nelkiil egy 15 meteres

szoba egyik fala menten.

2009. majus l5-i iinnepi tudomanyos iilesen a k6rhaz dolgoz6i, 16-an pedig lakossagi nyilt nap

kereteben egesznapos eloadasokkal emlekeztiink meg a k6rhaz hivatalos 125. eves evfordu16jar6L

32

Felhaszmilt irodalom:


35/40

Felhaszmilt irodalom:

Adametz Gyula: Angyalf6ld, 1947.44. lap

Budapest, XIII. kerUlet. Bp., 2000. 104. lap

Kosary Domokos: Budapest tOrteneti lexikona. III. k6tet.

HelytOrteneti irasok: Hatvan eves a XIII. kerUlet 136, 158 lap

Hermann Peter: A XIII. kerUlet tOrteneti krono16giaja. Bp., 1998

Zsak6 Istvan: A Budapest Angyalf6ldi Elme es Ideggy6gyintezet emlekk6nyve. Bp., 1933

Daray Andras: K~ri6zumok az orvostudomany mai tOrteneteb61. Bp., 2003.

Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi emlekek 1; II. Bp., 1929.386; 465. lap

Kapronczay Karoly: Fejezetek 125 ev magyar egeszsegugyenek tOrteneteb61.

Schmall Lajos: Adalekok Budapest Szekes F6varos tOrtenetehez. Bp., 1899.

Forrasok Budapest multjab6l 1686; 1878. Bp., 1971.

Betegapolasugy, betegapolasugyunk multjab61. Bp., 1933. 4-6 lap

lantsits Gabriella: Magyar Orvosok arckepei. Medicina, 1998.

Jelenics 16zsef: Budapest, XIII. kerUlet teljes utcanev lexikona. 2001.

Raday Mihaly: Budapest teljes utcanev lexikona. 2003.

Millisits Mate: A Bp.AngyalfOldi ref. egyhaz tOrtenete. 2008.

Tringer Lasz16: Nyir6 Gyula a klinikus, a betegvezetes mestere.

A Nyir6 Gyula K6rhaz Szuletesnapi Emlekkonyve 1884-2009.

33


36/40

Kiadja: Az Anygalfoldi lozsef Attila MiivelOdesi Kozpont


37/40

j yg p

HelytOrteneti Gyiijtemenyenek Klubja

Felelos kiado: Jagasics Bela

Szerkesztoseg dme: 1132 Budapest, Vaci lit 50. Tel.: 349-1501

A szerkesztoseg tagjai: Bogyo laszlo, lelenics Jozsef,

Kovacs Piroska, Nemeth Marietta,

d~.Robert Peter, Szalma Maria

Tordeles, szerkesztes: Zo koteszet es nyomda Kft., 1136 Bp., Pannonia u. 21.

Toth Lajos

Masodik, javitott, bovitett kiadas.

KeszUlt 1000 peldanyban

ISSN 1416-8278

2009


38/40


39/40


40/40

A XIII. KERULETI HELYTORTENETIFUZETEK TEMAI

1. NIEDER IvAN:

2. EORSI LAszL6:

3. DR. BOKORI ISTVAN:

4. REICHARDT FERENC:

5. SZALMA MARIA:

6. DR. R6B~RT PETER:

7. HOLL6sY B. SANDOR:

8. NEMETH MARIETTA:

9. DR. R6BERT PETER:

10. SERESSNE DOLLER MARTA:

11 . SZALMA MARIA:

12. DR. R6BERT PETER:

13. DR. R6BERT PETER:14. SAsKA J ANos:

HOGYAN ALAKULT KI A XIII. KERULET - EGY EP!TESZSZEMEVEL

1956 A XIII. KERULETBEN

A XIII. KERULETI VALLASI KOZOSSEGEK TABL6J A

A GANZ HAJ 6GYAR TORTENETE

KAssAK LAJ OS A XIII. KE.R.ULETBEN

"VEDEn" HAZAK - RAOUL WALLENBERG TEVEKENYSEGE

HETHAz - KILENCHAz - TlzENHARoMHAz

A MARGIT-SZIGET TORTENETE

KERULETUNK FURD61 ES USZODAI

KERULETUNK EGYKORI MALMAI

KERULETUNK KAvEHAZAI

KERULETUNK POSTATORTENETE

K6RHAz A SZABOLCS UTcABAN

A NY!R6 GYULA K6RHAz TORTENET-1308 1308 Dagaly u. 9.

362 S 21 FS00311176

SAsKA J ANOS

A NYiRO GYULA KORHAZ TORT

1I I I I J ~ l~ l~ ll~ t~ ~ ~ l ll ll

Nyírő Gyula kh

Documents

Transcript of Nyírő Gyula kh