Növényvédelmi állattan gyakorlatok · 2008-02-05 · 6 Familia: Meloidogynidae –...
Transcript of Növényvédelmi állattan gyakorlatok · 2008-02-05 · 6 Familia: Meloidogynidae –...
1
Növényvédelmi állattan gyakorlatok
1. gyakorlat
BevzetésNematodaMollusca
Insecta: Saltatoria
Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007
Faj feletti kategóriákSuperregnum – főország piros: Linne;Regnum – ország : elsődleges kategóriák
Subregnum - alországSuperphylum - törzscsoport
Phylum - törzsSubphylum - altörzs
InfraphylumSuperclassis - fő-osztály
Classis - osztálySubclassis - alosztály
InfraclassisCohors - had
Superordo - öregrendOrdo - rend
Subordo - alrendInfraordo
Superfamilia – öregcsalád -oideaFamilia – család -idae
Subfamilia – alcsalád -inaeTribus – nemzetség -ini
Subtribus - alnemzetségGenus – nem*
Subgenus - alnem* Növénytanban: nemzetség
2
Phylum: Nemathelminthes – hengeresférgekClassis: Nematoda – fonálférgek
Regnum: Animalia – többsejtű állatok
Subregnum: Eumetazoa – valódi szövetes állatok
Divisio: Coelomata – testüregesek
Subdivisio: Archicoelomata – ős-testüregesek
Superphylum: Pseudocoelia – ál-testüregesek
Phylum: Nemathelminthes – hengeresférgek
Classis: Nematoda – fonálférgek2. Subclassis, 12 Ordo (~20000 faj)
Classis: Nematomorpha – húrférgek
Classis: Acanthocephala – buzogányfejűek
más rendszerben*: Phylum
*Mészáros F. (1996): Fonálférgek (Nematoda) törzse. – In Papp L. (szerk): Zootaxonómia egységes jegyzet. Budapest. 382 pp.
Divisio: Coelomata
Subdivisio: Eucoelomata
Spiralia Radialia
Subdivisio: Archicoelomata
Superphylum: Pseudocoelia
3
NematodaTestfelépítésszelvényezetlen; hengeres; 0,3 mm (Acrobeles) - 8 m (Placentonema gigantissima)
három rétegű kültakaró:
kutikula, epidermis, izmok
szájnyílás:
ajkak (ősi 6) - serték, tapintó szemölcs
oldalszerv (amphidium)
kutikulával bélelt szájüreg
egyszerű / szájszurony (stylus), fog, tüske
nyelőcső: bulbus, nyelőcsövi mirigy
szaporodás:
váltivarú, szűznemzés, hermafroditizmus
ovipar / ovovivipar / vivipar
epimorfózis (L1-L4 lárva, subimago, imago)
életmód: szabadon élők: 1. baktériumevők, 2. alga és törmelékevők, 3. növényi és gomba nedvszívók, 4. ragadozók
paraziták: egy és többgazdás
4
Subclassis: Adenophorea (Aphasmida) – érzékpálca nélküliek
Ordo: Dorylaimida – lándzsás v. tű-fonálférgek
Növénybántók: talajlakók, ektoparazita, gyökérkárosító, polifág, vírusvektor
Familia: Longidoridae – hosszúlándzsás fonálférgek
■ Xiphinema index – nagy tőrös / szőlőszívó fonálféreg
többnemzedékes, váltivarú, ovipar(30-50 pete) polifág: szőlő, füge, alma, rózsa; gyökérkárosító
Grapevine vein bunding virus
Classis: Secernentea (Phasmidia) – érzékpálcásak
Ordo: Tylenchida – szuronyos fonálférgek
a szájüreg kutikulája alakul szájszuronnyá, sok növénykárosító faj, nem vektorok
Familia: Heteroderidae – cisztaképző gyökér-fonálférgekjelentős ivari dimorfizmuscisztaképzésciszta 4-5 évig elfekszik L2 „inváziós lárva” fertőz először ekto- majd endoparazitanőstény: L2 után mozgásképtelenhímek: ivaréretten kirajzanak
5
■ Heterodea schachtii – répa fonálféreg
Mediterrán eredetű, XX. sz. elején terjedt széttöbbnemzedékes, váltivarú,ciszta telelpolifág: cukorrépa!!Levelek elsárgulnak, lankadnak (víz és tápanyaghiány miatt)
■ Globodera rostochiensis – burgonya fonálféregDél-amerikai, burgonyával terjedt el, Mo. 1981.oligofág: burgonyafélék (burgonya, paradicsom);L2 gumóba is befuraksziknem rak petét (csak ciszta!!)ciszta telel, univoltin
6
Familia: Meloidogynidae – golyvaképző gyökér-fonálférgek
jelentős ivari dimorfizmusnőstény folyamatosan petézik (400-600)L2 „inváziós lárva” fertőz – óriássejtek, GOLYVA többnemzedékespeteként telelpolifág eltérő tápnövény spektrummal
(búza, kukorica nem)■ Meloidogyne hapla – szabadföldi gyökérgolyva-fonálféreg
Pete alakban telel; 21°C-on aktiválódik a pete; 3-4 nemzedék; kozmopolita; polifág: több 100 tápnövény (paprika, saláta, uborka, gabona, spárga nem)
■ Meloidogyne incognita – kertészeti gyökérgolyva-fonálféreg
petében telel; 25°C-on aktiválódik a pete; kozmopolita; polifág; multivoltin (10 nemzedék is lehet)
M. incognita babon (Peru)
M. incognita juvenilis
7
Familia: Anguinidae / Tylenchidae – Szívogató-fonálférgek
ivari dimorfizmusnőstény kifejletten mozgásképtelenL2 „inváziós lárva” fertőz -- GUBACS párzás peterakás a gubacsbanmono- és oligofág: pázsitfűfélékengeneratív szerven gubacsot képzők: univoltinegyébként bi- és multivoltin.
■ Anguina tritici – búza fonálféreg
oligofág: búza, rozs (árpán nem); univoltin; gomba és baktérium vektor
Subfamilia: Ditylenchinae – szár fonálférgek
a nőstény helyváltoztató képessége megmaradL4 legaktívabbált egész életükben endoparazitákunivoltinmérsékelt égöviek
■ Ditylenchus dipsaci – szár fonálféreg
polifág (tápnövényspecialista rasszok ~20: hagyma, szamóca dohány stb.); felszín felett károsít
8
■ Ditylenchus destructor – gumórontó fonálféreg
polifág: burgonya, komló sárgarépa; keményítőben gazdag földalatti növényi részeken: gumók, hagymák, rizómák; peteként telel, anabiózisnincs, multivoltin (6-10 nemzedék)
D. destructor Irisen
Familia: Aphelenchoididae – levél fonálférgek
levelek endoparazitáifejletten (praeadult) vándorolnak, van anabiózis (száraz időben)multivoltin (2 hét)
■ Aphelenchoides fragariae – szamóca fonálféreg
fejlettebb stádiumban ectoparazita; lárva alakban telel talajban v. gyökérnyakon; fertőzés tavasszal (14-17 °C); polifág: főleg szamóca
9
Phylum: Mollusca – puhatestűek
Rendszertani hely:
Regnum: Animalia – többsejtű állatok
Subregnum: Eumetazoa – valódi szövetes állatok
Divisio: Coelomata – testüregesek
Subdivisio: Eucoelomata – valódi testüregesek
Phylum: Mollusca – puhatestűek (~130000 faj) „mollis=puha, könnyű”
Subphylum: Placophora – héjasok (6 osztály)
Classis: Gastropoda – csigák (3 Subclassis)
Subclassis: Pulmonata – tüdőscsigák (2 rend)
Ordo: Stylommatophora – nyelesszemű tüdőscsigák
RADULA
10
Classis: Gastropoda – csigák
1. Ősi stádium2. Lineáris felcsavarodás3. Torzió (keresztezett
idegű), fél oldal elcsökevényesedik (Prosobranchia)
4. Detorzió, de már aszimmetrikus (Opistobranchia)
5. Aszimmetrikus végállapot (Pulmonata)
~50000 faj; változatos életmód és élőhely; torzió és felcsavarodás
11
Ordo: Stylommatophora – nyelesszemű tüdőscsigákszárazföldiekHímnősek (párzáskor ♂ vagy ♀); néha önmegtermékenyítésOviparokEpimorfózissal (kifejlés) fejlődnekBivoltin, Univoltin, (néha 2-3 évente egy nemzedék)Minőségi kártétel
Familia: Limacidae– tarajos meztelencsiga-félékÉszaki mérsékelt övre jellemzők; „élénk!” mozgás; ált jellemző a taraj; éjjeli aktvitás; nyugalmi állapotban nem gömbölyödnek
■ Deroceras reticulatum –szántóföldi (recés) házatlancsiga
Kevésbé nedves helyeken is; egyéves; ivaréretten telel; tojásrakás tavasszal (10-60 db/csomó, össz. ~300); kelés nyár elején; szaporodás ősszel
■ Arion hortensis – kerti csupaszcsiga (házatlancsiga)
Főleg Nyugat-európai
Familia: Arionidae – simatestű házatlancsigák (csupaszcsiga-félék)Nagy termet; lomha mozgás; nyugalmi állapotban félgömb alak; tojás alakban telel; főleg atlanti területeken
■ Arion distinctus –változékony csupaszcsiga (házatlancsiga)3-5 cmNálunk
12
Classis: Insecta – rovarok
Rendszertani hely:
Regnum: Animalia – többsejtű állatok
Subregnum: Eumetazoa – valódi szövetes állatok
Divisio: Coelomata – testüregesek
Subdivisio: Eucoelomata – valódi testüregesek
Superphylum: Articulata – szelvényes állatok
Phylum: Arthropoda – ízeltlábúak
Subphylum: Hexapoda – hatlábúak
Classis: Insecta – rovarok
Subclassis: Dicondylea – kétbütykű rágójúak
Sectio: Pterygota – elsődlegesen szárnyasok
Superordo: Saltatoria – ugró egyenesszárnyúakOrdo: Ensifera - tojócsövesek
Subordo: Tettigonoidea – szöcskékSubordo: Grylloidea – tücskök
Ordo: Caelifera – tojókampósok
13
Általában a pete telel, kivéve Tetrigidae, Acrotylus
insubricus..
A lárva, vagy az imágótelel átA pete telel átÉletmenet
2 lemezes, hengeres4 lemezes, lapítottTojókampó
TojócsőTojókészülék
FelülAlulPárzáskor a hím
Epiphallus vanEpiphallus nincsHímivarszervAz első potrohszelvény oldalánAz első lábszáron a térd alattHallószerv
A hátsó láb combjainak és a szárnyak összedörzsöléseSzárny-szárny összedörzsöléseHangadás
A szárnya nem, vagy kisséfednek át és egyformák
A jobb van felül, egyformák
A bal van felül, különbözőkSzárnyak
434Lábfej ízek
Általában van oldalgerincAz oldalgerinc hiányzikÁltalában van oldalgerincElőhát
LekerekítettKiugróFejcsúcsNagyobb szem, jó látásKicsi szem, gyenge látásSzem, látás
Rövid, vastagabb, rövidebb a testhossz felénélHosszú fonalas, hosszabb a testhossz felénélCsáp
GRYLLOIDEATETTIGONIODEASubordoCAELIFERAENSIFERAOrdo
Subordo: Grylloidea - TücskökFamilia: Gryllidae – Valódi tücskök
■ Gryllus campestris –mezei tücsök
Ordo: Ensifera – tojócsövesek
■ Melanogryllus desertus – fekete tücsök
14
Familia: Gryllotalpidae – Lótücskök
■ Gryllotalpa gryllotalpa – lótücsök
■ Dociostaurus maroccanus – marokkói sáska
Locusta migratoria
Ordo: Caelifera - TojókampósokFamilia: Acrididae – Valódi sáskák