Az idült vesebetegség népegészségügyi jelentősége, felismerése, beutalás javallatai
Népegészségügyi Szűrőprogramok · Népegészségügyi Szűrőprogramok Szeged 2005 május 25...
Transcript of Népegészségügyi Szűrőprogramok · Népegészségügyi Szűrőprogramok Szeged 2005 május 25...
Népegészségügyi Szűrőprogramok
Szeged 2005 május 25Dr Hanusz Klára
Egészségügyi Minisztériumszakértő
Az előadásomban szólni szeretnék
• A lakosság egészségi állapotáról és a Nemzeti Népegészségügyi Programról
• A Népegészségügyi Program 2005 évi prioritásairól• A népegészségügyi szűrőprogramokról
– Emlőszűrés– Méhnyakrákszűrés– Vastagbélrák szűrés
• További feladatainkról
A magyar lakosság várható élettartama; európai összehasonlítás
Születéskor várható élettartam 1999
6264666870727476788082
Switz
erla
ndIta
lyG
reec
eEU
ave
rage
Aus
tria
Ger
man
yFi
nlan
dU
nite
dD
enm
ark
Alb
ania
Slov
enia
Czec
hEU
ROPE
Slov
akia
Pola
ndCr
oatia
CEE
Lith
uani
aBu
lgar
iaH
UG
ARY
Rom
ania
Ukr
aine
Ország
A gazdasA gazdasáági fejlettsgi fejlettsééggüünk alapjnk alapjáán n vváártnrtnáál is rosszabb az egl is rosszabb az egéészsszsééggüünknk
A születéskor várható átlagos élettartam I.Férfiak
68,15 75,3
40
45
50
55
60
65
70
75
80
Magyarország*EU átlag**
A születéskor várható átlagos élettartam II.Nők
76,46 81,4
40455055606570758085
Magyarország*EU átlag**
JelentJelentőős egyenls egyenlőőtlenstlenséégek (tergek (terüületi, tleti, táársadalmi) rsadalmi) az egaz egéészsszséégi gi áállapotbanllapotban
A korlátozottság területi egyenlőtlenség (esélyhányadosok)
1,0 (referencia)
1,81 (1,22-2,7)
1,47 (0,99-2,18)1,65 (1,19-2,28)
2,51 (1,76-3,56)
1,56 (1,08-2,25)
1,73 (1,18-2,54)
SzSzüületletééskor vskor váárhatrhatóó éélettartamlettartamterterüületi egysleti egyséég szerintg szerint
60626466687072747678
Férfiak Nők
FővárosVárosKözség
A vA váárhatrhatóó éélettartam vlettartam vááltozltozáása hazsa hazáánkbannkban
5860626466687072747678
Férfi Nő
197019801990199319971998199920002002
NNéépegpegéészsszsééggüügyi Program gyi Program elelőőrehaladrehaladáásasa
2002.a kidolgozás, programozás, szakmaimegalapozás, elfogadás éve
2003-2004.mintaprogramok, pilot-projektek kidolgozása
2005-2006.„Továbbfejlesztés és társadalmasítás” éve
Nemzeti NNemzeti Néépegpegéészsszsééggüügyi Programgyi Program2005. 2005. éévi tvi táárcaszintrcaszintűű prioritprioritáásaisai
• Szűrőprogramok továbbfejlesztése– Népegészségügyi szűrőprogramok– Alapellátási prevenciós tevékenység támogatása
• Egészséget támogató közösségi projekt– Területi egészségfejlesztési hálózat kialakítása
(ÁNTSZ)• Színtérprogramok elterjesztése
– Kistelepülési, városi színtereken folyó prevenciós programok
• Szakmai programok továbbfejlesztése a jövő generációja érdekében– Újszülöttkori anyagcsere betegségek szűrési programjának
kiszélesítése– Gyermekélelmezési program (OM-EüM)
• Kommunikációs program
Vezető halálokok Magyarországon (KSH 2000)
Vezető halálokok Magyarországon (KSH 2000)
25%
51%
6%7%
4%
7%
keringésirendsz.daganatos
emésztőr.
légzőr.
erőszakos
egyéb
daganatok
keringésirendszerbetegségei
A daganatos betegsA daganatos betegséégek okozta gek okozta standardizstandardizáált hallt haláálozlozáási arsi aráány I.ny I.
(100.000 lakosra; 0(100.000 lakosra; 0--64 64 ééves korcsoport)ves korcsoport)
FFéérfiakrfiak
187,84
94,46
020406080
100120140160180200
Magyarország*EU átlag**
A daganatos betegsA daganatos betegséégek okozta gek okozta standardizstandardizáált hallt haláálozlozáási arsi aráány II.ny II.
(100.000 lakosra; 0(100.000 lakosra; 0--64 64 ééves korcsoport)ves korcsoport)NNőőkk
99,9563,93
020406080
100120140160180200
Magyarország*EU átlag**
SZŰRŐVIZSGÁLAT
Alapfogalom: Tünetmentes személye időről időre történő vizsgálata erre alkalmas módszerrel,
rejtett betegség fennállásának valószínűsítése, vagy kizárása céljából.
Szűrési modellek :
Szervezetlen (opportunisztikus) szűrővizsgálat
Szervezett, népegészségügyi szűrési modell
A szűrési modellek jellemzőiSzervezetlen: spontán, alkalomszerűen megjelenők szűrővizsgálata.
Más célú orvosi vizsgálathoz kapcsoltan végzett szűrővizsgálatok.
Szervezett szűrési modell, a népegészségügyi szempontból jelentős betegségeknél:
Közigazgatási egységben szerveződik.
Lakossági lista alapján a veszélyeztetett populációnál.
Szűrési regiszter működtetésével történik.Az utóbbi feltételei:
A CÉLBETEGSÉG :
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FONTOSSÁGA
A FEJLŐDÉSMENET JÓL ISMERTSÉGE, ÉS EZ ALAPJÁN:A KORAI FELISMERÉS JAVÍTJA A PROGNÓZIST
KIVIZSGÁLÁS, KEZELÉS FELTÉTELEI ADOTTAK
ALKALMAS ÉS HATÁSOS MÓDSZER ÁLL RENDELKEZÉSRE
A BETEGSÉGEK BIOLÓGIAI ALAPJA, FEJLŐDÉSMENET
ÉP SZAKASZ - PREKLINIKAI-DETEKTÁLHATÓ SZAKASZ – KLINIKAI SZAKASZ
biológiai kezdet
expozíció A szűrővizsgálatok ezidő
alatt végezhetők eredményesen
MINÉL HOSSZABB A DETEKTÁLHATÓ SZAKASZ, A DIAGNOSZTIZÁLÓ VIZSGÁLAT ANNÁL
EREDMÉNYESEBBEN VÉGEZHETŐ EL.
Onkológiai szűrővizsgálatok
Bizonyítottan hatásos, ezért népegészségügyi szűrővizsgálatra alkalmas:
Cervix citológiával 25-65 év között az egyszeri negatív szűrővizsgálat 3 évenkéntismételve.
Emlőszűrés mammográfiával és fizikális vizsgálattal 45-65 év között kétévente
Vastagbélszűrés a székletbeli rejtett vér kimutatása útján 45-65 év közötti nők és férfiak, kétévente
EmlEmlőőszszűűrrééss
Adatáramlás Emlőszűrés esetébenAdatAdatááramlramláás Emls Emlőőszszűűrréés esets esetéébenben
meghívandók
Szervezés, tájékoztatásHáziorvosok
VédőnőkGyógyszerészek
Foglalkozás-egészségügyi orvosok
ÖnkormányzatokMédiá
OEP
OTH
EmlőszűrőÁllomások
ÁNTSZ
HáziorvosokMeghívottakKiszűrtek
Emlőszűrés
2001. decemberében országszerte megindult:
• első kétéves szűrési ciklus eredményei megfelelnek a nemzetközi standardoknak
• OTH-OEP olyan mammográfiás munkahelyekkel kötött szerződést, amelyek megfelelnek a rendeletekben előírt minőségi (személyi és tárgyi) követelményeknek
• diagnosztikai és terápiás háttérkapacitása biztosítva van
• szűrőállomások „hálózata” az egész országot lefedi; a szűrővizsgálatra jogosult lakosságot a területi elv alapján rendelték az egyes szűrőközpontokhoz
• 45 ilyen ún. mammográfiás központ működik, egy mobilszűrőállomás (második mobil szűrőállomás) folyamatban
Az emlAz emlőőszszűűrréés rs réészvszvéételi arteli aráányanya2004. janu2004. januáár 1r 1--ttőől december 31l december 31--igig
61,1
%59
,8%
50,9
%50
,0%
49,9
%48
,3%
47,6
%43
,5%
42,4
%39
,7%
38,7
%38
,1%
36,4
%36
,1%
35,5
%34
,0%
33,7
%32
,2%
26,7
%26
,4%
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000Sz
abol
cs.-
Vas
Nóg
rád
Toln
a V
eszp
rém
Zala
Bor
sod-
A.-
Kom
árom
Jász
-N.-S
z
Bék
és
Fejé
r
Som
ogy
Bác
s-K
. Pe
st
Haj
dú-B
.
Bar
anya
C
song
rád
Hev
es
Győ
r-M.-S
.B
udap
est
megyék
fő
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
rész
véte
li ar
ány
Meghivott Megjelent részvételi
MéhnyakrákMéhnyakrák
A tervezett A tervezett mmééhnyakrhnyakráákszkszűűrrééss kköözel zel
4 milli4 millióó nnőőt t éérint rint MagyarorszMagyarorszáágon, ennek gon, ennek hozzhozzáávetvetőőleg 25%leg 25%--a a éél a l a
lehetlehetőőssééggelggel
Adatáramlás Cytológiai szűrés esetébenAdatAdatááramlramláás s CytolCytolóógiaigiai szszűűrréés esets esetéébenben
OEP OTH weboldal
ÁNTSZ
Szervezés, tájékoztatás
HáziorvosokAdategyeztetés
Meghívási lista összeállítása
Adatok korrigálása
Posta
Meghívandók
Nőgyógyász
Cytológiai labor
A szűrővizsgálatok szervezésének folyamata
megyei, városiÁNTSZ
megyei, városiÁNTSZ
háziorvosi szolgálatháziorvosi szolgálat
önkormányzatönkormányzat
Szűrendőpáciens
civil szervezetekcivil szervezetek
médiákmédiák
cytológiai laborcytológiai labor
postaposta
nőgyógyásznőgyógyász
szűrőállomásszűrőállomás
utaztatásutaztatás
Máhnyakrákszűrés
• 2003. szeptemberében fokozatosan indult meg • a nőgyógyászati rákszűrés hazai hagyományainak és
a hatályos hazai nőgyógyászati szakmai ajánlások figyelembevételével.
• Az OEP első lépésben 46 cytológiai laborral kötött szerződést.
• A szűrésre jogosultak száma 2.932.700 fő ebből, 482.096 személynek küldtek meghívólevelet, a citológiai munkahelyekről 13.660 szűrővizsgálat elvégzéséről érkezett jelentés.
• A részvételi arány 2004. december 31-ig sem haladta meg a 3,9% -os értéket.
CitolCitolóógiai statisztika megygiai statisztika megyéénknkéént nt a 2003.09.a 2003.09.--2004.12. id2004.12. időőszakokraszakokra
0
20000
40000
60000
80000
100000
120000
140000
Barany
aBud
apes
tBék
és
Fejér
Hajdú Jász
Nógrád
Somog
yToln
aVes
zprém
Megye
Meg
hívo
ttak
0,0%
2,0%
4,0%
6,0%
8,0%
10,0%
12,0%
14,0%
Résztvettek
Rész
véte
li ar
ány
Colorectális daganatokColorectColorectáálislis daganatokdaganatok
4545--65 65 ééves fves féérfiak, nrfiak, nőőkkKKéét t éévenkvenkéént behnt behíívváásos sos rendszerrendszerSzSzéékletvkletvéér vizsgr vizsgáálatlat
Colorectalis daganatok szűrése
• bevezetése - kormányzati döntés értelmében - szakaszosan történik oly módon, hogy 2004-ben mintegy 180.000 főnyi céllakosságot érintsen
• 2005 végére a szűrővizsgálat lehetősége az ország minden területén, minden lakosa számára biztosítva legyen
• szakmai munkacsoport elkészítette a szakmai és szervezési protokoll
• javaslatot tett arra, hogy 2004-ben mely területeken indulhat meg a szűrőtevékenység
• tájékoztatta a kijelölt területek egészségügyi ellátórendszerének illetékes vezetőit, valamint a -területi ellátásért felelős háziorvosokat tájékoztatta a szűrővizsgálat célkitűzéseiről, végrehajtásának ajánlott módjáról, valamint a végrehajtásban rájuk háruló feladatokról
• intézkedett a mintagyűjtő kazetták beszerzéséről és terítéséről a kijelölt területeken, valamint a meghívólevelek időarányos postázásáról
Az vastagbélszűrési modellprogram eredményei ( Ajka)
• 3996 rejtett székletvér vizsgálatot végeztek• minták 28%-a (1123) volt színreakció pozitív és
8%-a (321) immunkémia pozitív • 298 colonoscopiát végeztek• 13 rákot, valamint 67 betegen 109 adenomatosus
polypot találtunk • 2 aranyér, 36 diverticulosis, 40 gyulladás és 10
egyéb elváltozás volt• Az esetek 30%-ában (90 esetben) a
colonoscopiánál nem találtak kóros eltérést
További feladataink 1
A céllakosság részvételének javítása:
• népegészségügyi lakosságszűrés eredményessége és gazdaságossága döntően attól függ, hogy a céllakosság mekkora hányada vesz részt az ellátórendszer által kezdeményezett szűrővizsgálaton
• felmérések szerint a veszélyeztetettnek minősülőkorcsoportba tartozók mintegy fele még sohasem részesült szűrővizsgálatban, melynek okai:– a népesség egészségkultúrájának fogyatékosságai – a szűrőhelyek elérhetőségének és hozzáférhetőségének
javítása, fejlesztése – az alapellátás lehetőségei a céllakosság mozgósítására
jószerivel kihasználatlanok
További feladataink 2
Az egészségügyi ellátórendszer adottságaiból következő problémák rendezése:
• emlőfelvételre képes munkahelyek számában „túlkapacitás” és túlkínálat van, ezért jelentős számú diagnosztikus vizsgálatnak „álcázott”, „bújtatott emlőszűrés” történik
• számos olyan radiológiai és citológiai munkahely is vizsgál tünet és panaszmentes asszonyokat, amelyek nem tanúsították megfelelősségüket az emlőszűrésre
• az „átszűrtség” és az „átvizsgáltság” adatai összemosódnak, ennek következtében a népegészségügyi szűrőprogram teljesítménymutatói torzítottak
• A méhnyakszűrés végrehajtásának eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy javítandó a citológiai laboratóriumok és az OEP között szerződéskötés gyakorlata, s a magán-nőgyógyászok szűrőtevékenységének elismerése
További feladataink 3
Szakember-ellátottság hiányosságai• szűrési mammográfiás film elemzésben gyakorlott
szakszemélyzet „elöregedése”• meggondolandó a megfelelő gyakorlati képzésben
részesített radiológiai szakasszisztensek bevonása a mammográfiás filmleolvasásba
• egyre szűkebb keresztmetszetet jelent a patológus hiány: a szűrések citopatológiai, illetve a kiszűrtek diagnosztikus szövettani vizsgálat iránti fokozódóigénye egyre növekvő, alig megoldható feladat eléállítja a pathológus szakmát
További feladataink 4
A minőségbiztosítás fejlesztése• a szűrési nyilvántartás a fejlesztésében elkerülhetetlenné
válik az egyéni egészségügyi adatok kezelése • a nem-negatív szűrővizsgálati eredmény miatt tisztázó
diagnosztikai vizsgálatra visszahívottak egy hányada „elvész a követés számára”
• a tévesen negatív szűrővizsgálati eredmények (ún. intervallum-rákok gyakorisága) „tettenérésére” nincs lehetőség
• arra a tényre vezethető vissza, hogy a szűrési nyilvántartást működtető, és a minőségbiztosításért felelős ÁNTSZ nem jogosult az egészségi állapotra vonatkozó adatok személyhez kötött kezelésére
• a szűrővizsgálati adatok, valamint a klinikai és patológiai diagnózisok adatkapcsolásának jogszabályi (és logisztikai) feltételei nem adottak
További feladataink 5
A betegellátás nem egységes• a szűrővizsgálattal „kiemelt”, azonos
diagnózissal kezelésre kerülő betegek sebészeti ellátásában gyógyintézetenként jelentős különbözőségek vannak (radikális vskonzerváló kezelés)
• a klinikai kompetencia-szintek alkalmazását és a szakmai protokollok érvényesítését sürgeti
• javulás várható a szakmai felügyeleti rendszer tervezett fejlesztése révén
További feladataink 6
Szűrések társadalmasítása• szűrővizsgálatok személyesebbé tétele • az integrált szűrések irányába való
elmozdulás ennek egyik kulcsfontosságúeszköze (a szakma és a civil szervezetek bevonása, szűrések elvitele az emberekhez)
• fontos partnerek a civil szervezetek, a gazdaság szereplői, a munkahelyek és önkormányzatok
A szervezett lakossági szűrővizsgálatok csak összehangolt
„csoportmunkával” lehetnek sikeresek.
A szervezett lakossA szervezett lakossáági gi szszűűrrőővizsgvizsgáálatok csak latok csak öösszehangolt sszehangolt
„„csoportmunkcsoportmunkáávalval”” lehetnek lehetnek sikeresek.sikeresek.
Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindannyian sokkal messzebbre jutunk, mint külön haladva bárki is eljuthatna”
(Descartes)
Köszönöm a figyelmet!